SZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NTTI. GYEPGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN EGYETEMI JEGYZET Dr Szemán László Gödöllő 2006

2 Tartalomjegyzék SZENT ISTVÁN EGYETEM... 1 GYEPGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK Bevezetés Gyep és gyepgazdálkodás A gyepek csoportosítási szempontjai a gyepgazdálkodásban A gyepek ökológiai adottságai A gyepalkotó növényzet, a termesztés biológiai alapjai A fűféle gyepalkotók A fűfajok (Poaceae) fejlődése A fűfajok jellemzése gyepgazdálkodási szempontok alapján A pillangós gyepalkotók jellemzői Gyomnövények a gyepben Relatív vagy esetenkénti, feltételes gyomnövények Abszolút vagy feltétlen, minden esetben gyomnövények Egyszikű, fűféle gyomok A gyepek telepítése A gyep fajösszetétel és vetőmagkeverék tervezés Herefüvesek vagy rövid életű gyepek telepítése A gyeptelepítés agrotechnikája Újgyep telepítés Gyenge minőségű szántók visszagyepesítése Gyeptelepítési agrotechnikai modell nyárvégi telepítéshez Gyepfelújítás Gyepfelújítási eljárások A gyeptöréses felújítás A totális gyomirtás és a gyep újra telepítése A törés nélküli, direktvetéses gyepfelújítás Ökológiai gyepfelújítás gyeptörés nélkül Gyep rekonstrukció ősgyepeken, a fajdiverzitás megőrzése A telepítést követő év gyepgazdálkodási munkái Telepített gyepek gyepgazdálkodásának agrotechnikai modellje a telepítés harmadik évétől A gyep gyomszabályozása A mechanikai gyomszabályozás módszerei A kémiai módszerekkel történő gyomszabályozás A szelektív szerek alkalmazása A műtrágyázás gyomszabályozó hatása A gyomszabályozás komplex rendszere A gyep termésképzése A hozam alakulását befolyásoló tényezők A hasznosítási irány hatása a termés megoszlásra

3 8.3. A tápanyag ellátás hatása a termés alakulására A gyep műtrágyázás technológiája A műtrágyázás hatása a gyepre A gyep tápanyagellátásának ökológiai lehetőségei Öntözéses gyepgazdálkodás Legeltetéses gyephasznosítás Terelgető, pásztoroló legeltetés Adagoló legeltetés Az állandó szakaszhatárral kialakított gyepek legeltetése A időszakos szakaszhatárral kialakítható, változó területű gyepek legeltetése Területváltásra alapozott, rotációs adagoló legeltetés Gazdasági állatok legeltetése Szarvasmarha legeltetés A Tejelő szarvasmarha legeltetés agrotechnikai modell A húsmarha és növendék állat legeltetés agrotechnikai modell Juhok legeltetése Juh legeltetés agrotechnikai modell Kecske legeltetés Sertés legeltetés Ló legeltetés Gyepszénakészítés A lazaszéna készítés Bálázott- vagy tömörített- szénakészítés A szénakészítés veszteségei A gyephasznosítás agrotechnikája kaszáló réteken Tartósított gyeptakarmány készítés silózással Fűmagtermesztés

4 1. Bevezetés A gyepgazdálkodás helyzete Az állattenyésztés szálastakarmány ellátásában a gyepek jelentik a legolcsóbb és a legegészségesebb takarmányforrást. A gyepgazdálkodás, magába foglalva a klimatikus viszonyokat, a talaj típust, a gyepalkotó fajok termeszthetőségét az állattenyésztés igényének kielégítésén át, az élelmiszer előállítás piaci elvárásainak teljesítéséig egy sor összetett, komplex problémát hordoz. Magyaroszág gyep területe 2005-ben ha. A gyepek művelési ág szerinti aránya - 1. táblázat - az évtizedek folyamán fokozatosan csökkent, ami jelenleg is tart. Az 1989-es ha-ról 2000-re ha-ra, több mint 100ezer hektárral esett vissza a területe. A változás nem magyarázható az állat létszám csökkenésével, sokkal inkább a városokat övező zöldmezős beruházások terület foglalásai érintik a gyep területeket is. A gyepterületek termésátlaga 1,5 t/ha szárazanyag. Ez a termőhely ökológiai adottságaitól (száraz vagy üde fekvés), a hasznosítási formától (legelő vagy kaszáló) és a gazdálkodás színvonalától (extenzív vagy intenzív öntözött), függően lehet az egyes gazdaságokban több vagy kevesebb. A gyepek számosállat eltartó képessége is a hozamnak megfelelően változik. Az alföldi száraz gyepeken az 1-5 t/ha zöldtermés mellett 0.3 db/ha/év, az üde fekvésű gyepeken 1-2 db/ha/év, az intenzív és öntözött gazdálkodási technológiájú gyepeken pedig 3-4 db/ha/év állat eltartást tervezhetünk optimálisan. Az közötti években nagy átalakuláson ment át a magyar mezőgazdaság, így közte a gyepgazdálkodás is. A birtok rendszer, a tulajdon formák átszerveződése maga után vonta a gyep termesztési és hasznosítási rendszerének változását is ben az ha gyepterületből az állami vállalatok és költségvetési szervek kezelésében volt ha, a mezőgazdasági szövetkezetek kezelésében ha, a mezőgazdasági termelő szövetkezetek háztáji gazdaságai hasznosítottak ha-t a kisegítő és egyéni gazdaságok pedig ha-t. Az 1999 évi statisztikai adatok szerint az ha gyepből a gazdasági társaságok ha-t, a szövetkezetek ha-t, az egyéni gazdálkodók pedig ha-t használtak. A kárpótlás és a privatizáció tehát megváltoztatta a gyepen gazdálkodó szervezetek, a tulajdon formák arányait, de ez nem vonta maga után a gazdálkodás színvonalának változását, javulását. A termésátlag még 1999-ben sem haladta meg az 1,4 t/ha széna értéket több mint ha betakarított gyepterület átlagában ben a csökkenő gyepterület nagysága ha. 4

5 A 80-as években elvégezték az ezredfordulóra vonatkozó becsléseket, Agroökopotenciál stb. A betakarított szénatermés alapján megállapították, hogy a mezőgazdasági termőterület 19,5%-át kitevő gyepterületen a hazai állatállománynak szükséges t szálas és tömegtakarmány bázis 30%-át, tonnát termeltünk meg, meglehetősen extenzív gazdálkodással. A meglévő gyepterületből ha-t tartottak a termőképesség szempontjából gazdaságosan javíthatónak, ahol 6-10t/ha szénatermés elérésével számolva, az ezredfordulóra a szálas és tömegtakarmány igény 50-60%-át lehetett volna megtermelni. Ezzel szemben a kilencvenes évek társadalmi és gazdasági változásainak hatására a gyep területe és a kérődző állatállomány létszáma csökkent, a betakarított szénatermés pedig a KSH statisztikai adatai szerint alig haladja meg a tonna szénát évente. A gyepgazdálkodást az extenzív gazdálkodási módszer túlsúlya jellemzi, ami párosul a terület nem kellő mértékű kihasználásával vagy egyszerűen parlagon hagyásával. Ezen kívül meg kell jegyezni azt is, hogy az extenzív hasznosítás mellett megtalálható a gyepeken, az állattenyésztés igényeihez alakított, félintenzív és az öntözéses intenzív gyepgazdálkodás módszereinek alkalmazása is. Kézenfekvő, hogy a termés növelésének potenciális forrása az extenzív gyepek intenzifikálásában rejlik, a nemzetközi és hazai társadalmi elvárások azonban sok területen megváltoztak a gyepgazdálkodással szemben, ami meggondolandóvá teszi az ilyen jellegű beavatkozásokat a gyep növényállományába. A piac egyre inkább a termeszétes úton előállított élelmiszeripari termékeket keresi, ami az ipari eredetű, emberi egészségre káros anyagoktól és maradványaiktól mentes. Ennek hatására jött létre a biológiai- vagy organikus termesztés, más szóval ökológiai gyepgazdálkodás. A hazai extenzív gyepeink nagy része megfelel az ilyen szempontú termesztési elvárásoknak és művelésbe állításnak. A módszer nem zárja ki a termésfokozás lehetőségét sem, hiszen egyre több természetes eredetű hozamnövelő anyag jelenik meg a piacon, ami javíthatja a magyar öko-gyepgazdálkodás /organic grassland/ hatékonyságát. A gazdálkodást a vonatkozó EU2092/91 rendeletben foglaltaknak megfelelően nemzetközi szinten szabályozzák. A természetvédelem is egyre jelentősebb szerepet játszik a természetes eredetű gyepeken. Fontos kiemelni, hogy ezeken a védett területeken nem a takarmánytermesztési célú gyepgazdálkodás, hanem a gyepgazdálkodási módszerekkel történő természetvédelmi célú gyepfenntartás az elsődleges követelmény. A természetvédelmi célok megvalósítását segíti elő az 1996 évi LIII. természetvédelmi törvény megalkotása is. A meglévő gyepterületből a természetvédelem hatáskörébe 2001-ben mintegy 120 ezer hektárnyi gyepterület tartozott. Az Európai Unióhoz való csatlakozás szintén támaszt elvárásokat a gyepgazdálkodással 5

6 szemben is. Az EU harmonizáció keretében megalkotott Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program / NAKP / kidolgozása és érvénybe lépése magába foglalta az extenzív gyephasznosítási célprogramot, ami már anyagilag is érdekeltté teszi a gazdálkodót a gyephasználati előírások betartásában. A program a gyepeket védelmi szempontból 5 főtípusba sorolja / szikes, domb- és hegyvidéki, homoki gyepek, valamint rétgazdálkodás és fás legelők /. A gyephasznosítási horizontális program részben a meglévő értékes gyepek - mint füves élőhelyek- megőrzését, részben a szántó művelési ágból kikerülő gyenge minőségű terület visszagyepesítését szolgálja. A gyepgazdálkodásunkra tehát a jövőben a legnagyobb hatást az Agrárkörnyezetgazdálkodási program fogja gyakorolni, a támogatási rendszerén keresztül. A NAKP helyét 2004-től átvette a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, amelynek részét képezi az Agrár-környezetgazdálkodási program gyepekre vonatkozó pályázati rendszere. A gyephasznosítás is átalakulásban van. Ez részben a hasznosító állat létszám csökkenéséből, részben az őshonos állatfajok termelésbe állításából adódik. A szarvasmarha állomány az 1980-ban mért 1916 ezerről 1990-ben 1571 ezerre, 2000-ben pedig 845 ezer darabra esett vissza. Elsősorban a húsmarha állomány csökkenése volt megsemmisítő erejű. A csökkenés nem igényelte a gyepek intenzív termesztését és hasznosításának kialakítását. A NAKP az őshonos állatfajok visszatelepítését preferálja, de ezek alacsony száma miatt esetenként még a természetvédelmi gyepek gyephasznosítási feladatait sem tudják napjainkban megoldani. Az állattenyésztés szálastakarmány igényének kielégítésében meghatározó helyet tölt be a gyepgazdálkodás, ami a biológiai alapok, a gyep növényzetének faj és termőhely igény ismerete mellett, magába foglalja a gyeptermesztés és a gyephasznosítás módszereinek szakszerű alkalmazását. A gyeptermesztés kifejezést azért használjuk, mert a hasznosító állatállomány takarmányozási-, és a gyepalkotó növényfajok termesztési igényeinek ismeretében, az adott ökológiai feltételek extenzifikálása, vagy intenzifikálása mellett, a piac diktálta költségek, és a termék minőségi elvárásainak figyelembe vételével (pl. öko- vagy biotermék) tervezhető és termelhető meg a legeltetéshez vagy a téli szálastakarmány ellátáshoz szükséges zöldfű mennyiség. 6

7 1. táblázat A földterület használata és a gyepterület művelési ág szerinti arány változása ( hektár) Megnevezés / év 1989 év 1990 év 1991 év 1992 év 1993 év 1994 év 1995 év 1996 év 1997 év 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év 2004 év 2005 év Szántó 4712,7 4712,8 4714,2 4706,9 4712,5 4714,4 4715,9 4712,7 4710,8 4709,5 4708,0 4499, ,5 4510,3 4513,1 Kert Gyümölcsös 339,3 341,1 341,9 a) 35,3 35,3 35,0 90,2 98,2 109,2 109,4 107,7 101, ,0 96,8 95,9 94,7 95,1 94,1 94,5 93,0 92,7 93,9 94,3 95,6 96,3 96,4 95, ,3 102,6 102,8 Szőlő ,5 136,4 135,0 131,7 131,9 131,3 130,9 130,9 129,7 127,0 105, ,3 94,5 95,2 Gyep 1197,3 1185,6 1173,0 1164,0 1156,6 1148,0 1148,0 1148,3 1148,1 1147,8 1147,2 1051, ,6 1059,6 1056,9 Gyep változási % ,2 96,6 95,9 95,9 95,9 95,9 95,8 95,8 87,8 88,6 88,8 88,7 88,5 88,3 Mg-i terület 6483,9 6473,1 6459,7 a 6135,7 6129,1 6122,0 6179,3 6184,5 6194,6 6192,7 6186,3 5853, ,7 5863,8 5863,9 Erdő 1688,2 1695,4 1701,2 1712,2 1763,9 1766,5 1762,9 1764,5 1766,7 1769,3 1774,9 1769, ,1 1775,1 1775,1 Nádas 40,6 40,3 40,2 39,9 40,4 40,8 41,3 41,2 41,3 41,2 41,1 60, ,5 61,5 62,0 Halastó 26,7 26,9 26,4 27,1 27,1 27,2 27,0 27,0 33,0 32,8 32,8 32, ,4 33,6 33,8 Termőterület 8239,4 8235,7 8227,5 7914,9 7960,5 7965,5 8010,5 8017,2 8035,6 8036,0 8035,1 7715, ,6 7734,0 7734,8 Művelés alól kivett terület 1063,6 1067,5 1075,7 b 1388,2 1342,5 1346,5 1292,5 1285,8 1267,4 1267,0 1267,9 1587, ,8 1569,4 1568,6 Össz. földterület ,2 9303,2 9303,1 9303,0 9303,0 9303,0 9303,0 9303,0 9303,0 9303,0 9303,0 9303,0 9303,0 9303,4 9303,4 9303,4 Forrás:KSH (2001, 2005) alapján, valamint: 7

8 2. Gyep és gyepgazdálkodás A gyep lágyszárú növényekkel fedett terület, amelynek gyepalkotó növényállománya létrejöhet a termőhely ökológiai adottságai alapján, a gyepgazdálkodási eljárások hatására, természetes úton kialakult növénytársulásból, mint ősgyep vagy természetes gyep, valamint a gyephasznosítási célnak megfelelő gyepalkotó fajok fajtáiból tervszerűen összeállított, növénytársításból, mint magról telepített gyep. A gyepgazdálkodás fogalma A gyepgazdálkodás a gyepalkotó növényekre, mint biológiai alapokra épülő, a gyeptermesztési eljárásokkal előállított termés, gazdasági állatokkal történő hasznosítását jelenti. A különböző intenzitású gyepgazdálkodási formák kialakíthatóságát termesztési szempontból a gyep biológiai alapjai is elősegítik A gyepek csoportosítási szempontjai a gyepgazdálkodásban Növényállomány szerint lehet: Természetes növénytársulás, ősgyep Telepített fajokból álló növénytársítás, telepített gyep Az ökológiai hidrológiai adottságok szerint, gyep-fekvéstípusok alapján: Aszályos Száraz, Üde, Nedves, Vizenyős Művelési, gazdálkodási állapot szerint termőgyep, parlaggyep, degradáltgyep. Hasznosítás szerint legelő, rét, kaszáló. Fenntartási cél szerint gazdasági gyepek, természetvédelmi gyepek, környezetvédelmi gyepek, urbanizációs gyepek. 8

9 A legelő a hasznosító állat hatása szerint: tejelőmarha-legelő, húsmarhalegelő, növendékmarha-legelő, bivalylegelő, lólegelő, Juhlegelő, kecskelegelő, sertés-disznólegelő, baromfi, vagy lúdlegelő, A termék előállítás/termesztés módszere szerint tradicionális gyeptermesztés, convencionális gyeptermesztés, ökológiai vagy bio- ill. organikus gyeptermesztés. Ráfordítás szerint extenzív, félintenzív intenzív, Az ősgyepek, a természetes úton létrejött gyepnövénytársulások, általában az extenzív hasznosítás alapjait biztosítják. Növényállományuk sok fajból álló nagy fajdiverzitású társulás, amit a fenntartási cél, az ökológiai viszonyok, a termesztés és hasznosítás technológia szakmai és gazdasági színvonala, valamint a hasznosító állatfaj legelési szokásai nagymértékben befolyásolnak. A hasznosítás gazdaságosságának biztosítása érdekében a nagy termőképességű, természetes állományalkotó, vadontermő füvek meghatározó arányának fenntartása a cél. A telepített gyepek, a hasznosító állat igényei és a gazdálkodó beruházási tevékenysége alapján, lehetnek többfajúak és egyfajúak. A telepítésre alkalmas nemesített fűfajok vetőmagja kapható és lehetővé teszi a célirányos gyeptelepítést, ami a mérnöki tervező munka alapja. A szigorú termesztés és hasznosítás technológia betartása nem teszi lehetővé a gyepalkotók magpergéses önfenntartását, ezért elkerülhetetlen a 6-8 évenkénti felülvetéses gyepfelújítás betervezése. A gyep-fekvéstípusok az adott gyepterület talajának vízgazdálkodását jelentik a talaj pórustérfogat évi átlagos víztelítettsége alapján. Az egyes kategóriákhoz ősgyep jellegű, természetközeli növénytársulások, termőhelyre jellemző gyepalkotó fajai tartoznak, amit telepítés esetén is figyelembe kell venni. A részletes jellemzést az ökológiai fejezet részben és az egyes gyepalkotó fajok tárgyalásánál mutatjuk be. A gazdálkodási állapot szerint a gyep művelési állapotát értékelhetjük a termesztés agrotechnikai elemek és hasznosítás megléte vagy elmaradása esetére vonatkoztatva. A 9

10 mezőgazdasági tulajdon átalakulással együtt megváltozott a gyephasználat minősége és ezzel a gyep alkotó növény fajok aránya is. A termő gyep mellett megjelent a leromló állapotú, felhagyott gyep, a parlaggyep és a degradáltgyep, mint a javítási beavatkozás formánál figyelembe veendő kategória. A termőgyep növényállománya mezőgazdasági hasznosítási célokra alkalmas, extenzív vagy intenzív gyeptermesztési eljárásokkal művelhető, termőképessége a termőhely ökológiai adottságainak megfelelő szinten tartható. A felhagyott gyep a hasznosítatlan, magára hagyott gyep művelési ágba tartozó területet jelenti, ami nem azonos a földpihentetéssel. Ilyenkor a gyep növényállománya fokozatosan leromlik, és a leromlási folyamatban parlag- majd degradált, leromlott gyeppé alakul. A gyomnövények mellett megjelennek a cserjék bokrok, és az idő előre haladtával a terület értékes takarmányfüvekben egyre szegényebb lesz. A termőképesség helyreállítása, gazdálkodásra alkalmassá tétele, egyre költségesebbé válik. Parlag-gyepként határozható meg az a mezőgazdasági gyepterület, amelynek művelését, hasznosítását időszakosan abbahagyták, vagy rendszertelenül végzik és ez által elgyomosodó, elcserjésedő gyepet találunk rajta. Az esetenként szárzúzóval mulcsra vágott növényzetű gyepek szintén ebbe a kategóriába tartoznak. Ezek a területek visszagyepesítéssel és gyepműveléssel termőképes kultur állapotba hozhatók, vagy ősgyep jellegűvé tehetők. Az értékes gyepalkotók vissza szorulóban vannak, de még nem hiányoznak a gyepállományból, ismételt művelésbe vétellel termőképességük helyre áll, a termesztés intenzifikálásával hozamuk fokozható. Degradált gyepek közé soroljuk azokat a gyepes növénytársulásokat, amelyek termését hasznosítják, de a gyeptermesztési eljárások elmaradása és a legeltetéses hasznosítás csökkenése, vagy a gyep túlzott igénybevételéből adódó szakszerűtlen alkalmazása következtében a hasznos gyepalkotók aránya folyamatosan csökken, és emellett gyomosodásuk fokozódik. Szakszerűtlen hasznosításként alulhasznosítást és túlhasznosítást ismerünk. Az alulhasznosítás, nem a termés alapján elvárható állateltartó képességhez tervezhető, hanem attól kevesebb állat legeltetése miatt következik be. Az évről évre felhalmozódó fűmaradékból képződő avar, és a szukcessziós folyamatok előre haladása veszélyezteti az eddig meglévő értékes gyepalkotók létét és fennmaradását. Ilyen lehet a kaszálás elmaradása miatt réteken az elnádasodás és cserjésedés, száraz gyepeken, pedig az elbokrosodás, beerdősülési folyamat kezdete. A túllegeltetés a gyep termőképességének nem megfelelő nagy létszámú állat legeltetését és a regenerációs idő figyelmen kívül hagyását jelenti. 10

11 Ezért az értékes füvek kiritkulnak és a füvek helyén megmaradnak, a gyepnemez sérülésein pedig megjelennek gyomok, a lejtős területen ehhez társulhat az erózió. A gyep hasznosítható termése és állat eltartó képessége egyre csökken. A degradációt az jelenti, hogy az értékes fűfajok hiányoznak a gyepalkotók közül és a gyep termőképessége csak ezek újra betelepítésével állítható helyre a termesztés és hasznosítás technológia egyidejű átalakítása, szakszerűvé tétele mellett. A hasznosítás szerint is csoportosítható a gyep, mert ez erős hatással van a növényállományának faji összetételére és a gyepalkotók arányára. A gyephasznosítás a gyeptermés felhasználási módját jelenti. A hasznosítás célja, módja, formája és igényei meghatározzák a gyeptermesztés agrotechnikáját. Hasznosítási formaként szakszerűen művelt legelőt, kaszálót, rétet, különböztethetünk meg. Legelőként kezeljük azt a gyepterületet, amelynek termését a teljes vegetációs időben legeltetéssel hasznosítjuk. Gyepalkotó növényei a legeltetéshez alkalmazkodó fajokból állnak. Termése - a legeltetési idény hosszától, és az azt meghatározó, legeltetett állatfajtól függően több hozam növedékre oszlik. A gyepalkotók összetétele alapján, a másodrendű, rövid füves gyepek a birkalegelők, a finom levélzetű, magas füves gyepek a tejtípusú marha legelők, míg a durva füves gyepek a húsmarhatartás, vagy a szilaj marhatartás legelőjét biztosítják. Kaszálóként kezeljük azt a gyepterületet, amelynek termését évről évre csak kaszálással takarítjuk be, függetlenül attól, hogy a levágott füvet a továbbiakban hogyan használjuk fel, vagy alkalmas e kaszálásra. A kaszáló gyepek fekvése lehet üde, nedves és vizenyős. Növényzetének meghatározó része szálfüvekből áll. Legeltetés nincs a területen. Rétként kezeljük azt a gyepterületet, amelynek termését részben legeltetéssel, részben kaszálással takarítjuk be. A réthasznosítás jellemzője, hogy a kaszált terület nagysága a ráhajtott állatok számától és ez által a legeltetett rész területétől, helye a legeltetésből kivont, többlettermést biztosító, kaszáló rész kijelölésétől, a levágott termés tömege, pedig a tápanyag ellátottságtól és az évjárathatástól függően változhat. A réten belül a kaszálórét jellemzője, hogy elsősorban kaszálóként hasznosítják, és a sarjúszéna betakarítása után legeltetik a teljes területet. A legelőrét kategórián az alapvetően legeltetésre használt gyep azon részét értjük, ami első növedékében kimarad a legeltetésből, és rajta kaszálásos betakarítást végeznek. Területének nagysága a legeltetett állatfaj létszámának terület igényétől függ. A kaszált rész helye és terület nagysága évente változtatható. 11

12 A fenntartási cél is jellemző a gyepekre, ami lehet gazdasági, természetvédelmi és urbanizációs gyep A gazdasági gyepek fenntartási célja a szálastakarmány előállítás legeltetési vagy tartósítási célokra. Növényállománya lehet ősgyep vagy telepített gyep. Termesztés technológiájára az extenzív vagy intenzív módszerek a jellemzőek. Hasznosítási formája legelő, rét vagy kaszáló. Természetvédelmi célú gyepfenntartásról beszélünk, amikor a termelési cél nem a takarmány előállítás, hanem a védett élőlények élőhelyének biztosítása ősgyepeken, gyepgazdálkodási módszerekkel. Legeltetéses hasznosításukra jellemző az őshonos állatfajokkal történő legeltetés és a rendszeres ápoló jellegű kaszálás, a kaszáló-réteken, pedig a madarak költése utáni, általában már a júliusra eső időszakban elvégzett, a takarmányértéket figyelmen kívül hagyó, szénabetakarítás. Az Urbanizcós gyepek nem takarmányozási, hanem esztétikai, díszítő vagy sport és pihenési célú ún. rekreációs pázsitgyepek. Jellemző rájuk a fenntartási célnak megfelelő magasságú röviden tartás rendszeres nyírással. Növényzetük nemesített sport vagy parkfű fajtákból telepített gyep. A gyeptermesztés módszere szerint csoportosíthatjuk a gyepeket a termesztés agrotechnikai módszereinek alkalmazása alapján. Tradicionális vagy hagyományos a gyepgazdálkodás, amikor a termesztés és a hasznosítás csak a gyepalkotók természetes hozamára alapozott. Akkor működött, amikor még nem volt ipari eredetű tápanyagpótlási, műtrágyázási lehetőség és a szénakészítés is kézi munkaerőre alapozott volt. A pásztoroló terelgető legeltetés szakszerűsége a pásztorok szakértelmétől és az adott legelő állatlétszám terhelésétől függött. A hagyományos gazdálkodás termesztési része ma is kivitelezhető, de a kézi munkát, munkaerő hiányában, gépekkel váltják fel. A konvencionális módszerek alkalmazása kifejezést itt nem célszerű használni, mert ezt az elnevezést napjainkban egyre inkább a korábbi iparszerű termesztési eljárások környezetvédelmet figyelembe nem vevő, termésnövelő módszereinek alkalmazására vonatkoztatják. A Convencionális gyepgazdálkodás körébe tartozik a mesterséges anyagokkal történő termésnövelési eljárásokat alkalmazó gyeptermesztés. Jellemzője, hogy a gyepalkotók termőképességét nagy hozamú intenzív gazdálkodásra alkalmas nemesített fajok telepítésével javítják, a hozamot különböző adagú, elsősorban nitrogén hatóanyagú műtrágyázással emelik, a termésbiztonságot pedig öntözéssel segítik elő. A termőhely alapján extenzív, félintenzív és intenzív 12

13 gazdálkodásra alkalmas gyepeket különböztetnek meg. Ökológiai alapú, organikus vagy bio a gyepgazdálkodás, amikor a természetes növénytársulás ősgyepjein vagy a mesterséges, telepített gyepeken a termés előállításához vagy semmilyen, vagy csak természetes alapú és nem ipari eredetű termésfokozókat használnak fel. A magyar gyepek nagy többsége megfelel az elvárásoknak és a feltételeknek a rendszer bevezetéséhez. Az ökogazdálkodást a vonatkozó EU. 2092/91 rendeletben foglaltaknak megfelelően nemzetközi szinten is szabályozzák. A magyar ökológiai gazdálkodást a 2/2000. (I.18.) FVM KöM együttes rendelete és az ezt módosító 82/2002. (IX. 4.) FVM KvVM együttes rendelete szabályozta. A rendelet szerint a szarvasmarha félék, a ló, a juh és a kecske takarmányozását, amikor az időjárás és a legelők állapota lehetővé teszi, legeltetésre kell alapozni. A napi takarmányadagnak a szárazanyag-tartalom arányában, hatvan százalékban szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányból illetve silózott takarmányból kell állni. A ráfordítás szerint a felhasznált költségek alapján lehet besorolni a gyepgazdálkodást. Ráfordításfüggő a gyepgazdálkodás, amikor a termés előállítást, a hozamot és a termesztés agrotechnikáját a gazdasági ráfordítások intenzitása határozza meg. Ezek extenzív, félintenzív és intenzív gazdálkodási formaként ismertek. A hozam és az intenzitás foka a felhasznált nemesített fűfajok vetőmag-, az ipari eredetű növényi tápanyag- vagy műtrágya- és a vízellátást javító öntözés költségétől függ. A ráfordítás növelése, az intenzifikálás jelenti a tulajdonképpeni kovencionális gyepgazdálkodást, ahol a műtrágyázással és az öntözéssel tervszerűen növelhetjük a terület hozamát a szükséges mértékig. Ez jelenthet akár 4-5 db számosállat eltartó képességet is hektáronként, a maga iparszerűségével és esetleges környezetkárosító hatásaival együtt. Extenzív gyepgazdálkodással a befektetésre alkalmatlan, csak gyephasznosítási célokra alkalmas, kevés termést adó, feltétlen gyepeken találkozunk. Ezeken a területeken a ráfordítások nem eredményeznek hatékony termelést. Nem azonos az extenzifikációval, ahol az intenzifikációval ellentétben, a nagy hozamú gyepekre sem engedik az agrár-környezetvédelmi pályázati rendszerek a termést fokozó ráfordítások növelését. Félintenzív gyepgazdálkodás azt jelenti, hogy a jó termőképességű talajon lévő gyepen, a termésnövelési eljárások alapja a műtrágyázás, és a nagy hozamú telepített fű fajták alkalmazásában rejlik. Intenzív gyepgazdálkodás esetében a termőképesebb fajták és a műtrágya tervszerű alkalmazásán kívül a termésnövelés további lehetőségét az öntözéssel biztosítjuk. 13

14 3. A gyepek ökológiai adottságai Az ökológiai adottságok magukba foglalják a gyep termőhelyén lévő talajok vízgazdálkodási jellemzőit és a rajtuk megtelepedni képes, illetve megtelepíthető gyepalkotók termésképzéséhez szükséges tápanyagigény természetes kielégítését. Az alkalmazott gyeptermesztési és hasznosítási agrotechnikával alapvetően be tudunk avatkozni az ökológiai adottságok érvényre jutásába, a potenciális termőképesség és az elérhető termés gazdaságos összhangjának megvalósításán keresztül. A gyep talajökológiai viszonyaira épülő összefüggéseket a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat A gyep talajökológiai viszonyai, várható termése és állateltartó képessége. Hidrológiai gyeptípus Ökológiai fekvés típus A talaj pórustérfogat évi átlagos víztelítettsége Várható szárazanyag termés Tervezhető számosállat eltartó képesség Hasznosítási lehetőség % t/ha db Legelő Kaszáló. Xerofita Aszályos ,5 0.2 Juh - Mezoxerofita Száraz ,0-1, Mezofita Üde ,0-4, Mezohigrofita Nedves , ,0 Juh és HM TM és juh Időszakos legelő Kaszáló Kaszáló Kaszáló Higrofita Vizenyős 100 6, Kaszáló TM= tejelő marha, HM= hús marha Az ökológiai fekvéstípus a talaj pórustérfogatának várható évi átlagos potenciális víztelítettségét jelenti. Nem azonos a földrajzi égtáj szerinti kitettséggel. A fekvés meghatározza a termeszthető növényfajokat és termésképzésüket, ezen keresztül, hasznosíthatóságukat és természetes állateltartó képességüket. 14

15 4. A gyepalkotó növényzet, a termesztés biológiai alapjai Abban az esetben, ha gyepgazdálkodással hasznosítjuk a természetes úton kialakult gyepnövénytársulást, a természetközeli gyepet, akkor ősgyepnek nevezzük. Az ősgyep növényfaji összetételét és annak termőképességét a termőhely ökológiai viszonyai, az alkalmazott termesztési agrotechnika módszere és a hasznosítás formája határozza meg. Az asszociáció, a gyepek növénytársulása természetes úton alakult ki környezeti és gazdálkodási, vagy másképpen antropogén hatásokra. Az ember és a gyep kapcsolatát jól tükrözi a növénytársulás gyepalkotó fajainak összetétele és változása, ami azt jelenti, hogy más a természetes faji összetétel a legelőn és megint más a réten, de mindkettőn megállapítható a használat szakszerűsége is. A fajösszetétel arány változásaiból az is nyomon követhető, hogy ökológiai jellegű tápanyag gazdálkodás folyik-e a gyepen vagy sem. Az eltérő hasznosítás következtében mutatkozó növénytársulásbeli különbséget zonációnak nevezzük. A területen lévő növények fejlődési erélye és virágzási ideje az évszakokkal együtt is változik, ezt a változást aspektusnak nevezzük. Ezért van pl. májusban sok virágzó fűféle és augusztusban főleg virágzó hereféle a szakszerűen hasznosított gyepben. A gyepek növényzete egyszikű fű, valamint kétszikű pillangós és más értékes vagy értéktelen gyepalkotó növényfajból áll. Az egyszikű növények az édes és a savanyú füvek csoportjába tartoznak. A savanyú füvek hasznosítási vagy takarmányértéke gyenge, míg az édes füvek takarmányozási szempontból első, másod- és harmadrendű füvek lehetnek. Az édes fűféléket termeszthetőségük, hasznosíthatóságuk és a takarmányértékük alapján osztályozhatjuk. (1) Azok a fűfélék, amelyek egy vegetációs időben többször adnak hasznosítható zöld termést, aminek tömege víz és tápanyag kiegészítéssel növelhető, az első rendű füvek csoportját alkotják. Az értékesebb fajokat nemesítik és vetőmagjukat termesztik. Az elsőrendű füvek tervszerűen termeszthetőek és gazdaságosan hasznosíthatóak. Nemesített fajtáik a gyepgazdálkodási céloknak megfelelően telepíthetők, míg a természetes társulásban előforduló, vadon termő fajaik a termőhelyi adottságaiknak megfelelően szakszerűen hasznosíthatók. (2) A másodrendű füvek jellemzője, hogy termésük takarmányértéke megfelel az elvárásoknak, de a termésük tömege, a növény termőképessége az agrotechnikai 15

16 beavatkozásokkal sem növelhető (1.5-2 t/ha széna), kishozamú gyepet alkotnak. Ezek az apró csenkeszes gyepek. / Az aprócsenkeszes gyepek a tápanyagellátás javítás, műtrágyázás hatására nem a termésük növelésével, hanem növényállományuk faji összetételének átalakulásával reagálnak, vagyis megjelennek a termőképesebb elsőrendű füvek, az aprócsenkeszek pedig időlegesen kiszorulnak a gyepből./ (3) A harmadrendű füvek gyepgazdálkodási szempontból értéktelenek, és a gyomfüvek csoportját alkotják. Tenyészidejük rövid (puha rozsnok), korán magot érlelnek, és a teljes vegetációs időben nem legeltethetők, vagy ha hosszabb életűek, akkor az állat egyáltalán nem eszi / egér árpa / a növényt, ezért csak a helyet veszik el az értékesebb fűfajoktól. A savanyú füvek jellemzői A savanyúfüvek a hazai növénytársulásokban igen jelentős szerepet töltenek be. Rendszertanilag 4 családba tartozó fajról van szó: Palkafélék (Cyperaceae) Szittyófélék (Juncaceae) Békabuzogányfélék (Sporaginaceae) Gyékényfélék (Typhaceae) Nevüket onnan kapták, hogy savanyú talajokon, mocsaras vizenyős területeken élnek. Takarmányértékük csekély, rosttartalmuk, kovasav tartalmuk nagy. Érdes levélszéleikkel, a szájban és az emésztőcsatornában okozott sérülések révén, másodlagos fertőződések lehetőségét teremtik meg. Termesztésük nincs, hasznosításuk nehéz. 16

17 4.1. A fűféle gyepalkotók A gyepgazdálkodás egyaránt folyhat telepített gyepeken és a természetes úton kialakult ősgyepes növénytársulásokon. Sőt, ide sorolható a nem-gyep művelési ágba tartozó területeken, a szántókon létesített időszakos gyepek, a herefüvesek termesztése is. A természetes úton kialakult gyepállomány értékes fűféle növényfajai egy részének magját nem termesztik, magról nem telepíthetjük őket, ezek az úgynevezett vadontermő fűfajok. Attól függően, hogy az alkalmazott agrotechnikai eljárásokra hogyan reagálnak termeszthetők, vagy hasznosíthatók. A gyepállományban való felszaporodásuk vagy abból történő eltűnésük a gazdálkodás színvonalától függ. Más a helyzet a magról való tervszerű gyeptelepítésnél, a növénytársítás létrehozásának esetében. Ez esetben a hasznosítási céloknak megfelelő fűfajok nemesített fajtáit telepíthetjük magról. A vadontermő fajokból már a nemesítők kiválogatták a legértékesebb változatokat, és külön-külön fajtanévvel látták el őket. Az állami minősítés garantálja és teszi lehetővé, hogy csak a legjobbak vetőmagját állíthassák elő. A fajtaleírás alapján el tudjuk dönteni, hogy melyik fajtára van szükségünk abból a termeszteni kívánt fajból, amiből a nagy hozamú gyepet akarjuk kialakítani. Fontos a fajtaleírás ismerete, mert ugyanazt a fajt más-más célokra is nemesítik. Nem mindegy, hogy pl. angol perjénél pázsit típusú parkfű- vagy takarmány típusú fajtát telepítünk, ha gazdálkodásra alkalmas gyepet akarunk létrehozni A fűfajok (Poaceae) fejlődése A gyep telepítés a fűmagvetéssel veszi kezdetét. A vetés után a fűmag a talajban csirázásnak indul és csíragyökereket, valamint csirahajtást fejleszt. A csirahajtáson a következő fenofázisban megjelenik a bokrosodási csomó, amiből a további hajtások és a bojtos gyökérzet fejlődik ki. A csiragyökér később csökkenti működését és elhal, de amíg működik gátlólag hat a bojtos gyökérzet kialakulására. Ez azt eredményezi, hogy a fejlődő hajtásnak egy időpont után, a már nem működő csiragyökér és a még nem kialakult bojtos gyökérrendszer miatt nincs elegendő gyökere a tápanyag és vízfelvételhez, ugyanakkor a hajtás fejlődése tovább folyik. Ez az állapot a gyökérváltás. A gyökérváltás ideje a fűfélék telepítésének kritikus időpontja, mert ilyenkor érvényesülnek legerősebben a környezeti hatások. A vízfelvételt a szakszerű, finoman elmunkált, aprómorzsás, megfelelően tömörített magágy kialakításával segítjük elő. A jó talaj előkészítés lehetővé teszi a fiatal növény számára a közvetlen vízfelvétel a gyökérzet működését kiegészítve. A rögös talajban ez a hatás nem érvényesül, és a kipusztuló növények miatt megritkul, a telepítés sikere veszélybe kerül. A kritikus időpont ideje fűfajonként eltérő, de a kelést követő hét alatt következik be. A 17

18 kedvezőtlen, csapadékszegény, meleg időjárás fokozza a kiritkulás veszélyét. A gyökérváltás után, miután a bojtos gyökérzet tevékenysége beindul, a fű fejlődése fokozódik. A bokrosodási csomóból kialakulnak a hajtások. A bokrosodási csomó talajfelszínhez viszonyított mélysége, elhelyezkedése az egyes fűfajokra jellemző, és ez a későbbi gyepgazdálkodási tulajdonságaikat is meghatározza. A gyep élettartama és termőképessége, ezáltal hasznosíthatósága függ a gyepalkotó füvek bokrosodási csomójának a talajfelszínhez viszonyított elhelyezkedésétől és a hajtásnevelés típusától. A fűfélék hajtásnevelése lehet bokros és terjedő tövű. A bokros füvek, ha a bokrosodási csomó a talajfelszínén található és a hajtások egymás mellett erednek, a tömöttbokrú fűfélék csoportját alkotják. Jellemző rájuk, hogy takarmányértékük jó, de termőképességük és termeszthetőségük nem megfelelő. Jellemző fűfajaik az apró csenkeszek, amelyek juhlegelőként hasznosíthatók. A bokros füvek, ha a bokrosodási csomójuk a talaj felszíne alatt található a lazabokrú fűfélék csoportját alkotják. Jellemzőjük a jó termeszthetőség. Magról könnyen telepíthetők, teljes termésüket, a telepítést követő második, de esetenként már az első évben is biztosítják. Élettartamuk magpergetés nélkül - általában négy év. Ezt követően felülvetéses újratelepítést igényelnek, vagy szerepüket a tarackos füvek veszik át a gyepben. A terjedő tövű füvek lehetnek tarackosok a föld alatt, vagy a talaj felszínén indával sűrűsödők. Jellemző rájuk, hogy magról nehezen telepíthetők, a telepítés agrotechnikájával szemben igényesek, lassan csírázó és fejlődő növények. Teljes termésüket általában a telepítést követő harmadik évtől adják. Élettartamuk nyolc-tíz év, de megfelelő agrotechnikát és hasznosítást alkalmazva az indákról és tarackokról folyamatosan felújul a gyepezetük. A gyephasznosítás tűrőképesség szempontjából megkülönböztetünk aljfüveket és szálfüveket. Az aljfüvek morfológiai méretük szerint általában alacsonyabbak a szálfüveknél, sok levélsarjat fejlesztenek. Hasznosítási szempontból tűrik, vagy megkívánják a rendszeres legeltetést, a rágást, tiprást, de a legeltetés után jól sarjadnak. Elszaporodásuk a legelőkön várható. A szálfüvek morfológiailag magasabbak az aljfüveknél. Leveleiket elsősorban a száron hozzák. Hasznosítási szempontból jellemző, hogy a legeltetést nem vagy alig tűrik. Termésüket kaszálással hasznosítjuk, és termésük meghatározó részét az anyaszéna betakarításakor, az első növedékből, adják. 18

19 A fűfajok jellemzése gyepgazdálkodási szempontok alapján A füvek gyephasznosítás tűrőképességük és az ennek hatására kialakult morfológiai jellemzőik alapján gyepgazdálkodási szempontból csoportosíthatók. A kétcsoportosítást összevonva kapjuk a gyep füveinek besorolását, amely szerint /3. / megkülönböztetünk lazabokrú alj- és szálfüveket, valamint tarackos alj- és szálfüveket. Lazabokrú aljfüvek Angolperje / Lolium perenne L. /. Üde fekvésű gyepek fontos takarmány füve. Nevezik alacsony növése miatt kurta perjének, fényes levélfonáka, valamint a delelő itató helyek nagy talaj trágyanyomás tűrése miatt zsír perjének, és mivel minden helyen előfordulhat valamikor vadótz néven is emlegették. Nemesítik takarmány- és díszgyep célokra egyaránt. A legeltetést, rágást, tiprást nemcsak tűri, hanem igényli is. Lovak által taposott helyeken szinte csak ez a növény marad meg egyedül. Magról könnyen telepíthető. A vetés után kedvező körülmények között már egy hét után képes kikelni. A magkeverék összetételében a tervezett növényaránya ne legyen több az állomány 20%-ánál, mert erőteljes, agresszív fejlődése miatt gyomként viselkedik és elnyomja, kiöli a tőle gyengébb fejlődésű füveket. Ennél kisebb arányban vetve védőnövényként szerepeltetjük. Ezt a tulajdonságát kihasználva, minden gyep fekvés magkeverékébe betervezhetjük, hogy sikeresebb legyen a telepítés. Teljes termésére a telepítést követő második évtől számíthatunk. Ha magról nem tud felújulni a gyepben, akkor a negyedik évtől kezdve megindul a kiritkulása a gyepből. A taposás és a hengerezés elősegíti a hajtások legyökerezését, ami hozzájárul a fennmaradásához. Fiatalon legeltetve ízlik az állatoknak, de később a magszárat már nem szívesen fogyasztják. Az üde fekvésű, jó táperőben lévő talajokat szereti. Jól társítható a réti perjével, a vörös csenkesszel, a réti csenkesszel és a fehér herével. A tej- és húshasznú szarvasmarháknak egyaránt telepítjük csak úgy, mint a juhoknak és a lovaknak. 19

20 3. táblázat A gyepalkotó füvek csoportosítása gyepgazdálkodási szempontok alapján Laza bokrú aljfüvek Angolperje /Lolium perenne L. / Taréjos búzafű /Agropyron cristatum (L.) Gärtn./ Taréjos cincor /Cynosurus cristatum L./ Sziki mézpázsit / Puccinellia distans (L.) Parl. / Lazabokrú szálfüvek Réti csenkesz /Festuca pratensis Huds./ Réti komócsin /Phleum pratense L./ Francia v.magas perje /Arrhenatherum elatius (L.) Presl/ Csomós ebír (Dactylis glomerata L.) Aranyzab / Trisetum flavescens (L.) R. et Sch. / Nádképű csenkesz /Festuca arundinacea Schreb./ Olaszperje /Lolium multiflorum Lam. / Sudár rozsnok /Bromus erectus Huds. / Tarackos aljfüvek Réti perje /Poa pratensis L. / Vörös csenkesz /Festuca rubra L. / tarackos Tarackos tippan /Agrostis alba L./ Csillagpázsit / Cynodon dactylon (L.) Pers. / Tarackos szálfüvek Magyar rozsnok /Bromus inermis Leyss/ Réti ecsetpázsit /Alopecurus pratensis L./ Zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea(l) Dum.) Tarackbúza / Agropyron repens L. Beauv. / Hernyópázsit / Beckmannia eruciformis (L.) Host. / Sovány perje / Poa trivialis L. / 20

21 Taréjos búzafű / Agropyron cristatum G /. A száraz fekvésű területek kiváló lazabokrú aljfüve. Minden talajon eredményesen telepíthető. Különösen száraz fekvésű húsmarha gyepek aljfüveként alkalmazták előszeretettel. Telepíthetősége jó. Önfelújító képessége gyenge vagy nincs. Élettartama 7-8 év. Gyepképző képessége átlagon felüli. Sűrű gyepet képez. Gyomkiszorító képessége erős. Tápanyagigénye közepes. Takarmányértéke jó. Potenciális termésképzése a telepítést követő második évtől kezdve várható. A nyári időszakban kisülésre nem hajlamos. A telepítési tervbe 30% körüli állományalkotással tervezzük be. Árvízvédelmi töltések mentett oldalán a tarackosok megerősödéséig várjuk el tőle az erózió elleni védelmet. Magját elpergetve felújul. A termőhellyel szemben nem igényes. Magját termesztik. Társnövényei lehetnek a vörös csenkesz, magyar rozsnok, csomós ebír, szarvaskerep Taréjos cincor / Cynosurus cristatus L./ Lazabokrú aljfű. A páradús levegőjű, hegy- és dombvidéki üdefekvésű, jó talajú gyepek társulásainak állományalkotó növénye. Minősége a réti perjével vetekszik. Igényessége és alacsony termőképessége miatt kiszorult a termesztésből. Termőhelye elsősorban a dombvidéki fáslegelőkön maradt fenn. A természetes növénytársulásokban magpergéssel tartja fenn magát. A dúsan sarjadó levélzetét az állat szívesen legeli, de a virágzó növény kalászát a birka általában nem legeli le, ezért magpergéses önfenntartását a Balaton-felvidéki birkával járatott fáslegelőkön is megfigyeltem. Állomány rekonstrukciója csak vadontermő növények magbegyűjtésével valósítható meg Sziki mézpázsit / Puccinellia distans (L) Parl./ Lazabokrú aljfű. Sziktűrő és szikjelző növény. A tavaszi átnedvesedett talajon jó termést ad. A sziki gyeptársulások értékes, a körülményekhez képest nagy hozamú növénye, amit az állatok is szívesen legelnek. Magpergéssel tartja fenn magát. A gyenge minőségű szántók visszagyepesítésénél vadontermő növényekről magbegyűjtéssel szaporítható, vagy önkéntes visszatelepülése várható. 21

22 Lazabokrú szálfüvek Réti csenkesz / Festuca pratensis L. /. Az üde fekvésű gyepek egyik legértékesebb, a legeltetést is jól tűrő szálfüve. Magról jól telepíthető. Önfelújító képessége gyenge. Magpergés nélkül 6-8 év után kiritkul a gyepből. Teljes termését a telepítést követő második évtől adja. Legeltetésre és kaszálásos betakarítású, tartósított szálastakarmány készítésre egyaránt megfelelő. Szakszerű termesztéssel nagy hozamú gyepet és kiváló minőségű takarmányt ad. Május végén, június elején virágzik, ezt megelőzően kaszálható. Egyfajú telepítésben az első növedék jó szilázs alapanyagot ad. Legeltetve az őszi fagyok beálltáig sarjad. Az állatok szívesen legelik. Sarjúja kiváló levélsarjú. Általában a fagyra és a rozsdára kissé érzékeny, ennek ellenére igen télálló. A trágyázást meghálálja. Jó termőhelyen élettartama hosszabb. A termesztés és hasznosítás technológiával szemben igényes. Több nemesített fajtája van. Magja az angol perje magjával összetéveszthető. Társnövényei a réti perje, az angol perje, a vörös csenkesz, a fehér here és a szarvas kerep Réti komócsin / Phleum pratense L. /. Nedves és üde fekvésű gyepek szálfüve. Későn virágzik, és a többi fűhöz képest később öregszik, ezáltal javítja a gyep takarmány értékét. Herefüvesekben a vörös herével társítják. Telepítést követően a teljes termésre a második- harmadik évtől számíthatunk. Kései fejlődése miatt a sarjúszénát gyarapítja. Bár sarjadása nem erős, de legelőbe is telepítjük. A legeltetési kísérleteinkben az állatok szívesen legelték. A szakszerű legeltetést elviseli, de a nagy megterhelést nem tűri. Rövid legeltetési és hosszú regenerációs idővel hasznosítva jól termesztésben tartható. Jelentősége nem növekszik. Szénáját a lovak különösen kedvelik. Társnövényei a réti csenkesz, a réti ecsetpázsit, telepítésnél a réti perje, magyar rozsnok Csomós ebír /Dactylis glomerata L. /. A szárazságot jól tűri. A talajjal szemben nem túl igényes. Magról jól telepíthető. Élettartama a gyepben 4 5 év. Önfelújító képessége nincs, bár terjedő tövű csomóival 22

23 sokáig megmarad a gyepben. Katlanozó típusú hajtáscsokor nevelésével önmagát ritkítja, ezzel összekapcsolódva gyengül a gyepnemeze is, és egyre kevésbé véd az erózió ellen. Szárazságtűrő gyeptársításba alkalmas. Magpergéssel fenn tudja magát tartani. Tavasszal korán sarjad és fedi a talajt. Takarmányértéke fiatalon kiváló, később elfásodik, értéktelenné válik. Elkésett kaszálás után lassan sarjad, és sokáig tarlóban marad a gyep, ami utat enged a nemkívánatos gyomok betelepedésének. Társulás képességére jellemző, hogy erős elnyomó hatású. A telepítést után a 3-4 éves korában várható kiritkulása után helyét társnövényei közül a magyar rozsnok és a vörös csenkesz kell, hogy átvegye. Önmagában telepítve kiváló silótakarmány alapanyag. Fás legelőkön telepítve árnyéktűrő képessége miatt jelentős. Az állatok fiatalon szívesen legelik, később elfásodik, amire fokozott figyelmet kell fordítani. Telepített társnövényei a nádképű csenkesz, az angol perje, a magyar rozsnok Nádképű csenkesz / Festuca arundinacea Schreb./ Ökológiai tűrőképessége átlagon felüli. Természetes élőhelye a jó vízellátottságú talajokhoz kötődik, de szárazságtűrő képessége bármilyen vízgazdálkodású helyre telepíthetővé teszi. Önfelújító képessége gyenge, de rövid, tarackszerű földbeli hajtásaival jól bokrosodik. Szára durva, az állatok zölden sem szívesen eszik, de takarmányértéke kiváló. Szénakészítés helyett inkább a silózott tartósítása ajánlott. Fagyállósága a füvek között a legjobb. Erős gyepnemezével jól fedi a talajt. Vízborítás tűrése is rendkívüli. Betegségekre és az erős igénybevételre nem érzékeny. Állományon belüli versenyképessége jó, gyomelnyomó hatása zárt állományban erős. Nagy mennyiségben felvéve a keverékbe fajszám csökkentő hatású, nehezen társítható, agresszív növény. Tápanyag ellátásra a természetes élőhelyén nem érzékeny de a N műtrágya kiegészítés nélkül száraz fekvésben nem marad meg, és ezzel biztosítható az állandó nagyhozam. Elsősorban száraz fekvésű húsmarha legelőgyepekbe telepítik. Szárazságtűrése kettős, ami azt jelenti, hogy egyrészt a természetes nedves vizenyős élőhelyén kívül a száraz fekvésű területeken is jól telepíthető, de emellett az augusztusi átlagos évjáratú száraz, gyepkisülési időszakban sem sül ki, hanem legeltethető zöld termést ad. Kisülésre tehát nem hajlamos, de a késői fagyokig zöld és növekedésben van. Tavasszal korán indul, ami lehetővé teszi a korai kihajtást és a húsmarhák legelőn 23

24 történő elletését. Hidegtűrésére jellemző, hogy -5 0 C-on még nem fagy meg, és így lehetővé válik a 240 napos legeltetési idény megvalósítása. Erős gyepnemeze biztosítja a gyep sérülése nélküli késő őszi legeltetést. Durvasága ellenére nemcsak takarmány, hanem parkfű fajtákat is nemesítettek belőle Olasz vagy szálkásperje / Lolium multiflorum L / Az olaszperje cm magas dús bokrot adó, általában két vagy egyéves szálfű. Igen gyorsan fejlődik és már az első évben is termést ad. Jellegzetessége, hogy míg a többi fűnek át kell esnie a téli hideghatáson, hogy a virágzást indukáló növényélettani folyamatok meginduljanak, addig az olaszperje ezt nem igényli, és anélkül is magszárba megy. Minden kaszálás után magszárat nevel, ezért nagyhozamokra képes különösen öntözött viszonyok között. Az állatok szívesen eszik. A tél beálltáig zöld marad. Rétre, herefüves keverékbe való. Csak rövidéletű keverékekbe szabad felvenni. Ősgyepeken nem fordul elő, mert magját nem tudja elpergetni, és emellett fagyérzékeny is. Gyors fejlődésű. Leromlott gyepek időszakos felújítására is alkalmas. Tipikus egyéves változata a hollandiperje / Lolium westerwoldicum L. / Az olaszperje közeli rokona. Már tavasszal telepítve teljes termést ad, és a következő évben nem terem semmit. Ez akkor fontos, ha hozzá nem értés miatt pl ősszel telepítik a többi fűhöz hasonlóan ezt a növényt. A tapasztalat szerint már előfordult ilyen eset és majdnem bírósági per lett a vetőmag eladásból és a helytelen vetés idő megválasztásból Francia perje / Arrhenatherum elatius (L) Presl./ Lazabokrú szálfű. Száraz és üde fekvésben egyaránt elszaporodik. Jellegzetesség, hogy a teljes vegetációs időben képes generatív, magtermő hajtásokat nevelni és magot érlelni. Folyamatos magpergetése miatt agresszíven terjed. Hézagos gyepet képez, de mégis elnyomó hatású. Az állat nem szívesen legeli. Szénája gyenge tápértékű, de nagy tömegű. Folyamatos generatív hajtásnevelő képessége miatt, az olasz perjéhez hasonlóan, a sarjú is nagy hozamú a számára megfelelő termőhelyen. Nemesítése már nincs, vetőmagja nem kapható. Valamikor az egyik legfontosabb növénye volt a magyar gyepeknek, de ma már csak vadon termő állományokban fordul elő, ha kedvezőek számára a környezeti viszonyok. 24

25 Aranyzab / Trisetum flavescens (L) R.et Sch./ Lazabokrú szálfű, de a legalacsonyabb növésű a szálfüvek között, ezért gyakran aljfűnek tekintik, mivel azonban a legeltetést nem szereti, a besorolásnál meghatározó a szálfű tulajdonság ennél a fűnél is. Eltérően a többi fűfajtól, minden növedékében képes ismételten magszárat nevelni, ezért jó hozamú gyepállományokat képez az üde fekvésű, jó termőképességű területeken. Ott is tapasztaltam állomány képzését, ahol homoktalajon rossz vízgazdálkodás mellett, de erdővel védett, párásabb légnedvesség tartalmú viszonyok között telepedett meg. Értékes takarmányt adó füve szénakészítéssel hasznosítható. A számára megfelelő termőhelyeken önkéntes betelepülésére számíthatunk Sudár rozsnok / Bromus erectus Huds./ Lazabokrú szálfű. A száraz fekvésű gyepek növénye. Csak természetes társulásokban fordul elő. A rendszertelen legeltetést nem tűri, de a kaszáláshoz alkalmazkodik. A szakszerű extenzív gazdálkodás kifejlődésével várható ismételt felszaporodása a gyepekben. Tarackos aljfüvek Réti perje / Poa pratensis L./ Az egyik legértékesebb legelőben és kaszálóban egyaránt alkalmazott hosszú életű és jó minőségű takarmányt biztosító aljfű fajunk. Két változata ismert, a keskeny levelű és a széles levelű. Ez teszi lehetővé, hogy az üdefekvéstől az öntözött gyepeken át a száraz fekvésig minden fontosabb gyeptermő helyen megtaláljuk vagy alkalmazzuk. A keskeny levelű változatot manapság a botanikusok önálló fajként kezelik keskeny perje /Poa angustifolia/ néven, de így a nemesített fajták között még nem találjuk meg. A rágást, tiprást kiválóan bírja. A keskeny levelű változatot üde és száraz fekvésbe, míg a széles levelűt inkább üde, nedves fekvésű gyepekben termesztjük. Nemesítése jelentős. Megtaláljuk a takarmány fajták mellett a sport és park fajtákat is, sőt a gyenge, vagy törpe növekedésű ún. mini turf fajták is forgalomban vannak. Fajtaválasztás előtt fontos megismerni annak tulajdonságait. Magról nehezen telepíthető. A vetés mélysége ne haladja meg a 0.5 centimétert. A magágy minőségére érzékeny. Kelése lassú, elhúzódó. A telepítés után teljes termését a harmadik évtől kezdve adja. Megtelepedése után a jól alkalmazott agrotechnika hatására szinte örök életű a gyepben. 25

8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK

8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK 8. számú melléklet FOGALOMJEGYZÉK 1. aktív mezőgazdasági termelő: a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA

A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA A NÖVÉNYÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELÉNEK SZABÁLYOZÁSA TERMÉSSZABÁLYOZÁS GYEPJAVÍTÁSI MÓDSZEREK GYEPJAVÍTÁSI MÓDSZEREK KÖZVETLEN MÓDSZEREK Gyeptörés Gyeptelepítés felülvetés KÖZVETETT MÓDSZEREK Gyomirtás, gyomszabályozás

Részletesebben

Módszertani megjegyzések

Módszertani megjegyzések Módszertani megjegyzések Gazdaság: mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység, amely legalább 1500 m 2 termőterületet (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő,

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ. év FŐLAP - A GAZDÁLKODÓ ADATAI. Kapcsolattartó adatai (amennyiben eltér a gazdálkodó adataitól) E-mail cím:

GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ. év FŐLAP - A GAZDÁLKODÓ ADATAI. Kapcsolattartó adatai (amennyiben eltér a gazdálkodó adataitól) E-mail cím: GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ év FŐLAP - A GAZDÁLKODÓ ADATAI Név: 2 Cégforma: Cím (helység, irányítószám közterület neve, száma): 5 Telefonszám: MVH által kiadott ügyfél-azonosító: E-mail cím: Kapcsolattartó adatai

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés

2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés 2008. évi szaktanácsadóknak szóló kötelező továbbképzés TESZTKÉRDÉSEK 2008. TARTALOMJEGYZÉK ÁLLATJELÖLÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS... 3 HELYES MEZŐGAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOT... 8 KÖRNYEZETVÉDELEM...14 A KÖLCSÖNÖS

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content

Részletesebben

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő

A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő A HUDI20032 Mocsai ürgés legelő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 A HUDI20032 MOCSAI ÜRGÉS LEGELŐ NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15.

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés. A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15. FELHÍVÁS A felhívás címe: Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés A felhívás kódszáma: VP-4-10.1.1.-15. Magyarország Kormányának felhívása az aktív mezőgazdasági termelők részére a vidéki területek fenntartható

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001. A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 21. Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

Leghűségesebb Nép 2016.04.11. Mezőgazdasági területi adatok. 1948 után községünket felszámolásra ítélték.

Leghűségesebb Nép 2016.04.11. Mezőgazdasági területi adatok. 1948 után községünket felszámolásra ítélték. Mezőgazdasági területi adatok Komlóska Komlóska, a hagyományaiban élő önfenntartó ökofalu Összes terület (ha) Erdő (ha) Mezőgazdasági terület (ha) 2986 2057 804 Állami terület: 75% 10% Magánterület: 25%

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra

14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra 14. N.4. A klímaváltozás hatása a legelőgazdálkodásra Szabó Ferenc, Tempfli Károly, Gulyás László, Pongrácz László, Nagy Géza /NYME MÉK, DE Összefoglalás A részfeladat keretében az időjárási tényezőknek

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Szentirmay Zoltán Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 A 2014-2020

Részletesebben

1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 1. FOLYÓVÖLGYI ÖKOLÓGIAI MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK KIEGYENSÚLYOZOTT MEZŐGAZDASÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 2. Az 1989-es év után, amikor Lengyelországban elkezdődtek a mély társadalmi, gazdasági és politikai változások,

Részletesebben

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015

***I JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0311/2015 23.10.2015 EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 23.10.2015 A8-0311/2015 ***I JELENTÉS az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről, valamint a(z) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

Agrár-gazdaságtan 3. Dr. Székely Csaba. Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara

Agrár-gazdaságtan 3. Dr. Székely Csaba. Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 3. AGAT3 modul Területi tagozódás a helyi gazdaságban. Hatósági jogkörök. SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 12.

Birtoktervezési és rendezési ismeretek 12. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Katonáné Gombás Katalin Birtoktervezési és rendezési ismeretek 12. BTRI12 modul A Magyar erdő jövőképe SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői

Részletesebben

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 2004-2006 Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 2006 február 20. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés...

Részletesebben

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT

REGIOPLAN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV VIZSGÁLATI MUNKARÉSZ FELÜLVIZSGÁLAT 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐRÁKOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Dél-ásványi gyepek (HUHN20098) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 1 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Ángyán József Márkus Ferenc Ónodi Gábor Podmaniczky László A természetvédelmi, ökológiai

Részletesebben

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése

F-42894 számú OTKA kutatás zárójelentése A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) pályázati rendszer bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére 1. Bevezetés F-42894 számú OTKA kutatás

Részletesebben

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3.

Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3. Gyepterületek földminősítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben Dér Ferenc 1, Fábián Tamás 1, Hoffmann Richárd 1, Speiser Ferenc 2, Tóth Tibor 3 1 Kaposvári Egyetem

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

CORESTA. (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005.

CORESTA. (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005. CORESTA (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005. FEBRUÁR Fordította: Universal Leaf Tobacco Magyarország Rt Nyíregyháza,

Részletesebben

A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI

A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI A 2016. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEM TÁMOGATÁSIGÉNYLÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI FOLYAMATAI Közvetlen Támogatások Igazgatósága EGYSÉGES KÉRELEM 2016. Általános tudnivalók BENYÚJTÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK Egységes kérelem

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

XII. Földművelésügyi Minisztérium

XII. Földművelésügyi Minisztérium XII. Földművelésügyi Minisztérium I. A célok meghatározása, felsorolása A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fő feladata az agrárium, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a természet- és környezetvédelem

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua

Részletesebben

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020

Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Várpalota Város Települési Környezetvédelmi Program 2015-2020 Program kötet Készítette: Kóti István okl. építőmérnök, vízépítő Mátyás László okl. gépészmérnök (MMK-1161/2013) környezetvédelmi szakértő

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.

SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER

Részletesebben

GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS, 2016. (EGYÉNI GAZDASÁGOK)

GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS, 2016. (EGYÉNI GAZDASÁGOK) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS, 2016. (EGYÉNI GAZDASÁGOK) ÚTMUTATÓ az összeírás végrehajtásához Az összeíró feladatai BUDAPEST 2016 I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. Az összeírás eszmei

Részletesebben

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok

Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok Személyi jövedelemadó Járulék Egészségügyi hozzájárulás Adózási módszerek és értékhatárok

Részletesebben

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás

Gyepgazdálkodás. Sáringer-Kenyeres Tamás Gyepgazdálkodás Sáringer-Kenyeres Tamás Bevezetés A telepítés (felújítás) elıkészítése táblásítás. A táblák méreteit a természetes határok, a hasznosítási, továbbá az üzemelési igények figyelembevételével

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A1 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A1 ACTION A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

HR Tm2, IR TSWV, IR M

HR Tm2, IR TSWV, IR M HR Tm2, IR TSWV, IR M Folytonnövő, csüngő, kúp alakú, szép fehér, édes, nagy bogyójú hibrid. A termés tömege 120-140g. Szedéséretten fehér, teljesen beérve piros. Növekedési erélye nagy, ízközei aránylag

Részletesebben

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tiszalöki szikesek (HUHN20114) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Nyíregyháza 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-misszió Természet- és

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010

KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010 Kiskunmjasa környezetvédelmi programja 1..-------------------------------- KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010 Kiskunmjasa környezetvédelmi programja 2..--------------------------------

Részletesebben

4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK

4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK 7 RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK 4. RENDELETTEL MEGÁLLAPÍTOTT MUNKARÉSZEK 4.. VASASSZONYFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/003. (V. 30.) SZÁMÚ RENDELETE VASASSZONYFA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 1. A szántóföldi növények hatékony és környezetkímélő tápanyagellátásának alapelvei 1.1.

Részletesebben

G yakorlati tapasztalatok

G yakorlati tapasztalatok G yakorlati tapasztalatok VERSENYKÉPESSÉG ÉS VERSENYESÉLYEK A GYÖNGYTYÚKTENYÉSZTÉSBEN BESZÉLGETÉS LÖRIK LAMBERT TENYÉSZTŐVEL ÉS INTEGRÁTORRAL Bármely termék vagy szolgáltatás versenyképességét egy adott

Részletesebben

A HUDI20004 Aszal-völgy

A HUDI20004 Aszal-völgy A HUDI20004 Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK

GAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK GAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK (STANDARDS) A DEMETER, BIODINAMIKUS ÉS AZ EZEKKEL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ MÁRKÁKHOZ 2011 Június - 2012 július 1-ig minden tagországban alkalmazandó - Demeter International e.v. Demeter-International

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát.

Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára. Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Válasz Dr. Bodó Imre D.Sc. egyetemi tanár opponensi bírálatára Köszönöm opponensemnek Dr. Bodó Imre professzor úrnak részletes bírálatát. Az MTA doktori értekezésem formai bírálatával kapcsolatos válaszaim

Részletesebben

MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÓRAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 1 A L Á T Á M A S Z T Ó S Z Ö V E G E S M U N K A R É S Z E K Megbízó: Mórahalom Város Önkormányzata 06/62/281-022 Tervező: Új-Lépték Tervező Iroda

Részletesebben

Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII. 10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről

Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII. 10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII. 10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény

Részletesebben

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Újszász-jászboldogházi gyepek (HUHN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15.

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. FELHÍVÁS A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. Magyarország Kormányának felhívása a konvencionális területek

Részletesebben

A táj definíciója (Tvt.)

A táj definíciója (Tvt.) A táj fogalma A földfelszínnek több szempontból egységes, a környező területektől különböző része. A kialakításában részes tájalkotó tényezők részben természetiek: domborzat, éghajlat, növényzet stb.,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2000./VII.31./ számú rendelete. a helyi építési szabályzatáról.

Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2000./VII.31./ számú rendelete. a helyi építési szabályzatáról. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000./VII.31./ számú rendelete a helyi építési szabályzatáról. Ötvöskónyi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990.évi LXV. törvény 16.

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI

VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Aszófő és Tihany település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Aszófő és Tihany település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz Puskás Zoltán igazgató Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Aszófő és település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek célja a természeti értékek

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1519/2008. Tervezet az Ebergőci-láprét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december Az Ebergőci-láprét természetvédelmi

Részletesebben

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium

Részletesebben

Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2005. (V. 27.) rendelete a helyi gazdálkodási tervről Szaknyér Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször

Részletesebben

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS

BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS BÜK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLAT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2015. MÁJUS Bük Város Településrendezési terve - Felülvizsgálat 2015 Településszerkezeti terv

Részletesebben

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI21056 Jászkarajenői puszták. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI21056 Jászkarajenői puszták kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák

A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák A HUDI20045 Szigethalmi homokbuckák kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005.

1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005. 1. Gyöngyös város Településfejlesztési Koncepciója 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...3 1.1 A Településfejlesztési Koncepcióról általában...3 1.2 A városokról általában...4 1.3 Ajánlások a városnak...5 HELYZETELEMZÉS...9

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter 17/2015. (IV. 9.) FM rendelete az egyes agrár-támogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A földművelésügyi miniszter 17/2015. (IV. 9.) FM rendelete az egyes agrár-támogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 48. szám 4723 A földművelésügyi miniszter 17/2015. (IV. 9.) FM rendelete az egyes agrár-támogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

SZÁNTÓFÖLDI GAZDÁLKODÁS AZ ÁRTÉRI TÁJGAZDÁLKODÁSBAN

SZÁNTÓFÖLDI GAZDÁLKODÁS AZ ÁRTÉRI TÁJGAZDÁLKODÁSBAN SZÁNTÓFÖLDI GAZDÁLKODÁS AZ ÁRTÉRI TÁJGAZDÁLKODÁSBAN B O K A R T I S Z-F Ü Z E T E K 5. Kiadja a BOKARTISZ Kht. AZ ÁRTÉRI TÁJGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ TOVÁBBI KIADVÁNYAINK: Az ártéri tájgazdálkodás Ártéri gyümölcsészet

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

30 / 2003. (XII. 15.) RENDELETE

30 / 2003. (XII. 15.) RENDELETE BALATONSZEMES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT K É PVISELŐ-TESTÜ L E T É N EK 30 / 2003. (XII. 15.) RENDELETE A KÖZTISZTASÁGRÓL Balatonszemes Község Önkormányzatának 30/2003.(XII.15.) számú rendelete a köztisztaságról

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben