Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László

Átírás

1 Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László Megjelent: az Agrártámogatások és-pályázatok kézikönyv 2008 december, Raabe Kiadó 1. Kockázat és kockázatvállalás A kockázatok a vállalkozások életében mindig jelen voltak, de napjainkban a globalizáció, az információk gyors áramlása miatt a cégek kockázati kitettsége összetettebbé vált. A vállalkozási környezet változékonysága megköveteli a vállalatvezetéstıl, hogy a lehetséges kockázatokat felmérje, ezeket folyamatosan kövesse, és kockázatkezelési megoldásokat, forgatókönyveket építsen be az üzleti tervbe. Az elmúlt hetek során egyre mélyülı pénzügyi-gazdasági válság a vállalkozások, ezen belül az agrárvállalkozások kockázatait is jelentısen megnövelte. A következıkben a gazdasági kockázatok néhány típusával, kiemelten az árfolyamkockázattal és a kamatláb-kockázattal kívánunk foglalkozni. Ismertetjük, hogyan lehet figyelembe venni az üzleti tervezés során ezen kockázatokat, illetve milyen lehetıségek kínálkoznak ezen kockázatok kezelésére, hatásaik csökkentésére. A cikk keretében csupán a kockázatelemzés egyik legegyszerőbb módszerét, az érzékenység-vizsgálatot mutatjuk be bıvebben. A téma aktualitását az adja, hogy számos hazai vállalkozás forinthiteleinek terhei ugranak meg jelentısen a jegybanki alapkamat októberi drasztikus emelése (11,5%-ra), valamint a forintárfolyam tartósnak tőnı gyengülése miatt. Ez utóbbi probléma a devizában eladósodott vállalkozásokat érinti. A kockázat annak a bizonytalansága, hogy a vállalat terveiben például az üzleti tervében megfogalmazott jövıbeli elvárások és a tényleges teljesítmény eltérnek egymástól. A kockázat nem feltétlenül negatív eseményt jelent, fogalmába beleértendı a pozitív eltérés lehetısége is. Fontos megemlíteni, hogy mivel az üzleti terv sok, a jövıre vonatkozó információra, feltételezésre támaszkodik, ezért óhatatlanul hordoz magában bizonytalanságot. Bizonytalanság nélkül nincs kockázat. Sokszor a kockázatot úgy különböztetik meg a bizonytalanságtól, hogy a kockázatot számszerősítik, az elvárt és tényleges teljesítmény értékének lehetséges eltéréséhez értéket rendelnek, az eltérés bekövetkezési valószínőségének megadása mellett. A kockázat ebben az értelemben a teljesítményérték valamely valószínőséggel bekövetkezı változékonysága. A vizsgált teljesítményérték lehet például az eredmény, vagy a nettó cash flow (a vállalkozáshoz beáramló, illetve az onnan kiáramló pénz egyenlege). A kockázatkezelésnek nem célja a kockázatok minimalizálása, sokkal inkább, hogy a kockázatok vállalását tudatos, jól megfontolt választássá tegye. A továbbiakban a kockázatok hatásának mérésére vonatkozóan mutatunk be néhány modellszámítást, illetve a kockázatkezelés néhány elemét értékeljük.

2 2. A kockázatok számszerősítése A kockázatkezelést egyértelmően az üzleti tervezés folyamatához kapcsoljuk, annak is döntıen a pénzügyi tervezés részéhez. Az üzleti terv készítésekor a vállalkozás jellemzıibıl, mőködésének, tevékenységének összefüggéseibıl kiindulva, megtervezik a gazdálkodás egészét, reálisan elırevetíthetı pénzügyi folyamatát. A pénzügyi terv számszerősített módon próbálja meg a jövı elvárásait megfogalmazni. Az üzleti terv által átfogott idıtartamhoz igazodóan kell a kockázatokat számszerősíteni, az üzleti terv struktúrájának megfelelı idıszaki részletezettséggel. A kockázat mértékét az általa okozott, becsült eredménytıl való eltérés (hatás) és az azt elıidézı esemény bekövetkezési valószínőségének szorzataként értelmezzük. A számszerősítést a bizonytalansági tényezıknek a vállalat eredményességét mérı legfontosabb mutatóira, például az adózott eredményre gyakorolt várható hatása alapján érdemes elvégezni. A kockázat hatásának becslése után a bekövetkezési valószínőség meghatározása következik. A feladat egyáltalán nem egyszerő. Bizonyos esetekben a szubjektív becslés módszerét alkalmazzuk, máskor matematikai modellek alkalmazására kerül sor. A kockázatok felsorolása, az egyes kockázatok bekövetkezési valószínőségének számszerősítése után az üzleti tervre gyakorolt hatás meghatározása történik meg. Az adott kockázat értéke, a menedzsment által meghatározott kockázatvállalási szinthez való viszonya alapján akcióterveket kell készíteni a felelıs és a határidı egyértelmő megjelölésével. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a javasolt kockázatkezelési intézkedés költsége és a kockázat értéke összhangban legyen egymással. A kockázatkezelés elızıekben ismertetett folyamatának szorosan kell kapcsolódnia az üzleti tervezéshez. A kockázatfelmérés ütemezése is célszerően negyedéves ütemezéső. A negyedéves periódusokban végzett kockázatkezelési folyamat lehetıvé teszi a kockázati kitettség változásának nyomon követését, a trendek figyelését. A negyedéves ütemezésen túl azonban a folyamatnak rendelkeznie kell a kockázatok korai elırejelzésének képességével is. 3. Példaszámítások a kockázati tényezık hatásáról Azokat a kockázati tényezıket kell azonosítani és bevonni a számításokba, amelyek a vizsgálandó teljesítményváltozóra számottevı hatást gyakorolnak. A kockázati tényezık azonosításához fel kell tárni a kockázatok forrásait. Alábbi mintatáblázatunkban a kockázati tényezıket a kockázati források szerint csoportosítottuk, megmutatva a teljesítménytényezıkkel való kapcsolatukat.

3 Kockázati források és ezen belül a kockázati tényezık csoportosítása (független változók) Teljesítményértékek (függı változók) I. Külsı tényezık: Makroszintő szabályozási kockázatok: - adózási rendszer megváltozása - infláció alakulása - árfolyamváltozás - környezetvédelmi elıírások változása - jogi, kereskedelmi szabályozások megváltozása Piaci kockázatok: - a piac globális mozgása - a piac szezonális mozgása - a piaci verseny jellege - versenytársak tevékenysége - az értékesíthetı mennyiségre vonatkozó piaci elırejelzés megbízhatósága - az értékesítési árra vonatkozó piaci elırejelzés megbízhatósága Eredmény, nettó cash flow Értékesítési volumen, eredmény, nettó cash flow Pénzügyi kockázatok: - pénzügyi források hozzáférhetıségének biztosítása - a finanszírozás optimális szerkezetének meghatározhatósága - kamatlábak változása Likviditás, pénzügyi mőveletek eredménye Gazdaságon kívüli kockázatok: - természeti katasztrófák - divat, kereslet változása Termelıkapacitások, értékesítési volumen II. Belsı tényezık: Emberi erıforrás kockázatai: - költségtöbblet nem megfelelı együttmőködés miatt - reputációs kockázat - menedzsment kockázat Költségek, értékesítési volumen, eredmény

4 Mőszaki, technológiai kockázat: - a technológia standardizáltsága - a technológia megbízhatósága - új technológia fejlesztésének bizonytalanságai - mőszaki fejlıdés üteme Költségek, árbevétel, nettó cah flow A kockázati tényezık azonosítása után sor kerülhet a hatásuk számszerősítésére. A legegyszerőbb elemzési módszer az érzékenységvizsgálat. Gyakran alkalmazott módszer annak ellenére, hogy a kockázati változó (független változók) egyes értékeinek bekövetkezési valószínőségének alakulását figyelmen kívül hagyja. Segítségével azonban jól modellezhetık a kockázati tényezık és a teljesítményváltozók közötti kapcsolatok, kiszőrhetık a legnagyobb hatású kockázati változók. Az érzékenységvizsgálat lépései a következık: 1. Meg kell adni a kockázati változók lehetséges értékeit. Például az értékesítési forgalom a becsülthöz képest alakulhat 10%-kal alacsonyabb és 5%-kal magasabb szinten. 2. A kockázati változók különbözı értékei mellett a teljesítményváltozó értékeinek kiszámítása. 3. A kapott értékek elemzése. Példa egy induló vállalkozás eredménykockázatára Az érzékenységi vizsgálatot egy induló beruházás eredménytervén és cash flow-kimutatásán keresztül mutatjuk be. A beruházás 2008-ban indul, és 2010-re valósul meg ben elkezdıdik a termelés és értékesítés. A következı táblázatok az alapfeltételezés szerinti értékekkel számolnak. A beruházás indításától 2015-ig követjük teljesítményváltozónként az eredményt, illetve a pénzeszközök változását. A táblázatokból természetesen további információk is kiolvashatók, mint például a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló eredmény+értékcsökkenési leírás összege.

5 Eredmény-kimutatás (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS Értékesítés nettó árbevétele ebbıl: Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevételek ebbıl: visszaírt értékvesztés Anyagjellegő ráfordítások ebbıl: Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Személyi jellegő ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ebbıl: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi mőveletek bevételei Pénzügyi mőveletek ráfordításai Pénzügyi mőveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás elıtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

6 Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés Mérleg szerinti eredmény Mérleg szerinti eredmény Értékcsökkenési leírás Törlesztésre rendelkezésre álló források összesen Cash flow-tábla (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS I. Szokásos tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás (Mőködési cash flow, sorok) Adózás elıtti eredmény ± Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív idıbeli elhatárolások változása ± Vevıkövetelés változása ± Forgóeszközök változása ± (vevı és pénzállomány nélkül) 11. Aktív idıbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendı adó (nyereség után) Fizetett, fizetendı osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás ( sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása Kapott osztalék + III. Pénzügyi mőveletekbıl származó pénzeszköz-változás ( sorok)

7 17. Részvénykibocsátás bevétele (tıkebevonás) Kötvénykibocsátás bevétele Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése stb Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás (tıkeleszállítás) Kötvény-visszafizetés Hiteltörlesztés, -visszafizetés Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása - ± Pénzeszközök változása (± I. ± II. ± III.)

8 Az eredménykategóriák és a cash flow alakulásának árbevételre vonatkoztatott érzékenységét vizsgáljuk a további táblázatok segítségével. Feltételezzük azt, hogy az árbevétel 10%-kal elmarad az elıbbiekben feltételezettektıl. Az eredményeket az alábbi táblázatokból olvashatjuk le. Az árbevétel változásának ellenére feltételezésünk szerint nem változnak a költségek. A kimutatásokban a már az elızıekben is szürke háttérrel jelzett sorok mutatnak más értékeket. Így nyomon követhetıek az árbevétel csökkenésének eredménykategóriákra és cash dlow tételekre gyakorolt hatásai:

9 Eredmény-kimutatás (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS Értékesítés nettó árbevétele ebbıl: Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevételek ebbıl: visszaírt értékvesztés Anyagjellegő ráfordítások ebbıl: Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Személyi jellegő ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ebbıl: értékvesztés Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi mőveletek bevételei Pénzügyi mőveletek ráfordításai Pénzügyi mőveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás elıtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,

10 részesedésre Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés Mérleg szerinti eredmény Mérleg szerinti eredmény Értékcsökkenési leírás Törlesztésre rendelkezésre álló források összesen Cash flow-tábla (adatok ezer forintban): MEGNEVEZÉS I. Szokásos tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás (Mőködési cash flow, sorok) 1. Adózás elıtti eredmény ± Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 6. Szállítói kötelezettség változása ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8. Passzív idıbeli elhatárolások változása ± Vevıkövetelés változása ± Forgóeszközök változása ± (vevı és pénzállomány nélkül) 11. Aktív idıbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendı adó (nyereség után)

11 13. Fizetett, fizetendı osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységbıl származó pénzeszköz-változás ( sorok) Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása Kapott osztalék + III. Pénzügyi mőveletekbıl származó pénzeszköz-változás ( sorok) Részvénykibocsátás bevétele (tıkebevonás) Kötvénykibocsátás bevétele Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, + megszüntetése, stb. 21. Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás (tıkeleszállítás) Kötvényvisszafizetés Hiteltörlesztés, -visszafizetés Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ± változása Pénzeszközök változása (± I. ± II. ± III.)

12 Példa devizában felvett hitel adósságszolgálatára Másik példaként vizsgáljuk meg, miként alakul egy devizában felvett hitel adósságszolgálata a devizaárfolyam, illetve a kamatlábak változása esetén. A hitelek adósságszolgálatának fizetése történhet annuitásos alapon, azaz az adósságszolgálat nem változik periódusonként, amennyiben az adósságszolgálat összegét meghatározó paraméterek változatlanok. Az adósságszolgálat magában foglalja a tıketörlesztést, a kamatfizetést, és a futamidı alatt rendszeresen fizetendı jutalékok, díjak összegét. A ténylegesen a bankoknál kínált konstrukcióknál egyszerőbb feltételrendszerrel élünk a számításoknál. A hitel terhei közül most csak a kamattal számolunk. A modell alapparaméterei a következık: Alapadatok: Induló adósság (hitel) összege (Ft): Induló átváltási árfolyam (HUF/EUR): 240 Induló kamatláb(%): 5 Futamidı (év): 10 A fenti alapadatokból kiindulva az adósságszolgálat és a fennálló adósság a következıképpen alakulna évrıl évre, ha a feltételek nem változnának: Év: Adósságszolgálat (Ft): Tartozás év végén (Ft): Év: Adósságszolgálat (Ft): Tartozás év végén (Ft): Az adósságszolgálat alakulása független attól, hogy a hitelt forintban vagy devizában példánkban euróban vették-e fel. Az éves (periódusonkénti) adósságszolgálat összegét a következı módon számítjuk: C 1 1 D / r r(1 + r) = n ahol D: a felvett hitel összege C: az éves adósságszolgálat r: a hitel kamatlába n: a hitel futamideje A továbbiakban az egyes paraméterek változtatásával vizsgáljuk a változásokat. A változó paraméterek természetesen az árfolyam és a hitelkamatláb. Elıször azt elemezzük, miként

13 változik az adósságszolgálat, ha a forint/euró árfolyam megváltozik. (Hasonlóság mutatkozna a számításokban más deviza esetén is.) Árfolyam változás éve: Árfolyam (HUF/EUR): Árfolyam változás éve: Árfolyam (HUF/EUR): A táblázatban az egyes értékek azt mutatják, hogyha egy évben a futamidı alatt megváltoznának az árfolyamok, akkor a futamidı hátralevı éveiben miként alakulna az adósságszolgálat, feltételezve, hogy további árfolyamváltozás már nem következik be. Például, ha az ötödik év elején az euró árfolyama 260 HUF/EUR értékre emelkedik, és ilyen értéken is marad, akkor a továbbiakban az adósságszolgálat évi forint lesz. Ezek után elemezhetjük, miként alakul az adósságszolgálat, ha a kamat változik meg az egyes években. Eszerint: Kamatlábváltozás éve: Kamatláb (%): Kamatlábváltozás éve: Kamatláb (%): A táblázatból az látható, hogy ha a kamatláb valamelyik év elején megnı, akkor a továbbiakban miként változik az adósságszolgálat a hátralévı idıszakra. Tehát amennyiben mondjuk a negyedik év elején a kamatláb 7%-ra nı és ez állandósul, akkor az adósságszolgálat éves összege ezután forint lesz évrıl évre. Látszik, hogy minél

14 korábban történik a kamatláb változása, annál nagyobb mértékő az adósságszolgálat változása. A hitelfelvevıre nemcsak az árfolyamkockázat jelent veszélyt, hanem a változó kamatlábak is. Modellezhetı az is, hogy amennyiben az átmenetileg megerısödı devizaárfolyam visszaáll a korábbi alacsonyabb szintre, úgy az adósságszolgálat is visszatér a korábbi kisebb összegre. Ez azért van így, mivel a devizában számított törlesztési pálya nem változik az árfolyamváltozások miatt. Nem így a kamatláb változásakor. A megnövekvı kamatterhek miatt a tıketörlesztés lelassul, a fennálló tartozás lassabban csökken. A korábbi kamatlábemelkedés a késıbbi idıszakokra akkor is kedvezıtlen hatást gyakorol, ha átmenetinek bizonyul, és késıbb visszaáll az alacsonyabb kamatszint. 4. Kockázatkezelés A vállalat kockázatkezelési stratégiája rögzíti, hogy a vállalat az egyes kockázatokhoz miként áll hozzá, milyen cselekvési programokat kell elindítani. Az egyes kockázati csoportokhoz, kockázati szintekhez való viszony és egyben a cselekvés lehet a kockázat 1. elkerülése, 2. csökkentése, 3. elfogadása. A kockázat elkerülése abban az esetben követendı cselekvés, amikor a kockázat olyan mértékben befolyásolja valamelyik eredményváltozó értékét, hogy az veszélyeztethetné akár a cég fennmaradását, akár hosszú távú fejlıdését. Például a piacon egy, a cégnél jóval nagyobb, agresszív versenytárs megjelenésének eredményeként a vállalat árbevétele olyannyira csökkenhet, hogy inkább a piac elhagyása mellett dönt. Elképzelhetı más természető kockázat is, amit a cég nem vállalhat. Az irodaház, a raktárbázis leégése kis valószínőséggel bekövetkezı események, azonban ezek hatása katasztrofális lehet. Ezek ellen az események ellen védekezhet úgy a vállalat, hogy biztosítást köt. Ezzel egy külsı szervezetre, egy biztosítóra háríthatja a veszteséget. Számos kockázatot azonban a vállalatnak el kell fogadnia. Ezek a kockázatok hol a vártnál kissé kedvezıbben, hol kissé kedvezıtlenebbül alakítják életét. A teljes elfogadás és elutasítás között köztes út a kockázatok csökkentése. Ez megvalósulhat a kockázat megosztására irányuló szerzıdések megkötésével, mint például árfolyam-fedezeti ügyletek kötésével. Kockázatcsökkentés érhetı el mőszaki megoldások alkalmazásával, tartalékrendszerek, biztonsági ellenırzı rendszerek kiépítésével. A kockázatkezelés eszköze lehet egy kockázati mátrix. Ennek lehetséges beosztása alakítható a következı módon: Magas Hatás Közepes Alacsony Kicsi Közepes Nagy

15 A kockázati mátrix segítségével feltérképezhetık a vállalat kockázatai. Az egyes kategóriákhoz hozzárendelhetık a kockázatkezelési stratégia cselekvési programjai. Idırıl idıre összeállítva a mátrixot, nyomon követhetık az azonosított kockázatok kategóriák közötti mozgásai. A feltárt kockázatok mindegyike egyedi cselekvést kíván, így csak néhány olldát mutathatunk be a kockázatok kezelésére. Az elıbbi számításainkban utaltunk az árfolyam kockázatra. Egyszerő kockázatkezelési eljárás lehet az, hogy törekszünk arra, hogy a cég bevételei és kiadásai azonos pénznemben jelenjenek meg. Ha a vállalkozás bevételei mondjuk dollárban jelennének meg, kockázatot jelent euróban hitelt felvenni. Ugyanis a dollár euró keresztárfolyam mozgás veszteségtényezı lehet. A bevételek és kiadások pénznemének összehangolása természetes fedezettséget jelent. Az emberi erıforrás hordozta kockázat megnyilvánulhat egy-egy rossz döntésben. Ennek elkerülésére szervezeti megoldás alkalmazható. Például bizonyos összeghatár feletti döntéseket csak több személy együttesen hozhat. Szervezeti megoldás önmagában a felelıségi körök pontos elhatárolása. A vállalkozások életét partnereik, azaz vevıik és szállítóik jelentısen befolyásolják. Ezért az egyes partnerekben rejlı kockázatok jelentısek lehetnek. A kockázat annál nagyobb minél inkább függ a cég egyik vagy másik partnertıl, meghatározóvá válik valamely vevıje vagy szállítója. Egy meghatározó vevı megrendelésének hirtelen visszaeseése, vagy késıi fizetése csıdbe döntheti a vállalkozást. A szállítói oldalról bekövetkezı hibás teljesítés meghiúsíthatja magának a cégünknek a teljesítését is. Ezért érdemes folyamatosan követni és minısíteni a kiemelt partnereket. A kedvezıtlen változásokra ezzel jobban fel lehet készülni, ki lehet védeni azokat. Törekedhet arra a cég, hogy több vevı közt ossza meg értékesítését. Ahogy állítottuk persze nem mindig cél a kockázat kiküszöbölése, azt a vállalkozás tudatosan felvállalhatja. Például termelhet a vállalkozás olyan terményt, amelynek nagy a piaci ármozgása. Nyilván kedvezı körülmények között ebbıl magasabb hasznot remélhet. Elképzelhetı azonban magasabb veszteség bekövetkezése is. A veszteségre szintén fel kell készülni, az nem veszélyeztetheti a cég életképességét. A tartalékok képzése megoldás az ilyen helyzetekre. Az ármozgások hatásának csillapítására bizonyos termékeknél megoldást jelenthetnek a tızsdei határidıs ügyletek. Ezekkel már a tényleges teljesítés elıtt több hónappal rögzíthetık az árak. Végül ne feledjük el a kockázatcsökkentés kézenfekvı módját, a biztosítások kötését. Ez a megoldás a kockázat áthárítását jelenti résben vagy egészben. Napjainkban a biztosítások széles köre áll rendelkezésre a különbözı nem kívánatos események hatásának csökkentésére.