Elsô Áramtôzsde Nap konferencia

Átírás

1 43 mot, míg a pozitívak között csak egyszer fordult elô 14-szeres villám. Amennyiben a többszörös villámokat egy villámnak tekintjük, a negatív polaritású villámok száma helyett csak db (54,3%), a pozitívaké pedig helyett (68,5%) lesz. A különbözô polaritású 1-6-szoros villámok százalékos eloszlását a 19. ábra mutatja. A villámfigyelô rendszer által szolgáltatott adatok üzemzavari kiértékelésben való alkalmazására a következô eset mutat példát. A 2 4. ábrákon bemutatott, a Dunántúlon fellépô heves zivatar alatt sikeres egyfázisú visszakapcsolás (EVA) történt május 21-én 02:39-kor a Martonvásár Paks 400 kv-os távvezetéken. A pontos idôpont ismeretében a nagyszámú villámból mindkét esetben egyértelmûen kiválasztható az EVA-mûködést kiváltó az ábrán zölddel jelölt villám. A távvezetékvédelem szerint a hibahely távolsága a martonvásári alállomástól mérve 48-50%-ra volt. Amint az ábrán látható, ezt igazolja a villámfigyelô rendszer által detektált villám helye is. A távvezetéki szigetelôlánc átívelését okozó villám negatív polaritású, az átlagosnál kisebb árammal (26,7 ka), meredekséggel (2,9 ka/ms), töltéssel (0,4 As), átlagos homlok- és hátidôvel (6,9/26,7 ms), és az átlagosnál jóval nagyobb energiatartalommal (0,072 ka 2 s) rendelkezett (20. ábra). Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a hazai villámfigyelô rendszer mûködése sikeresnek minôsíthetô. A regisztrált adatok mind a villámok számát, mind pedig villamos jellemzôit tekintve megfelelnek a nemzetközi szakirodalomban közölt adatoknak. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy még csak egy vizsgálati év telt el. Ezért elsôsorban a villámok számában és a területi eloszlás vonatkozásában az adatokat nem lehet feltétel nélkül figyelembe venni. 20. ábra Lokalizációs kép a távvezetéket ért villámcsapás helyével IRODALOM [1] SAFIR User Manual. Dimension [2] Szonda S., Wantuch F.: A SAFIR villámfigyelô rendszer által 1999-ben regisztrált adatok. Elektrotechnika, o. HIREK HIREK HIREK HIREK HIREK HIREK HIREK HIREK Elsô Áramtôzsde Nap konferencia Németország az integrált európai villamosenergia-piac központjában E témában az Eurelectric és a Német Villamosipari Egyesülés közösen szervezett konferenciát január 29-én. A VDEW-nek 757 tagja van, akik a német villamosenergia-termelés és -kereskedés több mint 90%-át tartják kézben. A VDEW az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: u képviseli az áramkereskedôk közös érdekeit, u szakértôi központ, u tanácsadást, szolgáltatásokat és betanulásokat biztosít tagjai számra. Az Európai Bizottság hamarosan napvilágra hozza az európai energia-piacok liberalizációjának felgyorsítására vonatkozó javaslatait. A villamosenergia-tôzsdék fontos szerepet fognak játszani az európai energiapiacok integrációjában. Az új német Energia Ipari Törvény áprilisi hatályba lépését követôen Németországban nagyon gyorsan bevezették a versenypiacot, és a piacnyitást egy lépésben valósították meg nyarától Németországban két áramtôzsde szervezôdött: az LPX (Lipcsei Áramtôzsde) és az EEX (Frankfurti Áramtôzsde). Jelenleg mindkét tôzsdén csak spot fizikai kereskedés folyik, a teljes volumen 2,5%-át kitevô mértékben. A határidôs ügyleteket elsô felében tervezik bevezetni. A VDEW véleménye szerint a piacnyitást követôen az energiaárak nagyon változékonyak lesznek, az energiatôzsdék lehetôséget adnak az árkockázatok csökkentésére, ezáltal a deregulációs folyamat egyik stabilizáló elemei. Németországban az önszabályozó szemlélet uralkodik, a kaliforniai események külön figyelmeztetnek arra, hogy a helytelen reguláció mekkora veszélyeket okozhat a villamosenergia-piac és az egész gazdaság számára (Németországban nincs regulátor, energiahivatal). A konferencián elhangzott alapvetôen Németországra összpontosító elôadásokból és az azokat követô vitákból az alábbiakat kell kiemelni: u az áramtôzsdék a versenypiaci kockázatok csökkentésének hatékony eszközei; u a német áramtôzsdék, az amszterdami áramtôzsdéhez (APX) hasonlóan, még a nem elégséges kereskedési volumen (likviditás) kezdeti idôszakában vannak, a kereskedés döntôen az OTC-piacon (bilaterális egyezmények) folyik. A továbbfejlôdés feltétele a kellô likviditás elérése (az elôadó véleménye szerint ehhez az árampiac legalább egyharmadának a tôzsdén kellene lennie, ez ma Németországban csak 2,5%); u a pillanatnyi termelés fogyasztás kiegyenlítésének (balancing) piacát mielôbb be kellene vezetni (ez Spanyolországban már mûködik); u meg kell oldani a határon átmenô kereskedés (Cross Border Exchange) problémáit, az árképzést (két különbözô tôzsdén eltérô tôzsdei árak vannak) és a hálózati szûk keresztmetszetek kezelését (ez utóbbi az elôadó szerint csakis az áramtôzsdék és a rendszerirányítók szoros együttmûködésével lehetséges); u lesz-e egy közös EU áramtôzsde? Az áramtôzsdék ma még alakulóban, fejlôdôben vannak, összeolvadásukról még korai beszélni. Nemzeti szinten a másnapi fizikai kereskedés az áramtôzsdén indokolt, elképzelhetô hogy a határidôs kereskedés átkerül az áru- vagy értéktôzsdékre; u a villamosenergia-kereskedés legdinamikusabban fejlôdô formája ma az e-commerce, az elektronikus kereskedés, amelyre már kereskedôközpontokat hoztak létre a vezetô nyugati cégek, pl. az ENRON. Ez a forma nagy konkurenciája lehet az áramtôzsdéknek. (Lovas Gyôzô)

2 38 1. fotó Felhô felhô villám fényképe lokalizációt elvégezni. A központ és az érzékelôk folyamatosan kapcsolatban vannak egymással 1 s-onként küldenek adatokat, így a rendszer real-time módon képes követni az eseményeket.a villámfigyelô rendszer MVM Rt.-ben történô felhasználása többoldalú. Egyrészt a real-time megjelenítés révén 2. fotó Felhô föld villám fényképe nagymértékben elôsegíti az operatív üzemirányítást, másrészt az adatok folyamatos feldolgozása révén a villamosenergiarendszer számára jól hasznosítható adatbank keletkezik. A következôkben ezekre mutatok néhány példát az 1999-ben regisztrált villámadatok segítségével. A real-time megjelenítés felhasználása A real-time adatok három különbözô módon jeleníthetôk meg. Lokalizáció A villámok bekövetkezésének helye az idôskálának megfelelôen különbözô színnel jelölve, földvillámokat kis körrel és polaritásjelükkel ábrázolva, a felhôvillámokat pedig összetett vonallal megjelenítve, amelyek egy-egy szakasza 100 ns-os idôszakasznak felel meg (3. ábra). Gyakoriság 2. ábra Felhô- és földvillámok idôbeli eloszlása Meghatározott idôszak alatt bekövetkezett villámok számától függôen különbözô színnel jelölt, meghatározott terület. Ez elôsegíti a különbözô gyakoriságú villámlási gócok aktuális helyzetének meghatározását (4. ábra). 3. ábra Felhô- és földvillámok real-time lokalizációs megjelenítési képe 4. ábra Villámgyakoriság real-time megjelenítési képe

3 39 A villámadatok felhasználása 5. ábra Villámtevékenység real-time prognosztizálása Elôrejelzés Meghatározott idôszak alatt detektált villámok adatai alapján prognosztizálja a zivatar haladási irányát, sebességét és várható területi növekedését vagy csökkenését. A sebességet jelzô vektor vége egy megadott idôszak az 5. ábrán látható esetben 30 perc eltelte után a villámlási góc várható helyére mutat. Az üzemirányító, illetve az üzemeltetô a fentiek alapján az energiaszolgáltatás zavartalansága érdekében nagyon hasznos intézkedéseket tud foganatosítani, például: u megfelelô idôben tudja felfüggesztetni és újrakezdetni az érintett távvezetéken vagy alállomáson történô munkavégzést; u a várhatóan villámcsapásnak kitett távvezetékek ismeretében intézkedési tervet tud kidolgozni; u pontosítani tudja a távvezetéken villámcsapás miatt bekövetkezô üzemzavar helyét, lerövidítve a kivonulási idôtartamot; u elôre figyelmeztetni tudja a készenléti, ügyeleti szolgálatokat a várható eseményre. 1. táblázat 1999-ben Magyarországon regisztrált villámok száma A villámok jellemzôinek, a hely- és idôeloszlási adatoknak az ismerete elsôsorban a következô területeken jelent hasznos információt és járul hozzá a mûszaki-gazdaságossági szempontból legkorszerûbb villamosenergia-rendszer kialakításához és biztonságos mûködtetéséhez: u alállomások és távvezetékek túlfeszültségvédelmének kialakítása; u új távvezetékek, alállomások létesítése; u üzemzavarok kiértékelése. A villámfigyelô rendszer mûködése 1999-ben megbízhatónak volt mondható, összesen csak 5 olyan nap fordult elô, amikor az adatokat nem lehetett feldolgozni, ezek közül is csak én volt jelentôs zivatartevékenység. Többször elôfordult azonban, hogy hosszabb-rövidebb idôszakra kiesett egy-egy állomás, vagy megváltoztak a rendszer beállítási paraméterei. Magyarország területén összesen villámot regisztrált a rendszer, amelybôl azonban csak vagyis 22,1% volt földvillám. Az egyes hónapokban regisztrált villámok mennyisége a következô volt. A villámok 75%-a két nyári hónapban júniusban ( db, 33,8%) és júliusban ( db, 41,2%) következett be. A felhô- és a földvillámok havonkénti eloszlása ezt jól mutatja (6. ábra). Ezer db 6. ábra Felhô- és földvillámok havonkénti eloszlása Hónap Nap Összesen Föld összesen Föld Föld

4 40 Db/km 2 7. ábra Villámok (felhô+föld) területi eloszlása Db/km 2 Ami a napi eloszlást illeti, az elmúlt évben ötször volt több a földvillámok száma tízezernél. Legtöbb föld villámot et én detektált a rendszer. A felhôvillámok száma is ezen a napon volt a legtöbb, db. A teljes vizsgált területen a rendszer villámot regisztrált, amelyek területi eloszlása 5x5 km-es cellákkal számolva jelentôs eltérést mutat. Megfigyelhetô, hogy a felhôvillámok a Mátra déli részén fordultak elô leggyakrabban, ami jól egyezik az árvizeket okozó nyári zivatarok elôfordulási helyeivel. A leginkább villámveszélyes 10x10=100 km 2 nagyságú területen közötti villám fordult elô (7. ábra). A földvillámok száma természetesen jóval kevesebb, volt, ami a villámok 22,1%-a. A területi eloszlásuk eltér az elôbbitôl (8. ábra). A földvillámok területi eloszlása kevésbé koncentrált és a leginkább villámveszélyes terület is más helyre, Kalocsa Kiskôrös környékére esett. A Mátra déli részén levô 100 km 2 -es területen ahol a legtöbb villám volt közötti föld-villámcsapás történt. A cellák méretének csökkentésével finomítani lehet a területi eloszlást, ami a gyakorlati hasznosítást nagymértékben elôsegíti. Ezeken olyan kisebb kiterjedésû veszélyeztetett területek is láthatók, amelyek az országos eloszlási képen nem vehetôk észre. Erre mutat jó példát az Oroszlányi Erômû 30 km-es körzetére vonatkozó vizsgálat, amely az összes regisztrált villám figyelembevételével készült. Elképzelhetô, hogy a helyi intenzitás növekedése az erômûhöz tartozó ipari létesítményeknek tudható be (9. ábra). A túlfeszültségvédelem korszerû megtervezéséhez számítógépes szimulációs vizsgálatok elvégzése szükséges, amelyekhez kiindulási adatként szükség van arra, hogy ismerjük a védendô berendezést érô villámok becsapási valószínûségét és villamos jellemzôit. Ezek révén lehet meghatározni az ún. MTBF (Mean Time Between Failure) értéket, amely a jelenlegi nemzetközi gyakorlat szerint a berendezés fontosságától függôen év közötti érték. Miután a nagyfeszültségû hálózaton a távvezetékek védôvezetôvel vannak ellátva, gyakorlatilag elhanyagolható a közvetlen villámcsapás bekövetkezése. A legnagyobb értékû és az energiaszolgáltatás szempontjából legfontosabb berendezésekre ezért az alállomáshoz közeli villámcsapások jelentik a legnagyobb veszélyt, így túlfeszültségvédelmének kialakításánál ezeket kell figyelembe venni, amelyek bekövetkezési valószínûsége a villámok területi eloszlásából határozható meg. Szemléltetésképpen a Hévíz országhatár (10. ábra) és a tervezett Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os távvezetékek nyomvonala közelében levô területre (11. ábra) lett elkészít- Db 8. ábra Felhôvillámok területi eloszlása 10. ábra Villámok területi eloszlása a Hévíz országhatár 400 kv-os távvezeték környékén 11. ábra Villámok területi eloszlása a Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os távvezeték környékén Db

5 41 Ezer db % Ezer db % 12. ábra Áramerôsség gyakorisági eloszlási jelleggörbe 14. ábra Hátidô gyakorisági eloszlási jelleggörbe Ezer db % 13. ábra Homlokidô gyakorisági eloszlási jelleggörbe ve a részletesebb villámeloszlási kép. Jól látható, hogy az országhatár közelében, a Dráva mentén legnagyobb a nyomvonal menti villámgyakoriság. A távvezeték tervezett nyomvonala mentén Békéscsaba felôl Sándorfalva felé haladva egyre nagyobb a villámgyakoriság. Különösen szembeötlô a Tisza közelében regisztrált átszámítva 50 db/km 2 érték. Az évek múlásával, az adatgyûjtéssel ezek az eloszlási képek egyre megbízhatóbbak lesznek. Az üzembiztonság növelése érdekében a különösen veszélyeztetett távvezetékszakaszokon például a következô intézkedéseket lehet tervezni: u szigetelôláncok, légközök szigetelési szintjének növelése; u túlfeszültségkorlátozók alkalmazása távvezetéki oszlopon; u hatékonyabb védôvezetô rendszer alkalmazása; u távvezetéki oszlop földelési ellenállásának csökkentése; u oszlopszerkezet induktivitásának csökkentése. A villámok villamos jellemzôinek ismerete elsôsorban a villamosipar számára jelent hasznos információt. Talán ebbôl is adódik, hogy a detektált adatok ily módon történô feldolgozása jelenleg csak az MVM Rt.-nél valósul meg. A túlfeszültségvédelem tervezése során az egyik legfontosabb jellemzô a villámáram csúcsértéke, amelyet a SAFIR-rendszer az antenna helyén mért térerôsség és a távolság alapján számít ki. A 12. ábrán a pozitív (+) és a negatív (n) polaritású villámok eloszlási jelleggörbéje (folyamatos vonal) látható. Szemléltetésképpen ugyanitt tüntettük fel az egyes diszkrét áramtartományokban bekövetkezô villámok darabszámát is (szaggatott vonal). Jelentôs eltérés figyelhetô meg a különbözô polaritású villámok áramerôssége között. A pozitív villámok átlagos értéke '25 ka, a negatívaké pedig '40 ka. Ugyanakkor a '80 ka-nél nagyobb villámok között nagyobb arányban fordulnak elô pozitív villámok. A regisztrált legnagyobb áramerôsség értéke +623 ka és -590 ka volt. Az igénybevétel szempontjából különös jelentôsége van még a homlokidônek, amely a csúcsérték eléréséig eltelt idôt jelenti valamint a hátidônek, amely a csúcsértéktôl az áram minimális érzékelési határértékéig eltelt idôt jelenti. A homlokidô legkisebb értéke 0,3 ms, átlagos értéke '6,5 ms, a hátidô átlagos értéke pedig '27 ms volt. Az egyes villámok összetartozó áram homlokidô értékeibôl kiszámítható a villám indukciós hatásának szempontjából igen érdekes árammeredekség (ka/ms) érték. A regisztrált legkisebb meredekség 0,5 ka/ms, az átlagos érték pedig 6,5 ka/ms. A különbözô polaritású villámok maximális meredeksége között azonban jelentôs eltérés van, a pozitív villámoknál 509 ka/ms, a negatívoknál ennek kevesebb mint a fele, 237 ka/ms volt a legnagyobb érték. Ezek azonban már kiugróan nagyok, mert a homlokmeredekségi érték 95%-a kevesebb mint 22 ka/ms ( ábra). A villámok töltését a homlok- és hátidô, valamint az áramerôsség csúcsértéke ismeretében egyszerû meghatározni. A regisztrált villámokra számított legkisebb töltés 0,068 As volt. Jelentôs eltérés van a különbözô polaritású villámok töltésének értéke között. Pozitív villámok esetén az átlagos érték kb. 0,45 As, negatívoknál pedig ennél jóval nagyobb kb. 0,7 As. A különbözô polaritású villámok maximális töltése között azonban már gyakorlatilag nincs különbség, a pozitív villámoknál 37 As, a negatívoknál pedig 39 As értékû volt a számított legnagyobb érték. Ezek már kiugróan nagyok, mert a töltés értékének 90%-a kevesebb mint 3 As (15. ábra). Az áramnégyzet-idô értékek integrálásával a villámok energiatartalmával arányos számértéket kapunk. A regisztrált legkisebb érték 0,00029 ka 2 s, a legnagyobb pedig 10,55 ka 2 s volt. A 16. ábrán szereplô eloszlási görbe mutatja, hogy az átlagos érték csak 0,02 ka 2 s, és még 90%-os valószínûséggel is csak legfeljebb 0,1 ka 2 s érték fordul elô (17. ábra). A villámok döntô többségének (90%) polaritása negatív. Az elsô regisztrált év során az adatok azt mutatják, hogy a nyári idôszakban csökken a pozitív polaritású villámok aránya. Magyarország területén februárban regisztrált egyetlen negatív polaritású villámot figyelmen kívül hagyva a 18. ábrán látható diagram rajzolható meg. Különösen veszélyesek a villamos berendezésekre az ún. többszörös villámok, amikor ugyanazon villámcsatornán

6 42 Ezer db % % 15. ábra Árammeredekség gyakorisági eloszlási jelleggörbe 18. ábra Villámok polaritásának havonkénti eloszlása Ezer db % 16. ábra Töltés gyakorisági eloszlási jelleggörbe 3. fotó Többszörös villám fényképe Ezer db % % 17. ábra Energiatartalom gyakorisági eloszlási jelleggörbe 19. ábra Többszörös villámok százalékos eloszlása vagy annak egy oldalágán keresztül, gyors egymásutánban többször is létrejön a felhô föld kisülés. A ilyen villám nagyon látványos (3. fotó). A SAFIR-rendszer az azonos helyen, vagy a beállított (5 km) távolságon és idôszakaszon (0,5 s) belül bekövetkezô villámokat többszörös villámként értékeli. A szakirodalmi adatokkal egyezôen a pozitív villámok 51,9%-a egyszeres villám, míg a negatív villámoknál ez az arány csak 30,4%, tehát a negatív villámok sokkal inkább hajlamosak a többszörös kisülésre. A rendszer három esetben is regisztrált 17-szeres negatív villá-

7 37 A SAFIR villámfigyelô rendszer és alkalmazása az MVM Rt.-nél A villámlás széles frekvenciaspektrumú néhány tíz khz-tôl 1-2 GHz-ig terjedô elektromágneses sugárzással jár együtt, amit a villámcsatorna egy óriási antennaként kisugároz. Ez lehetôséget ad a zivatartevékenység megfigyeléséhez. A Magyarországon telepített SAFIR (System d'alerte Foudre par Interferometrie Radioelectrique) villámfigyelô és elôrejelzô rendszert a francia ONERA (Office National d Etudes et de Recherches Aérospatiales) fejlesztette ki a francia-guyanai rakétaindító bázis villámcsapás elleni riasztási céljaira. Ennek alapján kezdte el gyártani a rendszert polgári alkalmazási területekre a DIMENSION cég. A leggyakoribb felhasználási területe a meteorológia, légi közlekedés, a villamos hálózatok és biztosítótársaságok, de jól hasznosítható az erdô- és vízgazdálkodásban, a távközlésben és a polgári védelemben is. Jelenleg a világ számos országában mûködik villámfigyelô rendszer. A hazai hálózat kiépítésének szándéka 1995-ben vetôdött fel. Hosszas elôkészítô és szervezési munka után 1997 szeptemberében az OMSZ beruházásaként megkezdôdött a SAFIR villámfigyelô rendszer elemeibôl a hazai hálózat létesítése. Elsô ütemben az ország mintegy 60%-os lefedettségét nyújtó, 3 állomásból (Budapest, Sárvár és Véménd) álló hálózat kiépítésére került sor, amelyet 1998-ban további két állomás (Zsadány és Varbóc) telepítése követett. Végül 1998 szeptemberében a mérôrendszert a DIMENSION cég legújabb fejlesztésû, teljesen digitális jelfeldolgozással mûködô rendszerével cserélték le és a villámok villamos jellemzôinek mérésére is alkalmas érzékelôkkel egészítették ki. Az érzékelôk telepítési helyeivel szemben támasztott szigorú követelmények, mint a horizontkorlátozás, kis háttérzajú spektrum, a folyamatosan rendelkezésre álló kommunikációs vonalak, energiaellátás stb. miatt az érzékelôk antennáit a WESTEL Rádiótelefon Kft magas kommunikációs tornyaira szerelték fel. A jelenlegi megfigyelési terület mintegy km 2, azaz az ország területén túl a szomszédos országok területének egy részét is lefedi. Magyarország területén a rendszer a villámlás helyét 1-2 km pontossággal észleli, a villámok detektálásának valószínûsége pedig 98% felett van. A megfigyelt terület széle felé haladva mind a helymeghatározás pontossága, mind pedig a detektálás valószínûsége romlik. A detektáló állomások elhelyezkedése az 1. ábrán látható a megfigyelési terület határával együtt, amely a detektálási paraméterek beállításától függôen változhat. A SAFIR-rendszer a villám helyének megállapítását interferometriás irányméréssel valósítja meg, amely néhány km pontosságú helymeghatározást tesz lehetôvé. Az irány meghatározása a szenzoregységhez tartozó, egymáshoz közel lévô négy, vagy nyolc dipólantennára beérkezô 1. ábra A megfigyelt terület határa és a detektáló állomások helye SZONDA SÁNDOR elektromágneses hullámok közötti fáziseltolódáson alapul. Az alkalmazott antennák számától függ a pontosság. A hazai detektáló állomásokon öt-öt dipólantenna van felszerelve. A töltések mozgásának dinamikája és ezáltal a keltett sugárzás spektruma jelentôsen különbözik akkor, ha a villámlás a felhôn belül történt, vagy, ha a talajt is elérte, ami módot ad a felhô felhô, ill. a felhô föld villámok megkülönböztetésére. A két különbözô villámra látható egy-egy szép példa az 1. és a 2. fotón. Az érzékelô rendszer nagy érzékenysége lehetôvé teszi a kis energiájú, felhôn belüli villámok regisztrálását is, ami néhányszor 10 perces idôelônyt tud biztosítani az elsô, földet is elérô villámok megjelenéséig. A SAFIR-rendszer egyik elônyös tulajdonsága éppen az, hogy nemcsak a föld, hanem a felhôvillámokat is képes detektálni, amely segíti az elôjelzést. Fentiek szemléltetésére a 2. ábrán az jén regisztrált felhô- és földvillámok számának 5 perces integrálási idôszakkal történô változása látható. Ennél a délutáni zivatarnál a földvillámok kb. 30 perccel késôbb kezdôdtek és kb. 45 perccel hamarabb fejezôdtek be, mint a felhôvillámok. A SAFIR-rendszerhez tartozik egy kisfrekvenciájú antenna is, amely alkalmas a villámlások jelalakjának és a keltett elektromos tér nagyságának detektálására. Ennek alapján a lokalizált villámlásról eldönthetô, hogy elérte-e a talajt, terjedési modellek segítségével pedig meghatározhatók a villám következô jellemzôi: u villámáram csúcsértéke (ka), u homlokidô és hátidô (ms), u meredekség (ka/ms), u töltés (As), u fajlagos energiatartalom (ka 2 s), u polaritás. A SAFIR érzékelôi a GPS rendszerre támaszkodva 100 ns pontosságú idôbeli szinkronizálással mûködnek és 100 ms-onként képesek egy-egy