Tartalomjegyzék - 2 -

Átírás

1 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ Nyrt. ÉVES JELENTÉS 2006

2 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS CÉGADATOK TÁRSASÁG BEMUTATÁSA TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE ÉMÁSZ NYRT. RÉSZVÉNYSTRUKTÚRÁJA RÉSZVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A RÉSZVÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK AZ ÉMÁSZ NYRT. TULAJDONOSI SZERKEZETE VEZETÉS, ALKALMAZOTTAK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS VEZETŐ TESTÜLETEK TISZTSÉGVISELŐI MUNKAERŐ- BÉRGAZDÁLKODÁS AZ ÉMÁSZ NYRT. TEVÉKENYSÉGE ÉS GAZDÁLKODÁSA RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS PIACI HELYZET AZ IDŐSZAK GAZDÁLKODÁSA ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉNZÜGYI ELEMZÉS MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE TÁRGYI ESZKÖZÖK IMMATERIÁLIS JAVAK RÉSZESEDÉSEK KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKBAN Részesedések közös vezetésű és társult vállalkozásokban ÉRTÉKESÍTHETŐ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KÖLCSÖNÖK EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK Követelések szállításból és szolgáltatásból Egyéb követelések PÉNZESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Pénzügyi kötelezettségek Látens adó kötelezettségek Halasztott bevételek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Pénzügyi kötelezettségek Céltartalékok Kötelezettségek szállításból és szolgáltatásból Egyéb kötelezettségek EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉRTÉKELÉSE ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK EGYÉB ÜZEMI BEVÉTELEK

3 7.4. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK EGYÉB ÜZEMI RÁFORDÍTÁSOK RÉSZESEDÉSI EREDMÉNY PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG RÉSZVÉNY INFORMÁCIÓK KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT TRANZAKCIÓK KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK KÖRNYEZETVÉDELEM MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK Tevékenységek szétválasztása Változások az alkalmazotti tarifa szabályozásában Függő követelések és kötelezettségek Hatósági ellenőrzések KOCKÁZATI TÉNYEZŐK TŐZSDEI ÉVES JELENTÉSHEZ MELLÉKELT ADATLAPOK A TULAJDONOSI KÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ ADATLAPOK RS1. Tulajdonosi struktúra és szavazati arány mértéke RS2. A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása a tárgyévben RS3. Az 5%-nál nagyobb tulajdonosok felsorolása, bemutatása (az időszak végén) RS4. A Társaság értékpapír struktúrája A TÁRSASÁG SZERVEZETÉHEZ, MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ADATLAPOK TSZ1. Általános cégadatok TSZ2. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának alakulása (fő) TSZ3. Vezető állású tisztségviselők, stratégiai alkalmazottak PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ADATLAPOK PK1. Általános információk a pénzügyi adatokra vonatkozóan PK2. Konszolidációs körbe tartozó társaságok PK6. Mérlegen kívüli jelentősebb tételek SORON KÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS ADATLAP ST1. A tárgyidőszakban megjelent tájékoztatások (Összefoglaló jelentés) ST4. Osztalékfizetés bejelentése ST5. Közgyűlési határozatok összefoglalása PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ KAPCS. ADATLAPOK (EGYEDI BESZÁMOLÓK) PK3. Mérleg PK4. A Eredménykimutatás PK4. B Eredménykimutatás PK5. Cash-flow kimutatás PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ KAPCS. ADATLAPOK (KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓK) PK3. Konszolidált Mérleg

4 PK4. Konszolidált A Eredménykimutatás PK4. Saját tőke változása (IFRS) PK5. Konszolidált Cash-flow kimutatás FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

5 1. ÁLTALÁNOS CÉGADATOK 1.1. TÁRSASÁG BEMUTATÁSA A társaság neve: Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. Rövidített neve: ÉMÁSZ Nyrt. Székhelye: 3525 Miskolc, Dózsa György u. 13 A társaság jogelődje: Észak-magyarországi Áramszolgáltató A társaság átalakításának időpontja: 1991.december 31. Az Alapszabály kelte: december 31. Cégbírósági bej. száma és helye: Cg B-A-Z Megyei Bíróság mint Cégbíróság A társaság időtartama: Könyvvizsgáló: Tőzsdei bevezetés kezdőnapja: határozatlan időtartamú az üzleti év január 1-től december 31-ig tart PricewaterhouseCoopers Kft. (1077 Budapest, Wesselényi u 16.) képviseletében: Puskás István, kamarai tagsági száma: december 15. B kategóriában Hirdetmények közzététele: A társaság alaptőkéje: Törzsrészvény ISIN kód: Népszabadság Magyar Tőkepiac Ft (átalakuláskori és aktuális) H Az ÉMÁSZ Nyrt évi Éves Jelentése a évi CXX. Tőkepiaci Törvény, a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata, a magyar Számviteli Törvény elvei, valamint az Európai Unió által elfogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. A közölt egyedi és konszolidált számviteli adatok auditáltak

6 1.2. TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖRE a./ A társaság fő tevékenysége: Villamosenergia-elosztás, keresekedelem b./ A társaság egyéb tevékenysége: Időszaki kiadvány kiadása, Máshova nem sorolt nyomás, Könyvkötés Nyomdai előkészítő tevékenység, Kisegítő nyomdai tevékenység, Hangfelvétel- sokszorosítás, Videofelvétel-sokszorosítás, Számítógépes adathordozó sokszorosítása, Könnyűfémöntés, Egyéb nemvas fém öntése, Fémszerkezet gyártása, Fémmegmunkálás, Áramelosztó, - szabályozó készülékek gyártása, Szigetelt vezeték, kábel gyártása, Világítóeszköz gyártása, Máshova nem sorolt egyéb villamos termék gyártása, Mérőműszer gyártása, Ipari folyamatirányító rendszer gyártása, Fém visszanyerése hulladékból, Nem fém visszanyerése hulladékból, Villamso-energia termelés Villamosenrgia-szállítás Épületbontás, földmunka, Egyéb speciális szaképítés, Villanyszerelés, Szigetelés, Víz-, gáz-, fűtésszerelés, Egyéb épületgépészeti szerelés, Gépjárműjavítás, Vasárú nagykereskedelem Hulladék- nagykereskedelem, Egyéb ipari, kereskedelmi, navigációs gép nagykereskedelme Egyéb nagykereskedelem Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem, Elektromos háztartási cikk kiskereskedelme, Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk kiskereskedelem, Egyéb szálláshely szolgáltatás, Tárolás, raktározás, Távközlés, Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tközvetítés, Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, - 6 -

7 71.32 Építőipari gép kölcsönzése, Máshová nem sorolt egyéb gép kölcsönzése, Hardver szaktanácsadás, Egyéb szoftver szaktanácsadás,- ellátás, Adatfeldolgozás, Adatbázis tevékenység, on-line kiadás, Iroda-, számítógép-javítás, Egyéb számítástechnikai tevékenység, Műszaki kutatás, fejlesztés, Számviteli, adószakértői tevékenység, Üzletviteli tanácsadás, Mérnöki tevékenység, tanácsadás, Műszaki vizsgálat, elemzés, Fényképészet, Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás, Szakmai középfokú oktatás Máshova nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás, Egyéb humán- egészségügyi ellátás, Hulladékgyűjtés kezelés Szennyeződés mentesítés, Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, Egyéb sport tevékenység, Máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység. A Társaság elsődleges feladata: Villamos energia beszerzése, szállítása, elosztása és értékesítése a fogyasztók részére. Ezen kívül tágabb értelemben mindazon kapcsolódó, kiegészítő és kiszolgáló melléktevékenységek végzése is tevékenységi körébe tartozik, amelyek az elsődleges tevékenységek végzését valamilyen módon elősegítik. 2. ÉMÁSZ Nyrt. RÉSZVÉNYSTRUKTÚRÁJA A társaság alaptőkéje darab, egyenként Ft névértékű névre szóló, azonos tagsági jogokat biztosító törzsrészvényből, valamint egy darab Ft névértékű szavazatelsőbbségi jogokat biztosító, ún. aranyrészvényből áll. Az aranyrészvény kezelője a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium RÉSZVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Részvény megnevezése: Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt névre szóló részvénye Részvénymennyiség névértéke: ,- Ft A részvények alapcímlete: ,- Ft A részvények előállítási módja: Dematerializált úton előállított értékpapír Új kibocsátás a társaságnál a tárgyévben nem volt

8 2.2. A RÉSZVÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK A részvényekhez azok a jogok fűződnek, melyeket az Alapszabály biztosít. (1) A törzsrészvényekhez fűződő jogok: A törzsrészvényekhez mindazok a jogok fűződnek, amelyeket a Gt. és az Alapszabály egy részvénytársaság részvényeseinek általában biztosít, így különösen az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően részvételt a társaság ügyeit illető döntésekben, jogosultságot a társaság nyereségében és a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság hitelezőinek kielégítését követően a társaság felosztható vagyonában való részesedést. (2) Szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvényhez fűződő jogok: A társaság közgyűlésén a szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény tulajdonosának igenlő szavazata szükséges az alábbi döntésekhez. a társaság alaptőkéjének leszállítása. új részvényfajta kibocsátása, illetve a meglévő részvényfajták jogainak bővítése, vagy csökkentése, ha az a szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvényhez fűződő jogokat negatívan vagy hátrányosan érintené. a társaság Alapszabályában meghatározott tevékenységi körének megváltoztatása a társaság egyesülésével, szétválasztásával átalakításával, vagy végelszámolásával kapcsolatos döntés. a társaság fő üzleti tevékenysége lényeges részének átruházása, vagy az üzemeltetés átengedése más vállalkozás (beleértve a leányvállalatot is) javára. az igazgatóság és a felügyelő bizottság egy-egy tagjának jelölése, megválasztása és visszahívása. a társaság lemondása a villamos energiáról szóló évi CX. törvény alapján kizárólagos szolgáltatási jogról a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen. A szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény tulajdonosának egyéb jogai: írásban kérheti az igazgatóságot, hogy hívja össze a társaság közgyűlését, írásban, az indok megjelölésével kérheti az igazgatóságot, hogy az általa javasolt kérdéseket a közgyűlés napirendjére felvegyék. ezen kívül megilletik mindazok a jogok amelyeket a Gt. és az Alapító Okirat az alaptőke legalább egytizedét képviselő részvényeseknek megad. a kibocsátását követő 5 év elteltét követően bármikor kérheti, hogy a részvényhez fűződő jogokat változtassák meg, hogy az a törzsrészvényekkel egyenlő jogokat biztosítsa. A Szavazatelsőbbségi Jogokat Biztosító Részvényhez fűződő jogokat - a Magyar Köztársaság nevében - a törvény alapján a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, illetve képviselő jogosult gyakorolni. Ez a jog csak a közgyűlésen személyesen, vagy képviselő útján való jelentét esetén gyakorolható

9 2.3. AZ ÉMÁSZ Nyrt. TULAJDONOSI SZERKEZETE Tulajdonos neve Birtokolt darab Tulajdonosi hányad (%) RWE Energy Beteiligungsgesellschaft mbh ,26% EnBW Energie Baden-Württemberg AG ,83% ÁPV 0 0,00% Számlavezetők ,47% Belföldi jogi személyek ,20% Külföldi jogi személyek ,44% Önkormányzatok ,63% Nem regisztrált kategória (Nem nevesített kategória) ,19% Belföldi magánszemélyek ,57% Külföldi magánszemélyek ,13% Nominee ,28% Dematra be nem nyújtott részvények 0 0,00% Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1 0,00% Összesen ,00% A közkézhányad 18,9% volt db részvénnyel. A Társaság részvényeinek száma a bázis időszakhoz képest nem változott. A Társaság alaptőkéje db ,-Ft névre szóló, azonos tagsági jogokat biztosító törzsrészvényből, valamint a Magyar Állam (tulajdonosi jog gyakorlója: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) tulajdonában lévő 1 db ,-Ft névértékű, szavazat elsőbbségi jogokat biztosító részvényből áll

10 3. VEZETÉS, ALKALMAZOTTAK 3.1. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A társaság működési formája: részvénytársaság. A társaság legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, vezető és ellenőrző testületei: 4-tagú Igazgatóság és 6-tagú Felügyelő Bizottság. Az egyes szakterületek vezetését az Igazgatóság tagjai közvetlenül látják el, az irányításban a szakmai munkamegosztás elve érvényesül VEZETŐ TESTÜLETEK TISZTSÉGVISELŐI Igazgatóság Emmerich Endresz Dr. Kövesdi Zoltán Endre - elnök - Dr. Konrad Mußenbrock Dr. Marie-Theres Thiell Felügyelő Bizottság Dr. Andreas Radmacher RWE Energy AG igazgatósági tagja - elnök - Markus Quack EnBW AG Hermann Lüschen EnBW AG Takács János munkavállalók képviselője, ÉMÁSZ Nyrt. Nyers Sándor a szavazatelsőbbségi részvény képviselője Gembiczki Tibor munkavállalók képviselője, ÉMÁSZ Nyrt

11 3.3. MUNKAERŐ- BÉRGAZDÁLKODÁS Az ÉMÁSZ Nyrt december 31-i záró létszáma fő, ami 2,5%-kal alacsonyabb a december 31-i létszámhoz képest. A Társaság létszámának alakulása a évben Változás Átlagos létszám (fő) Teljes munkaidőben foglalkoztatottak ,5% Részmunkaidőben foglalkoztatottak Összesen ,5% Létszám december 31-én (fő) Teljes munkaidőben foglalkoztatottak ,5% Részmunkaidőben foglalkoztatottak Összesen ,5% Az új Javadalmazási Rendszer bevezetése amely egységes és összehangoltan egymásra épülő, minden munkakörre kiterjedő követelményeket, kompetenciákat és alapbéreket rögzít jelentős előrelépés volt. A 2006-os év másik fontos eseménye volt a Kollektív Szerződés megújítása, melynek előkészítésében a munkavállalói érdekképviseletek aktívan közreműködtek. Ennek eredményeképpen egy modern, az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport szintjén egységes szabályozás jött létre, melyben a juttatások szintjei alapvetően nem változtak, de átstrukturálásuk során a teljesítmény-elv is érvényesült. A dolgozók körében népszerű, a béren kívüli juttatások többségét magában foglaló Kafetéria rendszer elemeinek köre 2006-ban tovább bővült, ami lehetővé teszi, hogy a munkavállalók a juttatásokat egyéni élethelyzetüknek megfelelően vehessék igénybe. A Társaságnál 2006-ban bevezetésre került a Magatartási Kódex, amely két lényeges feladatot tölt be. Egyrészről minden egyes munkatársat önálló, felelősségteljes cselekvésre bátorítja, és segíti az eligazodásban. Másrészről pedig célokat és elveket jelöl meg az ÉMÁSZ Nyrt. vállalati működése számára. A kódex kihangsúlyozza a munkatársak őszinteségének, lojalitásának, valamint az embertársaik és a környezetük iránti tiszteletének fontosságát, illetve a Társaságnak az ügyfeleivel és üzleti partnereivel, továbbá részvényeseivel és munkatársaival szembeni felelősségét

12 4. AZ ÉMÁSZ Nyrt. TEVÉKENYSÉGE ÉS GAZDÁLKODÁSA 4.1. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Az ÉMÁSZ Rt. jogelődjét, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatot ben alapították. A Társaság 1963-tól 1991 végéig a villamos energia termeléséről, szállításáról és elosztásáról szóló évi IV. törvény alapján a Magyar Villamos Művek Tröszt tagjaként működött. A trösztön belül az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat feladata az elosztás volt. A Törvény által meghatározott, erősen központosított struktúrában az árszabályozás, a fejlesztés és az üzemeltetés kormányzati kontroll alatt volt. A Magyar Villamos Művek Tröszt megszűnését követően a Társaság december 31-én, január 1-i hatállyal részvénytársasággá alakult át. A Társaság fő tulajdonosai 50-50% tulajdoni hányaddal a Magyar Villamos művek Tröszt jogutódjaként létrejött MVM Rt. és a Társaságot alapító Állami Vagyonügynökség voltak. Továbbá a Társaság átalakulásakor az ÁVÜ az évi XXXIII. törvény értelmében részvényeiből a jegyzett tőke 1,19%-át kitevő részvénymennyiséget átadott az érintett önkormányzatoknak. A Társaság számára a Magyar Energia Hivatal által kiadott Működési Engedély biztosít kizárólagos jogot a villamos energia szolgáltatására Észak-Magyarországon. A Társasághoz tartozó terület Magyarország területének mintegy egy-hatoda. Az ellátott lakosság aránya a teljes népességhez viszonyítva szintén annak egy-hatoda. Az energia szektor privatizációjának első lépéseként az ÁPV Rt végén a Társaság részvényeinek 48,81%-át szakmai befektetőknek adta el. A privatizációs pályázat nyertese a német RWE-EVS konzorcium lett, aki a megvásárolt részesedésén túl vételi jogot kapott a többségi tulajdonláshoz szükséges további részvénycsomag megvásárlására az ÁPV Rt.-től. Az MVM Rt. tulajdonában lévő részvények az 1114/1994. és azt módosító 1063/1995. számú Kormányhatározat alapján részvénycserével az ÁPV Rt. tulajdonába kerültek a villamos energia szektor privatizációját bemutató részben foglaltak szerinti módon. Az ÁPV Rt. két alkalommal, június 3. és június 13. között, valamint december 29-től február 13-ig nyilvános forgalombahozatal során kárpótlási jegy ellenében értékesített a tulajdonában lévő részvényekből darab, majd darab egyenként forint névértékű névre szóló törzsrészvényt. A nyilvános forgalombahozatal során meghatározott cserearány szerint a befektetők első alkalommal minden forint összcímletértékű kárpótlási jegy ellenében forint össznévértékben igényelhetnek ÉMÁSZ részvényt. Az év végén kezdődött forgalombahozatal során mintegy forint címletértékű kárpótlási jegyért igényelhettek a befektetők 1 db forint névértékű részvényt. Az ÉMÁSZ részvényekre a tőzsdén kívüli kereskedelem több brókercég is hirdet árat alacsony volumenre fenntartott kötöttség mellett. Az ÉMÁSZ részvények árai a brókercégek jelentései alapján összességében emelkedtek az elmúlt évben

13 A munkavállalók részére végén nyílt lehetőség a Kedvezményes Munkavállalói Tulajdonszerzés keretében részvényekhez jutni. Ekkor az OTP Értékpapír Rt. közreműködésével bonyolódott le a KMT program, ahol a munkavállalók kárpótlási jeggyel fizethették ki részvényeiket. A részvények vételi árfolyama a privatizációs árfolyamhoz (150,9%) kötődött és ezen ár felét kellett a munkavállalóknak kifizetniük (75,45%) Az ÁPV Rt. az évi LXX. törvénnyel módosított évi LXV. törvény szerint darab részvényt adott át a települési önkormányzatoknak. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat részére az ÁPV Rt darab ÉMÁSZ részvényt adott át. Ezen tranzakciókat követően az ÁPV Rt. tulajdonában maradt ÉMÁSZ részvények mennyisége minimálisra csökkent. Az ÉMÁSZ Rt. a április 21.-én megtartott éves rendes közgyűlésének 5/2004.(IV. 21.) sz. határozata értelmében a nyomdai úton előállított valamennyi részvényét a Tőkepiacról szóló évi CXX. törvény nak megfelelően dematerializált részvénnyé alakította át. Az átalakításban a Társaság által kibocsátott db (hárommillió ötvenezer négyszázhúsz darab)) ,-Ft., azaz tízezer forint névértékű, névre szóló azonos tagsági jogokat biztosító törzsrészvény, valamint 1 db ,-Ft., azaz tízezer forint névértékű szavazatelsőbbségi jogokat biztosító részvény vett részt. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. - a évi CXX. Tőkepiacról szóló törvénynek megfelelően - a társaság április 28-i Közgyűlésének 5/2006. (IV.28.) sz. határozata értelmében módosította alapszabályát. A hatályos alapszabály alapján a társaság neve a következőre változott: Társaság elnevezése: Északmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rövidített elnevezése: ÉMÁSZ Nyrt PIACI HELYZET január 1-jétől Magyarországon részlegesen megnyílt a villamosenergia-piac azon fogyasztók részére, akiknek éves fogyasztása meghaladta a 6,5 GWh-t. A fokozatos liberalizáció során a nem lakossági fogyasztók közel 46,4 %-a lépett ki a szabadpiacra, ami az európai uniós összehasonlításban is jó aránynak mondható. A 2003/54-es uniós direktíva alapján 2007 júliusában várható a teljes már a lakosságot is érintő piacnyitás, így hamarosan valamennyi fogyasztó szabadon választhat a közüzemi-, illetve a versenypiaci ellátás között. A piacnyitás sikerességét és a versenyképes árak kialakulását veszélyezteti, hogy a szabadpiacon elérhető villamos energia mennyisége nem elegendő, a villamosenergia-behozatal pedig korlátozott, tehát a jogi lehetőségek mind szélesebb körű kihasználását 2006-ban is főként a kínálati oldal kedvezőtlen adottságai hátráltatták

14 Unbundling A törvényi kötelezettségből fakadó szervezeti széttagolás lehetőséget kínált a Társaságnak egy olyan új vállalati struktúra kialakítására, amely biztosítja a várható piaci kihívásoknak való még jobb megfelelést. Ezen struktúra a működési folyamatok teljes áttekintését, az új szervezethez való illesztését, a létrejövő társaságok közti átfogó szerződéses rendszerek kialakítását igényelte. Jogszabályi háttér Ezen gyökeresen új elképzelés, illetve az időközben felhalmozott működési tapasztalatok alapján, az Európai Unió illetékes szervei egységes európai kereskedelem létrehozásához szükséges feltételeket fogalmaztak meg. A 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megfogalmazott Uniós követelményeknek való megfele-lés céljából a hazai évi LXXIX. törvény a villamos energiáról szóló évi CX. törvényt (VET) jelentősen módosította. A módosítás lényege abban áll, hogy a korábban egységes szervezetben működő áramszolgáltató vállalatoknak ún. unbundlingot, azaz szervezeti széttagolást kell végrehajtani abból a célból, hogy hálózattal kapcsolatos tevékenységeik a kereskedelemtől elkülönülten jogilag is független szervezetben történjenek. Habár a törvény a szétválasztást csak július 1-jétől írja elő kötelezően, a Társaság az ellátás biztonság fenntartása érdekében már 2006-ban megkezdte a szervezetére vonatkozó új modell kidolgozását január 1-jétől megvalósult az új szervezeti struktúra. Új szervezeti struktúra Az unbundling folyamat eredményeként nem csupán a kereskedelem és a hálózat előírt szétválasztást sikerült végrehajtani, hanem egy olyan komplex, holdingszerű társasági struktúra jött létre, amely vélhetően optimális új működési feltételeket jelent. Az új szervezetet, melyet az ELMŰ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. közösen működtet a következő ábra mutatja. ELMŰ Nyrt. ELMŰ Hálózati Kft. ÉMÁSZ Nyrt. ÉMÁSZ Hálózati Kft. Magyar Áramszolgáltató Kft. ELMŰ ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. ELMŰ ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft

15 4.3. AZ IDŐSZAK GAZDÁLKODÁSA Villamosenergia-piac 2004 júliusától, a piaci liberalizációs folyamat második fázisának köszönhetően a lakossági fogyasztók kivételével minden fogyasztó szabadon választhatja meg áramszolgáltatóját ban a Társaság szolgáltatási területén lezajlott energiakereskedelem 46,4 %-a bonyolódott a valódi piac keretei között. A szabad kereskedőváltással és saját beszerzési lehetőséggel jellemezhető energiapiaci változások további jelentős átrendeződéseket, ügyfélmozgásokat vetítenek előre, melyeknél azonban a felső árkorlátot a továbbra is hatályban lévő közüzemi értékesítési ár jelenti. A villamosenergia-beszerzés alakulása Megnevezés Rendelkezésre álló villamos energia Vásárolt villamos energia Értékesített villamos energia MWh MWh Megnevezés Hálózati veszteség (%) Saját felhasználás (MWh) ,8 8, A Társaság a gazdasági évben MWh villamos energiát vásárolt, mely nem tartalmazza a saját felhasználásra beszerzett mennyiséget. A villamosenergia-beszerzés volumene a bázis időszakhoz viszonyítva MWh-val növekedett. A beszámolás évében már minden nem lakossági fogyasztónak lehetősége volt a szabadpiacon villamos energiát vásárolni, ennek következtében további közüzemi fogyasztók váltak feljogosított fogyasztókká. A évben beszerzett villamos energia költsége (nem tartalmazza a hálózathasználati díjat, a saját felhasználás értékét), amely az előző évhez viszonyítva tal (0,85 %) növekedett. A hálózati veszteség mértéke a beszámolás évében 8,2 %-ra nőtt. A villamos energia beszerzési átlagára az előző időszakban 11,74 Ft/kWh volt, amely a tárgyidőszakban 11,73 Ft/kWh-ra csökkent

16 A villamosenergia-beszerzés forrásai Index (%) Beszerzési forrás MWh MWh Volumen Érték MVM Zrt ,25 94,76 Átvételi kötelezettség alá eső erőművek ,12 121,96 Átvételi kötelezettség alá nem eső erőművek ,23-0,24 Más áramszolgáltatók ,59 114,03 Import ,27 27,45 Villamosenergia-beszerzés összesen ,26 100,85 A Társaság fő villamosenergia-beszerzési forrását a korábbi évhez hasonlóan az MVM Zrt., mint közüzemi nagykereskedő jelentette ban a vásárolt villamos energia mennyiségének összetétele forrásonként és százalékosan a következő: MVM Zrt.: 71,54 % Átvételi kötelezettség alá eső erőművek: 27,77 % Más áramszolgáltatók: 0,69 % A villamosenergia-beszerzés forrásainak arányában kismértékű változás követezett be. Az MVM Zrt.-től vásárolt mennyiség továbbra is meghatározó, ugyanakkor az átvételi kötelezettség alá eső erőművektől történő vásárlás 25,12 %-kal nőtt, így részarányuk 27,77 %-ra módosult. Villamosenergia-értékesítés A Társaság értékesítési tevékenysége a bekövetkezett piaci változásokra rugalmasan válaszolt. A közvetlen termelői ellátást választó fogyasztók és a versenypiaci árakkal jelentkező kereskedők megjelenése ellenére az energiakereskedelem árrés- illetve nyereségtermelő képessége javult évben a liberalizáció által leginkább érintett teljesítménydíjas fogyasztói körben történt a legnagyobb változás. A Társaság ellátási területén az összesített villamosenergia-igény 7,1 %-kal növekedett. Ezen belül a nem-lakossági fogyasztók piacra távozása következtében a közüzemi értékesítés a bázisidőszakkal azonos mértékű, a lakossági fogyasztás viszont tovább nőtt (0,3 %). A közüzemi értékesítés esetében az év folyamán két alkalommal került sor hatósági áremelésre, januárban és augusztusban. Az értékesítési- és vásárlási árak-, továbbá rendszerhasználati díjak módosításai nyomán a közüzemi kereskedelem fajlagos árréstermelő képessége kis mértékben javult

17 Az ELMÜ, illetve ÉMÁSZ társaságok által alapított versenypiaci kereskedő, a Magyar Áramszolgáltató Kft. kereskedelmi tevékenysége a teljes területi piaci forgalom mintegy 6,5 %-át tette ki. Rendszerhasználati díjak Fizetett rendszerhasználati díjak Megnevezés Index (%) MWh MWh Volumen Érték Fizetett rendszerirányítási és rendszerszolgáltatási díjak ,65 215,60 Fizetett átviteli díjak ,65 156,96 Fizetett elosztói díjak ,59 81,19 Kiegyenlítő energia díja ,34 Fizetett rendszerhasználati díjak ,38 A Társaság a villamos energia díján felül a villamosenergia-nagykereskedő (MVM Zrt.) részére átviteli díjat, a rendszerirányító részére (MAVIR Zrt.) rendszerirányítási és rendszerszolgáltatási díjat, más elosztók illetve egyes fogyasztók részére elosztói díjat fizet. Az MVM Zrt. részére fizetendő díj 56,96 %-kal a MAVIR Zrt. részére pedig 115,6 %- kal magasabb az előző évinél. A növekedés elsődleges oka, hogy a rendszerhasználati és átviteli díjakat a 0,1 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművi betáplálás után is meg kell fizetni. Az elosztói díj az áramszolgáltatóknak fizetendő díjból, ill. a rendszerhasználóknak fizetett eszközhasználati díjból tevődik össze. A növekedést a beszámolás évében kötött eszközhasználati szerződésben rögzített fizetendő díjak okozták. A fizetendő kiegyenlítő energia díjat a mérlegkör felelős (MVM Zrt.) részére az előre leadott napi menetrend és a valós villamosenergia-felhasználás közötti eltérés után kell fizetni. Az erre vonatkozó rendelet a díj megfizetését július 17-től írja elő. A mérlegkör felelős (MVM Zrt.) részére fizetendő kiegyenlítő energia díj összegét pontosabb menetrendek készítésével tal tudta a Társaság csökkenteni. Kapott rendszerhasználati díjak Megnevezés Index (%) MWh MWh Volumen Kapott rendszerirányítási és rendszerszolgáltatási díjak ,40 233,31 Kapott átviteli díjak ,40 301,82 Kapott elosztói díjak ,40 119,71 Kapott rendszerhasználati díjak ,98 A villamosenergia-szolgáltatás piacnyitásával a korábbi közüzemi fogyasztók közül minden nem lakossági fogyasztó jogosultságot kapott arra, hogy a szabadpiacon vásároljon villamos energiát. A korábbi közüzemi fogyasztók közül egyre többen éltek

18 is ezzel a lehetőséggel, ezért a Társaság szempontjából rendszerhasználóvá váltak. A vonatkozó rendeletek értelmében, mint elosztói engedélyes részére rendszerhasználati díjat fizetnek. A díjak alapja a felhasznált villamos energia, a csatlakozási pontok száma, valamint az adott időszak alatt (egy év) igénybevett legnagyobb teljesítmény. Az összehasonlítás a szabadpiac lényeges bővülését jelzi, mely szerint 2006-ban a rendszerhasználó (feljogosított) villamosenergia-fogyasztók felhasználása az előző év azonos időszakához képest 16,40 %-kal növekedett. A kapott rendszerirányítási és rendszerszolgáltatási díj 133,31 %-kal, az átviteli díj 201,82 %-kal, az elosztói díj 19,71 %-kal növekedett. A változás elsősorban annak köszönhető, hogy a Társaság évben egy külön rendelettel létrehozott kiegyenlítő alapba ot fizetett. Ezt a kötelezettséget a augusztus 1-jén hatályba lépett 54/2006. (VIII.1.) GKM rendelettel módosított 57/2002. (XII.29.) GKM rendelet írta elő, mely szerint minden elosztói engedélyes a villamos energia forgalma után, az alap átviteli díjtételen felül, 0,872 Ft/kWh egységárral számított összeget köteles az átviteli engedélyes részére befizetni. Az átviteli engedélyes az így keletkezett többletbevételét a rendelet mellékletében meghatározott arányban köteles az elosztók között megosztani. Ez a megosztási arányszám az ÉMÁSZ esetében 27,7 %, tehát a Társaság a létrejött kompenzációs alapból összegben részesült. Az ÉMÁSZ Nyrt. esetében a kompenzációs alapból történő részesedésnek eredményjavító volt a hatása. A kapott rendszerhasználati díjak bevételét növelte továbbá a villamosenergia-forgalom emelkedése

19 5. ÖSSZEHASONLÍTÓ PÉNZÜGYI ELEMZÉS A konszolidált éves beszámoló az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el évtől kezdődően, Magyarország uniós csatlakozásával kötelező az IFRS alkalmazása a magyar tőzsdén jegyzett vállalkozások beszámolójánál. Ennek megfelelően a Társaság december 31-i fordulónappal a konszolidált éves beszámolóját az IFRS szabványoknak megfelelően készíti el. Új számviteli standardok és IFRIC értelmezések évben érvényben lévő standardokra vonatkozó, még érvényben nem lévő értelmezések és módosítások Kibocsátásra kerültek olyan új számviteli standardok és IFRIC értelmezések, valamint módosítások, amelyeket január 1-jétől vagy később kezdődő beszámolási időszakok esetében kötelező alkalmazni és amelyek közül a Csoport az i) pont alatt szereplő IFRIC 4-et alkalmazta korai alkalmazással január 1-jétől. A Csoport az alábbiak szerint értékeli ezeknek az új szabványoknak és értelmezéseknek a hatását: a) IAS 19 Munkavállalói juttatások (Módosítás) (2006. január 1-jétől érvényben) Ez a módosítás opciós lehetőséget biztosít az aktuáriusi nyereségek és veszteségek elszámolására. Ha a munkaadói tervekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megfelelő információ, a juttatások elszámolására további számítási kötelezettségeket ír elő. b) IAS 39 Cash Flow fedezeti ügylet elszámolása (Módosítás) (2006. január 1- jétől érvényben) Ez a változtatás lehetőséget ad a Csoporton belüli nagy valószínűséggel tervezhető ügyleteknek fedezeti ügyletekké történő besorolására abban az esetben, ha - a tranzakció pénzneme eltér a funkcionális pénznemtől, valamint - az árfolyamkockázat hatással van a konszolidált eredményre. c) IAS 39 Valós érték opció (Módosítás) (2006. január 1-jétől érvényben) Ez a módosítás megváltoztatja a valós értéken értékelt pénzügyi eszközök definícióját és szűkíti az e kategóriába történő besorolás lehetőségét. d) IAS 39 és IFRS 4 Pénzügyi Garanciavállalási szerződések (Módosítás) (2006. január 1-jétől érvényben) Ez a módosítás előírja az előzőleg a Csoport által nem biztosítási szerződésnek minősített pénzügyi garanciák kezdetben valós értéken majd azt követően - a kapott és elhatárolt díjak nem amortizált értéke és - a kötelezettségvállalás rendezésének mérlegkészítés napján lévő költsége közül a magasabb összegen történő értékelését

20 e) IFRS 1 Az IFRS-ek első alkalmazása (Módosítás) (2006. január 1-jétől érvényben) f) IFRS 6 Ásványi erőforrások feltárása és értékelése (Módosítás) (2006. január 1-jétől érvényben) g) IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás és kiegészítő módosítás az IAS 1. Pénzügyi beszámolók bemutatása Tőke bemutatása (2007. január 1-jétől érvényben) Az IFRS 7 új bemutatási kötelezettségeket ír elő a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatban. Kötelezővé teszi a mennyiségi és minőségi információk bemutatását a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos kockázatokkal kapcsolatban (minimális hitel kockázatok, likviditás kockázatok és piaci kockázatok) valamint előírja a piaci kockázatokkal kapcsolatos érzékenységi vizsgálatok bemutatását. Az IAS 30 és IAS 32 szabványok helyébe lép. Az IAS 1 módosítása bemutatási kötelezettséget ír elő a Csoport tőkéjének szintjéről és annak kezeléséről. A Csoport felmérte az IFRS 7 és az IAS 1 módosításának működésre gyakorolt hatásait, és arra a következtetésre jutott, hogy a fő változást a piaci kockázatok érzékenységi vizsgálata, valamint a tőkebemutatási kötelezettségek fogják jelenteni. A Csoport az IFRS 7-et és a módosított IAS 1-et január 1-jétől fogja alkalmazni. h) IFRS 8 Működési szegmensek: (2009. január 1-jétől érvényben) A standardet azoknak a vállalkozásoknak kell alkalmaznia, melyek adósság vagy tőke instrumentumait nyílt piacon forgalmazzák vagy a pénzügyi beszámolóját a szabályozó hatósághoz benyújtotta annak érdekében, hogy szabad piaci forgalomba bármilyen instrumentumot kibocsáthasson. Az IFRS 8 előírja, hogy a pénzügyi és tájékoztató információkat jelentsen a vállalkozás a működési szegmenseiről, és meghatározza, hogy ezt az adatszolgáltatást milyen formában kell megtenni. i) IFRIC 4 Annak meghatározása, hogy egy eszköz tartalmaz-e lízinget (2006. január 1-jétől érvényben) A Csoport döntött az IFRIC 4 korai alkalmazása mellett. Az IFRIC 4 előírásait a Csoport a január 1-jétől alkalmazza. j) IFRIC 5 Leszerelési, helyreállítási és környezet-rehabilitációs alapokból származó kamatokra vonatkozó jogok (2006. január 1-jétől érvényben) k) IFRIC 6 Speciális piacon történő részvételből származó kötelezettségek Elektromos és energetikai hulladékokból származó hulladékok l) IFRIC 11 Az IFRS 2 A Csoport és a Vállalkozások tulajdonában lévő saját kibocsátású részvények (2007. március 1-jétől érvényben) m) IFRIC 12 Szolgáltatási koncessziókra vonatkozó rendelkezések (2008. január 1-jétől érvényben) A g) és a h) pont kivételével a fenti módosításoknak várhatóan nem lesz jelentős hatása a Csoport eredményére, pénzügyi beszámolójára

21 Konszolidáció Leányvállalatok Leányvállalatok azok a társaságok (a speciális céllal létrehozott cégeket is beleértve), amelyek pénzügyi és működési politikáját a Csoport irányítani tudja; általában a szavazati jogokat biztosító részvények több mint felének birtoklása révén. Annak értékelésekor, hogy a Csoport ellenőriz-e egy másik vállalatot, figyelembe kell venni az aktuálisan érvényesíthető, illetve konvertálható potenciális szavazati jogok meglétét és hatásait is. A leányvállalatok teljes mértékben konszolidálásra kerülnek attól az időponttól, amikor az ellenőrzési jog átkerül a Csoporthoz. Attól az időponttól kezdve, amikor az anyavállalat ellenőrzési joga megszűnik, és leányvállalata már nem minősül társult (IAS 28), illetve közös vezetésű vállalkozásnak (IAS 31), kikerülnek a Csoport konszolidált pénzügyi beszámolójából. A Társaság által megszerzett leányvállalatok értéke az úgynevezett bekerülési érték módszer alapján kerül elszámolásra. A gazdasági egység modell a kisebbségi érdekeltség felvásárlását veszi számításba, ahol a kisebbségi részesedés a saját tőke elemeként jelenik meg, így a velük folytatott tranzakciók a saját tőkét érintik. Ezért az eszközöket, kötelezettségeket nem állítják vissza; a vételár és a kisebbségi rész könyv szerinti értéke közötti különbség a tőkében jelenik meg. A konszolidált beszámolóból ki kell szűrni a vállalatközi (csoporton belüli) tranzakciókat, egyenlegeket és a Csoporton belüli vállalatok közötti tranzakciók nem realizált nyereségét. A nem realizált veszteségeket sem tartalmazhatja a beszámoló, kivéve abban az esetben, ha a tranzakció során bizonyítható az átadott eszköz értékvesztése. A leányvállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoport által alkalmazott számviteli politikának és elveknek való megfelelés érdekében. Társult vállalkozások Társult vállalkozás az a konszolidálásba teljes körűen be nem vont gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a leányvállalata jelentős befolyással rendelkezik, mértékadó, de nem ellenőrző befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Jelentős befolyás egy befektetés pénzügyi és működési politikájával kapcsolatos döntésekben való részvétel képessége, de nem ezen politikák ellenőrzése vagy közös ellenőrzése. Amennyiben az anyavállalat közvetlenül vagy közvetve (pl. leányvállalatain keresztül) a szavazati jogok minimum 20 %-ával rendelkezik, feltételezhető, hogy jelentős befolyással bír a másik vállalat felett hacsak másképpen nincs jelölve. A társult vállalkozások eredetileg bekerülési értéken vannak nyilvántartva, és az úgynevezett tőkemódszer alapján kerülnek elszámolásra. A tőkemódszer alapján a befektetés kezdetben bekerülési értéken szerepel, és a könyv szerinti érték a megszerzés után a befektetőnek a befektetés nyereségéből vagy veszteségéből való részesedés elszámolása következtében nő vagy csökken. A befektetéstől kapott osztalék csökkenti a befektetés könyv szerinti értékét. Szükség lehet a könyv szerinti érték módosítására a befektetőnek a befektetésben lévő arányos érdekeltségének olyan módosulása miatt is, amikor a befektetés saját tőkéjének változásai nem az

22 eredménykimutatásban kerültek elszámolásra. Ilyen változások keletkezhetnek az ingatlanok, gépek, berendezések és befektetések átértékeléséből, a valuta-átváltási különbözetekből, és az üzleti kombinációk során felmerülő különbözetek módosításaiból. Ezek a változások közvetlenül a befektető tőkéjében kerülnek elszámolásra. Ki kell szűrni a beszámolóból a Társaság és társult vállalkozása közötti tranzakciókhoz kapcsolódó nem realizált nyereséget a Társaság társvállalaton belüli részesedésének megfelelő mértékben. A nem realizált veszteségeket csak abban az esetben tartalmazhatja a beszámoló, ha a tranzakció során bizonyítható az átadott eszköz értékvesztése. A társvállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoport által alkalmazott számviteli politikának és elveknek való megfelelés érdekében. Közös vezetésű vállalkozások A Közös vezetésű vállalkozások szerződéses megállapodások, ahol egyrészt az anyavállalat, másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás vállalják valamely gazdasági tevékenység végzését. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. A közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések is az előbbiekben részletezett tőkemódszer alapján kerülnek elszámolásra

23 6. MÉRLEG ÉRTÉKELÉSE 6.1. Tárgyi eszközök Megnevezés Ingatlanok Eszköztípus Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás Beruházásokra adott előlegek Összesen Bruttó érték Időszaki növekedés Időszaki csökkenés Főkönyvi átsorolás Értékvesztés Bruttó érték Megnevezés Ingatlanok Eszköztípus Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás Beruházásokra adott előlegek Összesen Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Főkönyvi átsorolás Értékvesztés Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Nettó érték Értékvesztés Megnevezés Ingatlanok Eszköztípus Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Befejezetlen beruházás Összesen Bruttó érték Időszaki növekedés Időszaki csökkenés Értékvesztés Bruttó érték Eszköztípus Egyéb Műszaki Befejezetlen Megnevezés berendezések, Összesen Ingatlanok berendezések, beruházás felszerelések, gépek, járművek járművek Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Értékvesztés Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Nettó érték Értékvesztés

24 A hálózat bruttó értéke , kumulált értékcsökkenése , nettó értéke én. Ezáltal a hálózat a teljes eszközállomány 80,1 %-át teszi ki. Hasznos élettartamuk 10-12,5 év. A tárgyi eszközök állományának nettó értéke a évhez viszonyítva tal (7,34 %) növekedett. A tárgyévi beruházások értéke Eft. Az ÉMÁSZ Nyrt ban összesen ot fordított hálózati beruházásokra. Ennek jelentős hányadát elsősorban az ellátás biztonságának további javítása érdekében a hálózat korszerűsítésére fordította, melynek eredményeként jelentős javulást ért el az üzemzavarok számának csökkenésében. A Társaság évek óta folytatja az elavult műszaki berendezések és alállomások cseréjét, felújítását évben is folytatódott a lejárt hitelesítésű mérőórák gyorsított cseréje, valamint a piacnyitással kapcsolatosan a nagyfogyasztók fogyasztás-mérésének korszerűsítése. A Csoport mérlegfordulónapon megvizsgálta, hogy van-e objektív bizonyíték valamely tárgyi eszköz értékvesztésére. A tárgyévben elszámolt értékvesztés összege ( ) több, egyedileg nem jelentős tételből tevődik össze. Ezek esetében az értékvesztést kiváltó tényezők a fizikai avulás, illetve az eszköz károsodása volt. Az értékvesztés elszámolása az IAS 36 standard 126. és 130. pontjával összhangban történik Immateriális javak Megnevezés Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Bruttó érték Időszaki növekedés Időszaki csökkenés Főkönyvi átsorolás Értékvesztés Bruttó érték Megnevezés Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Főkönyvi átsorolás Értékvesztés Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Nettó érték Értékvesztés

25 Megnevezés Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Bruttó érték Időszaki növekedés Időszaki csökkenés Értékvesztés Bruttó érték Megnevezés Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Összesen Halmozott értékcsökkenés Növekedés Csökkenés Értékvesztés Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Nettó érték Értékvesztés Az immateriális javak nettó értéke a bázis időszakhoz viszonyítva tal (100,68 %) növekedett. Az immateriális javak nagymértékű növekedését az új számlázási rendszer második és harmadik fázisának bevezetéséhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok aktiválása eredményezte. A Csoport mérlegfordulónapon megvizsgálta, hogy van-e objektív bizonyíték valamely immateriális jószág értékvesztésére. A tárgyévben elszámolt értékvesztés összege több, egyedileg nem jelentős tételből tevődik össze. Az értékvesztés elszámolását a szoftverek feleslegessé válása (erkölcsi avulás) indokolta, mert korszerűbb szoftverek kerültek bevezetésre. Az értékvesztés elszámolása az IAS 36 standard 126. és 130. pontjával összhangban történik Részesedések kapcsolt vállalkozásokban Részesedések közös vezetésű és társult vállalkozásokban Az IFRS előírásának megfelelően a szavazati arányok, valamint a szerződéses megállapodáson alapuló közös ellenőrzés figyelembevételével a Társaság közös vezetésű vállalkozásnak minősítette a Sinergy Energiaszolgáltató, Beruházó- és Tanácsadó Kft.-t és a Magyar Áramszolgáltató Kft.-t, mely társaságokban %- os részesedéssel rendelkezik. A Sinergy Kft.-nél és a Magyar Áramszolgáltató Kft.- nél lévő tulajdoni arányok (50 %) megegyeznek a szavazati joggal, illetve a befolyás mértékével

26 Az ÉMÁSZ Nyrt.-nek 74 %-os a részesedése a TVK-Erőmű Kft.-ben. Az ÉMÁSZ Nyrt.-nek a TVK Nyrt.-vel kötött szindikátusi szerződéséből eredően - amely a szavazati arányokból adódóan közös ellenőrzést von maga után - valamint a TVK- Erőmű Kft. döntéshozatali struktúrája, miszerint a Társaság működtetése közös döntési mechanizmuson alapul, a szolgáltatási szerződései alapján, továbbá az ÉMÁSZ Nyrt.-t terhelő kockázat és megillető ellenszolgáltatások figyelembe vételével, valamint, hogy a projekt időszak végére nincs a másik tulajdonosnak vételi kötelezettsége a TVK-Erőműre, megállapítható, hogy az ÉMÁSZ Nyrt.-nek nincs ellenőrzési joga ebben a Társaságban, ellenben közös vezetésű vállalkozásnak minősül és tőkemódszerrel kerül bevonásra a konszolidációba. Az Társaságnak 74 %-os a részesedése a BC-Erőmű Kft.-ben. A BC-Erőmű Kft. döntéshozatali struktúrája, szolgáltatási szerződései és a tőkeleszállításra vonatkozó megállapodás alapján, mely szerint a BC-Erőmű Kft. tőkéjét a projekt időszak végére minimum értékre szállítják, és e könyv szerinti értéken a másik tulajdonosnak vételi kötelezettsége van a BC-Erőműre, valamint az ÉMÁSZ Nyrt.-t terhelő kockázat és megillető ellenszolgáltatások figyelembe vételével megállapítható, hogy az ÉMÁSZ Nyrt.-nek nem ellenőrzési joga van ebben a Társaságban, hanem meghatározó befolyása, ezért társult vállalkozásnak minősül és tőkemódszerrel kerül bevonásra a konszolidációba. Részesedés társult és közös vezetésű vállalkozásban Sinergy (50%) MÁSZ (50%) BC-Erőmű (74%) TVK-Erőmű (74%) Összesen Részesedés az eredményből 2005-ben Kapott osztalék Egyéb tőke változások Részesedés az eredményből 2006-ban Kapott osztalék Egyéb tőke változások A konszolidációba bevont közös vezetésű és társult vállalatok beszámolói fő sorainak bemutatása Mérleg Sinergy (100%) MÁSZ (100%) BC-Erőmű (100%) TVK-Erőmű (100%) Összesen Forgóeszközök Befektetett eszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Kötelezettségek FORRÁSOK ÖSSZESEN Nettó eszközök Eredménykimutatás Sinergy (100%) MÁSZ (100%) BC-Erőmű (100%) TVK-Erőmű (100%) Összesen Bevételek Költségek Pénzügyi műveletek eredménye Adófizetési kötelezettség Időszaki eredmény %-os részesedés a jövőre vonatkozó kötelmeiből