NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN"

Átírás

1 Nemzetközi kereskedelempolitika: Protekcionizmus vs. szabadkereskedelem NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley,

2 Előzetes A szabad-kereskedelem mellett szóló érvek A szabad-kereskedelem ellen szóló érvek Politikai modellek Nemzetközi kereskedelempolitikai egyezmények és a WTO 10-2

3 Érvek az szk mellett Az fő érv az szk mellet az, hogy a termelők és a fogyasztók általa az erőforrásokat a leghatékonyabb módon osztják el (amennyiben a kormány nem torzítja el a piaci árakat más eszközökkel) Egy kis ország nemzeti jóléte az szk által a legmagasabb Korlátozott kereskedelem mellett (protekcionizmus), a fogyasztók többet fizetnek a termékekért és túl keveset fogyasztanak belőlük, míg a vállalatok túl sokat termelnek 10-3

4 Hatékonyságbeli veszteségek (kékkel) 10-4

5 Érvek az szk mellett (folyt.) Mivel a vámdíjak már a legtöbb országban alacsonyak, így a becsült haszon a szabad kereskedelemből ezen országok esetében csak töredékét jelentenék a GDP-nek. A világ egészét tekintve, a protekcionizmus ma már kevesebb mint a GDP 1%-ába kerül. Ha áttérnénk a teljes szk-ra, az abból származó haszon némileg kisebb lenne a fejlett gazdaságokban (pl. USA és Európa); míg a szegényebb, fejlődő országokban némileg több. 10-5

6 A világszintű szk felé való elmozdulás előnyei országonként (GDP %-a) 10-6

7 Az szk melletti érvek (folyt.) A szabadkereskedelem lehetővé teszi, hogy a vállalatok és az iparágak előnyre tegyenek szert a méretgazdaságosságból. A védett piac korlátozza a belső méretgazdaságosságból származó nyereséget Gátolja az iparágak koncentrációját Túl sok vállalat lép be a védett iparágba. A cégek termelési volumene hatékonytalanná válik. 10-7

8 Az szk melletti érvek (folyt.) Az szk versenyt és fejlődési lehetőséget biztosít (dinamikus előnyök) Azzal, hogy a vállalkozóknak ösztönzést nyújt új export lehetőségek feltárására vagy az importokkal való versenyzésre, az szk több lehetőséget jelent a tanulásra és a fejlődésre. 10-8

9 Az szk melletti érvek (folyt.) Az szk elkerüli a járadékvadászat okozta erőforráshiányt Idő és más erőforrások szentelése a kereskedelmi kiválságok elnyerésére és az abból való profitálásra. A lobbizás által a szervezetek nem hoznak létre új értéket, hanem a meglévőkből akarnak többet kisajátítani maguknak. 10-9

10 Az szk melletti érvek (folyt.) A legfőbb politikai érv az szk mellett az, hogy ez a legkönnyebben megvalósítható szabályrendszer; annak ellenére, hogy hogy léteznek jobb alapelvek is adott szituációkban. Azonban bármely más szabályrendszer könnyen manipulálható különböző érdekcsoportok által és végső soron csökkenő nemzeti jóléthez vezet

11 Az szk elleni érvek (folyt.) Egy nagy ország számára a vámok az importált termékek árcsökkenését jelentik a világpiacon, amely a cserearányok erősödését mozdítja elő Ez a haszon meghaladhatja a termelési és fogyasztási torzulások által okozott veszteségeket. Az alacsony vám egy nagy országnak növeli a nemzeti jólétét. Azonban egy bizonyos nagyságú vámtételnél, a nemzeti jólét csökkenni fog, amint a gazdaság hatékonysági vesztesége meghaladja a cserearány erősödését

12 Optimális vám 10-12

13 Az szk elleni érvek (folyt.) Az a vámtétel, amely teljesen ellehetetleníti a behozatalt, az országot rosszabb helyzetbe sodorja. Azonban a t 0 vámtétel maximalizálja a nemzet jólétét: optimális vám

14 Az szk elleni érvek (folyt.) Az az exportadó (negatív exporttámogatás), amely teljesen megtiltja a kivitelt, az országot rosszabb helyzetbe sodorja. Azonban létezhet egy olyan export adókulcs, amely maximalizálja a nemzeti jólétet a cserearány javulása által. Egy nagy ország esetén az exporttámogatás csökkenti a cserearányt; míg az exportadó növeli a cserearányt és a jólétet. Az exportadó növelheti az export árakat a világpiacon, ezzel a cserearányt növelve belföld számára

15 Ellenérv Olyan országok számára mint az USA vagy Kína, az importvám és/vagy exportadó javíthatja a nemzeti jólétet, viszont más országok kárára. De ez az érv figyelmen kívül hagyja annak valószínűségét, hogy más országok visszavághatnak a nagy országoknak és kereskedelmi korlátozásokat vezethetnek be ellenük

16 Ellenérvek (folyt.) Az újszülött-iparág (infant-industry) érv szerint, egy ideiglenes vám azért lehet indokolt, mert csökkenti a behozatalt amíg a gyerekcipőben járó hazai ipar megtanulja előállítani az adott terméket alacsony költséggel. Végül, a hazai ipar képes lesz felvenni a versenyt vámok segítsége nélkül is.

17 Ellenérv Az újszüött-iparág elméletének problémái: Nem mindig jó, ha ma olyan iparágak felé próbálunk nyitni ma, amelynek a jövőben lesz komparatív előnye. A gyártás védelmezése semmi előnyt nem jelent, hacsak a védelem maga nem segíti az ipart versenyképessé válni. A tény,hogy egy iparág felépítése költséges és időigényes, nem indokolja a kormány beavatkozását, hacsak nincs a beföldi piaccal valamilyen működésbeli probléma (market failure).

18 A kereskedelem politikai modelljei Hogyan határozható meg a kereskedelempolitika? Tény, hogy a kormányzási modellek a politikai sikert maximalizálják a nemzeti jólét helyett Medián szavazó elv 2. Kollektív cselekvés elve 3. A közös cselekvés és a medián szavazó elv szempontjainak ötvözése 10-18

19 Medián szavazó A medián szavazó elmélet azt feltételezi, hogy a demokratikus politikai pártok az ideológiai spektrum közepén alló szavazót célozzák meg (medián szavazó). Tegyük fel, hogy egy vámtétel szintje politikai kérdés. Sorakoztassuk fel az összes szavazót a szerint, hogy mekkora vámtételt részesítenének előnyben, kezdve azokkal, akik az alacsony díjakat támogatják

20 Medián szavazó (folyt.) A modell feltevései: 1. Két versengő párt. 2. Mindkét fél célja a többségi szavazattal történő megválasztás. Milyen politikákat ígérnek a felek a szavazóknak? Mindkét fél ugyanazt a vámtarifát választja, hogy kedvezzenek a medián szavazónat (a spektrum közepén álló szavazónak), annak érdekében, hogy megszerezzék a legtöbb szimpatizánst

21 Politikai verseny 10-21

22 Medián szavazó (folyt.) A mediánszavazó elméletből az következik, hogy a kétpártrendszernek az alapján kellene elrendelnie a kereskedelempolitikát, hogy mennyi szavazót elégít ki ezzel az irányelvvel. Elvileg olyan politikát kellene választaniuk, amely kevés szavazónak okoz veszteséget (az importtal versenyző termelőknek), de a társadalom többségének (fogyasztóknak) hasznot jelent. Azonban a kereskedelempolitika gyakorlata nem ezt az elméletet követi

23 Kollektív cselekvés A politika gyakran a kollektív cselekvés problémájaként jellemezhető: Bár az szk a fogyasztók összességét annak támogatására ösztönzi, egyenként véve az egyéneket nem ösztönzi fellépésre, mert a haszon egyenként nem jelentős. Azok a döntések, amelyek nagy veszteséget rónak a társadalom mint egész nyakába, de kicsit az egyénre, a általában nem néznek szembe jelentős ellenzéssel. Persze a sok kicsit sokra megy, így egy idő után a fogyasztóknál is betelhet a pohár

24 Kollektív cselekvés (folyt.) Azonban, a szabad kereskedelemben jelentős veszteséget (mint például munkanélküliség) elszenvedő csoportok minden egyes tagja erős ösztönzést érez, hogy, számára kedvező politikát javasoljon. Ebben az esetben, a korlátozott kereskedelem támogatásához szükséges idő és pénz kevesebb, mint a munkanélküliség költségei 10-24

25 A politika szerepe Amíg a politikusok általában a medián szavazó elv szerinti népszerű politikát folytatnak, nekik is szükségük van pénzügyi támogatásra a kampányok lebonyolítására. Ezeket a támogatásokat kiváltképp azok a vállalati csoportok adják, akiknek nincs egységes kollektív cselekvési problémájuk (könnyedén lépnek fel közösen) és készek saját érdeküket érvényesíteni. A kereskedelempolitikai korlátozások modellje azt próbálja mérni, hogy mekkora a trade-off a választópolgárok jólétének csökkenése és a kampány hozzájárulások mértékének növekedése közt. A trade-off azt jelenti, hogy amíg az egyik tényező javul (fogyasztói jólét), addig a másik romlik (pl. kampánytámogatások)

26 Mely iparágak állnak védelem alatt? Mezőgazdaság: Az Egyesült Államokban, Európában és Japánban a gazdák a választók csupán kis százalékát teszik ki, mégis bőséges támogatásokat kapnak és jelentős gazdasági védelmet élveznek. Példák: az Európai Unió közös agrárpolitikája, Japán 1000%-os, az importált rizsre kivetett vámja, vagy az amerikai cukor kvóta

27 Mely iparágak állnak védelem alatt? (folyt.) Ruházati cikkek: textilipar (szövet gyártás) és ruházati ipar (ruházati termékek készítése) 2005-ig a textil- és ruházati exportőrök kvóta engedélyei az Egyesült Államok és sok egyéb ország között megkötött Nemzetközi Textilegyezményben (MFA-ban) voltak meghatározva. Az MFA fokozatos megszüntetésével drasztikusan csökkentek az USA protekcionizmusra fordított költségei: 2001-ben még 14,1 milliárd Dollár volt (ebből 11,8 milliárd textilipar és ruházati ipar) ban a tervezett összeg már csupán 4,6 milliárd Dollár volt

28 Nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalások Az 1930-as évek elején jellemző ugrásszerű emelkedés után, az USA vámtételei az 1930-as évek közepétől kezdődően lényegesen csökkentek, egészen 1998-ig óta nemzetközi tárgyalások eredményeként a legtöbb vám- és egyéb gazdasági korlátozás mértékét csökkentették. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 1947-ben ideiglenes nemzetközi egyezményként jött létre ben ennek helyébe lépett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)

29 Az USA vámtételeinek alakulása (%) Vámtételek (%) 10-29

30 Nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalások (folyt.) A többoldalú tárgyalások segítenek elkerülni az országok közötti kereskedelmi háborúkat, ahol az egyes országok gazdasági korlátozásokat rendelnek el egymással szemben. Egy kereskedelmi háború eredménye az lehetne, hogy az egyes országok védő intézkedéseket vezetnek be, figyelmen kívül hagyva azt, hogy más országok mit tesznek. Minden ország bevezethetne gazdasági korlátozásokat, akkor is, ha valójában az országok érdeke a szabadkereskedelem kialakítása lenne. Az országoknak olyan megegyezésre van szükségük, mely meg tud akadályozni egy lehetséges kereskedelmi háborút, vagy az egymással szembeni protekcionizmust

31 A kereskedelmi hadviselés problémája A kereskedelmi hadviselés problémája Szabadkereskedelem Protekcionizmus Szabadkereskedelem Protekcionizmus 10-31

32 Nemzetközi kereskedelempolitikai tárgyalások (folyt.) Ebben a példában egyénileg jobban járna az az ország, amelyik élne a protekcionizmus eszközével (20 > 10), de ha mindketten a szabadkereskedelmet választanák, mindketten jól járnának (10 > -5). Ha Japán és az Egyesült Államok létrehozna egy szabadkereskedelemről szóló kötelező érvényű egyezményt, mindkét ország elkerülhetné a protekcionizmus csábítását és mindkét ország jobban járna. Vagy, ha már veszteség érte őket, mindkét ország megegyezhet a szabadkereskedelem visszaállításában

33 Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 1947-ben, 23 ország közreműködésével hosszas tárgyalások kezdődtek, melynek eredményeképpen megszületett az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT. Eredetileg ideiglenes megállapodásnak szánták ben létrejött a Kereskedelmi Világszervezet (WTO). Az intézményesített szervezet felelős a többoldalú kereskedelmi tárgyalások lefolytatásáért és a tárgyalások rendjének fenntartásáért, a viták elrendezéséért

34 Kereskedelmi Világszervezet A Kereskedelmi Világszervezet a tárgyalások során legalább háromféleképpen kezeli a kereskedelmi korlátozásokat: 1. Vám mértékének csökkentése a többoldalú tárgyalások eredményeképpen 2. Vám mértékének megkötése: az országok egyezményekben maximalizálják a vám maximális mértékét 10-34

35 Kereskedelmi Világszervezet (folyt.) 3. Nem tarifális kereskedelmi akadályok folyamatos leépítése: kvóták és exportszubvenciók vámmá alakítása, hiszen a védővámok mértéke átláthatóbb és az ezekről folyó tárgyalások egyszerűbben lefolytathatóak. A mezőgazdasági exportszubvenciók kivételt képeznek A hullámzó importból adódó piaci zavarok esetén is kivételt lehet tenni 10-35

36 Kereskedelmi Világszervezet (folyt.) A Kereskedelmi Világszervezet számos egyezményen alapszik: Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT): áruforgalom Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény (GATS): ide tartozik a szolgáltatások kereskedelme (pl.: biztosítás, tanácsadás, jogi szolgáltatások, banki szolgáltatások) Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól szóló Megállapodás: a nemzetközi tulajdonjogokra terjed ki (pl. szabadalmak és szerzői jogok) 10-36

37 Kereskedelmi Világszervezet (folyt.) A vitarendezési eljárás: egy hivatalos eljárás, melyben az országok kereskedelmi vita esetén a WTO szakértői testületéhez fordulhatnak A testület döntést hoz arról, hogy a tagországok megsértették-e a megkötött egyezményeket, vagy sem Azon országgal szemben, amely elutasítja a testület határozatát, a többi WTO tagállam import korlátozással léphet fel

38 Kereskedelmi Világszervezet (folyt.) A GATT többoldalú tárgyalások uruguay-i fordulója (ratifikálva 1994-ben): Megállapodtak, hogy minden, a korábbi Nemzetközi Textilegyezményben meghatározott textil- és ruházati ipari termékeket érintő mennyiségi korlátozást (kvóták) eltörölnek 2005-ig. A Kínából érkező importra ideiglenesen újra vámot kellett kivetni a kínai ruházati exportban bekövetkező hullámzás következtében, amikor a Nemzetközi Textilegyezmény lejárt

39 Kereskedelmi Világszervezet (folyt.) 2001-ben a tárgyalások újabb fordulóját Dohában, Qatarban tartották, azonban nem született új egyezmény (felfüggesztették a tárgyalásokat). A protekcionizmus továbbra is megmaradó formái az agráriparban, textil- és ruházati iparban politikailag jól szervezettek voltak

40 A szabadkereskedelemből származó potenciális nyereség százalékos megoszlása A szabadkereskedelemből származó potenciális nyereség százalékos megoszlása Az alábbi iparágak teljes liberalizációja: Gazdaságok Mezőgazdaság és élelmiszeripar Textil- és ruházati ipar Egyéb áruk Minden jószág Fejlett Fejlődő Összesen 10-40

41 A gazdag országok által alkalmazott agráripari szubvenciók károsak a szegény országok számára? A szubvenciók csökkentik a termékek világpiaci árát. Tekintve, hogy az importáló országok hasznot húznak az olcsóbb élelmiszerből, miért akarnák a szegény országok azt, hogy a gazdag országok megszüntessék az agráripari szubvencióikat? A szubvenciók ártanak azoknak a szegény országbeli farmereknek, akik versenyeznek a gazdag országokban élő farmerekkel 10-41

42 Preferenciális kereskedelmi megállapodások Preferenciális kereskedelmi megállapodások: országok közötti egyezmények az egymás közötti vámok csökkentéséről, azonban a többi ország felé a vámok továbbra is magasak maradnak. A Kereskedelmi Világszervezet tagállamai között a diszkriminációmentesség elve érvényesül: a legnagyobb kedvezmény elvén keresztül aki valamelyik szerződő félnek kedvezményes elbánást nyújt (alacsony vám), ugyanezt meg kell adnia a többi szerződő félnek is Kivételt tehető abban az esetben, ha ez az alacsony vám nulla 10-42

43 Preferenciális kereskedelmi megállapodások (folyt.) Két esetben lehet olyan preferenciális kereskedelmi megállapodás, ahol nincsenek vámtarifák, vagy értékük nulla közeli: 1. Szabadkereskedelmi övezet: a szerződő országok nem alkalmaznak vámokat, kereskedelmi korlátozásokat egymással szemben. Az övezet országai nem alkalmaznak egységes vámpolitikát az övezeten kívüli gazdaságokkal szemben. Példa: Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) 10-43

44 Preferenciális kereskedelmi megállapodások (folyt.) 2. Vámunió: A vámunió két ország/régió közötti teljes piaci liberalizációt és egységes külső vámokat jelent. Például az Európai Unió 10-44

45 Preferenciális kereskedelmi megállapodások (folyt.) Vajon a preferenciális kereskedelmi megállapodások minden esetben jó hatással vannak a nemzet jólétére? Nem, mert lehetséges, hogy a nemzeti jólét csökken egy preferenciális kereskedelmi megállapodás megkötése után. Hogyan? Egy ország a világpiacról származó olcsó import áru behozatalából származó vámbevételtől eleshet abban az esetben, ha egy tagállamból drága termékeket importál, vámbevétel nélkül

46 Preferenciális kereskedelmi megállapodások (folyt.) A preferenciális kereskedelmi megállapodások növelik a nemzeti jólétet abban az esetben, ha kereskedelemteremtés történik a tagállamok között. Viszont abban az esetben, amikor egy kívül rekedt országgal folytatott kereskedelmi kapcsolat átterelődik egy vámmentességet élvező tagország felé, a nemzeti jólét nem feltétlenül emelkedik. Kereskedelemteremtés: Abban az esetben beszélhetünk kereskedelemteremtésről, amikor egy drága hazai termelő helyett a valóságosan olcsóbban termelő jut eladási lehetőségekhez. Kereskedelem-eltérítés: Abban az esetben beszélünk kereskedelem-eltérítésről, ha a tagállam egy övezeten kívüli ország olcsóbb áruja helyett egy övezeten belüli tagállamtól importál, hiszen a vámmentesség végett az olcsóbbá válik

47 Összefoglalás 1. Érvek a szabadkereskedelem mellett: A szabadkereskedelem lehetővé teszi, hogy a vásárlók és a termelők szabadon és hatékonyan, az árak eltorzulása nélkül allokálhassák (eloszthassák) az erőforrásaikat. Lehetővé teszi a méretgazdaságosságot. Növeli a versenyt és az innovációt. 2. Ellenérvek a szabadkereskedelemmel szemben: A kereskedelmi korlátozások lehetővé teszik a cserearány nyereséget. a kormányok számára, hogy a piaci kudarcokat kezeljék, ha ettől nincs megfelelőbb megoldás

48 Összefoglalás (folyt.) 3. A kereskedelempolitika azon alapszik, hogy a politikusok az újraválasztásukra törekednek, melyhez támogatást a protekcionizmus által védett gazdasági szereplőktől remélnek, akik jobban szervezettek, mint a fogyasztók, akik emiatt vesztes helyzetbe kerülnek. 4. A legtöbb ország esetében a legvédettebb iparágak az agrár- és a ruházati ipar

49 Összefoglalás (folyt.) 5. A többoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások erősíthetik a szabadkereskedelem belföldi politikai támogatottságát és az országok közötti kereskedelmi háborúk elkerülését. 6. A WTO és elődei az elmúlt 50 év során jelentős mértékben hozzájárultak a vámok csökkentéséhez, ezen kívül a WTO vitarendezési eljárásainak köszönhetően a kereskedelmi viták békés elrendezésében is nagy szerepet játszott. 7. A preferenciális kereskedelmi egyezmények előnyösek kereskedelemteremtés esetén, de hátrányosak az olcsóbb termelőktől a drágábbakhoz történő kereskedelem-eltérítés esetén

50 Házi feladat / 1 Az alábbiak közül melyik elfogadható érv a vám és az exporttámogatás mellett és melyik nem? Indokolja válaszát! Minél több olajat importál az USA, annál magasabb lesz az olaj ára a legközelebbi nagy olajhiány esetén. Az európai mezőgazdasági export nem csak a gazdáknak jelent magasabb jövedelmet, hanem mindazoknak is, akik termékeket és szolgáltatásokat adnak el a gazdáknak. A félvezetők jelentik a technológia nyersolaját. Ha egy ország nem gyárt maga is csipeket, akkor a többi iparág is, amely mikroelektornikát használ fel, hátrányt fog szenvedni. A fűrészáru ára 40%-kal esett és több száz faipari munkásnak kellett más munka után néznie

51 Házi feladat /2 Tegyük fel, hogy Magyarország, amikor belépett az EU-ba rájött, hogy az autógyártás költsége hazánkban 20 ezer euró, miközben Németországban az 30 ezer euró. Tegyük fel azt is, hogy az EU-ban, amely vámunió, X% az autókra kivetett vám mértéke, valamint, hogy Japánban az autógyártás költsége Y euró. Mo. belépése az EU-ba kereskedelemet hozott létre, vagy torzította annak szerkezetét? Nézzük az alábbi szcenáriókat: X= 50%; Y= 18 ezer euró X= 100%; Y= 18 ezer euró X= 100%; Y= 12 ezer euró Milyen szempontokat kellene még figyelembe venni a pontosabb magyarázathoz? 10-51

52 Házi feladat /3 Az EU korlátozza egyes Kínából érkező áru importját, pl. a káros anyagokat tartalmazó gyerekjátékokat, azért, hogy megvédje az európai fogyasztókat. Néhány ember szerint ez kettős mércét jelent. Ha korlátozzuk a Kínából érkező importot ilyen alapon, akkor azzal miért nincs problémánk, hogy sok árut, amit Kínából importálunk nagyon alacsonyan fizetett munkások állítanak elő? Értékelje a fenti érvelést! 10-52

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását

Részletesebben

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között L 278/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.10.18. STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között A BELGA KIRÁLYSÁG, A

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Közös kül- és Kereskedelempolitika

Közös kül- és Kereskedelempolitika Közös Kereskedelempolitika Előadás-vázlat Sonnevend Pál A közös kereskedelempolitika tárgya, jelentősége Tárgy: az Unión kívüli államokkal folytatott kereskedelem Jelentőség: szükségszerű velejárója a

Részletesebben

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra*

Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* Hosszú Zsuzsanna Körmendi Gyöngyi Tamási Bálint Világi Balázs: A hitelkínálat hatása a magyar gazdaságra* A hitelkínálat elmúlt évekbeli alakulását, szerepének jelentőségét vizsgáljuk különböző megközelítésekben,

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KUMULÁCIÓ JELENTŐSÉGE NEMZETKÖZI

Részletesebben

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó * között

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó * között 2016.3.16. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 71/3 STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Koszovó * között egyrészről AZ EURÓPAI

Részletesebben

ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE

ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE ROMÁNIA KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA A MAGYAR-ROMÁN KERESKEDELEM FEJLŐDÉSE BORZÁN ANITA 1 Bevezetés A rendszerváltó szocialista országok gazdasági érdeklődése hirtelen mélypontra zuhant egymás

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Chilei Köztársaság köztársaság Santiago de Chile Terület 756 950 km 2 Népesség 16 601 707

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA. 2005. június PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSOKAT VIZSGÁLÓ IRODA 2005. június Ezt a kiadványt a Pénzügyminisztérium szervezeti keretein belül működő Támogatásokat Vizsgáló Iroda készítette. A kiadvány egyéb, az állami

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer 1 Fő témakörök A nemzetközi fizetési mérleg A devizagazdálkodás A konvertibilitás A devizaárfolyam Devizaárfolyam-rendszerek

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő A Római Szerződés 39. cikkelye kijelölte a KAP céljait a mezőgazdasági termelés növelése a termelékenység

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara I. rész Külgazdasági politika keretei, fogalmai Értelmezze a kereskedelempolitika fogalmát! Nevezze meg a fogalom legalább

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 291. cikkére, L 343/558 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2015.12.29. A BIZOTTSÁG (EU) 2015/2447 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/ 185. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről Budapest, 2006. június TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Külső egyensúly, árfolyam és nemzetközi tőkeáramlás. Budapest, 2015.11.30.

Közgazdaságtan II. Külső egyensúly, árfolyam és nemzetközi tőkeáramlás. Budapest, 2015.11.30. Közgazdaságtan II. Külső egyensúly, árfolyam és nemzetközi tőkeáramlás Budapest, 2015.11.30. Tartalom I. Bevezetés II. Definíciók III. FDI módjai IV. FDI indítékai V. FDI hatásai VI. FDI Magyarországon

Részletesebben

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE 2008.6.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008.

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés. * Kutatás és fejlesztés

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés. * Kutatás és fejlesztés * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Kutatás és fejlesztés

Részletesebben

Fogyasztói egyensúly

Fogyasztói egyensúly 1) Jellemezze a gazdasági tevékenységet (tartalma, célja, részei), valamint a gazdasági szerepl ket és a gazdasági életben betöltött szerepüket: A társadalom szükségletei korlátlanok, az er források korlátozottak

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2004/1.

Konjunktúrajelentés 2004/1. KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Konjunktúrajelentés 2004/1. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2004 tavaszán 2004. március A tanulmányt készítő munkacsoport

Részletesebben

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság?

Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Dr. Czakó Erzsébet BKÁE Vállalatgazdaságtan tanszék Lehet-e Új Gazdaság a magyar gazdaság? Az Új Gazdaság (New Economy) elnevezést az idei évtől szinte közhelyként használja a nemzetközi gazdasági szaksajtó,

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK

Részletesebben

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek Vezető közgazdász: Gém Erzsébet Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek A Magyar Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzése a 2010. évi folyamatokról,

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.9.2005 COM(2005) 436 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL HU HU TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni?

Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni? Kedves Olvasó! Vaskút Község Önkormányzata által elnyert Egészségre nevelő életmódprogramok Vaskút községben elnevezésű pályázat keretein belül lehetőség nyílt ismeret átadó cikkek elkészítésére. A cél,

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László

Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László Megjelent: az Agrártámogatások és-pályázatok kézikönyv 2008 december, Raabe Kiadó 1. Kockázat és kockázatvállalás

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

1064 der Beilagen XXII. GP - Beschluss NR - Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 41

1064 der Beilagen XXII. GP - Beschluss NR - Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 41 1064 der Beilagen XXII. GP - Beschluss NR - Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 41 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS ANNAK TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. a 2010. évi nemzetközi kakaómegállapodásnak az Európai Unió által történő megkötéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. a 2010. évi nemzetközi kakaómegállapodásnak az Európai Unió által történő megkötéséről HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.1. COM(2010) 705 végleges 2010/0343 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA a 2010. évi nemzetközi kakaómegállapodásnak az Európai Unió által történő megkötéséről

Részletesebben

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, 2005.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

A Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I.

A Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I. EURÓPAI UNIÓ Az Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I. 709 Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., 1999. június (709 733. o.) FERTÕ IMRE A Európai Unió közös agrárpolitikájának gazdaságtana I.

Részletesebben

T/8341. számú. törvényjavaslat

T/8341. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/8341. számú törvényjavaslat az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről Előadó:

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 Summary in Hungarian Mezőgazdasági politika az OECD országokban: megfigyelés és értékelés, 2005 Összefoglalás magyarul VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság) AZ EURÓPAI KÖZÖÉGEK BIZOTTÁGA Brüsszel, 20.10.2004 COM(2004) 699 végleges 2004/0242 (CN) Javaslat A TANÁC RENDELETE általános preferenciális rendszer alkalmazásáról (előterjesztő: a Bizottság) HU HU INDOKLÁ

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 20/1. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS. (2005. december 22.)

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 20/1. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS. (2005. december 22.) 2006.1.24. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 20/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS AZ EU IZRAEL TÁRSULÁSI TANÁCS 2/2005 HATÁROZATA (2005. december 22.) az euro-mediterrán megállapodásnak

Részletesebben

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 2 1

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 29.7.2008 COM(2008) 488 végleges 2008/0155 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 15.1.2008 COM(2008) 4 végleges Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és megerősítéséről, valamint a

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006

ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006 ZÁRÓJELENTÉS. OTKA ny. sz. T 048286. Futamidő: 2005-2006 A kutatás a munkatervnek megfelelően két szakaszban került végrehajtásra. Az első szakaszban a japán gazdaságfejlődés problémáit vizsgáltuk, nevezetesen

Részletesebben

A TANÁCS 614/2009/EK RENDELETE (2009. július 7.) az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerr l

A TANÁCS 614/2009/EK RENDELETE (2009. július 7.) az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerr l L 181/8 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.7.14. A TANÁCS 614/2009/EK RENDELETE (2009. július 7.) az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerr l (kodifikált változat) AZ EURÓPAI

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2011L0065 HU 29.01.2014 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/65/EU IRÁNYELVE

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 24.5.2005 COM(2005) 203 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

206/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

206/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 206/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Az olajválság hatása a légiközlekedésre

Az olajválság hatása a légiközlekedésre Az olajválság hatása a légiközlekedésre I. A múlt - Felszállás és emelkedés A repülés fejlődése egybeesik az olajkitermelés rohamos bővülésével. Azt is mondhatjuk, hogy a repülés fejlődésének legfőbb alapja

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 2010/2 Budapest Központi Statisztikai Hivatal, 2010 ISSN 1219 6754 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető Szerkesztő: Freid

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója.

Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Kiskunmajsa Város Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2010. december 22-i ülésére. Tárgy: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója. Az előterjesztés

Részletesebben

Települési Önellátó Rendszer

Települési Önellátó Rendszer Települési Önellátó Rendszer Üzleti és pénzügyi terv Szeged, 2003. július 28. Készítette: dr. Halász József jogász, számítástechnikai szakrevizor, rendszerszervező, számítógép programozó Tartalomjegyzék

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.24. COM(2013) 550 final 2013/0265 (COD) C7-0241/03 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól (EGT-vonatkozású

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.10. SWD(2012) 126 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a közös

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.4. COM(2013) 759 final 2013/0369 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos

Részletesebben

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban

Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban 532 GAZDÁLKODÁS 57. ÉVFOLYAM 6. SZÁM, 2013 Az egyéni és társas gazdaságok gazdasági szerepének f bb jellemz i a magyar mez gazdaságban HARANGI-RÁKOS MÓNIKA SZABÓ GÁBOR POPP JÓZSEF Kulcsszavak: bruttó kibocsátás,

Részletesebben

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (254 268. o.) MIKE KÁROLY A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan Az adóverseny elméletének néhány tanulsága

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A 20. század II. felében a mezıgazdaság fejlıdése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS 1-93. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2009/2200(INI) 9.6.2010. Jelentéstervezet Metin Kazak (PE441.306v02-00)

MÓDOSÍTÁS 1-93. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2009/2200(INI) 9.6.2010. Jelentéstervezet Metin Kazak (PE441.306v02-00) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2009/2200(INI) 9.6.2010 MÓDOSÍTÁS 1-93 Jelentéstervezet Metin Kazak (PE441.306v02-00) a Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági

Részletesebben

Áttekintés a magyar fagazdaságról

Áttekintés a magyar fagazdaságról MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 23. január 1. 1.823,4 ezer ha erdő, ami 19,6-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 23. január 1-én 1,14 millió

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

A főbb témakörök listája

A főbb témakörök listája A főbb témakörök listája Nem jelenti azt, hogy kizárólag ezek közül lehetnek vizsgakérdések (nem mind részletezettek, a teljes számonkérhető anyag a tankönyv és az előadás fóliák), de a hangsúly ezeken

Részletesebben

Tárgyszavak: munkanélküliség; árnyékgazdaság; feketemunka; adócsalás; járulék; foglalkoztatás; munkaerőpiac.

Tárgyszavak: munkanélküliség; árnyékgazdaság; feketemunka; adócsalás; járulék; foglalkoztatás; munkaerőpiac. MUNKAERÕPIAC, FOGLALKOZTATÁS, MAKROÖKONÓMIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK A feketemunka-rejtély A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok már évek óta küzdenek a feketemunka ellen. A kincstár és a társadalombiztosítók

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 399 végleges 2008/0151 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát

Részletesebben

Járványos hasmenéses megbetegedések az USA sertésállományában

Járványos hasmenéses megbetegedések az USA sertésállományában Járványos hasmenéses megbetegedések az USA sertésállományában Általános helyzetkép a sertéshús nemzetközi kereskedelméről A FAO előrejelzése szerint a világ sertéshústermelése elérheti a 115,5 millió tonnát

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2010.4.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 330/2010/EU RENDELETE (2010. április 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3)

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes

Részletesebben

A társadalom mint energia felhasználó célja:

A társadalom mint energia felhasználó célja: A társadalom viszonya az energiatermelőkhöz Dr. Botos Katalin PPKE egyetemi tanár A társadalom mint energia felhasználó célja: - Elegendő - Olcsó - Környezetkímélő energia Európa kettős szorításban, versenyképesség

Részletesebben

A tej és tejtermékek közös piacszervezése

A tej és tejtermékek közös piacszervezése A tej és tejtermékek közös piacszervezése Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő,

Részletesebben

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Sátoraljaújhely FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 1. kiadás Hatályba léptetve: 2013. október 30. Ellenőrzött példány Nem ellenőrzött

Részletesebben