Az agrárgazdaságtan főbb témakörei

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az agrárgazdaságtan főbb témakörei"

Átírás

1 Az agrárgazdaságtan főbb témakörei A mg. nemzetgazdasági szerepe, ágazati sajátosságai, ágazati kapcsolatok A mg. termelési tényezői (föld, munka, műszaki fejlesztés, tőke) A mg. versenyképességének közg. összefüggései Piaci viszonyok az agráriumban Mg. árszínvonal, árviszonyok, árdiszparitás és az agrárolló összefüggései Az agrárgazdaság termelési struktúrája Agrárszabályozás, rendtartás Agrárgazdaság vidékfejlesztés multifunkcionalitás A gazdasági, ökológiai és társadalmi környezet

2 A mezőgazdaság termelőerői (erőforrásai) és az újratermelés a munkaerő, a termelékenység a termőföld és használata, a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe a termelési eszközök, a műszaki fejlesztés a növekedés módja és kritériumai jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, versenyképesség Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi integrációba, az EU tagság

3 A vállalati és vállalkozói struktúra agrárgazdasági megítélése a tulajdonviszonyok és az érdekeltség a szövetkezetek, állami gazdaságok, kistermelés történeti áttekintésben a gazdasági rendszerváltás utáni vállalkozói struktúra és formálódása a mikroszintű integráció az érdekképviseletek

4 A mezőgazdasági célkitűzések megvalósításának eszközrendszere tervgazdaság, piacgazdaság az agrárpiaci rendtartás igazgatási intézményrendszer társasvállalatok, vállalkozók, gazdálkodók költségvetési kapcsolatai, az adózás néhány elve a támogatások rendszere az agrárhitelezés

5 Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana növénytermesztési (kertészeti ágazatok): búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, olajos növények, szőlő, bor, gyümölcsfélék állattenyésztési ágazatok: szarvasmarha, sertés, baromfi, juh, tej és tojástermelés * általános ökonómiai vizsgálat * hazai és nemzetközi piacok * szabályozottság * jövedelemtermelés, költségviszonyok

6 Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés Agrárpolitika: a gazdaságpolitika mezőgazdasági irányzata az állam tudatos beavatkozása (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba célrendszere, eszközrendszere Mit ér a magyar mezőgazdaság? a GDP hez való hozzájárulás összehasonlítás időben: a hatvanas nyolcvanas évtized (magyar jellemők) a rendszerváltás hozadéka összevetése térben: EU, USA, fejlődő országok

7 növekedés az ágazatban nemzetközi összehasonlítás komparatív előnyök Komplex, új szemlélet A mezőgazdaság és gazdasági környezete Az agribusinessről mezőgazdaság + élelmiszeripar = élelmiszergazdaság + kereskedelem (input, output) ipari termelés, szolgáltatás, marketing tevékenység, banki szféra, agrárbiztosítás, kutatás, oktatás

8 Multifunkcionális mezőgazdaság Az agroökológiai potenciál megőrzése ( a természet és környezet megóvása ) Veszélyek : globális klimaváltozás, biológiai szennyeződés, erózió és defláció a táj ápolásának, védelmének elhanyagolása

9 A vidékfejlesztés mint a gazdaság multifunkcionális megalapozása, alternatív életlehetőségek javítása fiatal gazdák pályakezdése kedvezőtlen adottságú térségekben bevétel kiegészítés alkalmilag piacra termelők átmeneti megsegítése földért életjáradék program korai nyugdíjazás rugalmas foglalkoztatás, közmunka szociális támogatási rendszer kidolgozása

10 A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés Szálas- és abraktakarmányok Energiatermelés (biodízel, biogáz, bioetilén) Környezetvédelem, természetvédelem Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás) Foglalkoztatás, népességmegtartás Regionális egyenlőtlenségek kompenzálása

11 A mezőgazdasági termelés sajátosságai A termelés természeti környezetben folyik A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek Az immobil faktorok nagy száma Diverzifikációs kényszer (költséges) Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága

12 Mezőgazdaság élelmiszergazdaság agrobiznisz Mezőgazdaság: növénytermesztés állattenyésztés, mg. szolgáltatások Élelmiszergazdaság: mezőgazdaság, élelmiszerfeldolg. élelmiszerforg. Agrobiznisz: mezőgazdaság, élelmiszeripar, input-előállítás élelmiszerkereskedelem tercier szektor agrárgazdasággal kapcsolódó részei (bank, biztosítás)

13 A Parlament elfogadta az új magyar alkotmányt, ami az agrárgazdaságra és a vidékre is tartalmaz determinációkat. Mely szerint: a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, ezen belül a honos növény és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

14 Agrárgazdaságtani ismeretkörök A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe a lakosság élelmiszerekkel való ellátása hozzájárulás a bruttó és nettó termeléshez, a GDP hez a népesség foglalkoztatása ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU s gazdasági kapcsolatok kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés társadalmi megítélése

15 A mezőgazdaság részesedése GDP-ből foglalkoztatásból beruházásokból %

16 EU az Európai Unió (EU 27) gazdasága 2009 ben összességében 4,2% kal esett vissza 2010 ben mindegyik negyedévben növekedés volt tapasztalható IV. negyedévben már 2,1% kal haladta meg az előző év azonos időszakának GDP volumenét A növekedés motorját Németország jelentette, a többi nemzetgazdaság teljesítménynövekedése átlag alatti volt

17 Magyarországi jellemzők Az EU csatlakozás után a beáramló import és a külpiaci gabonakereslet mérséklődése miatt az élelmiszer gazdaság ban a korábbinál kisebb, ezt követően azonban már ismét megnövekedett összeggel javította a külkereskedelmi egyensúlyt. Az élelmiszer kivitel többletét ban főként a gabonaexport növelte nagy mennyiségével és magas árával. A külkereskedelmi többlet növekedéséhez elsősorban a gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá. Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport külkereskedelmi forgalmának bővülése 2009 ben megtorpant, 2010 ben viszont jelentősen emelkedett.

18 Magyarországi jellemzők Magyarország bruttó hazai terméke a 2010 es év egészében 1,2% kal volt magasabb az előző évinél A mezőgazdasági termelés elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt 2010 ben visszaesett A mezőgazdasági hozzájárulás a növekvő nemzetgazdasági GDP ben 2,5% ról 2,9% ra nőtt A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2010 ben 1,8 milliárd forint volt, folyó áron számítva 10,1% kal magasabb, mint 2009 ben

19 Hatás az agrárgazdaságra Az agrárgazdaságot 2010 ben még az előző éviekéhez képest is nagyobb csapások sújtották. Év elején az észak magyarországi árvizek, év végén a 280 ezer hektárt meghaladó belvíz károsított, jelentősen növelve a költségeket. Október 4 én hazánk eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a vörösiszap ömlés okozott tragikus következményeket

20 Magyarországi jellemzők A mezőgazdasági termelés volumene 2009 után ismét csökkent, mintegy 6% kal. A növényi termékek termelése 11% kal esett vissza, ami mindenekelőtt a búza 15% os, a napraforgó 21% os, a zöldségfélék 17% os és a gyümölcsök 18% os volumencsökkenésével magyarázható. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása kisebb volumeningadozást és évek óta mérséklődő trendet mutat, 2010 ben viszont enyhén, 0,9% kal volt magasabb, mint az előző évben.

21 A mezőgazdasági termékek termelőiár színvonala a évi visszaesés után 16,8% kal emelkedett. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelőiárszínvonala a nemzetközi tendenciákkal összhangban 30% ot meghaladó mértékben nőtt. Az élő állatok és állati termékek ára mindössze 1,8% kal emelkedett. A mezőgazdaság ráfordításiár szintje 2009 ben 6% kal volt kevesebb az előző évinél, a évben 4,4% emelkedés volt. Leginkább az energia és a takarmányköltség növekedett, míg a műtrágya ára 11% kal mérséklődött.

22 Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági szerepe hosszabb távon nemzetközi tendenciák szerint is csökken, hazánkban azonban ez az indokoltnál gyorsabban zajlott. A mezőgazdaság részaránya segítő stratégiai célok és eszközök hiányában, a több év óta tartó sodródás következtében folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban. Mindezek indokolják, hogy a mai Kormány kiemelt területként kezeli az agrárfoglalkoztatást. A bruttó hozzáadott érték előállításában évben a folyó áron számított kibocsátás értéke a növényi termékek áremelkedése miatt növekedett gyorsabban

23 A nemzetgazdasági beruházásokban továbbra is relatíve magas a mezőgazdaság részaránya Az ÚMVP támogatások előrehozásának következtében ben a beruházások számottevően nőttek. A források azonban így gyorsan kimerültek és 2010 ben már csökkent a mezőgazdaság aránya, volumene 25,5% kal maradt el az előző évitől.

24 Forrás:

25 A beruházások teljesítményértéke (folyó áron)

26 A beruházások teljesítményértéke ágazatok szerint (folyó áron)

27 A mezőgazdasági kibocsátás megoszlása 2010 ben (folyó alapáron)

28 Gazdálkodási formák Magyarországon a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdaságok különféle gazdálkodási formákban működnek. A legnagyobb számban előforduló gazdálkodási forma a kft. Kft ből 2006 hoz képest 18,7% kal többet tartottak nyilván 2010 ben óta 5,6% kal emelkedett a számuk. A részvénytársaságok száma az utolsó 5 évet nézve lassan csökkent, 2006 ban 331 darab, 2010 ben 319 volt regisztrálva. Az átalakulások miatt a szövetkezetek száma 2006 hoz képest 30% kal kevesebb, 960 szövetkezet szerepelt a nyilvántartásban 2010 ben. A Bt k száma gyorsan csökken ban 3735 darabbal szemben 2010 ben már csak 3201 et tartottak nyilván, amely 23,3% kal kevesebb az 5 évvel ezelőttinél.

29 A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban összesen 420 ezer vállalkozást regisztráltak 2010 végén, 3,3% kal többet, mint 2009 ben. Közülük az egyéni vállalkozások száma 3,3% kal nőtt (ami az őstermelők adószám regisztrációs kötelezettsége miatt 2008 ban 5,4 szeresére emelkedett) az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozóké 5,9% kal nőtt a társas vállalkozásoké 0,7% kal növekedett Az előzetes adatok szerint mintegy 567 ezer egyéni gazdaság működik a mezőgazdaságban. Bár számuk évről évre csökkent az elmúlt években, a nem üzemszerű, házkörüli termelést folytatókkal együtt így is a magyar háztartások jelentős része érintett a mezőgazdaság ügyében.

30 A mezőgazdasági ágazat résztvevői 2010 ben

31 A mezőgazdasági vállalkozások 2010 ben is kevesebb munkaerőt használtak fel, a 10 főnél többet foglalkoztatók száma 3,6% kal csökkent. Az őstermelők túlnyomó többsége: jövedelem kiegészítés vagy nyugdíja kiegészítése céljából folytat mezőgazdasági tevékenységet

32 Zöldség gyümölcs év végén 27 zöldség gyümölcs termelői csoport 48 TÉSZ közel 20 ezer termelő taggal 49 ezer hektáron gazdálkodott Tagi árbevételük megközelítette a 30 milliárd forintot. Teljes nem csak tagi zöldség gyümölcstermelésből származó árbevételük 37 milliárd forint volt.

33 Földterület használat szerint május 31.

34 A földterület művelési ágak szerint Művelési ág Szántó a Kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület Földterület összesen

35 Élelmiszeripar Az Élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazat a magyar feldolgozóipari termelés több mint egytizedét adja ben is folytatódott az élelmiszer feldolgozó ipar belföldi értékesítésében tapasztalható visszaesés ben az Élelmiszer, ital, dohány gyártása statisztikai ágazat folyó áron számított bruttó termelési értéke 2037 milliárd forint volt, az előző évinél 34 milliárd forinttal kevesebb

36 Élelmiszeripar Az Élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazatban alkalmazásban állók átlagos létszáma 2010 ben 97,4 ezer fő volt, 1% kal több mint 2009 ben. A külföldi tőke aránya 2010 ben 49%, 1% kal nagyobb, mint 2009 ben az összes beruházási teljesítmény folyó áron 89,9 milliárd forint volt 2010 ben

37 ÉLELMISZER KERESLET várhatóan megduplázódik 2025 re A világ népessége 8 milliárd fő körül alakul Növekedés a fejlődő országok városaira koncentrálódik 33 megaváros (8+millió) 500 nagyváros (1+millió) GDP növekedés megfelelő vásárlóerőt biztosít

38 KÍNÁLATOT KÖZVETLENÜL MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A fajlagos hozamok növekedése Mezőgazdasági művelésbe kerülő, illetve onnan kivont területek Az intenzív művelési módok (öntözés, többszörös művelés) bővülésének mértéke A mezőgazdasági termelőkapacitások környezeti károsodása

39 AZ AGRÁRPIACI HELYZETRE HATÓ TÉNYEZŐK GDP tényleges növekedése a várt ütemben vagy annál lassabban gyarapodik a népesség hogyan fejlődik a világ agrárkereskedelmének logisztikai kapacitása mi történik Kínában? mi történik Oroszország/Ukrajna mezőgazdaságában? milyen ütemű lesz az élelmiszertermelés globalizációja?

40 A GLOBÁLIS ÉLELMISZER RENDSZER VÁRHATÓ HATÁSAI Olcsóbb élelmiszer a világ szegényeinek megbízhatóbban és kevesebb környezeti károsítással Növekvő mezőgazdasági termelékenység a felszabaduló munkaerőt lekötő vidékfejlesztéssel Alacsonyabb élelmiszer árak és csökkenő kereskedelmi diszkrimináció A fejlődő világ növekvő városi lakossága átalakuló élelmiszerkeresletének megbízható kielégítése, hatékony és környezetbarát termelés alapján A világ gazdag fogyasztói részéről jelentkező összetett kereslet minőségi kielégítése

41 Élelmiszerfogyasztás A háztartások 2010 ben 3819 milliárd forint értékben vásároltak élelmiszereket és élvezeti cikkeket, ami fogyasztási kiadásaik közel 27,5% át jelentette. A fogyasztói kosárban mintegy 19% ot képviselő élelmiszerek éves átlagos fogyasztóiár indexe a 2006 ot megelőző három évben átlag alatt nőtt tól ez a tendencia megfordult, és az élelmiszerek drágulása meghaladta az átlagos áremelkedés nagyságát.

42 Egy főre jutó fogyasztás Megnevezés kilogramm/fő Élelmiszerfogyasztás Húsfélék összesen 65,9 63,2 61,5 61,7 ebből: sertéshús 27,9 27,6 25,8 27,0 marha- és borjúhús 3,4 3,3 2,8 2,6 belsőség 2,8 2,5 2,8 2,7 baromfihús 30,8 28,7 28,7 27,8 Hal 3,7 3,8 3,8 3,7 Tej 163,1 163,5 158,2 155,9 Tojás 15,6 15,4 14,9 14,4 Liszt 86,0 82,4 82,9 82,5 Rizs 6,0 5,9 6,0 5,9 Cukor 32,3 31,2 31,9 29,8 Burgonya 61,8 59,7 65,5 60,8 Zöldség-főzelékfélék a) 119,9 117,6 120,2 116,9 Gyümölcs összesen a) 90,7 76,5 88,7 92,4 Égetett szeszesitalok, b) liter 7,3 6,9 7,1 6,9 Bor, liter 33,4 28,5 24,1 23,6 Sör, liter 74,2 77,8 72,9 72,6 Dohány 1,5 1,5 1,6 1,6 Kávé 2,8 2,7 2,6 2,5

43 Mit nevezünk agrárexportnak? Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja

44 Főbb megállapítások Magyarország nyitott gazdaság, amely igen magas arányban vesz részt a nemzetközi árucsereforgalomban. Ezt jellemzi, hogy a évi GDP nek a 123% át tette ki a teljes külkereskedelmi forgalom, azaz az export és az import együttes értéke. Ennél magasabb százalékokat csak a kis nyugat európai országokban (Belgium, Dánia, Hollandia) tapasztalhatunk.

45 2010 Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport külkereskedelmi forgalmának bővülése 2009 ben megtorpant, 2010 ben viszont jelentősen emelkedett. A külkereskedelmi többlet növekedéséhez elsősorban a gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá.

46 Mikor exportorientált a növekedés? - Gyarapodnak a nemzetközileg versenyképes árukat, szolgáltatásokat előállító kapacitások -Gyorsabban nő az exportértékesítés a belföldi értékesítésnél - Az export tartósan és dinamikusan bővül - Az import a gazdaság fejlődésének megfelelően növekedik az egyensúly felborulása nélkül

47 Az agrárexportot befolyásoló tényezők 1. Exportárualap rualap 2. Exporttámogat mogatás s (EU!) 3. Exportfinanszíroz rozás 4. Árfolyampolitika 5. Adópolitika 6. Export-jövedelmez vedelmezőség 7. Exportengedélyez lyezési rendszer 8. Kollektív v marketing 9. Külkereskedelmi K szervezet

48 Az agrárexportot befolyásoló tényezők 10. Vevők k gazdasági gi helyzete, vásárlóereje 11. Politikai változv ltozások 12. Főbb F piacok és árak alakulása 13. Nemzetközi zi kereskedelmi egyezmények

49 Vesztésre áll az EU mezőgazdasága. Az agrárkivitel szubvencionálását 2013 ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenő mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral támogatja az exportot. Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év átlagában meghaladta a 80% ot A WTO Dohai Forduló tárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékű vám és belső támogatás leépítésre kényszerül. Mandelson vállalása: az EU vámszint átlagosan 48% kal csökkenhet A belső támogatásokat a fejlett országoknak 31 80% kal kell csökkenteniük Az EU ban kifizetett támogatások fele még most is sárga dobozos, azaz a leginkább piactorzító (pl. ártámogatás, exportszubvenció) Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede zöld dobozos, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelem)

50 GATT -WTO I. Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Tariffs and Trade) 1947-ben 23 ország hozta létre M.o óta tagja Körtárgyalások, időszakosan működött

51 GATT -WTO II. Világkereskedelmi Szervezet (World Trade Organization) 1995-ben jött létre Állandó szervezet Miniszteri Konferencia (min. 2 évente) Tanácsok: Általános, Szaktanácsok (3), Békéltető tanács

52 Az URUGUAY i forduló eredményei ( 1994 április ) Támogatások csökkentése (6 év): exporttámogatás: 36% kal volumenek: 21 % kal belső (termelői) támogatások: 20% kal Vámcsökkentés: 36% kal (fejlődő 24%) Piacnyitás: minimális piacra jutás 3%, később 5%

53 Megengedett támogatások: Green box a kereskedelmet és termelést nem vagy csak minimálisan befolyásolják termelési szinttől teljesen függetlenek finanszírozásuk közpénzekből fogyasztók számára nem lehet többletkiadás

54 Megengedett támogatások: Green box Kutatás, képzés, szaktanácsadás, termékellenőrzés Marketing és reklámszolgáltatások Belföldi élelmiszersegély Állami (biztonsági) készletezés Környezetvédelmi programok Regionális fejlesztési programok

55 Még megengedett támogatások: Blue box Fix referenciaterületen, hozamon alapulnak Rögzített állatlétszámra vonatkoznak Nem függenek a termelési szinttől, de mégsem kellett (még) csökkenteni

56 Még megengedett támogatások: Blue box EU kompenzációs kifizetések (gabona, olajos magvak, fehérjetakarmányok) EU állatprémiumok (szoptatós tehén, hízóbika) EU parlagon hagyott földek utáni kifizetések USA különbözetfizetési járadék (1996 ban megszűnt)

57 Dohai Forduló (2002 jan ) Piacra jutás további csökkentése Belső agrártámogatások további leépítése Exportszubvenciók csökkentése Támogatások fogalmának definiálása Uruguay i forduló kedvezményeinek (pl. kék doboz) szűkítése, megszüntetése *** 2003 Cancun 2005 Hong Kong

58 WTO: támogatáscsökkentési mértékek Uruguay-i Forduló Doha-i Forduló (Hong Kong) Fejlett ( ) Fejlődő ( ) Fejlett ( ) Fejlődő ( ) I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG) Vámok (átlag), % Vámcsökkentés (min.), % 15 10?? Vámleépítési periódus (év) Speciális termékvám (%) Vámkvóta a fogyasztás %-ában 5 -?? SSG (Speciális védzár) Igen Nem? Igen II. Belső támogatás csökkentése (%) AMS-szint csökkenés % Kék Doboz (%) Limit nélkül - 2,5-5 - De minimis (%) ,5 0,66-1,65 Zöld doboz Limit nélkül Limit nélkül Szigorítás? - III. Exporttámogatás (%) Leépül (2013) - Támogatott mennyiség %-os csökkentése Leépül(2013) - Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 2007

59 Mi várható Agrárvámok csökkentése piacvédelmi szint csökkenése; csökkenő, 2013-tól megszűnő exporttámogatások erősödő verseny A világ agrárpiacait középtávon (10 év) a kereslet fogja vezérelni. Magasan maradó olajárak energianövények kereslet föld és víz iránt.

60 A mezőgazdaság erőforrásai Termőföld Természeti erőforrások Munkaerő Munkaerő Tőkeforrások Tőkeforrások Műszaki feltételek Vállalkozói készség

61 A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;

62 A termőföld mint erőforrás Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. Természetes termőképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. Hozamok jövedelem földár összefüggés.

63 Alapvető termelési eszköz /duális funkció/ Munkatárgy szerep Munkaeszköz szerep

64 A termőföld sajátos tulajdonságai Termékenységgel rendelkezik Természetes termékenység közg. termékenység Mesterséges termékenység Helyhez kötött (immobil faktor) Újra nem termelhető, korlátozott terjedelmű Kínálata tökéletesen rugalmatlan A gazdálkodás tárgyának monopóliuma Örökkévaló, elpusztíthatatlan Ø elhasználódási idő, Ø amortizációs kulcs Nem munkatermék Befolyásolja a mg. termék egyéni értékét

65 Magyarország birtokviszonyai

66 A művelési ágak területének változása Magyarországon Művelési ág 1970 ezer ha 1980 ezer ha 1989 ezer ha 1991 ezer ha 1994 ezer ha 1999 ezer ha 1999 % Szántó ,6 Kert ,2 Gyümölcsös ,0 Szőlő ,4 Gyep ,3 Mezőgazdasági terület ,5 Erdő ,1 Nádas és halastó ,8 Termőterület ,4 Művelés alól kivont terület ,6 Összesen Forrás: Laczka 1996, KSH 1999.

67 Az ország 9303 ezer hektár területéből 7768 ezer hektár (83,5%) termőterület volt 2008 ban. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. A termőterületen belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer ektár erdőterület volt. Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,2, az erdő 20,2% ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4% os aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül.

68 A szántóterület 2008 ban 4503 ezer hektárt, az ország területéből 48% ot (a mezőgazdasági területből pedig 78% ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98% ot) hasznosított a mezőgazdaság.

69 Az aranykorona rendszer I között került megvalósításra 1 kataszteri hold búza jövedelmének tőkésített hozadéka aranykoronában kifejezve Szorzókulcsokkal forintosított átlagérték, melyet módosítanak: A föld fekvése a településhez, üzemi és piaci központokhoz, a közművekhez viszonyítva A föld megközelíthetősége az útminőség alapján A földművelésre való alkalmasság a domborzati viszonyok, a táblásítás, az öntözéses gazdálkodás adottságai és lehetőségei alapján A távközlés fejlettsége és a környezet infrastrukturális ellátottsága

70 Az aranykorona rendszer II. A skála a 3 5 aranykoronás gyenge minőségtől a 40 AK fölötti különleges minőségig terjed: 15 AK alatt gyenge AK közepes, jó AK jó, nagyon jó 35 AK fölött extra Az átlagos aranykorona érték 19,8 AK

71 Az országrészek jellemzői: minőség (AK) megközelíthetőség gazdasági környezet ársáv (eft/ha) Nyugat- Dunántúl jó, EU közelség jó Dél-Dunántúl közepes közepes Bp környéke jó jó Alföld közepes közepes É-Magyarország 5-15' közepes gyenge

72 A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai Helyhez kötöttség mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (2002: Ft nettó) A munkaerő képzettségbeli eltérése A munkaerő piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben Falu város kulturális és életszínvonalbeli különbségei A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka igényes ágazatokban

73 Mezőgazdasági munkaerőfelhasználás (éves munkaerőegység) Megnevezés Nem fizetett Fizetett Összesen előzetes adat Forrás: KSH

74 Élőmunka - holtmunka Élőmunka A termelés érdekében kifejtett fizikai és szellemi munka Holtmunka Az élőmunka helyettesítésére irányuló technikai fejlesztés A holtmunka növeli az élőmunka hatékonyságát Csak akkor gazdaságos a holtmunka növelése, ha általa több élőmunkát lehet megtakarítani, mint amennyit előállítására felhasználtak

75 Foglalkoztatás számokban % A mezőgazdaságban dolgozók részaránya a nemzetgazdaság aktív keresőiből 1983 = 1028 ezer 2004 = 200 ezer

76 A munkaerő megítélésének szempontjai Életkor 61% középkorú és idősödő Szakképzettség javuló tendencia, de még mindig lemaradás más ágazatokhoz képest, vállalkozói ismeretek hiánya

77 Keresetek, jövedelemviszonyok kb % lemaradás aktív koruak alacsonyabb életszínvonala nincs jövedelemtartalékolás alacsony bértől függő juttatások (munkanélküli segély, nyugdíj, GYED) munkabéren kívüli juttatások csökkennek, eltűnnek

78 JÖVEDELMEZŐSÉG GAZDASÁGOSSÁG

79 Hatékonyság Jövedelmezőség azonosság : mindkettő a ráfordítások és eredmény viszonyát vizsgálja különbözőség : egyetlen célt ( jövedelmet ) értékeli, önmagában is értelmezhető, pozitív tartományban kap értelmet, a számítás módszere A hatékonysággal azonos és ellentétes irányú változása is lehetséges!

80 A gazdaságosságról Leginkább a makroszintű komplex hatékonysági mutató minősítésével azonosítható Egy termék gazdaságossága függ: a társadalmilag szükséges eleven és holt munkaráfordítás színvonalától; a termék nemzeti értéke miként viszonyul a nemzetközi értékhez; a mezőgazdaságon belül, vagy azon túlmenően a sokféle termék viszonylatában hol az adott termék helye?

81 Vállalkozói szerkezet, földhasználat

82 Agrárpolitika Agrárpolitika: a mezőgazdaság gazdasági és társadalmi viszonyaira direkt vagy indirekt módon ható tudatos állami beavatkozások összessége Az agrárpolitika általános céljai Élelmiszer- és nyersanyagellátás biztosítása Az ágazatban dolgozók életszínvonalának, jövedelmének növelése A vidéki területek kultúrállapotban tartása A természeti elemek megőrzése, védelme A vidéki lakosság helybentartása

83 Az agrárpiaci beavatkozások indokai Alacsony jövedelemrugalmasság Természettől való függés, termésingadozások Termelők un. inverz kínálati magatartása Ciklikus áringadozások a hazai termékpiacokon Világpiaci árváltozások Input ill. output termékek monopol vagy oligopol piacstruktúrában Alapvető élelmiszerek keresletének árrugalmatlansága

84 Termelők árukínálata rugalmatlan az árak változására ( termelési ciklusok ) Mérsékelt a mezőgazdaság strukturális alkalmazkodóképessége Szétaprózott ( diverzifikált ) a mezőgazdasági nyersanyagtermelés

85 Agrárpolitika feladatai, eszközei Az agrárpolitika feladatai A tulajdon- és érdekviszonyok szabályozása Az optimális termelési szerkezet és technológiai rendszer kialakítása A földpiac (így a birtokpolitika) szabályozása Az agrárpolitika eszközei Struktúrapolitika Piacpolitika Árpolitika Az agrárpolitika és a vidékpolitika szoros kapcsolatban állnak, átfedik egymást

86 Struktúrapolitika Cél: a gazdaságok társadalmilag és gazdaságilag optimális méretének kialakítása, az ehhez kapcsolódó nehézségek enyhítése Főbb tevékenységi területek: Üzemi szerkezet optimalizálása, a racionális termelési méret kialakítása a hatékonyság javítása érdekében A szociális és környezeti hatások makroszintű kompenzálása Regionális problémák kezelése (vidékfejlesztés) Az üzemi struktúrába való beavatkozás eszközei Örökösödési törvény Konszolidációs programok Egyesítési politika

87 Piacpolitika Cél: az agráriumra jellemző bonyolult kapcsolatok befolyásolása a termelők védelme érdekében Beavatkozási lehetőségek: Jól működő piaci intézmények létrehozása (pl. nagybani piac, tőzsde) Egyes piaci szereplők kiválasztása és preferálása (pl. családi gazdaságok) Biztosítja az ágazatba való szabad be-és kilépést Segíti az új belépőket (pl. fiatal agrárvállalkozók) Támogatja a kisebb termelők közös értékesítését (pl. TÉSZ, vertikális koordináció)

88 Árpolitika Probléma: a termékpályán keletkező jövedelemtömegből a termelő részesedik a legkisebb mértékben Cél: Elsősorban a termelő által elért, valamint a vertikális termékpálya egyes pontjain kialakuló árra összpontosít Az elérendő célok különbözőek lehetnek, pl.: Árstabilizálás Termelők jövedelmének növelése Kereskedelmi árak csökkentése, Jövedelemdiszparitás megszüntetése Az árpolitika sokféle eszköz, ill. azok kombinációit alkalmazza Beavatkozási lehetőség a folyamat két végpontján

89 Árszabályozás állami és az önigazgatási szervek tudatos piaci beavatkozása az egyes árak alakulásán vagy az ártényezőkön keresztül Az árszabályozás fokozatai: Intervenció: piaci beavatkozás, egy egy termékre, termékkörre vonatkozó, rendszerint nem tartós és a piaci önszabályozást nem érintő állami, vagy önkormányzati intézkedés Rendszeres piac vagy árszabályozás: a piaci szereplők meghatározott piaci magatartását kikényszerítő hatósági beavatkozás Piaci rend, piackormányzás: valamely termék, vagy termékcsoport zárt árszabályozása, az árváltozások megakadályozását szolgáló rendelet. A gazdasági irányítási beavatkozás politikai célokat szolgál, politikai érdek alá rendeli az egész árpolitikát. (érdekegyeztetésével alakul ki.)

90 Agrárpolitika Az agrárpolitika további részterületei Birtok- (föld-) politika Szövetkezetpolitika Beruházáspolitika Hitelpolitika Jövedelempolitika Humánpolitika Termeléspolitika Értékesítési politika Az agrárpolitika módszerei Beavatkozás célrendszerének meghatározása Célok megvalósításának vizsgálata Makro- és mikrogazdasági kutatások, elemzések

91 Agrárpolitika a 4F értelmezés Föld, Földműves, Falu, Foglalkoztatottság 1. F FÖLD földhasználat birtokviszonyok a bérleti és a gazdálkodási rendszerek régi magyaróvári iskola: Telektan, Felszerelés- és Jószágberendezés-tan földbirtok-politika (az agrárpolitika lényege) Aranykorona-rendszer (idejétmúlt!)

92 Agrárpolitika a 4F értelmezés 2. F FÖLDMŰVES központban: a földművelő vidéki jövedelemviszonyok életminőségi kérdések kapcsolat a, közgazdaságtannal (pénz- és hitelpolitika, vámpolitika, jelzálog, költségvetési transzferek) + az agrárgazdaságtannal, szociológiával, marketinggel az érdekvédelem elméleti forrása

93 Agrárpolitika a 4F értelmezés 3. F FALU tanyavilág a tágabban vett agrártársadalom kapcsolat a vidékszociológiával és a gazdaságföldrajzzal demográfiai folyamatok, migráció településszerkezet, népességviszonyok vidéki térségek kiürülése

94 Agrárpolitika a 4F értelmezés 4. F FOGLALKOZTATOTTSÁG komplex kérdéskör multifunkcionális mezőgazdaság Népességmegtartási törekvések intenzív versus extenzív rendszerek axióma: a mezőgazdaság munkaerőkibocsátó ágazat probléma: szezonalitás, ciklikusság

95 Ágazatok értékelése

96 Gabonafélék

97 Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009 ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió tonna gabona került

98 A búzatermelés világgazdasági jelentősége A világ egyik legértékesebb gabonaféléje Vetésterülete: 90- es évek: millió ha, csökkenő tendencia 2002 : 210,8 millió ha (FAO) Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő terület %-án Hozam: 2,6 t/ha ( világátlag )

99 A világ búza vetésterületének alakulása Év Vetésterület Világtermelés 1960/ / / / / / / / / / /2004 (millió ha) 202,3 207,0 225,3 237,1 229,9 231,4 219,8 229,6 213,7 210,8 217,6 (millió tonna) 241,1 306,5 352,6 436,3 494,9 588,0 538,1 609,7 583,6 568,1 624,0 Átlagos termelési mennyiség (t/ha) 1,15 1,48 1,56 1,86 2,15 2,54 2,45 2,66 2,73 2,69 2,86

100 A világ búzatermelésének megoszlása 2004 ben 7% 9% USA 12% India 17% EU 15 15% Oroszország 40% Egyéb Kína Egyéb EU-15 India USA Oroszország Kína Világtermelés: 624 millió tonna Termőterület: 218 millió ha Forrás: FAO 2004

101

102 Termelés Mennyiség (m illió t) , ,8 584,4 582,2 572,5 568,1 564, Éve k Fogyasztás (2003): 591 millió t

103 A búza termésmennyisége millió tonna Év világ magyar , , , , , , , , , ,99

104 Búza Legnagyobb búzatermelők: az EU valamint a volt Szovjetunió utódállamai (SZU: 115 millió tonna) USA és Kanada együtt: 82,5 millió tonna India: 80 millió tonna A világ búzatermelése meghaladta a 683 millió tonnát (2008/09) Világ búzaexport mennyisége : ~ 130 millió tonna Búza import: É Afrika, Távol Kelet Búza exportőrök: USA, Kanada, Oroszo.,Ausztrália, EU

105 A világ és az EU búzamérlege (millió tonna)

106 Kukorica Legfontosabb takarmánynövény 2009 ben 798,1 millió t világtermés 2010 : 808,8 millió t Legnagyobb kukorica termelő az USA, évi 307,1 millió t Argentína és Brazília összesen 66 millió t A világ takarmány célú felhasználása 482 millió t

107 Kukorica USA 119 millió t szemes kukoricát használ fel bioetanolnak, (47 milliárd liter) A világpiaci árat is az USA befolyásolja Legnagyobb importőrök: Mexikó, Japán

108

109 Búzatermelés Európában Intenzív termelők Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium 6,5 8,0 t Közelítő második vonal Németország, Franciaország, Dánia 5,5 7,0 t A harmadik vonal Svájc, Magyarország, Csehország, 4,0 t felett Szlovákia, Ausztria, Bulgária A fentiektől elmarad Lengyelország, Románia, Olaszország, 3,0 4,0 t Horvátország, Szerbia Extenzív termelők: USA, SZU utódállamok, Kanada, Ausztrália 1,5 2,5 t/ha

110

111 Betakarított gabonatermés Magyarországon millió tonna egyéb kukorica búza

112 Forrás: FAO Jámbor Attila

113 Búza termőterülete ezer hektár ( 2007 ben ha ) '

114 Búza termésátlaga kg/ hektár ( 2007 ben 3590 kg/ha )

115 Gabonák termésmennyisége ,81 8,67 9,01 8,4 7 millió tonna ,87 3,66 5,03 5,84 3,9 4,56 2,9 5,93 5,15 4,4 4 Kukorica Búza

116 Több év átlagában magas alacsony Fejér Területenkénti szóródás t/ha (megyénként) Nógrád 5,1 3,25 Baranya Zala 5,1 3,6 Csongrád Szabolcs 4,6 3,7 Békés 4,4 3,8 Vas magas 2007 ben alacsony Baranya Nógrád 4,3 2,8 Zala Pest 4,2 2,9 Vas Heves 4,2 3,0 Tolna J N Szolnok 4,1 3,1

117 Kalászos gabonák megoszlása (betakarított terület szerint 1000 ha) búza rozs árpa zab triticale

118 Búzamérleg (ezer tonna) Őrlés: 1700 Ipari felhasználás: 80 Vetőmag: 300 Forrás összesen: 4865 Átmenő készlet: 200 Takarmány: 800 Export: 1785

119 Gabonamérleg millió tonna *? belföldi felhasználás export termelés Forrás: KSH Belföldi felhasználás: ipari feldolgozás + takarmány-felhasználás + vetőmag-felhasználás

120 A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna ) Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU 15) 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen: 104,3

121 A világ búzakereskedelme az ezredfordulón ( milló tonna ) Búza és búzaliszt kivitel USA 30,0 Kanada 18,5 Ausztrália 19,0 Argentína 10,0 Európa(EU 15) 15.5 Kazahsztán 4,5 Világ összesen: 104,3 Búza és búzaliszt import Nyugat Európa 3,4 EU 3,6 Kelet Európa 1,6 SZU utódállamok 4,8 Dél és közép Amerika 15,8 Közel Kelet 15,2 Távol Kelet 15,6 Japán 5,9 Kína 10,0 Észak Afrika 16,0 Világ összesen: 104,3

122 A magyar búzakivitel legfontosabb irányai 80 ezer t Komáromon és Hidasnémetin keresztül 171 ezer t 603 ezer t 24,2 ezer t Sopronon keresztül Éves várható búzaexport: 1,7 millió tonna 48,5 ezer t Záhonyon keresztül 572,5 ezer t Lökösházán és Biharkeresztesen keresztül 500 ezer t Gyékényesen és Murakeresztúron át

123 A magyar búzatermesztés biztonságát befolyásoló tényezők Fajtaváltás Növényvédelem Tápanyag visszapótlás Műszaki technikai feltételek Integráció termelési rendszerek Szakmai ismeretek

124 Búza A költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) ezer Ft/ha Termelés értéke Közvetlen támogatás / nemzeti kiegészítés Egyszerűsített kifizetés Költség Forrás: Az AKI Költség- és Jövedelemelemzési Osztályának tesztüzemi adatai alapján az AKI Agrárpolitikai Kutatások és Ágazati Ökonómia Osztályain végzett számítások. (2005, 2006: 1 =252 Ft)

125 Olajnövények

126 Olajnövénytermesztés a világban A világ legnagyobb mennyiségben termelt olajos növényeiből 437 millió tonnát takarítottak be 2009/2010 ben Ebből szója 59,3% ot, Repce 13,7% ot Napraforgó pedig 7,2% ot képviselt Többi: földimogyoró, gyapotmag, pálmamag, kókuszbél, szezámmag, lenmag, ricinusmag

127 Növényi olajok Világtermelés 168,8 millió tonna 1. Pálmaolaj 27,7 % 2. Szójaolaj 22,4 % 3. Repceolaj 13,8 % 4. Napraforgóolaj 7 %

128 Főbb növényi termékek felhasználásénak középtávon várható alakulása

129 SZÓJA 259 millió tonna (2009) USA 91,4 millió tonna Brazília 69 millió tonna Argentína 54 millió tonna Ők képviselik a globális kereskedelem 83 % át EU 13 millió tonnát importál (szójabab) USA: 40 millió tonna export (szójabab) (amerikai kontinens a bio dízelipar is egyre több szójaolajra tart igényt) EU tak. keverékek: 90% ban GMO s

130 REPCE Globális termőterülete meghaladja a 32 millió ha t Kínában 7,1 millió ha, Indiában 6,1 millió ha, EU ban 6,8 millió ha Globális termelés 60 millió tonna, vezető exportőr: Kanada Világ repceigénye folyamatosan növekszik EU: nettó importőr, repceolaj felhasználása meghaladta a 10 millió tonnát Mo.: 290 ezer ha Mo on biodízel gyártás repcéből 2007 óta

131 Napraforgó Világtermelés kb. 34,3 millió tonna (2010) EU 6,3 millió tonna Világ vezető napraforgóolaj exportőre Ukrajna Második Argentína Legnagyobb napraforgóolaj importőr az EU (0,9 millió t) Mo on 536 ezer ha napraforgó volt 2009 ben 1,259 millió tonna terméssel (ezzel az EU 2. országa vagyunk napraforgó termelésben, Fro mögött, Bulgária előtt) 683 ezer tonna napraforgót exportáltunk (NL, D, I, A)

132 Gabonafélék, olaj, fehérje és rost növények piacszabályozása (GOFR)

133 Jelentősége Európai Unióban gabonaféléket 36,5 millió ha on EMGA ból 40 % al részesedik 17,5 Md Hazánkban 2 2,5 M ha on 2002-ben Búza Kukorica Ezer t t/ha Ezer t t/ha Magyarország , ,07 EU , ,79

134 Négy intézkedéstípusba sorolhatók a támogatási intézkedések 1. Közvetlen termelői támogatások (termőföld, állat létszám alapján) 2. Intervenció 3. Belpiaci intézkedések 4. Külpiaci szabályozás GOFR növények piacszabályozása a 1., 2., 4. típusú intézkedésekből épül fel.

135 Állattenyésztés

136 Rendszerváltás után Állattenyésztési ágazatok a mezőgazdasági visszaesés legnagyobb vesztesei Sertés, szarvasmarha és juhtenyésztés: legnagyobb visszaesés Baromfitenyésztésben kis mértékű 5% os visszaesés volt tapasztalható 2002 re Mára a baromfitenyésztés a legjelentősebb

137

138 Baromfi ágazat Állattenyésztés termékeinek Bruttó termeléséből való részesedése 1990 ben 24% 2002 ben 32% 2004 ben 39% Állatok állományának alakulása (millió egyed) Tyúkfélék 32,2 31,9 31,2 Liba 2,01 1,37 2,1 Kacsa 3,4 3,4 2,9 Pulyka 3,2 4,4 3,5

139 Sertéságazat 1999 ig az állattenyésztés meghatározó ágazata Folyamatosan csökkenő tendencia a kiszámíthatatlan piaci hatások miatt 2002 ben 5,1 millió egyed, 2008 ban már csak 3,4 millió egyed 2009 ben 3,1 millió egyed Kedvezőtlen kilátások a kocaállomány és vágósertés termelésében egyaránt Pozitívum a magas minőség (1993 ban EU minősítési rendszert vezettek be)

140

141 Szarvasmarha ágazat Vágómarha termelés fontos, exportorientált tevékenység volt Rendszerváltás utáni piaci és gazdasági változások kedvezőtlenül hatottak rá Hatékonysági és jövedelmezőségi problémák miatt hanyatlás következett be 2002 re 51% kal csökkent az állomány EU csatlakozás után kedvező hatással volt a húságazatot érintő támogatási rendszer Tehénállomány is folyamatosan csökkent 1990 ben még 630 ezer egyed 2002 ben már csak 362 ezer egyed 2009 re 312 ezer egyedre csökkent Tejtermelés: 2,8 milliárd literről 2002 re 2,1 milliárd literre csökkent, mely 2009 re 1.7 milliárd literig esett vissza

142 Juhtenyésztés Napjainkban sincsenek kihasználva a juhászatban rejlő lehetőségek Magyar juhállomány létszám és minősége elmarad a kívánatostól Állományunk 1982 óta, kisebb ingadozással, de csökkenést mutat, Anyajuh állomány 1990 ben 1313 ezer egyed, 2004 ben 1088 ezer egyed, 2009 ben már nem érte el az 1 millió egyedet

143 Állatállomány változása (decemberi állomány) ezer egyed

144 A tejágazat ökonómiai jellemzése

145 A faji sajátoss tosságok Későn érő állatfaj. Hosszú generációs intervallum. Egyet ellő állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. Ingadozó termelés éven belüli ciklus. Napi termelés Speciális termék sajátos kitermelés és nehéz kezelhetőség

146 és s a belőlük k fakadó ökonómiai sajátoss tosságok Hosszú improduktív időszak. Magas beruházási igény. Hosszú megtérülési idő. Hozamérzékenység. Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai változásokat hosszútáv! Tej: korlátozott szállíthatóság és eltarthatóság. Elsődleges cél a belső fogyasztás fedezése. A ciklusos termelés miatt minden évben tejfelesleg képződik levezetés problémája.

147 Tejpiaci jellemzők Kiszámíthatatlan az árak alakulása, mert ez a legrugalmatlanabb piac az élelmiszergazdaságban Egy tehénre jutó tejhozam következtében kevesebb tehénre van szükség Termelés alacsony jövedelmezőség miatt sok termelő feladni kényszerül az állattartást A tej termelői ára reálértékben csökken, és továbbra is kiszámíthatatlan

148 A világ tejtermelése

149 Világ tejtermelése 2008: 680 millió tonna 2018 ra (FAO, OECD becslés): 810 millió tonna (EU, India, USA, Kína részesedése: 60%) Nettó exportőrök: Ausztrália, Új Zéland, EU, USA, Argentína Nettó importőrök: Afrika, Ázsia

150 A világ tejtermelésével kapcsolatos megállapítások Csökkenő szarvasmarha létszám, ezen belül meghatározó mértékben csökkenő tejelőtehén létszám. Növekvő fajlagos hozamok, változatos kép Növekvő tejtermelés

151 Az EU és az USA tejtermelése forrás: AKI

152 A tejágazat világpiaci kilátásai között A sajt és a teljes tejpor kereskedelmének bővülése; A sovány tejpor és vaj piacának stagnálása Az exportértékesítés továbbra is korlátozott; A világpiaci árak az időszak elején nőnek, majd csökkennek. Mérsékelt növekedés a termelésben

153 Tejpiac Tejkvóták kihasználtsága tovább romlik A piaci egyensúly visszaállításához különböző intézkedéseket vezettek be (exporttámogatás, intervenciók) Tej felvásárlási árak továbbra is alacsony szinten mozognak, ezért a termelés nem éri el a kvóta szintjét Tejtermékek, sajt, tejpor, vaj fogyasztása növekszik Sajttermék választék egyre bővül

154 A tejtermékek világpiaci árának alakulása

155 Világkereskedelem 4 legnagyobb exportőr (Új Zéland, Ausztrália, EU, USA) Ők a nemzetközi kereskedelem 70 % át bonyolítják le Globális sajttermelés 2/3 át az USA és EU adja EU ban: Németország, Franciaország, Hollandia és Olaszország képviselik a sajtgyártás jelentős részét Ők a világpiacra 1.8 millió tonna sajtot juttatnak, mely a világkereskedelem mintegy 9% a

156 SAJT Globális termelés 2/3 a: EU, USA Globális átlagos fogyasztás 3 kg/fő/év USA ban ez 15 kg EU 27 ben 16 kg (Mo. 8 kg) Legkiemelkedőbb Svájc, 22 kg/fő/év Az EU a sajt világkereskedelem 35% át adja Japán képviseli a globális sajt import 15% át Legnagyobb felvásárlók az ázsiai országok

157 VAJ India évi 4,3 millió tonna vajat termel, ezzel világelső EU a 2. helyen áll, évi 2 millió tonna termeléssel Világ átlagfogyasztás 1,5 kg/év EU ban ez 4 kg, Új Zélandon pedig 7 kg, Kína: 0,1 kg Világ legnagyobb exportőre Új Zéland, 50% os világpiaci részesedéssel

158 Az EU tejágazata

159

160 Emlékeztető: A CAP szabályozás Kvótarendszer 2015 ig (2008 ban kvótanövelés!) Ártámogatás Jövedelemtámogatás Intervenciós ár 20% Jövedelemtámogatás között a történelmi kvótajogosultság alapján (kg) Jövedelemtámogatás 2007 decoupled cross compliance gazdákodóhoz/területhez kötött fenntartható fejlődés környezet termékminőség állatjólét

161 Az EU 15 tejágazatának főbb jellemzői 18 % át adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. Mintegy 20 millió tejelő tehén. ~120 milliárd literes tejkvóta (ennek +15% val rendelkeznek az új tagállamok) kg/év/tehén fajlagos hozam. 300 kg átlagos fejenkénti éves tej és tejtermék fogyasztás. Egységes piaci szabályozás. Fő termelők: Franciaország, Németország, Egyesült Királyság.

162

163 Az EU 25 tejtermelése A teljes kvóta: 119,8 (2005/06)+ 18,5=138,3 mt 25% át Németország, 20% át Franciaország adja. Lengyelország egymaga adja a 2004 ben csatlakozott 10 tagállam tejtermelésének több mint felét.(a 4. helyet foglalja el a tagállamok sorrendjében) Magyarország 2 milliárd liter körüli tejtermelésével a 15. helyen áll a 25 tagállam között.

164 A kvótarendszer

165 Az EU 25 tejtermelése a csatlakozáskor skor (2004!) A kibővített EU tejtermelése a lakosság növekedéséhez hasonlóan körülbelül 20 %-kal, a tejkvóta 15 %-kal növekedett. Az EU-15-ben a tejtermelés 95, az EU-10-ben 72 %-át vásárolja fel a tejipar. Az EU-10-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam kilogramm, ami az EU-15 átlagos tehenenkénti tejhozamának hozzávetőleg kétharmadát teszi ki.

166 A termelés szerkezete Az Európai Unióban a 100 db marhánál is több állatot tartó telepek a dominánsak, a legtöbb szarvasmarha, vagyis az állatok több mint 52%-a ezeken a telepeken található. Ha az üzemek darabszámát nézzük, ezek a nagy létszámú telepek 13%-ot tesznek ki. A farmok átlagos tehénlétszáma 29. EU-10-ben a tejtermelés koncentrációja még ennél is alacsonyabb, az egy gazdaságra jutó tehénállomány mindössze 3 egyed.

167 A termelés szerkezete EU-15 megközelítőleg 20 millió egyedes tejelőtehén-állományának csupán egynegyedével (4,8 millió egyed) rendelkezik az EU-10, ahol a tehéntartó gazdaságok száma (1,5 millió) mégis több mint kétszeresével haladja meg az EU-15 tagországaiban található tehenészetek (730 ezer) számát.

168 Az 1 2 darab marhás telepeken az állatállomány mindössze 3% át tartják, mivel azonban rendkívül sok ilyen üzem található, a gazdaságok számát tekintve ezek 32% ot tesznek ki. Az állatállomány közel 25% át darab marhás telepeken tartják, ezek közel 20% ot képviselnek az üzemek közt

169

170 Belső kereslet várhatóan nő a sajt és egyéb magasabb hozzáadott értékű tejtermékek iránt. Az ömlesztett tejtermékek termelése a támogatás és a piaci árcsökkenés következtében várhatóan visszaesik. Az export teljesítmény várhatóan visszaesik.

171 Bizottsági előrejelzés A sajt termelés és fogyasztás növekedése (meghaladja 2013 ban a 9 millió t t) várható, míg a vajtermelés és sovány tejpor előállítás volumene csökken. A sajtexport viszont csökkenhet, ha a 2005 ben indult trendnek megfelelően a belső fogyasztás növekedés meghaladja az termelés növekedését.

172 A csökkenő vajtermelés mellett a vajexport is csökken ennek oka részben a kisebb világpiaci igény, illetve az Új Zélandról és Ausztráliából generálódó egyre erősebb verseny.

173 Magyarország tejszektora

174 A szarvasmarha állomány változása Magyarországon (ezer db) szarvasmarha-állomány ebből:tehén

175 Tejszektor év Szarvasmarh a létszám 1000 db Ebből 2 évnél idősebb tejelő tehén 1000 db Tehéntej termelés Millió kg Tehéntej felvásárlás Millió kg Tehéntej felvásárlási ár /100 kg Tehéntej felvásárlási ár Ft/100 kg ,5 1686,2 24,2 63, ,8 1674,0 26,7 68, ,8 1736,0 26,7 64, ,3 1636,8 28,2 71, ,8 1544,9 25,9 62, ,0 1495,7 24,8 64, ,0 1296,8 24,4 63, ,0 1434,8 28,7 72, ,0* Forrás:KSH * 2008 jan-júl

176 A szarvasmarha állomány és tejtermelés alakulása

177

178 A tejtermelés volumenének változása Magyarországon (millió liter)

179 Az ágazat jellemzői A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13% át, az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30% át adja. Az évhez képest 2002 ben a bruttó termelési volumenindex mindössze annak 66% a. A fajlagos tejhozam sokáig alatta maradt az EU átlagnak (5722 liter) 1988 ban még 111% a volt az EGK átlagnak, 2005 ben azonban már ismét meghaladta azt (6300 kg) A megtermelt tej 98% a extra minőségű.

180 A 2 milliárd liter körüli tejtermelés mintegy 400 millió literrel meghaladja a belső igényt. A hazainál olcsóbb import tejtermékek megjelenésére kell számítani az EU piacán belül. A termelés visszafogásán kívül megoldást jelenthet a belső fogyasztás növekedése, mivel az egy főre jutó fogyasztás 160 kilogrammra csökkent

181 Az ágazat jellemzői a tej ára 1993 ig a tej hatósági áras termék volt (maximális árat határoztak meg rá a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson tól bevezették a garantált árat: ez jövedelmet legfeljebb az átlagosnál lényegesen hatékonyabb termelők számára tartalmazott mértékét az adott évre kalkulált átlagos termelési költség 90% a körül határozták meg, 1998 tól az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70% át el nem érő minimum árként rögzítették, melyhez kvóta is társult.

2. 3. gy ak gy orla ak t orla Ágazatok értékelése

2. 3. gy ak gy orla ak t orla Ágazatok értékelése 2. 3. gyakorlat Ágazatok értékelése Gabonafélék Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009 ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió

Részletesebben

( többnyire ) a búzáról :

( többnyire ) a búzáról : ( többnyire ) a búzáról : A búzatermelés világgazdasági jelentısége A világ egyik legértékesebb gabonaféléje Vetésterülete: 9- es évek: 3- millió ha, Mezıgazdasági terület (gyepterületek nélkül) 1-17 %-

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Az agrárágazat aktuális kérdései

Az agrárágazat aktuális kérdései Az agrárágazat aktuális kérdései Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Hévíz, 2016. január 15. Helyzetkép 2013. 2014. 2015. 2015. 2015. 2015. I. II. III. I-III.

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A magyar agrárgazdaság helyzete

A magyar agrárgazdaság helyzete gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 530 TA NULMÁNY A magyar agrárgazdaság helyzete KAPRONCZAI ISTVÁN UDOVECZ GÁBOR Kulcsszavak: agrár- és élelmiszerpiacok, stabilizáló tényez, távlatos gazdálkodás hiánya,

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK BIZTOSÍTÁSA A PÁIR KERETEIT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA, VALAMINT A FŐBB JOGI RENDELKEZÉSEK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁSA 2015 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2004/1.

Konjunktúrajelentés 2004/1. KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Konjunktúrajelentés 2004/1. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2004 tavaszán 2004. március A tanulmányt készítő munkacsoport

Részletesebben

A termőföld mint erőforrás

A termőföld mint erőforrás A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó,

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM:33-6/2015. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a megyei vetőmag-előállítás helyzetéről, jelentőségéről és jövőbeni kihívásairól

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

XIII. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 2010

XIII. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 2010 XIII. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 21 A kiadvány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

I. kötet MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. J/10528. számú. jelentés. az agrárgazdaság 2008. évi helyzetérıl. I-II. kötet. Elıadó:

I. kötet MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. J/10528. számú. jelentés. az agrárgazdaság 2008. évi helyzetérıl. I-II. kötet. Elıadó: MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/10528. számú jelentés az agrárgazdaság 2008. évi helyzetérıl I-II. kötet I. kötet Elıadó: Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapest, 2009. szeptember

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Bittner Beáta

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Bittner Beáta Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Bittner Beáta Témavezető: Dr. Borsos János professor emeritus DEBRECENI EGYETEM Ihrig Károly Gazdálkodás-

Részletesebben

A közvetlen termelői támogatások rendszere 2015-től

A közvetlen termelői támogatások rendszere 2015-től A közvetlen termelői támogatások rendszere 2015-től Dr. Vásáry Miklós Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 KAP új célkitűzései (2014-2020)

Részletesebben

II. kötet MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. J/4455. számú. jelentés. az agrárgazdaság 2010. évi helyzetérıl. I-II. kötet. Elıadó:

II. kötet MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. J/4455. számú. jelentés. az agrárgazdaság 2010. évi helyzetérıl. I-II. kötet. Elıadó: MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4455. számú jelentés az agrárgazdaság 2010. évi helyzetérıl I-II. kötet II. kötet Elıadó: Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapest, 2011. október TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29.

OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése. Budapest, 2004. április 29. OTP Bank Rt. 2003. évi Éves Jelentése Budapest, 2004. április 29. 2 TARTALOM AZ OTP BANK RT. 2003. ÉVI ÜZLETI JELENTÉSE 4 A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ BESZÁMOLÓJA A 2003. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓ VIZSGÁLATÁNAK

Részletesebben

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk CHILE I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Chilei Köztársaság köztársaság Santiago de Chile Terület 756 950 km 2 Népesség 16 601 707

Részletesebben

Áttekintés a magyar fagazdaságról

Áttekintés a magyar fagazdaságról MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 23. január 1. 1.823,4 ezer ha erdő, ami 19,6-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 23. január 1-én 1,14 millió

Részletesebben

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007

AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AGRÁRGAZDASÁGI STATISZTIKAI ZSEBKÖNYV 2007 Budapest, 2008 Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Főigazgató: Dr. Udovecz Gábor valamint a Központi

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. március végi helyzetéről 2014. április * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Megújuló agrártámogatások, megújuló agrárkutatás. Dr. Feldman Zsolt. 2014-ben. agrárgazdaságért felelıs helyettes államtitkár

Megújuló agrártámogatások, megújuló agrárkutatás. Dr. Feldman Zsolt. 2014-ben. agrárgazdaságért felelıs helyettes államtitkár Megújuló agrártámogatások, megújuló agrárkutatás 2014-ben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelıs helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Keszthely, 2014. január 16. Helyzetkép A beruházások

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Agribusiness modellek a fejlődő és fejlett országokban Hálózatok és klaszter alapú fejlődés

Agribusiness modellek a fejlődő és fejlett országokban Hálózatok és klaszter alapú fejlődés Lukovics Miklós Savanya Péter (szerk.) 2013:Új hangsúlyok a területi fejlődésben. JATEPress, Szeged, 131-153. o. Agribusiness modellek a fejlődő és fejlett országokban Hálózatok és klaszter alapú fejlődés

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-5/2012. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a 2011. évi mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatások alakulásáról ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek Vezető közgazdász: Gém Erzsébet Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek A Magyar Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzése a 2010. évi folyamatokról,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

Hévíz-Balaton Airport Kft.

Hévíz-Balaton Airport Kft. Hévíz turizmusának hatásai a desztinációs hatásmodell alapján VÉGSŐ JELENTÉS A tanulmány a NYDOP-2.3.1/B-12-2012-0001 számú, A Hévíz-Balaton Thermal Airport Fejlesztési Klaszter egészségturizmus ösztönző

Részletesebben

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk. Gróf Széchenyi István Lakáspiaci jelentés (216. május) Az elemzést készítette: Dancsik Bálint, Fellner Zita, Kovalszky

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Falugazdász tájékoztató

TÁJÉKOZTATÓ. Falugazdász tájékoztató Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Püspökladányi Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Hivatal. TÁJÉKOZTATÓ a falugazdász tevékenységéről és a város mezőgazdaságáról

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

KÜLSŐ POTENCIÁL AZ OECD ORSZÁGOK VILÁGGAZDASÁGI POZÍCIÓJA 1

KÜLSŐ POTENCIÁL AZ OECD ORSZÁGOK VILÁGGAZDASÁGI POZÍCIÓJA 1 KÜLSŐ POTENCIÁL AZ OECD ORSZÁGOK VILÁGGAZDASÁGI POZÍCIÓJA 1 Bartha Zoltán 1, Sáfrányné Gubik Andrea 2 1 PhD, egyetemi adjunktus, 2 PhD, egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Gazdaságelméleti

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2014. július végi helyzetéről 2014. augusztus * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba.

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba. A RÁBA Nyrt. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A Társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyrt. Társaság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

Magyarország társadalmigazdasági földrajza előadás MEZŐGAZDASÁG 2009. február 16. Történelmi háttér A 19. sz. második feléig Magyarország agrárország (gabonafélék búza, kukorica; gyapjú; pillangósok; svájcériák)

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről

J/ 185. számú. jelentés. a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/ 185. számú jelentés a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről Budapest, 2006. június TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés

Részletesebben

Vezérigazgatói köszöntô

Vezérigazgatói köszöntô Tartalomjegyzék Vezérigazgatói köszöntő 2 A társaság vezető testületei 4 Az Igazgatóság jelentése 6 Általános gazdasági helyzet 6 A hazai biztosítási piac jellemzői 8 A Generali-Providencia teljesítménye

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

JELENTÉS az agrárgazdaság 2006. évi helyzetérıl

JELENTÉS az agrárgazdaság 2006. évi helyzetérıl Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium JELENTÉS az agrárgazdaság 2006. évi helyzetérıl TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK Budapest, 2007. október 2 TÁBLÁZATOK 3 4 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Földterület használat

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

Gabonafélék. Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009-ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22%

Gabonafélék. Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009-ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Ágazatok értékelése Gabonafélék Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009-ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió tonna gabona került

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK XIX. évfolyam, 12. szám, 2016 AGRÁRPIACI JELENTÉSEK GABONA ÉS IPARI NÖVÉNYEK Gabona és Ipari Növények Gabona és Ipari Növények XIX. évfolyam, 12. szám, 2016 Megjelenik kéthetente 2016. június 29. Felelős

Részletesebben

Q2 2011. Manpower. Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország. Manpower kutatási jelentés

Q2 2011. Manpower. Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország. Manpower kutatási jelentés Manpower Q2 211 Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország Manpower kutatási jelentés Manpower Munkaerőpiaci Előrejelzés Magyarország Tartalom Q2/11 Magyarországi Munkaerőpiaci Előrejelzés 1 Területi összehasonlítás

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

A MEZŐ GAZDASÁG TÉRSÉGI FOLYAMATAI A TERMELŐ ER Ő K TÉRBELI MEGOSZLÁSA A HETVENES ÉVEK ELEJÉN

A MEZŐ GAZDASÁG TÉRSÉGI FOLYAMATAI A TERMELŐ ER Ő K TÉRBELI MEGOSZLÁSA A HETVENES ÉVEK ELEJÉN 1988. 2. évf. 4. sz. pp. 51-67 ENYEDI GYÖRGYNÉ: A MEZŐ GAZDASÁG TÉRSÉGI FOLYAMATAI A TERMELŐ ER Ő K TÉRBELI MEGOSZLÁSA A HETVENES ÉVEK ELEJÉN Korábbi kutatások is igazolják, hogy a hetvenes évek elején

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1166/2008/EK RENDELETE. (2008. november 19.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1166/2008/EK RENDELETE. (2008. november 19.) L 321/14 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1166/2008/EK RENDELETE (2008. november 19.) a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket

Részletesebben

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Nemzetközi kereskedelempolitika: Protekcionizmus vs. szabadkereskedelem NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 10-1

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA

JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM JELENTÉS A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYMINISZTEREK TANÁCSA ÁLTAL 2009. JÚLIUS 7-ÉN A TÚLZOTT HIÁNY ELJÁRÁS KERETÉBEN KIADOTT AJÁNLÁS MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEKRŐL

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10

Tartalomjegyzék. 2./Húsipari- húseldolgozó vállalkozások akcióellenőrzése 10 Hírlevél 2011/4. Tartalomjegyzék 1./Összefoglaló a bankok, illetve a bankok személy- és vagyonvédelmét biztosító vállalkozások foglalkoztatási gyakorlatának akcióellenőrzéséről 3 2./Húsipari- húseldolgozó

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek

Vállalkozási ismeretek Mezőgazdasági Iskola Topolya Lőrik Lajos Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Vállalkozási ismeretek jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak Topolya, 2011 1. rész Közgazdasági alapfogalmak

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN

BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN 213 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...1 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP,

Részletesebben

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A 20. század II. felében a mezıgazdaság fejlıdése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy

Részletesebben

OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Féléves jelentés. I. félév (IFRS, KONSZOLIDÁLT).08.19. 2 KONSZOLIDÁLT ADATOK ÉS RÉSZVÉNYESI INFORMÁCIÓK Eredményadatok (időszak) / - - Nettó árbevétel 2

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT. Módosítás dátuma

PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT. Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT. Módosítás dátuma PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR ITÖ-51 SZABÁLYZAT Befektetési Politika ÖNKÉNTES ÁGAZAT Sorszám 1.0 1.1 MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKE Módosítás leírása Módosítás dátuma Módosította Jóváhagyó Pénztári ágazatok szétválasztása,

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről

Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Szakmai beszámoló és elemzés a békéltető testületek 2010. évi tevékenységéről Budapest, 2011. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott

Részletesebben