Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása

Átírás

1 GTTSZ Világpolitikai trendek Budapest, május 21. Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása Horn Péter

2 Milliárd fő A Föld népességének változása között (Evans, 2001)

3 Mérföldkövek a világ mezőgazdaságában ( ) 1798 ROBERT MALTHUS híres munkája: Tanulmányok a népesedés törvényéről a guano diadalútja trágyaválság nitrogénéhség ra világéhínség előrejelzés Sir WILLIAM CROOKES: A búzaprobléma Brit Királyi Társaság elnöki beszéde FRITZ HABER, CARL BOSCH N műtrágya levegőből 1913 első gyár Oppau traktorok megjelenése (csak az USA-ban 22 millió igásló 1915-ben) 1920 hidegtűrő új búzafajták Márki 1931 búza túltermelési válság már súlyos éhínségek Ázsiában (Bengál, India, Kína és mások)

4 A Zöld forradalom ( ) 1945 CECIL SALMON (McArthur katonája) Japánban törpe búzafajtát talál (Norin) 1949 ORVILLE VOGEL az USA-ban ebből új törpeszárú fajtákat állít elő NORMAN BORLAUG Mexicóban a Norin 10-ből kiindulva a korábbiaknál háromszor többet termő fajtákat nemesít, ezek 10 év alatt elterjednek. (Nobel Békedíj 1970) az első hibridkukoricák megjelennek (Mv 5 első európai PAP ENDRE Martonvásár) a DDT széleskörű alkalmazása növényvédőszerként. (MÜLLER orvosi Nobel Díj 1948, 1934-es felfedezés szúnyog, bolha és tetűírtó, tífusz, malária és pestis ellen, pl. Gesarol) számtalan új nagyteljesítményű növény és állatfajta, takarmány-par, gépesítési, műtrágyázási, növényvédelmi és komplex technológiai, állategészségügyi fejlesztések sora, stb. Tudásipar óta a világ népessége négyszeresére, gabonatermelése hatszorosára nőtt.

5 Norman Borlaug Nobel-díjas biológus ( )

6 Jonathan Swift ( ) ír szatirikus író Az aki meg tudja csinálni, hogy két szál búzakalász, vagy két szál fű nőjön azon a rögöcskén, melyen eddig egy nőtt csak, nagyobb szolgálatot tesz az emberiségnek és hazájának, mint a politikusok minden pereputtya.

7 A növénytermesztés előtt álló nagy kihívások Növekvő népesség 6 7,0 7,5 milliárd Emelkedő életszínvonal elsősorban Kína, India* Növekvő bioenergia igény etanol, olaj Bio jellegű csomagolóanyagok keményítő Csökkenő tengeri halállomány Majd mindenhol Csökkenő termőföldkészlet Majd minden országban Csökkenő öntözővíz készlet Szinte mindenhol Klímaváltozás? (Horn, 2005)

8 Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű élelmiszerek aránya az összes energiabevitelhez képest GDP $/fő Az állati termékek aránya az összes energiabevitel %-ában OECD, FAO adatok alapján számítva (2012)

9 Az egy főre eső éves GDP ($) és az évi egy főre eső húsfogyasztás összefüggése (kg/fő/év) Év GDP (US$/fő/év) Húsfogyasztás (kg/év/fő) , , , , , ,3 (Roppa, 2007)

10 Európa legnagyobb és legkisebb hús- és halfogyasztású országai (kg/fő/év) Országok Húsfogyasztás kg/év/fő Halfogyasztás kg/év/fő Összes fogyasztás kg/év/fő Legnagyobb fogyasztás Spanyolország Portugália Dánia Franciaország Norvégia Írország Legalacsonyabb fogyasztás Lettország Horvátország Románia Litvánia Bulgária Szlovákia Magyarország (Forrás: FAO Food balances )

11 Néhány kiemelt ország, illetve régió egy főre eső húsfogyasztásának és összetételének szerkezete Országok, Húsfogyasztás (kg/fő/év) régiók Szarvasmarha Sertés Baromfi Összesen Kína India Hong Kong USA EU (USDA Foreign Agricultural Service. Office of Global Analysis, 2007 )

12 Az EU által 2010-re és 2030-ra tervezett bio üzemanyag felhasználás és az előállításhoz szükséges szántóterület nagysága Szántóterület igény (EU 27)* Termőterület szükséglet (millió ha) ,75% bio üzemanyag % bio üzemanyag Az összterület %-ában *: 50% import esetében a területigény megfeleződik (Windhorst, 2007)

13 A hal világélelmezési jelentősége Állati eredetű fehérjeellátásban a világon 15% hal A fejlődő világ fehérjeigényét (összfehérje) 40%-ban a hal fedezi 1 milliárd ázsiainak majdnem egyedüli fehérjeforrása a hal Több mint 200 millió ember megélhetése a halászat, 4 millió halászhajó üzemel a vizeken (Diamond, J. 2007)

14 Forrás: FAO

15 Különböző táplálkozási célokat szolgáló termékek előállításának vízigénye Élelmiszer rizs búza kukorica szója paradicsom marhahús broilercsirke tenyésztett hal tej kávé tea Vízigény 3000 l/kg 1500 l/kg 1000 l/kg 1800 l/kg 100 l/kg l/kg 4000 l/kg 2000 l/kg 700 l/kg 150 l/kg 40 l/kg (Champaign, Hoekstra 2004, Horn 2005, UN Water 2009, Somlyódi 2011)

16 Az agrárkereskedelem és a virtuális vízkereskedelem A legnagyobb virtuális vízkereskedők (km3/víz/év) India és Kína import: 200 export: 50 Nyugat-Európán belüli kereskedelem: 180 import: 80 USA export: 200 Balaton vízkészlete: 2 km 3 Kína 20 éven belül minimálisan 200 millió tonna többletgabonát lesz kénytelen importálni, ez 200 km 3 virtuális vízimportnak felel meg (Brown 2006). ( Champagain Hoekstra 2004, és Somlyódi 2011 adatai alapján összeállítva.)

17 Az állattenyésztés történetében nincs még egy állatfaj, amelyben olyan mélyreható és az egész ágazati tevékenységet befolyásoló előrehaladást lehetett volna elérni szelekcióval, mint a pulykával. Bronze White turkey

18 Nagytestű (2004-es típus) pulykák és őshonos hazai bronzpulykák teljesítményében mutatkozó különbségek a mellhús-előállítás esetében (hímivar) Típus Élőtömeg 20 hetes korban (kg) Mellfilé tömege (kg) Modern pulykahibrid 18,2 5,09 Bronzpulyka 6,4 0,83 BUT Big 6 Bronzpulyka (Herendy V. Sütő Z. Horn P., 2005)

19 A brojlerek teljesítményváltozása között Év Élőtömeg 42 napra (kg) Takarmányértékesítés (kg/kg) 2 kg-os élőtömegnél Életnap (nap) Mellhús (g) Tak. kg / mellhús kg ,0 2, ,4 1, ,0 1,

20 Egy kilógramm mellfilé előállításának hatékonysága különböző típusú brojlercsirkénél Brojler típusa, év Takarmányigény (kg) 1 kg mellhús előállításához Ivóvíz Takarmány- (liter) termelés vízigénye (liter) Termelt trágya mennyisége (kg) (Horn, 2008)

21 Az emberiség többlet-igénye 2030-ig a legfőbb növényi termékekből (búza, rizs, kukorica, szója) Emberi többlet-fogyasztás Fejlődő országok (nagy népességnövekedés) Döntően állati takarmány Gyorsan fejlődő országok (kis népességnövekedés) Millió tonna Döntően energiatermelés Fejlett országok 1100 Jelenlegi össztermelés 2800 millió tonna, (Nonhebel és Kastner, 2011)

22 A fejlett és a fejlődő világ várható állati termék fogyasztása Év Évi egy főre eső fogyasztás Összes fogyasztás Hús, kg Tej, kg Hús (millió t) Tej (millió t) Fejlődők Fejlettek USDA és más források nyomán Tarawali et al (2011)

23 A vadkérődző állatfajok (15. század előtt és jelenleg), valamint a tenyésztett állományok enterális CH 4 kibocsájtása az USA területén (Hristov, A.N. 2012) Állatfajok és időszakok Állomány létszám (millió) CH 4 emisszió Tg/év CO 2 ekvivalens emisszió Tg/év Vadkérődzők Bölény * 50 (0,5) 4,89 (0,05) 102,7 (1,08) Vapiti 10 (1) 0,32 (0,03) 6,6 (0,66) Fehérfarkú szarvas 30 (25) 0,18 (0,15) 3,7 (3,11) Öszvérszarvas 13 (4) 0,08 (0,03 1,7 (0,53) Összesen: 5,47 114,7 Tenyésztett kérődzők jelenleg Húsmarha 64,8 4,74 99,6 Tejelő marha 13,8 1,58 33,2 Juh 5,7 0,05 1,0 Kecske 3,1 0,02 0,3 Összesen: 6,39 134,1 * becslések középértéke ** a CH 4 emisszió CO 2 -ra átszámított potenciális üvegházhatása (100 éves idősáv) (n) jelenlegi létszám

24 Az USA tejtermelési rendszerének jellemzői 1944-ben és 2007-ben Fajták Tejtermelés, kg/év 54 % Jersey/Guernsey/Ayrshire 46 % Holstein/Brown Swiss % Holstein 9193 Legfontosabb alaptakarmányok Száraztakarmányok Legelő, széna Abrak+koncentrátum Silókukorica, lucerna (siló) Komplett keverékek (Capper és mtsai, 2009)

25 Erőforrásigény és környezetterhelés 1 milliárd liter tej előállítása esetében 1944-ben és 2007-ben (USA) (Capper és mtsai, J. Anim. Sci ) Összes tejtermelés (milliárd kg) 53,1 84,2 Állatállomány (n) Laktáló tehén (ezer) Szárazonálló tehén (ezer) Üsző (ezer) Bika (ezer) Növendék bika (ezer Összes (ezer) Inputok Takarmánymennyiség (friss) kg x 10 9 Termőföldlekötés, ha (ezer) Víz, 1 x ,8 67,4 429,2 19,29 17, ,26 1,705 10,76 93,6 15,2 90,3 1,31 1, , ,79 Kibocsájtás trágyában Trágyatömeg, friss, kg x ,86 1,91 Gáztermelés (üvegházhatás) CO 2 lábnyom (állat+ch 4 + N 2 O egyenérték kg CO 2 x ,66 1,35

26 Az USA lakosságának 84 mrd literes jelenlegi tejfogyasztásához mekkora takarmánytermő területre lenne szükség? 1944-es tejtermelési rendszerben 143 millió ha takarmánytermő terület szükséglettel kellene számolni es tejtermelési rendszerben 13,6 millió ha takarmánytermő terület szükséges.

27 éven belül a mintegy 8,5-9 milliárd ember 60%-a városokban él majd és húsfogyasztása duplája lesz a mainak. 2. Az öntözéses vagy azzá tehető területek döntő fontosságúak lesznek. 3. Az intenzív, jól ellenőrizhető feltételeket kínáló állattartási rendszerek előretörése várható, mert komplex hatékonyságuk jobb, mint más rendszereké (fajlagos vízhasznosítás, komplex környezetterhelés, általános erőforrás hatékonyság, védelem klímahatások ellen stb.).

28 Az állati termékek egy főre eső éves fogyasztásának változása 1934 és 2012 között Évek 1934 * Tej (liter) Tojás (db) Sertéshús (kg) Baromfihús (kg) Marhahús (kg) Egyéb húsok (kg) Összes hús (kg) * Ébner (1961) nyomán KSH adatok alapján

29 A gazdálkodási formák fő jellemzői 2012-ben Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Szántó (ezer ha) Gyümölcsös (ezer ha) Szőlő (ezer ha) Gyep (ezer ha) Erdő (ezer ha) Halastó (ezer ha) 77 5 Szarvasmarha (ezer db) Sertés (ezer db) Baromfi (millió db) Traktor (db) Traktorkapacitás (1000 W) KSH adatok alapján

30 A mezőgazdaság bruttó termelési indexe (KSH adatok alapján)

31

32 Világrekorder Holsteinfriz tehén Ever-Green-View My 1326 ET Lakt term: kg (2009)

33 (ural. i.e , Préd. 5,9)