A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A"

Átírás

1 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben az élővilág és az élettelen természeti környezet között működő rendkívül bonyolult kölcsönhatások egységes élő rendszerré formálták bolygónk felszínközeli szféráit: a hidroszférát, a pedoszférát, a litoszféra felső 1-2 kmes rétegét és az atmoszféra alsó rétegét. Az átalakulásban meghatározó szerepe volt az élőlények anyagcseréjének. Az élővilágnak köszönhetjük a légkör mai összetételét, a termékeny talajok kialakulását, lényeges szerepe volt a globális éghajlati rendszer kialakulásában, és van a mai éghajlat stabilitásának fenntartásában, a vízkörforgás sebességének meghatározásában. Ez utóbbit például akkor érzékeljük igazán, amikor a növénytelen lejtőkön elementáris erővel zúdul le a víz, és okoz mindent elsöprő árvizet. Egyszóval a Föld egységes rendszerként működik, amelynek része az ember az épített környezetével és a maga által meghatározott társadalmi viszonyokkal együtt. Az ember kettős lény tulajdonsága (biológiailag az élővilág része, ugyanakkor társadalmi lényként cselekedeteit társadalmi törvények szabályozzák) sajátos függőségi viszonyt alakított ki a földi rendszer elemeivel. Az élettelen környezet elemei létfeltételt jelentenek mind az élővilág, mind az ember számára. Utóbbinak akár biológiai lénynek tekintjük, akár a társadalom működésére gondolunk szüksége van az atmoszféra, a hidroszféra, a pedoszféra és a litoszféra anyagaira, termékeire. Ugyanezt állapíthatjuk meg az élővilág egészéről, vagy annak bármely csoportjáról külön-külön is: az ember nem képes életben maradni az élővilág nélkül. Az élővilág biztosítja táplálékaink 99 százalékát, számos nyersanyag származik az élőlényekből, s az emberiség történelme során meghatározó energiahordozó, a fa (tágabban: a biomassza) ugyancsak nélkülözhetetlen számunkra. A társadalom fejlődése során a termelő és fogyasztó tevékenységeivel egyre nagyobb hatást gyakorol az élő és élettelen természeti környezetre. Miközben nyersanyagokat és energiahordozókat (vagyis: erőforrásokat) használ fel saját céljaira, a rendszer egyes részrendszereinek, néha pedig egészének működését zavarja. Ezek a működési zavarok gyakran visszaütnek a társadalomra és/vagy az emberre mint biológiai lényre. Ilyeneket szép számmal ismerünk a környezetvédelem közelmúltbeli történetéből. Egyes tengeri halak túlhalászása nemcsak a tengeri ökoszisztémákat viselte meg, hanem az ipari méretű halászflottákat is: csökkentek a fogások, nőtt a munkanélküliség. A sztyeppek túllegeltetése a sivatagok terjeszkedését okozta, s ez sok területen éhínségeket eredményezett. A környezetbe jutott szennyező anyagok számos esetben nemcsak az élővilágot mérgezték meg, hanem az azzal táplálkozó embereket is (higanymérgezés Japánban a Minamata-öbölben, kadmiummérgezés egy szennyezett 1 Debreceni Egyetem Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. 1

2 patak mentén fekvő rizsföldek termésének elfogyasztásakor ugyancsak Japánban stb.). Nem nehéz belátni, hogy az ilyen és ehhez hasonló következményekkel járó termelés és fogyasztás nem fenntartható. A környezetpusztítás és -szennyezés fokozódása beszűkítheti a hozzáférhető erőforrásokat (csökkenő halállomány, emberi használatra alkalmatlan szennyezett felszíni vagy felszín alatti víz stb.), és közvetlen veszélybe sodorhatja az embert mint biológiai lényt. Az emberi tevékenységek az egész földi rendszer működését is zavarják. A klasszikus ipari forradalom óta nő a légköri szén-dioxid koncentrációja, s a 20. században új üvegházhatású gázok (pl. a freonok) kerültek a légkörbe. A globális földfelszíni középhőmérséklet gyors ütemű emelkedését tényként kell elfogadnunk. (Más kérdés, hogy a meteorológusok vitatkoznak modelljeik helyességén.) A globális hőmérséklet-emelkedés bizonyosan megemeli a világóceán szintjét, ami hosszú távon a parti országokban tragédiákhoz vezethet. A mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatások kivédése is erőfeszítéseket igényel a gazdálkodóktól (öntözés, termékváltás, kártevők elszaporodása vagy új kártevők megjelenése stb.) Az éghajlatváltozás ökológiai hatásai csak részben becsülhetők: a nehezen alkalmazkodó (ún. szűktűrésű) fajok elpusztulhatnak, és ez láncreakciószerű hatásokat indíthat el az adott ökológiai rendszerben. A földi életet védelmező sztratoszférikus ózonréteg annak ellenére tovább pusztul, hogy a montreáli nemzetközi jegyzőkönyv (a bécsi ózonegyezmény konkrét feladatait ebben fogalmazták meg) előírásainak megfelelően lényegesen csökkent az ózonkárosító anyagok légkörbe jutása. Az évtizedekkel ezelőtt a sztratoszférába jutott ózonkárosító freonok még évig fejtik ki hatásukat. Mindent figyelembe véve tehát a társadalomnak csak olyan fejlődését tekinthetjük fenntarthatónak, amely sem a globális földi rendszer működését nem zavarja, sem az ember, sem más élőlények létét nem veszélyezteti. A fenntartható fejlődés globális korlátai A fenntartható fejlődés fogalmát a Környezet és Fejlődés világbizottság ben a következőképpen határozta meg: A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Az első nagyon lényeges dolog a definícióval kapcsolatban, hogy érvényességének nincs időbeli korlátozása, tehát a jövő generációi az emberiség utódait jelentik bármilyen időtávlatban: vagyis míg az emberi faj létezik, biztosítani kell utódaink igényeinek kielégítését. A másik fontos értelmezési kérdés, hogy az igények közül csak az alapvetők kielégítését ígérhetjük korlátlan ideig. Mik ezek az alapvető igények? A jelentésben erre is választ kapunk: az élelem, (beleértve az egészséges ivóvizet is), a ruházat, a lakás. Helyesebb, ha ezeket az alapvető igényeket szükségleteknek nevezzük. (Megjegyezzük, hogy ha ma az emberiség igényeinek kielégítésére törekszünk, ugyanakkor a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől nem akarjuk megfosztani, akkor is hátrányosabb helyzetet teremtünk utódainknak, mint 2

3 magunknak. Más kérdés, hogy jelenleg az emberiség kb. felének a szükségleteit sem tudjuk kielégíteni, az igények növekedése pedig korlátlan.) A következő lépésben meg kell határozni, hogyan érhető el a fenntartható fejlődés. Erre a kérdésre a válasz: A fenntartható fejlődés megkívánja azoknak az értékeknek a támogatását, amelyek révén a fogyasztási szint az ökológiai határokon belül marad, és mindenki számára elérhető. A probléma ezzel kapcsolatban legalább kettő: a fogyasztási szint már a 80-as évek második felében is (a jelentés születésének idején) sok helyen túlment az ökológiai határokon, másrészt ha a fejlődés további növekedést jelent, akkor újabb környezeti terhelést okoz. A növekedés szükségességét a jelentés is megfogalmazza: A fenntartható fejlődés egyértelmű gazdasági növekedést kíván meg ott, ahol ezeket a szükségleteket még nem tudták kielégíteni. Ez jelenleg a Föld lakosságának legalább a fele, vagyis több, mint 3 milliárd ember, és a szám tovább fog növekedni. A fejlett országokra utalva a nem mások rovására történő növekedésről esik szó, amely a kíméletesség elvén alapul. A jelentésben komoly hangsúlyt kap a társadalmi igazságosság. az emberi szükségletek kielégítését célzó fenntartható fejlesztés nemcsak a termelési potenciál növelésére irányul, hanem arra is, hogy a társadalom minden tagja számára igazságos feltételeket teremtsen. Egy olyan világ, amelynek egyik sajátossága a szegénység és az egyenlőtlenség, mindig gazdasági és egyéb válságokkal fog küszködni. A jelentés óta eltelt másfél évtizedben ezen a téren egyértelműen rosszabb lett a helyzet: nőtt a szegénység és az egyenlőtlenség embercsoportok és országok között is, a globális fenntarthatóság a távoli horizonton sem látszik. A definíciónak arról az oldaláról is szólnunk kell, hogy a nehezen megújuló és nem megújuló erőforrások lehetőséget adnak-e a fenntartható fejlődésre. Nehezen megújuló erőforrásnak tekintjük a talajt, amely ha erózió áldozatául esik, évszázadokig, sőt évezredekig tarthat, míg a helyén új talaj képződik. Márpedig a talaj nélkül nincs növénytermesztés. A népesség globális gyarapodása az élelmiszertermelés növelését feltétlenül igényli, s ez az erózió miatt csökkenő területen nehezen valósítható meg környezetkímélő módon. (A nagy adagú műtrágya- és vegyszerhasználat környezetszennyezéshez vezet.) A nem megújuló energiahordozók és egyéb ásványkincsek készletei végesek. Optimista becslések szerint is csak egy-két évszázadra elegendők a szénhidrogének, s valamivel tovább a kőszénkészletek. De a fenntarthatóság reményeink szerint a sok ezer éves távlatokat is jelenként kell, hogy kezelje. Az érckészletek tekintetében sem állunk jobban. A meg nem újítható erőforrások növekvő felhasználásával szükségszerűen csökken a jövő generációi számára felhasználható készlet. A megoldás csak az lehet, ha idejében találunk környezetkímélő helyettesítő anyagokat és energiaforrásokat. A Brundtland bizottság kijelenti, hogy a fejlődés az ökoszisztémákat szegényíti, a fajok változatossága csökken. Az eltűnt fajok nem hozhatók vissza. A növény- és állatfajok elvesztése a jövő generációinak lehetőségeit csökkentheti. Az idézet első két mondata megállapításokat tartalmaz, és sajnos, ezek teljesen igazak. A jelentés óta csak annyit változott a helyzet, hogy tovább romlott. A harmadik megállapítás túl óvatos: a növény- és állatfajok elvesztése a jövő generációinak a 3

4 lehetőségeit nemcsak csökkentheti, hanem bizonyosan csökkenti is. Sőt az egész földi rendszer stabilitását is. A korlátozások eszméjéről még nem szóltunk. Ezen a téren van valami kedvező változás. A csúcstechnika fejlődése lehetőséget teremt arra, hogy ugyanazokat a termékeket kisebb környezeti kárral, kevesebb anyag és energia felhasználásával állítsuk elő, mint korábban. Javult a hulladékok visszaforgatása a termelésbe, bár korántsem merítettünk ki minden lehetőséget. Fejlődött a környezetvédelem intézményrendszere, s mind az országokon belül, mind nemzetközi szinten egyre szigorúbb szabályokat hoznak a döntéshozók a környezetkárosítás megakadályozására. Bár mindezek valóban biztató jelek, bolygónk környezeti állapotának javulásáról továbbra sem beszélhetünk. A fenntartható fejlődés/fejlesztés egyelőre óhaj, kívánság, elérendő cél, de nem mai valóság. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban a legalapvetőbb kérdés a globális földi rendszer terhelhetősége. Elméletileg bizonyítható, hogy minden környezeti rendszernek van bizonyos teherbíró képessége, ami azt a hatást jelenti, ameddig működése nem változik meg lényegesen, ill. képes marad a terhelések okozta zavarok korrigálására. Ha ezt a határt túllépjük, a rendszer összeomlik, megszűnik abban a formában létezni: pl. egy élő rendszerből élettelen lesz. Márpedig, ha ez igaz a részrendszerekre, igaz kell, legyen az egész földi rendszerre is. Csakhogy a globális rendszer annyira bonyolult, hogy ezt a határértéket nem ismerjük, egyáltalán a nagy rendszer működésében is számos ismeretlen részfolyamat létezik. Jól példázza ezt az éghajlatváltozással kapcsolatban az utóbbi időben a nagy nyilvánosság előtt is zajló tudományos vita, amelyben a nem tudunk semmit az éghajlatváltozásról típusú kijelentésektől a túlléptük a Föld ökológiai teherbíró képességének határát típusú megállapításokig terjedően sok minden elhangzik. Egzakt bizonyítékot (vagy bizonyítékokat) még senki sem mutatott fel arra vonatkozóan, hogy a globális földi rendszer terhelhetőségi határát túlléptük volna. A geológiai múlt eseményeiből tudjuk, hogy a Föld stabilizáló visszacsatolási mechanizmusai nagyon hatékonyan működnek, de azt is tudjuk, hogy kell léteznie tűrési határnak. Ráadásul ezt a tűrési határt oly módon is meg lehet haladni, hogy a rendszer egyre több elemét módosítjuk kisebb-nagyobb mértékben. A társadalom környezeti hatásainak következményeit éppen azért nehéz reálisan megítélni, mert gyakorlatilag a földi rendszer minden elemére kifejti hatását, és nagyon sok esetben nem tudjuk megítélni a szinergikus hatásokat. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a földi rendszer működési zavarainak időnként és helyenként vannak tünetei. Ilyen a globális hőmérséklet gyorsuló emelkedése, a sztratoszférikus ózon koncentrációjának csökkenése, az időjárási szélsőségek gyarapodása, a talajpusztulás ütemének gyorsulása. Ahogy ezek és az ehhez hasonló tünetek gyarapodnak, egyre közelebb kerülünk a Föld terhelési határértékéhez. A fejlődésnek (növekedésnek) tehát van globális korlátja, amelyet azonban jelenleg még nem tudunk mennyiségi adatokkal meghatározni. A tudományok közös feladata a globális földi rendszer ilyen irányú kutatása. Mivel e rendszer része maga a társadalom is, úgy gondolom, hogy a földrajztudományt kettős arculata (természet- és társadalomföldrajz) predesztinálja az ilyen típusú kutatásra. A 4

5 tudományunkban az utóbbi évtizedekben tapasztalható specializációval szemben a szintetizálásra törekvés segíthetne az egységes földrajz létjogosultságának igazolásában. A fenntartható fejlődés esélyei Európában Európa az első a kontinensek sorában, ahol megállt a népesség természetes szaporodása, sőt a migrációt is beszámítva stabilizálódott a lélekszám. Mivel a népesség növekedése a termelés és fogyasztás növekedésének legalapvetőbb tényezője, fontos kérdés, hogy egy stagnáló népességű kontinensen megállnak-e a természeti környezetet degradáló folyamatok. Meg kell jegyeznünk, hogy a stagnáló európai népesség egyes országokban mérsékelt növekedést, más országokban mérsékelt csökkenést takar. Ez utóbbiak főleg Európa keleti felén találhatók (1. ábra). Terjedelmi korlátok miatt az 1. táblázatban címszavakban foglaltuk össze azokat a folyamatokat, amelyek globális szinten nem fenntarthatók, s ezekhez rendeltük az európai helyzetet jellemző megállapításokat. A táblázatból láthatjuk, hogy környezeti szempontból van néhány kedvező folyamat kontinensünkön (erdők területének növekedése, nehézipar hanyatlása, környezetvédelmi ipar fejlődése stb.), egészében véve mégsem működik fenntartható módon az európai társadalom. A környezetpolitika mind az uniós politikák, mind az Unión kívüli országok politikái sorában a sokadik helyen áll. Amikor a környezetvédelmi érdekek a gazdasági érdekekkel ütköznek, az előbbiek leggyakrabban háttérbe szorulnak. Több gazdasági ágazat célkitűzései keresztezik a környezetpolitikát (közlekedési hálózat fejlesztése, tömegturizmus stb.), de a technológiai fejlesztések megfelelő gazdasági szabályozó rendszerrel támogatva egyes káros kibocsátások csökkentését eredményezik, és lehetőséget adnak bizonyos környezetpolitikai célkitűzések további megvalósulására is. Az Unió szakemberei az egyes környezetvédelmi akcióprogramjaik értékelésekor többször arra az eredményre jutottak, hogy a környezetpolitikai célok csak részben teljesültek. A 2010-ig érvényes 6. Akcióprogram egyik meghatározó alapelve a fenntartható fejlődés, ill. a természeti erőforrások fenntartható használata. Idézzük fel az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjának prioritásait: 1. az éghajlatváltozás megállítása, 2. a természetvédelem, a biológiai sokféleség megőrzése, 3. a környezet-egészségvédelem, a humánegészségügy, 4. a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata, valamint a hulladékgazdálkodás. Nagyon könnyen belátható, hogy nemcsak az Európai Unió, hanem kontinensünk 44 államának teljesen összehangolt fellépése sem elegendő az éghajlatváltozás megállításához, ha pl. a legnagyobb CO 2 -kibocsátó, az USA nem csökkenti lényegesen a széntartalmú energiahordozók felhasználását. Az eddigi tények 5

6 azt mutatják, hogy az USA szénkibocsátása 1990 és 2000 között 29 százalékkal nőtt, miközben az Európai Unió tagállamai csak 1,4 százalékkal tudták csökkenteni az emissziójukat. A 6. Akcióprogramban megfogalmazott célkitűzés nyilvánvalóan úgy értelmezhető, hogy az Európai Unió országai egyrészt vállalják a saját szén- és egyéb üvegházgáz-kibocsátásuk további csökkentését, és próbálják meggyőzni a többi nagy kibocsátót a csökkentés fontosságáról. Sajnos, valószínűtlennek látszik, hogy globális méretekben 2010-ig sikerül megállítani az éghajlatváltozást ami egyébként akkor sem valósulna meg, ha az üvegházgáz-emisszió növekedése megállna. Az EU környezetpolitikai célkitűzése tehát azt jelenti, hogy a tagországok további hatékony lépéseket kívánnak tenni az éghajlatváltozást befolyásoló gázok kibocsátásának csökkentésére, és megkísérlik befolyásolni az ezzel kapcsolatos világméretű környezetpolitikát. A 6. Akcióprogram mind a négy prioritása így értelmezhető: minél hatékonyabb lépéseket kívánnak tenni a célkitűzések elérése érdekében (és ehhez konkrét cselekvési programot is kidolgoztak), de valószínűleg a helyes környezetpolitikai irány követése sem lesz elegendő, hogy 2010-ben a bővített Unió egészére elmondhassuk: megvalósult a fenntartható fejlődés, és innen kezdve környezetkímélő módon termelünk és fogyasztunk, vagyis a társadalom fejlődésének nincsenek környezeti korlátai. Ez valószínűleg sohasem fog bekövetkezni: tehát a társadalomnak a távoli jövőben is számolnia kell természeti korlátokkal. IRODALOM Ángyán J Az európai agrármodell, a magyar útkeresés és a környezetgazdálkodás Agroinform Kiadóház, Budapest, 308p. A világ helyzete A washingtoni Worldwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról Föld Napja Alapítván, Budapest, 275p. Bándi Gy. szerk Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása Budapest, 600 p. Czelnai R A világóceán Modern fizikai oceanográfia Vince Kiadó, Budapest, 182 p. EEA Environment in the European Union at the turn of the century, Copenhagen, 446 p. Erdősi F Európa közlekedése és a regionális fejlődés Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 547 p. Erdősi F A fenntartható közlekedés megvalósíthatóságának nehézségei In Dormány G. Kovács F. Péti M. Rakonczay J. szerk.: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged, október SZTE TTK Természet Földrajzi Tanszék, Szeged, 20 p. Fazekas I Az Európai Unió környezetvédelmi politikája és a magyar integráció Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 123 p. Kerekes S.- Kiss K EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Budapest Kerényi A Európa természet- és környezetvédelme Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 534p. László E Meg tudod változtatni a világot Magyar Könyvklub, Budapest, 112p. Rakonczai J Globális környezeti problémák Lazi Könyvkiadó, Szeged, 191p. Simai M Zöldebb lesz-e a világ? A fenntartható fejlődés szerkezeti problémái a XXI. század elején Akadémiai Kiadó, Budapest, 165p. Vida G Helyünk a bioszférában Typotex, Budapest, 128p. 6

7 1. táblázat. Globálisan fenntarthatatlan folyamatok és azok helyzete Európában Fenntarthatatlan 1. Népesség korlátlan növekedése A folyamat megállt Területi különbségek: Ny-on csekély növekedés K-en általában csökkenés Európa 2. Népesség megállíthatatlan csökkenése Nem valószínű Bevándorlás kompenzálhatja a természetes csökkenést 3. Beépített területek növekedése Csökkenő népességnél is nő (pl. hazánkban is) Fő okok: beruházások, infrastruktúra fejlesztése 4. Vonalas létesítmények hálózatának sűrűsödése Élőhely-fragmentáció, biodiverzitás csökkenése Autópálya-építés a legfejlettebb országokban sem állt meg, csatlakozókban dinamikusan nő. Próbálkozás: Páneurópai Ökológiai Hálózat 5. Gépjárműforgalom korlátlan növeke-dése CO 2, NO X, O 3, szénhidrogének, aeroszolok szennyezik a levegőt 6. Energiatermelés fosszilis alapon CO 2, SO 2, NO X, korom, aeroszolok 7. Tömegturizmus a jelenlegi feltételek mellett (légi és személygépkocsi közlekedés nő, szabályozatlanság sok területen légszennyezés, hulladék, közvetlen természetpusztítás) 8. Mezőgazdaság terjeszkedése, intenzitásának fokozása (vegyszerek és gépesítés) Genetikailag manipulált szervezetek (GMO-k)? Dinamikusan nő Kibocsátások a technikai fejlesztés ellenére nőnek Egyelőre nincs hatékony megoldás (Üzemanyag-cella?) Domináns a fosszilis tüzelőanyagok használata Kedvező jelek: alternatív (megújuló) energiák használata nő, (SO 2 -kibocsátás csökken). Atomenergia? Elég gyors-e a szerkezetváltás? Van-e végleges megoldás? Valamennyi kontinens közül a legtöbb nemzetközi turista. Az EU-ban tovább nő, de a szabályozás várhatóan jobb lesz. Ökoturizmus fejlesztése. Túltermelés Európában az Európán kívüli rászorulók nem tudják megvenni. Precíziós mezőgazdálkodás? Az EU a GMO-kat csak korlátozottan engedi használni. Biogazdálkodás terjedése, de csekély részesedése. Az EU szabályozása környezetkímélő irányba mutat. 9. Ipari termelés tartós növekedése (veszélyes)hulladékok, szeny-nyező anyagok Nehézipar hanyatlása környezetminőség javulása. Új iparág: környezetvédelmi ipar. 10. Erdőirtás Európában az erdőterületek nőnek. Kérdések: természetközeli erdők? ültetvényszerű faállományok? 11. A környezet globális túlterhelése (Ökológiai lábnyom) Európa ökológiai lábnyoma túlnyúlik a kontinensen 7

8 1. ábra. Az évenkénti népességnövekedés átlagos értéke ezrelékben között Európa országaiban (A Fischer Weltalmanach 2001 adatai alapján szerk. a szerző) 8

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.

A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30. A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.) Általános megjegyzések Az EKFS nem tartalmaz konkrét célkitűzéseket,

Részletesebben

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3 3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

NEM CSAK A ZSELICBEN POMPÁZIK CSILLAGFÉNYBEN AZ ÉJSZAKAI ÉGBOLT szekszárdi diákcsoport fényszennyezésmérései. Motiváció

NEM CSAK A ZSELICBEN POMPÁZIK CSILLAGFÉNYBEN AZ ÉJSZAKAI ÉGBOLT szekszárdi diákcsoport fényszennyezésmérései. Motiváció NEM CSAK A ZSELICBEN POMPÁZIK CSILLAGFÉNYBEN AZ ÉJSZAKAI ÉGBOLT szekszárdi diákcsoport fényszennyezésmérései Döményné Ságodi Ibolya Garay János Gimnázium, Szekszárd A csillagos ég az egész emberiség öröksége,

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK GLOBÁLIS PROBLÉMÁK népesedési problémák és következményeik; adósságválság; a nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága; a megújuló

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján Ferenczi Zita XI. Magyar Aeroszol Konferencia Debrecen 2013.10.30. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0057 Földünk természetes

Részletesebben

Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások

Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások DR. POMÁZI ISTVÁN Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások Egy adott ország környezetállapotát és környezetpolitikáját számos természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális tényező

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása, világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM

SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM SÜLYSÁP NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 2009-2014 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ... 4 I.1. A program célja... 4 I.2. Stratégiai keretek környezetvédelem az EU-ban... 4 I.2.1. Az EU környezetvédelmi

Részletesebben

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2011/0092(CNS) 7.2.2012 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

MAKK Magyar Környezetgazdaságtani Központ

MAKK Magyar Környezetgazdaságtani Központ Környezettudományi Központ Center for Environmental Studies 1094 Budapest, Angyal u. 15/b. fszt. 4. Tel: 06 1 455-8055, Fax: 06 1 216-0911 Drótposta: center@ktk-ces.hu Világháló: www.ktk-ces.hu MAKK Magyar

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával

Részletesebben

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m Tématerületei: 1. Egészség, demográfiai változások és jólét A szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, hatékony egészségfejlesztés hozzájárul a betegségek

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

12. Energia és a társadalom

12. Energia és a társadalom Energetika 145 12. Energia és a társadalom Ahhoz, hogy a mai társadalmak energiához kapcsolódó viszonyát felismerhessük, megérthessük át kell tekintenünk a múltat, azt a csodálatos fejlődést és környezet

Részletesebben

Babeº-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, professzor emerita, PhD.

Babeº-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, professzor emerita, PhD. Közgazdász Fórum Forum on Economics and Business 15 (4), 65 73. 2012/4 65 VINCZE MÁRIA 2 Környezetipar, újraiparosítás és regionalitás Magyarországon 1 A kötetet két kiváló szakember, Baranyi Béla és Fodor

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK HU 2014 04SZ. Különjelentés Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel.

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

"ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény "ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Az ezen Egyezményben részes Felek tudomásul véve, hogy a Föld éghajlatának változása és annak káros hatásai az emberiség közös gondját képezik, aggódva amiatt, hogy

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori

Részletesebben

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás

SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA. Alátámasztó leírás SZOMÓD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Alátámasztó leírás Szomód község hatályos, 2006-ban elfogadott településrendezési tervét jelen megbízással egyezően a Fülöp Építésziroda készítette,

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VIZIKÖZMŰ HÁLÓZATOK ENERGIA-FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE Zsabokorszky Ferenc Témavezető: Prof. dr. Sinóros - Szabó Botond az MTA Doktora DEBRECENI EGYETEM Kerpely

Részletesebben

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ BÖRZSÖNY DUNA IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 0 0 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS 0 Jóváhagyta a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor

Részletesebben

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 1 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 Budapest 2012 Kiadja: Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Az emberiség egyik sorskérdése: az energia

Az emberiség egyik sorskérdése: az energia Az emberiség egyik sorskérdése: az energia Az előadás célja: 1.megmutatni az energiafogyasztás szerepét a társadalom alakulásában, 2.bemutatni a jelenlegi rendszerek tarthatatlanságát és veszélyeit, 3.körvonalazni

Részletesebben

Wolfgang Behringer A klíma kultúrtörténete Lehoczky Annamária könyvismertetése *

Wolfgang Behringer A klíma kultúrtörténete Lehoczky Annamária könyvismertetése * OLVASÓ Wolfgang Behringer A klíma kultúrtörténete Lehoczky Annamária könyvismertetése * Ma már széles körben ismert és elfogadott a klímaváltozás ténye. A körvonalazódó ökológiai válság melynek kulcsfontosságú

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyott dokumentáció - 2013. 07.22. SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1.1- jelű területegységhez kapcsolódó 2013. évi módosítás I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA II /A. BELTERÜLET

Részletesebben

Ráckeve Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve. 2009. május

Ráckeve Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve. 2009. május Ráckeve Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Terve 2009. május 2 1. Bevezető... 5 2. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép... 7 2.1. A környezeti elemek állapota... 7 2.1.1. Levegő...

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Határok és korlátok The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Az emberi gondolkodás kezdeteitől fogva létezik

Részletesebben

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és

Részletesebben

HATÁROZAT. Nemesgörzsöny Község Önkormányzat Képviselőtestülete

HATÁROZAT. Nemesgörzsöny Község Önkormányzat Képviselőtestülete HATÁROZAT Nemesgörzsöny község Önkormányzata Képviselőtestületének 55/2011. (X.6.) határozata Nemesgörzsöny Község Önkormányzat Képviselőtestülete úgy döntött, hogy Nemesgörzsöny község településszerkezeti

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú

Részletesebben

Helyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz

Helyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz Földrajz 250 5 6. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Általános fejlesztési feladatok A Kárpát-medence tájain jellemző természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok megismerése

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Átalakuló Energiapiac Konferencia, 2011. szeptember 22.; 1/17 Milyen tapasztalatokat hozott a kötelező

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)

KÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV) KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI

Részletesebben

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL

AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL Akvakultúra Szakmai Nap Budapest 2014. október 3. az MTA Tudományos Bizottságának kihelyezett ülése AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA JELENE ÉS JÖVŐJE ÖSSZEVETÉS ÁZSIAI TRENDEKKEL Váradi László Magyar Akvakultúra

Részletesebben

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori

Részletesebben

Tárgyszavak: műanyaghulladék; gyűjtési rendszer; Norvégia; másodnyersanyag; energia-visszanyerés.

Tárgyszavak: műanyaghulladék; gyűjtési rendszer; Norvégia; másodnyersanyag; energia-visszanyerés. HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.3 Norvégia újrafeldolgozza a műanyaghulladékot Tárgyszavak: műanyaghulladék; gyűjtési rendszer; Norvégia; másodnyersanyag; energia-visszanyerés. Norvégia évente mintegy 100 000

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

A miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és elemzése

A miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és elemzése Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet A miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és elemzése Konzulens: Kádárné Dr. Horváth Ágnes Készítette: Vadicska Zsanett Miskolc, 2014. Tartalomjegyzék

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

A KÖRNYEZET, TÁRSADALOM ÉS A

A KÖRNYEZET, TÁRSADALOM ÉS A A KÖRNYEZET, TÁRSADALOM ÉS A FENNTARTHATÓSÁG KÉRDÉSÉRŐL (KÖRNYEZETI TÉRINFORMATIKA OKTATÁSI ANYAG) AZ OKTATÁSI ANYAG FELÉPÍTÉSE (KÖRNYEZETI TÉRINFORMATIKA) OKTATÁSI ALAPELVEK kiemelten szerepel a terepi

Részletesebben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben

Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Dr. Bubonyi Mária Légszennyező anyagok terjedése a szabad légtérben Napjaink levegőtisztaságvédelmi kérdései már jó ideje nem merülnek ki abban, hogy valamilyen tervezett vagy már működő technológia milyen

Részletesebben

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA

6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA 6. RADIOAKTIVITÁS ÉS GEOTERMIKA Radioaktivitás A tapasztalat szerint a természetben előforduló néhány elem bizonyos izotópjai nem stabilak, hanem minden külső beavatkozástól mentesen radioaktív sugárzás

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

származó ammóniaemisszió kezelése

származó ammóniaemisszió kezelése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN

AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN Környezetelemzés II. AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék Hol

Részletesebben

Az OECD nemzetközi gazdasági szervezet (Organisation for Economic Co-operation

Az OECD nemzetközi gazdasági szervezet (Organisation for Economic Co-operation Iskolakultúra 2015/5 6 Konferencia a PISA 2012 mérés eredményeiről és azok értékeléséről Szegeden rendezték meg a Rendszerszintű Mérések az Oktatásban konferenciát, melynek alkalmával bemutatták a PISA

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013. MÁRCIUS Jóváhagyta: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság... Bihall Tamás elnök

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

"Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015.

Madarak és Fák Napja XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015. "Madarak és Fák Napja" XXII. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2015. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 125 pont Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 10 pont/ Madárhangok Minden helyes megoldás

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:

Részletesebben

Fenntarthatóság, éghajlatvédelem, építésgazdaság

Fenntarthatóság, éghajlatvédelem, építésgazdaság Fenntarthatóság, éghajlatvédelem, építésgazdaság Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék Komplex kihívások az épületek tervezése

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART

1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Dombi Mihály

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Dombi Mihály DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Dombi Mihály Debrecen 2013 DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR GAZDASÁGELMÉLETI INTÉZET IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS-

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben