Biológiai Sokféleség Védelme

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012"

Átírás

1 Biológiai Sokféleség Védelme Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11

2 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről

3 A Biológiai Sokféleség Egyezmény alapvető célkitűzései a földi élet minden formájának (nemcsak a vadon élők) sokféleségét meg kell őrizni, komponenseit fenntartható módon kell használni, a genetikai források hasznosításából - az élővilágból származó - hasznot igazságosan kell elosztani.

4 Mi az a biológiai sokféleség? A Földi élet sokszínűsége, vagyis: a fajokon belüli genetikai sokféleség a fajok változatossága (vadon élő és mezőgazdasági is!) az ökoszisztémák, élőhelyek változatossága

5 A genetikai források hasznosításából származó haszon igazságos elosztása (ABS) Ez az egyezmény alapvetően új, a fejlődő és a fejlett világ között feszülő ellentétek tisztességes megoldására tett kötelezettség vállalása Több mint 15 éves munka után elfogadtuk a Nagoya Jegyzőkönyvet (2010.okt.29.) Vajon miért csak most? (élőlényekre világszabadalmak, biokalózkodás) Közönséges orbáncfű

6 Célok 2010., Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának mértékét Gothenburg-EU- Megállítani a biológiai sokféleség csökkenését

7 A gyakorlati végrehajtás nem működik A háttérben a globális jólléti szakadék mélyülése, a nemzetközi hatalmi és együttműködési rend átalakulása, a fejlett és fejlődő világon belüli tagolódás, a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés miatti növekvő feszültség, a közelmúlt válságos folyamatai állnak.

8 A CÉLT EGYETLEN TERÜLETEN SEM SIKERÜLT ELÉRNI

9 NÉHÁNY AZ OKOK KÖZÜL Erkölcsi válság- az egyéni érdekek előtérbe helyezése a közösségi érdekek rovására; Emberi önzés, kényelem- fejlődésünk csak más fajok és a földi létfenntartó rendszerek rovására történik; A pénz, a tőke uralta folyamatok és rövid távú gondolkodás, globalizáció; A sokszínűség védelmének szempontjait nem sikerült prioritásként elfogadtatni az egyes emberek szintjétől a döntéshozókig;

10 GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK HIÁNYA Az ember által hasznosított pl. lassú növekedésű öreg erdők, a bálnák vagy az elefántok gazdasági értéke lassabban növekszik a természetben, mint mai értékük a bankokban. Vagyis ma nincs olyan gazdasági ösztönző, ami miatt érdekké válna ezen fajok természetes élőhelyükön történő megőrzése.

11 FÉLREVEZETŐ MEGFOGALMAZÁSOK, TÁJÉKOZTATÁS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Nyugtatják az emberiség lelkiismeretét a föld élővilágával kapcsolatban

12 HOVÁ VEZETETT EZ?

13 Az emberiség létszámának egyre gyorsabb növekedése; (több mint 7 milliárd) A tengerek és a légkör soha nem látott szennyeződése; A szegénység állandósulása nemzeteken belül és nemzetek között; A legtöbb régió nem megfelelő környezetvédelme; És ott, ahol a természet- és a környezetvédelem jogi alapjai egyáltalán léteznek, ezek állandósult végrehajtási nehézségei.

14 ÉLŐVILÁG

15 A VADON ÉLŐ FAJOK KIPUSZTULÁSI ÜTEME EZERSZERESE A TERMÉSZETESNEK! A FOLYAMAT ELÉRKEZETT A VISSZAFORDÍTHATATLANSÁG HATÁRÁRA.

16 HOGY ÁLL MOST EURÓPA A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKAT TEKINTVE? Millenniumi Ökoszisztéma Felmérés 2005.

17 Az egész bolygó természeti erőforrásainak aránytalanul nagy részét elhasználjuk;

18 A természetes ökoszisztémák ember általi feldarabolódása az egész világot tekintve kontinensünkön a legnagyobb mértékű;

19 A nyugat-európai erdőknek mindössze 1-3%-a tekinthető háborítatlannak;

20 A földrész élővilága jelentősen átalakult, a természetes élőhelyek aránya drasztikusan csökkent;

21 Az ötvenes évek óta Európa vizes élőhelyeinek és nagy természeti értéket képviselő mezőgazdasági földterületeinek TÖBB MINT 50 %-a eltűnt.

22 Őshonos emlőseink 42 %, a madarak 43 %, a kétéltűek 30 %, a hüllők 45 %, édesvízi halaink 52 %, a lepkék 45 %-át a kipusztulás fenyegeti.

23 A legjelentősebb tengeri halállományaink többsége a fennmaradásuk szempontjából biztonságos biológiai határérték alatt van.

24 800 európai növényfajt a kipusztulás közvetlen veszélye fenyeget.

25 MEZŐGAZDASÁG

26 NÖVÉNYVILÁG vadon élő növények A ma ismert közel magasabb rendű, vadon élő növényfaj közül veszélyeztetett. Okai: túlhasznosítás nem fenntartható módon végzett mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, urbanizáció, szennyeződések, földhasználati változások, inváziós növények terjedése, klímaváltozás stb.

27 Mezőgazdasági haszon növények AGROBIODIVERZITÁS?! A növényfajból kb táplálék növény, 200 fajt termesztenek és mindössze 20 faj adja az emberiség növényi táplálékának 80%-át. A FAO becslése szerint az elmúlt száz évben a mezőgazdaságban használt fajták sokféleségének 75%-át elvesztettük. A megmaradt 25% jó része veszélyeztetett.

28 USA adatok 1804-ben alma fajtát regisztráltak re ennek 86 %-a eltűnt. A valaha használt káposzta fajták 95 %-a, kukorica fajták 91 %-a, borsó fajták 94 %-a, paradicsom fajták 81 %-a elveszett. Mexikó elvesztette kukorica fajtáinak 80 %-át 1930 óta.

29 A mezőgazdaság erősen befolyásolja a természetvédelem lehetőségeit, és a mezőgazdaság termelékenysége alapvetően függ a természet állapotától (talaj élővilága, beporzó rovarok, kártevők stb.) AGROBIODIVERZITÁS TERMÉSZETVÉDELEM A mezőgazdaságban lejátszódó változásoknak természetvédelmi következményei is vannak. Különösen itt Európában, szoros kölcsönhatás alakult ki a természetes életközösségek és a mezőgazdasági tevékenység között.

30 HA CSAK A TÁPLÁLKOZÁSUNKAT NÉZZÜK Földünk felszínének több mint a fele intenzíven használt mezőgazdasági terület, a talaj 1/3-a átalakított, erodált. A rendszerváltás óta Mo-n 500 ezer ha-ral csökkent a termőterület. 80 ezer ha véglegesen kivontunk; Összes vizeink 70 %-át a mezőgazdaság használja el, az állattenyésztés a legnagyobb vízszennyező (1000 l víz/1 kg gabona; l víz/ 1 kg hús; ha minden ember a nyugati típusú táplálkozásra térne át globálisan 75 %-kal több vízre lenne szükség); EU analízis: az üvegházhatású gázok kibocsátásának %-a az élelmiszer szektorból származik, főleg a hús és hústermékek előállításából.

31 Agrobiodiverzitás és az ökológiai rendszerek működése Több mint beporzó fajt ismerünk (méhek, lepkék, bogarak, legyek, madarak, denevérek stb.). Az összes növényfaj felét, beleértve a táplálékunként szolgáló terményeket, állatok porozzák be. A ragadozóknak, parazitáknak, darazsaknak és mikroorganizmusoknak kulcs szerepük van a mezőgazdasági kártevők és betegségek természetes szabályozásában. Terményeink lehetséges rovarkárosítóinak több mint 90 %-a féken tartható természetes ellenségeivel, amelyek az ezt körülvevő természeti területeken élnek. Ezeknek peszticidekkel történő helyettesítése 54 milliárd $/év.

32 AGROBIODIVERZITÁS?! Az agrárrendszerekben is a sokféleség növelése létkérdés, hiszen a fajtaszám csökkenés, és néhány fajta egyeduralkodóvá válása a világ élelmezését sebezhetővé teszi, a nemesítési alapanyagok eltűnése pedig a változó körülményekhez alkalmazkodó újabb fajták előállítását veszélyezteti.

33 Miért csökken ilyen rohamosan az agrobiodiverzitás? Törvények szabályozzák, hogy csak államilag elismert növényfajta termelhető és forgalmazható. Ezt csak engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetik. Az állandó minőség biztosítása csak uniformitással lehetséges, a változatosság kizárva.

34 Nemzeti fajtajegyzékeket adnak ki az államilag előzetesen kivizsgált, elismert fajtákról, és ami ezen nem szerepel nem termelhető, nem forgalmazható. Mivel a táj- és helyi fajták, amelyek a sokféleséget, és ezzel a környezethez való tökéletes alkalmazkodást biztosítják, értéke éppen az, hogy nem teljesen azonosak, egyformák, nem kerülhetnek fel a fajtajegyzékekre.

35 Így a régi tájfajták nem termeszthetők, nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, így lassan eltűnnek. Fennmaradásukat tehát az egész világon egységes alapelvű jelenlegi jogi szabályozás is gátolja, amelyet meg kell változtatnunk.

36 Többekkel együtt én sem hiszem, hogy csak véletlen egybeesés a régi fajták eltűnése, a nemzeti génbankok leépülése és a génmódosított élőszervezetek (GMO), elsősorban növények erőszakolt térhódítása.

37 Másik veszélyforrás A multinacionális cégek érdekei: saját fajtáik értékesítését rontják a helyi fajták, ezért az az érdekük, hogy ezek visszaszoruljanak, eltűnjenek; ha nincs saját fajtád kénytelen vagy tőlük venni.

38 A vetőmag ágazat jelenlegi helyzete Negyven évvel ezelőtt Európában még több mint ezer cég foglalkozott vetőmagok forgalmazással, mára csak cég maradt, DE: 5-6 vállalat tartja kézben a vetőmag termelés 80 %-át. Megengedhetjük magunknak az ilyen arányú koncentrálódást? A gyakorlat, a tudás, a nemesítés, a kutató laboratóriumok ilyen arányú elvesztését, amelyek a világméretű problémák megoldásában részt vehetnének?

39 Az erőforrások egyre kevesebb kézben történő koncentrálódása látható a genetikai erőforrások esetében is. A genetikai erőforrások birtoklása a jövőben a gazdagság, az élet és a hatalom alapja lesz!! Aki etet az diktál!

40 MIT ŐRIZTÜNK GÉNBANKJAINKBAN? 3736 gyógynövény 9591 gyümölcs szántóföldi növény 5086 szőlő zöldség Tápiószelei Agrobotanikai Központban tétel

41 Eltűnnek a CSALÁDI GAZDASÁGOK Ma szinte minden ezek léte ellen hat: 40-60% állami támogatás megszüntette a szabad piacot, Az ágazat azt termel, amit támogatnak. A globális tőke profit érdekei irányítják. A mezőgazdaság egyre kevésbé a vidéki lakosság megélhetésének forrása és élettere. Tőke számára a paraszti életforma felesleges-kiszorul a munkaerő piacról. Nem cél az egészséges élelmiszer ellátás és a nemzeti önellátás. Eltűnnek a helyi fajták. Leépül a nemzeti kutatás, minőség-ellenőrzés- nincs nemzeti kontrol. És ez már nemzetbiztonsági kérdés is!

42 JELENÜNK A szállítás mellett a mezőgazdaság a leg energia igényesebb ágazat. Az olajtól függ élelmiszer ellátásunk. Ebből működnek a gépek, ebből származnak a műtrágyák. A talajt ez a típusú mezőgazdaság hosszú távon megöli, ma a termékenységét műtrágyákkal pótoljuk. A világ élelmiszer előállításának 95 %-a műtrágyáktól függ. 1 kalória élelem= 10 kalória fosszilis energia Ma 22 milliárd rabszolga munkájának megfelelő energiát használ fel az élelmiszer termelés.

43 1981. fordulópont: kevesebb olajat találtak új mezőkön, mint amennyivel többet használtak az adott évben. Az alternativ energiák fejlesztésével késésben vagyunk, de az összes együtt sem fogja tudni kielégíteni a mai ipari társadalmak energia igényét.- Post Carbon Institute Az olajkitermelés egyre drágább lesz, és megindul a csökkenése.

44 Az iparszerű gazdálkodás nem teszi lehetővé a sokszínű és eredményes tájgazdálkodást;

45 JELENÜNK Tönkre teszi az értékes tájfajtákat-(monokultúra, fajszegény növényszerkezet és talajélet, technológiai egységesítés, nagy méretek, egyoldalú mennyiségi elv, homogenizálás, túlhasználat). Mesterségesen szétválasztják a növénytermesztést-talajművelést és az állattenyésztést-takarmányozást, azt sugallva, hogy a két ágazat önállóan is működőképes. Holott ezek csak kiegyensúlyozottan tudnak jól működni.

46 MÚLTUNK Kecskeméthy Géza: Gazdasági kis biblia Emlős háziállatok

47 ÁLLATÁLLOMÁNY ALAKULÁSA SZEGEDEN 1719 MARHA 2506 LÓ 330 JUH 1847 SERTÉS ÖKÖR LÓ JUH MARHA LÓ JUH SERTÉS MARHA LÓ JUH

48 MÚLTUNK Baromfi fontos ágazat, mert csak külföldről közel 20 millió forint jövedelmet hoz évente, ami kisbirtokosaink kezébe kerül.

49 MÚLTUNK 1943 A saját takarmánytermesztés a jövedelmező állattenyésztésnek létfeltétele Legelők javítása somkóróval

50 Szarvasmarha Szarvasmarha korai zöldtakarmányzöldrozs, utána borsócsalamádét Május első 10 napjában rozsos bíborhere, május10-20-ig búzás bíborhere, május 20-30ig szöszös v. pamacsos bükkönyös búza, június 15- zabosbükköny, aug. 15 tarlóba vetett csalamádé, október elejétől fehérmustármagos pohánka, utána marhakáposzta, szept. végén vetett fehér mustár.télen takarmányrépa, silózott takarmány Igazán nem nehéz betartani. Mint látjuk van nekünk elegendő takarmány növényünk, és azok igen jól meg is termeszthetők. Ha megértenénk az idők szavát nekünk Kelet-Svájcának kellene lennünk.

51 MÚLTUNK Báldy Bálint: A baromfi tenyésztése Számuk nyaranta millió, tyúkféle, 8-9 millió lúd, 4-5 millió kacsa, 1,5-1,5 millió pulyka, illetve galamb a háztájiban. Évente 1500 millió forintot termel. Egy katasztrális holdra mindössze 1,6 állat jut, ez kevés. Így óriási nemzeti vagyon megy veszendőbe azáltal, hogy rengeteg rovar, gyommag, maghulladék és fűféle marad kihasználatlan, ahelyett, hogy a baromfifélékkel hasznosítanánk. Kettős a veszteség, nincs hús, tojás, toll és növény és gyümölcstermelési károk jelentkeznek a rovarok, gyomok miatt.

52 MÚLTUNK Kerttel rendelkező városi lakosságot is nagyobb mértékben serkentsük baromfitenyésztésre! A gyárakban, üzemekben, vállalatoknál és hivatalokban dolgozóknak testileg, lelkileg is szükséges az, hogy otthonaikban egy kis kerttel, baromfival, házinyúllal, galambbal vagy méhészkedéssel is foglalkozhassanak.

53 A JÖVŐNK???????? Részben a múltunk

54 Szükségünk lesz a biológiai sokféleségre, hogy műtrágyák és gépek nélkül elő tudjuk állítani az emberiség táplálékát.

55 A biológiai sokféleség megőrzése élelmiszer előállításunknak alapfeltétele Mezőgazdasági haszon állataink, növényeink sokfélesége és a természetes élővilág sokszínűségének megőrzése együttesen előfeltétele az emberiség fennmaradásának.

56 JÖVŐNK Az élő talaj újra alakulása időigényes. Alacsony energia befektetés, több kézi munka, több emberrel, aki termel. 5-ször annyi élelmiszert termel adott terület kézi kertészkedéssel, mint a hagyományos mezőgazdaság.

57 Tönkre tesszük természeti erőforrásainkat az emberiség érdekeiért? Valóban az emberek boldogulásáért? Milyen az EMBEREK HELYZETE?

58 JÓL ÉLÜNK? Mindannyiunknak szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy már a ma élő emberiség igényeit is csak korlátozottan tudja Földünk biztosítani.

59 A fejlett világ egyre magasabb életszínvonalon, a világ természetes erőforrásaiból egyre többet elhasználva él és még ezt is kevesli, míg a világ másik részén egyre súlyosabb a szegénység és a növekvő lakosság számára egyre nehezebb a minimális életfeltételek biztosítása.

60 VILÁG 2 LEGGAZDAGAB EMBERÉNEK ÉVES JÖVEDELME = A 45 LEGSZEGÉNYEBB ORSZÁG EGYÜTTES ÉVES JÖVEDELMÉVEL

61 Európai Unió A Föld szárazföldi területeinek 3%-át lefedő unió a világnépesség 7,3%-ának ad otthont, ezzel az egyik legsűrűbben lakott régió. A világ egyik legfejlettebb, leggazdagabb része. EU egyharmada egymillió főnél népesebb városokban lakik, összességében pedig 80%-a városlakó.

62 Gazdasági válság, szegénység, munkanélküliség Eurótörténeti csúcson,10,3 százalékon stagnált az euróövezeti munkanélküliség novemberében - Európai Unió statisztikai hivatala. ( 502 millió lakosból 23,674 millió álláskereső). Romló egészségügyi és lelki állapot, öregedő kontinens (ma egy 65 éven felülire 4 munkaképes jut, 30 év múlva csak 2)

63 Tehát mindaz. ami a környezetünkkel történik nem az emberiség, nem a mi érdekünkben történik. TÖNKRETETT ÉLŐVILÁG, NYOMOR, ÉHEZÉS, MUNKANÉLKÜLISÉG. Valóban ez a jövő?

64 NEM. DE HA NEM ILYEN JÖVŐT AKARUNK, AKKOR MINDENKINEK TENNI KELL ÉRTE!!

65 MI LEHET A MEGOLDÁS? There is no lazy way out (Vandana Shiva- India)

66 A JELENLEGI GYAKORLAT A TELJES KISZOLGÁLTATOTTSÁGHOZ VEZET.! MI JELENTHETNE ÉLELMISZER BIZTONSÁGOT?

67 Ha a vetőmagtól kezdve a tányérunkig követhetnénk, hogy mit eszünk; Ha, amennyire lehet, magunk látnánk el magunkat élelmiszerrel; Ha saját fajtáinkat termelnénk, és a szaporítóanyagokat is itthon állítanánk ehhez elő; Ha csökkentenénk a mezőgazdaságunk kőolajfüggését (kevesebb műtrágya, gép, szállítás stb.)

68 FELADATOK Felülről (globális, EU-s, hazai döntések,parlament) és alulról (gazdálkodók, helyi kezdeményezések, civil mozgalmak, önmagunk) is el kell kezdeni építkezni.

69 MI A FELADAT 2012 UTÁN, HOGY MEGÁLLÍTSUK AZ ÉLŐVILÁG PUSZTULÁSÁT? Új (régi) alapokra helyezni a mezőgazdaságot, újra használatba venni mezőgazdasági haszonállataink, növényeink sokszínűségét, megtanulni fenntartható módon gazdálkodni nagyapáinktól, és ettől javul majd a természetes élővilág állapota is. Az összes eddig felsorolt károsító folyamatot lassítani, megállítani, a gondolkodásunkat, életvitelünket megváltoztatni.

70 FELADATOK a döntéshozók szintjén Globális szint: Biodiverzitás Konferencia 2010.Nagoya: Stratégiai terv , Nagoyai Jegyzőkönyv EU: Biodiverzitás stratégia a magyar EU elnökség alatt első félév Magyarország: Biológiai sokféleség stratégiája Kormányprogram

71 Természetvédelem MEG KELL ŐRIZNI TERMÉSZETI ÉRTÉKEINKET, VÉDETT TERÜLETEINKET, VADON ÉLŐ ÁLLAT- ÉS NÖVÉNY FAJAINKAT! ERŐSÍTENI KELL A BIODIVERZITÁS ILLETVE TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÁGAZATI STRATÉGIÁKBA VALÓ BEÉPÜLÉSÉT!

72 Mezőgazdaságunkban Újra kell éleszteni a helyi termelést és a helyi termékek helyi fogyasztását! Programokat kellene támogatni, amelyben a közétkeztetésben a helyben termelt fajtákat dolgozzák fel! Egészséges táplálék, megélhetés, munkahely, vidék megtartó ereje, turizmus, klíma változás stb.

73 Önmagunkkal kapcsolatos feladatok * Helyre kell állítani értékrendünket. * Vissza kell térnünk egy nem pazarló életvitelhez. * Több kézimunkával, kevesebb vegyszerrel kell dolgoznunk, feladva kényelmünkből. * Meg kell tanulnunk újra közösségben, közösségért élni.

74 Ne hagyjuk, hogy kicsússzon a kezünkből saját sorsunk!

75 Trisztán és Izolda: Elvetjük a magot a halálosan sötét éjszakában és azt reméljük, hogy liliomok és rózsák születnek

76 Tenni kell érte, mindenkinek magán kezdve!.

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin

ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig. Rodics Katalin ÚTON A FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁG FELÉ A talajtól a tányérunkig Rodics Katalin Globális helyzetkép az ipari mezőgazdaság fenntarthatatlanságáról MEZŐGAZDASÁG, TERMÉSZET KAPCSOLATA A mezőgazdaság erősen

Részletesebben

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A 20. század II. felében a mezıgazdaság fejlıdése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása, világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

Ökológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke

Ökológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke Konzervációbiológia 5. előadás Ökológiai gazdaságtan A biodiverzitás értéke A biológiai sokféleség értéke Tudományos, oktatási Etikai Esztétikai Gazdasági -> ökoszisztéma szolgáltatások Definíció: mindazok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Módszertani megjegyzések

Módszertani megjegyzések Módszertani megjegyzések Gazdaság: mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység, amely legalább 1500 m 2 termőterületet (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő,

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

XII. Földművelésügyi Minisztérium

XII. Földművelésügyi Minisztérium XII. Földművelésügyi Minisztérium I. A célok meghatározása, felsorolása A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fő feladata az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a természet- és környezetvédelem

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELEM A GÉNEKTŐL A TÁNYÉRUNKIG. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELEM A GÉNEKTŐL A TÁNYÉRUNKIG. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VÉDELEM A GÉNEKTŐL A TÁNYÉRUNKIG Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai Sokféleség Egyezmény alapvető

Részletesebben

1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 2. Az 1989-es év után, amikor Lengyelországban elkezdődtek a mély társadalmi, gazdasági és politikai változások,

Részletesebben

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015 EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 23.10.2015 A8-0311/2015 ***I JELENTÉS az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről, valamint a(z) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

A növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban. Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ

A növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban. Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ A növényi diverzitás jelentősége a GMO-mentes mezőgazdaságban Baktay Borbála, igazgató, Növényi Diverzitás Központ Az 1959-ben alapított Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) fő feladata az országos szántóföldi-

Részletesebben

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET AZ EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 29.10.2010 2010/2111(INI) JELENTÉSTERVEZET az EU-ban tapasztalható fehérjehiányról: mi a megoldás e régóta fennálló problémára?

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.5.2015 2014/0100(COD) VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb

Részletesebben

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2006. május 23. (03.07) (OR. fr) 9769/06 ENV 304 AGRI 188 DEVGEN 148 PI 34 FORETS 15 ONU 69

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2006. május 23. (03.07) (OR. fr) 9769/06 ENV 304 AGRI 188 DEVGEN 148 PI 34 FORETS 15 ONU 69 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2006. május 23. (03.07) (OR. fr) 9769/06 FEDİLAP Küldi: az Európai Bizottság fıtitkára részérıl Jordi AYET PUIGARNAU igazgató ENV 304 AGRI 188 DEVGEN 148 PI 34 FORETS

Részletesebben

A természeti sokszínűség megőrzésének jelentősége

A természeti sokszínűség megőrzésének jelentősége A természeti sokszínűség megőrzésének jelentősége Jánossy László A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája A Duna, mely összeköt Justitia et Pax konferencia, Budapest, 2010.11.12. Miről lesz szó?

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fogalom meghatározások Agrárfejlesztés versus vidékfejlesztés Vidéki térségek lehatárolása Vidékfejlesztés lehatárolása (munkahelyteremtés,

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

Hogyan működik az üvegházhatás?

Hogyan működik az üvegházhatás? Hogyan működik az üvegházhatás? Az atmoszférában lévő üvegházgázok elnyelik a Föld felszínéről visszaverődő sugarakat, ezáltal visszatartják a hőt. Normális esetben egyfajta természetes takaróként működnek,

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

A szerb hegyi tarka marha fajtaátalakító keresztezésének szaporodásbiológiai következményei

A szerb hegyi tarka marha fajtaátalakító keresztezésének szaporodásbiológiai következményei Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Állattenyésztés, takarmányozástani és laborállat-tudományi Intézet Állattenyésztési és genetikai Osztály A szerb hegyi tarka marha fajtaátalakító keresztezésének

Részletesebben

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei

Transzgénikus (GM) fajták globális termesztésének eredményei és következményei BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus Az előző részben bemutattuk a növényi géntechnológia történetét és tudományos jelentőségét, valamint felvázoltuk gazdasági növények módosításának

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 1. A szántóföldi növények hatékony és környezetkímélő tápanyagellátásának alapelvei 1.1.

Részletesebben

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001. A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 21. Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Kedves Olvasó! Miről is szólunk részletesebben?

Kedves Olvasó! Miről is szólunk részletesebben? Kedves Olvasó! Természetes környezetünket, gazdálkodásunkat, megélhetésünket, egészségünket egyre gyorsuló változások fenyegetik. Néha csak kapkodjuk a fejünket: olyan dolgok, melyekre tegnap még biztosan

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN

AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN Környezetelemzés II. AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék Hol

Részletesebben

A fenntartható társadalom elvárásai. Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest

A fenntartható társadalom elvárásai. Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest A fenntartható társadalom elvárásai Gyulai Iván 2013. november 21. Budapest Fenntartható fejlődés A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Elvárás

Részletesebben

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS HAGYOMÁNY

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS HAGYOMÁNY BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG ÉS HAGYOMÁNY a növények jelene és az emberiség jövője Dr. Rodics Katalin Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Előadásomban a régi, hagyományos növényfajtákról szeretnék beszélni,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS-Single Payment Scheme)

Részletesebben

Aktuálisan pályázható támogatások

Aktuálisan pályázható támogatások Aktuálisan pályázható támogatások 2016. februártól újabb uniós források pályázhatóak: február 15-től élelmiszeripari, akár 500 millió Ft-os vissza nem térítendő támogatások érhetőek el, február 1. és február

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Levegõ Füzetek Budapest, 2006 A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Pál János, Simon Gergely A DDT-t kezdetben annyira veszélytelennek hitték, hogy embereken, élõsködõk ellen is használták A

Részletesebben

2003. évi XVI. törvény. az agrárpiaci rendtartásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. A törvény hatálya. II. Fejezet

2003. évi XVI. törvény. az agrárpiaci rendtartásról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. A törvény hatálya. II. Fejezet 2003. évi XVI. törvény az agrárpiaci rendtartásról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az Európai Unió Közös Agrárpolitikája által meghatározott keretek között a mezőgazdaságból élők számára méltányos

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NTTI. GYEPGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN EGYETEMI JEGYZET Dr Szemán László Gödöllő 2006 Tartalomjegyzék SZENT ISTVÁN EGYETEM...

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

A táj definíciója (Tvt.)

A táj definíciója (Tvt.) A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet stb.,

Részletesebben

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, ÁLLATJÓLÉTI KÖVETELMÉNYEK Állatjólét Szerző: Dr. Buri Antal Lektorok: Dr. Péter Katalin Dr. Hanzséros

Részletesebben

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 Budapest, 2008 Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Dr. Udovecz Gábor valamint a Központi

Részletesebben

Fenntarthatósági szemléletű kritikai elemzés

Fenntarthatósági szemléletű kritikai elemzés Fenntarthatósági szemléletű kritikai elemzés Tankönyv címe, évfolyam: BIOLÓGIA III., dr. Lénárd Gábor Kiadó: NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Kiadás helye, éve: BUDAPEST, 2003. oldal/fejezet 3. old. / Tartalomjegyzék

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

ROZS (Secale cereale)

ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) Származása, jelentősége : Géncentruma búzáéval megegyezik, annak gyomnövénye volt, kezdetben természetes, majd tudatos szelekció. Nálunk bronzkor óta. Világhelyzet:

Részletesebben

Dr. Kiss Judit. 2009. november 17.

Dr. Kiss Judit. 2009. november 17. Klímaváltozás á és mezőgazdaság: tettes és áldozat, vagy nyertes? Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2009. november 17. 1 1) A tettes Az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, fluor, klórvegyületek)

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Technikai információ a környezetbarát infrastruktúráról. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Technikai információ a környezetbarát infrastruktúráról. amely a következő dokumentumot kíséri BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Technikai információ a környezetbarát infrastruktúráról amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2013. június 27-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzata Képviselőtestületének az állattartás helyi szabályairól szóló 35/2010. (XI. 26.) önk. rendeletének felülvizsgálata Előkészítette: dr. Uhrin Anna aljegyző Kiss Tamás ügyintéző

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA

MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZŐK ÉS TERMELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE JAVASLAT A KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA Budapest 2012. december 5. A MOSZ 2012. december 5-i közgyűlésének állásfoglalása A Közgyűlés az országos

Részletesebben

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Szentirmay Zoltán Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 A 2014-2020

Részletesebben

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1

A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE. a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 1. oldal A TANÁCS 1992. május 21-i 92/43/EGK IRÁNYELVE a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 1 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget

Részletesebben

SZÁNTÓFÖLDI GAZDÁLKODÁS AZ ÁRTÉRI TÁJGAZDÁLKODÁSBAN

SZÁNTÓFÖLDI GAZDÁLKODÁS AZ ÁRTÉRI TÁJGAZDÁLKODÁSBAN SZÁNTÓFÖLDI GAZDÁLKODÁS AZ ÁRTÉRI TÁJGAZDÁLKODÁSBAN B O K A R T I S Z-F Ü Z E T E K 5. Kiadja a BOKARTISZ Kht. AZ ÁRTÉRI TÁJGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ TOVÁBBI KIADVÁNYAINK: Az ártéri tájgazdálkodás Ártéri gyümölcsészet

Részletesebben

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök

Részletesebben

CORESTA. (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005.

CORESTA. (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005. CORESTA (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005. FEBRUÁR Fordította: Universal Leaf Tobacco Magyarország Rt Nyíregyháza,

Részletesebben

AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA. Brüsszel, 2008. augusztus 20. (OR. en) 11119/08 Intézményközi referenciaszám: 2006/0136 (COD) AGRILEG 116 E V 407 CODEC 867

AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA. Brüsszel, 2008. augusztus 20. (OR. en) 11119/08 Intézményközi referenciaszám: 2006/0136 (COD) AGRILEG 116 E V 407 CODEC 867 AZ EURÓPAI U IÓ TA ÁCSA Brüsszel, 2008. augusztus 20. (OR. en) 11119/08 Intézményközi referenciaszám: 2006/0136 (COD) AGRILEG 116 E V 407 CODEC 867 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS ÁLTAL

Részletesebben

Természetvédelmi kezelés

Természetvédelmi kezelés Természetvédelmi kezelés Magára hagyás, bekerítés egyensúlyi paradigma természetes, önálló életközösségek (? van) zárt rendszert feltételez gátolja a természetes zavarást is Kezelés nem egyensúlyi paradigma

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP)

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS AGRÁRPOLITÁJA (KAP) Common Agricultural Policy (CAP) A mezőgazdasági szakpolitika rövid története 1958: Római Szerződés ( Treaty of Rome ) Életbe lép a Római Szerződés, amellyel hat

Részletesebben

Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása

Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása GTTSZ Világpolitikai trendek 2014-2030 Budapest, 2014. május 21. Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása Horn Péter Milliárd fő A Föld népességének változása 1750-2010 között (Evans, 2001) Mérföldkövek

Részletesebben

Agrár-gazdaságtan 3. Dr. Székely Csaba. Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara

Agrár-gazdaságtan 3. Dr. Székely Csaba. Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 3. AGAT3 modul Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket

Részletesebben

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016.

Ipoly-menti Palócok HACS HFS 2016. Vezetői összefoglaló 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020 céljaihoz Helyi Fejlesztési Stratégiánk hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A minőségi környezet Hogyan járul hozzá az EU?

A minőségi környezet Hogyan járul hozzá az EU? 956682_HU 04-05-2006 11:44 Pagina 1 A minőségi környezet Hogyan járul hozzá az EU? 956682_HU 04-05-2006 11:44 Pagina 2 Tartalom A fenntartható fejlődés előmozdítása 3 Az EU fellépésének alapja 5 Az éghajlatváltozásban

Részletesebben

10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről

10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről 10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. -ának

Részletesebben

Önfenntart. 2011. Szeptember 22. Debrecen

Önfenntart. 2011. Szeptember 22. Debrecen Önfenntart nfenntartó település 2011. Szeptember 22. Debrecen Előad adás s vázlatv I. A település bemutatása Elhelyezkedése Intézményrendszere Statisztikai adatok II. Település fejlesztés eddigi eredményeinek

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM:33-6/2015. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a megyei vetőmag-előállítás helyzetéről, jelentőségéről és jövőbeni kihívásairól

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Az emberiség táplálkozásának szocziológiai vonatkozásai.

Az emberiség táplálkozásának szocziológiai vonatkozásai. Az emberiség táplálkozásának szocziológiai vonatkozásai. ÍRTA: D R. BUDAY DEZSŐ. KÜLÖNLENYOMAT A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY 651 652. FÜZETÉBŐL. BUDAPEST. A PESTI LLOYD-TÁRSULAT KÖNYVSAJTÓJA. 1916. Az emberiség

Részletesebben

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in

The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Határok és korlátok The Limits the Growth No Limits to Learning The Inner Limits of Mankind Perhaps the only limits to the human mind are those we believe in Az emberi gondolkodás kezdeteitől fogva létezik

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Mezıgazdaság, élelmiszer, természeti erıforrások, klíma és zöldenergia kutatás-fejlesztési kulcsterületek a magyar soros elnökség ideje alatt

Mezıgazdaság, élelmiszer, természeti erıforrások, klíma és zöldenergia kutatás-fejlesztési kulcsterületek a magyar soros elnökség ideje alatt Mezıgazdaság, élelmiszer, természeti erıforrások, klíma és zöldenergia kutatás-fejlesztési kulcsterületek a magyar soros elnökség ideje alatt c. tanulmány a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve Újratervezés Szemléletformáló program a hulladék megelőzés és energiafelhasználás csökkentése érdekében a helyi termelési és fogyasztási rendszerek fejlesztésével az Észak-alföldi régióban TÉ-KOFA Tépe

Részletesebben

Civil javaslatok a Magyar Biodiverzitás Stratégiai Megújításához. Gyulai Iván

Civil javaslatok a Magyar Biodiverzitás Stratégiai Megújításához. Gyulai Iván Civil javaslatok a Magyar Biodiverzitás Stratégiai Megújításához Gyulai Iván Jelenlegi helyzet NKP III. 2009-2014 1. sz. melléklet Biodiverzitás Stratégia 2. sz. melléklet Természetvédelmi Alapterv NKP

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

Pályázati lehetõségek a közeljövõben

Pályázati lehetõségek a közeljövõben Agrartukor_augusztus.qxd 2008.08.29. 9:16 Page 1 TOLNA MEGYEI AGRÁRKAMARA LAPJA Az idei évben is nagy sikerrel zajlott a Gazdanapok rendezvénysorozat Szentlõrincen. A színvonalas kiállítás mellett ahol

Részletesebben

Az energianövények felhasználásának kérdései. Pécz Tibor PTE PMMK

Az energianövények felhasználásának kérdései. Pécz Tibor PTE PMMK Az energianövények felhasználásának kérdései Pécz Tibor PTE PMMK Energianövények Gazdasági haszonnövények (kukorica, szójabab, cukornád, repce) Energiafák (nyár, nyír, fűz) Moszatok Energiafüvek Haszonnövények

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. Berentei Település Gondnokság 2013. 2014.

BESZÁMOLÓ. Berentei Település Gondnokság 2013. 2014. BESZÁMOLÓ Berentei Település Gondnokság 2013. 2014. Horgásztó: 2013. évben a Berente Nagykötél oldali víztározó horgásztó látogatottsága a nyári nyitvatartási időszakban átlagosan 3 fő volt. Áprilisban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben