Természetes alapú fóliák vizsgálata

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természetes alapú fóliák vizsgálata"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Kerámia- és Polimermérnöki Intézet Polimermérnöki Intézeti Tanszék Természetes alapú fóliák vizsgálata Diplomamunka Készítette: Bak Miklós Konzulensek: Dr. Kollár Mariann egyetemi adjunktus Dr. Zsoldos Gabriella egyetemi adjunktus Miskolc 2015

2 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani témavezetőimnek, Dr. Zsoldos Gabriellának és Dr. Kollár Mariannak, munkám támogatásáért, szakmai tanácsaiért, és hogy bármikor fordulhattam hozzájuk, ha segítségre volt szükségem. Nem feledkezhetek meg természetesen a Polimermérnöki Intézeti Tanszék többi munkatársáról sem, akik tanácsaikkal, valamint a vizsgálatok végrehajtásában nagy segítségemre voltak, továbbá tanulmányaim során elláttak a megfelelő szakmai tudással. Hálával tartozom édesanyámnak, aki lehetővé tette és mindvégig támogatta tanulmányaimat, valamint páromnak, Orsinak, hogy végig mellettem állt tanulmányaim ideje alatt és segített a dolgozat megírása során.

3 Tartalom Absztrakt Bevezetés Irodalmi áttekintés Felhasznált anyagok Na-alginát Ca-alginát Karragén Zselatin Útifű maghéj Politejsav (PLA) Fóliák előállítása Vizsgálati módszerek FT-IR vizsgálat Öregedésvizsgálat UV-sugárzás hatására Duzzadásvizsgálat Oldódási görbe felvétele Differenciális pásztázó kalorimetria (DSC) vizsgálat Dinamikus Mechanikai Analízis (DMA) vizsgálat Depolarizációs spektroszkópiás (TSD) vizsgálat Eredmények ismertetése Az összetétel meghatározása FT-IR spektrummal Az UV-sugárzás okozta öregedés meghatározása FT-IR spektrum alapján Duzzadásvizsgálat Oldódási görbék ismertetése DSC vizsgálat eredményei DMA vizsgálat eredményei TSD vizsgálat eredményei Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek... 68

4 Absztrakt A kőolajárak emelkedése és a környezettudatosság iránti társadalmi igény növekedése világszerte olyan törvényi szabályozásokat váltottak ki, amelynek hatására megnőtt a megújuló természetes alapanyagokkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenység. Ennek hatásaként egyre több gyártó áll elő biológiailag lebomló műanyag alapanyaggal és termékkel. Fenti tendenciák indokolttá teszik a különböző természetes alapú polimerek jellemzőinek minél részletesebb feltárását. Az általam vizsgált anyagok várható felhasználási területe fóliaként elsősorban a csomagolóipar, az élelmiszeripar vagy a gyógyászat lehet, mivel ezeken a területeken kiemelt fontossága van a környezetbarát, és egészségre ártalmatlan anyagok felhasználásának. Elkészültek a FT-IR spektrumok az egyes anyagokhoz, amelyek gyors azonosítást tesznek lehetővé, valamint a mesterséges öregítés hatására fellépő kémiai változások is jól nyomon követhetők ezzel a technikával. Megtörtént a vízzel és különböző szerves oldószerekkel szembeni viselkedés meghatározása, beleértve a duzzadást és az oldódási görbék felvételét is. Ezek a vizsgálatok segítik a későbbi felhasználás során szükséges ragasztási technológiák során az alkalmazható ragasztó/oldószer párosítások kiválasztását. A hővel szembeni viselkedést DMA és DSC technikákkal tártam fel, melynek során bebizonyosodott az anyagok előéletének és előállítási módjának fontossága a mechanikai és hőstabilitási jellemzők, valamint a vízmegkötő képesség terén. A polárosság vizsgálata TSD technikával történt. 2

5 1. Bevezetés A kőolajárak emelkedése és a környezettudatosság iránti társadalmi igény növekedése világszerte olyan törvényi szabályozásokat váltottak ki, amelynek hatására megnőtt a megújuló természetes alapanyagokkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenység. Ennek hatásaként egyre több gyártó áll elő biológiailag lebomló műanyag alapanyaggal és termékkel. Egyes vélemények szerint a műanyagipar jelentős mértékben új nyersanyagforrásokhoz juthat. A műanyagipari trendeket vizsgáló szakértők szerint a növekvő energiaárak a biopolimerek fejlesztését és felhasználását fel fogják gyorsítani. Az USA Energiaügyi Minisztériuma szerint 2030-ban a termeléshez szükséges alapanyagok 25%-a a mezőgazdaságból származik majd. Ennek eléréséhez azonban a természetes alapú termékek köztük a biopolimerek kínálatának is jelentősen bővülnie kell, miközben az átlagos feldolgozók számára is könnyen elérhető, beszerezhető választékot kínálnak. Szintén fontos tényező a biopolimerek ára, amelynek természetesen csökkennie kell a felhasználás gyors növekedése érdekében. Fenti tendenciák indokolttá teszik a különböző természetes alapú polimerek jellemzőinek minél részletesebb feltárását. Az általam vizsgált anyagok várható felhasználási területe fóliaként elsősorban a csomagolóipar, az élelmiszeripar vagy a gyógyászat lehet, mivel ezeken a területeken kiemelt fontossága van a környezetbarát, és egészségre ártalmatlan anyagok felhasználásának. A kutatómunkám során feltárt tulajdonságok segíthetik a megfelelő felhasználási területek kiválasztását, vagy a felhasználási területnek megfelelő jellemzők későbbi célirányos módosítását. 3

6 2. Irodalmi áttekintés A biológiai úton lebontható polimerek típusai A biológiai úton lebomló polimerek (biopolimerek) előállíthatók egyaránt fosszilis alapanyagból és megújuló nyersanyagból. Fosszilis forrásból általában a már ismert polimerek adalékolásával érik el a degradációt, míg a természetes alapanyagú polimereknél szerkezetükből adódóan következik be a bomlás vízre, szén-dioxidra és humuszra. A műanyagok szabályozott lebomlására az ASTM 6954 szabvány ( Természetes környezetben oxidáció és biodegradáció révén lebomló műanyagok vizsgálata ) az irányadó. A biopolimerek piaci versenyképességéhez az alábbi feltételek szükségesek, függetlenül attól, hogy mely forrásból állítják elő őket [1]: - a biopolimerekből előállított késztermékek minőségi, fizikai-mechanikai jellemzői hasonlóak legyenek a hagyományos műanyagtermékekéhez, - feldolgozásuk (fóliafúvás, fröccsöntés stb.) megoldható legyen a hagyományos műanyag-feldolgozó berendezéseken, - áruk a hagyományos, nem lebomló műanyagokkal összehasonlítva versenyképes legyen, - a csomagolóanyagokra vonatkozó licencdíjakból kedvezményt kapjanak illetve, fejlesztésüket ezekből a pénzekből támogassák, - felhasználási területeiket folyamatosan bővítsék, egyes különleges tulajdonságaik (pl. a rétegelhetőség) javításával. A természetes alapú polimerek olyan anyagok, amelyek megújuló forrásból származnak. A természetes alapú polimer, és a biológiailag lebomló polimer fogalmak gyakran ismétlődő fogalmak manapság, azonban fontos megemlíteni, hogy nagy különbség van a kettő között. A biológiailag lebomló polimerek olyan anyagok, amelyek fizikai és kémiai szerkezete megváltozik, és teljesen degradálódnak a különböző mikroorganizmusok hatására, miközben szén-dioxid (aerób folyamatok), metán (anaerób folyamatok) és víz (egyaránt aerób és anaerób folyamatok) keletkezik. A természetes alapú polimerek lehetnek biológiai úton lebomlók (pl. politejsav), vagy nem lebomlók (pl. biopolietilén). Ugyanígy elmondható az is, hogy sok természetes alapú polimer biológiai úton lebontható (pl. polihidroxialkanoát), de nem minden biológiailag lebomló polimer természetes alapú (pl. polikaprolakton) [2.]. 4

7 A mezőgazdasági művelésre is hatással van az előállításuk azokon a helyeken, ahol támogatják a felhasználásukat (pl. EU és USA). Ennek eredményeként nő az igény a kőolaj alapú nyersanyagok kiváltására megújuló forrásból származó alapanyagokkal a műanyaggyártás területén. A természetes alapú polimerek első generációja a mezőgazdasági termékek felhasználására koncentrált, mint pl. a kukorica, burgonya. Azonban a súlypont később más irányba tolódott, mivel nagy ellenállás mutatkozott az élelmiszerként is felhasználható mezőgazdasági termékek műanyaggyártásba vonásával szemben. Azok a természetes alapú polimerek, amelyek alapja lignocellulóz biomassza (pl. keményítő vagy cellulóz), zsírsavak vagy szerves hulladék, a kiinduló monomereket bakteriális fermentációval állítják elő. A természetes alapú polimerek másik típusa, amelyek természetes formájukban találhatók meg, mint pl. a fehérjék, nukleinsavak, és poliszacharidok (kollagén, kitozán, stb.). Ezen anyagok fejlesztése és köznapi felhasználása jelentősen nőtt az elmúlt években. Három alapvető úton állíthatók elő természetes alapú polimerek: - természetes alapú polimereket használva kis módosítás után, hogy elérjük a kívánt felhasználási paramétereket (pl. keményítő) - természetes alapú monomerek fermentációval vagy hagyományos kémiai úton történő előállításával, amelyet polimerizáció követ (pl. politejsav, polibutilén-szukcinát, polietilén) - közvetlenül biopolimer előállítása baktériumok által (pl. polihidroxialkanoát) Politejsav (PLA) A politejsav 1845 óta ismert, de ipari alkalmazására egészen az 1990-es évek elejéig kellett várni. A politejsav az alifás poliészterek közé tartozik, melynek alapja a tejsav. A tejsav monomer előállítható bakteriális fermentációval kukoricából (keményítő) vagy megújuló forrásból származó cukrokból. Habár más megújuló alapanyagok is használhatók, a kukorica előnye, hogy nagyon jól fermentálható, ami magas tisztaságú tejsavat eredményez, amely szükséges a hatékony polimerizációhoz. L-tejsav és D-tejsav izomerek keletkeznek a fermentáció során, a fermentáció során alkalmazott mikrobiológiai közegtől függően. A politejsav szintetizálható a tejsavból direkt polikondenzációval, vagy a laktid monomer gyűrűfelnyílásos polimerizációjával. Habár bonyolult nagy molekulatömegű politejsavat előállítani polikondenzációval, a reakció közben fellépő víz keletkezése miatt. A 5

8 Nature Works LLC kifejlesztett egy alacsony költségű folyamatos eljárást a politejsav előállítására [3.]. Ebben az eljárásban alacsony molekulatömegű előpolimereket állítanak elő kondenzációval, a második lépésben pedig az előpolimerekből hozzák létre a magas molekulatömegű politejsavat gyűrűfelnyílásos polimerizációval, katalizátorok segítségével. A jelenlévő izomerek arányától függően különböző politejsav polimerek és kopolimerek állíthatók elő [4.]. A politejsav sikerének titka, hogy nagy hasonlóságot mutat hagyományos szénhidrogén alapú polimerekkel, mint pl. a polietilén-tereftalát (PET). Több egyedi tulajdonsággal rendelkezik, mint pl. a jó átlátszóság, fénylő megjelenés, magas merevség és a különböző feldolgozási paraméterek jó tűrése. A politejsav egy hőre lágyuló polimer, amelyben megvan a potenciál a hagyományos polimerek helyettesítésére, mint pl. a PET vagy a polisztirol. Egyrészt a politejsav hasonló mechanikai jellemzőkkel bír mint a hagyományos polimerek, másrészt azonban a hővel szembeni viselkedése nem túl előnyös, köszönhetően az alacsony üvegesedési hőmérsékletnek (~60 C). Ez a probléma csökkenthető a sztereokémiai összetétel változtatásával, és más polimerek hozzákeverésével [5.]. Jelenleg az USA-beli Nature Works LLC a legnagyobb politejsav gyártó évi tonnás kapacitással, de más gyártók is növekvő kapacitással üzemelnek az USA-ban, Európában, Kínában és Japánban is [6.]; [7.]. A politejsavat sok tömegtermék előállításához használják. Többnyire élelmiszerek csomagolóanyaga készül belőle (tálcák, evőeszközök, tálak, vizespalackok, poharak, stb.). Habár a politejsav rendelkezik az egyik legmagasabb hőállósággal és mechanikai jellemzőkkel a természetes alapú polimerek között, ez még mindig nem elég az elektromos készülékek vagy más mérnöki alkalmazások területén történő felhasználáshoz. Ennek kiküszöbölésére több vállalat (NEC, Fujitsu) dolgozott ki eljárásokat, amely általában valamilyen más anyaggal történő keverést jelent. Növekvő felhasználási terület a textilgyártás, valamint a különböző orvosi alkalmazások területe [4.]. Kollagén és zselatin A kollagén a legfőbb oldhatatlan rostos fehérje az extracelluláris mátrixban és a kötőszövetekben. A kollagéneknek legalább 27 típusa létezik, és az összes szerkezete ugyanazt a célt szolgálja: hogy segítse a szövetek nyúlással szembeni ellenállását. A leggazdagabb kollagénforrások közé tartozik a disznóbőr, nyers marhabőr és a disznó és 6

9 marhacsontok. Azonban az ipari alkalmazás forrása leginkább nem emlős fajok közül kerül ki [8.]. A zselatin a kollagén hidrolízisével állítható elő. A kollagén zselatinná alakulásának mértéke függ az előkezeléstől, a hőmérséklettől, a ph-tól, és az extrakció idejétől [9.]. A kollagén az egyik leghasznosabb természetes anyag, köszönhetően a biokompatibilitásának, biológiailag lebonthatóságának [10.]. A kollagén filmek fő alkalmazási területe a szemészet területe, ahol lassú felszívódású gyógyszerrendszerek alapjául szolgál [11.]. Alkalmazzák bőrés csontpótlásra, valamint mesterséges véredények és billentyűk is készülnek belőle [12.]. A zselatin klasszikus élelmiszeripari, fotótechnikai, kozmetikai és gyógyászati felhasználásai a jó gélképző tulajdonságán alapulnak. Napjainkban az élelmiszeripar területén növekvő azoknak az alkalmazásoknak a száma, amelyek során szintetikus anyagokat váltanak ki természetes alapúakkal, mint például a zselatin [8.]. Ezek általában emulgeáló anyagok, habosítók, kolloid stabilizálók, és biológiailag lebomló filmképző anyagok. Alginátok Az alginát egy természetben gyakori lineáris poliszacharid, melyet tengeri barnahínarak és talajlakó baktériumok állítanak elő [13.]. A nátrium-alginát a leggyakrabban használt típus az iparban, mivel ez az elsődleges mellékterméke az algák tisztításának [14.]. A nátrium alginát α-l-guluronsav (G) és β-d-mannuronsav (M) egységekből épül fel, valamint tartalmaz váltakozva guluron- és mannuronsavakat. Habár az alginátok a polimerek heterogén családjába tartoznak, váltakozó G és M egységekkel a kinyerés módjától függően, a magasabb G egység aránnyal rendelkező alginátok ipari szerepe sokkal fontosabb [15.]. A savas vagy alkáli kezelés, amelyet a nátrium-alginát kinyerésére használnak a barnaalgákból nagyon egyszerű. Az összetettebb feladat mindig a nátrium-alginát elkülönítése a nyálkás maradékoktól [16.]. Az éves algináttermelés hozzávetőleg tonna évente. Az alginátoknak többféle ipari alkalmazásuk van, mint példul sűrítőanyag, stabilizáló, gélképző, filmképző, vagy vízmegkötő anyag. Ezek felhasználási területe a textilipartól a kerámiagyártáson át a hegesztőpálca gyártásig és vízkezelésig terjedően nagyon széleskörű [17.]. A polimer vízben oldható, és hőstabil gélt alkot. Ezeket a jellemzőket az élelmiszeriparban használják ki olyan termékeknél, mint a pudingok. A polimer szintén használható stabilizálóként és sűrítőként több területen is, mint például fagylaltok, emulziók és szószok [18.]. Az alginátokat széleskörűen használják a gyógyászatban és az élelmiszeriparban gélképző anyagként. Kedvező hatást fejt ki az egészségre, valamint a 7

10 sebkezelő anyagként történő felhasználása is kedvező, továbbá a fogászatban is könnyen kezelhető anyagként ismert [19.]. A természetes alapú polimerek jelenlegi helyzete és várható trendek A természetes alapú nyersanyagok felhasználása nem új keletű a vegyipar területén. Régóta elérhetőek a vegyipar számára nagyobb mennyiségben. Azonban a kőolaj ára annyira alacsony volt, és a kőolaj alapú termékek fejlesztése olyan sok lehetőséget rejtett, hogy a természetes alapú polimerek háttérbe szorultak. Néhány tényező, mint a korlátozott hozzáférhetőség és a bizonytalanság a szállításokban, környezetvédelmi megfontolások és technológiai fejlesztések azonban felgyorsították a természetes alapú polimerek és termékek térhódítását. A természetes alapú polimerek a mai napig kis részaránnyal rendelkeznek a globális műanyagpiacon belül, jelenleg a mennyiségük 1% alatt van. A jelenlegi növekedési ütemet figyelembe véve, néhány éven belül mindössze az 1% átlépése várható a következő években. Az érdeklődés a természetes alapú polimerek iránt világszerte felgyorsult az elmúlt években, köszönhetően a nem fosszilis forrásból származó polimerek iránti igénynek. A természetes alapú polimerek fontos előnyöket kínálnak azáltal, hogy csökkentik a fosszilis forrásoktól való függőséget és alacsony környezeti hatásnak az alacsony szén-dioxid kibocsátás által. Több mint egy évszázad alatt fejlődött ki a jelenleg ismert kőolaj alapú műanyagipar, azonban a természetes alapú műanyagok iparága gyorsan zárkózik fel ehhez. Köszönhetően az elmúlt időszak fejlesztéseinek, a természetes alapú polimerek és más megújuló alapú vegyületek gyártása mára kézzel fogható realitássá vált. Az első generációs technológiák még az élelmiszeripari alapanyagok polimerekké alakítására fókuszáltak (például kukorica, keményítő, rizs, stb.). Azonban amint a vita elmélyült az élelmiszer alapanyagból gyártott üzemanyagok körül, a technológiák fejlesztése a cellulózalapú nyersanyagok felé fordult, mint például az erdészeti, faipari, papíripari, élelmiszeripari vagy kommunális hulladékok feldolgozása. Ezen technológiák fejlesztése gyorsuló ütemben fejlődik, azonban várhatóan még kell, mire kialakul a teljes technológiai háttér és az előállított vegyületek köre [20.]. A következő évek kihívásai közé tartozik a nyersanyagforrások folyamatos biztosítása, a természetes alapú anyagok jellemzőinek teljes feltárása, és a költségek elemzése. A gazdasági tényezők szerepe kiemelkedő lesz a megújuló forrásból származó természetes alapú 8

11 monomerek és polimerek előállítása során. A nagyméretű üzemek telepítése bonyolult lehet a technológiák viszonylagos újdonsága, valamint a kereslet/kínálat arányainak ismeretlensége miatt. Annak érdekében, hogy gazdaságossá váljanak ezek a technológiák, nagy figyelmet kell fordítani az alábbiak fejlesztésére: - biomassza nyersanyagok szállítása - új gyártási eljárások kialakítása a létező eljárások magasabb kihozatalúra cserélésével - új mikrobiológiai törzsek/enzimek alkalmazása - hatékony eljárások a természetes alapú termékek lebontására, újrahasznosítására Jelenleg a természetes anyagokon alapuló iparágak a már létező kőolaj alapú monomerek és polimerek természetes alapanyagokból történő előállítására fókuszálnak. Ezen anyagok jellemzői már jól ismertek, és viszonylag egyszerű a kiváltásuk megfelelő minőségű és hasonló jellemzőkkel bíró természetes alapú verziókkal. Manapság sok erőfeszítést tesznek új természetes alapú polimerek bevezetésére, amelyek jobb tulajdonságokkal és magasabb műszaki értékkel rendelkeznek, mint a hagyományos polimerek. Például a Nature Works LLC olyan politejsav típusokat vezetett be, amelyek magas hőállósággal és mechanikai jellemzőkkel rendelkeznek. Több fejlesztés zajlik, hogy kifejlesszenek poliamidokat, poliészterekt, polihidroxi-alkonátokat, stb. különböző jellemzőkkel az autóipar, elektronikai ipar és a gyógyászat számára. Néhány új természetes alapú polimer esetén hátrányként jelenik meg, hogy nem dolgozhatók fel károsodás nélkül a jelenleg rendelkezésre álló berendezésekkel és technológiákkal. Hatalmas tudás áll rendelkezésre az adalék alapú kémiáról, amely a fosszilis eredetű polimerek feldolgozását segíti, és a tulajdonságaikat javítja [21.]. A politejsavhoz és polihidroxi-alkonátokhoz hasonló természetes alapú polimerekhez még csak most fejlesztik ki a szükséges adalékokat, amelyekkel jelentősen javíthatóak a tulajdonságaik és a feldolgozhatóságuk. Szintén jelenleg fejlesztik a különböző blendeket más polimerekkel és hoznak létre új kopolimereket is. Azonban a szükséges adalékok piaca a természetes alapú polimerekhez nagyon kicsi, ami megnehezíti az igények alátámasztását a nagy adalékgyártók felé annak érdekében, hogy fejlesztésekbe kezdjenek ezen a területen. A nanoanyagok adalékként történő alkalmazása a polimerek jellemzőinek javítására régóta alkalmazott a fosszilis alapú polimereknél. Az alkalmazott nano-erősítések közé tartozik a szén nanocsövek, grafén, nanoméretű agyagásvány porok, 2D rétegelt anyagok és cellulóz nanoszálak használata. Ezen nanoméretű töltőanyagok használata a természetes alapú polimerek esetén 9

12 nagymértékben javíthatná az olyan fizikai jellemzőket, mint a záróképesség, tűzállóság, hőstabilitás, oldószerfelvétel vagy a biodegradábilitás a módosítatlan polimerhez képest. Habár az új természetes alapú polimereket már ipari méretben állítják elő, még mindig van néhány tényező, amelyet tisztázni kell a hosszú távú életképességük érdekében. Várhatóan nyersanyaghiány fog kialakulni, amint a globális igények nőnek az élelmiszer és az energia iránt. Jelenleg a természetes alapú polimerek gyártásához használt nyersanyagokért gyakran versenyeznek az élelmiszeriparral. Éppen ezért várható, hogy az első generációs természetes alapú polimerek fokozatosan háttérbe szorulnak, mivel az élelmiszer előállítás fog egyre inkább prioritássá válni [20.]. Néhány irányelv már előírja a cellulóz alapú nyersanyagforrások használatának fokozását a bioüzemanyagok, természetes alapú vegyületek és polimerek előállítása során [22.]. A biopolimerek piaci helyzete, prognózisok A biopolimerek világpiacát mérte fel a Business Communication Co., Inc. (USA). Eszerint a biopolimerek piacát alkalmazási területekre bontva az 1. táblázat adatai jellemzik. 1. táblázat Biopolimerek felhasználása alkalmazási területek szerint között (ezer tonna) [1.] A biopolimerek alkalmazása gyorsabban nő Európában és Japánban, mint az Egyesült Államokban, mivel a szemétlerakás- és kezelés költségei még viszonylag alacsonyak az USAban. Ehhez hozzájárul még az enyhébb törvényi szabályozás is az európaihoz vagy a japánhoz képest. Más piackutató cégek jóval merészebb jövőt jósolnak a fenti prognózisnál a biopolimereket illetően. Szerintük az éves növekedés elérheti akár a 20%-ot is. A bioműanyagok 30-40%-át csomagolóanyagként alkalmazzák, és több mint 60%-uk növényi eredetű. Az előrejelzések szerint 2020-ig a piac az EU-ban 3 6 millió tonnára bővül, miközben a növényi alapanyagok részesedése 70 80%-ra növekszik. 10

13 A biológiai úton lebomló csomagolások helyzete Európában Az utóbbi években folyamatosan bővül a biológiailag lebomló csomagolások piaca. Erre Európában elsősorban a szupermarketekben, különösen Franciaországban, Nagy- Britanniában, Olaszországban és Hollandiában került sor, ahol a vezető kereskedelmi láncokban tesztelték ezeket a termékeket friss gyümölcs és zöldség vagy higiéniás termékek csomagolására. A komposztálható anyagok korábban nem kapták meg a törvényi támogatást Németországban, de 2005-ben megújult a csomagolóanyagokat érintő jogszabály, amely ezután már a minősített, újratermelődő/megújuló alapanyagú, komposztálható csomagolásokra felmentést adott a termékdíjból a piacbevezetési időszakra. A komposztálható csomagolóanyagok megkapták a zöld pont tanúsítványt, ezáltal megszűnt az újrahasznosításukra kivetett illeték. Ez az intézkedés akár 1 EUR/kg-mal csökkentheti a bioműanyagokból készült csomagolóanyagok árát. [1.] A biológiai úton kezelhető, biológiai úton lebomló komposztálható termékek szigorú minőségi követelményekkel kerülnek szembe. Ez három elemet tartalmaz: - DIN EN 13432/ASTM D 6400 ill. 6868, - tanúsítvány, - ismérvek (kritériumok). A biológiai úton lebomló műanyagok hazai helyzete A 90-es évek elején fejlesztettek ki és szabadalmaztattak a SZEVIKI-nél egy adalékot, amely a poliolefinek fény hatására történő lebomlását segíti elő. Ezt felhasználva készült el a Sensilene márkanevű fólia. Ezt sikeresen használták a zöldségtermesztésben növény- és talajtakaróként, de a termék piaci bevezetése már nem sikerült, elsősorban gazdaságossági okok miatt. Azóta jelentősen megváltozott a gazdasági környezet, és az EU-ba való belépésünk után a hulladékokkal kapcsolatos törvényi szabályozás is. Eszerint évente csökkenteni kell a hulladéklerakókba kerülő csomagolási hulladék köztük a bevásárlótáskák mennyiségét. Az Európai Unió követelményei alapján 2005-ben elindult a biológiai úton lebomló bevásárlótáskákra vonatkozó új pályázati rendszer. A pályázók jogosultak a környezetbarát védjegy használatára, ha megfelelnek a követelményrendszernek. A védjeggyel ellátott 11

14 termékek részben (25%-ban) mentesültek a csomagolóeszközökre vonatkozó termékdíj (53/2003. IV. 11. Korm. Rendelet) fizetési kötelezettsége alól. A védjegy, az ún. ökocímke, megkülönböztető jelzésként jelenik meg a terméken, ezzel javítja a gyártók piaci lehetőségeit. Az így minősített termék felirata: Biológiai úton lebomló és komposztálható termék. A minősítési rendszer a mai napig fennáll, azonban a termékdíj törvény 2012-es módosítása után a vele járó kedvezmények sajnos megszűntek. A hazai helyzetet jellemzi, hogy általában ezek a biológiailag lebomló hulladékok is a hagyományos lerakókba kerülnek, mivel a megfelelő léptékű komposztálótelepek, valamint a szelektív gyűjtési rendszerek még nem épültek ki megfelelően. A környezetbarát pályázati rendszer meghirdetése óta több cég minősíttette bevásárlótáska termékét, azonban ezeknek a zöme lebomló adalékkal készült PE-fólia. A lehetőség tehát adott a természetes alapú fóliák arányának növelésére. Irodalmi adatok összefoglalása A természetes alapú polimerek minden eddiginél közelebb állnak ahhoz, hogy leváltság a hagyományos, fosszilis nyersanyagokból előállított polimereket. Napjainkban a természetes alapú polimerek már gyakran megtalálhatóak különböző felhasználási területen, a hétköznapitól a high-tech alkalmazásokig, köszönhetően a nagyszámú fejlesztésnek, és a fokozódó társadalmi igénynek. Azonban az előnyök és a jelentős fejlődés ellenére még mindig van néhány hátrány, amely gátolja a természetes alapú polimerek szélesebb körű elterjedését több felhasználási területen. Ez többnyire az árral és az elérhető tulajdonságokkal van összefüggésben, összehasonlítva a vetélytársakkal, ami jelentős kihívást jelent a természetes alapú polimerek további fejlesztése területén. 12

15 3. Felhasznált anyagok 3.1 Na-alginát A nátrium-alginát az alginsav nátriummal alkotott sója, amely jól oldódik vízben. Összegképlete: NaC 6 H 7 O 6. Az ipari felhasználásra kerülő nátrium-alginátot általában barnamoszatokból, a Macrocystis pyriferaból, Ascophyllum nodosumból vagy a Laminaria fajtákból állítják elő. Az alginsav főként barnamoszatból nyerhető poliszacharid, β-dmannuronsav (M) és α-l-guluronsav (G) 1-4 glikozidos észterkötéssel összekapcsolódó monomerjeiből épül fel váltakozva vagy homopolimert alkotva (1. ábra). Az M:G arány 2:1 és 1:6 között változhat [23.]. Élelmiszerekben sűrítőanyagként, stabilizálószerként, zselésítő anyagként, valamint emulgeálószerként használják E401 néven. A fagylaltok ettől olyan simák, selymesek Olaszországban. A gyógyszeriparban, valamint a kötszergyártás, textilgyártás során is alkalmazzák. Gyógyászati felhasználása során elsősorban radioaktív izotópok (pl jód-131 vagy stroncium-90) szervezetből történő kivonására használják.[24.] 1. ábra A Na-alginát szerkezete [25.] 3.2 Ca-alginát A nátrium-alginát (α-l-gulopiránuronsav és β-d-mannopiránuronsav kopolimerje) glukopiranuronsavas része a fémionokkal térhálós komplexvegyületeket képez, így a kalciumionokkal is. Az alginsav nátrium- és káliumsója vízben oldódik, de a Mg 2+ < Ca 2+ < Sr 2+ < Ba 2+ sorrendben a gélképző hajlam növekszik. A Na+ egyszeresen pozitív töltésű ion, csak egy karboxilátionhoz tud csatlakozni, így az alginátláncok szabadon képesek mozogni, míg a 13

16 kétszeresen pozitív töltésű ionok két alginátfonalat tudnak keresztkötés-szerűen összetartani. A fenti reakció lényege, hogy a Na-alginát Na + ionjai a Ca-klorid Ca 2+ ionjaira cserélődnek le. Minden Ca 2+- ion két alginát láncot köt össze, amivel a korábbihoz képest merevebb, bőrszerű gél alakul ki, amely ismétlődő egységekből áll (2. ábra). Képlete: (C 6 H 7 Ca 1/2 O 6 ) n. A kalciumalginátok még 100 C közelében is állandó szerkezetet biztosítanak. [23.] 2. ábra A Ca-alginát szerkezete [26.] 3.3 Karragén Vörös tengeri algákból (Rhodophycae) lúgosan kivont és módosított poliszacharidok gyűjtőneve. Galaktóz molekulákból álló lineáris polimer, felváltva követik egymást benne a 3-ik szénatomhoz kötődő β-d-galactopiranóz és a 4-ik szénatomhoz kötődő α-dgalactopiranóz molekulák (3. ábra). Szerkezete azonban függ a forrástól és a kivonás körülményeitől. Nevét az Írország partjai mentén élő tengeri hínárról (Chondrus crispus) kapta, melyet már évszázadok óta sűrítő és zselésítő élelmiszer-adalékanyagként, étkezési célokra (E407) használnak. [27.] A karragénok nagy, helikális szerkezetüknek köszönhetően hajlékony molekulák, melyek szobahőmérsékleten gélként viselkednek. Az élelmiszeriparban térfogatnövelőként, stabilizálószerként alkalmazzák. Nem-newtoni tulajdonságokkal rendelkeznek: a felülettel párhuzamos, vagy tangenciális nyomás hatására viszkozitásuk növekszik, az erőhatás megszűnése után ez visszaáll. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy könnyen pumpálható anyagok, de ezt követően megkeményednek. [27.] 14

17 3. ábra A karragén szerkezete [27.] A kereskedelemben három fő karragénfajta kapható: Kappa erős, merev gél (a Kappaphycus cottonii-ból állítják elő) Iota puha gél (a Eucheuma spinosum-ból állítják elő) Lambda víz helyett fehérjékkel lép kapcsolatba, tejtermékek térfogatnövelésére alkalmazzák (a Gigartina-ból állítják elő) Sok vörösmoszatfaj élete során más fázisában másfajta karragént termel. Például a Gigartina család egyedei gametofiton nemzedékük során kappa karragéneket termelnek, míg sporofiton nemzedékük alatt lamdba karragéneket állítanak elő. Meleg vízben mind a három fajta karragén oldható, de hideg vízben csak a lambda (és a másik két fajtának nátriummal alkotott sói) oldható. [28.] Legnagyobb előállítója a Fülöp-szigetek, ahol a föld karragén-szükségletének 80%-át termelik. A Kappaphycus alvarezii, a K.striatum és az Eucheuma denticulatum fajokat a tenger felszínén, 2 méteres mélységben termesztik. A betakarítás 3 hónap után történik, amikor mindegyik növény körülbelül egy kilogrammot nyom. Ezt szárítás, és mosás követi, majd forró alkáli oldattal (pl. 5-8%-os nátrium-hidroxid oldattal) kezelik, végül eltávolítják a cellulózt. A folyamatot követően kiszárítják, megőrlik, majd csomagolják. [29.] Felhasználási területek: - desszertek, jégkrémek, tejtermékek, szószok (gélként, a viszkozitás növelése érdekében) - sör (egyes káros fehérjék eltávolítására) - pástétomok és húsételek (térfogat és víztartalom növelése érdekében) 15

18 - fogkrém (stabilizálószerként) - tűzoltókészülékekben (ennek segítségével tapad meg a tűzoltóhab a felületeken) - samponban és kozmetikai szerek (térfogatnövelő) - légfrissítők - cipőtisztító szer (viszkozitás növelése miatt) - biotechnológia (sejtek és enzimek helyhez kötése miatt) - gyógyszerekben (kapszulákban, bevonatokban) - régebben a sovány tej dúsítására is alkalmazták Élelmiszerekben E407 néven alkalmazzák. Az E407a jelölés a feldolgozott euchemamoszatból kivont karragént jelöli. A különbség utóbbi magasabb cellulóztartalmában van. A karragén igen nagy mennyiségben történő fogyasztása esetén puffadás léphet fel. 3.4 Zselatin A zselatin (a francia gélatineből) egy áttetsző, színtelen, majdnem íztelen szilárd anyag, melyet az állatok kötőszövetéből kivont kollagén irreverzibilis hidrolízisével állítanak elő. Az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a fényképészetben és a kozmetikumokban széles körben alkalmazzák. A zselatin tartalmú, vagy hasonló állagú anyagokat is zselatinnak nevezik. Élelmiszerekben E441 néven emulgeálószerként, valamint zselésítő anyagként használják. [30.] Tulajdonságai A zselatint elsősorban háziállatok (szarvasmarha, ló) csontjából és kötőszövetéből kivont kollagénből, hidrolízis útján állítják elő. A kollagénben található kötések lebontásával keletkezik. Vízzel együtt egy félig szilárd, kolloid gélt alkot. Nagy viszkozitása miatt hűtő hatást fejt ki, és a vízben a kollagénhez nagyon hasonlóan viselkedik.[30.] Előállításának módjától nagyban függ a zselatin oldékonysága. A zselatin relatív erős savban is oldható, és az így képzett oldat napon keresztül kémiailag inaktív marad, így élelmiszerek, és gyógyszerek külső kérgének előállítására is alkalmazható. A legtöbb poláris oldószerben oldható. Viszonylag szűk hőmérsékleti határok között alkalmazható: a hőmérséklet felső határa a zselatin olvadáspontja, alsó határa pedig a víz olvadáspontja. A zselatin fizikai tulajdonságai nagymértékben függenek a gyártás és elkészítés folyamán alkalmazott 16

19 hőmérséklettől, az aktuális hőmérséklettől, valamint a koncentrációtól. Viszkozitása 4,4 C alatt, és magas koncentrációban a legnagyobb. Előállítása Évente körülbelül tonna zselatint állítanak elő világszerte. A zselatint ipari keretek közt a húsipar és a bőrgyártás melléktermékeként állítják elő, elsősorban sertésbőrből, sertés- és szarvasmarhacsontokból. Nemrég megjelent a piacon a halakból előállított zselatin, így az ezt tartalmazó előállított élelmiszereket és gyógyszereket a zselatint vallási okok miatt (elsősorban az iszlám halal) kerülők is fogyaszthatják. A hiedelemmel ellentétben a paták és a szarvak nem tartoznak a zselatin alapanyagai közé. Az alapanyagokat különféle finomításnak, valamint savas és lúgos fürdőnek vetik alá, így nyerik ki a hidrolizált kollagént. A folyamat akár hetekig is eltarthat, és a folyamatban alkalmazott vegyületek, hőmérsékleti értékek, és a folyamat intenzitása nagymértékbnen meghatározzák a zselatin minőségét. Bár a kollagént többféle úton is zselatinná lehet alakítani, a módszerek tulajdonképpen ugyanazt a folyamatot viszik végbe. A kollagén vízben nem oldódó tulajdonságát adó molekulák közötti, és a molekulán belüli (másodlagos) kötéseket, valamint a kollagén spirálszerkezetét kialakító hidrogénkötéseket fel kell szakítani.[30.] A zselatin előállításának három fő lépése van: - Előkezeléssel el kell távolítani a szennyeződéseket, melyek a zselatin minőségét nagyban rontanák. - A fő lépés általában forró vízben történik Ilyenkor a kollagén, hidrolízis útján zselatinná alakul. - Az utolsó lépésben a zselatint finomítják: leszűrik, tisztítják, sterilizálják, megszárítják, megőrlik, csomagolják. Felhasználása - a legelterjedtebb zselésítő anyag, ezért élelmiszerekben és gyógyszerekben széles körben alkalmazzák. Állati eredete miatt a vegetáriánus élelmiszerekben, valamint egyes vallási előirányzatok miatt (kóser, halal), pektinnel, agaragarral, karragénnel, alginsavval, hipromellózzal helyettesíthető. 17

20 - leggyakrabban fagylaltokban, lekvárokban, joghurtokban, krémsajtokban, és margarinban fordul elő. Diétás élelmiszerekben zsírok helyettesítésére is alkalmazzák, mert a szájban zsír érzetét kelti, ugyanakkor kalóriatartalma nagyon alacsony. - gyógyszerekben elsősorban gyógyszerkapszulák bevonatalánál használják, mert így a kapszula könnyebben lenyelhető. - a fényképészetben az ezüst-halidok emulzióban tartására alkalmazzák. - hordozóanyagként is használják, például vizes oldatában a béta-karotin is oldható lesz, valamint enyhe sárgás színt kölcsönöz az oldatnak (elsősorban üdítőitalokban) - egyes esetekben gyufafejek kötőanyagaként is alkalmazzák - kozmetikumokban való felhasználása esetén általában hidrolizált kollagén néven található meg - lőgyakorlatokon a zselatinból készített tárgyak az izomszövettel megegyezően roncsolódnak, így lőszerkísérleti célokra a bábukat általában zselatinból készítik - szinkronúszók a frizura fixálására alkalmazzák, mert a zselatin nem oldódik a medence hideg vizében, így a hajforma megmarad - tannin-érzékenységben szenvedő emberek étrendjében a tannin helyettesítésére használják A zselatinban a nem-esszenciális aminosavak magas koncentrációban vannak jelen (például glicin, prolin), viszont alig tartalmaz esszenciális aminosavakat (például triptofánt, izoleucint vagy metionint). A zselatin aminosav tartalma általában a következőképpen alakul:[31.] - glicin 21% - prolin 12% - hidroxiprolin 12% 18

21 - glutaminsav 10% - alanin 9% - arginin 8% - aszparaginsav 6% - lizin 4% - szerin 4% - leucin 3% - valin 2% - fenil-alanin 2% 19

22 - treonin 2% - izoleucin 1% - hidroxi-lizin 1% - metionin és hisztidin <1% - tirozin < 0,5% Az összetevők koncentrációja (elsősorban az alacsony koncentrációban jelenlévők) erősen függ a zselatin elkészítésének módjától, valamint a felhasznált alapanyagoktól [31.] 3.5 Útifű maghéj Az indiai útifű (Plantago ovata) magjának héja poliszaharidok keveréke, amely főként pentózokat, hexózokat és uronsavakat tartalmaz. A héj ~85%-a rost, melyből 65-70% oldható rost. Kisebb mennyiségben fehérjéket is tartalmaz. A magas hemicellulóz tartalomnak köszönhetően hidrofil tulajdonságokkal rendelkezik, de a szervezetbe jutva kémiailag inert. ~30% nyálkás ragasztóanyagot tartalmaz, melynek fő összetevői a xilóz, az arabinóz és a galakturánsav. Némileg ellenálló a fermentációval szemben, az arabinóz és xilóz típusú cukrai mindössze 25-50%-ban lebonthatók. [32.] Az útifű maghéj fehér rostos anyag, amit az útifű mag külső héjából nyernek. Kis mennyiségben magát a magot is felhasználják, de elsősorban a maghéjat alkalmazzák. Több útifű faj létezik, de a legjobb minőségű maghéj az indiai útifű magjából nyerhető, egyben ez rendelkezik a legmagasabb rosttartalommal is. Az útifű mag héját a mag kiszárítása után nyerik ki, és tartalmazza az epidermiszt, és az összeroppant szomszédos rétegeket (4. ábra). Vízzel keveredve gélt alkot. [32.] 20

23 Felhasználása gyógyszerészeti, étkezési és orvosi célokra a legjellemzőbb. Hashajtóként és koleszterincsökkentőként tartják számon. Nem tartalmaz glutént, így a gluténérzékenyek is fogyaszthatják. [32.] 4. ábra Indiai útifű tisztított maghéja [32.] 3.6 Politejsav (PLA) A PLA az egyik legjelentősebb, biológiai úton (komposztálással) lebontható polimer. Termoplasztikus (hőre lágyuló) poliészter, amely mechanikailag és optikailag a polietiléntereftaláthoz (PET, amelyből az üdítőitalos palackok is készülnek) hasonlít, de attól törékenyebb, kevésbé hőálló és nagyobb gázáteresztő képességgel rendelkezik. Alapját a laktid monomer szolgáltatja, amely 100%-ban megújuló mezőgazdasági forrásból pl. burgonyakeményítőből, kukoricaszárból, cukornádból vagy akár cukorrépából is előállítható. A hőre lágyuló műanyagok közé tartoznak. Előállítása: - Takarmánynövények (pl. kukorica) ültetése, beszerzése, - Növényi cukorból (glükózból), keményítőből L-tejsav előállítása bakteriális erjesztéssel, - PLA előállítása L-tejsavból, mint ismétlődő egységből (monomer) polikondenzációval, vagy laktid (dimer) gyűrűfelnyitásos polimerizációval, - PLA alapú termék előállítása (pl. fóliafúvás, fröccsöntés, palackfúvás) 21

24 A tejsav gyűrűs diészterének katalitikus, vagy termikus megnyitásával a tejsav polimere képződik (5. ábra). 5. ábra A tejsav polimerizációja [33.] A gyártás során általában kukoricakeményítőből, vagy nádcukorból baktériumos fermentációval állítanak elő tejsavat, amiből katalitikus dimerizációval állítják elő a polimerizáció kiinduló gyűrűs diészterét. A racém L- és D-tejsavkeverék polimerizációja során amorf poli-dl-tejsav (PDLLA) keletkezik. [33.] Sztereospecifikus katalizátorokkal kristályos tulajdonságú heterotaktikus PLA állítható elő. A kristályosodás mértéke, és ezzel sok fontos tulajdonság a felhasznált D és L enantiomerek arányával szabályozható. Fizikai és kémia tulajdonságok [33.] A tejsav királis jellege miatt számos eltérő politejsav létezik: - poli-l-tejsav (PLLA) az L-tejsav polimerizációjakor keletkezik. Kristályosodásának mértéke kb. 37%. Üvegesedési hőmérséklete C közötti Olvadáspontja C. - poli-d-tejsav (PDLA) a D-tejsav polimerizációjakor keletkezik. A PLLA polimerhez keverve növeli a kristályosodás és a hőstabilitás mértékét. A biológiai lebomlása lassúbb. Nagyobb mértékű az átlátszósága. Felhasználás A textiliparban más szálakhoz keverve javítja a vasalhatóságot. Mikrohullámú sütőben használható műanyagtálcák gyártásához. Biológiailag lebomló csomagolóanyagok és eszközök (pl. poharak - a képen) gyártásához. Orvosi célokra (pl. felszívódó varrófonalak). 22

25 Nem szövött textíliák előállításához. Fóliák, lemezek, talajtakaró fóliák, zsugorfóliák, címkék, szalagok, tasakok, táskák, zsákok, implantátumok, palackok. Fő felhasználója az orvostudomány és a csomagolóipar (6. ábra). [33.] [34.] 6. ábra Különböző feldolgozási módokkal előállított PLA termékek [34.] 3.7 Fóliák előállítása A Na-alginát, az útifű maghéj, a zselatin és a zselatin/karragén keverék alapanyagból egységesen úgy történt a fóliák előállítása, hogy mindegyik anyagból 2%-os desztillált vizes oldat készült, amit aztán sík felületen szétterítve beszárítottam 48 óráig. A Ca-alginát fólia előállítása során közbe kellett iktatni a Na-alginát Ca-algináttá történő alakításának lépését, mely során az 1%-os Na-alginátot elreagáltattuk 2%-os CaCl 2 oldattal, illetve 2%os CaSO 4 oldattal. Ezután ezt is sík felületen szétterítve beszárítottam 24 ill 48 óráig. A politejsav fólia előállítása desztillációs technikával történt. A kiindulási tejsavból első lépésben alacsony molekulatömegű oligomerek előállítása történt kondenzációs úton, melyből szabályozott depolimerizációval laktidot nyerhető. A laktid gyűrűfelnyitásos polimerizációjával pedig nagy molekulatömegű politejsav állítotható elő. A köztitermék laktidot nem kellett kinyerni, így a technológia folyamatos volt. 23

26 4. Vizsgálati módszerek 4.1 FT-IR vizsgálat Az infravörös spektroszkópia az analitikai spektroszkópia egyik módszere. Az analitikai spektroszkópia az anyag és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatását kísérő jelenségeket (emisszió, abszorpció, fluoreszcencia, reflexió) hasznosítja az anyagok minőségi és mennyiségi összetételének meghatározására. A molekulák mozgástípusai négy különböző csoportra oszthatók: - a molekula haladó mozgása (ez nem eredményez kölcsönhatást az elektromágneses sugárzással); - az elektronok mozgása a molekulán belül (energiája: E el ): - az atomok és atomcsoportok rezgési (más néven vibrációs) mozgása (energiája: E vib ). - a molekula forgása (más néven rotációja; energiája: E rot ). Első megközelítésben egy molekula energiája (E) a három utóbbi mozgáshoz tartozó energiák összegével írható le: E = E el - E vib - E rot Ez az egyszerűsítés azért lehetséges, mert az elektron-, vibrációs- és rotációs mozgási energiák jelentős mértékben eltérnek egymástól. Szilárd fázisban (kristályok, polimerek) a molekulák szabad forgása akadályozott, ezért a rotációs energia elhanyagolható az egyenletben. Ilyen esetben a molekula energiáját az elektronok mozgási energiájának és az atommagok vibrációs energiájának összege határozza meg. Az atomok és molekulák energiája elektromágneses sugárzás hatására megváltozik [35.]. Mivel az atomok és molekulák belső energiája azok szerkezete által meghatározott, diszkrét értékeket vehet fel a kvantumelmélet szerint, a változás sem folyamatos, hanem meghatározott lépcsőkben, u.n. kvantumokban történik. Az energiaszintek közötti különbség diszkrét értékű és megfelel a kibocsátott vagy elnyelt fotonok energiájának. Elnyelési sáv (más néven abszorpciós sáv) akkor képződik, amikor a sugárzás egy kvantumának elnyelése révén az atom vagy molekula energiája egy meghatározott szintről egy másik, szintén meghatározott, magasabb szintre ugrik. Az elnyelt fotonok száma (vagyis a megfelelő 24

27 hullámhosszú sugárzás intenzitása) az energiaváltozásban résztvevő atomok vagy molekulák számától (vagyis a koncentrációtói) függ, ami a mennyiségi meghatározás alapja [35.]. Az elektronkonfiguráció megváltozása az ultraibolya ( nm) és látható ( nm) tartományban bekövetkező elektromágneses sugárzás abszorpciójának következménye, mert a kémiai kötést alkotó elektronok magasabb energiaszintre emeléséhez nagy energiakvantumok szükségesek (kb. 419 kj/mol), amelyekkel csak a viszonylag rövid hullámhosszú sugarak rendelkeznek. Az infravörös sugárzás abszorpcióját a mo1ekulák rezgési és forgási állapotának megváltozása okozza. A kémiai kötésekben lévő atommagok rezgési amplitúdójának, azaz a kémiai kötés rezgési energiájának növeléséhez 21 kj/mol nagyságrendű energia szükséges, amelyet a közeli infravörös ( cm -1 ) és infravörös ( cm -1 "analitikai infravörös") sugarak képviselnek [35.]. Vibrációs és rotációs mozgást csak többatomos rendszerek végezhetnek, ezért infravörös spektrumuk csak molekuláknak lehet. A többatomos molekulákban sokféle különböző rezgés lehetséges, ezért az infravörös spektrum nagyszámú, viszonylag éles abszorpciós sávból tevődik össze. Minél bonyolultabb felépítésű egy molekula, és minél kisebb a szimmetriája, annál sávdúsabb a spektruma. A molekuláris rezgések frekvenciáját és ennek megfelelően a vibrációs spektrumban megjelenő abszorpciós sávok hullámszámát az atomok tömege s a köztük ható erők szabják meg. Ezért az infravörös spektrumok nagymértékben individuálisak, azaz nincs két különböző vegyület, amelynek azonos spektruma lenne. Így az infravörös spektrum jól használható identifikálási célra [35.]. Az infravörös spektroszkópia elvi kísérleti alapját a 7. ábra szemlélteti. 7. ábra Az infravörös spektroszkópia elvi felépítése A vizsgálatot Bruker Tensor 27 FT-IR készüléken végeztem. ATR (Attenuated Total Reflection Spectroscopy = csillapított teljes reflexiós spektroszkópia) technikát alkalmaztam, melyet akkor alkalmazunk, ha műanyagok felületének tulajdonságát akarjuk vizsgálni. A 25

28 sugárzás ebben az esetben egy nagy törésmutatójú anyagból készült prizmán keresztül érkezik a prizma és a ráhelyezett minta határfelületére. Néhány μm mélységig behatol a mintába, és teljes reflexiót szenved. Teljes reflexió esetén az energiát a hullámszám függvényében ábrázolva a transzmissziós görbéhez hasonló lefutású görbét kapunk [35.]. Az interferométer egysugaras spektrumot ad. Először felvesszük a háttér spektrumot (background) minta nélkül. A háttér spektrum több tényezőtől függ: a sugárforrástól, a fényfelbontó áteresztőképességétől, a detektor érzékenységi görbéjétől, az optikai útban lévő bármilyen szűrőtől, a levegőben lévő anyagok áteresztőképességétől. Ezután a mintával ismét mérést végzünk, és egy másik interferogramot kapunk. Ez utóbbiból a számítógép levonja a háttér spektrumot és elvégzi a Fourier transzformációt. Célszerű a háttérgörbe felvétele után azonnal elvégezni a minta mérését, mert időközben több dolog megváltozhat (pl.: a fényforrás erőssége) [35.]. Az IR vizsgálatokat a légszáraz fóliák felületén végeztem. A vizsgálati tartomány hullámszáma 4000cm cm -1 között volt (4cm -1 felbontással). Pásztázások száma: Öregedésvizsgálat UV-sugárzás hatására A polimerek degradálódnak az öregedésük során a különböző környezeti hatások miatt. Ennek során a makromolekulák darabolódnak, és a molekulatömeg valamint a mechanikai jellemzők csökkennek. A felület porlódni, repedezni, sárgulni kezd. A szénoxigén csoportot tartalmazó anyagok érzékenyek a fotodegradációra. A degradáció nagyon összetett folyamat, amelyre hatással vannak mind az anyagszerkezeti, mind az egyes környezeti tényezők. A mesterséges öregítési vizsgálatok lényege, hogy a természetesnél rövidebb idő alatt szimulálják a fotodegradációt, irányított körülmények között. A napsugárzást xenonlámpákkal hozzák létre. Hőmérséklet és nedvesség segítségével tovább közelíthetőek a természetes viszonyok. Azonban annak ellenére, hogy jól közelíthető, teljes megfeleltetést nem lehet elérni a természetes és a mesterséges öregedési folyamatok között. [37.] A degradáció több módszerrel jellemezhető. A húzóvizsgálattal (csökkenő szakadási nyúlás jellemző), a polimer szerkezetének változásaival (pásztázó elektronmikroszkópos felvételek), ütőszilárdsággal (csökkenés), az oxidációs indukciós idővel, vagy az infravörös spektrummal. A tapasztalatok szerint a degradáció következtében megjelenő szénkötésekre a 1730 cm -1 abszorpciós sáv a jellemző. A karbonil-sávok követése csak akkor használható, ha 26

29 a polimer eredetileg nem tartalmaz ilyen csoportot, de használható poliészterek, poliamidok esetében is, ha az oxidációval létrejövő karbonil rezgési frekvenciája nem egyezik meg a polimerben eredetileg is jelenlévő csoportéval. Sávfelbontással az erős eredeti karbonil-sáv mellett ki lehet mutatni a frissen képződő, vállként jelentkező új komponenst. [38.] A vizsgálatokat UV-kamrában végeztem az elkészült, légszáraz fóliákon. Az alkalmazott UV-lámpa teljesítménye: 9,5 mw/m 2 s. Az öregítés hatását FT-IR spektroszkópiás módszerrel vizsgáltam. Az FT-IR vizsgálatokat 5, 10, 20, 30 és 60 perc mesterséges öregítés után végeztem el. 4.3 Duzzadásvizsgálat Mivel a nedvességtartalom jelentősen befolyásolja a mechanikai, elektromos és optikai tulajdonságokat, a nedvességtartalom meghatározása fontos. A vízfelvétel nagysága nagymértékben függ a polimer típusától és a termék végső összetételétől. Például azok az anyagok, amelyek csak hidrogént és szenet tartalmaznak, mint pl. a polietilén és a polisztirol, vízállóak, viszont azok a polimerek, amelyek oxigént és hidroxil-csoportot tartalmaznak jelentős mennyiségű vizet képesek felvenni. [39.] A vízfelvételt tekintve alapvető különbség van a poláros és az apoláros műanyagok között, ugyanis az apoláros műanyagoknak a poláros vízmolekula felvétele nem jellemző, ugyanakkor a poláros műanyagok vízfelvétele jelentős mértékű lehet, sőt oldás is létrejöhet. A poláros műanyagok víztartalma a környezetük nedvességtartalmától és a hőmérsékletétől függően reverzibilisen változik. [40.] A vízfelvételi vizsgálatok elvégzéséhez a kész, légszáraz állapotú fóliákból ~1 1 cm méretű mintákat vágtam ki, majd lemértem a tömegüket 0,0001 g pontossággal. Ezután desztillált vízzel töltött petricsészébe helyeztem őket, majd pontos időközönként (5 percenként) a vízből kivéve megmértem a tömegüket. A vizsgálatot elvégeztem különböző szerves oldószerekkel is (2. táblázat). A felvett nedvesség időbeli alakulását az alábbi összefüggéssel határoztam meg: 27

30 UU(tt) = mm nn(tt) mm 0 mm ahol: U: nedvességtartalom [%] m n(t) : nedves tömeg az adott időpontban [g] m 0(t) : száraz tömeg a kezdeti időpontban [g] 4.4 Oldódási görbe felvétele A vizsgálat során a polimer keverékeket különböző oldószerekbe áztatják, és mérik a felvett oldószer mennyiségét. Ha a polimer molekulák közötti kölcsönhatás kisebb, mint a polimer-oldószer közötti kölcsönhatás, akkor a keverék által felvett oldószer mennyisége nagy. Ellenkező esetben a felvett oldószer mennyisége kevesebb. A vizsgálat során alkalmazott oldószerben a polimerkeverék nem oldódhat, csak duzzadhat. A vizsgálatot az indokolta, hogy a fóliaként történő felhasználás során szükséges lehet ragasztási műveletek végrehajtására. Ennek során kapcsolatba kerülhetnek különböző szerves oldószerekkel. A megfelelő ragasztóanyag/oldószer párosítás kiválasztását nagymértékben elősegíti az oldódási görbék ismerete. Az oldódási görbe felvételéhez a kész, légszáraz állapotú fóliákból ~1 1 cm méretű mintákat vágtam ki, majd lemértem a tömegüket 0,0001 g pontossággal. Ezután a különböző szerves oldószerekkel töltött petricsészébe helyeztem őket, majd pontos időközönként (5 percenként) a vízből kivéve megmértem a tömegüket. A felvett oldószer időbeli alakulását az alábbi összefüggéssel határoztam meg: ahol: SS(tt) = mm oooooo(tt) mm 0 mm oooooo(tt) 100 S(t): oldószerfelvétel az adott időpontban [%] U: nedvességtartalom [%] m osz(t) : oldószeres tömeg az adott időpontban [g] m 0 : száraz tömeg a kezdeti időpontban [g] 28

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok

Részletesebben

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános A sejtek élete 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék e csak nézd! Milyen protonátmenetes reakcióra képes egy aminosav? R 2 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános képlete 5.2. A legegyszerűbb

Részletesebben

MŰANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET

MŰANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET MŰANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET Bioműanyagok: immár az EU iparpolitikájának részét képezik Az EU új iparpolitikája megteremtheti a biopolimereket gyártó európai vállalatok növekedése számára. A klasszikus, általában

Részletesebben

Tárgyszavak: polilaktid; biológiai lebomlás; komposztálhatóság; megújuló nyersanyagforrás; feldolgozás; tulajdonságok.

Tárgyszavak: polilaktid; biológiai lebomlás; komposztálhatóság; megújuló nyersanyagforrás; feldolgozás; tulajdonságok. MÛANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET Hőformázott csomagolóeszközök politejsavból Tárgyszavak: polilaktid; biológiai lebomlás; komposztálhatóság; megújuló nyersanyagforrás; feldolgozás; tulajdonságok. A politejsav

Részletesebben

Tejsav alapú polimérek

Tejsav alapú polimérek Tejsav alapú polimérek Majdik Kornélia, Kakes Melinda Babes Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Tartalom Klasszikus polimérek Biopolimérek Politejsav Biodegradació Kutatási eredmények A jövő polimérjei Polimérek

Részletesebben

Poli(etilén-tereftalát) (PET) újrafeldolgozása a tulajdonságok javításával

Poli(etilén-tereftalát) (PET) újrafeldolgozása a tulajdonságok javításával MÛANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET Poli(etilén-tereftalát) (PET) újrafeldolgozása a tulajdonságok javításával Tárgyszavak: PET; újrafeldolgozás; kémiai bontás; molekulatömeg; lánchosszabbítás; reaktív extrúzió;

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 802 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 802 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007802T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 802 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 79176 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama.

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA PE-HD csövek a vízellátásban Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. Európában ma már a csövek többségét

Részletesebben

Fehérjék. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Fehérjék. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Fehérjék Készítette: Friedrichné Irmai Tünde http://www.youtube.com/watch?v=haee7lnx i2u http://videoklinika.hu/video/tarnai_tejsavo http://shop.biotechusashop.hu/nitro_gold_pr o_enzy_fusion 2200_g_zsak_394

Részletesebben

Fejlesztési irányvonalak az élelmiszeripari műanyag csomagolások területén

Fejlesztési irányvonalak az élelmiszeripari műanyag csomagolások területén A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 Tehetségeket gondozunk! Fejlesztési irányvonalak az élelmiszeripari műanyag csomagolások

Részletesebben

2011.02.21. Royal Jelly (Méhanya-pempő) Első Magyar Apiterápia Konferencia Budapest. Medicus curat, natura sanat.

2011.02.21. Royal Jelly (Méhanya-pempő) Első Magyar Apiterápia Konferencia Budapest. Medicus curat, natura sanat. Első Magyar Apiterápia Konferencia Budapest A Méhanya-pempő összetevői és azok mézben történő feldolgozásának kérdései Dr. Sebők Péter Dietetikus, méhész Pécs Royal Jelly (Méhanya-pempő) Az anya súlya

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK Új nagy teljesítményű műanyagok megjelenése a piacon Új monomerek és polimerek kidolgozása hosszú és költséges folyamat. Napjainkban a nagy teljesítményű műszaki műanyagok csoportjában

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 674 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 674 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006674T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 674 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 7326 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Újfajta vízgőzzáró és -szabályozó csomagolófóliák Az áruk főképpen az élelmiszerek csomagolásával szemben egyre nagyobbak az igények, egyúttal elvárják, hogy ehhez egyre kevesebb

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Műanyagok a hagyományos, az elektromos és a hibrid hajtású gépkocsikban Németországban a műanyagipar növekedése meghaladja a BIP általános növekedését, ezen belül a járműgyártás műanyag-felhasználása

Részletesebben

Érdekes újdonságok az erősített hőre keményedő és hőre lágyuló műanyagok területén

Érdekes újdonságok az erősített hőre keményedő és hőre lágyuló műanyagok területén MÛANYAGFAJTÁK 1.5 1.1 1.2 Érdekes újdonságok az erősített hőre keményedő és hőre lágyuló műanyagok területén Tárgyszavak: erősített műanyagok; hőre keményedés; epoxigyanta; üvegszál; felületkezelés; rétegelválás;

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 217 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 217 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000217T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 217 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 777132 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

KEMÉNYÍTŐBŐL ÉS POLITEJSAVBÓL ELŐÁLLÍTOTT

KEMÉNYÍTŐBŐL ÉS POLITEJSAVBÓL ELŐÁLLÍTOTT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK KEMÉNYÍTŐBŐL ÉS POLITEJSAVBÓL ELŐÁLLÍTOTT FRÖCCSÖNTÖTT LEBOMLÓ POLIMEREK FELDOLGOZÁSÁNAK ÉS FELHASZNÁLHATÓSÁGÁNAK

Részletesebben

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3 3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Fenntartható anyagok alkalmazása a kertészetben A bioműanyagok egyik kitörési pontja lehet, az ún. többfunkciós anyagok fejlesztése, amikor több alkotórész pozitív jellemzőinek kombinálásával

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Extrúziós fúvásra alkalmas poliészterek fejlesztése Az átlátszó, füles poliészterpalackok alapanyagával szemben támasztott három legfontosabb igény (könnyű feldolgozhatóság, palack

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.

Részletesebben

A magvak életképességétiek meghatározása festési eljárással

A magvak életképességétiek meghatározása festési eljárással A vegyszer kiszórására, a vegyi védekezés végrehajtására ezért csak a kézi porozó vagy permetezőgépek alkalmasak, mivel ezekkel lehet legjobban hozzáférni a tuskóhoz, a hajtások alsó részéhez és vegyszer

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Kicsit komolyabban a PLA-ról A PLA-ról az elmúlt néhány évben nagyon sok publikáció jelent meg. Ezekből megtudhattuk, hogy biopolimerről van szó, megújuló forrásból állítják elő

Részletesebben

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák?

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és

Részletesebben

Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:

Részletesebben

Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái

Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái C43 Konzervújság 1996. 2. 40-42. és HÚS 1996. 4. 210-214 Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái 1. Penészgombák élelmiszeripari jelentősége A penészgomba elnevezés nem rendszertani

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

Új kötőanyagrendszer előállítása ipari hulladékanyag mechanokémiai aktiválásával

Új kötőanyagrendszer előállítása ipari hulladékanyag mechanokémiai aktiválásával Új kötőanyagrendszer előállítása ipari hulladékanyag mechanokémiai aktiválásával Szerző: Hullár Hanna Dóra, Anyagmérnök BSc, IV. évfolyam Témavezető: Balczár Ida Anna, PhD hallgató Munka helyszíne: PE-MK,

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A

Részletesebben

A műanyagok és az autózás jövője

A műanyagok és az autózás jövője A MÛANYAGOK ALKALMAZÁSA 3.2 A műanyagok és az autózás jövője Tárgyszavak: gépkocsigyártás;alternatív üzemanyag; műanyag alkatrészek; multimédiás eszközök; belsőtéri kényelem; Dow Automotive. A mobilitás

Részletesebben

ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus

ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK. Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus ÉLELMISZERIPARI ISMERETEK Cukorrépa (Beta vulgaris var. saccharifera) Dr. Varga Csaba főiskolai adjunktus Jelentősége répafej nyak váll törzs répatest farok Répatest: a levelek nélküli répanövény, melynek

Részletesebben

4. sz. melléklete az OGYI-T-10363/01-03 sz. Forgalomba hozatali engedély módosításának BETEGTÁJÉKOZTATÓ

4. sz. melléklete az OGYI-T-10363/01-03 sz. Forgalomba hozatali engedély módosításának BETEGTÁJÉKOZTATÓ 4. sz. melléklete az OGYI-T-10363/01-03 sz. Forgalomba hozatali engedély módosításának Budapest, 2006. augusztus 25. Szám: 7814/41/2006 7813/41/2006 26 526/41/2005 Eloadó: dr. Mészáros Gabriella Módosította:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 929 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 929 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007929T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 929 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 80846 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 004 708 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 004 708 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000004708T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 708 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 797 (22) A bejelentés napja: 0.

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 22. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Fluorelasztomer tömítések hő- és hidegállósága Fluorkopolimer- és fluorterpolimer-minták feszültségrelaxációját és tömítési tulajdonságait vizsgálták. Az eredményeket a megfelelő

Részletesebben

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével

Részletesebben

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása A méz összetétele és élettani hatása A méz a növények nektárjából a méhek által előállított termék. A nektár a növények kiválasztási folyamatai során keletkezik, híg cukortartalmú oldat, amely a méheket

Részletesebben

Az élelmiszerek romlásos jelenségei

Az élelmiszerek romlásos jelenségei Az élelmiszerek romlásos jelenségei A nyers élelmiszerek élő sejt- és szövetrendszere a romlási folyamatokkal szemben a terményeknek természetes immunitást biztosít. Ez az immunitás azonban csak addig

Részletesebben

MUNKAANYAG. Sziklainé Farkas Bernadett. Felvert tészták I. A követelménymodul megnevezése: Cukrászati termékkészítés

MUNKAANYAG. Sziklainé Farkas Bernadett. Felvert tészták I. A követelménymodul megnevezése: Cukrászati termékkészítés Sziklainé Farkas Bernadett Felvert tészták I. A követelménymodul megnevezése: Cukrászati termékkészítés A követelménymodul száma: 0536-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-016-30 FELVERT

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP

A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont A 2009/2010. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) forduló A VERSENYZŐ ADATAI KÉMIA I-II. KATEGÓRIA FELADATLAP A

Részletesebben

A GAMMA-VALEROLAKTON, ÉS ELŐÁLLÍTÁSA A LEVULINSAV KATALITIKUS TRANSZFER HIDROGÉNEZÉSÉVEL. Fábos Viktória

A GAMMA-VALEROLAKTON, ÉS ELŐÁLLÍTÁSA A LEVULINSAV KATALITIKUS TRANSZFER HIDROGÉNEZÉSÉVEL. Fábos Viktória A GAMMA-VALELAKTN, ÉS ELŐÁLLÍTÁSA A LEVULINSAV KATALITIKUS TANSZFE IDGÉNEZÉSÉVEL Fábos Viktória Témavezető: Prof. orváth István Tamás egyetemi tanár Kémia Doktori Iskola vezető: Prof. Inzelt György SZINTETIKUS

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás

Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377

OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 A kutatás célja Égésgátló szerekkel társított műanyagok hőbomlását tanulmányoztuk abból a célból, hogy feltárjuk az

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Lézeres felületkezelés a műanyag-feldolgozásban A lézerrel működő berendezések és technológiák ma már sokoldalú felhasználást tesznek lehetővé. A műanyagfelületek feliratozása már

Részletesebben

9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája.

9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája. 9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája. 9.1. Földgáz kitermelés. Földgáz összetevői. 9.2. Földgázszállítás, tárolás. 9.3. Földgáz feldolgozás termékei, felhasználásuk. 9.4. Nagyfogyasztó: Elektromos

Részletesebben

Tárgyszavak: kompozit; önerősítés; polipropilén; műanyag-feldolgozás; mechanikai tulajdonságok.

Tárgyszavak: kompozit; önerősítés; polipropilén; műanyag-feldolgozás; mechanikai tulajdonságok. MŰANYAGFAJTÁK Önerősített műanyagkompozitok Az önerősített polimerrendszerek amelyek alapanyaga döntően polipropilén előállítására ma már több technológia ismert. Ütésállóságuk és szilárdságuk nagyobb

Részletesebben

Sejttenyésztési alapismeretek

Sejttenyésztési alapismeretek Sejttenyésztési alapismeretek 1. Bevezetés A sejteknek ún. sejtkultúrákban történő tenyésztése (a sejteket az eredeti helyükről eltávolítva in vitro tartjuk fenn ill. szaporítjuk) és tanulmányozása több

Részletesebben

származó ammóniaemisszió kezelése

származó ammóniaemisszió kezelése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet

Részletesebben

Műanyagok galvanizálása

Műanyagok galvanizálása BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1400/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MEZŐLABOR Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium (8500 Pápa, Jókai utca 32.) akkreditált területe: I. Az akkreditált

Részletesebben

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam

Szakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam 9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43 A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari technikus és vegyianyaggyártó szakképesítést szerzőknek Ismerteti a vegyipari technológiák anyag és energia ellátását. Bemutatja a vegyiparban szükséges fontosabb

Részletesebben

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással

Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással A MÛANYAGOK FELDOLGOZÁSA 2.1 2.2 1.1 Átlátszó műanyagtermékek előállítása fröccsöntéssel és fóliahúzással Tárgyszavak: átlátszó műanyag; fröccsöntés; dombornyomás; hibalehetőségek; új technológiák; extrudálás;

Részletesebben

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról

Részletesebben

Aminosavak, peptidek, fehérjék

Aminosavak, peptidek, fehérjék Aminosavak, peptidek, fehérjék Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A fehérjék felépítésében mindössze 20- féle aminosav vesz részt. Ezek általános képlete: Az aminosavakban, mint arra nevük is utal van

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 007 328 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 007 328 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000007328T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 328 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 797669 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK

AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK AMINOSAVAK, FEHÉRJÉK Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Felosztás A fehérjéket feloszthatjuk aszerint, hogy

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Műanyag felületek módosítása különleges bevonatokkal A műanyagok felületét bevonatokkal, fóliázással, adalékolással és technológiai módszerekkel is lehet változtatni a felhasználási

Részletesebben

A palagáz várható hatása az USA műanyagiparára

A palagáz várható hatása az USA műanyagiparára VEZETŐI ISMERETEK A palagáz várható hatása az USA műanyagiparára Az USA-ban nagy reményeket fűznek a palagázhoz, amely amellett, hogy új, olcsó energiaforrást jelent, ugyancsak olcsó alapanyagforrása lehet

Részletesebben

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval

Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval MÛANYAGFAJTÁK 1.3 1.5 3.18 Poliészterszövet ragasztása fólia alakú poliuretán ömledékragasztóval Tárgyszavak: poliészterszövet; poliuretán; ömledékragasztó; ragasztás; felületkezelés; ragasztási szilárdság.

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

MSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH

MSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH MSZAKI ZOMÁNCOK ÉS ÜVEGEK ELLENÁLLÁSI VISEL- KEDÉSE IGEN KORROZÍV KÖZEGBEN Dr. Günter Schäfer - Pfaudler Werke GmbH (Email 2004/6) 1. ÖSSZEGZÉS Összehasonlító korróziós próbákat végeztünk lúgokban a Pfaudler

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA A jövő csomagolóanyagai a műanyagok A csomagolóiparral szemben egyre nagyobb igényeket támasztanak, egyúttal azt is elvárják, hogy csökkentse a felhasznált anyagok és a hulladék mennyiségét.

Részletesebben

4. sz. melléklete az OGYI-T-6602/01-02, OGYI-T-6603/01-02 sz. Forgalombahozatali engedély felújításának

4. sz. melléklete az OGYI-T-6602/01-02, OGYI-T-6603/01-02 sz. Forgalombahozatali engedély felújításának 4. sz. melléklete az OGYI-T-6602/01-02, OGYI-T-6603/01-02 sz. Forgalombahozatali engedély felújításának Budapest, 2004.április 29. Szám: 23943/55/2003 Eloadó: dr. Mészáros G. /HTM Melléklet: Tárgy: Betegtájékoztató

Részletesebben

A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA. az orvostechnikában A PEEK

A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA. az orvostechnikában A PEEK A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA 4.4 1.3 A PEEK és más high-tech műanyagok az orvostechnikában Tárgyszavak: hőálló műszaki műanyag; PEEK; összehasonlítás más polimerekkel; tulajdonságok; feldolgozhatóság; sterilizálhatóság;

Részletesebben

2016. 01. 28 Róka András

2016. 01. 28 Róka András ALkonyhaKÍMIA 2016. 01. 28 Róka András A makromolekulák mindennapjaink részévé váltak A Magnufuel fő része két neodímium mágnes (NdFeB). Amikor az üzemanyag keresztülhalad az erős mágneses mezőkön, a szénhidrát

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1400/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: MEZŐLABOR Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium (8500 Pápa, Jókai utca

Részletesebben

Biopolimerek 1. Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs

Biopolimerek 1. Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs Biopolimerek 1 Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs MTA BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar, Polimertechnika Tanszék 2016. Május 3. Mi

Részletesebben

Spektroszkópiai módszerek és ezek más módszerrel kombinált változatainak alkalmazása a műanyagiparban

Spektroszkópiai módszerek és ezek más módszerrel kombinált változatainak alkalmazása a műanyagiparban A MÛANYAGOK TULAJDONSÁGAI 1.3 Spektroszkópiai módszerek és ezek más módszerrel kombinált változatainak alkalmazása a műanyagiparban Tárgyszavak: műanyagok elemzése; IV spektroszkópia; termoanalízis; DSC;

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK

A HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

Modern, ökohatékony technológiák. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó

Modern, ökohatékony technológiák. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Modern, ökohatékony technológiák Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Bevezetés Manapság előtérbe kerülnek a modern, ökohatékony technológiák, melyek teljesítményükben, gazdaságilag is megfelelőek, de emellett

Részletesebben

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK

MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK MŰANYAGFAJTÁK ÉS KOMPOZITOK Környezetbarát és hőálló poliamidok Megújuló nyersanyagforrásokból ma már műszaki műanyagokat is gyártanak. Ezek iránt elsősorban az autóiparban érdeklődnek. A fejlesztők arra

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Korszerű tömítések A tömítések közül a poliuretánból készülteket alig ismerik, pedig vannak speciális célokra alkalmazható, kiemelkedően jó változataik. Bizonyos alkalmazásokra a

Részletesebben

Milyen mentesítő anyagokat használjunk, milyen eljárásokat alkalmazzunk veszélyes anyag beavatkozások után?

Milyen mentesítő anyagokat használjunk, milyen eljárásokat alkalmazzunk veszélyes anyag beavatkozások után? Kuti Rajmund Milyen mentesítő anyagokat használjunk, milyen eljárásokat alkalmazzunk veszélyes anyag beavatkozások után? A veszélyes vegyi anyagok előállítása, tárolása vagy szállítása során bekövetkező

Részletesebben

Az ózonréteg sérülése

Az ózonréteg sérülése Az üvegházhatás Már a 19. században felismerték hogy a légköri CO2 üvegházhatást okoz. Üvegházhatás nélkül a felszínen 2 m-es magasságban 14 oc-os hmérséklet helyett kb. 2 oc lenne. Az üvegházhatás mértéke

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok felosztása Szilárd anyagok Kristályos szerkezetűek Üvegszerű anyagok

Részletesebben