OKTATÁSI SEGÉDLET Környezeti analízis II. c.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OKTATÁSI SEGÉDLET Környezeti analízis II. c."

Átírás

1 OKTATÁSI SEGÉDLET a Környezeti analízis II. c. tantárgyhoz kapcsolódó laboratóriumi gyakorlat feladataihoz Nappali és levelező tagozatos környezetmérnök (BSc) szakos hallgatók számára Készítette: Dr. Bodnár Ildikó főiskolai tanár DE-MK, Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

2 TARTALOMJEGYZÉK KÖRNYEZETI ANALÍZIS II GYAKORLAT - NAPPALI TAGOZAT... 3 KÖRNYEZETI ANALÍZIS II GYAKORLAT - LEVELEZŐ TAGOZAT... 4 LABORATÓRIUMI MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK... 5 A GYAKORLATOK RÉSZLETES LEÍRÁSA KÖRNYEZETI MINTA ÖSSZES NITROGÉN-TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA KJELDAHL- MÓDSZERREL KÖRNYEZETI MINTA FOSZFOR-TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA FOTOMETRIÁSAN KÖRNYEZETI MINTA KÉN-TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA TURBIDIMETRIÁSAN KÖRNYEZETI MINTA FE-, MN-, ZN-, CU-, CA-, MG-TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ATOMABSZORPCIÓS SPEKTROMETRIÁVAL KROMATOGRÁFIÁS VIZSGÁLATOK AMINOSAVAK ELVÁLASZTÁSA RÉTEGKROMATOGRÁFIÁVAL IONKROMATOGRÁFIÁS VIZSGÁLAT MELLÉKLET... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. KALIBRÁCIÓS GÖRBE FELVÉTELE SZÁMÍTÓGÉPPEL... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2

3 Környezeti analízis II. gyakorlat - NAPPALI TAGOZAT Általános tudnivalók: Heti óraszám: 2 óra gyakorlat, 15 hét x 2 óra, összesen: 30 óra. Tömbösítve 6 órás gyakorlatban 5 héten át csoportbontásban (~20 fő/csoport). A gyakorlathoz a hallgatónak gondoskodnia kell az alábbi eszközökről: Köpeny, vegyszeres kanál, csipesz, alkoholos filctoll, számológép, jegyzőkönyv, törlőruha, gumikesztyű, milliméterpapír. Az oktatási segédlet felépítése: Ezen jegyzet rövid laboratóriumi munkavédelmi előírások és mintajegyzőkönyv után hetenként az alábbi bontásban tartalmazza a gyakorlat elvégzéséhez szükséges ismereteket: I. A meghatározás elméleti alapjai II. A feladatok leírása (receptúrális) III. Mintaszámítások (vagy kiértékelés) A gyakorlat tematikája: Környezeti minta összes nitrogén-tartalmának meghatározása Kjeldahl-módszerrel (NTM) Környezeti minta foszfor-tartalmának meghatározása fotometriásan (PTM) Környezeti minta kén-tartalmának meghatározása turbidimetriásan (STM) Környezeti minta Fe-, Mn-, Zn-, Cu-, Ca-, és Mg-tartalmának meghatározása atomabszorpciós spektrometriával (FTM) Kromatográfiás vizsgálat (KRM) (A személyre szóló heti beosztás a hirdetőn és a honlapon található!) Gyakorlathoz kapcsolódó, illetve felhasznált irodalom: Dr. Loch Jakab, Dr. Kiss Szendille, Dr. Vágó Imre: Mezőgazdasági kémia gyakorlat, III. rész, oktatási segédlet, Debreceni Agrártudományi Egyetem, MTK, Kémiai Tanszék, Debrecen, Kőmíves József: Környezeti analitika Környezeti analízis I. tantárgy előadásanyaga A gyakorlat időpontja, helye: Beosztás: lásd NEPTUN rendszer ill. honlapon A gyakorlat helye: DE AMTC MK, Agrokémiai és Talajtani Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138., B épület 1. emelet, 2.sz. labor. A gyakorlatokon a megjelenés kötelező, hiányzást csak felmentés vagy orvosi igazolás esetén fogadok el! Értékelés: Minden laboratóriumi gyakorlat előtt zárthelyi dolgozat formájában van számonkérés, az aznapi munkából. A zárthelyik érdemjegye, illetve a jegyzőkönyvekre kapott érdemjegy átlaga adja meg a gyakorlati jegyet. A labor elméleti zárthelyik súlyozottan számítanak, 5-ből 3 elégtelen labor zárthelyi dolgozati jegy esetén nincs aláírás! A gyakorlati jegy a félévközi jegy 1/3-a, illetve az aláírás feltétele. Aláírás megszerzésének feltétele: Minden gyakorlat előtt rövid zárthely dolgozat sikeres megírása. A laboratóriumi gyakorlatok elvégzése. A jegyzőkönyvek beadása és azok elfogadása. 3

4 Környezeti analízis II. Gyakorlat - LEVELEZŐ TAGOZAT Általános tudnivalók: Konzultációs óraszám: 1 óra gyakorlat, 5 hét x 1 óra, összesen: 5 óra. Tömbösítve 5 órás gyakorlatban 1 héten át. A gyakorlathoz a hallgatónak gondoskodnia kell az alábbi eszközökről: Köpeny, vegyszeres kanál, csipesz, alkoholos filctoll, számológép, jegyzőkönyv, törlőruha, gumikesztyű. Az oktatási segédlet felépítése: Ezen jegyzet rövid laboratóriumi munkavédelmi előírások után az alábbi bontásban tartalmazza a gyakorlat elvégzéséhez szükséges ismereteket: 1. A meghatározás elméleti alapjai 2. A feladatok leírása (receptúrális) 3. Mintaszámítások A gyakorlat tematikája: Környezeti minta összes nitrogén-tartalmának meghatározása Kjeldahl-módszerrel (NTM) Környezeti minta foszfor-tartalmának meghatározása fotometriásan (PTM) Környezeti minta kén-tartalmának meghatározása turbidimetriásan (STM) Környezeti minta Fe-, Mn-, Zn-, Cu-, Ca-, és Mg-tartalmának meghatározása atomabszorpciós spektrometriával (FTM) Kromatográfiás vizsgálat (KRM) (A személyre szóló heti beosztás a hirdetőn és a honlapon található!) Gyakorlathoz kapcsolódó, illetve felhasznált irodalom: Kőmíves József: Környezeti analitika Környezeti analízis I. tantárgy előadásanyaga A gyakorlat időpontja, helye: Beosztás: lásd NEPTUN rendszer ill. honlapon A gyakorlat helye: DE AMTC MK, Agrokémiai és Talajtani Tanszék, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138., B épület 1. emelet, 2.sz. labor. A gyakorlatokon a megjelenés kötelező, hiányzást csak felmentés vagy orvosi igazolás esetén fogadok el! Értékelés: A laboratóriumi gyakorlat előtt zárthelyi dolgozat formájában van számonkérés, az aznapi munkából. A zárthelyi érdemjegye, illetve a jegyzőkönyvre kapott érdemjegy átlaga adja meg a gyakorlati jegyet. A gyakorlati jegy a félévközi jegy 1/3-a, illetve az aláírás feltétele. Aláírás megszerzésének feltétele: A gyakorlat előtt rövid zárthely dolgozat sikeres megírása. A laboratóriumi gyakorlatok elvégzése. A jegyzőkönyv beadása és azok elfogadása. 4

5 Laboratóriumi munkavédelmi előírások Általános munka,- tűzvédelmi és rendészeti oktatási tematika hallgatók részére: A hallgató köteles: Egészsége és testi épsége érdekében a gyakorlati oktatáson a feladat ellátására alkalmas állapotban és ruházatban megjelenni. A feladat alkalmas állapot kizárja alkohol, kábítószer és gyógyszer kivéve orvosi kezelés, betegség miatti szakorvos által felügyelt gyógyszerszedés fogyasztását. A gyakorlati oktatás folyamán a hallgató csak olyan tevékenységet folytathat, amelyhez a gyakorlat vezetője hozzájárult, és a hallgató rendelkezik a feladat ellátásához szükséges munka és tűzvédelmi ismeretekkel. A gyakorlati oktatás folyamán a munkaterületen rendet és fegyelmet tartani. Védőfelszerelés használni. A gyakorlati oktatás folyamán a legkisebb sérülést, rosszullétet, megbetegedést köteles a gyakorlat vezetőjének azonnal jelenteni. A gyakorlati munka közben észlelt veszélyeket lehetősége szerint megszüntetni vagy ezirányú intézkedéseket tenni. Gyakorlati foglalkozás közben munkáját elvárható gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni. Dohányozni csak a kijelölt dohányzóhelyeken szabad! A helyszínen és környékén (park, autóparkoló stb.) égő dohányneműt, cigarettacsikket, egyéb éghető anyagot kivétel kihelyezett hulladékgyűjtőkbe nem szabad eldobni. Hallgató társaival együttműködni és munkáját úgy végezni, hogy azzal más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. A laboratórium területén (épület, szabad terek) található berendezések, eszközök, gépek állagát megóvni. Káresemény bekövetkezésekor a személyes felelősség megállapítása után az okozott kárt megtéríteni. A gyakorlatvezetők, témavezetők által ismertetett biztonsági szabályokat, utasításokat betartani (pl. labormunka). Hulladékot a kijelölt hulladéktárolókba eldobni. A laboratóriumban a hallgatóknak az alábbi biztonsági szabályokat kell ismerni és betartani: Vegyszerekkel történő munkavégzés, gyakorlati oktatás folyamán védőköpeny használata kötelező. A laboratóriumban mindig rendet és tisztaságot kell tartani. A munkaasztalon, polcon, hűtőszekrényben tűz és robbanásveszélyes anyagok nem maradhatnak. A laboratóriumi edényzet, felszerelés, kiömlött vegyszer, a felhasznált anyag hulladékát, vagy az elhanyagolt, rossz állapotban lévő felszerelést, mint veszélyforrást meg kell szüntetni. Laboratóriumban tartozódóknak ismerniük kell elektromos főkapcsoló, vészkikapcsoló, víz, gázcsapok elzárási helyeit. Fűtőtestre könnyen gyulladó, éghető anyagot elhelyezni nem szabad. 5

6 A laboratóriumokban a munkavégzéssel kapcsolatos iratokat, technológiai utasításokat ki kell függeszteni vagy könnyen hozzáférhető helyen kell tartani (pl. biztonsági adatlap). Repedt, hibás üveg eszközökkel (kémcső, lombik stb.) nem szabad dolgozni. Maró, mérgező és robbanásveszélyes gázt, gőzt fejlesztő munkafolyamatot kizárólag elszívó fülkében szabad végezni. Nem szabad olyan elszívó vegyi fülkében dolgozni, amelynek elszívása rossz vagy nem működik, ablaküvege törött, tolóajtaját nem lehet lehúzni vagy felnyitott formájában rögzíteni. A laboratóriumi munkahelyen (asztal, fülke) csak olyan vegyszer üvegei tárolhatóak, melyeknek a végzett munka közben állandóan kéznél kell lenniük. Szerves oldószert, tömény savat, mérgező anyagot, valamint szerves oldószerrel szennyezett mosóanyagot a csatornahálózatba önteni tilos. A laborgyakorlatok előtt a gyakorlatot vezető oktató által elmondott munka,- tűzvédelmi szabályokat betartani. Az éghető folyadékokkal kapcsolatos tűzvédelmi szabályok: A laboratóriumokban a kísérleti vegyi anyagokat, mérgeket csak az erre a célra rendszeresített robbanás biztos lemezszekrényben szabad elhelyezni. Mosóanyagból csak a munkavégzéshez szükséges mennyiséget szabad a helyszínen tartani. Tűz esetén szükséges teendők 1.1. Tűzjelzés Abban az esetben, ha bármely hallgató, tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli vagy ezekről tudomást szerez, azonnal jelentse: - a gyakorlat vezetőjének, - az helyszín legközelebbi portaszolgálatára, - telefon keresztül: 105 (Tűzoltóság központi száma) 1.2. A tűzjelzésnek tartalmaznia kell a tűzeset pontos helyét, a létesítmény címet (helység, utca,) a tűz kiterjedését, a tűzben részt vevő anyagok fajtáját, információt a veszélyeztetett személyekről, további veszélyhelyzet kialakulásának lehetőségét, a jelzést adó nevét és a használt telefon számát Kiürítés A tűz által érintett épületrészek kiürítését és oltását haladéktalanul meg kell kezdeni. A kiürítést az épületek körüli területekre, illetve a főépület belső udvarára kivétel téli hónapok szükséges végrehajtani Tűz esetén tanúsítandó magatartás Tűz esetén, a tűz jelzésében, továbbá tűzoltási tevékenységben, a mentési munkákban amennyiben életveszéllyel nem jár minden állampolgár köteles a tőle elvárható módon részt venni és az alábbiak szerint cselekedni: 6

7 A környezetében lévő embereket és a portaszolgálatot a tűz észlelését követően riasztani. Életveszély esetén kezdje meg a veszélyeztetett személyek mentését, elsősegélyben részesítését és biztonságba helyezését. Rendelkezésére álló tűzoltó készülékekkel próbálja a tűz terjedését megakadályozni és a tűz oltását végezni. A kiérkező tűzoltók számára minden tűzeseménnyel kapcsolatos információt rendelkezésre bocsátani kiemelten a tűz helyére, kiterjedésére, emberélet veszélyezettségére vonatkozóan. Laboratóriumi tűz esetén a tennivalók sorrendje a következő: - emberélet mentése, - tűzjelzés, riasztás, kiürítés, - gázcsap elzárása, éghető anyag eltávolítása, - tűzoltás megkezdése. A balesetvédelmi oktatási anyag a munkavédelemről szóló 1993-ban elfogadott XCIII. törvény, a tűzvédelemről szóló XXXI. törvény és végrehajtási rendeletei alapján készült. 7

8 Jegyzőkönyv-minta: Ebben a félévben a jegyzőkönyveket adott feladathoz előre, otthon kell egyénileg elkészíteni, kézzel írva, az alábbi általános séma szerint: Név: Évfolyam, szak: Dátum:... A gyakorlat címe 1. Feladat: A feladat megfogalmazása 2. Elméleti alapok: Rövid, közel 1 A4-es oldalnyi elméleti összefoglaló az adott feladathoz kapcsolódóan. 8

9 3.) A meghatározás menete: 4.) Mérési adatok: táblázatba foglalva Reakcióegyenlet: ha van! 5.) Az eredmény számítása: 6.) Eredmény: A végeredmény megadása egy mondatban! A grafikus kiértékeléseket mellékelje a jegyzőkönyvéhez. 9

10 A gyakorlatok részletes leírása 10

11 Környezeti minta összes nitrogén-tartalmának meghatározása Kjeldahl-módszerrel I. Elméleti alapok: Az összes N-tartalom meghatározásához növényi mintát használunk, melyet elroncsolunk. A roncsolás során a szerves N-vegyületek vízoldható vegyületekké alakulnak. Az elroncsolt anyagból törzsoldatot készítünk, majd a törzsoldat N-tartalmát Wagner-Parnas vízgőzdesztilláló készülék segítségével desztillálással és ezt követő titrálással határozzuk meg. 1. Növényi minták előkészítése az analízishez: A légszáraz növényi mintát finomra őröljük, majd 105ºC-on súlyállandóságig szárítjuk. A megőrölt és megszárított mintát a szervetlen alkotórészek meghatározása céljából két módszerrel vihetjük maradéktalanul oldatba: a.) Roncsolás nedves úton: A növényi anyagot tömény kénsav és hidrogén-peroxid elegyével forraljuk. A roncsolás hatásfokát növelhetjük a forralás hőmérsékletének emelésével, pl. K 2 SO 4 hozzáadásával vagy katalizátorok alkalmazásával. Katalizátorként ma leggyakrabban Hg-t, Se-t, vagy CuSO 4 -ot alkalmaznak. A roncsolás során a növényben lévő N formák (NH 4 ) 2 SO 4 -tá alakulnak A nedves minta előkészítés lépései: 2. Desztillálás A desztilláció egy elválasztási művelet, mely során a folyadék elegy vagy oldat egyik komponensét elkülönítjük az összetevők különböző forráspontja alapján. A desztilláció a folyadékelegy forrásban tartásán és a gőz cseppfolyósításán, lecsapatásán alapszik. Az elegy forráspontja csakis annak összetételétől és a forrásban levő elegyre gyakorolt külső nyomástól függ. Ha például atmoszferikus nyomás alatt dolgozunk, akkor akármennyire is hevítenénk az elegyet, ezt a hőmérsékletet nem tudnánk emelni, és a forrási hőmérséklet csak annak eredményeképpen emelkedhet, ha az illékonyabb komponensben feldúsult gőzt lecsapatjuk és eltávolítjuk, de ez azt jelenti, hogy a forrásban levő folyadék 11

12 összetételét is megváltoztattuk. A desztilláció, vagy lepárlás műveletét lényegében folyadékok elválasztására használjuk. Az egyszeri desztilláció legegyszerűbb módszere esetén a folyadékelegyet egy forralóedénybe (forralóba, vagy üstbe) tesszük és a lecsapatott gőzt a forráspontot figyelve kívánalmak szerint külön gyűjtőedényekben (szedőkben) összegyűjtjük. Vákuumdesztillációt akkor használunk, amikor a desztillálandó anyag, vagy annak egy része hőérzékeny. Az eljárás elve a következő: mivel egy anyag forráspontja az a hőmérséklet, amelyen annak gőznyomása eléri a külső nyomást, ezért annak csökkentésével a forráspont is csökkenthető, növelésével pedig emelhető. Vízgőzdesztilláció: Ez a kényes anyagok szétválasztásának egy alternatívája. A desztilláció során forró vízgőzt vezetünk be, a desztillált folyadék viszonylag kis gőznyomásához hozzáadódik a vízgőz nyomása, így viszonylag könnyen kialakul az 1 bar együttes nyomás. A desztilláció során sok víz és kevés elválasztandó anyag desztillál át. A vízgőzdesztilláció célja a kísérlet során, hogy a roncsolat ammónium-ion (N-)tartalmát elkülönítsük és egy másik edényben összegyűjtsük. A vízgőzdesztilláló készülékben elhelyezzük a növényi roncsolatot (ami, ammónium-szulfát formájában tartalmazza a nitrogént) és ehhez NaOH-t öntünk. Ennek hatására ammónia szabadul fel. (NH 4 ) 2 SO NaOH = 2 NH 3 + Na 2 SO H 2 O A vízgőz a képződött ammóniát a hűtőn keresztül a szedőlombikba hajtja. A szedőlombikban az ammóniát bórsavban fogjuk fel. A bórsav egy része így ammónium-boráttá alakul, az átalakulást az oldat színváltozása is jelzi. 3 NH 3 + 3H 3 BO 3 = (NH 4 ) 3 BO 3 A művelethez Parnas-Wagner vízgőz desztilláló berendezést használunk, melyet a követketőképpen kezelünk.: 12

13 A desztillálás lépései: 1. A desztillálás kezdete előtt át kell mosni a desztillációs hüvelyt. Ha a jobb oldali vízgőzáram-szabályozó kart lefelé állítjuk (míg a bal fel van engedve), a vákuum hatására a vizes lombikból víz áramlik a jobb oldali desztillációs hüvelybe. A vízgőzáram-szabályozó kart ezután felfelé állítjuk és a bent lévő folyadékot a folyadék-levezető csövön keresztül leengedjük. 2. A desztilláláskor először a bórsavas szedőedényt felhelyezzük, majd a felső dugót eltávolítjuk és óvatosan beöntjük pipettából a törzsoldat egy részletét, majd a 20%-os nátrium-hidroxidot, közben a vízgőz-szabályozó kar félállásban van. Ezután a dugót visszazárjuk. 3. A desztillálás befejeztével a lombik alatt lévő csempedarabot lebillentjük és óvatosan kivesszük a bórsavas lombikot és egy vizes lombikot teszünk be helyette. 4. Leeresztjük a hüvelyben lévő folyadékot és kimossuk a hüvelyt. 5. A gyakorlat befejeztével a hátsó víztartályt feltöltjük úgy, hogy a vízszintjelző felső jeléig érjen a víz. 3. Titrálás A desztillálás befejeztével a szedőlombik tartalmát 1/140 mólos H 2 SO 4 -val megtitráljuk. A titrálás során végbemenő reakció egyenlete: 3 H 2 SO (NH 4 ) 3 BO 3 = 3 (NH 4 ) 2 SO H 3 BO 3 A titrálás célja az oldat ammónium-borát tartalmának meghatározása, mely alapján az eredeti minta N-tartalma visszaszámolható. Az ammónium-borát -- bórsav elegy kénsavas 13

14 titrálásakor az ammónium-borát (ami gyenge bázis) visszaváltozik bórsavvá (ami gyenge sav), a kémhatásváltozást az oldatba kevert indikátor színe jelezi: zöldről pirosra változik. A számításkor figyelembe kell vennünk a kénsav oldat faktorát is. A faktor egy korrekciós tényező mely alapján a savak vagy bázisok pontos töménysége megadható. A faktor azt adja meg, hogy hányszor töményebb vagy hígabb az oldat a névleges koncentrációnál. Ha pl. egy oldat nem pontosan 0,1 mol/dm 3 -es, hanem 0,1035 mólos, akkor azt mondjuk, hogy az oldat névleges koncentrációja 0,1 mol/dm 3 és a faktora pedig 1,035. II. Feladat: Az összes N-tartalom meghatározásához növényi mintát használunk, melyet elroncsolunk. A roncsolás során a szerves N-vegyületek vízoldható vegyületekké alakulnak. Az elroncsolt anyagból törzsoldatot készítünk, majd a törzsoldat N-tartalmát Wagner-Parnas vízgőzdesztilláló készülék segítségével desztillálással és ezt követő titrálással határozzuk meg. Szükséges reagensek: 2 %-os bórsav-oldat: 20 g bórsav 1000 cm 3 desztillált vízben oldva Keverékindikátor: 0.99 g brómkrezolzöld és 0,66 g metilvörös indikátort elporítunk és alkoholban feloldunk. Végtérfogat 1000 cm 3. Indikátoros bórsav: 100 cm 3 keverékindikátor cm 3 bórsav cc. H 2 SO 4 10 cm 3 30 %-os H 2 O 2 30 %-os NaOH 1/140 mólos H 2 SO 4 -oldat Szükséges eszközök: 3 db 100 cm 3 -s Erlenmeyer lombik, 2 db főzőpohár, 1 büretta, 1db 100 cm 3 -s mérőlombik, 1db 10 cm 3 -s pipetta, 1db 50 cm 3 -s mérőhenger 14

15 A meghatározás menete: a.) Roncsolás, törzsoldat készítés 1 g kiszárított és megőrölt növényi anyagot Kjeldahl lombikba mérünk és hozzáadunk 10 cm 3 cc. H 2 SO 4 -at, ezt követően egy éjszakán állni hagyjuk. Másnap 10 cm 3 30 %-os H 2 O 2 -dal egészítjük ki és gázlángon fülke alatt melegítjük. A melegítést addig folytatjuk, míg a lombik tartalma elszíntelenedik. Szükség esetén a hidrogén-peroxid jelig töltjük, összerázzuk és ha szükséges az oldatot szűrjük. Figyelem! Az a. feladatrészt a gyakorlatvezetők előkészítik, a hallgatónak nem kell a roncsolást elkészítenie, csak a roncsolatot 100 cm 3 -re feltölteni desztillált vízzel. b.) Desztillálás A meghatározáshoz Erlenmeyer lombikba (szedőlombikba) 20 cm 3 2 %-os bórsav-oldatot pipettázunk, mely brómkrezolzöld-metilvörös keverékindikátort tartalmaz. A desztillálókészülékbe 10 cm 3 törzsoldatot pipettázunk, mérőhenger segítségével 20 cm 3 30 %- os NaOH-ot adunk hozzá, majd desztillálunk. A desztillálás menetét és a készülék kezelését az elméleti alapokban ismertettük. c.) Titrálás A desztillálás befejeztével a szedőlombik tartalmát 1/140 mólos H 2 SO 4 -val megtitráljuk. Az ammónia hatására megzöldült oldatot az eredeti színre titráljuk vissza. A mérőoldat fogyásából számítjuk ki a növényi minta összes N-tartalmat. Három párhuzamos mérés átlagából számolunk. Határozza meg a és számítsa ki a növényi roncsolat összes N-tartalmát! Tartsa be a munka- és balesetvédelmi előírásokat! III. A gyakorlathoz kapcsolódó számítási feladatok: Mintafeladat Ha a titrálás során a fogyások átlaga 6,2 cm 3, a felhasznált kénsav f= 0,9998 faktorú és1/140 mólos volt, akkor hány százalék nitrogént tartalmazott az eredeti minta? Megoldás: A titrálás egyenlete: 3H 2 SO 4 + 2(NH 4 ) 3 BO 3 = 3(NH 4 ) 2 SO 4 + 2H 3 BO 3 1/140 mol/dm 3 koncentrációjú f= 0,9998 faktorú kénsav pontos koncentrációja: 0, * 0,9998 = 0, mol/dm 3 = 7,129 mmol/dm 3 15

16 Ha 1000 cm 3 oldatban van 7,129 mmol H 2 SO 4 6,2 cm 3 oldatban x mol H 2 SO 4 x = (6,2/1000) 7,129 = 0,044 mmol H 2 SO 4 Ha 3 mol H 2 SO 4 2 mol (NH 4 ) 3 BO 3 -tal reagál 0,044mmol H 2 SO 4 x mol (NH 4 ) 3 BO 3 -tal reagál x = (0,044/3) 2 = 0,029 mmol (NH 4 ) 3 BO 3 Tehát a titrálólombikban 0,029 mmol (NH 4 ) 3 BO 3 volt átlagosan, ennek nitrogéntartalma megegyezik a roncsolat nitrogéntartalmával. M((NH 4 ) 3 BO 3 ) = 18*3 + 10,8 + 16*3 = 112,8g/mol Ha 1000 mmol (112,8g) (NH 4 ) 3 BO 3 42g N t tartalmaz 0,029 mmol (NH 4 ) 3 BO 3 x mol N-t tartalmaz tartalmaz x = (0,029/1000) 42 = 0,0012 g N t 0,029 mmol (NH 4 ) 3 BO 3 0,1 g növényi mintára vonatkozik, hiszen a törzsoldatnak csak az egy tizedét használtuk fel. Ha 0,1 g növény x = (100/0,1) 0,0012 = 1,2 g N-t tartalmaz 0,0012g N-t tartalmaz 100 g növény x g N-t tartalmaz Tehát a növényminta N-tartalma százalékban: N% =1,2 16

17 Környezeti minta foszfor-tartalmának meghatározása fotometriásan 1. Az UV-VIS spektrofotomertia alapjai. A mérés a molekulák és ionok fényelnyelésén alapszik. A fényelnyelés az ultraibolya (UV) vagy látható (VIS) tartományból történik, melynek hullámhossztartománya (200nm-800nm). Az UV-VIS spektrofotometria széles körben elterjedt módszer, mely minőségi és mennyiségi elemzéseket egyaránt lehetővé tesz. Elsősorban környezeti minták nitrát-, ammónium- és foszfáttartalmának meghatározására használják. Ha egy színes oldaton át fényt bocsátunk keresztül, az oldatban lévő molekulák egy része az összetett fényből valamilyen hullámhossztartományban fényt nyel el. A fényelnyelést abszorbanciának (A) nevezzük. Az, hogy milyen hullámhossztartományban történik az elnyelés, az oldat anyagi minőségétől függ, az elnyelés intenzitása pedig a koncentrációval arányos. Ha a vizsgálandó anyag oldata színtelen, akkor csak akkor tudjuk meghatározni mennyiségét ezen módszerrel, ha valamilyen szelektív reagens segítségével színes vegyületté alakítjuk. A fényelnyelés és koncentráció kapcsolatát a Lambert Beer törvény írja le. Lambert-Beer törvény: Ha egy párhuzamos lapokkal határolt (L vastagságú) homogén rendszeren (lehet oldat, mely oldott molekulákat tartalmaz, vagy lehet gáz) merőlegesen I 0 intenzitású fényt engedünk át, a fény egy része a közegen áthaladva elnyelődik, majd csökkent erősséggel (I) hagyja el a közeget. A fényelnyelés (abszorbancia) nagysága arányos a fény közegben megtett útjával (rétegvastagság, L), és a koncentrációval (c). Ha a mérés során az átvilágított réteg vastagságát nem változtatjuk, a fényelnyelés csak a koncentráció függvénye. Lambert-Beer törvény alakja: Fényelnyelés homogén közegben A = - log I tr /I o = ε. L. c Ahol: A: abszorbancia I tr : a kilépő (transzmittált) fény intenzitása I o : a beeső fény intenzitása L: rétegvastagság c: koncentráció ε: moláris abszorpciós koefficiens [dm 3 mol -1 cm -1 ] 17

18 Az abszorbancia additív mennyiség, n számú elnyelő komponens esetén: A = ΣA i = Σ ε i. L. c i A koncentráció meghatározást célszerű az anyag ún. elnyelési maximumán végezni, ugyanis a mérés érzékenysége, pontossága itt a legnagyobb. Ennek megállapítása a következőképpen történik: Ha az anyagra folytonos színképű sugárzást bocsátunk és a fényelnyelést ábrázoljuk a besugárzó fény hullámhosszának a függvényében, akkor az ún. abszorpciós spektrumhoz jutunk. Ebből megállapíthatjuk azt a hullámhosszértéket, ahol az anyagunknak elnyelési maximuma van. Az elnyelési maximum anyagi minőségre jellemző érték. A színes anyagok elnyelési maximuma a látható tartományban ( nm) van. Sok olyan 3 anyag van azonban, amelyek oldata színtelen (pl: NO 3, PO 4 ) vagy alig színes, így ezek közvetlen mérése nem lehetséges. Ugyanakkor szinte mindegyikhez található olyan reagens (pl: kromotrópsav, ammónium-molibdenát-vanadát) amellyel reagáltatva színessé tehetők és így már spektrofotometriásan mérhetők. A színes vegyületek képzésénél biztosítanunk kell azt, hogy a színképző anyag mindig feleslegben legyen és csak a mérendő anyaggal reagáljon, valamint a színképzés körülményei, pl: ph megfelelőek legyenek. 2. A fotométerek elvi felépítése A spektrofotométerek általános felépítése: Fényforrás és hozzá kapcsolódó tápegység Optikai ill. fényfelbontó egység (szűrő, rács vagy monokromátor) egy bizonyos hullámhosszúságú fény előállításához a folytonos fényből Mintatartó (küvetta) Érzékelő (detektor: pl: fotocella vagy fotoelektron-sokszorozó) Jelfeldolgozó egység vagy számítógép Az egysugaras fotométerek: A tiszta oldószert (vak minta, mely nem tartalmazza a mérendő alkotót) a küvettába helyezzük, majd az azon áthaladó monokromatikus fény hatására jelentkező detektorjelet ellentétesen kapcsolt potenciométer feszültségével kompenzáljuk. Majd a fény útjába ugyanolyan küvettába a vizsgálandó oldatot helyezzük, és az újabb jelet a potenciométerrel újra kompenzáljuk. Ennél a módszernél fontos, hogy a fényforrásból jövő fény intenzitása a mérések közben állandó legyen. Küvetta Egysugaras fotométer (1: fényforrás, 2: monokromátor, 3: optikai rés, 4: detektor, 5: erősítő, 6: regisztráló) 18

19 Kétsugaras fotométerek: Az egyik fényútba az összehasonlító oldószert, a másikba a vizsgálandó oldatot helyezzük. A két küvettára felváltva azonos hullámhosszúságú, azonos intenzitású fény jut. Az áthaladó két fény intenzitásának hatására a detektorban két fogazott jel jelentkezik. A két amplitúdó különbségét mérjük. Kétsugaras fotométer 3. A spektrofotometriás mérés lépései növényi minták esetén: 3.1.Mintaelőkészítés A légszáraz növényi mintát finomra őröljük, majd 105ºC-on súlyállandóságig szárítjuk. A növényi mintaelőkészítés célja, hogy a száraz növényi őrleményből a vizsgálandó anyagot a oldatba vigyük, amely már alkalmas a kémiai analízisre. A mintaelőkészítés módja változó attól függően, hogy milyen növényi-alkotórészt vizsgálunk. A nitrát-tartalom vizsgálatánál, pl. vizes rázatást alkalmazunk, mivel a nitrát vízzel kioldható a növényből. A növény P- tartalmának vizsgálatánál viszont ennél erélyesebb módszert kell alkalmaznunk, hiszen a szerves kötésben lévő foszfort már nem lehet vízzel kioldani. A mintaelőkészítés során a szerves kötésű P formákat szervetlen formává kell alakítani. Ekkor kétféle módszert használhatunk Roncsolás nedves úton:a növényi anyagot tömény kénsav és hidrogén-peroxid elegyével forraljuk. A roncsolás hatásfokát növelhetjük a forralás hőmérsékletének emelésével, pl. K 2 SO 4 hozzáadásával vagy katalizátorok alkalmazásával. Katalizátorként ma leggyakrabban Hg-t, Se-t, vagy CuSO 4 -ot alkalmaznak. A nedves minta előkészítés lépései: 19

20 Roncsolás száraz úton: A növényi anyagokat ºC-on izzítókemencében hamvasztjuk mindaddig, míg a szerves anyagok teljes mértékben oxidálódnak. A szénrészecskék könnyebb oxidációját HNO 3 -val való megcseppentéssel segítjük elő. A hamuban az izzítás hőmérsékletén nem illékony alkotórészek maradnak vissza. A növényi hamut híg savval (HCl, HNO 3 ) visszük oldatba 3.2. Standard oldatok készítése: A standard oldatok ismert koncentrációjú oldatok, melyek a vizsgálandó anyagot növekvő koncentrációban tartalmazzák. A standard oldat első tagjának koncentrációja a vizsgált elemre nulla. A későbbiek során a standard oldatokba ugyanazokat a reagenseket tesszük, mint a növényi roncsolatokba A növényi roncsolatok és a standard oldatok beszínezése Megfelelő színképző reagenst adunk a standard sorozat tagjaihoz és a vizsgálandó növényi roncsolatokhoz. Szükség esetén a zavaró ionok eltávolítására maszkírozó szereket alkalmazunk illetve gondoskodunk a megfelelő ph beállításáról. Az oldatok színének kifejlődéséhez mindig egy bizonyos várakozási időre van szükség. A standard sorozat első tagját vak oldatnak nevezzük. Ez olyan oldat, mely összetétele pontosan megegyezik a mérendő oldat összetételével azzal a különbséggel, hogy ez nem tartalmazza a mérendő iont. A vak oldat esetünkben tehát desztillált víz, mely színképző reagenst (és egyéb adalékanyagokat) kapott Spektrofotometriás mérés Ábra: Az oldatok beszínezése Mérés előtt a spektrofotométert beállítjuk a vizsgálandó anyagra jellemző hullámhosszra. Előfordulhat, hogy a minta fényelnyelését nemcsak a vizsgálandó anyag, hanem a felhasznált oldószerek és adalékanyagok is befolyásolják. Ennek a zavaró hatását a vak oldattal szűrjük ki. A mérés kezdetén tehát a vak oldatra lenullázzuk a műszert. Ezután lemérjük a standard sorozat tagjainak abszorbanciáját növekvő sorrendben. Majd lemérjük az ismeretlen minták abszorbanciáját is A spektrofotometriás mérés kiértékelése Történhet grafikus úton milliméter papír segítségével, vagy számítógépen. Mindkét esetben először ábrázoljuk a standard sorozat tagjainak abszorbanciáját a koncentráció függvényében, és a pontokra egyenest illesztünk. Az így kapott egyenest 20

21 kalibrációs egyenesnek nevezzük. Ha milliméter papíron értékeljük az adatokat, akkor az ismeretlen abszorbanciáját rávetítjük az illesztett egyenesre és onnan levetítjük az x tengelyre. Ábra: A kalibráló görbe, és az eredmények kiértékelése grafikus úton Ha számítógéppel értékeljük az adatokat akkor az illesztésnél egy regressziós egyenletet kapunk, mely leírja a koncentráció és abszorbancia kapcsolatát. Ebből az egyenletből visszaszámoljuk a koncentrációt Számítás A roncsolat koncentrációjából kiszámoljuk, hogy a növény mennyi vizsgálandó anyagot tartalmazott. II. Feladat: A meghatározás azon alapszik, hogy a foszfát-ionok savas közegben az ammóniummolibdenát-vanadát reagenssel sárga színű komplexet képeznek. A képződött komplexnek 366 nm-nél van fényelnyelési maximuma. Szükséges reagensek: Kénsavas ammónium-vanadát/ammónium-molibdenát reagens: 1,4 g ammónium vanadátot feloldunk ml desztillált vízben és egy külön edényben 27,5 g ammóniummolibdenátot oldunk hasonló mennyiségű desztillált vízben. A két oldatot feloldás után összeöntjük és 100 ml cc. H 2 SO 4 -at adunk hozzá, majd kihűlés után mérőlombikban 5000 mlre egészítjük ki. Hitelesítő P-oldat: 100 cm 3 KH 2 PO 4 oldat, mely 1 cm 3 -je 1 mg P-t tartalmaz Szükséges eszközök: 7db 100 cm 3 -s mérőlombik, 1db üvegtölcsér 2 db főzőpohár, 1 db 10 cm 3 -s osztott pipetta, 7 db 100 cm 3 -s Erlenmeyer lombik, 1 db 2 cm 3 -s pipetta, spektrofotométer 21

22 A meghatározás menete: 1. Növényi minták előkészítése az analízishez: Az pont szerint. Figyelem! Az 1. feladatrészt a gyakorlatvezetők előkészítik, a hallgatónak nem kell a roncsolást elkészítenie, a roncsolatból készített törzsoldat 2 cm 3 -es részlete be van készítve Erlenmeyer lombikba. 2. Standard oldatok (ismert koncentrációjú P oldatok) elkészítése A., 100 cm 3 KH 2 PO 4 oldat készítése, mely 1 cm 3 -je 1 mg P-t tartalmaz B., A törzsoldatból 100 cm 3 -es mérőlombikokba a következő koncentrációjú oldatokat készítjük: 0 mgp/2cm 3 (desztillált víz), 0,05 mgp/2cm 3, 0,1 mgp/2cm 3, 0,15 mgp/2cm 3, 0,2 mgp/2cm 3, 0,25 mgp/2cm 3. (A standard oldat sorozat első tagja desztillált víz, ez nem tartalmaz foszfort.) A standard oldat sorozatból 2-2 cm 3 -t mérünk ki Erlenmeyer lombikokba. 3. A növényi törzsoldatok és a standard oldatok színkifejlesztése Színképző reagensként kénsavas ammónium-vanadát/ammónium-molibdenát elegyet használunk. A növényi törzsoldatokhoz, a standard oldatokhoz megfelelő reagenseket adagolunk az alábbiak szerint: A kiadott növényi roncsolathoz és a standard oldatok 2-2 cm 3 -jéhez, illetve 2 cm 3 desztillált vízhez (vakminta) is 25 cm 3 vanadátos reagenst adunk. Ezt követően az oldatokat összerázzuk és 20 percig állni hagyjuk. Ez az idő szükséges a szín teljes kifejlődéséhez. 4. Fotometrálás Először a spektrofotométert beállítjuk 366nm-re, majd vakmintát öntünk a küvettába és a mért abszorbanciát nullára állítjuk be. Ezt követően a különböző ismert koncentrációjú oldatok abszorbanciáját mérjük meg. A mérést mindig a legkisebb koncentrációjú kalibráló oldattal kezdjük és haladunk a nagyobb koncentrációjúak felé. A meghatározáshoz 0,01 mg P/2 ml 0,25 mg P/2 ml közötti koncentrációtartományba eső kalibráló oldatokat használunk. A kalibráló oldatsorozat abszorbanciájának mérése után megmérjük a növényi törzsoldatok abszorbanciáit. Mérés közben a műszer stabilitását a hitelesítő oldatok abszorbanciájának újramérésével ellenőrizzük. 5. Kalibrációs görbe felvétele és kiértékelése Milliméterpapíron történik. A 3.5. pontban leírtak alapján. 6. A növény P- tartalmának kiszámítása 22

23 A grafikonról leolvasott P koncentrációból (P mg/2ml) - a bemérést és a hígításokat figyelembe véve számítjuk a a növényi minta P-tartalmát. Tartsa be a munka- és balesetvédelmi előírásokat! III. A gyakorlathoz kapcsolódó számítási feladatok: Mintafeladat a 2A. részhez. Készítsen 500 cm 3 oldatot, mely 1 cm 3 -je 1 mg P-t tartalmaz M(KH 2 PO 4 ) = 136 g/mol Ha 1 cm 3 oldatban van 1 mg P akkor 500 cm 3 oldatban van 500 mg P Ha 31g P 136g KH 2 PO 4 ban van 0,5g P xg KH 2 PO 4 ban van x = (0,5/31) 136 = 2,1935g 2,1935 g KH 2 PO 4 -t kell 500 cm 3 -re hígítani. Mintafeladat a 2B részhez: Készítsen 200 cm 3 oldatot az előbbi törzsoldatból mely koncentrációja 0,05 mgp/2 cm 3. Ha 2 cm 3 oldatban 0,05 mg P van Akkor 200 cm 3 oldatban 5 mg P van, tehát 5 cm 3 törzsoldatot kell felhígítani 200 cm 3 -re. Mintafeladat a 6. részhez: A kiadott minta P koncentráció-ja 0,12 mg P/2 cm 3. Ennek alapján számítsa ki a növény P koncentrációját százalékban! 1g növényi mintából 100 cm 3 roncsolatot nyertünk, ennek a roncsolatnak a 2 cm 3 -ét használtuk a mérés során. Ha 2 cm 3 oldatban 0,12 mg P van Akkor 100 cm 3 oldatban 6 mgp van. Mivel 1g növényből 100 cm 3 roncsolatot nyertünk, ezért 1g növény 6 mg P-t tartalmaz 100 g növény tehát 600 mg=0,6 g P-t tartalmaz A növény foszfortartalma tehát 0,6%. 23

24 I. Elméleti alapok Környezeti minta kén-tartalmának meghatározása turbidimetriásan 1. A turbidimetria alapjai A turbidimetria kolloid oldatok fényszóródásán alapszik, manapság kevésbé használt módszer. Környezeti minta szulfát tartalmának mérésére alkalmas. A mérés elve: Ha kolloid oldatot fénnyel világítunk meg, a kolloid részeken fényszóródás következik be (A kolloid oldatokban a részecskék mérete nm között van). A fényszóródás következtében az oldaton áthaladó fény intenzitása csökken, hiszen az oldat körül a sugárzás iránytól eltérő irányba is lesz sugárzás. Ezt a jelenséget látszólagos abszorbanciának (pszeudoabszorbancia) vagy turbiditásnak nevezzük. A turbidimetria és nefelometria elve A nefelometriás mérések során az oldat által szórt fény intenzitását, a zavarossági (turbidimetriás) méréseknél pedig az oldaton áthaladó fény intenzitását, tehát látszólagos abszorbanciáját (turbiditását) mérjük. A szórt fény intenzitása melyet a Rayleigh egyenlet ad meg-, több tényező függvénye. Eszerint a szórt fény függ: - a térfogategységben lévő részecskeszámtól, vagyis a koncentrációtól, - a megvilágító fény intenzitásától, - a részecskék sugarának hatodik hatványától. A mérés során tehát biztosítani kell a részecskeméret állandóságát. Ennek érdekében az oldathoz adagolt kolloidstabilizáló anyagot adagolunk, amely megakadályozza az egyes részecskék összetapadását. E mellett ' az is fontos, hogy az oldószer ne tartalmazzon apró, lebegő szennyeződéseket. - a megvilágító fény hullámhosszától, melynek negyedik hatványával fordítottan arányos. Ez azt jelenti, hogy a kolloid részecskék a kis hullámhosszúságú fényt szórják a legjobban. Minél kisebb a megvilágító fény hullámhossza, a szóródás annál nagyobb mértékű. A mérések során célszerű ezért minél kisebb ( nm) hullámhosszúságú 24

25 fényt kiválasztani. Ugyanakkor a megfelelő hullámhossz kiválasztásánál az is nagyon fontos, hogy ezen a hullámhosszon ne legyen valódi elnyelése, abszorpciója a kolloid oldatnak, mert az a mért látszólagos abszorpcióhoz hozzáadódik és a mérést meghamisítja. Mivel a kolloid oldaton áthaladó fény pszeudoabszorbanciája az oldatban lévő kolloidok számával azaz a kolloid koncentrációval arányos, a módszer felhasználható koncentráció meghatározásra. Összefoglalva a turbidimetriás mérés során a mérendő anyag oldatából kolloid oldatot készítünk, annak pszeudoabszorbanciáját mérjük és ebből kiszámítjuk a koncentrációt. 2. A turbidiméterek elvi felépítése 2.1. A turbidimetriás vizsgálatokhoz fotométereket, spektrofotométereket használunk. Ha I o intenzitású fénnyel világítjuk meg a zavaros oldatot és az oldaton I tr intenzitással jut át a fény, a pszeudoabszorbacia (turbiditás) értéke a következő: τ = lg (I 0 /I tr ) A turbidiméter felépítése: 3.1. Nefelometriás méréseknél a szórt fény intenzitását mérik, ezért a műszer elvi vázlata a következő: A nefelométer felépítése: 25

26 3. A turbidimetriás mérés lépései növényi minták esetén: 3.1.mintaelőkészítés A légszáraz növényi mintát finomra őröljük, majd 105ºC-on súlyállandóságig szárítjuk. A növényi mintaelőkészítés célja, hogy a száraz növényi őrleményből a vizsgálandó anyagot a oldatba vigyük, amely már alkalmas a kémiai analízisre. Növényi minta kén tartalmának mérésekor nedves úton roncsolunk. Roncsolás nedves úton: 1 g kiszárított és megőrölt növényi anyagot Kjeldahl lombikba mérünk és hozzáadunk 10 ml cc. HNO 3 -at, ezt követően egy éjszakán állni hagyjuk. Másnap 10 ml 30 %-os H 2 O 2 -dal egészítjük ki és gázlángon fülke alatt melegítjük. A melegítést addig folytatjuk, míg a lombik tartalma elszíntelenedik. Szükség esetén a hidrogén-peroxid adagolást megismételjük. Ilyenkor meg kell várni, míg az oldat kihűl, mert ellenkező esetben az oldat erősen habzik. A roncsolás befejezése után a lombik tartalmát lehűtjük és 100 ml-es mérőlombikba mossuk. A lombikot jelig töltjük, összerázzuk és ha szükséges szűrjük A nedves minta előkészítés lépései: 3.2. Standard oldatok készítése A standard oldatok ismert koncentrációjú oldatok, melyek a vizsgálandó anyagot növekvő koncentrációban tartalmazzák. A standard oldat első tagja nem tartalmazza az vizsgált anyagot Kolloid oldatok készítése a standard oldatokból a növényi roncsolatokból. Kolloid képző reagenst adunk a standard sorozat tagjaihoz és a vizsgálandó növényi roncsolatokhoz. Ekkor finom eloszlású (kolloid mérettartományú) csapadék keletkezik. A kolloidok összetapadásának elkerülése végett kolloidstabilizáló szereket is használunk A csapadék teljes kifejlődéséhez egy bizonyos várakozási időre van szükség. A standard sorozat első tagját vak oldatnak nevezzük. Ez olyan oldat, mely összetétele pontosan megegyezik a mérendő oldat összetételével azzal a különbséggel, hogy ez nem tartalmazza a mérendő iont. A vak oldat esetünkben tehát desztillált víz, mely kolloidképző reagenst és kolloidstabilizáló adalékanyagokat kapott. 26

27 3.4. Spektrofotometriás mérés Ábra: kolloid oldatok elkészítése Mérés előtt a spektrofotométert beállítjuk a megfelelő hullámhosszra. A vak oldatra lenullázzuk a műszert, majd lemérjük a standard sorozat tagjainak pszeudoabszorbanciáját (turbiditását) növekvő sorrendben. Ezután lemérjük az ismeretlen minták pszeudoabszorbanciáját is. 3.5.A spektrofotometriás mérés kiértékelése Történhet grafikus úton milliméter papír segítségével, vagy számítógépen. Mindkét esetben először ábrázoljuk a standard sorozat tagjainak abszorbanciáját a koncentráció függvényében, és a pontokra egyenest illesztünk. Az így kapott egyenest kalibrációs egyenesnek nevezzük. Ha milliméter papíron értékeljük az adatokat, akkor az ismeretlen abszorbanciáját rávetítjük az illesztett egyenesre és onnan levetítjük az x tengelyre. Ábra: A kalibráló görbe, és az eredmények kiértékelése grafikus úton Ha számítógéppel értékeljük az adatokat akkor az illesztésnél egy regressziós egyenletet kapunk, mely leírja a koncentráció és abszorbancia kapcsolatát. Ebből az egyenletből visszaszámoljuk a koncentrációt Számítás A roncsolat koncentrációjából kiszámoljuk, hogy a növény mennyi vizsgálandó anyagot tartalmazott. 27

28 II. Feladat: A növényi mintát elroncsoljuk, majd a roncsolathoz BaCl 2 -ot adunk és a képződött kolloid állapotú csapadék pszeudoabszorbanciáját 400 nm hullámhosszúságú fénnyel mérjük. Szükséges reagensek: 10 %-os BaCl 2 -oldat: 100 g BaCl 2 x 2 H 2 O-t desztillált vízben oldunk és 1000 ml-re egészítjük ki. Az oldathoz literenként 20 g Tweent adunk. Kalibráló S-oldat: (NH 4 ) 2 SO 4 - oldat,mely 1 cm 3 -e 1 mg S-t tartalmaz. Szükséges eszközök: 2db 100 cm 3 -s mérőlombik, 5db 200 cm 3 -s mérőlombik, 2 db főzőpohár, 1db üvegtölcsér 1db 10 cm 3 -s osztott pipetta, 7db 100cm 3 -s Erlenmeyer lombik, spektrofotométer A meghatározás menete: 1.) Roncsolás, törzsoldat készítés A 3.1. pontban leírtak alapján. Figyelem! Az 1. feladatrészt a gyakorlatvezetők előkészítik, a hallgatónak nem kell a roncsolást elkészítenie, a roncsolat egy mérőlombikban található, melyet jelre kell önteni. Az így elkészített törzsoldatból 10 cm 3 -t Erlenmeyer lombikba kell mérni. 2. Ismert koncentrációjú S oldatok (standard oldatok)elkészítése A, 100 cm 3 (NH 4 ) 2 SO 4 - oldat készítése, mely 1 cm 3 -je 1 mg S-t tartalmaz B, A törzsoldatból 200cm 3 -es mérőlombikokba a következő koncentrációjú oldatokat készítjük: 0 µg S/cm 3 (desztillált víz), 5 µg S/cm 3,, 10 µg S/cm 3, 15 µg S/cm 3, 20 µg S/cm 3. A standard oldat sorozatból cm 3 -t mérünk ki Erlenmeyer lombikokba. 3.) Kolloid oldat készítése a növényi törzsoldatból és standard oldatsorozatból A törzsoldatok és kalibráló oldatok cm 3 -éhez 2 cm 3 10 %-os BaCl 2 -reagenst adunk, amely Tweent tartalmaz (2 g/100 cm 3 ). Hozzáadunk még1 cm 3 sósavas hidroxil-amint (NH 2 OH * HCl) is adagolunk minden oldatba. A Tween és a hidroxil amin kolloidstabilizáló hatású szerek, amelyek a képződött bárium-szulfát csapadék kiülepedését meggátolják. Az oldatokat 1 óra hosszat állni hagyjuk, majd 400 nm hullámhosszúságú fénnyel mérjük az oldatok pszeudoabszorbanciáját. 28

29 4) Turbidimetriás mérés: A mérés spektrofotométerrel történik. A mérés előtt a hullámhosszat 400nm-re állítjuk. Először a vakpróbára nullázuk a műszert. Ezt követően a különböző ismert koncentrációjú oldatok pszeudoabszorbanciáját mérjük meg. A mérést mindig a legkisebb koncentrációjú kalibráló oldattal kezdjük és haladunk a nagyobb koncentrációjúak felé. A meghatározáshoz 4 µg S/cm 3 30 µg S/cm 3 közötti koncentrációtartományba eső kalibráló oldatokat használunk. A kalibráló oldatsorozat pszeudoabszorbanciájának mérése után megmérjük a növényi törzsoldatok pszeudoabszorbanciáit 5. Kalibrációs görbe felvétele és kiértékelése Milliméterpapíron történik. A 3.5. pontban leírtak alapján. 6. A növény S- tartalmának kiszámítása A grafikonról leolvasott S koncentrációból - a bemérést és a hígításokat figyelembe véve számítjuk a a növényi minta S-tartalmát. Tartsa be a munka- és balesetvédelmi előírásokat! III. A gyakorlathoz kapcsolódó számítási feladatok: Készítsen (NH 4 ) 2 SO 4 -ból 500 cm 3 oldatot, mely 1 cm 3 -je 1 mg S-t tartalmaz Ha 1 cm 3 oldatban van 1 mg S akkor 500 cm 3 oldatban van 500 mg S M((NH 4 ) 2 SO 4 ) = 132 g/mol Ha 32gS 132g (NH 4 ) 2 SO 4 ban van 0,5g S xg (NH 4 ) 2 SO 4 -ban van x = (0,5/32) x 132 = 2,0625g 2,0625 g (NH 4 ) 2 SO 4 -t kell 500 cm 3 -re hígitani. Mintafeladat a 2B részhez: Készítsen 100 cm 3 oldatot az előbbi törzsoldatból mely koncentrációja 15µg S /cm 3. Ha 1 cm 3 oldatban 15 µg S van Akkor 100 cm 3 oldatban 1500 µg S = 1,5 mg van, tehát 1,5 cm 3 törzsoldatot kell felhígítani 200 cm 3 -re. Mintafeladat a 6. részhez: A kiadott minta S koncentráció-ja 12 µg S/ cm 3. Ennek alapján számítsa ki a növény S koncentrációját százalékban! 29

30 1g növényi mintából 100 cm 3 roncsolatot nyertünk, ennek a roncsolatnak a 10 cm 3 -ét használtuk a mérés során. Ha 10 cm 3 oldatban 120 µg S van Akkor 100cm 3 oldatban 1200 µg S van. 1g növény 1200 µg S -t tartalmaz 100g növény tehát µg =120mg =0,12g S-t tartalmaz A növény kén-tartalma tehát 0,12%. 30

31 Környezeti minta Ca-, Mg-tartalmának meghatározása atomabszorpciós spektrometriával I. Elméleti alapok 1. Az atomaabszorpciós spektrometria (AAS) elve Az AAS technika gázállapotú szabad atomok fényelnyelésén alapszik. Széles körben alkalmazott módszer, mellyel leginkább fém oldatok koncentrációját mérjük (pl. Ca, Mg-, Mn-, Fe-, Cu-, Zn-, Pb-oldat). Az egyes elemek gázállapotú szabad atomjai csak bizonyos hullámhosszúságú fényt képesek elnyelni. A folyamat során az atomok vegyértékelektronjait a megfelelő hullámhosszúságú fotonok gerjesztik, és így az atom alapállapotból egy magasabb energiaszintű állapotba kerül. A két kvantumállapot közötti E energiakülönbség a Bohr féle frekvenciatétel szerint csak meghatározott energiával pl. az adott hullámhosszúságú fénnyel fedezhető. E energiakülönbség és így az adszorbeált fény frekvenciája illetve hullámhossza jellemző az egyes elemekre. Ábra: Az atom fényelnyelése A fényelnyelés törvénye (Lambert-Beer) a gázállapotú szabad atomokra is érvényes. Eszerint, ha szabad atomok homogén rendszerét egy bizonyos hullámhosszú fénnyel világítjuk meg, a fény egy része elnyelődik. A fényelnyelés mértéke egy bizonyos elem atomkoncentrációjával arányos. Az atomabszorpciós spektrometriás (AAS) mérés: A méréshez gázállapotú szabad atomokat kell előállítani a mintából. Ezért a vizsgálandó oldatot atomizáló egységbe jutatjuk. Az atomizáló egység működhet lánggal magas hőmérsékleten ( K), vagy elektromos úton. Eszerint megkülönböztetünk láng-aas és grafitkemencés méréstechnikát. A grafitkemencés technikánál a vizsgált oldatot elektromos árammal, nemesgáz atmoszférában felfűtött grafitcsőbe helyezzük. A módszer előnye, hogy kisebb koncentrációk is mérhetőek vele, mint a lángban való atomizálással. Hátránya, hogy lassú a mérés, így sorozatmérésre nem alkalmas. A gyakorlat további részében a láng-aas módszert tárgyaljuk. 31

32 A láng AAS készülék felépítését az alábbi ábra mutatja Az oldatmintát pneumatikus porlasztással aeroszollá alakítjuk és állandó sebességgel a lángba juttatjuk. A láng előállítására levegő és acetilén elegyét használunk. A láng hőmérsékletén ( K) a minta komponensei elpárolognak, disszociálódnak és kialakul a lángban az oldatkoncentrációval arányos stacioner szabad atom koncentráció. Ha a lángban képződött szabad atomokat megvilágítjuk egy a mérendő elemre jellemző hullámhosszúságú fénnyel, akkor a mérendő elem atomjai a fény egy részét elnyelik. Ideális esetben a fényelnyelés (abszorbancia) egyenesen arányos a szabad atom koncentrációval és így az elem oldatbeli koncentrációjával is. A megfelelő hullámhosszúságú fény vájtkatódlámpa segítségével állítható elő. Minden egyes meghatározandó elemre külön vájtkatódlámpát használunk. A láng-aas gyors és olcsó módszer, melynek kimutatási határa kb 0,1 mg/l. Hátránya, hogy egy-két nagyságrenddel rosszabb a kimutatási határ, mint a grafitkemencés módszernél. Az AAS készülék főbb részei: - Fényforrás (vájtkatód lámpa) és hozzá kapcsolódó tápegység. - Atomizáló egység (láng, grafitkemence vagy kvarckemence) - Mintabeviteli egység - Optikai egység - Érzékelő (detektor: pl: fotoelektron-sokszorozó, mely a fényjelet elektromos jellé alakítja)) - Jel- és adatfeldolgozó egység vagy számítógép 32

33 Fényforrás: Az AAS technikában adott hullámhoszzúságú fénnyel kell megvilágítani a mérendő minta szabad atomjait. Fényforrásként gyakran vájtkatód lámpát használunk, mely a mérendő elemre jellemző hullámhosszúságú fényt állít elő. Ez egy kisülési cső, amelynek katódja a meghatározandó elemből készült vagy azzal van bevonva Vájtkatód lámpa Atomizáló egység: A láng előállításához un. pillangóégőt használunk. Ennek alakja hosszúkás, hogy a belépő fény minél tovább tartózkodjon a lángban és ezáltal a fényelnyelés mértéke is megfelelően nagy legyen. A láng hőmérséklete K. A láng szerepe, hogy előállítsa a gázállapotú szabad atomokat Mintabeviteli egység: Szerepe, hogy a vizsgált oldatot beporlassza az atomizáló egységbe. A vizsgálandó oldat egy vékony csövön keresztül felszívódik, és egy ködkamrába jut ahol elkeveredik a sűrett levegővel és az acetilénnel is. A ködkamrában finom eloszlású aeroszol képződik. A lángba tehát a növényi minta oldatának apró cseppjei, levegő, acetilén keverék érkezik. Optikai egység un. monokromátor, mely a láng fényét és egyéb zavaró fényket megszűri, azaz csak a mérendő elemre jellemző hullámhosszúságú fényt engedi tovább. Érzékelő pl: fotoelektron-sokszorozó, mely a fényjelet elektromos jellé alakítja 33

34 3. Az atomabszorpciós mérés lépései növényi minták esetén: 3.1.mintaelőkészítés A légszáraz növényi mintát finomra őröljük, majd 105ºC-on súlyállandóságig szárítjuk. A növényi mintaelőkészítés célja, hogy a száraz növényi őrleményből a vizsgálandó anyagot a oldatba vigyük, amely már alkalmas a kémiai analízisre. Az atomabszorpciós mérés során száraz és nedves úton egyaránt előkészíthetjük a mintát Roncsolás nedves úton: A növényi anyaghoz tömény kénsavat vagy salétromsavat adunk. A roncsolás hatásfokát hidrogén-peroxid hozzáadásával növeljük. Az elegyet forraljuk, míg átlátszó oldatot nem kapunk. Katalizátorként leggyakrabban Hg-t, Se-t, vagy CuSO 4 -ot alkalmaznak. A nedves minta előkészítés lépései: Roncsolás száraz úton: A növényi anyagokat ºC-on izzítókemencében hamvasztjuk mindaddig, míg a szerves anyagok teljes mértékben oxidálódnak. A szénrészecskék könnyebb oxidációját HNO 3 -val való megcseppentéssel segítjük elő. A hamuban az izzítás hőmérsékletén nem illékony alkotórészek maradnak vissza. A növényi hamut híg savval (HCl, HNO 3 ) visszük oldatba. Az elhamvasztott minta törzsoldatából pl. Ca- és Mg-tartalmat és mikroelem (Fe, Mn, Zn, Cu és B)-tartalmat határozhatunk meg. A növényi roncsolatból készített törzsoldatból közvetlenül mérhető a növényi anyag Fe-, Mn-, Zn-, Cu-tartalma. A Ca- és a Mg-tartalmat megfelelő hígítással és a zavaró ionok hatásának kiküszöbölésével mérjük Standard oldatok készítése: A standard oldatok ismert koncentrációjú oldatok, melyek a vizsgálandó anyagot növekvő koncentrációban tartalmazzák. A standard oldat első tagja nem tartalmazza a mérendő elemet Atomabszorpciós mérés Mérés előtt kiválasztjuk a mérendő elem vájtkatód lámpáját és a műszert beállítjuk a vizsgálandó anyagra jellemző hullámhosszra. A vak oldatra lenullázzuk a műszert és lemérjük a standard sorozat tagjainak abszorbanciáját növekvő sorrendben. Ezután lemérjük az ismeretlen minták abszorbanciáját is Az atomabszorpciós mérés kiértékelése Történhet grafikus úton milliméter papír segítségével, vagy számítógépen. 34

35 Mindkét esetben először ábrázoljuk a standard sorozat tagjainak abszorbanciáját a koncentráció függvényében, és a pontokra egyenest illesztünk. Az így kapott egyenest kalibrációs egyenesnek nevezzük. Ha milliméter papíron értékeljük az adatokat, akkor az ismeretlen abszorbanciáját rávetítjük az illesztett egyenesre és onnan levetítjük az x tengelyre. Ábra: A kalibráló görbe, és az eredmények kiértékelése grafikus úton Ha számítógéppel értékeljük az adatokat akkor az illesztésnél egy regressziós egyenletet kapunk, mely leírja a koncentráció és abszorbancia kapcsolatát. Ebből az egyenletből visszaszámoljuk a koncentrációt Számítás A roncsolat koncentrációjából kiszámoljuk, hogy a növény mennyi vizsgálandó anyagot tartalmazott. II. Feladat: Szükséges reagensek: 10 g Sr/l-es stroncium-klorid oldat: 30,42 g SrCl 2 x 6 H 2 O-t bemérünk és desztillált vízzel 1000 ml-re egészítjük ki, azaz ebben oldjuk. Mg-kalibráló oldatok: Olyan oldatsorozat, mely koncentrációja Mg-ra nézve a következő 0 mg Mg/dm 3, 0,2 mg Mg/dm 3,, 0,4 mg Mg/dm 3, 0,8 mg Mg/dm 3, 1,5 mg Mg/ dm 3. Ca-kalibráló oldatok: Olyan oldatsorozat, mely koncentrációja Ca-ra nézve a következő 0 mg Ca/dm 3, 3 mg Ca/dm 3,, 7 mg Ca/dm 3, 11 mg Ca/dm 3,15 mg Ca/ dm 3 Szükséges eszközök: 6 db 100 cm 3 -s mérőlombik, 1 db 50 cm 3 -s mérőlombik, 2 db főzőpohár, 1db 10 cm 3 -s osztott pipetta, mérőhenger atomabszorpciós spektrofotométer, 5 kémcső. A meghatározás menete: Ca és Mg tartalom mérése: 35

36 1.Mintaelőkészítés 1 g kiszárított és megőrölt növényi anyagot Kjeldahl lombikba mérünk és hozzáadunk 10 ml cc. HNO 3 -at, ezt követően egy éjszakán állni hagyjuk. Másnap 10 ml 30 %-os H 2 O 2 -dal egészítjük ki és gázlángon fülke alatt melegítjük. A melegítést addig folytatjuk, míg a lombik tartalma elszíntelenedik. Szükség esetén a hidrogén-peroxid adagolást megismételjük. Ilyenkor meg kell várni, míg az oldat kihűl, mert ellenkező esetben az oldat erősen habzik. A roncsolás befejezése után a lombik tartalmát lehűtjük és 100 ml-es mérőlombikba mossuk. A lombikot jelig töltjük, összerázzuk és ha szükséges szűrjük. A törzsoldat egy részét használjuk fel a desztilláláshoz. Az 1. feladatrészt a gyakorlatvezetők előkészítik, a hallgatónak nem kell a roncsolást elkészítenie, a roncsolatot csak fel kell hígítani 100 cm 3 -re. 2.) A növényi törzsoldatok előkészítése a méréshez: A elkészített törzsoldatból közvetlenül mérhető a növényi anyag Fe-, Mn-, Zn-, Cu-tartalma. A Ca- és a Mg-tartalmat megfelelő hígítással és a zavaró ionok hatásának kiküszöbölésével mérjük (a zavaró két- vagy többértékű anionok, pl. szulfát-, foszfát-ionok hatását stronciumklorid hozzáadásával megelőzzük). A nagy feleslegben adagolt stroncium-klorid biztosítja, hogy a lángban nem képződnek termostabil kalcium- és magnézium-vegyületek. A növényi anyag Ca-tartalmának meghatározása általában 10-szeres hígítású oldatból végezhető el. Ehhez 5 cm 3 törzsoldatot 5 cm 3 sósavas stroncium-klorid oldatot 50 cm 3 -es mérőlombikba mérünk és desztillált vízzel jelig öntjük. A hígított oldatban a Sr-koncentráció 1 g Sr/l, amely elegendő a zavaró ionok hatásának kiküszöbölésére. A növényi anyag Mg-tartalmának meghatározása általában 100-szoros hígítású oldatból végezhető el. Ehhez 1 cm 3 törzsoldatot 10 cm 3 sósavas stroncium-klorid oldatot 100 cm 3 -es mérőlombikba mérünk és desztillált vízzel jelig öntjük. A Sr-koncentráció ebben az esetben is 1 g Sr/l. 3. Standard oldatok elkészítése: A magnézium méréshez a standard sor biztosítva lesz, viszont a Ca méréshez szükséges oldatokat a hallgatók készítik el. Adott 100 cm mg Ca/dm 3 koncentrációjú törzsoldat, melyből 100 cm 3 -es mérőlombikokba a következő koncentrációjú oldatokat készítjük el: 0 mg Ca/dm 3, 3 mg Ca/dm 3,, 7 mg Ca/dm 3, 11 mg Ca/dm 3,15 mg Ca/dm 3. Az oldatokhoz bemérjük a szükséges törzsoldatot, majd mindegyik lombikba bemérünk 10 cm 3 sósavas stroncium-klorid oldatot (melyet a növényi roncsolathoz is hozzáadtunk.) 36

37 4.) Atomabszorpciós spektrometriás mérés: A megfelelő vájt katódlámpa felfűtése után a jellemző hullámhosszat beállítjuk a műszeren, ezt követően a készüléket desztillált vízzel (vakpróba) nullázuk. A mérést mindig a kalibráló oldatok abszorbanciájának mérésével kezdjük, majd a növényi minták abszorpcióit olvassuk le a műszerről Amikor egy elemet megmértünk, egy másik vájt katódlámpát fordítunk a láng síkjába, beállítjuk a rá jellemző hullámhosszt, majd mérjük a kalibráló oldatok és a növényi minták abszorpciós százalékait. 5. Kalibrációs görbe felvétele és kiértékelése Számítógéppel történik, melyet oldatok nitrát tartalmának spektrofotometriás mérés adatain keresztül szemléltetünk. A kiindulási adataink a standard oldatok nitrát koncentrációi és a hozzájuk tartozó abszorbancia értékek, valamint az ismeretlenek abszorbancia értékei. Első lépésben az abszorbancia függvényében ábrázoljuk a standard oldatok koncentrációit. Ennek létrehozása a következőképpen történik: A menüből a beszúrás/diagram segítségével elóhívjuk a diagramvarázslót. A felkínált lehetőségek közül a pont diagramot választjuk ki, és a nem összekötött ábrát választjuk, majd továbblépünk. 37

38 Ezt követően kijelöljük az ábrázolni kívánt adatokat és a következő lépésben elnevezzük a tengelyeket, megadjuk az ábra helyét és ezzel be is fejezzük az ábrakészítést. Ha elkészítettük az ábrázolást, akkor következő lépésben a pontokra egyenest illesztünk. Ha az ábrán a pontok valamelyikére állítjuk az egeret és jobb egér gombbal kattintunk, akkor a program felkínálja a trendvonal illesztés lehetőségét. 38

39 Erre kattintva megjelenik egy párbeszédablak, melynél beállítjuk az illesztés típusát, majd az egyebek pont alatt beállítjuk a metszéspontot 0-ra, ill. hogy látszódjon az egyenlet és az R- négyzet értéke. Az R-négyzet értéke azt mutatja meg, hogy az értékeink milyen mértékben térnek el a trendvonaltól. Ez az érték minél közelebb áll az 1-hez, annál pontosabb az illesztésünk. A kapott regressziós egyenletet felhasználjuk az ismeretlen oldatok koncentrációjának kiszámításához. A koncentráció értékek az x értékének felelnek meg, a jel az y értékének felel meg. Cél, hogy az egyenlet segítségével kifejezzük az x értékét. Példával levezetve a következő: c 1 = 0,421 / 0,0731 = 5,76 mg/dm A növény Ca- és Mg-tartalmának kiszámítása A grafikonról leolvasott Ca- és Mg-koncentrációból - a bemérést és a hígításokat figyelembe véve számítjuk a a növényi minta Ca és Mg-tartalmát. Tartsa be a munka- és balesetvédelmi előírásokat! 39

OKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához

OKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához OKTATÁSI SEGÉDLET az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához II. éves nappali tagozatos, környezetmérnök (BSc) szakos hallgatók számára Készítette: Dr. Bodnár Ildikó főiskolai tanár DE-MK,

Részletesebben

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes

Részletesebben

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

Indikátor izobesztikus pontjának és koncentrációjának meghatározása

Indikátor izobesztikus pontjának és koncentrációjának meghatározása Indikátor izobesztikus pontjának és koncentrációjának meghatározása Mérési elv: a sav-bázis indikátorok savas és lúgos formájának spektruma metszi egymást. Ez az izobesztikus pont. Ezen a hullámhosszon

Részletesebben

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Kémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9.

Kémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9. Oktatási Hivatal Kémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9. A feladat elolvasására 15 perc áll rendelkezésre. A feladathoz csak a 15 perc letelte után szabad hozzákezdeni.

Részletesebben

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA

A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA A TITRÁLÁSOK GYAKORLATA készült a DE és SZTE Szervetlen és Analitikai Kémiai tanszékeinek oktatási segédanyagai, illetve Lengyel B.: Általános és Szervetlen Kémiai Praktikum alapján Előkészületek a térfogatos

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai

Részletesebben

01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK

01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.6-6.0-1 4.2.2. MÉRŐOLDATOK 01/2008:40202 A mérőoldatokat a szokásos kémiai analitikai eljárások szabályai szerint készítjük. A mérőoldatok előállításához használt eszközök megfelelő

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) 2001 pótfeladatsor 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor

Részletesebben

A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI

A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI Egy kémiai reakció sztöchiometriai egyenletének általános alakja a következő formában adható meg k i=1 ν i A i = 0, (1) ahol A i a reakcióban résztvevő i-edik részecske, ν i pedig

Részletesebben

HEPARINA MASSAE MOLECULARIS MINORIS. Kis molekulatömegű heparinok

HEPARINA MASSAE MOLECULARIS MINORIS. Kis molekulatömegű heparinok 01/2014:0828 HEPARINA MASSAE MOLECULARIS MINORIS Kis molekulatömegű heparinok DEFINÍCIÓ A kis molekulatömegű heparinok olyan, 8000-nél kisebb átlagos relatív molekulatömegű szulfatált glükózaminoglikánok

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal : Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai Megoldások: 1. Mekkora a ph-ja annak a sósavoldatnak, amelyben a kloridion koncentrációja 0,01 mol/dm 3? (ph =?,??) A sósav a hidrogén-klorid (HCl) vizes oldata, amelyben a HCl teljesen disszociál, mivel

Részletesebben

Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása

Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Környezet minősítése gyakorlat 1 Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Amint azt tudjuk az oldott oxigéntartalom (DO) nagy jelentőségű a felszíni vizek és néhány esetben a szennyvizek

Részletesebben

1. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár

1. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár 1. Laboratóriumi gyakorlat A laborgyakorlatok anyagát összeállította: dr. Pasinszki Tibor egyetemi tanár Laboratóriumi üvegedények A laboratóriumban többféle üvegedény található, melyek a felhasználás

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

v1.04 Analitika példatár

v1.04 Analitika példatár Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.

Részletesebben

Kémia OKTV döntő forduló I. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9.

Kémia OKTV döntő forduló I. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9. Oktatási Hivatal Kémia OKTV döntő forduló I. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9. A feladathoz egy külön lapon kérdések társulnak, a válaszokat arra a lapra kérjük megadni. A feladat megkezdése

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három mérési feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1 Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal KÓDSZÁM: Kémia OKTV döntő I. kategória, 1. feladat Budapest, 2013. április 6. Réz(II)-ionok vizsgálata komplexometriával A komplexometria reagenseként használt EDTA (az etilén-diamin-tetraecetsav

Részletesebben

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. Gyakorlat Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. A gyakorlat célja A természetes vizek oldott oxigéntartalma jelentősen befolyásolhatja a vízben végbemenő folyamatokat.

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a következő címen várjuk 2009.

Részletesebben

XV. A NITROGÉN, A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEIK

XV. A NITROGÉN, A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEIK XV. A NITROGÉN, A FOSZFOR ÉS VEGYÜLETEIK XV. 1. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK 0 1 4 5 6 7 8 9 0 D C C D D A B D D 1 D B E B D D D A A A A B C A D A (C) A C A B XV.. TÁBLÁZATKIEGÉSZÍTÉS Az ammónia és a salétromsav

Részletesebben

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált Síkban polarizált hullámok Tekintsünk egy z-tengely irányában haladó fénysugarat. Ha a tér egy adott pontjában az idő függvényeként figyeljük az elektromos (ill. mágneses) térerősség vektorokat, akkor

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.

Részletesebben

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata ahol t a szuszpenzió, t o a diszperzióközeg kifolyási ideje, k a szuszpenzió, k o pedig a diszperzióközeg sárásége. Kis szuszpenziókoncentrációnál a sáráségek hányadosa elhanyagolható. A mérési eredményeket

Részletesebben

B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói

B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai 1. Cink reakciói Három kémcsőbe öntsön rendre 2cm 3-2cm 3 vizet, 2 mol/dm 3 koncentrációjú sósavat, rézszulfát-oldatot, és mindegyik

Részletesebben

FLUORESZCENCIA SPEKTROSZKÓPIA

FLUORESZCENCIA SPEKTROSZKÓPIA FLS FLUORESZCENCIA SPEKTROSZKÓPIA A GYAKORLAT CÉLJA: A fluoreszcencia spektroszkópia módszerének megismerése és alkalmazása kininszulfát meghatározására vizes közegű oldatmintákban. A MÉRÉSI MÓDSZER ELVE

Részletesebben

1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések

1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA. Kalorimetriás mérések 1. gy. SÓ OLDÁSHŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Kalorimetriás mérések A fizikai és kémiai folyamatokat energiaváltozások kísérik, melynek egyik megnyilvánulása a hőeffektus. A rendszerben ilyen esetekben észlelhető

Részletesebben

Általános kémiai munkafüzet Kémia BSc és Gyógyszerész hallgatók számára

Általános kémiai munkafüzet Kémia BSc és Gyógyszerész hallgatók számára DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Várnagy Katalin Általános kémiai munkafüzet Kémia BSc és Gyógyszerész hallgatók számára Oktatási segédanyag A munkafüzet

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 20. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

Méréstechnika. Vízben zavarosság, vezetőképesség és oldott oxigéntartalom mérése

Méréstechnika. Vízben zavarosság, vezetőképesség és oldott oxigéntartalom mérése Méréstechnika Vízben zavarosság, vezetőképesség és oldott oxigéntartalom mérése Bagladi Péter (MBGKF1) (vezetőképesség) Kapocsi Dániel (M885FC) (zavarosság) Kovács Ádám (HIWQUO) (zavarosság) Molnár Tamás

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás. Magyar Csabáné

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás. Magyar Csabáné FELADATLAPOK KÉMIA emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás Magyar Csabáné 00 1/2 Kedves Diákok! BEVEZETÉS A tanfolyam az emelt szintű kémia érettségi kísérleti feladataira készít fel, de az írásbelire

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat Oktatási Hivatal Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat A feladathoz kérdések társulnak, amelyek külön lapon vannak, a válaszokat erre a lapra kérjük megadni.

Részletesebben

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 1998 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! A hibátlan dolgozattal 15 pont szerezhető. Címe: KARBONÁTOK,

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír

- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír 1. A talaj vízmegkötő képességének vizsgálata Kötelező védőeszközök Szükséges eszközök - 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír Szükséges anyagok - talajminták

Részletesebben

feladatmegoldok rovata

feladatmegoldok rovata feladatmegoldok rovata Kémia K. 588. Az 1,2,3 al megszámozott kémcsövekben külön-külön ismeretlen sorrendben a következő anyagok találhatók: nátrium-karbonát, nátrium-szulfát, kalciumkarbonát. Döntsd el,

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP

A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló A VERSENYZŐ ADATAI KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP A

Részletesebben

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Idei gyorsjelentés http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2 015/7/16/Az_elmult_7_ev_legrosszab b_eredmenye_szulet_azozlb

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY A megyei (fővárosi) forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:...

Részletesebben

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők: A Szerb Köztársaság Oktatási Minisztériuma Szerbiai Kémikusok Egyesülete Köztársasági verseny kémiából Kragujevac, 2008. 05. 24.. Teszt a középiskolák I. osztálya számára Név és utónév Helység és iskola

Részletesebben

Szakképesítés-ráépülés: 55 524 03 Műszeres analitikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Analitikai elemző módszerek

Szakképesítés-ráépülés: 55 524 03 Műszeres analitikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Analitikai elemző módszerek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulhoz tartozó témakörök mindegyikét tartalmazzák. Amennyiben a tétel kidolgozásához

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Az írásbeli feladatok értékelésének alapelvei

Részletesebben

Kémia 11. osztály. Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése... 2. 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása a kémiai egyensúlyra...

Kémia 11. osztály. Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése... 2. 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása a kémiai egyensúlyra... Kémia 11. osztály 1 Kémia 11. osztály Tartalom 1. Kolloid rendszerek vizsgálata: Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése................................. 2 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása

Részletesebben

Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok. A ciklohexén előállítása

Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok. A ciklohexén előállítása Zöld Kémiai Laboratóriumi Gyakorlatok A ciklohexén előállítása Budapesti Zöld Kémia Laboratórium Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet Budapest 2009 (Utolsó mentés: 2009.02.09.) A gyakorlat célja

Részletesebben

800-5000 Hz U. oldat. R κ=l/ra. 1.ábra Az oldatok vezetőképességének mérése

800-5000 Hz U. oldat. R κ=l/ra. 1.ábra Az oldatok vezetőképességének mérése 8 gyak. Konduktometria A gyakorlat célja: Az oldat ionos alkotóinak összegző, nem specifikus mérése (a víz tisztasága), a konduktometria felhasználása titrálás végpontjelzésére. A módszer elve Elektrolitok

Részletesebben

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kémia középszint 0821 É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 28. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Az írásbeli feladatok értékelésének

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

3.1.14. VIZES INFÚZIÓS OLDATOK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT LÁGYÍTOTT POLI(VINIL- KLORID)-ALAPÚ ANYAGOK

3.1.14. VIZES INFÚZIÓS OLDATOK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT LÁGYÍTOTT POLI(VINIL- KLORID)-ALAPÚ ANYAGOK 3.1.14. Vizes infúziós oldatok tartályainak előállításához Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 01/2008:30114 javított 7.5 3.1.14. VIZES INFÚZIÓS OLDATOK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT LÁGYÍTOTT POLI(VINIL-

Részletesebben

9. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

9. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő 9. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

Környezeti kémia II. laborgyakorlat 1. Ivóvíz tisztítási arzénes vasiszap ártalmatlanítása és vizsgálata mobilanalitikai módszerekkel

Környezeti kémia II. laborgyakorlat 1. Ivóvíz tisztítási arzénes vasiszap ártalmatlanítása és vizsgálata mobilanalitikai módszerekkel Környezeti kémia II. laborgyakorlat 1. Ivóvíz tisztítási arzénes vasiszap ártalmatlanítása és vizsgálata mobilanalitikai módszerekkel Bevezetés Az ivóvíz tisztítása során nagy mennyiségű vas-mangán-oxohidroxo

Részletesebben

KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete KÉMIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 7. osztálya számára 7. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Keverék

Részletesebben

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan festékek, melyek színüket a ph függvényében ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása

Részletesebben

A kémiai egyensúlyi rendszerek

A kémiai egyensúlyi rendszerek A kémiai egyensúlyi rendszerek HenryLouis Le Chatelier (1850196) Karl Ferdinand Braun (18501918) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 011 A kémiai egyensúly A kémiai egyensúlyok

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

Titrálás Elmélet és gyakorlat

Titrálás Elmélet és gyakorlat Titrálás Elmélet és gyakorlat A titrálás elmélete Bevezetés Jelen füzet történeti, elméleti és gyakorlati szempontból mutatja be a titrálást; először a végponttitrálással, majd pedig az átcsapási pontos

Részletesebben

Fény kölcsönhatása az anyaggal:

Fény kölcsönhatása az anyaggal: Fény kölcsönhatása az Fény kölcsönhatása az : szórás, abszorpció, emisszió Kellermayer Miklós Fényszórás A fényszórás mérése, orvosi alkalmazásai Lord Rayleigh (1842-1919) J 0 Light Fényforrás source Rayleigh

Részletesebben

Általános kémia gyakorlat (TKBL0101)

Általános kémia gyakorlat (TKBL0101) Általános kémia gyakorlat (TKBL0101) A tantárgyfelelős neve: Várnagy Katalin A tárgy oktatójának neve/tanszéke: Várnagy Katalin, Lente Gábor, Sebestyén Annamária (Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék)

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. TT csoport Tanári segédanyag. Szeidemann Ákos

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. TT csoport Tanári segédanyag. Szeidemann Ákos FELADATLAPOK KÉMIA TT csoport Tanári segédanyag Szeidemann Ákos 1/3 TERMÉSZETTUDOMÁNYI CSOPORT (BIOLÓGIA-KÉMIA TAGOZAT) LABORGYAKORLATAI KÉMIÁBÓL Tanári 2/3 Cím: Természettudományi csoport (biológia-kémia

Részletesebben

Abszorbciós spektroszkópia

Abszorbciós spektroszkópia Abszorbciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 január 31.) A fény Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal Az abszorbció definíciója Az abszorpció mérése Speciális problémák, esetek Alkalmazások

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Kémia OKTV döntő I. kategória, 1. feladat Budapest, 2012. március 31. Titrálások hipoklorittal

Kémia OKTV döntő I. kategória, 1. feladat Budapest, 2012. március 31. Titrálások hipoklorittal Oktatási Hivatal KÓDSZÁM: Kémia OKTV döntő I. kategória, 1. feladat Budapest, 2012. március 31. Titrálások hipoklorittal A hipoklorition erélyes oxidálószer. Reakciói általában gyorsan és egyértelmű sztöchiometria

Részletesebben

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 28. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati KTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

ELTE Kémiai Intézet (http://www.chem.elte.hu) kislexikonja a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos fogalmak magyarázatára 2010. október 18.

ELTE Kémiai Intézet (http://www.chem.elte.hu) kislexikonja a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos fogalmak magyarázatára 2010. október 18. ELTE Kémiai Intézet (http://www.chem.elte.hu) kislexikonja a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos fogalmak magyarázatára 2010. október 18. A vörösiszap-katasztrófáról tudósító hírekben sok olyan kifejezés

Részletesebben

1. Atomspektroszkópia

1. Atomspektroszkópia 1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az

Részletesebben

Többkomponensű rendszerek I.

Többkomponensű rendszerek I. Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM)

Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM) Ivóvíz savasságának meghatározása sav-bázis titrálással (SGM) I. Elméleti alapok: A vizek savasságát a savasan hidrolizáló sók és savak okozzák. A savasságot a semlegesítéshez szükséges erős bázis mennyiségével

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez

Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez Bevezető Nagy Sándor: RADIONUKLIDOK ELVÁLASZTÁSA Leírás a Vegyész MSc Nukleáris analitikai labor 2. méréséhez A Függelékben két eredeti angol nyelvű szemelvényt olvashatunk néhány elválasztási módszer

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás

Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás 1 Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás Vincze Lászlóné dr. Levegőtisztaságvédelem Példatár II. évfolyamos nappali tagozatos környezetmérnök, III. évfolyamos levelező tagozatos környezetmérnök hallgatók

Részletesebben

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006 II. forduló Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló 2 T/15/A I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után 5 választ tüntettünk

Részletesebben

(összevont laboratóriumi tananyag I.) Szerzők: az ELTE Természettudományi Kar oktatói. Szerkesztette: Havancsák Károly

(összevont laboratóriumi tananyag I.) Szerzők: az ELTE Természettudományi Kar oktatói. Szerkesztette: Havancsák Károly FIZIKAI MÉRÉSEK (összevont laboratóriumi tananyag I.) Szerzők: az ELTE Természettudományi Kar oktatói Szerkesztette: Havancsák Károly Lektorálta: Kemény Tamás ELTE 2013 Tartalomjegyzék 1. Amit már az elején

Részletesebben