Kémia 11. osztály. Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése A hőmérséklet és a nyomás hatása a kémiai egyensúlyra...

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kémia 11. osztály. Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése... 2. 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása a kémiai egyensúlyra..."

Átírás

1 Kémia 11. osztály 1 Kémia 11. osztály Tartalom 1. Kolloid rendszerek vizsgálata: Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése A hőmérséklet és a nyomás hatása a kémiai egyensúlyra Koncentrációs elem Elektrokémia kísérletek: Titkosírás az elektrolízis segítségével; Alumíniumlemez védelme Redoxi titrálás. Vas(II)-ionok meghatározása permanganometriásan Ismeretlen anyagok azonosítása Csapadékok oldása, komplex ionok képződése: réz(ii)-, ezüst és alumínium komplexek előállítása A klórgáz tulajdonságai Hidrogén-klorid, ammónia előállítása, kölcsönhatásuk vízzel Kísérletek kén-hidrogénnel Kísérletek kén-dioxiddal Színtelenítő anyagok Nitrózus gázok fejlesztése Szerzők: Ábrahámné Csákányi Ildikó, Tóth Anita, Kertész Róbert, Lektorálta: Prof. Dr. Csapó János egyetemi tanár A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP / A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013.

2 Kémia 11. osztály 2 Készítette: Ábrahámné Csákányi Ildikó 1. Kolloid rendszerek vizsgálata: Fényelhajlás, fényszórás; A dialízis szemléltetése Emlékeztető, gondolatébresztő Diszperz rendszer minden olyan legalább kétkomponensű anyagi rendszer, amelyben az egyik összetevő a másikban szétoszlatott állapotban található. A kolloidok átmenetet képeznek a valódi oldatok és a durva diszperz rendszerek között. A kolloidokban a diszpergált részecskék rendelkeznek határfelülettel, de szabad szemmel nem láthatók. A részecskék mérete 1 és 500 nm közé esik. A fényt szórják, ezért opaleszkálnak. Bennük a részecskék diffúziója lassú, az ozmózisos nyomás igen kicsi, félig áteresztő hártyán nem mennek át (dializálhatók). A kolloidkémia kiemelkedő alakja Zsigmondy Richárd magyar származású vegyész. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 2 db gömblombik 2 db kisebb méretű üvegkád zseblámpa, szűrőpapír dializáló gyűrű 5 db 600 cm 3 -es főzőpohár üvegbot, celofán 1 tömeg%-os nátrium-klorid-oldat 1 tömeg%-os zselatinoldat 2 mol/dm 3 koncentrációjú NaCl-oldat 1 tömeg%-os keményítőoldat 0,5 mol/dm 3 koncentrációjú FeCl 3 -oldat 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú KMnO 4 -oldat 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú AgNO 3 -oldat KI-os I 2 -oldat kén etil-alkohol desztillált víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Fényelhajlás, fényszórás 1.a Töltsd meg az 1. gömblombikot a nátrium-klorid-oldattal, az üvegkádat pedig a zselatinoldattal! Világítsd át az oldatokat zseblámpával, figyeld meg a fény útját! A zselatinoldatnál tarts az üvegkádból kilépő fény útjába szűrőpapírt! 1.b. Készíts telített etil-alkoholos kénoldatot, majd szűrd meg, és egyik részét töltsd a 2. gömblombikba, másik részét pedig egy desztillált vízzel telt üvegkádba! Ezt is világítsd meg oldalirányú fénnyel, figyeld meg a fény útját! A kísérleteket besötétített teremben végezd! 2. A dialízis szemléltetése 2.a Állíts össze négy dializáló berendezést! 2.b A celofánból vágj ki a pohár átmérőjével azonos méretű körlapot, amiből majd a zacskó készül! 2.c A dializáló gyűrűt függeszd az üvegbotra, helyezd rá a celofán zacskót! 2.d Töltsd a zacskót félig a vizsgálandó oldatokkal (1. NaCl-oldat, 2. keményítőoldat, 3. vas(iii)-klorid-oldat, 4. KMnO 4 -oldat), majd merítsd őket desztillált vízzel megtöltött főzőpoharakba! 2.e Néhány perc múlva az első főzőpohárban lévő desztillált vízhez adj 1-2 cm 3 AgNO 3 - oldatot, a másodikhoz KI-os I 2 -oldatot! Figyeld meg a változásokat!

3 Feladatlap 3 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály Fényelhajlás, fényszórás 1. A nátrium-klorid vizes oldatán a fény... A zselatinoldatban a fény útját... szín jelzi. A szűrőpapírra eső fény..... színű. 2. A kén etil-alkoholos oldatán a fény útja... A desztillált vízbe öntött alkoholos kénoldat, a rajta áthaladó fény.... színnel nyomon követhető. 3. Kösd össze a megfelelő fogalmakat! NaCl-oldat valódi oldat desztillált vízbe öntött kénoldat zselatinoldat kolloid oldat etil-alkoholos kénoldat 4. Egészítsd ki a következő szöveget! A nátrium-klorid oldatban és az etil-alkoholos kénoldatban a részecskék mérete:..., a zselatinoldatban és desztillált vízbe öntött kénoldatban.., ezért a fény elhajlik, szóródik. A jelenség neve: Beeső fehér fény esetén a szórt fény a... színű sugarakban, az áteső a... sugarakban gazdagabb. Mi okozta a desztillált vízbe öntött kénoldatban az opaleszkálást?..... A dialízis szemléltetése 5. Készíts táblázatot az egyes berendezésekhez! A vizsgálandó oldat A desztillált vízbe tett anyag Tapasztalat 6. Magyarázd meg a tapasztaltakat! Az első esetben keletkezett... neve, képlete: Ez arra utal, hogy..-ionok..... az Ag + -ionokkal....képeznek. A nátrium-klorid-, a vas-klorid- és a kálium-permanganát-oldat részecskéi...méretűek, ionjaik. a desztillált vízbe. A sárgás színt., a lilás színt.... okozzák. A keményítő.. oldatot hoz létre, a..... méretű részecskék nem jutnak át a desztillált vízbe, ezért a keményítő a jóddal. Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN RÓZSAHEGYI Márta, SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs (2010): Kémia Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. Mozaik Kiadó, Szeged. pp ISBN VILLÁNYI Attila (1992): Kémia összefoglaló középiskolásoknak. Calibra Kiadó, Budapest. pp.. ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

4 Kémia 11. osztály 4 2. A hőmérséklet és a nyomás hatása a kémiai egyensúlyra Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Tóth Anita A nitrogén-oxidok gáz halmazállapotú, nagy reakcióképességű, mérgező vegyületek. A nitrogén-dioxid dimerizációja során keletkező dinitrogén-tetraoxid 10 C felett, légköri nyomáson színtelen gáz. 2 NO 2 (g) < > N 2 O 4 (g) H = - 61,5 kj/mol A reakció dinamikus egyensúlyra vezet. A Le Chatelier-Braun-elv, a legkisebb kényszer elve értelmében a dinamikus egyensúlyban levő kémiai rendszer magzavarásakor annak a folyamatnak nő a sebessége, amely a zavaró hatást csökkenti. Hozzávalók (eszközök, anyagok) főzőpohár gumikesztyű dugattyúval ellátott, változtatható térfogatú, átlátszó falú tartályba töltött nitrogén-dioxid-gáz (pl. nagy méretű műanyag fecskendő) hűtőkeverék meleg víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) A kísérletet elszívó fülke alatt végezd el! 1. A nitrogén-oxiddal töltött tartályt tedd a hűtőkeverékbe, és folyamatosan figyeld a változást! Néhány perc múlva vedd ki, és hagyd felmelegedni szobahőmérsékletre. Eközben is figyelj! 2. Miután felvette a tartályban levő gáz a labor hőmérsékletét, a dugattyú segítségével, óvatosan préseld össze!

5 Feladatlap 5 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. Milyen színű a nitrogén-dioxid gáz? 2. Hogyan állítható elő laboratóriumban nitrogén-dioxid? Írd fel a reakció egyenletét! 3. Mivel magyarázható a nitrogén-dioxid dimerizációja? 4. Milyen típusú reakció a dimerizáció és a bomlás a hőváltozás alapján? 5. Mekkora a képződés és bomlás sebessége a kísérlet megkezdése előtt? 6. Mit tapasztaltál hűtés hatására? Magyarázd meg! Hogyan változott a reakciók sebessége? 7. Mi történt, és miért melegítés után? 8. Hogyan változott a gázelegy összetétele a nyomás növelésével? 9. Milyen esetben befolyásolja a dinamikus egyensúlyi állapotot a nyomás változtatása? Felhasznált irodalom A kémia emelt szintű szóbeli vizsga B. feladatának elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai: 9. kísérlet SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs, PÉNTEK Lászlóné (2002): Kémia 9. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged p. ÁBRA: saját ötlet alapján

6 Kémia 11. osztály 6 3. Koncentrációs elem Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Kertész Róbert Két különböző anyagi minőségű elektródot galváncellává összekötve a két elektród közt feszültségkülönbség mérhető. Ez az érték legegyszerűbb esetben az elektródokra jellemző standardpotenciál értékek különbségéből számítható. Ha az elektródot körülvevő elektrolit koncentrációja nem 1 mol/dm 3, akkor az elektródpotenciál a Nerst-egyenlet segítségével számítható ki: ε = ε 0 + 0,059/z * lg c (ahol z az elektródnak megfelelő kation töltésszáma, lg c pedig az ion koncentrációjának tízes alapú logaritmusa). Készíthető olyan galvánelem is, amelyben a két elektród ugyanazokat az anyagokat tartalmazza, de az elektrolitoldat különböző koncentrációjú. Ezeket az elemeket koncentrációs elemeknek nevezik, elektromotoros erejük pedig szintén a katód és anód elektródpotenciáljának különbségéből számítható, ami a Nerst-egyenlettel felírva: E MF = 0,059/z * lg (c katód / c anód ) Hozzávalók (eszközök, anyagok) nagy bemenő ellenállású árammérő műszer 2 db 100 cm 3 -es főzőpohár 25 cm-es vezetékek 2 db krokodilcsipesz 2 db rézlemez vagy rézspirál 1 db sóhíd (telített kálium-nitrát-oldattal kezelt, U-csőbe öntött agar-agar) 10-4, 10-3, 10-2, 10-1, 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú réz-szulfát-oldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Az egyik 100 cm 3 -es főzőpohárba önts kb. 50 cm mol/dm 3 koncentrációjú rézszulfát-oldatot! (A továbbiakban ezt vonatkoztatási elektródnak nevezzük.) 2. A másik 100 cm 3 -es főzőpohárba önts ugyanennyit a leghígabb (10-4 mol/dm 3 koncentrációjú) réz-szulfát-oldatból! 3. Helyezd a két főzőpoharat egymás mellé, majd kösd össze őket a lefelé fordított U-csőben levő sóhíddal! 4. A vezetékek végén levő banándugót csatlakoztasd az árammérő műszer megfelelő bemenetére! 5. A mérőműszeren 0,1-0,01 volt közötti érték várható, ezért ennek megfelelő mérési tartományt kell beállítani! 6. A krokodilcsipeszt rögzítsd a megtisztított rézdrótra, majd merítsd az egyik drótot az egyik, a másikat a másik főzőpohárba! 7. Jegyezd fel, hogy a műszer mekkora feszültséget jelez! 8. Cseréld ki a 10-4 mol/dm 3 koncentrációjú oldatot (ezt a főzőpoharat mérőcellának nevezzük) koncentráltabb (10-3 mol/dm 3 koncentrációjú) oldatra, és az előzővel megegyező módon ismét zárd az áramkört a sóhíd és a rézdrótok segítségével! 9. Jegyezd fel, hogy a mérőműszer mekkora feszültséget jelez! 10. Ismételd meg a fentieket úgy, hogy a mérőcellában az oldatokat egyre töményebbre cseréled! Először a 10-2, majd a 10-1 mol/dm 3, végül pedig az 1,00 mol/dm 3 koncentrációjú réz-szulfát-oldattal folytasd a mérést, majd rögzítsd a mért eredményeket! 11. Cseréld ki a vonatkoztatási elektród elektrolitját a leghígabb (10-4 mol/dm 3 -es) oldatra, majd a mérőcellában is cseréld ugyanilyen koncentrációjúra az elektrolitot! Jegyezd fel a mérés eredményét! 12. Folytasd a mérést úgy, hogy a mérőcellába egyre nagyobb koncentrációjú elektrolitot öntesz! (10-3, 10-2, majd 10-1, végül 1,00 mol/dm 3 ) 13. A mérőműszeren a mérőcellába a legnagyobb koncentrációjú oldatot öntve 0,1-0,5 volt közötti érték várható, ezért ennek megfelelő mérési tartományt kell beállítani!

7 Feladatlap 7 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. Rögzítsd az alábbi táblázatban a mérési sorozatok eredményeit! A mérőcellában levő elektrolit-oldat koncentrációja (mol/dm 3 ) , mol/dm 3 Vonatkoztatási elektród koncentrációja 10-4 mol/dm 3 2. Számítsd ki a Nerst-egyenlet segítségével az első mérési sorozatban alkalmazott (10-2 mol/dm 3 -es) vonatkoztatási elektród elektródpotenciálját! ( ε 0 =+ 0,34 V) ε = ε 0 + 0,059/z * lg c = + (0,059 : )*lg = V 3. Számítsd ki hasonló módon a 10-4 mol/dm 3 -es mérőcella elektródpotenciálját is!.. V 4. Melyik elektród a katód, ha egy galváncellává kötöd össze őket? Húzd alá a helyes választ! a hígabb oldat a töményebb oldat 5. Számítsd ki a Nerst-egyenlet segítségével az általad összeállított koncentrációs elemek közül a lehető legnagyobb elektromotoros erejűnek az elméletileg várható elektromotoros erejét! E MF = 0,059/z * lg (c katód / c anód ) = (0,059 : )*lg ( : ) = V sóhíd feszültségmérő készülék Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1991): 575 kísérlet a kémia tanításához. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

8 Kémia 11. osztály 8 Készítette: Ábrahámné Csákányi Ildikó 4. Elektrokémia kísérletek: Titkosírás az elektrolízis segítségével; Alumíniumlemez védelme Emlékeztető, gondolatébresztő Az elektrokémiai reakciók során az elektromos energia és a kémiai energia egymásba alakulása történik. A galvánelemeket áramforrásként használjuk. Ebben az esetben a redoxireakció hatására elektromos áram termelődik. A zsebtelepek, akkumulátorok elektrolitjai veszélyes hulladékként kezelendők, mert a talajba kerülve súlyos környezetszennyezést okoznak. Az elektrolízis során az elektromos áram hatására indul meg a redoxireakció. Fontos alkalmazási területe: egyes fémek vegyületeiből történő előállítása. Hozzávalók (eszközök, anyagok) szűrőpapír 4,5 V-os zseblámpaelem elektromos huzalok krokodilcsipesszel kb. 20x20 cm-es fémlap 250 cm 3 -es és 200 cm 3 -es főzőpohár dörzspapír 24 V-os egyenáramforrás hőmérő Bunsen-égő vasháromláb kerámiabetétes dróthálóval vasszög telített nátrium-klorid-oldat fenolftalein indikátor 10 tömeg%-os kénsavoldat ólom- és alumíniumlemez festékoldat: zöld tinta, vagy kálium-permanganát-oldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Titkosírás elektrolízis segítségével 1.a Helyezz a fémlapra szűrőpapírt, amit előzőleg fenolftaleines nátrium-klorid-oldatba mártottál! 1.b Kösd össze a zsebtelep pozitív sarkát a fémlappal! 1.c A negatív pólushoz csatlakoztass vasszöget vezetékkel! A vasszöggel óvatosan írj a nedves szűrőpapírra! 2. Alumíniumlemez védelme 2.a Csiszold le a lemezek felületét, majd zsírtalanítsd őket (acetonnal vagy benzinnel)! 2.b A két fémlemezt kénsavoldatba mártva kb. 15 percig végezd az elektrolizálást úgy, hogy az Al-lemezt az áramforrás pozitív, az ólomlemezt pedig a negatív sarkához kapcsolod! 2.c A folyamat megkezdése előtt mérd meg a kénsav hőmérsékletét! 2.d Az áram kikapcsolása után vedd ki az Allemezt, öblítsd le vízzel, majd merítsd a másik pohárban lévő forró festékoldatba, és forrald 10 percig! 2.e A lemezt kivétele után mosd le, és töröld szárazra!

9 Feladatlap 9 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. A nedves szűrőpapíron az írás.... színnel látható válik,.. gáz fejlődik. Az oldatban az.. hatására redoxireakció játszódik le. Ezt a folyamatot nevezzük. A nátrium-klorid vizes oldatában jelenlévő ionok: Mitől függ, hogy melyik ion válik le az egyes elektródokon? Írd le a lejátszódó elektródfolyamatokat! katódreakció: anódreakció: 3. Miért jelenik meg a szín az írás nyomán a szűrőpapíron? Hogyan tudnánk leválasztani a nátriumot? Mit tapasztaltál a második esetben? A kénsavoldat elektrolízisének elektródfolyamatai: Melyik anyag lép reakcióba az alumíniummal? Írd fel a folyamat egyenletét! Mi a festékréteg szerepe? A betűrejtvény megfejtése adja ennek az eljárásnak a nevét az eljárás neve: Mit jelent a katódos fémvédelem? Elemezd az ábrán látható kísérletet! Mi történik az egyes Petri-csészékben? A fentiek közül melyik kísérlettel szemléltethető a katódos fémvédelem?... Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN RÓZSAHEGYI Márta, SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs (2010): Kémia Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. Mozaik Kiadó, Szeged. pp ISBN VILLÁNYI Attila (1992): Kémia összefoglaló középiskolásoknak. Calibra Kiadó, Budapest. pp ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

10 Kémia 11. osztály 10 Készítette: Kertész Róbert 5. Redoxi titrálás Vas(II)-ionok meghatározása permanganometriásan Emlékeztető, gondolatébresztő Ismeretlen mennyiségű oldott anyag mennyiségének meghatározása lehetséges úgy, hogy egy ismert reakcióban reagáltatjuk egy másik anyag meghatározott mennyiségével. Így a reakció egyenletéből származó sztöchiometriai arányszámok segítségével, valamint az ismert anyagból fogyott mennyiség ismeretében kiszámítható a kérdéses oldat oldott anyag tartalma. Ezt az eljárást titrálásnak nevezzük. A 20 tömeg%-os kénsav erősen maró hatású vegyszer, ezért csak mérőhengerrel vagy méregpipettával szabad kimérni a gyakorlaton! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 100 cm 3 -es mérőlombik 3 db titráló lombik mérőhenger (vagy méregpipetta) tölcsér főzőpohár 10 cm 3 -es pipetta (pipetta labdával) büretta fehér (csempe-) lap desztillált víz 20 %-os kénsav-oldat 0,02 mol/dm 3 kálium-permanganát-mérőoldat ismeretlen koncentrációjú FeSO 4 -oldat (100 cm 3 -es mérőlombikba bemérve) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Hígítsd a mérőlombik segítségével 100,0 cm 3 térfogatra a meghatározandó vas(ii)-ionok kénsavas oldatát! (Az így kapott oldatot nevezik törzsoldatnak.) 2. Pipetta segítségével mérj ki a törzsoldatból 10,0-10,0 cm 3 -t mindegyik titráló lombikba! 3. Mérőhenger segítségével mérj mindhárom lombikba először 10 cm 3 desztillált vizet, majd 10 cm 3 20 tömeg%-os kénsavoldatot! 4. Ezután töltsd fel a bürettát pontosan a felső jelig a 0,02 mol/dm 3 koncentrációjú káliumpermanganát-mérőoldattal! 5. Helyezd a fehér (csempe-) lapot a büretta alá, majd tedd rá az egyik titráló lombikot, és óvatosan, cseppenként adagold a mérőoldatot az ismeretlen koncentrációjú oldathoz! Az oldatok elegyítése közben a lombik tartalmát folyamatosan rázd össze! 6. A mérőoldatot addig adagold a titráló lombikba, amíg a keletkező oldat színe halvány rózsaszín marad! Jegyezd fel a bürettából fogyott mérőoldat térfogatát! 7. Ezután ismét töltsd fel a bürettát pontosan a felső jelig a mérőoldattal, majd a másik két titráló lombikban levő oldattal is végezd el az előbb leírtakat!

11 Feladatlap 11 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. Rendezd az alábbi egyenletet az oxidációs számok változása alapján!... Fe MnO 4 + H + = Mn 2+ + Fe H 2 O 2. Melyik anyag redukálódott a folyamatban? Mi volt a kálium-permanganát szerepe a folyamatban? A fenti egyenletben kapott anyagmennyiség-arányok segítségével kiszámítható az ismeretlen menynyiségű Fe 2+ -iont tartalmazó törzsoldat koncentrációja. Írd be a táblázatba a hiányzó adatokat! Az egyes mérésekben fogyott 0,02 mol/dm 3 -es Átlag fogyás KMnO 4 -mérőoldat térfogata (cm 3 ) (cm 3 ) 5. A mérőoldatból átlagosan fogyott térfogatban hány mól MnO 4 -ion van?.... mol 6. Hány mól Fe 2+ -ion reagált ezzel a mennyiséggel?.... mol A fent kiszámított mennyiségű vas(ii)-ion a törzsoldatból kivett 10 cm 3 -ben volt. 7. Hány mól Fe 2+ -iont tartalmazott a törzsoldat 100 cm 3 -e?.... mol 8. Mekkora volt tehát a törzsoldat anyagmennyiség-koncentrációja?.... mol/dm 3 H 2 SO 4 - oldat desztillált víz Fe 2+ -ionok törzsoldata Felhasznált irodalom CSIKKEL Csabáné, DOMBI András, JÁKY Károly, NEMES Gáborné (1988): Mennyiségi analitikai kémiai gyakorlatok. JATE Kiadó, Szeged. p. 76. Kari jegyzet Engedélyszám: 71/88. ÁBRA: saját ötlet alapján

12 Kémia 11. osztály Ismeretlen anyagok azonosítása Készítette: Tóth Anita Emlékeztető, gondolatébresztő Az ionrácsos vegyületek többsége jól oldódik vízben, de vannak kivételek. Rosszul oldódnak a nagy rácsenergiájú ionvegyületek (pl: bárium-szulfát, kalcium-fluorid). Ha a kation atomtörzse kicsi, magtöltése elég nagy, deformálja az anion elektronfelhőjét. Az anion polarizálhatósága a méretétől függ. Nagy polarizációs képességű kationok (pl. réz-csoport ionjai) és könnyen polarizálható anionok (pl. szulfid-, jodid-, karbonát-ion) között átmeneti kötésű, kovalens jellegű, vízben rosszul oldódó vegyületeket jönnek létre. Csapadékképződéssel járó reakciónak nevezzük azokat a kémiai átalakulásokat, amelyek során a vizes oldatok összeöntésekor vízben rosszul oldódó vegyületté kapcsolódnak össze az ionok, szilárd anyag csapódik ki. A keletkező csapadék színe az ionok színétől és elektronrendszerük gerjeszthetőségétől függ. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 9 db kémcső kémcsőállvány kisméretű főzőpohár ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm 3 koncentrációjú) nátrium-karbonát-oldat nátrium-hidroxid-oldat nátrium-nitrát-oldat sósav (2 mol/dm 3 koncentrációjú) desztillált víz szilárd nátrium-karbonát vagy kalcium-karbonát vagy kálium-bromid kálium-klorid-oldat (0,5 mol/dm 3 koncentrációjú) kálium-bromid-oldat (0,5 mol/dm 3 koncentrációjú) kálium-jodid-oldat (0,5 mol/dm 3 koncentrációjú) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Három sorszámozott kémcsőben (1-3) a következő három színtelen folyadékot találod: ezüst-nitrát-oldat, nátrium-karbonát-oldat és nátrium-hidroxid-oldat. Az oldatok sorrendje ismeretlen. Sósav segítségével azonosítsd a kémcsövek tartalmát! 2. A 4-6-ig sorszámozott kémcsövekben nátrium-nitrát-oldat, ezüst-nitrát-oldat és nátrium-karbonát-oldat található. Sósav hozzáadásával állapítsd meg, mi van az egyes kémcsövekben! 3. Három kémcsőben (7-9) a következő oldatokat találod valamilyen sorrendben: káliumklorid, kálium-bromid és kálium-jodid. Ezüst-nitrát-oldat segítségével határozd meg, hogy melyik kémcső melyik vegyület oldatát tartalmazza! 4. Egy kis főzőpohárban fehér port találsz. Sósav és desztillált víz segítségével állapítsd meg, hogy ez nátrium-karbonát vagy kálium-bromid vagy kalcium-karbonát!

13 Feladatlap 13 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. Mit tapasztaltál a sósav hozzáadása után? Mi van a kémcsövekben? Írd fel a végbemenő folyamatok egyenletét! 2. Hogyan azonosítottad a második kísérlet oldatait? 3. Ismertesd a 3. kísérlet tapasztalatait, indokold a változásokat! Írd le a folyamatok ionegyenleteit! Az ezüst-halogenidek oldhatósági szorzatai a következő értékek: L 1 = 8, L 2 = 5, L 3 = 1, Melyik csapadékhoz melyik érték tartozik? Indokold meg a válaszod! 4. Írd le a fehér por azonosításának menetét! 5. A tapasztalatok alapján töltsd ki az oldhatósági táblázat hiányzó részeit! Felhasznált irodalom A kémia emelt szintű szóbeli vizsga B. feladatának elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai: 13. és 14. kísérlet ÁBRA: saját ötlet alapján

14 Kémia 11. osztály 14 Készítette: Ábrahámné Csákányi Ildikó 7. Csapadékok oldása, komplex ionok képződése: réz(ii)-, ezüst és alumínium komplexek előállítása Emlékeztető, gondolatébresztő A komplex ionok a molekulák és ionok összekapcsolódásának termékei. A komplexekben a központi atom vagy ion vegyértékhéján betöltetlen pályák vannak, a ligandumok nemkötő elektronpárokkal rendelkeznek. Általában a d-mező fémei hajlamosak a komplexképzésre, ligandumként pedig leggyakrabban a víz, az ammónia és a halogének fordulnak elő. Természetes komplex vegyületek a növényeknek zöld színt kölcsönző klorofill és a gerincesek vérének vörös festékanyaga, a hem, a hemoglobin része. Tetraammin-réz(II) komplexek felhasználási területe a textiliparban oldószerként: a belőlük előállítható tetraammin-réz(ii)-hidroxid a műselyemgyártásnál cellulóz-oldószer. Hozzávalók (eszközök, anyagok) 3 db kémcső cseppentő főzőpohár tölcsér óraüveg réz(ii)-szulfát-oldat ammóniaoldat ezüst-nitrát-oldat sósav alumínium-nitrát-oldat fenolftaleinoldat ammónium-nitrát-oldat szilárd nátrium-fluorid Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Csapadékok oldása és réz(ii)-komplex keletkezése 1.a Öntsd a kémcsőbe a réz-szulfát oldatát, majd óvatosan adj hozzá ammóniaoldatot! Figyeld meg mi történt! 1.b Ezután folytasd az ammónia adagolását! 2. Csapadékok oldása, ezüst és alumínium komplexek előállítása 2.a Önts a kémcsőbe ezüst-nitrát-oldatot, majd óvatosan adj hozzá sósavat! Figyeld meg mi történt! Ezután adjál hozzá ammóniaoldatot! 2.b Alumínium-nitrát-oldathoz önts tömény ammóniaoldatot! Válaszd el a csapadékot az oldattól (dekantálás), majd alaposan mosd ki vízzel! A csapadékra cseppents fenolftaleinoldatot, és szórj a felületére nátrium-fluoridot!

15 Feladatlap 15 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. A réz-szulfát oldatból kis mennyiségű ammóniaoldat hatására.... válik ki, további ammóniaoldat hozzáadásakor a csapadék A sósav oldat hatására..., amely hamar Az ammóniaoldat hozzáadásakor a csapadék Az alumínium-nitrátból a tömény ammóniaoldat hatására.... válik le. A nátrium-fluorid hozzáadásakor a fenolftalein színnel jelzi. megjelenését. 4. Magyarázd meg a jelenségeket a reakcióegyenletek felírásával! Réz-szulfát kis mennyiségű ammóniaoldat hatására:..... Ammóniaoldat feleslegében: Az ezüst-nitrát-oldatból a sósav hatására: Ammóniaoldat hozzáadásakor: Az alumínium-nitrát és ammóniaoldat reakciója:..... A nátrium-fluorid hozzáadásakor:..... A Cu 2+ -ionok az ammónián kívül vízzel és a klorid ionokkal is négy ligandumos komplexet képeznek. 5. Nevezd meg ezeket a vegyületeket! Sorolj fel színes, vízben rosszul oldódó vegyületeket! Írd fel az alumínium lúgban történő oldódásának egyenletét! Nevezd meg a termékek között megjelenő komplex vegyületet!... A sárga vérlúgsó tudományos neve kálium-hexaciano-ferrát(ii), A vörös vérlúgsó tudományos neve kálium-hexaciano-ferrát(iii). 8. A tudományos nevek alapján írd fel a vegyületek képletét!..... Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN RÓZSAHEGYI Márta, SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs (2010): Kémia Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. Mozaik Kiadó, Szeged. pp ISBN VILLÁNYI Attila (2003): Kémia a kétszintű érettségire. Kemavill Bt, Budapest. p. 41. ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

16 Kémia 11. osztály A klórgáz tulajdonságai Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Tóth Anita A klór a levegőnél nagyobb sűrűségű, szúrós szagú, köhögésre ingerlő, mérgező gáz. A klór nagyon reakcióképes elem, a legtöbb fémmel magasabb hőmérsékleten közvetlenül egyesül. Kisebb klórmérgezés esetén friss levegőn szalmiákszesszel kevert etil-alkoholt kell szagoltatni. A szervezetbe került alkoholgőzök és az ammóniagáz hatástalanítják a klórt. Hozzávalók (eszközök, anyagok) félmikro oldalcsöves kémcső csepegtetővel derékszögben meghajlított üvegcső főzőpohár, félmikro főzőpohár alul perforált kémcső égetőkanál, vaspálca csipesz, kés Bunsen-égő szűrőpapír színes papír 4 db klórgázzal töltött gázfelfogó henger nátrium magnézium vaspor vékony vörösréz huzal kálium-permanganát sósav desztillált víz etanol fukszinoldat kék lakmuszoldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. kísérlet. Elszívófülke alatt vagy nyitott ablak közelében dolgozz! 1.a Állítsd össze a gázfejlesztőt: csatlakoztasd a hajlított üvegcsövet az oldalcsöves kémcsőhöz! 1.b Tegyél a kémcsőbe 3-4 db kicsi káliumpermanganát kristályt! A cseppentőbe kb. félig szívj fel 3:1 arányban hígított sósavat, tedd a kémcsőbe! 10 másodpercenként egy-egy csepp sósavat csepegtess a kristályokra! 1.c Vezesd a fejlődő gázt desztillált vízzel félig töltött félmikro főzőpohárba! Figyeld meg a gáz színét, vízben való oldódását! 1.d Amikor csökken a gázfejlődés, tedd át az üvegcsövet lakmuszoldattal félig töltött főzőpohárba, és figyeld a változást! 1.e Utána szedd szét a gázfejlesztőt, és öblítsd ki bő vízzel! A friss klóros vízből (első pohár) önts a fukszinoldatba, a maradékba tegyél színes papírt! Figyeld meg a bemutatott reakciókat! 2. kísérlet (tanári bemutató kísérlet). A kísérleteket elszívófülke alatt végzik. A gázfelfogó hengerek aljára száraz homokot kell szórni a klórgáz bevezetése előtt! 2.a Lencse nagyságú, megtisztított felületű, szűrőpapírral leitatott nátrium darabkát alul perforált kémcsőben megolvasztunk, klórgázzal telt hengerbe engedjük. (A folyamat veszélyes!) 2.b Felhevített magnéziumport szórunk klórgázba. 2.c Égetőkanálban felizzított vasport szórunk a klórgázba. 2.d. Vékony vörösréz huzalt izzásig hevítünk, majd klórgázba teszünk.

17 Feladatlap 17 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. Hogyan állítható elő laboratóriumban klórgáz? Mit használhatnánk a kálium-permanganát helyett? 2. Egészítsd ki a következő egyenletet! Rendezd az oxidációs számok felírásával!. + HCl = MnCl 2 + KCl +. + Cl 2 3. Milyen színű a kórgáz? Oldódik vízben? 4. Hogyan észlelted, hogy csökkent a gázfejlődés? 5. Hogyan változott a lakmusz-oldat színe? Mi a változás magyarázata? 6. Mit tapasztaltál, miután a klóros vizet a színes papírra és a fukszinoldatba öntötted? 7. Miért kellett homokot szórni a gázfelfogó hengerek aljára? 8. Mit figyeltél meg a fémek és a klórgáz reakciója során? 9. Írd fel a vizsgált fémek és a klór reakcióinak egyenleteit! Felhasznált irodalom A kémia emelt szintű szóbeli vizsga B. feladatának elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai: 40. kísérlet PERCZEL Sándor, WAJAND Judit (1985): Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ÁBRA: saját ötlet alapján

18 Kémia 11. osztály 18 Készítette: Ábrahámné Csákányi Ildikó 9. Hidrogén-klorid, ammónia előállítása, kölcsönhatásuk vízzel Emlékeztető, gondolatébresztő A hidrogén-klorid vizes oldata, a sósav, az egyik leggyakoribb laboratóriumi vegyszer. Telített oldata kb. 42 tömeg%-os, a levegő vízpárájával ködöt képez ( füstölgő sósav). A gerincesek gyomornedvében is megtalálható. Ammónia keletkezik a nitrogéntartalmú szerves vegyületek bomlása során. A cseppfolyós ammóniát hűtőfolyadékként, folttisztításra, gyógyszeriparban, műtrágyagyártásra használják. Mindkét vegyületet az iparban szintézissel állítják elő. Hozzávalók (eszközök, anyagok) félmikro kémcsőfogó félmikro oldalcsöves kémcső félmikro kémcső (2 db) félmikro kémcsőállvány dióval félmikro cseppentő gumigyűrűvel félmikro derékszögben hajlított üvegcső félmikro kihúzott végű üvegcső gumigyűrűvel kristályosító csésze vegyszeres kanál szilárd nátrium-klorid tömény kénsav 2 mol/dm 3 koncentrációjú ammóniaoldat fenolftaleinoldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Kísérlet hidrogén-kloriddal 1.a Önts kristályosító csészébe fenolftaleines ammóniaoldatot! 1.b Állíts elő hidrogén-kloridot a következőképpen: nátrium-kloridra csepegtess kénsavat! 1.c A kémcsövet zárd le a kihúzott végű üvegcsövet tartalmazó gumidugóval! Zárd el ujjaddal az üvegcső nyílását, majd helyezd egy pillanatra a kristályosító csészébe! 1.d A csőbe jutott vizet rázd a kémcsőbe, majd helyezd vissza a kémcsövet az oldatba, és vedd el ujjadat a nyílásról! 2. Kísérlet ammóniával 2.a Önts kristályosító csészébe vizet, majd csepegtess hozzá 3-4 csepp fenolftaleinoldatot! 2.b Állíts elő ammóniát a következőképpen: az ammóniaoldatot melegítsd óvatosan! 2.c A kémcsövet zárd le a kihúzott végű üvegcsövet tartalmazó gumidugóval! Zárd el ujjaddal az üvegcső nyílását, majd helyezd a kémcsövet egy pillanatra a kristályosító csészébe! 2.d A csőbe jutott vizet rázd a kémcsőbe, majd helyezd vissza a kémcsövet az oldatba, és vedd el ujjadat a nyílásról!

19 Feladatlap 19 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. Írd le a gázok előállításának egyenleteit!. 2. A kémcsőbe juttatott egy csepp víz... a benne lévő gázt, majd a... a víz 6 a kémcsőbe. 3. Hasonlítsd össze a két gáz tulajdonságait, viselkedését! moláris tömege levegőre vonatkoztatott relatív sűrűsége reakciója vízzel az indikátor neve/színe a keletkező oldat kémhatása az oldat neve hidrogén-klorid ammónia 4. A folyamatok típusa..... reakció. A hidrogén-klorid oldása során a víz..., az ammónia oldása során..... viselkedett. 5. Írd fel a két folyamatra az egyensúlyi állandók kiszámításának módját! 6. Mi történne, ha a két gázt reagáltatnánk? Reakcióegyenlettel válaszolj!... A reakció típusa:..... Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN RÓZSAHEGYI Márta, SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs (2010): Kémia Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. Mozaik Kiadó, Szeged. pp ISBN VILLÁNYI Attila (1992): Kémia összefoglaló középiskolásoknak. Calibra Kiadó, Budapest. pp ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

20 Kémia 11. osztály Kísérletek kén-hidrogénnel Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Tóth Anita A kén-hidrogén (H 2 S), szabályos nevén dihidrogén-szulfid, vulkáni gázokban, egyes ásványvizekben, hévizekben fordul elő. Kéntartalmú fehérjék bomlásakor, rothadásakor is keletkezik. A laboratóriumi gyakorlatban analitikai reagensként fémionok kimutatására és elválasztására használják. Mérgező gáz, a vér hemoglobinját is képes redukálni. Emiatt a hemoglobin elveszíti oxigénfelvevő képességét, a belélegzett kén-hidrogén fejfájást, rosszullétet okozhat! Hozzávalók (eszközök, anyagok) vegyszeres kanál félmikro oldalcsöves kémcső félmikro cseppentő gumigyűrűvel félmikro derékszögben meghajlított üvegcső félmikro főzőpoharak félmikro kémcsövek és kémcsőállvány vasháromláb kerámiabetétes drótháló Bunsen-égő vas-szulfid sósav lakmusz kén-hidrogénes víz desztillált víz Lugol-oldat (kálium-jodidos jódoldat) réz-szulfát-oldat cink-klorid-oldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Elszívó fülke alatt vagy nyitott ablak közelében dolgozz! 1. Az ábra alapján szereld össze a félmikro gázfejlesztőt, rögzítsd az állványba! Szórj vasszulfidot az oldalcsöves kémcsőbe, a cseppentőbe szívj fel 1:1 hígítású sósavat! 5-6 csepp sósavval fejlessz kén-hidrogén-gázt, vezesd lakmusszal kékre festett vízbe, figyeld a színváltozást! 2. Nézz meg egy korábban készült kén-hidrogénes vízzel töltött üveget! 3. Két számozott félmikro főzőpohárban rézszulfátoldat és cink-klorid-oldat van. Tedd át a meghajlított üvegcsövet az egyik számozott főzőpohárban található oldatba! Ha nem tapasztalsz változást, cseppents néhányat a sósavból! Vezess gázt a másik ismeretlen oldatba is! Figyeld meg a változásokat, és azonosítsd az oldatokat! 4. Készíts kén-hidrogénes vizet! Öntsd káliumjodidos jódoldathoz, kicsit rázogatva keverd össze! Utána szedd szét a gázfejlesztőt és alaposan öblítsd át! 5. A korábban vizsgált lakmuszoldatot fülke alatt, vasháromlábra helyezett drótháló felett forrald színváltozásig! Jegyezd fel a tapasztalatokat!

21 Feladatlap 21 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. Rajzold fel a kén-hidrogén molekula szerkezeti képletét! Milyen alakú a molekula? 2. Sorold fel a kén-hidrogén fizikai tulajdonságait? 3. A kén-hidrogén molekulaszerkezete a vízéhez hasonló. Mivel magyarázod a halmazállapotok különbségét? 4. Mit figyeltél meg a régebben készült kén-hidrogénes vízzel töltött üvegben? Mi lehet a magyarázata? 5. Hogyan változik a kén oxidációs száma a reakció során? 6. Mi történt a kék lakmuszoldatban a kén-hidrogén bevezetése után? Magyarázd a változást! 7. Hogyan változott az oldat színe forralás hatására? 8. Rögzítsd a 3. kísérlet tapasztalatait! Írd fel a vizsgált oldatokkal lejátszódó reakciók ionegyenletét! 9. Mit tapasztaltál a kén-hidrogénes víz és a kálium-jodidos jódoldat összeöntése után? Írd fel egyenlettel! Felhasznált irodalom A kémia emelt szintű szóbeli vizsga B. feladatának elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai: 44. és 45. kísérlet PERCZEL Sándor, WAJAND Judit (1985): Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ÁBRA: saját ötlet alapján.

22 Kémia 11. osztály Kísérletek kén-dioxiddal Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Tóth Anita A kén-dioxid főként kéntartalmú szerves vegyületek égésekor keletkezik, és előfordul vulkáni gázokban is. Vízben jól oldódik, a levegő páratartalmával is kénessavat alkot. A kén-dioxid és a kénessav is erélyes redukálószer. A zuzmók és a tűlevelűek különösen érzékenyek a levegő kén-dioxid tartalmára. A klorofill roncsolásával csökkenti a növényi fotoszintézis mértékét. A penészgombákra is mérgező hatású, ezért használják hordók fertőtlenítésére a kén égetésével felszabaduló kén-dioxidot. Hozzávalók (eszközök, anyagok) vegyszeres kanál félmikro oldalcsöves kémcső félmikro cseppentő gumigyűrűvel felmikro derékszögben meghajlított üvegcső félmikro kémcsövek félmikro kémcsőállvány főzőpohár nátrium-hidrogén-szulfit cc.kénsav ammónium-hidroxid-oldat fenolftalein desztillált víz Lugol-oldat kálium-permanganát-oldat vas-szulfid sósav Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Elszívó fülke alatt, vagy nyitott ablak közelében dolgozz! A kísérletekhez az ábra alapján szereld össze a félmikro gázfejlesztőt, és rögzítsd az állványba! 1. Kén-dioxid fejlesztése 1.a Szórj nátrium-hidrogén-szulfitot az oldalcsöves kémcsőbe! 1.b A cseppentő feléig szívj fel tömény kénsavat! 4-5 csepp savval fejlessz kén-dioxidgázt, vezesd fenolftaleines ammóniumhidroxid-oldatba, majd figyeld a színváltozást! 2. Kénessavoldat készítése 2.a Tedd át a meghajlított üvegcsövet vízzel félig töltött főzőpohárba, és további 4-5 csepp kénsav hozzáadásával fejlessz gázt! 2.b Két kémcsőbe önts kevés Lugol-oldatot, ill. kálium-permanganát-oldatot, utána csepegtess mindkettőbe elszíntelenedésig kénsavoldatot! 3. Kén-hidrogén és kén-dioxid reakciója 3.a Félmikro gázfejlesztő oldalcsöves kémcsövébe szórj vas-szulfidot! 3.b A cseppentőbe szívj fel 1:1 hígítású sósavat! 3.c Tedd a kén-dioxidos és a kén-hidrogénes gázfejlesztő meghajlított üvegcsövét is vízzel félig töltött főzőpohárba, majd 5-5 csepp savval egyszerre indítsd meg a gázfejlődést! Figyeld meg a változást a főzőpohárban! Utána szedd szét, és alaposan öblítsd át a gázfejlesztőket!

23 Feladatlap 23 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. Rajzold fel a kén-dioxid molekula szerkezeti képletét! Milyen alakú a molekula? 2. Sorold fel a kén-dioxid gáz fizikai tulajdonságait? 3. Mivel magyarázható a nagy reakciókészsége? 4. Írd fel a kén-dioxid gáz előállításának reakcióegyenletét! 5. Milyen reakció játszódik le fenolftaleines ammónium-hidroxid-oldatban? Mit tapasztaltál? 6. Mi az oka a Lugol-oldat és a kálium-permanganát-oldat elszíntelenedésének? 7. A kísérlet harmadik részében mit tapasztaltál, miután a gázokat a desztillált vízbe vezetted? 8. Írd fel a lejátszódó reakció egyenletét! Hogyan változott a kén oxidációs száma? 9. Melyik az erősebb redukálószer: a kén-hidrogén vagy a kén-dioxid? Indokold válaszod! Felhasznált irodalom A kémia emelt szintű szóbeli vizsga B. feladatának elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai: 42. és 44. kísérlet PERCZEL Sándor, WAJAND Judit (1985): Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ÁBRA: saját ötlet alapján

24 Kémia 11. osztály Színtelenítő anyagok Készítette: Ábrahámné Csákányi Ildikó Emlékeztető, gondolatébresztő A klórt baktériumölő tulajdonsága miatt fertőtlenítésre használják. Elemi állapotban az élő szervezetek számára mérgező. A hidrogén-peroxidot az iparban és az orvosi gyakorlatban fertőtlenítésre használják. Vízmentesen sugárhajtású repülőgépek, rakéták hajtóanyaga. A kén-dioxid köhögésre ingerlő, mérgező gáz. Egyik legártalmasabb légszennyező anyag. Megtalálható az ipartelepek és a nagyvárosok levegőjében, a savas esők alkotórésze. A növényzet nagyon érzékeny rá. Az iparban kénsavgyártásra, konzerválásra használják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) cseppentő kémcsövek főzőpohár üvegbot égetőkanál üveglap gázfelfogó henger Bunsen-égő telített klóros víz festékoldatok 30 tömeg%-os hidrogén-peroxid-oldat 2 mol/dm 3 koncentrációjú ammóniaoldat sötét színű hajszálak színes vászondarabok kénpor Lugol-oldat Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Töltsd a festékoldatokat a kémcsövekbe, majd csepegtess hozzá klórosvizet! Rázd össze a kémcsövek tartalmát! 2. A főzőpohárba tölts 10 cm 3 hidrogén-peroxid- oldatot, majd csepegtess hozzá ammóniaoldatot! Helyezd a főzőpohárba a színes anyagot! 3. Önts a gázfelfogó hengerbe Lugol-oldatot! Az égetőkanalat töltsd meg kénporral, majd melegítsd! Az égő ként helyezd a hengerbe, majd az égetőkanál eltávolítása után rázd öszsze a henger tartamát! Figyeld meg, és hasonlítsd össze a látottakat a három anyag esetében!

25 Feladatlap 25 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály A klór 1. A festékoldat a klóros víz hatására Miért nem klórgázzal végeztük a kísérletet? Mi történik, ha klórgázt vezetünk száraz ill. nedves papírcsíkot tartalmazó hengerbe? A száraz papír......, a nedves papírcsík Mi az eltérő viselkedés magyarázata? Reakcióegyenletekkel válaszolj!... A víz jelenlétében a klór 6 5. Ki használta elsőként fertőtlenítésre a klórmeszet?... A hidrogén-peroxid 6. A hidrogén-peroxid molekula polaritása:. Molekulái között kialakuló legerősebb kötés a.. Bomlásakor.. szabadul fel, ezért erős Írd fel sósavval lejátszódó reakciójának egyenletét!.. 8. Kálium-permanganáttal a következő egyenlet szerint reagál (Fejezd be, majd rendezd az egyenletet!): KMnO 4 + H 2 O 2 + H 2 SO 4 = Ebben a reakcióban a hidrogén-peroxid.. viselkedett. A peroxidok stabil/bomlékony, oxidáló/redukáló hatású anyagok. Bennük az oxigén oxidációs száma -1/-2. (a megfelelő szót húzd alá). A kén-dioxid 9. A kísérlet során a Lugol-oldat... Mivel magyarázható a jelenség? Egyenlettel válaszolj! SO 2 + I 2 + 2H 2 O =. A reakcióban a kén-dioxid erélyes viselkedett. Ennek tulajdonítható csíraölő hatása, emiatt. használják. Erősebb redukálószerekkel szemben. viselkedik. Például (kén-hidrogénnel):..... Felhasznált irodalom RÓZSAHEGYI Márta, WAJAND Judit (1998): 575 kísérlet a kémia tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. pp ISBN RÓZSAHEGYI Márta, SIPOSNÉ Kedves Éva, HORVÁTH Balázs (2010): Kémia Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. Mozaik Kiadó, Szeged. pp ISBN VILLÁNYI Attila (1992): Kémia összefoglaló középiskolásoknak. Calibra Kiadó, Budapest. pp ISBN ÁBRA: saját ötlet alapján

26 Kémia 11. osztály Nitrózus gázok fejlesztése Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Tóth Anita A nitrogén és az oxigén többféle, változatos összetételű és szerkezetű vegyületet alkot egymással. A nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid gázok elegyét nitrózus gáznak nevezzük. A különböző nitrogén-oxidok gáz halmazállapotú, szilárd állapotban molekularácsos anyagok. Nagy reakcióképességű, mérgező vegyületek. A nitrogén-monoxid (NO) vízben rosszul oldódó, színtelen, szagtalan gáz. Levegővel érintkezve azonnal oxidálódik, vörösbarna színű, kellemetlen szagú nitrogén-dioxid (NO 2 ) keletkezik. A nitrogén-dioxid vízben jól oldódik. Hozzávalók (eszközök, anyagok) félmikro oldalcsöves kémcső csepegtetővel kétszer derékszögben meghajlított üvegcső félmikro főzőpohár nagyméretű főzőpohár állvány gázfejlesztő készülék gumidugóval lezárható kémcső üvegkád rézforgács tömeg%-os salétromsav 50 tömeg%-os salétromsav kék lakmuszoldat desztillált víz hűtőkeverék vagy szárazjég Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Fejlessz nitrózus gázokat! Fülke alatt dolgozz! 1.a Állítsd össze a félmikro gázfejlesztőt, rögzítsd az állványhoz! 1.b Az oldalcsöves kémcsőbe tegyél néhány darabka rézforgácsot! 1.c Az üvegcső végét tedd víz alá! 1.d Óvatosan, részletekben csepegtess a rézre 6-8 csepp salétromsavat! 1.e Amikor már színtelen gáz fejlődik, fogd fel víz alatt félmikro főzőpohárban! Ha megtelt, emeld ki, és fedd le egy másik főzőpohárral! 1.f Oldd fel a gázt kb. egyujjnyi vízben, majd vizsgáld meg a kémhatását kék lakmuszoldattal! 2. Nitrózus gázok fejlesztése (tanári bemutató kísérlet) Figyeld a változásokat! 2.a Elszívó fülke alatt, gázfejlesztő készülékben, 50%-os salétromsavból, rézzel, nitrózus gázokat fejlesztünk. 2.b A képződő gázokat vízzel teli üvegkádban, lezárható kémcsőbe vezetjük. 2.c Miután a fejlődő gáz kiszorította a víz egy részét, a cső végét a gáztérbe toljuk. Ha már elszíneződött a kémcső gáztere, víz alatt gumidugóval lezárjuk. 2.d A gázeleggyel töltött, lezárt kémcsövet hűtőkeverékbe állítjuk. Később kiveszszük.

27 Feladatlap 27 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Kémia 11. osztály 1. Mit figyeltél meg a gázfejlesztőben? Mi a magyarázata? 2. Mi történt, miután a gázzal teli főzőpoharat lefedted egy másikkal? 3. Mivel magyarázható a nitrogén-monoxid nagy reakciókészsége? 4. Milyen kémhatású oldat keletkezett? Írd fel a lejátszódó reakció egyenletét! Milyen típusú a reakció? 5. Laboratóriumban a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid gázok elegye 50%-os salétromsavból állítható elő. 2 Cu + 6 HNO 3 = 2 Cu(NO 3 ) 2 + NO 2 + NO + 3 H 2 O Mivel magyarázod a tapasztalatokat? 6. Hogyan változott a kémcső gáztere, miután a gázfejlesztőhöz csatlakoztatott cső végét a vízből a gáztérbe toltuk? 7. Mit figyeltél meg a hűtőkeverékben tartott kémcsőben? 8. A nitrózus gázok elegyéből - 10 C alatt - dinitrogén-trioxid keletkezik. NO + NO 2 <--> N 2 O 3 A jeges víz oldja a dinitrogén-trioxidot salétromossav keletkezése közben. Írd fel a reakció egyenletét! 9. Mi történik, ha kivesszük a hűtőkeverékből a gázzal töltött kémcsövet? Felhasznált irodalom PERCZEL Sándor, WAJAND Judit (1985): Szemléltető és tanulókísérletek a kémia tanításában. Tankönyvkiadó, Budapest. pp ÁBRA: saját ötlet alapján

28 A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlatvezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. Működési szabályzat - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%- os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Kémia 9. osztály. 1. Lángfestés.. 2. 2. Gázok áramlási sebessége... 4. 3. Túltelített oldatok... 6

Kémia 9. osztály. 1. Lángfestés.. 2. 2. Gázok áramlási sebessége... 4. 3. Túltelített oldatok... 6 Kémia 9. osztály 1 Kémia 9. osztály Tartalom 1. Lángfestés.. 2 2. Gázok áramlási sebessége..................................................... 4 3. Túltelített oldatok............................................................

Részletesebben

KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete KÉMIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 7. osztálya számára 7. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Keverék

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI. A feladat témakörei

KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI. A feladat témakörei KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI A feladat témakörei 1.Atomszerkezet 2.A periódusos rendszer 3.Kémiai kötések 4.Molekulák, összetett ionok 5.Anyagi halmazok 6.Egykomponensű

Részletesebben

B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói

B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai 1. Cink reakciói Három kémcsőbe öntsön rendre 2cm 3-2cm 3 vizet, 2 mol/dm 3 koncentrációjú sósavat, rézszulfát-oldatot, és mindegyik

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás. Magyar Csabáné

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás. Magyar Csabáné FELADATLAPOK KÉMIA emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás Magyar Csabáné 00 1/2 Kedves Diákok! BEVEZETÉS A tanfolyam az emelt szintű kémia érettségi kísérleti feladataira készít fel, de az írásbelire

Részletesebben

B TÉTEL Az étolaj vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL Az étolaj vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2013/2014. B TÉTEL Az étolaj vizsgálata Két kémcsőbe töltsön kb. 6 cm 3 -t a következő oldószerekből: víz, benzin. Mindegyikbe tegyen étolajat, rázza össze. Mit tapasztal? Indokolja a látottakat! víz benzin

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia I. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három mérési feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint

Részletesebben

A. feladat témakörei

A. feladat témakörei KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok

Részletesebben

Kémia 12. osztály. 1. Kísérletek hidrogéngázzal... 2. 2. Klór reakciója nátriummal... 4. 3. Ammónium-klorid termikus bomlása... 6

Kémia 12. osztály. 1. Kísérletek hidrogéngázzal... 2. 2. Klór reakciója nátriummal... 4. 3. Ammónium-klorid termikus bomlása... 6 Kémia 12. osztály 1 Kémia 12. osztály Tartalom 1. Kísérletek hidrogéngázzal..................................................... 2 2. Klór reakciója nátriummal.....................................................

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

B TÉTEL Fémek oldása sósavban Végezze el a következő kísérleteket: Híg sósavba tegyen cinket, Híg sósavba tegyen rezet! Magyarázza a tapasztaltakat!

B TÉTEL Fémek oldása sósavban Végezze el a következő kísérleteket: Híg sósavba tegyen cinket, Híg sósavba tegyen rezet! Magyarázza a tapasztaltakat! 2015/2016. B TÉTEL Fémek oldása sósavban Végezze el a következő kísérleteket: Híg sósavba tegyen cinket, Híg sósavba tegyen rezet! Magyarázza a tapasztaltakat! cink réz híg sósav Jód melegítése Egy száraz

Részletesebben

Kémia 7. osztály. 1. Keverék és vegyület tulajdonságainak tanulmányozása... 2

Kémia 7. osztály. 1. Keverék és vegyület tulajdonságainak tanulmányozása... 2 Kémia 7. osztály 1 Kémia 7. osztály Tartalom 1. Keverék és vegyület tulajdonságainak tanulmányozása............................. 2 2. Szétválasztási eljárások I. Ülepítés, szűrés, kristályosítás, szublimáció,

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. 8., 9., 10. évfolyam, tehetséggondozó szakkör

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. 8., 9., 10. évfolyam, tehetséggondozó szakkör FELADATLAPOK KÉMIA 8., 9., 10. évfolyam, tehetséggondozó szakkör Barsiné Pirityi Mária Petroviczné Gál Ibolya Pozsgayné Tóth Ildikó Rovácsné Simon Erika ajánlott korosztály: 8. évfolyam A FÉMEK REDUKÁLÓ

Részletesebben

Középszintű érettségi témakörök

Középszintű érettségi témakörök Általános kémia Középszintű érettségi témakörök 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6. Egykomponensű anyagi rendszerek 7. Többkomponensű

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal : Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Kémia II. kategória 3. forduló Budapest, 2015. március 21. A verseny döntője három feladatból áll. Mindhárom feladat szövege, valamint

Részletesebben

Kémia 10. osztály. 1. Metán előállítása és kísérletei... 2. 2. Etilén előállítása etil-alkoholból és kísérletei... 4

Kémia 10. osztály. 1. Metán előállítása és kísérletei... 2. 2. Etilén előállítása etil-alkoholból és kísérletei... 4 Kémia 10. osztály 1 Kémia 10. osztály Tartalom 1. Metán előállítása és kísérletei.................................................. 2 2. Etilén előállítása etil-alkoholból és kísérletei.....................................

Részletesebben

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése

Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Elektrolitok nem elektrolitok, vezetőképesség mérése Név: Neptun-kód: mérőhely: Labor előzetes feladatok A vezetőképesség változása kémiai reakció közben 10,00 cm 3 ismeretlen koncentrációjú sósav oldatához

Részletesebben

Kémia OKTV döntő I. kategória, 1. feladat Budapest, 2012. március 31. Titrálások hipoklorittal

Kémia OKTV döntő I. kategória, 1. feladat Budapest, 2012. március 31. Titrálások hipoklorittal Oktatási Hivatal KÓDSZÁM: Kémia OKTV döntő I. kategória, 1. feladat Budapest, 2012. március 31. Titrálások hipoklorittal A hipoklorition erélyes oxidálószer. Reakciói általában gyorsan és egyértelmű sztöchiometria

Részletesebben

KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete KÉMIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET 2 TARTALOM 1. Elemi

Részletesebben

A kísérlet célkitűzései: Az elektromos áram hatásainak kísérleti vizsgálata, az elektromos áram felhasználási lehetőségeinek áttekintése.

A kísérlet célkitűzései: Az elektromos áram hatásainak kísérleti vizsgálata, az elektromos áram felhasználási lehetőségeinek áttekintése. A kísérlet célkitűzései: Az elektromos áram hatásainak kísérleti vizsgálata, az elektromos áram felhasználási lehetőségeinek áttekintése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység vezetékek, krokodil csipeszek

Részletesebben

Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához

Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához Példa tételek a középszintű kémia szóbeli vizsgához I. tétel 1. A periódusos rendszer felépítése és kapcsolata az atomok elektronszerkezetével. 2. A tálcán szőlőcukor, illetve répacukor van a sorszámozott

Részletesebben

Kísérletek jóddal. S + Cl 2. , perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívó fülke használata kötelező!

Kísérletek jóddal. S + Cl 2. , perklórsav: HClO 4. 1. Tanári bemutató kísérlet: Alumínium és jód reakciója. Elszívó fülke használata kötelező! Tanári segédlet Ajánlott évfolyam: 7. Időtartam: 45 Kísérletek jóddal KÉMIA LEVEGŐ VIZSGÁLATAI Balesetvédelmi rendszabályok megbeszélése. A kísérletek során felmerülő veszélyforrások megbeszélése. A tálcán

Részletesebben

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 8. osztálya számára 8. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Elektrosztatika

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Adatok: Δ k H (kj/mol) metán 74,4. butadién 110,0. szén-dioxid 393,5. víz 285,8

Adatok: Δ k H (kj/mol) metán 74,4. butadién 110,0. szén-dioxid 393,5. víz 285,8 Relay feladatok 1. 24,5 dm 3 25 C-os, standardállapotú metán butadién gázelegyet oxigénfeleslegben elégettünk (a keletkező vízgőz lecsapódott). A folyamat során 1716 kj hő szabadult fel. Mennyi volt a

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

1. Telítetlen szénhidrogének (szerkezet, fizikai és kémiai tulajdonságok, előállítása, jelentőség).

1. Telítetlen szénhidrogének (szerkezet, fizikai és kémiai tulajdonságok, előállítása, jelentőség). I. tétel 1. A periódusos rendszer 2. Vízkőmentesítés Oldjon fel kevés citromsavat vízben. Cseppentsen külön-külön ebből, illetve 2 mol/dm 3 -es sósavból mészkőporra. (Mindkét esetben gázfejlődést tapasztalunk.)

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. 8., 9., 10. évfolyam, tehetséggondozó szakkör Tanári segédanyag

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. 8., 9., 10. évfolyam, tehetséggondozó szakkör Tanári segédanyag FELADATLAPOK KÉMIA 8., 9., 10. évfolyam, tehetséggondozó szakkör Tanári segédanyag Barsiné Pirityi Mária Petroviczné Gál Ibolya Pozsgayné Tóth Ildikó Rovácsné Simon Erika ajánlott korosztály: 8. évfolyam

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin Témakör 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

FELADATLAPOK BIOLÓGIA

FELADATLAPOK BIOLÓGIA FELADATLAPOK BIOLÓGIA 7. évfolyam Patonainé Tóth Gyöngyi SZÍNTESTEK VIZSGÁLATA 01 1/2! T BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A kísérlet során használt eszközökkel rendeltetésszerűen dolgozz!

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY A megyei (fővárosi) forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:...

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc)

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Vízvizsgálatok, vízszennyezés hatásai A víz (H 2 O - dihidrogén-oxid) (http://hu.wikipedia.org/wiki/v%c3%adz) az élőlények számára

Részletesebben

Kémia 6. osztály. 1. Halmazállapot-változások... 2. 2. Hűtsünk!... 4. 3. Reggeli italok készítése... 6. 5. Kémhatás vizsgálata lilakáposztával...

Kémia 6. osztály. 1. Halmazállapot-változások... 2. 2. Hűtsünk!... 4. 3. Reggeli italok készítése... 6. 5. Kémhatás vizsgálata lilakáposztával... Kémia 6. osztály 1 Kémia 6. osztály Tartalom 1. Halmazállapot-változások..................................................... 2 2. Hűtsünk!... 4 3. Reggeli italok készítése.......................................................

Részletesebben

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Kémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9.

Kémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9. Oktatási Hivatal Kémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9. A feladat elolvasására 15 perc áll rendelkezésre. A feladathoz csak a 15 perc letelte után szabad hozzákezdeni.

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás VI Redoxiegyenletek rendezésének általános lépései Példák fémoldódási egyenletek rendezésére Halogénvegyületek reakciói A gyakorlaton vizsgált redoxireakciók

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

Elektrokémiai preparátum

Elektrokémiai preparátum Elektrokémiai preparátum A laboratóriumi gyakorlat során elvégzendő feladat: Nátrium-hipoklorit oldat előállítása elektrokémiai úton; az oldat hipoklorit tartalmának meghatározása jodometriával. Daniell-elem

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. 10. osztály, tehetséggondozó szakkör. Kisfaludy Béla

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. 10. osztály, tehetséggondozó szakkör. Kisfaludy Béla FELADATLAPOK KÉMIA 10. osztály, tehetséggondozó szakkör Kisfaludy Béla ajánlott korosztály: 10. osztály, tehetséggondozó szakkör kémia-10 1/2 A GYERTYA ÉGÉSE! BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat

Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat Oktatási Hivatal Laboratóriumi gyakorlat kémia OKTV Budapest, 2009. április 18. I. kategória 1. feladat A feladathoz kérdések társulnak, amelyek külön lapon vannak, a válaszokat erre a lapra kérjük megadni.

Részletesebben

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes

Részletesebben

Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: tojás, NaCl, ammónium-szulfát, réz-szulfát, ólom-acetát, ecetsav, sósav, nátrium-hidroxid, desztillált víz

Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: tojás, NaCl, ammónium-szulfát, réz-szulfát, ólom-acetát, ecetsav, sósav, nátrium-hidroxid, desztillált víz A kísérlet, megnevezés, célkitűzései: Fehérjék tulajdonságainak, szerkezetének vizsgálata. Környezeti változások hatásának megfigyelése a fehérjék felépítésében. Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: tojás,

Részletesebben

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan "festékek", melyek színüket a ph függvényében

1. Kolorimetriás mérések A sav-bázis indikátorok olyan festékek, melyek színüket a ph függvényében ph-mérés Egy savat vagy lúgot tartalmazó vizes oldat savasságának vagy lúgosságának erősségét a H + vagy a OH - ion aktivitással lehet jellemezni. A víz ionszorzatának következtében a két ion aktivitása

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. Kémia. 7. évfolyam 2015.

Tanulói munkafüzet. Kémia. 7. évfolyam 2015. Tanulói munkafüzet Kémia 7. évfolyam 2015. Összeállította: Tóthné Tamás Ildikó Lektorálta: Dávid Ágnes Szakképző Iskola és ban 1 KÉMIA 7. OSZTÁLY Tanulói munkafüzet Szakképző Iskola és ban 2 Tartalom MUNKA-ÉS

Részletesebben

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Idei gyorsjelentés http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2 015/7/16/Az_elmult_7_ev_legrosszab b_eredmenye_szulet_azozlb

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

12. KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

12. KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete KÉMIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 12. osztálya számára 12. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Ismeretlen

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

Fizika 8. osztály. 1. Elektrosztatika I... 2. 2. Elektrosztatika II... 4. 3. Ohm törvénye, vezetékek ellenállása... 6

Fizika 8. osztály. 1. Elektrosztatika I... 2. 2. Elektrosztatika II... 4. 3. Ohm törvénye, vezetékek ellenállása... 6 Fizika 8. osztály 1 Fizika 8. osztály Tartalom 1. Elektrosztatika I.............................................................. 2 2. Elektrosztatika II.............................................................

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus

Részletesebben

12. FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

12. FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 12. osztálya számára 12. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Egyenes

Részletesebben

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. október 28. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc É RETTSÉGI VIZSGA 2009. október 28. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. október 28. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati KTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

11. KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

11. KÉMIA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete KÉMIA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 11. osztálya számára 11. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Klór

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

Biológia 8. osztály. 1. A binokuláris mikroszkóp használata... 2. 2. Ozmózis és adszorpció... 4

Biológia 8. osztály. 1. A binokuláris mikroszkóp használata... 2. 2. Ozmózis és adszorpció... 4 Biológia 8. osztály 1 Biológia 8. osztály Tartalom 1. A binokuláris mikroszkóp használata............................................ 2 2. Ozmózis és adszorpció........................................................

Részletesebben

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK 9. osztály A változat Beregszász 2005 A munkafüzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta A kiadásért felel: Orosz Ildikó Felelıs szerkesztı:

Részletesebben

Elektrokémiai gyakorlatok

Elektrokémiai gyakorlatok Elektrokémiai gyakorlatok Az elektromos áram hatására bekövetkezı kémiai változásokkal, valamint a kémiai energia elektromos energiává alakításának folyamataival, törvényszerőségeivel foglalkozik. A változást

Részletesebben

kémia ember a természetben műveltségterület Tanulói Bmunkafüzet Készítette Péter Orsolya Albert Attila

kémia ember a természetben műveltségterület Tanulói Bmunkafüzet Készítette Péter Orsolya Albert Attila Tanulói Bmunkafüzet S z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s Készítette Péter Orsolya Albert Attila kémia ember a természetben műveltségterület 3 A klór reakciói 8 A kén olvadása és forrása 10 A

Részletesebben

Általános iskola (7-8. évfolyam)

Általános iskola (7-8. évfolyam) Általános iskola (7-8. évfolyam) TÉMAKÖR / Vizsgálat megnevezése Vizsgálat sorszáma Jelleg (T=tanulói; D=demonstrációs; Tg=Tehetséggondozó) ANYAG, KÖLCSÖNHATÁS, ENERGIA, INFORMÁCIÓ Ismerkedés a laboratóriumi

Részletesebben

- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír

- 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír 1. A talaj vízmegkötő képességének vizsgálata Kötelező védőeszközök Szükséges eszközök - 2 db Erlenmeyer-lombik - 2 db mérőhenger - 2 db tölcsér - labormérleg - szűrőpapír Szükséges anyagok - talajminták

Részletesebben

OKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához

OKTATÁSI SEGÉDLET. az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához OKTATÁSI SEGÉDLET az Általános kémia III. tantárgy laboratóriumi gyakorlatához II. éves nappali tagozatos, környezetmérnök (BSc) szakos hallgatók számára Készítette: Dr. Bodnár Ildikó főiskolai tanár DE-MK,

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal KÓDSZÁM: Kémia OKTV döntő I. kategória, 1. feladat Budapest, 2013. április 6. Réz(II)-ionok vizsgálata komplexometriával A komplexometria reagenseként használt EDTA (az etilén-diamin-tetraecetsav

Részletesebben

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) 2001 pótfeladatsor 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor) Útmutató! Ha most érettségizik, az I. feladat kidolgozását karbonlapon végezze el! Figyelem! A kidolgozáskor

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

TÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban

TÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban TÁMOP 3.1.3. Természettudományos oktatás komplex megújítása a Móricz Zsigmond Gimnáziumban Fizika tanulói segédletek, 8. évfolyam Műveltség terület Ember és természet fizika Összeállította Kardos Andrea

Részletesebben

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba 6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H

Részletesebben

Fejlesztő neve: VADICSKÓ JUDIT. Tanóra címe: A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK ÉS JELLEMZŐ REAKCIÓIK

Fejlesztő neve: VADICSKÓ JUDIT. Tanóra címe: A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK ÉS JELLEMZŐ REAKCIÓIK Fejlesztő neve: VADICSKÓ JUDIT Tanóra címe: A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK ÉS JELLEMZŐ REAKCIÓIK 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: A természettudományos

Részletesebben

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. TT csoport Tanári segédanyag. Szeidemann Ákos

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. TT csoport Tanári segédanyag. Szeidemann Ákos FELADATLAPOK KÉMIA TT csoport Tanári segédanyag Szeidemann Ákos 1/3 TERMÉSZETTUDOMÁNYI CSOPORT (BIOLÓGIA-KÉMIA TAGOZAT) LABORGYAKORLATAI KÉMIÁBÓL Tanári 2/3 Cím: Természettudományi csoport (biológia-kémia

Részletesebben

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás

Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Redoxi reakciók Elektrokémiai alapok Műszaki kémia, Anyagtan I. 12-13. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Redoxi reakciók Például: 2Mg + O 2 = 2MgO Részfolyamatok:

Részletesebben

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín.

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. 1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd az egyik kocsit

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás VII-VIII. (október 17.) Az elektródok típusai A standardpotenciál meghatározása a cink példáján Számítási példák galvánelemekre Koncentrációs elemek

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY Országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M

Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M Tantárgyi kommunikációs dosszié (TKD) Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kémiai Tanszék Miskolc, 2014

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása

Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Környezet minősítése gyakorlat 1 Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Amint azt tudjuk az oldott oxigéntartalom (DO) nagy jelentőségű a felszíni vizek és néhány esetben a szennyvizek

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

v1.04 Analitika példatár

v1.04 Analitika példatár Bevezető A példatár azért készült, hogy segítséget kapjon az a tanuló, aki eredményesen akarja elsajátítatni az analitikai számítások alapjait. Minden feladat végén dőlt karakterekkel megtalálható az eredmény.

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata

Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. Gyakorlat Felszíni vizek oldott oxigéntartalmának és kémiai oxigénigényének vizsgálata 1. A gyakorlat célja A természetes vizek oldott oxigéntartalma jelentősen befolyásolhatja a vízben végbemenő folyamatokat.

Részletesebben

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA É RETTSÉGI VIZSGA 2014. október 21. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

FELADATLAPOK BIOLÓGIA

FELADATLAPOK BIOLÓGIA 1 FELADATLAPOK BIOLÓGIA 11. évfolyam fakultáció Tanári segédanyag Jankyné Jurecska Mária 2 TARTALOMJEGYZÉK Balesetvédelmi és laboratóriumi szabályok...3. oldal 1. Biogén elemek vizsgálata...4. oldal 2.

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET

FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET FIZIKA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM IV. KÖTET Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

Földrajz 6. osztály. 1. Gyújtsunk gyertyát! A gyertyaviasz változásai... 2. 2. Tüzeskedjünk! Az égés feltételei és típusai... 4

Földrajz 6. osztály. 1. Gyújtsunk gyertyát! A gyertyaviasz változásai... 2. 2. Tüzeskedjünk! Az égés feltételei és típusai... 4 Földrajz 6. osztály 1 Földrajz 6. osztály Tartalom 1. Gyújtsunk gyertyát! A gyertyaviasz változásai..................................... 2 2. Tüzeskedjünk! Az égés feltételei és típusai.......................................

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. A katalizátorok a kémiai reakciót gyorsítják azáltal, hogy az aktiválási energiát csökkentik, a reakció végén változatlanul megmaradnak. 2. Biológiai

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Akkumulátor készítése

Akkumulátor készítése Előzetes mérési tapasztalat: A mérés a feszültségmérő és azt áramerősség mérő szenzor használatában szerzett jártasságot igényel, továbbá hasznos a hasonló témájú, hagyományos eszközzel végzett kísérlet.

Részletesebben