1. Atomspektroszkópia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Atomspektroszkópia"

Átírás

1 1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az atomspektroszkópiához három módszer tartozik: az emissziós, az abszorpciós és a fluoreszcens módszer. Mindhárom esetben az anyagot nagy hőmérsékletű gázállapotban vizsgáljuk. A módszerek egyik előnye, hogy viszonylag egyszerű berendezésekkel ppm, sőt egyes esetekben ppb koncentrációtartományban vizsgálódhatunk Atomemissziós spektroszkópia Az emisszió során a gerjesztett állapotba került atom fölös energiáját fény formájában kibocsátja, miközben visszatér alapállapotba. Ez a jelenség figyelhető meg akkor is, amikor az alkálifémek, illetve az alkáliföldfémek vegyületei megfestik a gázlángot, ugyanis ezek az elemek már viszonylag alacsony hőmérsékleten is könnyen gerjeszthetők (A lítium bíborvörösre, a nátrium sárgára, a kálium fakóibolyára, a kalcium téglavörösre, a bárium sárgászöldre festi a Bunsen-égő lángját). A megfigyeléseinket kézi spektroszkóp használatával pontosíthatjuk. A spektroszkópba belépő fény egy lencsén keresztül annak prizmáján (monokromátorán) különböző hullámhosszúságú összetevőire bomlik. Ekkor a spektroszkóp nézőkéjében az emittált fény színképét (spektrumát) láthatjuk, miközben a spektrumban megjelenő színes vonalak hullámhosszát is leolvashatjuk. A kibocsátott fény hullámhosszából a fény energiája kiszámítható: E = hυ = hc λ ahol λ = a fény hullámhossza h = arányossági tényező a Planck-féle állandó ( Js) ν = a fény frekvenciája c = a fény sebessége vákuumban ( m/s) Lángemissziós spektrometria (FES) Az emissziós vizsgálatokhoz szükséges gerjesztett állapotú atomokat többféle módon (lángban, ívben, szikrában) előállíthatjuk. A FES-nél a lángban történik a minta atomizálása (a minta atomos gőzzé alakítása), valamint az így képződött szabad atomok termikus gerjesztése is. A mérés első lépésében a vizsgálandó mintából oldatot készítünk, majd ezt beporlasztjuk a lángba. A porlasztás során keletkező apró cseppek mérete függ az oldószertől és a porlasztó felépítésétől. A lángba bejutott cseppek több lépésben a hőenergia hatására átalakulnak, szabad atomok keletkeznek, melyek megfelelő energia hatására gerjesztődhetnek is. Az atomok gerjesztett állapota foton emisszió útján szűnik meg. A kibocsátott fény hullámhossza (energiája) az atom elektronszerkezetétől függ, míg az adott hullámhosszon a fény intenzitása a gerjesztett atomok koncentrációjával, közvetve pedig az oldat elemkoncentrációjával arányos. Az atomabszorpciós spektrométerek felépítése, melyek használhatók lángemissziós spektrométerként is, az 1. ábrán látható. A vizsgált minta a mintabeviteli egység segítségével a lángba (atomizáló egységbe) kerül. A monokromátor a fény felbontását szolgálja, míg a fény detektálása fotoelektron-sokszorozóval történik. A detektált adatok feldolgozását, rögzítését a jelfeldolgozó elektronika és a kijelző rendszer végzi. Az ábrán látható fényforrást a lángatomabszorpciós spektrometriánál (FAAS) alkalmazzuk, a FES-méréseknél nincs rá szükség. 1

2 atomforrás láng detektor fényforrás mintabevitel monokromátor kiértékelő berendezés minta 1. ábra Az atomabszorpciós spektrométer felépítése A lángemissziós spekrometria a láng viszonylag alacsony hőmérséklete miatt elsősorban a kis gerjesztési energiájú alkáli- és alkáliföldfémek elemzésére alkalmas. Gyors, egyszerű, és könnyen automatizálható technika. Különösen a környezetvédelemben (pl. vízanalitika), a biológiai analízisekben és az orvosi diagnosztikában terjedt el. Magasabb hőmérsékletű lángok használatával (C 2 H 2 /N 2 O láng; ~3000 C) a módszer alkalmazási területe kiterjeszthető. Mintabevitel - Porlasztás Az atomspektroszkópiás módszerek pontosságát, érzékenységét nagyban befolyásolja, hogy milyen a mintabevitel sebessége, hatásfoka, illetve reprodukálhatósága. A minták halmazállapotától és az atomizáló tér milyenségétől (láng vagy grafitkemence) függően különböző mintabeviteli technikák alakultak ki. A folyékony halmazállapotú mintát leggyakrabban porlasztás segítségével juttatjuk be a lángba. Erre a pneumatikus porlasztás a legelterjedtebb és egyben a legrégebbi módszer. A porlasztás során a folyadékból nagy sebességű gázáram segítségével mikroméretű (>5 µm) cseppeket állítunk elő. A porlasztógáz legtöbb esetben megegyezik a láng égését tápláló gázzal. Egy pneumatikus porlasztó felépítése látható a 2. ábrán. A porlasztó oldalán belépő, nagy sebességű porlasztógáz a porlasztófej végén található keskeny nyíláson kilépve a porlasztó kapillárisában nyomásesést eredményez. Ez egy szívó hatást okozva a mintaoldatot folyamatosan a kapillárisba juttatja. A gázáram nemcsak szívó hatást fejt ki, hanem apró, mikroméretű cseppekre tördeli (diszpergálja) a folyadékot, finom aeroszolt termelve. A ködkamra és a benne elhelyezett terelőlemezek szerepe kiszűrni a nagyobb cseppeket, melyek nagyobb tehetetlenségük miatt nekicsapódva a lemezeknek a lefolyó csövén keresztül távoznak. Ezen a csövön egy vízzárt is kialakítanak. láng koncentrikus porlasztó aeroszol folyadék ködkamra porlasztógáz lefolyó mintaoldat 2. ábra A porlasztó felépítése 2

3 A pneumatikus porlasztásnál, melynek hatásfoka kb. 10%, hatékonyabb az ultrahangos vagy a nagynyomású folyadékporlasztás. Az utóbbi hatásfoka vizes oldatoknál 35-50%, szerves oldószereknél pedig a 90%-ot is elérheti. A módszer azon alapszik, hogy a folyadékot nagy nyomással ( bar) egy µm belső átmérőjű, kör keresztmetszetű furaton átpréselik, ekkor egy vékony folyadékszál keletkezik, amit egy 6-8 mm átmérőjű üveggömbnek ütköztetnek. Az ütközés hatására keletkező bőséges, finom aeroszol jóval homogénebb, mint a pneumatikus vagy ultrahangos porlasztással kapott aeroszol. A minta atomizálása a lángban A kellően kicsi, és lehetőleg homogén méretelosztású cseppek a lángba kerülve fokozatosan átalakulnak. Első lépésként a nedves aeroszol szilárd aeroszollá alakul; vagyis a cseppből elpárolog az oldószer, s egy szilárd aeroszol részecske (mikroméretű sókristály) marad vissza. Ez a sókristály aztán megkezdi termikus átalakulását. Először elveszti királyvizét (ha azzal rendelkezett), később megolvad (olvadék aeroszol képződik), majd elpárolog, létrehozva egy molekulagőzt. Az így keletkezett molekulák (melyek lehetnek alap vagy gerjesztett állapotban) a láng megfelelő hőmérsékletű zónáiban alapállapotú atomokká disszociálnak. Ezek a szabad atomok, ha a lánghőmérséklet lehetővé teszi, termikusan gerjesztődhetnek (gerjesztett állapotú atomokká), vagy ionizálódhatnak (alap- és gerjesztett állapotú ionokká). Az ionizáció csökkenti a vizsgálni kívánt komponensek koncentrációját. Az atomabszorpciós elemzésekhez (FAAS, GFAAS) csak az alapállapotú atomok, míg az atomemissziós elemzésekhez (FES) csak a gerjesztett állapotú atomok hasznosak. A lángban az eddig leírt termikus folyamatokon kívül egyéb folyamatok is történhetnek, melyek az ionizáción túl szintén zavarják mind az alapállapotú mind a gerjesztett állapotú atomok képződését. Ilyen hatások a mintakomponenseknek a láng redukáló és oxidáló tulajdonságú gyökeivel, molekuláival (O, H, OH, CH, C 2, CO 2, CO) lezajló reakciói (pl. stabilis oxidok, karbidok keletkezése). Ezek között azonban vannak hasznos reakciók is, melyek segítik az atomizálást (pl. a H, és a C 2 gyökök elősegítik a fémoxidok redukcióját). 3

4 Lángok Az egyik legelterjedtebb atomizáló közeg a láng. A lánghőmérséklet nagysága és a vizsgálni kívánt elem tulajdonságai (legfőképp gerjesztési energiái) befolyásolják, hogy az elem a lángban milyen állapotba kerül. A lánghőmérsékletet függ a lánggázok minőségétől, és azok egymáshoz viszonyított arányától. Az acetilén-levegő lánggal elérhető maximális hőmérséklet 2300 C, a hidrogén-oxigén láng esetén ez 2700 C, a dicián-oxigén lángnál pedig 4500 C. A C hőmérséklettartományban tulajdonképpen csak az E < 4.5 ev gerjesztési energiájú színképvonalak gerjeszthetők. Ezért a lángszínképekben a fémes elemeknek csak a kis gerjesztési energiájú, 275 nmnél nagyobb hullámhosszúságú atomvonalai fordulnak elő. fényút külső égési zóna belső égési zóna reakciózóna előmelegedési zóna égőfej előkeveredési szakasz 3. ábra A láng szerkezete Egy láng szerkezetében (3. ábra) kialakuló zónák hőmérséklete eltérő. A legnagyobb hőmérséklete a reakciózónának van. Ez a zóna sok reaktív gyököt tartalmaz, amelyek gerjesztett állapotba kerülve zajforrásként fényt emittálnak, ezért látjuk színét világoskéknek. A reakciózóna fölötti zónák, már kevés reaktív gyököt tartalmaznak és hidegebbek. A fényforrásból származó fény útját (FAAS-elemzések esetén!) a külső és belső égési zóna határához irányítjuk, mivel itt keletkezik a legtöbb alapállapotú atom. A lángok fényemissziója összetett. A legelterjedtebb acetilén-levegő láng emissziós spektruma a következő komponensekből tevődik össze: A láng alapsugárzásából (a lánggázokból keletkező CH, C 2, CN, NH stb. gyökök és az oldószerből, általában vízből, származó OH -gyökök sávjaiból), A lángban gerjesztett atomok és molekulák emissziós spektrumából. A lángokat sokféle szempont szerint csoportosíthatjuk: Ha a lánggázokat az égést megelőzően összekeverik, előkevert lángokról beszélünk (ilyen az acetilén-levegő láng; a szénhidrogén-levegő lángok). Ha az égéshez szükséges oxigén a láng környezetében lévő levegőből jut be a lángba, diffúziós lángról beszélünk (ilyen a gyertya lángja). A gázok áramlásai sebessége szerint megkülönböztetünk lamináris (ahol az áramlást jellemző Reynolds-szám (R e ) kisebb, mint 2300) és turbulens lángokat (ahol R e nagyobb, mint 2300). Az égés sebessége szerint stacionárius, álló láng akkor jön létre, ha az égőn kiáramló gázok áramlási sebessége azonos az égés ellentétes irányú sebességével. Ha az égési sebesség nagyobb, a láng visszaég, ha kisebb, akkor a lángot a kiáramló gázok elfújják. 4

5 Detektálás A vizsgált elemre jellemző emittált fényt el kell különíteni a láng alapsugárzásától, illetve a más elemek/molekulák emissziójából származó sugárzástól. Erre szolgálnak a monokromátorok (pl. prizma, optikai rács), melyek kb. 0,01-1 nm szélességű hullámhossztartományt képesek elkülöníteni. A monokromátoron átjutott fény erősségét legtöbbször fotoelektron-sokszorozóval (PMT) mérik, mely kis intenzitású fény érzékelését is lehetővé teszi. A detektor (itt a fotoelektronsokszorozó) feladata a fényenergia elektromos energiává alakítása. Régen az emissziós színképet lefényképezték (spektrográfos módszer), de a mérés kis fényintenzitásnál sok időt vett igénybe. A fotoelektron-sokszorozó (4. ábra) tartalmaz egy fotokatódot, több dinódát (8 20) és egy anódot. A fotokatód olyan anyaggal van bevonva, amit ha fény (foton) ér, felületéből elektronok lépnek ki. A katódból fény hatására kilépő úgynevezett fotoelektronok (a katód és az első dinóda közé kapcsolt feszültségesés miatt) az első dinóda felé vándorolnak, és abba becsapódnak. A dinóda felületéből az ütközés hatására szekunder elektronok lépnek ki, melyek száma többszöröse lesz a becsapódó elektronoknak. Az elektronok többszöröződése a következő dinódákon megismétlődik, így egyre több elektron keletkezik, melyek végül az anódba csapódnak. Az elektronok száma exponenciálisan nő a dinódák számával. Ha az anódra érkező elektronok számát elosztjuk a katódot elhagyó elektronok számával, megkapjuk a fotoelektron-sokszorozó erősítési faktorát, mely a értéket is elérheti. fotoelektron dinódák foton fotokatód szekunder elektronok anód 4. ábra Fotoelektron-sokszorozó vázlata 5

6 1.3. Atomabszorpciós spektrometria Az atomabszorpciós módszerek során elsősorban termikus energia segítségével alapállapotú szabad atomokat állítunk elő, majd az így létrehozott atomok által elnyelt (abszorbeált) elektromágneses sugárzást (fényt) vizsgáljuk. Ebből a sugárzásból, mely egy külső fényforrásból származik, az atom a gerjesztési energiájának megfelelő hullámhosszúságú fotont elnyeli, és így gerjesztett állapotba kerül (elektrongerjesztés). A sugárzás azon része, mely nem fordítódik a gerjesztésre tovább halad a detektor felé, ahol így fényintenzitás csökkenést mérünk (adott hullámhosszon). Ez a fényintenzitás csökkenés egyértelmű kapcsolatban áll a fényelnyelést okozó atomok koncentrációjával. Az atomok abszorpciós spektruma éles vonalakból áll (vonalas szerkezetű). E vonalak meghatározott hullámhossznál jelentkeznek és nagyon kicsi, közel 0,001 nm a félértékszélességük. A kis vonalszélesség miatt a különböző elemek jellemző vonalai között nagyon kicsi az átfedés lehetősége. Vagyis egy adott elem legjobb vonalának hullámhosszán a többi atom elnyelésének nagyon kicsi a valószínűsége. Ezért az atomabszorpciós módszerrel összetett, sok elemet tartalmazó minták is elemezhetők az elemek kémiai elválasztása nélkül. Egy atomspektrum nagyszámú vonalai közül rendszerint csak a legkisebb gerjesztési energiával rendelkező vonalat használjuk fel a mennyiségi elemzésre ben az ausztrál Alan Walsh és munkatársai építették meg az első atomabszorpciós spektrométert. E készülékek alkalmazása azóta is széleskörű minden olyan területen, ahol kis koncentrációban jelenlevő fémek mennyiségi meghatározása a feladat (pl. talaj-, víz-, levegőminták, ötvözetek, fémek, élelmiszerek, biológiai eredetű minták vizsgálata stb.) Lángatomabszorpciós spektrometria (FAAS) Az atomabszorpciós vizsgálatokhoz szükséges szabad, alapállapotú atomokat többféle módon (lángban, grafitkemencében) előállíthatjuk. Ha a lángban történik a minta atomizálása, akkor lángatomabszorpciós spektrometriáról (FAAS) beszélünk. A mérés első lépései teljesen azonosak a korábban ismertetett FES módszernél leírtakkal. Vagyis a vizsgálandó mintát beporlasztjuk a lángba. A lángba bejutott cseppek több lépésben a hőenergia hatására átalakulnak, szabad atomok keletkeznek, melyek megfelelő hőenergia hatására gerjesztődhetnek, sőt ionizálódhatnak is. De a láng hőmérsékletén ( C-on) a gerjesztett atomok száma csekély az alapállapotban lévő atomok számához képest. Még a legkönnyebben gerjeszthető elemnél is az alapállapotú atomok számának alig 1%-a lesz gerjesztett állapotban. Ez nagyon előnyös a FAAS mérések szemszögéből. A méréshez használt készülék felépítése az 1. ábrával megegyező ( fejezet). A megvilágító fényforrás fénye áthalad a lángon, ahol találkozik a meghatározandó elem alapállapotú atomjaival, majd egy monokromátoron keresztül a fényérzékelő detektorba jut. A monokromátor feladata itt is a láng saját emissziójának kiszűrése, a vizsgált elem rezonanciavonalának kiválasztása. A detektor (legtöbbször fotoelektron-sokszorozó) kimenő jelét erősítik. Már korábban megemlítettük a láng alapsugárzását ( fejezet, Lángok), de a vizsgált mintát kísérő komponensek is fényt emittálhatnak magas hőmérsékletű térben. Ha a lángban az ilyen módon keletkező fényemisszió bizonyos komponenseinek hullámhossza megegyezik a vizsgált elem elemző vonalának hullámhosszával, akkor az említett hullámhosszon intenzitásnövekedést tapasztalunk. Ezt a problémát a fényforrás fényének modulálásával (a fény meghatározott időnként történő szaggatásával vagy impulzusszerű megvilágítással) küszöbölhetjük ki. Fényforrás Az atomok keskeny abszorpciós vonalai szükségessé teszik egy speciális fényforrás használatát, amely intenzív vonalas spektrumot tud előállítani ebben a keskeny abszorpciós tartományban. A vájtkatód lámpa (más néven: üregkatód lámpa) megfelel az utóbbi követelményeknek; a vizsgált elem elnyelésének megfelelő hullámhosszúságú vonalas színképet szolgáltat. A vájtkatód lámpa (5. ábra) olyan speciális kisülési cső, amelynek katódja a meghatározandó elemből készül, vagy azzal az elemmel van beborítva. Alakja hengeres vagy csésze formájú. Az anód 6

7 volfrámból készül, gyűrű vagy zászló alakú lemez. A két elektród neon vagy argon gázzal töltött, hengeres zárt üvegcsőben helyezkedik el. A katód és az anód közé kapcsolt kb V feszültség hatására, a katód elektronemissziója révén, kisülés jön létre. A katódból kilépő elektronok az elektromos erőtérben felgyorsulva nagy sebességgel mozognak az anód felé, miközben a nemesgáz atomokat ionizálják. A pozitív töltésű nemesgáz ionok a katód felé mozogva felgyorsulnak és becsapódva a katód felületébe, onnan alapállapotú fématomokat löknek ki (katódporlasztás). Az alapállapotú atomok a katód felé folyamatosan áramló nagysebességű nemesgáz ionokkal ütközve gerjesztődnek. A gerjesztett atomok visszatérve alapállapotba a katód anyagára jellemző vonalas színképet emittálnak. Az emittált fény félértékszélessége kicsi, intenzitása nagy. Ezek a fényforrások általában egyelemesek (a katód csak egyféle elemet tartalmaz), tehát a különböző elemek meghatározásánál cserélnünk kell a fényforrást. katód kvarcablak anód 5. ábra A vájtkatód lámpa felépítése Az egy elemre egy lámpa probléma egyik megoldása az, hogy többelemes lámpákat gyártanak, amelynek katódja két vagy akár hat elemet is tartalmazhat (pl. ötvözetként). Közel azonos illékonyságú elemekből készítenek ilyen katódot. A többelemes lámpák nem olyan megbízhatók, mint az egyelemesek, élettartamuk is kisebb. Az illékonyabb fém gyorsabban párolog ki a katódból, és rárakódik a többi elemre, azok intenzitását csökkentve. Másik megoldásként egy forgófejre több lámpát szerelnek fel, és számítógép vezérli a forgófej forgatását. Atomforrások Az atomabszorpciós (és emissziós) vizsgálatokhoz gázhalmazállapotú szabad atomokat kell létrehozni a mintából (atomizálás). Ez az átalakulás az atomforrásban játszódik le, ami rendszerint egy magas hőmérsékletű tér. A korábban ismertetett lángot már régóta sikeresen használják atomizáló közegként. Előnye hogy viszonylag egyszerűen és olcsón előállítható, továbbá reprodukálható eredményeket szolgáltat. Hátránya hogy nagy anyagmennyiséget (néhány cm 3 ) igényel, és a mérendő elemek tartózkodási ideje a (fényelnyelés szempontjából) vizsgált lángrészben viszonylag kicsi, ami korlátozza a módszer érzékenységét. Az érzékenység növelésére vezették be az elektrotermikus atomizálást. A grafitkemencés atomabszorpciós spektrometriában (GFAAS) az atomizálás egy elektromosan felfűtött grafitcsőben történik. A grafitcsőbe bevitt oldatok, vagy szilárd minták a felfűtés során először elpárolognak, később termikusan atomjaikra disszociálnak. A grafit igen nagy hőmérsékletig hevíthető, jól megmunkálható elem. A felfűtés számítógéppel vezérelt, pontos hőmérsékletprogramozással történik, ami négy részből áll: szárítás, hamvasztás, atomizálás és kiégetés. A GFAAS előnye, a nagy érzékenységén kívül, kicsi mintaigénye, ami néhány (5-100) mikroliter. 7

8 Atomabszorpciós mennyiségi elemzés Az atomabszorpciós módszer az atomforráson (láng, grafitcső) áthaladó fény intenzitáscsökkenését méri. A vizsgált atom vonalán észlelt fényintenzitás csökkenés és a fényelnyelést okozó atomok koncentrációja közötti összefüggést a Lambert-Beer törvény írja le. A = log (I 0 / I) = a. c. l ahol A = abszorbancia [dimenzió nélküli szám] I 0 = a besugárzó fény intenzitása I = a fény intenzitása az abszorpció után a = abszorpciós koefficiens (anyagi minőségtől függő állandó) c = az atomforrás egységnyi térfogatában lévő alapállapotú, szabad atomok száma l = az az úthossz, amit a fény az atomizáló térben megtesz [cm] Elvileg, ha a vizsgált mintaoldat koncentrációja nő vagy csökken, akkor a lángban keletkező szabad atomok koncentrációja is hasonlóan változik (bizonyos koncentrációtartományban). Ez a növekedés vagy csökkenés akkor lesz koncentráció-arányos, ha a mérések során a mintabeviteli (porlasztási) körülmények, és az atomizáció körülményei a lángban nem változnak. 8

9 1.4. Gyakorlatok K + - ionokat tartalmazó oldat koncentrációjának meghatározása atomemisszióval A gyakorlat menete: Az 50 ppm (1 ppm = 10-6 g/cm 3 ) koncentrációjú K + -törzsoldatból megfelelő hígítással 1, 2, 3, 4 és 5 ppm-es oldatokat készítünk (50,00 cm 3 -es mérőokban). Ez lesz a kalibráló oldatsorunk. Beadandó: A jegyzőkönyvben jegyezze fel a kálium mérésénél használt hullámhosszt. Töltse ki a táblázatot. (Ne feledkezzen meg egyes koncentrációkhoz tartozó átlag és szórás értékekről.) Ábrázolja milliméterpapíron a koncentráció (a kalibráló oldatsor koncentrációi) függvényében az emissziók átlagértékeit. Az így kapott pontokra illesszen egyenest manuálisan, illetve számolja ki a pontokra a legkisebb négyzetek módszerével illeszthető egyenes egyenletét! Határozza meg az ismeretlen K + -oldat koncentrációját ppm-ben a manuálisan illesztett egyenes és a kiszámolt egyenes egyenlete segítségével is! 1 ppm 2 ppm 3 ppm 4 ppm 5 ppm Ismeretlen E 1 E 2 E 3 E 4 E 5 E átlag E szórás Cu 2+ -oldat koncentrációjának meghatározása atomabszorpcióval (standard addíciós módszer segítségével) Anyagok: A gyakorlat menete: 100 ppm-es Cu 2+ -oldat, ismeretlen koncentrációjú Cu 2+ -oldat Készítsük el a következő oldatokat (25,00 cm 3 -es mérőokban): ,25 cm 3 az ismeretlen konc. oldatból, melyet jelre töltünk desztillált vízzel 0,25 cm 3 ismeretlen konc. oldat + 0,25 cm ppm -es Cu 2+ -oldat jelre töltjük 0,25 cm 3 ismeretlen konc. oldat + 0,50 cm ppm -es Cu 2+ -oldat jelre töltjük 0,25 cm 3 ismeretlen konc. oldat + 0,75 cm ppm -es Cu 2+ -oldat jelre töltjük 0,25 cm 3 ismeretlen konc. oldat + 1,00 cm ppm -es Cu 2+ -oldat jelre töltjük 0,25 cm 3 ismeretlen konc. oldat + 1,25 cm ppm -es Cu 2+ -oldat jelre töltjük Abszorbancia Mérjük le az így elkészített oldatok abszorbanciáit 324,8 nm-en (minden egyes oldat esetén 5-ször olvassuk le az abszorbancia-értékeket). Beadandó: Hozzon létre egy hasonló táblázatot, mint ami a K + -meghatározásnál meg volt adva. Adja meg az egyes oldatokhoz tartozó abszorbanciák átlagértékeit és az átlaghoz tartozó szórásértékeket. Számolja ki az egyes okban lévő Cu 2+ -oldatok koncentrációit (figyelmen kívül hagyva az ismeretlen Cu 2+ -oldat koncentrációját). A koncentráció függvényében ábrázolja milliméterpapíron az abszorbanciák átlagértékeit, majd a mérési pontokra illesztett egyenes alapján határozza meg az ismeretlen oldat koncentrációját ppm-ben. 9

10 Fogalmak, rövidítések, mozaikszavak FES: lángemissziós spektrometria (flame emission spectrometry) FAAS: lángatomabszorpciós spektrometria (flame atomic absorption spectrometry) GFAAS: grafitkemencés atomabszorpciós spektrometria (graphite furnace atomic absorption spectrometry) PMT: fotoelektron-sokszorozó (photomultiplier tube) Ellenőrző kérdések 1. Milyen összefüggés írható fel a fény energiája és hullámhossza között? 2. Milyen folyamatok játszódnak le a porlasztás során keletkező cseppekkel a lángban? 3. Milyen fő részekből áll az atomabszorpciós spektrométer és mi az egyes részek funkciója? 4. Hogyan történik a mintabevitel a lángemissziós technikában? 5. Milyen típusú részecskéket használhatunk fel az atomabszorpciós és az atomemissziós elemzésekhez; és miért? 6. Mi a fotoelektron-sokszorozó és a vájtkatód lámpa működési elve? 7. Írja le a vizsgált fém vonalán észlelt fényintenzitás csökkenés és a fém alapállapotú, szabad atom-koncentrációja közötti összefüggést! 8. Rajzolja le a láng szerkezetét! 9. Mi a lényege és mekkora a hatásfoka a nagynyomású folyadékporlasztásnak? 10. Milyen területeken használható az atomabszorpciós spektrometria és a lángemissziós spektrometria? 11. Ismertesse a különböző atomforrások előnyeit, hátrányait! 12. Miért nem célszerű az atomabszorpciós technikában folytonos színképű lámpákat, vagyis egy egyszerű villanykörtét használni sugárforrásként? Ajánlott irodalom: Kékedi László: Műszeres analitikai kémia, I. kötet Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai Kémiai és műszeres elemzés 10

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai

Részletesebben

A fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás

A fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás A fény Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. 2010. október 19. Huber Tamás PTE ÁOK Biofizikai Intézet E A fény elektromos térerısségvektor hullámhossz A fény kettıs természete: Hullám (terjedéskor)

Részletesebben

4. Szervetlen anyagok atomemissziós színképének meghatározása

4. Szervetlen anyagok atomemissziós színképének meghatározása Környezet diagnosztika fizikai módszerei, Környezettudományi MSc, környezetfizika szakirány 4. Szervetlen anyagok atomemissziós színképének meghatározása 1.1. Emissziós lángspektrometria, 1.2. Induktív

Részletesebben

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes

Részletesebben

Anyagvizsgálati módszerek

Anyagvizsgálati módszerek Anyagvizsgálati módszerek tételsor 1. A TOC (total organic carbon) meghatározás, az egyes méréseknek mi az elve? 2. Mi a Soxhlet extraktor működési elve, mire használják? 3. Kőszenek kénmegoszlása és mi

Részletesebben

19. Az elektron fajlagos töltése

19. Az elektron fajlagos töltése 19. Az elektron fajlagos töltése Hegyi Ádám 2015. február Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Mérési összeállítás 4 2.1. Helmholtz-tekercsek.............................. 5 2.2. Hall-szonda..................................

Részletesebben

Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor

Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor Feladatok a mintavétel, spektroszkópia és automatikus tik analizátorok témakörökből ökből AZ EXTRAKCIÓS MÓDSZEREK Alapfogalmak megoszlási állandó:

Részletesebben

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára

EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak

Részletesebben

LÁNGATOMABSZORPCIÓS MÉRÉSEK

LÁNGATOMABSZORPCIÓS MÉRÉSEK AAS LÁNGATOMABSZORPCIÓS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A lángatomabszorpciós spektrometria (FAAS) módszerének tanulmányozása és alkalmazása fémek vizes közegű mintában való meghatározására. A MÉRÉSI MÓDSZER

Részletesebben

1. Katalizátorok elemzése XRF módszerrel Bevezetés A nehézfémek okozta környezetterhelés a XX. század közepe óta egyre fontosabb problémává válik. Egyes nehézfémek esetében az emberi tevékenységekből eredő

Részletesebben

A talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor

A talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor Bevezetés talliummal szennyezett NaI egykristály, mint gammasugárzás-detektor z ember már õsidõk óta ki van téve a radioaktív sugárzásoknak 1 1 ( α, β, γ, n, p, ν, ~,... ). Egy személy évi sugárterhelésének

Részletesebben

Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC- MSD rendszerrel. Elméleti bevezető

Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC- MSD rendszerrel. Elméleti bevezető Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC- MSD rendszerrel A gyakorlat az előző félévi kötelező analitika laborgyakorlat gázkromatográfiás laborjára épít. Az ott szerzett ismeretek a gyakorlat

Részletesebben

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első

Részletesebben

Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések

Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések Különböző fényforrások (UV,VIS, IR) működési alapjai, legújabb fejlesztések Sugárzás kölcsönhatása az anyaggal Készítette: Fehértói Judit (Z0S8CG) Fábián Balázs (IT23JG) Budapest, 2014.04.15. 1 Bevezetés:

Részletesebben

9. Hét. Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia. Dr.

9. Hét. Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia. Dr. Bioanalitika előadás 9. Hét Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia Dr. Andrási Melinda Kromatográfia Nagy hatékonyságú, dinamikus

Részletesebben

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást! 2006/I/I.1. * Ideális gázzal 31,4 J hőt közlünk. A gáz állandó, 1,4 10 4 Pa nyomáson tágul 0,3 liter térfogatról 0,8 liter térfogatúra. a) Mennyi munkát végzett a gáz? b) Mekkora a gáz belső energiájának

Részletesebben

Biofizika tesztkérdések

Biofizika tesztkérdések Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!

Részletesebben

Abszorpciós fotometria

Abszorpciós fotometria A fény Abszorpciós fotometria Barkó Szilvia PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. február E A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz A fény kettős termzete: Hullám (terjedkor) Rzecske (kölcsönhatáskor)

Részletesebben

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba

GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató. Gyurkócza Csaba GÁZIONIZÁCIÓS DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba BME NTI 1997 2 Tartalom 1. BEVEZETÉS... 3 2. ELMÉLETI ÖSSZEFOGLALÁS... 3 2.1. Töltéshordozók keletkezése (ionizáció) töltött részecskéknél...

Részletesebben

Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria.

Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria. A biomolekuláris szerkezet és dinamika vizsgálómódszerei: Röntgendiffrakció, tömegspektrometria, infravörös spektrometria. Smeller László A molekuláris szerkezet és dinamika vizsgáló módszereinek áttekintése

Részletesebben

3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű

3 He ionokat pedig elektron-sokszorozóval számlálja. A héliummérést ismert mennyiségű Nagytisztaságú 4 He-es izotóphígítás alkalmazása vízminták tríciumkoncentrációjának meghatározására a 3 He leányelem tömegspektrométeres mérésén alapuló módszerhez Az édesvízkészletek felmérésében, a rétegvizek

Részletesebben

Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel

Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel Környezetvédelmi mérések fotoakusztikus FTIR műszerrel A légszennyezés mérése nem könnyű méréstechnikai feladat. Az eszközök széles skáláját fejlesztették ki, hagyományosan az emissziómérésre, ezen belül

Részletesebben

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés.

9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. Aktivitás mérés. 9. Radioaktív sugárzás mérése Geiger-Müller-csővel. Preparátum helyének meghatározása. ktivitás mérés. MÉRÉS CÉLJ: Megismerkedni a radioaktív sugárzás jellemzésére szolgáló mértékegységekkel, és a sugárzás

Részletesebben

Fény kölcsönhatása az anyaggal:

Fény kölcsönhatása az anyaggal: Fény kölcsönhatása az Fény kölcsönhatása az : szórás, abszorpció, emisszió Kellermayer Miklós Fényszórás A fényszórás mérése, orvosi alkalmazásai Lord Rayleigh (1842-1919) J 0 Light Fényforrás source Rayleigh

Részletesebben

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői 5.3.1. Termikus szórási eljárások általános jellemzése Termikus szóráskor a por, granulátum, pálca vagy huzal formájában adagolt hozag (1 és 2. táblázatok) részleges vagy teljes megolvasztásával és így

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv

8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv 8. Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 19. 1 1. Mikroszkóp

Részletesebben

Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján

Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN Térfogati hőátadási tényező meghatározása fluidizációs szárításnál TDK

Részletesebben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben

Ph 11 1. 2. Mozgás mágneses térben Bajor fizika érettségi feladatok (Tervezet G8 2011-től) Munkaidő: 180 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia. A két feladatsor nem származhat azonos témakörből.)

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA

AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA Bevezető AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A műanyagok felhasználási területe egyre bővül, így mennyiségük is rohamosan növekszik. Elhasználódás után csekély hányaduk kerül csak újrahasznosításra,

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 10. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet FIZIKA 10. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János Szakképző Iskola és ban 1 Tartalom Munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok... 2 1-2.

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék. Hőkezelés 2. (PhD) féléves házi feladat. Acélok cementálása. Thiele Ádám WTOSJ2 BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Hőkezelés. (PhD) féléves házi feladat Acélok cementálása Thiele Ádám WTOSJ Budaest, 11 Tartalomjegyzék 1. A termokémiai kezeléseknél lejátszódó

Részletesebben

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika

2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika 2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A

Részletesebben

A tűzoltás módjai. A nem tökéletes égéskor keletkező mérgező anyagok

A tűzoltás módjai. A nem tökéletes égéskor keletkező mérgező anyagok 2. Egy szerves oldószerrel végzett munkafolyamat során az üzemben tűz keletkezett. Ennek kapcsán beszéljen munkatársaival a tűzoltás módjairól és a tűz bejelentésének szabályairól! Magyarázza el egy tűzoltó

Részletesebben

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája

A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája BUDAESTI MŰSZAKI EGYETEM Anyagtudomány és Technológia Tanszék Anyag- és gyártástechnológia (hd) féléves házi feladat A vas-oxidok redukciós folyamatainak termodinamikája Thiele Ádám WTOSJ Budapest, 11

Részletesebben

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció

L Ph 1. Az Egyenlítő fölötti közelítőleg homogén földi mágneses térben a proton (a mágneses indukció A 2008-as bajor fizika érettségi feladatok (Leistungskurs) Munkaidő: 240 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia) L Ph 1 1. Kozmikus részecskék mozgása

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben

Elektromágneses hullámok, a fény

Elektromágneses hullámok, a fény Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,

Részletesebben

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX. Az emberi szem és a látás biofizikája IX.1. Az emberi szem felépítése A szem az emberi szervezet legfontosabb érzékelő szerve, mivel a szem és a központi idegrendszer közreműködésével az elektromágneses

Részletesebben

Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia

Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia E m S Elektronspinrezonancia (ESR) - spektroszkópia Paramágneses anyagok vizsgáló módszere. A mágneses momentum iránykvantáltságán alapul. A mágneses momentum energiája B indukciójú mágneses térben = µ

Részletesebben

Anyagfelvitel nélküli felületkezelések

Anyagfelvitel nélküli felületkezelések SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GYŐR Felületi technológiák Anyagfelvitel nélküli felületkezelések 1. Felületszilárdítás 2. Felületedzés 3. Felületi átolvasztás 4. Felolvasztó hegesztés 1. Felületszilárdító csoportosítása

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2014. október 21. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:

Részletesebben

Az ózonréteg sérülése

Az ózonréteg sérülése Az üvegházhatás Már a 19. században felismerték hogy a légköri CO2 üvegházhatást okoz. Üvegházhatás nélkül a felszínen 2 m-es magasságban 14 oc-os hmérséklet helyett kb. 2 oc lenne. Az üvegházhatás mértéke

Részletesebben

Szakképesítés-ráépülés: 55 524 03 Műszeres analitikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Analitikai elemző módszerek

Szakképesítés-ráépülés: 55 524 03 Műszeres analitikus Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Analitikai elemző módszerek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulhoz tartozó témakörök mindegyikét tartalmazzák. Amennyiben a tétel kidolgozásához

Részletesebben

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált

Síkban polarizált hullámok síkban polarizált lineárisan polarizált Síkban polarizált hullámok szuperpozíciója cirkulárisan polarizált Síkban polarizált hullámok Tekintsünk egy z-tengely irányában haladó fénysugarat. Ha a tér egy adott pontjában az idő függvényeként figyeljük az elektromos (ill. mágneses) térerősség vektorokat, akkor

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Fizika 12. osztály. 1. Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai vizsgálata... 2. 2. Helmholtz-féle tekercspár... 4. 3. Franck-Hertz-kísérlet...

Fizika 12. osztály. 1. Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai vizsgálata... 2. 2. Helmholtz-féle tekercspár... 4. 3. Franck-Hertz-kísérlet... Fizika 12. osztály 1 Fizika 12. osztály Tartalom 1. Az egyenletesen változó körmozgás kinematikai vizsgálata.......................... 2 2. Helmholtz-féle tekercspár.....................................................

Részletesebben

Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ

Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ A konfokális mikroszkóp fluoreszcensen jelölt minták vizsgálatára alkalmas. Jobb felbontású képeket ad, mint a hagyományos fluoreszcens mikroszkópok, és képes

Részletesebben

Méréstechnika. Vízben zavarosság, vezetőképesség és oldott oxigéntartalom mérése

Méréstechnika. Vízben zavarosság, vezetőképesség és oldott oxigéntartalom mérése Méréstechnika Vízben zavarosság, vezetőképesség és oldott oxigéntartalom mérése Bagladi Péter (MBGKF1) (vezetőképesség) Kapocsi Dániel (M885FC) (zavarosság) Kovács Ádám (HIWQUO) (zavarosság) Molnár Tamás

Részletesebben

67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon

67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon Klímatechnikai mérğeszközök 79 Infrastruktúra 67. ábra. A példa megoldása i-x diagrammon 3.6.5 Klímatechnikai mérğeszközök Légtechnikai mérğkészülékek használata az üzemeltetğ számára is elengedhetetlen,

Részletesebben

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997

NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA. Mérési útmutató BME NTI 1997 NEUTRON-DETEKTOROK VIZSGÁLATA Mérési útmutató Gyurkócza Csaba, Balázs László BME NTI 1997 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. Elméleti összefoglalás 3. 2.1. A neutrondetektoroknál alkalmazható legfontosabb

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 4 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak IV. AZ ÁsVÁNYOK (És kőzetek) KELETKEZÉsE 1. BEVEZETÉs Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006 II. forduló Az I. kategória feladatlapja Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló 2 T/15/A I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után 5 választ tüntettünk

Részletesebben

ALKALMAZÁSTECHNIKAI ÚTMUTATÓ

ALKALMAZÁSTECHNIKAI ÚTMUTATÓ ALKALMAZÁSTECHNIKAI ÚTMUTATÓ Gönyû Pécs Jánossomorja Kiskunlacháza Mátraderecske Hajdúszoboszló Devecser Tartalom A LEIER KÉMÉNYEK KERESZTMETSZET-MÉRETEZÉSE......................... 4 A méretezés menete...........................................

Részletesebben

17. Kapcsolok. 26. Mit nevezünk crossbar kapcsolónak? Egy olyan kapcsoló, amely több bemenet és több kimenet között kapcsol mátrixos módon.

17. Kapcsolok. 26. Mit nevezünk crossbar kapcsolónak? Egy olyan kapcsoló, amely több bemenet és több kimenet között kapcsol mátrixos módon. Fotonika 4.ZH 17. Kapcsolok 26. Mit nevezünk crossbar kapcsolónak? Egy olyan kapcsoló, amely több bemenet és több kimenet között kapcsol mátrixos módon. 27. Soroljon fel legalább négy optikai kapcsoló

Részletesebben

Bepárlás. Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Bepárlás. Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Bepárlás Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Megköszönjük Szternácsik Klaudia és Wolowiec Szilvia hallgatóknak a diák

Részletesebben

Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk

Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk belőle. A következő az, hogy a megszerzett tudást elmélyítjük.

Részletesebben

2.9.18. INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA

2.9.18. INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA 2.9.18. Inhalációs készítmények vizsgálata. Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.2-1 2.9.18. INHALÁCIÓS KÉSZÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA: A FINOMRÉSZECSKÉK AERODINAMIKAI VIZSGÁLATA 04/2005:20918 javított A vizsgálatot inhalációs

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika

Részletesebben

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek

1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek 1 modul 2. lecke: Nikkel alapú szuperötvözetek A lecke célja: a nikkel alapú szuperötvözetek példáján keresztül megismerjük általában a szuperötvözetek viselkedését és alkalmazásait. A kristályszerkezet

Részletesebben

Tárgyszavak: réz; felhasználás; feldolgozás; reciklálás; kísérletek.

Tárgyszavak: réz; felhasználás; feldolgozás; reciklálás; kísérletek. NEMVASFÉMEK, NEMES- ÉS RITKAFÉMEK HULLADÉKAI 3.3 A réz újrahasznosítása Tárgyszavak: réz; felhasználás; feldolgozás; reciklálás; kísérletek. A réz története A réz egy ma alig ismert korszak, a kőkorszak

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Lumineszcencia Fényforrások

Lumineszcencia Fényforrások Kiegészítés: színkeverés Lumineszcencia Fényforrások Alapszinek additív keverése Alapszinek kiegészítő szineinek keverése: Szubtraktív keverés Fidy udit Egyetemi tanár 2015, November 5 Emlékeztető.. Abszorpciós

Részletesebben

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus A Mössbauer-spektroszkópia igen nagy érzékenységű spektroszkópia módszer. Alapfolyamata

Részletesebben

SolarHP 43 50 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK

SolarHP 43 50 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK SolarHP 43 50 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK MŰSZAKI INFORMÁCIÓ A SZERELŐ ÉS A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA 2015.11.17. - 2 - Tartalom 1. Bevezetés... 3 1.1. Általános tudnivalók... 3 1.1.1. A gyártó felelőssége...

Részletesebben

Környezetvédelmi technika és menedzsment oktatási segédlet

Környezetvédelmi technika és menedzsment oktatási segédlet BUDAPESTI MŰSZAKI és GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék Környezetvédelmi technika és menedzsment oktatási segédlet Készítette: Dr. Molnár Károly

Részletesebben

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ BSC ANYAGMÉRNÖK SZAK VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2016 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

5. Mérés Transzformátorok

5. Mérés Transzformátorok 5. Mérés Transzformátorok A transzformátor a váltakozó áramú villamos energia, feszültség, ill. áram értékeinek megváltoztatására (transzformálására) alkalmas villamos gép... Működési elv A villamos energia

Részletesebben

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I.

Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tűgörgős csapágy szöghiba érzékenységének vizsgálata I. Szöghézag és a beépítésből adódó szöghiba vizsgálata

Részletesebben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben

Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),

Részletesebben

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE Minden olyan optikai eszközt, amely arra szolgál, hogy a tiszta látás távolságán belül megnövelje a látószöget abból a

Részletesebben

Mintaelőkészítési és mintabeviteli módszerek fejlesztése krómspeciációs elemzésekhez

Mintaelőkészítési és mintabeviteli módszerek fejlesztése krómspeciációs elemzésekhez Mintaelőkészítési és mintabeviteli módszerek fejlesztése krómspeciációs elemzésekhez doktori (PhD) értekezés tézisei Béni Áron Témavezető: Dr. Posta József Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai

Részletesebben

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V.

Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja. ρ = m V. mérés Faminták sűrűségének meghatározása meg: Homogén anyageloszlású testek sűrűségét m tömegük és V térfogatuk hányadosa adja ρ = m V Az inhomogén szerkezetű faanyagok esetén ez az összefüggés az átlagsűrűséget

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

GÉPELEMEK GÉP. Gépegység /Részegység/ Alkatrész /Gépelem/ Alkatrész. Alkatrész GÉPELEMEK CSOPORTOSÍTÁSA

GÉPELEMEK GÉP. Gépegység /Részegység/ Alkatrész /Gépelem/ Alkatrész. Alkatrész GÉPELEMEK CSOPORTOSÍTÁSA GÉPELEMEK A gépeket alkatrészekb l, gépegységekb l állítják össze. A gépelemek olyan szerkezeti egységek, amelyek a különféle gépeken a gép rendeltetését l függetlenül azonos feladatot látnak el. GÉP Gépegység

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Sorvetőgépek mechanikus pneumatikus Szemenként vető gépek mechanikus pneumatikus Ültető gépek

Részletesebben

ph mérés indikátorokkal

ph mérés indikátorokkal ph mérés indikátorokkal Általános tudnivalók a ph értékéről és méréséről Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion koncentrációval lehet

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

MECHANIKAI TECHNOLÓGIA

MECHANIKAI TECHNOLÓGIA SZENT ISTVÁN EGYETEM Gépészmérnöki Kar LEVELEZŐ TAGOZAT Tanulási útmutató a MECHANIKAI TECHNOLÓGIA tantárgyhoz Összeállította: Dr. PÁLINKÁS ISTVÁN, Dr. PELLÉNYI LAJOS Gödöllő. 2010 1. ELŐSZÓ A Mechanikai

Részletesebben

Kulcsszavak:szén, kén., környezetvédelem, kémiai elemzés, talaj Keywords: carbon, sulphur, environmental protection, chemical analysis, ground

Kulcsszavak:szén, kén., környezetvédelem, kémiai elemzés, talaj Keywords: carbon, sulphur, environmental protection, chemical analysis, ground MŰSZERES ANALITIKA ANALYSIS WITH INSTRUMENT Karbon kén elemzés környezetvédelmi alkalmazásai Environmental Protection Application of the Chemical Analysis of Carbon- Sulphur Szabó Mária 1 - Pallósi József

Részletesebben

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása

Nehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,

Részletesebben

Kézi forgácsolások végzése

Kézi forgácsolások végzése Gubán Gyula Kézi forgácsolások végzése A követelménymodul megnevezése: Karosszérialakatos feladatai A követelménymodul száma: 0594-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-018-30 KÉZI FORGÁCSOLÁSOK

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GÉPÉSZETI INTÉZET. Gyártástechnológia. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu.

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GÉPÉSZETI INTÉZET. Gyártástechnológia. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu. DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ANYAGTUDOMÁNYI ÉS GÉPÉSZETI INTÉZET Gyártástechnológia Hegesztési eljárások 1. Ömlesztő hegesztési eljárások Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu Lánghegesztés Disszu-gáz: az acetilént

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Oxidkristályok lineáris terahertzes spektroszkópiai vizsgálata. Unferdorben Márta

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Oxidkristályok lineáris terahertzes spektroszkópiai vizsgálata. Unferdorben Márta PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Fizika Doktori Iskola Nemlineáris optika és spektroszkópia program Oxidkristályok lineáris terahertzes spektroszkópiai vizsgálata PhD értekezés Unferdorben Márta Témavezető: Dr. Pálfalvi

Részletesebben

Interkerám Kft. 6000 Kecskemét, Parasztfőiskola 12. A recept szerint bemért nyersanyagok keverékét 1400 C-on, olvasztókemencében

Interkerám Kft. 6000 Kecskemét, Parasztfőiskola 12. A recept szerint bemért nyersanyagok keverékét 1400 C-on, olvasztókemencében Ékszerzománc rézre, tombakra, ezüstre és aranyra 1. A tűzzománcokról általában A tűzzománc nem teljesen kiolvasztott, szervetlen, főleg oxidos összetételű lényegében üvegesen megszilárdult anyag. A recept

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Az aperturaantennák és méréstechnikájuk

Az aperturaantennák és méréstechnikájuk Az aperturaantennák és méréstechnikájuk (tanulmány) Szerzők: Nagy Lajos Lénárt Ferenc Bajusz Sándor Pető Tamás Az aperturaantennák és méréstechnikájuk A vezetékmentes hírközlés, távközlés és távmérés egyik

Részletesebben

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.

(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez. 1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez

Részletesebben