08-8/965-3/ sz.melléklet. Tervezési program az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola felújításához.

Átírás

1 Tervezési program az Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola felújításához. 1. A tervezési terület ismertetése A pécsi 23891/68 helyrajzi számú ingatlanon (Pécs, Aidinger J. u. 41.) található a Megyervárosi Iskola Árpád Fejedelem Általános Iskola és Gimnázium épülete. Övezeti besorolása Ki Az IMS szerkezetű iskola nyugati szárnya ben épült, a keleti szárnyát és a közlekedő részeket ban építették tovább. A mélyföldszint és emeleti szintekkel épített iskolaépülethez nem IMS szerkezetű tornaterem kapcsolódik. Az épület összterülete: 6803 m A tervezési feladat célja A tervezési feladat célja, hogy a Megyervárosi Iskola Árpád Fejedelem Általános Iskola és Gimnázium IMS szerkezetű épületének megerősítése és felújítása, valamint kapcsolódó, nem IMS szerkezetű tornaterem felújítása érdekében, valamint az Új Magyarország Fejlesztési terv keretében a KEOP /A kódszám alatt nyilvántartott Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése célzó pályázathoz igazodva készüljön engedélyezési szintű tervdokumentáció. 1

2 Tervező feladata alapvetően két részre bontható, egyrészt az IMS szerkezet megerősítésének megtervezése, a teljes iskola épület felújításának megtervezése, mely kizárólag általános felújítási munkák megtervezésére vonatkozik, másrészt a KEOP pályázati műszaki feltételek megtervezésére. Előreláthatóan nyarán jelenik meg az Új Széchenyi Terv keretében az új KEOP konstrukciós kiírása, mely alapján a változásokat tervezőnek át kell az adattáblákra vezetnie, valamint a tervekre és jóváhagyatni az illetékes hatóságokkal. Megrendelő december 1. napján jogerős építési engedélyt szerezett a Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola szerkezet megerősítése és felújítása ügyében. Az építési engedély hatályát vesztette, így tervezés célja egy olyan építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése, mely építési hatósági engedélyezésre alkalmas. A tervezés során az iskola és helyiségeinek, a torna teremet is beleértve, funkciójukat változatlanul kell meghagynia tervezőnek, új terek nem kerülnek kialakításra, funkciók nem változnak. A tervezés alapvető céljai: - IMS tartó szerkezet megerősítés - az épület hőtechnikai adottságainak javítása - az épület hőveszteségnek csökkentése 3. Jelenlegi állapot ismertetése A szerkezet típusa négyelemes 7,2 X 7,2 m pillérraszter, a konyha és a tornaterem dilatációs hézaggal van elválasztva. Az épületvázakon előrehaladott korróziós károsodás észlelhető. A homlokzati fal előre gyártott vasbeton homlokzati falpanel, melynek hőszigetelő rétege elöregedett. A szintek közötti közlekedés lépcsőkön történik, a földszinten belüli szintkülönbségeket is lépcsők hidalják át, lift nincs az épületben. A zsibongóban két db átrium található, melyeket acélszerkezetű üvegfal határol. Az átriumok rosszul kihasználhatóak, a kijutás nehézkes. A nyílászárók fa ill. acél keretszerkezetűek, hőszigetelési szempontból elavultak. Az emeleti tantermek fölött a felülvilágító kupolák beáznak, hőhidasak. Mivel nem árnyékolhatók, a tantermek nyáron túlzottan felmelegednek, és zavaró fényviszonyok alakulnak ki. Az ebédlőt és a zsibongót egy harmonikafal választja el, mely csak vizuális lehatárolást jelent. A szagok és a hangok terjedését nem gátolja, a fényt ellenben nem engedi bejutni. A könyvtárat határoló üvegfal a csőátvezetések helyein nem zár a födémhez, így akusztikailag szintén nem megfelelő, emellett tűzvédelmi szempontból is problémás. A válaszfalak nyílászáró szerkezetekhez való csatlakozását farostlemez lapokkal oldották meg, mely akusztikai szempontból elégtelen műszaki megoldás. Jelenleg nincs akadálymentesített bejárat, és akadálymentes mosdó sincs az épületben. 2

3 4. A tervezési feladatok Tervező feladata a hatályos jogszabályoknak (később felsoroltak) megfelelő és az építési engedélyezési eljárás lefolytatására alkalmas, továbbá a KEOP felhívás tartalmi követelményeinek megfelelő építési engedélyezési tervdokumentáció, valamint költségvetési kiírás elkészítés. Tervezési feladat sajátossága, hogy a dokumentáció összeállításánál, illetve a költségvetések elkészítésénél a terveken és a költségvetésben is egyértelműen el kell tudni különíteni a pályázati forrásból megvalósuló és az önerőből megvalósítandó műszaki tartalmakat. Az épületen végrehajtott átalakítások építési engedélyhez kötöttek, továbbá fontos, hogy a pályázati forma kötöttségeihez igazodva az építési engedélyezési tervdokumentáció formai és tartalmi követelményeinek megfelelő terveket szükséges elkészíteni. A tervdokumentációk az EU-s pályázat részét képezik, annak mellékletei. Elkészítésükkor a pályázatban előírt tervi tartalmi követelményeknek is meg kell felelni. Általános tervezési feladat, hogy minden beépítésre kerülő anyag és szerkezet költséghatékony legyen, fokozott igénybevételnek álljon ellen, minimálisan a fenntartási időszakban javítani, cserélni azokat ne kelljen. A KEOP pályázathoz kapcsolódó tevékenységek: - tetőszigetelés - utólagos külső szigetelés - külső nyílászáró csere - fűtési rendszer korszerűsítése Önerőből megvalósuló tevékenységek: - IMS szerkezet megerősítése - erősáramú és gyengeáramú rendszer felújítása - komplex akadálymentesítés (látás, hallás sérültek és mozgáskorlátozottak számára) - tűzvédelmi rendszer kiépítése - belső helyiségek felújítása - tornaterem felújítása Tervezőnek az alábbi feladatokat kell megvalósítania: 1) Komplett építési engedélyezési tervdokumentáció (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben meghatározottak szerint) építészet, statika, tartószerkezet megerősítés csúszókábeles feszítési technológiával, 3

4 kiegészítve épületgépészet, erősáram, gyengeáram, akadálymentesítés, közműellátottság (csapadékvíz elvezetés víz- és gázellátás) szakágakkal. Az építési engedélyezési tervdokumentációt két külön álló tervcsomagként kell elkészíteni, melyek közül egyik tartalmazza a KEOP pályázat keretében megvalósítani kívánt munkák engedélyezési dokumentációját, valamint külön csomagban kell elkészíteni a KEOP pályázaton kívüli munkák engedélyezési tervdokumentációját. 2) A teljes komplett projekt tervszinten és költségszinten való szétválasztása, részletes és tételes költségvetés (árazott és árazatlan), főösszesítő a KEOP pályázatban megvalósítani kívánt munkák engedélyezési tartalmára, valamint külön részletes és tételes költségvetés (árazott és árazatlan), főösszesítő a KEOP-on kívüli tartalomra. 3) Tervezőnek el kell végeznie az épület felmérését 4) Tervezési feladat az épület utólagos külső homlokzati szigetelésének megtervezése a teljes homlokzat tekintetében. 5) Az épület külső nyílászáróit korszerű, hőszigetelő nyílászárókra kell lecserélni és árnyékolását meg kell oldani. 6) Tető hőszigetelés megtervezése 7) A tervező feladata az egyes helyiségek teljes belső megújítása, a festések, padlóburkolat cserék megtervezése, amennyiben a meglévő padló burkolat alkalmas a használatra, úgy azt meg kell őrizni. 8) Tervező feladata az IMS szerkezet megerősítésének megtervezése csúszókábeles feszítéses technológiával 9) Dokumentálása a tervezett és pályázott műszaki tartalom kielégíti a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglalt épületenergetikai jellemzőinek követelményértékét 10) Részletes energetikai elemzés és számítás 11) Belső nyílászárók cseréje 12) 1 db akadálymentes parkoló elhelyezése 13) Szükséges elkészíteni energetikai szempontból egy tételes kimutatást éves szintre lebontva a beruházás előtti és várhatóan a beruházást követő üzemelési költségekről (megtakarítás) 14) A fejlesztés keretében beszerzésre kerülő gépek, műszerek, berendezések, alkatrészek, eszközök, anyagok, valamint tevékenységek létesítményjegyzéke (kötelező pályázati melléklet) 15) A károsanyag emissziók, illetve az ÜHG-kibocsátás változásának számszerű bemutatása (kötelező pályázati melléklet) 16) Kezelési terv készítés a hatékony üzemeltetésre vonatkozóan, valamint be kell mutatni az üzemeltetési költségek realitását. 17) A jelenlegi helyzet és igény felmérése megfelelő minőségűen és részletességűen (Hőigény-számítás és a hőellátási rendszer méretezés helyessége, realitása (ha releváns)) 18) KEOP konstrukció energiai mellékletének elkészítése 4

5 19) Építési célú beruházás, tevékenység estében a másodlagos alapanyagok (újrahasznosított hulladékból létrehozott anyagok) felhasználási arányát a lehető legnagyobb mértékre kell növelni a teljes alapanyag felhasználáson belül. A lehetőségeket tervezőnek kell bemutatnia. 20) A tervező feladata a tulajdoni lap és térképmásolat beszerzése, a szakhatósági egyeztetések lefolytatása, azok költségének, valamint az engedélyezési eljárás lefolytatása, költségeinek viselése. Minden, a tervezéshez szükséges anyagot, felmérést a tervezőnek kell elkészíttetnie. 21) A tervezés során a tervezőnek folyamatos egyeztetési kötelezettsége van a megrendelő és megrendelőn keresztül az iskola vezetősége felé Az építési engedélyezési tervdokumentációval szemben állított követelmények - Az épület felújítása tervezése során az épület leromlott állapotából adódóan valamennyi épületszerkezetet meg kell vizsgálni és amelynek felújítása indokolt, valamint jogszabályi előírás miatt szükséges azon épületszerkezetek felújítását a tervezési feladatban el kell végezni. - Tervezésnél pályázati dokumentáció összeállításánál figyelembe veendő, hogy a támogatás feltétele a fejlesztés eredményeként figyelembe vehető összes/eredő költségmegtakarításból az elszámolható energiaköltség-megtakarítás legalább 50%-ot képviseljen. - A terveknek összhangban kell lenniük a mindenkori energiapolitikai és környezetpolitikai célkitűzésekkel, műszakilag megvalósíthatónak kell lenniük, energetikai hatékonyságuk megfelelő, kielégítik a korszerűség követelményeit kielégítik, megfelelnek az érvényben lévő műszaki, biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak. - Az alkalmazott műszaki megoldásnál figyelembe kell venni (de nem kötelező alkalmazni) az adott technológiára vonatkozóan elérhető legjobb technikát (BAT) tartalmazó, az EU által elfogadott referencia dokumentumban (BREF) foglaltakat. - A műszaki tartalomnak oly módon kell elkészülnie, hogy a megvalósításának eredményeként egyértelműen (méréssel és/vagy a szakmában általánosan elfogadott módszerrel történő számítással) igazolható energiahordozó-megtakarítás, és ezáltal számszerűsíthető környezetvédelmi eredmények jelentkeznek (mikro avagy projektszinten és makro avagy nemzetgazdasági szinten egyaránt). Az építésre rendelkezésre álló összeg összesen bruttó 600 millió Ft. Az építésre rendelkezésre álló összeg a KEOP tartalmon kívüli munkálatokra bruttó 400 millió Ft. Az építésre rendelkezésre álló összeg a KEOP tartalmú munkálatokra bruttó 200 millió Ft. Tervszállítási határidő: június példány papír alapú dokumentáció és 1 db digitális, szerkeszthető példány leszállítása szükséges. 5

6 Kötelezően kitöltendő mellékletek a KEOP tartalomra vonatkozóan Tervezőnek a KEOP pályázat keretében jelölt műszaki tartalomra vonatkozóan az alábbi adatokat és táblázatokat kell kitöltenie a Megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. I. Adattáblázatok 1. sz. táblázat: A fejlesztés során érintett épületre vagy épületekre vonatkozó éves kihasználtság adatai Épület megnevezése, címe: Éves kihasználtság (üzemnap/év) Fejlesztés előtt Fejlesztés után 2. sz. táblázat: A fejlesztés során érintett épületre vagy épületekre vonatkozó mértani adatok (kitöltése az elektromos rendszer, a kül- és beltéri világítás és a közvilágítás korszerűsítést tartalmazó projektek kivételével minden más projekt típusnál szükséges) Épület megnevezése, címe: Teljes alapterület m 2 Alápincézett alapterület m 2 A pincézetlen rész kerülete m Tetőfödém területe m 2 Hűlő felület m 2 Nettó szintterület m 2 6

7 Fűtött légtérfogat m 3 Szintek száma Tetőtérbeépítés db van/nincs 3. sz. táblázat: A fejlesztés során érintett épületre vagy épületekre korára és szerkezetére vonatkozó adatok (kitöltése az elektromos rendszer, a kül- és beltéri világítás és a közvilágítás korszerűsítést tartalmazó projektek kivételével minden más projekt típusnál szükséges) Épület megnevezése, címe: Az épület életkora év Külső falszerkezet jellege Falvastagság (cm) - tégla % - beton % - panel % - egyéb (kő, vályog stb.) % Tető típusa lapostetős % sátortetős % 7

8 4 sz. táblázat: Kül- és beltéri világításra vonatkozó adatok a fejlesztés előtti és utáni állapotban (kitöltése csak az elektromos rendszer és a kül- és beltéri világítás korszerűsítést tartalmazó projektek esetén szükséges) (Megjegyzés: Korszerű a lámpatest, ha fénycsövek dobozba vannak szerelve, és a fénycsövek mögött lakkozott fehér, vagy tükrös alumínium fényvető lemez helyezkedik el, valamint a lámpatesten a fénycsövek előtt tükrös vagy lakkozott fehér rács, lamella van. Minden más esetben a lámpatestet hagyományosnak kell tekinteni!) Épület megnevezése, címe: 1. Kül- és beltéri világításra vonatkozó adatok a fejlesztés előtt: Fénycsöves lámpatestek Hagyományos izzók Kompakt fénycsövek Egyéb Típus Korszerű (I/N) Darab Típus Darab Típus Darab Típus Darab A beépített világítótestek teljesítménye összesen (W): A világítási rendszer jelenlegi éves üzemideje (óra): Épület megnevezése, címe: 1. Kül- és beltéri világításra vonatkozó adatok a fejlesztés után: Fénycsöves lámpatestek Hagyományos izzók Kompakt fénycsövek Egyéb Típus Korszerű? Darab Típus Darab Típus Darab Típus Darab 8

9 A beépített világítótestek teljesítménye összesen (W): A világítási rendszer becsült jövőbeni éves üzemideje (óra): 5. sz. táblázat: A közvilágítás fejlesztés előtti és utáni állapotára vonatkozó adatok (kitöltése csak a közvilágítást tartalmazó projektek esetén szükséges) 1. Közvilágítás fejlesztés előtti állapotát bemutató adatok: Lámpatestek Fényforrások Típus Darab Típus Darab A beépített lámpatestek és fényforrások teljesítménye összesen (W): A világítási rendszer jelenlegi éves üzemideje (óra): 2. Közvilágítás fejlesztés utáni állapotát bemutató adatok: Lámpatestek Fényforrások Típus Darab Típus Darab 9

10 A beépített lámpatestek és fényforrások teljesítménye összesen (W): A világítási rendszer becsült jövőbeni éves üzemideje (óra): 6. sz. táblázat: A nyílászárók fejlesztés előtti és utáni állapotát bemutató adatok (kitöltése a nyílászáró-cserét tartalmazó projektek esetén szükséges) Megjegyzés: Típus például: ajtó, ablak, kopilit üvegfal, egyéb Anyag például: Keret: fa, fém, műanyag, stb. Üvegezés: korszerű, hőszigetelt üvegezés; hagyományos két-rétegű üvegezés; hagyományos egy-rétegű üvegezés, stb. Épület megnevezése, címe: 1. A nyílászárók fejlesztés előtti állapotát bemutató adatok Sor szám Típusa Anyaga Mérete Száma Felület Hőátbocsátás i tényező (keret és üvegezés) m*m db m 2 W/m2K Összesen: Épület megnevezése, címe: 2. A nyílászárók fejlesztés utáni állapotát bemutató adatok Sor szám Típusa Anyaga Mérete Száma Felület Hőátbocsátás i tényező 10

11 m*m db m 2 W/m2K Összesen: 7. sz. táblázat: A külső felületek fejlesztés előtti és utáni állapotát bemutató adatok (kitöltése az épületek külső hőszigetelését tartalmazó projektek esetén szükséges) Épület megnevezése, címe: 1. Első fűtött szint alatti (pince feletti és/vagy árkád) födém Meglévő rétegrend fűtött térből kifelé haladva) Rétegvastagság (cm) Réteg megnevezés Tervezett rétegrend (fűtött térből kifelé haladva) Rétegvastagság (cm) Réteg megnevezés 11

12 Hossza (m) Szélessége (m) Területe (m 2 ) Hőátbocsátási tényező felújítás előtt (W/m2K) Hőátbocsátási tényező felújítás után (W/m2K) 2. Utolsó fűtött szint feletti (záró) födém Meglévő rétegrend (fűtött térből kifelé haladva) Rétegvastagság (cm) Réteg megnevezés Tervezett rétegrend (fűtött térből kifelé haladva) Rétegvastagság (cm) Réteg megnevezés Hossza (m) Szélessége (m) Területe (m2) Hőátbocsátási tényező felújítás előtt (W/m 2 K) Hőátbocsátási tényező felújítás után (W/m 2 K) 12

13 3. Külső teherhordó falak Meglévő rétegrend fűtött térből kifelé haladva) Rétegvastagság (cm) Réteg megnevezés Tervezett rétegrend (fűtött térből kifelé haladva) Rétegvastagság (cm) Réteg megnevezés Sorszám Tájolás Méret (m*m) Felület (nyílászárók nélkül) m 2 Fal hőátbocsátási tényezője felújítás előtt (W/m 2 K) Fal hőátbocsátási tényezője felújítás után (W/m 2 K) Összesen 13

14 Épület megnevezése, címe: Az utólagos külső hőszigeteléssel ellátott szerkezeti elemek aránya Fejlesztés előtt % Fejlesztés után % 8. sz. táblázat: A fűtési és használati melegvíz rendszer fejlesztés előtti és utáni állapotát bemutató adatok (kitöltése az épületek fűtési és használati melegvíz rendszer fejlesztést tartalmazó projektek esetén szükséges) Épület megnevezése, címe: A fűtési rendszer típusa (Jelölje X-szel) Egyedi Központi Távfűtés Az energiahordozó típusa (egyedi és központ fűtéseknél) (Jelölje X-szel) Gáz Olaj Elektromos áram Szilárd Egyéb (megnevezve) (megnevezve) 14

15 Fűtési rendszer kialakítása (egyedi fűtés esetén) (Jelölje X-szel) Etage Konvektor Cserépkályha Kályha Egyedi központi (cirkó) Egyéb (megnevezve) Fűtési rendszer kialakítása (központi és távfűtés esetén) (Jelölje X-szel) Kétcsöves Egycsöves Egycsöves átkötő szakaszos Egyéb (megnevezve) Épület megnevezése, címe: 1. Fűtési és használati melegvíz rendszer berendezésinek fejlesztés előtti állapotát bemutató adatok Megnevezés Típusa életkora (év) Névleges teljesítménye (kw) Száma (db) Kazán Melegvíztároló Szabályozók Egyéb Egyéb (megnevezve) (megnevezve) 15

16 Egyéb Egyéb (megnevezve) (megnevezve) Épület megnevezése, címe: 2. Hőleadók fejlesztés előtti állapotát bemutató adatok (radiátorok/konvektorok, stb) Típusa Mérete (cm) Névleges teljesítménye (kw) Szám (db) Épület megnevezése, címe: 3, Radiátorokhoz tartozó elzáró és szabályozó szelepek a fejlesztés előtt Típusa Szám (db) Épület megnevezése, címe: 1. Fűtési és használati melegvíz rendszer berendezésinek fejlesztés utáni állapotát bemutató adatok Megnevezés Típusa, életkora (év) Névleges teljesítménye (kw) Száma (db) Kazán 16

17 Melegvíztároló Szabályozók Egyéb Egyéb Egyéb (megnevezve) (megnevezve) (megnevezve) Épület megnevezése, címe: 2. Hőleadók fejlesztés utáni állapotát bemutató adatok (radiátorok/konvektorok, stb) Típusa Mérete (cm) Névleges teljesítménye (kw) Szám (db) Épület megnevezése, címe: 3, Radiátorokhoz tartozó elzáró és szabályozó szelepek a fejlesztés után Típusa Szám (db) II. Felmérés Tervezőnek a jelenlegi helyzetet kell ismertetnie, hangsúlyozva a meglévő állapot energetikai és műszaki jellemzőinek bemutatását, a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet szerinti számítások kiinduló, meglévő helyzetet ismertető adatai alapján A fejezetben ismertesse, hogy miért van szükség a tervezett beruházásra. 17

18 A korszerűsítendő létesítmény/technológia leírás készítése A berendezések típusa, életkora, állapota, hatásfoka (pl. kazánok, hőleadók, vízmelegítők) megadása Anyag és energia mérlegek bemutatása III. A műszaki tartalom, technológia leírása Fő berendezések és jellemzőik bemutatása (az energiatermelés, -átalakítás, -elosztás és végfelhasználás berendezései) Létesítmény jegyzék készítése (Amennyiben a projekt több ingatlant, vagy egy ingatlanon található több épületet érint, a létesítményjegyzékben a beruházási költségeket ingatlanonként, vagy épületenként külön-külön, összegszerűen be kell mutatni (összhangban az Energetikai melléklet szerinti E.2. táblával és a csatolt részletes költségvetéssel.) Kapcsolt energiatermelés megvalósítása esetén az Európai Parlament és Tanács 2004/8/EK irányelv ( nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés ) kritériumainak való megfelelés igazolására vonatkozó elemzés és számítás készítése A telepítés bemutatása a. Építmények, berendezések elrendezése b. Kapcsolódások a közművekhez c. Hírközlés, tűz-, vagyon-, és villámvédelem IV. Környezetvédelmi szempontok A projekt megvalósítás és az üzemeltetési időszak alatt keletkező hulladékanyagok fajtái, mennyisége, és az ártalmatlanítás módjának szöveges meghatározása Az életciklus végén keletkező hulladékanyagok fajtái, mennyisége, és az ártalmatlanítás módjának szöveges leírása V. A projekt beruházási költségbecslése, összhangban a Pályázati útmutató szerinti elszámolható költségekkel. A költségek részletes bemutatása összhangban az Energetikai melléklet E.2 táblázatának, a csatolt részletes költségvetésnek és a Pályázati adatlap 9 táblázatának adataival. A projekt tervezett költségeinek szöveges indoklása, a részletező számítások bemutatása szükséges. VI. Működési költségek: a korszerűsítés előtt, és a projekt megvalósulása utáni költségek ismertetése, az Energetikai melléklet E.7. táblázatával, és a belső megtérülési ráta számítás melléklet szerinti működési 18

19 költségváltozás oszlopával összhangban. Az működési (üzemeltetési) költségek mértékének és változásának szöveges indoklása, a részletező számítások bemutatása. VII. A projekt környezeti fenntarthatóságának bemutatása (az Energetikai melléklet E.8. számú táblázata illetve a CO2 kibocsátásitényezők munkalap alapján) Az egyes alpontok szerinti adatokat szíveskedjenek számításokkal is alátámasztani. Üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátás-csökkentésének várható éves átlagos mértéke [t CO2 ekv./év] Az ÜHG kibocsátás-csökkentés élettartamra vetített mértéke [t CO2 ekv./ n év] Az üzemeltetés során felhasznált fosszilis eredetű segédenergia igény éves átlagos mértéke (abszolút értékben és százalékban kifejezve) [MJ/év; kwh/év; %] Az éves ÜHG-kibocsátás csökkentésre vetített elszámolható költség [ezerft/tco2 ekv./év 19

20 E.2. táblázat E.2. A fejlesztés keretében beszerzésre kerülő gépek, műszerek, berendezések, alkatrészek, eszközök, anyagok, valamint tevékenységek létesítményjegyzéke*: Anyagok, gépek, berendezések Mennyiségi Egységár Érték Érték Mennyiség ÁFA kulcs ÁFA Megnevezés egység nettó nettó bruttó Ft Ft % Ft Ft Összesen Kivitelezés, szolgáltatások Mennyiségi Egységár Érték Érték Mennyiség ÁFA kulcs ÁFA Megnevezés egység nettó nettó bruttó Ft Ft % Ft Ft Összesen Mindösszesen Visszaigényelhető ÁFA összesen 0

21 E.Á Az energiaköltségek és -árbevételek meghatározásánál figyelembe vett árak/díjak (ÁFA nélkül) Beszerzés/értékesítés szerinti egységben Energetikai érték szerinti egységben egységár egységdíj elszámolási egység egységár egységdíj energiaegység Vásárolt villamos energia kereskedelmi díja Áramdíj (csúcsidei) Áramdíj (csúcsidőn kívüli) Áramdíj (egy zónaidős) Áramdíj (időszakos árszabás) Energiaalapú rendszerhasználati díjak + AHK + EA * Ft/kWh Ft/kWh Ft/kWh Ft/kWh Ft/kWh Ft/kWh Értékesített villamos energia Mennyiséghez tartozó csúcsidőszak Ft/kWh völgyidőszak Ft/kWh mélyvölgy időszak Ft/kWh Földgáz gázdíj Ft/GJ Földgáz forgalomarányos rendszerhasználati díj Ft/GJ Földgáz energiaadó Ft/GJ Tüzelőolaj Ft/l Ft/GJ Szén Ft/t Ft/GJ Koksz Ft/t Ft/GJ Tüzifa Ft/t Ft/GJ PB gáz Ft/kg Ft/GJ Vásárolt hőenergia hődíja Ft/GJ Értékesített hőenergia hődíja Ft/GJ Egyéb Pellet Ft/t Ft/GJ Vásárolt villamos energia Kapacitáshoz tartozó elosztói alapdíj elosztói teljesítménydíj Földgáz alapdíj teljesítménydíj Vásárolt hőenergia teljesítménydíja Értékesített hőenergia teljesítménydíja Ft/csatl.pont Ft/kW/év Ft/m 3 /h/év Ft/MJ/h/év Ft/kW/év Ft/kW/év Az alkalmazott tarifák/díjszabások/árszabások megnevezése vezetékes energiahordozók esetén (fejlesztés előtt és után): * Rendszerhasználati díjak: lásd 43/2008. KHEM rendelet EA: Energia adó AHK: VET 147. alapján fizetendő, ÁFA alapot nem képező árelemek 21

22 E.3.(0) Az éves energiamennyiségek, -költségek és -árbevételek a fejlesztés előtt/nélkül*, projektszinten A fejlesztés előtti év energifelhasználási tényadataiból Tényadatok átlagos körülményekre átszámítva** Energiahordozó megnevezése Természetes mértékegységben Energiaegységben Költség vagy árbevétel (Ft/év) Természetes mértékegységben Energiaegységben Költség vagy árbevétel (Ft/év) Vásárolt villamos energia összesen 0 kwh/év 0 0 kwh/év 0 Áramdíj (csúcsidei) kwh/év kwh/év Áramdíj (csúcsidőn kívüli) kwh/év kwh/év Áramdíj (egy zónaidős) kwh/év kwh/év 0 Áramdíj (időszakos árszabás) kwh/év kwh/év A: éves mennyiségek Energiaalapú rendszerhasználati díjak + AHK + EA 0 kwh/év 0 kwh/év 0 Földgáz gázdíj m 3 /év 0 m 3 /év 0 Földgáz forgalomarányos rendszerhasználati díj m 3 /év m 3 /év Földgáz energiaadó m 3 /év m 3 /év Tüzelőolaj l/év l/év Szén t/év t/év Koksz t/év t/év Tüzifa t/év t/év PB gáz kg/év kg/év Vásárolt hőenergia Pellet t/év t/év Napenergia (napkollektor) Szilárd biomassza (pl. szalma) t/év t/év Biogáz m 3 /év m 3 /év Geotermikus energia hévíz földhő egyéb (pl. szennyvízhő) Egyéb

23 A1: Felhasznált energiahordozó összesen 0 0 Értékesített hőenergia Értékesített villamos energia összesen 0 kwh/év 0 0 kwh/év 0 csúcsidőszak kwh/év kwh/év völgyidőszak kwh/év kwh/év mélyvölgy időszak kwh/év kwh/év A2: Értékesített energia összesen 0 kwh/év 0 0 kwh/év Megnevezés Mértékegység Mennyiség Költség vagy árbevétel (Ft/év) Mértékegység Mennyiség Költség vagy árbevétel (Ft/év) B: kapacitás/teljesítmény Vásárolt villamos energia 0 0 elosztói alapdíj csatl.pont csatl.pont elosztói teljesítménydíj kw kw Földgáz 0 0 alapdíj m 3 /h m 3 /h 0 teljesítménydíj MJ/h MJ/h Vásárolt hőteljesítmény kw kw B1: Vásárolt kapacitás költsége összesen 0 0 B2: Értékesített hőteljesítmény kw kw Összes energiaköltség K=A1+B1: 0 0 K ÁFA-val növelve*** 0 0 Összes energia árbevétel Á=A2+B2: 0 0 Á ÁFA-val növelve*** 0 0

24 * Megújuló bázisú hőtermelés esetén meglévő hőigény kielégítésénél a ténylegesen kiváltott tüzelőanyag, új hőigény ellátása esetén pedig az annak kielégítésére reálisan figyelembe vehető nem megújuló energiahordozó tekintendő a fejlesztés előtti/nélküli állapotnak. ** pl. sokévi átlaghőmérsékletre átszámítva *** ha az ÁFA nem igényelhető vissza, az ÁFA arányosítást is figyelembe véve Az energiahordozók fűtőértékét lásd "CO2 kibocsátási tényezők" munkalapon!

25 E.3.(1) Az éves energiamennyiségek, -költségek és -árbevételek a fejlesztés megvalósítása után, projektszinten Átlagos körülmények mellett számított értékek Vásárolt villamos energia összesen Energiahordozó megnevezése Természetes mértékegységben Számított (fejlesztés utáni) adatok Energiaegységben Költség vagy árbevétel (Ft/év) 0 kwh/év 0 Áramdíj (csúcsidei) kwh/év Áramdíj (csúcsidőn kívüli) kwh/év Áramdíj (egy zónaidős) 0 kwh/év 0 Áramdíj (időszakos árszabás) kwh/év A: éves mennyiségek Energiaalapú rendszerhasználati díjak + AHK + EA 0 kwh/év 0 Földgáz gázdíj m 3 /év 0 Földgáz forgalomarányos rendszerhasználati díj m 3 /év Földgáz energiaadó m 3 /év Tüzelőolaj l/év Szén t/év Koksz t/év Tüzifa t/év PB gáz kg/év Vásárolt hőenergia Pellet t/év Napenergia (napkollektor) Szilárd biomassza (pl. szalma) t/év Biogáz m 3 /év Geotermikus energia hévíz földhő egyéb (pl. szennyvízhő) Egyéb A1: Felhasznált energiahordozó összesen 0 Értékesített hőenergia Értékesített villamos energia összesen csúcsidőszak völgyidőszak mélyvölgy időszak A2: Értékesített energia összesen 0 kwh/év 0 kwh/év kwh/év kwh/év 0 kwh/év 0 0 B: kapacitás/teljesít mény Megnevezés Mértékegység Mennyiség Költség vagy árbevétel (Ft/év) Vásárolt villamos energia 0 25

26 elosztói alapdíj elosztói teljesítménydíj csatl.pont Földgáz 0 alapdíj m 3 /h 0 teljesítménydíj Vásárolt hőteljesítmény B1: Vásárolt kapacitás költsége összesen kw MJ/h kw 0 B2: Értékesített hőteljesítmény kw Összes energiaköltség K=A1+B1: 0 K ÁFA-val növelve* 0 Összes energiaárbevétel Á=A2+B2: 0 Á ÁFA-val növelve* 0 * ha az ÁFA nem igényelhető vissza, az ÁFA arányosítást is figyelembe véve Az energiahordozók fűtőértékét lásd "CO2 kibocsátási tényezők" munkalapon! E.3.(1-0) Az energia- és -költségadatok változásai a fejlesztés hatására, projektszinten Átlagos körülmények mellett számított értékek Változás* Energiahordozó megnevezése Természetes mértékegységben Energiaegységben Költség vagy árbevétel (Ft/év) Vásárolt villamos energia összesen 0 kwh/év 0 Áramdíj (csúcsidei) 0 kwh/év 0 Áramdíj (csúcsidőn kívüli) 0 kwh/év 0 Áramdíj (egy zónaidős) 0 kwh/év 0 Áramdíj (időszakos árszabás) 0 kwh/év 0 A: éves mennyiségek Energiaalapú rendszerhasználati díjak + AHK + EA 0 kwh/év 0 Földgáz gázdíj 0 m 3 /év 0 0 Földgáz forgalomarányos rendszerhasználati díj 0 m 3 /év 0 0 Földgáz energiaadó 0 m 3 /év 0 0 Tüzelőolaj 0 l/év 0 0 Szén 0 t/év 0 0 Koksz 0 t/év 0 0 Tüzifa 0 t/év 0 0 PB gáz 0 kg/év 0 0 Vásárolt hőenergia 0 0 Pellet 0 t/év 0 0 Napenergia (napkollektor) 0 Szilárd biomassza (pl. szalma) 0 t/év 0 0 Biogáz 0 m 3 /év 0 0 Geotermikus energia hévíz 0 földhő 0 egyéb (pl. szennyvízhő) 0 Egyéb

27 A1: Felhasznált energiahordozó összesen Értékesített hőenergia 0 0 Értékesített villamos energia összesen 0 kwh/év 0 csúcsidőszak 0 kwh/év 0 völgyidőszak 0 kwh/év 0 mélyvölgy időszak 0 kwh/év 0 A2: Értékesített energia összesen 0 kwh/év 0 0 Megnevezés Mértékegység Mennyiség Költség vagy árbevétel (Ft/év) B: kapacitás/teljesítmény Vásárolt villamos energia 0 elosztói alapdíj csatl.pont 0 0 elosztói teljesítménydíj kw 0 0 Földgáz 0 alapdíj m 3 /h 0 teljesítménydíj MJ/h 0 0 Vásárolt hőenergia teljesítménydíja kw 0 0 B1: Vásárolt kapacitás költsége összesen 0 B2: Értékesített hőteljesítmény: kw 0 0 Költségváltozás összesen (K=A1+B1): 0 K ÁFA-val növelve** 0 Árbevétel változása összesen (Á=A2+B2): 0 Á ÁFA-val növelve** 0 Eredmény (E=Á-K): 0 E ÁFA-val növelve** 0 * növekedés: + ; csökkenés: - ** ha az ÁFA nem igényelhető vissza, az ÁFA arányosítást is figyelembe véve 27

28 E.4. A megújuló energia hasznosítás és a megújuló bázisú villamosenergia-termelés változása Megújuló energiaforrás Napenergia (villamos) Szélenergia Vízenergia Napenergia (termikus) Biomassza Biogáz Geotermikus energia Hőszivattyú Egyéb: pellet Egyéb: Egyéb: Összesen: Fejlesztés előtt Fejlesztés után Változás növekedés:+ csökkenés: - Hasznosított/eltüzelt megújuló energia () Fejlesztés előtt Fejlesztés után Villamosenergia-termelés (kwh/év) Változás növekedés: + csökkenés: - E.5. Közvetett, nem projektszinten kimutatható/jelentkező energetikai változás tüzelőhőben Energiahordozók Projektszinten kimutatott változás* Mértékegység Mennyiség Közvetett változás tüzelőhőben* [] Hol jelentkezik? Vásárolt villamos energia** Értékesített villamos energia** Vásárolt hőenergia*** Értékesített hőenergia*** Összesen: * növekedés: +; csökkenés:- kwh/év kwh/év **A közvetett változást a tüzelőhőben 10 MJ/kWh (0,01 GJ/kWh) fajlagos értékkel kell meghatározni, és: - vásárolt villamos energia esetén a fajlagos értéket pozitív, - értékesített villamos energia esetén a fajlagos értéket negatív előjellel kell figyelembe venni ***A közvetett változást a tüzelőhőben a Számítási útmutató a távhő fajlagos tüzelőanyag-felhasználásának és CO2 kibocsátásának meghatározására alapján számított fajlagos értékkel kell meghatározni (lásd "Távhő_CO2_q" munkalap), és: - vásárolt hőenergia esetén a fajlagos értéket pozitív, - értékesített hőenergia esetén a fajlagos értéket negatív előjellel kell figyelembe venni 28

29 E.6. Az energiahordozó-felhasználás eredő (nemzetgazdasági szintű) változása Energiahordozó Projektszintű változás* Közvetett változás* Eredő (nemzetgazdasági szintű) változás a projekt révén* Vásárolt villamos energia Értékesített villamos energia Földgáz Tüzelőolaj Szén Koksz Tüzifa PB gáz Vásárolt hőenergia Értékesített hőenergia Pellet Napenergia (napkollektor) Szilárd biomassza (pl. szalma) Biogáz Geotermikus energia hévíz földhő egyéb (pl. szennyvízhő) Egyéb Összesen: * növekedés: +; csökkenés:- E.7. A projektszintű éves költségek alakulása a fejlesztés megvalósítása esetén A B C D**** a.) Energiahordozók költsége Tételek a/1.) Vásárolt energiahordozók költsége* a/2.) Értékesített energiahordozók árbevétele b.) Munkabér és közteher c.) Karbantartás** d.) Egyéb költségek e.) Energiahordozó-váltás eredménye*** f.) Költségváltozás összesen (f=a+b+c+d+e) g.) Árbevétel nem energia értékesítéséből h.) Eredmény összesen: [h=g-f ] Korszerűsítés előtt/nélkül *Fosszilis tüzelőanyag-váltás esetén B/a.) az eredeti energiahordozó árával számolva **Pótlás, felújítás nélkül Korszerűsítés után Változás C=B-A Részarán y az összes ktsg változásb ól Ft/év Ft/év Ft/év % ***Fosszilis tüzelőanyag-váltás esetén a régi és az új energiahordozók árkülönbözetéből adódó változás itt számolandó el: ha ez a változás költségcsökkenés, akkor negatív, ha költségnövekedés, akkor pozitív előjellel kerül B/e.)-be 29

30 ****Csak energia-hatékonysági fejlesztés esetén kell figyelembe venni! E.8. A károsanyag emissziók, illetve az ÜHG-kibocsátás változásának számszerű bemutatása Megnevezés CO2 ekv tényező Mértékegység Károsanyag emisszió változás* Mennyiség Projektszintű Közvetet t Eredő (nemzetgazdasá gi szintű) éves CO2** 1 t/év 0 0 NOx 8 kg/év 0 0 N2O 300 kg/év 0 0 CH4 30 kg/év 0 0 SO2 kg/év 0 szilárd kg/év 0 ÜHGkibocsátás változás (CO2 ekv)* Mennyiség t/év összesen 0 t élettartam alatti CO2** 1 t 0 0 NOx 8 kg 0 0 N2O 300 kg 0 0 CH4 30 kg 0 0 SO2 kg 0 szilárd kg 0 * növekedés: +; csökkenés:- összesen 0 ** A CO2 kibocsátás változását alapvetően a 213/2006. (X.27.) Kormányrendelettel összhangban, a rendeletben az egyes tüzelőanyagokra megadott fajlagos kibocsátási értékek (lásd CO2 kibocsátási tényezők munkalap) figyelembe vételével kell meghatározni, tekintettel az alábbiakra is: A villamos energia vételezés vagy -értékesítés változása a villamosenergia-rendszerben eredményez közvetett változást a CO2 kibocsátásban, amit az ún. rendszerszintű fajlagos értékkel (930 kg CO2/MWh) kell meghatározni, és: - vásárolt villamos energia esetén a fajlagos értéket pozitív, - értékesített villamos energia esetén a fajlagos értéket negatív előjellel kell figyelembe venni. Vásárolt hőenergia (pl. távhő) megtakarítása vagy hőértékesítés esetén a CO2 kibocsátás változása közvetett, amit a (táv)hőtermelőnél bekövetkező közvetlen és/vagy rendszerszintű CO2 kibocsátás változás határoz meg (fajlagos érték kiszámítását lásd "Távhő_CO2_q" munkalap) - vásárolt hőenergia esetén a fajlagos értéket pozitív, - értékesített hőenergia esetén a fajlagos értéket negatív előjellel kell figyelembe venni. 30

31 A megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előállítása esetén nem a projektnél, hanem a közvetett -en, a tüzelőanyagot felhasználóknál kiváltott fosszilis energiahordozó-mix révén jelentkezik CO2 kibocsátáscsökkenés, ami 61 kg CO2/GJ fajlagos értékkel határozandó meg az előállított tüzelőanyag energiatartalmának (tüzelőhőértékének) figyelembe vételével. Megújuló bázisú hőtermelés esetén a ténylegesen kiváltott tüzelőanyag, illetve új hőigény ellátása esetén annak kielégítésére reálisan figyelembe vehető tüzelőanyag elmaradó CO2 kibocsátása a kibocsátáscsökkenés. Tájékoztató fajlagos kibocsátások Energiahordozó m.e. NOx SO2 szilárd szén 0,11-0,18 1,4-2,0 n.a. koksz 0,18-0,22 0,65 n.a. tüzelőolaj kg/gj 0,08-0,17 0,02-0,05 n.a. fűtőolaj 0,08 1,5 n.a. földgáz 0,07-0,08 0,008 n.a. villamos energia rendszer kg/mwh 0,6 0,4 0,02 31

32 A távhő (vásárolt hő) fajlagos tüzelőhőfelhasználásának és CO2 kibocsátásának a meghatározása 1. táblázat: közvetlen távhőtermelés Tüzelőanyag A termelt távhő fajlagos tüzelőhő-felhasználása és CO2-kibocsátása Tüzelőanyag fajlagos CO2-kibocsátása Telepi hatásfok fajlagos tüzelőhőfelhasználása A termelt távhő fajlagos CO2- kibocsátása (kg/gjtü) (%) (GJtü/GJterm) (kg/gjterm) Földgáz 56,1 89 1, Fűtőolaj 77,4 86 1, Feketeszén 94,6 82 1, Barnaszén 96,1 80 1, Lignit 113,2 80 1, Tüzifa 109,6 80 1, táblázat: kapcsolt távhőtermelés A termelt távhő fajlagos tüzelőhő-felhasználása és CO2-kibocsátása Hőtermelés jellege 100%-ban kapcsolt termelés Tüzelőanyag Szén Földgáz Technológia Ellennyomású Kombinált Gázmotor Gázmotor Gázturbina Ellennyomású ciklusú ( nagy ) ( kicsi ) hőhasznosítóval Hőtermelés fajlagos tüzelőhő-felhasználása GJtüa/GJterm 0,94 0,71 0,87 0,55 0,72 0,82 Termelt távhő fajlagos CO2-kibocsátása kg/gjterm 89,3 39,6 48,9 30,6 40,6 45,9

33 Fajlagos CO2 kibocsátás számítása: a sárga hátterű cellában megadandó a közvetlen hőtermelés aránya % az 1. táblázatból a tüzelőanyag szerint kiválasztandó a közvetlen hőtermelés fajlagos értéke kg/gj a 2. táblázatból a tüzelőanyag és a technológia szerint kiválasztandó a kapcsolt hőtermelés fajlagos értéke kg/gj az adott feltételekkel a távhő fajlagos CO2 kibocsátása 0 kg/gj Fajlagos tüzelőhőfelhasználás számítása: a sárga hátterű cellában megadandó a közvetlen hőtermelés aránya % az 1. táblázatból a tüzelőanyag szerint kiválasztandó a közvetlen hőtermelés fajlagos értéke GJ/GJ a 2. táblázatból a tüzelőanyag és a technológia szerint kiválasztandó a kapcsolt hőtermelés fajlagos értéke GJ/GJ az adott feltételekkel a távhő fajlagos tüzelőhőfelhasználása 0 GJ/GJ Tervezőnek a Belső megtérülési ráta (BMR) számítás mellékletet szükséges kitöltése (ld. külön file: KEOP _A_BMR_melleklet.xls)