A társadalom mint energia felhasználó célja:

Átírás

1 A társadalom viszonya az energiatermelőkhöz Dr. Botos Katalin PPKE egyetemi tanár A társadalom mint energia felhasználó célja: - Elegendő - Olcsó - Környezetkímélő energia

2 Európa kettős szorításban, versenyképesség olcsó árakat kíván a környezetkímélés szempontja ezzel ütközik. A környezetkímélő energia termelés általában drágább! Az Európába készülő Magyarország kettős gonddal küzd a kilencvenes évek közepén: - egyensúly hiány és tőke hiány. - versenyképesség és környezetkímélés. Ezért: dönt a második kormány a tömeges privatizációról, ezen belül az erőművek és az áramszolgáltatók privatizálásáról. I. Privatizáció liberalizáció állami támogatás ban az áramszolgáltató társaságok tulajdona a nagy európai villamos táraságok tulajdonába kerül, de csak a hosszútávú magánjogi szerződések (HTM) mellett hajlandóak befektetni. (RWE-EnBW, EdF stb.) MVM Rt döntések és szerződéskötések: a tulajdonos állam akarata szerint.

3 A magyar áramtermelés tulajdonviszonyai (forrás: Mérnökakadémiai előadás Pál László 2004.) TULAJDONOS GWh/év % MVM ,7 Tractabel ,3 AES ,9 RWE ,5 ATEL ,4 EDF 883 3,0 Croesus 513 1,8 Transelektro 200 0,7 E.ON 791 2,7 EMA Power 148 0,5 ÁPV Rt ,5 Összesen: 100 A liberalizált piac hazai modellje (forrás: Mérnökakadémiai előadás Pál László 2004.) Export-import MAVIR Kereskedők Feljogosított fogyasztók MVM Erőművek +import Közüzemi nagyker.+átvitel Közüzemi szolg. +elosztó Közüzemi fogyasztók Energia áramlás Szerződéses kapcsolat

4 A privatizáció oka Hivatalosan: elavult eszközök és technológiák kiváltásához, beruházáshoz szükséges források biztosítása. Valóságosan: az állam finanszírozási forrásokhoz juttatása. Ideológia: a privatizációra a liberalizáció előkészítése céljából van szükség. Nem! Mert az EU-szabályozás tulajdonforma-semleges. (A privatizáció helyett nem merült fel az állami tulajdonosi jog gyakorlásának alapvető reformja.) Hosszútávú megállapodásokkal kapcsolatos támogatások A Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága novemberében formális vizsgálatot indított e tárgyban. (A Magyar Állam az eljárás címzettje) Az eljárás tárgya: - Az átállási költségek támogatáskénti finanszírozási lehetősége - A HTM-ekben rögzített ár (árképlet) révén realizált állami támogatás Római Szerződés: az eljárás megindításával automatikusan felfüggeszti a nem létező állami támogatásokat. Mivel a HTM-eket érintő átállási költség-szabályozás kimaradt a Csatlakozási Szerződés mellékletéből, ezért nem létezőnek minősül. Mégis: az átállási költségek címén az MVM Zrt. részére folyósításra került állami támogatás 2006-ban: 14 milliárd Ft.

5 II. Állami támogatás a megújuló energia termelés köréből Zöldenergia használat ösztönzése: az EU másik fontos célja Romano Prodi véleménye a globális környezeti problémákra : Kettős haszon - Közelebb visz a tényleges megoldáshoz - Versenyelőnyt biztosít az elsőknek Európai Uniós adatok Megújuló energiát használók az EU-ban jelenleg 6% 2010-ig fel kell emelni 12%-ra (áramtermelésen belül 20 %-ra) között 2,5 milliárd Euró támogatás a tagországoknak a cél eléréséhez! októberi brit tanulmány (Review on the Economics of Climate change) szerint: klímaváltozás okozta költségek évente a globális GDP 5 %-át meghaladja Ezzel szemben a megelőzés, kárenyhítés költsége: kb. 1 %

6 Megújuló energiák részaránya az EU-ban és Magyarországon, % Alap állapot % Vállalás 2010-re % EU összes megújuló részaránya * 6 12 Magyarország összes megújuló részaránya ** 3,6 5-6 EU megújuló részarány a vill. energiában * Magyarország megújuló részarány a vill. energiában ** (Az EU csatlakozásról szóló 2004, évi XXX tv. II. mellékletének 12. pontja tartalmazza) 14,8 2,12 22,1 3,6 (2001/77/EK irányelv szerint) *EU bázisév: 2001; **Mo. bázisév: 2004 (forrás:kvm Rakics Róbert előadás, Szentes) Hazánk helyzete a megújuló energiaforrások tekintetében Magyarország földrajzi fekvése, természeti adottságai kedveznek az alternatív energiaforrások felhasználásának. A különféle megújuló energiaforrások (vízenergia, napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza) hasznosításának lehetőségei függnek: a forrás mennyiségétől, a forrás rendelkezésre állásának rendszerességétől és gyakoriságától, a tárolhatóság lehetőségeitől, a hasznosítás gazdaságossági feltételeitől.

7 Előzmények A megújuló energiaforrások hasznosításának növelése érdekében kormányzati szintű lépések történtek: július 27.-én a Kormány 2199/1999.(VIII.6.) határozatával elfogadta "A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje" előterjesztést, E kiemelt célok realizálása érdekében a Kormány kidolgoztatta a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyságnövelési stratégiát (1107/1999.(X.8.) Kormányhatározat) és a megvalósulást segítő 15 feladatcsoportból álló Cselekvési Programot. A jelenlegi helyzet Csatlakozási szerződés szerint: 2010-re bruttó villamos energia felhasználás 3,6 %-át megújuló energiaforrások adják 2005-re a vállalt mennyiséget nem csak elértük, de meg is haladtuk! Ez A VETeredménye! Fontos döntés: A VET 2005 szeptember 1-én hatályba lépett módosítása: - Megújuló fix termelői ár törvényi rögzítése, - garantált hosszútávú az erőmű működési engedélyével megegyező időtartamra szóló átvételi kötelezettség

8 Probléma - túlösztönzés a beruházásra, - a szabályozott körből kivéve a polgári jogi megállapodások biztosítják a befektetések megtérülését veszély, hogy az állami támogatás kimerülése esetén a befektetők perelni fogják a Magyar Államot - Veszélyeztetik a vill. en. rendszer szabályozhatóságát - Normatív jogi szabályozás hiányában a MEH-re hárul a villamos energia-rendszer szempontjából befogadható megújuló termelői kapacitások létesítésének engedélyezését/elutasítását ( a kiszámíthatóság, a transzparencia hiánya; lehetőség a diszkriminációra) - Az új szabályozás állami támogatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a Magyar Államnak a DG Competition előzetes jóváhagyását kellett volna kérnie ez nem történt meg. III. Villamos energia és energiaadó Energiaadó ( ökoadó ): a villamosenergia fogyasztók adója a fogyasztásuk után. Elvi célja: az energia piaci árhoz képest való mesterséges drágítása. Előzmények a csatlakozás előtt: január 1-jén bevezetésre kerül az energiaadó Célja elvileg: - Hatékonyabb energiafelhasználás - Környezetkímélőbb termelési módszerek - Externális környezeti károk hatásainak csökkentésére fordított kiadások mérséklése Valóságos célja: - a társasági adó 18%-ról 16 %-ra történő csökkentésének kompenzálása (Nincs a költségvetésben elkülönített fejezet az energiatakarékossági célok elősegítésére a kiadási oldalon. Lásd: útalap )

9 Európai Unióban 2004-től kötelező alkalmazni a minimális követelményeket (villamos energia adója 0,5 EUR/MWh) (nálunk ennek 43 %-kal meghaladó mértékű!!) Hiányzott az adómérték megállapítását megelőző hatásvizsgálat, illetőleg az okozott externális környezeti károk költségeinek számszerűsítése Hiányzik az energiaadó bevezetését követő további, a törvény peambulumában nevesített célok teljesülésére vonatkozó hazai szabályozás (Mire is fordítjuk a beszedett energiaadót?) Köszönöm a figyelmüket!