A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános"

Átírás

1 A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb aminosav, a glicin modellje R 2 L-forma tükörsík 2 D-forma 5.3. Az aminosavak optikai izomériája R A sejtek és a szervezet legfontosabb anyagai a fehérjék. Feladataik, szerepeik felsorolása igen hosszú lenne, így a teljesség igénye nélkül nézzünk néhányat: sejtépítők, a biokémiai reakciók katalizátorai (enzimek), szállító molekulák, jelző molekulák, immunfehérjék, mozgást biztosító izomfehérjék, membránokban ionáteresztő csatornák, javító molekulák, hozzájuk kötődnek a színanyagok stb. Ez tényleg egy igen hosszú lista, még ha nem is teljes. ogyan képesek ennyi feladat ellátására a fehérjék? A sok szerep azt is jelenti, hogy nem egyformák a molekulák? a pedig nem egyformák, mi bennük a közös? A fehérjék abból a szempontból hasonlítanak a poliszacharidokra, hogy több kisméretű molekula összekapcsolódásával keletkeznek, de míg a poliszacharidokban az építőkövek azonosak (a glükózmolekulák), addig a fehérjékben már az építőkövek sem egyformák. Ez lehet a magyarázata a rendkívüli változatosságnak. Az élő szervezetben betöltött szerepük fontosságát jelzi az is, hogy Berzelius ezeket az anyagokat az elsődleges jelentésű görög eredetű protein szóval nevezte el. Az aminosavak A fehérjék aminosavakból felépülő makromolekulák. Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyekben karboxilcsoport ( ) és aminocsoport ( 2 ) is található. Aminosavak nemcsak a fehérjékben, hanem pl. az idegi átvivő anyagok között is előfordulhatnak (pl. GABA = g-amino-vajsav). Az élőlények fehérjéinek lebontásakor húszféle aminosavat különböztettek meg egymástól. Ezek közös tulajdonságai a következők: B legalább egy aminocsoport mindegyik molekulában a karboxilcsoportot követő 2. szénatomhoz kapcsolódik; B a savas karboxilcsoport + -iont ad át a bázikus aminocsoportnak, miközben a molekula ikerionná alakul át: 2 R + 3 R (ikerion); B az aminosavak 2. szénatomját amelyik a karbotilcsoport közvetlen szomszédja α-val jelölik, amit a molekulák nevében az aminocsoport helyének megjelölésekor is feltüntetnek (5.1. ábra); B a legegyszerűbb fehérjeépítő aminosav, a glicin (5.2. ábra) kivételével minden molekulában van legalább egy királis szénatom, emiatt jellemzőjük az optikai izoméria (5.3. ábra); B az élőlényekben az aminosavak optikai izomerei közül csak az L-konfigurációjú fordul elő; 30

2 A fehérjéket felépítő aminosavakat az általános képletben R-rel jelölt atom vagy atomcsoport tulajdonságai alapján csoportosíthatjuk (5.4., 5.5. a), b) és c) ábrák). 2 R aminocsoport karboxilcsoport oldallánc apoláris pl Az aminosavak csoportosításának lehetőségei glicin (Gly) izoleucin (Ile) alanin (Ala) fenilalanin (Phe) 5.5. b) Apoláris oldalláncú aminosavak S semleges pl. 2 savas pl. 2 bázikus pl. ( 2 ) metonin (Met) valin (Val) leucin (Leu) triptofán (Trp) 2 2 prolin (Pro) allottam, hogy vannak esszenciális aminosavak is. Ezek nem azonosak a fehérjealkotó aminosavakkal? Részben azonosak velük. Az esszenciális kifejezés jelentése létfontosságú. Azokat az aminosavakat nevezik így, amelyeket a szervezet nem képes szintetizálni, ezért csak táplálkozás útján juthat hozzá. Az emberi szervezet nyolcféle aminosavat nem tud szintetizálni. 100%-os vagy teljes értékű fehérjéknek nevezik azokat a fehérjéket, amelyek tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat. A különböző élelmiszerek eltérő mennyiségben tartalmazzák az egyes aminosavakat, így az eszenciális aminosavakat is. Ezért is fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás. A legtöbb fehérje 100 és 300 közötti aminosavegységből áll, de vannak ennél kevesebből és jóval több aminosavból felépülők is. (Pl. az izom nehéz fehérjéje, a miozin 1800 aminosavból áll.) 3 2 S cisztein (ys) aszparagin (Asn) a) Poláris, semleges oldalláncú aminosavak szerin (Ser) hisztidin (is) 2 2 glutaminsav (Glu) treonin (Thr) 2 2 glutamin (Gln) 3 2 lizin (Lys) tirozin (Tyr) aszparaginsav (Asp) arginin (Arg) 5.5. c) Poláris, savas, illetve bázisos oldalláncú aminosavak 31

3 A sejtek élete R 1 R 2 + R 1 R A peptidkötés kialakulása onnan tudja a sejt, hogy éppen melyik fehérjét termelje, és hogy az mennyi és milyen aminosavakból épüljön fel? A fehérjék változatossága nemcsak attól függ, hogy hány darab aminosavból épülnek fel, hanem attól is, hogy ezek milyen aminosavak, és milyen sorrendben követik egymást. Az aminosavak összekapcsolódásának sorrendjéről az információt a gének tartalmazzák. A sejt bonyolult szabályozó folyamatok sorozatán keresztül értesül arról, hogy éppen melyik fehérje előállítására van szükség. A fehérjék keletkezése és szerkezete Az aminosavak mindkét funkciós csoportja képes kondenzációval öszszekapcsolódni egy másik molekulával. Két aminosav kondenzációja során kialakuló új -kötést peptidkötésnek, a keletkezett molekulát pedig dipeptidnek nevezik (5.6. ábra). Több aminosav kondenzációját polikondenzációnak, a keletkezett termékeket a monomerek számától függően oligo- (három-tíz amonisavból álló) vagy polipeptidnek (tíznél több aminosavból álló) nevezik (5.7. ábra). Akkor polipeptidnek, proteinnek vagy fehérjének kell nevezni ezeket az anyagokat? ogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz? A fehérje, a protein és a polipeptid ugyanannak az anyagnak a különböző szempontok szerinti elnevezései. Úgy is szokták a fehérjéket meghatározni, hogy jellegzetes térszerkezetű polipeptidek. Bizonyos tekintetben a fehérjéket poliamidoknak is hívhatjuk, ugyanis a peptidkötések a polikondenzáció során létrejövő amidcsoportokban találhatók meg. peptid kötés S peptid kötés peptid kötés S amino végzôdés (-vég) karboxil végzôdés (-vég) 5.7. Tripeptidek keletkezése 32

4 Két különböző aminosavból kétféle dipeptid, több aminosav polikondenzációjakor többféle termék jöhet létre. Éppen ezért egy aminosavakból álló lánc pontos összetételének meghatározásakor fontos tudni, hogy melyik a molekula eleje. A megállapodás szerint az az aminosav lesz az első monomer, amelyiknek az aminocsoportja, míg az utolsó, amelyiknek a karboxilcsoportja maradt ki a kondenzációs reakcióból. Leegyszerűsítve az aminocsoport -jéről és a karboxilcsoport -jéről nevezték el a polipeptidláncok kezdetét -végnek, zárását pedig -végnek. Egy fehérje pontos összetétele az aminosavak -végtől kezdődő felsorolásával adható meg. Az aminosavak kapcsolódási sorrendjét (szekvenciáját) a fehérjék elsődleges szerkezetének nevezik. Egy polipeptid tulajdonságait döntő módon határozza meg az aminosavainak szekvenciája. Már egyetlen sav hiánya vagy sorrendbeli cseréje is súlyos megbetegedéshez vezethet (pl. sarlósejtes vérszegénység). A fehérjék aminosavsorrendjének meghatározására Frederick Sanger angol biokémikus (5.8. ábra) dolgozott ki hatékony módszert. Kitartó munkával 10 év alatt sikerült meghatároznia az 51 aminosavból álló inzulinmolekula pontos összetételét. Eredményét 1958-ban kémiai obeldíjjal ismerték el. Később kidolgozta a DS-molekula összetételének meghatározási módszerét is, amiért 1980-ban szintén kémiai obel-díjat kapott. A fehérjemolekulák mérete lehetővé teszi másodlagos és harmadlagos szerkezet kialakulását is. A polipeptid láncokban a peptidkötés mentén nem, de az α-szénatomokhoz kapcsolódó kötések mentén lehetséges a molekularészek elfordulása (szabad rotációja) (5.9. ábra), így felveheti a legkedvezőbb energiájú konformációt. a az egymást követő aminosavak R-csoportja kicsi (pl. Gly, Ala, Ser), akkor b-redős térszerkezet (5.10. ábra), ha nagy (pl. Arg, Lys, Glu), akkor α-hélixes (5.11. ábra) térszerkezet kialakulása kedvezőbb. Az a-hélixet és a b-redőt a fehérjék másodlagos szerkezetének nevezik. A másodlagos szerkezetet az amidcsoportok között kialakuló hidrogénkötések stabilizálják. Ezek az α-hélixben láncon belül, az egymás melletti csavarmenetek között, a b-redős térszerkezetnél az egymásra simuló láncrészek között alakulhatnak ki. A harmadlagos szerkezetet a másodlagos szerkezetű részek térbeli elrendeződése jelenti. a a fehérjemolekula teljes egészében egyféle másodlagos szerkezetet vesz fel, akkor a spirálok vagy a redők hosszan elnyúló szálas szerkezetet hoznak létre. Ilyen szerkezetű pl. a pókfonal (5.12. ábra) vagy a selyemhernyó által termelt selyemszál. A szálas, rostos fehérjéket fibrilláris szerkezetűnek nevezik a selyemszál tudományos neve, a fibroin után. Sokkal gyakoribb az olyan fehérje, amelyben a különböző másodlagos szerkezetű láncrészletek hosszabb-rövidebb szakaszokon rendezetlen részekkel összekapcsolva követik egymást. Ilyenkor nem alakulhat ki szá Frederick Sanger (1918 ) R R 5.9. Kötések forgási lehetőségei a peptidekben A b-redős szerkezet Az a-hélix szerkezet 33

5 A sejtek élete Pókháló Globuláris fehérjemolekula modellje S S 2 ( 3 ) armadlagos szerkezetet rögzítő kötések hemcsoport vasion A hemoglobin-molekula las szerkezet, a fehérjelánc összegabalyodik és gömbölyded alakot vesz fel (5.13. ábra). Az ilyen molekulákat globulárisnak (gömbszerűnek) nevezik. Globuláris fehérje pl. a növekedési hormon. A fibrilláris vagy globuláris térszerkezet jelenti a fehérjék harmadlagos szerkezetét. A harmadlagos szerkezetet az R-csoportok között kialakuló másodrendű (Van der Waals- és hidrogén-), valamint elsőrendű (ionos- és a cisztein R-csoportjai közötti diszulfid-hidakban kovalens) kötések stabilizálják (5.14. ábra). Az élő szervezetben gyakran egy adott feladatot több, egymáshoz képest meghatározott térbeli elhelyezkedésű polipeptidlánc lát el. Ezeknek az összekapcsolódott molekuláknak az egymáshoz viszonyított térbeli helyzetét nevezik a fehérjék negyedleges szerkezetének pl. a hemoglobin szerkezete (5.15. és ábrák) vég Elsődleges szerkezet armadlagos szerkezet globuláris A fehérjék szerkezetei A fehérjék csoportosítása és tulajdonságai Másodlagos szerkezet ß-redő α-hélix egyedleges szerkezet Az egyszerű fehérjék vagy proteinek hidrolízise során aminosavak keletkeznek. Összetett fehérjének vagy proteidnek nevezik azokat a molekulákat, amelyek hidrolízise során nemcsak aminosavak, hanem más vegyületek is keletkeznek. A proteid neve arra utal, hogy hidrolízisekor az aminosavak mellett milyen vegyületcsoportba tartozó egyéb anyag keletkezik, pl. glükoproteid (glükóz), lipoproteid (lipid), metalloproteid (fémvegyület). A proteidek csoportjába tartozik a vörösvértestek oxigénszállító molekulája, a hemoglobin (5.16. ábra), amelyben a fehérjékhez vastartalmú porfinvázas vegyület, más névenn hemcsoport kapcsolódik. 34

6 Bámulatos, hogy mennyire bonyolultak ezek a molekulák! Így már nem véletlen, hogy ezek ennyi feladatnak képesek megfelelni. De ha ilyen összetett felépítésűek, nem sérülhetnek nagyon könnyen? A fehérjék a sejtekben többnyire vizes kolloid rendszerben vannak jelen. A többszörösen összetett szerkezet igen érzékennyé teszi ezeket a molekulákat. Külső hatásra fokozatosan elveszítik természetes szerkezetüket, amely a biológiai aktivitásuk csökkenésével, akár megszűnésével jár (denaturáció). A szerkezetváltozást kísérheti a kolloid rendszerből való kicsapódás (koaguláció). Mindkét folyamat lehet reverzibilis (pl. hidrátburok elveszítése) vagy irreverzibilis (mélyreható szerkezeti változás). Reverzibilis koagulációt eredményezhetnek a könnyűfémsók (pl.: a +, K +, a 2+ sói) (húsok tartósítása sózással), enyhe melegítés, alkohol, gyenge szerves vagy szervetlen savak. Irreverzibilis kicsapódás jön létre a nehézfémsók (pl.: u 2+, Pb 2+, Sn 2+ sói), az erős savak és lúgok, a főzés hatására (5.18. ábra). Az erős mechanikai hatások is eredményezhetnek denaturálódást pl. amikor a tojásfehérjét habbá verjük. A fehérjék kimutatása A proteinek peptidkötései biuret-próbával mutathatók ki. A próba elvégzésekor a fehérjeoldathoz a-oldattal lúgosított us 4 -oldatot öntenek, majd óvatosan melegítik. A peptidkötések jelenlétét csapadék képződése mellett ibolya szín megjelenése jelzi. Az aromás oldalláncú aminosavat tartalmazó fehérjék kimutatására a xantoprotein-reakció alkalmas. A próba elvégzésekor a fehérjeoldatot tömény 3 -oldattal elegyítik és hevítik. A reakció során a fehérje kicsapódik és az aromás gyűrűt tartalmazó oldalláncok nitrálódnak, amit sárga elszíneződés jelez. Kromatográfiával a fehérjealkotó aminosavak szétválaszthatók egymástól. Az eljárás során először a fehérjét aminosavakra hidrolizálják, majd a kapott elegyet valamilyen porózus szerkezetű (pl. papír) vagy zselés állagú anyagra cseppentik és a hordozót oldószerbe merítik. Rövid idő elteltével a papíron vagy zselén egymástól távolodó foltok jelennek meg. A foltok a különböző tömegű, méretű és szerkezetű aminosavakat tartalmazzák ( ábra). Különleges fehérjék A hősokkfehérjék (stresszfehérjék, dajkafehérjék vagy chaperonok) akkor termelődnek nagyobb mennyiségben a szervezetben, ha a sejteket stresszhatás (pl. láz, átmeneti oxigénhiány, éhezés) éri. Ilyen hatásokra a sejtek fehérjéinek szerkezete megváltozik és elveszti eredeti tulajdonságát. A stresszfehérjék a sérült fehérjeláncok szerkezetének visszaállítását végzik el. a ez a folyamat eredménytelen, akkor a sérült fehérje lebomlik, vagy a sejt a programozott sejthalál (apoptózis) során megsemmisül. e csak nézd! Mi a feltétele, hogy a reakció megfordítható legyen? ogyan alakulhat ki dinamikus egyensúly? Fehérjék denaturációja A főtt tojásban már irreverzibilisen kicsapódott a fehérje futtatás előtt oldószer vizsgálandó oldat startvonal (pl. aminosavak oldata) futtatás után oldószer startvonal Fehérjealkotó aminosavak szétválasztása kromatográfiával 35

7 A sejtek élete Stanley B. Prusiner (1942 ) e csak nézd! Keress szempontokat a vírusok és a prionok összehasonlítására! Stanley Ben Prusiner amerikai neurológus és biokémikus (5.20. ábra) 1997-ben kapott orvosi és fiziológiai obel-díjat a prionok felfedezésért. Ez a kórokozó felelős számos betegség pl. a szarvasmarhákban megfigyelt szivacsos agyvelőgyulladás vagy a reutzfeldt Jakob-szindróma kialakulásáért. Egy fehérjének általában egy biológiailag aktív térszerkezete van. Egyes fehérjéknek azonban hibás térszerkezetű formája is biológiai hatással rendelkezhet. Az ilyen fehérjék egyik különös csoportját alkotják a prion fehérjék. Egy prion kb. 250 aminosavból álló rendellenes szerkezetű fehérje (5.21. és ábrák). Különleges tulajdonsága abban áll, hogy annak ellenére képes a sejtek egészséges fehérjéinek térszerkezetét a magáéhoz hasonló rendellenes szerkezetűre változtatni. A szervezetben véletlenszerűen is kialakulhat, de táplálék útján is bekerülhet. Felhalmozódva a sejtek tömeges pusztulását idézi elő. Az elpusztult sejtek helyén üregek jönnek létre, és a szövetek szivacsos állagúvá válnak Prionfehérje Modellrajz a hibás szerkezetű prionfehérjéről A fehérjék sok feladatot látnak el az élő sejtekben. Szövetes élőlényekben a sejtközötti állományokban is megtaláljuk őket. A sokféle feladatnak csak bonyolult felépítésük által tudnak megfelelni. Építőik vagy monomerjeik az a-aminosavak, melyek peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. úszféle fehérjeépítő aminosavat ismerünk, melyből nyolc esszenciális. A fehérjék elsődleges szerkezete az aminosavszekvencia. A másodlagos szerkezet lehet α-hélix és β-redő, mindkettőt -kötések stabilizálják. A harmadlagos szerkezet a legtöbb fehérje esetén globuláris, de lehet fibrilláris is. egyedleges szerkezete csak a több fehérjealegységből álló fehérjéknek van. A fehérjék kimutatására nagyfokú érzékenységük miatt számos lehetőség van. Ezért kell vigyáznunk szervezetünk belső egyensúlyának, a homeosztázisnak megtartására! 36

8 1. a egy fehérje 100 db aminosavból áll, és felépítésében mind a húsz tetszőlegesen szerepelhet, hányféle variációban állhat össze a poli peptid? 2. Mely aminosav-oldalláncok között alakulhatnak ki az alábbi kötések: a) -kötés, ionos kötés, b) kovalens kötés, c) Van der Waals-kötés? Írj fel aminosavpárokat! 3. Mire vonatkoznak az alábbi kijelentések? Rendeld a megfelelő betűt a számozott mondatokhoz! A) aminosav B) fehérje ) mindkettő D) egyik sem 1. Monomer lehet. 2. Monomerekből felépülő makromolekula. 3. Adja a biuret-próbát. 4. úszféle is alkothat egy molekulát. 5. Vizes oldatában ikerionos jellegű. 6. Rendkívül érzékeny a környezeti hatások megváltozására. 7. Lehet enzim. 8. p-kiegyenlítőként is szerepelhet pl. az emberi vérben. 9. ehézfémek irreverzibilisen kicsapják. 10. Egyik esszenciális típusa a fenil-alanin. 1. Tanári felügyelet mellett végezd el az alábbi kísérleteket fehérjeoldattal! a) Biuret-próba. b) Xantoprotein-reakció. c) Mérjétek meg, hány percig kell melegíteni fél kémcsőnyi oldatot, hogy a fehérje irreverzibilisen kicsapódjon! d) Kb. egyharmad kémcsőnyi oldatokhoz adjatok a következő anyagokból egy fél vegyszereskanálnyit: réz-szulfát, konyhasó, higanyklorid, vas-klorid. Jól rázzátok össze a kémcsövek tartalmát, majd hígítsátok fel vízzel! Tapasztalataitokról készítsetek jegyzőkönyvet! 2. Az internet segítségével keress olyan kutatókat, akik aminosavak és A pozitív biuret-próba fehérjék kutatásával foglalkoztak, illetve foglalkoznak! Készíts kiselőadást! 3. Keress 100%-os aminosav-forrásként szolgáló élelmiszereket! ézz utána, hogy mennyi energiát nyer a szervezetünk 100 g fehérje elégetésével! 4. Mennyi lehet a tej fehérjetartalma, ha ezt a kolloid oldatot fehérnek látjuk? Először tippeld meg a választ 1 liter egységre vonatkoztatva, majd nézz utána! 37

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

A fehérjék hierarchikus szerkezete

A fehérjék hierarchikus szerkezete Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék

Részletesebben

4. FEHÉRJÉK. 2. Vázanyagok. Az izmok alkotórésze (pl.: a miozin). Inak, izületek, csontok szerves komponensei, az ún. vázfehérjék (szkleroproteinek).

4. FEHÉRJÉK. 2. Vázanyagok. Az izmok alkotórésze (pl.: a miozin). Inak, izületek, csontok szerves komponensei, az ún. vázfehérjék (szkleroproteinek). 4. FEÉRJÉK 4.0. Bevezetés A fehérjék elsısorban α-l-aminosavakból felépülı biopolimerek. A csak α-laminosavakat tartalmazó fehérjék a proteinek. evüket a görög proteios szóból kapták, ami elsırangút jelent.

Részletesebben

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy

Részletesebben

INFORMATIKA EMELT SZINT%

INFORMATIKA EMELT SZINT% Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés 1. A fényképezés története Táblázatkezelés 2. Maradékos összeadás Adatbázis-kezelés 3. Érettségi Algoritmizálás, adatmodellezés 4. Fehérje Maximális

Részletesebben

3. Sejtalkotó molekulák III.

3. Sejtalkotó molekulák III. 3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak

Aminosavak általános képlete NH 2. Csoportosítás: R oldallánc szerkezete alapján: Semleges. Esszenciális aminosavak Aminosavak 1 Aminosavak általános képlete N 2 soportosítás: oldallánc szerkezete alapján: Apoláris Poláris Bázikus Savas Semleges Esszenciális aminosavak 2 (apoláris) Glicin Név Gly 3 Alanin Ala 3 3 Valin

Részletesebben

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Szerkezet, előállítás, kémiai tulajdonság

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Szerkezet, előállítás, kémiai tulajdonság Aminosavak, peptidek, fehérjék Szerkezet, előállítás, kémiai tulajdonság Aminosavak Aminosavaknak nevezzük azokat a karbonsavakat, amelyekben a szénlánc egy vagy több hidrogénjét amino (NH 2 ) csoportra

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 952 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 952 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000792T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 92 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 73892 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Fehérjék. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Fehérjék. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Fehérjék Készítette: Friedrichné Irmai Tünde http://www.youtube.com/watch?v=haee7lnx i2u http://videoklinika.hu/video/tarnai_tejsavo http://shop.biotechusashop.hu/nitro_gold_pr o_enzy_fusion 2200_g_zsak_394

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások

A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások A fehérjék szerkezete és az azt meghatározó kölcsönhatások 1. A fehérjék szerepe az élõlényekben 2. A fehérjék szerkezetének szintjei 3. A fehérjék konformációs stabilitásáért felelõs kölcsönhatások 4.

Részletesebben

Bioinformatika 2 5.. előad

Bioinformatika 2 5.. előad 5.. előad adás Prof. Poppe László BME Szerves Kémia és Technológia Tsz. Bioinformatika proteomika Előadás és gyakorlat 2009. 03. 21. Fehérje térszerkezet t megjelenítése A fehérjék meglehetősen összetett

Részletesebben

3. Aminosavak gyártása

3. Aminosavak gyártása 3. Aminosavak gyártása Előállításuk Fehérje-hidrolizátumokból: cisztein, leucin, aszparaginsav, tirozin, glutaminsav Kémiai szintézissel: metionin, glicin, alanin, triptofán (reszolválás szükséges) Biotechnológiai

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés

Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés A fehérjeszerkezet szintjei A fehérjetekeredés elmélete: Anfinsen kísérlet Levinthal paradoxon A feltekeredés tölcsér elmélet 2014.11.05. Aminosavak és fehérjeszerkezet

Részletesebben

Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés

Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék. elrendeződés, rend, rendszer, periodikus ismétlődés Az élő anyag szerkezeti egységei: víz, nukleinsavak, fehérjék Agócs Gergely 2013. december 3. kedd 10:00 11:40 1. Mit értünk élő anyag alatt? Az élő szervezetet felépítő anyagok. Az anyag azonban nem csupán

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla

Aminosavak, peptidek, fehérjék. Béres Csilla Aminosavak, peptidek, fehérjék Béres Csilla Aminosavak Az aminosavak (más néven aminokarbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (- NH 2 ) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt

Részletesebben

Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga

Fehérjeszerkezet, és tekeredés. Futó Kinga Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983 H 211861 N

Részletesebben

9. Előadás Fehérjék Előzmények Peptidkémia Analitikai kémia Protein kémia 1901 E.Fischer : Gly-Gly 1923 F. Pregl : Mikroanalitika 1952 Stein and Moore : Aminosav analizis 1932 Bergman és Zervas : Benziloxikarbonil

Részletesebben

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

,:/  \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere - 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.

Részletesebben

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat)

KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) KÉMIA 9-12. évfolyam (Esti tagozat) A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül

Részletesebben

Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete

Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete Peptid- és fehérjék másodlagos-, harmadlagos- és negyedleges szerkezete Polipeptidek térszerkezete Tipikus (rendezett) konformerek em tipikus (rendezetlen) konformerek Periodikus vagy homokonformerek Aperiodikus

Részletesebben

A tejfehérje és a fehérjeellátás

A tejfehérje és a fehérjeellátás A tejfehérje A tejfehérje és a fehérjeellátás Fejlődő országok: a lakosság 20 30%-a hiányosan ellátott fehérjével. Fejlett ipari országok: fehérje túlfogyasztás. Az emberiség éves fehérjeszükséglete: 60

Részletesebben

A fehérjék hierarchikus szerkezete

A fehérjék hierarchikus szerkezete Fehérjék felosztása A fehérjék hierarchikus szerkezete Smeller László Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biológiai funkció alapján Enzimek (pl.: tripszin, citokróm-c ) Transzportfehérjék

Részletesebben

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 5. sz. melléklet Kémia Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

6. Zárványtestek feldolgozása

6. Zárványtestek feldolgozása 6. Zárványtestek feldolgozása... 1 6.1. A zárványtestek... 1 6.1.1. A zárványtestek kialakulása... 2 6.1.2. A feldolgozási technológia... 3 6.1.2.1. Sejtfeltárás... 3 6.1.2.2. Centrifugálás, tisztítás...

Részletesebben

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva

Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva Az aminosav anyagcsere orvosi vonatkozásai Csősz Éva E-mail: cseva@med.unideb.hu Általános reakciók az aminosav anyagcserében 1. Nitrogén eltávolítás: transzaminálás dezaminálás: oxidatív nem oxidatív

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Takarmányok fehérjetartalma Az állati szervezet létfontosságú vegyületei fehérje természetűek Az állati termékek

Részletesebben

FT-IR alapú fehérje másodlagos szerkezet meghatározás optimálása. TDK dolgozat. Kalocsai Réka

FT-IR alapú fehérje másodlagos szerkezet meghatározás optimálása. TDK dolgozat. Kalocsai Réka FT-IR alapú fehérje másodlagos szerkezet meghatározás optimálása TDK dolgozat Kalocsai Réka I. éves biomérnök M.Sc. hallgató Témavezető: Dr. Gergely Szilveszter egyetemi docens Konzulens: Prof. Salgó András

Részletesebben

2011.02.21. Royal Jelly (Méhanya-pempő) Első Magyar Apiterápia Konferencia Budapest. Medicus curat, natura sanat.

2011.02.21. Royal Jelly (Méhanya-pempő) Első Magyar Apiterápia Konferencia Budapest. Medicus curat, natura sanat. Első Magyar Apiterápia Konferencia Budapest A Méhanya-pempő összetevői és azok mézben történő feldolgozásának kérdései Dr. Sebők Péter Dietetikus, méhész Pécs Royal Jelly (Méhanya-pempő) Az anya súlya

Részletesebben

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet. A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet. A ribonukleáz redukciója és denaturálódása Chrisian B. Anfinsen A ribonukleáz renaturálódása 1972 obel-díj

Részletesebben

IPARI ENZIMEK 2. Proteázok. Alkalikus proteázok. Pécs Miklós: Biotermék technológia 1. 6. fejezet: Ipari enzimek 2.

IPARI ENZIMEK 2. Proteázok. Alkalikus proteázok. Pécs Miklós: Biotermék technológia 1. 6. fejezet: Ipari enzimek 2. IPARI ENZIMEK 2 Proteázok A proteázok az ipari enzimek egyik legfontosabb csoportja (6200 t tiszta E/év) Peptid kötéseket bont (létrehoz) (hidrolízis, szintézis) Fehérje lebontás: élelmiszer, tejalvadás,

Részletesebben

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket

Táplálkozási ismeretek. Fehérjék. fehérjéinek és egyéb. amelyeket Táplálkozási ismeretek haladóknak I. Az előző három fejezetben megismerkedtünk az alapokkal (táplálék-piramis, alapanyag-csere, napi energiaszükséglet, tápanyagok energiatartalma, naponta szükséges fehérje,

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása

A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása Dr. Csapó János A kutatás célja megfelelő analitikai módszer kidolgozása a triptofán-enantiomerek meghatározására, és a módszer alkalmazhatóságának vizsgálata.

Részletesebben

Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: tojás, NaCl, ammónium-szulfát, réz-szulfát, ólom-acetát, ecetsav, sósav, nátrium-hidroxid, desztillált víz

Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: tojás, NaCl, ammónium-szulfát, réz-szulfát, ólom-acetát, ecetsav, sósav, nátrium-hidroxid, desztillált víz A kísérlet, megnevezés, célkitűzései: Fehérjék tulajdonságainak, szerkezetének vizsgálata. Környezeti változások hatásának megfigyelése a fehérjék felépítésében. Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: tojás,

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

4. sz. melléklete az OGYI-T-10363/01-03 sz. Forgalomba hozatali engedély módosításának BETEGTÁJÉKOZTATÓ

4. sz. melléklete az OGYI-T-10363/01-03 sz. Forgalomba hozatali engedély módosításának BETEGTÁJÉKOZTATÓ 4. sz. melléklete az OGYI-T-10363/01-03 sz. Forgalomba hozatali engedély módosításának Budapest, 2006. augusztus 25. Szám: 7814/41/2006 7813/41/2006 26 526/41/2005 Eloadó: dr. Mészáros Gabriella Módosította:

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

1. Tömegszámváltozás nélkül milyen részecskéket bocsáthatnak ki magukból a bomlékony atommagok?

1. Tömegszámváltozás nélkül milyen részecskéket bocsáthatnak ki magukból a bomlékony atommagok? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatlapja KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSOR Az I. feladatsorban húsz kérdés szerepel. Minden kérdés után

Részletesebben

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY makromolekulák biofizikája DNS, RNS, Fehérjék Kellermayer Miklós Tér Méret, alak, lokális és globális szerkezet Idő Fluktuációk, szerkezetváltozások, gombolyodás Kölcsönhatások Belső és külső kölcsöhatások,

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel. Az emésztőrendszer felépítése I. elõbél szájnyílás szájüreg fogak fogképlet nyelv nyálmirigy ízlelõbimbó öklendezés nyelés garat gégefedõ porc nyelõcsõ perisztaltikus mozgás gyomor fogszuvasodás fogínysorvadás

Részletesebben

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр» ЗАКАРПАТСЬКИЙ УГОРСЬКИЙ ІНСТИТУТ ІМ. Ф. РАКОЦІ ІІ КАФЕДРА МАТЕМАТИКИ ТА ІНФОРМАТИКИ II. RÁKÓCZI FERENC KÁRPÁTALJAI MAGYAR FŐISKOLA MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA TANSZÉK ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ

Részletesebben

Hatékony tumorellenes készítmények előállítása target és drug molekulák kombinációjával (Zárójelentés)

Hatékony tumorellenes készítmények előállítása target és drug molekulák kombinációjával (Zárójelentés) Hatékony tumorellenes készítmények előállítása target és drug molekulák kombinációjával (Zárójelentés) Prof. Dr. Mező Gábor tudományos tanácsadó Kutatásunk célja az volt, hogy olyan biokonjugátumokat készítsünk,

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen

Részletesebben

Bioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése

Bioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése Bioaktív peptidek technológiáinak fejlesztése BIOAKTÍV PEPTIDEK A kolosztrum kitűnő fehérjeforrás, melyben az esszenciális aminosavak és más organikus nitrogén-forrásként szolgáló vegyületek rendkívül

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1

BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 EC 2. TRANSZFERÁZK: EC 2.4. Transzglikozilálás v. transzglikozilezés Mikrobiális poliszacharidok R 1 - - R 2 + R 3 R 1 - - R 3 + R 2 - Glikozil donor: Akceptor: Termék lehet: Mellék- Aktivált hexóz: alkohol,

Részletesebben

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.

Biológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja. Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett

Részletesebben

Aminosavak, peptidek

Aminosavak, peptidek Aminosavak, peptidek Aminosavak Neutrális aminosavak + H 3 N C O O - C H + H 3 N + H 3 N COO- COO- C H CH H CH 3 CH 3 CH 3 H 3 N glicin (Gly) alanin (Ala) valin (Val) C O O - + + C C H 2 H H 3 N H COO-

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Rénszarvascsordák

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása A méz összetétele és élettani hatása A méz a növények nektárjából a méhek által előállított termék. A nektár a növények kiválasztási folyamatai során keletkezik, híg cukortartalmú oldat, amely a méheket

Részletesebben

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás.

Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék. Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Enzimek Az enzimek katalitikus aktivitású fehérjék Jellemzőik: bonyolult szerkezet, nagy molekulatömeg, kolloidális sajátságok, alakváltozás, polaritás. Az enzim lehet: csak fehérje: Ribonukleáz A, lizozim,

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

Aminosavak és aminok meghatározása biológiai és természetes mintákban, HPLC eljárással

Aminosavak és aminok meghatározása biológiai és természetes mintákban, HPLC eljárással Aminosavak és aminok meghatározása biológiai és természetes mintákban, HPLC eljárással Doktori értekezés Kőrös Ágnes Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Perlné Dr. Molnár

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár. Az endoplazmatikus membránrendszer Részei: DER /durva (szemcsés) endoplazmatikus retikulum/ SER /sima felszínű endoplazmatikus retikulum/ Golgi készülék Lizoszómák Peroxiszómák Szekréciós granulumok (váladékszemcsék)

Részletesebben

1. ábra: A hasnyálmirigy Langerhans-szigete

1. ábra: A hasnyálmirigy Langerhans-szigete génmanipulált mikroorganizmusokkal Az elsődleges és másodlagos anyagcseretermékek előállítása után a rekombináns fehérjék gyártásáról lesz szó. Ezek olyan fehérjék, melyeket a sejt eredeti genomja nem

Részletesebben

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek

Makromolekulák. Fehérjetekeredé. rjetekeredés. Biopolimer. Polimerek Biopolimerek Makromolekulá Makromolekulák. Fehé Fehérjetekeredé rjetekeredés. Osztódó sejt magorsófonala 2011. November 16. Huber Tamá Tamás Dohány levél epidermális sejtjének aktin hálózata Bakteriofágból

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1 Tartalomjegyzék Szénhidrogének... 1 Alkánok (Parafinok)... 1 A gyökök megnevezése... 2 Az elágazó szénláncú alkánok megnevezése... 3 Az alkánok izomériája... 4 Előállítás... 4 1) Szerves magnéziumvegyületekből...

Részletesebben

Sejttenyésztési alapismeretek

Sejttenyésztési alapismeretek Sejttenyésztési alapismeretek 1. Bevezetés A sejteknek ún. sejtkultúrákban történő tenyésztése (a sejteket az eredeti helyükről eltávolítva in vitro tartjuk fenn ill. szaporítjuk) és tanulmányozása több

Részletesebben

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45

Élettan. előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 Élettan előadás tárgykód: bf1c1b10 ELTE TTK, fizika BSc félév: 2015/2016., I. időpont: csütörtök, 8:15 9:45 oktató: Dr. Tóth Attila, adjunktus ELTE TTK Biológiai Intézet, Élettani és Neurobiológiai tanszék

Részletesebben

2. Aminosavak - Treonin

2. Aminosavak - Treonin Az aminosavak felhasználása nátrium-glutamát ízfokozó (Delikát, Vegeta) lizin, metionin, treonin, triptofán takarmány- és élelmiszerkiegészítő aszparaginsav és fenilalanin aszpartám édesítőszer gyártásához

Részletesebben

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok

KÉMIA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok KÉMIA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással

Részletesebben

Fehérjék nyomás által indukált szerkezetváltozásainak jellemzése infravörös és fluoreszcencia spektroszkópiai módszerekkel

Fehérjék nyomás által indukált szerkezetváltozásainak jellemzése infravörös és fluoreszcencia spektroszkópiai módszerekkel Fehérjék nyomás által indukált szerkezetváltozásainak jellemzése infravörös és fluoreszcencia spektroszkópiai módszerekkel Doktori értekezés Somkuti Judit Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományok Doktori

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Gibberellinek. 1. ábra: Gibberellán, gibberellinsav szerkezete. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1

Gibberellinek. 1. ábra: Gibberellán, gibberellinsav szerkezete. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Gibberellinek A japán földmővesek régóta tartottak a rizs növény egy megbetegedésétıl, amit bakanae - nak (bolond palántának) neveztek. A fertızött növény sokkal magasabbra nıtt, mint a többi, ettıl végül

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

Fejlesztő neve: VADICSKÓ JUDIT. Tanóra címe: A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK ÉS JELLEMZŐ REAKCIÓIK

Fejlesztő neve: VADICSKÓ JUDIT. Tanóra címe: A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK ÉS JELLEMZŐ REAKCIÓIK Fejlesztő neve: VADICSKÓ JUDIT Tanóra címe: A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK ÉS JELLEMZŐ REAKCIÓIK 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: A természettudományos

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS: ZSELATIN ALAPÚ ÉDESIPARI TERMÉK REOLÓGIÁJÁNAK JELLEMZÉSE. készítette: Csima György

DOKTORI ÉRTEKEZÉS: ZSELATIN ALAPÚ ÉDESIPARI TERMÉK REOLÓGIÁJÁNAK JELLEMZÉSE. készítette: Csima György DOKTORI ÉRTEKEZÉS: ZSELATIN ALAPÚ ÉDESIPARI TERMÉK REOLÓGIÁJÁNAK JELLEMZÉSE készítette: Csima György konzulens: Dr. Fekete András DSc Dr. habil. Vozáry Eszter CSc Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus

Részletesebben

MIT TUDOK A TERMÉSZETRŐL? INTERNETES VETÉLKEDŐ KÉMIA FELADATMEGOLDÓ VERSENY

MIT TUDOK A TERMÉSZETRŐL? INTERNETES VETÉLKEDŐ KÉMIA FELADATMEGOLDÓ VERSENY JAVÍTÓKULCS Elérhető összes pontszám: 115 pont 1.) Nyelvészkedjünk! (10 pont) Az alábbiakban kémiai elemek magyar névváltozatai vannak felsorolva a nyelvújítás korából. Írd a megfelelő kifejezések mellé

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más,

3. változat. 2. Melyik megállapítás helyes: Az egyik gáz másikhoz viszonyított sűrűsége nem más, 3. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg az egyszerű anyagok számát

Részletesebben

aminosav!-aminosav természetes (natural)!-aminosav >200 fehérjealkotó (proteinogenic)!-aminosav genetikailag kódolt

aminosav!-aminosav természetes (natural)!-aminosav >200 fehérjealkotó (proteinogenic)!-aminosav genetikailag kódolt aminosav!-aminosav természetes (natural)!-aminosav >00 fehérjealkotó (proteinogenic)!-aminosav genetikailag kódolt 0 + 1 nélkülözhetetlen (essential) aminosav nemszokványos (uncommon) aminosav glicin alanin

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A reggeli emésztése a gyomor funkciója, egészséges táplálkozás A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései:

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A reggeli emésztése a gyomor funkciója, egészséges táplálkozás A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A reggeli emésztése a gyomor funkciója, egészséges táplálkozás A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember táplálkozás szervrendszere: 1. TÁPLÁLKOZÁS FOGALMA: A táplálkozáson

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia

Riboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum

Részletesebben

Természetes alapú fóliák vizsgálata

Természetes alapú fóliák vizsgálata Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerámia- és Polimermérnöki Intézet Polimermérnöki Intézeti Tanszék Természetes alapú fóliák vizsgálata Diplomamunka Készítette: Bak Miklós Konzulensek: Dr. Kollár

Részletesebben

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti

Részletesebben

4. sz. melléklete az OGYI-T-6602/01-02, OGYI-T-6603/01-02 sz. Forgalombahozatali engedély felújításának

4. sz. melléklete az OGYI-T-6602/01-02, OGYI-T-6603/01-02 sz. Forgalombahozatali engedély felújításának 4. sz. melléklete az OGYI-T-6602/01-02, OGYI-T-6603/01-02 sz. Forgalombahozatali engedély felújításának Budapest, 2004.április 29. Szám: 23943/55/2003 Eloadó: dr. Mészáros G. /HTM Melléklet: Tárgy: Betegtájékoztató

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA A kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok)

A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok) A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok) Tisztasági problémák a borban Áttetszőség fogyasztói elvárás, különösen a fehérborok esetében Zavarosságok: 1. bor felületén (pl. hártya); 2. borban szétszórtan

Részletesebben

A Ca 2+ szerepe a tormaperoxidáz enzim aktív szerkezetében. Szigeti Krisztián

A Ca 2+ szerepe a tormaperoxidáz enzim aktív szerkezetében. Szigeti Krisztián A Ca 2+ szerepe a tormaperoxidáz enzim aktív szerkezetében Doktori értekezés Szigeti Krisztián Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos Bírálók: Szigorlati Bizottság

Részletesebben

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai

KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai KÉMIA 7-8. évfolyam A helyi tanterv a kerettanterv B változata alapján készült A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt

Részletesebben

EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA

EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 17. INFORMATIKA EMELT SZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA 2006. május 17. 8:00 A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc Beadott dokumentumok Piszkozati pótlapok száma Beadott fájlok száma

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben