A szabályozási energia piacáról. 2. rész

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szabályozási energia piacáról. 2. rész"

Átírás

1 168 elektrotechnika A szabályozási energia piacáról. 2. rész Dr. STRÓBL ALAJOS okl. gépészmérnök, erômû-energetikus szakmérnök Az 1. rész a 2004/5. számban jelent meg. A fejezet-, ábra-, táblázat- és irodalomszámozás folyamatos 5. A szabályozási energia piaca A 4. fejezetben említett, szabályozáshoz szükséges teljesítôképességeket, ill. energiákat a szabályozási zóna rendszerirányítója a piacon szerzi be. Ez egy új kapcsolat a rendszerirányító és a kereskedô között. A kereskedôk persze rendszerint itt erômûvekhez tartoznak gyakran leányvállalatként. A legtöbb helyen nálunk is az OTC-piacon szerzik be a szabályozáshoz szükséges energiát, de van olyan is, hogy az energiatôzsdén (Skandináviában). Idôszakosan kiírják a rendszerirányítók a szükséges beszerzéseikhez az igényeiket, majd a beérkezô ajánlatok alapján döntenek. Célszerû egy mûködô szabályozási energiapiacot, például a németet bemutatni, mielôtt a sajnos inkább csak papíron létezô magyar piacra kitérnék. Erre azért is szükség van, mert a német szabályozási energiapiac is a politikai viták össztûzében alakul. A német szabályozási energiapiac Mivel eddig a német rendszerirányítónak módja volt arra, hogy igénybe vegye az anyavállalatához tartozó erômûtársaságok kínálatát mint egyedüli ajánlatot a szabályozási energiára, a szabályozás piaca meglehetôsen zárt volt monopólium. Ezt az átláthatatlan piaci szerkezetet a vállalatok ki is tudták használni saját érdekeik szerint, és ez ellenôrizhetetlen elszámolásokhoz vezetett. A szövetségi kartellhivatal (versenyhivatal) ezért felhívta a nagyobb társaságokat arra, hogy fokozatosan nyissák meg a szabályozási energia piacát, tegyék átláthatóvá mûködését. Ezt 2001-ben a két legnagyobb (RWE és E.ON) meg is tette, majd 2002-ben a másik kettô (EnBW, Vattenfall Europe) is. Kialakult egy számítógépre a világhálóra (internetre) alapozott szabályozási energiapiac mind a primer és szekunder szabályozáshoz, mind a perces tartalékhoz hat hónapra elôre való ajánlati kiírással (ebben hasonlítva a magyar rendszerhez), de meghatározott kereskedelmi folyamattal, amely hét lépésre bontható fel (5. ábra). Megkülönböztetésektôl mentes és átlátható kiírásos rendszer lehet így a szabályozási energiapiac alapja. 1. Elôminôsítés: Az elôminôsítés keretében az ajánlattevô bizonyítja, hogy meg tud felelni a követelményeknek. Sajnos a piacon a minôsített ajánlattevôk száma viszonylag kicsi 5. ábra. A szabályozási energiapiac német kereskedelmi folyamata [5] (az E.ON például 5-5 ajánlattevôvel számolhat a primer és szekunder tartaléknál, héttel a perces tartaléknál; az RWE valamivel többel), ezért a kartellhivatal szigorúan ellenôrzi a minôsítést, hogy ne legyenek túl nagyok az árak. 2. Keretszerzôdés: Eredményes elôminôsítés után a rendszerirányító keretszerzôdést köt az ajánlattevôvel, amelyben rögzítik a mûszaki, adminisztratív, kereskedelmi és egyéb feltételeket a szabályozási energia rendelkezésre állásáról. 3. Ajánlati kiírás: Az egyes tartaléktípusokra külön kiírást készítenek. A teljesítményeket a rendszerirányító szabja meg. Az árképzés tekintetében fontos, hogy a kívánt teljesítményeket a merev szabályok szabják meg, ezért az ár itt nem rugalmas; ugyanakkor a kívánt energiát csak annak igénybevétele után lehet tökéletesen meghatározni. Ez a rugalmatlan teljesítményigény és az elôre ismeretlen energiaigény jellemzôje a szabályozási energiapiacnak (különbözik például a tôzsdei energiapiactól). Az igénybevételi idôtartam is nagyon eltérô (a primer és szekunder tartalékra a féléves idôszakot az RWE és az EnBW februárban és augusztusban írja ki, az E.ON viszont júniusban és decemberben). A perces tartalékot naponta írják ki (az RWE öt, a többi két igénybevételi idôszakra). Ilyen feltételek mellett az árak nehezen hasonlíthatók össze. 4. Ajánlatok beérkezése: Az ajánlatokat a kereskedôk minden feltétel betartása mellett a saját nyereségmaximumuk alapján állítják össze. A perces tartalékokra vonatkozó napi ajánlatoknak az E.ON-nál 10 óráig, az EnBW-nél 12:30-ig, az RWEnél 14 óráig kell beérkeznie (az energiatôzsdén, az EEX 14 -en a következô napra 12-ig érkeznek ajánlatok mennyiségrôl és árról, és a zárás 13 órakor van, ezért csak az RWE piacán ajánlatot tevôk ismerik az azonnali tôzsdei árakat). 5. Ajánlat kiválasztása: Az ajánlatokat a rendszerirányító a legkisebb költsége alapján választja ki, és a döntést megfelelô formában a piaci résztvevôkkel közli. A nyilvánosságra hozás gyakorlata még nem alakult pontosan ki (ezért az erôs kereskedôk több részajánlattal versenyelônyhöz jutnak azokkal szemben, akik viszonylag kis szabad szabályozási teljesítôképességgel tudnak csak indulni a versenyben). 6. Szabályozási energia igénybevétele: Akiválasztott ajánlattevôktôl sorrend a legkisebb növekmény energiaár szerint veszik igénybe a szabályozási energiát: elôbb a legkisebb energiaáron, majd a növekvô árak szerint egészen addig, amennyi energiára szükség van. 7. Elszámolás: A jelenlegi szabályozási energiapiacon az utolsó lépés az elszámolás és a fizetés. Kifizetik a lekötött teljesítôképességek díjait, és a szekunder és perces tartalékok piacán az energiadíjat is kifizetik. A szabályozási teljesítmény és energia költségaránya a rendszerirányítónál most átlagban kb. 70/30%. A legnagyobb energiadíj 2003 elején az E.ON-nál elérte a 60 eurócent/kwh-t (kb. 160 Ft/kWh-t), az RWE-nél a 90 eurócent/kwh-t (kb. 240 Ft/kWh), míg a 14 EEX = European Energy Exchange

2 elektrotechnika 169 minimális energiadíj eurócent/kwh (kb Ft/kWh) között mozgott. A legdrágább felhasznált kínálat (határkínálat) határozza meg az elszámolandó árat. A pozitív perces tartalék napi átlagos teljesítménydíja a 2003 tavaszán az EnBW-nél elérte a 360 euró/mw-ot (kb Ft/MW-ot), az RWE-nél az 500 euró/mw-ot (kb Ft/MW-ot). A negatív perces tartalék ára ezeknek 10-15%-a körül volt [5]. Tekintettel arra, hogy a számok erôsen változnak az idôvel, ezért nézzük meg külön (3. táblázat) egy német rendszerirányító 2003 decemberében érvényes árait. Itt jól lehet látni a versenyeztetés után kialakult árakat: a primer szabályozás teljesítménydíját; a pozitív és negatív szekunder teljesítmény átlagárát és az energiadíj változási tartományát; egy jellegzetes decemberi napra a pozitív és negatív perces tartalék átlagos teljesítménydíját, minimális és maximális energiadíját. 3. táblázat. Az E.ON Netz GmbH szabályozási energiapiacának kialakult árai (2003. december) Primer Szekunder Perces* pozitív negatív pozitív negatív Teljesítménydíj félévi: euró/kw 63,94 36,97 8,90 napi: euró/mw 158,82 14,41 Min. energiadíj, eurócent/kwh 6,1 0 11,0 0 Max. energiadíj, eurócent/kwh 8,9 0,6 120,0 0 Újdonságok a Rapastól hirdetés helye * itt december 10-én Forrás: Ez a német szabályozási energiapiac persze nem tökéletes, mint minden piac, ezért erôsen bírálják, amire ki fogok térni. Az energiakereskedelem egyébként sem egyszerû dolog, amint azt a németek jelzik ( Kopflosigkeit hat in unserem Business nichts verloren [6]). A magyar szabályozási energiapiac = tartalékpiac Amagyar szabályozási energiapiac mûködését a Kereskedelmi Szabályzat (KSz) írja le, és a MAVIR Rt. honlapján ( mindig megtekinthetô. A KSz harmadik fejezetének negyedik része foglalkozik a témánkkal. A fejezetrész címe, a Kiegyenlítô szabályozás jelzi, hogy még nem vagyunk tökéletesek. Ez a kiegyenlítô szabályozás egyéb másik három szolgáltatással együtt a MAVIR rendszerszintû szolgáltatásaihoz tartozik. E fejezetrész négy alfejezete négy szabályozást 15 említ, és mind a négy szabályozásnak van tartalékpiaca. Ez is érzékelteti e témában az egyedi adottságaink miatt szükségesnek látszó felfogásunkat. E négy szabályozás: 1. primer szabályozás (és ennek tartalékpiaca); 2. szekunder szabályozás (és ennek tartalékpiaca); 3. perces szabályozás (és ennek tartalékpiaca); 4. órás szabályozás (és ennek tartalékpiaca). Úgy tûnik tehát, hogy négy külön szabályozás van, és az ehhez szükséges tartalékokat kell adni és venni. Úgy is fel lehet fogni a dolgot, ha + és tartalékok vannak áruként az átlátható, megkülönböztetésektôl mentes piacon. Van ún. tartalékpiac-termék a négy tartalékjelleg, a naptípus, a napszak, a mûszaki és pénzügyi paraméterek szerint. Van külön üzemzavari tartalék is, de ez nem tartozik a kiegyenlítô szabályozásokhoz, azok tartalékpiacaihoz, de a rend- 15 Korábban a hazai villamosenergia-ágazatban itt három szabályozást határoztak meg (primer, szekunder és tercier), az UCTE és a német DVG csak kettôt említ (primer és szekunder). Most négyre emelkedett a szabályozások száma a frekvencia szabályozásában (a feszültség szabályozásáról itt nincs szó, a KSzben igen)

3 170 elektrotechnika szerszintû szolgáltatásokhoz igen. A rendszerirányító megkeresésére az ilyen tartalékkal rendelkezô piaci szereplô köteles szerzôdést kötni a MAVIR-ral. A rendszerirányító pedig megkeresi az ilyen tartalékkal rendelkezô szereplôket (pl. azokat, akiknek van nyílt ciklusú gázturbinájuk). A szerzôdéskötés alapján parancsra ezek a tartalékok aktiválódnak, és ezért a MAVIR fizet. De ez nem tartalékpiac, nem tartozik a szabályozáshoz 16. Külön kellene tehát foglalkoznom magával a tartalékkal mint fogalommal, de nem teszem, mert vannak érdekesebb részletek is, és itt elsôsorban az említett szabályozásra térek ki. A szabályozások tartalékpiacain ajánlatot lehet tenni le és fel irányban. Be lehet vetni a tartalékot, vagy ki lehet vonni onnan tartalékként egy termékcsoportot. Ajánlatot tesznek bevetésre és kivonásra, az irányító pedig ezek közül a legjobbakat figyelembe véve szabályoz. A versenytárgyaláson kiválasztott résztvevôknek a tartalékpiacon a bejelentés napján 14:00-ig lehet ajánlatot tenni. A kiválasztás két órán belül lezajlik, és további fél órán belül visszaigazolják az elfogadást. A tartalékbeszerzés sorrendje megegyezik a fenti négy jelzettel (primertôl az órásig). AMAVIR is félévente írta ki korábban a szükséges szabályozási energiaigényét, annak beszerzési feltételeit, együtt a többi, rendszerirányításhoz szükséges beszerzésekkel. Minden fél évben júniusban és decemberben megjelent a versenytárgyalási dokumentáció a honlapon, és várták az ajánlatokat. A szolgáltatások július, ill. január elsején kezdôdtek. A dolog nem nagyon vált be, így a helyzet megváltozott. Ma már a tartalékpiacon az ajánlatokat naponta választják ki. A primer és szekunder szabályozás tartalékaira, továbbá a perces és órás tartalékokra rendelkezésre állási díjat fizet a MAVIR a tényleges rendelkezésre állás idejére. Ez a teljesítménydíj csak a felszabályozásra vonatkozik (a leszabályozásra 0 Ft/MW a díj). Energiadíjat csak a szekunder szabályozás, a perces és órás tartalékok igénybevétele esetén fizetnek, a primer szabályozás igénybevételére nem. Az ajánlattevôk megadják ajánlatonként a rendelkezésre állási díjakat, a felajánlott teljesítôképességeket a szekunder szabályozásnál, a perces és órás tartaléknál külön a fel- és leszabályozásra az egyéb feltételeik (pl. üzembiztonsági szempontjaik) mellett. Megjelölnek például a primer szabályozáshoz egy gépegységet szimmetrikus vagy aszimmetrikus karakterisztikával. A szekunder szabályozásnál már gépegység-szintû vagy gépcsoport-szintû ajánlatot is tehetnek megengedhetô terhelésváltoztatási sebességek (MW/min) megadásával (adott esetben gyors vagy lassú változtatási lehetôségekkel). Van tehát blokki és csoportszabályozás, sôt, még bruttó, nettó szabályozás is a magyar rendszerben. Nem egyszerû a dolog. Sôt, a rendszerirányító minôsíti a parancskövetést (van követô, van részben követô és van nem követô szekunderszabályozási tartalék). Ezért aztán van a rendelkezésre állási díj mellett még ún. parancskövetési díj is (de csak a követô és részben követô piaci szereplôk részére). Az ajánlatok alapján kiválasztják az ajánlattevôket, megfelelôen sorba állítva ôket a kívánt mennyiség (teljesítôképesség) eléréséig. Kisebb mennyiségekkel is lehet ajánlatot tenni, de a minimum korlátozott (pl. primer szabályozásnál min. 3 MW, szekunder szabályozásra min. 10 MW, perces tartalékra min. 5 MW, órás tartalékra min. 30 MW). Eredményhirdetés után a sikeres pályázókkal megkötik a féléves szerzôdést. Igénybevételükrôl pedig a bevetés elôtti napon döntenek. 16 Lényegében ez pozitív perces tartaléknak is tekinthetô, csak a beszerzése eltérô. Elég bonyolultnak látszik tehát a magyar szabályozási energiapiac. Mindez abból ered, hogy nem alakult még ki a mérlegkörös rendszer jó gyakorlata. Talán az adottságaink sem felelnek meg a legjobban ennek a modellnek. Mégis megpróbáljuk használni. Sajnos azonban az alapfogalmak sem tiszták még eléggé, ezért a rendszerirányító még a versenytárgyalási dokumentumokban is kénytelen visszatérni a más jogszabályokban már rögzített vagy rögzítésre szoruló fogalmakra. Ilyen például a szekunder szabályozás, amelyet érdemes részletesebben körüljárni. A szekunder szabályozás zárt hurkú, wattos szabályozás. A rendelkezésre állásának ideje alatt az ilyen szabályozásban részt vevô erômûvet a MAVIR folyamatosan szabályozza az érvényes menetrendhez képest fel vagy le. Kérdés, mi az érvényes menetrend? Nem más, mint a rendszerirányító parancsára módosított alapmenetrend. Kérdés, mi az alapmenetrend? Az alapmenetrend egy erômûnek (blokkonkénti bontásban) a mérlegkörfelelôssel kötött szerzôdés szerint következô napra rögzített, negyedórás idôszakonkénti teljesítménybeállítása. Ezt módosítja a MAVIR parancsa. A parancskövetésnél vannak késleltetések, hibasávok, jelzések (6. ábra). Minden elszámolási idôszakaszban (15 percben) a parancskövetések teljesülése igazolható. Amennyiben egy beállított késleltetési idô (T 1 ) után a parancskövetés egyenesét (görbéjét) adott tûrési sávon belül jól követik, akkor nincs baj. De a sávot elhagyva, egy meghatározott idô (T 2 ) után jelzést kap a piaci szereplô, hogy bizonyos idô (T 3 ) elteltén belül térjen vissza a tûrési sávba, mert különben a szabályzásból kizárják. A tûrési sáv nagyságát és a három idôt a szerzôdésekben rögzítik. Az ilyen ábrákból is kitûnik, hogy itt másról lehet szó, mint a korábban említett szabályozásokról, itt egyszerûen menetrendkövetést valósítanak meg a rendszerirányító parancsára. Lehet, hogy ez a jó. Ha nem mûködik jól mondjuk mérlegkörrel, minden mérlegkörben sok erômûvel a modell, és csak az MVM a meghatározó kereskedô, akkor valóban egy nagy mérlegkör menetrendjét kell követni, és a menetrendkövetésre a rendszerirányító ad blokkonként parancsot, ha a szabályozási energia piacán is csak az MVM jelentkezik mint kereskedô (közüzemi nagykereskedô a szabályozásra alkalmas erômûvekkel, azokkal kötött szerzôdéseivel). Ekkor azonban gyakorlatilag visszatértünk a régi modellre, a teherelosztásra az MVM igényei szerint. [7] Ugyanakkor a feljogosított fogyasztók már külön mérlegkörökben vannak. Nézzük tovább a szekunder szabályozás szerzôdését, elôkészítését, lebonyolítását és elszámolását (7. ábra) hazánkban a legújabb gyakorlat szerint! A fél évre elôre megkötött szerzô- 6. ábra. Parancskövetés a szekunder szabályozásnál [7]

4 elektrotechnika ábra. A szekunder szabályozás elszámolása [7] désben az ajánlattevô piaci szereplô adatokat ad meg, például a gépegységére megengedhetô teljesítményváltoztatási sebesség legnagyobb értékét mindkét irányban (lefelé gôzturbinákkal, gôzkazánokkal lassabban lehet általában menni, mert a belsô falon jelentkezô hôfeszültség ekkor összeadódik a belsô nyomásból eredô feszültséggel). Aztán mindkét változtatási irányban rögzíti a szerzôdés a lekötött teljesítôképességeket (MW), és a fajlagos díjakat mind a parancskövetésre (Ft/kWh), mind a rendelkezésre állásra (Ft/MW). A következô munkanapokra és az azt megelôzô ünnepnapokra aztán rögzíthetô az alapmenetrend, megadható a tervezett rendelkezésre állási idô várható értéke mindkét irányban, végül pedig az is, hogy a szerzôdésben lekötött villamos teljesítôképesség valóban igénybe vehetô-e a következô napon (napokban). Mivel az alapmenetrend a szóban forgó erômû (termelôegység) piaci kereskedôkkel mérlegkörfelelôsökkel kötött szerzôdésére vonatkozik, ezért pontosan kell tudni, hogy az erômûtôl mit vár el a kereskedô, mit ismer a rendszerirányító. A szabályozási zónában azonban a szekunder szabályozás feladata az, hogy az összes (most 19-20, késôbb 40-50) mérlegkör együttes, eredô menetrendeltérését kiszabályozza. A szabályozás tehát nem egy alapmenetrendet érint, hanem az összest. Egy erômû több egységére lehet kötni tartalékbeszerzési szerzôdést úgy, hogy ezeket az egységeket a rendszerirányító szabályozza, és nem a mérlegkörfelelôs vezérli. Amikor azonban maga a mérlegkörfelelôs kínál fel szekunder tartalékot, akkor egyúttal lemond beállítási jogáról is. A következô napon aztán már van érvényes menetrend, mérésekkel igazolt parancskövetési fegyelem, tényleges rendelkezésre állási óra, és minden tökéletesen mûködik ahhoz, hogy a következô napokban elszámolhatók legyenek a díjak együtt a mérlegkörelszámolásokkal [7]. 6. Gondok a szabályozási energiapiacon Miután részletesen megismertünk egy jól és egy megfelelôen mûködô szabályozási energiapiacot, ki kell térni arra, hogy milyen kritikák érik ezeket. Nálunk még nem nagyon foglalkozik a politika az energiapolitika sem ezzel a piaccal, de a németeknél már igen, ezért ezt a fejezetet is ketté kell osztanunk. Politikai viták a német szabályozási energiapiacon A drága szabályozási energiaköltségek természetesen szálkát jelentenek a politikusok szemében. A rendszerirányítók szerint ennek az oka az, hogy nem eléggé ösztönzik a mérlegköröket (a kereskedôket) arra, hogy pontos terhelési elôrejelzést készítsenek. Lényeges hatása van a kartellhivatal azon igyekezetének, hogy támogassa a kistermelôket, akiknek aránytalanul nagy szüksége van a szabályozási energiára. Akkor lesznek hatástalanok a pontatlan elôrejelzések és a határozatokon alapuló (arbitrázs) üzletek a szabályozási energiára, ha a szabályozási energia igénybevételekor kellô megterhelést (pönálékat) használnak. A mérlegkörfelelôsök magatartása ebben a tekintetben 2003 eleje óta megmerevedett. Ha semmi sem változik, akkor a jövôben a szabályozási energia árának emelkednie kell, mert a nagykereskedelmi piacon jelentôs villamosenergia-mennyiségeknek erre a piacra vitele vonzóbb lesz és fôleg kevésbé kockázatos a hagyományos piacokhoz képest. A rendszerirányítók szerint feltétlenül szükség van arra, hogy a mérlegkörök betáplálási és elvételi energiáinak árai közötti távolságot megnöveljék. Az árakat lehetôleg a tôzsdén kialakultakhoz kell igazítani. További intézkedéseket a rendszerirányítók ésszerûtlennek tartanak, mert minden alapelv-változtatás az ellátás biztonságra kockázatos lenne. A mûszaki alapkövetelmények összehangolásával minden ajánlattevô minden szabályozási zónában piacra viheti a szabályozási energiáját, és a piacát szabadon választhatja ki. Nagyobb szabályozási zónáknál a piac kibôvítése nem várható. A szabályozási energiabeszerzés növekvô internacionalizálásának az ajánlattevôk szempontjából csak akkor van értelme, ha adott az ún. reciprocitás. Ez azt jelenti, hogy a német kereskedôk szabályozási energiájukat külföldi szabályozási zónákban ugyanolyan feltételek mellett kínálhatják, mint otthon. Viták vannak a legkisebb felajánlható mennyiség csökkentése körül. Fizikai okokból ez nem ésszerû. A rendszerirányítók ezt a mennyiséget úgy határozzák meg, hogy az a legkisebb, üzemvitelileg megfelelô, lehívható mennyiségnek feleljen meg. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a kiserômûvek egységeinek általában sokkal rosszabb a megbízhatósága. Németországban nagyon sok a szélerômû a politikai támogatás miatt. A rendszerirányítóknak viszont az lenne a érdeke, hogy minél kevesebb szélerômûvel kelljen számolniuk. Különösen két rendszerirányítót (E.ON Netz és Vattenfall Europe Transmission) érint érzékenyen a szélerômûvek nagy részaránya a szabályozási zónájukban. Tanulmány mutatta ki, hogy az ún. helyettesítési igénynél a folyami vízerômûveket 42%-kal, a szélerômûveket 14%-kal (naperômûveket 4,5%-kal) lehet csak számításba venni. Egy 100 MW-os szélerômûparknál például csak 14 MW igénybe vehetô teljesítôképességgel lehet számolni kedvezô körülmények között (tengerpartra épített erômûveknél). Nagy tehát a kiszabályozási igény. Ilyen körülmények között természetes, hogy nagy az áringadozás a naponta kiírt perces tartalék piacán. A négy német rendszerirányítónak több mint 3000 MW perces tartalékra van szüksége. A primer szabályozásnál (összesen kb. 700 MW igény) és a szekunder szabályozásnál (összesen kb MW igény) lényegesen tompítottabb az ármozgás, hiszen itt a négy rendszerirányító sokkal hosszabb idôre foglalja le a beszerzéseit [8]. A német hálózat és ellátási rendszer megbízhatóságát mutatja: annak a valószínûsége, hogy a tervezett szekunder vagy perces tartalék egy szabályozási zónában nem áll rendelkezésre eddig legfeljebb csak 0,001 (ez évente 10 órás hiányt jelent) [4]. Az alakuló piac Magyarországon Kicsit más a helyzet hazánkban. Elôfordult, hogy a 2003 eleje óta félévente kiírt versenytárgyalási felhívásra nem jöttek megfelelô ajánlatok. Miért is jöttek volna, hiszen a verseny még alakulóban volt magán az energiapiacon is? Nem egyszerû az

5 172 elektrotechnika átállás az egyik törvényrôl a másikra úgy, hogy mindenki elsôsorban a fogyasztó jól járjon. Nagyon meghatározó még az MVM hosszú távú szerzôdéses állománya a termelôkkel. Egy nagykereskedô uralhatja a piacot akkor is (idén júliustól), ha a háztartási fogyasztókon kívül mindenki ki akar lépni a piacra. A szabályozási energia piacán, a tartalékpiacokon is az MVM lehet a meghatározó. A vele kötött kétoldalú vagy a többekkel kiegészített többoldalú szerzôdések helyettesíthetik a valódi piacot a szabályozási energiánál is. Egyszerûen azért, mert az MVM érdekkörébe tartozó erômûvek, gépegységek képesek csak a szabályozási igényeket kielégíteni. Bár még nincsenek megbízható adatok a nyitott piac elsô évére, durva tájékoztatás adható az olvasók részére a forrásokról és a felhasználásokról (4. táblázat) nettó értékekkel (hiszen itt kereskedésrôl van szó). Itt megjelenítettem az ún. üzembiztonsági tartalékokat is, mert a három eredetileg szekunder tartalékként, ill. csúcserômûként épített gázturbina szerintem ebbe a csoportba sorolható. Pozitív perces vagy órás tartalékok is lehetnének persze, de leszabályozási parancskor nagy gondban lennének a tapasztalt kis kihasználásuk miatt. 4. táblázat. Források és felhasználások 2003-ban hazánkban (közelítô, kerekített számok) Közüzem Szabad- Saját Gáz- Összesen (MVM) piac termelés turbinák Források, MW Erômûvekkel Importból Összes forrás Felhasználások, GWh Erômûvekbôl Importból Összes felhasználás Források kihasználása, h Erômûvek Import Összes forrás A forrásokat szemlélve megállapítható, hogy a rendszerszintû szabályozáshoz elvben rendelkezésre álló forrásból, az erômûvek villamos teljesítôképességébôl a közüzemi nagykereskedô érdekkörébe tartozik kb %. Nehéz elképzelni tehát, hogy a jelentôs tartalékigényt (primer 50 MW, szekunder és perces MW nem is szólva az órás 500 MW-ról) máshonnan ki lehessen elégíteni. Az állam tulajdonában lévô egyik cég, a független rendszerirányító tehát az állam tulajdonában lévô másik cégnek ír ki versenyfelhívást. Bár a számok a 4. táblázatban csak elôzetes, igen durva tájékoztatást adnak, azonban jól látszik a források kihasználása. Apiacra kilépett nagyfogyasztók elsôsorban az olcsó import reményében mondták fel közüzemi szerzôdéseiket. Bár nem csatlakoztak, a piac terjedését éppen ez az import korlátozta. Az évi átlagos szabadpiaci felhasználás tehát alig haladta meg a 11%-ot, hiszen csak késve és fokozatosan nyílt a piac havi átlagban az év végére még a 20%-ot sem közelítve meg. A szabadpiaci forrásoknál a 200 MW inkább optimista becslés, hiszen tavaly csak egy nagyerômû volt a versenypiacon. A nagyfogyasztók a nagy kihasználás miatt is elônyben vannak: tudnak olcsó zsinór energiát vásárolni, és mérlegkörfelelôsük ki tudja használni a viszonylag olcsón vásárolható kiegyenlítési energiát is nem sokat törôdve a saját kiegyenlítéssel. A számokból jól látszik a magyar szabályozási energiapiac korlátozottsága. Fizikai adottságok alapján is természetes az MVM-szerzôdések túlsúlya ezen az átlátható, megkülönböztetésektôl mentes piacon. Gyakorlatilag ugyanis a tíz, gáz- és olajtüzelésû, egyenként 215 MW névleges teljesítôképességû termelôegységgel lehet hazánkban jól szabályozni. Ezt teszi a MAVIR is. Ezen egységek terhelése % között folyamatosan beállítható, és nem csodálható, ha ezek évi kihasználása h/a között van egy normál évben (paksi blokkhiánynál a kihasználás nagyobb). Ezek a éves blokkok teljesítik is a feladatukat: forgó tartalékot adnak a primer és a szekunder szabályozáshoz. Néha nem eleget, mert a tízbôl csak néhány üzemelhet. Ekkor a többi fosszilis tüzelésû egységet is be kell vonni a szabályozásba, és gyakran éppen a szabályozhatóság érdekében vissza kell terhelni egy-egy atomerômûegységet is. A gáztüzelésû kombinált ciklusú, gôz- és gázturbinás egységek csak % között terhelhetôk, de jobb hatásfokuk miatt a nagyobb kihasználásuk gazdaságosabb. Sajnos a közüzemi mérlegkör kiegyenlítését nehezíti a sok kötelezô átvétel (kapcsolt termelések, megújuló forrásokra épített erômûvek) is. A hazai adottságok tehát erôsen hatnak egy jól mûködô piac kialakulására. Nagy szükség lenne jól szabályozható, korszerû termelôegységekre. Nagyon kedvezô lenne például egy legalább 300 MW-os szivattyús tárolós erômû, hiszen akkor a plusz és mínusz tartalék gyorsan bevethetô lenne. Remélhetô, hogy az EU-ban a többi, villamosenergia-ágazatot érintô piac mellett kialakul egy jó piaci környezet a szabályozási energiára is. Idôvel Irodalom [1] Staschus, K.: Die Bedeutung der Hauptschaltleitung Brauweiler für den liberalisierten Markt in Deuschland und Europa. = Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 53. k. 11. sz Special, p [2] Márai Sándor: Föld, Föld! = Helikon kiadó, p [3] VDN-Jahresbericht, [4] Fakten und Begriffserläuterungen zum Thema Regelenergie. = Energie-wirtschaftliche Tagesfragen, 53. k. 12. sz p [5] Swider, D.J., Weber, Ch.: Ausgestaltung des deutschen Regelenergiemarktes. = Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 53. k. 7. sz p [6] Weltenergiereport 2003 RWE [7] Rendszerszintû tartalékok beszerzése versenytárgyalási dokumentáció, MAVIR, november 21. [8] Reglerenergiemärkte in der politischen Diskussion = Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 53. k. 12. sz p SZERZÔ Dr. Stróbl Alajos (64) okl. gépészmérnök, erômû-energetikus szakmérnök, egyetemi doktor mûszaki mechanikából. Mintegy három évtizeden át az ERÔTERV-ben, közben öt évet Németországban foglalkozott távlati tervezéssel, szoftverfejlesztéssel. Egy évtizedig az MVM Rt.-ben stratégiákat alakított ki, majd erômû-létesítési tervek összeállításán dolgozott. Jelenleg a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (MAVIR) osztályvezetôje, és továbbra is közép- és hosszú távú rendszerfejlesztési terveket dolgoz ki. A Magyar Energetika c. folyóirat felelôs szerkesztôje. Több civil szakmai szervezet tagja, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnökhelyettese. Elérhetôség: Szakmai lektor: Dr. Kádár Péter

A szabályozási és kiegyenlítési villamos energia piaca Európában

A szabályozási és kiegyenlítési villamos energia piaca Európában ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.5 1.3 A szabályozási és kiegyenlítési villamos energia piaca Európában Tárgyszavak: villamosenergia-ellátás; szabályozás; kiegyenlítés; elszámolás;

Részletesebben

AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL

AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL n A 2001. ÉVI CX. TÖRVÉNY A VILLAMOS ENERGIÁRÓL (TOVÁBBIAKBAN VET) ELSÔ MONDATA SZE- RINT AZ ORSZÁGGYÛLÉS A FOGYASZTÓK BIZTONSÁGOS, MEGFELELÔ MINÔSÉGÛ

Részletesebben

A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER SZABÁLYOZÁSA

A VILLAMOSENERGIA-RENDSZER SZABÁLYOZÁSA A VILLAMOSENERIARENDSZER SZABÁLYOZÁSA Tanulmány A villamosenergiarendszer fizikai és jogi szabályozása összefügg. Az előbbi ritkán, az utóbbi gyakran módosul. Az illesztés jósága azonban elengedhetetlen,

Részletesebben

Barnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen

Barnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.5 2.1 Barnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen Tárgyszavak: barnaszén; erőmű; emissziók; versenyképesség. 2001 februárjában

Részletesebben

Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak

Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak 5 Piacnyitás, verseny, befagyott költségek, fogyasztói árak A kormány jóváhagyta a Villamos Energia Törvény (VET) tervezetét, amelyet a Parlament várhatóan ez év elsô félévében elfogad. Ütemterv készült

Részletesebben

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 2002 K Ö R N Y E Z E T I J E L E N T É S MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. TARTALOM Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek

Részletesebben

Fenntarthatósági Jelentés

Fenntarthatósági Jelentés 2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

az energiapiacokról 2011. I. SZÁM

az energiapiacokról 2011. I. SZÁM az energiapiacokról 211. I. SZÁM A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) célja az üzleti és környezeti szempontból is fenntartható energiapiacok kialakításához való szakértői hozzájárulás. Széles

Részletesebben

ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN

ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN n A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÔDÉSE UTÁN A SZÖRNYÛ PUSZTULÁS ÉS MEGOSZTOTTSÁG FELSZÁ- MOLÁSA ÉRDEKÉBEN A KONTINENS LEGJOBBJAI ÖSSZEFOGTAK A KÖZÖS JÖVÔ ÉRDEKÉBEN, LÉTRE-

Részletesebben

az energiapiacokról 2009 III. NEGYEDÉV

az energiapiacokról 2009 III. NEGYEDÉV Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont az energiapiacokról 29 III. NEGYEDÉV TARTALOM BEVEZETŐ 1 ÁRAMPIACI FOLYAMATOK Nemzetközi ártrendek 2 Hazai helyzetkép 3 A jövő évi villamosenergia- 5 árak alakulása

Részletesebben

Tartalomjegyzék - 2 -

Tartalomjegyzék - 2 - ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ Nyrt. ÉVES JELENTÉS 2006 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS CÉGADATOK... 5 1.1. TÁRSASÁG BEMUTATÁSA... 5 1.2. TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE... 6 2. ÉMÁSZ NYRT. RÉSZVÉNYSTRUKTÚRÁJA...

Részletesebben

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési

Részletesebben

A villamosenergia-rendszer Kereskedelmi Szabályzatának 5. számú módosítása

A villamosenergia-rendszer Kereskedelmi Szabályzatának 5. számú módosítása 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-531/2/04 ÜGYINTÉZŐ: Dr. Grabner Péter, Bakonyi Attila TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7785 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7770 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; grabnerp@eh.gov.hu;

Részletesebben

Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó

Részletesebben

ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É

Részletesebben

ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é

Részletesebben

Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó

Részletesebben

É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű

Részletesebben

ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű

Részletesebben

Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó

Részletesebben

É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú

Részletesebben

É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á

Részletesebben

ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű

Részletesebben

É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú

Részletesebben

Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö

Részletesebben

Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É

Részletesebben

Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő

Részletesebben

Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É

Részletesebben

Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é

Részletesebben

Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú

Részletesebben

ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö

Részletesebben

ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü

Részletesebben

ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő

Részletesebben

Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É

Részletesebben

ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É

Részletesebben

ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö

Részletesebben

É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű

Részletesebben

ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő

Részletesebben

Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É

Részletesebben

ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő

Részletesebben

Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó

Részletesebben

ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö

Részletesebben

Liberális energiakoncepciótlanság

Liberális energiakoncepciótlanság Liberális energiakoncepciótlanság A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon c. tanulmányának bírálata. Összefoglalás. A tanulmány

Részletesebben

A MAGYAR KIEGYENLÍTŐENERGIA-PIACI ÁRKÉPZÉSI RENDSZER VIZSGÁLATA

A MAGYAR KIEGYENLÍTŐENERGIA-PIACI ÁRKÉPZÉSI RENDSZER VIZSGÁLATA Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Kondor Máté András A MAGYAR KIEGYENLÍTŐENERGIA-PIACI ÁRKÉPZÉSI RENDSZER VIZSGÁLATA Tudományos

Részletesebben

A társadalom mint energia felhasználó célja:

A társadalom mint energia felhasználó célja: A társadalom viszonya az energiatermelőkhöz Dr. Botos Katalin PPKE egyetemi tanár A társadalom mint energia felhasználó célja: - Elegendő - Olcsó - Környezetkímélő energia Európa kettős szorításban, versenyképesség

Részletesebben

GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK

GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK Gerse Károly Villamosenergia-piacok Gerse Károly: Villamosenergia-piacok Első kiadás Szerzői jog Gerse Károly, 2014 Tartalomjegyzék Oldalszám Előszó 3 1. Villamosenergia-szolgáltatás

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

Elsô Áramtôzsde Nap konferencia

Elsô Áramtôzsde Nap konferencia 43 mot, míg a pozitívak között csak egyszer fordult elô 14-szeres villám. Amennyiben a többszörös villámokat egy villámnak tekintjük, a negatív polaritású villámok száma 164 439 helyett csak 89 250 db

Részletesebben

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA V. évfolyam 4. szám 2006. április 3. A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szerkesztõség 1055 Budapest, Honvéd u. 13 15. Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail: gazdasagikozlony@gkm.hu

Részletesebben

Miért összeegyeztethetetlenek a magyar hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások a közösségi vívmányokkal?

Miért összeegyeztethetetlenek a magyar hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások a közösségi vívmányokkal? Közgazdasági Szemle, LVIII. évf., 2011. július augusztus (653 665. o.) Sztankó Éva Miért összeegyeztethetetlenek a magyar hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások a közösségi vívmányokkal?

Részletesebben

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén 11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert

Részletesebben

A paksi beruházás aktuális helyzete

A paksi beruházás aktuális helyzete A paksi beruházás aktuális helyzete Prof. Dr. Aszódi Attila Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos Fenntartható Fejlődés Bizottság 2015. május 13., Budapest A hazai villamosenergia-fogyasztás

Részletesebben

ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü

Részletesebben

ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő

Részletesebben

ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú

Részletesebben

ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő

Részletesebben

NUKLEÁRIS ENERGIA: VELE VAGY NÉLKÜLE? Bajsz József MVM Paksi Atomerőmű Zrt.

NUKLEÁRIS ENERGIA: VELE VAGY NÉLKÜLE? Bajsz József MVM Paksi Atomerőmű Zrt. NUKLEÁRIS ENERGIA: VELE VAGY NÉLKÜLE? Bajsz József MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A pénzügyi-gazdasági válság jelentôsen mérsékelte az energiafelhasználást. Bekövetkezett az, amire a világháború óta nem volt

Részletesebben

ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon

Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon - 1- Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon A Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai Tagozata elnökségének véleménye a fenti című GKI tanulmánnyal

Részletesebben

Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó

Részletesebben

ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú

ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű

Részletesebben

A rendelet alkalmazási köre

A rendelet alkalmazási köre 44/2008. (XII. 31.) KHEM rendelet a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról A villamos energiáról szóló 2007.

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. Szolgáltató a berendezés által termelt villamos energia mennyiségéből biztosítja Megrendelő fűtőműve számára szükséges vételezést.

MEGÁLLAPODÁS. Szolgáltató a berendezés által termelt villamos energia mennyiségéből biztosítja Megrendelő fűtőműve számára szükséges vételezést. MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Váci Távhőszolgáltatási Kft. (2600 Vác, Zrínyi u. 9., cg.: 13-09-072931, képviseli: Rakonczai Róbert ügyvezető igazgató), mint Megrendelő és a Dalkia Energia Zrt.,

Részletesebben

Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű

Részletesebben

ĺ ľ É ĺ ö ľ ę ľ ĺ É Č ľ ł ĺ Ö Ö ö ö Ö Ü ĺ ľé ö ĺ ľ ö Í Ó Ó Ę Ú ľ ö ľ ö ĺ ł Í ĺ ĺĺ Ą ľ ĺĺłĺ Ą ö ĺ Ĺ Ü Íö Ü ĺ ö ł ö ű ö Ü ö Ü ö ń ĺ ö Ó Ą ą Í ń ö ö ű ö Ü ł Ö Ö ö Í ÓÜ Í Í Ö ĺ ń Í ĺ ł Ó Ü ö ö Ü ö Ú ĺ ö ű

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö

Részletesebben

ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á

Részletesebben

ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö

Részletesebben

ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í

Részletesebben

Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü

Részletesebben

Ű Ő É É Á É Ö Á É É Í É É ö ő Ö ő ö ü ó ő ű ő ű ű ő ú ó ü ő Ü ő ö ö ő ö ő ő ő ö ó ő ö ú ó ó ó ö ö ő ő ű ü ü ő ü ü ü ü ü ó ü ő ő ő ö ő ú ü ő ö ö ő ő ó ú ö ö ö ó ö ó Ü ő ő ö ő ó ó Ü ő ó ő ú ó ő ő ö ő

Részletesebben