A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése"

Átírás

1 Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése

2 Dr. Bíró Tibor Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Sztanó Imre A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése PR-659/12

3 Szerzők: Dr. Bíró Tibor, 2012 főiskolai docens, intézeti tanszékvezető 1. fejezet 1.2. és 1.3., 4. fejezet, 6. fejezet, kivéve és Kresalek Péter, 2012 egyetemi adjunktus 1. fejezt 1.1., 2. fejezet Dr. Pucsek József, 2012 főiskolai docens, intézeti tanszékvezető-helyettes 3. fejezet, 5. fejezet, kivéve , 6. fejezet Dr. Sztanó Imre, 2012 főiskolai docens, intézeti tanszékvezető 5. fejezet , 6. fejezet Alkotószerkesztő: Dr. Pucsek József főiskolai docens, intézeti tanszékvezető-helyettes ISBN A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat készítése a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bűncselekmény! Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság a Sanoma company A kiadásért felelős: Kiss János Tamás vezérigazgató Felelős szerkesztő: Budavári Andrea Szerkesztő: Molnár Zsolt Borítóterv: Jeney Zoltán Műszaki szerkesztés: Cad Bt. Terjedelem: 23,6 (A/5) ív A kiadványt újrahasznosított papírra nyomtattuk.

4 Tartalomjegyzék Előszó A komplex elemzés szükségessége és információigénye A komplex elemzés szükségessége, a beszámoló elemzésének alapjai A beszámolók mint az elemzés információforrásai Az üzleti jelentés mint információforrás Az üzleti jelentés célja, jellemzői, főbb tartalmi elemei Az üzleti jelentés részletes tartalma A mérleg elemzése A mérleg átfogó elemzése A vagyoni helyzet átfogó elemzése Az eszköz- és forrásállomány összetételének elemzése A vagyoni helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal A pénzügyi helyzet átfogó elemzése A pénzügyi helyzet átfogó elemzése mutatószámokkal A pénzügyi helyzet elemzése a likviditási mérleg alapján Az egyes mérlegtételek részletes elemzése A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma A cash flow-kimutatás elemzésének célja, módszerei

5 Tartalomjegyzék 4. A jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzése A jövedelmezőség átfogó elemzésének módszertana A mutatók rendszerbe foglalása (a mutatók piramisa) A jövedelmezőség és a fenntartható növekedési ütem összefüggése A gazdasági hatékonyság elemzése A hatékonyság és a jövedelmezőség összehasonlítása A vállalkozások hatékonyságának összehasonlító elemzése Hatékonyságelemzés a termelő-szolgáltató tevékenységet végző vállalkozásoknál Hatékonyságelemzés a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásoknál Az élőmunka-hatékonyság elemzése a kereskedelemben Az eszközhatékonyság elemzése a kereskedelemben A hozam- és hatékonyságelemzés mezőgazdasági sajátosságai A vállalkozási eredmény elemzése Az eredményelemzés szakaszai és módszerei Az eredménymegállapítás módszerei, az eredmény szerkezete A tevékenységek Á-K-F struktúrája Az eredmény alakulását befolyásoló további tényezők. Egyéb ráfordítások és egyéb bevételek A mérleg szerinti eredmény megállapítása A vállalkozási eredmény értékelése az anyagi érdekeltség rendszerében Az eredménytervezés módszerei Nagyvonalú eredménytervezési módszereket segítő elemzések Az optimális eredménytervezést segítő számítások Részletes, a komplex üzleti terv részét képező eredmény tervezés

6 Tartalomjegyzék 6.4. A várható eredmény évközi folyamatos elemzése A fedezeti pont szerepe A tervezett fedezeti összeg (bruttó eredmény) szerepe A számviteli rendszer évközi információi a nyereség alkotóiról A vállalkozás eredményének utólagos elemzése A nagyvonalú eredményelemzés módszerei a termelő tevékenységnél Az egyes tényezők hatásainak részletes elemzése a ter melőtevékenységnél A kereskedelmi vállalkozás árbevétel-, költségés eredményelemzésének sajátosságai Az árrés fogalma, összefüggése a haszonkulcs kategóriájával Az árrés alakulásának elemzése A kereskedelmi vállalkozások költségei A külkereskedelmi vállalkozás (tevékenység) eredményének tartalma, összetevői, elemzése A mezőgazdasági tevékenység eredményelemzésének néhány sajátossága Ábrák listája Irodalomjegyzék

7 Előszó A vállalati működés sikerességéhez hozzátartozik a gazdálkodási folyamatok alapos ismerete. Az ismeretszerzés a vállalkozások szintjén is bevált módszere az elemzés, a gazdasági jelenségek, összefüggések megismerése, minősítése és értékelése. E könyv ezen belül figyelembe véve a számvitelről szóló törvény beszámolókészítési kötelezettség tartalmára és követelményeire vonatkozó szabályait elsősorban a vállalati gazdálkodás átfogó (komplex) elemzésének módszertanát dolgozza fel. A kötet alapvetően az éves beszámoló információbázisára épít, és részletesen tárgyalja a mérleg átfogó és részletes elemzésére alkalmas mutatószámok kialakításának lehetőségét, a cash flow-kimutatás összeállításának és elemzésének alkalmazható technikáit, valamint a tevékenység jövedelmezőségének és hatékonyságának átfogó elemzési módszertanát. Mindezeken túlmenően a kiadvány részletesen foglalkozik a vállalati eredmény alakulásának elemzésével. A könyv jellemzően az ipari termelő-szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások gazdálkodásának alapvető elemzési módszereit dolgozza fel, de ahol szükséges, kitér a kereskedelmi és mezőgazdasági tevékenység értékelési sajátosságaira is. A bemutatott módszerek elsajátítását, gyakorlati alkalmazását a kötethez kapcsolódó Példatár és feladatgyűjtemény a vállalkozások tevékenységének komplex elemzéséhez című kiadvány segíti. Ez az ismeretanyag alapvetően a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának tantervéhez igazodva készült, ugyanakkor tartalma kiegészítve A vállalati tevékenységek elemzésének módszertana I II. kétkötetes szakkönyvvel teljes egészében megfelel a mérlegképes könyvelői képzés Számvitel-elemzés tantárgya részét képező elemzési ismeretek tematikájának. Mindezek alapján a szerzők szándékai szerint a kiadvány egyaránt felhasználható tankönyvként a felsőoktatásban és a szakmai képzésekben, valamint szakkönyvként a vállalati gyakorlatban. Budapest, január A Szerzők 9

8 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése

9 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése 3.1. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma A beszámolókészítés időszakában éppúgy, mint a következő időszakok gazdálkodásának előkészítése, tervezése során kiemelt figyelmet kap a vállalkozás készpénzszükséglete, illetve készpénzforgalma, azaz a cash flowkimutatás összeállítása és értékelése, valamint a cash flow tervezése. A hazai gazdálkodási és számviteli gyakorlatban viszonylag rövid múltra tekint vissza a cash flow-számítás és -elemzés. A feladat fontosságát jelzi, hogy a vezetés ennek elvégzése eredményeként kap képet arról, hogy a vállalkozás mennyiben lesz képes a jövőben készpénzbevételekhez jutni, ezáltal elképzeléseit saját pénzforrások révén megvalósítani. A múlt eseményeit számításba vevő cash flow-kimutatás teszi lehetővé annak megértését, hogy a pénzállományban bekövetkezett változások milyen gazdasági események, folyamatok hatására jelentkeztek. A kimutatás összeállítása révén arra is rámutathatunk, hogy egyes gazdasági folyamatok mögött a számviteli eredmény és a pénzállomány (pénzügyileg realizált eredmény) akár egymással ellentétes irányú változása is meghúzódhat, és a menedzsment egyik alapos ismeretéről sem mondhat le. A nemzetközi gyakorlatban a mérleg és eredménykimutatás mellett általában kötelező jelleggel összeállítandó beszámolórész a cash flow-kimutatás. Ez a kimutatás először az Amerikai Egyesült Államokban és a Brit Nemzetközösség országaiban vált a pénzügyi beszámoló (jelentés) alapvető részévé. Hivatalosan először 1971-ben az USA-ban jelent meg a számviteli szabályokat alkotó FAPB (Financial and Accountancy Principles Board) egy állásfoglalása, amely a kimutatást a beszámoló általánosan megkövetelt részévé tette. A nemzetközi számviteli standardok (IAS) 1 egyike (7. sz. standard) már január 1-jei hatállyal rögzítette, hogy: A pénzügyi helyzet változásáról szóló jelentést a pénzügyi jelentés integráns részének kell tekinteni. A pénzügyi helyzet változásáról szóló jelentést minden olyan időszakra el kell készíteni, amelyre jövedelemkimutatást is készítenek. A dokumentum egyúttal a cash flow-kimutatás (Statement of Cash Flow) elnevezés általános használatát is kimondja (korábban ugyanis különböző elnevezésekkel illették ezen kimutatásokat). A francia szaknyelv a 1 International Accounting Standards (nemzetközi számviteli standardok) 98

10 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése Tableau de flux de trésorerie, a német gyakorlat a Kassen-Zurfluss, Kassen-Gewinn és a Kapital Zurfluss elnevezéseket alkalmazza. Mielőtt a cash flow-elemzés egyes kérdéseivel foglalkoznánk, feltétlenül tisztázni szükséges, hogy mit is értünk a cash flow fogalma alatt. Mindenekelőtt megállapítható, hogy az egységesítési, standardizálási törekvések ellenére lényeges eltéréseket találhatunk az értelmezésben. Egyes szabályozások így az IAS értelmében a cash flow a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek ki- és beáramlását jelenti. Ezen szabályozás értelmében a pénzeszközök a pénztári készpénzállományt és a látra szóló betéteket tartalmazzák, míg a pénzeszköz-egyenértékesek közé sorolhatók azok a magas likviditású, rövid távú befektetések, amelyek gyorsan készpénzzé alakíthatóak, és az értékváltozásuk kockázata alacsony. (Ilyenek például: a vállalkozás folyószámlahiteleinek összegei, valamint a néhány napon belül készpénzzé alakítható értékpapírok államkötvények, kincstárjegyek stb., illetve még tágabban értelmezve azok a pénzügyi befektetések, amelyek lejáratig terjedő futamideje a 3 hónapot nem haladja meg). Természetesen miután e keretek között nem feladatunk a nemzetközi összehasonlítás a továbbiakban a magyar szabályozás szerinti cash flowról, cash flow-kimutatásról lesz szó. Hazánkban az január 1-jétől érvényes számviteli szabályozás teszi kötelezővé annak összeállítását és bemutatását a beszámoló kiegészítő mellékletében, az éves beszámolót készítők esetében. A törvény ezt követő módosításai csak megerősítik ezt az előírást, egyre inkább pontosítva azok információtartalmát. Ugyanakkor, már korábban is viszonylag széles körben találkozhattunk cash flow-kimutatással, többnyire hitelkérelem bankok által megkövetelt részeként. 2 A hazai cash flow-számításokban a cash kategória a számvitelben értelmezett pénzeszközöket jelenti, azaz a számviteli törvény csoportosításában részletezett készpénz, elektronikus pénzeszközök, 2 Csak a történelmi hűség kedvéért említjük meg, hogy a törvényi szabályozást megelőző Mérlegbeszámolónak is volt egy melléklete, amely a Pénzeszközök képződése és azok felhasználása nevet viselte, és bátran állítható róla, hogy egyfajta cash flow- kimutatás volt. 99

11 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése csekkek, továbbá bankbetétek értékét foglalja magában. A cash flow általánosan elfogadott értelmezés szerint nem más, mint a pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. Az angol terminológiánál maradva a cash flow a következő egyenlet segítségével értelmezhető: 100 Cash flow = Cash in-flow Cash out-flow azaz a cash flow értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiáramlás különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi. A vállalkozás működése során cserekapcsolatok sokaságával kapcsolódik környezetéhez, amelynek keretében tágan értelmezett termékeket, szolgáltatásokat bocsát ki és használ fel. Ezen cserekapcsolatok a vállalkozástól kiinduló, illetve odairányuló gazdasági áramlások formájában figyelhetők meg. A vállalkozásnál megfigyelhető gazdasági áramlások természetüknek megfelelően lehetnek: reáláramlások (javak és szolgáltatások kibocsátása, illetve igénybevétele), pénzügyi jellegű áramlások (pénzkifizetés, illetve bevételezés, valamint követelések és kötelezettségek szerzése). Témánk szempontjából természetesen ez utóbbiak azon belül is a likvid eszközök áramlása, azaz a pénzáramlás részletesebb tárgyalására van szükség. A vállalkozásnál megjelenő pénzáramok átszövik a vállalkozás tevékenységének valamennyi területét, így a normál napi működést és a befektetési tevékenységet csakúgy, mint a finanszírozási tevékenységet. Pénzeszközökre van szükség a vállalkozás számára egy sor területen, így: a termék-előállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz, illetve áruértékesítéshez szükséges anyagi és humánerőforrások megszerzéséhez (termelőberendezés, anyagok, energia, munkaerő, külső szolgáltatások stb. biztosításához); korábban felvett hosszú és rövid lejáratú kölcsönök és hitelek, valamint azok kamatainak törlesztéséhez; adófizetéshez és egyéb köztartozás teljesítéséhez;

12 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése osztalék, részesedés fizetéséhez, pénzügyi befektetésekhez, más vállalkozásban való részesedés szerzéséhez stb. a) A cash flow-kimutatás hasznosítása A vállalkozás vezetői és tulajdonosai részéről A vállalkozás vezetése számára a cash flow-kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a vezetés számszerűsítve láthatja korábbi döntései következményeit, hatását a pénzeszközök állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre, vagy részvény- (esetleg kötvény-) kibocsátással, hitellel biztosítandó a szükséges mértékű forrás. A cash flow-kimutatás részletes vizsgálata előzi meg általában a fizetendő (fizethető) osztalék, részesedés mértékének meghatározását is. (A készpénzhiány orvoslásának ugyanis egyik lehetséges módja éppen az osztalék visszatartása, illetve leszorítása.) A hitelezők és befektetők részéről A cash flow-kimutatásból választ kaphatunk a vállalkozás kötelezettségteljesítési és mint az előzőekben utaltunk rá osztalékfizetési képességére. A kimutatás ugyancsak jelzi a vállalkozás esetleges igényét külső finanszírozási források bevonására vonatkozóan, valamint azt, hogy a képződő pozitív pénzáramok biztosítják-e azok visszafizetését. Az elemzés során választ kaphatunk arra is, hogy az időszak befektetési, illetve pénzügyi tevékenysége, műveletei milyen hatást gyakoroltak a vállalkozás cash flow-jára. Mint azt már korábban tárgyaltuk, a nemzetközi és a magyar számviteli szabályozás és gyakorlat egyaránt kötelezi a vállalkozókat, hogy meghatározott rendszerességgel adjanak számot vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetükről beszámoló formájában. A vagyoni helyzet alakulásáról viszonylag átfogó képet kapunk a mérlegből, az adott időszak eredményéről bevételeiről és ráfordításairól pedig az eredménykimutatásból nyerhetünk információkat. A kettős könyvvezetést végző vállalkozások esetében azonban egyik dokumentum sem ad kellő pontosságú képet a pénzforgalomról, a vállalkozás pénzáramairól. 101

13 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése A következő egyszerű példa jól szemléltetheti azt a kiegészítő szerepet, ami a cash flow figyelemmel kísérésének értelmét adja. Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás egy adott hónapban a következő gazdálkodási eredményt érte el: Árbevétel Folyó ráfordítások Értékcsökkenési leírás Nyereség E Ft E Ft E Ft E Ft Miután az értékcsökkenési leírás nem jár pénzkiáramlással, a vállalkozási pénzjövedelem az adott időszakban: Árbevétel Folyó ráfordítások Pénzjövedelem E Ft E Ft E Ft Ha a számsort folytatjuk, és feltételezzük, hogy a vállalkozás az adott hónapban egy tárgyi eszközt szerzett be E Ft értékben, amelynek pénzügyi kiegyenlítése is megtörtént, akkor jól látható, hogy jelentős pénzügyi pozícióromlást könyvelhet el a vállalkozás készpénzhiány lépett fel, miközben a gazdálkodás jövedelmezősége (eredménye) továbbra is kedvező képet mutat. A cash flow-kimutatás egy forgalmi szemléletű kimutatás, amelynek keretében az időszak során realizált pénzbevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal. A kimutatás megfelelő tagolásával arról is képet alkothatunk, hogy az egyes tevékenységek (ezen belül az egyes gazdasági folyamatok) milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás pénzeszközeinek alakulására, ezáltal pénzügyi helyzetére. b) A cash flow-kimutatás összeállítása A cash flow-kimutatás által áttekintett időszak szabadon választható meg a felhasználó igényei szerint. Ma általánosnak tekinthető az éves beszámoló részeként a naptári évre (esetleg ettől eltérő üzleti évre) összeállított kimutatás. Természetesen indokolt lehet ennél rövidebb időszakot érintő cashflow kimutatás összeállítása, bemutatása is. 102

14 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése c) A cash flow-kimutatás összeállításának információigénye A cash flow-kimutatás összeállításának egyik legnehezebb feladata az alapinformációk megszerzése. A szükséges információk több forrásból származnak. Ezek közül a legfontosabbak: a vizsgált időszak mérlegének nyitó- és zárótételei; a vizsgált időszak eredménykimutatásának adatai; kiegészítő információk (általában a főkönyvi és analitikus nyilvántartásból származó részletező információk, amelyek jelentős része megjelenik a kiegészítő melléklet tartalmi elemeként). d) A cash flow-kimutatás felépítése A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategorizálás így pl. az IAS 7. standardja szerint a vállalkozás működési (üzleti operatív) tevékenysége, befektetési (beruházási) tevékenysége és pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége befolyásolják a cash flow alakulását. Ennek megfelelően a vállalkozás cash flow-kimutatása is ebben a tagolásban készítendő el: Működési cash flow (IAS: cash flow from operating activities, operating cash flow), a számviteli törvény 7. sz. mellékletében szereplő elnevezéssel: Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás. Befektetési cash flow (IAS: cash flow from investing activities), a magyar szabályozás szerinti elnevezéssel: Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás. Finanszírozási cash flow (IAS: cash flow from financing activities), a számviteli törvényben: Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás. Az említett IAS 7. egyes paragrafusai jól körvonalazzák azokat a célokat, amelyek a cash flow-kimutatás egyes részeinek bemutatásával kapcsolatosak: 103

15 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése 104 A 13. szerint az operatív tevékenységből származó cash flow egy kulcsfontosságú mutatója annak, hogy a vállalkozás képes-e elegendő pénzt teremteni a működési tevékenységének fenntartásához, hiteleinek visszafizetéséhez, osztalékfizetéshez és az új befektetések realizálásához anélkül, hogy külső finanszírozási forrásokhoz folyamodna. A 16. alapján a befektetési tevékenységből származó pénzáramok elkülönített bemutatása azért fontos, mert azok jelzik, hogy a vállalkozás milyen kiadásokat eszközölt a jövőbeni működését, illetve a jövőbeni pozitív pénzáramait biztosító növekedés érdekében. Végül a 17. szerint a finanszírozási tevékenység cash flow-jának bemutatása elsősorban a vállalkozás jövőbeni pénzáramainak megtervezését segíti. A kimutatás összeállítása során a törvényi szabályozás bizonyos szintű keret-jellege következtében esetenként döntést igényel, ezáltal gondot okozhat az egyes gazdasági események (pénzáramok) besorolása a működési, a befektetési vagy éppen a pénzügyi (finanszírozási) tevékenység valamelyikébe. A vállalkozásnak magának kell meghatározni az egyes tevékenységi területek tartalmát, és azt célszerű a számviteli politikájában rögzítenie. Ezáltal biztosítani lehet a különböző időszakok összehasonlíthatóságát is. Röviden tekintsük át, hogy a felsorolt tevékenységtípusok mely elemei járulnak hozzá a bevételi és melyek a kiadási oldal növekedéséhez. A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a cash flow alakulására Bevételi oldalon itt jelenik meg mindazon pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből termék-, áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származik. Itt szerepeltetendő az értékesítési árbevétel részét nem képező, de a napi működéssel összefüggő további bevételek (kapott kötbér, kártérítés, késedelmi kamat stb.) összege is. Külön kiemelést érdemel, hogy a kölcsönadott pénzeszközök utáni kamatbevétel is itt szerepeltetendő, nem a pénzügyi műveletek bevételei között. A kiadási oldal leglényegesebb tételei az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások, mint például: a szállítóknak, illetve munkavállalóknak kifizetett pénzösszegek. A bevételi oldal logikáját követve itt jelennek meg a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek, valamint a működési tevékenységgel szorosan öszszefüggő egyéb pénzkiáramlással járó ráfordítások (fizetett kötbér, kártérítés, bírság, késedelmi kamat stb.) is.

16 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a cash flow alakulására Bevételi oldalon a leglényegesebb tételek az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételek, illetve a pénzügyi befektetésekkel összefüggő bevételek, kivéve a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönökkel, tartósan lekötött bankbetétekkel összefüggő pénzbeáramlást. (Ez utóbbi tételeket a számviteli törvény előírásai szerint a finanszírozási cash flow részeként kell szerepeltetni.) Mint a pénzügyi befektetési tevékenység hozama, itt szerepeltetendő a más vállalkozástól kapott osztalék is. A kiadási oldalt elsősorban a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlás alkotja, illetve a pénzügyi befektetési tevékenység kiadásai, kivéve a tartós kölcsönnyújtást és bankbetét-elhelyezést. A finanszírozási tevékenység (pénzügyi műveletek) hatása a cash flow alakulására A tevékenység ezen része a tulajdonosi források megszerzését, illetve esetleges visszafizetését, továbbá a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos műveleteket foglalja magában. Mint arra korábban utaltunk, itt jelenik meg nem pedig a befektetési cash flow-ban a tartós kölcsönökkel, bankbetétekkel kapcsolatos pénzmozgás is. A bevételi oldal legfőbb tételei a tőkeemeléssel összefüggésben megjelenő pénzbevételek (kizárólag a jegyzett tőkepénzbeli emelésével összefüggésben és kizárólag a ténylegesen befolyt pénzösszegek), illetve lejárattól függetlenül a hitel-, kölcsönfelvétel, kötvénykibocsátás adott időszaki bevételei. A kiadási oldal leggyakoribb elemei: a hitel-, kölcsöntörlesztéssel, kötvény-visszafizetéssel kapcsolatos pénzkiáramlások. A jegyzett tőke leszállításával (tőkebevonás) összefüggésben a bevont saját részvény, üzletrész névértéke szerepeltetendő. A cash flow-kimutatás összeállításának legnehezebb feladata talán az operatív tevékenység cash flow-jának kimunkálása. Erre a nemzetközi gyakorlatban kétféle módszer alakult ki: Direkt módszer A módszer alkalmazása során a napi működésből származó pénzbeáramlásokat és az üzleti jellegű pénzkiáramlásokat bruttó módon állítjuk szembe egymással. Az IAS 7. lényegében ezt a módszert javasolja 105

17 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése alkalmazásra azzal az érveléssel, hogy ezáltal a jövőbeni pénzáramok becslését, előrejelzését segítő információkhoz juthat a felhasználó, amelyek az indirekt módszer alkalmazása esetén nem állnak rendelkezésre. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy ezen módszer alkalmazása esetén meglehetősen részletes számviteli nyilvántartásokra van szükségünk. A direkt módszer előnye, hogy az összeállított cash flowkimutatás részletesebb adatokat tartalmaz, mivel a pénzáramlásokat nem nettó módon mutatja be, így könnyebb megérteni a vállalat eredménye és cash flow-ja közötti összefüggést, ezáltal többletinformációt nyújthat a felhasználó számára a pénzeszközök képződésének és felhasználásának területeiről. Elméleti adatbázisa az eredménykimutatás lenne, azonban a kettős könyvvitel eredmény szemléletű, tehát az eredménykimutatás az adott időszakban realizált eredményt mutatja, így nem képes megfelelő adatokat szolgáltatni a pénzforgalmi szemléletű cash flow-kimutatás összeállításához. Tehát a közvetlen módszer alkalmazásához kiegészítő adatokra van szükség, mely részletes számviteli nyilvántartásokból, analitikákból nyerhető, megszerzésük pedig jelentős többletmunkát vonhat maga után. Indirekt módszer Lényege, hogy kiindulási alapként az időszak eredményét használjuk, amit korrigálni kell azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát ugyan befolyásolták, de pénzmozgással nem jártak, illetve az eredményt nem érintették, de pénzmozgást eredményeztek. Ugyancsak korrekciót igényelnek ebben az esetben azok az eredményben megjelenő gazdasági események, amelyek pénzügyi vonzata nem az operatív cash flow (hanem a befektetési vagy finanszírozási cash flow) elemeként szerepeltetendő. A különböző szabályozórendszerek eltérő módon vélekednek a fent bemutatott módszerek alkalmazásáról. A számviteli törvény a műkö dési tevékenység cash flow-jának meghatározásához kötelezően a közvetett módszer alkalmazását írja elő, a befektetési és a finanszírozási tevékenységek pénzáramainak meghatározása pedig közvetlen módszerrel történik. Az IAS 7. a működési cash flow levezetésében lehetőséget ad mindkét módszer alkalmazására, azonban előnyben részesíti a direkt módszert. Ugyanakkor, más sza- 106

18 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése bályozások (például: mértékadó nemzeti szabályozások, mint az angol FRS 3 1.) csak abban az esetben támogatják a közvetlen módszer alkalmazását, ha a kimutatás összeállításához szükséges költségek nem haladják meg az adott módszer alkalmazásával készített kimutatás hasznát. A befektetési és finanszírozási tevékenység cash flow-ját direkt módszerrel kell összeállítani, alapvetően a bruttó pénzbevételek és pénzkiáramlások főbb csoportjai szerinti tagolásban. A hazai számviteli szabályozás szerinti cash flow-kimutatás (a számviteli törvény 7. sz. melléklete) összeállítása (az operatív cash flow vonatkozásában) mint arra már utaltunk az indirekt módszer alkalmazását igényli. A törvény által előírt cash flow-kimutatás minimális részletezése a következő: I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, sorok) 11. Adózás előtti eredmény ± 12. Elszámolt amortizáció Elszámolt értékvesztés Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete ± 15. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± 16. Szállítói kötelezettség változása ± 17. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 18. Passzív időbeli elhatárolás változása ± 19. Vevőkövetelés változása ± 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása ± 11. Aktív időbeli elhatárolások változása ± 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása Kapott osztalék, részesedés + 3 FRS = Financial Reporting Sandards 107

19 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26. Véglegesen átadott pénzeszköz 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ± IV. Pénzeszközök változása (±I. ± II. ± III. sorok) Ezen séma egyes sorainak áttekintésével vizsgáljuk meg a kimutatásunk tartalmát, az egyes sorok meghatározásának lehetőségeit! Mint azt a törvény is előírja, kiindulópontunk az adózás előtti eredmény. Az operatív cash flow indirekt módszerrel történő összeállítása során ezt kell korrigálnunk azon tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát befolyásolták, de pénzmozgással nem jártak, illetve az eredmény nagyságát nem befolyásolták, viszont a pénzállomány alakulását igen. A korrekciók másik lényeges funkciója a lehetséges halmozódások kiszűrése. Kiinduló adózás előtti eredményként egy korrigált adózás előtti eredmény szerepeltetendő. Az adózás előtti eredmény eredménykimutatásban szereplő összegét csökkenteni kell a vállalkozás befektetései után kapott osztalékkal, részesedéssel, mivel az a befektetési cash flow bevételeként jelenik meg. Miután a végleges pénzeszközátadás és -átvétel a finanszírozási cash flow elemeként szerepeltetendő, a kiinduló adózás előtti eredmény ezek összegét sem tartalmazhatja. Természetesen, amennyiben a végleges pénzeszköz-átvétel részben (vagy egészében) időbelileg elhatárolásra 108

20 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése került, ennek hatását a későbbiekben a passzív időbeli elhatárolások esetében kell figyelmen kívül hagynunk. A legismertebb üzemi jellegű ráfordítás (költség), amelyet az eredmény meghatározásánál figyelembe veszünk, azonban pénzkiáramlással nem jár, az értékcsökkenési leírás. Amennyiben tehát az operatív (üzleti) tevékenység cash flow-jának indirekt kidolgozási módszerét választjuk, a legelső feladatunk, hogy az adózás előtti eredményt növeljük a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírással. Természetesen, az elszámolt értékcsökkenési leíráson túl vannak további ráfordítások, bevételek, illetve veszteség- és nyereségtényezők is, amelyek nem érintik a vállalkozás pénzállományát. A tárgyévben elszámolt értékvesztések az értékcsökkenési leíráshoz hasonlóan viselkednek, ezért az elvégzendő korrekció is egyértelmű. A hatályos számviteli szabályozás értelmében azonban, ha megszűnik az értékvesztés elszámolásának indoka, az értékvesztés visszaírását el kell végezni. A befektetett eszközök esetében elszámolt terven felüli értékcsökkenés az értékvesztéshez hasonlóan növelő tételként jelenik meg a cash flow-kimutatásban. Fel kell azonban a figyelmet már itt hívnunk arra, hogy a készletek, a vevőkövetelések és a forgóeszközök között szereplő értékpapírok esetében elszámolt értékvesztéssel, valamint értékvesztés-visszaírással a kétszeres számbavétel elkerülése érdekében még egyszer már nem számolhatunk. (A későbbiekben a forgóeszközök tárgyévi záróállománya meghatározása során az értékvesztést, valamint az értékvesztésvisszaírást figyelmen kívül kell hagynunk.) A céltartalékképzés, illetve az előző évi céltartalékok feloldása ugyan- csak mint egyéb ráfordítások és egyéb bevételek megjelennek az adózás előtti eredmény befolyásoló tételeiként, anélkül, hogy a pénzállományt módosítanák. Ebből adódóan ezek ugyancsak korrekciót igényelnek: a céltartalékképzés többletét növelő, a céltartalék-felhasználás többletét negatív előjellel kell figyelembe venni. Hasonlóképpen veszteség-, illetve nyereségtényező kapcsolódhat a befektetett eszközök értékesítéséhez, amit tekintsünk át a következő egyszerű példák segítségével: A tárgyévben értékesítésre került egy tárgyi eszköz a következő feltételekkel: 109

21 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Eladási ár (egyéb bevétel) Nettó (könyv szerinti) érték (egyéb ráfordítás) Eredmény csökkenése (veszteség) 1000 E Ft 2000 E Ft 1000 E Ft Könnyen belátható, hogy a fenti értékesítés az eredményt befolyásolja (1000 E Ft-tal csökkenti), ugyanakkor a vállalkozás pénzállományát csupán az eladásból származó 1000 E Ft-os bevétel érinti. Így az adózás előtti eredmény mindenképpen korrigálandó a veszteségként mutatkozó 1000 E Ft-tal (növelve ezzel az eredmény összegét). Ugyanez érvényes a befektetett eszközök térítésmentes átadása miatt elszámolt veszteségre is, azzal az eltéréssel, hogy ott a bevételi oldalon megjelenő összeg nulla. Hasonlóképpen elképzelhető nyereséges eszközértékesítés is, amelynek eredményeként az eredményben megjelenő többlet nem jár magasabb pénzösszeg beáramlásával, ezért ezen nyereségösszeggel az adózás előtti eredmény csökkentendő. A továbbiakban tekintsük át az operatív tevékenység cash flow-ját befolyásoló tételek meghatározását a jellemző mérlegtételek alapján. Későbbi, általánosító következtetéseink megalapozásához válasszunk ki három lényeges mérlegtételt, azok változásának hatását vizsgáljuk meg részletesen. Vevők A vevőállomány növekedése az előző időszakhoz viszonyítva mindenképpen azt jelzi, hogy a korábbiaknál nagyobb összegű az az értékesítés, amely nem járt közvetlenül pénzmozgással, annak ellenére, hogy a vállalkozás eredményét (az elszámolt árbevételen keresztül) pozitívan befolyásolta. A hitelben történő értékesítés növekedése folytán az eredménynövekedés nem jár pénzmozgással, ezért ha pénzeszközállományunk alakulását vizsgáljuk, ezen növekmény mindenképpen levonandó az adózás előtti eredmény összegéből. Készletek Röviden tekintsük át a készletállomány növekedésének hatását. Ehhez vizsgáljuk meg a következő egyszerű számsort az árukészletek eseté ben: 110

22 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése Zárókészlet E Ft + Eladott áruk beszerzési értéke E Ft = Tárgyévi készletek beszerzési értéke E Ft Nyitókészlet E Ft = Tárgyévi beszerzés E Ft Beszerzéseink értéke tehát E Ft-tal meghaladta az értékesített készletek értékét, ami készletnövekedésként jelenik meg. Ha élünk azzal az egyszerűsítő feltételezéssel, hogy minden beszerzésünk készpénzfizetés mellett valósult meg, akkor egyértelműen megállapítható, hogy az eredménykimutatásunkban ELÁBÉ címén kevesebbet vettünk figyelembe E Ft-tal, mint a tárgyévi pénzkiáramlás beszerzési célra. Ez egyértelműen az eredmény csökkentését igényli a fenti összeggel ahhoz, hogy a pénzeszköz-állományunk alakulására vonatkozóan képünk reális lehessen. Oldjuk fel ezek után az egyszerűsítő feltételezésünket, mely szerint beszerzéseink készpénzfizetés mellett realizálódtak, és vizsgáljuk meg a harmadik kiválasztott tétel a szállítók állományának alakulását és hatását a cash flow-ra. Szállítók Tételezzük fel, hogy a vizsgált időszakban a szállítók állománya növekedett, ami azt jelzi, hogy a beszerzéseink egy része nem készpénzes beszerzés volt. Tekintettel arra, hogy a valóságban a növekedésnek megfelelő összeggel kevesebb összeg áramlott ki a vállalkozás pénzállományából, ezért ezen összeggel az adózás előtti eredmény növelendő. A készleteknél bemutatott példát folytatva: Tárgyévi beszerzés (áfával) E Ft + Szállítók nyitóállománya E Ft = Összes tárgyévi tartozás szállítók felé E Ft Szállítók záróállománya E Ft = Szállítóknak tárgyév során kifizetett összeg E Ft A készletek és a szállítók állományának alakulása folytán végső soron a vállalkozás pénzeszközállománya összegében csökkent. (A készletnöveke- 111

23 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése dés miatti negatív irányú korrekció értékét csak csökkenteni tudta a szállítóállomány növekedése miatti pozitív irányú eredménykorrekció.) Az eddigiek és tetszés szerint az elvégzett további elemzések a következő általánosító következtetések levonására jogosítanak bennünket: 112 Forgóeszközszámla egyenlegének csökkenése esetén az eredmény növelendő. Forgóeszközszámla egyenlegének növekedése esetén az eredmény csökkentendő. Forrásszámla egyenlegének csökkenése esetén az eredmény csökkentendő. Forrásszámla egyenlegének növekedése esetén az eredmény növelendő. Az állományváltozásból eredő korrekciók esetében azonban ki kell szűrnünk azokat a tételeket, amelyek pénzmozgással nem jártak, illetve azokat is, amelyekkel már korábban számoltunk (pl. értékvesztés). Az operatív tevékenység cash flow-ja végül is a következő leegyszerűsített séma alapján határozható meg az indirekt módszer segítségével: Adózás előtti eredmény (korrigált) + Pénzforgalmat nem érintő ráfordítások (veszteségek) (benne: az értékcsökkenési leírás is) Pénzforgalmat nem érintő bevételek (nyereségek) ± A forgóeszköz- és rövid lejáratú kötelezettség számlák változásai (növekménye, csökkenése) Fizetett, fizetendő adó nyereség után Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés = Operatív cash flow Az operatív cash flow összeállítása még egy problémát vet fel. Amint az a törvény cash flow-sémáját vizsgálva jól látható, az operatív cash flow utolsó két sora egy nyitott kérdést tartalmaz, nevezetesen, hogy adófizetésként a tényleges pénzkiáramlást vagy az adófizetési kö tele zettséget szerepeltessük-e, illetve hasonlóan, osztalék címén a fizetett vagy a jó váhagyott osztalék jelenjék-e meg. A cash flow alakulásának megítélése során torz információhoz jutunk, amennyiben e sorokon nem a tényleges pénzkiáramlás jelenik meg. Ahhoz azonban, hogy itt tényleges pénzmozgást szerepeltessünk, szükséges mind-

24 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése azon kötelezettségtételek korrekciója, amelyeket az adó- és osztalékfizetés érint ( Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, esetleg Egyéb követelések, Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, illetve Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben ). Ezen sorok esetében az állományváltozás meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a tételeket, amelyek azokban adó- illetve osztalékfizetési kötelezettség miatt szerepelnek. A befektetési tevékenység, illetve a finanszírozási tevékenység cash flowjának összeállítása során a direkt módszer alkalmazására van lehetőség, azaz az ezen tevékenységekkel összefüggő bruttó pénzmozgásokat állítjuk szembe egymással A cash flow-kimutatás elemzésének célja, módszerei Mindenekelőtt megállapítható, hogy a cash flow-kimutatás számviteli törvény által előírt részletezése az esetek többségében nem tartalmaz kellő részletességű információt az elemző számára. Ez azonban tekinthető úgy, mint a minimálisan elvárt részletezettségű és információtartalmú kimutatás. Ezért az elemzés céljaira célszerű egy sokkal részletesebb, ezáltal több információt szolgáltató cash flow-kimutatást összeállítani. Ennek egy lehetséges megoldását jelenti a következő séma: Cash flow-kimutatás... évre Adózás előtti eredmény (korrigált) + Tárgyévi értékcsökkenési leírás + Befektetett eszközök értékesítéséből származó veszteség Befektetett eszközök értékesítéséből származó nyereség + Tárgyévi céltartalékképzés Előző évi céltartalék feloldása ± Értékvesztések és visszaírások tárgyévi elszámolt összege Bruttó cash flow Készletek állománynövekedése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) + Készletek állománycsökkenése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) 113

25 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése 114 Vevő- és váltókövetelések növekedése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) + Vevő- és váltókövetelések csökkenése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) Egyéb követelések növekedése + Egyéb követelések csökkenése Értékpapírok állománynövekedése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) + Értékpapírok állománycsökkenése (korrigálva az elszámolt értékvesztéssel és értékvesztés-visszaírással) Aktív időbeli elhatárolások növekedése + Aktív időbeli elhatárolások csökkenése Szállítói és váltótartozások csökkenése (a beruházási szállítók kivételével) + Szállítói és váltótartozások növekedése (a beruházási szállítók kivételével) Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek csökkenése (minden rövid lejáratú kötelezettséget figyelembe véve a szállítói és váltótartozások, a rövid lejáratú hitelek és kölcsönök kivételével) + Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése (minden rövid lejáratú kötelezettséget figyelembe véve a szállítói és váltótartozások, a rövid lejáratú hitelek és kölcsönök kivételével) Passzív időbeli elhatárolások csökkenése + Passzív időbeli elhatárolások növekedése Tárgyévi fizetett, illetve fizetendő társasági adó Tárgyévi fizetett, illetve fizetendő osztalék, részesedés Operatív cash flow (I.) + Immateriális javak értékesítésének bevétele + Tárgyi eszközök értékesítésének bevétele + Befektetett pénzügyi eszközök értékesítésének bevétele (kivéve a tartós kölcsönökkel és elhelyezett bankbetétekkel kapcsolatos bevételek) Immateriális javak beszerzése Tárgyi eszközök beszerzése (korrigálva a beruházási szállítók állományváltozásával) Befektetett pénzügyi eszközök beszerzése (kivéve tartós kölcsönökkel és elhelyezett bankbetétekkel kapcsolatos pénzkiáramlás) + Kapott osztalék Befektetési tevékenység cash flow-ja (II.)

26 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése + Jegyzett tőkeemelés ténylegesen befolyt összege Jegyzett tőke leszállítása (névérték) + Tőketartalék növekedése (pénzmozgással járó tételek) Tőketartalék csökkenése (pénzmozgással járó tételek) + Eredménytartalék növekedése (pénzmozgással járó tételek) Eredménytartalék csökkenése (pénzmozgással járó tételek) + Hitel-, kölcsönfelvétel tárgyévi összege Hitel-, kölcsöntörlesztés tárgyévi összege + Kötvénykibocsátás bevétele Kötvény-visszafizetés + Tartós kölcsönökkel, lekötött bankbetétekkel összefüggő bevételek Tartós kölcsönnyújtás, lekötött bankbetét-elhelyezés + Végleges pénzeszközátvétel Végleges pénzeszközátadás ± Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása Finanszírozási cash flow (III.) Vállalkozási cash flow (IV.) (pénzeszközök változása) Amint az a kimutatásból látható, és magyarázatra szorul, megjelenik egy új cash flow-kategória, amely mindenekelőtt az elemzésekben a nemzetközi gyakorlatban is általánosan alkalmazott: a bruttó cash flow. Ez az egyes forgóeszköz- és rövid lejáratú kötelezettségek hatása nélkül mutatja a vállalkozás működési pénzállományának alakulását. (Csupán megjegyezzük, hogy a bruttó cash flow tartalma sok esetben eltér az általunk meghatározott tartalomtól. Így bizonyos szempontból már egyfajta nagyvonalú bruttó cash flow-ként értelmezhető az adózás előtti eredmény és az értékcsökkenési leírás összege is.) A cash flow-kimutatás elemzési módszerei A cash flow elemzése során elsőrendű megválaszolandó kérdésünk, hogy a vállalkozás rendelkezésre álló pénzeszközei mely tevékenységi területen, mely tevékenységek, illetve folyamatok révén képződtek, és azok felhasználására mely gazdálkodási területen, illetve tevékenységek érdekében került sor. Ennek vizsgálatához célszerű összeállítani egy egyszerű elemző táblát, amelyből jól kiolvasható a pénzforrások képződésének és azok felhasználásának tevékenységi területenkénti megoszlása a következők szerint: 115

27 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése A cash flow összetevői Megnevezés Összeg Megoszlás Források: Folyamatos működésből Befektetési tevékenységből Pénzügyi műveletekből Források összesen 100% Felhasználások: Folyamatos működésre Befektetési tevékenységre Pénzügyi műveletekre Felhasználások összesen 100% Természetesen a képződő források és felhasználások összege eltér (egyenlege nem) attól függően, hogy a kimutatásunk milyen részletezettségű. Ezért nagyon fontos a figyelmet arra felhívni, hogy összehasonlítanunk csak azonos részletezettséggel összeállított cash flow-kimutatásból számított adatokat szabad. Röviden tekintsük át, mit jelenthet, mire utalhat a gazdálkodásban a képződő pénzforrások szerkezete: Általános elvárásként fogalmazható meg egy egészséges vállalkozással szemben, hogy a pénzforrások döntő része a működés során képződjék. Ez biztosíthatja ugyanis a további folyamatos működőképesség mellett a folyamatos fejlesztéseket újabb pozitív pénzáramokkal kecsegtető befektetéseket. Ugyancsak ez teszi lehetővé a jelentősebb összegű osztalékfizetést, illetve a korábbi hitelek visszafizetését. Emellett esetleges újabb hitelfelvételeknek is lényeges feltétele, ugyanis a hitelképesség megítélése során ez a bank által is kiemelten vizsgált szempont. Amennyiben egy vállalkozás felhasználható pénzforrásai tartósan és jelentős részben a befektetési tevékenység területén képződnek, az arra utal, hogy a vállalkozás befektetett eszközeit a működés fenntartása, illetve pénzügyi nehézségei átmeneti megoldása érdekében értékesíti. Hosszú távon természetesen ez egyértelműen a csődhelyzet kialakulása irányába mutat. 116

28 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése Ha a pénzforrások között jelentős a finanszírozási tevékenység pozitív pénzáramainak a súlya, az általában azt jelenti, hogy a vállalkozás jelentős külső forrást von be meghatározott céljai elérése érdekében. Ennek megítélése, minősítése éppen az említett célok alapján történhet (hosszabb távú fejlődést biztosít a bevont forrás vagy csupán a napi finanszírozási problémák megoldását célozza). A felhasználások szerkezetének alakulását vizsgálva általában a következő megállapítások tehetők: Amennyiben a felhasználások döntő része a napi működéssel összefüggő pénzkiáramlást jelenti, az általában veszteséges gazdálkodásra utal, illetve igen gyakran a kinnlevőségek növekedésének vagy a készletek (indokolt vagy indokolatlan) felhalmozásának a következménye. Ez egyúttal a hitelképesség romlásához is vezet. Jellemző módon a befektetési tevékenység területén jelentős nagyságú felhasználás mutatkozik, ami egy folyamatosan fejlődő, illetve fejlődni kívánó vállalkozás esetében törvényszerű. Ha a felhasználások jelentős hányada a finanszírozási tevékenység területén jelentkezik, az általában a meglévő hitelállomány önkéntes vagy kényszerű csökkentésének (törlesztésének) eredménye. Természetesen a fenti vázlatos áttekintés csupán egy-egy lehetséges ok, illetve következmény felvillantását jelenti, a részletes elemzés a cash flowkimutatás tartalmának és a mögöttes folyamatok igen alapos ismeretét igényli. Az előzőekben tárgyalt összesítés értékelése mellett az elemzés keretében több fontos mutatószám számítására is lehetőség van a cash flow-kimutatás adataiból. Ezen mutatók lényeges információt közvetítenek az utólagos elemzés során is, de nagyon fontos információkat jelentenek a tervezés szakaszában is. A továbbiakban néhány fontosabb mutató számítását és információtartalmát tekintjük át. Adósságfedezeti, adósságszolgálati és kamatfedezeti mutatók Adósságfedezeti mutató = Bruttó cash flow (Operatív cash flow) Hosszú lejáratú kötelezettségek 117

29 Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése A mutató azt jelzi, hogy az adott gazdálkodási időszak működési pénzáramainak eredményeként realizált cash flow révén a vállalkozás mennyiben lenne képes valamennyi hosszú lejáratú kötelezettségének eleget tenni. Ennek vizsgálatára viszonylag ritkán kerül sor, ez elsősorban a veszélyhelyzetbe került vállalkozások esetében érdekli a hitelezőket. Adósságszolgálat-fedezeti mutató = Bruttó cash flow (Operatív cash flow) Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részlete Az előzőnél sokkal gyakrabban számított mutató, amely jelzi a vállalkozás tényleges kötelezettségteljesítési képességének alakulását a hosszú lejáratú kötelezettségek vonatkozásában. Kamatfedezeti mutató = Operatív cash flow + Kamatfizetés + Adófizetés Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes kamatai A mutató arra ad választ, hogy a társaság működéséből származó cash flow a kamat- és adófizetéssel (társasági adó) korrigálva elégséges forrást biz tosít-e az esedékes kamatfizetésekre. Befektetésfinanszírozási mutató Operatív cash flow Befektetési pénzszükséglet A mutató értéke igen fontos jelzőszám, arra utal, hogy a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét milyen arányban képes finanszírozni saját működési pénzforrásából, illetve milyen arányú külső forrásbevonás (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás) vagy esetleg tőkeemelés szükséges a tervezett befektetési döntések realizálásához. 118

30 3. A cash flow-kimutatás összeállítása, információtartalma és a cash flow alakulásának elemzése Jövedelmezőségi mutatók Árbevétel-arányos jövedelmezőség = Operatív cash flow Értékesítés nettó árbevétele A mutató jelzi, hogy egységnyi értékesítési árbevétel realizálása a vállalkozás számára mekkora pénzjövedelmet eredményez az adott időszakban. Hasonló módon szokásos a mutató tőkearányos változatának számítása is. Tőkearányos jövedelmezőség = Operatív cash flow Saját (Jegyzett) tőke Ebben az esetben vagy a saját tőke teljes összegét vesszük figyelembe viszonyítási alapként, de még inkább a tulajdonosi érdekeltség középpontjában álló jegyzett tőke pénzjövedelem-termelő képességét vizsgálhatjuk. Készpénzbegyűjtési ráta = Vevőktől tárgyévben befolyt követelések Értékesítés nettó árbevétele Nem okoz jelentős torzítást az, hogy a számlálóban szereplő, befolyt követelések nem kizárólag a nevezőben szereplő árbevétel realizálásával kapcsolatosak, hanem részben korábbi értékesítés eredményei. Természetesen a vállalkozás döntése alapján további mutatók képzésére és elemzésére is van lehetőség, a fenti mutatók csupán néhány lehetséges jelzőszámot jelentenek 119

Böcskei Elvira* AZ ÚJRAKODIFIKÁLT SZÁMVITELI TÖRVÉNY, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MÉRLEGKIMUTATÁSRA

Böcskei Elvira* AZ ÚJRAKODIFIKÁLT SZÁMVITELI TÖRVÉNY, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MÉRLEGKIMUTATÁSRA Böcskei Elvira* AZ ÚJRAKODIFIKÁLT SZÁMVITELI TÖRVÉNY, - KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MÉRLEGKIMUTATÁSRA 2001. január elsejével hatályba lépett az újrakodifikált számviteli törvény. A törvény szabályszerű alkalmazása

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 2. Számviteli alapok Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Sorsz. 1 2 5 5 0 7 5 3-3 5 1 2-1 1 4-0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 4 4 7 0 Cégjegyzék száma 2014. december 31. MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari MÉRLEG Eszközök (aktívák) Átviteli Rendszerirányító

Részletesebben

Számviteli törvény változásai

Számviteli törvény változásai Számviteli törvény változásai 2012. évi CXLVI. törvény MK 136. a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 2012. évi CXLVII. törvény MK 136

Részletesebben

EDF DÉMÁSZ Zrt. és leányvállalatai ( EDF DÉMÁSZ Csoport )

EDF DÉMÁSZ Zrt. és leányvállalatai ( EDF DÉMÁSZ Csoport ) és leányvállalatai ( EDF DÉMÁSZ Csoport ) A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a 2009. december 31-ével végződő évre KONSZOLIDÁLT SAJÁT TŐKE

Részletesebben

A számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó információkat tartalmazó konszolidált kiegészítő mellékletek

A számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó információkat tartalmazó konszolidált kiegészítő mellékletek és az egyéb magyarázó A számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó információkat tartalmazó konszolidált kiegészítő mellékletek 2015. december 31. 1. ÁLTALÁNOS A MOL Magyar Olaj- és

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL ELEMZÉS TÁRGYKÖR

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL ELEMZÉS TÁRGYKÖR Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK PÉNZÜGY SZÁMVITEL SZAK SZÁMVITEL SZAKIRÁNY SZÁMVITEL ELEMZÉS TÁRGYKÖR Összeállította: dr. Pucsek József Dr. Siklósi Ágnes Dr.

Részletesebben

T/4852. számú törvényjavaslat. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

T/4852. számú törvényjavaslat. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4852. számú törvényjavaslat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben

A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc)

A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc) 1 A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc) 1. A számviteli törvény 2013. évi változásai - készpénzkorlátozás megszűntetése, ehhez kapcsolódóan a pénzkezelési szabályzat

Részletesebben

Bookline.hu Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. Független Könyvvizsgálói Jelentés és Éves beszámoló. 2008. december 31.

Bookline.hu Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. Független Könyvvizsgálói Jelentés és Éves beszámoló. 2008. december 31. Bookline.hu Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Független Könyvvizsgálói Jelentés és Éves beszámoló www.bookline.hu Bookline.hu Nyrt. 1097 Budapest, Ecseri út 14-16. Telefon: (36-1) 505-9800, Fax: (36-1)

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: /2015. 15. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez az államháztartási

Részletesebben

Éves beszámoló mérlege - "A"

Éves beszámoló mérlege - A Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 11108944-2-51 Fejér Megyei Cégbíróság 07-09-003060 Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 2471 Baracska, Annamajor utca 1 Éves beszámoló

Részletesebben

Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni?

Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni? Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség, Tőke (befektetés), Vállalkozói készség vállalkozó, Kockázatvállalás, Reális üzleti terv Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t,

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................

Részletesebben

Schneider Gyula ügyvezet igazgató

Schneider Gyula ügyvezet igazgató Állampusztai Mez gazdasági és Kereskedelmi KFT. Állampuszta Kiegészít melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Állampuszta, 2009. április 30. Schneider Gyula ügyvezet igazgató ÁLTALÁNOS RÉSZ... 2 A) A VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft.

TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft. TARJÁNHŐ Szolgáltató- Elosztó Kft. Adószám: 11202309-2-12 Cégjegyzékszám: Nm-i Cégbíróság 12-09001857 Bank: KSH Bank: 10400786-07804544-0000000 Salgótarján Megyei Jogú Város K ö z g y ű l é s e 3100 Salgótarján,

Részletesebben

ALLIANZ HUNGÁRIA EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2014. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

ALLIANZ HUNGÁRIA EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2014. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE ALLIANZ HUNGÁRIA EGÉSZSÉGPÉNZTÁR 2014. ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Az Allianz Hungária Önkéntes Kölcsönös Egészségpénztárt (rövidített nevén Allianz Hungária Egészségpénztár) 34 fő természetes személy alapította

Részletesebben

Éves JlentésÉ. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda FÉLÉVÉS TÁJÉKOZTATÓ 2014.

Éves JlentésÉ. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda FÉLÉVÉS TÁJÉKOZTATÓ 2014. Éves JlentésÉ FÉLÉVÉS TÁJÉKOZTATÓ 2014. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 2 2 Statisztikai tájékoztatás... 3 3 Cash Control akciósorozat...

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ 2013.

ÉVES BESZÁMOLÓ 2013. Hévíz és Vidéke TAKARÉKSZÖVETKEZET 8380 Hévíz, Széchenyi u. 66. Internet: www.heviztakarek.hu Cg.: 20-02-050059 ÉVES BESZÁMOLÓ 2013. Mérleg Eredmény-kimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói jelentés...

Részletesebben

PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015.

PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015. PannErgy Nyrt. és leányvállalatai IFRS szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások és Éves jelentés 2015. Független Könyvvizsgálói jelentéssel együtt Konszolidált pénzügyi kimutatások 2015.12.31.

Részletesebben

K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET. 2014. év. Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató

K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET. 2014. év. Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató K I E G É S Z Í Tİ MELLÉKLET 2014. év Kalocsa, 2015. április 3. Máté Endre bv. alez. ügyvezetı igazgató I.1 A vállalkozás bemutatása A. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az Adorján-Tex Konfekcióipari és Kereskedelemi Korlátolt

Részletesebben

Antal Zoltán MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt. Amiről biztosan szó lesz Üzleti tervezés lépései A pénzügyi tervezés szerepe Elemzési technikák, módszerek A cash-flow fajtái, felépítése Példák Eredménykimutatás,

Részletesebben

Konszolidált Éves Beszámoló

Konszolidált Éves Beszámoló Budapest Bank Rt. és leányvállalatai Konszolidált Éves Beszámoló 2003. december 31. Budapest, 2004. március 16. Richard Pelly a vállalkozás vezetoje TARTALOMJEGYZÉK I. Független könyvvizsgálói jelentés

Részletesebben

Balázsiné Farkas Katalin Havass Norbert Kardos Barbara. Pénzügyi számviteli példatár

Balázsiné Farkas Katalin Havass Norbert Kardos Barbara. Pénzügyi számviteli példatár Balázsiné Farkas Katalin Havass Norbert Kardos Barbara Pénzügyi számviteli példatár Balázsiné Farkas Katalin Havass Norbert Kardos Barbara Pénzügyi számviteli példatár Üzleti szakügyintézõk és államháztartási

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 20 Iktatószám: Országos Idegtudományi Intézet ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06.. F igazgató F igazgató gazdasági helyettese 2. oldal: összesen: 20 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

MENEDZSMENT FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZATA

MENEDZSMENT FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZATA ÉVES JELENTÉS - KIVONAT 2005 Linamar Hungary Rt. Orosháza, 5901 Csorvási út 27. MENEDZSMENT FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZATA A Linamar Hungary Rt. menedzsmentje felelős minden információ elkészítéséért,

Részletesebben

Nagy számviteli tesztkönyv PR-004/13

Nagy számviteli tesztkönyv PR-004/13 Fridrich Péter Dr. Kardos Barbara Miklósyné Ács Klára Dr. Siklósi Ágnes Dr. Simon Szilvia Sisa Krisztina Dr. Szekeres Bernadett Dr. Sztanó Imre Dr. Veress Attila Nagy számviteli tesztkönyv PR-004/13 Szerzõk:

Részletesebben

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba.

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: 2015. I-IV. negyedév Telefon: 06 96 624-460 Telefax: 06 96 624-006 adam.steszli@raba. A RÁBA Nyrt. I-IV. negyedéves jelentése Nem auditált, konszolidált negyedéves jelentés a Nemzetközi Pénzügyi Jelentéskészítési Szabványok (IFRS) szerint A Társaság neve: RÁBA Járműipari Holding Nyrt. Társaság

Részletesebben

2013/22. SZÁM TARTALOM. 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról...

2013/22. SZÁM TARTALOM. 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról... 2013/22. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról... 2 26/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói

Részletesebben

Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László

Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László Kockázatelemzés, kockázatmérséklés, cselekvési tervek Dr. Tatay Tibor Dr. Pataki László Megjelent: az Agrártámogatások és-pályázatok kézikönyv 2008 december, Raabe Kiadó 1. Kockázat és kockázatvállalás

Részletesebben

Ózd, 2016. május 20. ÓZDSZOLG Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője

Ózd, 2016. május 20. ÓZDSZOLG Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője Beszámoló az ÓZDSZOLG Szolgáltató Nonprofit Kft. 2015. évi tevékenységéről Javaslat a mérleg megállapítására, üzleti jelentés és eredménykimutatás jóváhagyására Előterjesztő: ÓZDSZOLG Szolgáltató Nonprofit

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ. AKCEPT Könyvvizsgáló és Számviteli Kft. a vállalkozás megnevezése 0 1-0 9-4 6 8 0 4 3

ÉVES BESZÁMOLÓ. AKCEPT Könyvvizsgáló és Számviteli Kft. a vállalkozás megnevezése 0 1-0 9-4 6 8 0 4 3 1 2 1 3 5 0 1 3 7 4 1 2 1 1 3 0 1 Statisztikai számjel 0 1-0 9-4 6 8 0 4 3 Cégjegyzék száma AKCEPT Könyvvizsgáló és Számviteli Kft. a vállalkozás megnevezése 1144. Budapest, Szentmihályi út 26/C a vállalkozás

Részletesebben

Éves beszámoló 2011. december 31.

Éves beszámoló 2011. december 31. Éves beszámoló 2011. december 31. TIGÁZ GEPA Korlátolt Felelősségű Társaság Társaság székhelye: Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 184. TARTALOM / TIGÁZ GEPA KFT. 2011. ÉVES BESZÁMOLÓ Jelentések és éves beszámoló

Részletesebben

Évközi konszolidált pénzügyi kimutatások

Évközi konszolidált pénzügyi kimutatások Melléklet a 2015. negyedéves Időközi Vezetőségi Beszámolóhoz Évközi konszolidált pénzügyi kimutatások az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaságról és konszolidálásba bevont vállalkozásairól

Részletesebben

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007

XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007 XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI FEJEZET 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA A fejezet a központi költségvetés devizában

Részletesebben

Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Kereskedelmi és Hitelbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÉVES JELENTÉS 2015. december 31. K&H BANK ZRT. ÉVES JELENTÉS 2015. DECEMBER 31. TARTALOMJEGYZÉK Kibocsátói nyilatkozat Éves Beszámoló Független

Részletesebben

JELENTÉS. Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április

JELENTÉS. Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április JELENTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1214 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3093-025/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560124

Részletesebben

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin Tartalom 1.Bevezetés... 3 2. A lízing... 4 2.1. A lízing múltja,

Részletesebben

Synergon Informatika Rt. és leányvállalatai. konszolidált éves beszámoló 2005. december 31. Az angol eredeti magyar fordítása

Synergon Informatika Rt. és leányvállalatai. konszolidált éves beszámoló 2005. december 31. Az angol eredeti magyar fordítása Synergon Informatika Rt. és leányvállalatai konszolidált éves beszámoló. Az angol eredeti magyar fordítása Synergon Informatika Rt. és leányvállalatai Auditált konszolidált éves beszámoló. Tartalomjegyzék:

Részletesebben

Számviteli törvény 2016. évi változásai

Számviteli törvény 2016. évi változásai Magyar Könyvvizsgálói Kamara Budapest Fővárosi Szervezete Számviteli törvény 2016. évi változásai 2015. július 4-i hatállyal lépett életbe a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az egyes pénzügyi

Részletesebben

Hatályos: 2015. február 1. napjától

Hatályos: 2015. február 1. napjától Pénzügyi Üzletszabályzat / J melléklet Hiteliktatószám:.....sz. szerződés 1. számú függeléke Változásokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Általános Szerződési Szabályok - a 2014. március 15. napját megelőzően

Részletesebben

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal JEGYZŐJÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-384 63/510-332 sztantics@szentes.hu Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete H e l y b e n Tárgy: Szentes-Víz

Részletesebben

Segédlet a pénzügyi számvitel oktatásához A Pénzügy számvitel szak levelező tagozatos III. évfolyamos hallgatói részére

Segédlet a pénzügyi számvitel oktatásához A Pénzügy számvitel szak levelező tagozatos III. évfolyamos hallgatói részére Segédlet a pénzügyi számvitel oktatásához A Pénzügy számvitel szak levelező tagozatos III. évfolyamos hallgatói részére Térítés nélküli átvétel Összeállította: Seres Sándorné I. A tárgyi eszközök 483.

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ NyRt. 2007. I. félévi gyorsjelentése

PANNON-VÁLTÓ NyRt. 2007. I. félévi gyorsjelentése PANNON-VÁLTÓ NyRt. 2007. I. félévi gyorsjelentése PANNON-VÁLTÓ Rt. 2007. I. félévi gyorsjelentés Mérleg adatok 2006. június 30. 2007. június 30. Változás (e Ft) (e Ft) /előző év=100%/ A. Befektetett eszközök

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA A B3 TAKARÉK SZÖVETKEZET PÉNZÜGYI ÉS KIEGÉSZÍTŐ PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA HATÁLYOS: 2016. március 21. napjától 1 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. ALAPADATOK, ALAPFOGALMAK, ÉRTELMEZŐ

Részletesebben

Féléves jelentés Diákhitel Központ Zrt. 2015. A Diákhitel Központ Zrt. 2015. I. félévi Féléves jelentése

Féléves jelentés Diákhitel Központ Zrt. 2015. A Diákhitel Központ Zrt. 2015. I. félévi Féléves jelentése A Diákhitel Központ Zrt. 2015. I. félévi Féléves jelentése A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 54. (6) bekezdés b) pontja értelmében a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak

Részletesebben

Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú lakáscélú kölcsönhöz

Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú lakáscélú kölcsönhöz Hitelszámla szám:...-... A hitel ikt. száma:... A hitel száma:... Készítette:... Ellenőrizte:... Engedélyezte:... Utalványozta:... Kölcsönszerződés fogyasztóknak nyújtott forint alapú lakáscélú kölcsönhöz

Részletesebben

1. A beszámolókészítés alapjai

1. A beszámolókészítés alapjai 1. A beszámolókészítés alapjai Képzési cél: E fejezetben a hallgató egyrészt az előző évben tanultakat átismételve részletesebben megismerheti a beszámolási kötelezettség és a könyvvitel kapcsolatát, a

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. a HUMET Nyrt. 2009. évi IFRS szerint összeállított. konszolidált beszámolójához

Kiegészítő melléklet. a HUMET Nyrt. 2009. évi IFRS szerint összeállított. konszolidált beszámolójához Kiegészítő melléklet a HUMET Nyrt. 2009. évi IFRS szerint összeállított konszolidált beszámolójához 1 A HUMET Nyrt., mint tőzsdére bevezetett társaság a számvitelről szóló törvény 10. (2) bekezdése alapján

Részletesebben

Időközi vezetőségi beszámoló - 2011. első negyedéves eredmények A lassú gazdasági fellendülés jelei látszódnak az üzleti eredményeinken

Időközi vezetőségi beszámoló - 2011. első negyedéves eredmények A lassú gazdasági fellendülés jelei látszódnak az üzleti eredményeinken Társaság neve: Magyar Telekom Nyrt. Társaság címe: E-mail címe: 1013 Budapest Krisztina krt. 55. investor.relations@telekom.hu Befektetői kapcsolattartó: Beosztás: Telefon: E-mail cím: Krisztina Förhécz

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. I. Általános rész. 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. I. Általános rész. 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.-ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra

Részletesebben

Harsányi János Főiskola BSC képzés Számviteli alapismeretek Munkafüzet 2010 2011. II. évfolyam, I félév

Harsányi János Főiskola BSC képzés Számviteli alapismeretek Munkafüzet 2010 2011. II. évfolyam, I félév Harsányi János Főiskola BSC képzés Számviteli alapismeretek Munkafüzet 2010 2011. II. évfolyam, I félév Kötelező irodalom: Az előadások és a gyakorlatok ( munkafüzet ) tananyaga. A módosított 2000. évi

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételei

Általános Üzleti Feltételei A Deutsche Bank AG Magyarországi Fióktelepe Általános Üzleti Feltételei Elfogadta: Módosítva: Deutsche Bank ZRt. vezet sége 1996. augusztus 26-án (ÁBF 30/1996. sz. határozata alapján) 2002. szeptember

Részletesebben

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016 LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Szervezet neve: Magyar Kajak-Kenu Szövetség Címe: 1138 Budapest, Latorca utca 2. Adószáma: 18160037-2-41 Nyilvántartásba vevő: Fővárosi Törvényszék Nyilvántartási száma: 01-07-0000016

Részletesebben

Graphisoft Park SE. Pénzügyi Jelentés 2006. a 2006. augusztus 21-től 2006. december 31-ig terjedő időszakra

Graphisoft Park SE. Pénzügyi Jelentés 2006. a 2006. augusztus 21-től 2006. december 31-ig terjedő időszakra Graphisoft Park SE Pénzügyi Jelentés 2006 a 2006. augusztus 21-től 2006. december 31-ig terjedő időszakra A MENEDZSMENT ÉRTÉKELÉSE A PÉNZÜGYI HELYZETRŐL ÉS AZ EREDMÉNYEKRŐL Az alapvetően szoftver fejlesztőként

Részletesebben

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 4. A vagyon elemzése Szerzı: Harnos László

Részletesebben

Energiaipar: a jég hátán is megél?

Energiaipar: a jég hátán is megél? OTDK-dolgozat 2015 Energiaipar: a jég hátán is megél? A szektor kereskedelmi engedélyes vállalkozásainak beszámolóelemzése az elmúlt évek tükrében Energy industry: can he always make do? The recent year

Részletesebben

Kiemelt pénzügyi adatok

Kiemelt pénzügyi adatok Tisztelt Részvényeseink! A Társaság a 2007-es év harmadik negyedévét az első két negyedévhez hasonló üzletmenettel és eredményekkel zárta. Kiemelt pénzügyi adatok Szept. 30- cal végződő Szept. 30- cal

Részletesebben

BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Kiegészítő melléklet a 2012. évi éves beszámolóhoz

BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Kiegészítő melléklet a 2012. évi éves beszámolóhoz BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság Kiegészítő melléklet a 2012. évi éves beszámolóhoz I. Általános rész 1. A Társaság bemutatása A Társaság teljes neve:

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2009. I. 01.-tıl 2009. XII. 31.-ig tartó üzleti évérıl készült beszámolójához

Kiegészítı melléklet a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2009. I. 01.-tıl 2009. XII. 31.-ig tartó üzleti évérıl készült beszámolójához KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Kiegészítı melléklet a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2009. I. 01.-tıl 2009. XII. 31.-ig tartó üzleti évérıl készült beszámolójához I. Általános

Részletesebben

MKB Alapkezelı zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834; 268-8184; 268-8284 telefax: 268-7509;268-8331 E-mail: mkbalapkezelo@mkb.hu Web cím: www.mkbalapkezelo.hu 2008. évi éves beszámoló Mérleg

Részletesebben

1. sz. melléklet 1. DEFINÍCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK

1. sz. melléklet 1. DEFINÍCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK 1. sz. melléklet 1. DEFINÍCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A jelen Alaptájékoztatókban szereplő egyes fogalmak definíciói, illetve rövidítések magyarázatai az alábbiakban kerülnek ismertetésre. Az egyéb, vagyis

Részletesebben

FreeSoft Szoftverfejleszt és Számítástechnikai. Szolgáltató Nyilvánosan M köd Részvénytársaság. 2006. I. félévi. gyorsjelentése

FreeSoft Szoftverfejleszt és Számítástechnikai. Szolgáltató Nyilvánosan M köd Részvénytársaság. 2006. I. félévi. gyorsjelentése FreeSoft Szoftverfejleszt és Számítástechnikai Szolgáltató Nyilvánosan M köd Részvénytársaság 2006. I. félévi gyorsjelentése 2005. augusztus 9. Keresztesi János vezérigazgató 2006. augusztus 8. FreeSoft

Részletesebben

KIEGÉSZÍTÉSEK 1. SZÉKHELYVÁLTOZÁS ÉVES GYORSJELENTÉS 2007.

KIEGÉSZÍTÉSEK 1. SZÉKHELYVÁLTOZÁS ÉVES GYORSJELENTÉS 2007. XVIII. KIEGÉSZÍTÉSEK 1. SZÉKHELYVÁLTOZÁS ÉVES GYORSJELENTÉS 2007. 225 1. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTÉS Az UniCredit Jelzálogbank Zrt. 50.000.000.000 forint keretösszegű Kibocsátási Programjához készített, a PSZÁF

Részletesebben

Számvitel: A vállalkozás működését vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetét rögzítő és bemutató elszámolási rendszer.

Számvitel: A vállalkozás működését vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetét rögzítő és bemutató elszámolási rendszer. Bevezetés Mi a számvitel? = információnyújtás Külső: partnerek, vevők, szállítók, állam, NAV adóhatóság, hitelezők, tőzsdei befektetők Belső: menedzsment vállalat irányítói, alkalmazottak, szakszervezet

Részletesebben

OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI VIZSGAFELADAT KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS C. TÁRGYBÓL. 2015. november 17./ A változat MEGOLDÁSA

OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI VIZSGAFELADAT KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS C. TÁRGYBÓL. 2015. november 17./ A változat MEGOLDÁSA OKLEVELES KÖNYVVIZSGÁLÓI VIZSGAFELADAT KÖNYVVIZSGÁLAT ÉS ELLENŐRZÉS C. TÁRGYBÓL 2015. november 17./ A változat MEGOLDÁSA A vizsgázó neve:... Feladatok Elérhető maximális pontszám Elért pontszám 1. 15 1a)

Részletesebben

A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA A Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. Általános Szabályok 4 1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések 4 2. Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az

Részletesebben

ALAPKEZELŐI SZABÁLYZAT EURO BOND, o. p. f. Alico Funds Central Europe správ. spol., a.s.

ALAPKEZELŐI SZABÁLYZAT EURO BOND, o. p. f. Alico Funds Central Europe správ. spol., a.s. ALAPKEZELŐI SZABÁLYZAT EURO BOND, o. p. f. Alico Funds Central Europe správ. spol., a.s. 1. Általános rendelkezések Az Alapkezelői szabályzat, mint a befektetési alap alapvető dokumentuma rögzíti a befektetési

Részletesebben

ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul:

ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint módosul: A Colonial Computer Bt. Általános Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban ÁSZF ) 2015. szeptember 1. napjától hatályba lépő módosításait az alábbiakban részletezi: ÁSZF 5.1 pontja az alábbiak szerint

Részletesebben

AZ EKB ÉVES BESZÁMOLÓJA

AZ EKB ÉVES BESZÁMOLÓJA 2006 AZ EKB ÉVES BESZÁMOLÓJA TARTALOMJEGYZÉK AZ EKB MÉRLEGE 3 AZ EKB EREDMÉNYKIMUTATÁSA 5 AZ EKB SZÁMVITELI POLITIKÁJA 6 A MÉRLEGSOROKAT LEÍRÓ, RÉSZLETEZŐ ADATOK 15 AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS SORAIT LEÍRÓ, RÉSZLETEZŐ

Részletesebben

HIBAJEGYZÉK. a PR-087/13 Nemzetközi számviteli ismeretek című könyvhöz. Gamma Nyrt. főkönyvi kivonata 20x2. december 31-én a következő:

HIBAJEGYZÉK. a PR-087/13 Nemzetközi számviteli ismeretek című könyvhöz. Gamma Nyrt. főkönyvi kivonata 20x2. december 31-én a következő: HIBAJEGYZÉK a PR-087/13 Nemzetközi számviteli ismeretek című könyvhöz 14. oldal - A SEC rövidítés megfelelője Securities and Exchange Commission. 15. oldal - Az IFRS-ek kialakulásának rövid története c.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a Kft 2011. évi Éves beszámolójához

Kiegészítő melléklet a Kft 2011. évi Éves beszámolójához Szocio-Produkt Kft 3526. Miskolc, Blaskovics u. 22. Kiegészítő melléklet a Kft 2011. évi Éves beszámolójához 1 A. Általános kiegészítések 1. A társaság bemutatása Alakulása 1994. december 01. Tevékenység

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának támogatása a nonprofit szervezetek foglalkoztatási kapacitásának erősítésével c. könnyített

Részletesebben

Kölcsönszerződés ingatlan jelzálogjoggal biztosított, fogyasztóknak, lakáscélú hitel kiváltására nyújtott kölcsönhöz

Kölcsönszerződés ingatlan jelzálogjoggal biztosított, fogyasztóknak, lakáscélú hitel kiváltására nyújtott kölcsönhöz Hiteliktatószám: Kölcsönszerződés ingatlan jelzálogjoggal biztosított, fogyasztóknak, lakáscélú hitel kiváltására nyújtott kölcsönhöz A szerződő felek, egyrészről: Örkényi Takarékszövetkezet székhelye:

Részletesebben

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet 2013. évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése I. BEVEZETÉS A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet ezúton hozza nyilvánosságra az 1996.

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ AZ OPTISOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKAI, PÉNZTÁRSZOLGÁLTATÓ, KÖNYVELİ ÉS OKTATÓ NYILVÁNOSAN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MINIMUM 3.600 DARAB, 50.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ, DEMATERIALIZÁLT, OPTISOFT III./2021

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: 2014. év január hó 1.

Részletesebben

Tájékoztatója és Kezelési szabályzata

Tájékoztatója és Kezelési szabályzata A CIB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. ÁLTAL KEZELT CIB t ITánok TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAPJA Tájékoztatója és Kezelési szabályzata Hatályba lépés idıpontja: 2012. november 12. Az Alap portfóliója származtatott

Részletesebben

AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazat

AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazat AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Magánpénztári Ágazat 2008. éves beszámolójának KIEGÉSZÍT MELLÉKLETE Cégnév: AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Székhelye: 1091 Budapest

Részletesebben

Tételvázlatok a vállalkozási mérlegképes könyvelõi komplex szakmai vizsgához

Tételvázlatok a vállalkozási mérlegképes könyvelõi komplex szakmai vizsgához Blumné Bán Erika Kresalek Péter Dr. Pucsek József Dr. Siklósi Ágnes Sisa Krisztina Dr. Sztanó Imre Dr. Veress Attila Tételvázlatok a vállalkozási mérlegképes könyvelõi komplex szakmai vizsgához Számvitel-elemzés-ellenõrzés

Részletesebben

Takarék Személyi Kölcsönszerződés Fogyasztó Ügyfél számára

Takarék Személyi Kölcsönszerződés Fogyasztó Ügyfél számára Hiteliktatószám: Takarék Személyi Kölcsönszerződés Fogyasztó Ügyfél számára A szerződő felek, egyrészről: Örkényi Takarékszövetkezet székhelye: 2377 Örkény, Kossuth L. u. 34/a cégjegyzék száma: Cg. 13-02-050428

Részletesebben

A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A KOCKÁZATVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS LAKOSSÁGI ÜGYLETEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Szabályzat száma: JOG-001/2014. Jóváhagyó határozat száma: 7/2015 (2015.03.20.) számú Igazgatósági Határozat Hatályos:

Részletesebben

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról *Jelen tájékoztató anyag nem tekinthető az Európa Ingatlanbefektetési Alap hivatalos tájékoztatójának.

Részletesebben

KSH:10116065-6419-122-13 Cg.:13-02-050256 Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet

KSH:10116065-6419-122-13 Cg.:13-02-050256 Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet KSH:10116065-6419-122-13 Cg.:13-02-050256 Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz. M e g n e v e z és 2014.év 2015.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök

Részletesebben

Nem változott továbbra sem, hogy az Egyszerűsített Éves Beszámoló Mérlegből, Eredménykimutatásból és Kiegészítő mellékletből áll.

Nem változott továbbra sem, hogy az Egyszerűsített Éves Beszámoló Mérlegből, Eredménykimutatásból és Kiegészítő mellékletből áll. A számviteli törvény 2016. évi változásai A Számviteli Törvény 2016 évre vonatkozó módosítások jelentős mértékben átrendezik a számviteli nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat. A változások az 2013/34/EU

Részletesebben

Hunya Község Önkormányzata Önkormányzat képviselő-testületének 6/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi zárszámadásáról

Hunya Község Önkormányzata Önkormányzat képviselő-testületének 6/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi zárszámadásáról Hunya Község Önkormányzata Önkormányzat képviselő-testületének 6/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2010. évi zárszámadásáról Hunya Község Önkormányzata Önkormányzat képviselő-testülete

Részletesebben

Információs Társadalomért Alapítvány. Közhasznú alapítványok közhasznú egyszer sített éves beszámolója

Információs Társadalomért Alapítvány. Közhasznú alapítványok közhasznú egyszer sített éves beszámolója 18093786-9499-569-01 Statisztikai számjel 1037. Budapest Táborhegyi út 18/D Közhasznú alapítványok közhasznú egyszer sített éves beszámolója 2010. Keltezés: 2011. március 24. az alapítvány képvisel je

Részletesebben

Az OTP Európa-válogatott Nyíltvégű Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

Az OTP Európa-válogatott Nyíltvégű Alap. Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata TÁJÉKOZTATÓ Az OTP Európa-válogatott Nyíltvégű Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata Budapest, 2013. december Hatályos:2013.12.23.. 1 TÁJÉKOZTATÓ TARTALOM TÁJÉKOZTATÓ 1. A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI...

Részletesebben

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2008. ÉVRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSAI

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2008. ÉVRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSAI A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2008. ÉVRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSAI A Számviteli törvényt ( 2000. évi C. tv.), annak összesen 29 szakaszát érintıen, több mint ötven helyen módosították és egészítették ki az alábbi jogszabályok:

Részletesebben

Tisztelt Részvényesek,

Tisztelt Részvényesek, Tisztelt Részvényesek, A 2015-ös év kiemelten fontos volt családunk és a Zwack Unicum Nyrt. számára is, hiszen 225 éves évfordulóját ünnepeltük annak, hogy ősöm, Dr. Zwack, Unicummal kínálta II. József

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 I/A. A Társaság és a számviteli politika bemutatása... 3 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA... 3 2. A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA... 6 I/B. A társaság

Részletesebben

ARTISJUS. Éves Beszámoló és Közhasznúsági melléklet

ARTISJUS. Éves Beszámoló és Közhasznúsági melléklet ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Éves Beszámoló és Közhasznúsági melléklet 2013. december 31. ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET MÉRLEG 2013. DECEMBER 31-ÉN (Az összes adat

Részletesebben

A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági melléklete

A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági melléklete A kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója és közhasznúsági melléklete PK-142 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Tárgyév: 2 0 1 2 Beküldő adatai Viselt név: Előtag Kaposi

Részletesebben

Az Equilor Befektetési Zrt. 2015. évi kockázatkezelési közzététele

Az Equilor Befektetési Zrt. 2015. évi kockázatkezelési közzététele Az Equilor Befektetési Zrt. 2015. évi kockázatkezelési közzététele az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és

Részletesebben

PLOTINUS HOLDING NYRT.

PLOTINUS HOLDING NYRT. Jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozandó Kötvények csak Magyarországon (az Egyesült Államokon kívül) és csak ún. egyesült államokbeli személynek (U.S. Person) nem minősülő személyek részére elérhetők.

Részletesebben

K&H plusz német-svájci származtatott zártvégű alap. 2012. évi. éves jelentése

K&H plusz német-svájci származtatott zártvégű alap. 2012. évi. éves jelentése K&H plusz német-svájci származtatott zártvégű alap 212. évi éves jelentése Tartalomjegyzék független könyvvizsgálói jelentés éves beszámoló (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) vezetőségi/üzleti

Részletesebben

I. Fejezet Alapelvek

I. Fejezet Alapelvek 1 / 103 2016.03.29. 10:57 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 2016.03.10 2017.12.31 99 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Informatikai Kar. Egy konkrét vállalat pénzügyi elemzése

DEBRECENI EGYETEM Informatikai Kar. Egy konkrét vállalat pénzügyi elemzése DEBRECENI EGYETEM Informatikai Kar Egy konkrét vállalat pénzügyi elemzése Témavezető: Dr. Hernádi László egyetemi adjunktus Készítette: Nagy Zsanett Beatrix gazdaságinformatikus Debrecen 2010 Tartalomjegyzék

Részletesebben