1. Asszociációs kolloidok
|
|
- Emília Biró
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. Asszociációs kolloidok Az asszociációs kolloidok molekulái aszimmetrikus (un. amfipatikus) felépítésőek. Ezek a poláris fıcsoportot és apoláris molekularészt (8-nál nagyobb szénatomszámú alkil láncot) egyaránt tartalmazó molekulák vagy ionok kettıs affinitásuak, a poláris és apoláris fázisokhoz egyaránt vonzódnak un. amfifil jellegőek. A vízben oldott amfifil molekulák ill. ionok felhalmozódnak (adszorbeálódnak) a poláris/apoláris fázisok (pl. víz/levegı, víz/olaj, víz/grafit) határfelületén, úgy orientálódva, hogy a legfolytonosabb átmenetet valósítsák meg a fázisok között csökkentve ezzel a határfelületi szabadenergiát (Hardy-Harkins elv). Az amfifil vegyületek egy adott oldószerben, többnyire vízben való oldásával egyensúlyi oldatok keletkeznek. Megfelelı oldószerben és hımérsékleten a töményebb oldatokban kolloid mérető asszociátumok (micellák) keletkeznek, ha a tenzidkoncentráció nagyobb a kritikus micellaképzıdési koncentrációnál (c.m.c.). (1.1. táblázat és 1.1. ábra). A micellaképzıdési egyensúlyban az asszociációs szám nagy, jellemzıen egyedi amfifil molekulából/ionból alakul ki egy micella ábra Amfifil molekulák önrendezıdése Az amfipatikus vegyületek oldódásával megbomlik a vízmolekulák közötti kölcsönhatás (W víz-víz ). A molekula hidrofil része jól hidratálódik, ez a kölcsönhatási energia (W hidrofil-víz ) nagyságrendileg azonos a vízmolekulák közöttivel. A hidrofób csoport vízmolekulákkal való kölcsönhatása jóval kisebb mértékő (W hidrofób-víz ), így felírható W hidrofób-víz W hidrofil-víz # W víz-víz Az oldatba került amfifil egységek növekvı koncentrációjával a poláris fıcsoportok hidratációja nem képes kompenzálni a vizes oldatban került hidrofób rész által okozott vízvíz kölcsönhatás megbomlását, így szők koncentráció intervallumon belül az amfifil egységek kedvezı orientációjú asszociátumai spontán képzıdnek csökkentve ezáltal a rendszer szabadenergiáját. Az önként végbemenı folyamatban kialakult micellák szerkezete vizes oldatokban olyan, hogy amfifil egységek apoláris része a micellamag belsı, a poláris fıcsoportja pedig a vizes fázis felé fordul. A micellaképzıdés egyensúlyi folyamat, a keletkezı kolloid oldat valódi termodinamikai egyensúlyban van. A micellaképzıdés különbözı termodinamikai modellekkel írható le. A kölcsönhatási energiaváltozások alapján kimutatható, hogy a micellaképzıdés és az amfifil molekulák víz/levegı (L/G) és víz/olaj (L/L) határfelületeken való felhalmozódásának és irányított elhelyezkedésének hajtóereje közel azonos. Vízben oldott felületaktív anyagok már kis koncentrációban nagy mértékben csökkentik a felületi (L/G) és határfelületi (L/L) feszültséget; a határfelületen közel telített monomolekulás réteg keletkezik, a vizes fázisban pedig kialakulnak a micellák.
2 1.1. táblázat Felületaktív anyagok (tenzidek) kritikus micellaképzıdési koncentrációja vízben Vegyülettípus Ionos tenzidek n- dodecil -SO 4 Na lauril-szulfát (NaDS, SDS) n- dodecil -N(CH 3 ) 3 Br n- dodecil -COOK n- dodecil -SO 3 Na n- dodecil -NH 3 Cl Na-oleát Na-dodecil-benzol-szulfonát (NaDBS) n-hexadecil-piridinium-bromid (HDPBr, M~402) n-hexadecil-piridinium-bromid (HDPCl, M~358) Nemionos tenzidek n- dodecil -O(CH 2 CH 2 O) 4 H n- dodecil -O(CH 2 CH 2 O) 7 H n- dodecil -O(CH 2 CH 2 O) 9 H n- dodecil -O(CH 2 CH 2 O) 12 H Tween 20 v. Polysorbate 20 (polioxietilén(20)- szorbitán-monolaurát) `w ~ 1227 g/mol, HLB 16,7 Tween 40 v. Polysorbate 40 (polioxietilén(20)- szorbitán-monopalmitát) `w ~ 1282 g/mol, HLB 15,6 Tween 80 v. Polysorbate 80 (polioxietilén(20)- szorbitán-monooleát) `w ~ 1310, HLB 15 Span 20 (szorbitán-monolaurát) `w~346,5, HLB 8,6 Span 40 (szorbitán-monopalmitát) `w~402,6, HLB 6,7 c.m.c., mmol/l vízben 25 o C-on 6,7-8,4 14,4 12,5 10,0 14,0 1,0 (ph~7.5) 0,35 g/l 1,2 mmol/kg 0,7-0,75; 0,6 0,6-0,7 ; 0,9 0,04 0,08 0,10 0,14 0,0804 mmol/l 0,0987 g/l (21 o C) 0,060 0,027 0,012 oldhatatlan oldhatatlan Az asszociációs kolloidok eredetük szerint lehetnek: - természetes anyagok: koleszterin, lecitin, epesavak és sóik, - szintetikus anyagok: szappanok, tenzidek, - egyes szerves szinezékek: metilénkék, kongóvörös. Molekulaszerkezetük szerint különbözı típusúak lehetnek: - anionos (a hidrofób csoport az anion része), - kationos (a hidrofób csoport a kation része), - nemionos (a hidrofób részhez nem-disszociáló hidrofil rész kapcsolódik), - amfoter (a hidrofil rész ikerionos természető, betainok). Az amfipatikus molekulák hidrofilitásának (vízhez való affinitásának) ill. lipofilitásának (olajhoz való affinitásának) mértékét a HLB-érték jellemzi (hidrofil-lipofil egyenleg). A HLB a tenzidek oldhatóságán alapuló 0 és 20 közötti empírikus skálán változhat, a molekula szerkezet ismeretében a csoportértékekbıl számolható. Minél nagyobb a HLB értéke, annál polárisabb a molekula. Az apoláris rész méretének növekedésével jelentısen nı az asszociációs hajlam. Normál alkilláncú tenzidek homológsorában az alkillánc szénatomszáma (n C ) és a c.m.c. között lg c.m.c. = A B n C összefüggés van, ahol A és B a homológsoron belül állandó. A poláris csoportok számának növekedése a molekula hidrofilitását és a c.m.c.-t is növeli. Az oldott elektrolitok jelenléte és növekvı koncentrációjuk csökkenti a tenzidek c.m.c.-jét.
3 A micellák mérete és szerkezete az oldat fizikai (pl. optikai) és fizikai-kémiai (pl. vezetıképesség, viszkozitás) tulajdonságait befolyásolja. Megkülönböztetünk kismérető gömb, hengeres, lemezes szerkezető micellákat és nagyobb mérető mezomorf vagy kristályos szerkezető, anizometrikus nagymicellákat (1.1. ábra). Szappanoldatokban például az oldatkoncentrációtól és a hımérséklettıl függıen alakulnak ki gömbalakú, hexagonális vagy lamellás szerkezető micellák (1.2. ábra) ábra A hımérséklettıl és oldatkoncentrációtól függı micella alakzatok A hımérséklet hatása ionos és nemionos tenzidek viselkedésére nagyon különbözı. Ionos tenzidek oldhatósága a hımérséklet növelésével kezdetben kismértékben, az ún. KRAFFT-ponttól kezdve pedig meredeken nı, mert az oldatkoncentráció elérte a c.m.c.-t, az oldott tenzidbıl micellák képzıdnek és újabbak oldódnak nagy mennyiségben. A hımérséklet növekedésével a nemionos tenzidek vizes oldataiban keletkezı micellák mérete nı, egy jellemzı hımérséklet, a felhısödési pont (cloud-point) elérésekor az oldhatóság csökken, az oldat zavarossá válik, fázisszeparáció játszódik le. A hımérséklet növekedésével az etilénoxid-lánc és a vízmolekulák közötti hidrogénhíd kötések felszakadnak, csökken a hidratáció. Érdekes a c.m.c. változása a hımérséklettel. Ionos tenzideknél a hımérséklet növekedésével csökken az asszociációs hajlam, de számos rendszerben egy minimum elérése után növekszik. Nemionos tenzidek esetében a c.m.c. mindig csökken a hımérséklet emelkedésével. Az asszociációs kolloidok fizikai-kémiai tulajdonságai híg vizes oldatokban a nem asszociáló vegyületekkel analóg változást mutatnak. Növekvı tenzidkoncentrációval azonban jellegzetesen eltérnek, elhajló, ill. törésponttal rendelkezı görbék adódnak (1.3. ábra). A tenzidoldat koncentrációjának növekedésével a felületi feszültség meredek csökkenése a c.m.c.-nél megszőnik, mivel az egyedi tenzidmolekulák/ionok koncentrációja a c.m.c. felett közel állandó, így a felületi réteg borítottsága már nem változik. Az ekvivalens vezetıképesség csökkenésének az az oka, hogy a micellában levı tenzidionok töltése a micella körül felhalmozódó ellenionok által árnyékolt. A fajlagos vezetés a c.m.c. alatt a tenzidionok számának, a c.m.c. felett pedig már csak a micellák számának növekedésével arányosan növekszik. Az oldott egységek számával arányos (kolligatív) tulajdonságok, pl. az ozmózisnyomás, a fagyáspont a c.m.c. felett a vártnál jóval kisebb mértékben változik, mivel a micellaképzıdéssel a nagy asszociáció szám miatt az oldatban levı egységek száma alig nı ábra A felületaktív anyagok fizikai-kémiai tulajdonságainak változása a koncentrációval
4 A c.m.c. meghatározása a fizikai-kémiai tulajdonságok koncentráció függésének mérésével történhet. A gyakorlatban gyakran használják a felületi feszültség-mérés módszerét (1. és 2. feladat). Az ionos tenzideknél használható a fajlagos vezetıképesség koncentráció függésének mérése. Gyors, de az elıbbieknél kevésbé pontos a szinezék módszer, amely azon a jelenségen alapszik, hogy megfelelı festéket tartalmazó felületaktív anyag oldatok színe jellegzetesen megváltozik, ha elérjük a c.m.c.-nek megfelelı koncentrációt. Olyan indikátort kell választani, amelyben a festı ion töltése ellentétes a felületaktív anyag micellájának töltésével. Anionaktív anyag c.m.c.-jét pozitív töltéső festékkel (pinacianol-klorid, rodamin 6 G), kationaktív anyagét pedig anionos festékkel (eozin, fluoreszcein) becsülhetjük. Az asszociációs kolloidokra jellemzı, hogy vízben nem vagy rosszul oldódó apoláris anyagok nagyobb mennyiségét is képesek átlátszó (transzparens) kolloid oldatban tartani. Ez a jelenség a szolubilizáció. Az asszociációs kolloid micellái struktúrájukban foglalják a rosszul oldódó anyagok molekuláit (1.4. ábra). Növelve az oldandó anyag mennyiségét, egyre több apoláris molekulára egyre kevesebb tenzid molekula jut, és egy bizonyos arány felett már zavaros diszperzió (emulzió vagy szuszpenzió) keletkezik. A szolubilizáció tehát átmenetnek tekinthetı a molekuláris oldás és a diszpergálás között. Különösen jelentıs az élı szervezet zsiradék-transzportja szempontjából, továbbá a vízben oldhatatlan zsírok, olajok, toxikus fenolok oldatba vitelénél. A szolubilizációt a kérdéses szilárd anyag vagy folyadék oldatba vitt mennyiségével jellemezhetjük. Ha a felületaktív anyag optikailag tiszta oldatához növekvı mennyiségben adagoljuk a szolubilizálandó anyagot, az oldat kissé zavaros lesz. Ennek mértéke akkor nı meg számottevıen, amikor a felületaktív anyag micellái a bevitt anyag beépítésére már nem képesek és a szolubilizálandó anyag részecskéire, ill. cseppjeinek felszínére szorulva az így keletkezett lényegesen nagyobb részecskékbıl álló diszperziót stabilizálják. A jelenséget szabad szemmel vagy fotometriával a fényátbocsátás vagy fényelnyelés alapján, valamint fényszórással vagy a zavarosság nefelometriás mérésével követhetjük. A különféle szerkezető szolubilizátumok különbözı mértékben csökkentik vagy növelik a c.m.c.-t, attól függıen, hogy a micella melyik részébe épülnek be (1.4. ábra). Ezért a c.m.c. szolubilizációval történı meghatározása csak közelítı értéket szolgáltat. Szemipoláris szerves molekulák úgy épülnek be a micellákba, hogy poláris részük az ionos tenzidek hidrofil csoportjai között helyezkedik el, ennek következtében csökkentik az elektrosztatikai taszítást és a micellaképzıdés munkáját ábra Különbözı típusú szolubilizátumok az ionos és nemionos tenzidek micelláiban A felületaktív anyagok fontos tulajdonsága, hogy a különféle határfelületeken orientáltan adszorbeálódnak. Ennek következménye, hogy jelenlétükben az egymással nem elegyedı folyadékok emulgeálhatók, valamint segítségükkel a szilárd anyagok különféle folyadékokkal nedvesíthetıvé, így azokban szuszpendálhatóvá válnak. Szilárd anyagok nedvesedése széles határok között módosítható amfifil molekulák irányított adszorpciójával. A tenzideket hidrofóbizáló, diszpergáló, emulgeáló, habképzı, stb. hatásuk miatt számos iparágban (élelmiszer-, gyógyszer-, textil-, kıolaj-, papír-, építıanyag- és lakkipar, flotálás) használják.
5 Tenzidek felületi feszültség csökkentı hatása Folyadékok felületi feszültsége egyszerően mérhetı a cseppsúly-módszerrel. A gyakorlatban a híg oldatoknál relatív módszerként alkalmazható sztalagmométeres mérés terjedt el széles körben. A pipetta hegyérıl, cseppentırıl, kapilláris végérıl lecseppennı folyadékcseppek a felületi feszültségüktıl és sőrőségüktıl függı nagyságú cseppeket alkotnak. A lassan növekvı folyadékcsepp az r sugarú kapilláris peremérıl akkor szakad le, ha súlya (F) egyenlıvé válik a kapilláris peremén a felületi feszültségbıl (γ) adódó erıvel (F = 2rπ γ). A ρ sőrőségő csepp m tömegének vagy V térfogatának mérésével a felületi feszültség kiszámítható: 2rπ γ = Φ m g = Φ V ρ g. A Φ korrekciós tényezıre azért van szükség, mert nem teljes csepp szakad le és a görbült felület két oldala között nyomáskülönbség lép fel. A kísérletileg meghatározható Φ értéke 0.6 és 1.2 között változik. Relatív módszerként alkalmazva a korrekciós tényezı kiküszübölhetı. Igy pl. ha megmérjük egy cseppentıbıl vagy pipettából lecseppenı x csepp víz tömegét és ugyanannyi cseppét a híg vizes oldatokból is, felírható Φ g m víz /x = 2rπ γ víz Φ g m oldat /x = 2rπ γ oldat Az egyenletek hányadosát képezve, az oldat felületi feszültsége (γ oldat ) kiszámolható a víz felületi feszültségének (γ víz = 72 mn/m, 25 o C-n) ismeretében: γ oldat = γ víz m oldat / m víz Sztalagmométert vagy Donnan pipettát (1. 5. ábra) használva azonos térfogatú (V) folyadékokból keletkezı cseppek számát (n) meghatározva számolható a híg oldatok felületi és határfelületi feszültsége. A víz és az oldat esetén számolt cseppszámokkal (n víz és n oldat ) felírható: 2rπ γ víz = Vρ víz g /n víz 2rπ γ oldat = Vρ oldat g /n oldat ahol ρ víz és ρ oldat a víz és az oldat sőrősége. Az egyenletek hányadosát képezve kifejezhetı az oldat felületi ill. határfelületi feszültsége, ha eltekintünk a víz és a híg oldatok sőrőségének különbségétıl: γ oldat = γ víz n víz /n oldat 1.5. ábra A sztalagmométer (bal oldal) és a Donnan-pipetta (jobb oldal) sematikus ábrája
6 Figyelem! Az 1.3. feladatot nem kell elvégezni. Az 1.1., 1.2. és 1.4. feladatokat két hallgató végzi párhuzamosan. Kezdje az egyik hallgató az 1.1. és 1.2. feladatokat, a másik pedig az 1.4. feladatot. A gyakorlat félidejében cseréljenek, folytassák a még el nem végzettekkel feladat Híg tenzid oldatok hatása a víz felületi feszültségére Eszközök: 1 db cseppentı v. mikropipetta, 4 db kupakos edény, 4 db 25 ml-es fızıpohár, 2 db 10 ml-es osztott pipetta, 0,01 g pontosságú mérleg Anyagok: Ismert koncentrációjú tenzid vizes oldata. Pl. 100 mmol/l NaDS, 50 mmol/l Naoleát, 10 mmol/l HDPCl v. HDPBr. Használja ugyanazt a tenzidoldatot az 1.2. feladatnál is! Mérje le a bemérıedényeket 0,01 g pontosságú mérlegen. Hígítsa fel a választott tenzidoldatot az 1.1. táblázatban lévı c.m.c.-jét közelítı koncentrációjúra. Pl. a 100 mmol/l NaDS oldatot 10-szeresre, azaz 10 mmol/l-ra, mivel az NaDS c.m.c.-je 6-8 mmol/l; az 50 mmol/l Na-oleátot 20-szorosra, azaz 2,5 mmol/l-ra, mivel az Na-oleát c.m.c.-je 1 mmol/l. A hígított tenzidoldatból készítsen hígítási sort (pl. 10x, 5x, 2x) a fızıpoharakba. Mérjen le 4 db kupakos edényt 0,01 g pontossággal. Öblítse át a cseppentıt desztillált vízzel legalább 10- szer. Cseppentsen 20 csepp desztillált vizet az egyik kupakos edénybe és zárja le, majd a leghígabb oldattal átöblítve a cseppentıt, cseppentsen abból is 20 cseppet a másik kupakos edénybe és zárja le. Ismételje meg a töményebb oldatokkal is. Mérje le a a folyadékokat tartalmazó lezárt kupakú edényeket. Határozza meg a folyadékok tömegét 0,01 g pontossággal. FONTOS: Ne mosogassa el az eszközöket mosogatószerrel! A cseppentést mindig a desztillált vízzel kezdve a hígabbtól a töményebb oldatok felé haladva végezze! Számítsa ki az oldatok becsült felületi feszültségét. Az adatokat foglalja össze táblázatban: tenzidoldat koncentráció, mmol/l 20 csepp oldat tömege, g becsült felületi feszültség, mn/m 0 72,0 (25 o C) Értelmezze a felületi feszültség változását! Kritikus micellaképzıdési koncentráció meghatározása 1.2. feladat Kritikus micellaképzıdési koncentráció meghatározása konduktometriás titrálással Eszközök: 1 db 250 ml-es fızıpohár, 1 db 25 ml-es büretta, 1 db 100 ml-es fızıpohár, 1 db állvány bürettafogóval, 1 db 250 ml-es mérıhenger, 1 db mágneses keverı, 1 db konduktométer és vezetıképességi elektród. Anyagok: Ismert koncentrációjú tenzid vizes oldata. Használja ugyanazt a tenzidoldatot az 1.1. feladatnál is! Mérjen ki 200 ml desztillált vizet egy mérıhengerrel, öntse egy 250 ml-es fızıpohárba és állítsa mágneses keverıre. Merítse a pohárban lévı vízbe az állványba fogott elektródot. Töltse fel a bürettát az ismert koncentrációjú tenzid oldattal és állítsa úgy be, hogy a csapja könnyen hozzáférhetı legyen. Kapcsolja be a konduktométert és a keverıt, majd adagoljon a bürettából 0,5 ml részletekben tenzidoldatot a desztillált vízhez és minden adag után olvassa
7 le a fajlagos vezetés értékét. Ez utóbbi az oldat koncentrációjának növelésével kezdetben nagyobb, majd kisebb mértékben nı. A mérést a büretta teljes térfogatának beadagolása után fejezze be. A számolt és mért adatokat foglalja össze táblázatban: Oldattérfogat, ml c tenzid, mmol/l δ, mért ms/cm vagy µs/cm ,5 Ábrázolja a fajlagos vezetést (pl. µs/cm mértékegységben) a tenzid koncentráció függvényében. A két eltérı meredekségő görbeszakaszra fektessen egyenest és hosszabbítsa meg ıket, a metszéspontjukból állapítsa meg a c.m.c.-t és adja meg mmol/l egységben. Kritikus micellaképzıdési koncentráció meghatározása felületi feszültség méréssel 1.3. feladat Oldatok felületi feszültségének meghatározása Eszközök: Traube-féle sztalagmométer infúziós szerelékkel, állvány dióval és fogóval, 8 db 50 ml-es fızıpohár, 1 db 50 ml-es mérılombik, 1 db 25 ml-es hasas pipetta. Anyagok: ismert koncentrációjú törzsoldat, alkohol, aceton. Készítsen az ismert koncentrációjú törzsoldat ismételt 2-szeres hígításával hígítási sorozatot 25 ml térfogatban a következıképpen: 25 ml oldatot pipettázzon a mérılombikba és hígítsa desztillált vízzel 2-szeresre, homogenizálja és vegyen ki a hígított oldatból 25 ml-t az 50 ml-s fızıpohárba; a mérılombikban maradt 25 ml oldatot hígítsa ismét 2-szeresre, homogenizálja és vegyen ki belıle 25 ml-t; még 4-szer ismételje meg a hígítást. Öntsön ~25 ml-t az ismert koncentrációjú törzsoldatból és desztillált vízbıl is a kis poharakba és állítsa a 8 poharat csökkenı koncentráció (törzsoldat, 2-, 4-, 8-, 16-, 32-, 64-szeres hígítás és desztillált víz) szerint sorba. A mérést a desztillált vízzel kezdje és a hígabb oldatoktól a töményebbek felé haladjon. A töményebb oldattal történı mérés elıtt a sztalagmométert öblítse át a kérdéses oldattal. Fogja állványba a sztalagmométert (1.5. ábra bal oldal) függılegesen. Vigyázzon a készülék tisztaságára! Az alsó csiszolt végéhez ne érjen se az ujjával, se más idegen anyaggal. A felületi feszültség mérés reprodukálhatóságát a legcsekélyebb szennyezés kedvezıtlenül befolyásolja. Ha a csiszolt korongot a víz nem jól nedvesíti (a leszakadó cseppek szabálytalanok), akkor alkoholos papírvattával tisztítsa meg. Szívjon fel a sztalagmométerbe desztillált vizet az infúziós szerelék mőanyagcsövén keresztül, ügyelve arra, hogy a sztalagmométerbe légbuborék ne kerüljön és a mőanyagcsıbe folyadék ne jusson. Az infúziós szerelék görgıjének megnyitásával indítsa meg a csepegést és állítsa be a sebességét úgy, hogy 3-5 másodpercenként szakadjon le egy csepp. Ilyen csepegési sebességnél az idı elegendı ahhoz, hogy a növekvı csepp felületén az adszorpciós réteg kialakuljon. Határozza meg a vízbıl és a különbözı koncentrációjú oldatok azonos mennyiségébıl (V térfogatából) keletkezı cseppek számát (n víz és 7-féle n oldat ). Válassza mindig a sztalagmométer legfelsı és legalsó jele közötti mennyiséget. Mivel nem valószínő, hogy az azonos térfogatból éppen egész számú cseppek képzıdnek, a sztalagmométer beosztással ellátott részeit kalibrálni kell, azaz meg kell határozni, hogy egy cseppnek hány beosztás felel meg. A cseppszámlálás során jegyezze fel a meniszkusz állását a számlálás kezdetén (felsı beosztás) és végén (alsó beosztás), közben pedig számolja meg hány egész csepp képzıdött az adott térfogatú folyadékból. A feljegyzett felsı és alsó beosztásokból a kalibráció
8 segítségével számolja ki a tört cseppek számát és adja a egész cseppek számához. A kalibrálást és a cseppszámlálást azonos mérés keretében végezze. Számítsa ki a γ oldat = γ víz n víz /n oldat összefüggéssel az oldatok felületi feszültségét. Az adatokat foglalja össze táblázatban: koncentráció c, mol/l log c cseppszám n 1 cseppszám n 2 cseppszám n 3 cseppszám átlag (F) felületi feszültség γ, mn/m 0-72,0 Ábrázolja az oldatok felületi feszültségét az oldat koncentrációjának logaritmusa függvényében. Felületaktív anyagok mérése esetén, ha a felületi feszültség a vizsgált koncentráció-intervallumban határértéket ér el, akkor a γ vs. log c függvényen a két jellemzı görbeszakaszhoz húzott egyenesek metszése alapján adjuk meg a kritikus micellaképzıdési koncentrációt (c.m.c.-t). Vízben rosszul oldódó vegyületek szolubilizációja tenzidoldatokban 1.4. feladat: Szalicilsav szolubilizálhatóságának vizsgálata Eszközök: 4 db 100 ml-es ERLENMEYER-lombik, 1 db 25 és 4 db 100 ml-es fızıpohár, 1 db 10 és 1 db 50 ml-es hasas pipetta, 1 db 100 ml-es mérılombik, 1 db 10 ml-es büretta, 1 db BUNSEN-állvány bürettafogóval, 2 db tölcsér, ultrahangos kád, kanál. Anyagok: Nemionos felületaktív anyagok (Tween 20: polietilénoxid(20)-szorbitánmonolaurát, Tween 40: polietilénoxid(20)-szorbitán-monopalmitát), szalicilsav (M = 138,12 g/mol, oldhatóság vízben 20 o C-on 0.2 g/100 ml), 4 db szőrıpapír, 0,1 mol/l HCl (standardizált, koncentrációja c=0,1* f HCl a korrekciós faktorral (f HCl ) számolható) és 0,1 mol/l NaOH-oldatok, fenolftalein, metil-narancs indikátorok. Készítsen a választott tenzidbıl egy adott (4 és 6 g/100 ml közötti) koncentrációjú 100 ml törzsoldatot desztillált vízzel. FONTOS: A tenzidek könnyen oldódnak vízben, de intenzíven habzanak, ne rázogassa a mérılombikot a jelretöltés elıtt. A mérılombikba közvetlenül bemért tenzidet csak a jelre töltés után homogenizálja a vízzel. Készítsen a törzsoldat ismételt 2-szeres hígításával hígítási sorozatot 50 ml térfogatban a következıképpen: pipettázzon ki 50 ml oldatot a mérılombikból az elsı Erlenmeyer lombikba (kétjelő pipetta használatánál a jel alatt maradt oldatot tegye vissza a mérılombikba!), a maradék 50 ml-t hígítsa desztillált vízzel 2-szeresre, homogenizálja és vegyen ki 50 ml-t a hígított oldatból a második Erlenmeyer lombikba; a hígítást még 2-szer ismételje meg. Adagoljon egy vegyszeres kanálnyi (~0,6 g) szilárd szalicilsavat a vizes tenzidoldatokhoz. Az oldódás és a szolubilizáció elısegítése érdekében, állítsa a lombikokat hidegvízzel szintig töltött ultrahangos kádba és 5 percen át kezelje ultrahanggal. A kezelés alatt az oldatok kissé felmelegszenek és opálássá válnak, a kádból kivéve hőtse le az oldatokat jeges vízzel (állítsa a lombikokat jeges vizes kádba ~10 percre, idınként kevergetve), majd legalább ~10 perc állás után a feleslegben maradt szalicilsavat a 100 ml-es fızıpohárba történı szőréssel távolítsa el, végül a szobahımérsékletre melegedett oldatokat analizálja. FONTOS: Csak kristálytiszta szőrletek alkalmasak további analízisre. Ha a szőrlet zavaros, akkor folytatni kell a jeges vizes hőtést és kitisztulás után ismét szőrni kell.
9 A kristálytiszta szőrletekben oldott, ill. szolubilizált szalicilsav koncentrációját a következı módon határozza meg: vegyen 3-szor 10 ml-es aliquot részletet szőrletekbıl az elmosogatott Erlenmeyer lombikokba. Tegyen 1-1 csepp fenolftalein indikátort az oldatokhoz és a standardizált ~0,1 mol/l NaOH-oldattal egyenletes keverés mellett a fenolftalein színváltozásáig, a halvány rózsaszín megjelenéséig titrálja. FONTOS: A fenolftalein érzékeny a CO 2 -ra, intenzív rázogatással elısegítjük a CO 2 beoldódását a lúgos oldatba, amit a halvány rózsaszín szín eltőnése jelez. Ismételje meg a titrálást és átlagolja az eredményeket. Végezze el a mennyiségi meghatározást a másik három szőrlettel is. A ~0,1 mol/l NaOH oldatot az ismert ~0,1 mol/l koncentrációjú (c=f HCl *0,1 mol/l) HCl oldat segítségével metil-narancs indikátor jelenlétében standardizálja. A lúgoldat pontos koncentrációját is megadhatja korrekciós faktorral (c NaOH = f NaOH *0,1 mol/l). A semlegesítési reakciót (HSal + NaOH W NaSal + H 2 O) felírva állapítsa meg a NaOH és a szalicilsav mólarányát. Számolja ki a szőrletek szalicilsav tartalmát. A fogyott NaOH térfogatát és a pontos koncentrációját (c NaOH = f NaOH * 0,1 mol/l) felhasználva számítsa ki a teljes oldott és szolubilizált szalicilsav koncentrációját (mol/10 ml ill. g/10 ml és g/100 ml egységekben) mind a 4 tenzidoldatban a szalicilsav moltömegének (M = 138,12 g/mol) figyelembe vételével. A szalicilsav vízben való oldhatósága ~0,2 g/100 ml szobahımérséleten. Az eredményeket foglalja össze táblázatban: Hígítás c tenzid 0,1*f NaOH mol/l NaOH fogyás, ml A szolubilizált szalicilsav mennyisége g/100 ml Átlag mol/10 ml g/10 ml g/100 ml Ábrázolja a szalicilsav koncentrációját a tenzidkoncentráció függvényében, mindkét anyagra g/100 ml egységben. A függvény tengelymetszete (nulla tenzid koncentrációra extrapolált szalicilsav koncentráció) a szalicilsav oldhatóságát, meredeksége pedig a szolubilizációs kapacitást adja g szalicilsav/g tenzid egységben. Értelmezze az eredményeket! Ellenırzı kérdések: 1.1. Milyen szerkezetőek asszociációs kolloidok molekulái? Mik az asszociáció molekulaszerkezeti feltételei? 1.2. Mit jelent az amfifil jelleg? 1.3. Csoportosítsa az asszociációs kolloidokat eredetük szerint; írjon 1-1 példát! 1.4. Csoportosítsa a tenzideket molekulaszerkezetük szerint; írjon 1-1 példát! 1.5. Mit nevezünk micellának? Milyen körülmények között keletkeznek micellák a felületaktív anyagok oldataiban? 1.6. Mit jellemez a HLB-érték? Értelmezze a HLB skálát! 1.7. Hogyan változik az ionos és a nemionos tenzidek oldhatósága a hımérséklettel? 1.8. Sorolja fel a felületaktív anyagok legfontosabb tulajdonságait! 1.9. Hogyan lehet a felületi feszültség csökkentı hatást egyszerően mérni és számolni? Mi a c.m.c.? Hogyan lehet meghatározni? Milyen fizikai-kémiai tulajdonságok megváltozásával lehet meghatározni a c.m.c.-t? Magyarázza a tenzidoldatok felületi feszültség koncentrációfüggését! Magyarázza a tenzidoldatok fajlagos vezetıképességének koncentrációfüggését! Mi a szolubilizáció? Hogyan lehet meghatározni a szolubilizált mennyiséget? Hogyan helyezkedhetnek el a különbözı típusú szolubilizátumok az ionos és nemionos tenzidek micelláiban?
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném
Részletesebben7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata
ahol t a szuszpenzió, t o a diszperzióközeg kifolyási ideje, k a szuszpenzió, k o pedig a diszperzióközeg sárásége. Kis szuszpenziókoncentrációnál a sáráségek hányadosa elhanyagolható. A mérési eredményeket
Részletesebbenm n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel
3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek
Részletesebben800-5000 Hz U. oldat. R κ=l/ra. 1.ábra Az oldatok vezetőképességének mérése
8 gyak. Konduktometria A gyakorlat célja: Az oldat ionos alkotóinak összegző, nem specifikus mérése (a víz tisztasága), a konduktometria felhasználása titrálás végpontjelzésére. A módszer elve Elektrolitok
RészletesebbenDoktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS
Doktori értekezés KATIONOS POLIELEKTROLITOK ÉS ANIONOS TENZIDEK KÖZÖTTI KÖLCSÖNHATÁS Készítette: MEZEI AMÁLIA Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet, Fizikai Kémiai Tanszék Határfelületi- és Nanoszerkezetek
RészletesebbenKolloidkémia előadás vizsgakérdések
Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben
RészletesebbenKolloidkémia előadás vizsgakérdések
Kolloidkémia előadás vizsgakérdések Egyenletek, képletek esetén minden esetben adja meg a szimbólumok jelentését, és azok mértékegységét!!! Ábrák esetén jelölje melyik tengelyen mit ábrázol, milyen egységben
Részletesebben2012/4. Pannon Egyetem, MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék, Veszprém RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA
RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA NDT TECHNICS TENZIDEK VÍZBEN VALÓ RÉSZLEGES OLDHATÓSÁGÁNAK JELLEMZÉSE SZÁLOPTIKÁS SPEKTROFOTOMÉTERREL CHARACTERIZING OF WATER PARTIAL SOLUBILITY OF TENZIDES BY SPECTROPHOTOMETER
Részletesebben2. Makromolekulás oldatok tulajdonságai
2. Makromolekulás oldatok tulajdonságai A makromolekulák kis molekulákból (un. monomerekbıl) kovalens kötéssel felépülı óriás molekulák, a molekulatömegük (M) általában nagyobb, mint 10000 g/mol. Eredetük
RészletesebbenMosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat
Mosószerek a 21. században Alkímia ma előadássorozat Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet vi. Bevezetés Tematika vii. A mosási mechanizmus főbb lépései viii. Mosószer komponesekés
Részletesebben- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír
1. A talaj vízmegkötő képességének vizsgálata Kötelező védőeszközök Szükséges eszközök - 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír Szükséges anyagok - talajminták
Részletesebbenb./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?
1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront
Részletesebbenozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.
ozmózis osmosis termodinamikai stabilitás thermodynamic stability kinetikai stabilitás kinetic stability felületaktív anyagok surfactants, surface active materials felületinaktív anyagok surface inactive
RészletesebbenElektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése
Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához
RészletesebbenOKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához
OKTATÁSI SEGÉDLET az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához II. éves nappali tagozatos, környezetmérnök (BSc) szakos hallgatók számára Készítette: Dr. Bodnár Ildikó főiskolai tanár DE-MK,
RészletesebbenÖNSZERVEZŐDŐ AMFIFILIKUS OLIGOMEREK
Természettudományi és Technológiai Kar ÖNSZERVEZŐDŐ AMFIFILIKUS LIGMEREK doktori (PhD) értekezés Szöllősi László Zsolt Témavezető: Dr. Zsuga Miklós egyetemi tanár a kémia tudomány doktora Debreceni Egyetem
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
RészletesebbenFelületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1
Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
Részletesebben01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK
Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.6-6.0-1 4.2.2. MÉRŐOLDATOK 01/2008:40202 A mérőoldatokat a szokásos kémiai analitikai eljárások szabályai szerint készítjük. A mérőoldatok előállításához használt eszközök megfelelő
RészletesebbenGYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. MUNKAFÜZET
GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. MUNKAFÜZET 0 TARTALOMJEGYZÉK FELADATLAPOK 1 Vizek paramétereinek vizsgálata és összehasonlítása 1 A ph befolyása az oldékonyságra 3 Hidrotróp és komplexképző anyagok oldásközvetítése
RészletesebbenAminosavak, peptidek, fehérjék
Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van
RészletesebbenKONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK
A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin
RészletesebbenKémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9.
Oktatási Hivatal Kémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9. A feladat elolvasására 15 perc áll rendelkezésre. A feladathoz csak a 15 perc letelte után szabad hozzákezdeni.
Részletesebben4. FEJEZET A SZERVES KÉMIAI LABORATÓRIUM ALAPMŐVELETEI
4. FEJEZET A SZERVES KÉMIAI LABORATÓRIUM ALAPMŐVELETEI 4.1. A SZERVES KÉMIAI REAKCIÓK KIVITELEZÉSE A szerves kémiai laboratóriumi munkavégzés során leggyakoribb feladat valamilyen kémiai reakció végrehajtása.
RészletesebbenKÜLÖNBÖZŐ ADALÉKOK HATÁSA AZ ELLENTÉTES TÖLTÉSŰ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJÁRA
SZAKDOLGOZAT BERTALANITS EDIT KÜLÖNBÖZŐ ADALÉKOK HATÁSA AZ ELLENTÉTES TÖLTÉSŰ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJÁRA Témavezető: Dr. Mészáros Róbert egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenTenzidek zárványkomplex képződésének vizsgálata folyadékfázisban és adszorpciójuk tanulmányozása szilárd/folyadék határfelületen
Tenzidek zárványkomplex képződésének vizsgálata folyadékfázisban és adszorpciójuk tanulmányozása szilárd/folyadék határfelületen Doktori (Ph.D.) Értekezés Benkő Mária Okleveles vegyész Témavezető: Dr.
RészletesebbenGyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából
Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002.
5 KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenElméleti alapok: Fe + 2HCl = FeCl 2 +H 2 Fe + S = FeS FeS + 2HCl = FeCl 2 + H 2 S
6. gyakorlat. Keverék, vegyület,oldat, elegy, szuszpenzió, emulzió fogalma. A vegyületek termikus hatásra bekövetkezı változásai: olvadás, szublimáció, bomlás: kristályvíz vesztés, krakkolódás. Oldódás
RészletesebbenHIPERELÁGAZÁSOS POLISZTIROL ELİÁLLÍTÁSA KARBOKATIONOS POLIMERIZÁCIÓVAL MONO- ÉS BIFUNKCIÓS INICÁTORRAL
Tudományos Diákköri Dolgozat KASZA GYÖGY HIPEELÁGAZÁSOS POLISZTIOL ELİÁLLÍTÁSA KABOKATIONOS POLIMEIZÁCIÓVAL MONO- ÉS BIFUNKCIÓS INICÁTOAL Témavezetı: Dr. Iván Béla, egyetemi magántanár ELTE TTK Kémia Intézet,
RészletesebbenLaboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai
É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.
RészletesebbenA fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3
A fém kezelésének optimalizálása zománcozás eltt. Dr. Reiner Dickbreder, KIESOV GmbH EMAIL Mitteilungen, 2005/3 (Fordította: Dr. Való Magdolna) A zománcozás eltti elkezelés egy igen fontos folyamat. A
RészletesebbenIvóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM)
Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM) I. Elméleti alapok: A vizek savasságát a savasan hidrolizáló sók és savak okozzák. A savasságot a semlegesítéshez szükséges erős bázis mennyiségével
RészletesebbenOKTATÁSI SEGÉDLET Környezeti analízis II. c.
OKTATÁSI SEGÉDLET a Környezeti analízis II. c. tantárgyhoz kapcsolódó laboratóriumi gyakorlat feladataihoz Nappali és levelező tagozatos környezetmérnök (BSc) szakos hallgatók számára Készítette: Dr. Bodnár
Részletesebben1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na
RészletesebbenFelületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy
Általános és szervetlen kémia 8. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a többkomponenső homogén rendszereknek milyen csoportjai lehetségesek milyen sajátságai vannak az oldatoknak Mai témakörök határfelületi
RészletesebbenLaboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat
Oktatási Hivatal Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat A feladathoz kérdések társulnak, amelyek külön lapon vannak, a válaszokat erre a lapra kérjük megadni.
RészletesebbenXX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK
XX. OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK XX. 1 2. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 2 4 5 6 7 8 9 0 B D A * C A B C C 1 B B B A B D A B C A 2 C B E C E C A D D A C B D B C A B A A A 4 D B C C C C * javítandó
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal KÓDSZÁM: Kémia OKTV döntő I. kategória, 1. feladat Budapest, 2013. április 6. Réz(II)-ionok vizsgálata komplexometriával A komplexometria reagenseként használt EDTA (az etilén-diamin-tetraecetsav
RészletesebbenHEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY
MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY A megyei (fővárosi) forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:...
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal : Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint
Részletesebben1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében
ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai
RészletesebbenA javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!
Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************
RészletesebbenÁltalános iskola (7-8. évfolyam)
Általános iskola (7-8. évfolyam) TÉMAKÖR / Vizsgálat megnevezése Vizsgálat sorszáma Jelleg (T=tanulói; D=demonstrációs; Tg=Tehetséggondozó) ANYAG, KÖLCSÖNHATÁS, ENERGIA, INFORMÁCIÓ Ismerkedés a laboratóriumi
Részletesebben1998/A/1 maximális pontszám: 10. 1998/A/2 maximális pontszám. 25
1 1998/A/1 maximális pontszám: 10 Az alumíniumbronz rezet és alumíniumot tartalmaz. Az ötvözetbıl 2,424 grammot sósavban feloldanak és 362 cm 3 standardállapotú hidrogéngáz fejlıdik. A r (Cu) = 63,5 A
RészletesebbenA kenyerek savfokának meghatározási problémái Dr. Szalai Lajos
SÜTİIPAROSOK, PÉKEK 50. évf. 2003. 6. sz. 55-56.o A kenyerek savfokának meghatározási problémái Dr. Szalai Lajos A gyakorló élelmiszerkémikusok az élelmiszerek savtartalmának, savasságának kifejezésére
RészletesebbenKÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
RészletesebbenB. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói
B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai 1. Cink reakciói Három kémcsőbe öntsön rendre 2cm 3-2cm 3 vizet, 2 mol/dm 3 koncentrációjú sósavat, rézszulfát-oldatot, és mindegyik
RészletesebbenKémia 11. osztály. Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése... 2. 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása a kémiai egyensúlyra...
Kémia 11. osztály 1 Kémia 11. osztály Tartalom 1. Kolloid rendszerek vizsgálata: Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése................................. 2 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása
RészletesebbenTisztító- és fertőtlenítőszerek
Tisztító- és fertőtlenítőszerek Tisztítószerek A szennyező anyagok eltávolítására felhasznált vegyszerek. Követelmények: hideg, illetve meleg vízben maradéktalanul oldódjék, oldja és lazítsa fel az eltávolítandó
RészletesebbenSZILÁRD/FOLYADÉK HATÁRFELÜLETI ADSZORPCIÓ
SZILÁRD/FOLYADÉK HATÁRFELÜLETI ADSZORPCIÓ 1. Elméleti bevezető: adszorpció híg oldatokból szilárd adszorbenseken Folyadékfázisból történő adszorpció esetén az adszorbens felülete mindig teljesen borított
RészletesebbenA TITRÁLÁSOK GYAKORLATA
A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA készült a DE és SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeinek oktatási segédanyagai, illetve Lengyel B.: Általános és Szervetlen Kémiai Praktikum alapján Előkészületek a térfogatos
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenA kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.
Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az
RészletesebbenKémia OKTV döntő forduló I. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9.
Oktatási Hivatal Kémia OKTV döntő forduló I. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9. A feladathoz egy külön lapon kérdések társulnak, a válaszokat arra a lapra kérjük megadni. A feladat megkezdése
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három mérési feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint
RészletesebbenTitrálás Elmélet és gyakorlat
Titrálás Elmélet és gyakorlat A titrálás elmélete Bevezetés Jelen füzet történeti, elméleti és gyakorlati szempontból mutatja be a titrálást; először a végponttitrálással, majd pedig az átcsapási pontos
RészletesebbenA közeli infravörös tartományban végzett spektroszkópia felhasználása a minőségbiztosításban
TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.5 2.2 2.3 A közeli infravörös tartományban végzett spektroszkópia felhasználása a minőségbiztosításban Tárgyszavak: közeli infravörös spektroszkópia (KIS);
RészletesebbenKÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály C változat
KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály C változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998
1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenTevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)
lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,
RészletesebbenKolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M
Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M Tantárgyi kommunikációs dosszié (TKD) Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Tanszék Miskolc, 2014
Részletesebbenv1.04 Analitika példatár
Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.
RészletesebbenKÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak
KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
Részletesebben1. Telítetlen szénhidrogének (szerkezet, fizikai és kémiai tulajdonságok, előállítása, jelentőség).
I. tétel 1. A periódusos rendszer 2. Vízkőmentesítés Oldjon fel kevés citromsavat vízben. Cseppentsen külön-külön ebből, illetve 2 mol/dm 3 -es sósavból mészkőporra. (Mindkét esetben gázfejlődést tapasztalunk.)
RészletesebbenThermo Orion 925. VILLÁM-titráló. Semlegesítési zóna. a) 1,0 másodperc b) 2,0 másodperc c) 3,0 másodperc d) 4,0 másodperc
Thermo Orion 925 VILLÁM-titráló Semlegesítési zóna a) 1,0 másodperc b) 2,0 másodperc c) 3,0 másodperc d) 4,0 másodperc 1. deriv. 1. deriv. 1. deriv. 1. deriv. TARTALOMJEGYZÉK Thermo Orion Útmutató a VILLÁM-titrálásokhoz
Részletesebben1. feladat Összesen 15 pont
1. feladat Összesen 15 pont Metánt és propánt tartalmazó gázelegyet elégetünk. A gázelegy összetétele a következő: φ = 60% propán, és φ = 40% metán. A) Írja fel a két gáz tökéletes égésének termokémiai
Részletesebben1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések
1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Kalorimetriás mérések A fizikai és kémiai folyamatokat energiaváltozások kísérik, melynek egyik megnyilvánulása a hőeffektus. A rendszerben ilyen esetekben észlelhető
RészletesebbenNE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:
A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola
RészletesebbenKolloidkémia. 2. Előadás Asszociációs kolloidok
Kolloidkémia 2. Előadás Asszociációs kolloidok 1 https://ilustracionmedica.wordpress.com/2014/08/27/fisicos-haciendo-medicina-john-tyndall/ Oldatok Klasszikus vs. Kolloid oldat Tyndall-jelenség Az ion
RészletesebbenKÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből
RészletesebbenKémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás
Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének
RészletesebbenSPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK
SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen
RészletesebbenA fizika és geofizika alapjai (mérési gyakorlatok)
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fıiskola Barkáts Jenı A fizika és geofizika alapjai (mérési gyakorlatok) Beregszász, 2004 1 A kiadvány megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta
RészletesebbenKlasszikus analitikai módszerek:
Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek
Részletesebben2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel
Emelt szint: Az s mezı fémei 1. Az alkálifémek és alkáliföldfémek összehasonlító jellemzése (anyagszerkezet, kémiaiés fizikai jellemzık, elıfordulás, elıállítás, élettani hatás). Használja a periódusos
RészletesebbenEÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás. Magyar Csabáné
FELADATLAPOK KÉMIA emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás Magyar Csabáné 00 1/2 Kedves Diákok! BEVEZETÉS A tanfolyam az emelt szintű kémia érettségi kísérleti feladataira készít fel, de az írásbelire
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia
RészletesebbenElektrokémiai gyakorlatok
Elektrokémiai gyakorlatok Az elektromos áram hatására bekövetkezı kémiai változásokkal, valamint a kémiai energia elektromos energiává alakításának folyamataival, törvényszerőségeivel foglalkozik. A változást
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek I.
Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó
RészletesebbenELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK
ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK Egy tetszőleges vezetőn átfolyó áramerősség (I) és a vezetőn eső feszültség (U) között az ellenállás teremt kapcsolatot (ld. középiskolai fizika): U I R R
RészletesebbenA borok tisztulása (kolloid tulajdonságok)
A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok) Tisztasági problémák a borban Áttetszőség fogyasztói elvárás, különösen a fehérborok esetében Zavarosságok: 1. bor felületén (pl. hártya); 2. borban szétszórtan
RészletesebbenMTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december I. Bevezetés Az ellentétes
Részletesebben9. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
9. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenB TÉTEL Fémek oldása sósavban Végezze el a következő kísérleteket: Híg sósavba tegyen cinket, Híg sósavba tegyen rezet! Magyarázza a tapasztaltakat!
2015/2016. B TÉTEL Fémek oldása sósavban Végezze el a következő kísérleteket: Híg sósavba tegyen cinket, Híg sósavba tegyen rezet! Magyarázza a tapasztaltakat! cink réz híg sósav Jód melegítése Egy száraz
RészletesebbenNÖVÉNYI HATÓANYAGOK KINYERÉSE SZUPERKRITIKUS EXTRAKCIÓVAL
NÖVÉNYI HATÓANYAGOK KINYERÉSE SZUPERKRITIKUS EXTRAKCIÓVAL Ph.D. értekezés Készítette: Témavezetõ: Csordásné Rónyai Erika Dr. Simándi Béla egyetemi docens Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
RészletesebbenÉpületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6.
Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. 1 Az anyagválasztás szempontjai: Rendszerkövetelmények: hőmérséklet
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
1. feladat (15 pont) NÖVÉNYHATÁROZÁS Határozza meg a kapott növényt! Írja le a határozás menetét! Például: 1. oldal 1b, 2b, 3a... 1. feladat (15 pont) NÖVÉNYHATÁROZÁS Határozza meg a kapott növényt! Írja
RészletesebbenREOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE
REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE Joerg Wendel Wendel Email GmbH. Németország XXI International Enamellers Congress 2008 Május 18-22, Sanghaj, Kína Reológia - a kölcsönhatások összessége Joerg Wendel
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
RészletesebbenNAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC
NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMA- TOGRÁFIA = NAGYNYOMÁSÚ = HPLC Az alkalmazott nagy nyomás (100-1000 bar) lehetővé teszi nagyon finom szemcsézetű töltetek (2-10 μm) használatát, ami jelentősen megnöveli
Részletesebben