Energiatámogatások az EU-ban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Energiatámogatások az EU-ban"

Átírás

1 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez. Az energiatámogatások bevezetésének indokai a következõk lehetnek: hagyományos energiapolitikai megfontolások, úgy mint az energiaellátás folyamatos biztosítása, a hazai energiaforrások fejlesztése, diverzifikálás és a versenyképesség megõrzése, szociális és regionális politikai megfontolások (pl. a foglalkoztatás és a jövedelem fenntartása a bányászvidékeken, illetve a fûtõanyag megfizethetõvé tétele az alacsonyabb jövedelmû háztartások számára), technológiai okok (pl. erõs nemzetközi pozíció kivívása a nukleáris know-how terén), környezetvédelmi megfontolások (pl. a megújuló energia elterjedésének elõsegítése). A kinyilvánított célok többnyire nemesek, az energiatámogatások azonban piactorzítók is lehetnek, ami rontja az energiapiac hatékonyságát és nem kívánt mellékhatásai is elõfordulnak: többlet környezetszennyezés, pazarlás az erõforrásokkal, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és a megújuló energia használatának hátrányosabb helyzetbe kerülése. Az Európai Bizottság megbízásából az Amszterdami Szabadegyetem Környezetvédelmi Intézetében nemrég elkészült egy tanulmány 1, amely ismerteti az EU tagállamaiban és a csatlakozni kívánó országokban jelenlévõ, valamint az EU által nyújtott energiatámogatásokat. A támogatás meghatározásának nehézségei, valamint a támogatás mérésének problémái miatt a tanulmányban kimutatott adatok nem tekinthetõk teljes körûnek, de jól jelzik a probléma nagyságát. Az azonosított támogatások legnagyobb része adómentesség és adókedvezmény. Ezek két fõ csoportra bonthatók: a szociális okokból bevezetett támogatásokra (általában a háztartásoknak nyújtott általános forgalmi adó kedvezmény) és azokra, amelyek célja, hogy megvédjék az ipart a nemzetközi versenyképesség elvesztésétõl. Az utóbbi gyakran kapcsolódik egy külön energiaadó és/vagy szén-dioxid-adó bevezetéséhez. A megújuló energiaforrások is részesülnek adómentességben, illetve adókedvezményben. Az adókedvezmény, illetve adómentesség jelentõs módja az olaj, a gáz és a villamos energia támogatásának. Számos esetben jelentõsek a közvetlen állami támogatások is. A K+F támogatások különösen fontos szerepet játszanak a nukleáris energia esetében. Bár a széntermelés közvetlen támogatása egész Európában csökkenõben van, Németországban még mindig jelentõs mértékû. A megújuló energia támogatása fokozódik. A csatlakozni kívánó országokban, különösen a volt szocialista gazdaságokban a támogatások általában leépültek vagy leépülõben vannak. Fontos megemlíteni az ipar által a háztartásoknak nyújtott kereszttámogatás fokozatos megszûnését. Kiemelt figyelmet kell szentelni azon nem elhanyagolható állami támogatásoknak, amelyek elõnyben részesítenek egyes energiafajtákat másokkal szemben. Ilyen támogatási forma az, hogy az energiatermelõk és -fogyasztók gyakran nem fizetik meg az általuk okozott károkat, így például a környezetszennyezést, a baleseteket vagy a nukleáris kockázatot. (Néhány esetben ilyen az olajszivárgás és a nukleáris baleset nemzetközi egyezmények rendelkeznek az elkövetõ korlátozott felelõsségérõl.) A környezetvédelem fontos tárgyát képezi a vállalatok és magánszemélyek helyett a társadalom által viselt, ún. külsõ költségek elemzése. Az említett tanulmány kimondja, hogy a villamosenergia-termelés külsõ költségeinek csak kis részét fedezik az energiaadók az EU-ban. A meg nem fizetett külsõ költség a fosszilis energiahordozókból elõállított villamos energia esetében durván 50 milliárd euróra becsülhetõ évente. Az energia külsõ költségei Egyre elfogadottabbá válik, hogy az energiatermelésben a tüzelõanyag és a technológia megválasztásánál figyelembe kell venni a belsõ költségek mellett azok külsõ költségeit is. (Externális, vagyis külsõ költségeknek tekintjük azon károkat, amelyek nem tükrözõdnek az energia piaci árában, mint például a levegõ, a víz és a talaj szennyezésébõl eredõ egészségkárosodás, a természet megbolygatása, fajok elvesztése, a táj rongálása stb.) Ezt a gondolatot már számos EU-dokumentum tükrözi, többek között az 5. Környezetvédelmi Akcióprogram, a növekedésrõl, versenyképességrõl és foglalkoztatásról szóló úgynevezett Fehér Könyv, az energiáról szóló Fehér Könyv, Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetõségei 287 koltm10.p65 287

2 valamint az EU energiapolitikáját taglaló Zöld Könyv, ami az energiapolitika és a környezetpolitika központi feladatává teszi az externális költségek internalizálását, vagyis az árakba történõ beépítését. Ennek nélkülözhetetlen elõfeltétele azonban egy EU-szintû közös törekvés az energia externáliáinak számszerûsítésére és az eredmények közvetítésére a politika és a döntéshozók számára. Az Európai Bizottság 1991 és 1995 között megtette az elsõ lépést az említett cél felé: kidolgozott egy módszert az energiatermelés externáliáinak értékelésére a JOULE I Kutatási és Fejlesztési Program keretein belül az ExternE Projektben. A következõ lépésben a JO- ULE III keretein belül létrejött egy adathalmaz az externális költségekrõl tüzelõanyagonként, technológiánként és országonként csoportosítva. Annak ellenére, hogy további kutatások szükségesek a becslések javítására, ez az elsõ átfogó kísérlet az EU villamosenergiatermelés külsõ költségeinek meghatározására. Az externáliák csökkentésének számos módja van az új technológiák kifejlesztésétõl a pénzügyi eszközökön át az emissziós határértékek felállításáig. Az externáliák kutatásának célja, hogy számszerûsítse a károkat annak érdekében, hogy racionális döntések szülessenek: a döntéshozók felmérjék az externáliák csökkentésének költségeit és hasznait egyaránt, összehasonlítsák a különbözõ energiarendszereket, internalizálják az energia externális költségeit. A kutatás eredményei A villamosenergia-termelés legfõbb externáliáit a levegõszennyezõk okozzák, úgymint a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a por. Ezen szennyezõk hatása átterjed a határokon, ezért a legtöbb európai országban fõ problémává lépett elõ. A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedõ levegõszennyezésrõl szóló évi genfi egyezmény és más nemzetközi egyezmények, amelyekhez Magyarország csatlakozott, elõirányozzák a légszennyezõ anyagok csökkentését. Az Európai Unió maga is kísérletet tesz ezen szennyezõk mérséklésére különbözõ stratégiákon keresztül, például emissziós határértékek megállapításával, illetve gazdasági eszközökkel. Minden esetben fontos meghatározni a kibocsátás csökkentésére irányuló törekvések hasznát, vagyis az elkerült károkat, illetve kiértékelni az alkalmazott intézkedések hatékonyságát. A levegõszennyezés kárai közül a legjelentõsebbek az emberi egészségben okozott károk (az éghajlatváltozás kárai mellett), tehát az adatokat legfõképpen ez határozza meg. Az érintett lakosság kárai függnek az adott helytõl, ezért az eredmények még országon belül is különbözhetnek, így egy országra jellemzõ érték nem várható. A vizsgált terület határán lévõ országokban, így Svédországban, Finnországban, Görögországban, a kárt alulbecsülhették a szomszédos országokba, országokból átterjedõ szennyezés becslésének nehézsége miatt. A kutatók mindenesetre megpróbálták korrigálni ezt a torzító tényezõt. A tenger mellett fekvõ országokban valószínûleg alacsonyabbak a károk, mert a szennyezés egy része a tengerbe kerül (ezt még nem tudták számszerûsíteni). Az energia externáliái nagymértékben függnek a különbözõ ipari tevékenységek kibocsátásától is. A levegõszennyezõk által okozott károk Nyugat-Európában c. 1. táblázat az említett legfõbb levegõszennyezõk által okozott károkat értékeli. A nitrogénoxid-szennyezés esetén a modell (EcoSense) a nitrátokon keresztül kifejtett káros hatást számítja. Az ózonon keresztüli hatás becslése sokkal bonyolultabb. Egy elõzetes becslés szerint (ExterneE Core Project) az ózon okozta kár egész Európára nézve átlagosan euró/tonna kibocsátott NO x. A táblázatból láthatjuk, hogy a legmagasabb értékeket, vagyis károkat a sûrûbben lakott országokban becsülték, elsõsorban Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Belgiumban, hiszen ezekben az országokban az adott területre jutó érintettek száma magasabb. A következõkben az egyes energiahordozók életciklusa során keletkezett károk, külsõ költségek részletezésére kerül sor a 2. táblázat adatai alapján. Szén Néhány esetben az EU országai az EU-n kívüli országokból importálnak szenet, ami azt jelenti, hogy a szén bányászatának és szállításának kedvezõtlen környezeti hatásai nem az EU-ban jelentkeznek. A kolumbiai, dél-amerikai és dél-afrikai szén sokkal tisztább, mint az európai, például a lengyel, melynek sajátosságai miatt jelentõsebb környezetkárosító hatása van. Ezeket a különbségeket számba vették a károk becslésénél. (Itt azonban megjegyeznénk, hogy ismerve a harmadik világra jellemzõ technológiai és munkakörülményeket, a számítás globális környezetvédelmi és etikai szempontból egyaránt megkérdõjelezhetõ.) A szén felhasználásánál a legnagyobb kár az energiatermelés során a légkörbe kibocsátott szennyezõ anyagokból származik. Jelentõs még a szénbányászatban a munkahelyi balesetek elõfordulása. Külszíni fejtés esetén és a fejlettebb technológiát használó országokban kisebb a baleseti arány. A belga szakértõk figyelembe vették a szén vízi úton való szállításának környezeti kárait is, de csak a parti szakaszokon. A légköri kibocsátást meghatározza a szén összetétele és az alkalmazott égetési technológia. A legtöbb esetben a szén alacsony kéntartalmú, de vannak módszerek a kén és a nitrogén kivonására is. 288 Levegõ Munkacsoport, 2003 koltm10.p65 288

3 1. táblázat: A levegõszennyezõk által okozott károk Nyugat-Európában (euró/1 tonna kibocsátott szennyezõanyag) Lignit A lignit felhasználása nagyon hasonlít a szénéhez. A legnagyobb különbség az, hogy a lignit esetében kisebb energiatartalma miatt a nagy távolságra történõ szállítás nem gazdaságos, ezért az erõmûvek közel vannak a lignitbányákhoz. A másik nagy különbség a szén és a lignit között, hogy a lignit külszíni fejtésû, ezáltal keve- sebb a munkahelyi baleset. (Ugyanakkor az okozott tájsebek a bezárás után sokszor nem, vagy csak igen költségesen és hosszú idõ alatt javíthatók ki.) A lignit alapú energiatermelés esetén ugyanúgy a légköri emisszió okozza a legnagyobb problémákat. A tüzelõanyagok közül fajlagosan a lignit fokozza leginkább a globális felmelegedést a kisebb energiatartalomból eredõ nagyobb széndioxid-kibocsátásával. 2. táblázat: Nyugat-Európában alkalmazott energiaforrások és azok által okozott károk Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetõségei 289 koltm10.p65 289

4 Tõzeg Tõzeget tüzelõanyagként Európában csak néhány országban használnak, habár ezekben az országokban jelentõs szerepe van a villamosenergia-termelésben (Írországban 11%-os, Finnországban 9%-os arányt képvisel). Fosszilis energiahordozóként tartják számon, de eltérõ jellemzõkkel bír. Alacsony a fûtõértéke, magas a nedvességtartalma, alacsony a sûrûsége és a kitermelése is speciális. A magas nedvességtartalom miatt fejlett égetési technológiát igényel. A legfõbb károk a légköri kibocsátásból, a szállításból és a tõzeg elõkészítése és betakarítása során keletkezõ ökológiai (egyedi élõhelyek eltávolítása) és vizuális károkból adódnak. Az energiatermelés fázisában a széndioxid-kibocsátás nagyon magas a tõzeg jellemzõi miatt. A szállításból eredõ kibocsátás szintén magasabb, mint más tüzelõanyagoknál. Gáz A gáz felhasználása során a legjelentõsebb kár az energiatermelés légköri kibocsátásából származik, habár a kitermelés és a szállítás is együtt jár némi emisszióval, fõként az Oroszországból elavult vezetéken érkezõ gáz esetében. A fontosabb kibocsátott szennyezõanyagok az NO x, CO, CH 4. Ugyanakkor az egységnyi energia elõállítására jutó CO 2 -kibocsátás jóval kisebb, mint a többi fosszilis tüzelõanyagnál, az SO 2 -kibocsátás pedig elenyészõ. Néhány esetben fontos még a gázkutatás és -kitermelés során a tenger szennyezése, bár ezt igen nehéz megbecsülni. A vezetékeknél bekövetkezõ baleset kockázatával is számolni kell. A legnagyobb károkat Olaszországban és Franciaországban okozza a földgáz-felhasználás az érintett terület nagy népsûrûsége miatt, a legkisebb kár Görögországban keletkezik. Kõolaj A kõolajat tartályokban, illetve vezetéken szállítják, ami környezetszennyezéssel járhat. Az olajfinomítás is jelentõs szennyezéssel jár, ez természetesen függ a nyersolaj jellemzõitõl is (kéntartalom stb.). A legnagyobb szennyezést azonban a többi fosszilis energiahordozóhoz hasonlóan itt is az energiatermelés során keletkezõ légszennyezés jelenti. Az olaj kutatása (fúrása) és kitermelése, illetve szállítása során jelentkezõ vízszennyezéssel is számolnunk kell. Nukleáris energia A nukleáris energia használata során jelentõs a bányászat és a feldolgozás során a radioaktív kibocsátás. Számításba kell venni a balesetek kockázatát és az energiatermelésen kívüli tevékenységek energiafelhasználásának légszennyezését is. Az országok hatáselemzései elsõsorban a radiológiai hatásokat vizsgálták az alkalmazottakon és a lakosságon, beleértve a halálos és a nem halálos rákbetegségeket és az örökletes hatásokat. Emellett értékelték az alkalmankénti halálos kimenetelû, illetve kisebb-nagyobb sérüléssel járó baleseteket. Figyelembe vették a nem radioaktív szennyezés kedvezõtlen hatásait is az egészségre, az anyagokra, az ökoszisztémára és a globális felmelegedésre. A Nyugat-Európában alkalmazott energiaforrások és azok által okozott károk c. következõ táblázatból látható, hogy az okozott károk elég alacsonyak, különösen az energiatermelés szakaszában. Az energiatermelésen kívüli tevékenységek egészségre és a globális felmelegedésre gyakorolt hatása jelentõsebb. A radioaktív kibocsátás hatásai nehezen számszerûsíthetõk, ráadásul hosszú távú hatásai miatt nem mindegy, hogy milyen diszkontrátát alkalmazunk. A számítások szerint a baleseti kockázat externáliái alacsonyak a módszer fejletlensége miatt. A nukleáris energia külsõ költségeinek megítélése nagyon összetett, ezért további kutatások szükségesek megbízható adatok nyeréséhez. Biomassza Habár a biomassza elégetése a fosszilis tüzelõanyagokhoz hasonlóan történik, a biomassza eltérõ tulajdonságai miatt az okozott károk kisebbek. Alacsonyabb a széndioxid- és a kéndioxid-kibocsátás az utóbbi azért, mert a biomassza kéntartalma szinte elhanyagolható. Az emisszió természetesen függ a biomassza eredetétõl, összetételétõl és az alkalmazott technológiától is. Spanyolországban például azért olyan magas az externális költség, mert az erdei maradványokat lignittel együtt égetik. A biomassza alkalmazásakor leginkább NO x és illékony szerves vegyületek (VOC) kerülnek a levegõbe. Mennyiségük a tüzelõanyagon és a technológián múlik. A fejlett technológiák, mint a gázosítás vagy a fluidágyas égetés jelentõsen csökkenthetik az NO x emissziót. A károk nem kizárólag az energiatermelés fázisában keletkeznek. Jelentõs terhelést jelent az utakon a biomassza szállítása. Kis energiatartalma miatt ugyanis nagy mennyiségek szükségesek. Ökológiai problémákat okozhat a biomassza eltávolítása a termõterületrõl, fõként ha a gyûjtést nem megfelelõen végzik, és tápanyagot vonnak el a talajtól vagy növelik az eróziót. Általánosságban azonban elmondható, hogy a biomassza használata tüzelõanyagként kisebb károkat okoz, kevesebbet, mint a földgáz. Tisztább technológiák alkalmazása esetén még jobban csökkenthetõ a szennyezés. Az externália legnagyobb része az energiatermelés 290 Levegõ Munkacsoport, 2003 koltm10.p65 290

5 során kibocsátott nitrogén-oxidokból és porból származik, a járulékos tevékenységek is kisebb mértékben ugyan, de fõként a levegõt szennyezik. A globális felmelegedésre csak kis hatással van a biomassza energetikai célú felhasználása. A biomassza keletkezésekor viszont szén-dioxid kerül kivonásra a légkörbõl, tehát a széndioxid esetében itt nem a bruttó, hanem a nettó kibocsátást kell figyelembe venni. Vízenergia A fosszilis energiahordozókkal ellentétben a víz mint energiaforrás esetében a legfõbb károk a vízerõmû megépítésébõl és lebontásából származnak. Vízenergia elõállításánál a károk lokálisak, tehát a helyi környezetben keletkeznek, és nagy különbségek vannak attól függõen, hogy milyen helyet, méretet és technológiát választunk. A vízerõmû telepítése és üzemeltetése ökológiai károkkal jár, az építése pedig szennyezõanyag-kibocsátással. Károk keletkezhetnek a folyó ökoszisztémájában a víz folyásának megváltozása, illetve a mesterségesen kialakított gátak által. Ezek a hatások magukba foglalják a vízminõségben, a hidrológiai rendszerben, a régió flórájában és faunájában bekövetkezõ változásokat is. Fontos szempont a tájkép és a pihenési lehetõségek megváltozása, a populációk áttelepítése, a föld elvonása. Ezek a hatások még nagyobbak a víztározók esetében, mivel elönthetik a völgyeket. A vízerõmûveknek azonban kedvezõ hatásuk is lehet, például szabályozzák a közlekedést a folyón és megelõzhetik az árvizet. A víztározók pedig öntözõvizet szolgáltatnak. Egyes esetekben problémát jelenthetnek a száraz évszakok, több éves száraz periódusok, amelyek bizonytalanná teszik a termelt energia mennyiségét. A károkat az egyes országokban másként mérték fel, ezért az adatok nehezen összehasonlíthatók. Ausztria esetében például a szakértõk csak a hasznokat vették számításba, Portugáliában sem számszerûsítették az ökológiai károkat és a pihenési lehetõségek megváltozását. Szélenergia Szélenergia elõállítása esetében a szélerõmûvek építésénél és mûködtetésénél keletkeznek környezeti károk. Légköri szennyezés például nem a mûködtetés fázisában lép fel, hanem a szélerõmûvek létesítésénél. A vízenergiához hasonlóan a szélenergia is leginkább a helyi környezetben okoz károkat. A károk mértéke fõként a szélerõmûvek elhelyezkedésétõl függ. Görögország és Anglia szélfarmjai például elég közel vannak a sûrûn lakott területekhez, így nagyobb a külsõ költségük, mint a dániai elhagyatott szélfarmoknak. Ha egy kwh-ra vetítjük a károkat, úgy egy jó széljárású területen kevesebb kár keletkezik (például Dániában, Angliában). Általánosságban elmondhatjuk, hogy a szélenergia externáliája kicsi, a legkisebb a vizsgált energiahordozók között. A zaj és a természeti kép megváltozása a legszámottevõbb kár, ami csökkenthetõ, ha a lakosságtól távol, illetve egyébként sem nagy természeti értékkel rendelkezõ területen helyezzük el a turbinákat. Jelentõs lehet a kedvezõtlen hatása a madárvilágra, fõleg ha számottevõ madárfaj él a környéken, vagy ha a madarak költözésének útvonalába esik. A földhasználatot és az elektromágneses interferenciát elhanyagolhatónak tartják az országtanulmányok. A vízenergia és a szélenergia esetében nem lehet egy átlagkárt meghatározni, tulajdonképpen minden helyszín külön értékelendõ. Fotovoltaikus energia (napenergia) A napenergiából történõ villamosáram-termelés megítéléséhez életciklus elemzést kell végeznünk, mivel környezetterhelésrõl nem az energiatermelés fázisában beszélhetünk. Az ExternE Projektben csak német esetek számszerûsítése található. Levegõszennyezés, pontosabban kén-dioxid-, nitrogénoxid-, por-, széndioxid- stb. kibocsátás a szükséges berendezések gyártásánál és beszerelésénél keletkezik. A gyártás során emellett sokféle anyag kerül a környezetbe, úgymint szilikon, vörösréz stb. A táblázatból kitûnik, hogy a keletkezett károk alacsonyak, habár magasabbak, mint a szélenergia esetén a gyártási légszennyezés miatt. Vizuális kárt nem számoltak fel, mivel a lakosság nagymértékben elfogadja ezt az új technikát. Hulladékégetés A hulladékot összegyûjtik és elszállítják a rendeltetési helyére, ahol szétválogatják újrahasznosítható, komposztálható és égethetõ hulladékra. Hulladékégetésnél a legjelentõsebb externália az energiatermeléskor keletkezõ levegõszennyezés, ahol sok esetben külön veszélyt jelent a dioxinok és furánok kibocsátása. A szennyezés kedvezõtlen hatását még fokozza, hogy általában sûrûn lakott területek közelében helyezkednek el az égetõk. A szemétégetõkkel szembeni lakossági ellenállás miatt is meglehetõsen szigorú szabályok vonatkoznak az égetõkre, a megengedett levegõszennyezés nagyon kicsi. Számolni kell továbbá a szállítás okozta útkárokkal és balesetekkel, mivel a hulladék alacsony sûrûsége miatt rengeteg kilométert futnak a szállítók. Figyelembe kell venni még az okozott zajt és a kellemetlen szagot, ami csak a közvetlen közelben élõket érinti. A hulladék energiaforrásként való felhasználása fajlagosan igen jelentõs károkkal jár az energiatermelés ala- Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetõségei 291 koltm10.p65 291

6 csony hatékonysága miatt. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ezek a létesítmények elsõsorban a hulladék eltüntetésére szolgálnak, ezért az eredményeket nem feltétlenül lehet összevetni a többi energiaforrás okozta károkkal. Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy az EU álláspontja szerint elsõsorban a hulladék keletkezését kell elkerülni. Az ExternE kutatás értékelése A 2. táblázat adatai a felsorolt országok szakértõi csoportjaitól származnak. Egyes országok táblázati adatai csak néhány esettanulmány eredményeinek összesítését tartalmazzák, így kisebb a megbízhatóságuk. Fõként a nukleáris és a vízenergiára vonatkozó becslések ellentmondásosak (sokan más országok és helyek eredményeit vették át). Az egyes országok energiatermelésének externáliáit nehéz összemérni, mert különbözõ tüzelõanyagokat, technológiákat, szennyezés-csökkentési eljárásokat alkalmaznak, és eltérõek a nemzeti érdekeik is. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a fosszilis tüzelõanyagok, fõként a szén, a lignit és az olaj okozza a legnagyobb károkat. A földgáz kivételt képez, mivel az elõzõekhez képest viszonylag alacsonyak a külsõ költségei. A megújuló energiaforrások alacsony értékei a széndioxid-mentességükbõl és a minimális szennyezõanyag-kibocsátásukból erednek. Nem igaz ez a biomassza-felhasználás esetében, mert a por és NO x kibocsátása viszonylag nagy károkat okoz. Érdekességként kiemelhetõ, hogy a szén felhasználásának becsült külsõ költsége körülbelül 50 euró/mwh, ami közel azonos, ha nem több a belsõ költségénél. A földgáz, amit tiszta tüzelõanyagként szoktak emlegetni, is okoz nem elhanyagolható károkat, externális költsége körülbelül 10 euró/mwh. Megjegyzendõ, hogy a kapcsolt energiatermelés hatékonyabb, és a felosztott kár sokkal alacsonyabb, mint a kizárólagos villamosenergiatermelésnél. A kapcsolt villamos energia és hõ termelésénél nagy gondot okoz, hogy a külsõ költségeket szét kell osztani a villamos energiára és a hõre. A nyugat-európai villamosenergia-szektor összesített externális költsége, amint a 3. táblázatból kiderül, a legtöbb országban a GDP 1%-át is meghaladja. Ez elég magas ahhoz, hogy befolyással legyen az energiapolitikai döntésekre. (Habár itt meg kell jegyezni, hogy a becslések még sok bizonytalanságot tartalmaznak. További kutatások szükségesek különösen az éghajlatváltozás okozta károk és a levegõszennyezés miatt az emberi egészségben keletkezõ károk kiszámítására. A globális felmelegedés kárainak becslése igen komplex feladat és az eredmények jelentõsen befolyásolhatják a fosszilis energiahordozók megítélését negatív irányba.) 3. táblázat: Az elõállított villamos energia mennyisége és externális költségei Nyugat-Európában, euró/mwh (összesített táblázat) n.a.: nincs adat ng: elhanyagolható 292 Levegõ Munkacsoport, 2003 koltm10.p65 292

7 Az eredményekre hatással van az is, hogy az emberi élet értékét hogyan határozzuk meg. Nemzetközi vita folyik errõl. Az ExternE tanulmányban két módszert alkalmaztak erre, az ún. Statisztikai Élet Értékét és az Elvesztett Életévek Értékét. Az összesített adatokat a bizonytalanságok ellenére használhatjuk háttérinformációként. Ezek a háttérinformációk nagyon hasznosak lehetnek gazdasági ösztönzõk tervezésénél, például környezetvédelmi adók bevezetésénél, illetve a megújuló energia támogatásának megítélésénél, valamint fontos szerepet játszhatnak az energia-tervezésben, egyes megoldások költség haszon elemzésénél vagy különbözõ energia alternatívák közötti választásnál. A tanulmányok eredményei azt mutatják, hogy a tisztább technológiák, úgymint a megújuló energia, a gáz vagy a szennyezést mérséklõ technológiák szociális szempontból mindig kifizetõdõbbek, habár környezeti hasznaikat még nem teljesen becsülték meg. Az ExternE kutatások is igazolják a Levegõ Munkacsoport azon álláspontját, hogy Magyarországon is szükséges az energiatermelés- és felhasználás külsõ költségeinek mielõbbi és minél pontosabb meghatározása, valamint ezek eredményeinek széles körû ismertetése és 4. táblázat: A villamos energia termelésének környezeti és egyéb nem termelési jellegû költségei az EU-ban Forrás: Externalities of Energy. Vol. 10, National Implementation. European Commission, figyelembe vétele a döntések meghozatalánál. A kutatások azt a nézetünket is alátámasztják, hogy környezetvédelmi és gazdasági okokból egyaránt célszerû megkezdeni a külsõ költségek fokozatos és megfelelõ kompenzációval történõ beépítését az árakba. Az ExternE program eredményei szerint egy nukleáris balesetnél a legrosszabb esetet tekintve a legnagyobb külsõ költség körülbelül 83 milliárd euróra tehetõ. Annak köszönhetõen, hogy egy ilyen baleset bekövetkezési valószínûsége rendkívül alacsony, illetve a diszkontálás miatt, ami egy jövõbeni kárhoz alacsony jelenértéket rendel, az ExternE mindössze 1 milliárd euró körü- 5. táblázat: Az energiatámogatások (pénzkifizetések, adókedvezmények, adómentességek) mértéke az EU-ban és a tagországokban (millió euró/év) Megjegyzés: Villamos energia esetében csak az elsõdleges erõforrásokra vonatkozó támogatást tartalmazza Az államháztartás ökoszociális reformjának szükségessége és lehetõségei 293 koltm10.p65 293

8 6. táblázat: A szélesen értelmezett energiatámogatás becslése az EU-ban (millió euró/év) A támogatás jellege Fosszilis tüzelõanyagok Atomenergia > Közvetlen pénzügyi támogatás és adókedvezmények 0 Megújuló energia >240 > 0 Nemmegfizettetett külsõ költségek ± > 700 >20000 ±600 M últbéli támogatások öröksége n.a. ± 8500 n.a. Kedvezõ bánásmód ±1000 Teljes összeg > > >4000 lire becsüli évente a szóban forgó externális költséget az egész EU-ra nézve (4. táblázat: A villamos energia termelésének környezeti és egyéb nem termelési jellegû költségei az EU-ban ). Más vizsgálatok sokkal magasabb értékekhez jutottak. Az Eurostat (2000) számításai szerint a nukleáris baleseti kockázatból adódó külsõ költség az EU-ra nézve évente 20 milliárd euró. Az atomenergia életciklusának többi részével is számolva még magasabb eredményeket kapunk. A becslések bizonytalanságai ellenére megállapíthatjuk, hogy az árakba be nem épített költségek mértéke jelentõs. A szerzõk szerint pontosabb és megbízhatóbb adatokat kaphatnánk errõl a közvetett támogatásról ami még jobban érzékeltetné a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági beruházások jelenlegi hátrányos helyzetét, ha készülne egy tanulmány, amely a következõ kérdésre adná meg a választ: Ha az energiatermelõk és az energiafogyasztók teljes mértékben felelõsek lennének az általuk okozott, említett károkért és kockázatokért, és ezt felelõsségbiztosítással kellene fedezniük, mekkora lenne a biztosítás mértéke? Piactorzító támogatások A hagyományos energiaforrások továbbra is hasznot húznak a múltbólkapott támogatásokból (pl. az állami tulajdon miatt államilag finanszírozott hosszú távú beruházásokból), amelyeknek következtében alacsonyabbak az árak. Meg kell vizsgálni azokat a jogi intézkedéseket, amelyek gondoskodnak egyes energiafajták kedvezõ elbírálásáról. Ez különösen a megújuló energiaforrásokra érvényes. A már említett Amszterdami Szabadegyetem Környezetvédelmi Intézetében nemrég elkészült tanulmány az EU-ban és a tagországaiban meglévõ azon energiatámogatásokat is vizsgálja, amelyeket a közvetlen pénzkifizetések, az adókedvezmények és adómentességek tesznek ki. A tanulmány eredményeit az 5. táblázat foglalja össze, amely a legfrissebb elérhetõ adatokon alapszik (általában az 1990-es évek végére vonatkoznak). Ha csak a pénzátutalásokat és az adócsökkentéseket tekintjük, arra a következtetésre jutunk, hogy a megújuló energiaforrásoknak nyújtott teljes támogatás mértéke az EU-ban és az egyes tagországokban lényegesen kisebb, mint a fosszilis energiaforrások támogatása és valószínûleg kevesebb, mint egyedül a nukleáris energiának adott támogatás. A múltbeli támogatások máig ható örökségét és a jogi szabályozás ( kedvezõ bánásmód ) által biztosított rejtett támogatások mértékét még nehezebb pénzben kifejezni, mint a 4. és 5. táblázatban összegzett támogatásokét, mégis történtek erre kísérletek, ahogy ez a 6. táblázatban látható. A táblázat egyértelmûen bemutatja a hagyományos energiafajtákra adott hatalmas méretû támogatást. Egy liberalizálódó európai energiapiacon szükség van a támogatások okozta piactorzítás felmérésére. Mindemellett a hagyományos energiaforrásoknak nyújtott pénzügyi segítség gátolhatja a széndioxid-csökkentésre, valamint a megújuló energia használatának növelésére irányuló törekvések megvalósítását. Egy támogatási reform keretében meg kell szüntetni azokat a támogatásokat, amelyek egyáltalán nem járulnak hozzá az energiaszektor fenntartható fejlõdéséhez, vagy nem hatásosak és nem hatékonyak e cél elérésében. Tanyi Anita 1 Frans Oosterhuis: Energy Subsidies in the European Union. Institute for Environmental Studies (IVM), Vrije Universiteit Amsterdam, július 294 Levegõ Munkacsoport, 2003 koltm10.p65 294

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén 11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert

Részletesebben

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 2002 K Ö R N Y E Z E T I J E L E N T É S MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. TARTALOM Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4.

Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4. EURELECTRIC AZ EURÓPAI ENERGETIKA DÖNTŐ JELENTŐSÉGŰ ÚTELÁGAZÁSNÁL Az államok és kormányok vezetőinek címzett megállapítások Brussels, 2011. február 4. Az EURELECTRIC üdvözli a megnövekedett figyelmet mely

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár

Részletesebben

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest Budapest, 2006. szeptember 14. Tisztelt Miniszter Úr! Ismételten szeretnénk felhívni a figyelmét egy olyan

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök

Mielőbbi válaszát várva, üdvözlettel: Lukács András elnök Dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest Budapest, 2006. szeptember 14. Tisztelt Miniszter Úr! Ismételten szeretnénk felhívni a figyelmét egy olyan

Részletesebben

A közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai

A közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai Dr. Tánczos Lászlóné - Dr. Bokor Zoltán A közlekedés társadalmi költségei és azok általános és közlekedési módtól függő hazai sajátosságai Az EU több kutatási programja foglalkozik a közlekedés társadalmi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások

Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások DR. POMÁZI ISTVÁN Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások Egy adott ország környezetállapotát és környezetpolitikáját számos természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális tényező

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

IP & EUSS. Indikátorprotokollok Környezetvédelem (EN) Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés

IP & EUSS. Indikátorprotokollok Környezetvédelem (EN) Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés SS Indikátorprotokollok Környezetvédelem (EN) Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés 2000-2009 GRI verziószám 3.0/SS végleges verzió SS Környezetvédelem Teljesítményindikátorok Szempont:

Részletesebben

Környezetvédelmi 2013.

Környezetvédelmi 2013. Környezetvédelmi NyilatkozaT 2013. Tartalomjegyzék 1. A telephely bemutatása 3 2. A szervezet bemutatása 4 Környezetvédelmi Nyilatkozat 2013. GEOSOL Kft. Székhely: H-3273 Halmajugra, külterület 07/130

Részletesebben

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései

A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései A magyar energiapolitika prioritásai és célkitűzései Horváth Zoltán főosztályvezető, Energiagazdálkodási és Bányászati Főosztály Magyar Vegyipari Szövetség 2016. május 26-i rendes évi Közgyűlése 1. Energiaügyért

Részletesebben

Megújuló energia piac hazai kilátásai

Megújuló energia piac hazai kilátásai Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal 1 Tartalom Az energiapolitika releváns célkitűzései EU direktívák a támogatásról Hazai támogatási rendszer Biomassza

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai

A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Zöld Gázvagyon Biogáz-hasznosítás Magyarországon Budapest, 2012. november 27. A megújuló energiák fejlődésének lehetőségei és akadályai Dr. Molnár László ETE főtitkár Primerenergia fogyasztás a Világban

Részletesebben

A közlekedési externáliák beszámításának társadalmi és gazdasági hatásai

A közlekedési externáliák beszámításának társadalmi és gazdasági hatásai A közlekedési externáliák beszámításának társadalmi és gazdasági hatásai Több mint 1000 milliárd forinttal javulna a közjólét Magyarországon évente, ha a közúti közlekedés által okozott környezeti és egészségi

Részletesebben

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk

A növekedést, foglalkoztatottságot és a versenyképességet meghatározó tényezõk hanem egyes helyeken koncentrálódnak (1.7 térkép). Ezeken a területeken meg kell tisztítani a környezetet és meg kell akadályozni a további károk okozását. De nem kevésbé fontos az sem, hogy meg kell elõzni

Részletesebben

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MUNKAPÉLDÁNY a Kormány álláspontját nem tükrözi Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 Budapest, 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT

MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT LEVEGÔ MUNKACSOPORT, 2006 AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? 2 AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT 2006

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.21. COM(2014) 285 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A nehéz gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére

Részletesebben

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a termékadatlap

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.24. COM(2013) 17 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Tiszta energiák

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei

A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei A mezõgazdaság gazdaságstruktúrája és jövedeleminformációs rendszerei Dr. Kapronczai István PhD, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese E-mail: kapronczai@akii.hu Az EU-csatlakozást megelőző-,

Részletesebben

Liberális energiakoncepciótlanság

Liberális energiakoncepciótlanság Liberális energiakoncepciótlanság A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon c. tanulmányának bírálata. Összefoglalás. A tanulmány

Részletesebben

Energetikai pályázatok

Energetikai pályázatok Energetikai pályázatok Mészáros Géza GOND-OLD Tanácsadó Bt. Energia és versenyképesség konferencia 2005. Február 24. Tartalom A pályázati támogatások háttere Hazai források EU források Pályázási tanácsok

Részletesebben

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

BIOMASSZA ANYAGISMERET

BIOMASSZA ANYAGISMERET BIOMASSZA ANYAGISMERET Rátonyi, Tamás BIOMASSZA ANYAGISMERET: Rátonyi, Tamás Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Tartalom... v 1. 1.A biomassza

Részletesebben

A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016

A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016 A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016 A Reális Zöldek Klub fontosnak tartja a természet és a környezet állapotának megőrzését és ápolását, ugyanakkor

Részletesebben

VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE!

VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE! VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE! Az Európai Beruházási Bank és az energia Háttéranyag újságírók számára Az Európai Beruházási Bank (EIB) most dönt jövőbeni energiapolitikájáról annak az ágazatnak a jövőjéről,

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében

Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Az Európai Unió INTERREG IVC program Waste to Energy elnevezésű projektjének keretében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél

Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 2. sz. 2006. p. 16 23. Racionális energiafelhasználás, energiatakarékosság Energiatakarékosság gazdasági épületek építésénél és üzemeltetésénél

Részletesebben

Új uniós tanulmány a környezetvédelmi szempontból káros támogatások reformjáról

Új uniós tanulmány a környezetvédelmi szempontból káros támogatások reformjáról Új uniós tanulmány a környezetvédelmi szempontból káros támogatások reformjáról A környezetvédelmi szempontból káros támogatások felülvizsgálatának és reformjának fontossága ma elfogadott tény. Egyre nagyobb

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.15. COM(2015) 642 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján (az üvegházhatást

Részletesebben

Budapest XIII. kerület. klímastratégiája

Budapest XIII. kerület. klímastratégiája Budapest XIII. kerület klímastratégiája 2011 2020 Tartalomjegyzék Bevezető...3 I. Célok és alapelvek...5 Kapcsolat az önkormányzat által már elfogadott koncepciókkal és stratégiákkal...7 II. Helyzetkép...8

Részletesebben

Kvasz Mihály. A megújuló energiák hasznosításának komplex környezeti elemzése

Kvasz Mihály. A megújuló energiák hasznosításának komplex környezeti elemzése Kvasz Mihály A megújuló energiák hasznosításának komplex környezeti elemzése doktori értekezés témavezető: Dr. Bulla Miklós CSc. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr Infrastrukturális Rendszerek

Részletesebben

Nyíregyháza-Oros depónia gáz hasznosítási projekt

Nyíregyháza-Oros depónia gáz hasznosítási projekt Nyíregyháza-Oros depónia gáz hasznosítási projekt Projekt terv dokumentum 2005. november Tartalomjegyzék 1 Általános információ...3 1.1 Projektgazda...3 1.2 Projekt partner...3 2 Projekt összefoglalása...3

Részletesebben

A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése. Megmérni a megmérhetetlent

A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése. Megmérni a megmérhetetlent A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése Megmérni a megmérhetetlent Definíció Az emberiség képes fenntarthatóvá tenni a fejlődést biztosítani, hogy a jelen szükségleteit kielégítse anélkül, hogy

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 1 A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Milyen lenne a klímatudatos lakás- és várospolitika? Beleznay Éva építész-várostervező HuGBC Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, alelnök

Milyen lenne a klímatudatos lakás- és várospolitika? Beleznay Éva építész-várostervező HuGBC Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, alelnök Milyen lenne a klímatudatos lakás- és várospolitika? Beleznay Éva építész-várostervező HuGBC Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, alelnök Problémák kiemelt témakörök Területhasználat Termőterületek,

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

Kling István igazgató Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Kling István igazgató Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Budapest, 2006. február 27. Kling István igazgató Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 8001 Székesfehérvár Pf. 137 Fax: 22/313-564

Részletesebben

2007. Augusztus. Általános vélemény

2007. Augusztus. Általános vélemény Az Energia Klub véleménye és javaslatai a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott Magyarország megújuló energia felhasználás növelésének stratégiájához 2007. Augusztus Általános vélemény

Részletesebben

Az emberiség egyik sorskérdése: az energia

Az emberiség egyik sorskérdése: az energia Az emberiség egyik sorskérdése: az energia Az előadás célja: 1.megmutatni az energiafogyasztás szerepét a társadalom alakulásában, 2.bemutatni a jelenlegi rendszerek tarthatatlanságát és veszélyeit, 3.körvonalazni

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését. Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 12.07.2004 COM(2004)472 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGANAK

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Energiaipar: a jég hátán is megél?

Energiaipar: a jég hátán is megél? OTDK-dolgozat 2015 Energiaipar: a jég hátán is megél? A szektor kereskedelmi engedélyes vállalkozásainak beszámolóelemzése az elmúlt évek tükrében Energy industry: can he always make do? The recent year

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is

Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is IPOSZ EMBLÉMA EU EMBLÉMA 1 Az üzleti együttműködés előmozdítása és segítségnyújtás a partnerkereséshez, ideértve a nemzetközi projekt irányítást is EU CSATLAKOZÁSRA FELKÉSZÍTŐ PROGRAMOK KISVÁLLALKOZÁSOKNAK

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.29. COM(2009)594 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe

ÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe ÖSSZEFOGLALÓ A kovácsüzemek és öntödék BREF (elérhető legjobb technika referencia dokumentum) a 96/61/EK tanácsi irányelv 16. cikke (2) bekezdése szerint végzett információcserét tükrözi. Az összefoglalót

Részletesebben

HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban. Előadó: Varga Géza

HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban. Előadó: Varga Géza Zöld szervezetek zöld üzletek Hőbontásos hulladékhasznosítás a XXI. században HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban Előadó: Varga Géza Kiemelt Üzletfejlesztési Menedzser Budapest,

Részletesebben

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Nemzetközi kereskedelempolitika: Protekcionizmus vs. szabadkereskedelem NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 10-1

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

NUKLEÁRIS ENERGIA: VELE VAGY NÉLKÜLE? Bajsz József MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

NUKLEÁRIS ENERGIA: VELE VAGY NÉLKÜLE? Bajsz József MVM Paksi Atomerőmű Zrt. NUKLEÁRIS ENERGIA: VELE VAGY NÉLKÜLE? Bajsz József MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A pénzügyi-gazdasági válság jelentôsen mérsékelte az energiafelhasználást. Bekövetkezett az, amire a világháború óta nem volt

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.

A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30. A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.) Általános megjegyzések Az EKFS nem tartalmaz konkrét célkitűzéseket,

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 5. szám 2011. 03.16.

ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 5. szám 2011. 03.16. ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 5. szám 2011. 03.16. EU Hírek Zöld út az európai uniós szabadalmi rendszernek Jogszabályjavaslat a cégnyilvántartások összekapcsolására Az európai fogyasztók nagyobb bizalommal fordulnak

Részletesebben

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. november 19. Az előadás tartalma I. Hazánk klíma- és energiapolitika

Részletesebben

Korszerű szénerőművek helyzete a világban

Korszerű szénerőművek helyzete a világban Korszerű szénerőművek helyzete a világban Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének negyedik előadásán az érdeklődők a szénalapú energiatermelés világban elfoglalt helyéről, napjaink és a

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás helyzete néhány új és leendő EU-tagországban

A hulladékgazdálkodás helyzete néhány új és leendő EU-tagországban KÖRNYZETGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodás helyzete néhány új és leendő EU-tagországban Tárgyszavak: hulladékgazdálkodás; rendszer; Kelet-Közép-Európa; Bulgária; Litvánia; Lengyelország; Szlovákia; Románia.

Részletesebben

Partnerséget építünk. Példák az energiatudatos építészetre

Partnerséget építünk. Példák az energiatudatos építészetre Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget építünk Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért HUSK/1001/1.1.2/0046- SUSTAIN Példák az energiatudatos építészetre

Részletesebben

7. Energiatermelés rendszere

7. Energiatermelés rendszere Energetika 73 7. Energiatermelés rendszere Az energiatermelés az emberrel összefüggő fogalom. Az ember energetikai szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenység. Az energiatermelés során az ember

Részletesebben

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

PRIMER. A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE

PRIMER. A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE PRIMER A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE 2 TARTALOMJEGYZÉK Pont oldal 1. Bevezető 3. 2. Városunk távhőszolgáltatása 4. 3. A távhőszolgáltató rendszer fejlesztésének feladatai

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG KKK FŐIGAZGATÓSÁG KÖZÖS KUTATÓINTÉZET Technológiai Jövőkuatási Intézet

EURÓPAI BIZOTTSÁG KKK FŐIGAZGATÓSÁG KÖZÖS KUTATÓINTÉZET Technológiai Jövőkuatási Intézet EURÓPAI BIZOTTSÁG KKK FŐIGAZGATÓSÁG KÖZÖS KUTATÓINTÉZET Technológiai Jövőkuatási Intézet A környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése Referenciadokumentum a nagy mennyiségű szervetlen vegyi

Részletesebben

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiapolitikai aktualitások A 2007-2020 időszakra szóló új

Részletesebben

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben