származó ammóniaemisszió kezelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "származó ammóniaemisszió kezelése"

Átírás

1 LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet játszik a természetes rendszerek trágyázásában, a csapadékok, aeroszolok és felhők savasságának kialakításában, illetve a finomrészecskés anyagok képződésében. Annak ellenére, hogy az NH 3 a légkörben a savas kémiai formákat semlegesíti, az ökoszisztémában való leülepedésekor az NH ionnal együttesen fokozhatja a talaj savanyítását, és az arra érzékeny élőhelyek tápanyag-nitrogénjének dúsítását. Európa több országában a kéndioxid (SO 2 ) 56%-os és a nitrogén savanyító oxidjainak (NO x ) 15%-os emissziós csökkenése ellenére a savanyítás mértéke és a tápanyag-n szintje még mindig meghaladja a megengedett értéket, ami azt is jelenti, hogy ezeken a területeken 2010-re az NH 3 valószínűleg a savanyító hatású, gázhalmazállapotú N-emisszió legjelentősebb részét képezi majd. A légköri ammónia elsődleges forrásai az Amerikai Egyesült Államokban és Európában egyaránt a mezőgazdasági tevékenységek, bár emittálódhat egyéb forrásokból is, például közlekedési eszközökből, hulladékelhelyezési és előállítási folyamatokból. Ezek a nem mezőgazdasági jellegű emissziók azonban viszonylag kis források nagy számából keletkeznek, tehát az NH 3 -emisszió legnagyobb csökkenése a mezőgazdasági tevékenységek korszerűsítésével érhető el. Az ammónia közvetlenül leülepedhet a természetes rendszerekben, vagy reakcióba léphet légköri savakkal, emberi egészségre veszélyes sók, például (NH 4 ) 2 SO 4, NH 4 NO 3 vagy NH 4 Cl képződése és nedves vagy száraz kiülepedése mellett. A légkörben az ammónia viszonylag rövid, a szemcsés sók azonban sokkal hosszabb élettartamúak, ezáltal nagyobb távolságokra juthatnak el. Az Egyesült Államok keleti részén az NH 4 + -aeroszolok a finom részecskés anyagok fontos komponensei és 2002 között megnőtt az NH 4 + koncentrációja a csapadékban, ami egyúttal az NH 3 -emissziók növekedését is jelentette ugyanezen időszak alatt. A kibocsátott NH %-a valószínűleg közvetlenül az emissziós forrás közelében leülepe-

2 dett, a többi pedig átalakult NH 4 + formává, amely helyben leülepedhetett, vagy nagyobb távolságokra szállítódhatott aeroszolként vagy csapadék formájában. Az ammónia NH 4 + -ionná alakulásának sebességét több tényező befolyásolja, például a relatív páratartalom, a hőmérséklet, illetve a nitrogén és kén oxidjainak elérhetősége. Az átalakítási sebesség meghatározhatja, hogy az NH 3 helyben ülepedik-e le vagy nagyobb távolságokra szállítódik. Az Egyesült Államok New York államának délkeleti részén elhelyezkedő kutatási területen a vizsgálatok során arra a kérdésre kerestek választ, hogy a levegő és a csapadék NH 4 + koncentrációját a helybeli mezőgazdasági tevékenységek (és ezáltal a helybeli NH 3 -emissziók), regionális SO 2 -emissziók vagy mindkettejük együttesen befolyásolják-e. Tanulmányozták a levegő és csapadék NH és SO 4 2 -koncentrációváltozásának tendenciáját, és az NH és SO 4 2 -koncentrációk, illetve az NH 4 + és helybeli mezőgazdasági tevékenységek közötti korrelációkat. Vizsgálati módszerek A kutatást New York állam délkeleti részén végezték. A vidék 60%-a erdősített, 15%-a városi és lakóterület, 20%-a pedig mezőgazdasági, ahol főleg tehenészettel foglalkoznak. A vizsgálatok során az aeroszolkoncentrációkat három szakaszos szűrőegységgel mérték, amelyet esővédőben elhelyezve megközelítően 10 méter magasságban állítottak fel a gyepfelület felett. A szűrőegységen keresztül vákuumpumpa segítségével folyamatos levegőáramlást biztosítottak. A szűrőket kétszeresen deionizált vízben 24 órán keresztül 2 C-on sötétben extrahálták. Az üvegekbe töltött oldatokat ezután kloroformmal konzerválták, majd analizálták SO 4 2 -ra ionkromatográfiával, NH 4 + -ra pedig folyamatos áramlásanalízissel. A vizsgálatokból heti koncentrációkat számítottak. Egy többrétegű száraz ülepedési modell segítségével óránkénti ülepedési sebességet is értékeltek. A heti fluxust a heti átlagos ülepedési sebesség és heti koncentrációk összefüggéséből számították. Végezetül ezen adatok segítségével értékelhették a ként és nitrogént tartalmazó anyagok összéves ülepedését. A közleményben rögzített adatok az évre vonatkoznak. A kémiai analízishez minden egyes esőzés után csapadékmintákat gyűjtöttek nedves száraz kollektor nedves oldalának felhasználásával. A csapadékmennyiségből csapadékmérő segítségével térfogatsúlyozott átlagkoncentrációkat számítottak. A közleményben a nedves ülepedésre vonatkozó adatok az évet foglalták magukban.

3 Az ammóniaemissziók értékeit, amelyek pont- és nem pontforrás emissziók összegzését jelentik, az Egyesült Államok megfelelő környezetvédelmi adatbázisából merítették. A mezőgazdasági adatok szintén statisztikai adatbázisból származnak. A statisztikai elemzésben a mezőgazdasági NH 3 -emisszió reprezentálására a tejtermelés mértékét, és nem a tehenek számát használták fel, mivel annak ellenére, hogy a tehenek száma csökkent az utóbbi években, a tehenenkénti tejtermelés növekedett. Vizsgálati eredmények A kutatási területen 1988 és 1999 között az NH 4 + száraz és nedves kiülepedése egyaránt csökkent, míg 1999 és 2001, illetve 1999 és 2002 között a száraz illetve nedves kiülepedés növekedett (1. ábra). A levegő és csapadék NH 4 + -koncentrációi ugyanezt a tendenciát mutatták (2. ábra). Az átfogó csökkenés szignifikanciája amint azt az egész periódusra vonatkozó lineáris regresszió is illusztrálja nagyobb volt az NH 4 + száraz ülepedése és száraz koncentrációja számára, mint az NH 4 + nedves ülepedése és térfogatsúlyozott átlagkoncentrációja számára, talán amiatt, hogy a csapadék mennyisége évről évre nagy mértékben változik. 3,0 1,0 + NH4+-N 4 nedves ülepedés (kg/ha) 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 R 2 = 0,61, p<0,0009 R 2 = 0,16, p<0,09 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 + NH4+-N 4 száraz ülepedés (kg/ha) 0,0 0, ábra NH 4 + -N nedves ülepedése ( ) 1984-től 2002-ig, illetve száraz ülepedése ( ) 1988-tól 2001-ig a New York állam délkeleti részén elhelyezkedő kutatási területen. Az egyenes vonalak lineáris regressziókat jelentenek, a görbe vonalak mozgó átlagok az évenkénti és évszakonkénti variabilitás csökkentése céljából

4 0,5 2,4 térfogatsúlyozott átlagos NH 4 +, mg/l 0,4 2,0 0,4 R 2 = 0,60, p<0,001 1,6 0,3 1,2 0,3 0,2 0,8 0,2 R 2 = 0,20, p<0,05 0,4 0,1 0, NH 4 + koncentráció levegőben, µg/m 3 2. ábra Évenkénti térfogatsúlyozott átlagos NH 4 + -koncentráció csapadékban 1984-től 2002-ig ( ), és évenkénti átlagos NH 4 + -koncentráció finom részecskés anyagokban 1988-tól 2001-ig ( ) a New York állam délkeleti részén elhelyezkedő kutatási területen. Az egyenes vonalak lineáris regressziókat jelentenek, a görbe vonalak mozgó átlagok az évenkénti és évszakonkénti variabilitás csökkentése céljából szarvasmarha tejtermelés, font év 3. ábra Összes éves tejtermelés ( ) és a szarvasmarhák száma ( ) a New York állam délkeleti részén elhelyezkedő kutatási területen 1988-tól 2002-ig

5 térfogatsúlyozott átlagos SO 4 2-, mg/l 3,5 R 2 = 0,61, p<0,001 3,0 0,6 0,5 0,4 2,5 0,3 2,0 0,2 1,5 R 2 = 0,58, p<0,0002 0,1 1,0 0, koncentráció levegőben, µg/m 3 SO ábra Évenkénti térfogatsúlyozott átlagos SO 4 2 -koncentráció csapadékban 1984-től 2002-ig ( ), és évenkénti átlagos SO 4 2 -koncentráció finom részecskés anyagokban 1988-tól 2001-ig ( ) a New York állam délkeleti részén elhelyezkedő kutatási területen. Az egyenes vonalak lineáris regressziókat jelentenek, a görbe vonalak mozgó átlagok az évenkénti és évszakonkénti variabilitás csökkentése céljából 2,00 részecske SO 4 2-, µg/m 3 1,75 1,50 1,25 R 2 = 0,93, p<0,0001 1,00 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 részecske NH 4 +, µg/m 3 5. ábra Levegőben található részecskés SO 4 2 és NH 4 + éves átlagos koncentrációi közötti korreláció ( ) a kutatási területen

6 2,00 R 2 = 0,69, p<0,0002 részecske NH 4 +, µg/m 3 1,75 1,50 1,25 1, tejtermelés, font 6. ábra A kutatási terület levegőjének éves átlagos részecske NH 4 + -koncentrációja ( ) és a délkelet New York állambeli terület éves tejtermelése közötti korreláció 0,40 csapadék NH 2 +, mg/l 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 R 2 = 0,31, p<0,01 0,10 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 csapadék SO 4 2-, mg/l 7. ábra A csapadék SO 4 2 és NH 4 + éves térfogatsúlyozott átlagkoncentrációi közötti korreláció ( ) a kutatási területen Az NH 4 + -koncentráció és ülepedés kezdeti csökkenése párhuzamba állítható a szarvasmarha-állomány és tejtermelés csökkenésével; azonban a helyi mezőgazdaságnak ez az ágazata további hanyatlást mutatott 1999 és 2001 között is (3. ábra). A részecske SO 4 2 -koncentráció 1988 és 1999 között csökkent, majd 1999 és 2001 között növekedett; SO 4 2

7 térfogatsúlyozott átlagkoncentrációja a csapadékban azonban az periódusban végig csökkent (4. ábra). A kutatási hely környezetében az átlagos éves részecske NH 4 + -koncentráció jobban korrelált a részecske SO 4 2 -koncentrációval, mint az éves átlagos tejtermeléssel (5. és 6. ábra). Az NH 4 + és SO 4 2 közötti korreláció gyengébb volt a csapadékban, mint a légköri részecskék esetében (7. ábra), illetve az erdős területeken a mezőgazdasági területeknél. A vizsgálati eredmények értékelése Az NH 4 + -koncentráció levegőben és csapadékban megfigyelhető csökkenő tendenciája az 1999-es év folyamán párhuzamba állítható ugyanezen időszak helyi össz tejtermelésének változásával, ezért kezdetben feltételezték, hogy a helyi mezőgazdasági irányvonalak okozták a megfigyelt NH 4 + -koncentrációváltozást. Azonban 1999 után a tejtermelés tovább csökkent, míg az NH 4 + és SO 4 2 koncentrációja a levegőben emelkedni kezdett. A kutatási terület levegőjében ennek az 1999 és 2001 közötti SO 4 2 -koncentrációnövekedés oka nem tisztázott, bár felmerülhet annak a lehetősége, hogy a levegő olyan területekről áramlott be, ahol ezen időszak alatt nőtt a kénemisszió, annak ellenére, hogy az összes amerikai emisszió csökkent. A levegőben és csapadékban az NH koncentrációk szignifikánsan korreláltak SO 4 2 mennyiségével; az NH 4 + levegőben mérhető koncentrációi jobban korreláltak SO 4 2 mennyiségével, mint az éves tejtermeléssel, ami a helyi mezőgazdaság mennyiségi mutatójának tekintendő. A kutatók munkájuk során előzetesen azt is kimutatták, hogy a kutatási területen a SO 4 2 -koncentráció és -ülepedés jobban korrelált a regionális (a kutatási területtől délkeletre és délnyugatra fekvő területek), mint a helyi SO 2 -emissziókkal. Ezen eredmények összevetéséből következik, hogy a kutatási területre való SO 4 2 -szállítás sokkal meghatározóbb tényezője lehet az NH 4 + -koncentrációnak és az ezt követő NH 4 + -ülepedésnek, mint a helyi NH 3 -emisszió. Az Egyesült Államok keleti részén az SO 4 2, NO x és NH 4 + regionális szállítása jól ismert jelenség. A vizsgálati eredmények arra utalnak tehát, hogy a kénemisszió változásai változásokat eredményezhetnek az NH 4 + -koncentrációban és NH 4 + ülepedésben is, különösen NH 4 + száraz koncentrációjában és ülepedésében a receptorhelyeken, messze az emissziós forrás területétől. Egyes szakértők szerint a kénemissziók csökkenése az NH ülepedésben is csökkenést eredményezhet.

8 Az Egyesült Államok keleti részén a csapadék NH + 4 -koncentrációja azokon a területeken a legnagyobb, ahol az NH 3 -emissziók is a legnagyobb mértékűek. Azonban az NH + 4 -aeroszolok jelenléte az NH 3 forrásterületektől messzebbre fekvő helyeken azt jelzi, hogy az emittálódó NH 3 bizonyos része rendszerint SO 2 4 -tal átalakul részecskés anyagokká és nagy távolságokra szállítódik. Az Egyesült Államok keleti és középnyugati részén az NH 3 -emisszió 1990 óta növekedő tendenciát mutat, amely feltehetően azzal a következménnyel jár, hogy a keleti rész néhány területén a csapadék NH koncentrációja, különösen délkeleten pedig a részecskés NH + 4 -koncentrációk növekedtek. Északkeleten azonban az NH + 4 -koncentráció a részecskés anyagokban változatlan maradt vagy csökkent. Úgy tűnik, hogy ez az NH + 4 a részecskés anyagokban nagy részben kötődik SO 2 4 -tal, amelynek koncentrációja az SO 2 -emisszió csökkenésének köszönhetően a legutóbbi évtizedben csökkent. Ez az eredmény arra utal, hogy az észak-keleti részen az NH + 4 -ülepedést erősen befolyásolja a SO 2 4 -szállítás és SO 2 -emisszió. Európában a mezőgazdasági tevékenységeken belül az NH 3 - emisszió körülbelül 80 90%-a a haszonállatok salakanyagaiból keletkezik, ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a trágyakezelés különböző szakaszaiban értékeljék az NH 3 -emissziók csökkentési módszereinek hatását, gazdaságosságát. Az NH 3 -emissziók csökkentési lehetőségeinek értékelése Korábbi publikációkban kimutatták, hogy az NH 3 -emisszió és a haszonállatok salakanyagaiban fellelhető összes ammóniás-n mennyisége összefüggésben áll egymással. Egyes szakértők szerint az NH 3 -párolgás csökkenthető a tejelő teheneknek adagolt takarmányban levő nyersfehérje csökkentésének, és a kiválasztott N és összes ammóniás-n menynyiségének arányában. A szervesnitrogén-tárolás folyamán végbemenő kisebb átalakulásától eltekintve (habár a komposztálás folyamatában a mineralizáció jelentős lehet) az összes ammóniás-n-készlet nem változik a trágyakezelés folyamán, bár csökkenhet gáz fázisú emisszió vagy kilúgozás során bekövetkező veszteséggel, illetve alomként, például alomszalmaként felhasznált szerves anyagban végbemenő immobilizációval. A trágyakezelés egyes szakaszaiban (begyűjtés, tárolás, trágyaszórás) az összes ammóniás-n bizonyos aránya elveszik főként NH 3 formájában, a maradék pedig halad tovább a következő fázisba. A trágyakezelés korai sza-

9 kaszában, például a begyűjtéskor bevezetett emissziócsökkentési eljárás az összes ammóniás-n konzerválásával növeli a későbbiekben, például a tároláskor vagy szétszóráskor felszabaduló NH 3 mennyiségét. A bevezetett intézkedések gazdaságosságát túlbecsülhetik, ha a potenciális növekedést az utána bekövetkező veszteségekben nem veszik figyelembe. Az NH 3 -emisszió mértékét befolyásolják olyan tényezők is, mint például hőmérséklet, ph, szélerősség, illetve a levegő hatásának kitett friss vizelet vagy iszap (hígtrágya) felszíne. Az évenkénti változékonyságot napjainkban még nem értékelik annak következtében, hogy az időjárás változásait és a környezeti hatásokat állandónak tartják az évek folyamán. Az eljárások jövőbeni fejlesztése során azonban figyelembe kell venni az időjárás évenkénti változását abból a célból, hogy javítsák az emissziók havonkénti felbontásának pontosságát és modellezzék az éghajlatváltozás NH 3 -emisszióra kifejtett potenciális következményeit. A vizsgálatok során az emissziócsökkentő lépéseket gazdaságosságuk szempontjából rangsorolják. Az első helyre a legkisebb költség/kg csökkentett NH 3 -N jellemzővel rendelkező eljárást helyezik, majd ezt követi a többi lépés növekvő egységnyi költség sorrendjében. Ily módon felállítható egy költségfüggvény, amelynek segítségével megadható az NH 3 -emissziókban bekövetkező csökkenés átfogó költségének folyamatos függvénye, illetve specifikálható a szükséges csökkentő intézkedések kombinációja. Ezt az eljárást számos európai országban kifejlesztették az emissziók és csökkentési lehetőségek értékelése céljából. Tömegáramlási eljárás esetében figyelembe kell venni a szintén összes ammóniás-n-ből származó dinitrogén-oxid (N 2 O), nitrogén(ii)-oxid és dinitrogén (N 2 ) emisszióját. Az ammóniaemisszió csökkentésére alkalmazható eljárások Az NH 3 -emissziók csökkentését a helyi talajviszonyok, trágyafajták és mezőgazdasági technológiák figyelembevétele mellett hat szekcióban vizsgálják: 1. nitrogén- (N-) kezelés, 2. haszonállatok takarmányozási stratégiái, 3. csökkentett emissziók az összegyűjtő rendszerekből, 4. csökkentett emissziók a tárolás folyamán, 5. csökkentett emissziók a szétszórás folyamán illetve utána, 6. csökkentett emissziók ásványi-n műtrágyákból.

10 A különböző csökkentési lehetőségek megvitatásához a módszereket három kategóriába osztották a jelenlegi ismeretek és hatékonyságuk változása függvényében (1. táblázat). 1. táblázat Haszonállattartásból származó NH 3 -emissziók csökkentési módszereinek kategóriái Kategória Definíció 1. megfelelő szintű kutatási tevékenységek alapján a gyakorlatban megvalósíthatónak tartják; elegendő mennyiségi adattal rendelkeznek a csökkentési hatékonyságra vonatkozóan, legalább kísérleti szinten 2. biztató eljárások, bár a kutatási adatok jelenleg még nem elegendőek, vagy csökkentési hatékonyságuk mennyiségi meghatározása nehézségekbe ütközik; ez nem jelenti azt, hogy a helyi körülményeknek megfelelően nem lehet alkalmazni az NH 3 -csökkentő stratégia részeként 3. hatástalansága bizonyított, gyakorlati alkalmazása valószínűleg kizárt N-kezelés A terméshozam követelményeit kielégítő N-felhasználás óvatos egyensúlyban tartása hatékonynak mutatkozik az (NO 3 ) nitrátkilúgozás csökkentésében, s lehetőséget nyújt N 2 O- és NO-emissziók csökkentésére a nitrifikációnak és denitrifikációnak köszönhetően. Azonban a nitrogénkezelés lehetősége az NH 3 -emissziók csökkentése céljából kevésbé jelentős, mivel az NH 3 -emisszió már a talaj felszínén végbemegy, mielőtt az alkalmazott nitrogén belépne a talaj ásványi N-készletébe. Az NH 3 -emisszió nagyobb mértékű csökkentésének eléréséhez tehát specifikus csökkentési intézkedések szükségesek. A trágyaalkalmazást követő NH 3 -emisszió csökkentése konzerválja a nitrogént a terméshozamfelvétel számára, és a trágya N-felhasználása sokkal hatékonyabb. A kiegyensúlyozott nitrogéntrágyázás előnyei főként a legelőn érvényesülnek, ahol a túlzott trágyázás következtében a takarmány szükségtelenül nagy N-koncentrációjának kockázata csökkenni fog. Ez csökkenti a legelő állatok nitrogénfelvételét, és a legelőhelyekről származó NH 3 - emissziók lehetőségét. A túlzott trágyázás elkerülése csökkenti a megművelhető termények közvetlen veszteségét.

11 Haszonállatok takarmányozási stratégiái a nitrogénkiválasztás csökkentésére A haszonállatok takarmányát azzal a célkitűzéssel készítik, hogy az energiaszükséglet kielégítésére elegendő szénhidrátot szolgáltasson. Mivel ezek a táplálékok rendszerint fűfélékre/zöldtakarmányra vagy szójára alapulnak, gyakran tartalmaznak túlzott mennyiségű fehérjét. Ha a termeléshez szükséges mennyiségű fehérjékt visznek be a takarmánynyal, csökkenthető a nitrogénkiválasztás. A többlet fehérje-n többnyire karbamid (háziszárnyasokban húgysav) formájában választódik ki, ami a haszonállatok salakanyagaiból származó NH 3 -emisszió fő forrását képezi. A fehérjebevitel mérséklése tehát az NH 3 -emisszió nagyobb mértékű csökkenését eredményezi. A megfelelő takarmányozási módszerek a ph csökkentésével is ugyanezt a hatást fejtik ki az NH 3 -emisszióra. A nitrogén mennyisége a nem kérődző állatok salakanyagában oly módon is csökkenthető, hogy a táplálékban lévő fehérjekoncentrációt az életciklus különböző szakaszainak szükségleteihez igazítják. A hízósertés például a levágási tömeg elérésével kevesebb fehérjét igényel, mint az első elválasztás idején. A fehérjebevitel még tovább csökkenthető, ha az étrendbe adagolt szintetikus aminosavakkal optimalizálják az esszenciális aminosavtartalmat. Lizin és metionin felhasználásával a csökkentés mérsékelt költséggel jár, egyéb aminosavak alkalmazása azonban a takarmányozási költségek jelentős növekedését eredményezi. A haszonállatok trágyájának elhelyezése Napjainkban még nem áll rendelkezésre megbízható és hatékony módszer a természetes szellőzésű épületekből származó emissziók csökkentésére. A szabadban tartott állatok esetében azonban az alomként használt szalma mennyiségének növelésével csökkenthető az emisszió. Ennek az eljárásnak az is az előnye, hogy az összes ammóniás-nitrogénnek a szalmában való immobilizálásával nem lép fel emissziónövekedés a trágya tárolása vagy szétszórása során. Az épületekből kiáramló emisszió mérsékelhető az állat számára hozzáférhető hely, és ezáltal a salakanyaggal szennyezett alapterület csökkentésével is. Ez az eljárás azonban kedvezőtlen hatásokat idézhet elő az állat közérzetében. Sertésólak NH 3 -emissziója csökkenthető az iszapos vagy trágyás felszíni terület csökkentésével, és/vagy az iszap/trágya épületen kívüli fedett raktártérbe történő gyakori áthelyezésével. Baromfiólakban az épületek aljzatának alommal (fűrészporral) történő beborításával, a

12 víz kiömlésének minimalizálására megfelelő itatók elhelyezésével a csirkék szárazon tarthatók, s ez szintén segít az NH 3 -emisszió csökkentésében. Tojótyúkok elhelyezésekor az emisszió ugyancsak jelentősen mérsékelhető a trágya szárításával. Az állati ürülékek gyakori eltávolításával bizonyos mértékű csökkenés minden esetben elérhető. Trágya tárolása A legnagyobb mértékű ammóniaveszteség az épületekből és az állati trágyák szétterítéséből származik, bár a tárolt hígtrágyából és istállótrágyából szintén jelentős mennyiségű NH 3 emittálódik. A hígtrágyát az állatok tartózkodási helyéről való eltávolítás után betonból, acélból vagy fából készült tartályokban (vagy silókban) vagy derítőtavakban tárolják. Az utóbbiak rendszerint nagyobb felszíni terület/térfogat aránnyal rendelkeznek, mint az előzőek, és emiatt nagyobb az NH 3 -emisszió lehetősége is. A trágyatárolás folyamán végrehajtható NH 3 -emissziót csökkentő módszerek összefoglalása a 2. táblázatban látható. Kategória 2. táblázat NH 3 -emissziót csökkentő módszerek a hígtrágya tárolása folyamán Módszer Korlátozó tényező Csökkentési hatékonyság (%) 1. csekély felszín a térfogathoz képest szilárd tető, sátor vagy kupak természetes kéregképződés rugalmas úszó műanyag fedőlemez olaj, finom duzzasztott agyag aggregátum nem megfelelően tesztelt, valószínűleg a kezeléstől és más tényezőktől függően változik; az alkalmazást megelőzően a hígtrágya homogenizálását igényli 40 A felszíni terület/térfogat arány csökkentése az NH 3 -emisszió mértékét is csökkenti. Az iszaptárolókból származó NH 3 -emissziók csökkentésének leghatékonyabb eszköze az olyan speciális szerkesztésű fedél, amely biztosít-

13 ja, hogy a tárolótartályban az iszap felett az ammónia elegendően nagy koncentrációban helyezkedhessen el, megelőzve a további párolgást. A talajszint feletti, acéllemezből vagy betonból készült kör alakú tartályok esetében az ilyen fedők az NH 3 -emissziókat körülbelül 80%-kal csökkenthetik. A fedelek elhelyezésekor kismértékű szellőzést lehetővé kell tenni a metánképződés megelőzése céljából. A lagúna típusú tartályok esetében a nagy, esetleg szabálytalan felszíni terület következtében a fedél illesztése gyakorlati nehézségekbe ütközik. Egyéb módszer, mint például természetes vagy mesterséges réteg kialakítása a tárolt hígtrágya felszínén, kevésbé hatékony, nehezebben kivitelezhető, viszont kevésbé költséges. A szilárd tető és lebegő fedő kizárja a csapadékot és csökkenti a tárolt hígtrágya térfogatát. Nedves területeken a hígtrágya szétterítésében bekövetkező költségcsökkenés részben kiegyenlítheti a fedők költségét. A szarvasmarháktól származó hígtrágyán megfelelő körülmények között természetes réteg alakulhat ki, ha a keverést, illetve kiürítést a lehetőségek szerint a legkevesebbre csökkentik, mivel ezek a tevékenységek növelik az NH 3 -emissziót. A réteg fenntartása céljából a tartályt alulról kell tölteni. Habár a tartályok lefedése sokkal kevésbé hatékony, mint a trágya megfelelő elhelyezéséből vagy szétszórásából származó emissziócsökkentés, mégis fontos lehet olyan területeken, ahol a tartály élőhelyek és légköri nitrogénülepedésre érzékeny területek közelében helyezkedik el. Összességében pedig ez az egyik legkönnyebben nyomon követhető és ellenőrizhető intézkedés. Csökkentett emissziót eredményező szétszórási (trágyázási) módszerek Az NH 3 -emisszió csökkentésében elsőbbséget kapnak azok a módszerek, amelyek nem növelik a későbbi kezelési szakaszokból származó emissziót, gazdaságosak, a gyakorlatban megvalósíthatóak és széles körben alkalmazhatóak. A trágya talajon való szétszórása a haszonállatokból származó összes NH 3 -emisszió 35 50%-át képezi. A vizsgálati eredmények alapján a trágya talajon történő szétszórása során végrehajtható csökkentési módszerek a legjelentősebb potenciális előnyökkel rendelkeznek, s egyben a leggazdaságosabbak közé is tartoznak. Az alábbi eljárások bizonyítottan hatékonyak: 1. sávos szórás vontatott tömlővel, 2. sávos szórás vontatott barázdatalppal,

14 3. nyitott hornyú, vékony injektálás, 4. a hígtrágya és istállótrágya kiszórása gyors beforgatással követve. A hígtrágya keskeny sávokban, s nem a teljes talaj vagy termény felszínén való alkalmazása mérsékeli az emissziót azáltal, hogy csökkenti a levegő hatásának kitett hígtrágya felszínét. Az emissziócsökkentés kisebb mértékű, ha a termény gyengén fejlett. A sávos szórás végrehajtható vontatott tömlővel vagy vontatott barázdatalppal. A vontatott tömlős megoldás hajlékony tömlőkön keresztül helyezi a hígtrágyát a talajszintre, alkalmazható fejlődő szántóföldi termények, csupasz talaj és frissen vágott füves terület esetében 10 50%-os emissziócsökkentéssel. A vontatott tömlő általában hatékonyabban alkalmazható szántóföldön, mint füves területen, illetve kevésbé viszkózus hígtrágya esetében. Vontatott barázdatalp segítségével az hígtrágyát olyan szilárd csövön keresztül rakják le, amely a földfelszínen átgördülő fémtalpakban végződik, s a gyep felemelésével az hígtrágyát a talajfelszínre juttatja. Ez a módszer 70%-kal csökkenti az NH 3 -emissziót. A sávos szórógépek és injektorok meredeken lejtős területeken nem alkalmazhatóak. Az injekció alkalmazása a hígtrágya földfelszín alá való helyezésével csökkenti a levegő hatásának kitett felszíni területet, növeli a talajjal érintkezést, amely az NH 3 gyors immobilizációját eredményezi az agyagrészecskéken és szerves anyagon. Az injektálás mélységétől függően az emisszió 90%-kal is csökkenthető, viszont vékony talajrétegen, nagy mennyiségű kő- vagy szikladarab esetén, illetve természetes füves területeken és meredek lejtőkön a gyakorlatban kivitelezhetetlen. A tapasztalatok alapján a vékony, nyitott hornyú injektor jól működik keskeny rétegű talajon, s további előnye, hogy az NH 3 -emisszió csökkentése mellett a gyep sérülését is minimálisra csökkenti. Ezek a gépek keskeny nyílásokat vágnak, amelyek megtartják az hígtrágyát. Segítségükkel hatékony ammóniaemisszió-csökkentés érhető el, feltéve, hogy az hígtrágya felhasználásának sebessége nem lépi túl az injekciós nyílás hígtrágyabefogadó kapacitását. A hígtrágyából és istállótrágyából származó emisszió legerősebben közvetlenül a szétszórás után érezhető. Az emisszió 90%-kal csökkenthető, ha a hígtrágyát vagy istállótrágyát a szétterítést követő néhány órán belül szántással beforgatják a megművelt földbe. Az elegyítés késésével a hatékonyság gyorsan csökken, különösen a hígtrágya esetében. A gyakorlatban, ahol csak lehet, a szántást végző ekének a trágyaszóró mögött kell elhelyezkednie. A hígtrágya és baromfitrágya esetében a nagyobb sebességű tárcsa vagy kultivátor használata a szántással

15 megegyező hatékonyságú, mivel a trágya kevesebb ideig marad a felszínen. A korlátozott számú kísérleti munka a trágyabeépülésre vonatkozóan arra utalt, hogy a forgókapás kultivátor 60%-kal, a tárcsás borona 50%-kal csökkenti az emissziót. Az 1. kategóriába tartozó módszerek emissziócsökkentési hatékonysága a 3. táblázatban látható. A trágyaszórást követő további emissziócsökkentő eljárásokat a 4. táblázat foglalja össze. 3. táblázat Az 1. kategória módszereinek emissziócsökkentő hatékonysága a haszonállatoktól származó trágya szétterítését követően Módszer Csökkentési hatékonyság (%) Vontatott tömlő 30 Vontatott barázdatalp 40 Nyitott hornyú injektálás 60 Zárt hornyú injektálás 80 Híg- vagy istállótrágya elegyítése szántóföldbe táblázat A 2. kategória módszerei az NH 3 -emisszió csökkentésére haszonállatoktól származó trágya alkalmazását követően Módszer Hígtrágya hígítása Hígtrágya mechanikus szétválasztása Víz alkalmazása a szétszórást követően Megfelelő időzítés; az optimális évszak, nap és napszak kiválasztása Nyomás alatt tartott injektálás Korlátozó tényező növeli a tárolási kapacitást és a trágya szétszórásának költségeit; felszíni lefolyás nagyobb kockázata emissziók szilárd frakciókból mennyiségi meghatározása vagy megbízható csökkentés előállítása nehézségekbe ütközik az hígtrágyaot 5 8 bar nyomással nyomják a talajba; köves vagy lejtős területeken alkalmazható; további értékelés szükséges

16 Hatékonyságuk az éghajlati viszonyok vagy kezelési eljárások függvényében nagy mértékben változó. A 3. kategória módszereit mint például adalékanyagok használata a hígtrágya ph vagy hígtrágyaszétválasztás csökkentésére a táblázat nem tartalmazza, mivel a mezőgazdasági gyakorlatban nem tartják bizonyítottan megfelelőnek. N-műtrágyák A N-műtrágyák alkalmazását követő NH 3 -emisszió főként karbamidból származik, amelyből a veszteség körülbelül 10-szerese az ammónium-nitráténak. Ennek következtében az alternatív N-műtrágyák alkalmazása előnyösebb. A karbamid használatából származó NH 3 -emisszió minimálisra csökkentése érdekében a műtrágyát az alkalmazást követően azonnal bele kellene forgatni a talajba, azonban ez korlátozott mértékben megvalósítható, mivel a N-műtrágyák többségét fejlődő szántóföldi termények esetében használják. Az alkalmazás megfelelő időzítése segíthet az emisszió csökkentésében (közvetlen esőzés előtt alkalmazható; forró, száraz körülmények között azonban nem), habár ezt a gyakorlatban nehéz kivitelezni. Ureázinhibitor alkalmazása az NH 3 -emissziót 90%-ig csökkentheti, viszont az eljárás igen drága. Az ammóniumszulfátból megfigyelhető NH 3 -veszteség ph-függő, ph = 7 fölött határozottan növekedő tendenciát mutat. Európában az emisszióban és az ezt követő SO x leülepedésben megfigyelhető csökkenés vezetett az S- műtrágyák alkalmazásának növekedéséhez. Költséggörbe-képzés eredményei A költséggörbe-elemzésből származó eredmények alapján az Egyesült Királyság haszonállattartásának leggazdaságosabb intézkedései az alábbiak: baromfitrágya-tárolók lefedése; híg sertéstrágya szántóföldi területbe való azonnali beforgatása tárcsával; szarvasmarha-hígtrágyát tároló derítőkben a rétegképződés lehetővé tétele; baromfitrágya és szarvasmarha-hígtrágya azonnali bekeverése a szántóföldi területbe tárcsával. A trágya szántóföldi területbe való beforgatásának gazdaságosságát a trágyában levő összes ammóniás-n koncentrációja befolyásolja. A szarvasmarha-hígtrágyát tároló derítők rétegezése jó minősítésű a rangsorban, a nagy veszteségek és a szarvasmarha-hígtrágya rétegeződésének jelentéktelen költsége következtében. A rétegképződés kevésbé volt gazdaságos a talajszint feletti hígtrágyatárolók esetében, mivel míg a m 3 -kénti költségek hasonlóak voltak, a tárolókból való veszte-

17 ség sokkal kevesebb volt a kisebb felszíni terület/térfogat arányuk következtében. Az alacsony emissziójú hígtrágya-kijuttató gépek rossz minősítést kaptak, mivel igen költségesek. A hígtrágya vontatott barázdatalppal való alkalmazása füves területen azonban viszonylag jó minősítést kapott, mivel a módszer a szétszórás után körülbelül 60%-kal csökkentheti az emissziót. A ráfordítás hasznosság arány ábrázolása a 8. ábrán látható költség GBP x emissziócsökkenés t x ábra NH 3 -emisszió csökkentésének költséggörbéje az Egyesült Királyságban haszonállat tartására vonatkozóan. Az emissziókat metrikus tonnában adták meg Ezen előzetes eredmények csak az Egyesült Királyságra alkalmazhatóak. Az NH 3 -emisszió csökkentési költségeinek értékelése Svájcban az intézkedések alábbi, emelkedő költségek szerinti sorrendjét eredményezte: takarmányozási módszerek az étrend optimalizálásához; N- kiválasztás csökkentése speciális takarmányokkal, hígtrágya gyors beforgatása (ha megvalósítható), karbamid helyettesítése más N- műtrágyákkal, szilárd trágya gyors beforgatása, hígtrágya alkalmazása vontatott tömlővel, hígtrágya alkalmazása vontatott barázdatalpakkal, mesterséges rétegek kialakítása az hígtrágyatárolókon, hígtrágya hígítása, hígtrágyatárolók szilárd lefedése, illetve speciális begyűjtési rendszer. Az eljárások gazdaságossága az egyes európai országok között eltérő a mezőgazdasági gyakorlatok és helyi költségek eltéréseinek következtében. A legtöbb európai országban azonban jó minősítést kap a trá-

18 gya gyors talajba forgatása, a tárolótartályok lefedése, illetve a hígtrágya csökkentett emissziójú berendezéssel való alkalmazása. Az emissziócsökkentési vizsgálatokból levonható következtetések A vizsgálati eredmények alapján az ammóniaemisszió csökkentését célzó intézkedések rangsorolása eltérően a többi európai országtól az Egyesült Királyságban és Svájcban hasonló tendenciát mutat. Mindkét országban az egyik leggazdaságosabb intézkedésnek a trágya szántóföldbe történő elegyítését tekintik, majd ezt követi a hígtrágya sávos szóróval vagy injekcióval való adagolása, illetve az hígtrágyatárolók lefedése. Gazdaságossági szempontból az utolsó helyre kerülnek azok a lépések, amelyek az épületekből kiáramló emisszió csökkentését célozzák. További vizsgálatokra van szükség az istállótrágya és baromfitrágya beépülésének, illetve a tárcsák és kultivátorfogak alkalmazásának hatékonyságára vonatkozóan. Mindkét vizsgálat eredményei nyomatékosítják annak igényét, hogy tisztázzák a légköri szennyező anyagok közötti kémiai kapcsolódásokat, s kifejlesszenek olyan szennyezőanyag-csökkentő módszereket, amelyek egyszerre többféle szennyeződésre irányulnak, hogy megelőzzék vagy legalábbis minimálisra csökkentsék a kritikus szintek meghaladását. Összeállította: Molnár Kinga Kelly, V. R.; Lovett, G. M. stb.: Trends in atmospheric ammonium concentrations in relation to atmospheric sulfate and local agriculture. = Environmental Pollution, 135. k. 3. sz jún. p Webb, J.; Menzi, H. stb.: Managing ammonia emissions from livestock production in Europe. = Environmental Pollution, 135. k. 3. sz jún. p Egyéb irodalom Tax Á.: Tőzsdén értékesíthető levegőtisztaság, avagy az emissziókereskedelem és -hitelesítés folyamata. = Környezetvédelem, júl. 4. sz. p. 7.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3 3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról

Részletesebben

A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával

A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával Tárgyszavak: berendezés; biohulladék;

Részletesebben

ALULEGYENSÚLYOZOTT FÚRÁSI TECHNOLÓGIA FOLYADÉKAINAK VIZSGÁLATA

ALULEGYENSÚLYOZOTT FÚRÁSI TECHNOLÓGIA FOLYADÉKAINAK VIZSGÁLATA MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc akadémikus ALULEGYENSÚLYOZOTT FÚRÁSI TECHNOLÓGIA FOLYADÉKAINAK VIZSGÁLATA Doktori értekezés PhD

Részletesebben

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13. BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

Levegőminősítési indexek elemzése

Levegőminősítési indexek elemzése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.2 Levegőminősítési indexek elemzése Tárgyszavak: levegőminősítés; index; statisztika; NSZK. A levegőben levő káros anyagok megítélése alapvetően relatív vagy abszolút módszerrel

Részletesebben

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

Közlekedési emissziók időbeli változása nagy forgalmú ausztriai alagútban végzett mérések alapján

Közlekedési emissziók időbeli változása nagy forgalmú ausztriai alagútban végzett mérések alapján LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM. Közlekedési emissziók időbeli változása nagy forgalmú ausztriai alagútban végzett mérések alapján Tárgyszavak: levegőszennyezés; közúti alagút; benzol; nemmetán-szénhidrogének;

Részletesebben

TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja:

TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja: TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja: Gáztüzelésű háztartási kombinált fűtő-melegvizet és használati melegvizet szolgáltató berendezés tüzeléstechnikai jellemzőinek vizsgálata: A tüzelőberendezés energetikai

Részletesebben

"ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény "ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Az ezen Egyezményben részes Felek tudomásul véve, hogy a Föld éghajlatának változása és annak káros hatásai az emberiség közös gondját képezik, aggódva amiatt, hogy

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Ferenczi Zita XI. Magyar Aeroszol Konferencia Debrecen 2013.10.30. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0057 Földünk természetes

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák

Részletesebben

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák?

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Kommunális szilárd hulladék szerves frakciójának anaerob kezelése Dániában

Kommunális szilárd hulladék szerves frakciójának anaerob kezelése Dániában EGYÉB HULLADÉKOK 6.6 Kommunális szilárd hulladék szerves frakciójának anaerob kezelése Dániában Tárgyszavak: aeroban; aerob; hulladékkezelés; kommunális; rothasztás. A kommunális hulladékok kezelése biogázüzemekben

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. - A földelőrendszer Villamos szakmai rendszerszemlélet II. A földelőrendszer A villamos szakmai rendszerszemléletről szóló cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül elsőként a földelőrendszert tárgyaljuk.

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

BIZTONSÁGI ADATLAP. 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása Kereskedelmi név: ODÓ HYPO-CLEAN 12/1 oldal 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1 Termékazonosító: Kereskedelmi név: ODÓ HYPO-CLEAN 1.2 Az anyag vagy keverék megfelelő

Részletesebben

REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE

REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE REOLÓGIA, A KÖLCSÖNHATÁSOK ÖSSZESSÉGE Joerg Wendel Wendel Email GmbH. Németország XXI International Enamellers Congress 2008 Május 18-22, Sanghaj, Kína Reológia - a kölcsönhatások összessége Joerg Wendel

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz

Részletesebben

GMP EHS képzés 2015. Hat vegyértékű króm a veszély ismerete

GMP EHS képzés 2015. Hat vegyértékű króm a veszély ismerete Hat vegyértékű króm GMP EHS képzés 2015 Hat vegyértékű króm a veszély ismerete A tanfolyam célkitűzései Mi a hat vegyértékű króm. A hat vegyértékű krómmal kapcsolatos egészségügyi veszélyek. Milyenhatásailehetneka

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

1 / 19. Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete. Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról

1 / 19. Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete. Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról 1 / 19 Kányavár község Képviselőtestületének 7/2005. (VI. 28.) számú Önkormányzati Rendelete Kányavár Helyi Építési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a 6/2008. (V.29.) számú rendelettel.) Kányavár

Részletesebben

Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában

Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.5 Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában Tárgyszavak: építőanyag; gyártás; hulladék-újrahasznosítás; szennyvíziszap; textilipar.

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.3 A csapadékvíz elvezetése Tárgyszavak: csapadékvíz; elvezetés; műszaki megoldások; teknők; csövek; árkok; elszivárgás. Víz nélkül nincs élet a Földön. Világméretekben

Részletesebben

A hordozható akkumulátorok összegyűjtésének és újrahasznosításának világméretű áttekintése, ill. összehasonlítás a brazíliai helyzettel

A hordozható akkumulátorok összegyűjtésének és újrahasznosításának világméretű áttekintése, ill. összehasonlítás a brazíliai helyzettel EGYÉB HULLADÉKOK 6.7 A hordozható akkumulátorok összegyűjtésének és újrahasznosításának világméretű áttekintése, ill. összehasonlítás a brazíliai helyzettel Tárgyszavak: akkumulátor; ártalmatlanítás; USA;

Részletesebben

1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása BIZTONSÁGI ADATLAP (Készült a 453/2010/EU rendelettel módosított 1907/2006/EK rendelet szerint) 1.1. Termékazonosító 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása A termék neve: Kálium-metabiszulfit

Részletesebben

MUNKAANYAG. Gerber Gábor Ferdinánd. Tápanyagvisszapótlás gépeinek megismerése, működésük. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Gerber Gábor Ferdinánd. Tápanyagvisszapótlás gépeinek megismerése, működésük. A követelménymodul megnevezése: Gerber Gábor Ferdinánd Tápanyagvisszapótlás gépeinek megismerése, működésük A követelménymodul megnevezése: Gépüzemeltetés és -karbantartás A követelménymodul száma: 2205-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán

Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.2 Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán Tárgyszavak: fizikai vízelőkészítés; alkímia, foszfátozás. Vegyünk egy speciálisan megformázott könnyűfém

Részletesebben

a felszíni vízlefolyás hatására

a felszíni vízlefolyás hatására VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.4 6.1 A mezőgazdasági vegyszerek mozgása a felszíni vízlefolyás hatására Tárgyszavak: fókuszált vízgyűjtés; vízlefolyás; műtrágya. A mezőgazdasági vidékeken a felszíni morfológia

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója Tárgyszavak: ammónia, tejelő tehenek, zsírok, trágyatárolás,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt NÖVÉNYÉLETTAN c. TANTÁRGY JEGYZET Debreceni Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem SZERZŐK: Ördög Vince Molnár

Részletesebben

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak. Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az

Részletesebben

TOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S)

TOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S) NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) KÉN (S) 20% 24% TOTAL 44% Fizikai tulajdonságok: gömb alakú, fehér színű, szagtalan granulátumok Granulometria: 2-5 mm között: min. 95% Vízben oldhatóság: 750g/l

Részletesebben

A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György

A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei. Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György A mezőgazdasági öntözés technológiája és gépei Mezőgazdasági munkagépek Gyatyel György Bevezetés Az öntözés a mezőgazdálkodási kultúra egyik fokmérője. Az öntözéses gazdálkodás birodalmakat tett naggyá,

Részletesebben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen

Részletesebben

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az ózonréteg sérülése

Az ózonréteg sérülése Az üvegházhatás Már a 19. században felismerték hogy a légköri CO2 üvegházhatást okoz. Üvegházhatás nélkül a felszínen 2 m-es magasságban 14 oc-os hmérséklet helyett kb. 2 oc lenne. Az üvegházhatás mértéke

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült az 1907/2006/EK REACH szerint

BIZTONSÁGI ADATLAP Készült az 1907/2006/EK REACH szerint Kiállítás dátuma: 2010.10.29. Verzió: 1 Oldal: 1/7 1. Az anyag / készítmény és a társaság / vállalkozás azonosítója: Kereskedelmi elnevezés: Acid Based Primer Felhasználási terület: Műköröm építés. Termékek:

Részletesebben

Az alumínium olvasztása sómentes technológiával ikerkamrás kemencében

Az alumínium olvasztása sómentes technológiával ikerkamrás kemencében KORSZERÛ ENERGETIKAI BERENDEZÉSEK 4.1 3.1 Az alumínium olvasztása sómentes technológiával ikerkamrás kemencében Tárgyszavak: ikerkamrás olvasztókemence; alumíniumolvasztás; TCF; CMMS; PLC; energiafelhasználás.

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. Hazánkban a pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló már több mint

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek

ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek OTSZ 5. rész ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME I/1. FEJEZET Alapelvek Alapvető célkitűzés, hogy tűz esetén az építmény állékonysága egy előírt, de korlátozott időtartamra amennyiben

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 506 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 506 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000806T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 06 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 06 82 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE Dr. Takács János egyetemi docens Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 1. BEVEZETÉS Számos ipari szennyvíz nagy mennyiségű

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP KÉSZÜLT AZ 1907/2006/EK REACH SZERINT

BIZTONSÁGI ADATLAP KÉSZÜLT AZ 1907/2006/EK REACH SZERINT BIZTONSÁGI ADATLAP KÉSZÜLT AZ 1907/2006/EK REACH SZERINT REPSOL MOTO SINTETICO 4T 10W40 1. AZ ANYAG / KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG / VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÓJA Kereskedelmi elnevezés: RepsolMoto Sintetico 4T

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése

A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A mozgásszervek foglalkozási betegségeinek megelőzése A munkakörnyezet veszélyes környezetnek minősíthető, mivel a munkahelyeken olyan egészségkárosodások jöhetnek létre, amelyek másutt nem fordulnak elő.

Részletesebben

2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 141

2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 141 2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 141 VII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 1 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ ( 1 ) E melléklet 1. oszlopa meghatározza az alábbiakra

Részletesebben

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. i Önkormányzat 26/2004. (IX.25.) számú Ö.K. rendelete egységes szerkezetben a módosító 37/2008. (XII.27.) sz. Ö.K. rendelettel a helyi hulladékgazdálkodási tervről Üllő Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

NÖVÉNYI HATÓANYAGOK KINYERÉSE SZUPERKRITIKUS EXTRAKCIÓVAL

NÖVÉNYI HATÓANYAGOK KINYERÉSE SZUPERKRITIKUS EXTRAKCIÓVAL NÖVÉNYI HATÓANYAGOK KINYERÉSE SZUPERKRITIKUS EXTRAKCIÓVAL Ph.D. értekezés Készítette: Témavezetõ: Csordásné Rónyai Erika Dr. Simándi Béla egyetemi docens Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

Depóniákból elszivárgó vizek hasznosítása komposztálásban

Depóniákból elszivárgó vizek hasznosítása komposztálásban HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Depóniákból elszivárgó vizek hasznosítása komposztálásban Tárgyszavak: depónia; kísérlet; komposztálás; szivárgóvíz; zöldhulladék. A zöldhulladékok

Részletesebben

LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM

LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 1.5 A korszerű és régi típusú fa- és pellettüzelésű 1 kazánok kibocsátási jellemzői Tárgyszavak: fa; pellet; tüzeléstechnika; biomassza; levegőszennyezés. A biofűtőanyag fontos

Részletesebben

Nitráttal, foszfáttal szennyezett felszín alatti víz kezelése bioszénnel

Nitráttal, foszfáttal szennyezett felszín alatti víz kezelése bioszénnel Biomérnöki technológia-tervezés Egyéni tervezési feladat Nitráttal, foszfáttal szennyezett felszín alatti víz kezelése bioszénnel Készítette: Farkas Éva A3E7OP biomérnök MSc hallgató Szennyezett terület

Részletesebben

Faanyagvédelem GYARMATI BÉLA és J í lí D I GYÖRGY

Faanyagvédelem GYARMATI BÉLA és J í lí D I GYÖRGY A fejlesztési terv hármas jelszava szerint a minél több, minél jobb minőségű és minél olcsóbb termelés elve alapján az erdőgazdaság önköltség-alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy féléves viszonylatban

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK rendelet II. Melléklet szerint

BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK rendelet II. Melléklet szerint BIZTONSÁGI ADATLAP az 1907/2006/EK rendelet II. Melléklet szerint Kiadás időpontja: 2009-01-19. Felülvizsgálat dátuma: -------------- Változat száma: 1. 1./ A KÉSZÍTMÉNY ÉS A VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA Készítmény

Részletesebben

A tápanyag gazdálkodás gépei

A tápanyag gazdálkodás gépei 1 A tápanyag gazdálkodás gépei Istállótrágya szállító-szóró gépek Trágyalé és hígtrágya kijuttató gépek A hígtrágya kijuttatásának elosztó és szóró szerkezetei Műtrágya kijuttató gépek Szilárd műtrágya

Részletesebben

B I ZTONSÁGI ADAT L AP (1907/2006/EK és a 44/2000. (XI I.27.) EüM rendelet szerint)

B I ZTONSÁGI ADAT L AP (1907/2006/EK és a 44/2000. (XI I.27.) EüM rendelet szerint) B I ZTONSÁGI ADAT L AP (1907/2006/EK és a 44/2000. (XI I.27.) EüM rendelet szerint) 1. AZ ANYAG/KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA: Termék kód: 00534 1.1. Felhasználás (ipari, foglakozásszerű,

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotáról 2006. Dunaújváros 2007.

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotáról 2006. Dunaújváros 2007. TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotáról Dunaújváros 2007. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 6 I. Légszennyezettségi állapot 6 II. Vizeink

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

elkerülése, illetve a végleges töltés stabil feltételeinek biztosítása érdekében.

elkerülése, illetve a végleges töltés stabil feltételeinek biztosítása érdekében. MULTICSATORNÁK TÖLTÉSI TECHNIKÁK A kábelcsatornák megfelelő lerakásának végső ellenőrzése után a nyomvonal mindkét oldalán végre kell hajtani a kézi töltéses rögzítést, mégpedig kb. 10 méterenként, amely

Részletesebben

Remeha vízkezelési irányelvek

Remeha vízkezelési irányelvek Remeha vízkezelési irányelvek Központi fűtési kazánok és fűtési rendszerek használatához Remeha vízkezelési irányelvek Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS, GARANCIÁLIS FELTÉTELEK 2 1. A FÛTÔVÍZ HATÁRÉRTÉKEI

Részletesebben

Ágazati referenciadokumentum a keményítő-feldolgozásból származó biztonságos takarmány-alapanyagok gyártásáról

Ágazati referenciadokumentum a keményítő-feldolgozásból származó biztonságos takarmány-alapanyagok gyártásáról Biztonságos takarmány-alapanyagok ipari előállításának helyes gyakorlatára vonatkozó európai útmutató Ágazati referenciadokumentum a keményítő-feldolgozásból származó biztonságos takarmány-alapanyagok

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI

MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI MŰANYAGOK TULAJDONSÁGAI Különleges polimerek igényes alkalmazásokban A poli(éter-éter-keton) hőállósága mellett egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik, amelyek alkalmassá teszik a földgáz- és kőolajiparban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

1. AZ ANYAG ÉS A VÁLLALAT AZONOSÍTÁSA 1.1. Termék azonosító Anyagnév: Kalcium-hipoklorit Terméknév: Klórmész EK szám: 231-908-7 CAS szám: 7778-54-3 CAS szerinti elnevezés: Kalcium-hipoklorit IUPAC név:

Részletesebben

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1

Részletesebben