ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT."

Átírás

1 ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

2

3 2002 K Ö R N Y E Z E T I J E L E N T É S MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

4 TARTALOM Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek Rt. környezeti politikája A társaságcsoport Az MVM-csoport helye és szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben Környezetvédelmi ráfordítások A villamos energia és a környezet Erõmûvek Villamos hálózat Primer energiahordozók Villamosenergia-termelés A termeléssel kapcsolatos környezeti hatások Hagyományos környezeti hatások Nukleáris környezetvédelem Az alaphálózat - a villamos energia szállítása Villamosenergia-kereskedelem Mérnökszolgálat az MVM-csoportban Az MVM Rt. emberi erõforrásai Képzettség, továbbképzés Érdekképviselet, szociális juttatások Egészség, munkavédelem Üdülés, sportolás Környezetközpontú irányítási rendszer az MVM Rt.-ben Az MVM Rt. kapcsolatai, tájékoztatás, hazai és nemzetközi együttmûködés

5 Tisztelt Olvasó! Hagyományainkat követve ezúttal negyedik alkalommal adunk tájékoztatást az MVM Rt. és a társaságcsoporthoz tartozó vállalatok legfontosabb, a környezet védelmét érintõ eredményeirõl. Ebben az évben a környezeti teljesítményünkön túl - közelítve a fenntarthatósági jelentések követelményeihez - a Magyar Villamos Mûvek Rt. munkatársainak szociális biztonságával kapcsolatos erõfeszítéseinkrõl is beszámolunk. Hisszük és valljuk, hogy a hozzánk hasonló léptékû társaságoknak nemcsak az üzlettel összefüggõ, hanem az azon túl mutató, a társadalomban elfoglalt helyünkkel kapcsolatos és azt érintõ, valamint a természetes és az épített környezetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokkal összefüggõ problémák iránt is érzékenységet kell mutatniuk. Az a társadalmi igény mindennapi munkánkban is tükrözõdik, hogy a természet által rendelkezésünkre bocsátott erõforrásokkal oly módon gazdálkodjunk, hogy tevékenységünk eredményeként a jövõ generációk számára ne romoljanak, hanem - ha lehet - javuljanak az életkörülmények. A mi igényességünk alapja részben ennek elismerése és vezérlõ elvként való követése, másrészt a fenntartható fejlõdés iránti elkötelezettségünk mind a felsõ vezetés, mind munkatársaink részérõl. Villamos energiát termelni, szállítani és felhasználni nem lehet anélkül, hogy eközben a környezetet ne terheljük. Ugyanakkor mindent meg kell tennünk - és ez környezeti politikánk egyik alapköve -, hogy a rövid távú üzleti érdekek és a környezet távlatos védelmének képviselete között húzódó látszólagos ellentmondást áthidaljuk és összhangjukat megteremtsük. Eközben nem feledkezünk meg arról sem, hogy dolgozóink számára megkülönböztetésektõl mentes érvényesülést, olyan munkakörülményeket, sportolási, pihenési feltételeket teremtsünk, amelyek által teljesítményük mindenkor optimális lehet. Munkatársaink szociális ellátottsága országos szinten is kiemelkedõ, az érdekképviseleti szervezetekkel kialakított kapcsolataink biztos lábakon állnak. Az MVM társaságcsoport környezeti teljesítményének magas színvonalát hivatalosan is igazoltuk. Az ERBE Kft. után az MVM Rt., a Paksi Atomerõmû Rt. és az Országos Villamostávvezeték Rt. is megszerezte környezetközpontú irányítási rendszerének az ISO szabvány szerinti nemzetközi tanúsítását. Társaságaink adottságaiknak megfelelõen mindent megtesznek azért, hogy az érdekeltek - üzletfeleink, a hatóságok, az érintett önkormányzatok, a polgári (civil) szervezetek - elismerését nemcsak termékeink és szolgáltatásaink kiváló minõségével, magas színvonalával, hanem környezeti teljesítményükkel is kivívják. Reményeink szerint errõl Ön is meggyõzõdhet nemcsak jelen kiadvány által, hanem pl. az MVM Rt. Környezetvédelmi Klubjának rendezvényein, hazai és nemzetközi konferenciákon, kiállításokon és személyes találkozásaink alkalmával. Lengyel Gyula az igazgatóság elnöke Pál László vezérigazgató 3

6 Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság európai színvonalú, piacorientált, nemzeti villamos társaság. Létesítményeire, több évtizedes tapasztalatára és szakember gárdájára támaszkodva vezetõ szerepet tölt be a közép-európai régió energetikájában. Fõ célja ügyfelei és tulajdonosai elégedettségének kivívása és megtartása, biztonságos, jövedelmezõ és környezetbarát mûködésével. 4

7 I. A Magyar Villamos Mûvek Rt. környezeti politikája A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó szereplõjeként - mint alapvetõ értéket - elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, gazdasági és társadalmi jelentõségét. Tevékenységének minden területén - termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát átfogva - kiemelten kezeli a környezet védelmének szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcsolataiban is elvárja. Az MVM Rt. hatékony, a társaság mûködési és fejlesztési stratégiájával egybehangolt, döntési rendszerének szerves részét képezõ környezetirányítási rendszert alakít ki és tart fenn. Környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítása érdekében vállalja, hogy: egyértelmûen meghatározza környezetvédelmi céljait és azokat integrálja a társaság stratégiai célkitûzéseibe; eleget tesz a jogszabályokban és más elõírásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, messzemenõen törekszik a jelenlegi és a jövõben várható környezetvédelmi elvárások kielégítésére, elébe megy a hazai és európai igényeknek; új technológiák, módszerek bevezetésével, valamint a meglévõk folyamatos jobbításával törekszik az energiatakarékosságra, a természeti erõforrások kihasználásának ésszerûsítésére és a környezet terhelésének mérséklésére; beruházásainak elõkészítése, tervezése és megvalósítása során a leginkább környezetbarát, a rendelkezésre álló legjobb technológiák alkalmazása által megfelel a legszigorúbb helyi és regionális környezetvédelmi elvárásoknak; rendszeres képzéssel és továbbképzéssel, a tapasztalatcsere-lehetõségek széleskörû biztosításával fokozza munkatársai szakmai felkészültségét, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés iránti elkötelezettségét; fokozott erõfeszítéseket tesz a korábban keletkezett talaj-, talajvíz és egyéb szennyezések felszámolására, a szennyezések jövõbeni elkerülésére; szoros kapcsolatot, párbeszédet tart fenn a szabályozó hatóságokkal, a környezetvédelmi szervezetekkel, valamint az érintett területek lakóival; figyelemmel kíséri az európai környezetvédelmi szabályozás alakulását, részt vesz a hazai jogszabályok kialakításában; támogatja a tevékenységéhez kapcsolódó, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés céljait szolgáló kutatási és fejlesztési munkákat; környezetvédelmi tevékenységérõl, termékeinek és szolgáltatásainak a környezeti hatásairól tájékoztatja a közvéleményt. Az MVM Rt. vezetésének meggyõzõdése, hogy a környezeti politikában megfogalmazott célok teljesítésével a társaság a korábbinál hatékonyabban járul hozzá környezetünk állapotának javulásához, a társaság gazdasági eredményességének fokozásához és - nem utolsósorban - jó hírnevének öregbítéséhez. 5

8 A t á r s a s á g - c s o p o r t A t á r s a s á g c s o p o r t II. Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer 1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdaságilag is egységesítve a termelõket (erõmûveket), a szállítót és a rendszerirányítót, valamint az áramszolgáltatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben és azt követõen társaságokká alakították, egyes erõmûveket és az azokat kiszolgáló szénbányákat egybeolvasztottak, és az új társaságokat kétszintû szervezetként a Magyar Villamos Mûvek Rt. irányította. Az 1995-ben kezdõdött privatizáció során magán-, ill. külföldi tulajdonba került az összes áramszolgáltató társaság és az erõmûvek többsége. Az iparág meghatározó társaságai közül állami tulajdonban maradt az MVM Rt., a MAVIR Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt., a Paksi Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. Az ugyancsak az MVM Rt. (többségi) tulajdonában lévõ további társaságokkal (MVM Partner Rt., MVM Adwest HgmbH, ERBE Energetika Kft., VILLKESZ Kft., GTER Kft.) együtt - de decembere óta a MAVIR Rt. kivételével (független rendszerirányító) - ezek alkotják az MVM társaságcsoportot. A Magyar Villamos Mûvek Rt. (MVM Rt.) és az általa irányított társaságcsoport tevékenysége átszövi és meghatározza Magyarország villamosenergia-iparát. A magyar villamos energetika legjelentõsebb nemzeti tulajdonú cégcsoportja aktív résztvevõje a nemzetközi árampiacnak, és társult tagja a nyugat-európai villamosenergia-rendszernek, az UCTE-nek, amellyel sokrétû és egyre bõvülõ kapcsolatot épít ki. Feladatát a hatályos regulációs rend, a Villamos Energia Törvény, a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedélyek, szabályzatok és a kapcsolódó jogszabályok alapján látja el. A társaságcsoport tevékenységének környezeti, gazdasági, társadalmi hatásait a villamos energia életciklusát elemezve vizsgálhatjuk. Ezen életciklus a primer energiahordozók (szén, olaj, nukleáris tüzelõanyag, megújuló energiafajták, pl. szél, nap, geotermikus energia) elõállításától a villamosenergia-termelésen át a villamosenergia-felhasználásáig, a bányától a konnektorig terjed. Meghatározó elemei ennek az életciklusnak a bányák, az erõmûvek, valamint villamos áramot szállító és elosztó hálózatok - és végül a felhasználók. Az energia-átalakítás és felhasználás folyamatai meghatározó befolyást gyakorolnak a természeti környezet állapotára, a természeti erõforrások igénybevételére, a gazdasági és társadalmi folyamatok alakulására egyaránt. 6

9 A villamos energia életciklusához kapcsolódva az MVM-csoport hazánkban a mélymûvelésû szénbányászatban, a villamosenergia-termelésben, a nagyfeszültségû villamosenergia-átvitelben, valamint a villamosenergia-kereskedelemben egyaránt meghatározó szerepet játszik. A csoport egyes tagjainak tevékenysége, kapcsolatköre, szervezeti, irányítási rendszere a különféle feladatokból adódóan rendkívül eltérõ, szerteágazó. Jelentésünkben törekedtünk a termelés, a környezetvédelem és a fenntarthatóság jellemzõit az energia életciklusához igazodva egységes keretben bemutatni, kezdve a vállalatcsoporton belüli primerenergia-termelés (szénbányászat) kiemelt adataival, a villamosenergia-termelés jellemzõivel, a szükséges részletességgel elemezve a környezeti hatásokat. Az MVM csoport évi környezeti jelentése céljaink szerint elmozdulást mutat a fenntarthatósági jelentés irányába. A fenntarthatósági kritériumok másik két fõ elemét (gazdasági (üzleti) és szociális eredményeink) e helyütt csak az MVM Rt. vonatkozásában mutatjuk be. A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság (MVM Rt.) Magyarország vezetõ energetikai nagyvállalata. Elsõdleges feladata, hogy egységes szerzõdéses rendszer keretében megvásárolja a villamos energiát az erõmûvektõl és az import forrásoktól, szállítsa a tulajdonában lévõ alaphálózaton, és értékesítse az áramszolgáltatók felé. Az MVM Rt. alaphálózata és nagykereskedelmi tevékenysége révén összekötõ szerepet játszik a közüzemi erõmûvek és az áramszolgáltató társaságok között. Az MVM Rt. pénzügyi befektetõként 25%-os tulajdont birtokol a legnagyobb hazai lignit-tüzelésû erõmûben, a Mátrai Erõmû Rt.-ben és a legnagyobb olaj- és gáztüzelésû erõmûben a Dunamenti Erõmû Rt.-ben is. A társaság mûködését integrált minõség- és környezetirányítási rendszer keretében végzi, amely áthatja a társaság valamennyi folyamatát és tevékenységét. A Magyar Villamos Mûvek Rt. a minõség és a környezet iránti elkötelezettségét az EU normáknak megfelelõ ISO 9001, és 2001-ben az ISO környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével is kifejezte. Törekvései eredményességét az IQ-Net nemzetközi tanúsítványok is igazolják. Magyarország egyetlen atomerõmûvét a Paksi Atomerõmû Részvénytársaság (PARt.) üzemelteti, amelynek az MVM Rt. a fõ tulajdonosa. A Paksi Atomerõmû a kezdetektõl fogva kiemelt biztonsággal és megbízhatósággal áll Magyarország fogyasztóinak rendelkezésére. Ellátási szerepe meghatározó, 2002-ben a hazai villamosenergia-termelés 40 %-át biztosította. A Paksi Atomerõmû 2002-ben kapta meg az ISO rendszer szerinti környezetirányítási rendszerének tanúsítását. A Vértesi Erõmû Rt. (VÉRt.) a magyar energiarendszer jelentõs képviselõje, mely integrált bánya-erõmû társaságként 373,4 MW összes beépített villamos teljesítményû erõmûegységekkel és az ehhez szükséges energetikai barnaszenet termelõ mélymûvelésû bányákkal rendelkezik. A társaságnak három erõmûve van, Oroszlányban, Bánhidán és Tatabányán. A hazai villamosenergia-igény közel 6 %-át kielégítõ termelés mellett az erõmûvi telephelyek kapcsolt termeléssel ellátják Tatabánya, Oroszlány és Bokod távhõszolgáltatását is. A társaság bányái adják a hazai barnaszéntermelés döntõ részét, jelentõsen függetlenítve az energiatermelést a világpiaci hatásoktól. A Gázturbinás Erõmûveket Üzemeltetõ és Karbantartó Kft. (GTER Kft.) feladata az MVM Rt. tulajdonában lévõ Litéri, Lõrinci és Sajószögedi Erõmûvek üzemfelügyelete és a berendezések kezelése. A társaság minõségügyi rendszerét a Det Norske Veritas az ISO 9001 szabvány szerint tanúsította. Az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit Rt.) a magyar villamosenergia-rendszerbe funkcionálisan illeszkedõ, speciális feladatokat ellátó vállalat. Az Ovit Rt. az MVM Rt. tulajdonában lévõ hálózat távvezetékeinek és alállomásainak üzemeltetõje és karbantartója, valamint az alaphálózati felújítások, fejlesztések, beruházások fõ kivitelezõje is. Mûködési területe az egész országra kiterjed. Az Ovit Rt. stratégiai üzletágai a hálózat üzemeltetése, a széleskörû villamosenergia-ipari létesítési és szolgáltatási tevékenység, valamint a speciális közúti szállítás. Az Ovit Rt ben sikeresen tanúsíttatta az integrált minõség- és környezetirányítási rendszerét. A tanúsító a TÜV Management Service GmbH volt. 7

10 A társaság-csoport II. Az ERBE Energetika Kft. az energetikai létesítmények széles köréhez nyújtandó mérnöki és tanácsadói szolgáltatásokra szakosodott, és jelentõs tapasztalattal rendelkezik a villamosenergia-ipari létesítmények építésével, bõvítésével és korszerûsítésével összefüggõ komplex mérnöki szolgáltatások terén. Referenciái felölelik a hagyományos szén-, lignit-, olaj-, gáztüzelésû erõmûvek, valamint az atomerõmûvi és gázturbinás egységek megvalósítását. Az ERBE Kft. több éve tart fenn tanúsított minõség- és környezetirányítási rendszert. Az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt ben alakult, célja, hogy a versenypiacon vonzó ajánlatokat kínáljon a feljogosított fogyasztók részére. Ennek keretében komplex szolgáltatási csomagokat kínál és villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez hazai és külföldi piacokon, valamint energiatõzsdéken. Saját mérlegköre van. Nagykereskedelmi mûködési engedélyét január elsején kapta meg. Az MVM Adwest Marketing und Handelsgesellschaft mit beschränkter Haftung (Marketing- és kereskedelmi Kft.) óta mûködik, óta az MVM 100%-os leányvállalata. Fõ tevékenysége a villamosenergia-kereskedelem, mûködési területe Ausztria és a rajta keresztül elérhetõ szabad piacok, valamint a Magyarországon át megvalósuló tranzit szállításokkal elérhetõ piacok. A VILLKESZ Kft. fõ tevékenysége a villamos erõmûvek üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szolgáltatási feladatok ellátása. Minõségirányítási rendszerét a TÜV Ausztria tanúsította az ISO 9002 szabvány szerint. A karbantartási munkák közül kiemelkedõ az MVM Rt. megrendelésére a litéri, sajószögedi, lõrinci gázturbinás erõmûvekben, a százhalombattai olajtárolónál, valamint a paksi és az oroszlányi erõmû megrendelésére végzett tevékenység. A karbantartási munkák mellett épület-fenntartási, épület-karbantartási, gondnokolási munkák is a tevékenységi körbe tartoznak. Az MVM-csoport helye a magyar villamosenergia-iparban 8

11 Az MVM-csoport helye és szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben Az új villamosenergia-törvény hatályba lépésére várva a villamos energia piacának - az ún. feljogosított fogyasztók számára történõ - megnyitása elõtti évben az MVM-csoport szerepe és tevékenységi köre is változás elõtt állt. Az egyre inkább piacivá alakuló viszonyokhoz alkalmazkodva és az Európai Unió szabályainak is megfelelõen szétválik a közüzemi és a szabad piaci kereskedelem. A csoporthoz tartozó, villamos energiát termelõ erõmûvek (Paks, Vértes, gázturbinás tartalék erõmûvek) üzemeltetése a társaságok feladata, változást jelent, hogy 2003-tól utóbbiak üzemeltetését az MVM Rt.-vel kötött külön szerzõdés keretében a GTER Kft. végzi. Nincs lényeges változás a nagy feszültségû villamos energia átvitelét tekintve: az MVM Rt. tulajdonában lévõ alaphálózati vezetékeket és alállomásokat az Országos Villamostávvezeték Rt. üzemelteti és tartja karban a jövõben is. A rendszerirányítási feladatokat az MVM munkatársaiból alakult, de 2002-ben függetlenné vált és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá került Magyar Villamos Rendszerirányító Rt. (MAVIR) látja el - feladataik a piacnyitással jelentõsen bõvültek. A villamos energia az új törvénnyel és fõképp a piac megnyitásával egyre inkább a szó szoros értelmében vett áruvá válik. Kereskedelmét mindazonáltal szigorú szabályok keretei között kell végezni, megkülönböztetve a közüzemi ellátás feladatait és a szabad piacon végezhetõ tranzakciókat. Az MVM Rt. maradt a közüzemi nagykereskedõ, s ily módon a társaság felelõssége a közüzemi szolgáltatási körbe tartozó, ill. az azt választó fogyasztók kiszolgálása a legkisebb költség elvének figyelembe vételével. Az MVM Rt., mint közüzemi nagykereskedõ és mint átviteli engedélyes, az erõmûvekben termelt és a szerzõdéseknek megfelelõen megvásárolt villamos energiát saját és az áramszolgáltatók hálózatain át juttatja el az áramszolgáltató társaságokhoz és saját fogyasztóihoz. Az alaphálózat - a törvény szabta feltételek szerint és a fizikai korlátok adta lehetõségeknek megfelelõen - minden arra jogosult piaci szereplõ számára rendelkezésre áll. A fogyasztók többsége az áramszolgáltató társaságokkal áll szerzõdéses jogviszonyban, tõlük vásárolja a villamos energiát tõl egyes nagyfogyasztókat az MVM Partner Rt. szolgál ki a szabad piaci kereskedelem keretében. III. 9

12 IV. K ö r n y e z e t v é d e l m i r á f o r d í t á s o k Az MVM-csoport társaságainak környezetvédelmi ráfordításai rendkívül szerteágazó képet mutatnak. Ez az egyes társaságok tulajdonában, ill. üzemeltetésében lévõ berendezések eltérõ korából, avultságából, a jogszabályoknak való megfelelés eltéréseibõl is adódik. Az üzemeltetéssel és a karbantartással összefüggõen felmerült, ún. folyó ráfordítások közül kiemelt szerepet játszanak a hulladék- és vízkezeléssel összefüggõen felmerült költségek, amelyek közül fõképp a veszélyes hulladékok gyûjtésével, tárolásával, szállíttatásával és ártalmatlaníttatásával kapcsolatos költségek jellemzõek. Zajmérésre és a légszennyezõ anyagok mérésére 4 millió Ft-ot fordítottak. Az igénybe vett környezetvédelmi szolgáltatások között felmérések, anyagvizsgálatok, tanulmányok költségei szerepelnek, kiemelésre érdemes az alaphálózati alállomások kárelhárításának 16,5 millió Ft körüli költsége. A légszennyezési bírságok csak a Vértesi Erõmû Rt.-nél jelentkeznek. A közvetlen környezetvédelmi beruházások között a legnagyobb tétel a Vértesi Erõmû Rt. oroszlányi erõmûvének környezetvédelmi felújítása, itt füstgáz-kéntelenítõ létesül és az égõk korszerûsítése által a NO x - kibocsátás is csökken 2004-re. Ugyanitt új hangtompítók és olajos vizet tisztító berendezések is létesültek. A nem közvetlen, ún. integrált környezetvédelmi beruházások a termelés (szolgáltatás) technológiai folyamatába beépülõ, azt környezetvédelmi szempontból - kedvezõen - módosító eljárásokat takarnak. Ilyenek pl. a Vértesi Erõmû Rt. esetében a szénporégõk, a füstcsatornák, a zagyszivattyúk felújítása, vagy bizonyos tartályok célszerû átalakítása. A táblázatban bemutatottakon túl a Paksi Atomerõmû 2002-ben 17,2 milliárd Ft-ot fizetett a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Az MVM-csoport környezetvédelmi ráfordításai (ezer Ft) Vért Paks MVM GT Alaphálózat Összesen Hulladék- és vízkezelés Mérések Környezetvédelmi szolgáltatások Bírságok Közvetlen környezetvédelmi beruházások Integrált környezetvédelmi beruházások Összesen

13 V. A v i l l a m o s e n e r g i a é s a k ö r n y e z e t A villamos energia önmagában véve a felhasználás helyén alig hat a környezetére. Amikor bekapcsoljuk a villamos energiával mûködõ készülékeket, gépeket, a villanynak csupán hasznos tulajdonságait tapasztaljuk meg. A berendezések villamos és mágneses hatásai érzékszervileg nem tapasztalható, jóllehet létezõ effektusok, amelyek azonban egészség-károsodást - megfelelõen tervezett, és használt, ellenõrzött és szükség esetén rendszeresen felülvizsgált berendezések esetében - nem okoznak. A villamos energia életünk része, még ha láthatatlan is, és ha használatakor megfelelõ biztonsági intézkedésekre van szükség. Erõmûvek A villamos energia más energiafajták átalakítása útján jön létre túlnyomórészt az erõmûvekben. Az erõmûvek környezeti hatásai nem elhanyagolhatók, ahogyan azt az ábra is mutatja. Hagyományos erõmûveknek nevezzük a szén- olaj- és gáztüzelésû erõmûveket. A szén fogalomkörébe tartozik a lignit is, de nem értjük ide a fa- és biomassza tüzelésû és az ún. megújuló energiahordozókkal (energiaforrásokkal) üzemeltetett erõmûveket (nap-, szél-, víz, geotermikus, árapály- stb. erõmûvek) és a tüzelõanyag- (üzemanyag-) cellákkal villamosságot elõállító berendezéseket sem. Nem tartoznak ide a nukleáris erõmûvek sem. Hogy egy országban az egyes erõmûfajták milyen részarányt képviselnek, az nagyrészt az ország adottságaitól és lehetõségeitõl függ. Svájcban, Norvégiában és Ausztriában pl. kiemelkedõen nagy a vízerõmûvi termelés részaránya, míg ez az energiafajta Magyarországon és Hollandiában alig jön számításba. Angliában a széntüzelés dominál, Franciaországban ezzel szemben a világon a legnagyobb az atomerõmûvek szerepe. A globális felmelegedés elleni küzdelem és a környezet terhelésének növekedése egyre nagyobb szerepet ad a megújuló erõmûveknek. Ebben a tekintetben Európában Németország jár az élen, MW feletti beépített szélerõmûvi kapacitással. 11

14 A villamos energia és a környezet V. A hagyományos erõmûvek alapvetõ és legfontosabb bemenõ áramai a tüzelõanyagok. A felhasználók számára hasznos, új értéket jelentõ termékek: a villamos energia és a távhõ. A további termékek -et kibocsátásoknak (emisszióknak) nevezzük. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a villamosenergia-iparban a környezetre káros anyag- és energiaáramok a termelésre jellemzõek. Az égéshez szükséges levegõn és a hûtõvízen kívül természetesen más anyagokra is szükség van az erõmûben, amelyek közül a kenõanyagokat, a vízkezelésben használatos vegyszereket (sósav, nátronlúg, mészhidrát), a füstgáz-kéntelenítés segédanyagait (mészkõ), a nitrogén-oxid kibocsátás csökkentésére használt ammóniát, katalizátorokat, a víz-gõz körfolyamat kondicionáló, korróziógátló anyagait (pl. hidrazin) említhetjük. A tüzelés során a légkörbe kibocsátott anyagok közül a legfontosabbak a kén oxidjai (fõképp kén-dioxid), a különféle nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a szén-dioxid, a szilárd anyagok és a vízgõz. A kén-dioxid kibocsátás mind az olaj-, mind a széntüzelésû erõmûvekben jellemzõ. Füstgáz-kéntelenítés, vagy megfelelõ (fluidizációs) tüzelési mód alkalmazása híján a kibocsátott kéndioxid mennyisége a felhasznált tüzelõanyag mennyiségétõl és kéntartalmától függ. A hazai szenek kéntartalma viszonylag magas, átlagosan kb. 2%. Ennek megfelelõen a kazánba minden kg szénnel 20 g kenet is beviszünk. A legnagyobb hazai széntüzelésû erõmûvekben a kiadott villamos energia egységnyi mennyiségére vetített kén-dioxid kibocsátás 30 és 50 g/kwh között alakul. Kapcsolt termeléssel ez az érték g/kwh-ra csökken. Összehasonlítva ezen értékeket egy jó minõségû (25 MJ/kg fûtõérték), kis kéntartalmú (0,5%) import szénnel üzemeltett erõmû kibocsátásával, még akkor is több mint egy nagyságrend különbség adódik, ha eltekintünk az egyébként (Európa nyugati felén csaknem mindenütt) kötelezõ füstgáz-kéntelenítés hatásától. Hazánkban az elsõ füstgáz-kéntelenítõ a Mátrai Erõmûben lépett üzembe (2001), a második a Vértesi Erõmû Rt.-nél jelenleg épül. Az erõmûvi zagytér - hazánkban - a széntüzelésû erõmûvek mindegyikének velejárója. A fejlettebb országokban a jó minõségû pernye csaknem teljes mennyiségét - fõképp a cementiparban újrahasznosítják. Hazánkban ez az arány alig haladja meg a 10%-ot. Az EU környezetvédelmi szabályainak átvételét követõen Magyarországon az erõmûvi szénfelhasználás szerepe jelentõsen visszaszorul. Magyarországon a nedves, hidraulikus salak- és pernyeszállítás nyert polgárjogot. Mára már több erõmûben bevezették az ún. sûrûzagyos technológiát, amely környezetvédelmi szempontból is elõnyösebb (a zagytér nem porzik, a megszilárdult zagy nyomószilárdsága nagyobb, vízáteresztõ-képessége kisebb, és jóval kevesebb szállítóvízre van szükség). Korábban 1 rész pernyéhez 7-10 rész szállítóvízre volt szükség, ma már az 1:1 arány alatt is lehet csõvezetéken pernyét szállítani - innen a sûrûzagy elnevezés. Az erõmûvi salak és pernye nem veszélyes hulladék. A zagyterek környezeti hatása - sajnos - nem merül ki abban, hogy rontja a tájképet és mintegy sebként mutatkozik a természet arcán. A pernyébõl a szállítóvízbe oldódó különféle anyagok - nem megfelelõ szigetelés esetén - oldat formájában a talajba, a talajvízbe juthatnak és akár élõvizeket is szennyezhetnek. Ezért a zagyterek környezetében a talajvíz minõségét rendszeresen ellenõrzik, a felhagyott, tovább már nem használt zagytereket növényzettel telepítik be, szakszerûen rekultiválják. 12

15 A villamosenergia-ipar az ország legnagyobb vízfelhasználója. Az évi mintegy 4 milliárd köbméternyi frissvízfelhasználásnak kb. 97%-a kizárólag hûtési célokat szolgál és a befogadókba csak hõvel szennyezve (kb C-kal magasabb hõmérsékleten) jut vissza. Az erõmûvi vízhasználat fennmaradó részének legnagyobb hányadát a salak-pernye szállítóvizek adják évi mintegy 40 millió m 3 -rel. A zagytereken forgatott víz menynyisége ennél lényegesen nagyobb, mert a megfelelõen üzemeltetett lerakók esetében a szállítóvíz jelentõs részét a zagy leülepedése után visszaforgatják, ismételten felhasználják. Az említett vízmennyiség az elpárolgó és elszivárgó vizek pótlására szolgál. Jelentõs vízhasználati elem a kazánok pótvízellátása. Mivel ebben az esetben igen nagy (csaknem elméleti) tisztaságú vizet használnak, az évente felhasznált mintegy 20 millió m 3 sótalanított víz elõállítása speciális technológiák alkalmazását teszi szükségessé. Az ehhez szükséges vegyszerekbõl (az ioncserélõ gyanták regenerálása során) mintegy tízezer tonna só keletkezik évente. Ez a mennyiség technológiai korszerûsítéssel (ellenáramú regenerálás) és modernebb, vegyszertakarékos technológiákkal (membrántechnika) jelentõsen csökkenthetõ. Membrántechnikán (fordított ozmózis) alapuló módszert alkalmaznak immár több éve az Oroszlányi Erõmûben és az MVM Rt. gázturbinás erõmûveiben is, több száz tonnával csökkentve ezzel a sókibocsátást. A széntüzelésû erõmûvekben az erõmûvi hulladékvizek jelentõs részét a pernyeszállításban hasznosítják. Az olajjal szennyezett hulladékvizeket mindenütt olajleválasztókon vezetik át mielõtt a befogadóba vagy a csatornába vezetnék. Egyre elterjedtebb a hulladékvizek szelektív kezelése, azaz a használt vizeket szennyezettségük, szennyezéseik szerint a lehetõségekhez mérten különválasztják és külön is kezelik, ha ez szükséges. Az erõmûvek mûködése nem zajtalan. A mozgó alkatrészeket tartalmazó berendezések zaját megfelelõ anyagok alkalmazásával, zajcsökkentõ elemek beépítésével az adott területen szükséges (elõírt) szint alá lehet csökkenteni. Ha ez mégsem lenne lehetséges (mint. pl. a Litéri Erõmû esetében) zajvédõ falak építhetõk. Az atomerõmûvek a környezetvédelmet illetõen számos elõnnyel rendelkeznek. Nincs szükségük a jövõben csak korlátozottan rendelkezésre álló fosszilis tüzelõanyagokra, nem keletkezik salak és pernye, nem bocsátanak ki kén- és nitrogén-oxidokat, széndioxidot amelyek a környezet savasodásáért, a globális felmelegedésért felelõsek. Sok tekintetben ugyanakkor az atomerõmû hasonlít a hagyományos erõmûvekre, a turbinák, a generátorok, a transzformátorok és számos segédberendezés azonosak. Az atomerõmû jelenléte és mûködése miatti kockázat a gondos tervezésnek, elõkészítésnek és a szigorú biztonsági követelményeknek megfelelõen csekély, de nem zérus. Annak érdekében, hogy a kockázatok tovább csökkenthetõk legyenek, az ország egyetlen atomerõmûve, a Paksi Atomerõmû Rt. vezetõi, munkatársai és számos külsõ intézmény fáradozik a biztonság növelésén. Ennek célja az erõmû üzembe helyezése utáni idõszakban elért mûszaki fejlesztési, kutatási eredmények mielõbbi gyakorlati alkalmazása, a biztonság, a kockázatcsökkentés szolgálatába állítása. Radioaktív anyagok kibocsátása az atomerõmûbõl távozó gázokkal (levegõvel) és a hulladékvizekkel lehetséges. A kibocsátások ellenõrzése rendkívül szigorú szabályok szerint, folyamatosan mûködõ mûszerekkel történik. A mérési eredmények alapján az atomerõmû teljes eddigi élettartamát tekintve megállapítható, hogy nemcsak a kibocsátások mértékét, de a változások irányát tekintve sincs ok aggodalomra. Ezt a nemzetközi ellenõrzõ szervezetek (elsõsorban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, NAÜ) többszörösen megerõsítették. Az atomerõmû üzeme során szükségképpen radioaktív hulladékok is keletkeznek. Ezek biztonságos gyûjtése, kezelése és átmeneti tárolása az erõmû feladata. A végleges elhelyezéssel kapcsolatos feladatokat júniusától a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaság (RHK Kht) végzi. A folyékony hulladékok jelentõs részét az erõmûben besûrítik, csökkentik a tárolandó hulladék térfogatát. Külön kezelik és tárolják az elhasználódott primer köri ioncserélõ gyantákat, valamint a szennyezetté vált technológiai oldatokat. Ezek tisztítására speciális szûrõberendezés szolgál. A szilárd hulladékok fõleg a karbantartások során (szerelvények, szigetelések, fémforgács, szerszámok, törlõrongyok, szûrõbetétek stb.) keletkeznek és ide sorolják az elhasznált védõfelszereléseket is (kesztyûk, kötények, cipõvédõk stb.). A szilárd radioaktív hulladékokat válogatás és tömörítés után - miközben a tömörítéssel a hulladéktérfogat kb. a harmadára-negyedére csökken - szilárdítják és hordókban tárolják. 13

16 A villamos energia és a környezet V. Az ún. kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat korábban a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló telepen helyezték el. Azóta itt a további elhelyezési lehetõség megszûnt és az erõmûben létesült átmeneti tároló. A végleges elhelyezés kérdéseivel az RHK Kht foglalkozik. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok a reaktorokból szükségképpen kivett tárgyak, amelyek felületi aktivitása meghaladja a határértéket. A szilárd hulladékok átmeneti tárolására az erõmû ellenõrzött zónájában, a tárolókutakban van lehetõség. A kiégett fûtõelemeket a reaktorból történt kivételük után az ún. pihentetõ medencékben évekig tárolják, majd aktivitásuk és a remanens hõfejlõdés kellõ csökkenése után válnak - rendkívül szigorú biztonsági intézkedések foganatosítása mellett - szállíthatóvá. A fûtõelemeket korábban a Szovjetunióba, ill. Oroszországba szállították ki. A kilencvenes éveket követõen a kiszállítás lehetõségei és feltételei lényegesen megváltoztak, ezért szükségessé vált a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) megépítése az erõmû területén. A KKÁT-ban - folyamatos bõvítés mellett - biztosítható az erõmû kiégett fûtõelemeinek elhelyezése és 50 éves idõtartamú átmeneti tárolása. A KKÁT mûködtetése, további bõvítése, valamint a végleges tároló létesítésének elõkészítése, s majdani megvalósítása ugyancsak az RHK Kht feladata. Villamos hálózat A hálózat, amely a villamos energia szállítására szolgál, a távvezetékekbõl és a távvezetékek csomópontjait alkotó ún. alállomásokból épül fel. Az alállomásokba vezetik ki az erõmûvekben termelt villamos energiát, ahol azok feszültség-szintjét transzformátorokkal emelik a hálózati veszteség csökkentése végett. Az alaphálózati vezetékek 23 alállomásban futnak össze. A távvezetékek alatti földterület, amelynek mintegy 90 %-a mezõgazdasági mûvelés alatt áll, több ezer tulajdonos birtokában van. Fokozottan védett természeti területen mindössze mintegy 100 km nyomvonal-hosszúságú alaphálózati távvezeték halad, amely kilenc nemzeti parkot érint. Az alaphálózat üzemeltetése során a levegõ minõségére gyakorolt hatások elhanyagolhatóak. Az alállomásokon a biztonsági tartalékellátást biztosító dízel gépegységek okoznak csekély levegõszennyezést. A berendezéseket ritkán, üzemzavari helyzetekben, valamint a szükségszerûen elvégzendõ biztonsági próbák során rövid ideig üzemeltetik. Szigetelési célra megszakítókban és más hasonló berendezésekben egyre több esetben használnak kén-hexa-fluorid (SF 6 ) gázt, amely kiváló szigetelõ és ívoltó tulajdonságú anyag, ugyanakkor üvegház-hatása a szén-dioxidénak több mint húszezerszerese. Szivárgásának elkerülése ezért nemcsak gazdasági érdek. A hálózati létesítmények jellemzõen nagy területet foglalnak el. Az alaphálózati távvezetékek nyomvonala és azok biztonsági övezete, valamint az alaphálózati alállomások területe és biztonsági övezete jelentõs helyet igényel, jellemzõen mezõgazdasági területeken. A nagyfeszültségû távvezetékekre a biztonsági övezetet kötelezõ szabvány írja elõ. A transzformátorok hûtését szigetelõolaj-töltetük biztosítja. Ennek mennyisége transzformátoronként változik, de elérheti a több tíz tonnát is. Sajnálatosan a berendezések teljes tömörsége (az olajszivárgások tökéletes kizárása) ritkán biztosítható, és mivel e berendezések egy része ma még nyitott aljzattal rendelkezõ kavicságyon helyezkedik el, a készülékbõl kicsepegõ olaj az alatta lévõ talajba és a talajvízbe szivároghat. Ahol a transzformátorok zárt alapon helyezkednek el, az abban összegyûlõ, esetleg olajat tartalmazó hulladékvizeket elszállítják, vagy a helyszínen kezelik és ezt követõen vezetik a befogadóba. Az alállomások egy részén a talajvíz minõségét figyelõkutakból vett minták vizsgálatával rendszeresen ellenõrzik. 14

17 Az alállomások üzeme közben felszíni vizek (tavak, folyók stb.) nem szennyezõdnek. A kommunális szennyvizeket a legtöbb helyen csatornába, ezek hiányában zárt ülepítõ tartályba vezetik, ahonnan rendszeresen elszállítják. A hálózati létesítmények és eszközök közül a transzformátorok üzeme okozhat zajterhelést. E tekintetben a hûtõventillátorok által keltett zaj és a transzformátor lemeztestének átmágnesezõdése által okozott, úgynevezett magnetostrikciós zaj érdemel említést. Mivel az alállomások általában lakott területektõl távol települtek, érzékelhetõ zajterhelést nem okoznak. Az új transzformátorok zajszegény minõsítésûek, de szükség esetén élni lehet a zajvédõ fal általi védelemmel is. A távvezetékek többé-kevésbé szükségszerûen megváltoztatják a tájképet, a táj arculatát és befolyásolják a közeli területek élõvilágát is. Annak érdekében, hogy ez a hatás a lehetõ legkisebb legyen, elsõsorban a tervezés során lehet tenni; bizonyos esetekben felmerülhet a vezetékek földbe süllyesztése is, jóllehet ez sokkal költségesebb. Ugyanakkor a távvezeték bizonyos madarak számára mesterséges élõhelyül is szolgál. Az MVM távvezetékein - a vezetõk távolsága okán - a madarakat az áramütés veszélye nem fenyegeti. A villamos energia létével szorosan összefüggõ, attól el nem választható az elektromos és a mágneses erõterek megjelenése. Ezeket megszüntetni nem lehet. Az elektromos és a mágneses terek élettani hatásaival kapcsolatban a tudomány még nem mondta ki a végsõ szót. Mai legjobb ismereteink szerint a nemzetközi ajánlások és nemzeti elõírások (melyek a bizonyítottan káros hatások elleni védekezést elõírják) betartása mellett kizárható, hogy az elektromos és a mágneses terek, különösen az ipari frekvenciájú terek egészségkárosodást okozzanak. A hálózati létesítmények üzeme bizonyos körülmények között zavarokat okozhat a távközlési és informatikai berendezések, hálózatok üzemében, valamint a közeli környezetben a rádió- és televízió-vételben. A zavarok felléphetnek a távvezetékek úgynevezett távolbahatása, a zárlatok következtében, a földben folyó hibaáramok miatt, valamint a sugárzás következtében fellépõ szélessávú zavaró frekvenciák eredményeként. Ezek a hatások megfelelõ tervezéssel elkerülhetõk. A WHO (World Health Organization) és az IRPA (International Radiation Protection Association) ajánlásai értelmében a villamos térerõsség megengedett legnagyobb értéke a talajszint felett 1,8 m magasságban 10 kv/m, a mágneses indukcióé pedig 500 µt (mikrotesla). 15

18 VI. P r i m e r e n e r g i a h o r d o z ó k A Földünkön fellelhetõ olyan anyagokat és azokat a jelenségeket (erõforrásokat), amelyek felhasználhatók az ember szolgálatában energia elõállítására, primer energiahordozóknak nevezzük. Ezek közül a legismertebbek az ún. hagyományos energiaforrások, a szén, az olaj és a földgáz. Ezeket elégetve, belsõ energiatartalmuk hõenergiává alakítható. Nem hagyományos, de anyagi jellegû energiahordozók a hasadóanyagok, amelyek természetes, még inkább mesterségesen elõidézett bomlása során - szabályozott módon - hõenergia szabadítható fel. Azokat az energiahordozókat, amelyek akár mint anyagok, akár mint jelenségek megújuló, ismétlõdõ, az általunk felmérhetõ idõtávban meg nem szûnõnek mondható természeti folyamatokban jönnek létre és hasznosíthatók, megújuló energiaforrásoknak nevezzük. Ilyenek a vízenergia, a nap, a szél, a tengeri hullámok, az ár-apály energiája, a geotermikus energia és a biomassza. Néha ide sorolják a hulladékokat is, mert azok elégetése is hõenergia felszabadulásával jár, de ezzel nem mindenki ért egyet az ismert káros hatások miatt. Hibásan illetik olykor a megújuló energiaforrásokat alternatív jelzõvel. Ez a kifejezés azt sugallja, mintha ezek a hagyományos energiaforrások alternatívái lennének, azokat mennyiségi tekintetben is helyettesíteni tudnák. Sajnos ez nincs így, a rendelkezésre álló megújuló potenciál lényegesen kisebb annál, mintsem elegendõ lenne az emberiség energiaigényeinek kielégítésére. Ezért a megújulók csupán kiegészítik a kínálatot, segítenek a hagyományos tüzelõanyagok káros hatásainak csökkentésében, pl. az üvegház-hatás leküzdésében. A világ primer energiahordozó-felhasználása 2000-ben 417 ezer PJ, (4,17 x 10 5 PJ) volt. Energiahordozónkénti megoszlását az ábra mutatja. A világon 2000-ben elõállított TWh villamos energiához felhasznált energiahordozók megoszlása egészen más képet mutat. Az olaj részaránya lényegesen kisebb, miután a finomított nyersolaj-termékeket elsõsorban a közlekedés és szállítás használja fel, míg a villamosenergia-ipari felhasználás igen alacsony. A világ összes primer energiahordozó felhasználása (2000) 16

19 Az Európai Unióban termelt villamos energia (2000-ben kb TWh) forrás-megoszlása ugyancsak más képet mutat. Az EU villamosenergia-iparában a szénnek jóval kisebb, a nukleáris energiának viszont sokkal nagyobb a szerepe, mint az egész világon. Primer energiahordozók felhasználása a világ villamosenergia-termelésében (2000) Primer energiahordozók felhasználásának megoszlása az Európai Unió villamosenergia-iparában A hazai villamosenergia-iparban felhasznált primer energiahordozók között a megújuló energiaforrások aránya nem éri el az 1%-ot. Növekedése fõképp a biomassza energetikai hasznosítása által várható. A legutolsó három éves idõszak adatai alapján az is látható, hogy a földgáz részaránya - akárcsak a többi fejlett országban - növekszik. Primer energiahordozók felhasználása a magyar villamosenergia-iparban Primer energiahordozók megoszlása a hazai villamosenergia-termelésben Az MVM-csoport társaságai a villamos és hõenergia termeléséhez primer energiahordozóként szenet, tüzelõolajat és nukleáris fûtõanyagot használnak. A társaságcsoportban egyedül a Vértesi Erõmû Rt. termeli önállóan a saját primer energiahordozóját, a Mányi és a Márkushegyi mélymûvelésû szénbányákban. Ezek a bányák látják el a korszerûsített Oroszlányi Erõmûvet is, ahol most füstgáz-kéntelenítõ épül. A gázturbinás erõmûveink tüzelõolaj-ellátására a MOL Rt. finomítóiban elõállított gázturbina-tüzelõolaj szolgál, amely 0,2% alatti kéntartalmával kifejezetten környezetbarát energiahordozó. A nukleáris üzemanyagot a Paksi Atomerõmû Rt. külföldrõl szerzi be. 17

20 Primer energiahordozók VI ben kezdõdött meg az MVM gázmotoros erõmûvének beruházása Miskolcon. Ennek fûtõanyagát, a földgázt ugyancsak a MOL Rt. szállítja majd. Gáztüzelésre állítják át a városfûtés mellett villamos energiát is termelõ Tatabányai Erõmûvet. Ezért a közeljövõben a társaság-csoport földgázt is felhasznál majd. A jelenlegi tüzelõanyag-megoszlást az ábra mutatja. A hazai villamosenergia-ipar primer tüzelõanyag felhasználásában az MVM csoport - különösen a nukleáris tüzelõanyag felhasználása révén - meghatározó szerepet játszik. Az MVM Rt. a Paksi Atomerõmû blokkjai élettartamának tervezett meghosszabbításával a hazai villamosenergia-ellátásban a nukleáris energia használatával hosszú távon számol. Az MVM-csoport primer energiahordozó felhasználása (TJ) Paks VÉRt Gázturbinák Összesen Szén Olaj Nukleáris Összesen A Vértesi Erõmû Rt. barnaszén-bányáinak átlagos mélysége m közötti. A kitermelhetõ, ún. mûrevaló szénvagyon ezekben a bányákban meghaladja a 60 millió tonnát. Ez a mennyiség az Oroszlányi Erõmû termeléséhez 2015-ig minden bizonnyal elegendõ. A termelt szenek fûtõértéke MJ/kg, kéntartalma - sajnos - helyenként eléri a 3%-ot is. A Vértesi Erõmû Rt. bányái és széntermelése Márkushegy Mány I II III Mûrevaló szénvagyon, millió t 39,2 22,3 6,5 3,3 Nem mûrevaló szénvagyon, millió t 16,6 5,6 2,2 5,5 Mûrevaló széntelep vastagsága, m 1,5-4,4 2,2-3,2 0,8-3, Széntelep fûtõértéke, MJ/kg 13,5-21,6 15,6 13,7 15,0-20,0 Éves termelés, ezer t A Vértesi Erõmû Rt. tüzelõanyag-felhasználása Szén Olaj ezer t TJ ezer t TJ Oroszlány Bánhida Tatabánya Összesen A teljes társaság-csoport primer energiahordozó-felhasználását az összefoglaló táblázat és az ábra mutatja be. Az összesen csaknem 173 PJ primer energiahordozó felhasználásnak 86%-a a hasadóanyag. Az olaj nem éri el az 1%-ot sem, miután a szekunder tartalék gázturbinák 62 TJ, a Vértesi Erõmû Rt. 1,25 PJ-t használtak fel. Az MVM-csoport primer energiahordozófelhasználásának megoszlása 18

21 VII. V i l l a m o s e n e r g i a - t e r m e l é s A villamos energia termelése az erõmûvekben folyik. Voltaképp a termelés kifejezés, bármennyire is meghonosodott a mindennapok gyakorlatában, helytelen. A villamos energia termelésekor ugyanis energia-átalakítás folyik: a primer energiahordozók belsõ energiáját átalakítjuk villamos energiává. A hagyományos energiahordozók belsõ energiája elégetésükkor hõenergiává alakul, majd az erõmûvi berendezésekben ezt alakítják elõbb mechanikai majd villamos energiává. Eközben óhatatlanul veszteségek lépnek fel, azaz a belsõ energiát nem lehet teljes mennyiségében átalakítani, annak egy része a környezet energiáját növeli (hõveszteség). A megújuló energiaforrások energiájának villamos energiává alakításakor mechanikai energiát (szél, víz), helyzeti energiát (víz), hõenergiát (nap, geotermikus energia), belsõ energiát (biomassza) alakítunk villamos energiává. Miután a gyakorlatban a primer energiahordozók belsõ energiájának csupán egy részébõl lesz villamos energia, az energiaátalakítás hatásfoka az egyik legfontosabb jellemzõje a villamosenergia-termelésnek. A korszerû, ún. kondenzációs erõmûvek hatásfoka megközelíti az 50%-ot. A kondenzációs erõmûvek nagyon hasznos tagjai a villamosenergia-rendszereknek, mert teljesítményük általában viszonylag tág határok között változtatható és emiatt alkalmasak a terheléskövetésre. Nagyobb hatásfok érhetõ el a kapcsolt termeléssel, amelynek során villamos energiát és pl. a távfûtésben hasznosítható hõenergiát állítunk elõ. A legmodernebb, kombinált ciklusú (gáz- és gõz-körfolyamat), hõszolgáltató gázturbinás erõmûvek hatásfoka megközelíti a 90%-ot. Ugyanakkor a hõszolgáltatás - speciális kiegészítõ berendezések nélkül - merevvé teszi a technológiát abban a tekintetben, hogy amennyiben a hõigény minimálisra csökken, a villamos energia termelését is korlátozni kell. A megújuló energiaforrásokkal üzemelõ berendezések elterjedését megnehezíti, hogy többnyire idõjárás-függõek (közvetlenül: nap, szél; közvetve: vízerõmûvek) és az általuk termelhetõ villamos energia egyelõre költségesebb, mint a hagyományos vagy a nukleáris alapon elõállított. Elterjedésükhöz (a vízenergia kivételével) és a felhasználásukkal elérhetõ környezetvédelmi célok megvalósításához állami támogatásra van szükség. Az Európai Unió nagyratörõ célokat tûzött ki a megújuló energiahordozók felhasználásával kapcsolatban: ezek részarányát 2010-ig 12%-ra, a belõlük elõállított villamos energia részarányát 22%-ra tervezik növelni 2010-ig. A hazai erõmûvek legfontosabb mûszaki jellemzõit a táblázat mutatja. A közcélú erõmûvek beépített villamos teljesítõképességének összege éppen meghaladja a 8000 MW-ot. Ebbõl az MVM csoport erõmûvei (2645 MW) jelentõs hányadot, 32,8%-ot képviselnek. Az erõmûvek kihasználása mindazonáltal jelentõs szórást mutatnak. A kihasználás az adott idõszakban megtermelt és a beépített teljesítõképesség figyelembevételével maximálisan megtermelhetõ villamos energia hányada. Természetesen 100%-os kihasználás a karbantartási igények miatt sem lehetséges, de, amint a táblázat mutatja, az atomerõmû elsõsorban alapterhelésen üzemel, addig a tartalék gázturbinák csak más egységek üzemzavara esetén, rövid ideig üzemelnek. 19

22 Villamosenergia-termelés VII. Az MVM-csoport erõmûveinek beépített teljesítõképessége és éves kihasználása Erõmû Beépített teljesítõképesség, MW Kihasználás, % Litér 120 0,00 Lõrinci 170 0,27 Sajószöged 120 0,10 Bánhida ,47 Oroszlány ,34 Tatabánya 34 28,87 Paks ,36 Összesen Az MVM Rt ben a közcélú erõmûvektõl - értékesítésre - kb. 32,3 TWh villamos energiát vett át. Miután a hazai termelésnek több mint 98%-át az MVM Rt. vette át, így az átvett villamos energia jól közelíti a hazai nettó termelést. Ez a mennyiség nem tartalmazza az erõmûvekben megtermelt, de ugyanott saját célra és a saját bányákban felhasznált villamos energiát. Az értékesíthetõ mennyiséget növelte a villamosenergia-rendszerrel együttmûködõ ipari erõmûvek termelésébõl átvett mennyiség és az importált villamos energia (tulajdonképpen az import és az export különbsége, azaz az import-szaldó). A hazai közcélú erõmûvek termelése és fõbb mûszaki jellemzõi Erõmû Energiaforrás Egy- Villamos Összesen Hõszolgál- Villamos- Hõszolségek teljesítmény tatási tel- energia- gáltatás egységenként jesítmény* termelés M W GWh TJ B a k o n y i E r õ m û R t. Ajkai Erõmû szén 5 2x B u d a p e s t i E r õ m û R t. hat telephely szénhidrogén 16 1, D u n a m e n t i E r õ m û R t. Dunamenti Erõmû szénhidrogén 9 6x215+3x Dunamenti GT szénhidrogén E M A P o w e r szénhidrogén 5 2x20+8,5+16+4, H e r n á d v í z V í z e r õ m û K f t. Víz 2 2x2,2 4,4 14 M á t r a i E r õ m û R t. lignit 5 3x212+2x M V M t a r t a l é k e r õ m û v e k Litér tüzelõolaj Lõrinci tüzelõolaj Sajószöged tüzelõolaj P a k s i A t o m e r õ m û R t. nukleáris P a n n o n p o w e r R t. szén 5 2x60+2x C s e p e l i Á r a m t e r m e l õ K f t. Csepel II.Erõmû szénhidrogén 3 2x AES Borsodi Energetika Rt. Borsodi Erõmû szén 7 3x Tiszapalkonyai Erõmû szén x A E S T i s z a E r õ m û K f t. szénhidrogén 4 4x Tiszavíz Vízerõmû Kft. Kisköre víz 4 4x Tiszalök víz 3 3x3,8 11,4 53 V é r t e s i E r õ m û R t. Bánhidai Erõmû szén Oroszlányi Erõmû szén 4 4x Tatabányai Erõmû szén+olaj D e b r e c e n i G T szénhidrogén

23 Az MVM Rt. által értékesítésre átvett villamos energia (GWh) Hõerõmûvek nettó termelése Atomerõmûvi termelés Vízerõmûvi termelés 188 Közcélú erõmûvek nettó termelése Az együttmûködõ ipari erõmûvektõl értékesítésre átvett villamos energia 450 Összes átvett hazai termelésú villamos energia Importált villamos energia Értékesítésre átvett összes villamos energia A hazai nettó villamosenergia-termelés és az import részarányának megoszlása Az MVM-csoport villamosenergia- és hõtermelése az alábbi táblázatban és ábrán látható. Tekintettel arra, hogy az erõmûvek termelése igen nagy mértékben eltér egymástól, logaritmikus léptéket kellett választanunk. Erõmûveinkben a termelt hõ részaránya 4%. Az MVM-csoport erõmûveinek villamos energia és hõtermelése (GWh) Villamos energia Hõ Összesen Vértesi Erõmû Rt Gázturbinák Paksi Atomerõmû Rt Összesen A termelt villamos energia és hõ megoszlása az MVM-csoport erõmûveiben Az MVM-csoport erõmûveiben termelt villamos- és hõenergia 21

24 Villamosenergia-termelés VII. A termeléssel kapcsolatos környezeti hatások Hagyományos környezeti hatások Általánosságban már ismertettük a hagyományos erõmûvek környezeti hatásait, ebben a fejezetben az MVM-csoport erõmûveirõl adunk számot. Levegõ Az MVM-csoport erõmûvei közül a Vértesi Erõmû Rt. telephelyei a legnagyobb légszennyezõk. Az eltüzelt szén és olaj kéntartalma miatt a kén-dioxid kibocsátás tekintetében az Oroszlányi Erõmû az ország legnagyobb kén-dioxid kibocsátója, miután a Mátrai Erõmûben 2001-ben üzembe került a füstgáz-kéntelenítõ berendezés. Az MVM Rt. szekunder tartalék gázturbinás erõmûveinek kibocsátásai nemcsak azért csekélyek, mert - tartalék jellegükbõl adódóan - viszonylag rövid idõtartamban üzemelnek, hanem azért is, mert ezek az erõmûveket már az EU környezetvédelmi elõírásainak megfelelõen tervezték és üzemeltetik. A Paksi Atomerõmûben hagyományos légszennyezõket csak a biztonsági Diesel-generátorok bocsátanak ki. E berendezések néhány száz órát üzemelnek évente és kibocsátásaik elhanyagolhatók. Az EU-csatlakozás kapcsán valamennyi hazai erõmûnek be kell tartania a légszennyezõ anyagokra elõírt kibocsátási határértékeket. Ennek elérése céljából az Oroszlányi Erõmûben nedves, mészkõ-gipsz technológiával mûködõ füstgáz-kéntelenítõ létesítése kezdõdött meg. A beruházás 2004-re befejezõdik és a berendezés 97% feletti hatásfokkal üzemel majd, és biztosítja a határérték alatti kén-dioxid kibocsátást. Az MVM-csoport hagyományos erõmûveinek légszennyezõanyag-kibocsátásai (t/a) SO 2 NO x Por CO 2 Oroszlány Bánhida Tatabánya MVM Gázturbinák Összesen A légszennyezõanyag-mennyiségek abszolút értékei mellett megmutatjuk a fajlagos kibocsátás értékeket is az alábbi táblázatban. A fajlagos kibocsátás meghatározásakor a villamos energia és a hõ összegét vettük alapul. Ezért adódik a legkedvezõbb érték a Tatabányai Erõmû esetében, ahol kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelés folyik. Az MVM-csoport hagyományos erõmûveinek fajlagos légszennyezõanyag-kibocsátása (kg/mwh) SO 2 NO x Por CO 2 Oroszlány 67,32 2,82 0, ,17 Bánhida 48,39 2,90 6, ,76 Tatabánya 13,49 1,18 4,78 449,62 MVM Gázturbinák 0,38 1,33 0,00 759,23 Az Oroszlányi Erõmû füstgáz-kéntelenítõjének üzembe állítása (változatlan termelés mellett) 4 ezer tonna alá csökkenti a kén-dioxid kibocsátást, amely így 2005-tõl akár 10 tonna/év alá eshet, azaz 90% feletti csökkenés érhetõ el, hiszen Bánhida akkor már nem üzemel, a Tatabányai Erõmûben pedig minden bizonynyal gáztüzelés valósul meg. Mindaddig azonban a Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei jelentõs, közel évi 1 milliárd Ft bírságot kénytelenek fizetni a kibocsátási határértékek túllépése miatt. A várható bírság-tételeket az ábra mutatja. Minden telephelyen magasabb a kén-dioxid kibocsátás, mint a határérték, ezen kívül a Bánhidai Erõmû elektrosztatikus porleválasztójának rossz hatásfoka miatt a por-határérték túllépése miatt is bírságot kell fizetni. 22

25 A Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei által fizetendõ légszennyezési bírság (millió Ft) Az erõmûvek nitrogénoxid kibocsátása - külön leválasztó berendezés hiányában - a tüzelõanyag és a tüzelési technika függvénye. Az MVM gázturbináinak égõkamrájába nagy tisztaságú vizet fecskendeznek be, amivel csökkentik az égés hõmérsékletét és ezzel a keletkezõ nitrogén-oxidok mennyiségét is. Az MVM Rt. gázturbinás erõmûveinek létesítését követõen a Litéri Erõmû környezetében biomonitoring vizsgálatok kezdõdtek. Az ötéves tudományos munka során a Bakonyi Természettudományi Múzeum szakemberei arra kerestek választ, hogy a gázturbina légszennyezõ anyagai (fõképp a nitrogén-oxidok) milyen mértékben befolyásolják a kijelölt indikátor csoportok (pókok, poloskák, bogarak, zuzmók, feketefenyõ) fejlõdését, azok fajgazdagságát és egyedszámukat. A kiválasztott élõlény csoportokat kontroll területeken is vizsgálták. A vizsgálati eredmények értékelése egyértelmûen azt mutatta, hogy az erõmû nincs káros hatással az élõ szervezetekre. Víz Az erõmûvek elsõsorban hûtési célra használnak fel vizet. A turbinában munkát végzett és kondenzálandó gõz hûtése céljából jelentõs vízáramokra van szükség. A Paksi Atomerõmû számára a hûtõvizet a Duna szolgáltatja. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei közül az Oroszlányi és a Bánhidai telephelyeken hûtõtó szolgál erre a célra, mindkettõ az Által-ér vízgyûjtõ területén létrehozott mesterséges tó. A tavak ipari hasznosításukon túl pihenési célokat is szolgálnak. A fontosabb jellemzõiket a táblázat mutatja. A Vértesi Erõmû Rt. hûtõtavainak jellemzõi és az éves hûtõvíz-felhasználás Terület, Befogadóképesség, Hûtõvíz-felhasználás, km 2 millió m 3 millió m 3 /a Oroszlány 1,60 5,8 4,37 Bánhida 0,39 0,8 3,55 A tavak vízutánpótlása idõjárásfüggõ és meglehetõsen szeszélyes. Nyáron az eutrofizáció okoz gondokat. A Tatabányai Erõmû nem használ fel felszíni vizet, viszonylag csekély, elsõsorban kommunális vízigényét a hálózatból elelégíti ki. Ugyancsak csekély vízfelhasználással üzemelnek a szekunder tartalék gázturbinás erõmûvek. A Vértesi Erõmû Rt. telephelyeirõl évente kb. 110 ezer m 3 hulladékvizet bocsátanak ki. A Lõrinci Erõmûben a technológiából adódóan viszonylag kevés hûtõvizet használnak fel, amelyet a közeli tóból nyernek. A tavat a Zagyva táplálja, minõségét rendszeresen ellenõrzik. 23

26 Villamosenergia-termelés VII. Az atomerõmû nyersvíz felhasználása 2002-ben az elõzõ évekhez hasonlóan alakult. A felszíni vízkivételbõl biztosított hûtõ és technológiai vizek mennyisége 2,7 milliárd m 3, a rétegvíz kutakból biztosított kommunális jellegû ivóvíz-felhasználás m 3 volt. A kibocsátott hûtõvíz a befogadó Duna hõszennyezését nem, csak hõterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. A kibocsátott kondenzátor-hûtõvíz minõsége annak hasznosítását is lehetõvé teszi. Jelenleg ez biztosítja az erõmû halastavainak vízutánpótlását. Az erõmûvi hulladék- és használt vizeket szükség szerint semlegesítik, ülepítik mielõtt a befogadóba vezetik. A hulladékvizek legnagyobb része a vízelõkészítésbõl származik (kb. 130 ezer m 3 ). A kommunális szennyvizeket tisztítás után vezetik a Dunába. A kazánok és az atomerõmûvi gõzfejlesztõk, valamint a primer kör póttápvizeként igen nagy tisztaságú vízre van szükség. Ennek elõállításához az Oroszlányi Erõmûben és az MVM Rt. gázturbinás erõmûveinek telephelyén fordított ozmózison alapuló elõkezelést alkalmaznak, majd a jelentõs mértékben csökkentett sótartalom maradékát ioncserés technológiával távolítják el. A fordított ozmózis technológia vegyszerigénye kisebb, mint az ioncseréé, ezért ez a technológia környezetbarátnak nevezhetõ. A Bánhidai és a Tatabányai Erõmûben, valamint a Paksi Atomerõmûben a nyersvizet meszes elõlágyítással elõkezelik, szûrik, majd ioncserélõkkel tisztítva érik el a megfelelõ tisztaságot. Hulladékgazdálkodás A széntüzelésû erõmûvek legnagyobb mennyiségben keletkezõ hulladéka a széntüzelés salakja és a leválasztott pernye. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûveiben keletkezõ salak és pernye mennyiségét a táblázat mutatja. A pernye mintegy 15%-át, kb. 98 ezer tonnát a Lábatlani Cementgyárban adalékanyagként használják fel, a fennmaradó részt az erõmûvek melletti zagytereken rakják le. A Vértesi Erõmû Rt. termelési hulladékai Éves keletkezett mennyiség ( t) Füstgáz-tisztítás pernyéje Széntüzelés salakja Az erõmûvek a veszélyesnek nem minõsülõ hulladékok jelentõs hányadát hasznosíttatják. A Paksi Atomerõmûben 2002-ben 1437 t ipari hulladék keletkezett. A korábban tárolt hulladékokkal együtt ebben az évben összesen 2300 t hulladékból 2090 tonnányit (91%) az erõmû értékesített, a fennmaradó mennyiséget ipari hulladéklerakókban helyezték el. A veszélyes hulladékokat az erõmûvek erre a célra alakult társaságoknak adják át, amelyek a hulladékokat ártalmatlanítják vagy ártalmatlanítóba szállítják. A veszélyes hulladékok mennyiségét a táblázat mutatja. A Vértesi Erõmû Rt.-ben és a gázturbináknál az olajtartalmú víz dominál. Az atomerõmûvi veszélyes (nem radioaktív) hulladékok megoszlását külön ábrán is bemutatjuk. Az MVM-csoport erõmûveiben keletkezett veszélyes hulladékok (t) VÉRt. Gázturbinák Paks Olajos iszap, föld 9,2 0,0 74,8 Fáradt olaj 22,0 0,0 57,2 Olajtartalmú víz 1 045,0 54,5 0,0 Olajos felitató anyag 7,0 0,0 33,0 Akkumulátor 8,5 0,2 3,5 Festékes göngyöleg 0,1 0,0 18,7 Ioncserélõ gyanta 0,0 0,0 4,2 Egyéb veszélyes hulladék 585,0 0,0 141,3 Összesen 1 676,8 54,7 332,6 24

27 A Paksi Atomerõmûben keletkezett veszélyes hulladékok megoszlása A veszélyes hulladékokat minden telephelyen külön erre a célra létesített átmeneti tárolóban gyûjtik. Felszín alatti vizek. Zagyterek Az Oroszlányi és a Bánhidai Erõmûvekben keletkezett salakot és pernyét hidraulikus úton, vízzel keverve csõvezetéken juttatják el a zagyterekre. A szállítóvíz a szilárd anyag 8-9 szerese. Az ipari hulladékvizeket a szállítóvíz pótvizeként hasznosítják. A Bánhidai Erõmû zagyterérõl visszaforgatás nincs, a szállítóvíz egy patakon keresztül a Bánhidai Erõmû hûtõtavába folyik vissza, de nem okoz vízszennyezést. Az Oroszlányi Erõmû zagyterérõl a szállítóvizet visszaforgatják. Kedvezõtlen, száraz-viharos idõszakokban porzás terheli a környezõ településeket. Ez ellen víztakarással és váltott mûveléssel lehet védekezni, ennek ellenére az oroszlányi zagytér diffúz porszennyezése miatt óta bírságot kell fizetni. A felszín alatti vizek minõségének ellenõrzése végett az Oroszlányi Erõmû zagyterének ellenõrzésére 20, Bánhidán 6 db észlelõ kút szolgál. Oroszlányban speciális, m hosszú vízzáró függönyfal is épült, amely megakadályozza a talajvizek élõvízbe történõ beszivárgását. A függönyfal külsõ és belsõ oldalán további 32 észlelõ kút található. A rendszeres vizsgálati eredmények igazolják a függönyfal hatékonyságát. A Bánhidai Erõmû felhagyott, 16 ha-os zagytere kb. 40 %-ban rekultivált (részben mezõgazdaságnak visszaadott terület), a földdel és tóiszappal fedett felületeken a természetes vegetáció által fás, bokros, cserjés részek alakultak ki. Az új 21 ha-os zagytér hasznos alapterülete 12 ha. A 9 ha-os telepített erdõsáv és füvesített kezelõsávok, valamint a váltott mûvelés (víztakarás) akadályozza a zagytér kiporzását. A zagytér környezetében a talajvíz minõségének ellenõrzésére a Tatabányai Erõmû 3,6 hektáros zagyterén a sûrûzagyos technológia (víz/szilárd anyag arány kb. 1:1) bevezetése óta porzás nincs. A zagyterek nem okoznak vízszennyezést, a felszín alatti vizek minõségének ellenõrzésére két észlelõ kút létesült. A Paksi Atomerõmûben az erõmû talajvízre és talajra gyakorolt hatását 38 észlelõ kúttal ellenõrzik, a kutakból vett mintákban a víz szennyezõit is mérik. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében összesen 102 kút vízszintjét határozzák meg rendszeresen. A korábbi években bekövetkezett olajszennyezést elhárították. A gázturbinás erõmûvek talajra és talajvízre gyakorolt hatásának ellenõrzésére a Lõrinci és a Sajószögedi erõmûvekben 4-4 db talajvízfigyelõ kút szolgál. Az elõírt gyakoriságú mintavételezés során a talajvizek olajtartalmát és az általános vízkémiai jellemzõket vizsgálják. A vizsgálatok alapján az adott területek szennyezettsége mindenütt határérték alatti. 25

28 Villamosenergia-termelés VII. N u k l e á r i s k ö r n y e z e t v é d e l e m A Paksi Atomerõmû mûködésének megítélésében a nukleáris biztonságra és az energiatermelés hatékonyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak azok a környezeti hatások is, amelyek abból adódnak, hogy az erõmû primer energiahordozóként hasadóanyagot használ fel. Az erõmû biztonsági rendszerei és azok megfelelõ mûködtetése megakadályozza, ill. a lehetõ legkisebbre csökkenti annak veszélyét, hogy radioaktív anyagok jussanak a környezetbe. E célok elérése érdekében a társaság a nukleáris környezetvédelem területén széleskörû, kétszintû ellenõrzési és felügyeleti programot hajt végre, azaz távmérõrendszereket alkalmaz és a mintavételes ellenõrzéseket is végez. Radioaktív anyagok kibocsátása A radioaktív anyagok kibocsátásának idõsorait a táblázat a hatósági korlát %-ában mutatja be. A hatósági korlát (határérték) értékét az egyes szennyezõkre külön táblázatban adtuk meg. A Paksi Atomerõmû légnemû és folyékony radioaktív kibocsátásai a hatósági korlát %-ában Év Üzemelõ Légnemû [%] Folyékony [%] blokkok száma Nemesgáz Aeroszol Jód* 90 Sr Összes- 90 Sr 3 H [db] (összes) (T 1/2 >24 h) béta ,5 < 0,1 < 0,1 2,2 6,0 6, ,4 < 0,1 < 0,1 2,0 7,4 4, ,6 < 0,1 < 0,1 0,4 7,7 1, ,7 < 0,1 < 0,1 0,5 7,9 1, ,4 < 0,1 < 0,1 0,3 8,5 1,3 73 * 131 I egyenértékben A hatósági korlátok (határértékek) Kibocsátott anyag Hatósági korlát Légnemû Nemesgáz (összesen) 1,9x10 13 Bq/d/ Aeroszol (T 1/2 >24 h) 1,1x10 9 (1000 MW e ) Jód* 1,1x Sr 5,6x10 4 Folyékony Összes béta 3,7 GBq/a/blokk 90 Sr 37 MBq/a/blokk 3 H 7,5 TBq/a/blokk * 131 I egyenértékben Látható, hogy a kibocsátások többsége lényegesen a hatósági korlát alatt marad, azt legjobban a trícium ( 3 H) kibocsátás közelíti meg. 26

29 Környezetellenõrzés Az atomerõmû Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenõrzõ Rendszerének (ÜKSER) feladata a környezeti mérések végrehajtása. A mintavételes, laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemeire. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. A kibocsátott radioaktív izotópok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimutathatatlanok, vagy csak nagyon kicsi koncentrációban, esetenként mérhetõk. A földfelszíni levegõmintákban az erõmûtõl 1-2 km távolságra a 54 Mn, 58 Co, 59 Fe és 60 Co radio-aeroszol aktivitás-koncentrációja legfeljebb 10 µbq/m 3, a radiokarboné 1 mbq/m 3 körüli értéket ért el. A Dunából vett iszapmintákban csak elvétve mérhetõ az erõmûbõl származó radionuklid ( 60 Co, 134 Cs és 137 Cs), legfeljebb 1 Bq/kg körüli értékben. A mérõállomások környezetében vett talaj, fû, a halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehet erõmûvi kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény a teljes elkeveredés után a trícium esetében 1 Bq/dm 3 -nél, az összes többi radionuklid esetében pedig együttvéve 0,1 mbq/dm 3 -nél kisebb. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem mutathatók ki. A radioaktív nemesgázok, illetve a kiülepedett aeroszolok által kiváltott dózisnövekményt közvetlen mérési módszerekkel nem lehet kimutatni, miután az a terjedési számítások szerint 3-4 nagyságrenddel a természetes eredetû sugárzási szint alatt maradt. A évi környezeti dózismérési adatokból nem lehet az atomerõmû járulékára következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anyagok légköri kibocsátásából adódó képpel, amely szerint az erõmûtõl származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás értékénél, illetve ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. Az ALNOR TL dózismérõkkel állomásonként kapott évi átlagos dózisteljesítmény értékek az ábrán láthatók. Radioaktív hulladékok kezelése Dózisteljesítmény-értékek az atomerõmû körüli mintavevõ állomásokon A radioaktív hulladékok kezelése során az atomerõmûben keletkezõ radioaktív hulladékok gyûjtését, ideiglenes tárolását, térfogatcsökkentését, kondícionálását, a minõsítését és az atomerõmû telephelyén történõ átmeneti tárolását végzik, mielõtt azokat a végleges tároló létesítménybe szállítanák. A tevékenységsor bonyolultságából adódóan az erõmûben számos fejlesztési projekt folyik. A projektek közül említést érdemelnek az alábbiak: Speciális (finn) technológia segítségével a segédépületi tároló-tartályokban lévõ folyékony radioaktív hulladékok mennyiségének jelentõs csökkentése, Iszapszerû radioaktív hulladékok (amelyek mennyisége tovább már nem csökkenthetõ), szilárdítása egy Németországban kifejlesztett automatikus cementezõ berendezéssel. A fejlesztések a tervek szerint ben fejezõdnek be. Az végén kihirdetett Atomtörvény és az ezen alapuló jogszabályok alapján jött létre a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Közhasznú Társaság, amelynek feladata - többek között - a radioaktív hulladékok végleges tárolásának a megoldása is. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, a kiégett nukleáris üzemanyag kazetták átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, valamint az erõmû leszerelésével összefüggõ feladatok finanszírozása céljából a PA Rt. évente befizetést teljesít a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Az atomerõmû feladata a radioaktív hulladékok kezelése és telephelyi átmeneti tárolása. 27

30 Villamosenergia-termelés VII. Kis- és közepes aktivitású hulladékok 2002-ben 660 db kis- és közepes aktivitású szilárd, hordós radioaktív hulladék keletkezett, amely 40 %- al, 443 db-bal kevesebb, mint 2001-ben volt. A csökkenés okai között említhetõ a rekonstrukciós munkák csökkenése, a fokozottabb ellenõrzés és a selejtezések elmaradása. Az évi utolsó kiszállítást követõen keletkezett hordós szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése az erõmû ellenõrzött zónájában kialakított átmeneti tároló helyiségekben és ideiglenes gyûjtõ helyeken történik a végleges tároló üzembe helyezéséig. Az elmúlt 5 évben keletkezett és feldolgozás utáni szilárd radioaktív hulladékok mennyiségét az ábra mutatja be végéig az atomerõmûben tárolt mennyiség 4220 db 200 l-es hordó. Kis és közepes aktivitású hulladékok a Paksi Atomerõmûben (m 3 ) Nagy aktivitású hulladékok 2002-ben a Paksi Atomerõmûben 0,629 m 3 nagyaktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, ami az elhelyezés során mintegy 1,5 m 3 tároló kapacitást vett igénybe. Ez a korábbi évek átlagánál alacsonyabb érték. Ezeknek a hulladékoknak az erõmûvön belüli átmeneti tárolása az épületen belül kialakított, ún. tároló kutakban történik. A tároló kutakban el nem helyezhetõ méretû nagy aktivitású hulladékokat a tartalék helyiségekben elhelyezett ólom gyûjtõkonténerekben tárolják. Folyékony radioaktív hulladékok A víztisztító rendszerekben 2002 végéig összesen 75,6 m 3 elhasznált ioncserélõ gyanta keletkezett, ebbõl az utolsó évben 26,5 m 3. A nagyobb mennyiség oka, hogy megkezdõdött a speciális víztisztítók éves használt gyantáinak tervszerû cseréje ben összesen 260 m 3 bepárlási maradék képzõdött. Az I-es kiépítésen (1-2. blokk) jelenleg 2520 m 3 sûrítményt, míg a II-es kiépítésen (3-4. blokk) 1585 m 3 sûrítményt tárolnak. Jelenleg az I-es kiépítésen 2690 m 3 (94%-os töltöttség), a II-es kiépítésen pedig 1905 m 3 (83 %-os töltöttség) anyagot tárolnak. Az elmúlt 5 évben keletkezett folyékony hulladékok feldolgozás utáni mennyiségét az ábra mutatja be. Az atomerõmûben tárolt folyékony hulladékok besûrített mennyisége 28

31 VIII. A z a l a p h á l ó z a t - a v i l l a m o s e n e r g i a s z á l l í t á s a Az MVM Rt. tulajdonában lévõ alaphálózati létesítmények (3977 km hosszúságú alaphálózati távvezeték és huszonhárom alállomás) nagy területet foglalnak el, jellemzõen mezõgazdasági területen. A z á t v i t e l i h á l ó z a t A rendszert az Országos Villamostávvezeték Rt. üzemelteti. Az alállomások környezetvédelmi szempontból is kiemelt figyelmet érdemelnek, miután az olajszigetelésû nagy készülékek olajtöltete meghaladja a 4500 tonnát. 29

32 Az alaphálózat - a villamos energia szállítása VIII. Olajtöltettel rendelkezõ készülékek az MVM Rt. alállomásaiban MVM tulajdon MVM tulajdon Áramszolgáltatói üzemelõ tartalék tulajdon Olajtömeg Olajtömeg Olajtömeg db t db t db t Nagyfeszültségû/ nagyfeszültségû transzformátor kV/ Középfeszültségû transzformátor középfeszültségû./ Középfeszültségû transzformátor Transzformátorok összesen Szabályozó transzformátor kv-os söntfojtó kv-os söntfojtó Mindösszesen Megjegyzés: A szabályozó transzformátoroknak nincs különálló kavicságyuk. A 18kV-os söntfojtóknál 3-3 db-nak van közös kavicságya Az alaphálózaton 1996-ban végrehajtott környezetvédelmi teljesítményértékelés során a talaj- és talajvíz minták elemzése kapcsán megállapították, hogy több alállomásban erõsen szennyezett a transzformátorok és a söntfojtók környezete. A további szennyezések megakadályozása érdekében a nyitott transzformátoralapok felszámolására, zárttá tételére kidolgozott program keretében évben öt készülék alapját építették át: Albertfalván az I. és a II. számú 220/120 kv-os transzformátor, Gyõrben a III. számú 400/120 kv-os transzformátor, Oroszlányban a II. számú 220/120 kv-os transzformátor, Kisvárdán a II. számú 220/120 kv-os transzformátor. Az Albertirsa, Göd és Zugló alállomásokban üzemelõ 14 szabályozó transzformátor alapja még nyitott. A 24 darab olajtöltetû söntfojtó és az azokhoz tartozó készülékek közül 9 rendelkezik zárt alappal. A transzformátorok alapjainak zárttá tétele a felújítási program keretében a megfelelõ berendezések javításával, felújításával, karbantartásával összhangban történik. 30

33 Nagyfeszültségû/nagyfeszültségû transzformátorok Alállomás Feszültség áttétel Tanszf. Fázis Egységek Transzf. Zárt Nyitott teljesítmény szám száma száma alap alap kv MVA Albertfalva 220/126/ Albertirsa 750/400/ Békéscsaba 400/132/ Debrecen 220/126/ Detk 220/126/ Dunaújváros 220/126/ Felsõzsolca 400/132/ Göd 400/132/ Göd 400/132/ Gyõr 220/126/ Gyõr 400/132/ Hévíz 400/128/ Kisvárda 220/126/ Litér 400/132/ Martonvásár 400/220/ Ócsa 220/126/ Oroszlány 220/126/ Sajóivánka 400/231/ Sajószöged 400/231/ Sajószöged 220/126/ Sándorfalva 400/132/ Szeged 220/126/ Szolnok 220/126/ Tiszalök 220/126/ Toponár 400/132/ Zugló 220/126/ Összesen kv/középfeszültségû és középfeszültségû/középfeszültségû transzformátorok Alállomás Transzformátorok száma Zárt alap Nyitott alap Debrecen Felsõzsolca Szeged Szolnok Összesen Göd alállomásban az egyfázisú egységeket a tervek szerint 2004-ben háromfázisúra cserélik és ezzel egy idõben az alapokat is zárttá teszik. Mivel a transzformátorok teljes tömörsége ritkán biztosítható, a még nem zárt transzformátor alapból elszivárgó és a talajba, talajvízbe, felszín alatti vizekbe kerülõ, szigetelõ olajjal szennyezett csapadékvíz kiemelt figyelmet érdemel. Ezért létesültek azokban az alállomásokban, ahol azt az elõzetes felmérés indokolta, talajvíz megfigyelõ monitoring rendszerek (észlelõ-ellenõrzõ kutak). Az elmúlt évben három további alállomásban létesült monitoring rendszer. A talajvíz vizsgálata segítséget nyújt a további feladatok tervezéséhez, (pl. transzformátor alapok zárttá tétele, talaj és talajvízszennyezés elhárítása) az egyes feladatok sorrendjének meghatározásához. 31

34 Az alaphálózat - a villamos energia szállítása VIII. A kutakból történõ rendszeres mintavétellel lehet meggyõzõdni arról, hogy szükséges-e beavatkozás a környezet megóvása érdekében. A mintavétel és a minták vizsgálata akkreditált laboratórium közremûködésével történik. A ben a 42 monitoring kútból vett minták vizsgálati eredményeit a táblázatban foglaltuk össze. Tekintettel a szegedi és a debreceni alállomásban mért, határérték feletti szénhidrogén tartalom (TPH) értékekre, további vizsgálatokat végzünk a szennyezések környezeti kockázata vonatkozásában, valamint megvizsgáljuk a szükséges intézkedések körét. A monitoring kutakból vett minták összes szénhidrogén-tartalma (TPH) Alállomás Határ Kutak Vizsgálati eredmények -érték száma mg/l min max min max min max Debrecen 1,0 7 <0,10 3,20 <0,03 0,89 0,03 1,51 Tiszalök 1,0 1 <0,10 <0,10 <0,10 0,23 n.d. <0,03 Hévíz 0,5 4 <0,10 <0,10 0,04 0,15 Szeged 0,5 12 <0,10 1,48 <0,10 0,98 n.d. 0,96 Sándorfalva 0,5 3 <0,10 0,89 <0,10 1,25 n.d. 0,21 Kisvárda 1,0 3 <0,10 0,13 <0,10 <0,10 <0,03 <0,09 Albertirsa 1,0 9 <0,10 0,20 <0,10 0,16 n.d. n.d. Martonvásár 1,0 3 <0,10 0,91 0,13 0,15 0,10 0,42 nd - nem kimutatható Az alaphálózaton keletkezõ veszélyes hulladékokat fajtánként gyûjtik. Ártalmatlanításukat és elszállításukat arra feljogosított cégek végzik. Az utolsó három évben keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségét a táblázat tartalmazza. 32

35 Az alaphálózaton keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) Hulladék megnevezése Akkumulátor Fáradt olaj Festékes ecset 1 Festékes göngyöleg Festékes rongy Festékmaradék 12 Gumitömítés 100 Hidraulika olaj Irodatechnikai hulladék 3 8 Kompresszor kondenzátum Légnedvesség megkötõ anyag Olajos flakon Olajos rongy Olajos szigetelõpapír 100 Szárazelem Transzformátorolaj Olajos csapadékvíz Az évente rendszeresen keletkezõ veszélyes hulladékok nagy többségét (a transzformátorolajjal szenynyezett csapadékvízen kívül) a kompresszor kondenzátum és a levegõ nedvességének megkötésére szolgáló anyag adja. A kompresszor kondenzátum mennyisége évrõl-évre közel azonos, a transzformátorolajjal szennyezett víz mennyisége azonban változó, mert az elsõsorban az éves csapadék mennyiségétõl és a hõmérséklettõl függ. A veszélyes hulladék mennyisége a fentiek szerint széles határok között változik, és ez jelentõsen befolyásolja a környezetvédelmi költségeket. Az Ovit Rt. létesítési tevékenysége során évben keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza (kg): KALÜ SZÜ KTLÜ GJÜ KMTF NYMTF Összesen Hulladék tr. olaj Fáradt olaj Olajos törlõanyag Olajos göngyöleg Olajfelitató anyag, olajszûrõ Maradék festékanyag és göngyöleg Festékes törlõanyag textil Akkumulátor Szennyezett mûanyag Olajos fémforgács és göngyöleg Olajos iszap FULLER föld, olajos derítõföld KALÜ SZÜ KTLÜ GJÜ KMTF NYMTF Központi Alállomás Létesítési Üzem Szállítási Üzem Központi Távvezeték Létesítési Üzem Gép- és Jármûjavító Üzem Kelet-magyarországi Területi Fõmérnökség Nyugat-magyarországi Területi Fõmérnökség 33

36 Az alaphálózat - a villamos energia szállítása VIII. Az alaphálózati telephelyek környezetvédelmi felülvizsgálata után a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek határozatokat hoztak a különbözõ környezetvédelmi feladatokról, amelyek egy része a talaj- és talajvízszennyezés felszámolására és további monitoring rendszerek kiépítésére terjedt ki. Ennek megfelelõen - az alaphálózati környezetvédelmi projekt keretében - két alállomásban, Zuglóban és Sajószögeden ben is folytatódott a talaj és talajvíz környezeti kármentesítése. Befejezésük a szenynyezés mértéke, eloszlása és a helyi körülmények (a terület beépítettsége, hozzáférési nehézségek) miatt az eredeti terveknél késõbbre várható. Az alaphálózati távvezetékrendszer környezetvédelmi auditjának egyik eredménye, hogy az MVM Rt., az Ovit Rt. és valamennyi érintett Nemzeti Park Igazgatóság között együttmûködési megállapodás született, amelynek célja az országos alaphálózati távvezetékrendszer üzemeltetése és fejlesztése során a környezet- és természetvédelmi szempontok betartása és betartatása. A megállapodásokból adódó hosszú távú feladatok folyamatosnak tekinthetõk. Befejezõdött az alállomások olajos készülékeiben lévõ olajtöltetek PCB (poli-klórozott-bifenilek) tartalmának felmérése, amely szerint csupán két alállomás fázisjavító kondenzátoraiban van PCB tartalmú szigetelõolaj. A felsõzsolcai alállomásban ezek a készülékek két éven belül selejtezésre és ártalmatlanításra kerülnek, a szegedi alállomásban pedig a jogszabály adta határidõn belül megtörténik a kiváltásuk környezetbarát készülékkel. A PCB-t tartalmazó olajtöltetû készülékek adatai: Telephely Gyártó Felsõzsolca Szeged Szeged Összesen NDK NDK NDK Darab Környezeti J elentés O l a j t ö l t e t (kg/db) 4,5 4,5 6,0 O l a j m e n n y i s é g ö s s z e s e n (kg) 432,0 769,5 294,0 1495,5 34

Fenntarthatósági Jelentés

Fenntarthatósági Jelentés 2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A

Részletesebben

Hogy egy országban az egyes erőműfajták

Hogy egy országban az egyes erőműfajták Iskolakultúra 1998/9 Hagyományos erőművek környezeti hatásai Szemle Hagyományos erőműveknek nevezzük a szén, olaj- és gáztüzelésű erőműveket. A szén fogalomkörébe tartozik a lignit is, de nem értjük ide

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

MVM CSOPORT ÉVES JElEnTÉS 2010

MVM CSOPORT ÉVES JElEnTÉS 2010 MVM CSOPORT ÉVES Jelentés 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. Elnök-vezérigazgatói köszöntô 4 2. Az MVM Zrt. és a cégcsoport 6 2.1. A cégcsoport felépítése, a társaságok tevékenysége 6 2.2. Az elismert vállalatcsoport

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA VI. évfolyam 7. szám 2007. augusztus 9. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13 15. Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail: gazdasagikozlony@gkm.hu

Részletesebben

AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ MVM RT. ÁTVITELI HÁLÓZATÁNAK FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA n AZ MVM RT. IGAZGATÓSÁGA ÁLTAL 1993-BAN ELFOGADOTT, ILLETVE AZ ADAPTÍV TERVEZÉS KÖ- VETELMÉNYEINEK MEGFELELÔEN TÖBBSZÖR PONTOSÍTOTT ALAPHÁLÓZATI

Részletesebben

1 MVM PÉNZÜGYI JELENTÉS 2009

1 MVM PÉNZÜGYI JELENTÉS 2009 1 CSOPORT PÉNZÜGYI TÁJÉKOZTATÓ 2 1 T A R T A L O M A. A társaságcsoport bemutatása 9 A.1. A társaságcsoport főbb jellemzői, tevékenysége 10 A.1.1. A társaságcsoport kialakulása, célja és főbb tevékenységei

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20. 1. Bevezetés 1. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. Előzmények... 1 1.2. Az atomerőmű és legfontosabb tervezési jellemzői... 8 1.3. A tervezett tevékenység meghatározása, céljai,

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Határozat GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 10661-22/2015. Hiv. szám: - Tárgy: Ügyintéző: dr. Király Bernadett Zsófia / Bartókné Hajnali Beáta Melléklet: - Győr-Bőny-Pér, geotermikus hőerőmű előzetes

Részletesebben

4. sz. módosítás 2 0 0 7.

4. sz. módosítás 2 0 0 7. A MÁTRAI ERŐMŰ ZRt VILLAMOS ENERGIA TERMELŐI ENGEDÉLYES ÜZLETSZABÁLYZATA 4. sz. módosítás 2 0 0 7. Módosítva: 2007.október 20. 2 Tartalomjegyzék 1. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TÁRGYA... 5 2. AZ ÜZLETSZABÁLYZAT

Részletesebben

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén 11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert

Részletesebben

A szabályozási energia piacáról. 2. rész

A szabályozási energia piacáról. 2. rész 168 elektrotechnika A szabályozási energia piacáról. 2. rész Dr. STRÓBL ALAJOS okl. gépészmérnök, erômû-energetikus szakmérnök Az 1. rész a 2004/5. számban jelent meg. A fejezet-, ábra-, táblázat- és irodalomszámozás

Részletesebben

9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája.

9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája. 9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája. 9.1. Földgáz kitermelés. Földgáz összetevői. 9.2. Földgázszállítás, tárolás. 9.3. Földgáz feldolgozás termékei, felhasználásuk. 9.4. Nagyfogyasztó: Elektromos

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 7. Széntermelés, felhasználás fizikája; 2011-12. NB

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 7. Széntermelés, felhasználás fizikája; 2011-12. NB 7. Előadás: Széntermelés, felhasználás fizikája. 7.1. Szénfajták. Felhasználásuk területei.7.2. Szénbányászat, szénszállítás 7.3. Tüzeléstechnika alapvető ismeretei. A szenek összetevői, égéstermékeik

Részletesebben

A hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban

A hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban A hulladékok termikus hasznosításának lehetséges szerepe a távhőszolgáltatásban Hulladékok termikus hasznosítása c. konferencia Budapest, 2014. október 7. Orbán Tibor Műszaki vezérigazgató-helyettes Mottó

Részletesebben

Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Dr. Géczi Gábor egyetemi docens A környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe. -dörzs-elektromos gépek áramfejlesztése -1799, az olasz Gróf Alessandro

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

PRIMER. A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE

PRIMER. A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE PRIMER A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2014. ÉVI ÜZLETI TERVE 2 TARTALOMJEGYZÉK Pont oldal 1. Bevezető 3. 2. Városunk távhőszolgáltatása 4. 3. A távhőszolgáltató rendszer fejlesztésének feladatai

Részletesebben

A VILLAMOSENERGIA-KRÍZIS KEZELÉS SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON

A VILLAMOSENERGIA-KRÍZIS KEZELÉS SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON III. Évfolyam 2. szám - 2008. június Körmendi Krisztina Protan ZRt. kormendi@dcs.vein.hu Solymosi József Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, egyetemi tanár solymosi.jozsef@zmne.hu A VILLAMOSENERGIA-KRÍZIS

Részletesebben

Tevékenységi Jelentés Pénzügyi Jelentés

Tevékenységi Jelentés Pénzügyi Jelentés Tevékenységi Jelentés Pénzügyi Jelentés 2007 Tevékenységi Jelentés 2 Tartalomjegyzék 3 1. Vezérigazgatói köszöntő 4 2. Pénzügyi és mûszaki kulcsmutatók 7 3. Az év legfontosabb eseményei 9 4. Stratégia

Részletesebben

É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí

Részletesebben

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának

Részletesebben

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7.

MAGYAR ENERGIA HIVATAL 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-3575/1/2007 ÜGYINTÉZİ: MATLÁK ZSUZSANNA TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7772 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1- 459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; matlakzs@eh.gov.hu

Részletesebben

V. Ügyfélszolgálat. V.1. Kereskedőváltás

V. Ügyfélszolgálat. V.1. Kereskedőváltás V. Ügyfélszolgálat V.1. Kereskedőváltás Milyen előnyt jelent a vállalkozók számára a villamosenergia-versenypiac ismerete és a kereskedőváltás ajánlása? Bár 2008. január 1-jétől az egyetemes szolgáltatásra

Részletesebben

54 850 01 0010 54 01 Energetikai környezetvédő Környezetvédelmi technikus

54 850 01 0010 54 01 Energetikai környezetvédő Környezetvédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tahitótfalu Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 23/2000. (XII.08.) sz. rendelete a környezetvédelemről (egységes szerkezetben 2015.03.20.

Tahitótfalu Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 23/2000. (XII.08.) sz. rendelete a környezetvédelemről (egységes szerkezetben 2015.03.20. Tahitótfalu Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 23/2000. (XII.08.) sz. rendelete a környezetvédelemről (egységes szerkezetben 2015.03.20.) Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban:

Részletesebben

2009. ÉVI ÜZLETI TERVE

2009. ÉVI ÜZLETI TERVE PRIMER 8400 Ajka, Móra Ferenc u. 26. Pf: 127 Tel/Fax: 88/312-394, 312-989 E-mail: primer@ajkanet.hu A PRIMER Ajkai Távhőszolgáltatási Kft 2009. ÉVI ÜZLETI TERVE 2 TARTALOMJEGYZÉK Pont oldal 1. Bevezető

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi ÚJ BLOKKOK A PAKSI TELEPHELYEN RÉSZ Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség BME Nukleáris Technikai Intézet Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon

Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon - 1- Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon A Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai Tagozata elnökségének véleménye a fenti című GKI tanulmánnyal

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 1819-2/2011. Tárgy: A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Fővárosi

Részletesebben

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI XLIV. ÉVFOLYAM 2007. 1-2. SZÁM A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI Fenntartható-e a fejlôdés? (A füstölgô kéménytôl a zéró kibocsátásig) Az MVM csoport új stratégiai irányítási rendszerének bemutatása

Részletesebben

ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű

Részletesebben

Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú

Részletesebben

É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,

Részletesebben

Korszerű szénerőművek helyzete a világban

Korszerű szénerőművek helyzete a világban Korszerű szénerőművek helyzete a világban Az Energetikai Szakkollégium Bánki Donát emlékfélévének negyedik előadásán az érdeklődők a szénalapú energiatermelés világban elfoglalt helyéről, napjaink és a

Részletesebben

Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö

Részletesebben

í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú

Részletesebben

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű

Részletesebben

Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö

Részletesebben

Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü

Részletesebben

É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö

Részletesebben

ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü

Részletesebben

Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú

Részletesebben

Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő

Részletesebben

Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö

Részletesebben

ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö

Részletesebben

Tapasztalatok a fűtés és a hűtés összekapcsolásával az élelmiszeriparban

Tapasztalatok a fűtés és a hűtés összekapcsolásával az élelmiszeriparban RACIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG 3.6 Tapasztalatok a fűtés és a hűtés összekapcsolásával az élelmiszeriparban Tárgyszavak: kapcsolt termelés; fűtés; hűtés; tömbfűtő-erőművek; abszorpciós

Részletesebben

Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő. Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA VERSENYPIACI KERESKEDŐI. engedélyesi tevékenység ellátására

Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő. Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA VERSENYPIACI KERESKEDŐI. engedélyesi tevékenység ellátására Az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA VERSENYPIACI KERESKEDŐI engedélyesi tevékenység ellátására Budapest, 2006. október Tartalomjegyzék: Előszó 4 Üzletszabályzat

Részletesebben

az azt módosító 15/2007. (XII. 27.) rendelettel egységes szerkezetben

az azt módosító 15/2007. (XII. 27.) rendelettel egységes szerkezetben Fürged Község Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2005./III.8./ sz. rendelte A helyi környezetvédelemről,a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról az azt módosító 15/2007. (XII.

Részletesebben

A Magyar Köztársaság energiabiztonsága

A Magyar Köztársaság energiabiztonsága A Magyar Köztársaság energiabiztonsága Horváth J. Ferenc, elnök Magyar Energia Hivatal Energiabiztonság - 2009 Konferencia Stefánia Palota, Budapest, 2009. május 11. ELLÁTÁSBIZTONSÁG AZ ENERGETIKÁBAN (1)

Részletesebben

é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 12628-1/2012. Tárgy: Az ipox chemicals Kft. Budapest, XXIII.

Részletesebben

Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü

Részletesebben

Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í

Részletesebben

A hatékony távfűtés és távhűtés és megvalósíthatósági potenciálja az Energiahatékonysági Irányelv alapján

A hatékony távfűtés és távhűtés és megvalósíthatósági potenciálja az Energiahatékonysági Irányelv alapján A hatékony távfűtés és távhűtés és megvalósíthatósági potenciálja az Energiahatékonysági Irányelv alapján Sigmond György Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Orbán Tibor és Metzing József vizsgálatainak

Részletesebben

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15.

SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. SZAKMAI JAVASLATOK AZ ÚJ SZÉCHÉNYI TERV KÖZÖS TERVEZÉSÉHEZ 2010. SZEPTEMBER 15. TARTALOM BEVEZETÉS ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK KONKRÉT ÉSZREVÉTELEK ÉS JAVASLATOK I. Gyógyító Magyarország - Egészségipar II.

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 3239-6/2012. Tárgy: Zalakerámia Zrt. Romhányi Gyáregysége

Részletesebben

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETRE SZÓLÓ MÓDOSÍTÁSÁHOZ VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2015.

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZTERÜLETRE SZÓLÓ MÓDOSÍTÁSÁHOZ VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2015. VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG H-1085 BUDAPEST, JÓZSEF KRT. 29. www.vatikft.hu TELEFON: (36 1) 413 0959 FAX: (36 1) 413 0958 LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

f e l l e b b e z é s t

f e l l e b b e z é s t Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség részére A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség címén Tárgy: Auchan bevásárlóközpont (Solymár) környezetvédelmi engedélye

Részletesebben

Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak

Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak 5 Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak A kormány jóváhagyta a Villamos Energia Törvény (VET) tervezetét, amelyet a Parlament várhatóan ez év elsô félévében elfogad. Ütemterv készült

Részletesebben

Magyar Energetikai Társaság

Magyar Energetikai Társaság Magyar Energia Szimpózium MESZ 2012 A Kárpát-medence magyar energetikusainak 16. találkozója Összegzés A 2012. október 4.-én megrendezett Magyar Energia Szimpóziumon elhangzott információkat, véleményeket

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS A szivattyús energiatározó létesítési lehetőségek kiegészítő vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÁS A szivattyús energiatározó létesítési lehetőségek kiegészítő vizsgálatáról ÖSSZEFOGLALÁS A szivattyús energiatározó létesítési lehetőségek kiegészítő vizsgálatáról 1. A vizsgálatok célja Az MVM Zrt. vizsgálja egy rendszerérdekű gyorsszabályzó erőmű - szivattyús energiatározó

Részletesebben

HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban. Előadó: Varga Géza

HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban. Előadó: Varga Géza Zöld szervezetek zöld üzletek Hőbontásos hulladékhasznosítás a XXI. században HOMATECH-W TM technológia - innováció a gumihulladék hasznosításban Előadó: Varga Géza Kiemelt Üzletfejlesztési Menedzser Budapest,

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva

A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva I.fejezet Általános leírás 1. A Településszerkezeti Terv hatálya Nyírgyulaj

Részletesebben

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE dr. habil. Raisz Iván Vizsgáljuk meg, hogy e négy szereplőcsoportból összeállt rendszer

Részletesebben

GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI KÖRNYEZET VÉDELMÉRÔL, A KÖZTERÜLETEK ÉS INGATLANOK RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁGÁRÓL (Egységes szerkezetben

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ÚJ ENERGIAPOLITIKA, ENEREGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS dr. Szerdahelyi György Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energiapolitikai aktualitások A 2007-2020 időszakra szóló új

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.

Részletesebben

Liberális energiakoncepciótlanság

Liberális energiakoncepciótlanság Liberális energiakoncepciótlanság A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon c. tanulmányának bírálata. Összefoglalás. A tanulmány

Részletesebben

Az új EU ETS bevezetésének hatása a szénalapú villamosenergia-termelésre

Az új EU ETS bevezetésének hatása a szénalapú villamosenergia-termelésre Az új EU ETS bevezetésének hatása a szénalapú villamosenergia-termelésre Budapest, 212. május 31. 1 Az új EU ETS bevezetése a szénalapú villamosenergia-termelést háttérbe szorítja Mátra MW 95 MW 1 MW 1

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010

KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010 Kiskunmjasa környezetvédelmi programja 1..-------------------------------- KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010 Kiskunmjasa környezetvédelmi programja 2..--------------------------------

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás kódszáma: TOP-3.2.2-15

FELHÍVÁS. A felhívás kódszáma: TOP-3.2.2-15 FELHÍVÁS Az önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, újuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás valósítására yei területi szereplők részére A felhívás címe: Önkormányzatok

Részletesebben

ERŐMŰVI SALAK-PERNYE ELHELYEZÉS KÜLSZÍNI BÁNYATEREKBEN. Valaska József Mátrai Erőmű Rt. igazgatóságának elnöke

ERŐMŰVI SALAK-PERNYE ELHELYEZÉS KÜLSZÍNI BÁNYATEREKBEN. Valaska József Mátrai Erőmű Rt. igazgatóságának elnöke PubL Univ. of Miskok, SeriesA. Mining, Vol. 53. (1999) pp. 135-158 Erőművi salak-pernye elhelyezés külszíni bányaterekben ERŐMŰVI SALAK-PERNYE ELHELYEZÉS KÜLSZÍNI BÁNYATEREKBEN igazgatóságának elnöke 1.

Részletesebben

2005. évi XVIII. törvény. a távhőszolgáltatásról 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2005. évi XVIII. törvény. a távhőszolgáltatásról 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 1 Az Országgyűlés a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos távhőellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől

Részletesebben

Ő Á Ő É ö ö ö ö ú Á ö Ö ú ö Ö ö ö ű ú ú ö ö ö ö í í í ú ö í ö ű í í í í í í í ö í Í Í Á ö í Í ö í í Í ö É Ü ö Á í í ö ö ö í ö í ö ö í ö ű í í í í í í í Í ö í ö ö í Í Í ú í Í ú ö ú í í ú Í ö ö ú ö ö Í ö

Részletesebben

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö

Részletesebben

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő

HATÁROZATOT: a Techcon Kft. (továbbiakban: Engedélyes) Polgár Regionális gumihasznosító kiserımő 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-142/07 ÜGYINTÉZİ: Slenker Endre TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7773 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu HATÁROZAT

Részletesebben

NEMZETI FEJLESZTÉS I MINISZTÉRIUM. FELLEGI TAMÁ S miniszter

NEMZETI FEJLESZTÉS I MINISZTÉRIUM. FELLEGI TAMÁ S miniszter ás Hivatal a NEMZETI FEJLESZTÉS I MINISZTÉRIUM a Qrnény'zám: A94/1 AA O Érkezett : 2011!b 16. DR. FELLEGI TAMÁ S miniszter Zárószavazás előtti módosító iavasla t Dr. Kövér László ú r az Országgy űlés Elnöke

Részletesebben

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítõt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította LXII. évfolyam

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben