A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai. Hőtés és hıtermelés október 31.

Átírás

1 A hıtermelı berendezések hatásfoka és fejlesztésének szempontjai Hőtés és hıtermelés október 31.

2 1. rész. A hıtermelı berendezéseket jellemzı hatásfokok 2

3 Az éppen üzemelı hıtermelı berendezés veszteségei 3

4 A hıtermelı berendezés veszteségei hosszabb idıtartam alatt, amelyben üzemi és üzemszüneti állapotok fordulnak elı 4

5 A tüzelıanyaggal bevitt teljesítmény meghatározása az MSZ EN 15378:2008 szabvány szerint A kazánba a szilárd tüzelıanyaggal bevitt energiaáram: Q & bevezetett = m H τ szt x, kw ahol m szt a kazánba bevitt szilárd tüzelıanyag mennyisége, kg; H x a tüzelıanyag főtıértéke (H i, a gyakorlatban korábban elterjedt jelölésével: H a, kj/kg), vagy égéshıje (H s, szokásos korábbi jelölésével: H f, kj/kg); τ a tüzelıanyag-mennyiség elégésének idıtartama, s. 5

6 Néhány szilárd tüzelıanyag főtıértékét a következı táblázat mutatja: Tüzelıanyag Főtıérték, kj/kg Feketeszén 1) Barnaszén 1) Lignit 1) Szénbrikett 1) Keményfa 2) Lucfenyı 2) ) Kéreg 2) ) ) Fapellet 4) ) Forrás: Főtéstechnikai Segédlet, Egyetemi jegyzet, J4-1065, BME, 1988, vagy Völgyes I.: Főtéstechnikai adatok, Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, ) Forrás: Barótfi I.: A fatüzelésrıl körültekintıen, Magyar Installateur, 2009/1. szám, p ) 15-20% nedvességtartalomnál 4) Forrás: Marosi B.: Közeleg egy újabb főtési idıszak, váltsunk biomassza tüzelıanyag főtésre! Magyar Épületgépészet, LVIII. évf. 2009/7-8. szám, p

7 A tüzelıanyaggal bevitt teljesítmény meghatározása az MSZ EN 15378:2008 szabvány szerint A kazánba folyadék halmazállapotú tüzelıanyaggal bevitt energiaáram: 1. eset: ha a tüzelıanyag-vezetékben fogyasztásmérı van, a következık szerint kell eljárni: ellenırizni kell, hogy a mérés ideje alatt csak a vizsgált kazán kap tüzelıanyagot a mérın keresztül; biztosítani kell az égı üzemének állandósult állapotát; meg kell mérni a tüzelıanyag térfogatáramát közvetlenül, vagy a mérıeszköz két leolvasása között eltelt idı segítségével; a bevitt teljesítményt a következı összefüggéssel kell meghatározni: Q & bevezetett = V & ft ρ ft H x, kw V & ft Ahol a folyékony tüzelıanyag térfogatárama, m 3 /s, l/s (a szabványban; ρ ft a folyékony tüzelıanyag sőrősége, kg/m 3, kg/l; H x a tüzelıanyag főtıértéke (H i, kj/kg), vagy égéshıje (H s, kj/kg) 7

8 Néhány folyékony tüzelıanyag jellemzıi: Tüzelıanyag Típus Sőrőség 15 C-on, kg/m 3 Kinematikai viszkozitás, mm 2 /s Égéshı, kj/kg Főtıérték, kj/kg Tüzelıolaj TÜ 5/20 0,820 0,860 2,0 8,0 (20 C-on) Legalább Extra könnyő főtıolaj FA-60/80 Legfeljebb 0,985 Legalább 4,5 (40 C-on) Legalább Könnyő főtıolaj FA-60/120 Legfeljebb 0,985* 4,5 24,0 (100 C-on) Legfeljebb * Propángáz 0,5 051 (folyadék) Butángáz 0,56 0,59 (folyadék) Pébé-gáz 0,525 0,555 (folyadék) * Tájékoztató érték Forrás: január 8

9 2. eset: a tüzelıanyag-vezetékben nincs fogyasztásmérı Ekkor a tüzelıanyag térfogatáramát a szabvány szerint a következık szerint kell meghatározni: meg kell mérni az égı fúvókája elıtti nyomást; meg kell határozni a fúvóka típusát és méretét; a fúvókára (például az égıgyártó által) megadott nyomás/térfogatáram összefüggésbıl meg kell határozni a térfogatáramot. Visszatérı vezetékkel kialakított fúvókák esetében a visszatérı tüzelıanyag-térfogatáramot is mérni kell. 9

10 A tüzelıanyaggal bevitt teljesítmény meghatározása az MSZ EN 15378:2008 szabvány szerint Gáz tüzelıanyag esetében a kazánba bevitt teljesítményt a hivatkozott szabvány szerint a következı összefüggéssel kell meghatározni: Q & bevezetett = V & gáz H x ahol V & gáz a gáz tüzelıanyag térfogatárama, m 3 /s, l/s; H x a tüzelıanyag főtıértéke (H i, kj/kg), vagy égéshıje (H s, kj/kg). 10

11 A gáztérfogat korrekciója az általános gáztörvény alapján: V T p 0 m 0 = Vm = Vm K t Kp Tm p0 Ahol T m a mérési idıszakra vonatkozó átlagos gázhımérséklet abszolút értéke, K, p m = p b + p ϕ p vt, Pa, ahol p b a mérési idıszakra vonatkozó átlagos barometrikus nyomás, Pa; p a mérınél uralkodó gáz túlnyomás átlagos értéke a mérés idıtartama alatt, Pa; ϕ a gáz relatív nedvességtartalma, ha vízgızt is tartalmaz; p vt a parciális vízgıznyomás. A képletben a mérési körülményekre m index és a normál állapotra 0 index vonatkozik 11

12 1. Példa Egy gázkazán felülvizsgálata során a beépített membrános gázmérın 6 perc alatt 1,28 m 3 térfogatváltozást mértünk. Mivel a gázvezetékbe hımérsékletmérı helyet nem építettek be, jó közelítésként a gázmérı mellett mértük a levegı hımérsékletét. A gáztérfogat-mérés idején ez a hımérséklet t m = 19 C volt, a barometrikus nyomás p b = Pa. A gázkazán kisnyomású elosztóhálózatra kapcsolódik, ahol a körzeti nyomásszabályozó állomás szekunder oldalán a gáz nyomása közel állandó, 33 mbar. A gázkazán elıírt csatlakozási nyomása 25 mbar. Mivel a gáznyomás mérésére a membrános gázmérı közvetlen környezetében nincs módunk, a gáz túlnyomását a gázmérıben a környezeti nyomáshoz képest p = 28 mbar = 2800 Pa értékőnek becsüljük. Határozzuk meg a mért gáz térfogatáramot gáztechnikai normál állapotban! (Részeredmények: K t = 0,9863, K p = 1,02926, V gáz = 12,994 m 3 /h) 12

13 A hıtermelı berendezés hatásfoka MSZ EN 15378:2008 Épületek főtési rendszerei. Kazánok és főtırendszerek felügyelete. 13

14 Tüzeléstechnikai hatásfok Az égı üzeme közben, névleges teljesítményen vett hatásfok. A veszteséget az égéstermékkel távozó energia jelenti: η & Qbevezetett Qfüstgáz Qfüstgáz tüz = = 1 Q Q& & bevezetett & & bevezetett A tüzeléstechnikai hatásfok az MSZ EN jelöléseivel: η cmb 100 αch,on = 100 c ( ) c1 Θ + 21 X fg Θair O2, fg,dry = 2 14

15 A füstgáz (égéstermék-veszteség) meghatározása Az égéstermék mért CO 2 -tartalma alapján: Q& égéstermék = ( tégéstermék tlevegı ) A1 CO 2 + B,% Az égéstermék mért O 2 -tartalma alapján: Q& égéstermék = ( t égéstermék t levegı ) A2 21 O 2 + B, % Főtıolaj Földgáz Városi gáz Kokszgáz PB A 1 0,50 0,37 0,35 0,29 0,42 A 2 0,68 0,66 0,63 0,60 0,63 B 0,007 0,009 0,011 0,011 0,008 15

16 2. Példa Határozzuk meg egy gázkazán tüzeléstechnikai hatásfokát a szabvány szerinti módszerrel! Kiinduló adatok: A tüzelıanyag H jelő földgáz, a korábbi példák szerinti összetétellel. Az égéstermék vizsgálatakor mért oxigénkoncentráció mérés alapján legyen 12,5%. Az égéstermék-hımérséklet 106 C, a helyiségh ımérséklet 20 C. Földgáz és adott oxigén-koncentráció esetében az állandókat vegyük fel a következık szerint: A 2 = 0,66, B = 0,009. (A gázkazán tüzeléstechnikai hatásfoka : 92,55%) 16

17 Az égéstermék-veszteség meghatározása gáz tüzelıanyag esetében Az égéstermék-veszteség az égéstermékkel elvitt és az égési levegıvel bevitt hıáram különbsége: Q& égéstermék = m& c t m& ét ét ét élev c lev t lev Az égéstermék tömegárama: m & = [ 1 V& ρ ét Vét,elm + ( λ ) Vlev,elm ] g ét 17

18 A λ légellátási tényezı tényleges értéke az égéstermék szén-dioxid-, vagy oxigén-tartalmából számítható: Az égéstermék-hígítási tényezı: h = CO CO 2max 2s h = 0,21 0,21 O 2s A légellátási tényezı: Vét,elm λ = ( h 1) + 1 V lev,elm 18

19 Kazánhatásfok A készülék üzeme közben, névleges teljesítményen vett hatásfok. Az üzem közben fellépı veszteségek: - az égéstermékkel távozó energia, égéstermék veszteség, - elégetlen veszteség, tökéletlen égésbıl származó veszteség, - a készülék felületérıl a környezetbe távozó energia, elnevezése: sugárzási veszteség (szigeteletlen készüléknél 10% is lehet), - korom- és pernyeveszteség (szilárd tüzelıanyagoknál 1-3%), - rostély- és salakveszteség (szilárd tüzelıanyagoknál 5-10%). η Q& Q& füstgáz + Q& sugárzási + Q& elégetlen + Q& korom + Q& Q& Q& hasznos kazán = = 1 bevezetett bevezetett salak 19

20 A kazánhatásfok meghatározása az MSZ EN szerint A sugárzási veszteség: Φ ge = Ai hi ( Θi,env Θint i ), ahol A h i Q i,env Q int a kazán felülete, amit i elembıl kell összeállítani, az i-edik felület-részre vonatkozó hıátadási tényezı, az i-edik felület-rész hımérséklete, a kazán helyiségének hımérséklete. A h hıátadási tényezı értékére a szabvány a következıket javasolja: Felületi hımérséklet, C Hıátadási tényezı, W/m 2 K

21 A sugárzási veszteség százalékos értéke a bevitt energiára vonatkoztatva: α ge = 100 Φ Φ cmb ge, % ahol Φ cmb a bevezetett energiaáram. A sugárzási veszteség meghatározása után a kazánhatásfok: η = 100 α ch,on ge 100 α. Ahol α ch,on az égéstermék-veszteség. 21

22 3. Példa Határozzuk meg egy hıtermelı berendezés sugárzási veszteségét a szabvány szerinti módszerrel! Egy hıtermelı berendezés (kazán) befoglaló méretei a következık: szélessége 1500 mm, mélysége 800 mm, magassága 1200 mm. A kazán jól hıszigetelt, a felületek átlaghımérséklete 35 C. A kazánhelyiség hımérséklete 20 C. (A sugárzási veszteség százalékos értéke: 0,76%. A 2. példa eredményét figyelembe véve a kazánhatásfok 91,79%) 22

23 23 A hıtermelı berendezések éves hatásfoka felhasználás energia tüzelési Éves felhasználás energia főtési Éves = η é készenlét készenléti üzem bevezetett üzem hasznos éves τ τ τ η + = Q Q Q & & & üzem készenlét készenléti bevezetett hasznos éves τ τ η + = Q Q Q & & & üzem készenlét bevezetett készenléti bevezetett hasznos éves 1 τ τ η + = Q Q Q Q & & & &

24 Q& Q& hasznos bevezetett a kazánhatásfok Q& Q& készenléti bevezetett a kazán fajlagos készenléti vesztesége τ üzem τ üzem + τ készenlét = ϕ i Az éves hatásfok: η = ηkazán q ϕi készenléti q k készenléti veszteség ϕ i kihasználás 24

25 Az éves hatásfok az MSZ EN jelöléseivel: η gen = ( η cmb α ge α 100 β ) 100 α P0 cmb P0 A számításhoz szükség van a tüzeléstechnikai hatásfokra (η cmb ), a sugárzási veszteségre (α ge ), a készenléti veszteségre (α P0 ), a kazán átlagos terhelésének (β cmb ) a meghatározására. 25

26 4. Példa Határozzuk meg a korábbi példákban szereplı gázkazán 188 napos főtési idényre vonatkozó éves hatásfokát a (28) jelő összefüggés felhasználásával! Adatok: Kazánhatásfok a 3. példából: η k = 91,79% A készenléti veszteség legyen 1% = 0,01 A kazán üzemideje a 188 napos főtési idényben 1580 óra. (Eredmények: a kazán kihasználtsága: 0,35, az éves hatásfok: 90,1%) 26

27 Szabvány átlaghatásfok A DIN 4702 szerint a 13%-os, 30%-os, 39%-os, 48%-os és 63%-os kihasználáshoz tartozó hatásfok η 5átlag = 5 1 i= 1 5 η kazán,i 27

28 A hıfokgyakoriság, a külsı hımérséklet, a főtési napok és a kazánterhelés kapcsolata (Németország területére) 28

29 5. példa Határozzuk meg ki egy 40/30 C hılépcsıvel üzemelı főtési rendszerre kapcsolódó kondenzációs kazán szabvány átlaghatásfokát a DIN 4702 szerinti diagram segítségével! 1. 63% => 106,5% 2. 48% => 107,5% 3. 39% => 108,5% 4. 30% => 109% 5. 13% => 109,5% (Eredmény: 108,9%) 29

30 Hıszivattyúk hatékonysága1 COP (Coeficient of Performance) teljesítménytényezı A teljesítménytényezı a leadott termikus teljesítmény és a felvett villamos teljesítmény hányadosa. Megmutatja, hogy a berendezés mennyi termikus energiát állít elı 1 kw villamos teljesítmény felhasználásával. COP = P P termikus villamos kw kw 30

31 Hıszivattyúk hatékonysága2 SPF (Seasonal Performance Faktor) szezonális teljesítménymutató A szezonális teljesítménymutató egy arányszám, amely megmutatja, hogy egy főtési szezonban a teljes felvett villamos felvett energia hányszorosának megfelelı főtési energiát termel a hıszivattyú. Figyelembe veszi a változó üzemi körülményeket, például a levegı-víz hıszivattyú esetén a külsı hımérséklet változását. Korrekt SPF értéket csak a főtési szezon után kaphatunk, oly módon, hogy a főtési szezon folyamatosan mérjük a felvett villamos energiát és a leadott hıenergiát. Az SPF értékre léteznek számítási eljárások is, amik képesek figyelembe venni a várható üzemi körülményeket. A gyártó azonban nem tud a hıszivattyúra vonatkozó SPF értéket megadni, mert ez használat és rendszerfüggı. SPF értéke a főtési rendszerbe épített, mőködı hıszivattyúnak van. SPF = E E leadott termikus felvett villamos kwh kwh 31

32 Hıszivattyúk hatékonysága3 A hıszivattyúk teljesítményeinek, valamint energiahatékonysági viszonyszámainak összehasonlítása csak azonos paraméterek mellett lehetséges. Ez a névleges értékek használatával történik. Levegı/folyadék hıszivattyúk esetében a névleges értékeket főtési esetben 45 C-os elıremenı víznél és 7 C-os külsı léghımérséklet 5 C-os h ımérsékletváltozásánál mért értékek, hőtési esetben 7 C-os elıremenı víznél és 35 C-os külsı léghımérséklet 5 C-os hımérsékletváltozásánál mért értékek mellett adják meg. Folyadék/folyadék hıszivattyúk esetében a névleges értékeket főtési esetben 45 C-os elıremenı víznél és 10/5 hımérsékletlépcsıjő elpárologtató hımérséklet mellett mért értékek, hőtési esetben 7 C-os elıremenı víznél 30/25 hımérsékletlépcsıjő kondenzátor hımérsékletnél mért értékek mellett adják meg. 32

33 2. rész. A hıtermelı berendezések fejlesztése 33

34 A fejlesztés szempontjai Az energetikai jellemzık javítása, hatásfok növelés A külsı környezetre tett hatás csökkentése: környezetvédelmi szempontok A belsı környezetre tett hatás csökkentése: zárt égésterő készülékek 34

35 Az energetikai jellemzık javítása A kazánok hasznosított energiaárama és veszteségei 35

36 A különbözı gázok H f / H a aránya Tüzelıanyag Arány Főtıérték Égéshı H f /H a H a, MJ/m 3 H f, MJ/m 3 Földgáz, L típus 1, ,5 Földgáz, H típus 1,13 35,8 40,5 Városi gáz 1,12 15,5 17,4 Propán 1, ,5 Bután 1, Tüzelıolaj (EL)* 1,05 42,8 45 * A főtıérték és az égéshı MJ/kg-ban 1,10 1,13 1,12 1,09 1,08 1,05 H f /H a Hf és Ha, MJ/m Ha, MJ/m3 Hf, MJ/m Földgáz, L típus Földgáz, H típus Városi gáz Propán Bután Tüzelıolaj (EL)* Tüzelıanyag 36

37 A kondenzációs kazánok kialakítása és alkalmazási feltételeik Elsıgenerációs kazán: utánkapcsolt 2. hıcserélı égéstermék ventilátor kondenzátum elvezetés 37

38 A kondenzációs kazánok kialakítása és alkalmazási feltételeik Másodikgenerációs kazán: függıleges égéstermékáramlás túlnyomásos égı kondenzátum elvezetés 38

39 A kondenzációs kazánok kialakítása és alkalmazási feltételeik Korszerő kondenzációs kazán főtésre és hmv készítésre 39

40 A kondenzációs kazánok kialakítása és alkalmazási feltételeik Korszerő kondenzációs kazán főtıfelület 40

41 Az égéstermék hımérséklet és a kondenzvízmennyiség alakulása kondenzációs kazánoknál 41

42 A külsı környezetre tett hatás csökkentése: környezetvédelmi szempontok Az éghetı gázok égéstermékében a következı alkotók vannak: nitrogén, az égési levegıbıl, szén-dioxid, mint égéstermék, oxigén, mivel a készülékbe több égési levegı áramlik, mint amennyi az égéshez szükséges, jelentıs mennyiségő víz, gız formában, minimális mennyiségő nemesgázok az égési levegıbıl. 42

43 A környezetre és az egészségre káros anyagok is keletkeznek, illetve jutnak a környezetbe. A káros anyagok általában három csoportba sorolhatók: a nem tökéletes égés miatt keletkezı anyagok, pl. a szénmonoxid és az el nem égett szénhidrogének; az tüzelıanyag szennyezıibıl keletkezı károsanyagok, pl. kéndioxid; az égési levegı nitrogéntartalmának káros reakciója során keletkezı anyagok (pl. nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid). 43

44 A nem tökéletes égés miatt keletkezı anyagok A nem tökéletes égés következtében károsanyag keletkezik, ha a láng hideg felülettel érintkezik és emiatt az oxidációs reakció megszakad, túl kicsi vagy túl nagy az égési levegı aránya, nincs megfelelı lángstabilitás, nem megfelelı a keveredés az égési levegıvel. A nem tökéletes égésbıl keletkezı károsanyagok mennyisége az égı konstrukciójának változtatásával, az égéstér méretének növelésével és az égıbeállítás optimalizálásával csökkenthetı. 44

45 Az égési levegı nitrogéntartalmának káros reakciója során keletkezı anyagok A termikus NO x -képzıdés során kb C felett az oxigén-atomok koncentrációja rohamosan nı, mert az oxigén disszociációja (O 2 2 O) meggyorsul. Emiatt az NO x keletkezés hevessége nı; A promt NO x -képzıdés oka, hogy a levegı nitrogéntartalma reakcióba lép a lángfrontban lévı, elégetlen szénhidrogénekkel, majd a levegı oxigéntartalmával reakcióba lépve ez a közbensı termék nitrogén-oxiddá alakul. 45

46 a tőztérterhelés csökkentésével. Gazdaságossági megfontolásból általában nem használható ki; hıelvonás az égési zónából. A tőztér falának hőtésével megoldható, más készülékfajtáknál hőtırudakat alkalmaznak; az égéstermék visszavezetésével az égı elé, vagy az égıszájhoz; a sztöchiometrikushoz közel álló égés létrehozásával, azaz igen kis légellátási tényezı biztosításával. A megoldás hátránya a szénmonoxid képzıdés növekedése; a fokozatokba sorolt égés megvalósításával. Az elsı fokozatban sztöchiometrikushoz közeli égés valósul meg. A második fokozatban a légellátási tényezı már egynél nagyobb, felületi égés megvalósításával. Platinával bevont huzalok szilárd felületén katalitikus reakció megy végbe. A nitrogénoxid-képzıdés csökkentése 46

47 Az egyes megoldások hatása az NO x -kibocsátásra 47

48 A károsanyagok képzıdésére ható paraméterek Károsanyag NO x CO C n H m Lánghımérséklet Tartózkodási idı A gáz és a levegı keveredésének minısége O 2 parciális nyomása 48

49 A Lownox égık elve 49

50 Teljes elıkeveréső égık Természetes levegıellátású, teljes elıkeveréses égı A fúvókából kiáramló gáz a hosszú keverıcsıbe a szükséges égési levegı teljes mennyiségét beszívja, és ott a gáz a levegıvel teljes mértékben összekeveredik. Az égıfelületen szekunder levegı hozzákeverésére már nincs szükség, az égés nagyon rövid lánggal, vagy láng kialakulása nélkül megy végbe. 50

51 Teljes elıkeveréső égık Teljes elıkeveréses ventilátoros égı 51

52 Teljes elıkeveréső égık Teljes elıkeveréses felületi égı gömbsüveg égıfelülettel (Viessmann mátrix-égı) 52

53 A belsı környezetre tett hatás csökkentése Korlátozások a (nyílt) égésterő gázfogyasztó készülékek lakótérben való elhelyezésére. A típusú gázfogyasztó készülékek: nem helyezhetık el épületek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és azokkal légtér összeköttetésben lévı helyiségekben, testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségekben, nevelési, oktatási építmények legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségeiben, a taneszköznek minısülı, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével, közvetlen természetes szellızés nélküli helyiségekben, valamint A és B tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben. A gázfogyasztó készülékek mőködéséhez szüksége légtérbıvítés (szellızınyílás) sem nyílhat a felsorolt helyiségekbıl. 53

54 A belsı környezetre tett hatás csökkentése B típusú gázfogyasztó készülékek: A Szabályzat hatálybalépését követıen új felhasználói berendezés létesítése esetén, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévı helyiségekben B típusú főtı- és vízmelegítı gázfogyasztó készülék nem helyezhetı el. Kivételt képez, ha a gázfogyasztó készülék az alkalmazott technológia része (nagykonyha, mőhely, laboratórium, mezıgazdasági állattartó épület, stb.), és a felállítási helyiségben túlnyomásos, vagy kiegyenlített szellızés üzemel. Ez esetben a gázfogyasztó készülékek üzemelését reteszelni kell a gépi szellıztetés mőködéséhez. 54

55 A belsı környezetre tett hatás csökkentése: C típusú gázkészülékek C típusú készülékek, amelyek égési köre (légbevezetıje, tőztere, hıcserélıje, égéstermék-elvezetı tere) a készülék felállítási helyiségétıl elzárt. 55

56 Az energia-felhasználó termékekre vonatkozó EU-szabályozás Energiacímkézési (Energy Labelling Directive, ELD) Az energia-felhasználótermékek környezetbarát kialakításáról szóló (Eco-design of Energy Using Products (EuP)) irányelvek Az energia-felhasználó termékek környezetbarát kialakításáról szóló irányelvet (EuP) minden olyan termék esetében alkalmazni lehet, amely energiát használ fel, kivéve a jármőveket és a közlekedésben használt gépeket. Az energiacímkézésrıl szóló irányelv (ELD) a háztartási termékekre és készülékekre vonatkozik. 56

57 Der Blaue Engel jelölés Termékcsoport Érvényességi tartomány, kw NO x mg/kwh CO mg/kwh C n H m mg/kwh Éves hatásfok, % RAL-UZ 39 Gáz főtıkazánok RAL-UZ 40 Gáz kombikazán és átfolyós vízmelegítı RAL-UZ 61 Gáz kondenzációs kazánok RAL-UZ 71 Gáz helyiségfőtı készülékek kw: kw: kw: 89,5 30 kw: 90 75/60 C hılépcsınél 10 kw: kw: /30 C hılépcsınél 10 kw: kw: 104 Hatásfok 4 kw: 82,5 > 4 kw: 84,5 RAL-UZ 80 Ventilátoros gázégı