Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara"

Átírás

1 Külgazdasági politika és piacfejlesztés Kidolgozott kérdések 2014/15 Bathó Barbara I. rész Külgazdasági politika keretei, fogalmai Értelmezze a kereskedelempolitika fogalmát! Nevezze meg a fogalom legalább 3 megközelítését! (5 pont) A kereskedelempolitika az államnak a belföldi és külföldi, áru és szolgáltatás forgalommal kapcsolatos magatartása, valamit az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Tulajdonképpen a kereskedelempolitika egy gyűjtőfogalom, amely magába foglalja a tervgazdaságot (bel- és külkereskedelem), a piacgazdaságot (ahol nincs belkereskedelem, hanem versenypolitika és külkereskedelem van), a nemzetközi regionális kereskedelempolitikát (ide a nemzetközi integráció és a szabad kereskedelemi megállapodások tartoznak) és végül a globális kereskedelempolitikát (amely az államok közötti multilaterális megállapodásokat foglalja magába, pl. GATT, WTO) Viszont a nemzetközi értékláncok kialakulása végett a nemzetközi kereskedelem összefonódott a szolgáltatásokkal és a tőketranszferrel, ami így megváltoztatja a kereskedelempolitika fogalmát. Az állami beavatkozás mértékétől függően kétféle alapvető kereskedelempolitikai irányzat van: - protekcionizmus - szabad kereskedelem Mit mutat a kereskedelempolitika de jure nyitottsága? Hogyan alkalmazható a mutató a kereskedelemstratégia alakításában? (5pont) Arra a kérdésre keressük a választ, hogy egy adott ország milyen eszközöket alkalmaz, hogy vállalatai, polgárai tranzakcióit más országok vállalataival vagy polgáraival szemben szabadon engedje (liberalizmus) vagy akadályozza (protekcionizmus). A de jure a gazdaságpolitikára alapozott, szabály alapú nyitottság mérő. A szabályozó rendszer változásait követi. Az a kedvezőbb, ha liberalizálás van és pénzügyi és fiskális ösztönzést növeli az állam. A kedvezőtlenebb helyzet, az, amikor az ellenőrzést szigorítják és a pénzügyi és fiskális ösztönzést csökkentik. A kapott adatok: a nyitottság/zártság megállapítására vagy egy adott ország helyzetének alakulásával vagy más országok viszonylatával kapcsolatban, de a nyitottság vagy zártság változásának meghatározására vagy az ország kereskedelemi potenciáljának kimutatására is alkalmasak az adatok. Mit értünk a gazdasági nyitottság de facto jellegén és de jure típusán? Írjon példákat az FDI-re vonatkozó intézkedésekkel is mutatókkal! (10pont) A gazdasági nyitottság mérésével arra a kérdésre keressük a választ, hogy egy adott ország milyen eszközöket alkalmaz, hogy vállalatai, polgárai tranzakcióit más országok vállalataival vagy polgáraival szemben szabadon engedje (liberalizmus) vagy akadályozza (protekcionizmus). Két típus van, a gazdaságpolitikára alapozott de jure és az eredményalapú de facto. A de jure azt vizsgálja, hogy a döntéshozók milyen intézkedéseket hoznak és a tényezők áramlásának korlátait hogyan szabadítják fel, tehát az a kedvezőbb, ha pénzügyi és fiskális ösztönzőket növelik. A de facto a nyitottság tényleges megnyilvánulását mutatja, ki különböző mutatók használatával. Tehát ez egy komplex mutató, amely méri a nemzetközi kapcsolatok tényezőit: - nemzetközi kereskedelmet - nemzetközi szolgáltatásokat - személyek áramlásait - FDI, kommunikáció és adatforgalom

2 Kereskedelmi nyitottság mutatói: o export/gdp o import/gdp o (export+import):2/gdp FDI mutatók - beáramló tőke /GDP - kiáramló tőke /GDP - FDI áramlás intenzitása A kapott adatok: a nyitottság/zártság megállapítására vagy egy adott ország helyzetének alakulásával vagy más országok viszonylatával kapcsolatban, de a nyitottság vagy zártság változásának meghatározására vagy az ország kereskedelemi potenciáljának kimutatására is alkalmasak az adatok. Milyen mutatókkal mérhetjük a nyitottságot a nemzetközi kereskedelemben? Milyen problémák merülnek fel a méréssel kapcsolatban? Írjon példákat! (10pont) A kereskedelem nyitottságának mérése 3 fő mutatót használnak: export/gdp, import/gdp, (export+import):2/gdp A mérésnek azonban vannak problémái: az első problémát az árak okozzák, ugyanis nem mindegy, hogy a kereskedelmet folyó vagy változatlan áron mérik. Ugyanez a helyzet a GDP-nél is, ott is lehet folyó áron és vásárlóerő paritáson is kimutatni. (nagy különbségek születhetnek más-más áron való mérésekkel) A másik probléma a kereskedelem bruttó jellegén és a GDP hozzáadott értékén fejeződik ki. Ennek két fő oka van: 1. a kereskedelem összetétele is megváltozott, mivel az áruforgalom és a szolgáltatások szerepe egyre nagyobb 2. megváltozott a termelés nemzetközi rendszere. Kialakultak a globális értékláncok és ellátási láncok, amelyek azt eredményezték, hogy mint világméretűen, mint regionálisan kihelyezik a termelőit, összeszerelői és egyéb folyamatokat oda, ahol a leggazdaságosabban hajthatóak végre. Ezért van, az, hogy most már nem lehet GDP-t sem hagyományosan mérni, hanem a hozzáadott értéket kell alapjául venni. (mivel manapság már főleg köztes termékek jelennek meg a piaci kereskedelemben, tehát egy ország csak hozzáad értéket és nem 100%-ban saját maga állítja elő) Határozza meg a globalizáció fogalmát a külgazdasági politikával összefüggésben! A digitalizáció időszakában jellemezze adatokkal a globalizációt jellemző 5 tényezőt! (10pont) A külgazdasági politika a nemzetközi kapcsolatok fejlődését, a gazdaságpolitika megvalósítását szolgálja. Ehhez ad a globalizáció megállíthatatlan világméretű folyamata egy keretet, hogy fejleszteni lehessen a nemzetközi kapcsolatokat az országhatárokon átívelő gazdasági tevékenységekkel (nemzetközi kereskedelem, FDI, portfólió befektetések). A globalizáció végül is a korlátok lebontásával szabadságot ad, de mindeközben függőség is az országok vállalkozások, lakosok számára. A globalizáció fő hajtóereje a folyamatos innovációk, technológiai fejlődés, és az újabb és újabb piacok bekapcsolása világkereskedelembe. A nemzetközi termék- és szolgáltatáskereskedelemben verseny alakul ki, ami még jobb minőséget és esetenként alacsonyabb árakat is eredményez. Emellett a határokon átnyúló pénzügyi műveletek is felerősödnek (hitelek beruházások). Emellett az információ fénysebességgel áramlik a világ minden pontján. A globalizáció tényezői az áruk, szolgáltatások, személyek, pénzügy és kommunikáció áramlása. 1. áruk (17eMrd USD) > 2. szolgáltatások (4eMrd USD) = 3. pénzügy (4eMrd USD)> 4. személyek (194 millió USD) + > 5. adatok, kommunikáció (21 millió USD) 2002-ről 2012-re a tényezők éves növekedésénél megfigyelhető volt, hogy az áruk (11%) és a szolgáltatások (10%) növekedése kiemelkedő volt, de még így is az áruk kereskedelme

3 messzemenőleg az első és legjelentősebb globalizációs tényező. (pénzügy 6%, személyek 2%, adatok 52%) Jellemezze a 21. századi külgazdasági politika kereteit! (gazdasági világrend, globalizáció, gazdasági nyitottság értelmezése, mérése) (20pont) A 21. századi gazdasági világrendet a nemzetközi gazdasági integráció jellemzi. Ez az integráció az országok gazdaságának összefonódását, függőségét eredményezi, és nyitottság jellemzi. Az integráció létrejöhet világméretűen (globalizáció) és regionálisan is (országok egy csoportjának azonos földrajzi térségében). Bár napjainkban a regionális integrációk már kontinensek között is létrejöhetnek, szóval már megérett egy új fogalom bevezetésére vagy újradefiniálására. A globalizáció országhatárokon átívelő gazdasági tevékenység, amely keretfeltételeket és fejlődési impulzusokat generál a nemzetközi kapcsolatokban. A korlátok lebontása egyben szabadságot és függőséget is jelent. (az államok gazdaságpolitikai autonómiája gyengül.) A legfőbb hajtóereje a globalizációnak a folyamatos technikai fejlődés. Ez egy információs társadalmat eredményez, hiszen manapság bármilyen információt bárhol, azonnal elérhető, nincsenek már távolságok, a technológia azonnal elérhető, nincsenek már távolságok, a technológia és technika mindent áthidal, ezzel megteremtve az egymásrautaltságot, integrálódást. Az országok döntéshozói szabályozással próbálják meg a folyamatot befolyásolni (gazdasági nyitás, liberalizálás, protekcionizmus) A globalizáció miatt a nemzetközi tranzakciók szabaddá válnak, tehát növekszik a határon átnyúló pénzügyi műveletek, a termék-és szolgáltatáskereskedelem, az FDI áramlása, az információáramlás. Ezt az előrehaladási folyamatot úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a gazdaságok nyitottabbá válnak. A gazdasági nyitottság mérésével arra a kérdésre keressük a választ, hogy egy adott ország milyen eszközöket alkalmaz, hogy vállalatai, polgárai tranzakcióit más országok vállalataival vagy polgáraival szemben szabadon engedje (liberalizmus) vagy akadályozza (protekcionizmus). Két típus van, a gazdaságpolitikára alapozott de jure és az eredményalapú de facto. A de jure azt vizsgálja, hogy a döntéshozók milyen intézkedéseket hoznak és a tényezők áramlásának korlátait hogyan szabadítják fel, tehát az a kedvezőbb, ha pénzügyi és fiskális ösztönzőket növelik. de jure esetén minőségi indexekkel mérünk. A bináris index akkor minősíti a gazdaságot zártnak, ha azok a zártság 5 kiválasztott sajátosságából legalább eggyel hosszabb ideig rendelkezik. A kereskedelmi akadályokat méri a Világbank által kidolgozott mutatók által. 1. TRI- kereskedelem korlátozottságának indexe 2. OTRI- étfogó kereskedelem-korlátozottsági index 3. MA-OTRI- a piacokhoz való hozzáférés átfogó kereskedelem-korlátozottsági mutató A de facto a nyitottság tényleges megnyilvánulását mutatja ki különböző mutatók használatával. Tehát ez egy komplex mutató, amely méri a nemzetközi kapcsolatok tényezőit: - nemzetközi kereskedelmet, nemzetközi szolgáltatásokat, személyek áramlásait, FDI, kommunikáció és adatforgalom Ezek az adatok ökonometriai mérést igényelnek, amely az alábbi mutatókkal fejezhetőek ki: export/gdp, import/gdp, (export+import):2/gdp A mérésnek azonban vannak problémái: az első problémát az árak okozzák, ugyanis nem mindegy, hogy a kereskedelmet folyó vagy változatlan áron mérik. Ugyanez a helyzet a GDP-nél is, ott is lehet folyó áron és vásárlóerő paritáson is kimutatni. (nagy különbségek születhetnek más-más áron való mérésekkel) A másik probléma a kereskedelem bruttó jellegén és a GDP hozzáadott értékén fejeződik ki. Ennek két fő oka van: a kereskedelem összetétele is megváltozott, mivel az áruforgalom és a szolgáltatások szerepe egyre nagyobb, valamint megváltozott a termelés nemzetközi rendszere. Kialakultak a globális értékláncok és ellátási láncok. Ezekkel az adatokkal megállapíthatjuk a nyitottságot a zártságot egy adott ország helyzetének alakulásával viszonyítva más országokhoz, de a nyitottság/zártság alakulását is ki lehet fejteni. Összességében az mondható el, hogy a világ nyitottabb lett, de a fejlődés nem egyenes vonalú. Mind a két kereskedelmi irányzat jelen van a szabad kereskedelemben és a protekcionizmusban is.

4 II. rész Világkereskedelmi tények és tendenciák Értelmezze az összefüggést, hogy 2012-ben a nemzetközi kereskedelmi növekedés üteme (2011-es adatokhoz viszonyítva) 2%-os volt, nominál árakon viszont kereskedelem csak 0,2%-kal nőtt 2011-es bázis árakon számolva 2012-ben a nemzetközi kereskedelem növekedési üteme 2% volt, de ha 2012-es (nominál) árakon számolunk, akkor csak 0,2%. Tehát 2011-ről 2012-re csökkentek az árak a piacon, ami arra enged következtetni, hogy túlkínálat volt a piacon. Hogyan változtak a nemzetközi kereskedelemben az exportárak néhány főbb árucsoportban ben? Milyen hatása volt ennek a nemzetközi kereskedelem értékmutatójában. Exportárak változása (%-os, éves változás) Összes termék Fémek Élelmiszerek Élvezeti cikkek, kávé, kakaó, tea Mg-i termékek Energia Nyersolaj (USD/hordó) Nemzetközi kereskedelemben az export és import összértékét és annak emgoszlását figyeljük. Tehát így a nemzetközi kereskedelem értékét az áruforgalom és a szolgáltatás-forgalom alapján jellemezhetjük. Mérése: WTO statisztika -> WTR = world trade report ben az exportárakról az mondható el, hogy összegészében csökkentek (kb 3%-kal az összes termék). Árucsoportonként (táblázat). De van két csoport, ami csekély növekedést mutatott: az energia 1%-kal, a nyersolaj hordónkénti ára 1 USD-ral nőtt. Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ha az exportárak csökkennek, akkor az azt jelenti, hogy a termékeket alacsonyabb áron tudják értékesíteni az exportáló országok, tehát ez meg exporttevékenység- csökkenést fog eredményezni. Nevezzen meg 3-3 vezető exportőr országot 2011-ben és 1980-ban! (5pont) Vezető áruexportőrök: Vezető szolgáltatásexportőrök 1980: USA, Németország, Japán 1980: Franciaország, USA, UK 2011: Kína, USA, Németország 2011: USA, UK, Németország Hogyan változott a mezőgazdasági termékek részaránya a nemzetközi kereskedelemben 1955 és 2011 között? Milyen következtetés vonható le? (5pont) Azt figyelhetjük meg a mezőgazdasági termékek arányánál, hogy 1955-ben 35% volt, onnantól kezdve folyamatos csökkenés mutatkozott. A legdrasztikusabb csökkenés 1963-ról 1970-re történt, ami 9%- os csökkenést jelentett. Viszont es időszakban nem történt semmilyen változás, stabil 9% volt a mg-i termékek részaránya a nemzetközi kereskedelemben. A mai modern világ és digitalizálódott társadalmának már inkább az ipari cikkekre. elektronikai termékekre van szüksége, mint mezőgazdasági termékekre. Hogyan változott a fejlődő országok részaránya a nemzetközi exportban 1980 és 2011 között? (5pont) A fejlődő országok részaránya a nemzetközi exportban jelentős mértékben emelkedett 1980 és 2011 között.

5 Szolgáltatásexportnál: 1980-ban egy fejlődő ország sem volt benne a top10 legnagyobb szolgáltatások exportőreiben (Kína:31. India 25.). Azonban 2011-re mind a kettő ország bekerült a top10-be (Kína: 4. India 8.) Áruexportnál: itt is hasonló a helyzet, mert 1980-ban a fejlődő országok képviselői (Dél-Korea, Kína) csak 32 és 30. helyen állt, ámde 2011-re Kína megszerezte megának az első helyet, Dél-Korea pedig a 7. helyre lépett elő. Hogyan rendeződtek át a kereskedelmi kapcsolatok az ország csoportok között 1990 és 2011 között? (5pont) 1990-től 2010-ig a legjelentősebb kereskedelmi kapcsolat minden kétséget kizárva az északi-északi kapcsolat volt ben 56% volt a részesedése és habár onnantól kezdve folyamatosan csökken a jelentősége, mégis a legnagyobb hányadot 2010-ig ez a fajta kapcsolat teszi ki. Ezzel ellentétbe az északi-déli kapcsolat jelentősége 1955-től kezdve mérsékelten, de növekvő vagy stagnáló tendenciát követet 2010-ig pedig egy fordulópont, ugyanis az északi-déli kapcsolat 1%-kal nagyobb részesedést ért el, mint az északi-északi kapcsolat. Ez a különbség 2011-re az északiészaki kapcsolatok 1%-os csökkenésével 2%-ra nőtt. A déli-déli kapcsolatról az mondható el, hogy 1990-től folyamatosan növekszik 2-3%-kal és 2011-ben már a 24%-os is elérte. Hogyan változott a kereskedelem összetétele az áru-és szolgáltatások exportjában 1980 és 2011 között? (5pont) Az áruk értéke 1980-ról 2011-re rengeteget nőtt, ugyanis 1980-ban csak 1,94 trilliárd USD volt az áruk értéke az összes 2,31 trilliárd USD-ből, 2011-re pedig ez az érték 22,27 trilliárdból 18,1 trilliárd USD volt. A szolgáltatások értéke 2005-ről 2011-re szinte megduplázódott, de addig is (2005ig) növekedést mutatott, csak mérsékelten és 2005 között a szolgáltatások aránya 15,9% és 19,5% között mozgott, 2005-ig folyamatosan nőtt, de 2005 s 2011 között visszaesett 18,7 %-ra. Hogyan alakult történelmileg az országok nyitottsága? Határozza meg a következtetéseit Gács J. (2007) tanulmányából származó táblázat segítségével. (10pont) Az országok nyitottságát itt most az export/gdp mutató segítségével határozhatjuk meg. ha összegészében nézzük, akkor a világ országainak nyitottsága 1970-től 1929-ig nőtt, majd a II: világháború okozta sérülések miatt ig csökkent a nyitottság mértéke jelentősen, de utána 1950-től 1998-ig gyors növekedést mutatott és a kezdetekhez képest majdnem négyszeresére nőtt a mértéke. Főbb tendenciák: és 1913 között a világot a nemzetközi kereskedelem nyitása és liberalizációja jellemezte - az első vh.-tól nőtt a nagy gazdasági világválságig tovább folytatódott a liberalizációs folyamat - II. vh. után a világkereskedelem liberalizációja a cél (GATT 1947.) tól folytatódik a nyitás, bár a gazdasági válság erősíti a protekcionizmust -> önkéntes exportálások (ezen megállapodáson alapuló korlátozások) VER=Voluntary export restrant világgazdaság reintegrációja, Közép-Kelet Európa reintegrálódása Összességében 1970 óta a világ nyitottabb,lett de a fejlődés nem egyenes vonalú. Az is látható és érzékelhető, hogy mindkét kereskedelmi irányzat jelen van a szabad kereskedelem és a protekcionizmus is. Milyen sajátos vonásokat mutatott a 2007.ben kezdődött a nemzetközi válság a fejlődő országok esetében? Kifejtéséhez alkalmazzon statisztikai adatokat is! (10pont) A nemzetközi pénzügyi válságból nőtte ki magát a gazdasági válság, ami először még csak a GDP növekedési ütemét lassította le, de később már annak jelentős visszaesését eredményezte. Ezzel ellentétben a nemzetközi kereskedelemi oldalon a kereslet nagyobb visszaesést mutatott, mint a GDP, főleg a világkereskedelemben nagy súlyt képviselő árucsoportnak. Ez volt a es időszak jellemzője, 2010-ben pedig az volt tapasztalható, hogy az áruexport kiugróan nagyon

6 emelkedett, vagyis a kereskedelem csaknem visszatért a válság előtti szintre. Ennek az egyik fő oka, hogy a fejlődő országok rendkívüli kereskedelmi növekedést produkáltak. Például Kínának az exportja 28-kal, az importja pedig 22%-kal nőtt ben a feltörekvő, fejlődő országok gyors gazdasági keresleti növekedése következett be, ami importnövekedést okozott nemzetközi szinten ben mind a GDP, mind a nemzetközi kereskedelemi szinten a fejlődő országok jobban teljesítettek, mint a fejlettek. (különösen az EU nyújtott gyenge teljesítményt). Tehát ig az mondható el, hogy fejlett és fejlődő országok növekedési üteme eltérő, ami a fejlődő országok számára kedvezőbb. Ez pedig a kereskedelem geográfiájának változásához vezetett. (Dél helyzete erősödött Északhoz képest). Növekedés Fejlett országok % Fejlődő országok % GDP ,7 7, ,5 5, ,2 4,7 Export ,1 15, ,1 5, ,0 3,3 Import ,7 18, , ,1 4,6 Miért kell új alapokra helyezni a nemzetközi kereskedelem mérését? Mit jelent a "Made in the world" WTO kezdeményezés? (10pont) A 21. század megváltozott termelés és kereskedelem rendszere eredményezte, hogy új mérésre, szemléletmódra van szükség. A nemzetközi értékláncok kialakulása az egyik fő ok, ugyanis ennek a szemléletmódnak a középpontjában a fogyasztói igényeknek megfelelő érték előállítása ott, ahol az a leggazdaságosabb. Ezért nagyon sok vállalat alacsonyabb bérszínvonalú országba telepíti ki a termelési, összeszerelési vagy egyéb folyamatát. (off-shore outsourcing). Így alakulnak ki az egymásra utalt nemzetközi, határokat átívelő értékláncok. A másik probléma a régi szemlélettel, hogy a régi méréssel nehéz megmagyarázni a kereskedelem hatását a GDP-re és szolgáltatások hatását ben elkezdődött a WTO-OECD kooperáció melynek a célkitűzése egy új statisztika létrehozása. (2007-es válság még jobban megerősítette, hogy több jelenséget tradicionális statisztikai méréssel nem lehetett értelmezni) Már országok is (USA, EU) támogatják a célkitűzést WTO kezdeményezésként megfogalmazódott a hozzáadott érték szerinti számbavétel -> "Made in the World". 1. Ezzel a szemlélettel megvizsgálták a szolgáltatások nemzetközi szerepét, amelynek a részaránya az új számítási alapon kétszerese a hagyományos számításokhoz képest. Az új üzleti funkciók megjelenítése is kiszélesíti a nemzetközi szerepét a szolgáltatásoknak, ilyen például a K+F és a logisztika folyamatosan növekvő jelentősége is. 2. A másik nagyon fontos dolgot is számba vették, hogy megjelentek a kereskedelemben a köztes termékek (fél, késztermékek, részegységek). Ezek a köztes termékek importot és exportot generálnak egyszerre. (például Magyarországon minden közted importnak a 2/3-át további feldolgozás után exportálják). 3. A "Made in the World" számbavétel figyelembe veszi a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat is (USA deficitje Kínával szemben 1/3-dal kevesebb az új számítás szerint)

7 Milyen hatással volt a nemzetközi gazdasági válság a nemzetközi kereskedelemre? Ismertesse a as időszakot! Érveit támassza alá statisztikai adatokkal is! (20pont) A 2007-es pénzügyi válság a reál szférára 2008/9-ben terjedt át, tehát gazdasági válságról 2008-tól beszélünk. Az első évben (2008-9) a GDP növekedési üteme csökkent és majd csak a válság begyűrűzésétől fogva tapasztalható tényleges visszaesés. Ámde a nemzetközi kereskedelemben rögtön érezhető volt a visszaesés és nagyobb mértékű volt, mint a GDP-jé. A fő árucsoportok kereskedelme erősen lecsökkent, de szinkronitás figyelhető meg a legtöbb között. Mint például a feldolgozott ipari termékeknél, amelyek exportja egyszerre esett vissza és később egyszerre stabilizálódott (gépipari termékek, gyógyszerek, autóipari termékek, vas, acél, stb.). A válságot tovább erősítette a kereskedelemi hitelek hiánya is. Ekkoriban a protekcionista intézkedések voltak a jellemzőbbek ben volt a világgazdaság legmélyebb válságba 1929 óta, tette közzé a WTO. (- 10% a kereskedelemben) A 2010-es évet a GDP és a nemzetközi kereskedelem szempontjából a növekedés jellemezte. A GDP növekedési üteme 2,8% volt (WTO 2011-es adat), ami magasabb, mint közötti átlagos ütem, de kisebb, mint a kereskedelem növekedési üteme. A kereskedelem azonban csaknem visszatért a válság előtti szintre. Az oka ennek - ahogy a GDP növekedésének is -, hogy az előző évi visszaesés "inga hatása" váltotta ki. Plusz még nagy szerepet játszott a fejlődő országok rendkívüli kereskedelmi növekedése, min pl. Kínában, ahol az export 28%-kal, az import 22%-kal nőtt. Ezekből a kiugróan magas növekedési adatokból, 2011-re mind a GDP-nél, mind a nemzetközi kereskedelemben nagyobb növekedési ütemet vártak, mint amit ténylegesen bekövetkezett. Ekkor a GDP növekedési üteme 2,4 % volt, amelynek két fő okát nevezhetünk meg. Japánt és Thaiföldet katasztrófák sújtották, ami közvetlenül kihatott a nemzetközi értékláncokra. A másik dolog, hogy az EU kereskedelem lehetne a húzóerő a gazdaságban, de a tagállamok adósságai miatt nem valósítható meg. Ámde a feltörekvő országok gyors gazdasági és keresleti növekedést produkáltak, ami import növekedést okozott a nemzetközi színtéren ben a világtermelés és a világkereskedelem is lassabban növekedett, mint a hosszú távú növekedési ütem, és amit feltételeztek. A GDP 2,1%-kal nőtt, a világkereskedelem pedig csak 2%-kal nőtt, ami a válság évei kivételével a legkisebb növekedési ütem 1981 óta. A fejlett országok rosszabbul teljesítettek, mint a fejlődő országok, különösen az EU nyújtott gyenge teljesítményt között mind a GDP, mind az export és import növekedési ütemében a fejlődő országok jobban teljesítettek, mint a fejlettebbek. Ez okozta a "kereskedelem geográfiájának" változását -> Dél helyzete (fejlődő országok) erősen Északkal (fejlett országokkal szemben). Összességében az mondható el, hogy GDP és kereskedelem növekedése/változása egyenlőtlen, általában a kereskedelem növekedési üteme nagyobb, mint a GDP-é. A fejlett országokban nagyobb volt a visszaesés, mint a fejlődő országokban, ami egyen arányosságban van a válság idejéből. Tehát a fejlett országokban lassabb volt ez az idő, mint a fejlődő országokban. A kereskedelem növekedési ütemnél még az volt megfigyelhető, hogy különbségek importban nagyobbak voltak, mint exportban.

8 III. rész Gazdasági nyitottság A kereskedelem "de jure" nyitottságát milyen mutatókkal mérhetjük? Mikor nevezhető egy ország nyitottnak e mérés alapján? (5pont) válasz az I. részben A kereskedelem "de facto" nyitottságát milyen mutatókkal mérhetjük? Mikor nevezhető egy ország nyitottnak e mérés alapján? Nevezzen meg 3 problémát is! (5pont) válasz az I. részben Milyen okokból alkalmazzák az országok az úgynevezett "nem tarifális" eszközöket? Nevezzen meg legalább 3 ilyen eszközt! (5pont) A nem tarifális eszközök a vámon kívüli állami beavatkozások, amelyek korlátozzák a szabadkereskedelmi forgalmat. Alkalmazásukat azért vezették be, hogy a protekcionista és közcélokat (közegészségügy, élelmiszerbiztonság) elősegítse. Nehéz megkülönböztetni, hogy melyik intézkedés melyik célt szolgálja, mert nem annyira átláthatók, mint a vámszabályozások, vámok. A kereskedelem (újabb) akadályainak, piaci problémáinak a kezelésére szánt alternatív lehetőségek a vámok helyett, ugyanis a vámok napjainkban egyre jobban lebontásra kerülnek (WTO szabályozások), így a vámok helyett is funkcionálnak a nem tarifális (NTM) eszközök. Azonban a szabályozásuk még nem kiforrott, ezért ez a kérdés aktuális napirendi pont. Példák: származási bizonyítvány, importtilalom, export szubvenció, fuvarozás előtti ellenőrzés, engedélyezés Mit értünk a nemzetközi kereskedelem koncentrációján? Adatokkal jellemezze állítását! (5pont) A nemzetközi kereskedelem koncentrációja a kereskedelemben létrejövő tömörüléseket, összpontosulásokat fedi le. Kiemelkedő a jövedelem, tőke, forgalom, piaci és rendelkezési hatalom koncentrációja. A világ 5 országa - EU27, Kína, USA, Japán, Dél-Korea - adta a 2010-ben a nemzetközi kereskedelem kb. 50%-át, míg a világ 30 országa majdnem kitette az egész kereskedelem 90%-á ben. A fejlődő országok folyamatos felemelkedése és jelentőségének növekedése végett 2010-ben már a nemzetközi kereskedelem 45%-át tette ki. (fejlettek a maradék 55%-át) Hosszútávon viszont megállapítható az országok helyzetének folyamatos változása. Nevezze meg a világkereskedelem vezető országait! Nevezzen meg legalább 3 exportőr és 3 importőr országot a 2012-es vagy a 2013-as adatok alapján! (5pont) ÁRU (2012) WTR SZOLGÁLTATÁSOK (2012) WTR EXPORT EU27 17,7% EXPORT EU27 24,6% Kína 13,9% USA 18,3% USA 10,5% Kína 5,7% IMPORT USA 15,6% IMPORT EU27 20% EU27 15,4% USA 12,7% Kína 12,2% Kína 8,8% Melyek az úgynevezett kereskedelmet akadályozó nem tarifális eszközök? Írjon legalább 2 példát! (5pont) Technikai jellegűek =TBT = technical barrier to trade) Egészségügyi és növényvédelem (SPS= sanitary and phytosanitary measurement) + szabályozási keret: Kereskedelmi vonatkozású szellemi tulajdonjog + minőségellenőrzés: okmányok, eljárások

9 Határozza meg a kereskedelempolitika két fő irányzatát! Véleménye szerint melyik jellemzi világunkat a 2013-as időszakban? (10pont) A kereskedelempolitikai irányzatok az állami beavatkozás mértékétől függően két fő irányzat alakult ki. Az első a szabad kereskedelem, amikor az áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabadon áramolhat az országok között, vámoktól és egyéb kereskedelmet korlátozó akadályoktól mentesen. A másik irányzat a protekcionizmus, amely a külgazdaság hatásai ellen védekező gazdaságpolitika. A fő célja a hazai termelők védelme hazai és külföldi piacokon és olyan előnyök biztosítása számukra, melyeket az állami beavatkozása nélkül nem tudnának elérni. Az érvek, amelyek a protekcionizmus mellet szólnak a következők: - fejlődő iparágak fenntartása - csúcstechnológia támogatása - hátrányos országok támogatása - honvédelmi szempontok - munkavállalók védelme - más országok tisztességtelen kereskedelme stb. Az eszköztára vagy támogatás vagy korlátozás céljából merül fel, amik lehetnek vámok, nem vámjellegűek (mennyiségi korlátozások, szubvenció, kormány-megrendelések, kereskedelem technikai korlátozások), valamint az árfolyam is egyfajta eszköz. Összességében az mondható el, hogy nyitottabb lett a világ, amelyhez nagyon nagy arányban a termék- szolgáltatás-kereskedelem nemzetközi szintű összefonódása hozzájárult, de ettől függetlenül mind a két irányzat szerves eleme a nemzetközi piacoknak. Milyen szerepet töltenek be napjainkban a vámok a kereskedelempolitika alakításában? Mit értünk vámegyenérték alatt? (10pont) A vám tulajdonképpen közadó formájában alkalmazott gazdaság-és kereskedelempolitikai eszközt, mely árképző tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában. 4 lényeges tulajdonsága van a vámnak: közadó, árképző tényező, diszkriminációs eszköz, kereskedelempolitikai eszköz. Az EU-ban a vámok kivetésekor közös vámtarifát használnak, amelynek az a fő funkciója, hogy a közösségi területek a belső piacon védelmet élvezzenek a külső termelők áruival szemben. A vámegyenérték az EU tagállamokban külföldről behozott árura az első évben kivetett összeg (fajlagos vagy értékarányos, EU értelmező). Napjainkban a vámok jelentősége fokozatosan csökken, hiszen a világkereskedelmi szervezetek (GATT és WTO) is azt tűzték ki célul, hogy a vámokat lebontsák a határokon is és szabad áramlás valósuljon meg. Valamint most már a piaci problémák kezelésére a nem tarifális eszközöket alkalmazzák a vámok helyett. Mit értünk a kereskedelempolitika "nem tarifális" eszközei alatt? Nevezzen meg ilyen eszközökat! Mi ezen eszközök jelentősége napjainkban? (10pont) A nem tarifális eszközök a vámon kívüli állami beavatkozások, amelyek korlátozzák a szabadkereskedelmi forgalmas. Alkalmazásukat azért vezették be, hogy a protekcionista és közcélokat (közegészségügy, élelmiszerbiztonság) elősegítse. Nehéz megkülönböztetni, hogy melyik intézkedés melyik célt szolgálja, mert nem annyira átláthatók, mint a vámszabályozások, vámok. A kereskedelem (újabb) akadályainak, piaci problémáinak a kezelésére szánt alternatív lehetőségek a vámok helyett, ugyanis a vámok napjainkban egyre jobban lebontásra kerülnek (WTO szabályozások), így a vámok helyett is funkcionálnak a nem tarifális (NTM) eszközök. Azonban a szabályozásuk még nem kiforrott, ezért ez a kérdés aktuális napirendi pont. Míg a 20. században a vállalatok a termeléshez szükséges inputokat más országokból szerezték be, ezért akkoriban a fő problémát a határátlépés, a vámok jelentették. Azonban manapság ez a probléma megszűnt és helyette megjelent a "határon túli" probléma, ami a külföldi ország

10 szabályrendszerével történő megbirkózást jelentette (nem tarifális eszközök) Példák: származási bizonyítvány, importtilalom, export szubvenció, fuvarozás előtti ellenőrzés, engedélyezés Hogyan csoportosítja a WTO a kereskedelemben a használt eszközöket? Nevezze meg a 3 fő csoportot és írjon 2-2 példát! (10pont) 1. közvetlenül az importot érintő intézkedések - vámeljárások - fuvarozás előtti ellenőrzés - származási bizonyítvány - importtilalom 2. Közvetlenül az exportot érintő intézkedések - eljárások - exportadó - export-korlátozó - export- szubvenció 3. Termelést és kereskedelmet érintő intézkedések - szabályozási keret - TBT (technikai jellegű) - SPS (eü.-i és növény eü.-i) - kereskedelmi vonatkozású szellemi tulajdonjog Mi a különbség? Hogyan érintette korunk nemzetközi válsága a fejlett és fejlődő országok kereskedelmét? Érveihez alkalmazzon statisztikai adatokat! (10pont)II. rész 9. kérdés Milyen sajátosságokat mutat a GDP és a nemzetközi kereskedelem alakulása korunk gazdasági válsága alatt? (10pont) II. rész 11. kérdés Visszaszerveződött-e a nemzetközi kereskedelem a protekcionizmus irányába a 2007-ben kezdődött nemzetközi pénzügyi válság hatására? (20pont) A 2007-ben kezdődött pénzügyi válság a 2008/9-es évekre terjedt át a gazdaságra ben volt a világgazdaság legmélyebb válsága 1929 óta, ugyanis a kereskedelem növekedésének üteme 2008-hoz képest 10%-ot esett. Egyértelműen észlelhető volt, hogy a kereskedelem zuhanása nagyobb volt, mint a GDP csökkenése. A kereskedelemben a legjelentősebb árucsoportok csökkentek a válság hatására. Erre az óriási zuhanásra protekcionista lépésekkel reagáltak az országok. Az UNCTAD 2011-es felmérése alapján látható volt, hogy a 2008/9-es időszakban a korlátozásokról szóló szabályozások száma kb. 10%-kal megugrottak, míg a liberalizáló szabályozások ugyanannyival lecsökkentek. Később ezek az adatok a 2010-es évben stagnáltak (ezeket a szabályozásokat elsősorban az FDI-re ható szempontjából vizsgálták). E mellett még az is ezt a tényt erősíti, hogy a válság után a protekcionizmus felé húz a világ, hogy a világkereskedelem növekedési üteme 2012-ben sem érte még el a válság előtti mértéket, mivel a válság előtti években az 5%-ot meghaladta a növekedési ütem. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy 2010-ben a kereskedelem növekedési üteme 13,8% volt, ami rekord nagyságúnak számított. Ennek ellenére a feltételezhető ok az úgynevezett "inga hatás", vagyis az előző évi drasztikus visszaesés eredményezte a növekedést. Tehát a 2010-es évet leszámítva, azt mondhatjuk, hogy a válság annyira megerősítette a protekcionizmust, hogy hiába általános trend, hogy a kereskedelempolitika mind a két irányzata jelen van napjainkban, mégis a protekcionizmus talán egy kicsivel jelentősebb mértékben. Persze ettől függetlenül a globális értékláncok kialakulása

11 miatt az országok próbálnak nyitni egymás felé, de kétségkívül még tart a válság utáni sokk, ami erősíti a protekcionizmust. IV. rész Globalizáció és regionalizmus Mi a Bali mérlege? Mi lenne Doha haszna, ha a WTO tagállamok teljesen lezárnák a tárgyalásokat? Alkalmazzon adatokat is! (5pont) Bali mérlege megerősítette a WTO szerepét és a globális világ változásainak pragmatikus eredménye. Ha a WTO teljesen lezárná a dohai tárgyalásokat, akkor a világexport évente kb. 310 Mrd EUR-val nőhetne, a világ jövedelme (GDP) pedig kb. 135 Mrd EUR-val és a nemzetközi kereskedelem költségei akár 40 Mrd USD-ral csökkenhetnének évente. A nagyobb országok számára a piacokhoz való hozzáférést, a kisebbeknek a liberalizálást jelenti. + rugalmas vámleépítés, az LDC országoknak viszonzás nélküli vámmentes kereskedelem Mi Bali kritikája? Mi lenne Doha ára, ha a WTO tagországai nem tudnák lezárni a tárgyalásaikat? Alkalmazzon adatokat is! (5pont) Doha célja a liberalizáció, a fejlődő országok világgazdasági integrációjának elősegítése és a fenntartható fejlődés biztosítása. Ha nem tudják lezárni a tárgyalásokat, akkor a nagyhatalmak kereskedelmi rendszere alakul ki a multilaterális irányítással szemben és mindenki veszít, de nem egyformán. Csökkenne a kereskedelem és a GDP is és a multilaterális kereskedelemből a protekcionizmus irányába visszafejlődne a világ. Bali kritikája az, hogy miért tart(ott) ilyen sokáig a tárgyalás. Azért, mert minden tagnak a témának minden elemét el kell fogadnia, mert semmit sem fogadnának el, amíg mindenki jóvá nem hagyja. A fejlett országok által kezdeményezett témák is lassító tényezők voltak. Végül a döntéshozatal módja konszenzussal történt. Mi a lényeges különbség a 20. századi és a 21. századi kereskedelem között. Kifejtéséhez alkalmazza R.Baldwin ábráját! A 20. században a kereskedelmet a korlátozottság jellemezte, mert a vámok révén a protekcionizmus még erősen jelenvolt. A vállalatok közti termelési kapcsolatoknál az inputok beszerzése egy adott országból történt, így a legnagyobb problémát a határátlépés jelentette, vagyis a vámok. Ezzel ellentétben a 21. században már a termelés fázisai sem országon belül történtek, hanem határokon átnyúlóan, több országban. Így alakultak ki az értékláncok, amelyek áramlásának már nem a határátlépés jelenteti a problémát, hanem a külföldi ország szabályrendszerével kell megbirkóznia. Tehát a vámokról áttevődtek a korlátozási funkciók a nem tarifális eszközökre. (pl. eljárások, biztosítás, igazolások, minőség ellenőrzése, stb.) Mi történt 2013-ban Balin? Miben állapodtak meg a WTO tagországai a 9. Miniszteri Konferencián? (10pont) 2013 december 3-6-án a WTO tagországainak 9. Miniszteri Konferenciáján 159 tagország, 25 megfigyelő státuszban lévő ország és nemzetközi szervezetek vettek részt. A konferencia fő célkitűzései közé tartozott a WTO működésének általános és aktuális kérdései, a Doha-fejlesztési forduló lezárása és a tagfelvétel megvitatása. A 2001-ben kezdődött Dohai WTO 4. Miniszteri Konferenciát részben (néhány fontos kérdését sikerült lezárni) a Bali forduló alatt. 3 fő kérdésben sikerült megállapodásra jutniuk: kereskedelemfejlesztés, mezőgazdasági kérdések és az LDC (low developed countries) piacra jutásának segítése. Mi a különbség a régi és új regionalizmus között? (10pont) A régi regionalizmus azt jelenti, hogy országok egy csoportjának gazdasági társulása meghatározott célokkal, általában azonos földrajzi térségben. Lényegében ez egy egy nemzetközi gazdasági integráció, amelynek 3 fő formája van: preferenciális megállapodás, szabadkereskedelmi

12 megállapodás és a vámunió. A 20. században egyszerűbb kereskedelem és egyszerűbb vám alapú szabályozás volt a jellemző. A 20. század második felétől jelentkeztek regionális szinten az azonos érdekek, a politika és a gazdaság megerősítésének igénye, így a regionális integrációk száma folyamatosan növekedett, valamint a kereskedelem egyszerűbb jellege ezt könnyen lehetővé is tette. Ezzel ellentétben a 21. században a kereskedelem szerkezete megváltozott, a termelés, a szolgáltatás, a kereskedelem összekapcsolódott, így létrehozva egy összetett, komplex rendszert. EZ pedig a regionális megállapodásra is kihatott, így azok elődeikhez képest sokféle kérdést felöleltek (szolgáltatás-kereskedelem, szabványok, beruházások, tulajdonjog védelme). Emellett abban is különböztek, hogy mát kontinensek között is létrejöttek a szabadkereskedelmi társulások. Tehát ezek már mesterséges régiók, amelyek új típusú intézményrendszerrel rendelkező nemzeti kereteket meghaladó képződményekké váltak. Milyen hatással van a WTO-ra, mint szervezetre a szabadkereskedelmi megállapodások számának növekedése? (10pont) A szabadkereskedelmi megállapodások száma gyorsan nőtt, mert az új jelenségekre gyorsabb és újabb válaszok kellettek. Ennek a multilaterális kereskedelemre nézve kedvezőtlen diszkriminációs hatása volt. Az az egyik fő kérdés, hogy az új regionalizmus alapjain nyugvó megállapodások szabályai megfelelnek-e a WTO által képviselteknek, vagy a két rendszer konfliktusba kerül. Ez ellen a WTO annyit tehet, hogy le kell zárnia a Doha fordulót és össze kellene kapcsolnia a bilaterális és multilaterális tárgyalások vezetőit, hogy szemléletmódjukat egyeztethessék. Azért is érintheti negatívnak a WTO-t a szabadkereskedelmi megállapodások számának növekedése, mert az újgenerációs (szolgáltatások, beruházások, e-kereskedelem, jogi viták) kérdésekkel és tárgyalások gyorsaságával elmaradott a bilaterális megállapodásokhoz képest. Miért nőtt jelentős mértékben az országok szabadkereskedelmi és preferenciális megállapodása a 21. században? Új regionalizmusról beszélhetünk? Összegezze ismereteit! (20pont) Amikor még nem volt ennyire összefonódott és bonyolult a világkereskedelem, mint napjainkban, akkor az egy régióban lévő országok azonos gazdasági helyzettel és célokkal regionális integrációk keretében egyesültek. (3 fő formája van: preferenciális megállapodás, szabadkereskedelmi megállapodás és vámunió). Ezzel ellentétben a 21. századot a bonyolult és komplex kereskedelmi rendszer jellemzi, amit áthat a globalizáció. Tehát a termelés-szolgáltatás és kereskedelem teljesen összefonódott, kialakultak a globális értékláncok, amelyek lehetővé tették az, hogy a termelés részei a gazdaságilag legmegfelelőbb helyre legyen kiszervezve. Ebben az új rendszerben jelent meg az új regionalizmus fogalma, ami lényegében már a kontinensek közötti létrejövő társulásokat, megállapodásokat jelentette. Ezek a mesterséges régiók fejlett intézményrendszerrel rendelkeznek és felülmúlják a nemzeti kereteket. A modern világ által generált új jelenségekre, problémákra új és gyors válaszok kellenek, olyanok, amelyek jobban koncentrálnak a valós igények megoldására. Sokkal több kérdést ölelnek fel ezek a megállapodások, főleg az újgenerációs kérdésekre koncentrálnak: beruházások, e- kereskedelem, jogi viták rendezése, szabályok, tulajdonjog védelme, termelési láncok. Talán ezek a regionális és preferenciális megállapodások hamarabb a tárgyalások végére jutnak, mint például a WTO (ugyanis ott csak akkor fogadnak el egy "csomagot", ha annak minden tagállam, minden elemét elfogadja). Emellett azért is van szükség a regionális megállapodásokra, hogy a nem tarifális akadályokat elkerüljék a határon túli szabályozásokban való megállapodások révén. Néhány adat, amely alátámasztja a regionális együttműködés erősödő jelentőségét: 1950 és 1970 között mindössze 70 szabadkereskedelmi megállapodás volt világszerte. Ez a szám napjainkban 300 fölé növekedet (persze egy ország (csoport) több megállapodásnak is a része) Így már a világkereskedelem 35%-át teszik ki a regionális megállapodások kereskedelme, ami közötti időszakban csak 17% volt. Nem felejthetjük ki, hogy ez milyen hatás gyakorol a világra: A multilaterális kereskedelemre negatív diszkriminációs hatást gyakorol és még a WTO szabályaival is

13 összetűzésbe keveredhetnek. Ezért ennek a kiküszöbölésére a WTO-nak kezdeményeznie kell a bilaterális és multilaterális vezetők összeülését szemléletmódjuk egyeztetése végett. Miért szükséges a nemzetközi kereskedelem globális/multilaterális szabályozása? Röviden foglalja össze a dohai tárgyalások jelentőségét és problémáját! Miért nőtt meg a szabadkereskedelmi megállapodások száma a 21. században? (20pont) Napjainkban a folyamatok globális szintűre nőtték ki magukat, tehát világméretű folyamathálókkal állunk szemben. Ez főleg a globális ellátási és értékláncoknak köszönhető. Ezt a bonyolult rendszert nem lehet csak egy oldalról beszabályozni, szükség van a nemzetek felett multilaterális szabályozásra. A WTO is egy ilyen multilaterális szervezet és az elvei is erre az alapra épülnek. Tehát a WTO fő céljának a kereskedelmi tényezők szabad áramlásának biztosítását tűzte ki. Ezt a célt úgy próbálja elérni, hogy kereskedelmi tárgyalásokat szervez, szabályokat betartatja és ellenőrzi is azt a tagállamoknál, a vitákat elrendezi és fejleszti a kereskedelmet és a nk.-i kapcsolatokat. A WTO kereskedelmi konferenciáit "Miniszteri Konferenciának" nevezzük novemberében volt a 4. Miniszter Konferencia (Doha), amely egy kereskedelmi körtárgyalás volt, amelyek fő céljai: - piacokra való hozzájutás, további liberalizáció - mezőgazdasági támogatások csökkentése - fejlődő országok világgazdasági integrációjának elősegítése - biztosítani a globális gazdaságban a környezetbarát, fenntartható fejlődést A nagy nagyobb országoknak a piachoz jutás, a kisebbeknek a mezőgazdaság liberalizálása, az LDCknek pedig a vámmentes, viszonosság nélküli kereskedelem lenne kedvező ban Balin, a 9. Min. Konf.-án, sikerült néhány fontos kérdést lezárni a Doha-fejlesztési fordulóval kapcsolatban. 3 fő területről sikerült megegyezni: kereskedelemfejlesztés, mezőgazdasági kérdések és LDC-k piacra jutása. Azért húzódott el ez a tárgyalás, mert a döntéshozatal csak konszenzussal történik és sokféle témát kellett megbeszélni. (minden tagállamnak minden pontot el kellett fogadnia). Továbbá a szolgáltatásokról, közbeszerzésekről, beruházások védelméről és a szellemi tulajdon védelméről szóló témákról nehezen sikerült megállapodni. Ha a WTO teljesen lezárná a dohai tárgyalásokat, akkor a világexport évente kb. 310 Mrd EUR-val nőhetne, a világ jövedelme (GDP) pedig kb. 135 Mrd EUR-val és a nemzetközi kereskedelem költségei akár 40 Mrd USD-ral csökkenhetnének évente. A nagyobb országok számára a piacokhoz való hozzáférést, a kisebbeknek a liberalizálást jelenti. A többi téma lezárására munkaprogramot kellett összeállítani 2014 decemberéig. A 21. századot a bonyolult és komplex kereskedelmi rendszer jellemzi, amit áthat a globalizáció. Tehát a termelés-szolgáltatás és kereskedelem teljesen összefonódott, kialakultak a globális értékláncok, amelyek lehetővé tették az, hogy a termelés részei a gazdaságilag legmegfelelőbb helyre legyen kiszervezve. Ebben az új rendszerben jelent meg az új regionalizmus fogalma, ami lényegében már a kontinensek közötti létrejövő társulásokat, megállapodásokat jelentette. Ezek a mesterséges régiók fejlett intézményrendszerrel rendelkeznek és felülmúlják a nemzeti kereteket. A modern világ által generált új jelenségekre, problémákra új és gyors válaszok kellenek, olyanok, amelyek jobban koncentrálnak a valós igények megoldására. Sokkal több kérdést ölelnek fel ezek a megállapodások, főleg az újgenerációs kérdésekre koncentrálnak: beruházások, e-kereskedelem, jogi viták rendezése, szabályok, tulajdonjog védelme, termelési láncok.

14 V. rész: Nemzetközi működőtőke áramlása, trendek és kilátások Határozza meg a kiáramló és beáramló működőtőke-befektetés fogalmát! (5pont) Kiáramló FDI (outflow, outward) azt jelenti, hogy egy országban bejegyzett vállalatok vállalatalapítása és vállalati tulajdon megvásárlása által tőkét fektetnek be a külföldi (befogadó) országba. A beáramló FDI (onflow, inward) azt jelenti, hogy a külföldön jegyzett vállalatok alapítanak céget vagy vesznek tulajdonjogot a befogadó országban. A nemzetközi statisztikákban miért nem lehet azonos egy adott évre a kiáramló és beáramló FDI nagysága? (5pont) Az adatok különbségének 3 fő oka van. Az első az, hogy a befogadó ország és az anyaország különböző adatgyűjtési módot alkalmaznak (már megjelent a nemzetközi törekvés az egységes módszertan kidolgozására). A második ok, az FDI elemei, ami nem csak az anyavállalat tőkéjét jelenti, hanem a kölcsön és fejlesztési segély is idetartozik. A harmadik ok az árfolyam ingadozása és alakulása. Mi a különbség az FDI-re vonatkozó statisztikában az áramlás (flow) és az állományi (stock) adatok között? Egy adott országra vonatkozóan írjon példát is! (5pont) Egyrészt mérik az FDI ki-, és beáramlását (otuflow és inflow), másrészt mérik a ki- és beáramló tőke felhalmozódását (stock), ez lehet inward és outward FDI. Az áramlás a fejlődő országokban a következőképpen alakult: Beáramlás ( inflow) MrdUSD Kiáramlás (outflow) Mrd USD Legjelentősebb befogadó országok: USA, (fejlődő o.:) Kína, Oroszország Legjelentősebb kibocsátó országok: Kína, (fejlett o.:) USA, Japán Mi a TNC-k jelentősége napjainkban a világgazdaságban? Állításai statisztikai adatokkal támassz alá! (10pont) A TNC-k az UNCATD felmérésre alapján 2010-ben a világ GDP-jének 25%-át tették ki a tevékenységükkel. Ebből a 25%-ból 14%-ot az anyavállalatok adták, tehát a leányvállalatok pedig a maradék 11%-ot. A TNC-k tőkebevonása az egyik legfontosabb szempont a mai világgazdaságban, hiszen láthatóan az FDI nagy rész áramlik oda. A TNC jelentőségét a következő pontok foglalják össze: a nemzetközi vállalatoknak óriási gazdasági ereje van hálózatokat alkotnak nemzetállamok mellett aktív intézményrendszerrel rendelkezik szimbólumai a nemzetállamok befolyásának csökkentésének szembekerülnek a jóléti állam koncepciójával nő az állam függősége az állam szférában konfliktusokat is szülnek A tevékenységük kettős szabályozás alatt áll: a, az országok törvényei, ahol működnek b, vállalati központok Melyik az FDI (inflow) jellemző vonásai 1995 és 2010 között? Emelje ki a fejlett és fejlődő, valamint az átmeneti országok különbségeit! (10pont)

15 1995-ben a világ FDI áramlása még alig érte el a 400 Mrd USD-t. A globalizációs folyamat fellendülése óta fokozatosan nőtt az FDI-áramlás ig nagy emelkedés figyelhető meg (1300/1400 Mrd USD), majd visszaesés, végül 2007-ben elérte a tetőpontot ( Mrd USD). Ezek után pedig a ben begyűrűződő világválság újabb mélypontot eredményezett. Kijelenthetjük, hogy a kisebb/nagyobb ingadozásoktól eltekintve a fejlődő és átmeneti országok részaránya a világ FDI áramlásában folyamatosan növekszik. Ezek mellett az is megfigyelhető, hogy mivel a fejlett országok aktívabban és nagyobb arányban vesznek részt az FDI áramlásában, így a válságok okozta kilengések sokkal drasztikusabbak, mint a másik két ország csoportnál. De ettől függetlenül a globalizáció miatt a csökkenés/növekedés együtt mozog minden ország csoportnál. A fejlődő és átmeneti országok 2008-ban érték el az es intervallumban a tetőpontot, ami összesen Mrd USD-t jelentett. 2009/10-től pedig folyamatos további növekedés figyelhető meg náluk. Milyen várakozással tekintenek a nemzetközi befektetők a 2015/16-os évekre? Melyek a külföldi közvetlen tőkebefektetés célországai az elkövetkező években? (10pont) A nemzetközi befektetők bizakodva állnak a 2015/16-os évek előtt, ugyanis az előző tendenciákból következtetései növekedést jósolnak az FDI áramlásában, főleg a fejlett országok esetében ( a fejlődő és átmeneti országoknál az áramlásnál stagnálást jósolnak). Tehát a fejlett országok pozíciója megerősödhet, hiszen az előremutatás szerint 2016-ra az FDI 52%-át ők fogják adni. A tőke mérsékelten optimista, de kivár. Beruházási alapok vannak, az igények nagyobbak, mint a források, de a beruházási lehetőségek bizonytalanok. Kedvező makroökonómiai és mikroökonómiai környezet kell. A makrogazdasági környezet jelentősen javult, ugyanis a világtermelés nőtt, a feltörekvő piacokon jelentős az élénkülés, a keresleti oldal is növekedett (n9vekvő bizalom a tőke és a háztartások részéről is.) Tehát a globális környezetnek közvetlen kedvező hatása van az FDI-re, ezért is jósolnak növekedést az elkövetkezendő évekre. Ennek ellenére persze vannak bizonytalanságok és kockázatok is. Például a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozása és irányítása, az államadósság növekedése néhány fejlett országban és a magas beruházások száma is nőhet. Az UNCTAD készített egy felmérést, miszerint 164 céget megkérdezett, hogy milyen a várakozásuk a befektetési környezettel kapcsolatban a jövőre nézve (pesszimista /semleges/optimista) 2015/16-ra. A TNCK több mint fele semleges választ adott, a többi pedig optimistát. A legkedvezőbb befektetési célországok: 1. Kína (fejlődő), 2. USA (fejlett), 3. India (fejlődő), 4. Indonézia (fejlődő), Brazília (fejlődő) Tehát a jövőre nézve a legkedvezőbb befektetési célországok egyértelműen a fejlődő országok. Határozza meg az FDI fogalmát, szerepét a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban és változásának főbb jellemzőit 2007-től napjainkig! (20pont) A globalizáció által generált 201. századi gazdasági világrendet, a világot behálózó nemzetközi folyamatok, a határokon átívelő kapcsolatok és gazdasági integráció jellemezte. Ez pedig az értékláncok globális szinten való kialakulását eredményezte. Mindezek által a világ nyitottabb lett, az erőforrások megállíthatatlanul áramolnak és így a tőkéhez való hozzájutás egyszerűbb, mint valaha. A pénz a világban csaknem korlátlanul mozog, a pénzügyi piacok világméretűek. A nemzetközi pénzügyi rendszer deregulációja és az informatikai, technológiai és technikai vívmányok azonnalivá tették a pénzügyi döntéseket, a pénz áramlását. A rendszereket most már elektronikusan is integrálták. Tehát 3 fő tényező áll mindezek mögött: pénz + technikai fejlettség + szabályozási környezet. A tőkemozgás ily módon lehetővé tette a nemzetközi vállalatok működését és így megjelentek az FDI, aminek a középpontjában a tulajdonszerzés áll. Az FDI azt jelenti, hogy olyan határokon átnyúló külföldi vállalat fölött hosszú távú, stratégiai ellenőrzést biztosító befektetés, ahol a beruházó legalább 10%-os részesedéssel rendelkeznek. Az FDI jellemzői közé tartozik, hogy a befektetés során nem történik tulajdonváltás és a döntései ellenőrzése a tőkét folyósító beruházó kezében marad.

16 Statisztikailag külön mérik az FDI áramlását (be- és kiáramló) és az állomány felhalmozódását (kiáramlott tőke felhalmozódása, beáramlott tőke felhalmozódása) A kiáramló tőkebefektetés az, amikor egy országban bejegyzett vállalatok vállalatalapítása és vállalati tulajdon megvásárlása által tőkét fektetnek be külföldön. Ezzel ellentétben a beáramló tőkebefektetés a külföldön bejegyzett vállalatok alapítanak céget vagy visznek tulajdont a befogadó országban. A 2007-es pénzügyi válság az 1995-től nézve a legmagasabb áramlási ponton okozott zuhanást a beáramló FDI-t tekintve. (tetőpont 1971 Mrd USD). Ettől a ponttól kezdve nagy csökkenésbe kezdett az FDI, kivétel a 2010-es évet, ott tapasztalható volt egy mérsékelt növekedés. Tehát ig drasztikusan csökkent az áramlás ben egy újabb csökkenés volt megfigyelhető, de 2012-től folyamatos növekedés látható és növekedést is jósolhat a 2015/16-os évre is. A globalizáció végett a kiáramlás mértékét is megérintette a 2007-es válság. Ugyanis a fejlett országokat a válság jobban megérintette, mint a fejlődőeket és az átmeneti országokat. Sőt még majdnem azt is lehet mondani, hogy pont ellenkezőleg alakulnak az áramlások a két csoportnál. Ugyanis kisebb nagyobb kilengésekkel a fejlett országok FDI kiáramlása 2007-het képest folyamatosan csökken. (2007: kb. 80% 2013: kb. 61%). Még a fejlődőknél pedig a növekedés tapasztalható ben 20% körül volt az áramlás mértéke és ez 2013-ra 35%-ra nőtt, kisebb ingadozásokkal. Összességében a kiáramlás a 2007-es 2217 Mrd USD-ról jelentősen visszaesett ig. Jellemezze a külföldi mőködőtőke áramlását 2007-től napjainkig különös tekintettel annak a nagyságára, szektorok szerint megoszlására, az FDI elemzése, a következők évek kilátásaira. Kiváltott-e a nemzetközi pénzügyi válság a protekcionizmust a nemzetközi befektetési politikában? (20pont) A 2007-es válság hatására az FDI (beáramlás) értéke kb 1200 Mrd USD volt 2010.ben, ami messze elmarad a 2007-es csúcsértéktől, pontosan 37%-kal. A 2005/7-es átlagértéktől 15%-kal kisebb az FDI beáramlás 2010-ben. Az FDI kiáramlás értékéről pedig az mondható el, hogy 2010-ben 1346 Mrd USD volt, ami 2007-es értékéhez képest 40%-os csökkent. És ha es átlaghoz képest pedig 10%- kal kevesebb volt az FDI kiáramlása 2010-ben.Az FDI kiáramlás a fejlett országoknál ugyanerre az időszakra növekedés vélhető. Ugyanakkor az FDI beáramlásnál 2011-től növekedés figyelhető meg, főleg a fejlett országoknál (a fejlődőeknél stagnálás.) és az előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódik 2015/16-ban is. A 2012 és 2013-as időszakban a legjelentősebb FDI-t fogadó országok USA, Kína és Oroszország volt, míg a kibocsátó országoknál USA, Japán és Kína volt. Az FDI fajtái és szektorok szerint 2012-ről ra az mondható el, hogy mindkét fajtánál (zöldmezős és merger &acquisition ) növekedés látható. Ha pedig a szektorokat veszsük figyelembe, akkor a zöldmező beruházásoknál a szolgáltató szektorban volt tapasztalható a legnagyobb növekedés, míg a mezőgazdasági beruházások csökkentek 2012-höz képest. A vállalatfelvásárlás és összeolvadás területén a mezőgazdasági beruházások jelentősen növekedtek, míg a szolgáltató szektorban csökkentek az FDI ezen fajtájának jelenléte. Ha pedig az FDI összetételét vizsgáljuk meg, akkor azt tapasztalhatjuk a 2007-es tetőponthoz képest a saját tőke, mint befektetési forrás, aránya jelentősen lecsökkent 2010-re. Ezzel ellentétben az újra befektetett profit aránya jelentősen gyarapodott. Az egyéb befektetési források ugyanazt a tendenciát követi, mint a saját tőke. Arra a kérdésre pedig, hogy a nemzetközi pénzügyi válság a protekcionizmust kiváltotta-e a nemzetközi befektetési politikában, az a válasz, hogy mérsékelten igen. Ugyanis bármelyik oldalról is közelítjük meg az FDI áramlását, azt tapasztalhattuk, hogy 2007-ben tapasztalt tetőpontot még a mai napig sem sikerült elérnie az áramlásának. Remélhetőleg az előrejelzések, melyek az áramlás növekedését jelzik, a vártnál nagyobb növekedést is eredményeznek. A további kilátások a jövőre az, hogy fejlett országok pozíciója erősödhet és a mega-regionális csoportoknak is az erősödése várható. Azonban erről függetlenül a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozása, irányítása, az államadósságok és a magán beruházások növekedése bizonytalanságot és kockázatot vetít a jövőre nézve. A legkedvezőbb befektetési célországok:

17 1. Kína (fejlődő), 2. USA (fejlett), 3. India (fejlődő), 4. Indonézia (fejlődő), Brazília (fejlődő) Tehát a jövőre nézve a legkedvezőbb befektetési célországok egyértelműen a fejlődő országok. VI. rész EU kereskedelem Mit értünk az EU kereskedelempolitikája alatt? Hogyan oszlik meg az EU tagországainak kereskedelem a belső piacon és a 3. országokkal? (5pont) A közös kereskedelempolitika alatt az EU harmadik országokkal szemben folytatott kereskedelemi gyakorlatát értjük. A belső kereskedelem legnagyobb résztvevője Nagy-Britannia 40%-kal, Olaszország 40%-kal és Málta 35%-kal. Az EU kereskedelmének csak 30%-át bonyolítják le a közösségen belül. Legfontosabb export partner: USA, Kína Japán, Import: Kína, USA, Oroszország Melyek az EU legfőbb kereskedelmi partnerei? Nevezzen meg 3-3 országot az EU export és import oldalon! (2013-as statisztikai adatok alapján!) (5pont) Eurostat elemzése alapján: Export: USA (16,6%), Svájc (9,8%), Kína (8,5%) Import: Kína (16,6%), Oroszország (12,3%), USA (11,5%) Véleménye szerint az EU-nak kereskedelmi gyakorlata alapján kell-e még küzdenie a vámok lebontásáért? Indokolja a válaszát! (5pont) A vámok leépítése az elmúlt évtizedekben sikere volt a GATT/WTO kereteiben. Ezek leépítésének már korlátozott a szerepe az EU-nak. Inkább más területeken kell kezdeményeznie. A kereskedelem nem vámjellegű intézkedések költségeinek a csökkentésében. (pl.: az élelmiszerek és italok költsége a vámegyenérték 56,8%-át teszik ki!) Milyen szerepe van a külgazdasági szakdiplomatáknak a külső kereskedelem alakításában.? (5pont) A külgazdasági szakdiplomaták feladati: gazdasági érdekképviselet, lobbizás befektetői bizalom javítása új befektetők, befektetések Magyarországra vonzása ország, régió specifikumok, potenciális magyar lehetőségek (gyárlátogatások, rendezvények) segíteni a partnerkapcsolatokat alakulását (céges tárgyalások) magyar befektetők külföldi megjelenésének diplomáciai támogatása Határozza meg az EU nemzetközi gazdasági szerepét! Néhány adattal jellemezze a nemzetközi áruforgalomban, szolgáltatáskereskedelemben és FDI területén az EU jelentőségét! (10pont) Az EU kereskedelmi jelentősége folyamatosan nőtt az elmúlt pár évben is (jelentősebb visszaesés a 2009-es válság alatt volt tapasztalható). Viszont, a válság előtt is folyamatos volt az EU jelentőségének növekedése a kereskedelemben ben 1600 ezer milliárd EUR volt a külső kereskedelme, tehát bátran kijelenthetjük, hogy az EU a világgazdaság főszereplője. Ez a kijelentést a WTO-WTR 2014.es felmérése is alátámasztja. 1, szolgáltatás kereskedelme: exportban a világ 25,2%-át, importban 19,7%-át teszi ki 2, Áruforgalom: világexport: 15,3%, világimport: 14,8% 3, FDI: kiáramlásban 328 Mrd USD, beáramlásban 250 Mrd USD Hogyan kapcsolódik az "Európa 2020" általános stratégiához a "kereskedelem, növekedés és globális ügyek" c. kereskedelmi stratégia? Fejtse ki az összefüggéseket! (10pont) 2007-ben kezdődő nemzetközi pénzügyi válság az EU-t kedvezőtlenül érintette, ezért aktívabb kereskedelempolitikát kezdett alkalmazni. A "kereskedelem, növekedés és globális ügyek" az Európa 2020 stratégia kulcseleme. Az általános gazdasági és külgazdasági cél a gazdasági növekedés, GDP

18 növekedés és munkahelyteremtés (ezt a növekedést a külső országokból várják, így azokkal az országokkal növeli az együttműködést az EU, ahol nagy a keresletnövekedés). "Kereskedelem, növekedés és globális ügyek" Céljai: megtartani az EU globális pozícióját Nyitottabb nemzetközi kereskedelem tisztességesebb nemzetközi kereskedelem (európai vállalkozók érdekeinek védelme) hozzájárulni az EU 2020 stratégiai céljainak megvalósításához Az eszközök, amellyel mindezt végre kívánják hajtani, az aktív szerep a szabadkereskedelmi megállapodások és nemzetközi tárgyalások területén (Doha lezárása). A másik eszköz pedig a szabályozás betartatása és betartása. Tehát láthatjuk, hogy az "Európa 2020" és a "Kereskedelem, növekedés és globális ügyek" úgy kapcsolhatóak össze, hogy az utóbbi célkitűzései között megfogalmazta az előbbi megvalósítását. Milyen helyet foglalnak el a szabadkereskedelmi megállapodások az EU kereskedelemstratégiájában? (10pont) A 2006-ban elfogadott EU kereskedelmi stratégiáját "Globális Európa" címmel illették. Ennek a fő céljai közé a Doha forduló lezárása és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok támogatása tartozott. Itt még az látható, hogy a WTO megerősítése a fő cél. Ennek a stratégiának az eredményei elég csekélyek voltak, mint azt feltételezték. Az egyik fő oka ennek, hogy 2007-ben kitört a válság. Azonban azt mindenféleképpen meg kell jegyezni, hogy a kétoldali tárgyalások felerősödtek. (EU- Korea --> 2011 siker!) Mindezek után a globális helyzet megváltozott (GDP csökkenése, recesszió, magas munkanélküliség). Az EU-t is kedvezőtlenül érintette a válság ben kiadta a Bizottság a "kereskedelem, növekedés és globális ügyek) munkaanyagát, amely az Európa 2020 stratégia kulcselemeként funkcionált. AZ itt megfogalmazódott célokhoz már nem a WTO (Doha) tárgyalások fontosságát emelte az első helyre, hanem a szabadkereskedelmi megállapodásokat. Összességében azt láthattuk, hogy az évek és a válság multával az EU fentebb értékelte a szabadkereskedelmi megállapodások jelentőségét. Milyen lehetőségei vannak az EU tagországainak kereskedelempolitikájuk alakulásában az EU-n kívül különös tekintettel a V4 csoportra? (10pont) 1. Az EU, mint legnagyobb világgazdasági globális szereplő, jelentős mértékben növeli a tagállamok tárgyalási alkuerejét. 2. A közösség külgazdasági szerződésrendszerbe tartozó országokban a tagállamok vállalatainak és áruinak a piacra jutási feltételeit javította. 3. A nemzetközi szervezetek körében az érdekérvényesítésben az EU jár el a tagállamok helyett. 4. A külgazdasági eszközrendszer sokat változott. Az EU belüli gazdasági kapcsolatokra az egységes belső piac jogszabályi rendszere vonatkozik. Az EU-n belüli kereskedelem dominanciája miatt a közös külgazdasági-kereskedelmi politika által a magyar-cseh-lengyelszlovák (V4) kereskedelmi forgalomnak 75-80%-a az EU-n belül zajlik. 5. A 3. országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolat esetében az importszabályozás teljes egészében közösségi hatáskörbe került. Tehát a közös vámpolitika határozza meg a vámtételeket, szabályokat és az importpolitika egészét. (piacvédelem kikerült a magyar szabályozási körből) 6. A közös uniós kereskedelempolitika meghagyta a magyar külgazdaság politikán belül a kereskedelemfejlesztés, az idegenforgalom és a befektetési politika önállóságát. Hogyan illeszkedik a kereskedelem, növekedés és globális ügyek mint az EU kereskedelemstratégiája az Európa 2020 általános stratégiájához? (20 pont)

19 A 2007-es nemzetközi pénzügyis válság után új globális helyzet alakult ki, amely az EU-t is közvetlenül érinti. Az általános gazdasági és külgazdasági cél a gazdasági növekedés beindítása, amelyet főleg külső, nem tagállam országoktól várják. Ezért az EU azokkal az országokkal növeli az együttműködést, ahol nagy a kereslet növekedése. Ezért a Bizottság 2010 novemberében bemutatta a Kereskedelem, politika és globális ügyek munkaanyagot, amely az Európa 2020 kulcseleme. A fő célkitűzések a következők: 1. Meg kell tartani az EU globális pozícióját és segíteni kell a válságból való kilábalást. 2. Nyitottabb nemzetközi kereskedelmet kell létrehozni az akadályok, főleg vámok lebontásával. 3. Biztosítani kell az európai vállalkozások érdekeinek a védelmét, tehát egy tisztességesebb kereskedelmet kell létrehozni nemzetközi szinten. 4. Végül, de nem utolsó sorban hozzájárulni az EU 2020 stratégiai céljainak megvalósításához. Azért ezt a 4 célt tűzték ki maguk elé, mert Kína folyamatosan nő és erősödik, így az EU-nak a világgazdasági első számú szereplőjének járó helyezés nem biztosított. Továbbá a vizsgálatok, felmérések alapján az EU nyitottsága 20% alatt van, ami azt jelzi, hogy még van lehetősége a további nyitásra a külvilág felé. Az országok kereskedelmi nyitottságának felmérése alapján a legnyitottabbak: 1. Dél-Korea, 2. Szaúd-Arábia 3. Mexikó, Dél-Afrika, Kanada, Törökország, India, Kína Tehát a kereskedelmi akadályok lebontásával az EU tovább nyithatja gazdaságát. A céljait úgy akarják elérni, hogy az EU aktív szerepet vállal a nemzetközi tárgyalásokon is és a szabadkereskedelmi megállapodásokban is. A szabályok betartását és ellenőrzését is eszközként funkcionálják. Emellett persze a protekcionista intézkedések ellen való fellépést sem szabad kifelejteni. Az utolsó célkitűzése a kereskedelem, növekedés és globális ügyek stratégiának az EU 2020 stratégia elősegítése. Ennek a stratégiának a célkitűzése egy hármas pilléren alapszik: - intelligens fejlődés - befogadó fejlődés - fenntartható fejlődés Az intelligens fejlődés alatt az EU versenyképességének megtartását az innovatív, magas értékű termékek piacán értjük (a jól fizető állások érdekében). Ehhez a kereskedelempolitika úgy kíván hozzájárulni, hogy a szolgáltatáskereskedelem nyitottságát fejleszti, beruházásokat növeli, jogharmonizáció az EU-n belül és a közbeszerzési piacot megnyitja, nyitottabbá teszi. A befogadó növekedést az EU határain kívül is meg akarják valósítani. Vagyis a munkaügyi előírásokat be akarják az EU partnereivel is tartatni, hogy ne abból legyen a partnereinek versenyelőnye, hogy náluk gyengébb a szabályozás. A fenntartható fejlődés alatt a zöld növekedés támogatását értjük: környezetbarát termékek gyártása, megújuló energia felhasználása a nem megújulók helyett és a fenntartható és zavartalan nyersanyagellátás biztosítása megállapodások keretében. Ezeket a célokat a kereskedelem stratégia legfőbb eszközével kívánják elérni, a tárgyalásokkal. Melyek az EU kereskedelemstratégiájának fő céljai és eszközei? Mit tartalmaz a kereskedelem, növekedés és globális ügyes stratégia? Milyen eredmények várhatóak ennek megvalósításából? (20 pont) Ugyanez az eleje, mint az előbbi kérdésnek! A tárgyalások, mint kereskedelem stratégia legfőbb eszköze, révén a következő eredmények várhatóak: - kereskedelem növekedése: export: +6,2% (129,6 Mrd EUR); import: +5,6% (118,2 Mrd EUR) - gazdasági növekedés a GDP 2%ponttal nőne, ami 250 Mrd EUR - 2 millió új munkahely jönne létre - fogyasztói előnyök származnának a nemzetközi megállapodásokból, mint pl. szélesebb áruválaszték lenne, mellette az árak csökkennének, amelyek 600 EUR megtakarítást jelentenének fogyasztóként - az EU-nak a kereskedelmi integrációja pedig nőne

20 - emellett a környezetvédelem is nagyobb jelentőséget kapna VII. EU DÉL-KOREAI SZABADKERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁSA Mi jellemzi a Dél-Korea és az EU kereskedelmét között? Van e különbség az áruforgalom és a szolgáltatáskereskedelem területén a két fél programjának egyenlegében? (5 pont) ig az EU-nak az áruforgalma jelentősen deficites volt Dél-Koreával, mivel az import végig több volt, mint az export. De ez a deficit folyamatosan csökken, és majd csak 2012-re szűnik meg. Míg ezzel szemben a szolgáltatáskereskedelemben az mondható el, hogy végig nyereséges exportja volt az EU-nak Dél-Koreával szemben. Milyen intézkedések biztosítják az EU és Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodásának végrehajtását? A koordináció és végrehajtás szakbizottságok és munkacsoportok által jön létre. Szakbizottságok: (szakpolitikusok) - vámügyi - állat és növény egészségügyi - kereskedelemmel fenntartható fejlődés foglalkozó Munkacsoportok: (szakemberek) - kormányzati beszerzésekkel foglalkozó - gyógyszeripari termékekkel foglalkozó - gépjárművekkel foglalkozó - vegyi anyagokkal foglalkozó Az adott területen folyamatosan figyelemmel kísérik a kereskedelmet. A szakbizottságok inkább átfogóan, míg a munkacsoportok sokkal specifikusabban szemlélik a területeket. Jellemezze az EU és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi tárgyalások eredményeit és hatását az EU kereskedelmére! (10 pont) A megállapodás tartalma a vámok leépítése, a nem vámjellegű akadályok leépítése és a kereskedelmi eljárás egyszerűsítése. Tehát összességében egy kedvezőbb üzleti környezet létrehozása. A vámok eltörlésének a hatása, hogy éves szinten 1,6 Mrd EUR megtakarítás érhető el és az új forgalom az EUban +18 Mrd EUR-t jelent, Koreának pedig Mrd EUR-t. Továbbá az Unió kivitele jelentősen növekedett, de Korea exportja csökkent 2011-től 2013-ig ben az EU legjelentősebb kivitele és behozatala Koreába/ból a közlekedési eszközök voltak. A második legjelentősebb árucsoport a kémiai vegyületek voltak. Kötelezettséget vállalt az EU és Korea is a technikai jellegű kereskedelmi akadályok lebontására, ami már túl mutat az UTO megállapodáson. A vámok eltörlése ügyében abban egyeztek meg, hogy szakaszosan 5 év alatt fogják eltörölni, de néhány termék esetében ez 7 év lesz. Persze a megállapodás hatályba lépésekor a vámok jelentős részét eltörölték. Röviden jellemezze Dél-Korea nemzetközi gazdasági helyzetét, különös tekintettel jelenkori kereskedelmére! (10 pont) Dél-Korea centralizált, diktatórikus berendezkedésű ország, aki exportorientált gazdaságfejlesztést alkalmaz. Az 1970-es évektől rövid idő alatt kimagasló fejlődést ért el. Ha a gazdasági szerkezetét vizsgáljuk meg, akkor a mezőgazdaság a legkisebb részesedést zsebelheti el magának (2,5%). A fő ágazat a szolgáltatások (58%) és az ipar (39%). Ha a gazdasági fejlődést megvizsgáljuk 1970-től napjainkig, úgy, hogy az USA (100%) hoz viszonyítjuk, akkor látható csak igazán, mennyire meredek fejlődésen ment keresztül, ugyanis ben a 10%-ot épphogy elérte, míg mára a 60%-ot.

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében)

Kereskedelempolitika. 1. A vámok: A kereskedelempolitika eszközei: (protekcionizmus esetében) Kereskedelempolitika Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás - forgalommal kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer. Csoportosítását

Részletesebben

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Nemzetközi kereskedelempolitika: Protekcionizmus vs. szabadkereskedelem NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 10-1

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság) AZ EURÓPAI KÖZÖÉGEK BIZOTTÁGA Brüsszel, 20.10.2004 COM(2004) 699 végleges 2004/0242 (CN) Javaslat A TANÁC RENDELETE általános preferenciális rendszer alkalmazásáról (előterjesztő: a Bizottság) HU HU INDOKLÁ

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban

TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése Az elnök-vezérigazgató üzenete Kiemelt adatok Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban TARTALOM Az OTP Bank Rt. felsô vezetése 4 Az elnök-vezérigazgató üzenete 5 Kiemelt adatok 7 Makrogazdasági és monetáris környezet 2003-ban 8 Üzletági jelentések 11 Vezetôi elemzés 25 AVezetés elemzése

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

1. A nemzetközi élelmiszerkereskedelem és biztonság összefüggéseire vonatkozó korszerű nemzetközi szakirodalom elemzése és rendszerezése

1. A nemzetközi élelmiszerkereskedelem és biztonság összefüggéseire vonatkozó korszerű nemzetközi szakirodalom elemzése és rendszerezése A kutatás főbb eredményei 1. A nemzetközi élelmiszerkereskedelem és biztonság összefüggéseire vonatkozó korszerű nemzetközi szakirodalom elemzése és rendszerezése A kutatás eredményes teljesítésének feltétele,

Részletesebben

Elekes Andrea, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense. E-mail cím: elekes.andrea@gtk.unipannon.hu

Elekes Andrea, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense. E-mail cím: elekes.andrea@gtk.unipannon.hu Világgazdasági krízis kereskedelmi, kereskedelempolitikai válaszok Elekes Andrea A 2008 2009. évi gazdasági válság egyik meghatározó eleme volt a nemzektözi kereskedelem összeomlása. Komolyabb pénzügyi

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.6.11. COM(2013) 407 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Cselekvési

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése

ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK

A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők Előadó: Dr. Péli

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

BELORUSZ ÜZLETI KALAUZ

BELORUSZ ÜZLETI KALAUZ BELORUSZ ÜZLETI KALAUZ Nemzeti lobogó Nemzeti címer A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE MINSZK 2010. január 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3. oldal I. Általános ország információ 5. oldal II. Adózási szabályok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama.

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA PE-HD csövek a vízellátásban Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. Európában ma már a csövek többségét

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Egy kis ismétlés Római Szerződés: már tudjuk Közösségi szintű támogatáspolitika először ártámogatás következmények (már tudjuk) Reformok: 1992, 1999 (Agenda 2000),

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben