MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT Budapest, Pf. 62 Telefon , Fax

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu"

Átírás

1 MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon , Fax

2 Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái Az érintkezések illetve az érintkezôk jellemzôi Az érintkezési ellenállás Az áramvezetôk és az érintkezôk veszteségei Az érintkezôk és az áramvezetôk melegedése Áramvezetôk és csatlakozások anyagai Szempontok az áramvezetôk és érintkezések anyag kiválasztásához FAJLAGOS ELLENÁLLÁS ILLETVE VILLAMOS VEZETÔKÉPESSÉG A MEGENGEDHETÔ ZÁRLATI IGÉNYBEVÉTEL HÔMÉRSÉKLETE ÉRINTKEZÉSEK ÁTMENETI ELLENÁLLÁSA MECHANIKAI TULAJDONSÁGOK DILATÁCIÓ RELAXÁCIÓ FESZÜLTSÉGKORRÓZIÓ Összefoglalás Irodalom

3 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái A villamos érintkezôk szerkezeti felépítésük, mûködtetési körülményeik, igénybevételük és elhasználódásuk jellege szerint lényegesen különböznek egymástól. A felsorolt jellemzôknek megfelelôen, a következô érintkezési módokat célszerû megkülönböztetni: Rögzített vagy merev érintkezés, amikor üzem közben a felületeket nem távolítjuk el egymástól. A kötés lehet bontható (pl. csavaros kötés illetve rugóerôvel összeszorított) vagy egyszerû módszerrel nem bontható (pl. szegecselt, forrasztott vagy hegesztett). Ide soroljuk a gyûjtôsín-csatlakozásokat, a motorok tekercskivezetéseinek kötéseit stb.. Csúszó és görgôs érintkezés esetében az érintkezô felületek szabadon elmozdulhatnak egymáson anélkül, hogy közben a villamos érintkezés megszûnne közöttük. Ilyen érintkezéssel találkozunk a villamos gépek szénkeféinél, a villamos áramszedôknél, a kisfeszültségû megszakítók és toroidok csúszó vagy görgôs érintkezô kialakításainál. A kapcsoló (nyitó-záró) érintkezés során az érintkezô felületek idôlegesen eltávolodnak egymástól. Ezek a kapcsoló érintkezôk az elektromechanikus kapcsolókészülékek legfontosabb része(i), amelyeknek a feladata az áram biztonságos vezetésén kívül az áramkör megbízható kapcsolása is. 2. Az érintkezések illetve az érintkezôk jellemzôi A villamos áramutakban a megbízható kötések, csatlakozások és érintkezések kialakítása során az alább felsorolt jellemzôk alapvetô ismerete szükséges: az érintkezési ellenállás, az áramvezetôk és az érintkezések veszteségei, az érintkezôk és az áramvezetôk melegedése, az áramvezetôk és a csatlakozások anyagai, villamos és mechanikai szempontok a csatlakozások kialakításakor (ellenállás-változás, zárlati igénybevétel, mechanikai igénybevétel, dilatáció, relaxáció, feszültségkorrózió, élettartam, környezeti hatások, tokozás stb.). 5

4 3. AZ ÉRINTKEZÉSI ELLENÁLLÁS Végezzünk feszültségesés-mérést az 1. ábra elrendezésében az azonos anyagú és keresztmetszetû vezetôk között, az l távolságra lévô A-B pontok között, a névleges üzemi áram ( ) mellett. Azt tapasztaljuk, hogy a b) esetben, amikor érintkezési helyet is kialakítottunk (a vezetôt középen elvágtuk és F erôvel összeszorítottuk) lényegesen nagyobb a feszültségesés, mint a folytonos vezetô esetében. Mivel az áramok a kétféle elrendezésben azonosak, ezt a feszültségesés-többletet a b) esetben az R é érintkezési ellenállás okozza, amely hozzáadódik az l hosszúságú vezetôdarab R v ellenállásához. A kettô összege adja az ún. átmeneti ellenállást, az R á -t: R á = R v + R é. (3.1) F A A R 1 = U AB1 =R v R 2 = U AB2 =R á U AB1 I U AB2 I U AB2 > U AB1 B B R v = ρ I A v a.) F b.) 1. ábra Az érintkezési ellenállás értelmezése Az érintkezés minôségét az R é érintkezési ellenállás nagysága határozza meg, amely két részbôl tevôdik össze, az R sz szûkületi ellenállásból, valamint az R h hártya vagy réteg ellenállásból. A szûkületi ellenállást az hozza létre, hogy az áramvonalak az egyik érintkezôbôl a másikba való áthadásakor összesûrûsödnek. Bármilyen simára készítjük ugyanis az érintkezôk felületét, mikroszkóp alatt vizsgálva mindig találunk rajtuk kiemelkedô részeket, tehát a felület rücskös. A nyomóerô növelésével a kis érintkezési pontok találkozási felületei nônek, sôt újabb érintkezési pontok jönnek létre. Befolyásolja az érintkezési ellenállás értékét az érintkezôk anyaga is, 6

5 továbbá az érintkezôk felületén kialakuló fémoxidok, szulfidok és egyéb szennyezô rétegek. Ez utóbbi réteg ellenállás, amit hártya ellenállásnak is nevezünk, attól függ, hogy mekkora az érintkezési hely hômérséklete és mennyi idô áll rendelkezésre a réteg kialakulására. A mérési eredmények alapján az érintkezési ellenállás jól közelíthetô az R é = R sz + R h = c / (0,1.F) Κ (3.2) összefüggéssel, ahol R é -t Ω-ban kapjuk, ha az érintkezést összeszorító F erô N; c az érintkezôk anyagától függô állandó, beleértve a hártyás állapotot is [pl. oxidtól megtisztított réz-réz érintkezônél (0,8... 1,4) 10-2, oxidos ónozott réz-ónozott réz érintkezônél , oxidtól megtisztított alumínium-alumínium érintkezônél ( ) 10-2 ] és Κ az érintkezés alaktényezôje, amely pontérintkezésnél 0,5, vonalérintkezésnél 0,67 és síkérintkezésnél 1,0 értékûnek vehetô. Az empírikus összefüggés természetesen csak közelítô számításra alkalmas, mert a tényleges érintkezô felületek nagyságát megállapítani igen nehéz, valamint a nagyobb összeszorító erôk miatt maradandó alakváltozás léphet fel. Az oxidos érintkezô felület pl. a rézoxid hártya hatását a következô tájékoztató számítás mutatja be. Tételezzünk fel egy a = 0,1 mm = 10-4 m átmérôjû érintkezési felületet és az érintkezôk felületén v= 0,01 µm =10-8 m vastag hártyát, amelynek fajlagos ellenállása ρ h =100Ωm. A hártya ellenállása: R h = 4 ρ h 2v / a 2 π = / (10-4 ) 2 π = 254,6 Ω. (3.3) A szûkületi ellenállás a levezetés mellôzésével, ς Cu 55 C = Ωm fajlagos ellenállással számolva: R sz = ρ Cu / 2(a/2) = / 2 (10-4 /2) = Ω, (3.4) azaz több nagyságrenddel kisebb a hártyaellenállásnál. A meglepô eredmény ellenére áramvezetéskor a gyakorlatban a hártya mechanikus feltörését illetve a hártya feszültségátütését figyelhetjük meg. Végeredményben az érintkezô hártyás állapota minden esetben ellenállás-növekedést eredményez, a fémtiszta érintkezéshez viszonyítva. Feladatunk az, hogy ezt az ellenállás-növekedést az adott határokon belül tartsuk, figyelembe véve a megengedhetô melegedést. Az átmeneti ellenállás függését az érintkezési nyomóerôtôl a 2. ábra szemlélteti, míg az ellenállás-változás az igénybevétel idôtartamától függôen a 3. ábrán látható. 7

6 2. ábra Az átmeneti ellenállás változása a nyomóerô függvényében, színezüst érintkezô 3. ábra Az átmeneti ellenállás változása az igénybevétel függvényében (ezüstözött réz érintkezés kéndioxiddal szennyezett atmoszférában) R á, 10-4 Ω 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, F,N 70 Átmeneti ellenállás R á,mω Igénybevétel idôtartam tüz, s 4. Az áramvezetôk és az érintkezôk veszteségei Az áramvezetôk és az érintkezôk veszteségeit az áramút megengedett árama, az áramutakban kialakuló árameloszlás és az áramvezetô részek ellenállás-változása illetve az érintkezések ellenállás-változása határozza meg. Korábban már láttuk, hogy az áramút vagy az érintkezôként felhasznált anyagok minôsége meghatározó. Az áramút veszteségének meghatározása során elôször kiszámítjuk az érintkezô illetve az áramvezetôrész ellenállását az érintkezési hely nélkül: 8 R v = ρ v l / A v W v = 2 R v, (4.1)

7 majd az érintkezési vagy csatlakozási hely veszteségét, az érintkezési ellenállás (3.2)-es empírikus összefüggéssel számított közelítô értékébôl határozzuk meg: R é = c / (0,1 F) Κ W é = 2 R é. (4.2) A számítás az áramút szakaszokra bontásával végezhetô el, amikor is figyelembe vesszük az áramútban elôforduló anyagminôség-változást, a vezetô-keresztmetszet és a hôátadó felület változásait, továbbá a hôátadás eltérô viszonyait (részleges burkolás vagy takarás, tokozás). 5. Az érintkezôk és az áramvezetôk melegedése Az érintkezési ellenálláson átfolyó áram hatására az érintkezôk felmelegszenek. Már kismérvû melegedés is fokozza az érintkezési felületek oxidációját. Nagyobb melegedés az érintkezôk kilágyulásához, majd az érintkezô felületek megolvadásához, végül az érintkezôk hegedéséhez vezethet. Az érintkezési pont melegedése elméletben közel arányos az érintkezési helyen fellépô feszültségesés négyzetével: τ sz = ϑ é ϑ 0 = U2 sz / 8 λρ, (5.1) ahol ϑ é és ϑ o az érintkezési pont illetve annak környezetében az áramvezetô hômérséklete, o C; U sz az érintkezési hely (szükületi hely) feszültségesése, V; ρ az érintkezô fajlagos ellenállása, Ωm; λ az érintkezô anyag hôvezetési tényezôje W/m o C. A ϑ é meghatározásakor figyelembe kell venni az érintkezési ellenállás hôfokfüggését és ismernünk kell az érintkezés környezetének ϑ o hôfokát, azaz az áram hozzávezetésének a hatását. Ez a hatás két részbôl áll. Az elsô rész az állandó keresztmetszetû áramvezetô vagy érintkezôtartó állandósult melegedése: τ i = 2 R v / α S, (5.2) míg a második rész az érintkezô melegedése: τ u = U sz (τ i ) 1/2 / 2 (λρ) 1/2. (5.3) 9

8 x dx ϑ τ i 1 p = λ A α K ϑ k τ u τ sz x 4. ábra Az érintkezési pont hômérséklete, az áram hozzávezetések melegedésének figyelembevételével A komponensek ismeretében már felírható az érintkezési pont hômérséklete (4. ábra): ϑ é = τ i + τ u + τ sz + ϑ körny. = = 2 R v / α S + U sz (τ i ) 1/2 / 2 (λρ) 1/2 + + U sz 2 / 8 λρ + ϑ körny (5.4) A melegedés értékeléséhez az MSZ EN : Kisfeszültségû kapcsoló- és vezérlôberendezések szabvány 3. táblázata, vagy a ma még érvényben lévô MSZ 1600/1: Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségû erôsáramú villamos berendezések számára szabvány 7.3 pontja és az M4... M7. táblázatai alkalmazhatók. Az MSZ EN szerint külsô szigetelt vezetô számára készülô csatlakozókapocsra a megengedett melegedés 70 K, ha a környezeti hômérséklet o C értékhatárok közé esik. Ugyanakkor a gyûjtôsínek és vezetôk, eltávolítható vagy kihúzható részek dugaszolható érintkezôire, amelyek a gyûjtôsínekhez csatlakoznak a következô melegedési korlátokat kell figyelembe venni: az áramvezetô anyagának szilárdságát, a szomszédos készülékelemekre kifejtett hatást, 10

9 az áramvezetôvel érintkezésben lévô szigetelôanyagok megengedhetô melegedését, a vezetô hômérsékletének a hozzá csatlakoztatott készülékekre kifejtett hatását, a dugaszolható érintkezôk esetén az érintkezô anyagának fajtáját és felületkezelését. Az MSZ 1600/1 a szigetelt vezetôk alapterhelhetôségi értékeit írja elô, a szigetelés, a keresztmetszet és a terhelhetôségi csoport (A, B és C) figyelembevételével réz- és alumínium-vezetôkre (5. ábra), továbbá megadja a szerelés körülményeire vonatkozó módosító tényezôket. A terhelési csoportok besorolási szempontjai: az A terhelési csoportba tartoznak a tömör szerelôlapon illetve több rétegben futó védôcsövekben elhelyezett vezetékek, kivéve a lakások fogyasztásmérô utáni vezetékeit; a B terhelési csoportba az A terhelési csoportba nem tartozó vezetékek és a lakások villamos alapfûtési vezetékei tartoznak, kivéve a lakások fogyasztásmérô utáni vezetékeit; a C terhelési csoportba a lakások fogyasztásmérô utáni vezetékei tartoznak, kivéve a villamos alapfûtés vezetékeit. A módosító tényezôk figyelembe veszik a 20 o C-tól eltérô környezeti hômérsékletet (pl. M vezetéknél 40 o C-nál k 1 = 0,82), a közös védôcsôben futó terhelt vezetôerek számát (pl. 6 db terhelt érnél k 2 = 0,75) és a közös köpenyû vezetékek, vezetékkötegek illetve többerû vezetékek esetén az egymás mellett futó védôcsövek, vezetékcsatornák és vezetékkötegek számát (pl. süllyesztett szerelésnél, 5 db védôcsônél k 3 = 0,65, falon kívül szerelve k 3 = 0,73). Az érintkezôk zárlati áram okozta melegédésének számítása a tartós üzemi melegedés számításánál nehezebb feladat, tekintettel az igen gyakran változó paraméterekre. Az érintkezôk hegedési határesetében, elfogadható közelítésként a maximális érintkezési nyomóerô az F = K I cs 2 (5.5) összefüggéssel számítható, ahol F az eredô érintkezési nyomóerô, N; I cs a zárlati áram csúcsértéke, ka; K anyagtól függô állandó, amely pl. réz-réz érintkezôk esetében 0,61, réz-alumínium csatlakozásoknál 0,4 értékû. Az érintkezési nyomóerô meghatározásához a zárlati áram dinamikus hatását kell kiszámítani, hozzáadva az érintkezô rugók erejét. Amennyiben nagy érintkezési nyomóerô adódik, amely az érintkezô anyagok deformációját eredményezné, akkor párhuzamos áramutakat illetve érintkezôelrendezést célszerû kialakítani. 11

10 1000 Terhelô áram [A] Cu A csoport Cu B csoport Cu C csoport AI A csoport Vezetô keresztmetszet, A v [mm 2 ] 5. ábra Mûanyag szigetelésû réz- és alumíniumvezeték alapterhelhetôsége az MSZ 1600/1 szabvány szerint 6. Áramvezetôk és csatlakozások anyagai A villamosipari alkalmazást figyelembe véve az áramvezetôk legnagyobb hányada réz vagy alumínium alapanyagúak illetve ezek ötvözetei. A készülékek érintkezôi a leggyakrabban rézbôl vagy ezüstbôl illetve ezek ötvözeteibôl készülnek. A csatlakozás (csatlakozókapocs) anyaga (vörös)réz, sárgaréz, ritkán vas és a felületkezelés horgany, nikkel, ón, ezüst stb.. Nézzük összehasonlító jelleggel a leggyakrabban alkalmazott réz és alumínium villamos áramvezetô anyagok jellemzôit (1. táblázat). A táblázat adatai alapján beltéri felhasználás illetve épületvillamosítási szempontból a sûrûség kivételével a villamosipari alkalmazásra a réz látszik a legmegfelelôbbnek. Ezen nem ront az a tény sem, hogy a kb. 1:3 sûrûségarányon túlmenôen az Al vezetô a szabadtéri alkalmazás során jobban ellenáll a kéndioxidot tartalmazó légköri szennyezôdésnek (ez a táblázat adatai alapján nem állapítható meg). 12

11 Jellemzôk megnevezése CuE 99,9 Al 99,5 (félkemény) (félkemény) Fajlagos villamos ellenállás 20 C-on, ρ 20 (10-8 Ωm) 1,759 2,874 Ellenállás hôfoktényezôje, β 20 ( / C) 3,93 4,05 Szakítószilárdság, σ B (10 N/mm 2 ) Nyúlás 200 mm-es jeltávolságon mérve, δ (%) , Folyáshatár alsó 24 7 σ 0,2 / 10 (N/mm 2 ) felsô 34 9 Sûrûség, d (10 3 kg/m 3 ) 8, ,94 2,7 Fajhô C között, c 20 (10 3 J / kg C) 0,385 0,921 Lineáris hôtágulási tényezô, α 20 ( / C) Hôvezetési tényezô, λ 20 (W / m C) Olvadási hômérséklet, υ olv ( C) Szempontok az áramvezetôk és érintkezések anyag kiválasztásához 1. táblázat Villamosipari réz és alumínium jellemzôi 7.1 FAJLAGOS ELLENÁLLÁS ILLETVE VILLAMOS VEZETÔKÉPESSÉG A nagyobb fajlagos ellenállású Al-vezetôk keresztmetszetét növelnünk kell a rézhez viszonyítva, ha ugyanakkora teljesítményt akarunk átvinni (lásd a 3. ábrát). Más megfogalmazás szerint normál üzemi körülmények között (tartós üzem), növekvô névleges üzemi áram és keresztmetszet mellett rézvezetôknél ,32 A/mm 2, alumíniumvezetôknél 8,7... 1,06 A/mm 2 áramsûrûséggel számolhatunk. Külön elemzés tárgyát képezi a villamos hálózatban felépô veszteségek és vezetô keresztmetszetek optimalizációs számítása, amely általában a nagyobb keresztmetszetû réz vezetôk gazdaságos villamosipari alkalmazását jelöli ki, csökkentve ezzel az áramsûrûséget. 13

12 7.2 A MEGENGEDHETÔ ZÁRLATI IGÉNYBEVÉTEL HÔMÉRSÉKLETE Az MSZ 1600/1 szabvány szerint a zárlati melegedés során megengedhetô határ hômérséklet az alacsonyabb olvadáspontú és képlékenyebb alumínium esetében 150 o C, míg a nagyobb olvadáspontú és folyáshatárú rézvezetô esetében o C, sôt a szilikonszigeteléssel ellátott vezetônél a 300 o C is elképzelhetô, számottevô mechanikai szilárdsági tulajdonság romlása nélkül. 7.3 ÉRINTKEZÉSEK ÁTMENETI ELLENÁLLÁSA A fémtiszta réz és alumínium érintkezések a levegôben már a szobahômérsékleten oxidálódni kezdenek. Mint korábban láttuk ez a réteg nagy ellenállású, így a felületek tisztítása, bevonása (pl. vazelinnel) ajánlatos. A réz- és alumíniumoxidot összehasonlítva megállapítható, hogy a kemény alumíniumoxid eltávolítása igen sok problémát okoz. A rézoxid az érintkezôk zárása során mechanikai segédeszköz nélkül különösebb akadály nélkül feltörhetô. Ezüstözött réz áramvezetôknél nincs probléma, mert az ezüstoxid vezetôképessége gyakorlatilag ugyanolyan nagyságrendû, mint az oxidmentes ezüsté. A horganyzott réz áramvezetôknél sincs probléma, mert a levegôben kialakult bevonati hártya könnyen leválik és a fémes érintkezés újra létrejön. 7.4 MECHANIKAI TULAJDONSÁGOK Az 1. táblázat adatainak összehasonlításából látható, hogy a réz mechanikailag jobban igénybe vehetô (szakítószilárdság és folyáshatár, rugalmas alakváltozás szempontjából) mint az alumínium, viszont a két fém nyúlása között lényeges különbség nincs. A szerelés során elôforduló ismételt hajlító és csavaró igénybevételt az alumínium nehezen vagy egyáltalán nem viseli el, a réz erre kevésbé érzékeny. 7.5 DILATÁCIÓ A villamos berendezésekben egymás mellett általában nem azonos hôtágulású alkatrészek helyezkednek el. Ilyen elrendezés lehet pl. az alumínium sínkötés, az összeszorító acélcsavarokkal együtt. Az alumínium hôtágulása az azonos méretû acél hôtágulásának kétszerese. A melegedés során fellépô hôtágulás mind 14

13 az alumíniumsín, mind az acélcsavar igénybevételét megnöveli. Amennyiben az igénybevétel valamelyik anyag folyáshatárát meghaladja, az megfolyik, következésképpen lehûlt állapotban a villamos érintkezéshez szükséges nyomóerô nem jön létre. Az ilyen sínkötés már kisebb áram esetén annyi, vagy több hôt termel, mint az eredeti névleges áram melletti üzemállapotában. Általában megállapítható, a laza érintkezés felülete könnyen oxidálódik, az érintkezési ellenállás folyamatosan növekszik, míg végül a túlmelegedés miatt az érintkezési hely tönkremenetele következik be (füstöl, tûz keletkezik, áramkör-megszakadás szikrázással stb.). A vázolt jelenség a rézérintkezés választásával nem ennyire kritikus, mert az acélhoz viszonyított hôtágulása csak másfélszeres és a fém folyáshatára az alumíniumhoz viszonyítva közel háromszor nagyobb. 7.6 RELAXÁCIÓ Az igénybe vett alkatrészek alakja kismértékben az igénybevétel idôtartamától függ. Ezt a jelenséget nevezik relaxációnak illetve ernyedésnek. A relaxáció jelenségének a fordítottja a rugalmas utóhatás, amikor a végleges alak az igénybevétel megszûnése után egy bizonyos idô elteltével jön létre. Különösen a magas hômérsékletû (kb. 400 o C) testeknél számíthatunk jelentôs ernyedésre. A relaxáció exponenciális jelleget mutat és elsôsorban a képlékeny anyagok hajlamosak a relaxációra. Legszembetûnôbben a színalumínium kötéseknél figyelhetô meg a legjobban a vázolt folyamat. A sínkötések jóságát a nyomó igénybevétel csökkentésével, valamint rugalmas csavaralátétekkel biztosítják. Fontos szerelés technológiai tanács: a dilatáció és a relaxáció együttes hatása csökkenthetô, ha az elôírt nyomaték biztosítása céljából a csavarok meghúzásához nyomaték-kulcsot alkalmazunk, elkerülve ezzel a túlhúzás káros következményeit. 7.7 FESZÜLTSÉGKORRÓZIÓ A feszültségkorrózió a vezetô anyag kristályhatárain fellépô villamos potenciálkülönbség, valamint a mechanikai igénybevételek (belsô feszültség, használatból eredô jelentôs húzó feszültség, a közeg és az anyag kölcsönhatása stb.) hatására jön létre. A feszültségkorrózió hatására az anyag egyszerûen felreped, anélkül, hogy elôzetesen bármilyen korróziós nyom felfedezhetô lett volna. A korrózióra különösen azok az ötvözetek hajlamosak, amelyek alkotóinak normálpotenciálja a hidrogénhez viszonyítva ellenkezô elôjelûek és különbségük is nagy (lásd a 2. táblázatot). A 15

14 táblázat adataiból kitûnik, hogy a réz, horgany és alumínium egyes ötvözetei különösen hajlamosak a feszültség-korrózióra. Az ezüst, platina és arany ötvözetei csak azért nem jönnek számításba, mert ipari célokra ezeket ritkábban használják. Elem Mg Al Mn Zn Fe Cd Ni Sn Pb H Cu Ag Pt Au E 0 /V/ -2,4-1,67-1,1-0,76-0,44-0,4-0,25-0,15-0,13 ±0 +0,13 +0,8 +0,86 +1,42 2. táblázat A fémek hidrogénhez viszonyított elektrokémiai feszültségsora A réz-nikkel ötvözetek nem, míg az ezeknél nagyobb potenciálkülönbséget mutató ötvözetek az összetevôk arányától függôen hajlamosak a feszültségkorrózióra. Ha a rézötvözetben a réztartalom 85 %-nál nagyobb a korróziós hajlam kicsi, viszont 80 %-os réztartalom alatt igen erôsen nô a korrózióra való hajlam. A feszültségkorrózió törési formája igen jellegzetes, ez a jelenség leginkább a horganyötvözeteknél figyelhetô meg (régi elnevezés: horganybetegség). A kristályközi elektrolitikus folyamatokat ugyan nem tudjuk megakadályozni, de a kristályhatárokon a repedéseket meg tudjuk szüntetni feszültségmentesítô hôkezeléssel. Ha a hôkezelés valamivel a rekrisztalizációs hômérséklet alatt történik, akkor az anyag mechanikai szilárdsága alig fog csökkenni. További problémát jelent a különbözô fémek érintkezésénél vagy találkozásánál a levegôben jelen lévô páratartalom, esôvíz stb., amely oldott állapotban sókat tartalmaz, azaz elektrolitként viselkedik. Ez az elektrolit ha bekerül az érintkezô felületek közé vagy a lyukakon keresztül a felületi bevonat alatti határfelületi réteghez, akkor a fémek közötti potenciálkülönbség következtében villamos áramot hoz létre. Ez az áram az egyik fémet, éspedig azt, amelyik könnyebben oldódik tönkreteszi. Ez a fém az, amelybôl kationok (pozitív töltésû ionok) lépnek át az elektrolitba. Minél nagyobb mértékû a kationok kilépése a fémbôl, annál erôteljesebb a korróziós folyamat. A 2. táblázatban összefoglalt elektrokémiai feszültségsor figyelembevételével mondhatjuk, hogy a legnegatívabb potenciálú fémek, pl. a magnézium, az alumínium vagy a cink (horgany) oldódik a legkönnyebben. Az elektrokémiai sorban minél távolabb van egymástól két fém, annál nagyobb a közöttük fellépô potenciálkülönbség és annál hamarabb megy tönkre az ezekbôl képzett érintkezés vagy felületi bevonat. Mindig a negatívabb fém korrodál. A 6. ábrán látható az elektrokémiai korrózió példaképpeni hatásvázlata. Az elsô esetben az oldatba jutó Zn a vas érintkezô illetve csatlakozó felületre rakódik le, bevonat formájában. A második esetben a negatívabb vas alapanyagú érintkezô illetve 16

15 elektrolit elektrolit Zn - Zn - Ni - Ni + Fe + Fe + Fe - Fe - csatlakozókapocs fog az oldatba menni és jobb esetben a felületre lerakódni. Ez azzal a veszéllyel jár együtt, hogy a felületi védôbevonat alatt az alapanyag elfogy, végül elvékonyodik az alkatrész és mechanikai igénybevehetôsége jelentôsen leromlik. A példa alapján érzékelhetô a korrózió ellen védô fémbevonat körültekintô kiválasztásának szükségessége. 6. ábra Az elektrokémiai korrózió hatásvázlata 8. Összefoglalás A villamos csatlakozások átmeneti ellenállásainak, veszteségeinek és melegedéseinek elemzése során felsoroltuk azokat a fôbb szempontokat, amelyeket az áramvezetôk és áramköri elemek kiválasztásakor célszerû figyelembe venni. Összehasonlító jelleggel bemutattuk a mai villanyszerelési technológi két leggyakrabban használt áramvezetô anyagát, a rezet és az alumíniumot, röviden elemzve az alkalmazásuk elônyeit és hátrányait. Az összehasonlítás eredményeként megállapítható, hogy új létesítmények és felújítások tervezése illetve kivitelezése során a réz vagy rézötvözetek választása mûszaki, biztonságtechnikai és megbízhatósági szempontból egyaránt javasolható szemben az alumíniummal, amelynek néhány elônye (kisebb sûrûség, kültéri szabadvezetéki alkalmazás, kisebb fajlagos ár) nem vitatható. Az Európai Unióhoz való csatlakozási szándék, a fejlettebb nyugat-európai piac követelményei összhangban a nemzetközi szabvány ajánlásokkal szintén a réz áramvezetôk és ötvözetek széleskörû alkalmazását követelik meg, ha a nemzetközi tendereken sikeresen kívánunk pályázni. 17

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6.

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. 1 Az anyagválasztás szempontjai: Rendszerkövetelmények: hőmérséklet

Részletesebben

Fémes szerkezeti anyagok

Fémes szerkezeti anyagok Fémek felosztása: Fémes szerkezeti anyagok periódusos rendszerben elfoglalt helyük alapján, sűrűségük alapján: - könnyű fémek, ha ρ 4,5 kg/ dm 3. olvadáspont alapján:

Részletesebben

KULCS_GÉPELEMEKBŐL III.

KULCS_GÉPELEMEKBŐL III. KULCS_GÉPELEMEKBŐL III. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket az adott mérettől

Részletesebben

Hőkezelési eljárások:

Hőkezelési eljárások: Hőkezelési eljárások: Hőkezeléssel az acélok szövetszerkezete és így az anyag tulajdonságai is megváltoznak ~ befolyásoló tényezők: - hevítés hőfoka - hőntartás ideje - kritikus hűtési sebesség - alkalmazott

Részletesebben

Korszerű alumínium ötvözetek és hegesztésük

Korszerű alumínium ötvözetek és hegesztésük MISKOLCI EGYETEM MECHANIKAI TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Korszerű alumínium ötvözetek és hegesztésük Tanulmány Kidolgozta: Dr. Török Imre 1 - Meilinger Ákos 2 1 egyetemi docens, 2 mérnöktanár Készült: a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0029

Részletesebben

KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016.

KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016. KÉRDÉSEK_GÉPELEMEKBŐL_TKK_2016. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket az

Részletesebben

Szigetelők Félvezetők Vezetők

Szigetelők Félvezetők Vezetők Dr. Báder Imre: AZ ELEKTROMOS VEZETŐK Az anyagokat elektromos erőtérben tapasztalt viselkedésük alapján két alapvető csoportba soroljuk: szigetelők (vagy dielektrikumok) és vezetők (vagy konduktorok).

Részletesebben

Oktatási segédlet. Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra. Dr. Jármai Károly.

Oktatási segédlet. Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra. Dr. Jármai Károly. Oktatási segédlet Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra a Létesítmények acélszerkezetei tárgy hallgatóinak Dr. Jármai Károly Miskolci Egyetem 013 1 Acél- és alumínium-szerkezetek

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés

Részletesebben

GÉPJAVÍTÁS IV. SEGÉDLET

GÉPJAVÍTÁS IV. SEGÉDLET Dr. Fazekas Lajos főiskolai docens GÉPJAVÍTÁS IV. SEGÉDLET T A R T A L O M J E G Y Z É K ELŐSZÓ... 3 1. Selectron-eljárás... 4 1.1. Az eljárás módszer szerinti alapváltozatai a következők... 4 1.1.1. Vékony

Részletesebben

Alumínium és ötvözeteinek hegesztése

Alumínium és ötvözeteinek hegesztése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alumínium és ötvözeteinek hegesztése Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Hegesztés előadások Szerző: dr. Palotás Béla 1

Részletesebben

A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák

A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák A.14.1. Bevezetés A gerendák talán a legalapvetőbb szerkezeti elemek. A gerendák különböző típusúak lehetnek és sokféle alakú keresztmetszettel rendelkezhetnek

Részletesebben

Hajlított vasbeton keresztmetszet ellenőrzése III. feszültségi állapotban

Hajlított vasbeton keresztmetszet ellenőrzése III. feszültségi állapotban Hajlított vasbeton keresztmetszet ellenőrzése III. feszültségi állapotban /Határnyomaték számítás/ 4. előadás A számítást III. feszültségi állapotban végezzük. A számításokban feltételezzük, hogy: -a rúd

Részletesebben

Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez?

Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? Próhászkáné Varga Erzsébet Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

KÜLSŐ HENGERES FELÜLET ÉLETTARTAM-NÖVELŐ MEGMUNKÁLÁSA A FELÜLETI RÉTEG TÖMÖRÍTÉSÉVEL

KÜLSŐ HENGERES FELÜLET ÉLETTARTAM-NÖVELŐ MEGMUNKÁLÁSA A FELÜLETI RÉTEG TÖMÖRÍTÉSÉVEL KÜLSŐ HENGERES FELÜLET ÉLETTARTAM-NÖVELŐ MEGMUNKÁLÁSA A FELÜLETI RÉTEG TÖMÖRÍTÉSÉVEL 7.1. Tartósságnövelő megmunkálások Gépek működésekor a legtöbb igénybevétel elsősorban a gépelemek felületét vagy bizonyos

Részletesebben

5. gyakorlat. Szabó Imre Gábor. Szilárdságtan és Tartószerkezetek Tanszék

5. gyakorlat. Szabó Imre Gábor. Szilárdságtan és Tartószerkezetek Tanszék Acélszerkezetek (I.) 5. gyakorlat Csavarozott és hegesztett tt kapcsolatok k Szabó Imre Gábor Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar Szilárdságtan és Tartószerkezetek Tanszék A kapcsolatok kialakítására

Részletesebben

Hidraulika. 5. előadás

Hidraulika. 5. előadás Hidraulika 5. előadás Automatizálás technika alapjai Hidraulika I. előadás Farkas Zsolt BME GT3 2014 1 Hidraulikus energiaátvitel 1. Előnyök kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele, azaz a teljesítménysűrűség

Részletesebben

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat 4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,

Részletesebben

CsAvArbiztosítási rendszer

CsAvArbiztosítási rendszer CsAvArbiztosítási rendszer A mûködési elv Az alátétek a lejtős fogazású belső felülettel, egymással szemben összeragasztva kerülnek értékesítésre, így megkönnyítve az első felszerelést és megakadályozva

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló)

TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) Alapfogalmak, meghatározások TERMOELEM-HİMÉRİK (Elméleti összefoglaló) A termoelektromos átalakítók hımérsékletkülönbség hatására villamos feszültséget szolgáltatnak. Ezért a termoelektromos jelátalakítók

Részletesebben

Nem vas fémek és ötvözetek

Nem vas fémek és ötvözetek Nem vas fémek és ötvözetek Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Nem vas fémek és ötvözetek Áruk jóval magasabb, mint a vasötvözeteké, nagyon sok ipari területen alkalmazzák. Tulajdonságaik alacsony fajsúly,

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYEK FALAZOTT TEHERHORDÓ SZERKEZETEINEK ERÕTANI TERVEZÉSE

ÉPÍTMÉNYEK FALAZOTT TEHERHORDÓ SZERKEZETEINEK ERÕTANI TERVEZÉSE Magyar Népköztársaság Országos Szabvány ÉPÍTMÉNYEK FALAZOTT TEHERHORDÓ SZERKEZETEINEK ERÕTANI TERVEZÉSE MSZ 15023-87 Az MSZ 15023/1-76 helyett G 02 624.042 Statical desing of load carrying masonry constructions

Részletesebben

Siamesi korlátok. a minıség biztonsága

Siamesi korlátok. a minıség biztonsága korlátok Siamesi korlátok a minıség biztonsága Az 1955 óta szabadalmakat és a Siamesi márkanevet birtokló cég sokrétően használható innovatív termékeket juttat a piacra. Nagy tapasztalatának köszönhetıen

Részletesebben

KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016.

KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016. KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket

Részletesebben

A korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása

A korrózió elleni védekezés módszerei. Megfelelő szerkezeti anyag alkalmazása A korrózió elleni védekezés módszerei Megfelelő szerkezeti anyag kiválasztása és alkalmazása Elektrokémiai védelem A korróziós közeg agresszivitásának csökkentése (inhibitorok alkalmazása) Korrózió-elleni

Részletesebben

Segédlet és méretezési táblázatok Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz

Segédlet és méretezési táblázatok Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz Segédlet az Eurocode használatához, méretezési táblázatok profillemezekhez és falkazettákhoz A trapézprofilokat magas minőség, tartósság és formai változatosság jellemzi. Mind a legmagasabb minőséget képviselő

Részletesebben

Kötőelemek tűrései a DIN 267 T2 szerint

Kötőelemek tűrései a DIN 267 T2 szerint - Muszaki katalógus - A kötoelemek turései Kötőelemek tűrései a DIN 267 T2 szerint Általános tudnivalók Amennyiben az egyedi termékszabványokban vagy a megbízási dokumentumokban más nem kerül meghatározásra,

Részletesebben

Műanyagok galvanizálása

Műanyagok galvanizálása BAJOR ANDRÁS Dr. FARKAS SÁNDOR ORION Műanyagok galvanizálása ETO 678.029.665 A műanyagok az ipari termelés legkülönbözőbb területein speciális tulajdonságaik révén kiszorították az egyéb anyagokat. A hőre

Részletesebben

a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1316/2008 számú akkreditálási ügyirathoz A METALCONTROL Anyagvizsgáló és Minõségellenõrzõ Központ Kft. (3540 Miskolc, Vasgyár u. 43.) akkreditált

Részletesebben

Klasszikus analitikai módszerek:

Klasszikus analitikai módszerek: Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek

Részletesebben

A nyírás ellenőrzése

A nyírás ellenőrzése A nyírás ellenőrzése A nyírási ellenállás számítása Ellenőrzés és tervezés nyírásra 7. előadás Nyírásvizsgálat repedésmentes állapotban (I. feszültségi állapotban) A feszültségek az ideális keresztmetszetet

Részletesebben

A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai. Hőtés és hıtermelés 2012. október 31.

A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai. Hőtés és hıtermelés 2012. október 31. A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai Hőtés és hıtermelés 2012. október 31. 1. rész. A hıtermelı berendezéseket jellemzı hatásfokok 2 Az éppen üzemelı hıtermelı berendezés veszteségei

Részletesebben

A.11. Nyomott rudak. A.11.1. Bevezetés

A.11. Nyomott rudak. A.11.1. Bevezetés A.. Nyomott rudak A... Bevezetés A nyomott szerkezeti elem fogalmat általában olyan szerkezeti elemek jelölésére használjuk, amelyekre csak tengelyirányú nyomóerő hat. Ez lehet speciális terhelésű oszlop,

Részletesebben

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői 5.3.1. Termikus szórási eljárások általános jellemzése Termikus szóráskor a por, granulátum, pálca vagy huzal formájában adagolt hozag (1 és 2. táblázatok) részleges vagy teljes megolvasztásával és így

Részletesebben

Korrózióálló acélok zománcozása Barta Emil, Lampart Vegyipari Gépgyár Rt. 8. MZE konferencia, Szeged, 1996

Korrózióálló acélok zománcozása Barta Emil, Lampart Vegyipari Gépgyár Rt. 8. MZE konferencia, Szeged, 1996 Korrózióálló acélok zománcozása Barta Emil, Lampart Vegyipari Gépgyár Rt. 8. MZE konferencia, Szeged, 1996 A mindenkori felhasználási cél függvényében ill. a fizikai-kémiai tulajdonságoktól függően a nemesacélokat

Részletesebben

Gépszerkezettan. A gépelemek méretezésének alapjai

Gépszerkezettan. A gépelemek méretezésének alapjai Gépszerkezettan A gépelemek méretezésének alapjai 1. A gépelemek méretezésének alapjai A gépalkatrészeket leggyakrabban szilárdsági alapon, a megengedhető feszültség figyelembevételével méretezzük. Szükséges:

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1159/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1159/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1159/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. Tiszaújváros Termelés Műszaki Felügyelet Műszaki Vizsgáló Laboratórium

Részletesebben

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK. Anyagtudomány II. Könnyű- és színesfémek. Dr. Rácz Pál egyetemi docens

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK. Anyagtudomány II. Könnyű- és színesfémek. Dr. Rácz Pál egyetemi docens GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK Anyagtudomány II. Könnyű- és színesfémek Dr. Rácz Pál egyetemi docens Budapest 2011. Az alumínium jellemzői Az alumínium a periódusos rendszerben a könnyűfémek között található meg a

Részletesebben

Oktatási segédlet REZGÉSCSILLAPÍTÁS. Dr. Jármai Károly, Dr. Farkas József. Miskolci Egyetem

Oktatási segédlet REZGÉSCSILLAPÍTÁS. Dr. Jármai Károly, Dr. Farkas József. Miskolci Egyetem Oktatási segélet REZGÉSCSILLAPÍTÁS a Nemzetközi Hegesztett Szerkezettervező mérnök képzés hallgatóinak Dr. Jármai Károly, Dr. Farkas József Miskolci Egyetem 4 - - A szerkezeteket különböző inamikus hatások

Részletesebben

KBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család

KBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család Kód: 485-0000.03g G É P K Ö N Y V KBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család Készült: 2002.07.01. TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános ismertetés 2. Műszaki adatok 3. Szerkezeti felépítés, működés 4. Átvétel,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Ujszászi Antal. Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Ujszászi Antal. Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok. A követelménymodul megnevezése: Ujszászi Antal Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés anyagai, hegesztőhuzalok, védőgázok A követelménymodul megnevezése: Hegesztő feladatok A követelménymodul száma: 0240-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN Térfogati hőátadási tényező meghatározása fluidizációs szárításnál TDK

Részletesebben

PASSZÍV ESZKÖZÖK II ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK VESZTESÉGEI 4. ELŐADÁS

PASSZÍV ESZKÖZÖK II ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK VESZTESÉGEI 4. ELŐADÁS PASSZÍV ESZKÖZÖK II ELEKTRONIKAI ALKATRÉSZEK 4. ELŐADÁS Kondenzátorok Tekercsek Transzformátorok Az elektronikában az ellenállások mellett leggyakrabban használt passzív kapcsolási elem a kondenzátor.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dr.Majoros Ferenc. Gépelemek javítása. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok

MUNKAANYAG. Dr.Majoros Ferenc. Gépelemek javítása. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok Dr.Majoros Ferenc Gépelemek javítása A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági gépészeti alapfeladatok A követelménymodul száma: 2276-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-013-30 KÖTŐGÉPELEMEK

Részletesebben

Fafizika 10. elıad. A faanyag szilárds NYME, FMK,

Fafizika 10. elıad. A faanyag szilárds NYME, FMK, Fafizika 10. elıad adás A faanyag szilárds rdságának jellemzése Prof. Dr. Molnár r SándorS NYME, FMK, Faanyagtudományi nyi Intézet A szils zilárdsági és rugalmassági gi vizsgálatok konkrét céljai lehetnek

Részletesebben

Korrózió elleni védelem: TŰZIHORGANYZÁS

Korrózió elleni védelem: TŰZIHORGANYZÁS Korrózió elleni védelem: TŰZIHORGANYZÁS A technológia és tervezési követelmények 2015 Ajánlás: Nagy örömmel ajánljuk a dokumentációt az egyetemek és főiskolák gépészmérnök, építész és építőmérnök, anyagmérnök,

Részletesebben

Elektrokémia a kémiai rendszerek és az elektromos áram kölcsönhatása

Elektrokémia a kémiai rendszerek és az elektromos áram kölcsönhatása 6. előadás Elektrokémia a kémiai rendszerek és az elektromos áram kölcsönhatása A kémiai rendszerek egy része vezeti az elektromosságot, a kémiai reakciók jelentős hányadára hatással vannak az elektromos

Részletesebben

Nemcsak más, hanem jobb! MdA. mágneses dinamikus finomiszapleválasztó TERVEZÉSI SEGÉDLET

Nemcsak más, hanem jobb! MdA. mágneses dinamikus finomiszapleválasztó TERVEZÉSI SEGÉDLET Nemcsak más, hanem jobb! MdA mágneses dinamikus finomiszapleválasztó TERVEZÉSI SEGÉDLET Rólunk A Industria-Technik egy épületgépészeti-, energiatechnikai- és környezetvédelmi mérnöki irodából jött létre.

Részletesebben

ismerd meg! A galvánelemekrõl II. rész

ismerd meg! A galvánelemekrõl II. rész annyi pusztulás után. A mérnöki munkában a legfõbb szempont a megoldás, ez az elsõ lépés, a mellékszempontok feledésbe mennek. A második világháború alatt Magyarországon nehéz problémák adódtak a telefonberendezések

Részletesebben

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész Kerámiák MEHANIKAI TEHNOLÓGIA ÉS ANYAGSZERKEZETTANI TANSZÉK Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész szíto) dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu A k e r ám i a a g örö g ( k iég e t e t t ) s zóból e

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET. 2013/14. 1.

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET. 2013/14. 1. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK M1 TOMPA TESTEK ELLENÁLLÁSTÉNYEZŐJÉNEK VIZSGÁLATA MÉRÉSI SEGÉDLET 013/14. 1. félév 1. Elméleti összefoglaló A folyadékáramlásban lévő,

Részletesebben

1) Ismertesse az egyélű szerszám alakját!

1) Ismertesse az egyélű szerszám alakját! 1 2 1) Ismertesse az egyélű szerszám alakját! 2) Mit ért a szerszám működő élszögein és hogyan határozza meg azokat? A szerszám geometriáját az él relatív mozgásának vektorához működési irányához - viszonyítjuk.

Részletesebben

Csavarorsós Emelő Tervezése

Csavarorsós Emelő Tervezése Csavarorsós Emelő Tervezése Készítette: Róka Tamás Technikus hallgató Tartalomjegyzék. Bevezetés 4. Trapézmenet kialakítása 5 3. tervezés folyamata és a felhasznált összefüggések 6 3.. csavarorsós emelő

Részletesebben

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei.

III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. III/1. Kisfeszültségű vezetékméretezés általános szempontjai (feszültségesés, teljesítményveszteség fogalma, méretezésben szokásos értékei. A vezetékméretezés során, mint minden műszaki berendezés tervezésénél

Részletesebben

Statisztikai módszerek

Statisztikai módszerek Statisztikai módszerek A hibaelemzı módszereknél azt néztük, vannak-e kiugró, kritikus hibák, amelyek a szabályozás kivételei. Ezekkel foglalkozni kell; minıségavító szabályozásra van szükség. A statisztikai

Részletesebben

BMEEOHSAT17 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

BMEEOHSAT17 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK A C É L S Z E R K E Z E T E K I. BMEEOHSAT17 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi ejlesztése HEFOP/004/3.3.1/0001.01

Részletesebben

V. Gyakorlat: Vasbeton gerendák nyírásvizsgálata Készítették: Friedman Noémi és Dr. Huszár Zsolt

V. Gyakorlat: Vasbeton gerendák nyírásvizsgálata Készítették: Friedman Noémi és Dr. Huszár Zsolt . Gyakorlat: asbeton gerenák nyírásvizsgálata Készítették: Frieman Noémi és Dr. Huszár Zsolt -- A nyírási teherbírás vizsgálata A nyírási teherbírás megfelelő, ha a következő követelmények minegyike egyiejűleg

Részletesebben

7. előadás 12-09-16 1

7. előadás 12-09-16 1 7. előadás 12-09-16 1 12-10-05 Általános kémia 2011/2012. I. fé ph = - lg[h3o+] 2 12-10-13 Általános kémia 2011/2012. I. fé 3 1./ Só: gyenge sav/erős bázis 12-10-13 Általános kémia 2011/2012. I. fé 4 2./

Részletesebben

1 Csoportosítsa a kötéseket a hatásmechanizmus szerint! Valamennyi csoportelemre írjon példát is!

1 Csoportosítsa a kötéseket a hatásmechanizmus szerint! Valamennyi csoportelemre írjon példát is! 1 Csoportosítsa a kötéseket a hatásmechanizmus szerint! Valamennyi csoportelemre írjon példát is! Példák: Auto alváz Nyáklapok elemei Ablak műanyagkerete aknafedél Kuplung tárcsa Kólás doboz Csapágyház

Részletesebben

HD 150 HD 200 HD 300 HD 400 HD 500 HD 800 HD 1000 ÁLLÓ ELHELYEZÉSŰ, ZÁRTRENDSZERŰ, TÖBBCÉLÜ FELHASZNÁLÁSRA MELEGVÍZTÁROLÓK

HD 150 HD 200 HD 300 HD 400 HD 500 HD 800 HD 1000 ÁLLÓ ELHELYEZÉSŰ, ZÁRTRENDSZERŰ, TÖBBCÉLÜ FELHASZNÁLÁSRA MELEGVÍZTÁROLÓK KEZELÉSI UTASÍTÁS HD 150 HD 200 HD 300 HD 400 HD 500 HD 800 HD 1000 ÁLLÓ ELHELYEZÉSŰ, ZÁRTRENDSZERŰ, TÖBBCÉLÜ FELHASZNÁLÁSRA MELEGVÍZTÁROLÓK A készülék használatba vétele előtt gondosan olvassa el ezt

Részletesebben

Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez

Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez Construction Termék Adatlap Kiadás dátuma: 2015/09/21 Termékazonosító szám: 02 07 01 01 002 0 000043 Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez Termékleírás A Sikalastic -152

Részletesebben

Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra.

Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra. Hűtőházi szakági tervezés mezőgazdasági és ipari célokra. Lényegi eltérések: Légállapot különbség: A hőmérséklet külső csúcsérték - az alapul vett értékkel az általános felmelegedés miatt egyre feljebb

Részletesebben

Elektromos áram, áramkör, ellenállás

Elektromos áram, áramkör, ellenállás Elektromos áram, áramkör, ellenállás Az anyagok szerkezete Az anyagokat atomok, molekulák építik fel, ezekben negatív elektromos állapotú elektronok és pozitív elektromos állapotú protonok vannak. Az atomokban

Részletesebben

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Szigetelések feladatai, igénybevételei A villamos szigetelés feladata: Az üzemszerűen vagy időszakosan különböző potenciálon lévő vezető részek (fém alkatrészek

Részletesebben

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1

Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 Mérnöki anyagok NGB_AJ001_1 Nem vas fémek és ötvözetek 2011 2010 Dr. Hargitai Hajnalka Forrás: Dr. Dogossy Gábor Nemvas fémek és ötvözetek Könnyűfémek - kis sűrűség - kitűnő korrózióállóság - magas ár

Részletesebben

A fáradási jelenség vizsgálata, hatások, a fáradásra vonatkozó Eurocode szabvány ismertetése

A fáradási jelenség vizsgálata, hatások, a fáradásra vonatkozó Eurocode szabvány ismertetése 1 / 29 oldal A fáradási jelenség vizsgálata, hatások, a fáradásra vonatkozó Eurocode szabvány ismertetése Tartalomjegyzék: Bevezetés Ismétlődő terhelés jellemzői Wöhler-kísérlet, Wöhler-görbe Fáradást

Részletesebben

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok

Magyarkúti József. Anyagvizsgálatok. A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok Magyarkúti József Anyagvizsgálatok A követelménymodul megnevezése: Mérőtermi feladatok A követelménymodul száma: 0275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-50 ANYAGVIZSGÁLATOK ANYAGVIZSGÁLATOK

Részletesebben

Részlet: Orgovány László, Fémek csiszolása és fényezése c. könyvből

Részlet: Orgovány László, Fémek csiszolása és fényezése c. könyvből Részlet: Orgovány László, Fémek csiszolása és fényezése c. könyvből Réz és rézötvözetek elektrokémiai fényezésére. A foszforsav tartalmú fürdők váltak be. Az első fürdőt Jacquet állította össze. Nagy előnye

Részletesebben

FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI

FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK MECHANIKAI TULAJDONSÁGAI A gázok és gzök egyharmad hangsebesség alatti áramlása nem mutat eltérést a folyadékok áramlásánál. Emiatt nem mindig szükséges a kétféle halmazállaot megkülönböztetése.

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület Épületrész (lakás) Megrendelő Polgármesteri Hivatal 3350. Kál szent István tér 2 Teljes épület Kál Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS Oktatási segédlet Szerző: Dr. Somosvári Zsolt DSc professzor emeritus Szerkesztette:

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0988/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0988/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0988/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mertcontrol Metric Minősítő, Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata

Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata Csicsely Ágnes * Témavezetõ: dr. Józsa Zsuzsanna ** és dr. Sajtos István *** 1. A vályog bemutatása A vályog a természetben elõforduló szervetlen alkotórészek

Részletesebben

Mikrohullámok vizsgálata. x o

Mikrohullámok vizsgálata. x o Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia

Részletesebben

Készitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató 2015.12.08.

Készitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató 2015.12.08. Szabó Gyula Kutatásvezetı 1188 Budapest, Címer utca 99/b Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelıség Budapest Tárgy: Kutatási jelentés Hiv.sz.: KTF: 10026-3/2014. Tisztelt felügyelıség

Részletesebben

KORRÓZIÓS VIZSGÁLATOK A műszaki gyakorlatban legelterjedtebben alkalmazott fémek természetes előfordulási formájukban, különböző vegyületek, többnyire oxidok, szulfidok, vagy karbonátok formájában találhatók

Részletesebben

52 524 01 0100 31 01 Nyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője

52 524 01 0100 31 01 Nyomástartóedény-gépész Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője A 0/007 (. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás,

Részletesebben

Feszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra

Feszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra newton Dr. Szalai Kálmán "Vasbetonelmélet" c. tárgya keretében elhangzott előadások alapján k 1000 km k m meter m Ft 1 1 1000 Feszített vasbeton gerendatartó tervezése költségoptimumra deg A következőkben

Részletesebben

Feltétlenül be kell tartani az érvényes kivitelezési utasítást. A termék megfelel az EN 13813 szabványnak. Szabvány / vizsgálati előírás

Feltétlenül be kell tartani az érvényes kivitelezési utasítást. A termék megfelel az EN 13813 szabványnak. Szabvány / vizsgálati előírás Poliuretán habarcs, önterülő, 4-6 mm, 60 C hőmérsékletig terhelhető Jellemzés Alkalmazási terület Tulajdonságok Külső megjelenés Sajátosságok/megjegyzések beltérben, időjárási hatásoknak ki nem tett felületen

Részletesebben

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz

Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz Kémiai fizikai alapok I. Vízminőség, vízvédelem 2009-2010. tavasz 1. A vízmolekula szerkezete Elektronegativitás, polaritás, másodlagos kötések 2. Fizikai tulajdonságok a) Szerkezetből adódó különleges

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: számológép, rajzeszközök

Tájékoztató. Használható segédeszköz: számológép, rajzeszközök 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 525 02 Autószerelő Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a nevét! Ha a vizsgafeladat

Részletesebben

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető.

Áramforrások. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni. Használat előtt van a rendszer egyensúlyban. Újratölthető. Áramforrások Elsődleges cella: áramot termel kémiai anyagokból, melyek a cellába vannak bezárva. Ha a reakció elérte az egyensúlyt, kimerül. Nem tölthető. Másodlagos cella: Használat előtt fel kell tölteni.

Részletesebben

Átlapolt horganyzott lemezek MIG/MAG hegesztése

Átlapolt horganyzott lemezek MIG/MAG hegesztése Átlapolt horganyzott lemezek MIG/MAG hegesztése Az ívhegesztés forrása számos a környezetre káros hatást okoz (UV sugárzás, zaj, füst, fröcskölés ), A horganyzással történı korrózió elleni védelem az autóiparban

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

(2) A R. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A képviselő-testület az önkormányzat összes kiadását 1.1369.

(2) A R. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A képviselő-testület az önkormányzat összes kiadását 1.1369. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2010. (X. 05.) önkormányzati rendelete az Enying Város Önkormányzatának 2100. évi költségvetéséről szóló 7/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete módosításáról

Részletesebben

Haka mûanyag- és alumínium-betétes csõvezeték rendszer

Haka mûanyag- és alumínium-betétes csõvezeték rendszer Haka mûanyag- és alumínium-betétes csõvezeték rendszer Magyarországon forgalomba került Haka csõvezeték rendszert három fõ csoportra oszthatjuk: 5 rétegû alumíniumbetétes csõ (1. ábra) 5 rétegû padlófûtéscsõ

Részletesebben

TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat)

TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat) TENGELYEK, GÖRDÜLŐCSAPÁGYAK (Vázlat) Tengelyek fogalma, csoportosítása Azokat a gépelemeket, amelyek forgó alkatrészeket hordoznak vagy csapágyakon támaszkodva forognak, tengelyeknek nevezzük. A tengelyeket

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS TARTÁLYOK GEOMETRIAI TARTÁLYHITELESÍTÉS HE 31/4-2000 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK 3. ALAPFOGALMAK 3.1 Tartályhitelesítés 3.2 Folyadékos (volumetrikus)

Részletesebben

15.KÚPKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA ÉS SZERSZÁMAI

15.KÚPKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA ÉS SZERSZÁMAI 15.KÚPKEREKEK MEGMUNKÁLÁSA ÉS SZERSZÁMAI Alapadatok Egymást szög alatt metsző tengelyeknél a hajtást kúpkerékpárral valósítjuk meg (15.1 ábra). A gördülő felületek kúpok, ezeken van kiképezve a kerék fogazata.

Részletesebben

5. Biztonságtechnikai ismeretek. 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre

5. Biztonságtechnikai ismeretek. 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre 5. Biztonságtechnikai ismeretek 5.1. A villamos áram hatása az emberi szervezetre Az emberi test maga is vezető, ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lép fel, a testen áram indul

Részletesebben

A MÉRETEZÉS ALAPJAI ÉPÜLETEK TARTÓSZERKEZETI RENDSZEREI ÉS ELEMEI ÉPÜLETEK TERHEINEK SZÁMÍTÁSA AZ MSZ SZERINT

A MÉRETEZÉS ALAPJAI ÉPÜLETEK TARTÓSZERKEZETI RENDSZEREI ÉS ELEMEI ÉPÜLETEK TERHEINEK SZÁMÍTÁSA AZ MSZ SZERINT A MÉRETEZÉS ALAPJAI ÉPÜLETEK TARTÓSZERKEZETI RENDSZEREI ÉS ELEMEI ÉPÜLETEK TERHEINEK SZÁMÍTÁSA AZ MSZ SZERINT ÉPÜLETEK TERHEINEK SZÁMÍTÁSA AZ EUROCODE SZERINT 1 ÉPÜLETEK TARTÓSZERKEZETÉNEK RÉSZEI Helyzetük

Részletesebben

Könnyűfém és szuperötvözetek

Könnyűfém és szuperötvözetek Könnyűfém és szuperötvözetek Anyagismeret a gyakorlatban Dr. Orbulov Imre Norbert Anyagtudomány és Technológia Tanszék Az előadás fő pontjai A könnyűfémek definíciója Alumínium és ötvözetei Magnézium és

Részletesebben

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja Általános és szervetlen kémia Laborelőkészítő előadás VII-VIII. (október 17.) Az elektródok típusai A standardpotenciál meghatározása a cink példáján Számítási példák galvánelemekre Koncentrációs elemek

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz.

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok. BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok BME Anyagtudomány és Technológia Tsz. Bevezetés A kerámiákat régóta használja az orvostechnika implantátumanyagként, elsõsorban bioinert tulajdonságaik, kopásállóságuk

Részletesebben

Korszerű födémszerkezetek a Közép-Európai építési piacon - hosszúpados, előfeszített, extrudált üreges födémpallók

Korszerű födémszerkezetek a Közép-Európai építési piacon - hosszúpados, előfeszített, extrudált üreges födémpallók 1 Fejes István, ügyvezető igazgató, MaHill ITD Ipari Fejlesztő Kft. Korszerű födémszerkezetek a Közép-Európai építési piacon - hosszúpados, előfeszített, extrudált üreges födémpallók 1. Piaci igény A közép-európai

Részletesebben

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő.

= szinkronozó nyomatékkal egyenlő. A 4.45. ábra jelöléseit használva, tételezzük fel, hogy gépünk túllendült és éppen a B pontban üzemel. Mivel a motor által szolgáltatott M 2 nyomaték nagyobb mint az M 1 terhelőnyomaték, a gép forgórészére

Részletesebben

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer Villamos szakmai rendszerszemlélet II. A földelőrendszer A villamos szakmai rendszerszemléletről szóló cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül elsőként a földelőrendszert tárgyaljuk.

Részletesebben

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ

Tartalom ELEKTROSZTATIKA AZ ELEKTROMOS ÁRAM, VEZETÉSI JELENSÉGEK A MÁGNESES MEZÕ Tartalom ELEKTROSZTATIKA 1. Elektrosztatikai alapismeretek... 10 1.1. Emlékeztetõ... 10 2. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye... 14 3. Az elektromos mezõ jellemzése... 18 3.1. Az elektromos

Részletesebben