FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE"

Átírás

1 E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl, intézkedésekrıl ELİTERJESZTİ: Törı Gábor közgyőlés elnöke AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Igari Antal megyei fıépítész Nagy Ivett környezetvédelmi munkatárs VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: - KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: - TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:

2 2 Tisztelt Közgyőlés! A márciusban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlıdés Keretstratégia kiemeli, hogy a 20. század második felére jellemzı gazdálkodási, termelési és fogyasztási mód egyre gyorsuló ütemben éli fel az emberi létezés alapját jelenı természeti környezet elemeit, számos faj kipusztítását eredményezi, megváltoztatja az éghajlatot, jelentısen megcsapolja a nem megújuló nyersanyag- és energiaforrásokat. A természeti erıforrások (köztük a nem megújuló fosszilis energiahordozók) helyzete szorosan összefügg többek között az élelmezés-, energia- és környezetbiztonsággal is. A természeti erıforrások globálisan jellemzı túlhasználata súlyos ökológiai, gazdasági, társadalmi problémákhoz vezet, ezért a jelenlegi fogyasztói és technológiai szemlélet jelentıs megváltoztatása szükséges: a környezethez való alkalmazkodás, a természettel való harmonikus kapcsolat, a természeti erıforrások mennyiségi és minıségi megırzése, bıvítése, a mértékletesség és a takarékosság elvének alkalmazása, az emberi tevékenységeknek a Föld környezeti eltartóképessége szabta határokon belül tartása, azaz a fenntarthatóság biztosítása által. A fenntarthatóság teljesülése esetén az adott idıpillanatban saját jólétét megteremtı generáció nem éli fel, nem meríti ki erıforrásait, hanem megfelelı mennyiségben és minıségben a következı generációk számára is megırzi, bıvíti azokat. A természeti erıforrások fenntartása és bıvítése valamennyi egyéni, családi, vállalati, közösségi, intézményi, kormányzati szintő elkötelezettség, megfelelı döntések és megvalósítások eredményeként valósulhat meg. A környezettudatos szemléletformálás érdekében a közoktatás keretein belül is szükség van a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának, a rendszerszintő gondolkodási készség elsajátításának erısítésére. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az éghajlatváltozás kockázatának csökkentésében az energiaszektor döntı szerepet játszik, hiszen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 45-50%-a ezen ágazathoz köthetı. Becslések szerint amennyiben az emberiség a megújuló energiaforrások hasznosítására váltana, akkor 2030-ra a szén-dioxid-kibocsátás 52%-kal csökkenhetne, 2075-re pedig 71%-kal. Ennek megfelelıen kiemelt feladat a fosszilis energiahordozók (kıszén, kıolaj, földgáz) hasznosításán alapuló energiafelhasználás csökkentése és megújuló energiaforrásokkal való kiváltása (pl. szél-, nap- és geotermikus energia, biomassza) valamint a jelentıs mértékő energia-megtakarítás. A megújuló energiaforrások elıállítása és hasznosítása az EU által elıírt, környezet- és klímavédelmi szempontból egyaránt nagyon jelentıs feladat, amely egyben a magyar gazdasági fejlıdés egyik fontos iránya is lehet. A megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelésével többek között csökkenhet a légszennyezı- és üvegházhatású anyagok kibocsátása (a fosszilis energiaforrások kiváltása révén), csökkenhet a nem megújuló, korlátozott készlető energiaforrások kitermelésének, hasznosításának mértéke, valamint új munkahelyeket teremhet a környezeti iparban, az energetikában, a mezıgazdaságban, a közlekedésben, építıiparban stb.

3 3 Az Európai Uniós Megújuló Energia Útiterv felméri a megújuló energiáknak az energiaszerkezetben való részesedését és az e területen megtett elırelépést. Magában foglalja továbbá azt a célkitőzést, hogy a megújuló energiaforrások 2020-ra az Európai Unió összes energiafogyasztásának 20 %-át fedezzék (ezen belül a közlekedés vonatkozásában 10 százalékot), valamint olyan intézkedéseket, amelyek célja a megújuló energiák fejlesztésének elımozdítása az energia, a bioüzemanyagok, a főtés és hőtés ágazataiban. A terv tartalmazza továbbá a 20 %- os energiahatékonyság-növelést és az üvegházhatású gázok kibocsátásának (az 1990-es szinthez képest történı) 20 %-kal való mérséklését tőzte ki. Magyarországon a megújuló erıforrások részesedése 2011-ben az összes energiafelhasználásból 8,1 % volt (2004-ben még csak 4,4 % volt). A Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányának legalább a 13%-ot el kell elérnie, a bruttó végsı energiafogyasztásra vetítve ben 13 %-ra nıtt az EU egészében a megújuló energiaforrások aránya a végfogyasztáson belül (2004-ben még 7,9 százalékos volt a megújulók részaránya az EU területén), melyet 2020-ig 7 %-kal kell növelni az elıírt 20 %-os érték eléréséhez. A megújuló energiaforrások részaránya Svédországban (46,8%), Lettországban (33,1%), Finnországban (31,8%) és Ausztriában (31%) volt a legmagasabb, míg Máltán mindössze 0,4%, Luxemburgban 2,9%, Nagy-Britanniában 3,8%, Belgiumban és Hollandiában alig 4 százalék fölött. Észtország volt az elsı tagállam, amely már 2011-ben elérte a 2020-ra kitőzött megújuló energiacélt. A klímavédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése érdekében számos jelentıs koncepció, program készült hazánkban, mint pl. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia (2007), Nemzeti Fenntartható Fejlıdés Keretstratégiát (2013), III. Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ), Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2008), Nemzeti Éghajlatváltozási Program (2010), Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ( ), Nemzeti Energiastratégia A Fejér Megyei Közgyőlés a 347/2009. (XI. 19.) K.h.sz. határozatával fogadta el a Fejér Megyei Önkormányzat Klímavédelmi Programját májusban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a megújuló energiaforrások alkalmazását elısegítı törvénymódosítást terjesztett a parlament elé, mely többek között a származási garancia bevezetésére és a támogatások igénybevételéhez szükséges mőszaki-technikai feltételek rendeleti szintő meghatározására irányul ben megalakult a hazai megújuló energia iparági szövetségeket tömörítı Nemzeti Megújuló Energia Platform, melynek célkitőzése, hogy elımozdítsa a megújuló energiaforrások hazai hasznosítását, támogassa a klímavédelemmel, a megújuló energiaforrások hasznosításával, az energiahatékonysággal és az energiatakarékossággal kapcsolatos hazai és európai jogalkotást, közremőködjön a jogszabályok végrehajtásában, a pályázati felhívások elıkészítésében.

4 4 Az országos szintő, klímavédelemmel, fenntarthatósággal, megújuló energiaforrásokkal foglalkozó tervekben, programokban szereplı fıbb célkitőzések: A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia elfogadásáról szóló 1054/2007. (VII. 9.) Korm. határozat tartalmazza többek között az épületállományban felhasznált megújuló energiák részarányának növelésével kapcsolatos célokat. A Nemzeti Fenntartható Fejlıdés Keretstratégiát márciusban, a 18/2013. (III. 28.) OGY határozattal fogadta el az Országgyőlés. A keretstratégia 2024-ig terjedıen tartalmaz feladatokat, célkitőzéseket a természeti erıforrások hosszú távú megırzése, a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A Keretstratégia rögzíti a nemzeti fenntarthatósági politika alábbi elemeit: - Folyamatosan nyomon kell követni, s mennyiségi, minıségi mutatókkal mérni, számszerősíteni kell a nemzeti erıforrások alakulását. - Értékelni kell az erıforrások helyzetét, azonosítva a kritikus állapotban levıket ill. azzá válókat. Azonosítani kell azokat az okokat, amelyek az egyes erıforrások romlásához vagy gyarapításához hozzájárulnak. - A célkitőzéseket minden kormányzati, regionális vagy helyi döntés során érvényre kell juttatni (pl. hosszabb távú ágazati stratégiák megalkotása, jogszabály-alkotás, a költségvetés tervezése, településrendezési terv stb.) - Olyan intézményeket, eljárásokat kell létrehozni és mőködtetni, melyek biztosítják, hogy a különbözı szintő közösségi döntések során a nemzeti erıforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok, információk a döntéshozók tudomására jutnak, azokat a döntések során figyelembe veszik. A dokumentum a természeti erıforrásokkal kapcsolatos célrendszeren belül az alábbi célokat tartalmazza: - A környezeti eltartóképességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. - Biodiverzitás, megújuló természeti erıforrások: az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megırzése, az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítésének megakadályozása szükséges. Fontos cél a talaj termıképességének fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése, a fenntartható hozamon alapuló gazdálkodás a megújuló erıforrásokkal. - Nem megújuló természeti erıforrások: szükséges az ésszerő, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal. - Az embert érı környezeti terhelések csökkentése: az emberi egészséget és életminıséget veszélyeztetı kibocsátásokat korlátok között kell tartani, azokat megfelelıen szabályozni szükséges. A 96/2009. (XII. 9.) OGY határozattal elfogadott III. Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) az energiatakarékosságra és a megújuló energia felhasználásra vonatkozóan tartalmaz konkrét célokat. Intézkedései között szerepel többek között egy összehangolt kormányzati program kialakítása és megvalósítása a lakossági és az intézményi szektor meglévı épületállományának, valamint az új épületek energia-hatékonyságának javítására; a háztartások energiahatékonyságának javítása (pl. főtési, hőtési és világítási rendszerek korszerősítése); épületszigetelés; a falusi és kisvárosi közintézmények

5 5 energiafelhasználásának decentralizált biogáz-elıállító rendszereken alapuló, költség-hatékony kiváltása szabályozási feltételeinek megteremtése. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzıkönyve végrehajtási keretrendszerérıl szóló évi LX. törvény többek között elıírta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elkészítését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartására és adatszolgáltatásra (Nemzeti Nyilvántartási Rendszer mőködtetése), valamint a kibocsátási jogosultságokkal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A 29/2008. (III. 20.) OGY határozattal elfogadott Stratégia az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének elıírása alapján készült, közötti idıszakra vonatkozik. 3 fı cselekvési irányt jelöl: 1. intézkedések az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelızése érdekében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon. 2. a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezıtlen ökológiai és társadalmigazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza; 3. az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erısítését. A Stratégiában kitőzött célok többek között: a fogyasztás, anyag- és energiafelhasználás csökkentése, hatékonyabbá tétele; életmódváltás;klímabarát közlekedés; anyag- és energiafogyasztás csökkentése a hatékonyság növelésével párhuzamosan; klímabarát kutatások és fejlesztések, klíma innováció; a társadalmi felelısségvállalás az éghajlatvédelem érdekében, vállalatok mőködésének klímabaráttá tétele stb. A klímaváltozás elleni védekezés más, pozitív járulékos hasznokat is eredményezhet, pl. csökkennek egyéb légszennyezı-anyag kibocsátások, tisztábbá teszi a gazdaságot. A kibocsátások mérséklése és az alkalmazkodás új munkahelyeket teremhet a környezeti iparban, az energetikában, a mezıgazdaságban, a közlekedésben, építıiparban stb. A Nemzeti Éghajlatváltozási Program A Nemzeti Éghajlatváltozási Program 1005/2010. (I.21.) Korm. határozattal került elfogadásra. A Program a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtásának érdekében tartalmazza többek között az alábbiakat: - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben, illetve annak Kiotói Jegyzıkönyvében az emberi eredető üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, illetve korlátozására, e gázok nyelıinek erısítésére irányuló, a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének fı intézkedéseit, ezek menetrendjét és fı finanszírozási forrásait; - az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz szükséges fıbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait;

6 6 - a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait. A Program rögzíti, hogy az államnak elı kell segíteni, és ösztönözni kell az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások terjedését és alkalmazását. A fosszilis tüzelıanyagot használó energiaszektor kibocsátásai érdekében fontos feladat az energiahatékonyság növelése (fajlagos energiafelhasználás -csökkentés); az energiatakarékosság növelése (energiafogyasztás csökkentés); a megújuló energia térnyerése; energiaforrás-váltás, azaz az alacsony fajlagos kibocsátású energiaforrások fokozottabb alkalmazása. A Program a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése érdekében az alábbi feladatokat írta elı: - A helyi energiaigényt helyi, megújuló energiaforrásokból kielégítı beruházások megvalósulásának ösztönzése - Megújuló energiák használatának regionális támogatása. - A megújuló energia alapú térségfejlesztés érdekében a helyben rendelkezésre álló megújuló energiaforrásokon alapuló hı és/vagy villamosenergia-termelés ösztönzése. - Megújuló alapon történı villamosenergia-termelés, és kapcsolt hı-és villamosenergia-termelés támogatása. - Nagy (80 kt/év feletti) és közepes (30 kt/év -50 kt/ év) kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása. - A kiskapacitású (max. 10 kt/év végtermék), termelıi tulajdonú bioetanol üzemek létesítésének támogatása. - Biogáz-létesítmények létrehozásának támogatása. - Szilárd biomassza megtermelésének, elıállításának és hasznosításának elterjesztése - Megújuló erıforrások (elsısorban nap -, szél-és vízenergia) elırejelzése, valamint a meglévık pontosítása - Egy kedvezményes hitelrendszer kidolgozásának megkezdése, finanszírozási lehetıségek felmérése az energia- - takarékosság, energia-hatékonyságnövelés és a megújuló energiát hasznosító technikák alkalmazásának elısegítésére a kkv, intézményi és lakossági szektorban. - Klímatörvény tervezése. Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) Program A 2010-ben elkészített program tartalmazza többek között a megújuló energiaforrások lakóépületekben való alkalmazására, a középületek felújítására, az alacsony energiafelhasználású új építéső épületek építésére vonatkozó célokat tekintettel arra, hogy a komplex energiahatékonysági és megújuló energiaforrások kapcsolt alkalmazása élvez prioritást.

7 7 A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve a 2020-ig terjedı megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról c. anyag az alábbi fıbb megállapításokat, célkitőzéseket tartalmazza. Egy fenntartható jövıt megalapozó gazdasági modellben az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása és a saját erıforrások elıtérbe helyezése meghatározó jelentıséggel bírnak. Az EU energia és klímacsomagjának nyomán megszületett uniós Megújuló Energia Útiterv 2020-ra 20 százalékos megújuló energiaforrás részarányt, ezen belül a közlekedés vonatkozásában 10 százalékot, továbbá 20 százalékos energiahatékonyság-növelést, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának (az 1990-es szinthez képest) 20 százalékra való mérséklését tőzte ki. Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve Magyarország számára 2020-ra jogilag kötelezı módon - minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból elıállított energia bruttó végsı energiafogyasztásban képviselt részarányát. Figyelembe véve a zöldgazdaság-fejlesztés nemzetgazdasági jelentıségét, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását és a hazai értékteremtésben kijelölt szerepét, a nemzeti érdekekkel összhangban, reális célkitőzésként a kötelezı minimum célszámot meghaladó, 14,65 százalékos cél elérését tőzte ki 2020-ra Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve. A Terv szerint a megújuló energiaforrásokon belül az erdészetbıl és mezıgazdaságból származó biomassza felhasználása, a biogáz széleskörő alkalmazása, a geotermikus energia, a napenergia hasznosítása, a szélerımővek racionális elterjesztése, a kis vízierımővek elterjesztése, valamint a bio- és alternatív üzemanyagok elıállítása Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv fıbb intézkedései a következı közfeladatokat érintik: - fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotása - a meglévı támogatási programok végrehajtásának átalakítása, hatékonnyá tétele és egyszerősítése; között önálló (az EU által társfinanszírozott) energetikai támogatási program indítása; - a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energiára (zöldáram) vonatkozó kötelezı átvételi rendszer átfogó átalakítása - zöldhı támogatási lehetıségeinek megvizsgálása; - közvetlen közösségi és egyéb támogatási programokban történı aktívabb részvétel elısegítése; - az épületenergetikai szabályozásba épített ösztönzık felülvizsgálata - területrendezési tervek felülvizsgálata, térségi energia koncepciók kialakítása; - zöld finanszírozás formák és programok kialakítása (zöld bank); - szabályozási, engedélyezési rendszerek eljárások felülvizsgálata, egyszerősítése; - szemlélet- és tudatformálási programok, tájékoztatási kampányok (integrált tájékoztatási programok) kidolgozása;

8 8 - megújuló és alternatív energiaforrásokra, energiahatékonyságra alapozott képzési, oktatási programok indítása; - foglalkoztatási programok indítása a megújuló energiaforrások területén; - fejlesztési programok indítása a kapcsolódó iparágak fejlesztése érdekében; - kutatás-fejlesztési és innovációt ösztönzı programok ösztönzése; - második generációs bio- és az alternatív üzemanyagok elterjesztését szolgáló programok, intézkedések; - agrárenergetikai program kidolgozása; - a megújuló energiaforrások és kapcsolódó területeihez, a szabályozási és engedélyezési eljárásokban részvevı apparátus felkészítése. A magyarországi megújuló energiapolitika kulcsterületei a Cselekvési Terv alapján a következık: a) Ellátásbiztonság (Magyarország energiahordozó importfüggısége csökkenthetı a megújuló energiaforrások alkalmazásával); b) Környezeti fenntarthatóság, klímavédelem (a megújuló energiaforrások alkalmazása hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez); c) Mezıgazdaság-vidékfejlesztés (az energetikai célú biomassza felhasználás hozzájárulhat a mezıgazdasági munkahelyek megırzéséhez, újak létrehozásához); d) Zöldgazdaság-fejlesztés (a megújuló energiaforrások felhasználása, az energiatakarékossági és energiahatékonysági célok a zöld gazdasági szektor kialakítását, fejlesztését segítheti); e) Közösségi célokhoz való hozzájárulás Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve az egyes megújuló energiaforrások tekintetében az alábbi célkitőzéseket tartalmazza: Szélenergia hasznosítása Az elmúlt években végzett felmérések alapján meghatározásra kerültek azok a helyszínek, ahol a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével gazdaságosan telepíthetıek nagyobb szélturbinák. Ez alapján Magyarország összesített szélenergia potenciálja több ezer MWe teljesítmény. A szélenergia zérus CO2 kibocsátással rendelkezı, korszerő energiaforrás, ugyanakkor egy nem szabályozható, idıjárásfüggı technológia, ezért a szélenergia vonatkozásában a évi nemzeti célkitőzés a villamos energia rendszer szabályozhatósági korlátjához igazodik, ami a jelenlegi ismertek alapján kb. 740 MWe összteljesítményig képes a szélenergiát befogadni. A nagyobb szélerımő parkok mellett az NCsT a kisebb (néhány kw teljesítményő) szélkerekek, törpe turbinák terjedésével is számol, amelyek idıszakosan termelnek hálózatra és elsısorban a helyi autonóm energiaellátásában töltenek be fontos szerepet. A szakértıi becslések szerint 2020-ig ezek megjelenése kb. 10 MWe villamos energia összteljesítménnyel várható. Geotermikus energia Magyarországon a geotermikus gradiens jelentısen meghaladja a világátlagot. A geotermikus energia tervezett felhasználása elsısorban hıenergia elıállítását szolgálhatja (távfőtés, közintézmények, önkormányzatok tulajdonában lévı lakóépületek főtése, kertészetek stb, használati melegvíz-szolgáltatás, fürdık víz- és hıellátása, üvegházak hıellátása stb). Egy-egy beruházásnál a minél komplexebb

9 9 hıhasznosítás kívánatos. A termálkutak víz- és hıteljesítménye nagyobb épületegyüttesek ellátását és a települések távhıellátását teszi lehetıvé. A geotermikus energiahasznosítás során különös figyelmet kell fordítani ezen természeti kincsünk megırzésére, általában a visszasajtolás vagy a megfelelı célú továbbhasznosítás szükséges. Jelentıs potenciál rejtızik a geotermikus energia hıellátásban történı szerepének növelésében. A közvetlen hıhasznosítás mellett várhatóan 2020-ig megjelenik a geotermikus ásványkincs villamos energia termelésre történı hasznosítása is, mintegy 57 MWe beépített teljesítménnyel. Napenergia A napenergia aktív hasznosításának két módja: a napenergia termikus hasznosítása illetve a napenergia villamos energia-termelés célú hasznosítása. A termikus napenergia-hasznosítás területén leginkább a családi házas, a közintézmények, és önkormányzati létesítmények meleg vízellátása, a fotovoltaikus napelem-rendszerek tekintetében a kettıs hasznosítás fog leginkább elınyt élvezni, azaz a legfontosabb cél a saját energiatermelés, amelyet a többlet zöldenergia értékesítés egészíthet ki. A napenergia termikus hasznosításának elterjedt és jellegzetes eszközei az épületek besugárzott felületére (tetıre) szerelt napkollektorok. A termikus napenergiahasznosító berendezések leggazdaságosabban használati meleg víz (HMV) elıállításra alkalmasak, éves átlagban 30-50%-os hatásfokkal hasznosítják a napenergiát, a legnagyobb besugárzási idıszakban a szezonális hasznosítás hatásfoka elérheti a 90%-ot is. A komplex termikus hasznosítás (melegvízelıállítás, főtésrásegítés, megújuló energiaforrások kombinálása) egész évben hatékonyan mőködı energiaforrás lehet. A napkollektoros rendszerekben jelentıs szerepe van az energiatárolóknak, mely hıszigetelt tárolóban, meleg víz formájában valósul meg. A Cselekvési Terv szerint Magyarországon a meglévı távhıszolgáltató rendszerek jelentıs hányadát ki lehetne egészíteni napkollektoros HMV elıállító alrendszerekkel. A napenergia hasznosításának vonatkozásában az elvi potenciál több tízezer MW teljesítmény lehet, a legjelentısebb korlátozó tényezı a berendezések magas ára. Magyarország napsütéses óráinak számát tekintve a termikus napenergiahasznosítás jó eszköz a megújuló energiaforrások elterjesztésében. Villamos energia tekintetében az egyik irányzatot a fotovillamos napelemek jelentik, amelyek a napsugárzást közvetlenül alakítják át villamos energiává. A hazai beépített fotovillamos kapacitás mértéke jelenleg nagyon alacsony. Hıszivattyúk Ez Magyarországon az egyik legszélesebb körben alkalmazható megújuló energiaforrás típus. Egyrészrıl univerzálisan hasznosítható főtésre- és hőtésre, másrészrıl beépített, urbanizált területeken is jól alkalmazható. A hıszivattyú alkalmas eszköz a földhı (talajhı, hidrotermikus energia és légtermikus energia) hasznosítására, emellett a hıszivattyús hőtés növekedése is várható. A hıszivattyúk tekintetében az elvi potenciál, több száz PJ lehet, a legjelentısebb korlátozó tényezı a finanszírozás.

10 10 Biomassza Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik a biomassza versenyképes elıállítására. Az élelmezési és takarmány szükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezıgazdaság fenntarthatóan biomasszát elıállítani. A biológiai eredető energiaforrások (bioenergia) elvi potenciálja meghaladhatja a évre becsült energiahordozó igény akár 20%-át is, a bioenergia alapú villamosenergia-termelés elıre jól tervezhetı, szabályozható. A bioenergiának elsısorban a helyi főtési igények kielégítésében lehet a jövıben nagyobb szerepe. A biomassza alapanyagok arányaiban elmozdulás várható a célirányosan termesztett energianövények (fás- és lágyszárú energianövények) de különösen a melléktermékek és hulladékok irányába. Utóbbiak részaránya a biomassza-mixen belül 2020-ra elérheti az 50 százalékot is. Az energetikai biomassza biztosítása során kiemelten kell kezelni a környezet- és természetvédelmi szempontokat. A biomassza alapú villamosenergia-termelést max. 20 MWe beépített teljesítményő helyi, kisközösségi kapcsolt erımővek telepítésével tervezi a Cselekvési Terv, ami az integrált vidékfejlesztés egyik fontos eszközét képezheti a jövıben. Biogáz Hazánkban jelentıs a biogáz elıállítási potenciál. Fajtái: depóniagáz, iszapgáz, mezıgazdasági biogáz. A biogáz-elıállítás a termelési hulladékok, mezıgazdasági melléktermékek, és egyéb szerves anyagok kezelésével, hasznosításával hozzájárul a környezetvédelmi célok teljesítéséhez, a metángáz-kibocsátás csökkentésével fontos klímavédelmi eszköz. A biometán termelı üzemek a földgázzal egyenértékő tisztított biogázt a gázvezeték hálózatba betáplálva, annak közlekedési célú felhasználását teszik lehetıvé. A biogáz elıállítás révén keletkezı zöldáram mellett a közvetlen felhasználásra vagy értékesítésre elıállított zöldhı is prioritást fog élvezni. A biogáz erımővek telepítésénél fontos szempont a gazdaságosság, üzembiztonság, létesítés és üzemeltetés kérdése, a megfelelı tüzelıanyagválasztás. Emellett figyelembe kell venni, hogy jelentıs a beruházási igényük és viszonylag rossz hatásfokkal mőködnek, ezért csak nagy kihasználtság esetén érdemes mőködtetni. Környezetvédelmi szempontból fıként a zöldhulladékok hasznosítására (pl. főrészpor, szalma, kukoricaszár), valamint egyéb biológiailag értékes hulladékok és melléktermékek - pl. szennyvíziszap, élelmiszeripari hulladékok, vendéglátóipari maradékok stb.- célszerő alkalmazni (azonban ezek rendelkezésre állása általában ingadozó), mert pl. a rönkfa ilyen jellegő hasznosítása a nemzeti erıforrás pazarlása, ill. környezet- és természetvédelmi szempontból is kedvezıtlen. Bioüzemanyagok Magyarország kiváló agroökológiai adottságaira alapozva a bioüzemanyagok hazai elıállítási lehetıségei jelentıs potenciált jelentek. A bioüzemanyagok gyártása hasonlóan a biomasszához nem csak energetikai, hanem mezıgazdasági és vidékfejlesztési kérdés is.

11 11 A bioüzemanyag elıállítás és az élelmiszertermelés közötti ellentmondás vonatkozásában Magyarországnak egyértelmő célja a biztonságos élelmiszerellátás. Becslések szerint az elsı generációs bioüzemanyagokból az élelmezési és takarmányozási célok biztosításával egyidejőleg a évi becsült felhasználás 10%-ot meghaladó mennyiség is elıállítható. Bioüzemanyagok vonatkozásában a felhasználásnak elsısorban motortechnikai korlátai vannak, mivel a jelenlegi gépjármővek bioüzemanyagot csak korlátozott mennyiségben tartalmazó üzemanyaggal képesek problémamentesen üzemelni, ezért fontos az alternatív üzemanyag felhasználás, így az elektromos, a hibrid és hidrogén alapú rendszerek, és annak gazdasági és infrastrukturális hátterének kiépítése. Vízenergia A vízenergia hasznosítása során elsısorban a vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi szempontok a meghatározóak. A Cselekvési Terv a 10 MWe alatti teljesítményő un. törpe vízerımővekkel, valamint a folyómedrekbe telepített kwe teljesítményő un. átáramlásos turbinákkal számol. A törpe vízerımővek telepítését a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek keretei közé illesztve kell megvalósítani. Kiemelt jelentısége van a vízvisszatartásnak azokon a területeken, ahol a gyorsan lezúduló csapadék károkat okozhat. Tározók tervezésekor meg kell vizsgálni, hogy a helyi adottságok természetközeli, tájba illesztett záportározók megvalósítását indokolják-e vagy lehetıség van-e energiatermelı turbinák felszerelésére is. A vízerımővek leginkább lokális környezetben, saját energiafelhasználás céljából jelenthetnek hatékony és gazdaságos megoldásokat. Felmérésre kerültek a törpe vízerımővek telepítésének lehetıségei, helyszínei, amelyek alapján 2020-ig összesen MWe beépített villamos energia teljesítmény installálásának lehet realitása. A megújuló energia hasznosítás növelésének foglalkoztatásra gyakorolt hatása A Cselekvési Terv szerint a zöldgazdaság, a zöldipar és ezen belül a megújuló energia ipar fejlesztéséhez szükséges elıfeltétel a humánerıforrás fejlesztése, szakképzés. A zöldgazdaságban foglalkoztatottak, a zöldfoglalkoztatás növelése akkor maximalizálható, ha az energiahatékonyság, energiatakarékosság, alternatív és megújuló energiák alkalmazása, valamint a zöldipar és az agrárenergetika egyaránt megfelelı hangsúlyt kap. A foglalkoztatás növelése a megújuló energia szektorban úgy lehet a legjelentısebb, ha a zöldgazdaság fejlesztése a háztartásokban, családi kisvállalkozásokban, és kistérségek összefogása révén valósul meg, elısegítve az egyes vidéki területek lakosságmegtartó képességének növelését. A Cselekvési Terv tartalmazza az egyes megújuló energia-technológiáktól elvárt teljes hozzájárulást (beépített kapacitás, bruttó villamosenergia-termelés), a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia részarányaira ban vonatkozó kötelezı, 2020-ig teljesítendı célkitőzéseket, illetve az idıközi ütemtervet az elıirányzat hazai megvalósításához.

12 12 A júniusban elkészített Nemzeti Energiastratégia 2030 célja az energia- és klímapolitika összhangjának megteremtése a gazdasági fejlıdés és a környezeti fenntarthatóság szem elıtt tartásával, az elfogadható energia igény és az energetikai fejlesztések jövıbeli irányainak meghatározása, valamint a magyar energetika jövıképének kialakítása az energiapiaci szereplık bevonásával. Az Energiastratégia legfıbb célja: - a függetlenedés az energiafüggıségtıl - az energiatakarékosság, - a megújuló energia felhasználása a lehetı legmagasabb arányban, - a biztonságos atomenergia és az erre épülı közlekedési elektrifikáció, - a kétpólusú mezıgazdaság létrehozása, - az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. - teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket - alacsony CO2 intenzitású elsıdlegesen megújuló energiaforrásokra épülı villamosenergia-termelés arányának növelését; - a megújuló és alternatív hıtermelés elterjesztését; - az alacsony CO2 kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelését. A Nemzeti Energiastratégia rögzíti, hogy: A fenntartható energiaellátás érdekében a megújuló energia aránya a primer energia felhasználásban várhatóan 20% közelébe emelkedik 2030-ig. A 2020-ig 14,65 %-os részarány elérése a bruttó végsı energiafelhasználásban a kitőzött cél. A megújuló energia-forrásokon belül prioritást a kapcsoltan termelı biogáz és biomassza erımővek, és a geotermikus energiahasznosítás formái kapnak, amelyek elsısorban, de nem kizárólagosan hıtermelési célt szolgálnak. Emellett a napenergia-alapú hı- és villamos energia, valamint a szél által termelt villamos energia mennyiségében is növekedés várható után nyílhat lehetıség a hazai napenergia potenciál nagyobb mértékő, közvetlen áramtermelésre való felhasználására a fotovillamos technológia árcsökkenése révén. A bioenergia hasznosítás szempontjából az energetikai rendeltetéső ültetvényekrıl származó alapanyaggal, valamint mezıgazdasági és ipari (például élelmiszeripari) melléktermékekkel dolgozó decentralizált energiatermelı egységek (például biogáz üzemek) kerülnek elıtérbe. Szintén hangsúlyos kérdés az anyagában már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok, illetve szennyvizek energetikai felhasználása. A Közép-Dunántúli Régió Energetikai Koncepciója és Stratégiája A 2006-ban készül régiós energetikai stratégia tartalmazza többek között az alábbi megállapításokat, célkitőzéseket: Felmérés és értékelés készült a hagyományos és megújuló energiahordozói potenciális adottságok nagyságára, területi megoszlásukra, reális hasznosíthatóságára, így külön-külön a szén, a vízenergia, a nap-, a geotermikus, a szél és a biomassza különbözı módon történı hasznosíthatóságára. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy a régió, noha jelenleg is fogékony és áldoz a megújuló energiák alkalmazására (biomassza bázisú erımővi rekonstrukcióival, szélerımő referenciahelyek teremtésével), ugyanakkor a régió kedvezı potenciális energetikai adottságai a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb alkalmazást, kihasználást is lehetıvé tehetnének.

13 13 A regionális stratégiában vázolt jövıkép: elınyére átalakul a jól prognosztizálható energiaigények kielégítésére szolgáló energiahordozói struktúra, amelyben a megújuló energiahordozók aránya: az elérhetı maximum, az energiatudatos oktatás, kutatás, gyakorlati alkalmazás eredménye: a területi energiagazdálkodás önkormányzati-, kistérségi önellátó gazdálkodást megteremtı és gyakorló energetikusi hálózat mőködése, megújul, hatékonnyá válik a meglévı energiaátalakítás, újakkal bıvülnek a megújuló energiahasznosító technológiák választékai, technológiai transzfer és helyi innovációs hálózati kooperáció mőködik, folyamatos referenciahely-teremtés, tudás-átadás más hazai és együttmőködı szomszédos régiók, CER2 partnerek számára. Folyamatos továbbképzés magtérsége. A megújuló energiatermelı energiahasznosító technológiák javasolt helye és területi megoszlása a regionális stratégiában szerint: A régió primer biomassza hulladékok energiahordozói kitermelési helyei a jó minıségő szántóterületekrıl származtathatók, legnagyobb összefüggı termékeny rész a Mezıföld térsége, azaz a Székesfehérvári-, Ercsi, Gárdonyi-, Abai-, Adonyi Kistérségek területe. A kevesebbé jó minıségő területekre a hegyvidéken fás szárú energiacélnövény-termesztés javasolható, így pl. a Móri Kistérségben. A rétek, legelık térségében az állattenyésztés jellegzetes helyei Fejér megye valamennyi térségében a biogáz erjesztés alapanyagát szolgáltathatják. Rangsorolt fejlesztési javaslatok a regionális stratégiában: 1. Az energiahordozói struktúra megújítása: - az importfüggıség mérséklése = a hagyományos energiahordozó felhasználás csökkentése = megújuló energiahordozók mennyiségének, arányának növelése: a KD Régióban a lakossági-, kommunális és mezıgazdasági ágazatban a földgáz felhasználás csökkentése, az ellátó és átalakító energetikai létesítmények fejlesztése és/vagy átállítása helyi, megújuló energiaforrásokra. - Megújuló primer energiahordozók (ki)termelése, befogása (pl. energia célnövény termesztése) 2. Innovatív technológiák, ellátásmódok megvalósítása (Környezetbarát, élhetı, fenntartható, minıségi életteret létrehozó, energiatermelı, átalakító és szolgáltató rendszerfejlesztések, projektjavaslatok: - Valamennyi kistérség részesüljön a helyi megújuló, fıleg biomassza energiahordozóra alapozott villamos és hıenergia átalakítókon keresztül táplált ellátásban, a kistérség által meghatározott településben kialakítva, és az ott meghatározott igényő fogyasztói kör ellátására. Elsıbbséget élvezzenek a távhı-közelhı ellátásban eddig nem részesült térségek (móri, bicskei, ercsi, gárdonyi, abai, enyingi kistérségek), egyenként 1 2 MW villamos és 3 5 MW hıteljesítménnyel.

14 14 - Valamennyi Ipari Parkban támogatást kapjon biomassza alapú kiserımő, főtımő a KKV fejlesztések elımozdítására, egyenként 0,5 1,5 MW villamos és 2 4 MW hıteljesítménnyel. - A mezıgazdasági szempontból kedvezı adottságú kistérségekben biogáz átalakító kis-, közép és nagyüzemek létesítése javasolható a régió kistérségeiben esetenként több helyen (az eddigi felmérés szerint), különbözı teljesítménnyel, de kiemelten: az enyingi, sárbogárdi, dunaújvárosi, abai, móri és székesfehérvári kistérségekben. - A régió 7 kistérsége tekinthetı a geotermikus energiaforrás adottságok szempontjából megkutatottnak, kisméretı geotermikus erımővi hasznosításra javasolt elsısorban a dunaújvárosi kistérség. - A földi hıáram hıhasznosítására ajánlható hıszivattyús innovatív, abszolút környezetbarát technológia elterjesztése javasolható mindazon településekben, ahol új beépítéseket terveznek, ill., ahol lakótömbnyi rekonstrukció elıtt állnak (ez utóbbiak fıleg városokban, nagyobb városok lakónegyedeiben jelentkeznek). A támogatott javaslatok I. ütemben Bicske, Mór, majd Székesfehérvár, Dunaújváros. - Nyers-szesz elıállító üzemek létesítése javasolható a bioetanol alapanyag termelı területek közvetlen térségében, hogy a feldolgozás elsı mővelete a térségben maradjon, annak valamennyi anyagi és foglalkoztatási hasznával. A javasolt telepítési helyek: a enyingi, sárbogárdi, dunaújvárosi, abai, adonyi, ercsi, gárdonyi, móri, székesfehérvári kistérségek területe. - A primer biomassza energiahordozók hasznosítása elıtti feldolgozására: pelletálásra, brikettálására javasolható technológiák kistérségi telepítése valamennyi kistérségben, 3 5 településben javasolható. - A napenergia villamos és hıenergia hasznosító berendezése valamennyi új építés során támogatott formában valamennyi településben javasolható, ill. települési rekonstrukciók során tömeges méretben ajánlható. Mértékükre külön operatív program kidolgozása javasolható az energiatakarékossági, energiahatékonysági programmal támogatva. - Az éghajlati viszonyokra alapozott szélenergia decentralizált hasznosítására kisteljesítményő szélerımő-telepek alkalmazásával ugyancsak valamennyi kistérség bármely, fıleg külterületi gazdálkodó fogyasztóhelyei javasolt, ahol a környezeti körülmények is megengedik. 3. Energetikai prioritás - A Közép-dunántúli Régió energetikai mintarégióvá válásához nélkülözhetetlen az energiatudatos oktatás kialakítása: alap, közép és felsıfokú oktatási szinteken. Ehhez javasolható: elemi iskolákban megújuló energiák ismeretének szakirányú elıképzése, a középfokú oktatásban külön tantárgyak bevezetése, a felsıfokú oktatásban szakmérnöki-képzés bevezetése. - Az önkormányzatok önálló gazdálkodása megteremtésének keretében javasolható: regionális energetikusi hálózat kialakítása 4. Nemzetközi K+F elvi és fizikai rendszerkooperációk bıvítése - Hatékony országos-regionális kapcsolatok mőködtetése - Elvi rendszerkapcsolatok kialakítása és fenntartása (pl. megújuló energiaforrások közös feltárása, kutatása és alkalmazása, összehangolt,

15 15 fenntartható energiapolitika létrehozása, megújuló energiatörvény kidolgozása) - Tényleges fizikai hálózat magisztrális rendszerek kooperációjának fenntartása, bıvítése, korszerősítése A Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos célkitőzései A Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció horizontális célkitőzései között szerepel a klímaváltozás kedvezıtlen hatásainak mérséklése, mely szerint: A klímaváltozás kedvezıtlen hatásai közül Fejér megyét elsısorban az élelmiszer termelés biztonságának garantálásához szükséges fenntartható vízgazdálkodási feltételek biztosítása, a megfelelı szintő vízkárelhárítás, ár- és belvízvédelem, vízhiány- és aszály-kockázatkezelés (vízvisszatartás, víztározás, öntözés, víztakarékosság stb.), valamint az alkalmazkodás az éghajlatváltozás hatásaihoz problematikája érinti. További feladatokat jelent az EU 2020 Stratégiához illeszkedıen országosan is vállalt, számszerősíthetı feladatokhoz való hozzájárulás, az alábbiak szerint. A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználáson belül 14,6 százalékra nı, a teljes energia megtakarításvállalás 10 százalék, az üvegházhatású gázok kibocsátása a évi szinthez képest legfeljebb 10 százalékkal nı. A megvalósítás hozzájárulhat a foglalkoztatottság növeléséhez, illetve az innováció alapú beruházások, így a hazai tudásbázis elınybe kerüléséhez. A kiváló termıhelyi adottságokra alapozva, valamint a klímaváltozás kedvezıtlen hatásainak mérséklésére tekintettel ki kell dolgozni a vízgyőjtı-gazdálkodási és gazdaságossági szempontoknak megfelelıen a megyei öntözési stratégiát. Ennek eredményei alapján szükséges megvalósítani egy erre épülı öntözési infrastruktúrát, illetve az öntözıcsatorna elemek helyi gyártását. A koncepció rögzíti a megújuló energia hasznosításával, energiamegtakarítással kapcsolatos következı célokat: Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a hatékonyság az energiaracionalizálással, a megújuló energia részarányának növelésével is fokozható legyen. E stratégiai fontosságú célnak többek között az energiafelhasználás csökkentésében és az alternatív megoldásokban kell testet öltenie. Ilyen lehet például a vidéki településekben gazdaságtalan nagy rendszerek kiváltása önellátó helyi egységekkel, illetve a másodnyersanyagokra épülı feldolgozóipar és az alternatív erıforrásokon alapuló új termelési szerkezet. Ezzel csökkenthetık a fenntartási költségek, a nagy rendszerektıl való függıség, a környezetterhelés. A Koncepció kiemeli a természeti erıforrások védelme, a fenntartható fejlıdés fontosságát: A fenntartható fejlıdés, értékeink megırzése szempontjából távlatosan megtérülı befektetés az egészség- és környezettudatos életmód széleskörő terjesztése, valamint a diákság szemléletformálása az oktatási programokon, erdei iskolákon és pl. a Duna parti településeken a vízijártasság szabályainak elsajátításán keresztül. A környezeti szempontból érzékeny térségekben fenntartható gazdaságfejlesztésre van szükség. Ez elsısorban a zöldgazdaság elıtérbe kerülését kell, hogy jelentse. Potenciálisan az elmaradott, iparfejlesztések által még nem szennyezett területek erre a legalkalmasabbak, hiszen e térségek komparatív elınyei

16 16 közé tartoznak: a minıségi élelmiszertermelés jó feltételei, a környezetvédelmi ipari potenciál, a megújuló energiaforrások, valamint az ilyen irányú szakképzéshez rendelkezésre álló szabad munkaerı. A kiváló termıhelyi adottságú térségek átfedésben vannak az elmaradott térségekkel, ahol szabad vállalkozási övezetek kijelölése indult meg (Enyingi és Sárbogárdi járások). Itt, együttmőködve a szomszédos Tolna megye hasonló problematikájú térségeivel zöld klaszter kialakítása hozhat fellendülést, amihez speciális szakképzést kell biztosítani. A Fejér Megyei Területrendezési Terv megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó ajánlásai A Fejér Megyei Közgyőlés 12/2009. (II. 13.) K.r.sz. rendeletével elfogadott Fejér Megyei Területrendezési Terv tartalmazza a szélerımővek elhelyezése céljából vizsgálat alá vonható területek lehatárolására vonatkozó ajánlást. A településrendezési tervek véleményezése során a Fejér Megyei Önkormányzat valamennyi település számára javasolja a megújuló energiaforrások helyi hasznosíthatósági lehetıségeinek feltérképezését és kiaknázását. Székesfehérvár Város Energiastratégiája A Székesfehérvár Város Energiastratégia specifikus fejlesztési céljai közül az I. Energiahordozói struktúra megújítása foglakozik különösen a megújuló energiahasznosítással, az alábbiak szerint: A fosszilis energiahordozók aránya csökkentésének, a környezeti terhelés mérséklésének szándékával újragondolt és átalakított helyi energiagazdálkodás komplex megújításának elsıdleges célja a nemzeti szintő kötelezettségvállalásokhoz való felelıs és arányosított hozzájárulás deklarálása. A megújuló energiaforrások legalább 14,65%-ra történı növelésére a végfelhasználásban 2020-ig úgy kell sort keríteni, hogy a vállalásban meghatározó szereppel bíró közösségi távfőtésben a megújuló hıenergiaellátás jelenlegi 0 %-os aránya 2030-ig 25 %-ra növekedjen. Közvetlen célok a városi energiastratégiában a távhıszektort érintıen pl: - a megújítható energia- és nyersanyag-felhasználás fenntartható módon történı növelése a helyi elıállítás ösztönzésével és a helyi igényekre létesült energiaellátási rendszerekben történı hasznosítással; - a fenntartható és hatékony tüzelıanyag-keverékek alkalmazása, elterjedésének ösztönzése a hıtermelés (és kapcsoltan villamosenergia-termelés) primer energiahordozói szerkezetében, a biomassza, a hulladék és egyéb alternatív tüzelıanyagok arányának növelése a település hıellátási rendszereiben; - a város belsı területei környezetterhelésének csökkentése a hıtermelıi kapacitás kitelepítésén keresztül. A város energiastratégiája rögzíti, hogy a megújuló energiaforrások tekintetében Székesfehérvár és térsége adottságai tekintettel a gazdaságos és fenntartható hasznosítási kapacitásokra kistérségi szintre vonatkoztatva eltérnek az országosan jellemzı fıbb irányoktól. Az összes megújuló energiafelhasználási távlati szerkezetében az uralkodó szerepet a biomassza kapja részben a meglévı mezıgazdasági hagyományos

17 17 melléktermékek évente, megújuló módon keletkezı volumenei miatt, részben az energiacélú növénytermesztés várható eredményessége következtében. Székesfehérváron a különbözı biomassza félék hasznosítása mellett komoly lehetıségek még a napenergiában rejlenek és esetlegesen a szélenergia befogásában, elsısorban a helyi autonóm energiaellátásban. Az országos adottságokhoz képest csekélyebb potenciált jelent a geotermikus energia. Néhány példa a megújuló energiaforrások hasznosításának Fejér megyei helyzetére, a már megvalósult ill. tervezett beruházások egy részére: Székesfehérváron a város hıszolgáltatásáért felelıs vállalat 2013-ban megkezdett projektje keretében egy székesfehérvári 45 lakásos távfőtött tömbházban napkollektorokat telepít a használati melegvíz elıállítására. A projekt célja annak vizsgálata, hogy milyen módon lehet illeszteni a távhıtermelést és a decentralizált megújulóenergia-felhasználást. Egy szintén idén elindított projekt keretében egy 600 kw teljesítményő biomasszakazán kerül telepítésre a székesfehérvári Mura utcai telephelyre - részben saját felhasználásra, részben a közeli szociális bérlakások távhıvel történı ellátására. A cég 2011-ben az irodaépületében gázabszorpciós hıszivattyúkat telepített (együttes névleges teljesítményük 150 kw), melyek a külsı levegı hıtartalmát mint megújuló energiát hasznosítják, így évente 1705 GJ energia-megtakarítást érnek el és évente kb. 97 tonnával csökkent CO 2 -kibocsátás. Székesfehérvári szennyvíztisztító telep: a szennyvíztisztítás során keletkezı szennyvíziszap rothasztása során keletkezı biogáz teljes körő hasznosításra kerül a telepen. A biogázt gázmotorban elégetve mechanikai munka nyerhetı és a motor hőtıvizében, kenıolajában és kipufogógázában lévı hıenergia is hasznosítható. A mechanikai munka generátorok közbeiktatásával villamosenergia elıállítására, a hulladékhı pedig főtési célokra használható fel. Az így elıállított villamos energiával a vásárolt villamos energia mennyiségét felére harmadára csökkentik. Székesfehérvár: napelemeket és napkollektorokat is gyártó üzem mőködik a Sóstó Ipari Parkban, mely nem rég bıvítésre került. Székesfehérvár - Gazdaság Háza a fenntartható életmódért - mintaprojekt Fejér megyében: a komplex mintaprojekt célja: a Gazdaság Házának energetikai mintaházként való mőködése. A tervezett korszerő környezetvédelmi és energiahatékony technológiák beépítésével, szemléletformálással, kommunikációs tevékenységgel terveznek nagymértékben hozzájárulni a régió megújuló energia stratégiájának megvalósításához Dunaújváros-Pálhalma biogáz üzem: a 2007-ben épült, évi 6 millió m 3 biogázt állít elı ezer tonnányi szerves hulladékból (trágyából, valamint növényi, vágóhídi és éttermi hulladékból), a hasznosított hulladék hatvan százaléka helyben keletkezik, a maradék negyven százalékot regionális begyőjtéssel a környezı telepek, mezıgazdasági vállalkozások szállítják be. A zöld áramot, amely körülbelül egy 15 ezer lakosú város villamos energia ellátásához elegendı, biogáz felhasználásával, gázmotorral fejlesztik, a keletkezett hıt pedig a Kft. saját telephelyén használják fel, többek között az állattartó-telep és

18 18 irodaház főtésére-hőtésére Évi 35 ezer tonna széndioxid-kibocsátástól mentesíti a környezetet a biogáz üzem, melynek teljesítménye: 14 GWh/év, 1,7 MW/h és 16 GWh/év hıenergia. Dunaújváros, SOLANOVA épület: a 42 lakásos panelházra a 2005-ben történt teljes körő felújítása során többek között 72 m 2 felületen napkollektorokat, zöldtetıt telepítettek, dupla szigetelıréteget alakítottak ki, így összességében 85 %-os mértékő főtési energiamegtakarítást sikerült elérniük, megújuló energia (napenergia) hasznosításával biztosítják a használati melegvíz elıállítását. Dunaújváros: egy papírgyártással ill. papírhulladék-hasznosítással foglalkozó vállalat új hıerımővet telepít, mely a tervek szerint a régióból származó biomasszát, szenet a papírgyártásból származó hulladékát hasznosítja, s a beruházás jóvoltából az üzem saját hı- és energiaellátását egyre nagyobb mértékben biztosíthatja. Szabadegyháza: 2012-ben biomassza-kazánokat létesített Szabadegyházán Európa legnagyobb kukorica-feldolgozó vállalata, mely évi egymillió tonna kukoricát vásárol és dolgoz fel. A biomassza kazánok üzembe helyezésével kiváltotta gázturbináját és gázkazánjait, mellyel évi 50 millió köbméter gázt takarít meg. A cég gyárt E85-ös t bioetanol üzemanyagot is, amely már 400 hazai kútnál tankolható. Baracska: 2008-ban napkollektorral felszerelt adótorony bázisállomás épült Baracskán. A 17 napelem-panel az adótorony energiafelhasználásának felét biztosítja és évente 2,2 tonna szén-dioxid kibocsátásától óvja meg a környezetet. Gárdony: geotermikus energia hasznosítása céljából között valósult meg az a beruházás, melynek eredményeként geotermikus rendszer látja el hıenergiával az Agárdi Gyógy- és Termálfürdıt, az agárdi iskolát, az idısek otthonát, a lakóparkot, a gárdonyi iskolát, a Polgármesteri Hivatalt és négy társasházat (a geotermikus főtés 3 o C külsı hımérsékletig látja el a fogyasztókat, ez alatt gázkazánok helyettesítik). A kinyert termálvíz visszasajtolásra kerül ugyanabba a vízadó rétegbe, a hıelvonást követıen. Az elkészült hıtranszport modellezés szerint a visszakerülı víz nem hőti le a termálvízbázist, hatása lokális jellegő. A beruházásnak köszönhetıen jelentısen csökken a káros, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Kulcson május 23-án lépett üzembe a szélerımő, mely az elsı magyar közüzemő szélkerék hazánkban (az inotai szélerımő volt az elsı tényleges szélkerék Magyarországon). 600 kw névleges teljesítménnyel bír. A szélerımő teljes beruházási költsége 200 millió Ft, az elsı évben megtermelt energia 1230 MWh volt. A három lapátból álló lapátkerék átmérıje 44 méter márciusában a szélerımő Innovációs Díjat kapott. 1 db 1,8 MW teljesítményő szélerımő létesült Bakonycsernye külterületén. Szélerımő park kialakítását tervezi és ennek érdekében elvégezte a településrendezési terv szükséges módosítását - többek között Söréd,

19 19 Bakonycsernye, Magyaralmás, Csákberény, Gyúró, Pátka, Zámoly önkormányzata. Balinka területén mőködik egy szélkerék. Több Fejér megyei településen telepítettek energetikai ültetvényt (pl. Cece, Balinka, Moha). Aktuális pályázati lehetıségek a megújuló energiaforrások hasznosítása terén A kapcsolódó aktuális EU-s és hazai pályázatok listája az elıterjesztés mellékletében található június 11-én az Országgyőlés döntött arról, hogy megváltoznak a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok szabályai. A törvénymódosítás értelmében a jövıben a megújuló energia hasznosítására szóló pályázatok helyett az illetékes miniszter által rendeletbe foglalt mőszaki követelmények lesznek az irányadók a pályázóknak. A KEHOP (Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program) és a területi operatív program is keretet ad a Közös Stratégiai Keret 11 tematikus célkitőzése (mint pl. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erısítése; az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetıségének, használatának és minıségének javítása; a KKV-k, a mezıgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történı elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelızés és -kezelés ügyének támogatása; a környezetvédelem és az erıforrás-hatékonyság propagálása; a fenntartható közlekedés elımozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a fıbb hálózati infrastruktúrákban) között erıteljesen megjelenı, megújuló energiaforrás célkitőzésének megvalósításához. A KEHOP prioritásai a klímaváltozásra történı felkészülés, a víziközmő benne a szennyvíz- és ivóvízhálózatok és nonprofit tevékenységek hazai és EU-s követelményeknek való megfeleltetése. A vízvédelem, a természetvédelem, a környezetügyi K+F+I, a szemléletformálás és az energiahatékonyságra vonatkozó eszközök tartoznak ezen operatív programhoz. A legfontosabb része a megújuló energia rendszerszerő hasznosítása. Meglepı módon ez elsısorban az épületek energetikai szempontok szerinti kialakítását jelenti. Az irányító hatóság itt is a minisztériumba kerül, egyszerősödik a pályázati rendszer és eljárásrend. A KEOP szintén több EU-s forrásból részesülhet. A területi operatív programokban a foglalkoztatás, a kis és középvállalatok támogatása, a környezetvédelem és az energiahatékonyság növelésére nyújtották be a legtöbb javaslatot a megyei önkormányzatok. A környezetvédelmi és megújuló energiahasznosítási pályázatoknál is kötelezı lesz az integrált tervezıi gondolkodás és programozás. Az energiamix térségi szintő megtervezésénél figyelemmel kell lenni az egyre szigorodó zaj- és levegıtisztaság-védelmi elıírásokra, a kommunális hulladék győjtésére és kezelésére, a közép-európai nemzeti és lokális érdekek összehangolására.

20 20 A környezet- és klímavédelem, a nem megújuló természeti erıforrásokkal való takarékosság érdekében - kiemelten fontos a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése Fejér megyében, a területi adottságok, a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Kérem a Tisztelt Közgyőlést, hogy az elıterjesztést megtárgyalni és a tájékoztatót tudomásul venni szíveskedjenek. Székesfehérvár, június 28. Törı Gábor

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MUNKAPÉLDÁNY a Kormány álláspontját nem tükrözi Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 Budapest, 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

Budapest XIII. kerület. klímastratégiája

Budapest XIII. kerület. klímastratégiája Budapest XIII. kerület klímastratégiája 2011 2020 Tartalomjegyzék Bevezető...3 I. Célok és alapelvek...5 Kapcsolat az önkormányzat által már elfogadott koncepciókkal és stratégiákkal...7 II. Helyzetkép...8

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás kódszáma: TOP-3.2.2-15

FELHÍVÁS. A felhívás kódszáma: TOP-3.2.2-15 FELHÍVÁS Az önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, újuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás valósítására yei területi szereplők részére A felhívás címe: Önkormányzatok

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A Felhívás címe: Sertéstartó telepek korszerűsítése

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A Felhívás címe: Sertéstartó telepek korszerűsítése FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A Felhívás címe: Sertéstartó telepek korszerűsítése A Felhívás kódszáma: VP2-4.1.1.5-16 Magyarország Kormányának

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A Felhívás címe: Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A Felhívás címe: Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A Felhívás címe: Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése A Felhívás kódszáma: VP2-4.1.1.3-16 Magyarország Kormányának

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

BIOMASSZA ANYAGISMERET

BIOMASSZA ANYAGISMERET BIOMASSZA ANYAGISMERET Rátonyi, Tamás BIOMASSZA ANYAGISMERET: Rátonyi, Tamás Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Tartalom... v 1. 1.A biomassza

Részletesebben

15 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ MELEGVÍZ IGÉNYÉNEK

15 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ MELEGVÍZ IGÉNYÉNEK 1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VEGYIPARI GÉPEK TANSZÉKE 15 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ MELEGVÍZ IGÉNYÉNEK ELLÁTÁSRA SZOLGÁLÓ NAPKOLLEKTOROS RENDSZER KIVÁLASZTÁSA KÉSZÍTETTE: Varga-Fojtó Ágnes

Részletesebben

A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények

A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A villamos energiára vonatkozó uniós GPP-követelmények A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a dokumentum a villamos energia termékcsoportra vonatkozóan kidolgozott

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe: FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus

Részletesebben

VP2-4.1.1.1-16 Állattartó telepek korszerűsítése

VP2-4.1.1.1-16 Állattartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.1-16 Állattartó telepek korszerűsítése 1. Jogosultak köre: I. Mezőgazdasági termelő, amennyiben a. utolsó lezárt teljes üzleti évben, fiatal termelő esetében lezárt üzleti évben legalább 6000

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2011-4.3.0 MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS c. konstrukcióhoz (jelen pályázati kiírás keretei között kizárólag a megvalósítási szakaszra

Részletesebben

kollektív beruházás esetén maximum 30 millió Ft 2/A 2,07 milliárd Ft 2/B 0,71 milliárd Ft 5/B 1,19 milliárd Ft 400 db

kollektív beruházás esetén maximum 30 millió Ft 2/A 2,07 milliárd Ft 2/B 0,71 milliárd Ft 5/B 1,19 milliárd Ft 400 db Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: Rendelkezésre álló forrás: Támogatott projektek száma: Területi korlátozás: Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése - VP2-4.1.1.4-16 A közép-magyarországi

Részletesebben

Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén

Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén (HUSK/1001/1.1.2/0046) Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén Ez a dokumentum az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (www.europeer.eu) és a Regionálna rozvojová

Részletesebben

Pályázati felhívás: Támogatás mértéke: kollektív beruházás esetén maximum 200 millió Ft Rendelkezésre álló forrás: 5,95 milliárd Ft

Pályázati felhívás: Támogatás mértéke: kollektív beruházás esetén maximum 200 millió Ft Rendelkezésre álló forrás: 5,95 milliárd Ft Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: VP24.1.1.116 Állattartó telepek korszerűsítése A középmagyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%a, a nem középmagyarországi

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése. A felhívás kódszáma: TOP-3.2.1-15

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése. A felhívás kódszáma: TOP-3.2.1-15 FELHÍVÁS Az önkormányzati tulajdonban lévő épületállomány energetikai felújításának megvalósítására, megújuló energiaforrások fokozott bevonásával, megyei területi szereplők részére A felhívás címe: Önkormányzati

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Energiahatékony iskolák fejlesztése

Energiahatékony iskolák fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában Energiahatékonysági program keretében megjelenő HU02-2013 jelű Energiahatékony iskolák fejlesztése című pályázati konstrukcióhoz

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

Előterjesztés Képviselő-testület 2016. április 14 én tartandó ülésére

Előterjesztés Képviselő-testület 2016. április 14 én tartandó ülésére Előterjesztés Képviselő-testület 2016. április 14 én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat a TOP -os pályázati felhívások támogatási kérelmének benyújtására Előterjesztő: Tóth József polgármester Előkészítő:

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló energia program keretében megjelenő HU-03-A1-2013 jelű Geotermikus alapú távhőtermelő rendszerek létesítése - már

Részletesebben

Megújuló Energiaforrások

Megújuló Energiaforrások Megújuló Energiaforrások Nem a Föld sérülékeny, hanem mi magunk. A Természet az általunk előidézetteknél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékenységünkkel nem pusztíthatjuk el a természetet,

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiapolitikai aktualitások A 2007-2020 időszakra szóló új

Részletesebben

A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI!

A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! A Kormány../2008. Korm. rendelete a 2008-2012 közötti idıszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetésérıl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól Az üvegházhatású gázok

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS FENNTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVE

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS FENNTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVE 2016 március KISÚJSZÁLLÁS VÁROS FENNTARTHATÓ ENERGIA AKCIÓTERVE Szerző: Kray Zsuzsanna Szakmai vezető: Sáfián Fanni ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ IMPRESSZUM Kisújszállás város

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Dendromassza-bázisú villamosenergiatermelés. Magyarországon

Dendromassza-bázisú villamosenergiatermelés. Magyarországon Dendromassza-bázisú villamosenergiatermelés nyersanyagháttere Magyarországon ERŐMŰ FÓRUM Balatonalmádi, 2012. 03. 22-23. Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása a hő- és villamosenergia-termelésben (ellátásban)

Megújuló energiák hasznosítása a hő- és villamosenergia-termelésben (ellátásban) Megújuló energiák hasznosítása a hő- és villamosenergia-termelésben (ellátásban) Büki Gergely Orbán Tibor A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI c. konferencia 41. Meteorológiai

Részletesebben

Partnerséget építünk. A helyes fűtési rendszer kiválasztása

Partnerséget építünk. A helyes fűtési rendszer kiválasztása Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget építünk Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért HUSK/1001/1.1.2/0046- SUSTAIN A helyes fűtési rendszer kiválasztása

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM

II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖTET STRATÉGIA ÉS PROGRAM Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 9081Gyırújbarát, BM köz 1. sokoroal@axelero.hu 96/456-740 2005. 2 Témavezetı: Enyingi Tibor (Sokoró Alapítvány)

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja:

PÁLYÁZAT. Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja: PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja: Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Környezet és Energia Operatív Program Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

FELHÍVÁS. A vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztésére

FELHÍVÁS. A vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztésére FELHÍVÁS A vidéki térségek kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztésére Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése,

Részletesebben

2005. évi XVIII. törvény. a távhőszolgáltatásról 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2005. évi XVIII. törvény. a távhőszolgáltatásról 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 1 Az Országgyűlés a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos távhőellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 832/2011. 33. T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez az

Részletesebben

Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal. GINOP Energia prioritás

Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal. GINOP Energia prioritás Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal GINOP Energia prioritás A konstrukció célja az épületek energiahatékonyságának és energiatakarékosságának megújuló energiaforrások

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG; ÜZEMELTETÉSÜK, HASZNOSÍTÁSUK ALTERNATÍVÁI

FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG; ÜZEMELTETÉSÜK, HASZNOSÍTÁSUK ALTERNATÍVÁI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Biokörnyezettudomány Program DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS FÁS SZÁRÚ ENERGETIKAI ÜLTETVÉNYEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAPJAINKIG; ÜZEMELTETÉSÜK,

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció tárgyában: Szám: 2/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. február 15-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 13/2013. (II. 15.) közgyűlési határozata a Tolna Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

5. témakör. Megújuló energiaforrások

5. témakör. Megújuló energiaforrások 5. témakör Megújuló energiaforrások Tartalom 1. A világ energiapotenciálja 2. Magyarország energiapotenciálja 3. Energiatermelés megújuló energiaforrásokból 3.1. Vízer m 3.2. Széler m 3.3. Napenergia 3.4.

Részletesebben

A RÉTSÁG, RÁKÓCZI ÚT 20-22. SZÁM ALATTI INGATLAN ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGE

A RÉTSÁG, RÁKÓCZI ÚT 20-22. SZÁM ALATTI INGATLAN ÉPÜLETENERGETIKAI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGE RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Fodor Rita Előterjesztő: Hegedűs Ferenc

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20. 1. Bevezetés 1. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. Előzmények... 1 1.2. Az atomerőmű és legfontosabb tervezési jellemzői... 8 1.3. A tervezett tevékenység meghatározása, céljai,

Részletesebben

Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva. GINOP Energia prioritás

Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva. GINOP Energia prioritás Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva GINOP Energia prioritás A konstrukció célja az épületek energiahatékonyságának és energiatakarékosságának javítására irányuló

Részletesebben

Ősszel indulnak az első vidékfejlesztési pályázatok

Ősszel indulnak az első vidékfejlesztési pályázatok Ősszel indulnak az első vidékfejlesztési pályázatok Az Európai Bizottság 2015 08.11.-én hivatalosan elfogadta a Vidékfejlesztési Programot (VP), így közel 1300 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2020-ig

Részletesebben

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020

4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 7690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 83. szám 1. melléklet a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozathoz 1. melléklet a /2015. ( ) OGY határozathoz 4. NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2015 2020 Szakpolitikai

Részletesebben

HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban. Előadó: Varga Géza

HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban. Előadó: Varga Géza Zöld szervezetek zöld üzletek Hőbontásos hulladékhasznosítás a XXI. században HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban Előadó: Varga Géza Kiemelt Üzletfejlesztési Menedzser Budapest,

Részletesebben

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2013. FEBRUÁR

PÁLYÁZATI HÍRLEVÉL 2013. FEBRUÁR Kedves Partnerünk! Kedves Hölgyem/Uram! Szeretnénk figyelmébe ajánlani legújabb szolgáltatásunkat: Amennyiben Ön korábban megnyert pályázata (melynek beadása nem a mi szolgáltatásunk keretében történt)

Részletesebben

Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 A napenergia értéke Magyarországon napelemes rendszerek esetében, 2014-ben

Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 A napenergia értéke Magyarországon napelemes rendszerek esetében, 2014-ben Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 A napenergia értéke Magyarországon napelemes rendszerek esetében, 2014-ben ifj.zsiboracs.henrik@gmail.com 1 PE Georgikon Kar, Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési

Részletesebben

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások

1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1. melléklet: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó ajánlások 1.1 A szerkezetalakításra, a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó ajánlások (a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe: FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése - ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével A

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2009. (VII.20.) rendelete

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2009. (VII.20.) rendelete Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2009. (VII.20.) rendelete A hagyományos technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának, megújuló

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

A CECED Magyarország Háztartásigép-gyártó és forgalmazó Érdekérvényesítő és képviselő Egyesülés tanulmánya

A CECED Magyarország Háztartásigép-gyártó és forgalmazó Érdekérvényesítő és képviselő Egyesülés tanulmánya A magyarországi háztartásokban található régi háztartási gépek cseréjével elérhető energiamegtakarítási lehetőségek a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervben meghatározott évi 1% hatékonyságnövelési

Részletesebben

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN C 123 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.5.12. A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN az épületek energiahatékonyságáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2015. április 15. napjára (szerda) 10.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom.

M E G H Í V Ó. 2015. április 15. napjára (szerda) 10.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Óbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó

Óbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó Óbudavár Helyi építési szabályzat tervezet MEGBÍZÓ: ÓBUDAVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BODOR ANTAL POLGÁRMESTER 8272 ÓBUDAVÁR, Fő u. 18/1. TERVEZŐ: TÁJTERV MŰHELY KFT. 8261 BADACSONY, RÓMAI ÚT 197. Mobil: 20/913-8400

Részletesebben

Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés KEOP-2012-4.10.0/C

Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés KEOP-2012-4.10.0/C Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés KEOP-2012-4.10.0/C Célja Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Szakképesítés: 54 544 02 Fluidumkitermelő technikus Szóbeli vizsgatevékenység Fluidumkitermelő technológiák, módszerek, gépi berendezések

Szakképesítés: 54 544 02 Fluidumkitermelő technikus Szóbeli vizsgatevékenység Fluidumkitermelő technológiák, módszerek, gépi berendezések A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza. A tételhez

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 1. oldal 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h)

Részletesebben

A kistérségi energiastratégia készítése

A kistérségi energiastratégia készítése A kistérségi energiastratégia készítése 2013. február 28. VM Energiastratégia www.essrg.hu 2 Az önellátásra alapuló energiastratégia elemei Önellátás előnyben részesítése a profittermeléssel szemben Helyi

Részletesebben

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg (2007.szeptember 24.-i állapot) 78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg (2007.szeptember 24.-i állapot) 78/2007. (VII. 30.) FVM rendelet Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt nem hivatalos szöveg (2007.szeptember 24.-i állapot) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Készült a Veszprém megye fejlesztésének megalapozása a 2014-2020 közötti időszakra című, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0011 azonosítószámú projekt keretében a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése

Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése VP-6-7.4.1.1-16 A támogatás mértéke, összege A támogatás maximális

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. SZEPTEMBER 27-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-11/2012. MELLÉKLET: 5 DB TÁRGY: Beszámoló az Országos Ivóvízminıség-javító Program megvalósulásáról az Európai Uniós

Részletesebben

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása

8. Cselekvési terv. 8.1 Az intézkedések leírása. Kultúrháló közösségi terek minőségi javítása és a helyi közösségek együttműködésének támogatása 8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása 1.) intézkedés megnevezése 2)Specifikus cél 3)Indoklás, alátámasztás A támogatható tevékenység területek meghatározása Kultúrháló közösségi terek minőségi

Részletesebben

KLÍMAREFERENS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

KLÍMAREFERENS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI KLÍMAREFERENS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 61 850 01 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Klímareferens

Részletesebben

az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A jelen összevont tájékoztató ( Tájékoztató ) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti

Részletesebben

A BIOMASSZA TÁVHŐ CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA BARANYA MEGYÉBEN

A BIOMASSZA TÁVHŐ CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA BARANYA MEGYÉBEN A BIOMASSZA TÁVHŐ CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA BARANYA MEGYÉBEN 2 A mecseki széntől a zöld energiáig 1953. A kezdetek... A távhőtermelő társaságcsoport A PANNONPOWER társaságcsoport A Dalkia Energia Zrt. érdekeltsége

Részletesebben

ÁLLATTARTÓ TELEPEK KORSZERŰSÍTÉSE VP2-4.1.1.1-16

ÁLLATTARTÓ TELEPEK KORSZERŰSÍTÉSE VP2-4.1.1.1-16 ÁLLATTARTÓ TELEPEK KORSZERŰSÍTÉSE VP2-4.1.1.1-16 A Felhívás célja a lófélék, a húshasznosítású galamb, a strucc, az emu, a fürj, a nyúl, a méh és a csincsilla tartásának támogatása. A Felhívás több területen

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

Informatikai megoldások

Informatikai megoldások e Informatikai megoldások Új Széchenyi Terv Fűtéskorszerűsítés - Szolgáltatásaink: Helyszíni felmérés alapján ingyenes árajánlat készítés az önök igényeinek megfelelően! Energetikai Tanúsítvány 2012. január

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279 Sz.: 4/2015. MARTFŰ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja

Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja Szajla Község Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990,évi LXV. törvény elıírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell

Részletesebben

Tájékoztató szerződés módosításról

Tájékoztató szerződés módosításról Tájékoztató szerződés módosításról Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/72 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Kivitelezés Hirdetmény típusa: Tájékoztató a szerződés módosításáról/ké/2013.07.01 KÉ Eljárás

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

Megújuló energiafelhasználás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra

Megújuló energiafelhasználás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra Megújuló energiafelhasználás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra MUT Győr-Moson-Sopron megyei csoportja 2016. Január 12. A megújulóenergia-felhasználás területei Villamos energia

Részletesebben

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN

A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN A TERÜLETFEJLESZTÉS 10 ÉVE BÉKÉS MEGYÉBEN 1996-2006. Békéscsaba, 2006. március 21. A területfejlesztés 10 éve Békés megyében 1996-2006 Készült a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából a Területfejlesztésr

Részletesebben

Életünk az energia 2.

Életünk az energia 2. Életünk az energia 2. Livo László okl. bányamérnök, ügyvezet, MARKETINFO Bt. Volt id hogy nem számított mire, milyen és mennyi energiát használunk fel. Aztán egyre többen lettünk a Földön, s rá kellett

Részletesebben

23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet

23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet 23/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeirıl Az államháztartásról szóló

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről Tájékoztató az eljárás eredményéről Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/56 Beszerzés tárgya: Építési beruházás Hirdetmény típusa: Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es minta)/ké/2013.07.01 KÉ Eljárás

Részletesebben

2009. ÉVI ÜZLETI TERVE

2009. ÉVI ÜZLETI TERVE PRIMER 8400 Ajka, Móra Ferenc u. 26. Pf: 127 Tel/Fax: 88/312-394, 312-989 E-mail: primer@ajkanet.hu A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2009. ÉVI ÜZLETI TERVE 2 TARTALOMJEGYZÉK Pont oldal 1. Bevezető

Részletesebben

Agrártámogatási Hírlevél

Agrártámogatási Hírlevél Agrártámogatási Hírlevél 2016. március 2016/3. szám Tartalom 1. Kisgazdaságok fejlesztése... 1 2. Állattartó telepek korszerűsítése... 2 3. Baromfitartó telepek korszerűsítése... 3 4. Szarvasmarhatartó

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4.

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 2016.01.01 2017.12.31 8 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített

Részletesebben