5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése
|
|
- Barnabás Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vízgyűjtőgazdálkodási Terv melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése
2 Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 9 Ábrák 11. ábra: A vízenergia termelés kapacitásának alakulása ország összesen ábra: A vízenergia termelés alakulása ország összesen ábra: A vízenergia termelés támogatásának alakulása az elmúlt 10 évben melléklet Vízenergia termelés 2
3 Vízgyűjtőgazdálkodási Terv Vízenergia hasznosításának előrejelzése Az energiafogyasztás nagymértékben korrelál a GDPvel. A várható energiapályát a GDP előrejelzés alapján határozták meg a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (MCsT) című dokumentumban. Ennek főbb megállapításait az alábbiakban ismertetjük. Az energiapálya és a GDP összefüggésében korábban általános szabályként érvényesült, hogy 1 %os GDPnövekedéshez 0,5 %os teljes energiafogyasztási igény társult. Villamos energia tekintetében a közötti időszakban a GDP 27,5 %kal, a villamosenergiafogyasztás 13,7 %kal növekedett. 2020ig tekintve Magyarország elsősorban a kevésbé energiaintenzív területeken tervezi a gazdasági fejlődést megvalósítani, de az életszínvonal növekedésével párhuzamosan energiatakarékossági intézkedések nélkül várhatóan növekedne az energiafelhasználás. Az elkövetkező 10 évben 1 %os GDPnövekedéshez 0,30,31 %os teljes energiahordozó fogyasztásnövekedés prognosztizálható. A Magyar Nemzeti Bank stabilitási jelentését figyelembe véve a közötti időszak átlagában évente 3 % körüli gazdasági fejlődéssel lehetett számolni. A BAU pálya számítását a fentiek alapján a következő adatok alapján határozták meg, amely a vízigények előrejelzésénél bemutatott dinamikus változatunknak feleltethető meg: a GDPnövekedés között átlag 3 %, azaz összesen 1,03 12 = 1,426; az évi 3 %os GDPnövekedéshez 0,9 % energiaigénynövekedés társulhat; az évi 0,91 %os energiahordozónövekmény 1, = 1,115; a évi várható teljes primer energiahordozó felhasználás 1126 PJ volt; a fenti értékek alapján a évi BAUérték 1126x1,115 = 1255 PJ (ebből villamos energia 53 TWh). A Referencia forgatókönyv szerinti évi országos primerenergiaigényt 1175 PJ/évnek prognosztizálták. A referencia forgatókönyv szerint az ország BAU energiaigénye 6,4 %kal mérséklődik (1255*0,936). Magyarország elkötelezett a CO2kibocsátás és az energiatakarékosság mellett. Politikai és szakmai célkitűzés a 10 %os energiatakarékosság elérése, amely érdekében az elkövetkező években, évtizedben több jelentős energiatakarékossági program elindítása tervezett. Ezek közül, volumenét és az érintett ügyfélkört tekintve kiemelkedő a lakossági és a közintézménykorszerűsítési program. Ezek együttes hatásaként a évi primer energiahordozó felhasználás értéke 2020ra várhatóan 1130 PJ körül alakul (1255 PJ 10 %), ami gyakorlatilag a évi fogyasztás mértékével egyezik meg (1126 PJ). A 2009/28/EK RED irányelv jogilag kötelező érvényű tagállami célkitűzéseket ír elő a megújuló energiák részarányának növelésére. Az irányelv szerinti bruttó végső energiaigény a terminológiának megfelelően nem tartalmazza az energiaátalakítások veszteségeit (beleértve az atomerőművi villamosenergiatermelés átszámítási veszteségét). A folyamatban lévő, illetve tervezett villamoserőmű megújítások alapján az átalakítási veszteség 2020ra várhatóan 19,4 %ra csökken. Az átalakítási, átszámítási veszteségek nélküli évi energiaigényértékek az alábbiak: 53 melléklet Vízenergia termelés 3
4 Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 BAU energiafelhasználás: 1012 PJ/év a referencia forgatókönyv szerinti energiafelhasználás: 947 PJ/év a kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv szerinti energiafelhasználás: 911 PJ/év. Az így számított 911 PJ/év még tartalmazza az anyagjellegű és a nem energetikai célú energiafelhasználásokat, amelyeket az EU metodika szerinti bruttó végső energiafelhasználásból le kell vonni, ellenkező esetben az benne lenne a fűtés hűtés adatokban. Átlagosan 88 PJ/év értéket lehet alapul venni, amellyel csökkenteni kell a 910 PJ/év értéket. A évi megújuló energiahordozó felhasználás viszonyítási alapjaként figyelembe vehető RED irányelv szerinti terminológiával számított bruttó végső energiafelhasználás évi prognosztizált értékei a következők: BAU bruttó végső energiafelhasználás: 923 PJ/év a referencia forgatókönyv szerinti bruttó végső energiafelhasználás: 859 PJ/év a kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv szerinti bruttó végső energiafelhasználás: 823 PJ/év. Az EU energia és klímacsomagjának nyomán megszületett uniós Megújuló Energia Útiterv 2020 ra 20 %os megújuló energiaforrásrészarányt tűzött ki célul. Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve Magyarország számára 2020ra jogilag kötelező módon minimum 13 %ban határozta meg a megújuló energiaforrásból előállított energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát. Figyelembe véve a zöldgazdaságfejlesztés nemzetgazdasági jelentőségét az MCST reális célkitűzésként a kötelező minimum célszámot meghaladó, 14,65 %os cél elérését tűzte ki 2020ra. Az MCsT szerint a kitűzött 14,65%os megújuló részarány eléréséhez a villamos energia szektor 5597 GWh megújuló alapú villamosenergiatermeléssel járulna hozzá 2020ban (ami a tervezett teljes bruttó végső villamosenergiafelhasználás 10,9%a). 2013ban e célnak már több mint a felét teljesítettük (tehát 2820 GWht), ami a teljes bruttó végső villamosenergiafelhasználáshoz viszonyítva 6,68%os részarányt jelent 2013ra (a évi részarány 6,29% volt). A megújuló energiaforrásokon belül az erdészetből és mezőgazdaságból származó biomassza okszerű felhasználása, a biogáz széles körű alkalmazása, a földhő és a napenergia hasznosítása, a szélerőművek racionális elterjesztése, a kis vízierőművek elterjesztése, valamint a bio és alternatív üzemanyagok jelentik a megújuló energiaforrásokra épülő zöldipar, a termelő, a technológiaszállító és gyártóüzemek alappilléreit. Arányaiban legjelentősebb mértékben a geotermikus energia, a napenergia és a hőszivattyúk felhasználása növekszik, a vízenergia is növekszik ugyan kismértékben a tervek szerint (a évi 0,70 PJről (2013. évi tény 0,77 PJ) 2020ra 0,86 PJ), de 1 % alatt marad. Az egyes megújuló energiaforrás típusokra vonatkozó cél meghatározása során (sorrendben) a következő korlátozó tényezők szabta határokat vizsgálták: megújuló energiaforrás típus fenntartható mennyiségi potenciálja; a villamosenergiarendszer szabályozhatósága; a finanszírozási lehetőségek korlátozottsága. 53 melléklet Vízenergia termelés 4
5 Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 A vízenergia hasznosítása elsősorban vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi kérdés, ezért a lehetőségek határának vizsgálata során ezek a szempontok a meghatározóak. Környezetvédelmi és vízgazdálkodási megfontolások miatt újabb nagy vízlépcsők, duzzasztóművek telepítésének lehetőségét az MCsT összeállítása során nem vizsgálták. Ezért az MCsT a vízenergia vonatkozásában a kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő, már meglévő duzzasztókba beépíthető, 10 MWe alatti teljesítményű ún. törpe vízerőművekkel, valamint a folyómedrekbe telepített kwe teljesítményű ún. átáramlásos turbinákkal számolt. A törpe vízerőművek telepítését a vízgyűjtőgazdálkodási tervek keretei közé illesztve kell megvalósítani. Kiemelt jelentősége van a vízvisszatartásnak azokon a területeken, ahol a gyorsan lezúduló csapadék károkat okozhat. Tározók tervezésekor meg kell vizsgálni, hogy a helyi adottságok természetközeli, tájba illesztett záportározók megvalósítását indokoljáke vagy lehetőség vane energiatermelő turbinák felszerelésére is. Amennyiben a vízerőmű telepítése során a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontok érvényesítésre kerülnek, akkor a vízenergia az egyik legtisztább energiaforrás, ami ezen túlmenően kiválóan szabályozható, így a villamosenergiarendszer szabályozhatóságához is hozzájárul. Ezért a évi nemzeti célkitűzés a vízenergia területén a telepítési potenciált vette figyelembe. Felmérésre kerültek a törpe vízerőművek telepítésének lehetőségei, helyszínei, amelyek alapján 2020ig összesen 1617 MWe beépített villamosenergiateljesítmény installálásának lehet realitása a évi teljesítményhez képest. Tekintettel a kinyerhető energia csekély mennyiségére, az MCsT szerint a vízgyűjtő gazdálkodásban prioritást kell adni a vízgazdálkodási, környezetvédelmi, természetvédelmi érdekeknek. A 2020ig tervezett 66 MW beépített összteljesítményt elsősorban kisméretű, 5 MW alatti, már meglévő duzzasztóművekbe beépíthető törpe vízerőművek létesítésével, valamint folyómedrekbe telepített átáramlásos turbinákkal tervezték elérni. A törpe vízerőművek különböző fajtái (pl. folyami duzzasztóban, merülő generátor stb.) leginkább a kistérségi energiaellátást tudnák elősegíteni, a keletkező megújuló energia leginkább lokális szinten tudna hasznosulni. A tervek szerint ösztönözni szükséges a háztartási méretű kiserőműveket (pl. mikrohidro kw, pikohidro 5 kw alatt). Mindezek mellett hazánkban lehetőség van mind vízszintkülönbségen alapuló, átfolyásos turbinás, mind energiatározóként létesített vízenergiatermelésre. A MAVIR Zrt. 2013ban elemzést készített A Magyar Villamosenergiarendszer közép és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztésé ről, amelyben az MCsTből és a Nemzeti Energiastratégiából kiindulva megvizsgálták a vízerőművek 2030ig várható fejlesztését. Az elemzés szerint a meglévő vízerőművek terén sok változásra nem számíthatunk. A már évtizedek óta üzemben lévő nagyobb (Tiszalök, Kisköre, Kesznyéten stb.) vízerőművek megmaradhatnak még biztonsággal két évtizedig, és a kisebbeknél sem látnak okot leállításra. Nagyerőműveket (az esetleges nagyobb szélerőmű parkoktól eltekintve) feltehetően tizenöt év alatt nem építenek majd hazánkban megújuló energiaforrásokra alapozva. A korábban tervezett nagy vízerőművek megvalósulására egyelőre nem lehet reálisan számítani. A tervezett drága, de olcsó növekményköltségű atomerőművek kellő kihasználásához szükség lehet tárolós megoldásokra, így például a kézenfekvő szivattyústározós vízerőműre, de ennek megvalósítása 2027 előtt nem valószínű. Kis vízerőművek építésével számolnak, de az MCsTben 2020ra tervezett 66 MW beépített teljesítőképesség elérését csak 2023ra tervezik, 2030ra azonban már 75 MW kapacitás rendelkezésre állásával számolnak. 53 melléklet Vízenergia termelés 5
6 Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 Az MCsT ütemezése szerint a vízenergia 2016ra tervezett beépített összteljesítményét már 2013 végére elértük, ezért az EU közötti támogatási periódusának lezárulta és az új, periódusának lassú indulása miatt csak 2016tól számoltunk a kapacitások újabb növekedésével. A növekedés mértékét a dinamikus változatban úgy terveztük, hogy egyenletes növekedéssel már 2020ban érje el a MAVIR által 2023ra tervezett 66 MW összteljesítményt. Az MCsT ezzel a kapacitással, csökkenő hatékonyságot feltételezve, 238 GWh elektromos áram termelésével számolt 2020ban (3606 MWh éves termelés/mw kapacitás). a MAVIR elemzés azonban ekkora kapacitással már 260 GWh termelést prognosztizált. A magasabb fajlagos (4000 MWh éves termelés/mw kapacitás) alkalmazásának létjogosultságát bizonyítja, hogy az elmúlt 7 év átlaga 4070 MWh éves termelés/mw kapacitás volt. A vízerőművek által termelt energia mennyisége nagyban függ az időjárási viszonyoktól (2010ben a jelentős árvizek miatt csak 3541 MWh volt a fajlagos termelés, 2014ben ellenben a vízerőművek KÁTos értékesítésének növekedése 42%os volt az előző évihez képest kapacitásbővülés nélkül, ami a kedvező vízjárási viszonyoknak volt köszönhető, s 5027 MWh fajlagos termelés volt elérhető, (az összes vízerőműre még nincs évi adat, de a grafikonban ezt az adatot ábrázoltuk, mert a termelés nagy részét ez teszi ki, s minimum ennyi biztos volt a évi termelés)). Előrejelzésünkben a évi átlagos termelési szintről kiindulva a kapacitásbővítés ütemében terveztük a várható energiatermelés mennyiségét (2020ra 255 GWh), feltételezve, hogy az időszak végére a hatékonyság fokozatosan javulva, eléri a 4000 MWh éves termelés/mw kapacitás szintet. Előrejelzésünk mérsékelt változatában a MAVIR elemzésnek megfelelően 2023ra terveztük elérni a 66 MW vízerőmű kapacitást, 2020ra 62 MW beépített összteljesítmény elérésével számoltunk. A 62 MWra tervezett összteljesítményű kapacitással arányosan 240 GWh elektromos áram termelésével számoltunk 2020ban, amelyet a évi tény termelési szintről kiindulva a kapacitásbővítés ütemében terveztünk elérni, a dinamikus változatban feltételezett hatékonyság javulással. Az Energiastratégia 2030 dokumentum legvalószínűbbnek választott változata az MCsT által tervezett ütem 2030ig történő lineáris továbbvezetésével számolt a vízenergia kapacitás és termelés tekintetében. 2021re ezért mindkét változatban az addigi ütemű növekedést irányoztuk elő. A vízerőművek összteljesítményének és elektromos energia termelésének prognózisát a két változatra az alábbi ábrák mutatják be. 53 melléklet Vízenergia termelés 6
7 MWh MW Vízgyűjtőgazdálkodási Terv ábra: A vízenergia termelés kapacitásának alakulása ország összesen 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 tényadatok dinamikus változat mérsékelt változat NCsT előrejelzés 12. ábra: A vízenergia termelés alakulása ország összesen tényadatok dinamikus változat mérsékelt változat NCsT előrejelzés A vízenergia hasznosítását mind beruházási, mind működési támogatások ösztönzik. A KEHOP 5. prioritási tengely 1. beruházási prioritása (KA rendelet 4. cikk (a) i): megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása) keretén belül tervezett fejlesztések a KEHOP által nyújtott vissza nem térítendő támogatások és a GINOP pénzügyi eszközök kombinációjával kerülnek ösztönzésre. A tervezett KEHOP beruházások 53 melléklet Vízenergia termelés 7
8 millió Ft Ft/kWh Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 eredményeképpen a program output indikátora szerint évben várhatóan 3,393 PJ/évvel növekszik a megújuló energiaforrások bruttó végső felhasználása. A tervezett vonatkozó 1. intézkedés a hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáramtermelés elősegítése, amelynek keretében a vízenergia hasznosítását is támogatják. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontokat figyelembe véve elsősorban a kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő, már meglévő duzzasztókban beépíthető, 10 MWe alatti teljesítményű vízerőművek, valamint a folyómedrekbe telepített, jellemzően néhány 100 kwe teljesítményű, ún. áramlásos és úsztatott turbinák létesítésének, illetve a meglévő vízerőművek hatékonyságnövelésének ösztönzése a cél. A vízenergiával termelt elektromos áram KÁT átvételi árai jelentősen emelkedtek a korábbi években (lásd az alábbi ábra). Az évenkénti árváltozás a 2008 előtt benyújtott kérelmek alapján termelt villamos energia esetében a KSH utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított fogyasztói árindexével, a 2008 óta engedélyezett erőművekben termelt villamos energia esetében a KSH utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított, 1 %ponttal csökkentett fogyasztói árindexével történik január 1től a negatív infláció miatt csökkentek az átvételi árak. 13. ábra: A vízenergia termelés támogatásának alakulása az elmúlt 10 évben , ,4 7, , , , , ,49 12, , ,23 15, , , KÁT "támogatás" (millió Ft) 5 MW felett KÁT "támogatás" (millió Ft) 5 MW és az alatt Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 5 MW és az alatt Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 5 MW felett Forrás: Beszámoló a megújuló alapú villamosenergiatermelés, valamint a kötelező átvételi rendszer évi alakulásáról, Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal 53 melléklet Vízenergia termelés 8
9 Vízgyűjtőgazdálkodási Terv Geotermikus energia hasznosításának előrejelzése Geotermikus energia vonatkozásában Magyarországon a geotermikus gradiens jelentősen meghaladja a világátlagot, ami az ország egyik természeti kincse. Az MCsT szerint a fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani ezen természeti kincsünk megőrzésére, ez általában a visszasajtolást vagy a megfelelő célú továbbhasznosítást teszi szükségessé. Jelentős potenciál rejtőzik a geotermikus energia hőellátásban történő szerepének növelésében, ami Magyarországon bizonyos területeken (pl. távhő, kertészetek) már jelenleg is elterjedt fűtési módozat. A geotermikus energia esetében a kútlétesítés és visszasajtolás (amely nem minden esetben lenne indokolt) közvetlen költségén kívül a hőellátási és elosztási rendszer kiépítésének ráfordításai miatt a legjelentősebb korlátozó tényezőt a finanszírozás biztosítása jelenti. A finanszírozást nehezíti a jelentős kútfúrási kockázat is. A geotermikus energia hőellátásra történő hasznosítása konkrét esetben lehet épületfűtés, használati melegvízszolgáltatás, fürdők víz és hőellátása, üvegházak hőellátása, stb. Egyegy beruházásnál a minél komplexebb hőhasznosítás kívánatos. A célok között az épületek hőellátása kiemelt feladatot képez. A termálkutak víz és hőteljesítménye nagyobb épületegyüttesek ellátását és kisebbnagyobb települések távhőellátását teszi lehetővé. A következő időszakban elsősorban a meglévő termálenergiakapacitások gazdaságos felhasználására kívánnak fókuszálni. Különösen azokon a területeken, ahol a hőigény fennáll és kedvezőek a geológiai adottságok, új kutak is létesíthetők. Számos meglévő kút esetében hiányzik a racionális és optimális hasznosítást biztosító szemlélet. Fentiek alapján a geotermikus energia tervezett felhasználása elsősorban hőenergia előállítását szolgálhatja (távfűtés, közintézmények, önkormányzatok tulajdonában lévő lakóépületek fűtése, kertészetek stb.). A meglévő magas bázisról kiindulva 2020ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása. Ennek egyik eleme a gyógyturisztikai lehetőségekkel kombinált fürdőrekonstrukciós és fejlesztési program. A közvetlen hőhasznosítás mellett várhatóan 2020ig megjelenik a geotermikus ásványkincs villamosenergiatermelésre történő hasznosítása is, mintegy 57 MWe beépített teljesítménnyel. Szakértők szerint a jelenlegi technológiákkal ez problémásnak tűnik, bár sok geotermikus energiánk van, a kitermelt víz hőmérséklete az áramtermeléshez a legtöbb helyen nem elég magas, ezért várhatóan csak egykét projekt fog megvalósulni 2020ig, amely összakapacitása maximum 10 MW körül lehet. A KEHOP 5. prioritási tengely 1. beruházási prioritása 1. intézkedése a geotermikus energia alkalmazását is támogatja. Az 1. beruházási prioritás 2. intézkedése az épületek energiahatékonysági korszerűsítését támogatja megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával. A támogatható tevékenységek magukban foglalják az épületek hőtechnikai adottságainak javítását, hőveszteségeinek csökkentését, megújuló energiaforrások alkalmazását (elsősorban napelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása), az intézmények fűtési, hűtési és használati melegvízrendszereinek korszerűsítését, illetve az épületeken belül az épületek energiafelhasználásának csökkentését szolgáló világítási rendszerek korszerűsítését (karbantartási típusú beruházások nem megengedettek). A beruházási prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósulását kombináltan, a fejlettebb régióban a VEKOP 5. és a kevésbé fejlett régióban a GINOP 8. pénzügyi eszközök által nyújtott, strukturált pénzügyi termékek bevonásával kívánják ösztönözni. Geotermikus áramtermelés során a finanszírozásnál azt is figyelembe kell venni, hogy a mélyebb területek koncessziókötelesek. 53 melléklet Vízenergia termelés 9
FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,
RészletesebbenA megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője
A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. november 19. Az előadás tartalma I. Hazánk klíma- és energiapolitika
RészletesebbenENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ
ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA Bohoczky Ferenc Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ny. vezető főtanácsosa, az MTA Megújuló Energiák Albizottság tagja SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS A VILÁGON
RészletesebbenMegújuló energia piac hazai kilátásai
Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza
RészletesebbenKerekasztal vita a megújuló energiaforrások kiaknázásának hazai helyzetéről (tények, tervek, támogatások, lehetőségek)
Pro Energia Alapítvány: A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései és új kihívásai Budapest, Vajdahunyad Vára, 212. április 12. Kerekasztal vita a megújuló energiaforrások kiaknázásának hazai
RészletesebbenPÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ TOP-3.2.2-15
PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL VEZÉRELT, A HELYI ADOTTSÁGOKHOZ ILLESZKEDŐ, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KIAKNÁZÁSÁRA IRÁNYULÓ ENERGIAELLÁTÁS MEGVALÓSÍTÁSA, KOMPLEX FEJLESZTÉSI A PÁLYÁZATI KIÍRÁS
RészletesebbenSzéchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Az energetikai pályázatok alapköve a Nemzeti Energiastratégia A Nemzeti Energiastratégia mottója: függetlenedés az energiafüggőségtől
RészletesebbenMAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE
GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE Összeállította: GKM EK Kht. Budapest, 2008. február 13. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Cselekvési
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁS AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET ALAPJÁN HARGITA Eszter *
Állami Támogatások Joga 27 (2015/7) 3 17. KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁS AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET ALAPJÁN HARGITA Eszter * Tárgyszavak: csoportmentességi rendelet, környezetvédelmi támogatás,
RészletesebbenMegújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép 7. Zöld Energia Országos Konferencia 2014. március 7. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenSzakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenA Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve
A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési
RészletesebbenDendromassza-bázisú villamosenergiatermelés. Magyarországon
Dendromassza-bázisú villamosenergiatermelés nyersanyagháttere Magyarországon ERŐMŰ FÓRUM Balatonalmádi, 2012. 03. 22-23. Dr. Jung László vezérigazgató EGERERDŐ Zrt. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK VIDÉKI TELEPÜLÉSEK SZÁMÁRA 2014-2020 JUSZTIN VALÉRIA EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEZÉSI FŐOSZTÁLY 2016. JANUÁR 15. Szűkülő
RészletesebbenEurópai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk
Környezeti hő Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk geotermikus energia: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia; Sekély mélységű (20-400 m) Nagy mélységű hidrotermikus
RészletesebbenENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON
ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. 2013. január 3-i rendkívüli ülésére
4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 3-i rendkívüli ülésére Tárgy: Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései
A turizmuspolitika aktuális kérdései Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2015. február 19. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A
RészletesebbenEnergiastratégia és ásványvagyon készletezés
Energiastratégia és ásványvagyon készletezés 45. Bányagépészeti és Bányavillamossági Konferencia Balatongyörök 2012. 09. 27. Bencsik János Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2012-4.10.0/E
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2012-4.10.0/E Egyházi jogi személyek épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva a konvergencia régiókban
RészletesebbenMegújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare megyékben
www.huro-cbc.eu; www.hungary-romania-cbc.eu Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare megyékben Készítette: UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit
RészletesebbenA mezőgazdaság szerepe a Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Tervben
A mezőgazdaság szerepe a Megújuló Energiák Nemzeti Cselekvési Tervben Tóth László 1, Beke János 1, Hajdú József 2 1 Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Gödöllő; 2 OBEKK Zrt., Gödöllő Magyarországon
RészletesebbenA nemzeti hőszivattyúipar megteremtése a jövő egyik lehetősége
XVIII. Újszegedi Bioépítészeti Napok című kiállítás és konferencia Bálint Sándor Művelődési Ház, Szeged, Temesvári krt. 42. 2015. október 6 16. A Magyar Bioépítészeti Egyesület és a Bálint Sándor Művelődési
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása a hő- és villamosenergia-termelésben (ellátásban)
Megújuló energiák hasznosítása a hő- és villamosenergia-termelésben (ellátásban) Büki Gergely Orbán Tibor A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI c. konferencia 41. Meteorológiai
RészletesebbenÚtiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.
Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari
RészletesebbenA hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban
A hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban Hulladékok termikus hasznosítása c. konferencia Budapest, 2014. október 7. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes Mottó
RészletesebbenMegújuló energiafelhasználás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra
Megújuló energiafelhasználás Magyarországon különös tekintettel a Smart City programokra MUT Győr-Moson-Sopron megyei csoportja 2016. Január 12. A megújulóenergia-felhasználás területei Villamos energia
RészletesebbenÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiapolitikai aktualitások A 2007-2020 időszakra szóló új
RészletesebbenFELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:
FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus
RészletesebbenA napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra
A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra Készítette: Galambos Csaba KX40JF A jelenlegi energetikai helyzet Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET )
GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM /22550/2/ 2007. ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2007-2020 közötti stratégiáról
RészletesebbenMezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban A felhívás kódszáma: VP-3-4.2.1-15
Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban A felhívás kódszáma: VP-3-4.2.1-15 Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2016. február
RészletesebbenAZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György
AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON Célok és valóság Podolák György AZ ELŐADÁS CÉLJA ÉS TÁRGYA A jövő az energiahatékonyság növelésében, a megújuló energiaforrások
Részletesebben1. Mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:
Tájékozató Kertészet korszerűsítése üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével c. pályázatról Kódszám: VP-2-4.1.3.1.-16 A konstrukció
RészletesebbenTámogatási kérelmek várható száma 22,5 mrd 350 db
Kertészet korszerűsítése üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével VP-2-4.1.3.1.-16 Keretösszeg Támogatási kérelmek várható száma
RészletesebbenA hatékony távfűtés és távhűtés és megvalósíthatósági potenciálja az Energiahatékonysági Irányelv alapján
A hatékony távfűtés és távhűtés és megvalósíthatósági potenciálja az Energiahatékonysági Irányelv alapján Sigmond György Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Orbán Tibor és Metzing József vizsgálatainak
RészletesebbenOperatív programok. TÁMOP 966,0 milliárd Ft
Energiaracionalizálást támogató pályázati források Energiahatékonysági Információs Nap 2010. március 31. Bükiné Foki Ariel regisztrált pályázati tanácsadó ÚMFT forrás megosztás összegben Operatív programok
RészletesebbenI. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny
I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny Választott témakör (megfelelőt aláhúzni) A megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia termelő egységek hozambizonytalanságához kapcsolódó hálózati
Részletesebbenhőfogyasztással rendelkező tizedének átlagos éves fajlagos
Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat Az előző két üzleti ben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredménykimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó
RészletesebbenTájékoztató. Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP-3-4.2.2-15 Sertéstartó telepek korszerűsítése pályázati felhívás!
Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a Sertéstartó telepek korszerűsítése pályázati felhívás! A pályázati kiírás elsősorban a sertéstartó gazdaságok telephelyeinek
Részletesebben«B» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:
«B» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés
RészletesebbenA 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában
Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: új források, új szabályozások, új lehetőségek konferencia Budapest, 2014. október 28. A 2014-2020-as regionális források az energiahatékonyság szolgálatában Kükedi
RészletesebbenSoroksári Kulturális-, Szabadidő- és Sportcentrum energetikai racionalizálása KMOP-3.3.3-11-2011-0065
Soroksári Kulturális-, Szabadidő- és Sportcentrum energetikai racionalizálása KMOP-3.3.3-11-2011-0065 Tartalomjegyzék 1. Soroksári Kulturális-, Szabadidő- és Sportcentrum energetikai racionalizálása...
RészletesebbenPályázat üveg- és fóliaházak létesítésének támogatására geotermikus energia felhasználásának lehetőségével. VP-2-4.1.3.1.-16
Pályázat üveg- és fóliaházak létesítésének támogatására geotermikus energia felhasználásának lehetőségével. A pályázat tárgya VP-2-4.1.3.1.-16 A pályázat keretében mezőgazdasági termelők, termelői csoportok,
RészletesebbenNagyhate konysa gu kapcsolt e s hate kony ta vfu te s/ta vhu te s potencia l- becsle se
2. sz. melléklet Nagyhate konysa gu kapcsolt e s hate kony ta vfu te s/ta vhu te s potencia l- becsle se Budapest, 2015. december hó Századvég Gazdaságkutató Zrt. Tartalomjegyzék Táblázatjegyzék... 1 Ábrajegyzék...
RészletesebbenH/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenMűködhet-e Paks-2 állami támogatások nélkül? Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben
Működhet-e Paks-2 állami támogatások nélkül? Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem balazs.felsmann@uni-corvinus.hu Budapest, 2015. június 23. Miért
RészletesebbenPÁVAI VAJNA FERENC SZEREPE A HÉVIZEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS HASZNOSÍTÁSÁBAN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) PÁVAI VAJNA FERENC SZEREPE A HÉVIZEK FELTÁRÁSÁBAN ÉS HASZNOSÍTÁSÁBAN Székely Ferenc és Lorberer Árpád Pávai Vajna Ferenc geológus 1886-ban
RészletesebbenA biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának
RészletesebbenZsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben
Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben ifj.zsiboracs.henrik@gmail.com 1 PE Georgikon Kar, Vidékfejlesztési
RészletesebbenEurópai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai
Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai 2014. február 13-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium, MEE Energetikai Informatika Szakosztálya és a MEE Mechwart
RészletesebbenPÁLYÁZAT. Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja:
PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja: Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Környezet és Energia Operatív Program Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés című pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2012-4.10.0/C
Részletesebben8. Energia és környezet
Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ
RészletesebbenMagyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette az NCsT-ben foglalt teljes megújuló energia részarányra vonatkozó célkitűzéseket.
1 2 3 Magyarország Megújuló Hasznosítási Cselekvési Terve (NCST) Eurostat Részarány-kötelezettségünk van (nem energiamennyiség)!!! A statisztikai adatok igazolják, hogy hazánk a 2010-ben meghatározott
RészletesebbenA Bátortrade Kft. 613/2006. számú határozattal kiadott kiserőművi összevont engedélyének 1. számú módosítása
1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-426/ /2010 Ügyintéző: Slenker Endre, Bagi Attila Telefon: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773, 06-1-459-7711 Telefax: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-mail: eh@eh.gov.hu;
RészletesebbenFELHÍVÁS. Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásainak megvalósítására
FELHÍVÁS Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásainak megvalósítására Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásaiszakaszolt projektek KEHOP-5.2.4. Magyarország Kormányának
RészletesebbenA Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 22 Mrd Ft. Az Irányító Hatóság a forrásokat így osztja fel:
Tájékozató Kertészet korszerűsítése gombaházak - hűtőházak létrehozására, meglévő gombaházak - hűtőházak korszerűsítése c. pályázatról Kódszám: VP2-4.1.3.4-16 A konstrukció célja A jelen felhívás egyik
RészletesebbenSorszám. Mértékegység 2013. év 2014. év. Megnevezés. 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C
Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső felhasználási
RészletesebbenAdottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban
Adottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban Gémesi Zsolt Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenVEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi
RészletesebbenFELHÍVÁS. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló projektek támogatására. A felhívás címe:
FELHÍVÁS A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló projektek támogatására A felhívás címe: Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban
RészletesebbenGeotermikus energia felhasználása
Geotermikus energia felhasználása Mikor a hazai megújuló energiaforrás-potenciálokról esik szó, gyakorta kiemelkedő helyen szerepel a geotermikus energia felhasználása. Az Energetikai Szakkollégium 2012.
RészletesebbenKeressen meg bennünket és mi hozzá segítjük egy sikeres, hozzáadott értéket teremtő beruházás megvalósításához!
Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.2-16 Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése című pályázati felhívás! A pályázati kiírás célja
RészletesebbenPRIMER. A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE
PRIMER A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE 2 TARTALOMJEGYZÉK Pont oldal 1. Bevezető 3. 2. Városunk távhőszolgáltatása 4. 3. A távhőszolgáltató rendszer fejlesztésének feladatai
RészletesebbenÚj utak a földtudományban - hőszivattyúzás. Ádám Béla HGD Kft., ügyvezető 2012. március 21.
Új utak a földtudományban - hőszivattyúzás Sekély földhő hasznosítása hőszivattyúval, projekt tapasztalatok alapján. Esélyek, lehetőségek. Ádám Béla HGD Kft., ügyvezető 2012. március 21. : 1141 Bp., Zsigárd
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenTehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.
4. M. 2.L. 1. Bevezetés 4. M. 2.L. 1.1, A téma szerepe, kapcsolódási pontjai Az emberiség nagy kihívása, hogy hogyan tud megküzdeni a növekvő energiaigény kielégítésével és a környezeti károk csökkentésével.
RészletesebbenMárcius 7-től pályázható üveg- és fóliaházak létesítése, korszerűsítése!
Március 7-től pályázható üveg- és fóliaházak létesítése, korszerűsítése! 2016.február 1.-én került meghirdetésre a Vidékfejlesztési Program keretében a Kertészet korszerűsítése üveg- és fóliaházak létesítése,
Részletesebben08-8/965-3/2012. 12.sz.melléklet. Tervezési program az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola felújításához.
Tervezési program az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola felújításához. 1. A tervezési terület ismertetése A pécsi 23891/68 helyrajzi számú ingatlanon (Pécs, Aidinger J. u. 41.) található a Megyervárosi
RészletesebbenDr. Géczi Gábor egyetemi docens
Dr. Géczi Gábor egyetemi docens A környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe. -dörzs-elektromos gépek áramfejlesztése -1799, az olasz Gróf Alessandro
RészletesebbenENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS
ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.4 Biomassza együttes elégetése 2.7 erőművekben hagyományos fűtőanyaggal műszaki és gazdasági feltételek, tapasztalatok Tárgyszavak: szénerőmű;
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Dombi Mihály
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Dombi Mihály Debrecen 2013 DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR GAZDASÁGELMÉLETI INTÉZET IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS-
RészletesebbenMiskolc, 2010. május 13.
Miskolc, 2010. május 13. A PROJEKT HELYSZÍNE: TISZATARJÁN, TISZAKESZI, ÁROKTŐ ÉS TISZADOROGMA SZINERGIKUS HATÁSÚ PROJEKTRE VAN SZÜKSÉG Megújuló energia és fenntartható gazdálkodás ártéri környezetben Természetvédelem
RészletesebbenFELHÍVÁS. A felhívás kódszáma: TOP-3.2.2-15
FELHÍVÁS Az önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, újuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás valósítására yei területi szereplők részére A felhívás címe: Önkormányzatok
RészletesebbenLakossági felhasználók számára kiszámlázott használati melegvíz alapdíj ezer Ft 0 0
I. 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 7,8 6,8 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ 4 565 6 716 3. Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére
RészletesebbenA TÁVHŐ HELYE AZ ÚJ MAGYAR ENERGIASTRATÉGIÁBAN
24. Távhő Vándorgyűlés Nyíregyháza, 2011. szeptember 12-13. A TÁVHŐ HELYE AZ ÚJ MAGYAR ENERGIASTRATÉGIÁBAN Orbán Tibor műszaki vezérigazgató-helyettes 95 településen 205 távhőrendszer 655 ezer távfűtött
RészletesebbenJ A V A S L A T. az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. 2016. évi üzleti tervének e l f o g a d á s á r a
J A V A S L A T az Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. 2016. évi üzleti tervének e l f o g a d á s á r a Előterjesztő: Ózdi Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője Ózd, 2016. február 25. Tisztelt
RészletesebbenAdatlap_energiafelhasználási_beszámoló_OSAP_1335a_2015 - FELSŐ-SZABOLCSI KÓRHÁZ (15402570) - 2015-01-01 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/A Adatszolgáltatás időszaka 2015 (éves) Adatszolgáltatás jogcíme Az adatszolgáltatás
RészletesebbenTájékoztató Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér
Tájékoztató Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér A konstrukció célja létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés c. pályázatról Kódszám: VP-6-7.4.1.1-16
RészletesebbenMagyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18.
Magyarország Energiahatékonysági Cselekvési Terve és megújuló energiahordozó stratégiája 2009. március 18. Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Kihívások, amelyekre
RészletesebbenKapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez
Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a termékadatlap
Részletesebben1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,72 7,82 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ 8962 7342
Az előző két üzleti évben távhőszolgáltatással kapcsolatban elért, az eredmény-kimutatásban szereplő árbevételre és egyéb bevételekre vonatkozó információk (a felhasználóhoz legközelebb eső felhasználási
RészletesebbenJavaslat támogatási kérelem benyújtására a TOP-3.2.1-15 kódszámú, Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése című felhívásra
Javaslat támogatási kérelem benyújtására a TOP-3.2.1-15 kódszámú, Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése című felhívásra Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési Osztály
RészletesebbenA TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE
A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE dr. habil. Raisz Iván Vizsgáljuk meg, hogy e négy szereplőcsoportból összeállt rendszer
RészletesebbenFORRÁSTÉRKÉP AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI. 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés
FORRÁSTÉRKÉP AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten kívül megvalósuló beruházások esetében:
RészletesebbenTájékoztató. A pályázatok mezőgazdasági termelők tevékenységeinek korszerűsítésére, fejlesztésére, energiahatékonyságuk javítását célozzák.
Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelentek a Kertészeti ágazat fejlesztésének támogatására címzett felhívások egy része, valamint a VP2-6.3.1-16 Mezőgazdasági kisüzemek
RészletesebbenEnergetikai pályázat GINOP 4.1.1.-16. VEKOP 5.1.1. 5.1.2-16. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva
Energetikai pályázat GINOP 4.1.1.-16. VEKOP 5.1.1. 5.1.2-16. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva 1 Jelentős tétel a termelési költségei között az energia? Ennek
RészletesebbenEnergiahatékonyság fontossága az önkormányzati intézményfenntartás területén. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
Energiahatékonyság fontossága az önkormányzati intézményfenntartás területén Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének lehetősége és egyben kötelessége is kihasználni
RészletesebbenTájékoztató/Kivonat. I. Támogatás célja
Kertészet korszerűsítése üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével VP-2-4.1.3.1.-16 Tájékoztató/Kivonat I. Támogatás célja A jelen
Részletesebben2011. JANUÁR SZSÉGIPARI PROGRAM CIÓ PROGRAM INNOVÁCI TUDOMÁNY FOGLALKOZTATÁSI PROGRAM
ÚJ J SZÉCHENYI TERV PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. JANUÁR ÚJ J SZÉCHENYI TERV KITÖRÉSI PONTJAI GYÓGY GYÍTÓ MAGYARORSZÁG EGÉSZS SZSÉGIPARI PROGRAM ZÖLDGAZDASÁG G FEJLESZTÉSI SI PROGRAM VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenA magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010. Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné
A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010 Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné 1. Tartalomjegyzék 2. BEVEZETŐ... 3 3. A KVÓTAÉRTÉKESÍTÉS ÉS A ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER SZABÁLYOZÁSA...
RészletesebbenMegszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában
Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen
RészletesebbenI. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny
I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny Választott témakör (megfelelőt aláhúzni) A megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia termelő egységek hozambizonytalanságához kapcsolódó hálózati
RészletesebbenA városi energiaellátás sajátosságai
V. Energetikai Konferencia 2010 Budapest, 2010. november 25. A városi energiaellátás sajátosságai Dr. Kádár Péter Óbudai Egyetem KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu Bevezetés Az
RészletesebbenZsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 A napenergia értéke Magyarországon napelemes rendszerek esetében, 2014-ben
Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 A napenergia értéke Magyarországon napelemes rendszerek esetében, 2014-ben ifj.zsiboracs.henrik@gmail.com 1 PE Georgikon Kar, Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési
RészletesebbenÖsszefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről
Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről HUSK 1001/1.1.2/0049 Pályázat : Megújuló Energia Tárolási Klaszter Renewable Energy Storage Clusters (RES.Clu) Az okok I. -népességnövekedés
RészletesebbenEnergiahatékony iskolák fejlesztése
EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 Energiahatékonysági Program Energiahatékony iskolák fejlesztése című pályázati konstrukcióhoz készült Pályázati felhívás BESZÁLLÍTÓI WORK-SHOPON TÖRTÉNŐ EGYEZTETÉSRE
Részletesebben