GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK"

Átírás

1 GERSE KÁROLY VILLAMOSENERGIA-PIACOK

2

3 Gerse Károly Villamosenergia-piacok

4 Gerse Károly: Villamosenergia-piacok Első kiadás Szerzői jog Gerse Károly, 2014

5 Tartalomjegyzék Oldalszám Előszó 3 1. Villamosenergia-szolgáltatás fejlődése 5 2. A szabályozás változása, a villamos energia piac megnyitása A villamosenergia-rendszer üzemeltetése Néhány jellemző Források és kínálat egyensúlyának biztosítása Operatív rendszer-szabályozás, rendszerszintű szolgáltatások Távvezetékek átviteli képessége, átviteli hálózatok, határkeresztező 71 összeköttetések Ellátásbiztonság, szolgáltatás kimaradás, jelentős zavar, válság Nagy üzemzavarok Piacok működésére vonatkozó szabályozás Értékláncok, piacok, piaci szereplők A piacnyitási elvárások, standard modell jellemzői Hozzáférés a hálózatokhoz Szétválasztás Fogyasztók piacra lépése, közérdekű szolgáltatás, verseny a forrásokért, 108 fogyasztókért 4.6. Ellátásbiztonság és piacnyitás Állam szerepe, piacszabályozás Közgazdasági alapok Árelemek, költségszerkezet, határköltségek Piacok működése, energia-, kapacitás piacok Piaci árak manipulálhatósága, versenytorzítás Kapacitás aukció Befagyott költségek Árszabályozás alapelvei Rendszerhasználati díjelemek Közüzemi, szociális tarifa Magánbefektetői teszt Energiakereskedelem Termékek, áruk, piac típusok, piaci modellek Energiapiacok működése Fogyasztók beszerzése, profilos fogyasztás Piacok átláthatósága Kockázatok, kockázatkezelés Piaci árak jellemzői, jövőbeli árak előrejelzése, kockáztatott érték Kockázatkezelés Villamos energia ügyletek kockázatkezelése Határidős (fedezeti) ügyletek Opciós ügyletek Időjárás ügyletek függelék függelék Kereskedelem nyilvántartása, követése, elszámolása Mérlegkör, menetrendadás Mérés, elszámolás Okos mérés, okos hálózatok Rendszerfejlesztés, erőművek létesítése, hálózatok bővítése Szabályozás Hazai helyzetkép, kilátások Kiútkeresés Erőműtípusok értékelése, van-e jó megoldás Erőmű beruházások finanszírozása Etikai szempontok Átviteli hálózat fejlesztése 312 1

6 10. Megújuló és kapcsolt villamosenergia-termelés Megújuló villamosenergia-termelés Kapcsolt villamosenergia-termelés 336 2

7 Előszó A mai hétköznapi élet elképzelhetetlen folyamatos, megfizethető energiaellátás nélkül, így az ellátás biztonsága, versenyképessége megkerülhetetlen. Az Európai Unión belül az energiaellátás liberalizált piacokon történik, és a vonatkozó jogszabályokat áttekintve úgy tűnik, hogy nincsenek kijelölt felelősök sem az ellátásbiztonságért, sem a versenyképességért. Ezeket a hatékonyan működő piacoknak kellene garantálni. Jelenleg elsősorban nemzeti, esetleg regionális piacok működnek, az egységes európai piac kialakulására a technikai és regulációs feltételek hiányában még várni kell. A piaci liberalizáció hátterében, az új típusú termelő berendezések (megújuló erőművek, mini-mikró erőművek), új technológiák (energiatárolók, villamos autók, okos mérés, okos rendszer elemei), modern információs rendszerek (mobil eszközök) megjelenése, a felügyelet és az ellenőrzés lehetőségeinek bővülése, valamint az aktívvá váló fogyasztók hatására, a villamos energetika környezete teljesen megváltozott és további változásban van. A megújuló energia források gyorsuló terjedése, az ezzel összefüggő mentalitásváltozás átformálja az egész energia szektort. Jelenleg még nem látszik, hogy milyen lesz a végső állapot. Több megfigyelő véleménye alapján egy nagyléptékű kísérlet részesei vagyunk, amely remélhetően sikerrel jár. A folyamatos változás ellenére a szektornak kifogástalanul, közmegelégedésre kell működni. A működés értelmezhető és biztosítandó: Technikailag, hogy a biztonságos ellátáshoz, zavarok elhárításához szükséges berendezések, hálózatok, egyéb infrastruktúra, kezelőszemélyzet, engedélyek, energiahordozók és más feltételek folyamatosan rendelkezésre álljanak. Közgazdaságilag, hogy egyrészt a berendezések üzemeltetői hozzájussanak a folyó működéshez és a berendezések állapotának megőrzéséhez szükséges kiadásaik fedezetéhez, tulajdonosaik befektetett tőkéjük méltányos hozamához, másrészt az előbbiek térítése a fogyasztók számára csak méltányos, megfizethető kiadást jelentsen. Politikailag, hogy az energiaellátás a társadalom számára mind minőségét, mind költségeit tekintve elfogadható, fenntartható, a gazdaságpolitikai célok megvalósítását elősegítő legyen. A három szempont részben ellentétes követelményeket támaszt, egyik-másik előnyben részesítése működési zavarokat eredményezhet. Ezért a felelősöknek döntéseiknél a következményeket mérlegelve, mások tapasztalatait, a jó gyakorlatot figyelembe véve kell eljárniuk. A feltételrendszert bőséges műszaki, közgazdasági és jogi szabályozás határozza meg, amely a gyakorlati tapasztalatok a kísérlet közbenső eredményei alapján folyamatosan változik. Így a gyakorlott szereplőknek is folyamatos tanulásra van szüksége. 3

8 A szabályozás, beavatkozás egyre inkább kikerül nemzeti hatáskörből mivel, mint azt a Bizottság munkaanyaga 1 megállapítja: a kiteljesedő, belső energia piacon egyetlen entitás sem tudja saját maga garantálni a továbbiakban a villamos energia rendszer biztonságát, következésképpen az állami hatóságok megfigyelő és ellátásbiztonságot biztosító szerepe fontosabbá válik, ugyanakkor az energiapiacok integrációja következtében az ellátásbiztonságot, beleértve a termelő kapacitások megfelelőségét, a továbbiakban nem lehet tisztán nemzeti alapon biztosítani. Jelen könyv célja, hogy az Energiapiacok tárgy hallgatói számára, az előadások kiegészítéseként, összefoglalja az alapvető kérdéseket. Az ismeretek egy része a folyamatos változások, fejlődés következtében elavulhat, így a szerző elsősorban a folyamatok, a gondolkodás bemutatására törekszik, de esetenként nem nélkülözheti az aktuális elemek leírását sem. Fontos, hogy a felhasználók elsősorban az elvárásokat, gondolkodásmódot sajátítsák el, és ennek birtokában mindig értékelni tudják a feladataik ellátásához rendelkezésre álló, aktuális lehetőségeket. A könyv összeállításához a szerző a megjelölt hivatkozások mellett számos más, saját közleményt, nem publikált dolgozatot is felhasznált, esetenként szöveghű átvételekkel, ezekre azonban külön nem hivatkozik. A rendszer fejlődésének, szabályozásának ismertetésénél csak az aktuális helyzet, folyamatok megértése szempontjából fontosabb részletek szerepelnek. Az ismertetés, terjedelmi okokból, helyenként más témaköröknél is vázlatosnak tűnhet, a bővebb kifejtésre az előadások keretében kerül sor. 1 Generation Adequacy in the internal electricity market quidance on public interventions, Commission Staff Working Document, Brussels, , SWD(2013) 438 final 4

9 1. Villamosenergia-szolgáltatás fejlődése A villamos energia hazai felhasználása a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyárban, 1878-ban felgyulladó ívlámpákkal kezdődött. Az ország akkori területén, először, 1884-ben Temesvárott került üzembe áramfejlesztő telep, utcai közvilágítás ellátására. Ezzel megelőztük Párizst, Berlint, és csak két évvel maradtunk le New- York-tól vagy Londontól. Az ország mai területén, 1888-ban, Mátészalkán kezdődött meg a közcélú ellátás, amely elsősorban világítási célokat szolgált. A szolgáltatás egyenárammal történt, a dinamókat gőzgépek, kisebb vízfolyásokra telepített vízturbinák hajtották [1.1]. A világítás mellett hamarosan megjelentek felhasználóként a villamos hajtású motorok, városi villamos vasutak is. A lakossági felhasználás növekedése a szénszálas izzólámpa szélesebb elterjedését követően kezdődött. Helyi érdekeltségű ellátás: Az ellátás szigetüzemben történt, az egyes erőtelepek az érdekeltségi körbe tartozó ipari fogyasztókat, településeket látták el energiával, esetenként hosszabb távvezetékeken keresztül. Kezdetben egyenáramú szolgáltatás történt, majd az 1900-as évektől a háromfázisú váltakozó áram vált uralkodóvá, de még az 1960-as évek elején is léteztek párhuzamosan kiépített, egyen és váltakozó áramú hálózatok. Erőtelepek, hálózatok létesítését kezdetben az általános építészeti, műszaki biztonsági előírások szabályozták. A technológia újszerű jellegére tekintettel a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló évi XLIX. Törvénycikk [1.2] állami kedvezményekben részesítette a villamosságot előállító ipartelepeknek azokat az üzemeit, melyek ipari célokra hajtóerőt szolgáltatnak. Az állami kedvezmény különféle adók, más közterhek alóli mentességet, az adminisztratív eljárások (például kisajátítás) elősegítését jelentette. A kedvezményeket a hazai ipar fejlesztéséről szóló évi III. és az annak hatályát meghosszabbító évi III. törvénycikkek [ ] is fenntartották, ha azt a villamos energiával való ellátás és az energiagazdaság szempontjából jelentős gazdasági és fogyasztási érdek indokolttá tette. Az 1907 évi III. törvénycikk ugyanakkor a kedvezmény feltételeként szabta: ha magukat a helyiség-bérletek és áramszolgáltatás árai tekintetében a kereskedelemügyi minister által megállapitott feltételeknek alávetik. A világítás céljaira szolgáltatott áram nem volt kedvezményben részesíthető. Valószínűsíthető, hogy már ekkor is előfordulhatott villamosenergia lopás, ugyanis az 1907 évi III. törvénycikk rögzítette: Az előállitott villamos áram és technikai czélokra értékesithető minden egyéb erő (energia) ugyanazon büntetőjogi védelem alá helyeztetik, mely az ingó dolgokra nézve fennáll. Ennek megfelelőleg az emlitett erők bármely módon való jogtalan eltulajdonitása, ugyszintén szándékos és jogtalan megrongálására, vagy megsemmisitése az idegen ingó vagyon megrongálására, illetőleg a lopásra vonatkozó rendelkezések, szerint büntetendő. A kezdeti időszakban a befektetők között nagy verseny folyt a fogyasztók megnyerésére. Mint Stoft [1.5] ismerteti, Chicagóban például, között, 24 erőtelep létesült, párhuzamos elosztó vezetékekkel. A fogyasztói költségek a verseny ellenére magasak voltak. Jellemző volt, hogy nem elektromosságot, hanem az izzólámpák felszerelését követően, a villanyvilágítást értékesítették. A helyzet a 5

10 közösségi ellenőrzés, árszabályozás bevezetését igényelte. Már ekkor megjelent: az áraknak a költségeken, plusz ésszerű profiton kell alapulni. Az intenzívebb hazai fejlődés az első világháború után kezdődött, az 1930-as évekre a villamosenergia-szolgáltatás önálló üzletággá vált re az összes város (56 db), és a községek mintegy 30%-a (1020 db) volt villamosítva, de ez nem jelentette minden lakóépület ellátásba történő bekapcsolását ig az ország 3197 közigazgatási helységéből 1255, vagyis csaknem 40% villamosítása történt meg [1.6]. A hálózatok hosszáról nincsenek megbízható adatok ábra Országos hálózat 1949 előtt Ebben az időszakban az ipari-, bányaerőművek és a budapesti erőművek mellett csak a nagyobb városokban (Például Debrecen, Békéscsaba, Kecskemét, Szeged, Sopron, Nyíregyháza, Székesfehérvár) létesültek városi hőerőművek, a kisebb városokban, nagyközségekben, környékbeli vízerőmű hiányában, stabil dízelmotorok biztosították az ellátást. Utóbbiak adták a vízerőművek tartalékát is. A korszak (1943) legnagyobb erőműve az 1914-től működő Kelenföldi (BSzEM 2 ) Erőmű volt, LE (141,6 MW) névleges teljesítménnyel. A növekvő igények kielégítésére 1930-ban üzembe került a 80 MW névleges teljesítményű Bánhidai Erőmű, az 1940-es évek elején megkezdődött az ajkai és a mátravidéki (Lőrinci) erőmű építése. Ezek jelezték, hogy a kisebb, helyi erőműveket felváltják a nagyobb, fajlagosan kisebb beruházási költségű, olcsóbb tüzelőanyagot felhasználó erőművek. Országosnak tekinthető hálózatrész, 100 kv feszültségszinten a Bánhidai Erőműből Budapest és Horvátkimle irányába, a Budapest-Hegyeshalom villamosított vasútvonal, a környező áramszolgáltatok és Budapest ellátására létesült (1.1. ábra). E mellett 60 kv feszültségszinten voltak nagyobb távolságú összeköttetések. A fejlődésről összefoglaló ismertetés az irodalomban [1.7] található. Első villamos energia törvény: Magyarországon a helyzet 1931-re érett meg az iparág önálló szabályozására, amely az évi XVI. törvénycikk a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról [1.8] elfogadásával valósult meg. Általánosan elfogadott biztonsági szabályzat kidolgozására a Magyar Elektrotechnikai Egyesület kezdeményezésére már korábban sor került [1.9]. Az 2 Budapest Székesfőváros Elektromos Művei, az ELMŰ jogelődje, a főváros tulajdonában állt, integrált villamos társaság. 6

11 1931. évi XVI törvénycikk olyan, részben még ma is aktuális kérdéseket szabályozott 3, mint: Engedélyezés: ellenérték fejében való szolgáltatás céljára csak az fejleszthetett és vezethetett villamos energiát, akinek volt közhasználatú villamosmű (vállalat) létesítésére és fenntartására engedélye. Az engedélyezés kiterjedt az előmunkálatokra, építésre, üzembe helyezésre. Utóbbi csak műszaki felülvizsgálatot követően volt kiadható. Az engedélyokiratban fel kellett tüntetni az energiaszolgáltatás általános és részletes feltételeit, az árszabást 4. Egy adott terület ellátási joga versenytárgyalás alapján volt csak megszerezhető. Kizárólagossági jog: az engedélyes beleegyezése nélkül egy adott terület ellátására további engedély nem volt kiadható. A létesítést a vonatkozó, külön törvényeknek megfelelő feltételek teljesülése esetén, kisajátítás, vezetékjog, vízhasználati jog lehetősége segítette elő. Az építés befejezését követően leszámolási műveletet kellett végrehajtani, a létesítmények tervszerűség, számszerűség szempontjából felülvizsgálhatók voltak. Közhasználatú villamosmű műszaki vezetését csak az láthatta el, akinek előírt szakképzettsége volt. A működésről az előírt módon rendszeresen adatokat kellett szolgáltatni. Villamosművek együttműködésére az érintettek kezdeményezése vagy (közérdekből történő) államigazgatási beavatkozás alapján volt mód. Megváltás: A mű üzembe helyezésétől számított harminc év eltelte után az állam a közhasználatú villamosműnek a villamos energia távolsági vezetésére szolgáló berendezését, a község vagy a város a villamos energia elosztására szolgáló berendezéseknek a területén levő részét megválthatta. A megváltás tárgyául az említett berendezések az elhelyezésükre szolgáló ingatlanokkal és ingatlanon fennálló dologi jogokkal, valamint minden tartozékukkal együtt szolgáltak. Megváltás esetében a megváltott berendezésekért, ingatlanokért és azok tartozékaiért kártalanításul a megváltás tárgyának tényleges értékén felül annak az adóalapul bevallott tiszta jövedelem tőkésített értékének felét is meg kellett téríteni, amelyet az engedélyes a megváltás időpontjától a háramlás bekövetkeztéig elért volna. A tényleges érték megállapításánál a létesítésére felhasznált tőkének a használattal ki nem egyenlített részét, a tiszta jövedelem kiszámításánál a megváltást megelőző öt üzleti évben elért tiszta jövedelem átlagát kellett alapul venni. Háramlás (kártalanítás): Az engedélyokirat eredeti, illetve meghosszabbított hatályának elteltével a közhasználatú villamosműnek az energia távolsági vezetésére szolgáló berendezései és a villamos energia elosztására szolgáló berendezései az államra, illetőleg az illetékes önkormányzatra háramlottak. A háramlás alá eső azon vagyontárgyak, amelyeket a vállalat az üzembe 3 A vázlatos ismertetés a technikai fejlődés elősegítésére, fogyasztói, befektetői, közösségi, nemzeti érdekek egyidejű védelmére irányuló, racionális, kapitalista gondolkodásmód lényegének megismerését célozza. Néhány elem alkalmas átvétele elősegíthetné mai gondok megoldását is (2) Az árszabást általában a fogyasztók, különösen a termelési célokra fogyasztók érdekeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az energiafogyasztás várható mértékéhez képest az üzemi, az üzleti és a karbantartási kiadások rendes mértékének és a befektetett tőke tekintetében a háramlásra figyelemmel szükséges vagy egyébként helyénvaló tőketörlesztésnek fedezésén felül a befektetett tőke megfelelő gyümölcsöztetése is biztosítva legyen. 7

12 Nettó fogyasztás (GWh/év) helyezéstől számított harminc év alatt létesített vagy szerzett meg, ellenszolgáltatás nélkül és tehermentesen, az engedélyokirat hatályosságának hátralevő időtartama alatt felállított vagy megszerzett oly tárgyak pedig, amelyek létesítésébe vagy megszerzésébe az a jogi személy, amelyre háramlanak, előzetesen beleegyezett, teljes kártalanítás fizetésének kötelezettségével szálltak át. Kivitel, behozatal: A villamos energia külföldre történő kivitele, onnan történő behozatala engedélyköteles tevékenység volt. Országos érdekű tevékenységekre a törvényhozás, helyi vonatkozású, határszéli forgalomra (huszonöt évnél nem hosszabb meghatározott időre, ötévenkénti felmondási jog kikötésével) az illetékes miniszterek adhattak engedélyt. Az ország energiaellátásának fejlesztésére Országos Energiagazdasági Alapot hoztak létre. Forrását a törvény megsértése miatt kivetett bírságok, illetve az állami költségvetés hozzájárulása biztosította. A törvény végrehajtásával és általában az ország energiagazdaságával kapcsolatos kérdésekben történő véleményadás céljából, szakférfiakból, 14 tagú Országos Energiagazdasági Tanácsot alapítottak. A törvényben szabályozott kérdésekben kialakult jogvita kérdésében külön kúriai bíróság járt el. Igények változása ~8,2 % ~3,1 % ~2,3 % Fajlagos fogyasztásban elmaradás Európától! ábra Villamos energia igények növekedése [1.14] Államosítás: A második világháború mind a villamosenergia-iparban, mind a felhasználó berendezésekben nagy kárt okozott. A fogyasztás az 1943-as 1750 GWh-ról, 1945-ben 600 GWh alá esett vissza (1.2. ábra). A nemzetgazdaság talpra állításához, termelés beindításához, lakosság életkörülményeinek javításához a szolgáltatás mielőbbi helyreállítására volt szükség. A villamos művek tulajdonosainak gazdasági helyzete azonban a gyors helyreállítást nem tette lehetővé. Erre tekintettel került sor 1946-ban az első államosításra [1.10]: Államosítás az erőművek közül a 20 MVA beépített teljesítőképesség felettieket érintette, ha termelésük több mint 50%-a közcélra került értékesítésre, de az illetékes miniszter döntése alapján az ország villamos energiagazdálkodásának érdekeit figyelembe véve, az 5 MVA-nél nagyobb teljesítőképességű erőművek is állami tulajdonba kerülhettek. Állami tulajdonba kerültek a 60 kv-os vagy nagyobb feszültségszintű távvezetékek, valamint miniszteri döntés alapján a két energiatelepet összekötő távvezetékek is. Az egyéb villamos művekre az államot elővételi jog illette meg. 8

13 20 MVA teljesítőképesség feletti erőművet, 60 kv feletti távvezetéket csak az állam létesíthetett. Az illetékes miniszter az ország energiagazdálkodása érdekében üzembe helyezési, szolgáltatási, bővítési, korszerűsítési kötelezettséget írhatott elő bármely villamosmű részére. Az évi XVI törvénycikkben szabályozott megváltási, háramlási jog az államot illette meg. A köztulajdonba vett létesítményekért, valamint az önkormányzatoktól elvont megváltási, háramlási jogosultságokért kártalanítás járt. Módosult az Országos Villamos Energiagazdasági Tanács összetétele. Az intézkedés lehetővé tette a szolgáltatás gyors beindítását. Az állami tulajdonba vétel nem terjedt ki a BSzEM erőműveire, vezetékeire. Az államosítás 1948-ban válik teljessé [1.11]. Az állami tulajdonba került vagyon felügyeletét, szakmai irányítását, az erre a célra, az évi XX. törvény alapján, alapított, Állami Villamossági Rt. végezte. A gyakori átszervezések következtében, a felügyeletet ellátó szervezet a későbbiekben gyakran változott [1.7] Az állami, közösségi társaságok létrehozása általános európai jelenség. A közösségi tulajdonba vételt a háborús károk helyreállítása, a nagyobb léptékű beruházásokhoz szükséges tőkekoncentráció indokolta. A háború után jönnek létre a mai is meghatározó, vagy később átalakult nemzeti társaságok: EdF (Franciaország), ENEL (Olaszország), CEGB (Egyesült Királyság), RWE, Bayernwerk, Preusen Elektra, EnBW (Németország nyugati megszállás alatti területei), EDP (Portugália), Verbund (Ausztria), Statkraft (Norvégia), Electrabel (Belgium) stb. Villamos energia rendszer kialakulása: Az 1.1. ábrán látható, Ajkai, Mátravidéki Hőerőművek távvezetéki bekapcsolásával kibővülő rendszer operatív irányítására, az 1949-ben megszervezett Erőművek Ipari Központja szervezetén belül, 1949 szeptemberében (az első erőművi menetrend október végi kiadásával) megkezdi működését az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) [1.6]. Ténylegesen ezzel jön létre a magyar villamos energia rendszer (VER) ben a beépített teljesítőképesség 675 MW, a maximális csúcsterhelés 486 MW volt ábra Országos hálózat 1960-ban 9

14 Fogyasztók száma (db) Az 1950-es éveket az erőltetett iparosítás, villamosítás, a fogyasztók kiszolgálásához további erőművek, ezeket összekapcsoló hálózatok létesítése jellemzi. Döntés születik a 100 kv-os feszültségszint 120 kv-ra növeléséről, nemzetközi összeköttetések épülnek ki (1952 Csehszlovákia, 1958 Jugoszlávia). Csehszlovákiával párhuzamos üzem folyt, Jugoszláviával szigetüzemben (fogyasztói területek átkapcsolásával) bonyolódtak az energiaszállítások. Az erőmű létesítések üteme elmaradt az igények növekedésétől, a teljesítményhiány következtében rendszeresek voltak a fogyasztói korlátozások. Az 1956-os forradalom a berendezésekben károkat nem okozott, az igényekben csak átmeneti visszaesést eredményezett (1.2. ábra) ra az országos hálózat (1.3. ábra) számos részletében hurkolttá vált, egy-egy vezetékszakasz kiesése nem eredményezett korlátozást, a Zugló-Bystričány összeköttetésnél megjelent a 220 kv-os feszültségszint. Az 1950-es évekre jellemző teljesítményhiány csökkentésére számos erőműépítés (200 MW-os Oroszlányi Erőmű, 100 MW-os pécsi bővítés, 100 MW-os Bánhidai Erőmű, 600 MW-os Gyöngyösi (Gagarin, jelenleg Mátrai) Erőmű, Dunamenti Erőmű I. kiépítés) fejeződött be, volt folyamatban vagy engedélyezési fázisban ban formálisan befejeződött a falu-villamosítás, az utolsó 16 falut, ütemezetten, augusztus 20-ra kapcsolták be. A falu-villamosítás 1963-ban történt formális befejezése csak lehetőséget teremtett a falusi lakosság számára, de az épületeken belüli hálózatok, illetve az idősebbeknél vállalkozó kedv és anyagi lehetőségek hiányában, a tényleges villamosításra csak lassan került sor. Abban az időszakban ez a W-os villanyégőket, a telepes rádiót felváltó Néprádiót, esetleg az új villanyvasalót jelentette [1.12]. A vidéki fogyasztók száma (1.4. ábra) az 1990-es évekig folyamatosan, egyenletes ütemben nőtt. Az ország tényleges, teljes villamosítása azonban a könyv összeállításának időpontjáig sem fejeződött be, még mintegy tanya lehet hálózatról történő ellátás nélkül Nem háztartási fogy Vidék Budapest ábra Fogyasztók számának alakulása [1.14] Második villamos energia törvény: 1962-re megérett a helyzet új villamos energia törvény [1.12] elfogadására. Ez amellett, hogy meghatározta az iparág szervezetének, működésének alapvető feltételeit, néhány, a szocialista tervgazdaságra jellemző, a mai liberalizált energiapiacon furcsának tűnő rendelkezést is tartalmazott. Például: A villamosmű és a benne fejlesztett, illetve az általa átvitt villamos energia ha a Minisztertanács kivételt nem tesz társadalmi tulajdonban, közcélú villamos mű csak állami tulajdonban állhat. (3. ) 10

15 Fogyasztás (kwh/év, háztartás) Villamos energiának külföldről az ország területére való behozatalát az ország területén való átvitelét és külföldre történő kivitelét a Minisztertanács engedélyezi. (21. ) A törvény nem foglalkozott az 1931-es törvényben részletesen szabályozott engedélyezéssel, árszabályozással, kártalanítással, háramlással, miután az erőművek létesítésére államigazgatási tervezési folyamatra alapozó döntések alapján, állami forrásokból került sor, a berendezések állami tulajdonban voltak, az árakat az illetékes államigazgatási szervezetek szabályozták. Rendelkezett viszont az együttműködő villamos energia-rendszerben történő üzemben tartásról. Szigorú villamos energia- és teljesítménygazdálkodást vezetett be. A szabályozás a tervgazdasági rendszerben természetesnek tűnő módon, a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelettel [1.13], a működéssel összefüggő lényeges döntéseket például: Az együttműködő villamosenergia-rendszer üzembiztosan igénybe vehető teljesítményének éves tervét az ipari miniszter állapítja meg és az Országos Tervhivatal elnöke hagyja jóvá., illetve Az együttműködésben részt vevő erőművek mindenkori hatásos és meddő terhelését (napi fejlesztési menetrendjét) a népgazdasági terv alapján az ipari miniszter állapítja meg. központi kézben tartotta. A központosítás összefüggésben lehetett a korra jellemző tervgazdálkodással, forráshiánnyal. Magyar Villamos Művek Tröszt: Az új szabályozási rendhez kapcsolódóan került sor a teljes iparágat egységes szervezetbe foglaló Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT), szeptemberi, megalapítására a francia, állami EdF szervezetének mintájára. Az új szervezet az erőművek és a hálózati társaságok mellett magába olvasztotta a villamos ipari beruházó, tervező, szerelő, tatarozó és építő tevékenységet ellátó vállalatokat, valamint a villamos energiagazdálkodás felügyeletét is. Az újonnan megalapított trösztnek erőművek és átviteli hálózatelemek létesítésével meg kellett teremteni a biztonságos és gazdaságos villamos energia ellátás hátterét Budapest Vidék ábra Háztartásonkénti fogyasztás alakulása [1.14] A fogyasztás 8-9%-kal nőtt évente. Ezen belül a háztartási fogyasztás szerkezetében nagy különbségek jelentkeztek [1.14]. A fővárosi fogyasztás a televíziók, mosógépek, villamos hűtőszekrények használatának általánossá válásával már a 70-es évek második felében telítődött (1.5. ábra). A vidéki lakosság fogyasztása az alacsonyabb életszínvonal, ennek lassúbb növekedése következtében csak az 1990-es évek 11

16 elejére érte el a Budapesti háztartások átlagos fogyasztását. Az utolsó évek növekedésében a szokásos háztartási készülékek, kisgépek beszerzése mellett nagy szerepe lehetett a hagyományos füstöléses tartósítást felváltó, fagyasztásos tartósításhoz szükséges, mélyhűtő láda beszerzések ütemének is. Az egy főre eső, 1100 kwh/év körüli hazai háztartási felhasználás azonban még jelenleg is csak mintegy fele az ausztriai értéknek. Növekedésre csak a gazdasági fellendülést, a lakosság életszínvonalának, a családok létszámának növekedését, és ezek következtében a lakásépítések beindulását követően lehet számítani. A gyorsan növekvő igények kiszolgálása, kellő tartalékok biztosítása jelentős erőműfejlesztést igényelt. A szocialista gazdasági rendszer lehetőségeit kihasználva azonban a gazdaságpolitika nem törekedett teljes mértékű hazai ellátásra, hanem az igények egyre nagyobb részét elégítette ki importból. Az 1960-as évek elején kezdődött 60 MW-os szovjet import az 1970-es évtized elejére csaknem 1000 MWra, az 1980-as évtized első felére 1500 MW-ra, az évtized végére közel 2000 MW-ra növekedett. Az együttműködés, a szállításokhoz kiépített nagy szállítóképességű 750 kv-os összeköttetés előnyös volt számunkra. A frekvenciát a Szovjetunió (Oroszország) szabályozta. Miután a szovjet rendszer is teljesítményhiányos volt, a tényleges frekvencia rendszeresen elmaradt a névleges értéktől, a szinkron órák esetenként akár napi 20 percet is késtek. Ajkai Pécsi Oroszlányi Bánhidai Dunamenti Mátrai Tiszai Paksi Atom Erőmű * *32 1* * * *50 1*22, *50 1* táblázat [1.14] Inotai GT Dunamenti GT Kelenföldi GT * * *100 2* *24 2* * * * *215 1* *215 1* * * * * * * * *145 1* * *80+24 Az MVMT időszakában megszületett döntések alapján, között, megvalósított nagyobb erőműveket, az egyes években üzembe helyezett teljesítőképességekkel az 1.1. táblázat mutatja. Megfigyelhető, hogy a 60-es évtizedben átlagosan 150 MW, az 1970-es években 200 MW volt a beépített teljesítőképesség éves növekedése. Az 1980-as évtizedben az import erőteljes növelése mellett az erőműfejlesztés üteme lelassult, csupán a 4 paksi blokk üzembe helyezésére került sor. 12

17 A szocialista országok közötti nemzetközi kooperáció elősegítésére még 1962-ben, az MVMT alapítása előtt létrejött az európai KGST 5 tagállamok villamosenergiarendszereinek egyesülése (KGST VERE), melynek központi teherelosztója, a CDU (Centralnoje Diszpecserszkoje Upravlényije, más rövidítéssel CDO) állandó magyar munkatársakkal is, Prágában működött. A magyar villamosenergia-rendszer két villamos energia-rendszeregyüttműködés (KGST VERE, illetve UCPTE 6 ) határán működött, villamos energia-kereskedelemre csak fogyasztói területek, erőművek átkapcsolásával (irány- vagy szigetüzemben) volt mód. Később (az 1980-as években) a két együttműködés közötti villamos energia kereskedelem elősegítésére Etzenricht-ben (Németország), Dürnrohr-ban és a Wien-Südost-i alállomáson (Ausztria) egyenáramú betétek létesültek. Magyar Villamos Művek Részvénytársaság: A rendszerváltást követően a tröszti szervezetet, formálisan, december 31-vel, az évi XIII. törvény [1.15] alapján létrehozott, kétszintű részvénytársasági szervezet váltotta fel. A szervezeti átalakulás vagyonmozgással is járt: egyrészt az áramszolgáltató társaságok tulajdonába kerültek a főelosztó hálózatok, másrészt az OVIT-tól az MVM tulajdonába került az alaphálózat (átviteli hálózat). Az MVM Rt., mint holdingtársaság hálózatüzemeltetési, rendszerirányítási, nagykereskedelmi tevékenységet végzett. Az egyes társaságokban 50% tulajdoni részesedése volt, a másik 50%-on az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és néhány százalék erejéig, az önkormányzatok osztoztak. Megbízás alapján az Állami Vagyonügynökség részvényesi jogosítványait is az MVM Rt. gyakorolta. Az MVM Rt. közgyűlésén a többségi részvényesi joggyakorló az Ipari- és Kereskedelmi Minisztérium lett. A szervezeti változás a belső működési modell lényeges változtatását igényelte [1.14]. Közvetlen utasítási jog hiányában Alapszerződés szabályozta a kétoldalú kereskedelmi szerződéseket, az ezekben alkalmazandó belső árakat, az árak és a tényleges működési költségek eltéréseit kiegyenlítő járadékrendszert. A nagykereskedelmi ár teljesítménydíjat és zónaidős áramdíjat tartalmazott. A szabályozható (kondenzációs egységekre) egy áramdíjas, a nem szabályozható, ellennyomású egységekre zónaidős árszabályozás volt érvényben. Járadékrendszer működött az értékesítési oldalon is, az áramszolgáltatók eltérő értékesítési és költségstruktúrájának figyelembevételével, a lehetőleg azonos nyereségtermelési képesség elérése érdekében. Az együttműködés érdekében kétoldalú szerződések: erőművi üzemviteli szerződés, az erőművek rendszerigényeknek megfelelő üzembiztos, gazdaságos működtetésére, erőművi kereskedelmi szerződés, a tényleges kereskedelmi paraméterek (lekötött kapacitás, szállítandó villamos energia mennyiség és ezek tűrései, valamint ellenértéke) rögzítésére, alaphálózati-üzemeltetési szerződés, az MVM tulajdonában lévő alaphálózat üzemeltetésével kapcsolatos együttműködés kereteinek, illetve a berendezések és eszközök működtetésére vonatkozó követelmények meghatározására, 5 KGST: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a volt szocialista országok, 1949 januárjától tevékenykedő, gazdasági együttműködése június 28-án a volt tagállamok feloszlatták. 6 UCPTE: Union for the Coordination of Production and Transmission of Electricity, 1951-ben létrehozott, nevét 1999-ben, a Production elhagyásával, UCTE-re rövidítő szervezet a nyugat európai országok villamos energia rendszerei szinkron üzemének koordinálására július 1-től tevékenységét megszüntette, utódszervezete az ENTSO-E 13

18 Nettó fogyasztás (GWh/év) elosztó hálózati üzemviteli szerződés, a műszaki jellemzők, működés terület rögzítésére, a villamos energia szolgáltatás paramétereire, elosztó hálózati kereskedelmi szerződés, a tényleges kereskedelmi paraméterek (lekötött kapacitás igény, szállítandó villamos energia mennyiség és ezek tűrései, valamint ellenértéke) rögzítésére, rendszerérdekű fejlesztési szerződés, az esetleges rendszerérdekű fejlesztéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek meghatározására megkötésére került sor. A korábbi, KGST gazdasági együttműködésen belüli kereskedelmi kapcsolatok politikai rendszerváltással együtt járó szétesése, a hazai villamosenergia-igények mintegy 5 TWh/év értékkel történő csökkenését eredményezte, ugyanakkor az import árak is jelentősen módosultak. Ennek eredményeként az importált villamos energia mennyiség néhány év alatt a korábbi töredékére esett vissza (1.6. ábra) Import Hazai forrás ábra Hazai források és az import változása [1.14] UCPTE csatlakozás: Szovjetunió felbomlása, az utódállamok gazdasági problémái, a KGST megszűnése, a magyar gazdaság Európai Unió felé irányuló politikai, gazdasági nyitása azonban indokolttá tette a rendszer együttműködés felülvizsgálatát is. Erre tekintettel már 1989 telén megkezdődött annak vizsgálata, hogy hogyan lehet párhuzamos üzemet kialakítani az UCPTE-vel, és 1990 tavaszán az MVM Rt. bejelentette csatlakozási szándékát. Ennek gyakorlati előkészítésére december 12-én aláírásra került a magyar rendszer csatlakozására vonatkozó követelményrendszer (Maßnahmenkatalog) a szomszédos osztrák, jugoszláv társaságokkal elején a szlovák, cseh és lengyel társaságok is bejelentették csatlakozási szándékukat. A négy ország együttműködésének elősegítésére október 11-én létrejött a CENTREL szervezet. Az UCTPE filozófiájának (minden rendszer felelős a saját ellátásbiztonságáért, mindenki segít mindenkit, de kisegítésre csak átmenetileg lehet számítani) megfelelően, a jobb minőségű és megbízhatóbb villamosenergia-ellátás érdekében meg kellett oldani a termelés és fogyasztás mindenkori egyensúlyának biztosítását, az egyes turbinákba beépített primer szabályozók üzembe helyezését, az elvárt primer tartalék aktiválását, az előírásoknak megfelelő szekunder teljesítmény biztosítását, 14

19 rendszer lengéscsillapító (PSS) berendezések felszerelését, a rendszerirányítási és távközlési rendszer korszerűsítését (EMS-SCADA 7 rendszer üzembe helyezését), valamint új védelmi és rendszer újra-felépítési tervet kellett kidolgozni. A követelményrendszer alapján, az együttműködés előfeltételeként, Magyarországon tározós erőmű hiányában az üzemzavari események gyors kezelésére alkalmas, gyorsan indítható tartalék gázturbinákat kellett létesíteni. A Litéri és Sajószögedi, 120 MW névleges teljesítményű gázturbinák 1998 decemberében, a Lőrinci 170 MW-os gázturbina 2000 márciusában kerültek üzembe. Beruházásuk részben világbanki hitelből történt. A fejlesztések megvalósítását a PHARE 8 programmal az Európai Közösség is támogatta. A CDU rendszer végül nem tervezett, nem egyeztetett módon, november 18- án, 11 óra 38 perckor, orosz-ukrán elszámolási viták miatt bomlott három (orosz, ukrán-bolgár és CENTREL) részre. Ennek következtében a CENTREL együttműködés, a vele párhuzamosan járó kelet-német VEAG rendszerrel és egy kis ukrán szigettel, az UCPTE-vel történő csatlakozásig, közel két éven át önálló, mintegy MW nagyságú szigetüzemben működött (1.7. ábra). A próbaüzem jellegű, párhuzamos működés az UCPTE rendszerrel október 18-án kezdődött. A társaságok közötti elszámolást átmeneti jelleggel még a CDU szabályozóközpont végezte, feladatát 1996 második felétől a varsói elszámoló és szabályozó központ vette át. Az MVM Rt január 1-től lett az időközben nevet változtatott UCTE társult tagja, amelyet május 17-től a teljes jogú tagság váltott fel. Miután feladatát elvégezte, december 31-el megszűnt a CENTREL együttműködés. A CDU tagság formálisan december 31-én szűnt meg ábra CENTREL együttműködés [1.14] 7 EMS-SCADA: Energy Management System-Supervisory Control and Data Acquisition System 8 PHARE: Poland-Hungary: Assistance for Restructuring the Economy - Az Európai Közösség kezdeményezése, célja Lengyelország és Magyarország gazdaságának felzárkóztatása volt a fejlett nyugati államok szintjére. 15

20 A párhuzamos működésessel szükségtelenné váltak a korábbi kereskedelmi lehetőségeket biztosító egyenáramú betétek. Ezek hasznosítására, az ukrán, illetve orosz villamosenergia-rendszerrel történő kereskedelmi kapcsolatok biztosítására több elemzés [1.16], megvalósíthatósági tanulmány készült, a legutóbbi inkább a közvetlen együttműködést javasolja. Privatizáció előkészítése, harmadik villamos energia törvény: A rendszerváltást követően napirendre került az energetikai privatizáció. Ennek előfeltétele volt egy olyan működési modell kialakítása, amely egymástól elkülönülő tulajdonosi érdekek esetén is biztosítani tudja a fogyasztók biztonságos, legkisebb költségű ellátását. Többszöri előkészület után, 1993 tavaszán született meg a lényegében az un. kizárólagos vásárló modellt (4.2. ábra) létrehozó és szabályozó törvénytervezet, amelyet az Országgyűlés végül 1994-ben, utolsó ülésszakán fogadott el [1.17]. A törvény Létrehozta a Magyar Energia Hivatalt, Bevezette az engedélyezést az erőművek létesítésére, üzembe helyezésére, megszüntetésére, a villamos energia termelésére, szállítására és szolgáltatására. Utóbbiak kizárólagossági jogot biztosítottak és ezzel arányos kötelezettségeket írtak elő. Fenntartotta a hatósági árszabályozást. Az ellátás biztonságért az átviteli hálózat, rendszerirányítás, rendszerszintű mérés területén monopóliumot élvező szállító engedélyes volt felelős, az általa a többi engedélyessel együttműködve kidolgozott Üzemi Szabályzat szerint. Az ellátás biztonság garantálását elősegítette a szállító engedélyes kizárólagos export-import jogosultsága, valamint az engedélyesek közötti szerződéskötési kötelezettség, a termelő engedélyesek termelő kapacitás felajánlási kötelezettsége. A hosszú távú ellátásbiztonságot az országos erőmű létesítési terv két évenkénti elkészítése támogatta, amely alapján a MW teljesítményű erőmű létesítéséről a Kormány, a 600 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű létesítéséről az Országgyűlés dönthetett. A legkisebb költség elvének teljesülését a legalacsonyabb árú villamos energia beszerzési kötelezettsége biztosította. Az árszabályozás költségalapú maradt, a törvény rögzítette A villamos energia termelői, átviteli, elosztási, szolgáltatási árának (díjának) tartalmaznia kell az indokolt befektetések és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget. A díjak megállapításánál figyelembe kellett venni a tartalék kapacitások, továbbá a villamos mű bezárásával, elbontásával kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének garanciális költségeit, illetve a gazdaságpolitikai, energiapolitikai, ellátás biztonsági, környezetvédelmi, nemzetközi gazdasági követelményeket, tényezőket is. Privatizáció: Az első privatizációs kísérletre, az áramszolgáltató társaságok kisebbségi részesedésének értékesítésére, 1993 őszén került sor. A megajánlott vásárlási ár lényegesen elmaradt a társaságok valós értékétől, így az eladásra nem került sor. Ezt követően került felkérésre a Schroders angol tanácsadó cég 9 a privatizáció koncepciójának kidolgozására, végrehajtásának elősegítésére. A privatizáció jogi alapját az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről 9 J. Henry Schroder & Co. Limited 16

21 szóló törvény [1.18] teremtette meg. Ez alapján tartósan állami tulajdonban csak az országos közüzemi szolgáltató, a nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősülő, illetve honvédelmi vagy más különleges feladatot megvalósító, szolgáló vagyon, ilyen vagyont működtető társaság maradhatott. Az iparágból az MVM Rt. az OVIT Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. tartozott ebbe a körbe, 50%+1 szavazat legalacsonyabb tartós állami részesedéssel. Alig 1 hónappal később [1.19], az OVIT Rt. és a Paksi Atomerőmű Rt. kikerült a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok köréből, ugyanakkor minden erőmű és áramszolgáltató társaságnál 1 db szavazatelsőbbséget biztosító részvény került bevezetésre. A jogalap megteremtését követően a privatizáció előkészítése felgyorsult, ennek részeként: júliusban előkészítésre és kihirdetésre kerültek a villamos energia törvényben meghatározott jogszabályok, a Stikeman, Elliott ügyvédi iroda közreműködésével hosszú távú villamos energia vásárlási (HTM) és értékesítési (VEASZ) szerződések készültek, megtörtént az Üzemi Szabályzat kidolgozása, MEH általi jóváhagyása, a Kormány határozatot hozott a villamos energia árszabályozásáról és január 1-jéig terjedő árkiigazításáról [1.20]. A kereskedelmi szerződések társaságok általi aláírását követően, október közepén közzétételre került a privatizációs felhívás, november végi beadási határidővel. A december elején kihirdetett eredmények alapján: a Dunamenti Erőmű Rt. az Electrabel, a Mátrai Erőmű Rt. az RWE, EnBW konzorcium, a Budapesti Elektromos Művek Rt. és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. az RWE, EnBW konzorcium, a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt. a Bayernwerk, a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. az Isar Amperwerke, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. az EdF, az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. a Bayernwerk és az EdF tulajdonába került, a menedzsment jogok teljes átengedésével. A későbbiekben további privatizációkra (Budapesti Erőmű Rt. [IVO-Tomen], Tiszai Erőmű Rt. [AES], Bakonyi Erőmű Rt. [Transelektro csoport], Pécsi Erőmű Rt. [Crosus]) is sor került. Vásárlási ajánlatok az MVM Rt. kisebbségi részesedésére, illetve a Paksi Atomerőmű Rt.-re is érkeztek, ezek azonban nem voltak elfogadhatók. A privatizációt követő konszolidáció során, az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt. és a Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. is teljesen az időközben a E.ON-ná átalakuló Bayernwerk, a Budapesti Erőmű Rt. az EdF, a Pécsi Erőmű Rt. a Dalkia csoport tulajdonába került. Diszkriminatív árszabályozási gyakorlat: A villamos energia árszabályozására vonatkozó kormányhatározat [1.20] 8%-os tőkearányos nyereséget ígért. Míg az áramszolgáltató társaságoknak átlagosan kellett a 8% nyereséget biztosítani, addig az erőműveknél, eltérő árak megállapításával, egyedileg volt lehetőség a nyereség beállítására. Nyilvánvaló volt, hogy a befektetők által alkalmazott irányítási módszerek jelentős hatékonyságjavulásra vezethettek, ennek egy részét az árszabályozás a befektetők ösztönzésére vissza kívánta hagyni, így az árak ármegállapítást követő, évenkénti emelésére az inflációnál kisebb mértékben került csak sor (Price Cap árszabályozás, 5.6. szakasz). A tényleges nyereségekben (1.8. ábra) az egyes tulajdonosi csoportok között lényeges eltérés volt. Egyrészt az első árszabályozási időszakban ( között) az induló árak beállítása a privatizált 17

22 Saját tőke arányos nyereség társaságoknál biztosította az ígért 8%-os szintet, amely a hatékonyság növekedés eredményeként az időszak végére közel 15%-ra nőtt. A második árszabályozási időszakban ( között) azonban a privatizált erőműveknél már az induló évben sem került sor a 8%-os nyereség beállítására, a nyereségszint az előző időszak végén lévő átlagos 15%-os értékről mintegy 23%-ra nőtt, és az egész árszabályozási időszakban magas értéken maradt. Az áramszolgáltató társaságoknál a 8%-os kezdő értékre csökkentés megtörtént, amely a hatékonyság növekedés eredményeként az időszak végére ismét 15% körüli értékre nőtt. A következő árszabályozási időszakban a nyereségek a megelőző időszak végének szintjén maradtak. Az állami tulajdonú társaságok nyeresége elmaradt a 8%-os tőkearányos szinttől. Az első árszabályozási időszakban a kezdeti negatív érték után a nyereség kis mértékben emelkedett, a második időszakban azonban átlagosan negatív maradt, így folyamatos vagyonvesztés jelentkezett. Ennek következményei elsősorban abban jelentkeznek, hogy nem akkumulálódott az állami vagyon (elsősorban a Paksi Atomerőmű) megújításához szükséges tőke. 30% 25% Elosztói és közüzemi szolgáltatói engedélyesek Állami vállalatok Termelői engedélyesek 20% 15% 10% 8 % 5% 0% -5% % 1.8. ábra Nyereségek alakulása Kapacitástender: A kizárólagos vásárlói modell az ellátási kötelezettség érdekében szükséges erőmű kapacitások létesítésére lehetővé tette kapacitáslétesítési pályázat kiírását, amelyre egyszer került sor. Az MVM Rt. által elkészített, és a Kormány által jóváhagyott A magyar erőműrendszer létesítési terve és kitekintés a 2010-ig terjedő időszakra alapján, 1997-ben két lépcsős erőmű létesítési pályázat került kiírására, két kategóriában: 200 MW-nál kisebb és azt meghaladó névleges teljesítményű, menetrendtartó, közcélú erőműegységek létesítésére. A pályázatot az indokolta, hogy a 90-es években a dunamenti és a kelenföldi hőszolgáltatás kombinált ciklusú gázturbinás erőművekkel történő megújítását (valamint az évtized végén a gyorsindítású gázturbinákat) kivéve, nem léptek üzembe új egységek, és az import lehetőségek is csökkentek, miközben az évtized második felében meginduló gazdasági fejlődés az igények gyorsuló növekedését eredményezte (1.2. ábra). A kapacitás tender mellett, részben azt megelőzően döntés született a privatizált Csepeli Erőmű 395 MW teljesítőképességű bővítésének hosszú távú lekötéséről, illetve 600 MW hosszú távú villamos energia import szerződés előkészítéséről. A pályázatot nagy érdeklődés kísérte, minden hagyományos erőműtípusban érkezett ajánlat, végül azonban 1999 februárjában, az európai villamosenergia-piac megkezdett liberalizációjára is tekintettel, csak a kisebb kategóriában került sor eredményhirdetésre, a Kispesti Erőmű és a Főnix projekt kapacitásának lekötésére, 18

23 amelyek közül csak az előbbi került megvalósításra. A nagy erőmű kategóriában import kőszénre alapozott projekt látszott a legkedvezőbbnek. A pályázati kiírás lehetőséget adott volna a meglévő erőművek megújítására, az erre beérkezett ajánlatok azonban nem voltak versenyképesek. A későbbiekben erőművek csak az érintett befektetők üzleti döntései alapján létesültek. Az újabb erőművek három kategóriába sorolhatók: A kapcsolt villamos energia termelés ösztönzésére bevezetett támogatási rendszer alapján épített gázmotorok, kisebb gázturbinák. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányának növelésére bevezetett támogatási rendszer alapján épített szélerőművek, biomassza hasznosító berendezések (utóbbiak részben régebbi széntüzelésű kazánok átalakításával). Növekvő piaci igényre, versenyre alapozó erőművek (Gönyű, Dunamenti G3, ajkai Bakonyi GT). Leállításokra elsősorban a régebbi széntüzelésű erőműveknél került sor, de versenyképtelenség miatt újabb, földgáz tüzelésű egységek is kiszorulnak a piacról. A MAVIR ZRt. és az Energia és Közműszabályozási Hivatal által kiadott Statisztikai Évkönyv [1.21] alapján a rendszerszintű koordinációban résztvevő erőműveket az 1.9. ábra mutatja. A fontosabb erőművek, illetve egyes jellemző erőműcsoportok, piaci szempontból jellemző évi adatai (energiaforrás, rendelkezésre álló állandó teljesítőképesség, szabályozhatósági tartomány) az 1.2. táblázatban láthatók [1.21] ábra Rendszerszintű koordinációban résztvevő erőművek, 2012 végén [1.21] Hálózatfejlesztés: Az MVM Rt. által a rendszerváltás után elfogadott hálózatfejlesztési, illetve infrastruktúra stratégiák alapján 1994-től kezdődően sor került az átviteli hálózat és az üzemirányítás korszerűsítésére. Ennek eredményeként a kor követelményeinek megfelelő, a fogyasztói csomópontokat lefedő, hurkolt, távvezérelt, Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal összekapcsolt, átviteli hálózat (1.10. ábra) jött létre. Az üzemirányító infrastruktúra, vezénylő központok lehetővé teszik a rendszer, rendszerirányítás üzembiztonságának javítását, a szolgáltatás minőségi színvonalának emelését. A rendszer alkalmas a piacnyitást követően megnövekedett nemzetközi kereskedelmi forgalom biztonságos lebonyolítására. 19

24 1.10. ábra Átviteli hálózat, 2012 végén [1.21] 1.2. táblázat [1.21] Energiaforrás Típus Gépegységek RTA Szabályozhatóság Db*MW MW MW Paks nukleáris PWR 8* Tisza II. szénhidrogén gőz 4* Dunamenti F szénhidrogén gőz 5* Dunamenti GT1 szénhidrogén GT+gőzt Dunamenti GT2 szénhidrogén GT+gőzt Dunamenti GT3 szénhidrogén GT+gőzt. 275,2+132,5 407,7 292 Mátra lignit gözt. 2* * szénhidrogén GT 2* Gönyű szénhidrogén GT+gőzt Csepel szénhidrogén GT+gőzt. 2* ,1 231 Kelenföld GT szénhidrogén GT+gőzt ,9 177,8 135 Kispest GT szénhidrogén GT+gőzt ,3 75 Újpest GT szénhidrogén GT+gőzt ,3 75 Debrecen szénhidrogén GT+gőzt Oroszlány szén+biomassza gőz 4* Pécs (Pannon) biomassza+szh. gőz 37, (Pannongreen) biomassza gőz 49,9 49,9 0 Ajka (Bakony) szén+biomassza gőz 101, (Bakony Bio) biomassza gőz Bakony GT szénhidrogén GT 2* Lőrinci GT szénhidrogén GT Litéri GT szénhidrogén GT Sajószögedi GT szénhidrogén GT Kis gázturbinák szénhidrogén GT+hősz. 164,9 81 Gázmotorok szénhidrogén GM+hősz ,9 Virtuális erőmű szénhidrogén GM+hősz. 120,5 134 ISD Power szénhidrogén gőz 69 0 Gázmotorok GM+hősz. 215,1 0 Kis gőzturbinák Gőzt. 44,5 0 Kis gázturbinák GT+hősz. 99,6 0 Megújulók Biogáz GM 34,9 0 Biomassza Gőzt. 43,4 0 Nap 0,4 0 Szél 329,3 23 Víz 53,3 0 Összesen ,9 20

25 Hosszú távú szerződések megszűnése: A privatizáció érdekében kötött hosszú távú villamos energia vásárlási szerződések az állami ármegállapításból adódóan garantálták az erőművek költségeket és indokolt nyereséget tartalmazó árbevételét, a szerződéses vevőt kivéve, a kereskedőket elzárták az erőművektől történő vásárlástól, a piacitól eltérő árak alkalmazása tiltott állami támogatást 10 jelenthetett. Utóbbira tekintettel az Európai Bizottság C 41/2005 szám alatt [1.22] vizsgálatot indított Magyarország ellen. A vizsgálat alapján megállapításra került [1.23], hogy a szerződések tiltott állami támogatást jelentenek, a Bizottság elrendelte a szerződések felbontását, az esetleges tiltott állami támogatás összegének visszafizetését. Erre tekintettel a szerződések újratárgyalásra, illetve az erre vonatkozóan elfogadott törvény [1.24] alapján december 31-el felbontásra kerültek. A külföldi tanácsadók által elvégzett és a Bizottság által jóváhagyott számítások alapján visszafizetésre nem került sor. A döntéssel elégedetlen befektetők nemzetközi eljárásokat indítottak Magyarország ellen a Washingtoni ICSID 11 bíróságnál, illetve az Európai Bíróságnál. Az eljárások a könyv összeállításának időpontjáig nem fejeződtek be. Az újratárgyalásokat követően az MVM Rt. csoport beszerzési portfóliója csak a Paksi Atomerőmű, a Mátrai Erőmű, a Csepeli Erőmű termelő egységeiből, valamint a Kelenföldi, Újpesti és Kispesti Erőművek kombinált ciklusú gázturbinás egységeiből meghatározott időszakokban értékesített villamos energiából áll, a hosszú távú import szerződések kifutottak, illetve megszüntetésre kerültek. A szerződések alapján beszerzett villamos energia az úgynevezett egyetemes szolgáltatás (4.5. szakasz) ellátását biztosítja, vagy kapacitásaukcióval (5.4. fejezet), illetve más módon továbbértékesítésre kerül. A többi hazai erőműnek a versenypiacon kell a termelését értékesíteni. Irodalom 1.1 Turán Gy.: Az ikervári, 1896-ban létesített, egyenáramú soros elosztórendszer, Elektrotechnika 56. évf sz old évi XLIX. Törvénycikk a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesitéséről; évi III. törvénycikk a hazai ipar fejlesztéséről évi III. törvénycikk a hazai ipar fejlesztéséről szóló évi III. törvénycikk I. fejezete hatályának meghosszabbításáról cikk (az EKSz. korábbi 87. cikke) (1) Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Tiltott állami támogatás gyanúja esetén, az előbbi szabályozás alapján, azt vizsgálják a gyakorlatban, hogy a támogatás közvetlenül vagy közvetve az államtól származott-e, szelektív-e, versenyelőnyt jelent-e a kedvezményezettnek, torzít(hat)ja-e a piacot és befolyásolja-e a tagállamok közötti kereskedelmet. 11 ICSID: International Centre for Settlement of Investment Disputes egy a Világbank csoporthoz tartozó, de működésében attól független, 1966-ban alapított, nemzetközi választott bíróság befektetők jogvitáinak rendezésére. 21

26 1.5 S. Stoft: Power System Economics, IEEE, Wiley-Interscience, A rendszerirányítás 60 éves története, MAVIR ZRT. BUDAPEST Kerényi A. Ö: A magyar villamosenergia-ipar története , Budapest, évi XVI. törvénycikk a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról 1.9 Biztonsági szabályzat erősáramú villamos berendezések számára, Magyar Elektrotechnikai Egyesület, augusztus évi XX. törvény egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamosenergiagazdálkodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről évi XXV. törvény egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről évi IV. törvény a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről, elosztásáról /1962 (XI. 11.) korm rendelet a villamos energia fejlesztéséről és elosztásáról szóló évi IV. törvény végrehajtásáról 1.14 Gerse K: Visszatekintés, MVM Közleményei, L. évfolyam, szám, old évi XIII. (VI. 13.) törvény a gazdasági szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról 1.16 European, CIS and Mediterranean Interconnection: State of Play 2006, 3rd SYSTINT Report Joint EURELECTRIC-UCTE WG SYSTINT évi XLVIII. (április 6.) törvény a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról évi XXXIX. törvény (V. 09.) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről évi LXIX. törvény (06. 30) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló évi XXXIX. törvény módosításáról 1.20 A Kormány 1074/1995. (VIII. 4.) Korm. Határozata 1.21 A magyar villamosenergia-rendszer (VER) évi statisztikai adatai, Állami támogatás Magyarország, Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C 324/12, Bizottság C(2008)2223 számú, június 5-én kézbesített határozata évi LXX. Törvény a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről 22

27 2. A szabályozás változása, a villamos energia piac megnyitása Az európai Szén és acélközösség megalapításától hosszú út vezet a közös piac teljes megvalósításáig (2.1. táblázat). A folyamatban döntés született a szolgáltatási piacok telekommunikáció energiapiacok vasúti közlekedés postai szolgáltatások megnyitásáról is. Ezek közül legelőször, az 1990-es évek elejétől kezdődően, a telekommunikációs piac nyílt meg. Az energiapiacok megnyitásáról 1996 decemberében, a postai szolgáltatásokról 1997-ben [2.1], a vasúti közlekedés liberalizálásáról 2001 novemberében [2.2] döntöttek. A liberalizáció még a legelőször megnyitott telekommunikációs piacokon sem fejeződött be teljesen táblázat 1951 Franciaország, Németország, Belgium, Olaszország, Luxemburg és Hollandia megállapodást írnak alá a Szén és acélközösségről, amellyel szén- és acéliparaikat úgy kapcsolják össze, hogy többé ne tudjanak egymás ellen háborút kezdeni A Szén és acélközösség tagjai aláírják a Római Szerződést, az Európai Gazdasági Közösség (később Európai Unió) megalapításáról, létrehozva a közös piacot Megszüntetik a Közösségen belüli importált áruk mennyiségi korlátozását, vámjait, (Vámunió) de az eltérő biztonsági, csomagolási követelmények, adminisztratív eljárások piacra lépési akadályokat jelentenek. Még nem lehet egész Európában azonos 1980-as évek eleje termékeket piacra vinni. Az egységes közös piac nem fejlődik, mivel az egyre versenyképtelenebb nemzeti gazdaságok túl merevek és szétaprózottak, és a tagállamok nem tudnak egyhangúlag megállapodni a helyzet megváltoztatásáról Az Európai Bizottság javaslatot tesz közzé a szétaprózott nemzeti piacok összeolvasztására, egy határok nélküli egységes piac 1992 végéig történő létrehozására Elfogadják az EU Alaptörvényét, amely lehetővé teszi bizonyos kérdések többségi szavazattal történő eldöntését a Miniszterek Tanácsában Közel 280 belső piaci szabályozás kerül elfogadásra, a zárt nemzeti piacok megnyitására, az egységes piac létrehozására. Több területen, az ekkor már 12 tagállami szabályozást egyetlen közös európai szabályozás váltja fel, amely lényegesen csökkenti egy termék unión belüli piacra juttatásának bonyolultságát és költségeit. Más területeken a törvények és müszaki szabványok kölcsönös elismerésére kerül sor Létrejön a közös piac Folyik a közös piac kiszélesítése, működésének tökéletesítése. Villamos energia: termék, közjó, áru: A piaci liberalizáció folyamatának ismertetése előtt indokolt áttekinteni, hogy mi jellemzi a villamos energia szolgáltatást. Más értékláncoktól eltérően, ahol az előállítási folyamat vagy szolgáltatás eredménye (terméke), minősége az érzékszervekkel ellenőrizhető, a villamos energia esetében csak műszerekkel vagy a hasznosítás eredményét (például világítás stb.) érzékelve tehetünk megállapításokat. A villamos energia természeténél és minőségénél fogva unikális, ugyanis: előállítása pillanatában felhasználásra kerül, minősége a szállítás előtt nem ellenőrizhető és nem korrigálható, jellemzői (feszültsége, fázisszöge) a hálózatban folyamatosan változnak, így a hálózat minden pontján más termék létezik, a vevő is ronthatja vagy javíthatja minőségét (hullámalakját, fázisszögét), a fogyasztói minőség a szolgáltatók és fogyasztók egyidejű (determinisztikus, illetve sztochasztikus) beavatkozásainak hatására alakul ki, 23

28 csak a fogyasztói csatlakozási pontra írják elő a minőséget (MSZ EN 50160). A fogyasztók a szolgáltatástól, villamos energia esetében, vételezési lehetőséget várnak aktuális igény szerinti teljesítménnyel, ígért minőséggel (szabványos 50 Hz frekvenciával, névleges csatlakozási feszültségszinttől függő feszültséggel, szinuszos hullámalakkal, a fogyasztó felhasználását nem, vagy csak elfogadható mértékben korlátozó rendelkezésre állással) kiszámítható áron. A villamos energiát, mint terméket az előbbieken túlmenően jellemzi, hogy: a mai életminőséghez nélkülözhetetlen, előállítása egyesített európai rendszerben történik, közös (egységes) és helyi (különös) szabályozás alapján, befolyásolja a társadalom működését, így a politika számára is megkerülhetetlen. Az energia piacok megnyitását megelőzően működött, hagyományos, szabályozott piaci villamos energia ellátás a végfelhasználók igényének teljes kielégítését jelentette, szabályozott áron, kijelölt szolgáltatótól (4.1. táblázat). A fogyasztók mintegy közjóként 12 élvezték a szolgáltatást, a szabályozás által meghatározott, mindenki számára azonos feltételekkel, minőséggel, megfizethető áron. Az egyedi szolgáltatás nem függött a fogyasztó minőségi elvárásaitól, árérzékenységétől, az aktuális (használat időpontjában, helyén felmerülő) költségektől. A fogyasztókhoz eljuttatott termék a teljes értéklánc tevékenységének eredménye volt, a fogyasztóknak nem kellett tudniuk az értéklánc elemeiről, belső folyamatokról. Az előbbi, szabályozott piacokon a szabályozók pontosan meghatározták a szolgáltatók feladatait, ezek teljesítéséért, ellenértékként, az árszabályozási mechanizmusnak megfelelően, az árakat a hosszú távú határköltségek alapján állapították meg. A makrogazdasági folyamatok hatásainak érvényesülését általában ársapkával (Price Cap) korlátozták. A rendszeren végrehajtott fejlesztésekből adódó költségnövekményeket beépítették az árakba. A gyakorlatban a szabályozó információs hátrányban van. Egyrészt nehezen tudja megítélni, hogy egy adott fejlesztés ténylegesen indokolt-e (emiatt a rendszer túlépítetté válhat), másrészt a működés, a költségek indokoltsága, nagysága tekintetében is a szolgáltatóknál kevesebb információval rendelkezik. Ebből az információs aszimmetriából adódóan az árak általában nagyobbak az optimális működéshez szükséges hosszú távú határköltségeknél. Az értéklánc versenyzőképes és természetes monopólium elemekre történő, megfelelő felbontása esetén a versenyre kényszerített tevékenységek (villamos energia esetén elsősorban a termelés) árszabályozását (árminimalizálását) a jól működő piac megoldhatja, így az információs aszimmetriából adódó, előbbi hátrány csak a költségek egy részénél jelentkezik. 12 Közjó: anyagi és szellemi javak és lehetőségek összessége, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy közösség tagjai boldogulásukat szabadon és hathatósan munkálhassák, de előállításukra önmagukban, egyenként nem képesek. (Magyar Katolikus Lexikon) Más megfogalmazásban: A közjó azoknak a társadalmi életföltételeknek az összessége, amelyek mind a csoportoknak, mind az egyes tagoknak lehetővé teszik, hogy teljesebben és könnyebben elérjék tökéletességüket (II. Vatikáni Zsinat, Gaudium et spes) 24

29 A szolgáltatási piacok megnyitása, a termékek áruvá válása általánosságban: a fogyasztók szabad választási lehetőségét (kitől veszi igénybe a szolgáltatást), az árak felszabadítását (az árak versenyben alakulnak ki, hatósági árszabályozás, árellenőrzés csak a természetes monopólium jellegű tevékenységekre marad fenn), termékek megváltozását (a fogyasztók igényeinek megfelelő új termékek megjelenését, nem keresett termékek elhagyását), a szolgáltatási minőség felszabadítását (az egyes szolgáltatók eltérő minőségű szolgáltatást kínálhatnak, amelyek közül a fogyasztók igényeik és fizetőképességük alapján választhatnak), a (szolgáltatástípusok, fogyasztói csoportok stb. közötti) keresztfinanszírozások megszüntetését, védőmechanizmusok kialakítását az érdekérvényesítésre kevésbé képes vagy képtelen fogyasztók szolgáltatási színvonalának, megfizethető árazásának megőrzésére jelenti. Az egyes szolgáltatások körében további változások is bekövetkezhetnek, illetve az előbbiek tartalma is módosulhat. A változások részleteire a későbbiekben bővebben is kitérünk. A villamosenergia-ipari liberalizáció lehetőségének megfontolásához az is hozzájárulhatott, hogy: a gázturbinás termelési technológia kisebb egység-teljesítményű berendezések esetén is versenyképes lehet (csökkent a hatékony méret), így a piacra lépéshez kisebb tőkére lehet szükség, másrészt az informatika fejlődésével lehetővé vált a megnövekedett számú piaci szereplő sokkal bonyolultabbá váló kapcsolatrendszerének adminisztrációja, elszámolása. A piacra lépéshez szükséges tőkeigény csökkenése érvényes a megújuló termelő berendezések létesítésére vagy a kereskedőként történő megjelenésre is. Első irányelv: A részleteket nem ismerők számára a villamos energia piac nem különbözhet más piacoktól, így létrehozása nem jelenthet nagyobb nehézséget. Ennek ellenére az Európai Parlament és a Tanács 96/92/EK irányelve (1996. december 19.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról [2.3] elfogadására csak több éves egyeztetést követően került sor. Az irányelv az alábbi lényeges kérdéseket szabályozta: Új termelő kapacitás létesítését. A tagállam döntésétől függően engedélyezési, vagy versenyeztetési eljárás volt választható. Az engedélyezési eljárásnál a teljesítendő feltételeket, a versenyeztetési eljárásnál a szerződéses feltételeket előzetesen rögzíteni kellett. Szállító rendszer üzemeltető kijelölését, feladatainak meghatározását. Feladata volt többek között a csatlakozási, üzemeltetési előírások kidolgozása, az energiaáramlás irányítása, a biztonságos, megbízható és hatékony rendszerhez szükséges összes kiegészítő szolgáltatás biztosítása, a termelő berendezések teherelosztása, rendszerösszekötő vezetékek használatának diszkriminációmentes szabályozása. A megújuló erőforrásokkal, valamint biztonsági okokból a hazai tüzelőanyaggal fejlesztett villamos energia termelésének előnyben részesítését a teherelosztás során. 25

30 Elosztó rendszer üzemeltetők kijelölését, feladatainak diszkriminációmentes, biztonságos, megbízható és hatékony működés meghatározását. Tevékenységek szétválasztását, könyvvitel átláthatóságát (4.4. szakasz). A rendszerhez való hozzáférés szervezését (4.3. szakasz). A fogyasztók fokozatos feljogosítását, >40, >20, >9 GWh/év fogyasztási küszöbértékek meghatározását az azonnali (1999. február 19-ig esedékes) piacnyitásra, illetve a három, hat év múlva esedékes következő lépcsőkre. A viszonosság elvét, amely kimondta, hogy az egyes tagállamok kereskedői csak a saját tagállami piacaik megnyitásának mértékéig láthatnak el fogyasztókat más tagállamokban. Közvetlen vezeték létesíthetőségének szabályait. Válsághelyzetek kezelésére vonatkozó előírásokat. A piac működésének felülvizsgálatát, a liberalizáció kiterjesztése érdekében. Az irányelv elfogadását követően, Magyarország Európai Unióhoz való tervezett csatlakozására is tekintettel megkezdődött a hazai szabályozási környezet átalakításának előkészítése. Az alapelveket a Gazdasági Minisztérium által 1999 júliusában elkészített kormány előterjesztés [2.4] foglalta össze. A villamosenergiaiparban célként tűzte ki, többek között, a versenypiac létrehozását, ennek részeként az átlátható piaci viszonyok megteremtését, a villamos energia export-import monopóliumának megszüntetését, a hosszú távú szerződések újratárgyalását, a versenyképtelenné váló erőművek befagyott költségeinek kezelését, a villamos energia árszabályozás módosítását. Az MVM Rt. az érintett intézmények, társaságok szakértőivel folytatott egyeztetések alapján, az előbbi dokumentum elfogadását megelőzően, felvetette a portfoliójában lekötött mennyiségre vonatkozóan, az erőművek által tőzsdén történő transzparens értékesítést, amely a viszonteladók számára is elfogadhatónak tűnt. A javasolt eljárásrend alkalmazása esetén a piacnyitás kezdetétől fogva transzparens árak alakulhattak volna ki, és mérhető lett volna a befagyott költség nagysága. Negyedik villamos energia törvény: Az alapelvek alapján, 2001-ben elfogadott villamos energia törvény [2.5] számos változást eredményezett [2.6]: Részletesen rögzítésre kerültek a Magyar Állam és a Magyar Energia Hivatal feladatai, utóbbi hatásköre jelentősen bővült. A feljogosított fogyasztók számára (a piacnyitást követően) lehetővé vált a piaci alapú megállapodások megkötése, a közüzemi szolgáltatásban részesítendő fogyasztókat kivéve, megszűnt az ellátási kötelezettség. A hatósági árszabályozás csak a közüzemi szolgáltatásra, illetve a természetes monopólium jellegű (hálózati, rendszerirányítási, stb.) tevékenységekre maradt fenn. A hosszú távú szerződések alapján igénybe nem vett teljesítőképesség az átvevő kellő időben történő lemondása esetén értékesíthetővé vált a szabad piacon. A piaci szereplők kötelesek voltak megfelelő arányú megújuló energiaforrásból származó villamos energia átvételére. A korábbi szállító engedélyesből közüzemi nagykereskedelmi engedélyes lett, mellette megjelentek a kereskedő engedélyesek. Az átviteli engedély mellett külön engedélytípusként megjelent a rendszerirányító engedély. További engedélytípusok kerültek kiadásra, mint például közüzemi szolgáltató, 26

31 szervezett villamosenergia-piac működtetése, villamos energia határon keresztül történő szállítása. A hálózatokhoz történő hozzáférés szabályozott szabad hozzáférés keretében történhetett. A villamosenergia-rendszer irányításáért és üzemvitelének biztonságáért, szabályzatok, erőműlétesítési-, hálózatfejlesztési terv kidolgozásáért a rendszerirányító engedélyes vált felelőssé. A rendszertervezés elősegítésére és a kereskedelmi forgalom elszámolhatósága érdekében bevezetésre került a mérlegkör rendszer. A feljogosítás fokozatosan történt, először a legnagyobb fogyasztók, eredeti tervek szerint július 1-től minden fogyasztó részére. A kiserőművek engedélyezése egyszerűbbé vált. A közüzemi nagykereskedő kizárólagossági jogosultsága megmaradt a közüzemi célra lekötött forrásokra, nagykereskedelemre, közüzemi szolgáltatók kiszolgálására. A különféle engedélyesi tevékenységek szétválasztására legalább a számviteli szétválasztást kellett alkalmazni. A hosszú távú szerződéseket évente újra kellett tárgyalni, ezek eredményéről a Hivatalt tájékoztatni kellett. A befagyott (átállási) költségek (5.5. szakasz) finanszírozására a rendszerirányító elkülönített számláján kezelt alap, ennek megfelelő feltöltésére átállási díjelem került bevezetésre, kifizetésről a Hivatal javaslata alapján az illetékes miniszter döntött. Az MVM Rt. a piacnyitásra készülve, október 19-én, a rendszerüzemeltetési feladatok ellátására, megalapította a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-t, amely november 9-én megkezdte működését. Feladatát kezdetben szerződéses jogviszonyban, az MVM Rt. szállítói engedélye alapján látta el, tulajdonképpen az MVM Rt. tulajdonában álló hálózatot üzemeltette, részben más társaság állományában lévő munkatársakkal, a rendszer forrásegyensúlyának, szabályozásának biztosítását az MVM Rt. beszerzési portfóliójában lekötött kapacitásokkal végezte. A hálózat karbantartása, fejlesztése MVM Rt. hatáskörben maradt. Az átviteli hálózat és rendszerüzemeltetés külön vállalatban történő, szétválasztott működése számos problémát vetett fel, ezért január 1-el, a hálózati eszközök apportálásra kerültek a MAVIR Rt.-be, az annak karbantartását, fejlesztését végző és a tényleges kezelést, karbantartást ellátó munkavállalók átvételével. Így az átviteli engedélyesi tevékenység jogi szétválasztása teljes körűen megtörtént. Itt kell megemlíteni, hogy a piaci transzparencia, likviditás növelésére a rendszerüzemeltető leányvállalataként indult el 2010 júliusában a Magyar Szervezett Villamosenergia-piac működése, amelynek forgalma folyamatosan növekszik. A hazai piacnyitásra, a legnagyobb (>40 GWh/év) fogyasztók részére január 1- én került sor. Az első évben a versenypiaci részarány az összes fogyasztás mintegy 10%-a volt végére a versenypiaci részarány elérte a hazai fogyasztás kétharmadát (a hazai piac fejlődését részletesebben a 6.2. szakaszban vázoljuk). A kereskedelmi engedélyesek száma 2011-ben meghaladta a 130-at. Liberalizált piac működésének első felülvizsgálata: A piac működésének 96/92/EK irányelv alapján elvégzett vizsgálatáról elkészített jelentést 2001-ben hozták nyilvánosságra. A megállapítások alapján egységes, teljesen liberalizált 27

32 villamos energia piac létrehozását célozták meg, a lakossági és egyéb sérülékeny fogyasztók részére nyújtható védelem biztosítása mellett, ez utóbbit a tagországok kompetenciájában hagyva. Ennek érdekében szükségesnek tűnt a: határkeresztező kereskedelem, regionális piac, ezek elősegítésére a határkeresztező vezetékek kapacitásának fejlesztése, választási (váltási) lehetőség és általános szolgáltatás biztosítása, termelés megfelelőségének folyamatos nyomon követése, konzisztens támogatási rendszer kialakítása, piactorzító elemek megszüntetése, harmadik országokkal való kapcsolatok javítása. Második irányelv: Az előbbi célok elérését szolgálta a korábbi irányelvet felváltó 2003/54/EC irányelv [2.7], amely a következő lényegesebb változásokat eredményezte: közszolgáltatói kötelezettségek (általános gazdasági érdekből vonatkoztatva biztonságra, ellátás folyamatosságára, minőségére, árára és a környezetvédelemre) és fogyasztóvédelem (általános szolgáltatás méltányos, átlátható áron) előírása, a hálózatokhoz történő szabályozott szabad hozzáférés általános előírása, ellátásbiztonság megfigyelésének előírása, új kapacitások engedélyezésének, tendereztetés szabályainak pontosítása, rendszerüzemeltetők kijelölése, szétválasztása, információk bizalmasságának óvása, elosztóhálózati üzemeltetők kijelölése, szétválasztása, szétválasztás, könyvvitel átláthatósága, teljes piacnyitás időpontjának előírása: július 1-től minden nem lakossági fogyasztó, július 1-től minden fogyasztó feljogosított fogyasztóvá válhat, szabályozó hatóságok feladatainak meghatározása. Negyedik villamos energia törvény módosításai: A módosítások [ ] a részleges piacnyitás tapasztalatai alapján a MEH, engedélyesek feladatainak pontosítását, a kötelező átvétel (különös tekintettel a kapcsolt villamos energia termelés piacra lépésének támogatására), engedélyezés, szétválasztás szabályainak módosítását eredményezték, és beépültek a Bizottság által az Oroszlányi Erőmű Rt. részére jóváhagyott szénipari szerkezetátalakítási támogatással összefüggő rendelkezések is. Liberalizált piac működésének második felülvizsgálata: A második irányelvvel elérni tervezett célok azonban csak részben teljesültek, a 2005-ben elvégzett vizsgálat során előtérbe kerültek a piacműködés hiányosságai: nagy a piaci koncentráció (a nemzeti jellegű nagykereskedelmi piacokon erőfölény érvényesül, melynek következménye az árak eltérítése), vertikális piaclezárás érvényesül (az integrált társaságok nem a piacon kereskednek, így kicsi a likviditás), hiányzik a piaci integráció (kis határkeresztező forgalom miatt a domináns inkumbensek 13 érvényesülhetnek, nincs ösztönzés a szűk összekötő vezetékek bővítésére), 13 Inkumbens: Itt az adott piacon tevékenykedő, integrált társaság. 28

33 hiányzik a piaci transzparencia (nincs elég információ a kereskedelmi döntésekhez, ebből adódóan nagy a piacra lépés kockázata), árképzés átláthatatlan (a tüzelőanyag árak, emisszió kereskedelmi rendszer befolyása látható, de a szabályozott és szabad piaci árak egymásra hatása, nagyfogyasztók támogatása hátrányos a versenypiac fejlődése szempontjából), a piaci szereplők a hálózati és szolgáltatási tevékenységek szétválasztásának elégtelenségére panaszkodnak. Ellátásbiztonság: A piacnyitás első időszakában a korábban elkülönült nemzeti piacokon lévő tartalékkapacitások közös használatából adódóan kapacitásfelesleg jelentkezett, az árak nagyon lecsökkentek (6.12. ábra), emiatt a MW-ot meghaladó erőmű kapacitás került leállításra. Az időközben növekvő igények mellett a még meglévő többletek eltűntek, forrásszűke kialakulása fenyegethetett. Ennek megelőzésére indokoltnak tűnt egy olyan irányelv [2.10] elfogadása, amely elősegítheti a termelési kapacitások megfelelő szintjét, a kínálat és kereslet közötti megfelelő egyensúlyt, figyelembe véve a meglévő és új rendszerösszekötő vezetékek leghatékonyabb kihasználását is. A működés biztonságának elősegítésére minimálisan kötelező üzemi szabályok és kötelezettségek írhatók elő, beleértve az esetleges veszélyhelyzetek kezelését, szomszédos rendszerüzemeltetőkkel történő együttműködést is. A rendszer megfelelőségéről (3.2. szakasz), az ezt jellemző információkról jelentést kell tenni a Bizottság részére. Ötödik villamos energia törvény: A 2003/54/EK irányelv hazai jogrendbe történő átültetése a évi LXXXVI. törvénnyel [2.11] történt. A törvény: bevezette a végső menedékes, illetve a védendő fogyasztók fogalmát, a verseny elősegítésére előírta a le nem kötött kapacitások árverését, új szabályokat alkotott a piaci erőfölénnyel való visszaélés megelőzésére, a domináns piaci szereplők kiszűrésére, valamint a jelentős piaci erő érvényesülésének kizárására vonatkozó eljárás rendre (JPE szabályozás, 5.3. szakasz), újraszabályozta a MEH jogállását, feladatkörét, hatáskörét, új szabályokat alkotott az EU szerveivel történő együttműködésre, illetve az Energetikai Állandó Választott-bíróságra vonatkozóan. A teljes piacnyitásra háztartási fogyasztókat is beleértve január 1-el, az uniós céldátumhoz képest fél éves késedelemmel, került sor. Harmadik irányelv: A második felülvizsgálat alapján kidogozott új irányelv tervezet elsősorban a szétválasztással, fogyasztók védelmével összefüggő kérdések nehézkes egyeztetése miatt csak 2009 nyarán került elfogadásra [2.12]. A korábbiakhoz képest: Pontosításra kerültek a közszolgáltatói kötelezettségek (általános gazdasági érdekből vonatkoztatva biztonságra, ellátás folyamatosságára, minőségére, árára és a környezet védelmére) és fogyasztóvédelem (általános szolgáltatás méltányos, átlátható áron) szabályai. Előírásra került az ellátás biztonságának figyelemmel kísérése, erről kétévente jelentések közzététele. Előírásra került a regionális együttműködés előmozdítása, az elszigetelten működő regionális piacok integrációja. 29

34 Előírásra került az átviteli rendszer üzemeltetés szétválasztása (4.4. szakasz, TSO, ISO, ITO modellek), a feladatok és a független működéshez szükséges feltételek biztosítása. Pontosításra kerültek az elosztórendszer üzemeltetőkre vonatkozó szabályok Pontosításra került a szabályozó hatóságok feladat és hatásköre, tevékenységük céljának szabályozása, regionális együttműködésük a határokon átnyúló ügyek tekintetében. Előírásra került a kereskedelmi ügyletek nyilvántartására, adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség. Előírásra kerültek a kiskereskedelmi piacok működésének elősegítésére vonatkozó szabályok, a személyi és tárgyi biztonságot fenyegető piaci folyamatok esetén szükséges biztonsági intézkedésekkel összefüggő elvárások. Pontosításra került a jelentésekre vonatkozó szabályozás. Az erőművek létesítésére, műszaki előírásokra, hálózatokhoz történő, nyilvános tarifákon alapuló, szabad hozzáférésre, számviteli szétválasztásra, titoktartásra, viszonosságra, közvetlen vezetékek létesítésére vonatkozó szabályok érdemben nem változtak. Az irányelvvel egyidejűleg került nyilvánosságra az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 14 létrehozásáról [2.13], valamint a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hozzáférési feltételekről és az 1228/2003 rendelet hatályon kívül helyezéséről [2.14] szóló rendelet. Ezek az egységes piac mielőbbi létrehozása és zavartalan működése érdekében fontos kérdéseket szabályoznak. A [2.14] rendelet a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatának (ENTSO-E 15 ) létrehozását is előírja. Az Ügynökség a [2.13] alapján többek között: Nyomon követi a belső piacot, különösen a kiskereskedelmi árakat, hálózati hozzáférést, megújuló energiaforrások piacra jutását, fogyasztói jogok érvényesülését, ENTSO-E feladatainak végrehajtását, amelyről éves jelentést tesz közzé, kiemelve a belső piac előtti akadályokat. Az utóbbiak megszüntetésére lehetséges intézkedésekről véleményeket, ajánlásokat terjeszt elő az ENTSO-E, a Parlament, illetve a Bizottság részére. Részvétel az üzemi és kereskedelmi szabályzatok kidolgozásában, indoklással ellátott vélemény készítése az ENTSO-E részére az üzemi és kereskedelmi szabályzatokról. Figyelemmel kíséri és elemzi a vonatkozó [2.14] rendelettel összhangban elfogadott keretjellegű iránymutatások végrehajtását. Ellenőrzi a hálózatfejlesztési tervek, rendszerösszekötő projektek végrehajtását. Egyedi műszaki kérdésekben határozatot fogadhat el. Kialakítja a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködésének kereteit. 14 Angol rövidítéssel: ACER: Agency for the Cooperation of Energy Regulators, Ljubljanai székhellyel működik 15 ENTSO-E: European Network of Transmission System Operators, Brüsszeli székhellyel működik, az UCPTE (UCTE) jogutódja 30

35 Véleményezheti a nemzeti szabályozó hatóságok intézkedéseit, tanúsítási határozatait (4.4. szakasz). Feladatainak ellátása során átfogó, korai, nyílt és átlátható konzultációt kell folytatnia minden érdekelttel. Működési költségeit elsősorban az Európai Közösségek költségvetésében előirányzott közösségi támogatás fedezi. E mellett a tanúsítási határozatok véleményezéséért szedett díjak, valamint az ügynökség által elfogadott adományok, hagyatékok, támogatások képezhetnek forrást ábra ENTSO-E elődszervezetei (Forrás: ENTSO-E honlap) A korábbi rendszeregyesüléseket (VERE) tömörítő (2.1. ábra), ENTSO-E legfontosabb feladata üzemi és kereskedelmi szabályzatok (csak a határokon átnyúló hálózatokkal, piaci integrációval összefüggésben) kidolgozása. Az Ügynökséggel és az érdekeltekkel folytatott konzultáció alapján felállított prioritási lista alapján kell sort kerítenie a [2.14] rendeletben felsorolt hálózatbiztonsági és megbízhatósági szabályok, hálózatra kapcsolás szabályai, harmadik felekre vonatkozó hozzáférési szabályok, adatcsere, elszámolási szabályok, interoperabilitás szabályai, szükséghelyzeti operatív szabályok, kapacitásallokáció, szűk keresztmetszetek kezelése, rendszerszintű szolgáltatások műszaki és operatív biztosításával, kiegyenlítő szabályozással kapcsolatos kereskedelmi szabályok, átláthatósági szabályok, kiegyenlítés szabályai, hálózattal kapcsolatos tartalékenergiára vonatkozó szabályok, 31

36 átviteli tarifákkal kapcsolatos szabályok, területi jelzések (területi árazás), rendszerüzemeltetők közötti ellentételezések, hálózatok energiahatékonysága témakörökben. Az egységes európai szabályzatok kidolgozása mellett az ENTSO-E feladatát képezi: A normál és rendkívüli körülmények közötti üzemeltetés koordinálását biztosító közös eszközök, minősítő skála, kutatási tervek elfogadása. Két évente, nem kötelező érvényű, 10 éves, termelés megfelelőségére előrejelzést tartalmazó hálózatfejlesztési terv (integrált hálózat modellje, forgatókönyvek, rendszer rugalmasságának felmérése) elfogadása: o a nemzeti beruházási tervek, o a transzeurópai tervek o a rendszerhasználók ésszerű igényei o az erőművi és átviteli engedélyesek hosszú távú kötelezettségvállalásai figyelembevételével, megjelölve a beruházási hiányterületeket. A szabályzatok, hálózatfejlesztési tervek kidolgozása, prioritási lista összeállítása során valamennyi érdekelttel kellő időben, nyitott és átlátható módon kell konzultálni. Az átvitelirendszer-üzemeltetőknek koordinációs és információcserére vonatkozó eljárásokat kell alkalmazni, különös tekintettel a szűk keresztmetszetek kezelésére. Nyilvánosságra kell hozni: a szabályzatokat a szabad hálózati kapacitások becslését minden napra, az összesített igény-forrás adatokat a 250 MW beépített teljesítménynél nagyobb teljesítményű egységekkel rendelkező termelőknek a kereskedelmi döntéseikre jellemző adatokat, beleértve az rendelkezésre álló teljesítőképesség és lekötött tartalék értékét is, öt évre visszamenőleg óránkénti bontásban Az ENTSO-E működési költségeit az átvitelirendszer-üzemeltetők viselik. Jelen könyv összeállításának idején a következő szabályzat tervezetek készültek el: Hálózati szabályzat kapacitás lekötésről, szűkület kezelésről Hálózati szabályzat erőművek hálózati csatlakozási követelményeiről Hálózati szabályzat villamos energia kiegyenlítésről Hálózati szabályzat forward kapacitás lekötésről Hálózati szabályzat fogyasztók csatlakozásáról Hálózati szabályzat üzembiztonságról Hálózati szabályzat üzemviteli tervezésről, menetrendezésről Hálózati szabályzat teljesítmény-frekvencia szabályozásról és tartalékokról Hálózati szabályzat nagy feszültségű egyenáramról Ezek konzultációja, véglegesítése, jóváhagyása különböző fázisban van. Várakozások alapján 2014 első felében néhány szabályzat bevezetésre kerülhet. A korábbi UCTE (kontinentális) illetékességi területen még az UCTE által alkalmazott szabályzatok vannak érvényben, ennek ellenére a későbbiekben, az egyes témakörök ismertetésénél a tervezett szabályzati előírásokat is vázoljuk. 32

37 Ötödik villamos energia törvény módosításai: A harmadik irányelv hazai bevezetésére nem új villamos energia törvény elfogadásával, hanem az 1997-ben elfogadott törvény módosításaival került sor. A módosítások közül ki kell emelni a rendszerüzemeltetés szétválasztási modelljét szabályozó évi VII. törvényt [2.15], valamint a szétválasztási szabályokat az irányelvvel teljes összhangba hozó évi XXIX. törvényt [2.16]. Utóbbi a kötelező átvételi rendszert is újraszabályozta. Ezeken túlmenően is nagyszámú változás történt a törvény hatályos szövegében (2.2. táblázat). Ebből is megállapítható, hogy a hazai jogszabályi környezet folyamatosan változik, még azt figyelembe véve is, hogy a táblázatban összefoglalt változások nem minden esetben jelentenek új parlamenti döntést, csupán a parlamenti döntések több ütemben történő hatálybaléptetését. A gyakran változó szabályozás bizonytalanságot teremt, mivel a villamosenergia-iparágban év alatt megtérülő beruházásokról kellene döntéseket hozni, amelyekhez elengedhetetlen előfeltétel a kiszámítható stabil szabályozási, gazdasági környezet táblázat Szövegváltozások Piacok integritása, átláthatósága: A szabályozási környezetből még említést kell tenni az úgynevezett REMIT rendeletről [2.17]. Ennek célja a 2005-ben elvégzett második felülvizsgálat során feltárt hiányzó piaci transzparencia megteremtése, a nagykereskedelmi energiapiacokon kialakuló verseny tisztességének biztosítása, a piaci visszaélések megelőzése. Az egyre nagyobb kiterjedésű piacok, sorba kapcsolt, összefüggő, bonyolult, fizikai és származékos ügyletek (6.1 szakasz) kedvező lehetőséget kínálnak a piaci visszaélésekre. Ezek minimalizálására a bennfentes (mások által nem ismert információk felhasználásával végzett) kereskedelem, piaci manipuláció (versenytársak megtévesztése, vagy ennek kísérlete) lehetőségének ellehetetlenítése jelenthet megoldást. Ehhez a piaci szereplők számára rendelkezésre álló, kereskedelmet, árakat potenciálisan befolyásoló információk lehető legkorábbi nyilvánosságra hozatala, a megkötött ügyletetek adatainak megismerhetősége és gyanú esetén ezek módszeres vizsgálata szükséges. Magyarországon a nyilvánosságra hozatalra a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (HUPX) közzétételi honlapján van mód. A szabályozás részleteit a 6.4. szakaszban ismertetjük. Szabályozási hatáskörök: Az Európai Unió közös piacának kiszélesítésével, tökéletesítésével további szabályozások elfogadása várható. A kompetenciákat az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés [2.18] szabályozzák. Utóbbi szerint az EU jogkörét képezik: Belső piacok harmonizációja (114. cikk (1) bekezdés), Transzeurópai hálózatok ( cikkek), Környezetvédelem ( cikkek), Energia (194. cikk), ezen belül a belső piac létrehozása, illetve működése keretében, valamint a környezet megőrzésének és javításának 33

38 szükségességére tekintettel az Unió energiapolitikájának céljai a tagállamok közötti szolidaritás szellemében a következők: a) az energiapiac működésének biztosítása, b) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, c) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; és d) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. Az energiával kapcsolatos kérdésekben az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megállapítja az előbbi célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ezek az intézkedések a környezet védelme érdekében szükséges korlátozásokat kivéve nem befolyásolhatják a tagállamok jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá nem befolyásolhatják a tagállamok különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét. (194. cikk (2) bekezdés). Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikk (2) bekezdése alapján minden más (át nem ruházott) hatáskör a tagállamoknál marad. Ugyanis: Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás 16 és az arányosság elve az irányadó. (5. cikk (1) bekezdés). Az uniós hatáskörben lévő belső piaci harmonizációra, környezetvédelemre, transzeurópai hálózatokra tekintettel azonban egyre bővebb lesz a közös joganyag, és csökken a nemzeti döntési lehetőség. Várható, hogy beruházási, árszabályozási, használati jog elosztási kérdések is központosításra kerülnek. Reguláció vagy dereguláció: Az előzőekből látható, hogy az európai kísérletben a fokozatosság elvét alkalmazzák. Változtatják a szabályozást, majd megfigyelik az eredményt, a tapasztalatok alapján módosítják a szabályozást és így tovább. A folyamatos változtatás, mint arra az ötödik magyar villamos energia törvénnyel kapcsolatban utaltunk, a nemzeti szabályozásokra is érvényes. A liberalizáció vagy, ahogy az angolszász irodalomban nevezik, dereguláció nem jelenti azt, hogy kevesebb szabályozás lesz. A valóságban a bonyolultabb működési modellből, több szereplőből adódóan több szabályozásra van szükség. A szabályozói, befektetői tévedéseket (rossz beruházási döntéseket) ez esetben is a fogyasztók fizetik meg [2.19]. A versenypiacnak két feladatot kell egyszerre teljesíteni: az árakat a határköltségre kell lecsökkenteni, másrészt a költségeket minimalizálni kell. A szabályozás vagy az egyiket, vagy a másikat tudja elérni, mindkettőt nem. Kompromisszumot kell kötnie: a szokásos árszabályozásnál (indokolt költségek+méltányos megtérülés) az árak a hosszú távú határköltségekre csökkennek, de nem ösztönöz a költségek minimalizálására. Ugyanis az iparági hatékonyságjavulásból adódó megtakarításokat a szabályozás elvonja, és a fogyasztóknak adja. A befektetések futamidejére érvényes ársapka szabályozásnál a hatékonyságjavulás haszna az iparágban marad, de így a költségek a hosszú távú határköltségek felett lesznek. A szabályozó a két lehetőség közötti megoldásoknál 16 A szubszidiaritás lényege XI. Pius pápa, Quadragesimo anno kezdetű, 1931-ben közzétett enciklikája alapján Amit az egyes ember önmaga a saját erejével elvégezhet, nem szabad elragadni tőle és a társadalmi tevékenység körébe utalni; hasonlóképpen, amit kisebb és alacsonyabb rangú közületek jogosan elintézhetnek, azt nagyobb és magasabb közület jogosan nem vonhatja a maga hatáskörébe, mert nagy kárral jár, és a helyes rendnek teljes fölborítása. Hiszen a társadalmi beavatkozásnak mindig az a természetes célkitűzése, hogy kisegíteni akarja a társadalmi test egyes tagjait, nem pedig tönkretenni vagy fölszívni. 34

39 (például az ársapka érvényességi idejének rövidítése) csökkentheti a fogyasztói költségeket, de a tökéletes verseny esetén elérhető optimumot nem tudja kikényszeríteni. A jobb eredményhez jól képzett szabályozók kellenének. Stoft szerint az Egyesült Államokban jobb lett volna, ha a deregulációra fordított erőfeszítést a szabályozás tökéletesítésére használták volna [2.19] Piac gyengeségei: Az előbbi szabályokkal kialakított és folyamatosan javított villamosenergia-piac, az első irányelv ismertetésénél említett vélekedéssel szemben, lényegesen különbözik az egyéb piacoktól. A legfontosabb eltérések: Valós idejű mérés (árinformáció) elszámolás hiánya. Az egyéb piacoktól eltérően, a piaci szereplők jelenleg nem rendelkeznek információkkal az aktuális árakról, így piaci döntéseiket nem az aktuális árinformációk birtokában hozzák meg. Valós idejű fogyasztói ellenőrzési, beavatkozási lehetőség (igényoldali rugalmasság) hiánya. A fogyasztók nem ismerik aktuális fogyasztásuk számszerű értékét, árát, így költségét, esetleges beavatkozásaik gazdasági hatását. Fogyasztásuk esetleges takarékossági okokból történő visszafogásán túlmenően, nem érdekeltek a fogyasztás egy adott időpontban történő csökkentésében vagy növelésében. Komplexitás (közjó + magán érdekek). A villamos energia a mai életminőséghez nélkülözhetetlen. Szolgáltatása gazdaságosan, megbízhatóan csak közösségi rendszerekben lehetséges. Ugyanakkor a piaci szereplők gazdasági vállalkozások (a háztartási fogyasztók viselkedését is kiterjesztően értelmezve), amelyek érdekeik mentén tevékenykednek. A szabályozásnak és a működésnek az egyéneket boldogító közösségi és a magán érdekeket is szolgálni kell. Helyi piaci erő (termelő technikai korlátai). A villamos erőművek termelésüket csak adott helyen tudják hálózatra adni. Így a csatlakozó hálózatok szállítási kapacitásától függ, hogy az értékesítésre csak az erőmű környezetében vagy távolabb is sor kerülhet-e. Hasonlóan a hálózatok szállítási kapacitásától függ, hogy az adott erőmű környezetébe más forrásból érkezhet-e villamos energia. Kellő nagyságú beszállítási kapacitás hiányában az erőmű monopolárazást alkalmazhat. Önellátástól a liberalizált piacig Beleszólási lehetőség Kiszolgáltatotts ltatottság Szolgáltatás igény Idő 2.2. ábra Megoldás: Felhasználók önellátás (elosztott kiszolgáltatottá kiserőművek) válása Mi lesz a költségekkel??? A villamos energia ellátás fejlődését, szabályozásának változását értékelve megállapítható, hogy a technikailag és kapcsolataiban is egyre bonyolultabb rendszerek kialakulásával a helyi közösségek, egyének beleszólási lehetősége folyamatosan csökken. A kisebb szolgáltatási igények idején létező, helyi érdekeltségű szolgáltatást, illetve a közjót szolgáló közösségi társaságokat, amelyek a közösségek ellenőrzése alatt álltak, amelyek létesítéséről, működéséről és más közösséget érintő kérdéseiről a közösségek véleményt formálhattak, egyre inkább 35

40 nagy, távoli szereplők váltják fel, amelyek működésébe az egyes fogyasztók, közösségek nem látnak bele, szabályozásukat nem befolyásolhatják, így egyre kiszolgáltatottabbak lesznek, miközben igényeik a korábbi többszörösére növekedtek (2.2. ábra). Irodalom 2.1 Directive 97/67/EC of the European Parliament and of the Council of 15 December 1997 on common rules for the development of the internal market of Community postal services and the improvement of quality of service 2.2 Directive 2007/58/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2007 amending Council Directive 91/440/EEC on the development of the Community's railways and Directive 2001/14/EC on the allocation of railway infrastructure capacity and the levying of charges for the use of railway infrastructure (OJEU L315, ). 2.3 Directive 96/92/EC of the European Parliament and of the Council of 19 December 1996 concerning common rules for the internal market in electricity, (OJ L 27, , p ) 2.4 A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje, Gazdasági Minisztérium július évi CX. törvény a villamos energiáról 2.6 Gerse K: Visszatekintés, MVM Közleményei, L. évfolyam, szám, old. 2.7 Az európai Parlament és Tanács 2003/54/EK irányelve ( ) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályaira és a 96/92/EC Direktíva hatályon kívül helyezésére (OJ L 176, , p ) évi LXXIX. törvény a villamos energiáról szóló évi CX. törvény módosításáról, évi CLXXXV. törvény a villamos energiáról szóló évi CX. törvény módosításáról 2.10 Az európai Parlament és Tanács 2005/89/EK irányelve (2006. január 18.) a villamos energia biztonságát és az infrastrukturális beruházások védelmét célzó intézkedésekről, (OJ L32, , p ) évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 2.12 Az európai Parlament és Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, (OJ L211, , p ) 2.13 Az európai Parlament és Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról (OJ L211, , p. 1-14) 2.14 Az európai Parlament és Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003 rendelet hatályon kívül helyezéséről (OJ L211, , p ) évi VII. törvény egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról évi XXIX. törvény az energetikai tárgyú törvények módosításáról 36

41 2.17 Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (OJ L326, , p. 1-16) 2.18 Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (OJ 2012/C 326/01, 55. évfolyam, október 26.) 2.19 S. Stoft: Power System Economics, IEEE, Wiley-Interscience,

42 38

43 Teljesítményigény (MW) 3. A villamosenergia-rendszer működése A villamosenergia, mint említettük olyan termék, amely előállítása pillanatában felhasználásra kerül és a mai életminőséghez nélkülözhetetlen. Ezért olyan rendszert kell működtetni, amely megbízhatóan (a lehető legnagyobb rendelkezésre állással) és az adott feltételrendszerben legkisebb költséggel biztosítani tudja a termelés és fogyasztás mindenkori egyensúlyát. Az együttműködő rendszer átnyúlik az országhatárokon, egyes részei különböző joghatóság alatt állnak, működését azonban az azonos, közös cél érdekében kell irányítani. Sajátosságai, működése, követelményei a villamosenergia-piacra is kihatnak, a következőkben erre tekintettel vázoljuk a piac működése, termék minősége szempontjából legfontosabb kérdéseket Villamosenergia-rendszer néhány jellemzője A háromfázisú, váltakozó áramú rendszer a feladatokat tekintve átviteli és elosztó hálózatból áll. Az átviteli hálózat feladata a nagyobb távolságú villamosenergia szállítás a forrásoktól az elosztó hálózati táppontokig (alállomásokig). A határkeresztező összeköttetések is az átviteli hálózat részét képezik. Kialakítása mindig hurkolt, hogy egy hálózati elem esetleges kiesése ne okozzon zavart a biztonságos működésben (n-1 elv). A nemzeti rendszerek csomópontjai (átviteli hálózat alállomásai) határkeresztező vezetékeken, szomszédos rendszerek átviteli hálózati elemein keresztül is összeköttetésben állnak, így egy elem kiesése esetén a szomszéd rendszerek is hozzájárulnak az ellátás biztonságának megőrzéséhez. A szokásos feszültségszint 400 kv. Magyarországon a történeti fejlődésből adódóan 120, 220 és 750 kv-os feszültségszintű átviteli vezetékek is vannak (1.10. ábra). Egyes országokban n-2 elvet követnek, így két vezetékág kiesése sem okoz zavart a biztonságos ellátásban. Az elosztó hálózatok elsősorban a fogyasztók kiszolgálását biztosítják. A szokásos feszültségszintek 120 kv nagyfeszültség, 10 kv középfeszültség, 400 V kisfeszültség. Középfeszültségen a 10 kv mellett 35, 20 kvos feszültségszintek is előfordulnak. Kialakításuk 120 kv-on általában hurkolt (egyes vezetékek az átviteli hálózat elemeinek tartalékát képezhetik), középfeszültségen, kisfeszültségen általában sugaras, városokon belül esetenként gyűrűs, hurkolt dec. 8. szombat dec. 10. hétfő dec. 9. vasárnap :00 6:00 12:00 18:00 Idő 0: ábra Fogyasztói igények változása (2007. december) A fogyasztói igények az életritmustól, tevékenységektől, időjárástól és más befolyásoló paraméterektől függően folyamatosan változnak. A 2007 decemberének néhány napi lefutását bemutató, 3.1. ábrán a 15 perces mérési időintervallumokra vonatkozó átlagértékek láthatók, de a mérési időintervallumokon belül is jelentős 39

44 igényváltozások lehetségesek. Ennek megfelelően a villamos energia termelését is folyamatosan változtatni kell. A fogyasztás, termelés egyensúlyának változását a hálózat frekvenciájának változása jelzi (3.2. ábra). Egy adott, állandósult frekvenciánál az erőművek által termelt és a fogyasztó berendezések által felhasznált energia egyensúlyban van. Nagyobb frekvenciánál a fogyasztó berendezések teljesítményigénye nő, az erőművek teljesítménye (a turbinaszabályozók állásán nem változtatva) csökken, így a fogyasztói terhelés növekedése esetén a frekvencia, az új egyensúlyi frekvencia beállásáig, csökken. A frekvenciaváltozás hatására bekövetkező fogyasztói teljesítményigény változást a hálózati frekvenciatényező jellemzi. Háromfázisú ellátás f, P termelt f, P fogyasztott ~ P termelt <? > P fogyasztott f frekvencia nő, vagy csökken? Beáll! P termelt = P fogyasztott V feszültség 3.2. ábra Fogyasztás, termelés egyensúlya A hálózatra kapcsolt, hagyományos háromfázisú szinkron generátorok között mágneses tengelykapcsolat működik, a lengésektől, fázisszög eltérésektől eltekintve a forgórészek forgásszöge megegyezik. Így a frekvencia változása esetén fordulatszámuk azonosan nő vagy csökken (3.3. ábra). Teljesítményük azonban az egyedileg beállított arányossági tényezőjüktől függően változik. Háromfázisú generátorok együttműködése R, S, T fázisok Azonos forgásszög 3.3. ábra Háromfázisú szinkron generátorok együttműködése Hálózati frekvenciatényező: a hálózatra kapcsolt fogyasztók teljesítményigényének változása egységnyi frekvenciaváltozás hatására. Miután megállapítására az erőmű teljesítmények ugrásszerű változásából kerül sor, a vonatkozó [3.1] szabályzat meghatározása alapján: egy szabályozó blokkban vagy az európai villamosenergiarendszer egyesülésben kieső vagy belépő P [MW] teljesítmény és az általa előidézett f [Hz] frekvenciaváltozás hányadosa [MW/Hz]: P h 3.1 f 40

45 Hálózati frekvencia (Hz) Megállapítható az európai villamosenergia-rendszer egyesülésre vagy annak egy adott szabályozási területére, (vagy blokkjára). Utóbbi esetben, az adott területre vonatkozó [MW/Hz] értékét a szabályozási területen (vagy blokkon) belüli üzemi i eseményből bekövetkező, összesített Pi csereteljesítmény-eltérés 17 és az üzemi esemény hatására az adott szabályozási területen (vagy blokkon) belül bekövetkező f frekvenciaváltozás hányadosaként lehet számítani: A P i i 3.2 f P csereteljesítmény előjele import esetén pozitív, export estén negatív. i Frekvenciatényezők meghatározása: Az európai villamosenergia-rendszer egyesülésre vonatkozó h, illetve egy az adott szabályozási területre (vagy blokkra) vonatkozó i frekvenciatényezők megállapítására az üzemzavarok kínálnak lehetőséget. Egy üzemzavar esetén. a kiesett P [MW] teljesítményváltozás hatására bekövetkezett frekvenciaváltozás lefutásából az eseményt követő 20. másodpercben megfigyelhető átlagos frekvenciaváltozást (3.16. ábra) megállapítva, a teljesítményváltozás és a frekvenciaváltozás hányadosa adja az h frekvenciatényező értékét. Az üzemzavarral érintett szabályozási terület (vagy blokk) i értékének számításához Pi értékét a csereteljesítmény üzemzavar hatására bekövetkező változásával kell figyelembe venni, míg a frekvenciaváltozás azonos az előző módon számított értékkel. A h, i értékek függnek a tényleges fogyasztói összetételtől, ezért rendszeres ellenőrzésre szorulnak. Ennek elősegítésére minden nagyobb üzemzavart megfelelően dokumentálni kell és a mért értékeket közzé kell tenni. P 1 P 2 f Teljesítmény csökkentés Turbina teljesítmény (MW) 3.4. ábra Frekvenciaváltozás hatása a turbinateljesítményre [3.2] Generátor arányossági tényezője: az egységnyi P [MW] teljesítményváltozásra bekövetkező fordulatszám változás dimenziónélküli alakban [% ford/% MW] a szabályozó szerelvények változatlan állása esetén. Miután az f hálózati frekvencia a fordulatszámmal arányos, értéke megegyezik a f [Hz] frekvenciaváltozással és névleges frekvenciával felírt dimenziónélküli [% Hz/% MW] alakkal. Számértéke a gyakorlatban 2-6 % között van, egyes géptípusoknál üzem közben is állítható. 17 Csereteljesítmény: a szabályozási terület (vagy blokk) határán áthaladó határkeresztező vezetékeken mérhető export, import teljesítmények eredője. 41

46 Teljesítményigény (MW) n P f P s 3.3 P n P f A rendszer frekvenciájának változásánál a nagyobb arányossági tényezőjű berendezés teljesítménye kevesebbet változik (3.4. ábra) MW h Idő (h) 3.5. ábra Éves tartamdiagram (2004.) Tartamdiagram: A 3.1. ábrán bemutatott változó teljesítményigények órás átlagértékeit sorba rendezve az éves tartamdiagram (3.5. ábra) adódik, amelynek görbe alatti területe az éves villamos energia fogyasztás. Ezt az éves csúcsteljesítménnyel osztva az éves csúcskihasználási óraszám adódik. A napi üzemmenet tervezésnél, kereskedelmi vizsgálatoknál az igények várható napi lefutását, az üzleti lehetőségek vizsgálatánál a tartamdiagramot lehet felhasználni. Rendszer üzemeltetés: A villamosenergia-rendszerek üzemeltetését az átviteli és elosztó hálózati rendszer üzemeltetők látják el. Feladataikat a hatályos irányelv [3.3] (4.4. szakasz), ez alapján a hatályos villamos energia törvény [3.4] és a kapcsolódó rendeletek, valamint az Üzemi Szabályzat [3.5] írják elő. A magyar villamosenergiarendszer része a kontinentális villamosenergia-rendszer egyesülésnek. Az együttműködésre vonatkozó, [3.3] alapján készülő új, ENTSO-E szabályozás mint arra a 2. fejezetben utaltunk még nem került véglegesítésre, így jelenleg a kontinentális területre az elődszervezet UCTE szabályzatai (UCTE Operation Handbook (OH) [3.6]) vannak érvényben. Az együttműködés filozófiája megfelel az alapvető elvárásoknak: Megbízhatóság, ennek érdekében o a kereslet (igény) és kínálat (források) egyensúlyának mindenkori biztosítása, o a biztonságos tranzitálás elősegítése, o a rendszer rendelkezésre állásának és stabilitásának elősegítése, o feszültség stabilizálása. Legkisebb fogyasztói költség, ennek érdekében o a beépített források kihasználásának optimalizálása, o a kiesések költségkihatásainak minimalizálása, o a tartalék kapacitások gazdaságilag hatékony közös használata, így az összes tartalékigény csökkentése, o kölcsönös segítségnyújtás szükséghelyzetben. 42

47 UCTE szabályozási szinkroncsoportok, zónák 3.6. ábra Szinkronzóna, szinkroncsoportok, szabályozási területek [3.6] A kontinentális villamosenergia-rendszer egyesülésen (szinkronzónán, 3.6. ábra) belül két szinkroncsoport (Észak Brauweiler [RWE], Dél Laufenburg [swissgrid] üzemeltető központokkal), egy (például Németország) vagy több országot (például Ibériai félsziget) lefedő szabályozási blokkok, és többségében egy államra kiterjedő szabályozási területek vannak. Az európai országok közül Albánia nem tagja az egyesülésnek, az EU tagállamok közül pedig a balti országokkal még nincs szinkron hálózati összeköttetés, így ők sem vesznek részt az együttműködésben Források és kínálat egyensúlyának biztosítása Az európai gazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen, hogy az igények kielégítéséhez mindig elegendő, az adott világpiaci körülmények között versenyképesen termelő, forrás álljon rendelkezésre. A piac kiszolgálása, biztonság, megfelelőség, fenntarthatóság a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatának (ENTSO-E) céljai [3.7] között is szerepel. Az UCTE az ellátás megbízhatóságát a megfelelőséggel és biztonsággal jellemezte [3.35, 3.36]: Megbízhatóság (reliability): általános fogalom, amely magába foglalja a rendszer minden felhasználási pontra elfogadható jellemzőkkel és kívánt mennyiségbeli általában számszerű indexekkel megadott szállítási képességének minden jellemzőjét. Leírható: megfelelőséggel és biztonsággal. Megfelelőség (adequacy): a rendszer összesített fogyasztói teljesítmény és energiaigény terhelhetőségi és feszültséghatárokon belüli, a rendszerelemek tervezett és kényszerkiesését figyelembe vevő szolgáltatási képességének mértéke (minden állandó állapotban, amelyben a rendszer létezhet). Biztonság (security): a rendszer váratlanul jelentkező zavarok rövidzárlat, előrejelezhetetlen elemveszteség üzemviteli korlátokkal elleni ellenálló képességének mértéke. A biztonság körébe tartozik a rendszer integritása (együttműködés megőrzése, ellenőrzésnélküli szétválás megelőzése), az együttműködő üzem fenntartásának képessége is. A forrásoldali megfelelőséget az elegendő nagyságú erőmű kapacitás biztosítja. Ennek érdekében a nemzeti jogszabályok, szabályzatok általában rögzítik az illetékes rendszer-üzemeltetők feladatait. A MAVIR ZRt. rendszertervezési, rendszerfejlesztési feladatai [3.5]: A rendszerszintű mérlegek, az erőművi teljesítőképességek és a felhasználói terhelések, a hálózatkapacitások várható alakulásának figyelemmel kísérése és a rendszerfejlesztések szükség szerinti kezdeményezése. 43

48 Az országos villamosenergia-igényekkel, az átviteli és elosztó hálózatok szükséges bővítésével kapcsolatos elemzések elkészítése az érdekeltek bevonásával, az Üzemi Szabályzatban rögzített együttműködés és adatszolgáltatása alapján. Legalább félévente állapotjelentés elkészítése és megküldése a szabályozó hatóság és az illetékes miniszter részére, amely bemutatja a magyar villamosenergia-rendszer rendszerszintű teljesítmény- és energiamérlegét, primer energiaforrás felhasználását, az erőművi kapacitások különböző időtávú rendelkezésre állását, az átviteli és elosztó hálózatok fejlesztését, valamint a fogyasztás alakulását. Az átviteli hálózati fejlesztéseiről készült saját és az elosztó engedélyesek tárgyévre vonatkozó fejlesztési feladatainak aktuális állapotáról, a várható üzembe helyezési időpontokról részére adott tájékoztató jelentéseinek, évente kétszeri megküldése a szabályozó hatóság részére táblázat Elnevezés Jelölés Számítási összefüggés Beépített teljesítőképesség (generátorkapcson) BT Állandó jellegű teljesítőképesség hiányok és többletek eredője ÁH Rendelkezésre álló állandó teljesítőképesség RTA RTA=BT-ÁH Változó teljesítmény hiány VH VH=HH+IH+KH Hőszolgáltatás miatti változó teljesítményhiány Időjárás miatti változó teljesítményhiány Környezetvédelem miatti változó teljesítményhiány HH IH KH Rendelkezésre álló változó teljesítőképesség RTV RTV=RTA-HH-IH-KH Tervszerű megelőző karbantartás miatti teljesítőképesség TMK csökkenés Igénybevehető teljesítőképesség IT IT=RTV-TMK Kényszerkiesés KK Egyéb teljesítőképesség változás (megfelelő előjellel) E Ténylegesen igénybevehető teljesítőképesség TIT TIT=IT-KK+E Önfogyasztás ÖNF Kiadható teljesítmény TITki TITki=TIT-ÖNF Ténylegesen igénybevehető import teljesítmény IMPORT Villamosenergia-rendszer ténylegesen igénybevehető teljesítőképessége Forgótartalék Üzemviteli tartalék Üzembiztonsági tartalék teljesítmény (Üzembiztonsági tartalék) Villamosenergia-rendszer üzembiztosan igénybevehető teljesítőképessége Átlagos felhasználói csúcsterhelés Hiány vagy felhasználói tartalék teljesítmény TIT VER TIT FT ÜT ÜBT ÜIT ÁFCS H FTT VER TIT=TIT+IMPORT TIT ÜIT=VER TIT-ÜT ÜITki-ÁFCS A források megfelelősége a teljesítőképesség mérleg alapján ítélhető meg. A teljesítőképesség mérleg [3.5]: az erőművi beépített teljesítményekből kiinduló, az erőművi, a szolgáltatói vagy a VER szinten készített összeállítás (éves, havi, heti, napi, órás, pillanatnyi bontásban), amely a gépegységek üzemállapotának függvényében megadja az igénybe vehető, illetve igénybevett teljesítményt, vagy ezeknek a bontásoknak megfelelő időszakra vonatkoztatott átlagát, összehasonlítva a teljesítőképesség igénnyel. Az összeállításánál felhasznált jellemzőket, szokásos 44

49 felépítését a 3.1. táblázat mutatja. A tervezés során a MAVIR ZRt. köteles arra törekedni [3.5], hogy a magyarországi villamosenergia-ellátáshoz szükséges szabályozási és üzembiztonsági tartalékok tartaléktartási előírások és kötelezettségek szerinti teljesítőképessége közép és hosszútávon rendelkezésre álljon. A terv elkészítéséhez a termelők minden év január 31-ig, legjobb tudásuk szerint kötelesek a MAVIR ZRt.-t tájékoztatni a termelői kapacitásuk várható alakulásáról legalább 15 évre előretekintve. Ez magába kell, hogy foglalja a selejtezésük várható ütemezését valamint az új termelő berendezések várható üzembelépését, a termelő berendezések beépített teljesítőképességének változását. A terv megalapozása érdekében, gazdaságkutatói, valamint saját vizsgálatok alapján, elemzést kell készíteni a várható fogyasztói (villamos energia- és teljesítmény-) igények előrejelzéséről. Az éves teljesítőképesség mérleg fontosabb jellemzőit a MAVIR Zrt. a honlapján [3.8] közzéteszi, és a tényadatokkal folyamatosan kiegészíti. Ellátás biztonságát jellemző mutatószámok: Az ellátás forrásoldali biztonságának jellemzésére általában az alábbi mutatószámokat alkalmazzák [3.9]: Tartalék nagysága: a fogyasztói csúcs időpontjában üzemelő beépített teljesítmény és a csúcsigény különbségének, csúcsigényre vonatkoztatott aránya. Termelő kapacitás aránya: a csúcsigény időpontjában üzemelő beépített teljesítmény és a csúcsigény különbségének a csúcsigény időpontjában üzemelő beépített teljesítményre vonatkoztatott aránya. Hiányvalószínűség (Loss of load probability, LOLP): Annak valószínűsége, hogy egy adott időpontban jelentkező villamosenergia-igényt nem lehet kielégíteni. Meghatározható az éves csúcsterhelésre, a heti, havi, napi csúcsokra, de akár a terhelési tartamdiagramra is. A termelő berendezések egyidejű kiesését vizsgálva a napi csúcsok időpontjában, a valószínűnek tartott teljesítmény hiányos napok számát adja. Az éves LOLP index a napi valószínűségek összege az egész évre vonatkoztatva. [3.14] Várható hiány gyakoriság (Loss of load expectation, LOLE(D)): Az év azon napjainak száma, amelyeken egy előre meghatározott valószínűségű (legalább egy időpontban, ami lehet a csúcsterhelés időpontja is) teljesítményhiánnyal kell számolni. Az év helyett vagy mellett rövidebb időszakokra is meghatározható. Várható hiányidőtartam (Loss of load expectation, LOLE(H)): Az év azon óráinak száma, amelyekben egy előre meghatározott valószínűséggel teljesítmény hiánnyal kell számolni. Az év helyett vagy mellett rövidebb időszakokra is meghatározható. Nem szolgáltatott energia várható értéke (Expected unserved energy, EUE): Azon energiamennyiség, amely egy előre meghatározott valószínűséggel a fogyasztóknak várhatóan nem áll rendelkezésre. Meghatározható az egész évre, vagy annak egyes időszakaira is. Optimális beépített teljesítmény: Az integrált rendszerekben, a piacnyitás előtt a gyakorlati tapasztalatok alapján 20-25% tartalék nagyságra törekedtek, a csúcs és más időszaki termelő kapacitás arányt is a karbantartások megfelelő ütemezésével hasonló nagyságrendben igyekeztek tartani [3.9]. A piaci liberalizációval a szemlélet változott (mint az előszóban is jeleztük, és a 4.6. szakaszban részletesebben is vázoljuk), az ellátás megfelelőségét, biztonságát nem egyes piaci 45

50 Tartalékkapacitások és a fogyasztói kár összege (MrdFt/év) Optimális ÜBT (MW) Éves költség szereplőknek, hanem a piac működésének kellene megoldani. A tisztán energiapiacok hívei a szűkösség (forráshiány) esetén kialakuló többletbevételektől várják az állandó költségek megtérülését (5.2. szakasz). A társadalmi összköltségeket tekintve mind a hagyományos statikus [3.10], mind az új, kockázatokat is mérlegelő gondolkodás [3.11] a csúcsigényeknél nagyobb kapacitások rendszerben tartását indokolja. Mekkora kapacitás szükséges Kiesések miatti társadalmi veszteség Társadalmi költségek valószínűség eloszlása a költségminimum körül Társadalmi összköltség Villamos energia ellátás költsége Valószínűség eloszlás az optimum körül Optimális arány Költségminimumhoz tartozó arány 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2 1,3 Beépített teljesítőképesség/csúcsigény 3.7. ábra Optimális tartalék nagysága [3.11] De Vries, L., Heinen, P., the impact of electricity market design upon investment under uncertainty: The effectiveness of capacity mechanisms, Utilities Policy (2008), doi: /j.jup A kiesések miatti társadalmi veszteség és a rendszerben tartott erőművek összköltségének minimuma a csúcsigénynél nagyobb beépített teljesítőképességnél adódik, mivel a fogyasztói korlátozásból adódó veszteség általában nagyobb, mint az ellátásbiztonság érdekében rendszerben tartandó többletkapacitások költsége (3.7. ábra), ebből adódóan célszerűen a fogyasztói igényeket meghaladó kapacitást kell a rendszerben tartani [3.11]. A hazai rendszerre elvégzett korábbi statikus vizsgálatokból [3.10], a feltételezett korlátozási kár függvényében, a 3.8. ábrán látható, költséggörbék és optimális üzembiztonsági tartalék értékek adódtak Korlátozási kár: 2300 Ft/kWh Korlátozási kár: 2000 Ft/kWh Korlátozási kár: 1500 Ft/kWh Korlátozási kár: 1000 Ft/kWh Tartalékkapacitások költsége ÜBT (MW) Korlátozási kár (Ft/kWh) 3.8. ábra Optimális ÜBT nagysága [3.10] A gyakorlatban a piac gyengeségei (2. fejezet) miatt kockázatok (például a tényleges igények nagysága, erőmű létesítési döntések időpontja stb.) jelentkeznek, amelyek eloszlását szimmetrikusnak lehet feltételezni. A 3.7. ábrán vázolt társadalmi költség eloszlás a teljes társadalmi költség függvény és a normálisnak feltételezett kockázateloszlás szorzataként adódik, alakja nem szimmetrikus. A társadalmi költségeloszlás hatását is figyelembe vevő, beépített teljesítőképesség optimum a statikus számítással megállapított értéknél kevéssel nagyobbra adódik, mivel a többletkapacitás kockázata kisebb társadalmi költséget eredményez, mint a nagyobb kiesés kockázata [3.11]. 46

51 Beépített teljesítőképesség +import Rendelkezésre állás Igény ΔP RIT Hiányzó források MT n >5% BT IT 1 0,9 KK Eloszlás Igény sűrűségfüggvénye Becsült igény 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0, Forgó Perces Órás KK TMK VH AH Tartalékok 3.9. ábra Biztonság megítélése Biztonság minősítése az együttműködésben: A jelenlegi kontinentális gyakorlat a biztonságot az úgynevezett mérési napokon (minden hónap harmadik szerdai napja) 11:00 órakor rendelkezésre álló maradó teljesítőképesség (MT n [MW]) alapján minősíti (3.9. ábra felső rész). Ennek számítása az igények kielégítéséhez rendelkezésre álló források és a fogyasztói igények különbségeként történik és a kiadódó értéknek meg kell haladni a beépített teljesítmény 5%-át. A rendelkezésre álló teljesítőképesség a beépített teljesítő-képességből a különféle okokból hiányzó forrásokat és a rendszerüzemeltetéshez szükséges tartalékok összegét (RIT) levonva adódik. Tervezésnél a várható csúcsigények (bejelentett menetrendek) bizonytalanságát ΔP többlettel lehet figyelembe venni. A hazai rendszer, az erőmű leállítások következtében, csak hazai forrásokból, néhány éve már több hónapban, nem tudja teljesíteni az elvárásokat ábra A magyar rendszer maradó teljesítőképesség (RC) és a megfelelőséghez szükséges teljesítőképesség (ARM) különbségének 18 változása [3.12] 18 [3.12] alapján: RC (Remaining Capacity) a maradó teljesítőképesség, a rendelkezésre álló teljesítőképesség és a csúcsterhelés különbsége; ARM (Adequacy Reference Margin) megfelelőséghez szükséges tartalék teljesítőképesség, az 1 % LOLP biztosításához szükséges tartalék kapacitás (közelítőleg a TITki 5%-a) és a szezonális eltérés (az adott, nyári vagy téli időszakra jellemző csúcsterhelés és a tényleges csúcsterhelés különbsége) összege; Amennyiben RC>0, normál üzemi körülmények között valamennyi tartalék kapacitás valószínűleg rendelkezésre áll; RC<0, normál üzemi körülmények között valószínűleg forráshiány áll fenn; RC ARM, valamennyi forrás valószínűleg rendelkezésre áll export céljára; RC ARM, nehezebb körülmények esetén a rendszer valószínűleg importra szorul; 47

52 Megfelelőségi előrejelzés: Az egyes tagországok, régiók megfelelőségét közép és hosszú távon az ENTSO-E Scenario Outlook and Adequacy Forecast (SO&AF) elemzései értékelik és összesítik. A legutóbbi jelentés [3.12] két változatot vizsgál. Az A változatban csak a biztosan elkészülő új erőműveket, a B változatban a bejelentett, valószínűleg elkészülő új erőműveket vették figyelembe a nemzeti megújuló cselekvési tervekben szereplő új kapacitások és a meglévő, megmaradó források mellett. Az elemzés a január harmadik szerdáján, 19:00 órakor várhatóan rendelkezésre álló, előzőek szerint számított maradék teljesítőképességek változását értékeli. A [3.12] dokumentum Magyarországra vonatkozó lényegi megállapításait a ábra mutatja. Ezek szerint reális feltételezések mellett az évtized végére a hazai rendszer forráshiányossá válhat, 2023 után olyan mértékben, hogy a hazai villamos energia igényeket, elégséges vezeték kapacitások hiányában, importból sem lehet majd kielégíteni. Üzemzavarok eloszlása ábra Egyidejű erőműkiesések gyakorisága és eloszlása [3.9] LOLP számítása: A megfelelőséghez szükséges tartalék nagyságát az LOLP irányértéke alapján kell megállapítani. Az LOLP számítása [3.13] az aktuálisan működő erőművek göngyölt kiesési valószínűségének meghatározását, és ez alapján egy adott nagyságúnál nagyobb erőműkiesés valószínűségének megállapítását jelenti. Miután a várható fogyasztói terhelés sem állapítható meg pontosan, adott esetben az LOLP csak a kiesések valószínűségének és a várható igény eloszlásának együttes figyelembevételével számítható (3.9. ábra középső rész). Az erőmű kiesések valószínűsége megállapítható statisztikai adatok alapján, vagy az aktuális rendszerösszetételt és az egyes berendezések kiesési arányát (KK), illetve rendelkezésre állását (RA=1-KK) figyelembe vevő számításokkal. Az előbbire a hazai villamosenergia-rendszer közötti tényadatai alapján, a ábra mutat példát. A kiesési valószínűség számítható: Hagyományos módon [3.14], az erőmű egységeket a gazdasági teherelosztásban elfoglalt sorrendbe állítva és az első egységtől kezdve valamennyi szóba jöhető egység kombinációra meghatározva annak RC>0 és kisebb, mint az export kapacitás a rendelkezésre álló tartalék kapacitást normál üzemi körülmények között valószínűleg lehet exportálni; RC<0 és abszolút értéke kisebb, mint az import kapacitás, az igények kielégítéséhez szükséges importot normál üzemi körülmények között valószínűleg be lehet szállítani; RC-ARM>0 és kisebb, mint az export kapacitás a különbséget általában lehet exportálni; RC-ARM<0 és abszolút értéke kisebb, mint az import kapacitás a hiányt általában lehet importálni. 48

53 valószínűségét, hogy bármely egység kombináció (és az annak megfelelő teljesítőképesség) milyen értékkel áll (vagy nem áll) rendelkezésre 19. Az egyes kombinációk kumulált valószínűségeinek összege a göngyölt kiesési valószínűség eloszlás függvény (CKK) pontjainak értékét adja. Egy példaként feltételezett erőmű összetételre a számításokat a 3.2. táblázat mutatja. Az ilyen módon végzett számítás időigénye nagyobb gépszám esetén igen nagy. 1. blokk 2. blokk 3. blokk 192 MW RA=0,970 KK=0, MW RA=0,948 KK=0, MW RA=0,983 KK=0,017 Összesen MW Változatok 3.2. táblázat [3.14] Kumulált valószínűség Összesen CKK KK1*KK2*KK3= 0, , RA1*KK2*KK3= 0, , KK1*RA2*KK3= 0, , KK1*KK2*RA3= 0, , RA1*RA2*KK3= 0, , RA1*KK2*RA3= 0, , KK1*RA2*RA3= 0, , RA1*RA2*RA3= 0, , A Stoll által javasolt módszerrel [3.13], ahol egy adott X [MW] teljesítményhez tartozó CKKere deti( X ) göngyölt kiesési valószínűség értékből egy C [MW] teljesítményű KK kiesési aránnyal jellemezhető egység hozzáadása esetén az új CKK új ( X ) göngyölt kiesési valószínűség a: CKK új ( X ) ( 1 KK )* CKK ( X ) KK * CKK ( X C ) 3.4 eredeti eredeti összefüggéssel számítható. Három (A, B, C) egység feltételezésével, az előbbi kifejezés felhasználásával, elvégzett számításra a 3.3. táblázat mutat példát. (A kieső teljesítmény a táblázatban növekvő sorrendben szerepel, míg a másik módszert bemutató, 3.2. táblázatban csökkenő sorrendben volt.) 3.3. táblázat [3.9] Kiesett Kiinduló A egység hozzáadása B egység hozzáadása C egység hozzáadása teljesítmény adatsor 50 MW RA=0,96, KK=0, MW RA=0,94, KK=0, MW RA=0,90, KK=0,10 MW CKK CKK CKK 0 1,0 1*0,96+1*0,04 1,00 1*0,94+1*0,06 1,0000 1*0,90+1*0,10 1, *0,96+1*0,04 0,04 0,04*0,94+1*0,06 0,0984 0,0984*0,90+1*0,10 0, *0,96+0*0,04 0,00 0*0,94+1*0,06 0,0600 0,06*0,90+1*0,10 0, *0,94+0,04*0,06 0,0024 0,0024*0,90+1*0,10 0, *0,94+0*0,06 0,0000 0*0,90+1*0,10 0, *0,90+0,0984*0,10 0, *0,90+0,0600*0,10 0, *0,90+0,0024*0,10 0, *0,90+0*0,10 0,00000 Az esetben, ha egy B [MW] teljesítményű KK B kiesési aránnyal jellemezhető egységet kiveszünk a rendszerből az általános egyenlet átrendezésével: CKK új CKK ( X ) 1 KK eredeti X CKK X B B eredeti KKB * 1 KK B Egy adott gépegység tartományában, a kiesés valószínűsége megegyezik az adott teljesítmény tartományban jellemzően működő gépegység kiesési valószínűségével. 49

54 kiszámítható B egység beépítése előtti állapotra vonatkozó göngyölt kiesési valószínűség, amelyre az előbbi, 3.3. táblázatbeli C egység levonásával, a 3.4. táblázatban látható számítási példa. Kiesett teljesítmény MW Kiinduló adatsor 3.4. táblázat [3.9] C egység levonása 200 MW RA=0,90, KK=0,10 CKK 0 1, /0,90-1*0,10/0,90 1, , ,18856/0,90-1*0,10/0,90 0, , ,15400/0,90-1*0,10/0,90 0, , ,10216/0,90-1*0,10/0,90 0, , ,10000/0,90-1*0,10/0, , ,00984/0,90-0,0984*0,10/0, , ,00600/0,90-0,0600*0,10/0, , ,00024/0,90-0,0024*0,10/0, , Monte Carlo szimulációval, az egyes egységek lehetséges állapotainak valószínűségi alapú közelítésével, kellően nagy számú eset vizsgálatával. A göngyölt kiesési valószínűség regressziós függvénnyel történő közelítésével [3.13]: CKK X / M P X a 0 e 3.6 ahol a 0 a nulla MW kieséshez tartozó göngyölt kiesési valószínűség, M a logaritmikus meredekség [MW]. A hazai rendszerre, a 2000-e évek elején fennállt rendszerösszetétel alapján, az éves átlagokból 20 számítva a 0 =1, LOLP=1%-ra M =169,8 MW, LOLP=0,1%-ra, M =156,8 MW adódott. A gyakorlati számítást nehezítheti a megbízható KK értékek hiánya, mivel az egyes évek, időszakok KK értékei között nagy eltérés lehetséges. Ennek alátámasztására az üzemben lévő gépekre számított KK [%] értékeket mutatjuk be, négy hazai erőműre (3.5. táblázat) táblázat [3.9] A B C D ,92 4,30 2,89 1, ,54 1,58 3,57 1, ,45 1,79 1,20 2, ,18 3,28 3,93 2, ,33 2,86 1,09 1,47 Az előbbi göngyölt CKK kiesési valószínűség értékekből egy adott FCS [MW] felhasználói csúcsterhelés kielégítésénél LOLP értéke az IT [MW] igénybevehető teljesítőképesség és a felhasználói csúcsterhelés IT-FCS különbségének megfelelő kiesett teljesítményhez tartozó göngyölt kiesési valószínűség [3.13]. A 3.3. táblázat szerinti példa adataival: IT=400 MW, és FCS=250 MW feltételezésével, az IT- 20 A napi tartalék összetételt, nagyságot a különböző hiány valószínűségekhez tartozó értékek arányát az egyes napokra figyelembe vett egységek tény kiesési valószínűsége is befolyásolja, így az átlagos rendszert talán jobban jellemzi az átlagokból végzett számítás. 50

55 Hőmérséklet érzékenység (MW/ C) FCS= =150 MW vagy nagyobb kiesés esetén nem lehetne az igényeket kielégíteni. Így annak valószínűsége, hogy az igények nem lesznek kielégíthetők: LOLP=0, Gyakorlati számításoknál a 3.9. ábra középső részén vázolt módon lehet eljárni: az IT igénybevehető teljesítőképességből a kiesett teljesítőképességet (hiányzó teljesítményt) levonva, és göngyölt CKK kiesési valószínűség eloszlást ábrázolva, a ábra szerinti eloszlás, függő változó tengelyre, tükrözött képét kapjuk. A várható felhasználói Tartalék csúcsigénynél nagyságának a függőleges meghatározása tengelyről (2.) LOLP értéke leolvasható. Becsült terhelés LOLP = 0, ábra Felhasználói igény várható eloszlásának figyelembevétele [3.9] Amennyiben a felhasználói igény nem egy adott értékkel, hanem a becsült terhelésre illeszkedő, várható sűrűségfüggvénnyel adott (3.12. ábra), az eredő sűrűségfüggvény az igény előrejelzés sűrűségfüggvényének és a kiesés sűrűségfüggvényének szorzataként adódik. A hiányvalószínűséget az eredő sűrűségfüggvény integrálja adja. Az elvárt hiányvalószínűség kielégítéséhez szükséges tartalék teljesítmény az elvárt LOLP-hez tartozó, megengedett kiesett teljesítmény összes (kiesett) teljesítményből való levonásával adódik I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hónap ábra Hőmérséklet érzékenység jellege Felhasználói igény előrejelzés szórása: A felhasználói igény előrejelzés pontosságát elsősorban az időjárás hatása befolyásolja. Olyan eseményekre, mint egy érdekes sportközvetítés közbeni szünet vagy szenzációs hírek hatására bekövetkező nézettségnövekedés, csak ritkán lehet számítani, és a szokásos napi üzem előkészítés során nem lehet felkészülni. Az időjáráson belül a napi középhőmérséklet alakulása mérvadó. A tényadatok alapján megállapítható a teljesítményigény hőmérsékletfüggése, az egységnyi hőmérsékletváltozásra bekövetkező átlagos teljesítményigény változás, az úgynevezett hőmérséklet 51

56 Teljesítőképesség (MW) érzékenység [MW/ C], amely az évszakoktól, naptípusoktól, napszakoktól függően különböző értékű. Télen a hőmérséklet csökkenésével nő az igény, nyáron a hőmérséklet növekedésével. Nagysága a külső hőmérséklet alakulásától függően használt fogyasztói berendezések (klímák, hőszivattyúk stb.) elterjedésével is változik. Télen -60 MW/ C, nyáron (többnapos kánikula esetén) akár 100 MW/ C felhasználói igényváltozás is előfordulhat (3.13. ábra). Az igény előrejelzések megítélésénél a meteorológiai előrejelzések pontosságát is figyelembe kell venni. Ezek beválásának sűrűségfüggvényéből, és a teljesítményigény hőmérsékletfüggésének aktuális értékéből adódik a felhasználói igény sűrűségfüggvénye. Tartalék a hiányvalószínűség függvényében Forrás: Paveszka László) Összes tartalékigény 1 % LOLP mellett Napok Összes tartalékigény 0,1 % LOLP mellett ábra LOLP elvárás hatása a tartalékigényre [3.9] A megfelelőség elvárt színvonala befolyásolja a rendszerben tartandó tartalékok 1800 nagyságát, ezáltal a fogyasztói költségeket. A évre, Paveszka László által 1600 elvégzett vizsgálatok alapján, a LOLP értékének 1%-ról 0,1%-ra csökkentése mintegy 300 MW-nyi tartalék teljesítőképesség növelés igényelt volna (3.14. ábra). l 800 Üzemvitel tervezése: 600 Az üzemvitel tervezésére bevezetésre kerülő új szabályozás 400 [3.17], tekintettel a piacnyitást követően megváltozott körülményekre, felelőségekre, 200 a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez az ellátásbiztonság feltételrendszerének ellenőrzésére, a szükséges beavatkozások kellő időben történő kezdeményezésére. A tervezett előírások alapján: Kiesés koordináló régiókat (olyan területek, ahol közösen ellenőrzik, és szükség esetén koordinálják a kiválasztott, releváns hálózati elemek rendelkezésre állását) kell létrehozni. Minden rendszerüzemeltetőnek legalább egy régióba kell tartozni. Minden rendszerüzemeltetőnek egy, a közös hálózati modellbe beilleszthető, saját hálózati modellt kell kialakítani, amellyel az éves, heti, megelőző napi és napon belüli hálózati vizsgálatok elvégezhetők. A modellekkel az egyes elemek várható rendelkezésre állását figyelembe véve, éves, heti, megelőző napi, napon belüli üzemviteli biztonsági elemzéseket kell végezni, lehetséges üzemállapot változatok feltételezésével. Üzembiztonsági kockázatok esetén kezdeményezni kell az indokolt helyesbítő akciókat. Megfelelőségi elemzést és előrejelzést kell készíteni az érdekeltek bevonásával közösen elfogadott, szabályozó hatóságok által jóváhagyott módszertan alapján a nyári, téli időszakokra: o az erőművek aktuális információk alapján várható rendelkezésre állását, o a határkeresztező kapacitásokat, 52

57 o a megújuló energia forrásokból várható termelést, o igényeket figyelembe véve, az LOLP és LOLE kiszámításával. Az eredményekről a szabályozó hatóságot, elégtelen források esetén, az ENTSO-E-n keresztül a szomszédos rendszerirányítókat tájékoztatni kell. A megfelelőséget a változásokat átvezetve folyamatosan, legalább megelőző heti szinten figyelemmel kell kísérni. A megfelelőséget folyamatosan, megelőző napon és napon belül is, a várható és tényleges jellemző értékek (menetrendek, előre jelzett igények, becsült megújuló termelés, aktív szabályozó tartalékok, határkeresztező kapacitások, felhasználó oldali beavatkozási lehetőségek, rendelkezésre álló erőművek) figyelembevételével ellenőrizni kell. Meg kell határozni a maximális import, export kapacitásokat, a megfelelőség lehetséges hiányának időtartamát, a megfelelőség hiányában nem szolgáltatható energia nagyságát. Utóbbiakról és az okokról a nemzeti szabályozó hatóságokat a lehető leghamarabb tájékoztatni kell. Hálózatok megfelelősége: A megfelelőséggel összefüggésben az előzőekben nem foglalkoztunk részletesen a hálózatok megfelelőségével, amelyet a várható igényeket kielégítő hálózatok biztosítanak. Ennek magyarázata, hogy a hálózatok szükségességét általában kevésbé vitatják, rendelkezésre állásuk nagyobb az erőművek rendelkezésre állásánál, és (a folyamatos szinten tartáshoz szükséges pénzáramok, hatósági árszabályozás által biztosított garantált, rendelkezésre állását feltételezve) nem függ a piaci viszonyoktól. Ugyanakkor a forrásoldali súlypontok áthelyeződésével (meglévő erőművek leállítása, új, fogyasztói centrumoktól távoli erőművek létesítése, határkeresztező forgalom növekedése), új felhasználói igények megjelenésével, a megfelelőség fenntartása folyamatos fejlesztést igényel, amellyel bővebben a 9. fejezetben foglalkozunk Operatív rendszer-szabályozás, rendszerszintű szolgáltatások A terhelés változásával, generátorok ki-, bekapcsolásával, termelésük ingadozásával, változtatásával stb. a forrás-igény egyensúly és ezzel a frekvencia folyamatosan változik, eltér a névleges, a felhasználók számára ígért értéktől. Az eltérések minimalizálására, a frekvencia lehetőség szerinti állandó értéken tartására a rendszer frekvenciáját szabályozni kell. Az egyes zavaró eseményeket, a szabályozás jóságát (a zavarás hatása a lehető legkisebb eltérést okozza és a lehető legrövidebb ideig tartson) és a szabályozási költségek minimalizálását figyelembe véve háromféle beavatkozási típus terjedt el (3.15. ábra): primer (gépenkénti) beavatkozás 21 kölcsönös kisegítés az üzemzavar hatásának azonnali megszüntetésére, 21 UCTE Üzemviteli Kézikönyv (OH): Primer szabályozás (Primary Control/Frequency Control): Gépegységhez rendelt automatikus turbinaszabályozás, amelynek célja a turbinateljesítmény változtatása a frekvenciának az alapjeltől való eltérése esetén az eltérés minimálása érdekében. MAVIR ZRT Üzemi szabályzat (ÜSZ): A primer szabályozás az erőművi gépegységnél rendelkezésre álló forgótartalék olyan aktiválása, amely a névleges frekvenciától eltérő üzemi frekvencián, a frekvencia-eltérés mértékétől és előjelétől függő (névlegesnél kisebb frekvencián növelő, névlegesnél nagyobb frekvencián csökkenő) irányban automatikusan, legfeljebb 30 sec válaszidővel módosítja a kiadott teljesítményt és amely által a rendszerszintű szabályozás célja a kismértékű frekvenciaingadozások, eltérések folyamatos minimálása. 53

58 szekunder (újabban más szabályozási zónából is igénybe vehető, szabályozó területenkénti, blokkonkénti) beavatkozás 22 - a szabályozó területen, blokkon belüli igény-forrás egyensúly gyors helyreállítására, tercier (kereskedelmi jellegű) beavatkozás 23 a szabályozó területen, blokkon belüli optimális üzemállapot beállítására. Helyreállítja az átlagos értéket Hálózati frekvencia Helyreállítja a névleges értéket Korlátozza az eltérést Aktiválás Illetékesség esetén aktiválás Primer szabályozás Átveszi a szabályozást Felszabadítja a primer tartalékot Kiesést követően felszabadítja a tartalékot Szekunder szabályozás Felszabadítja a tartalékot Elállítás Átveszi a szabályozást Tercier szabályozás ábra Szabályozás vázlata [3.6] Szinkronidő beállítás Az európai kontinentális területen az UCTE Üzemviteli Kézikönyve (OH) alapján az előbbi szabályozásokon túlmenően szinkronidő szabályozás (Time Control) is működik, amelynek célja a szinkronidő és a koordinált nemzetközi világidő (UCT) közötti eltérés megszüntetése a szinkronterületen, amely szabályozás során minden szabályozási terület rendszerüzemeltetője a csereteljesítmény-frekvencia szabályozás frekvencia célértékét egységesen és meghatározott időtartamra átállítja, a primer szabályozásba bevont gépegységek frekvencia-alapjelének változatlanul 22 OH: Szekunder szabályozás (Secondary Control/Load-Frequency Control): Központi automatizált (1-5 sec ciklusidejű, arányos-integráló típusú) szabályozási funkció a területi szabályozási hibának (amelynek komponensei a csereteljesítmény és a frekvencia menetrendtől való eltérése) a felelősségi elv alapján történő minimálása (illetve megszüntetése) és a primer szabályozási tartalék visszaállításának a céljából. ÜSZ: A szekunder szabályozás az erőművi gépegységnél rendelkezésre álló forgótartalék olyan aktiválása, amelynél a gépegység képes a rendszerirányító által küldött gyakori (elszámolási mérési időintervallumtól független) fel vagy le irányú teljesítmény célérték-parancs fogadására, perces válaszidejű követésére, és amely által a rendszerszintű szabályozás célja a frekvencia-eltérés megszüntetése és a határkeresztező export-import teljesítmény, illetve villamos energia szaldó menetrendi értéktől való eltérésének minimálása. 23 OH: Tercier szabályozás (Tertiary Control) Központi irányítású szabályozási funkció a szükséges szekunder szabályozási tartalék visszaállításának és optimális megosztásának céljából, a gépegységek, illetve felhasználók menetrendjének (termelési célértékek, illetve felhasználói vételezések) automatikus vagy kézi megváltoztatásával, gépegységek indításával, illetve leállításával, csereteljesítmény-menetrend változtatásával, felhasználók lekapcsolásával. ÜSZ: A tercier szabályozás üzemelő termelőegységnél, felhasználónál vagy üzemkész, indítható termelőegységnél, kikapcsolható felhasználónál rendelkezésre álló, legalább 5 MW/15 perc változási sebességgel megvalósuló legalább 5 MW-ot elérő tartalék igénybevétele. A rendszerüzemeltető az igénybevétel tényleges megkezdése előtt legalább 15 perccel (megállapodás esetén ennél kisebb előretartással) értesíti az üzemeltetőt. A fel- vagy leirányú szabályozási igénybevétel egy vagy több elszámolási mérési időintervallumra vonatkozik (elszámolási mérési időintervallumonként egy-egy átlag teljesítménnyel megadott energiamennyiség). A tercier szabályozás rendszerszinten a szekunder szabályozást támogatja, a szekunder szabályozási tartalékot növeli, esetenként az előrelátható nagyobb mértékű teljesítményhiányt vagy többletet kiküszöböli és mérsékli. 54

59 hagyása mellett. A koordinált nemzetközi világidő és a szinkron idő közötti eltérés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Eltérés esetén a Laufenburgi vezénylő központ feladata a korrekció kezdeményezése, az együttműködő rendszer minden szabályozási területén a névleges frekvenciaérték, 0:00-24:00 óra közötti, egész napokra történő 49,99 vagy 50,01 Hz értékű beállításával. A hatályos irányelv alapján készülő új szabályozásban [3.15] az egyes beavatkozások, tartalékok elnevezése megváltozik, a primer tartalék helyett frekvencia megtartó tartalék (Frequency Containment Reserve, FCR), a szekunder tartalék helyett frekvencia helyreállító tartalék (Frequency Restoration Reserve, FRR), a tercier tartalék helyett helyettesítő tartalék (Replacement Reserve, RR) lesz a hivatalos elnevezés. Frekvencia megtartó (primer) szabályozás: A frekvencia generátor kiesésből, fogyasztói terület lekapcsolódásából, vagy más hasonló ugrásszerű teljesítményváltozásból bekövetkező érzéketlenségi sávot meghaladó megváltozása esetén, az európai kontinentális villamosenergia-rendszer egyesülésben aktivált összes primer szabályozó gépegység szabályozása automatikusa működésbe lép és beállított felfutási idővel megkezdi a teljesítmény növelését vagy csökkentését. Kisebb (a primer szabályozás érzéketlenségi sávjába eső frekvenciaváltozást előidéző) forrás vagy igény változás esetén az eltérést az együttműködő rendszer tehetetlensége (önszabályozása) csökkenti, teljes kiszabályozás a frekvencia és csereteljesítmény szabályozással lehetséges. Miután zavarások folyamatosan jelentkeznek, a rendszer soha sem kerül egyensúlyi állapotba, a frekvencia folyamatosan változik, így a szabályozások folyamatosan beavatkoznak. Egy ábra Frekvencia megtartó (primer) szabályozás, frekvenciatényező meghatározás üzemzavar alapján [3.1] f [Hz] frekvenciaváltozás következtében aktivált szabályozási teljesítmény a 3.1 képlet átrendezésével számítható: P f 3.1a pr h Ppr [MW] primer 55

60 Ennek hatására, normál esetben, a hálózati frekvencia a megengedett ±0,2 Hz határokon belül marad. A primer szabályozók addig növelik vagy csökkentik a generátorok teljesítményét, amíg a termelés-fogyasztás egyensúlya be nem áll. A folyamatban az egyes generátorok saját arányossági tényezőjüknek megfelelően vesznek részt, a szabályozás arányos, így a folyamat végén a frekvencia eltér az eseményt megelőző, névleges értéktől (3.16. ábra). Generátor kiesése esetén a folyamat közben bekövetkező minimális frekvencia: az ugrásszerű teljesítményváltozás mértékétől és lefutásától, a terhelés önszabályozásától (csökkenő frekvenciával csökkenő teljesítményigénytől), a primer szabályozásban résztvevő berendezések dinamikai tulajdonságaitól függ. A maradó eltérés nagyságát a generátorok arányossági tényezője mellett a terhelés önszabályozásából adódó igénycsökkenés határozza meg. Amennyiben a frekvencia a primer szabályozással nem tartható a megengedett határokon belül egyéb intézkedések (fogyasztók, generátorok kikapcsolása) szükségesek táblázat [3.6] Jellemző értékek Terhelés önszabályozás arányossági 1%/1 Hz tényezője A primer szabályozás minimális hálózati MW/Hz frekvencia tényezője Mértékadó legnagyobb terhelés (2009) MW Arányosság (2009) 4120 MW A primer szabályozás átlagos hálózati MW/Hz frekvencia tényezője (2009) Rendszer átlagos teljesítménye (2009) Többlet arányosság a termelő 3060 Hz berendezésektől (a rendszer 50%-os átlagos teljesítménye/50 Hz) Összesített átlagos hálózati frekvencia MW/Hz tényező (2009) Az együttműködő UCTE rendszerben várható legnagyobb üzemzavart két generátor egyidejű kiesésére, egy távvezeték vagy egy alállomás kiesésére tételezték fel. A gyakorlati tapasztalatok alapján az ennél nagyobb teljesítménycsökkenést okozó üzemzavarok nagyon ritkák. Amennyiben az európai villamosenergia-rendszer egyesülést az utóbbiakra készítenék fel, a nagyobb szabályozó teljesítmény zavarokat okozhatna a rendszerben. Ezt figyelembe véve, a referencia kiesés nagyságát 3000 MW-ra állapították meg. A primer szabályozást úgy kell kialakítani, hogy a rendszer 1% teljesítményváltozás/1 Hz frekvenciaváltozás önszabályozásának hatását beszámítva, a frekvencia eltérés nem haladhatja meg a ±180 mhz értéket. Önszabályozás nélkül az eltérésnek ±200 mhz-en belül kell maradni. Mivel a tartósan megengedhető minimális frekvencia értéke nem lehet kisebb, mint 49,2 Hz, a tartósan megengedhető maximális frekvencia értéke pedig nem lehet nagyobb 50,8 Hz-nél, a dinamikus (legnagyobb) frekvencia eltérés sem haladhatja meg a ±800 mhz értéket. Az egy gépegységre kiosztott primer tartalék nem haladhatja meg a 90 MW-ot, vagy a referencia kiesés 3%-át. Az együttműködő európai villamosenergia-rendszer egyesülésre elvégzett szimulációs vizsgálatok alapján, a könyv összeállításának idején, a szabályozás megfelelő minőségének biztosítására P =3000 MW primer tartalék teljesítményt kellett bekapcsolt pr állapotban tartani. A kontinentális területre jellemző értékeket a 3.6. táblázat 56

61 Hálózat frekvenciája (Hz) tartalmazza [3.6]. A rendszer jellemzőinek megváltozása szükségessé teheti az előbbi érték felülvizsgálatát. További részletek az Üzemviteli Kézikönyv 1. függelékében találhatók [3.6]. Az egyes szabályozási területek (vagy blokkok) primer szabályozáshoz beállítandó hi hálózati frekvencia tényezőjét a teljes együttműködő rendszer h0 hálózati frekvenciatényezőjéből az egyes szabályozási területek (vagy blokkok) C i hozzájárulási tényezőjével lehet meghatározni: C 3.7 hi i h0 Az Üzemviteli Kézikönyv [3.1] a C i hozzájárulási tényező megállapítását az adott szabályozási terület (vagy blokk) E i [GWh/év] energiatermelésének az együttműködő rendszeregyesülés összes E e [GWh/év] energiatermeléséhez viszonyított E i Ci 3.8 Ee aránya alapján írja elő. Az egyes szabályozási területek (vagy blokkok) által tartandó P [MW] primer tartalékot a C hozzájárulási tényezők felhasználásával a: i i P C P 3.9 i i pr képlettel lehet kiszámítani. A magyar rendszer aktuális részaránya alapján 40 MW primer tartalékot kell tartani, több gépegységre elosztva. 50,10 50,00 Névleges frekvencia Eredeti frekvencia 49,90 Idő (s) Erőmű kiesés ábra A frekvencia helyreállítása Frekvencia helyreállító (szekunder) szabályozás: A szekunder szabályozás, lényegét tekintve, frekvencia és csereteljesítmény szabályozás, ugyanis a frekvencia parancsolt értékének helyreállítása mellett feladata a csereteljesítmény parancsolt értéktől való eltérésének, ezzel a termelés és fogyasztás adott szabályozási területen (vagy blokkon) belüli egyensúlyának helyreállítása is. A két feladatot, normál üzemállapotban, egyidejűleg végzi és arányos integráló jellegéből adódóan alkalmas a parancsolt értékek helyreállítására (3.17. ábra). Beavatkozására az üzemi eseménnyel érintett, illetékes rendszerüzemeltető hatáskörében, a jellegéből adódóan (beavatkozása a zárthurkú szabályozásba bevont generátorok teljesítményének növelését vagy csökkentését igényli, amely csak az egyes gépegységek megengedett [MW/min] terhelésváltoztatási sebességével lehetséges) 57

62 a primer szabályozáshoz viszonyítva, késedelemmel és lassabban kerül sor (3.19. ábra). Miután a termelés és fogyasztás egyensúlyának helyreállítása az üzemi eseménnyel érintett szabályozási terület (vagy blokk) feladata, a szabályozó paramétereit úgy kell beállítani, hogy a szekunder szabályozás aktiválására lehetőleg csak az érintett területen (blokkon) kerüljön sor. Ideális esetben az érintett terület (blokk) szekunder szabályozásával szabályozott generátorok átveszik az együttműködő rendszerben primer szabályozással aktivált generátorok teljesítményét, azok visszatérhetnek beállított alap üzemállapotukba. Amennyiben a generátorok teljesítménye elégtelen a csereteljesítmény parancsolt értékének helyreállítására, aktiválni kell a fogyasztásoldali beavatkozási lehetőségeket (például feszültség csökkentés, fogyasztók részleges vagy teljes lekapcsolása stb.). Egy adott szabályozási területen (vagy blokkon) belül a forrás-fogyasztás egyensúly G i [MW] eltérése (területi hiba) a frekvencia eltéréséből és a terület (vagy blokk) határán tervezett csereteljesítmény parancsolt értéktől való eltéréséből adódik: G P P K ( f f ) i mért menetrend i mért ahol P mért csereteljesítmény [MW], mért P tervezett csereteljesítmény [MW], menetrend f mért frekvencia [Hz] mért f 0 frekvencia névleges értéke [Hz], általában 0 K i f =50 Hz, kivéve a szinkronidő beállítás időtartamát, a szabályozási terület, vagy blokk arányossági tényezője [MW/Hz], a hazai rendszerre, az 1995 szeptemberében elvégzett kísérlet alapján (a burstini turbinákkal együtt) számított értéke 1340 MW/Hz volt [3.45]. A G i területi szabályozási hiba értékét nullához közeli értéken kell tartani, egyrészt a csereteljesítmény parancsolt értéktől való eltérésének minimalizálására ( f f mért f =0 frekvencia eltérés esetén 0 G i a csereteljesítmény eltéréssel lesz azonos), másrészt a primer szabályozás gyengítésének elkerülésére. A primer és szekunder szabályozás együttes hatását egy két szabályozási területből adódó rendszerre mutatjuk be, a [3.1] alapján. A kiindulási állapotban mindkét szabályozási terület egyensúlyi állapotban van, azaz f =0 és a két szabályozási terület közötti P 1 2 = P2 1 csereteljesítmény eltérések is nulla értékűek. Tételezzük fel, hogy a 2 jelű szabályozási területen egy P 2 k teljesítménnyel üzemelő generátor kiesik. A mindkét területen, egyidejűleg aktiválódó primer szabályozás működésének hatására a frekvencia P2 k 0 f f 3.11 értéken stabilizálódik. Így a frekvencia eltérése (miután h P 2 k negatív) f f f0 negatív. Az aktiválódott primer szabályozási teljesítmény a két terület között, az egyes szabályozási területek területi hálózati frekvenciatényezőjének megfelelően oszlik meg: az 1 jelű szabályozási területen: a 2 jelű szabályozási területen: P1 1 f P f

63 lesz. Ezek összege P1 P2 ( 1 2 ) f h f P2 k 3.12 egyenlő lesz a teljes kiesett teljesítménnyel. Miután az üzemi hibával nem érintett 1 jelű szabályozási területen is aktiválódott primer szabályozási teljesítmény, a P 1 2 csereteljesítmény eltérés: P 1 2 = P1 3.13a azaz az 1 jelű szabályozási terület exportál, így a 2 jelű szabályozási terület azonos teljesítményt importál, tehát: P 2 1 = P1 3.13b azaz az 1 jelű szabályozási terület exportál. A területi szabályozási hiba: az 1 jelű rendszerben a 2 jelű rendszerben G1 P1 2 K1 f G P K f Amennyiben K1 értékét 1 értékével azonosra állítják be, az 1 jelű szabályozási területen a G1 területi szabályozási hiba értéke nullára adódik, így a frekvencia és csereteljesítmény szabályozás nem fog aktiválódni. A 2 jelű szabályozási területen K2 értékének 2 értékre történő beállítása esetén, a területi szabályozási hiba G2 P1 ( P2 ) P2 k 3.10a a szabályozási területen kiesett teljesítménnyel lesz egyenlő, így a frekvencia és csereteljesítmény szabályozás aktiválódik a kiesett teljesítménnyel azonos nagyságú felszabályozás elvégzésére. A folyamatok a K i arányossági tényezők megfelelő beállítása esetén több szabályozási területből álló együttműködő rendszer esetén is azonos eredményre vezetnének. Az előzőekből belátható, hogy annak érdekében, hogy a frekvencia és csereteljesítmény szabályozás ne adjon a primer szabályozás hatásának kiváltását megzavaró nagyságú G beavatkozási utasítást, egy adott szabályozási területre, (vagy blokkra) vonatkozó Ki -nek egyenlőnek kell lenni a terület, (vagy blokk) i értékével. Miután i értéke függ az üzemelő géppark összetételétől K i értékét rendszeresen változtatni kellene. Ez a gyakori változtatás nagyobb összehangolatlanságot eredményezne, mint az állandó érték használata. Erre tekintettel a rendszer önszabályozó képességének bizonytalansága miatt [3.1] javasolja, hogy K i értéke kissé nagyobb legyen i -nél, amely erősíti a primer szabályozás hatását. Az arányos-integráló jellegű frekvencia és csereteljesítmény szabályozó által kiadott beavatkozási utasítás i P di G i i 1 T ri G d i

64 ahol i T ri A i és a szekunder szabályozó arányossági tényezője, az adott i szabályozási területre, (0-50%), időállandó [s], ( s). T ri értékét úgy kell megválasztani, hogy a beavatkozás 30 másodpercen belül megkezdődjön és 900 másodpercen (15 percen) belül befejeződjön. Túlságosan nagy arányossági tényező hátrányosan érintheti az együttműködő rendszer stabilitását. A rendszerben 3-5 s periódusidejű teljesítménylengések alakulhatnak ki [3.21]. A szekunder szabályozás az egyes szabályozási területek és az őket összefogó szabályozási blokk 24 hatáskörétől függően lehet: központosított, ahol a szabályozási blokk egyedül (szabályozási területként működve) végzi a blokkba tartozó szabályozási területek szekunder szabályozását, pluralista, ahol a szabályozási blokk végzi a szekunder szabályozását a blokkba tartozó szabályozási területek szomszédjai felé, míg a szabályozási területek decentralizáltan végzik a saját területük szekunder szabályozását, hierarchikus, ahol a szabályozási blokk központi, fölérendelt szabályozást üzemeltet, amellyel a blokkba tartozó szabályozási területek szabályozóit irányítja, esetleg anélkül, hogy saját szabályozó kapacitása lenne. A szekunder szabályozó teljesítmény minimális P sz [MW] értékét a teljesítmény igény, menetrendi változások, üzemelő legnagyobb blokk teljesítménye határozzák meg. Elvárt minimális értéke P sz a P cs b 2 b 3.15 ahol P cs a feltételezett maximális fogyasztói igény [MW], a, b tapasztalati állandók, a könyv összeállításakor: a =10, b =150 MW. A ténylegesen szükséges szekunder tartalék nagyságának megállapításánál, figyelembe kell venni a működő legnagyobb egység névleges teljesítményét, a legnagyobb teljesítményű határkeresztező vezeték kiesése esetén bekövetkező importcsökkenést, esetleges alállomás kiesést, fogyasztói igények időjárási vagy más okok hatására bekövetkező változását, továbbá az esetleges tervezett, vagy egyedi, különleges, átmeneti állapotok, tervezett sztrájkok hatását. A szükséges szekunder teljesítmény a rendelkezésre álló gépegységek megengedett terhelésváltoztatási sebességétől is függ, kisebb fel-, leterhelési sebességek esetén több egységet kell rendszerben tartani, hogy az esetleges üzemi hibák hatását az elvárt 15 percen belül kompenzálni lehessen. A rendszerben lévő egységek tényleges rendelkezésre állási jellemzőinek, valamint a csúcsigények várható eloszlásának figyelembe vételével valószínűség alapú (például LOLP 0,1%, LOLE<9 24 A jelenleg működő szabályozási blokkok a 3.6. ábrán láthatók. Megjegyezzük, hogy UCPTE csatlakozásunkat követően az egyes CENTREL tagállamok szabályozási területként működtek, a lengyel rendszerirányító szabályozási blokként tevékenykedett. 60

65 h elvárásával) számítás (lásd ábra és a kapcsolódó magyarázat) végezhető a szükséges szekunder és tercier tartalék indokolt nagyságára. A szekunder szabályozás kivételes esetben a normál frekvencia és csereteljesítmény szabályozástól eltérő üzemmódba is állítható: Frekvencia szabályozó üzemmód: sziget üzemben, csereteljesítmény hiányában a 3.10 egyenletben a területi hiba megállapításánál csak a frekvencia eltérés hatását számító ( K i ( f mért f0) ) tagot kell figyelembe venni. Csereteljesítmény szabályozó üzemmód: hibás frekvencia mérés esetén a szabályozó átkapcsolható ebbe az üzemmódba. A területi hiba megállapításához a 3.10 egyenletben csak a ( Pmért Pmenetrend ) csereteljesítmény eltérés hatását kell figyelembe venni. Befagyasztott szabályozó állapot: Bizonytalan üzemviteli állapot esetén a szabályozó a helyzet tisztázásának időtartamára befagyasztható. A beállítások változatlanok maradnak, a területi hiba nem kerül kiszámításra. Leállított szabályozó állapot: a szekunder szabályozás számára kezelhetetlennek tűnő üzemi helyzetekben (például rendszerbomlás) a szabályozó kikapcsolható. Szabályozási területek közötti teljesítményáramlások menetrendeknek megfelelő változtatásánál, a szabályozók új parancsolt csereteljesítmény beállításait úgy kell elvégezni, hogy az átmenetre ne a menetrendváltozásnak megfelelően ugrásszerűen, hanem a tervezett menetrendváltozás előtt 5 perccel kezdődő és 5 perccel végződő, egyenletes sebességű, csúszó paraméteres átmenettel kerüljön sor. A szekunder szabályozás minőségének ellenőrzése: A szekunder szabályozás minőségét állandósult állapotban a hálózati frekvencia megfigyelt értékének névleges értékkel történő összehasonlításával, ez alapján a szórás kiszámításával lehet ellenőrizni: ahol f i n n f i f0 n i 1 a hálózati frekvencia 15 perces időszakokban megfigyelt átlagértéke [Hz], ellenőrzött időszakok száma [db]. A szórás kiszámítása mellett rögzíteni kell a f >50 mhz frekvencia eltérések számát és az ilyen eltérések időtartamának összesített részarányát a teljes ellenőrzött időszakhoz viszonyítva. A rendszer frekvencia akkor tekinthető kielégítőnek, ha a sztenderd eltérés a mérési időszakok 90%-ában nem nagyobb 40 MHz-nál és a mérési időszakok 99%-ában nem nagyobb 60 mhz-nál, valamint az időeltérés korrigálására szükséges napok száma, havonta, nem haladja meg a 8 napot. Nagy (1000 MW-ot meghaladó) Pa [MW] teljesítmény változást okozó üzemi események, és ebből adódó frekvencia eltérések esetén a frekvencia megfigyelt értékének lefutását az úgynevezett trombita görbe párral kell összehasonlítani. A szabályozás minősége akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a frekvencia parancsolt 61

66 értékének helyreállítására a görbék közötti frekvencia lefutással kerül sor (3.18. ábra). A trombitagörbét leíró függvény általános alakja [3.1]: F( t) ahol P A 1,2 a 0, 030 a Pa teljesítmény változás nagyságától függő állandó [Hz], h 900 T a 15 perces helyreállítási időtartam végén max ±20 mhz maradó A ln 0,020 frekvencia eltérést figyelembe véve számított időállandó [s]. t / T f0 Ae 3.17 Az A állandó figyelembe veszi, hogy a tapasztalatok alapján, az események bekövetkezése előtt, a frekvencia eltérés ±30 mhz körül van ábra Nagy üzemzavar kiszabályozásának ellenőrzése [3.1] Helyettesítő (tercier) szabályozás: Az üzemi esemény hatására aktiválódott szekunder szabályozó teljesítményt mielőbb ki kell váltani, hogy az esetlegesen bekövetkező újabb üzemi eseményt megelőzően, elegendő nagyságú igénybe vehető szabályozó teljesítmény álljon rendelkezésre. További szempont, hogy a kiváltás lehetőség szerint költségcsökkentést eredményezzen, a rendszer egy az új (átrendeződött) kínálati görbének megfelelő piaci egyensúlyi helyzetbe kerüljön. A tercier szabályozás lehetséges: üzemelő blokkok felterhelésével, terheléscsökkentésével, tározós erőművek munkapontjának, üzemmódjának változtatásával, tartalékban álló 25 blokkok indításával, üzemelő egységek leállításával, import, export menetrendek változtatásával, fogyasztói berendezések kikapcsolásával, bekapcsolásával. 25 Tartalékban állás: Erőművek és alállomások főberendezéseinek és a távvezetékeknek olyan üzemállapota, amikor azok nincsenek a hálózatra kapcsolva, de üzeminek vannak nyilvánítva és külön utasításra történő üzembevétellel igénybe vehetők. 62

67 A beavatkozásnak lehetőleg 15 percen belül meg kell kezdődni (3.19. ábra). Az optimális üzemállapot beállítása azonban hosszabb időt vehet igénybe. Liberalizált feltételrendszerben az indításoknak, leállításoknak, más menetrendi változásoknak a megengedett váltási időpontokhoz kell illeszkedni. Ez alól kivételt csak a fogyasztók kikapcsolása jelenthet a Tartalék rendszer típusok üzemképességének megőrzése érdekében. A szabályozás módja Tercier szabályozás Kézi indítással Automatikus indítással Üzemállapot optimalizáció Szekunder szabályozás Primer szabályozás A primer szabályozás még aktív 30 másodperc 15 perc Az üzemzavartól eltelt idő ábra Beavatkozások aktiválása Új szabályozás: Az ENTSO-E által kidolgozott új szabályozási csomag a rendszer megfelelősége, biztonsága szempontjából érdemben nem változtat az UCTE által követett alapelveken. Egyrészt harmonizálja az elődszervezetek eltérő szabályozási gyakorlatát, másrészt átvezeti (bevezeti) a piac liberalizáció aktuális állapotában szükséges szabályokat. Lényeges, hogy egyes előírások alkalmazása, az általánosan nem szabályozott részletek, együttműködés a hálózati szabályzatok alapján, a hatálybalépést követően egy éven belül, megkötendő üzemviteli megállapodásokban kerül rögzítésre. A több száz oldal terjedelmű, még nem végleges, csomagból csupán néhány, a piaci folyamatokat is befolyásoló elemet vázolunk. Hálózati szabályzat teljesítmény-frekvencia szabályozásról és tartalékokról [3.15]: Célja a hálózati frekvencia minőség megfelelő szintjének elérése, fenntartása és a termelő berendezések és tartalékok hatékony használata; az átviteli rendszer és a termelő berendezések koherens és koordinált viselkedésének biztosítása valós idejű üzemben; a frekvencia megtartó, helyreállító, illetve helyettesítő tartalékokra vonatkozó közös követelmények és alapelvek meghatározása, valamint a határkeresztező forgalomra, tartalékok közös használatára, aktiválására, meghatározására vonatkozó közös követelmények megállapítása. A követelmények közül kiemelhető a hálózati frekvencia minőségének pontosítása (a 2.1 ábrán eltérő színnel jelölt rendszer-egyesülésekre eltérő értékek vonatkoznak). A kontinentális (korábbi UCTE) területre: Standard frekvencia tartomány: ±50 mhz Maximális pillanatnyi frekvencia eltérés: 800 mhz Maximális átmeneti frekvencia eltérés: 200 mhz Frekvencia helyreállítási időtartam: 15 perc Készenléti állapotot kiváltó időtartam: 5 perc A standard frekvencia tartományon kívüli működés maximális időtartama: perc/év (~2,85%). 63

68 Tartalékok igénybevétele más szabályozási területről: A szabályzattervezet lehetőséget ad tartalékok más szabályozási területről történő igénybevételére [ ]. Az ügyletben, alapesetben a tartalékfogadó (Reserve Receiving) és tartalékszolgáltató (Reserve Connecting) szabályozási terület (fél) vesz részt. Az igénybevétel az alábbi módon történhet: Primer szabályozó tartalékok esetén az igénybevétel a 3.10 képlet K i tényezőinek elállításával valósul meg: a tartalékfogadó félnél csökkentik, a tartalékszolgáltató félnél azonos értékkel növelik K i értékét. Így a primer tartalékok kiváltása során a tartalékfogadó fél helyett a tartalékszolgáltató szabályozási területen történik meg a K i f nagyságú primer szabályozó teljesítménynek megfelelő teljesítménynövelés. Szekunder és tercier szabályozó tartalékok esetén az igénybevétel lebonyolítható: o A tartalékszolgáltató rendszerüzemeltető szabályozási területén lévő szabályozó gép tartalékfogadó rendszerüzemeltető szabályozásába történő bekapcsolásával (TSO-Provider Activation). A szabályozó gépe(ke)t a tartalékfogadó szabályozása aktiválja, erről és a parancs végrehajtásáról a tartalékszolgáltató rendszerüzemeltető információt kap. A tartalék szolgáltatása kijelölt gépegységekből, gépegységekkel történik. A szabályozó gép(ek) virtuális vezetéken keresztül mintegy a tartalékfogadó szabályozási területhez csatlakoznak. o A rendszerirányítók együttműködésével, a szabályozás tartalékszolgáltató szabályozási terület rendszerüzemeltetőjén keresztül történő aktiválásával (TSO-TSO Activation). A tartalékfogadó rendszerüzemeltető szabályozó számítógépe a szabályozási igényt a tartalékszolgáltató rendszerüzemeltető szabályozó számítógépének jelzi, amely aktiválja a szükséges nagyságú szabályozást. Ebben az esetben a szabályozás a tartalékszolgáltató szabályozási terület, optimálisan kiválasztott, berendezésével történik. A szomszédos szabályozó területekről igénybe vehető tartalékok nagyságát korlátoznák. Például a volt UCTE területre [3.15]: Egy szabályozási blokk rendszerüzemeltetőjének biztosítani kell, hogy a frekvencia megtartó (primer) tartalék legkevesebb 30%-a fizikailag a szabályozási blokkon belül legyen. Más szabályozási blokk részére csak a szükséges frekvencia megtartó tartalék 30%-a (illetve maximum 100 MW) értékesíthető. Azonos szabályozási blokkon belül a felelős rendszerüzemeltető korlátozhatja az egyes szabályozó területek közötti megtartó tartalék cserét. Egy szabályozási blokk rendszerüzemeltetőjének biztosítani kell, hogy a frekvencia helyreállító (szekunder) tartalék legkevesebb 50%-a fizikailag a szabályozási blokkon belül legyen. Azonos szabályozási blokkon belül, a felelős rendszerüzemeltető korlátozhatja az egyes szabályozó területek közötti helyreállító tartalék cserét. Egy szabályozási blokk rendszerüzemeltetőjének biztosítani kell, hogy a helyettesítő (tercier) tartalék legkevesebb 50%-a fizikailag a szabályozási blokkon belül legyen. Azonos szabályozási blokkon belül, a felelős rendszerüzemeltető korlátozhatja az egyes szabályozó területek közötti helyettesítő tartalék cserét. 64

69 Hálózati szabályzat üzembiztonságról [3.18]: Célja a közös üzembiztonsági alapelvek és követelmények meghatározása, az üzembiztonság fenntartásához szükséges feltételek biztosítása és a rendszerüzemeltetés közös, összehangolt módon történő koordinálása az EU-ban. A követelmények közül a rendszer állapot minősítésének, ellenőrzésének kiemelése indokolt. A rendszer állapotának minősítése, ellenőrzése: A rendszerüzemeltetőknek a folyamatos üzemvitel során, az alábbi jellemzők alapján, meg kell határozni a rendszer állapotát. Normál állapot o A feszültségek és a teljesítményáramlások az üzembiztonsági határokon belül, a frekvencia a normál állapotra meghatározott korlátokon belül vannak; o A wattos és meddő teljesítmény tartalékok elegendőek a nem várt, véletlen események között felsorolt események (contingencies) kivédésére; és o az üzem az üzembiztonsági határokon belül van és ott is marad az előre nem várt, véletlen események listáján szereplő, előre nem várt eseményt követően is. Készenléti (alert) állapot o A feszültségek és a teljesítmény áramlások az üzembiztonsági határokon belül vannak; és o Legalább egy feltétel az alábbiak közül bekövetkezik: az aktív kapacitás tartalékok (FCR, FRR, RR) bármelyikéből több mint 20 % hiányzik, több mint 30 percre, és nincs eszköz a pótlásukra; a frekvencia a készenléti állapotra meghatározott (49-51 Hz) határokon belül van; legalább egy a váratlan események 26 listáján felsorolt események közül az üzembiztonsági határoktól történő eltérésre vezethet, még a helyesbítő akciók hatását követően is; Veszélyes (emergency) állapot o Legalább egy eltérés van üzembiztonsági határoktól és időkorlátoktól; vagy o a frekvencia kívül van a normál állapotra és a készenléti állapotra meghatározott határokon; vagy o a Rendszer védelmi terv legalább egy intézkedését aktiválni kellett; vagy o több mint 30 pere nem állnak rendelkezésre a rendszer állapotának ellenőrzésére, távkapcsolások ellenőrzésére, a szomszéd rendszerirányítókkal való kommunikációra, az üzemviteli biztonság elemzésére szolgáló eszközök, berendezések. Kikapcsolt (blackout) állapot o A fogyasztás több mint 50 %-ának elvesztése az illetékességi területen; vagy o a feszültség teljes hiánya, legalább 3 percig, az illetékességi területen, és a helyreállítási tervek aktiválása. Helyreállítás o Végrehajtásra kerülnek a frekvencia, feszültség és más üzemviteli paraméterek értékének üzembiztonsági határok közé hozatalára irányuló folyamatok; és 26 Váratlan esemény: azonosított és lehetséges vagy már előfordult, az átviteli rendszer üzembiztonságát befolyásoló üzemi hiba, a rendszerüzemeltető illetékességi területén belül vagy kívül, beleértve az elosztóhálózatot és a jelentős rendszerhasználókat is. 65

70 o a helyreállításért felelős rendszerüzemeltető által meghatározott lépésekben, az átviteli rendszer forrásainak és a termelő berendezésekkel rendelkező nagyfogyasztók technikai képességétől és lehetőségétől függően, visszakapcsolásra kerülnek a fogyasztói berendezések. A rendszer állapotának megítélésére legalább 15 percenként elkészítendő a váratlan esemény (contingency) elemzés (figyelembe véve a helyesbítő akciókat és rendszer védelmi tervet). A váratlan események kategorizálhatók (rendes/gyakori- kivételesout of range, külső-belső). Folyamatosan ellenőrizendők: frekvencia, és a frekvencia helyreállító ellenőrző jel a szabályozott területen, gyűjtősín feszültségek, wattos és meddő teljesítmény áramlások, wattos és meddő teljesítmény tartalékok, termelés és fogyasztás nagysága az átviteli rendszer dinamikus állapota. Az egyes hálózatelemek feszültségének állandósult állapotban szükség estén a megfelelő mennyiségben és kellő időben rendelkezésre álló meddő szabályozás igénybevételével az alábbi határokon belül kell maradni: kv közötti feszültségszinten: névleges feszültség 90,0-111,8%-a 300, 400 kv feszültségszinten: névleges feszültség 90,0-105,0%-a A feszültség szabályozása érdekében a rendszerüzemeltetőknek meg kell határozni a jelentős rendszerhasználók által betartandó meddő teljesítmény értéket, fázistényező tartományt, feszültség értéket. Amennyiben a feszültségeltérés veszélyezteti az üzembiztonságot, a rendszerüzemeltető utasíthatja az elosztóhálózat üzemeltetőket, jelentős rendszerhasználókat, a szükséges intézkedések kezdeményezésére, amely szükség esetén fogyasztók kikapcsolásával is járhat. A rendszerüzemeltetőknek az üzemeltetés során a lehetséges rövidzárlati áramokra és a vezetékeken megengedhető teljesítményáramlásokra is figyelemmel kell lenni. Szükség esetén a vezetékek terhelése újra-teherelosztással csökkenthető. Villamos energia kereskedelmi menetrendek hatása: A villamos energia kereskedelemben (beleértve az energiatőzsdéket is) általában 1 óra időtartam a legrövidebb ügyleti időtartam, így a menetrend (és az annak megfelelő energiaszállítási) váltások egész órakor történnek meg. Ez esetenként több ezer megawatt nagyságú forrás-felhasználás egyensúlyhiányt is előidézhet, mivel a termelő és felhasználó oldali beavatkozások nem egy időben történnek. Ebből adódóan nagy frekvencia ingadozások adódnak. Példaként, a ábra bal oldala a 2006 december án mért frekvencia lefutást, jobb oldala a 2007 november 29-én megfigyelt, elnyúló frekvencia eltérést mutatja [3.20]. A reggeli órákban általában a frekvenciaugrások, az esti órákban a frekvenciaesések jellemzőek, amelyek nagyságrendje gyakran eléri, meghaladja a mhz értéket is [3.18]. A jobb oldali ábrában az A pont az üzemzavar előtti frekvenciát, a C pont a minimális, a rendszerben forgó gépek tehetetlenségi nyomatéka és a megkezdett primer szabályozás által meghatározott frekvenciát, a B pont a helyreállítási folyamat közbeni (primer szabályozók működését követően beállt) frekvenciát mutatja [3.19]. 66

71 3.20. ábra Üzemi frekvencia lefutása a kontinentális rendszerben [ ] Az EURELECTRIC és az ENTSO-E közelmúltbeli vizsgálatai alapján, a rendszeresen jelentkező jelentős frekvencia eltéréseket manapság nem a nagy üzemzavarok (erőművek kiesése, fogyasztók leválása), hanem a kereskedelem kerek órákhoz kapcsolódó menetrend változásai okozzák. Az eltérések aktiválják az eredetileg üzemzavarok kezelésére szolgáló primer szabályozókat, veszélyeztetik az üzembiztonságot, hosszabb időre korlátozva a szabad szabályozó tartalékok nagyságát. A frekvencia eltérések növekedése a teljes primer szabályozó kapacitás igénybevételére vezethet, anélkül hogy nagyobb üzemzavar történt volna a rendszerben. Az UCPTE Üzemviteli Kézikönyvben rögzített: a tervezett menetrendváltozás előtt 5 perccel kezdődő és 5 perccel végződő, egyenletes sebességű, csúszó paraméteres átmenet módosítására lenne szükség, a nagyobb menetrendi változások negyed órás lépcsőkre történő elosztásával, amelyre a [3.20] közleményben tettek javaslatot. Megújuló termelés növekedésének hatása: A rendszerben elosztott mini, mikro erőművekből adódóan tartósan fennállhat 50,1 Hz frekvencia. Az ilyenkor bekövetkező egyenáramú vezeték vagy nagyobb erőmű kiesés esetén a frekvencia megnövekedése (50,2 Hz) vagy csökkenése (49,7, illetve 49,5 Hz) az elosztott erőművek automatikus leállásához vezethet, ami további frekvenciaváltozásokat eredményezhet [3.21]. Kedvezőtlen esetben a helyzetet csak fogyasztók kikapcsolásával lehet kezelni, de nagy a veszélye a rendszer összeomlásának is. Az aszinkron generátorokkal működő szélerőművek, frekvencia átalakítókkal kapcsolt napelemek részarányának növekedésével csökken a működő szinkron gépek száma, teljesítménye, ezzel romlik a hálózat frekvenciatényezője, gyengül a stabilizáló hatás [3.22], így növekedhet a hálózati lengések kialakulásának kockázata. Erőművek csatlakozási követelményei: Az előbbi, berendezésektől is függő zavarok hatásainak csökkentésére a tervezett új szabályozás [3.23] szigorítja a követelményeket, bevezeti a generátorok osztályozását és az elvárásokat a besorolástól függően határozza meg. A meglévő berendezéseknek az új követelmények teljesítése alól felmentés adható. A kontinentális területen: A osztály: 110 kv alatti csatlakozási feszültség, 0,8 kw-nál nagyobb teljesítőképesség, B osztály: 110 kv alatti csatlakozási feszültség, 1 MW-nál nagyobb teljesítőképesség, 67

72 C osztály: 110 kv alatti csatlakozási feszültség, 50 MW-nál nagyobb teljesítőképesség, D osztály: 110 kv feletti csatlakozási feszültség, 75 MW-nál nagyobb teljesítőképesség. Az illetékes rendszerüzemeltetők az egyes osztályokra kisebb teljesítőképesség értékeket is megállapíthatnak. A generátoroknak az osztályba sorolástól függetlenül működőképesnek kell lenni: 47,5-48,5 Hz között: legalább 30 percig, de az illetékes rendszerüzemeltető hosszabb időtartamot is megállapíthat, 48,5-49,0 Hz között: az illetékes rendszerüzemeltető döntésétől függően, de nem lehet rövidebb az előbbi sávra megállapított időtartamnál, 49,0-51,0 Hz között: korlátlan időtartamig, 51,0-51,5 Hz között: 30 percig. Az egyes egységeknek 2-12 % között beállítható arányossági tényezővel kell rendelkezni. Teljesítményüket a frekvencia változástól függetlenül állandó értéken kell tartani, 49,5 Hz alatt a szabályzatban részletezett arányosságú teljesítménycsökkenés megengedett. Hálózati zavarok (feszültségletörés, szinkron állapot elvesztése) esetére részletes helyreállítási követelményrendszert fogalmaztak meg. A rendszerüzemeltető a C, D osztályba sorolt berendezések tulajdonosaitól szimulációs modellt igényelhet, amellyel a berendezés viselkedése állandósult és átmeneti állapotokban bemutatható. A modellt a berendezés képességeinek tanúsítására végzett megfelelőségi vizsgálatok eredményei alapján hitelesíteni kell. Hálózati szabályzat villamos energia kiegyenlítésről: Az inkább kereskedelmi, mint technikai jellegű szabályozás [3.24] távlati célja az európai villamos energia piac mellett, a rendszerszintű szolgáltatások európai piacának megteremtése, ezzel a fogyasztói költségek csökkentése. A közvetlen cél ahol lehetséges a határokon átnyúló kiegyenlítő energia 27 csere megvalósítása, ezzel az ellenkező irányú szállítások elkerülése és a koordinált és optimális helyreállító és helyettesítő tartaléktartás. Az esetleges ellenkező irányú kiegyenlítések nettósítása csökkentheti a frekvencia és csereteljesítmény szabályozók egyidejű, ellentétes előjelű igénybevételét is [3.16]. Kezdetben minden rendszerüzemeltetőnek (a rövidítés érdekében TSO) legalább egy szomszédos rendszerüzemeltetővel kell kooperálni kiegyenlítő energia cseréjére. Ütemterv a további lépésekre: Multilaterális TSO-TSO modell 28 létrehozása (2 éven belül), kiegyenlítő energia cseréjére a helyettesítő tartalékok közös növekményköltség sorrendjével az Összehangolt kiegyenlítő terület -eken belül. A TSO-knak amennyiben gazdaságilag hatékony a határkeresztező kapacitásokat figyelembe véve, együtt kell működni az ellenkező irányú kiegyenlítések minimalizálásában. Javaslat kidolgozása (3 éven belül), a kiegyenlítő energia automatikusan aktivált helyreállító tartalékokból történő cseréjére. Amennyiben a kiegyenlítő energia, helyettesítő tartalékokból és a kézzel aktivált helyreállító tartalékokból 27 Kiegyenlítő energia: Egy mérlegkör adott mérési időintervallumon belüli tényleges vételezésének eltérése a menetrendben megadott tervezett vételezéstől (Lásd 6.3. szakaszt). A kiegyenlítést a frekvencia és csereteljesítmény szabályozás végzi. 28 A TSO-TSO modell esetén a kiegyenlítő energia cseréjében csak az illetékes rendszerüzemeltetők vesznek részt. 68

73 Teljesítményigény (MW) történő cseréjére vonatkozó célmodell bizonyos jellemzői nem megvalósíthatók, vagy nem gazdaságosak, a TSO-knak közös javaslatot kell kidolgozni e jellemzők módosítására. Egységesíteni kell a mérési időintervallumokat, valamint a kiegyenlítés elszámolását. Biztosítani kell (4 éven belül), hogy az összehangolt kiegyenlítő terület -eken belüli, közös növekményköltség sorrendű multilaterális TSO-TSO modell kiterjesztésre kerüljön a kézzel aktiválható helyreállító tartalékokra, és az automatikusan aktiválódó helyreállító tartalékok aktiválása összehangolásra kerüljön. A TSO-knak európai szintű TSO-TSO modellt kell kialakítani (6 éven belül), közös növekményköltség sorrenddel, a helyettesítő tartalékokra és a kézzel aktivált helyreállító tartalékokra, figyelembe véve a célmodell előbbiek szerinti esetleges módosítását is. Amennyiben a kiegyenlítő energia automatikusan aktivált helyreállító tartalékokból történő cseréjére vonatkozó célmodell bizonyos jellemzői nem megvalósíthatók, vagy nem gazdaságosak, a TSOknak közös javaslatot kell kidolgozni e jellemzők módosítására is. A tartalékok közös használatának elősegítésére határkeresztező kapacitások allokálhatók (amennyiben ez fizikailag lehetséges, transzparens módon megoldható, és nem rontja a hatékonyságot). Az európai szintű TSO-TSO modell bevezetése előtt minden TSO-nak költséghaszon elemzést kell készíteni, az illetékes szabályozó hatóság által jóváhagyott módszertan alapján. Az elemzésnek ki kell térni, többek között, a társadalmi többlet számszerűsítésére, az új kiegyenlítő mechanizmus vagy platform bevezetésének költségeire, hasznaira, az európai, regionális, nemzeti kiegyenlítési költségekre gyakorolt hatásra, a regionális piaci árakra gyakorolt potenciális hatásra, piaci szereplőknél felmerülő járulékos technikai, IT feltételekre. A követelmények teljesítése alól, az érintett engedélyes megalapozott kérelme esetén, a nemzeti szabályozó hatóság (az ACER és a Bizottság tájékoztatásával) maximum két évre felmentést adhat. Összes tartalék Forgótartalék Helyreállító tartalék (500 MW) Maximális igény Szabályozási igény Forgótartalék Minimális igény Idő (h) ábra Szabályozási és tartalék teljesítmény igény Hazai rendszer tartalékai: A villamosenergia-rendszer megbízható működése érdekében az erőművek menetrendjét úgy kell kialakítani, hogy az importszállításokkal együtt ne csak a tervezett villamos energia igények kielégítésére legyenek alkalmasak, hanem a szükséges szabályozási tartalékokat is biztosítani 69

74 tudják. A menetrend szokásos napi lefutását figyelembe véve (3.21. ábra) a fel irányú tartalékok biztosítása az esti csúcsfogyasztásnál a le irányú tartalékok biztosítása a hajnali órákban okozhat nehézséget. A helyzetet javíthatja, ha a kereskedők importexport tevékenységükkel csökkentik a hazai erőművek iránti szabályozási igényt. Példaként a hazai rendszerüzemeltető által tartott szokásos tartalék összetételre egy korábbi időszak adatsorát a 3.7. táblázatban mutatjuk be. A szabályozást az UCTPE csatlakozáskor a szomszédos rendszerirányítók által összeállított és megküldött Maßnahmenkatalog ([3.25], [3.45]) alapján úgy kell végezni, hogy a maximális csereteljesítmény eltérés zavartalan üzemben a 100 MW/3 perc értéket, a maximális energiacsere eltérés zavartalan üzemben a 20 MWh/h értéket ne haladja meg. A folyamatosan változtatható teljesítmény nagyságának el kell érni az üzemelő blokkok teljesítményének 10%-át táblázat Teljesítőképesség (MW) Rendszerirányítói tartalék 29 : +845/-289 Primer tartalék: ±40 Szekunder tartalék: +301/-172 Perces tartalék: +205/-77 Üzemzavari tartalék: +259 Maradó teljesítmény: 510 Összesen: 1355 Nagy rendszerek előnye: A nagyobb szabályozási területek, a tartaléktartás fajlagos költségeit tekintve, előnyben vannak a kisebb rendszerekkel szemben. Ugyanis, míg a primer (frekvencia fenntartó) szabályozásnál az egyes szabályozási területeknek az éves energiaigénnyel arányos tartalékot kell tartani, addig a szekunder (frekvencia helyreállító) tartalékoknál a tartaléknak legalább a legnagyobb gépegység teljesítésével azonosnak kell lenni. Így, ha egy kis és egy nagy szabályozási területen is ugyanakkora a legnagyobb egységteljesítmény, azonos nagyságú tartalékot kell tartani, amelynek költsége a nagyobb rendszer nagyobb 29 Az Üzemi szabályzat [3.5] a következő tartalék fogalmakat szabályozza: Forgótartalék: Az üzemben lévő berendezések ki nem használt teljesítménye, VER szinten a terhelésingadozások felvételére és a frekvencia szabályozására szolgálnak. Üzemviteli tartalék: A váratlan jellegű erőművi termelés kiesések, a felhasználói csúcsterhelés és a tervszerű import teljesítmény ingadozások felvételére és a frekvencia szabályozására felhasználható teljesítmény. Üzembiztonsági tartalék teljesítmény/üzembiztonsági tartalék: Az az előírt teljesítmény, amelynek a VER-ben előforduló üzemzavarok és egyéb okok miatti teljesítmény kiesések fedezésére, valamint a VER szabályozására rendelkezésre kell állnia. Hidegtartalék: Üzemen kívüli és rendelkezésre álló berendezések gépkapcson kiadható teljesítménye. Üzemi tartalék Az az üzemirányítói rendelkezési körbe tartozó üzemi főberendezés, amely bekapcsolásra alkalmas, de üzemirányítói mérlegelés eredményeként nem kerül bekapcsolásra. Primer szabályozási tartalék: A forgó tartalék primer szabályozást biztosító része, melynek fele 15 másodpercen belül, egésze 30 másodpercen belül igénybe vehető, az erőművi egységbe beépített primer szabályozó által, és amely tartalék fel és le irányban külön-külön értelmezett. Szekunder szabályozási tartalék: A szekunder szabályozás céljára rendelkezésre álló forgótartalék, amely fel és le irányban külön-külön értelmezett. 15 perces forgótartalék: Üzemi frekvencián, a terhelési gradiens figyelembevételével 15 percen belül igénybe vehető forgótartalék, amely fel és le irányban külön-külön értelmezett. 15 perces teljesítménytartalék: Üzemi frekvencián, 15 percen belül igénybe vehető tartalék teljesítmény, amelynek összetevői fel irányban a fel irányú, 15 perces forgó tartalék, a gyorsan indítható hideg tartalék és a nem korlátozási jelleggel kikapcsolható felhasználói teljesítmény, le irányba a le irányú 15 perces forgó tartalék, és a bekapcsolható felhasználói teljesítmény. 70

75 Magasság talajtól (m) fogyasztására vetítve lényegesen kisebb lehet, mint a kisebb rendszerben. A közös, összehangolt kiegyenlítő területek előbbiekben vázolt létrehozása, a tartalékok közös használatával csökkentheti a költségeltéréseket Távvezetékek átviteli képessége, átviteli hálózatok, határkeresztező összeköttetések. Váltakozó áramú távvezeték-rendszerekben a két szomszédos csomópont (alállomás) között (egy fázison) szállítható teljesítményt [MW] a feszültségszintek, a fázisszögek eltérése és a vezeték impedanciája határozzák meg [3.26]: U1U 2 P sin( 1 2) X 3.18 ahol U 1, U 2 feszültség az egyik, illetve másik alállomáson [V], [kv], 1, 2 fázisszög az egyik, illetve másik alállomáson [fok], X Rcos ( X L X ) sin a vezeték impedanciája [Ω]. C Az előbbi áramlás hatására a vezeték ohmos ellenállásából adódóan hő fejlődik, a vezeték hőmérséklete a környezettel való hőcserétől függően, az egyensúlyi állapot eléréséig megnő. Ennek következtében a vezeték a szerelési állapothoz képest megnyúlik, közelebb kerül az alatta lévő tereptárgyakhoz. A hazai átviteli hálózaton szokásos méretekkel (400 m oszloptávolság, 23 m felfüggesztési pont magasság) elvégzett számítások eredményét [3.26] a ábra mutatja. A belógás nyáron ~1,4, télen ~1,6 m-el változik. A terhelhetőséget a talajtól, tereptárgyaktól (aljnövényzet), esetleges közlekedőktől (akiknek a veszélyeztetését el kell kerülni) való távolság határozza meg. A példa szerinti vezetéknél legalább 7,5 m magasságkülönbséget kell tartani a legalacsonyabban fekvő szakaszon. Egy adott vezetékág terhelhetőségét az előbbiek mellett az alállomások, az ottani berendezések kialakítása, teljesítménye, a megengedett zárlati áramok nagysága, a védelmek beállítása, mögöttes hálózatok szállítóképessége is befolyásolja A 1200 A 1500 A Vízszintes távolság (m) ábra Távvezeték belógásának változása [3.27] Természetes áramlás: A piacnyitást követően a termelők bárkinek értékesíthetnek, a fogyasztók bárkitől vásárolhatnak. Így a hurkolt, kontinentális hálózaton (3.23. ábra) bármely csomópontból bármely csomópontba szállítható villamos energia. Miután a felhasználókhoz közelebbi erőművek is működnek, a valóságban a tényleges szállítások a különféle ügyletek eredőjeként alakulnak ki. Az áramlás eloszlását a 71

76 Kirchoff féle huroktörvény alapján az egyes ágak impedanciájától függő áramlás eloszlás határozza meg. Így idealizált esetben, egy betáplálási pont és egy vételezési pont között, a hurkolt rendszer minden vezetékágán folyik áram ábra Együttműködő kontinentális hálózat részlete [3.28] Példaként, a ábra, egy Lengyelország északi része és Görögország közötti 100 MW teljesítményű képzeletbeli szállítás eloszlását mutatja, az 1990-es évek második felében létezett hálózaton. Látható, hogy az észak-dél irányú kereskedelmi szállítás és a létező hálózati kapcsolatok ellenére mintegy 57 MW (57%) nyugati irányban indul el, 11 MW (11%) Franciaországba is eljut. Az egyes vezetékágakon úgynevezett nem szándékolt (természetes, hurok) áramlások jelennek meg. A különféle ügyletek által előidézett áramlások szuperponálódnak. Az előbbiekből következik, hogy egyrészt a szerződéses útvonal nem azonos a fizikai útvonallal, 72

77 másrészt bármely ügylet az összes többi ügylet végrehajtását befolyásolja. Az áramlás eloszlása két tetszőleges csomópont között az áramlási vektorral, a teljes rendszerre az áramlási PTDF (Power Transfer Distribution Factor) mátrixszal 30 írható le. Ez ad lehetőséget a hálózati modellek kialakítására, a 3.2. szakaszban vázolt, megfelelőségi vizsgálatok elvégzésére, az áramlás alapú kapacitás elosztásra (4.3. szakasz, 4.6. ábra) Áramlási mátrix (PTDF) ábra Kereskedelmi és fizikai útvonal különbözősége Az átviteli hálózatok alapvetően a szabályozási területeken belüli szállítási feladatok ellátására épültek, a határkeresztező vezetékek elsősorban az együttműködést, üzemzavari kisegítést és csak kisebb mértékben a kereskedelmi szállításokat szolgálták. A piacnyitással a nemzetközi kereskedelem a korábbi többszörösére nőtt, az átviteli igényeket a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitások csak részben tudják kielégíteni. Ezért nagy a jelentősége a kereskedelmi célra rendelkezésre álló határkeresztező kapacitások meghatározásának. A vezetékek terhelését addig a határig lehet növelni, ameddig nem jelentkeznek megengedhetetlen biztonsági kockázatok. ATC megállapítása: A már meglévő szállítási jogok figyelembevételével, spot piaci (megelőző napi) kereskedelmi célra szabadon felhasználható teljesítménycsere lehetőség (a könyv összeállításának idején ATC, Available Transfer Capacity [MW]) a ATC NTC AAC 3.19 képlet alapján számítható [3.5, 3.6] (3.25. ábra), ahol NTC Net Transfer Capacity, két szomszédos szabályozási terület között megengedhető legnagyobb teljesítménycsere, a hálózatra vonatkoztatott n-1 elv és a biztonsági tartalék figyelembevételével [MW], AAC Already Allocated Capacity, már elfogadott, kiosztott (folyamatban lévő szállítások) teljesítménycsere, szállítási jogok nagysága [MW]. NTC értéke a megengedhető teljesítménycseréből a biztonsági tartalék levonásával adódik: 30 A lehetséges betáplálási pontokból a lehetséges vételezési pontokba tartó villamos energia áramlások, hurkolt hálózaton belüli eloszlását leíró mátrix. 73

78 NTC TTC TRM 3.20 ahol TTC Total Transfer Capacity, két szabályozási terület között megengedhető teljesítménycsere, figyelembe véve az n-1 elvet [MW], TRM Transmission Reliability Margin, biztonsági tartalék [MW], amelynek nagyságát az üzemzavarok esetén szükséges primer és szekunder szabályozó teljesítmények értékét, a veszélyes állapotokban jelentkező áramlásokat, erőmű blokkok egyszeres kiesésének hatását, valamint az adatok Szabad átviteli kapacitás (ATC) pontatlanságát mérlegelve kell megállapítani. Áramlás (MW) A-tól B területre Teljes Átviteli Kapacitás (TTC) Biztonsági tartalék (TRM) Összes elsőbbséget élvező szerződött kapacitás lekötés NTC ATC Elsőbbséget élvező megállapodás 3 Bejelentett és megerősített fizikai áramlás a következő 24 órában 24 h (következő nap) Elsőbbséget élvező megállapodás 2 Elsőbbséget élvező megállapodás ábra Rendelkezésre álló (szabad) átviteli kapacitás (ATC) idő A határkeresztezések használatánál, a megengedhető teljesítménycsere kiosztásánál elsőbbséget élvez az együttműködés biztonsága, majd ezt követően a szállítások időtávja határozza meg a prioritást, a 3.8. táblázat szerint táblázat Prioritás 1 Villamosenergia-rendszer együttműködéshez szükséges tartalék (természetes áramlás, üzemzavari kisegítés, stb.) 2 Hosszú távú szerződések 3 Éves szerződések 4 Rövidtávú kétoldalú megállapodások 5 Spot megállapodások 6 Szabályozott piac 3.9. táblázat Honnan Ausztria Szlovákia Magyarorszáország Románia Horvát- Szerbia Ukrajna Hová Ausztria 800 Szlovákia 600 Magyarország Románia 700 Horvátország 1200 Szerbia 600 Ukrajna 650 A tájékoztató, kötelezettséggel nem járó, ex-ante becsléseken alapuló, munkanapi, csúcsidei NTC Mátrix értékeket az ENTSO-E a honlapján közzéteszi. A télre vonatkozó dokumentum [3.29], Magyarországot érintő részletét a 3.9. táblázat mutatja (az értékek MW-ban szerepelnek). 74

79 A MAVIR ZRt. legutóbbi hálózatfejlesztési terve [3.30] áramlás alapú számítások alapján (a szlovéniai összeköttetés megvalósítását is feltételezve) 2017-re a ábrán vázolt import (Border Capacity) lehetőségeket ismerteti. A kereskedelmi célokra ténylegesen igénybe vehető import-export teljesítmények megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a határkeresztező vezetékek esetenként azonos alállomásokhoz csatlakoznak, így az ebből adódó korlátozó hatások miatt a megengedhető szállítási teljesítményt csökkenteni kell. Ezért a behozható villamos energia mennyisége kisebb az egyes határkapacitások összegénél. A tényleges lehetőségeket a szomszéd országok kapacitáshelyzete, más irányú értékesítési lehetőségei is befolyásolják. Import??? lehetőségek ~1000 MW MW MW MW Összesen: MW ~1400 MW MW MW ábra Import lehetőségek [3.30] Forrás: MAVIR: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2006 Legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján EU relációból ~ MW, az EU-n kívüli tagállamokból is lehetségesnek tűnik ~ MW további import. Szabályozó területen belüli szállítási korlátok: Esetenként a szabályozási területeken belüli hálózatokon is előfordulhatnak szűkületek, amikor egy adott erőmű teljesítményét nem lehet elszállítani vagy egy adott alállomásra nem lehet eljuttatni a távolabbi forrásokból rendelkezésre álló olcsóbb energiát. Ez általában nem okoz fogyasztói korlátozást, a piaci zavarok az 5.24., ábrákhoz kapcsolódó magyarázatok szerinti, területi (zónás) vagy csomóponti (nodal) árazással kezelhetők. Hálózati szabályzat kapacitás lekötésről, szűkület kezelésről [3.31] A határkeresztező vezetékkapacitások lekötésére vonatkozó új szabályozás az egységes európai villamosenergia-piac megvalósulását kívánja elősegíteni. A megelőző napi, napon belüli [3.31], valamint a határidős szállításokra [3.32] külön szabályozás vonatkozik. A megelőző napi, napon belüli szállítási jogosultságok kiosztásához [3.31]: Ki kell jelölni a kapacitás számítási régiókat, amelyeken belül koordinált kapacitásaukció végezhető. Áramlás alapú kapacitásallokáció (5.2. szakasz) esetén, megfelelő feltételek teljesülése esetén a régiók egyetlen régiónak tekinthetők. Kapacitás számítási régionként közös, egyeztetett, kapacitás számítási módszertant kell kidolgozni. A számításokat a kidolgozásra kerülő közös hálózati modell módszertan alapján készített modellekkel kell elvégezni. Az egyedi modelleknek alkalmasnak kell lenni a közös hálózati modellbe történő beillesztésre. 75

80 A számítások elvégzéséhez, meghatározott termelőknek és fogyasztóknak, a kidolgozásra kerülő módszertan alapján, adatokat kell szolgáltatni. A számítások elvégzéséhez közös alapeseteket kell meghatározni. A napon belüli ügyletek elősegítésére a számításokat naponta többször is el kellene végezni. A vizsgálatok az úgynevezett (szűkület kezelés nélküli kereskedelmet lehetővé tevő) ajánlati zónák közötti vezetékek kapacitásaira vonatkoznak. A számításoknál figyelembe kell venni: a várható bizonytalanságok, kockázatok, természetes áramlásokra vonatkozó gyakorlati tapasztalatok alapján megállapított megbízhatósági tartalékot, üzembiztonsági korlátokat (hálózati elemek terhelhetősége, megengedett feszültség változások, zárlati áramok, termelési korlátok a tartalékigényekre is tekintettel), az egyes ajánlati zónák nettó pozíciójának hatását a termelésre, fogyasztásra. Meg kell határozni azokat a javító intézkedéseket, amelyek elősegíthetik a kereskedelem bővülését. Ezeknek azonban csak akkor részét szabad a kapacitások kiosztása során alkalmazni, hogy a még lehetséges javító intézkedések a megbízhatósági tartalékkal együtt elegendőek legyenek az üzembiztonság biztosításához. A kapacitás számítási régiókon belül meg kell állapodni az újra-teherelosztási ellenkereskedelemi intézkedésekről. Tényleges alkalmazásukra azonban csak a piaci árak és az újra-teherelosztási, ellenkereskedelmi költségek ismeretében kerülhet sor. Az ezekre vonatkozó információkat a régiókon belül meg kell osztani. Piac összekapcsolás esetén, a megelőző napi piacon kiosztott határkeresztező kapacitások ára, a határkeresztező kapacitással összekötött, két piac közötti árkülönbség. A napon belüli kereskedelemben az aktuális ügyletek árait kell figyelembe venni. A bevételeket a vonatkozó, közösen kidolgozott módszertan alapján kell az érintett rendszerüzemeltetők között szétosztani. A határidős ügyletek [3.32] lehetnek: továbbértékesíthető, fizikai szállítási jogok, az igénybevétel szabályoknak megfelelő elmaradásakor szállítási jog irányú pozitív piaci áreltérés esetén jövedelem jár, pénzügyi szállítási jog opciók, szállítási jog irányú pozitív piaci áreltérés esetén jövedelem jár, pénzügyi szállítási jog kötelezettségek, szállítási jog irányú pozitív piaci áreltérés esetén jövedelem jár, szállítási jog irányú negatív piaci áreltérés esetén fizetési kötelezettség jelentkezik. A szállítási jogok odaítélése a regionális, illetve a megalapítását követően a közös allokációs intézmények által végzett aukcióval történik. A jogosultság ára az aukción kialakult egyensúlyi ár. A megszerzett jogról le lehet mondani, tovább lehet értékesíteni. A rendszer üzembiztonsága érdekében a rendszerüzemeltetők csökkenthetik a kiosztott határkeresztező kapacitásokat. Csökkentés esetén a jog tulajdonosát a vonatkozó szabályoknak megfelelően kompenzálni kell. A bevételeket, a megelőző napi, napon belüli szállításokhoz hasonlóan, a vonatkozó, közösen 76

81 kidolgozott módszertan alapján kell az érintett rendszerüzemeltetők között szétosztani Ellátásbiztonság, szolgáltatás kimaradás, jelentős zavar, válság Ellátásbiztonság a villamosenergia rendszer képessége a végfelhasználók átadási ponton, meghatározott folyamatossággal és minőséggel, fenntartható módon, a hatályos szabványoknak és a szerződéses feltételeknek megfelelő villamos energia ellátására. Az ellátásbiztonság aktuálisan függ: a teljesítmény gazdálkodástól (3.2. szakasz), a tüzelőanyag ellátástól, a hálózati infrastruktúra rendelkezésre állásától (3.2. szakasz), állapotától, a határkeresztezésekhez való hozzáféréstől (3.4. szakasz), liberalizált feltételrendszerben a kereskedő, felhasználó fizetőképességétől. Az ellátásbiztonság (gyakran ellátási színvonalnak nevezik) statisztikai megítélésére általában a következő, ellátás folyamatosságára jellemző mutatókat alkalmazzák: A villamosenergia-ellátás megszakadás átlagos gyakorisága (egy fogyasztó éves átlagos kikapcsolásainak száma), AMSZ, db/fogyasztó,év. (SAIFI: System Average Interruption Frequency Index) Villamosenergia-ellátás megszakadás átlagos időtartama (egy fogyasztó összes éves átlagos kikapcsolási időtartama), AMI, perc/fogyasztó,év. (SAIDI: System Average Interruption Duration Index) Egy kikapcsolás átlagos időtartama, AKI, perc/darab. (CAIDI: Customer Average Interruption Duration Index) ábra SAIDI értéke egyes tagállamokban [3.33] Az EURELECTRIC véleménye [3.33] alapján az európai fogyasztók nagyon magas ellátási színvonalat élveznek (3.27. ábra). Az egyes országok neve mellett az EHV, HV, MV, LV jelölések az igen nagy-, nagy-, közép-, kisfeszültség szinteket jelölik. Az értékek csak a feltüntetett feszültségszintű átviteli, elosztó hálózatokra vonatkoznak. Megfigyelhető, hogy tizenegy év alatt a hazai, csaknem kizárólag közép- és kisfeszültségű elosztó hálózatok üzemi hibáiból adódó, átlagos megszakadási időtartam a kezdeti év harmada alá csökkent. 77

82 Szolgáltatási színvonal: A köznapi gyakorlatban az ellátásbiztonság helyett a szolgáltatási színvonalat értékelik. A szolgáltatási színvonal több mint az ellátásbiztonság, a biztonságos ellátáson túlmenően tartalmazza az eredeti szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat, tanácsadást, stb. A szolgáltatási színvonal minősítése egy kényelmi (komfort) érzés megítélését jelenti. Más gazdasági társaságokra, más magánemberekre. Nincs egységesen elfogadott mérőrendszer. A versenypiacon a szolgáltatási színvonal egyes fogyasztói kategóriákon belül sem lesz egységes. Az univerzális, mindenkinek járó helyébe a sajátos igényeknek megfelelő, egyedi lép. Az előbbiek ellenére, a piacnyitás sikerét gyakran a szolgáltatási színvonal fogyasztók általi megítélése alapján minősítik. A 2000-es évek elején az EUtagállamokra kiterjedő Eurobarométer vizsgálat 31 [3,34] során az egyes fogyasztóknak a következő kérdéseket tették fel (a kérdésekre elégedett, nem elégedett választ lehetett adni): Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatásért fizetett ár méltányos (elégedett), vagy nem méltányos (nem elégedett)? Mit gondol általánosságban az ön által használt szolgáltatás minőségéről? (nagyon jó, eléggé jó, meglehetősen rossz, nagyon rossz) Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatójától kapott információ (számlák, szerződések, hirdetések, címkék, röplapok, stb.) világos, vagy nem világos? Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatójának szerződéses időtartama, feltételei méltányosak, vagy méltánytalanok? Mondaná azt általánosságban, hogy a szolgáltatójának fogyasztói szolgálata nagyon jó, eléggé jó, meglehetősen rossz, nagyon rossz? A vizsgálat eredményeként az a villamos energia szolgáltatás színvonalára a táblázatban látható EU átlagértékek adódtak táblázat Elégedett Nem elégedett Szolgáltatás minősége 91 6 Fogyasztói szolgálat 76 8 Információ nyújtás Szerződés időtartama Szolgáltatás ára Átlagos pontszám Az egyes tagállamok közül a legjobb minősítést az Egyesült Királyság kapta 87 elégedett, 8 nem elégedett, a legrosszabbat Olaszország 58 elégedett, 31 nem elégedett válasszal. Üzemi események: A szolgáltatás folyamatosságát a rendszer megfelelőségét, biztonságát csökkentő üzemi események (befolyásolhatják. A hazai Üzemi Szabályzat [3.5] az üzemi események a VER üzemében bekövetkező valamennyi állapotváltozás vagy beavatkozás) alábbi osztályozását rögzíti (fogyasztói korlátozásra leginkább a felsorolásban kiemelt események vezethetnek): 31 A vizsgálat a villamos energia szolgáltatás mellett más szolgáltatások színvonalának felmérésére is kiterjedt. 78

83 Üzemi hiba (nem tervezett üzemi esemény) o Üzemzavar 32 o Felhasználói kikapcsolódás o Rövid idejű (felhasználói kieséssel nem járó) hálózati zavar o Egyéb üzemi hiba (üzemen kívüli állapotba kerülés, infrastrukturális eszközrendszer hibája) o Tüzelőanyag készlet csökkenés Tervezett üzemi esemény o Tartalékban állás o Próbaüzem o Tervszerű kikapcsolás (erőművi, hálózati) Egyedi, különleges, átmeneti állapot beállítása vagy létrejötte o Korlátozás 33 o Különleges üzemállapot (irányüzem 34, szigetüzem 35 ) o Próba (üzemi, zárlati), vizsgálat o Zárlatkorlátozás miatti üzemállapot Rendkívüli üzemi esemény 32 Olyan üzemi hiba, amelynek során a VER erőműveiben vagy hálózatain a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását, kereskedelmét vagy felhasználását korlátozó, illetve megszüntető, vagy az energiarendszer üzembiztonságát súlyosan veszélyeztető esemény következik be. Lehet: VER szintű vagy rendszer üzemzavar: Az európai villamosenergia-rendszer egyesülés valamely tagországának hálózatából a VER üzemére kiható vagy a VER-ben bekövetkező olyan üzemi hiba, amely a VER-ben felhasználói korlátozást, nagymértékű forráskiesést, a VER több részrendszerre bomlását idézi elő, vagy a VER együttműködéséhez szükséges üzembiztonsági szint tartós (fél órán túli) csökkenését okozza, vagy indokolt FTK működéshez vezet. Erőművi üzemzavar: Az Erőművekben létrejött olyan üzemi hiba, amely a villamos energia termelését vagy átadását, korlátozza, megszünteti, vagy a menetrend tartását lehetetlenné teszi. RKI hálózati üzemzavar: Olyan üzemi hiba, amely az átviteli és ÁHBE hálózat főberendezéseinek rendelkezésre állását - annak sérülése, téves működése miatt, korlátozza vagy megakadályozza és ugyanakkor 3 percet meghaladó felhasználói kieséssel jár. 33 A korlátozás lehet [3.5]: Hatósági korlátozás: kormányrendelet illetve a krízisterv alapján, krízis esetén elrendelhető felhasználói terhelés korlátozás Frekvenciafüggő terheléskorlátozás: a termelés és fogyasztás egyensúlyának helyreállítása érdekében, a beállított frekvencia és késleltetés elérése esetén működő frekvenciafüggő terheléskorlátozó automatikákkal megvalósított önműködő felhasználói korlátozás. Frekvenciától független korlátozás: a frekvencia értékétől függetlenül működő, felhasználói terhelést csökkentő automatika rendszer, amely élesített állapotban - előre meghatározott üzemi események bekövetkezésekor automatikusan működhet, a rendszerüzemeltető saját hatáskörében kézi indítással is működtetheti. 34 Irányüzem: A VER-rel párhuzamosan kapcsolódó országhatáron túli szigetüzemi hálózati berendezésekkel megvalósított energiacsere ellátás(kitáplálás). [3.5] 35 Szigetüzem: Olyan üzemállapot, amelyben a villamos energia termelése és felhasználása a magyar egységes szabályozású villamosenergia-rendszertől függetlenül, azzal össze nem kapcsolva történik. A szigetüzem feltételezi a termelő gépegység(ek) - generátorok - megfelelő szabályozási lehetőséggel való ellátottságát és a termelés-fogyasztás egyensúlyának meglétét vagy kialakulásának lehetőségét. Szigetüzem kialakulása lehet szándékolt vagy üzemzavari. Üzemzavari esetben a termelésfogyasztás egyensúlyát a szigetben maradt fogyasztók automatikus korlátozásával lehet elérni. Olyan termelő gépegységek esetén, amelyek nem rendelkeznek megfelelő szabályozási lehetőséggel a szigetüzem fenntartása nem javasolt. A kooperációs hálózati csatlakozás üzemzavari elvesztése esetén (pl. háromfázisú automatikus visszakapcsolás) a termelőnek - együttműködve az elosztói engedélyessel - gondoskodni kell a szigetüzemben maradt és az azt fenntartani nem képes termelő egységek automatikus leválasztásáról/kikapcsolásáról, illetve szükség és igény esetén a szinkronellenőrzött visszakapcsolás, reszinkronizálás megvalósításáról. [3.5] 79

84 o Munkabaleset (közzétett, vagy igazolt hivatalos minősítés alapján) o Tűz o Környezetszennyezés o Erőszakos cselekmény (közzétett, vagy igazolt hivatalos minősítés alapján) o Károkozás/rongálás (elismert) o Időjárás okozta esemény (közzétett, vagy igazolt hivatalos minősítés alapján) o Természeti csapás (közzétett, vagy igazolt hivatalos minősítés alapján) o Sztrájk, tüntetés (engedélyezett) o Automatikus, rendszerirányító, illetve hatóságok, rendészeti szervek által elrendelt korlátozások kikapcsolások o Más országban kialakult kaszkádbomlás hatására a hazai rendszerben bekövetkező események Jelentős zavar: Amennyiben a villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan mértékű üzemi hiba vagy más esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentősen korlátozza vagy megszünteti, illetőleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti, de annak mértéke az alábbiakban vázolt válsághelyzetet nem éri el, a villamosenergia-rendszer jelentős zavaráról beszélünk. Ekkor, a rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül kötelesek az átvitelirendszer-üzemeltető, és az elosztórendszer üzemeltető engedélyes utasításait végrehajtani és az ebből fakadó terheket a jogszabályokban meghatározott módon viselni. Fogyasztói kár Hálózati költség Fogyasztói költség Alacsony Magas Szolgáltatás magbízhatóságának színvonala ábra Ellátásbiztonság, mint gazdaságossági kérdés Hálózati költségek hatása az ellátásbiztonságra: A forrásoldali megfelelőség értékelését, a legkisebb fogyasztói költségek minimalizálása érdekében, a ábrákhoz kapcsolódóan bemutattuk. A hálózatok rendelkezésre állása, a fogyasztók kikapcsolásainak száma, időtartama gazdaságossági kérdés is, amely az egyéb gazdaságossági kérdésekhez hasonlóan a legkisebb költség elvével közelíthető meg. Mint a ábra mutatja, alacsony ellátási színvonal, alacsony hálózat üzemeltetői ráfordításokat igényel, de nagy fogyasztói kárt okozhat. Ezzel szemben a jó hálózati rendelkezésre álláshoz nagy hálózat üzemeltetői ráfordítás szükséges és alacsony fogyasztói kárt eredményez. Nyilvánvaló, hogy nemzetgazdasági érdekből a szabályozónak a legkisebb összes ráfordítást kell iránymutatónak tekinteni. Példaként, Dervarics Attila úr előadása [3.37] alapján, a dél-magyarországi hálózatért felelős társaság hálózatfejlesztési ráfordításainak és a társaság területére vonatkozó, 80

85 Szolgált. Minőségét javító fejl. [MFt] Kiesés átlagos időtartama SAIDI [óra/fogy] Kiesés átlagos gyakorisága (SAIFI) [db/fogy] ellátás folyamatosságát jellemző paraméterek kapcsolatát a ábra mutatja. Megfigyelhető, hogy a megbízhatóság javítása milyen jelentős ráfordításokat igényel. A piacnyitással a közüzemi mindenkinek azonos szinten járó szolgáltatás kötelezettsége megszűnik, illetve csak az úgynevezett egyetemes szolgáltatásban részesülőknek marad fenn. Elképzelhető, hogy ugyanazon hálózatra különböző fogyasztói költségfüggvénnyel rendelkező fogyasztók csatlakoznak, akik az ellátási színvonallal szemben is különböző igényeket támasztanak. Ebből adódik, hogy az ellátási színvonal (az ellátás minősége) is áruvá válik és egy nagyobb igénnyel bíró fogyasztó kész a magasabb színvonalért többet fizetni. Így a szabályozásnak kellően árnyaltnak kellene lenni, nem a legmagasabb vagy nem a legalacsonyabb színvonalat igénylő fogyasztó igényéhez illesztett megbízhatóságot, hálózat üzemeltetői ráfordítást A kell beruházás elvárni. és a minőség közötti korreláció Dervarits Attila, ETE konferencia, Siófok, ,4 Korreláció: - 0, között -0,9 4, , , SAIDI 8,0 7,0 6, ,0 4, ,7 Korreláció: - 0, között -0,87 2, , , SAIFI 2, ,0 3,5 3,0 2, Minőségcélú Beruházások 2, A kiesési idő 1perc/fogy csökkentése 100mFt minőségcélú többlet beruházást igényelt! 3,0 2,27 2, Minőségcélú Beruházások ,64 A kiesési mennyiségének 0,1db/fogy értékkel való csökkentése 1 500mFt minőségcélú többlet beruházást igényelt! ábra A hálózati fejlesztések és az ellátásbiztonság közötti korreláció [3.37] 2,0 1,5 Amennyiben a fogyasztók számára a szolgáltatók által, az előbbiek szerint, nyújtott átlagos színvonal nem elfogadható, gondoskodhatnak az ellátási színvonal akár saját erőből történő javításáról is (3.11. táblázat) táblázat [3.46] Megoldási lehetőségek Teljesítmény Rendelkezésre állási időtartam Szünetmentes ellátás 0,3 kw 15 perc Kis diesel generátor 5 kw nincs időkorlátozás Nagy diesel generátor 500 kw nincs időkorlátozás Nagy kondenzátor 500 kw 5 másodperc Akkumulátoros szünetmentes 500 kw 30 másodperc ellátás Szupravezető mágneses tároló 500 kw 3 másodperc Az egyedi lehetőségek mellett természetesen hálózati lehetőségek is vannak. Ezek közé a kettős ellátás, a közvetlen termelő berendezéssel történő alátámasztás, a különböző alaphálózati, vagy elosztó hálózati csomópontokról (alállomásokról) történő tartalék ellátás tartozhat. A hálózati kapcsolatokat érzékeny, jól felépített informatikai rendszerrel kell kiegészíteni, amely bármilyen hálózati üzemzavar veszélye, bekövetkezése esetén azonnal kiiktatja a szolgáltatás megszakításának veszélyével fenyegető ellátási útvonalat és átkapcsol egy biztonságos útvonalra. Ilyen rendszerek telepítésével biztosítható az, hogy az átlagosan legkisebb költségű, és a fogyasztók többségének igényét kielégítő ellátási színvonal mellett egy 81

86 (technológiai, vagy termelékenységi, piac érzékenységi okokból) magasabb igényt támasztó fogyasztó elvárása is teljesíthető legyen. Fogyasztóknál jelentkező költség, kár: Adott fogyasztó ellátásbiztonsági színvonalának tervezésénél a fogyasztói költség, kár nagyságából kell kiindulni. Ezek nagyságára a korábbi nagyobb üzemzavarok hatásainak elemzése alapján állnak rendelkezésre adatok 36 [3.13]. Az ipari felhasználók, az 1990-es években elvégzett felmérések során, az ellátás megbízhatóságát az árnál fontosabbnak ítélték (3.12. táblázat) táblázat Gyors reagálás üzemzavarra 6,27 Megszakításmentes ellátás 6,13 Feszültségcsúcsok elleni védelem 6,08 Már "megismert" kereskedő 5,97 Ipari tapasztalattal bíró kereskedő 5,26 Testreszabott szerződések 5,17 Legalacsonyabb ár 4,99 Rögzített áras szerződés 4,88 Rendszeres karbantartási megállapodás 4,42 "Benchmark" tájékoztató 4,41 Kockázatkezelés 4,12 Regionális kereskedő 4,12 Egy szolgáltató (energia és hálózat) 3,88 Egy szolgáltató (gáz és villamos energia) 3,78 Számlaösszesítés lehetősége 3,73 Elektronikus számlakiegyenlítés 3,73 Nemzeti szolgáltató 3,54 A szolgáltatás megszakadásával okozott kár az a nyereség elmaradás, amelyet a villamosenergia-felhasználója a szolgáltatás hiányában nem tudott realizálni. Ennek a vizsgálatoknál általában három elemét különböztetik meg: a termeléskiesés közvetlen hatását (amely a piacon elérhető árbevétel és a termeléshez felhasznált költségek különbségeként számítható), a szolgáltatás megszakadásából adódó termelékenység csökkenést (a szolgáltatás visszatérését követően a termelékenység csak hosszabb idő után áll be a kiesést megelőző színvonalra), és a termelő berendezésekben, a technológiához felhasznált előkészített, vagy részben feldolgozott anyagokban bekövetkezett károkat. Ezek számítására az irodalomban több módszer leírása megtalálható, a következőkben a [3.39] közleményben közzétett eredményeket foglaljuk össze. Az ismertetett modell a munka termelékenységét a villamosenergia-felhasználástól, a munkaidő hosszától (kezdetben alacsonyabb, majd növekvő, a végén ismét csökken a termelékenység), valamint a kiesés időtartamától függő másodfokú polinommal közelíti. Ezt felhasználva, az egyes jellemzőnek tartott iparágakra elvégzett 36 Az Egyesült Államokbeli vizsgálatok szerint 6 cent/kwh átlagos villamosenergia-ár mellett a rövid idejű megszakítás költsége átlagosan az ipari és kereskedelmi szektorban 5,7; a háztartásokra 0,25-4 USD/kWh, de az 1977-es New York-i üzemzavar utólagos elemzése mintegy 6,8 USD/kWh fogyasztói kárt mutatott [3.13] 1987-es USD árfolyamon, amelynek megítéléséhez figyelembe kell venni, hogy 1985-höz viszonyítva, 1999-ig a fogyasztói árak mintegy 55 %-kal, az ipari árak 27 %-kal növekedtek [3.38]. 82

87 Vegy- és olajipar Elektronika Fémipar Nemfémek és ásványok Autógyártás Élelmiszeripar Bányászat Textilipar Gumi és műanyagipar Egyéb gazdasági ágazatok Megoszlás Vegy- és olajipar Elektronika Fémipar Nemfémek és ásványok Autógyártás Élelmiszeripar Bányászat Textilipar Gumi és műanyagipar Egyéb gazdasági ágazatok Fogyasztói költség ( /MWh) költségszámítások a 3.29 ábrán látható fajlagos fogyasztói költségeket adták. Megállapítható, hogy a piac érzékeny, nagy termelékenységű iparágakban, mint az elektronika, autógyártás, egyéb ágazatok, a kiesési költség lényegesen meghaladja a korábban ismert átlagos értékeket ábra Kiesési költségek különféle iparágakban [3.39] Lényegesen eltérő az egyes iparágak kiesési költségeinek költségszerkezete is. A nagymennyiségű nyersanyaggal dolgozó iparágakban (mint pl. vegyi és olajipar, élelmiszeripar, vagy gumi és műanyag ipar) lényegesen nagyobb a közvetlen kár aránya (3.30. ábra). 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Termeléskiesés Termelékenység csökkenés Károk és bérköltségek ábra Kiesési költségek költségszerkezete [3.39] Más vizsgálatok [3.40] arra is rámutatnak, hogy a kieséssel okozott kár a kiesés időtartamától lényegesen függ. A kiesések több mint 97 %-át a 3 másodpercnél rövidebb időtartamú üzemi hibák teszik ki, ugyanakkor ezek termelő berendezéseknél gyakran elhanyagolható veszteséget okoznak, az előzőekben ismertetett nagyobb teljesítményű, de csak rövid ideig rendelkezésre álló, önálló kisegítő berendezésekkel semlegesíthetők táblázat [3.40] 1 másodperc /kwh 1 perc /kwh 1 óra /kwh Kritikus kézmű (kis) ipari fogyasztó 0,4-3 0, Kritikus ipari fogyasztó 0,2-7 0,

88 Más felhasználóknál különösen a nagy adatátviteli hálózatot, számítástechnikával vezérelt termelő berendezéseket, telekommunikációs rendszereket üzemeltetőknél nagyon rövid időtartamú zavarok, pl. feszültségletörések, kiszúrások, hullámalak torzulások is igen nagy károkat eredményezhetnek a zavar miatt bekövetkező adatvesztés hatására. Ilyen fogyasztóknál feltétlenül indokolt a minden időben biztonságos szolgáltatást lehetővé tevő szükség áramforrások beépítése. Nem szolgáltatott energia értéke (VOLL): Miután a nem szolgáltatott energia értéke (VOLL, Value of Lost Load) függ a fogyasztótól, a kiesés időtartamától, az üzemi hiba időpontjától, a nem szolgáltatott energia értékére pontos meghatározás nem adható [3.42]. Európában a gazdasági elemzéseknél a könyv összeállításának idején egységesen 9 /kwh értékkel számolnak. Ellátási színvonal szabályozása: A kereskedelem és a szolgáltatás technikai hátterének szétválasztása a szabályozó hatóságokat világszerte ösztönzi az ellátás általános színvonalának rögzítésére, illetve a hálózat üzemeltetők érdekeltté tételére az ellátás színvonalának javításában. Az európai energiaszabályozók már megszűnt szervezetének (CEER) ide vonatkozó korábbi tanulmánya a betartandó minőségre vonatkozó előírások három csoportját különböztette meg (az országonkénti szabályozás az elvárt ellátásbiztonság kikényszerítésére csaknem minden esetben fizetési kötelezettséget is előír): általános standardokat a minőségi jellemzők határértékeire, amelyeket a hálózat üzemeltetőnek vagy szolgáltatónak átlagosan kell betartania (ösztönzőként: központi alapba történő befizetések a színvonaltól való elmaradás, illetve jóváírások a központi alapból a színvonal meghaladása esetén) kötelező standardokat, az egyes fogyasztók ellátás minőségére vonatkozó kötelező határértékekkel (kártérítés fizetéssel az elvárt minőségtől való elmaradás esetén), és amely ily módon különbözik az indikatív minőségi szabályok előírásától, amelyeknél az előírások megsértése esetén nincs pénzügyi következmény (de az elért minőségre jellemző mutatókat nyilvánosságra kell hozni). További eszközként szóba jöhet a nem szolgáltatott energia után járó kártérítés (a fogyasztó közvetlen, vagy közvetett kártérítése). Az egyes országok szabályozói az előbbi általános lehetőségek figyelembevételével eltérő szabályozási eljárást követnek. Természetesen a szabályozások megkülönböztetést tesznek a szolgáltatás megszakítását eredményező hiba (pl. biztosíték kiolvadás, vagy egyéb zavar) jellegétől, a szolgáltatási terület elhelyezkedésétől, (megközelíthetőségétől) a fogyasztói sűrűség nagyságától, a megszakítás előre történt bejelentésétől, vagy váratlan bekövetkezésétől függően. Magyarországon az úgynevezett Garantált Szolgáltatások rendszere [3.41] van érvényben, a minimális követelmények nem teljesítése esetén az elosztó engedélyeseknek kötbért kell fizetni. A rendszerben a következő jellemzők minimális követelményeinek előírására kerül sor: 1. A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése 2. A villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése 84

89 3. Felhasználói villamosenergia-igénybejelentésre adandó tájékoztatás 4. Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése 5. Az egyeztetett időpontok megtartása 6. Információadás dokumentált megkeresésre 7. Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről (minden felhasználói csoport esetén) 8. Feszültségpanasz kivizsgálása 9. Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján 10. Visszatérítés téves számlázás esetén 11. A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása 12. A felhasználó visszakapcsolása 13. Nem jogszerű kikapcsolás A felsorolásból látható, hogy az elvárások elsősorban az elosztó engedélyesek szolgáltatási színvonalára vonatkoznak, és csak kevéssé az ellátás megbízhatóságára. Villamosenergia-ellátási válsághelyzet: Elképzelhető olyan helyzet kialakulása, amikor a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási zavar következik be [3.4]. Ezt különösen a következő események válthatják ki: tartós villamos energia hiány, a hazai erőművek termelésének, illetőleg az import források kellő mennyiségének hiányában, tartós, elsődleges energiaforrás hiány, Magyarország teljes területén vagy egy részén a villamosenergia-ellátásban több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetőleg vezetékek üzemszünete, a felhasználók ellátásának zavara. Ilyen helyzetben a Kormány, a piac működésének lehető legkisebb mértékű zavarásával, a lehető legrövidebb időtartamban, rendeletben szabályozhatja [3.4]: a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozását, az engedélyesek kötelezettségeit és jogait, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát. Az előbbi intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli Nagy üzemzavarok Az előbbiekben bemutatott gondos felkészülés ellenére különféle üzemi hibákból rendszeresen előfordulnak nagyobb kiterjedésű üzemzavarok. Az Amerikai Egyesült Államokban és onnan kiindulóan Kanadában, Mexikóban előfordult üzemzavarok kiterjedését, időtartamát a táblázat mutatja. Sokáig úgy tűnt, hogy ezek Európát elkerülik, de a kereskedelmi forgalom növekedésével, az elmúlt évtizedben, 85

90 Európában is bekövetkeztek nagyobb területekre kiterjedő, sok fogyasztót érintő és jelentős gazdasági károkkal járó üzemzavarok (3.15. táblázat). Időpont, kiesés időtartama Érintett fogyasztók Kiesett teljesítmény táblázat Érintett terület november óra 30 millió MW New York, keleti partvidék, Kanada szomszédos területei július óra 9 millió 6000 MW New York július 2. Néhány perc-több óra 2 millió MW Nyugati partvidék, Kanada, Mexikó szomszédos területei augusztus 10.~9 óra 7,5 millió MW Nyugati partvidék, Kanada, Mexikó szomszédos területei június 25. <19 óra 153 ezer 950 MW Közép nyugat, Kanada, szomszédos területei augusztus 14. >1 nap 50 millió MW Észak kelet, Kanada, szomszédos területei Időpont Leginkább érintett ország Nem szolgáltatott energia/vagy kiesett termelés (MWh) táblázat [3.43] Becsült fogyasztói költség (M ) december 17. Spanyolország 500 4, december 28. Dánia , augusztus 27. Ausztria augusztus 28. Egyesült Királyság 433 3, szeptember 23 Svédország szeptember 28. Olaszország november 4. Európa A közvélemény egy része a rendszerszintű üzemzavarokat a piaci liberalizáció következményének tartotta, különösen azért, mert 2003-ban négy is bekövetkezett, ezért a 2003-as olaszországi üzemzavart követően az európai villamos társaságok szövetsége (EURELECTRIC), külön testület létrehozásával, részletes vizsgálatot végzett az okok megállapítására és a szükséges teendők meghatározására [3.43]. Az eredmény ismertetése előtt a saját véleményalkotás elősegítésére vázoljuk az olasz rendszer és a későbbi európai rendszer-együttműködés üzemzavar eseményeit. Olasz üzemzavar: Olaszország tizenöt, 220, 380 kv-os vezetéken keresztül kapcsolódott a kontinentális (francia, svájci, osztrák, szlovén) villamosenergiarendszerhez. Az eseményt megelőzően hajnali 3 órakor, MW teljesítményigény amelyből 3638 MW szivattyús tározók töltésére szolgált mellett (a 6400 MW menetrendnél nagyobb) 6651 MW teljesítménnyel importált [3.43]. Az ezt követő események: 3:01 h: Az Alpokon átvezető Lavorgo-Mettlen 380kV (ATEL tulajdonú) távvezeték egyik sodronya a térségben tomboló heves vihar következtében bekövetkező kilengés hatására közel kerül a nem kellően tisztított nyiladékban lévő egyik fához, és a bekövetkező íváthúzás miatt kiesik, terhelése átterhelődik a többi vezetékre. 3:08 h: Többször, sikertelenül kísérlik meg a visszakapcsolást. 86

91 3:11 h: A svájci rendszerüzemeltető (E-TRANS) az olasz rendszerüzemeltetőt (GRTN) 300MW import csökkentésre (menetrendhez való visszatérésre) hívja fel, a Sils-Soazza vezeték túlterhelődésének megelőzésére. A kérés10 perccel később teljesült. 3:25 h: Egy fához történő íváthúzás következtében kiesett a második (Sils- Soazza) svájci (EGL tulajdonú) határkeresztező távvezeték Ezt kaszkád kiesések sorozata követte, néhány másodperc múlva az olasz rendszer levált az UCTE hálózatról, így az olasz rendszer instabillá vált. A gyorsan csökkenő frekvencia több erőmű kiesésére vezetett, 2 perc 30 másodpercen belül bekövetkezett a teljes kiesés (blackout), amely 55 millió olasz lakóst érintett. Az európai rendszer együttműködésben a frekvencia 50,25 Hz-re nőt, ezt az erőművek visszaterhelésével kezelték. Néhány ezer svájci fogyasztó is kikapcsolódott 1-2 óra időtartamra. Az azonnal megkezdett olasz visszaállítás 20 óra múlva vezetett eredményre. A hatályos előírások [3.6] alapján egy üzemzavar (például egy távvezeték kiesése) esetén a rendszerüzemeltetőnek olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a rendszer alkalmas legyen a következő üzemzavar kivédésére, például amilyen gyorsan lehet, ismét n-1 állapotba kerüljön (3.31. ábra). Ebből a szempontból az E-TRANS által kért 300 MW import-csökkentés elégtelen volt, a rendszer a következő vezeték kiesésére nem tudott felkészülni [3.43]. A megoldás, a tározós erőművek szivattyúinak visszaterhelése, leállítása lett volna, amellyel hamar visszaállt volna az n-1 állapot. E mellett további, az elvárásoknak nem megfelelő események is bekövetkezhettek: A tározós erőművek szivattyúinak a rendszerbomlás után automatikusan, azonnal le kellett volna állni. Nem egyértelmű, hogy az automatikus fogyasztói terheléscsökkentő (kikapcsoló) rendszer működött-e. Az 50 üzemelő nagy erőműblokkból 21 még a hálózati frekvencia 47,5 Hz értékre csökkenése előtt levált a hálózatról, miközben a normál kikapcsolódási határérték 47,5 Hz. A helyreállításnál a legnagyobb nehézséget a szokásos telekommunikációs (például mobiltelefon) kapcsolatok hiánya okozta. Biztonsági színvonal Az első meghibásodást követően végrehajtott intézkedések eredményeként n biztonság teljesül. n-1 biztonság a sürgősen végrehajtott további intézkedések hatékonyságától függően. Idő n, n-1 biztonság teljesül Normál állapot n biztonság teljesül, n-1 biztonság nem teljesül n, n-1 biztonság nem teljesül, helyreállító Intézkedések lehetségesek n, n-1 biztonság nem teljesül, kézi helyreállító Intézkedések nem lehetségesek, a rendszer sérülhet Lehetséges leggyorsabb helyreállítás További üzemzavar hatására a rendszer a megkezdett sürgős intézkedések alatt, állapotba kerülhet Készenléti állapot Veszélyes állapot Automatikus beavatkozások ábra Biztonsági színt sürgős (ASAP) helyreállítása ([3.6] A 3. alapján) Európai üzemzavar: Az üzemzavart megelőzően a kontinentális (UCTE) rendszeregyesülésben mintegy MW erőmű volt üzemben, amelyből mintegy MW (Észak-Európában, Spanyolországban) szélerőmű volt. Utóbbiakból a metszék 87

92 bomlásokat követően létrejött, nyugati részterületen 6500, az észak keleti részterületen 8600 MW működött [3.44]. Az erőmű teljesítmények eloszlását, teljesítmény-áramlásokat a 3.32 ábra mutatja ábra Az üzemzavart megelőző állapot [3.44] Az üzemzavart megelőzően egy hajó, Ems folyón való, áthaladása érdekében kezdeményezték a 380 kv feszültségszintű, Conneforde-Diele távvezeték kikapcsolását, amelyre korábban már többször sor került. Az előzetes vizsgálatok alapján a kikapcsolás, az n-1 elv figyelembevételével, a nagy terhelés ellenére megengedhetőnek tűnt. A körzetben több vezeték, hétvégi karbantartás miatt, kikapcsolt állapotban volt. A Conneforde-Diele vezeték kikapcsolására azonban az eredetileg tervezett időpontnál korábban került sor. Az előzetesen elvégzett empirikus értékelés alapján, numerikus számítások elvégzése nélkül, az illetékes, E.ON Netz rendszerüzemeltető személyzete, az n-1 elv teljesíthetőségével megengedhetőnek tartotta a kikapcsolást. 21:38-22:39 között a távvezeték mindkét rendszerét kikapcsolták, amely a párhuzamos távvezetékek túlterhelődését eredményezte, de az n-1 követelmény az RWE rendszerüzemeltető belső hálózatán még teljesült. Üzemzavarok 5. (2006. november 4) Conneforde-Diele ábra november 4-i üzemzavar kiterjedése [3.44] A terhelés a 380 kv feszültségszintű, Landesbergen-Wehrendorf vezetéken 22:05-22:07 között elérte a kritikus értéket, így RWE rendszerüzemeltető személyzete kezdeményezte az E.ON Netz beavatkozását. Az ennek következtében, az n-1 elv számítással történő ellenőrzése nélkül, 22:10-kor Landesbergen-ben végrehajtott (gyűjtősín összekapcsolás) beavatkozás nem szüntette meg a túlterhelést, Landesbergen-ben működött a sínbontó automatika, aminek következtében a környező vezetékek mind túlterhelődtek, a védelmek azokat is kikapcsolták, és 88

93 22:10:28-ra a metszékek bontottak, amelyet Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Horvátországban, valamin Spanyolország-Marokkó között további metszék bomlások követtek. Így a ábrán vázolt, három részrendszeregyüttműködés alakult ki ábra Frekvencia alakulása a szétválást követően [3.44] A bomlást követően az részrendszerek forrás-igény egyensúlyeltérése következtében a frekvencia lefutások eltérően alakultak (3.34. ábra). Az északkeleti (2) területen forrásfelesleg volt, a délnyugati (1) területen forráshiány alakult ki, amelyet a lecsökkenő frekvencia következtében kieső erőművek tovább súlyosbítottak, és hasonlóan forráshiányos volt a délkeleti (3) terület is. A forráshiányt a rendszerüzemeltetők fogyasztók (automatikus és részben) kézi kikapcsolásával (~17000 MW) és szivattyús tározós erőművek szivattyú üzemmódjának leállításával (~1600 MW) kezelték. A frekvencia, a délnyugati területen, az eseményt követően néhány percen belül 49,2 Hz közelében stabilizálódott. A délkeleti területen a frekvenciát a szokásos tartalékok igénybevételével állították helyre. A reszinkronizációra két ütemben (22:47-23:25 között északkelet és délnyugati területek, 22:49-23:57 között előbbi és délkeleti területek) került sor. A vizsgálat alapján [3.44] az események alapvető oka az n-1 elv megsértése és a rendszerüzemeltetők közötti megfelelő egyeztetés elmulasztása volt. Az eseményekben közrehatottak: a termelő berendezések indokolatlan kikapcsolódása, összehangolatlan visszakapcsolódása, a szűkületek kezelésére elégtelen beavatkozási lehetőségek, az átviteli-elosztóhálózati rendszerüzemeltetők közötti koordináció hiánya, a rendszerüzemeltetők személyzetének hasonló események kezelésére történő, kellő felkészítésének hiánya is. Nagyobb kiterjedésű üzemzavarok okai: Az EURELECTRIC által elvégzett elemzés [3.43] eredményét a táblázat foglalja össze. A táblázatban pirossal kiemelt négyzetek az erős közrehatást, a narancssárga négyzetek a gyengébb közrehatást jelölik. Leggyakrabban az n-1 elv megsértése, a hálózat gyengesége, és a hibás védelmi működések szerepelnek a hiba okok között. Nagyon sok közreható tényező (11) szerepel az amerikai és olasz, valamint (10) a dán és osztrák üzemzavarnál. A hiba okok között, közreható tényezőként, szerepelnek az elosztott termelés és az időjárásfüggő megújuló termelés, valamint a nagy és hosszú távolságú kereskedelmi szállítások. Utóbbiak az európai üzemzavar alakulásában is szerepet játszottak. 89

94 n-1 elv teljesítésének hiánya Előre nem látható esemény hatása az n-1 elvre Transzport utak elégtelen menedzselése Beruházások hiánya Elégtelen koordinációs, kooperációs, kommunikációs igény TSO-k közötti koordináció, kooperáció, kommunikáció elégtelensége Alkalmatlan védelmi terv, illetve kézi vagy automatikus terhelés csökkentés Wattos, vagy meddő termelés kedvezőtlen eloszlása Alkalmatlan erőmű üzemviteli elvárások Erőművek nem teljesítették az üzemviteli előírásokat Elosztott termelés növelte az esemény kiterjedését Időjárásfüggő termelés növelte az esemény kiterjedését Jobb igény befolyásolás csökkenthette volna az esemény kiterjedését A hálózat megerősítésének pozitív hatása lett volna Érintett TSO-k erélye, függetlensége, felelőssége pozitív hatású lett volna Nagy és hosszú távolságú kereskedelmi szállítások Hibás védelmi működések Oktatás és tréning Megfelelő IT eszközök rendelkezésre állása az információk értékeléséhez táblázat [3.43] ES DK USA AU UK SE IT Irodalom 3.1 UCTE Operation Handbook (OH), A1, Load-Frequency Control and Performance 3.2 K. Graul: Dampfturbinen-regelung, VEB Verlag Technik Berlin Az európai Parlament és Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, (OJ L211, , p ) évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 3.5 Üzemi Szabályzat, MEKH 1859/2013 ( 3.6 UCTE Operation Handbook (OH), Részei: Jelölés I G P1 P2 P3 P4 P5 P6 P7 P8 A1 A2 Cím Introduction Glossary Load-Frequency Control and Performance Scheduling and Accounting Operational Security Co-ordinated Operational Planning Emergency Operations Communication Infrastructure Data Exchanges Operational Training Load-Frequency Control and Performance Scheduling and Accounting 90

95 A3 A4 A5 A8 Operational Security Co-ordinated Operational Planning Emergency Operations Terminology 3.7 ENTSO-E honlap, Gerse K: Ellátásbiztonság. MVM Közleményei, 2002/ Potecz B.: Számítás a magyar VER évi optimális üzembiztonsági tartalékának (ÜBT opt ) meghatározására. MVM Közleményei 2004/ old 3.11 De Vries, L., Heinen, P., The impact of electricity market design upon investment under uncertainty: The effectiveness of capacity mechanisms, Utilities Policy (2008), doi: /j.jup ENTSO-E Report, System Adequacy Forecast , H.G. Stoll: Least-Cost Electric Utility Planning John Wiley & Sons, Zuverlässigkeit elektrischer Versorgungsysteme, Leistungreserve im Verbundbetrieb DVG, Február ENTSO-E, Network Code on Load-Frequency Control and Reserves 28 June ENTSO-E, Supporting Document for the Network Code on Load-Frequency Control and Reserves ENTSO-E Network Code on Operational Planning and Scheduling 24 September ENTSO-E, Network Code on Operational Security 24 September Supporting Document for the Network Code on Operational Security 24 September nd Edition Final 3.20 T. Weißbach, E. Welfoder: High Frequency Deviations within the European Power System- Origins and Proposals for Improvement, VGB PowerTech 6/2009 p The Impact of Dispersed Generation on Continental Europe s Security of Supply Analysys of CE Inter-area Oscillations of 19 and 24 February ENTSO-E SG SPD Report ENTSO-E Network Code for Requirements for Grid Connection Applicable to all Generators 8 March ENTSO-E, Draft Network Code on Electricity Balancing 29 May Az MVM Rt., CEZ, SEP, és PSE S.A. UCPTE csatlakozásának követelményrendszere, Alaphálózati Stratégia 13. sz. Melléklet, D. Retzmann, D. Povh, D. Biester: From Blackout towards a Smart Grid - Prospects of Power System Developments, VGB PowerTech 6/2009, S Németh Bálint, Elektrotechnika, 2004/7-8, old ENTSO-E Grid Map, NTC Values Winter , A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve MAVIR- RTO-TRV

96 3.31 Network Code on Capacity Allocation and Congestion Management 27 September Network Code on Forward Capacity Allocation 1 October EURELECTRIC, Power Distribution in Europe, Facts & Figures, Depot legal: D/2013/12.105/ Eurobarometer 58, IP/03/131 EORG, December UCTE System Adequacy Forecast , UCTE, December CIGRE reports: Power System Reliability Analysis - Application Guide, Paris, 1987, Power System Reliability Analilysis - Composite Power System Reliability Evaluation, Paris, Dervarics A.: A szolgáltatás minősége a minőség ára, Előadás, ETE 2. Energiastratégiai Konferencia, Siófok, március Gerse K.: A piacnyitás növeli és átláthatóvá teszi a kockázatokat, MVM Közleményei, XXXVII évfolyam, 2000/4, 2. old S. Börninck és A.J. Schwab: Ausfallkosten für Industrieunternehmen durch Stromversorgungsunterbrechungen, ew, das magazin für die energie wirtschaft, Jg. 101, 2002 Heft 12 S M. Richter: Sicherheit und Qualität in der Stromversorgung, ew, das magazin für die energie wirtschaft, Jg. 101, 2002 Heft 12 S ÉRTÉKELÉS a villamos energia elosztói engedélyesek (elosztók) Garantált Szolgáltatások -hoz kapcsolódó évi tevékenységéről, Magyar Energia Hivatal, június S. Stoft: Power System Economics, IEEE, Wiley-Interscience, EURELECTRIC Task Force Power Outages: Power Outages in 2003, June 2004, Ref: UCTE: Final Report, System Disturbance on 4 November 2006, 30 January Dr. Tombor A. és szerzőtársai: MVM CENTREL UCPTE, MVM Rt. kiadvány, évszám nélkül 3.46 R. E. Brown, M. W. Marshall: The Cost of Reliability, Transmission&Distribution World, p P. Giesbertz, K. Petrov: Quality of Supply int he Regulatory Control, KEMA, előadás a Balkan Power Conference 2002 rendezvényen 92

97 4. Piacok működésére vonatkozó szabályozás 4.1. Értékláncok, piacok, piaci szereplők A villamos energia szolgáltatását hagyományosan integrált társaságok végezték, amelyek a villamos energia termelésétől a fogyasztók kiszolgálásáig minden feladatot elláttak. Gyakran integrált bányák esetén az erőműveik tüzelőanyag ellátását is maguk végezték. Az értékláncban betöltött feladatok: tüzelőanyag ellátás, termelés, átvitel, elosztás, fogyasztók kiszolgálása (szolgáltatás) ezeknél a társaságoknál is elkülönültek Értékláncok (4.1. (monopólium, ábra). A természetes rendszer üzemeltetése (teherelosztás) általában a termeléshez monopólium) tartozott. Tüzelőanyag ellátás Termelés Átvitel Elosztás Fogyasztás Rendszerüzemeltetés Tüzelőanyag kereskedelem Nagykereskedelem Kiskereskedelem (viszonteladás) Tüzelőanyag piac Hálózat: természetes monopólium Nagykereskedelmi piac 4.1. ábra Értéklánc, piacok Kiskereskedelmi piac A háttérben a kívülről is megfigyelhető fogyasztói értékesítés (kiskereskedelem) mellett az önelszámolás érdekében az integrált társaságoknál is megvalósult a tüzelőanyag és az erőművekben termelt villamos energia kereskedelme (nagykereskedelem). Import, export esetén a nagykereskedelem valamilyen formája is megjelent kifelé. A piacnyitással a tüzelőanyag (primer energiahordozó), nagykereskedelmi, kiskereskedelmi piacok elkülönültek, az esetek többségében transzparenssé váltak. Kizárólagos vásárló modell EXPORT Termelők Nagykereskedő MVM Rt. Viszont- eladók IMPORT 4.2. ábra Kizárólagos vásárló modell A nagykereskedelem és a nagykereskedő elkülönülésére olyan piacok esetén is sor kerülhetett, ahol több, független tulajdonoshoz tartozó termelő, viszonteladó tevékenykedett, de a szabályozás az ellátásbiztonság garantálására kizárólagos vásárló modellt működtetett (4.2. ábra). Ekkor érdemi nagykereskedelmi piac nem működött, de a kizárólagos vásárló nagykereskedőként tevékenykedett. Az átviteli, 93

98 elosztási hálózatok természetes monopóliumoknak tekinthetők, csak hátteret szolgáltatnak a kereskedelmi tevékenységekhez, ugyanakkor az átviteli hálózatokhoz való hozzáférési jogosultságok árucikknek tekinthetők, amellyel kereskedni lehet. A villamos energia értéklánchoz hagyományosan kapcsolódó, felsorolt piacok mellett egyéb piacok is befolyásolják az ellátást [4.5]: Hő-piac: Az erőművek jelentős része a villamos energia mellett hőt is értékesít. Utóbbi befolyásolhatja a villamos energia értékesítést, a belőle származó bevételek az erőmű versenyképességét. Az ipari gőz, fűtési, újabban hűtési igényeket is kiszolgáló nagyobb távolságú hő ellátás esetében általában egycsatornás kiszolgálás érvényesül. Nagykereskedelem csak olyan esetben lehet, amikor több, alternatív hőforrás közül lehet válogatni. A viszonteladói piacot is meghatározza, hogy a fogyasztók általában csak költséges beruházást követően tudnak váltani. CO2 kvóta kereskedelem: Bevezetésének célja a klímaváltozás elleni törekvések pénzügyi ösztönzése volt. Még ma is fejlesztés alatt áll. Jövőbeli szerepe és a piaci viszonyok kialakulása még nem teljesen tisztázott. Szűk szállítási keresztmetszetek piaca: A hozzáférési jogosultságok transzparens és diszkrimináció mentes szabályok alkalmazásával történő elsődleges elosztására, illetve az ennek során elnyert jogosultságok újraelosztására szolgál azokban az esetekben, amikor a villamos energia szállítási kapacitás kisebb a szállítási igényeknél (5.2. szakasz) Az előzőek alapján azonosíthatók az energiapiacot meghatározó legfontosabb szereplők is: tüzelő-, üzemanyag szállító, termelő, nagykereskedő, kiskereskedő (viszonteladó), fogyasztó (vevő), hálózattulajdonosok, rendszerüzemeltető A piacnyitási elvárások, standard modell jellemzői A piacnyitást mind az energetikai társaságok mind a fogyasztók részéről nagy várakozás előzte meg. A fogyasztókat a közmédia a hatékonyság javulásából várható árcsökkenéssel bíztatta. Két évtized távlatából, a tapasztalatok ismeretében, felmerül a kérdés, hogy valójában milyen piacot akart az EU, és egyáltalán ígért-e árcsökkenést. A milyen piacot akarunk kérdésre a legjobb megfogalmazást talán Loyola de Palacio asszony, a korábbi Bizottság elnökhelyettese, energetikai és közlekedési biztosa adta [4.1], aki szerint: A piac egy bizonyos mértékű hatékony szabályozása ugyanakkor szükséges marad a fogyasztók érdekében és más politikai szándékok, mint a környezet védelme és az ellátás biztonsága elérésére. A piacnyitás európai koncepciója nem önmagában a versenyt látja célnak. A verseny egy eszköz és olyan más célok elérésére kell vezetnie, mint a versenyképes árak, a jobb vevőszolgálat és az ellátásbiztonság. a piacnyitás és a közérdekű szolgáltatás kiegészítő célok. A szolgáltató választás lehetőségével a szolgáltatási sztenderdek gyakran javulnak a verseny eredményeként ugyanakkor a közérdekű szolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges hatékony szabályozás fennmarad. A nyilatkozatban nincs szó árcsökkenésről, csak versenyképes árakról. A hozzáértők, ismerve a világpiaci hatásoktól függő áralakító tényezőket, nem is 94

99 ígérhettek árcsökkenést. Ennek ellenére, a megfontolások során a viszonteladói, nagykereskedelmi versenyből adódóan, árcsökkenéssel számoltak [4.12]. A gyakorlati tapasztalatok alapján az árcsökkenésnek nem volt érdemi alapja, mivel egyrészt a viszonteladók korábbi, szabályozott kiszolgálási költségét és a bekövetkezett hatékonyságjavulás hatását a marketingköltségek túlszárnyalják, másrészt a nagykereskedelmi piacokon értékesítő, meglévő termelők költségeit (beleértve a működésükhöz szükséges profitot is) fedezni kell, költségcsökkenésre csak hatékonyabb, új berendezések piacra lépése esetén lehet számítani. Zárt piacok esetén az átlagár versenyárral történő felváltása áremelkedést is eredményezhet (5.21. ábra) A villamosenergia-piac liberalizálása a szakmai közvéleményt is megosztotta. Sokan úgy vélték (és vélik ma is), hogy a liberalizációval együtt járó technikai szabályrendszer módosítás, az integrált társasági rendszerben is lehetővé tette volna a hatékonyság javítását, ezzel a költségek csökkentését. A liberalizált szektorban is az integrált társaságok lettek az Európai Bajnokok (EdF, Vattenfall, E.ON, RWE), vagy Kis tigrisek (CEZ, Verbund). Néhány vélemény, vezető közgazdászoktól: Alfred Kahn: Aggódom a villamos energia piacok kivételességével kapcsolatban. Én mindig bizonytalan voltam a vertikális integráció felszámolásával kapcsolatban Ez egy olyan iparág lehet, amelyben meglehetősen jól működik [4.2]. John Maynard Keynes: Az ilyen elméletnek (verseny gazdasági hatékonyságot teremt) a szépsége és egyszerűsége olyan nagy, hogy könnyű elfelejteni, hogy ez nem valóságos tényekből, hanem az egyszerűség kedvéért bevezetett hiányos hipotézisből következik [4.3]. F. E. Banks: Az álmodozó brüsszeli funkcionáriusok által javasolt változások nem természetes fejlődés eredményeként jöttek létre [4.2]. Stephen Littlechild, az angol liberalizáció atyja, az angol szabályozó hatóság (OFGEM) első elnöke, a kezdeti tapasztalatokat is értékelő könyvben [4.4] így fogalmaz: A legfőbb reform cél új irányítási intézkedések megteremtése, amelyek hosszú távú előnyöket biztosítanak a fogyasztóknak. Ezek az előnyök: versenyző nagykereskedelmi és viszonteladói piacok megteremtésével a hatékonyság és a fogyasztói preferenciákra való érzékenység javítására, a privatizált átviteli és elosztó hálózatok hatékonyság javítását és a rajtuk történő versenyt serkentő ösztönző szabályozásával és a kormányzati szerep és általában a politikai befolyás csökkentésével realizálhatók. Felsorolja a sikeres liberalizáció nélkülözhetetlen elemeit is, mint: Privatizáció a hatékonyság javítására és az állami beavatkozási képesség csökkentésére. A versenyző és természetes monopólium szektorok vertikális szétválasztása a verseny és a szabályozás előmozdítására. Horizontális átstrukturálás elegendő számú versenyző termelő és ellátó létrehozására. Független rendszerüzemeltető kijelölése a hálózat stabilitásának fenntartására és a verseny előmozdítására. 95

100 Önkéntes villamos energia, rendszerszintű szolgáltatás piacok és kereskedési lehetőségek megteremtése, beleértve a szerződéses piacokat és a rendszer valós idejű szabályozását. Az átviteli hálózathoz való hozzáférést elősegítő és az új termelő berendezések hatékony helykiválasztását és csatlakozását serkentő szabályozás alkalmazása. Viszonteladói tarifák szétválasztása és az elosztó hálózatokhoz való hozzáférést lehetővé tevő szabályozás a viszonteladói szintű verseny ösztönzése érdekében. Fogyasztók ellátására vonatkozó intézkedések specifikálása, amíg a viszonteladói verseny nem jön létre. Független szabályozó hatóság létrehozása megfelelő információval, személyzettel, hatókörrel és jogosultságokkal, ösztönző szabályozás bevezetésére és a verseny elősegítésére. Intézkedés átmeneti mechanizmusokról, amelyek elébe vágnak és reagálnak a problémákra és inkább támogatják, mint akadályozzák az átmenetet. Miért indokoltak ezek a változások? Az állam tulajdonosként, társaságain keresztül, a politikai célok elérése érdekében (például árak eltérítése a közgazdaságilag indokolt értékektől) befolyásolhatja a piaci folyamatokat. A természetes monopóliumok tevékenységének befolyásolásán keresztül a tulajdonos, integrált társaságok akadályozhatják (például hálózati hozzáférés ellehetetlenítése), nehezíthetik versenytársaik piaci tevékenységét. Érdemi verseny kialakulására csak kellő számú (célszerűen legalább tíz) versenyző (piaci szereplő) esetén lehet számítani. A rendszerüzemeltetőnek a közös érdeket és nem tulajdonosának érdekeit indokolt döntéseinél figyelembe venni. A fogyasztók és független kereskedők érdekeit a transzparens piacok és nem a kétoldalú megállapodások szolgálják, mert ezek segítik elő legjobban a kereslet-kínálati viszonyokat tükröző árak kialakulását. A hozzáférés, csatlakozás nehezítése késlelteti, megakadályozza új szereplők piacra lépését, így csökkenti a piaci versenyt. A tarifák elemeinek transzparensé tétele lehetővé teszi a versenyben kialakuló és a természetes monopólium jellegű tevékenységekhez köthető árelemek megkülönböztetését, ezáltal az árverseny lehetőségét. A fogyasztók ellátásbiztonsága a piacnyitással nem sérülhet (még a legnagyobb költséggel elláthatóké sem), így ellátásukról versenytársak hiányában is gondoskodni kell. A piacnyitással, az árszabályozás részbeni megszüntetésével, újabb, a fogyasztók számára ismeretlen szereplők megjelenésével a kapcsolatrendszer összetettebbé válik, lehetőség nyílhat az erőfölényes helyzetek kihasználására. Szükség van egy a folyamatokat szabályozó, ellenőrző intézményre. A szabályozásnak a célok elérését kell ösztönözni. Miután a piacnyitásra nem természetes fejlődés eredményeként került sor, a gyakorlat során jelentkezhetnek a tervezésnél elhanyagolt problémák, így a szabályozást mint azt a 2. fejezetben bemutattuk a tapasztalatok alapján folyamatosan tökéletesíteni kell. 96

101 A piacnyitás az integrált tevékenységet, társasági formát nem tiltotta be, így ma is számos integrált társaság működik az átviteli tevékenység, rendszerüzemeltetés, elosztás szétválasztásával. A piacnyitás tartalmi és működési változást is eredményezett (4.1. táblázat). A legfontosabb tartalmi változást a villamos energia áruvá válása jelentette: csak akkor érhető el a fogyasztó számára, ha az árát meg tudja fizetni. Ehhez kapcsolódik a többcsatornás beszerzés, értékesítés lehetősége, valamint a kereskedelmi folyamatokhoz kapcsolódó technikai folyamatok (piaci információk beszerzése, hálózati hozzáférés biztosítása, menetrendi bejelentések, kiegyenlítő teljesítmény meghatározása stb.) megjelenése. A működést érintő változások közül a piacnyitást, mint egyszeri eseményt és az ezt követő rendszeres szabálymódosulásokat, a szereplők és tevékenységek számának lényeges növekedését, valamint az információ, mint versenyelem fontosságát érdemes kiemelni táblázat [4.5] A paraméterek Szolgáltatás Piaci ellátás A termék A végfogyasztó teljes ellátása Commodity ( darabáru ) A termék ára Szabályozott Kereslet-kínálat alakulásától függő Hozzájutás módja Kötött pályán (illetékes szolgáltatótól) Piaci versenyben, önkéntes döntések alapján Eljuttatás módja Kijelölt szolgáltatón keresztül Hálózatokhoz történő hozzáféréssel A reguláció Biztonsági előírások Teljes központi felügyelet Biztonsági előírások Bonyolult engedélyezési struktúra Jogi megkötések Szabályozott árak/profit ellenőrzés Piaci szabályok betartása, transzparencia és diszkrimináció mentesség Logisztika Ellátó rendszer működtetése Központi tervezés Ellátó rendszer működtetése Vállalkozói döntések Infrastruktúra A technikailag minimálisan A piaci működés igénye szerinti szükséges mértékű Finanszírozás Központosított Banki finanszírozás vállalkozási alapon A tevékenység célfüggvénye Ellátási kötelezettség, a legkisebb költség elvének követése Szerződés szerinti kötelezettség Tulajdonosi érték maximalizálása Néhány lényeges következményei miatt kiemelendő különbség a kétféle ellátási rendszer között [4.5]: Az ellátási kötelezettség feloldása azzal a következménnyel jár, hogy a szerződéses kötelezettségen túl a piaci szereplőknek (kiemelten a termelőknek) nincs elegendő ösztönzésük az egyes berendezések rendelkezésre állásának minden áron(!) történő fenntartására, hiszen ez esetleg ütközik a profit érdekekkel is. Ez a helyzet kedvezőtlen esetben kapacitás hiányhoz is vezethet különösen, ha a nem szabályozható (eminensen: szélerőművek, naperőművek) erőművek súlya túlteng a termelési szerkezetben. A legkisebb költség elve azt jelenti, hogy aki felelős a villamos-energia ellátásért, az köteles mind rövid, mind hosszú távon azt a legkisebb összköltséggel (ebből adódóan a legalacsonyabb áron) biztosítani. Mivel ennek a folyamatnak az ellenőrzése meglehetősen bonyolult és problematikus, két féle nehézség lépett fel: vagy nem volt elegendő forrás a szükséges fejlesztésekre (elsősorban Európa keleti részében) vagy lassanként túlfinanszírozottá vált (Európa nyugati részén). Profit orientált működés esetén ez a probléma kör nem jelentkezik, viszont előállhat az a 97

102 helyzet, hogy a fogyasztók nem hajlandók elfogadni a kialakuló relatíve magas árszintet (affordability probléma). Piaci viszonyok között a vállalkozók érdekeltsége nem mindig egyezik meg az ellátó rendszer technikai szükségleteivel, ezért fontos infrastrukturális torzulások léphetnek fel (ilyen helyzetet okoznak Európa egyes részein az elmaradt hálózati beruházások). A liberalizált modell legfontosabb elemei (a villamos energia, mint közjó már említett áruvá válásán túlmenően): Hálózatokhoz történő hozzáférés Tevékenységek szétválasztása Fogyasztók feljogosítása, piacra lépése, Termelői döntéseken alapuló piacra lépés Kereslet-kínálattól függő áralakulás Befektetői döntéseken alapuló erőmű létesítés Állam szerepének megváltozása A következőkben ezek közül néhánnyal hálózati hozzáférés, szétválasztás, fogyasztók piacra lépése, közérdekű szolgáltatás, ellátásbiztonság változása, állam szerepének megváltozása részletesebben foglalkozunk. A liberalizált piac működését, árak kialakulását, a közgazdasági alapok ismertetését követően, a következő fejezetben mutatjuk be Hozzáférés a hálózatokhoz A piacnyitás egyik leglényegesebb változása a mások tulajdonában álló hálózatok használati lehetőségének felszabadítása volt. A tulajdonosok jogait (rendelkezés, birtoklás, használat joga) a római jog megalapozta. Ehhez képest a hálózati hozzáférés lényeges korlátozást jelent: egyrészt meg kell engedni, hogy más használja a hálózattulajdonos birtokában álló vezetéket, másrészt meg kell engedni, hogy más rendelkezzen a hozzáférés engedélyezéséről. A tulajdonost a méltányos díjazás (hasznok szedésének joga) természetesen megilleti. Hálózati hozzáférési lehetőségek Szabad hozzáférés (TPA) Kizárólagos vásárló (SB) Tárgyalásos Szabályozott Átvételi kötelezettséggel Átvételi kötelezettség nélkül Tárgyalásos 4.3. ábra Hálózati hozzáférés Szabályozott A hálózati hozzáférés gyakorlati megvalósítására több lehetőség kínálkozik (4.3. ábra): 98

103 A szabad hozzáférésnél (Third Party Access, TPA) a villamos energia, a betáplálási és vételezési pont között, díjfizetés ellenében szállítható. A fogyasztó ellátása az általa kötött üzletektől függ. o A tárgyalásos szabad hozzáférésnél a szállítani kívánt villamos energia vevőjének, vagy eladójának a szállítást megelőzően fel kell venni a kapcsolatot a vezeték üzemeltetőjével és meg kell állapodni a szállítás feltételeiben, beleértve a hozzáférésért fizetendő díjat is. o A szabályozott szabad hozzáférésnél a feltételek, hozzáférési díj (akár árképlettel) szabályozottak. Így a tényleges szállítás előzetes egyeztetés nélkül lebonyolítható. A kizárólagos vásárló (Single Buyer, SB) modellnél a liberalizációt megelőző modellhez hasonlóan kijelölésre kerül egy piaci szereplő (jogi személy), aki felelős a rendszeren belül, amelyben működik a szállító rendszer egységes üzemeltetéséért és/vagy a villamos energia központi vásárlásáért és eladásáért. Gondoskodik a villamos energia fogyasztókhoz történő eljuttatásáról. o Az átvételi kötelezettséggel felruházott kizárólagos vásárló a fogyasztó által, saját ellátására, beszerzett villamos energiát a betáplálási ponton köteles megvásárolni. o Az átvételi kötelezettséggel nem rendelkező kizárólagos vásárló saját belátása szerint dönthet arról, hogy átveszi-e a fogyasztó által a betáplálási ponton felkínált villamos energiát vagy sem. Utóbbi esetben a fogyasztónak magának kell gondoskodni a felhasználási helyre történő szállításról. Erre a szabad hozzáféréshez hasonlóan egyedi, tárgyalások során meghatározott feltételek, vagy szabályozott, általános feltételek alapján kerülhet sor. Belátható, hogy a szabályozott szabad hozzáférés a legegyszerűbb megoldás. A kizárólagos vásárló modell olyan esetben jöhet szóba, amikor a szabályozó hatóság, a piacnyitás előkészítése során, nem bízik abban, hogy külön felelős kijelölése nélkül is fennmarad a piacnyitást megelőző ellátásbiztonság, szolgáltatási színvonal. A gyakorlati eljárásra Egyeztetett egy-egy példát szabad mutatunk hozzáférés be mindkét alapmodellre. A VER RENDSZERÜZEMELTET ZEMELTETŐ B VER RENDSZERÜZEMELTET ZEMELTETŐ ÁTADÁS ÁTVÉTELTEL A01 TERMELÕ A01 ELOSZTÓ ÁTVÉTEL A11 FOGYASZTÓ ÁTADÁS ÁTVÉTELTEL B01 ELOSZTÓ B02 TERMELÕ ÁTADÁS B01 TERMELÕ 4.4. ábra Egyeztetett szabad hozzáférés A tárgyalásos (egyeztetett) szabad hozzáférés esetén az A rendszer, A01 elosztójának hálózatához csatlakozó A11 jelű fogyasztó a B rendszer B01 jelű termelőjével állapodik meg feltételesen a villamos energia adás-vételéről (4.4. ábra). Ezt követően a feleknek egyeztetni kell az A és B rendszerek üzemeltetőjével, valamint a B01 jelű elosztóval az ügylet lebonyolíthatóságáról, szállítás feltételeiről, díjáról. Az egyeztetések sikeressége esetén az adás-vételi megállapodás 99

104 véglegesíthető és megköthetők a hozzáférésre vonatkozó szerződések is (az adott esetben három darab). Miután határkeresztező kapacitás igénybevételére is sor kerül az A és B rendszerek között, erre is külön megállapodást kell kötni. A határon a két rendszer között is megtörténik a villamos energia átadás-átvétele. Látható, hogy a hozzáférés nehézkes, az ügylet előkészítése bonyolult. A szabályozott szabad hozzáférésnél a felek általános hálózathasználati szerződést kötnének a hálózat üzemeltetőkkel, amelyek alapján a tényleges forgalomnak megfelelően fizetnének. (A hozzáférési díjak szerkezetét, díjviselőket az 5.6. fejezetben ismertetjük.) A határkeresztező kapacitásra ez esetben is külön ügyletet kellene kötni. A kizárólagos vásárló modellnél a fogyasztók ellátása a liberalizációt megelőzőhöz hasonlóan szabályozott feltételrendszerben, fogyasztói tarifákkal történne. Feltételezve, hogy az előbbi példában is szereplő A rendszerben a szabályozás kizárólagos vásárlót jelöl ki (4.5. ábra), az A11 jelű fogyasztó és a B01 jelű termelő között a következők Kizárólagos szerint lenne vásárló lebonyolítható. ELADÁS S 1. A VER A01 TERMELÕ A01 ELOSZTÓ RENDSZERÜZEMELTET ZEMELTETŐ KIZÁRÓLAGOS VÁSÁRLV RLÓ B VER RENDSZERÜZEMELTET ZEMELTETŐ ÁTVÉTELTEL MEGVÁSÁRL RLÁS B01 ELOSZTÓ B02 TERMELÕ ELADÁS S 2. A11 FOGYASZTÓ ÁTADÁS B01 TERMELÕ 4.5. ábra Kizárólagos vásárló A vevő és eladó kétoldalú megállapodást kötnének a villamos energia adás-vételéről. Ezt követően, az A11 jelű fogyasztó az A rendszer határán felkínálja értékesítésre a megvásárolt villamos energiát. Az A rendszerben kijelölt, átvételi kötelezettséggel felruházott kizárólagos vásárló, az A-B rendszerek közötti határon, megvásárolja a villamos energiát az A11 jelű fogyasztó tarifájából a hozzáférési díjakat levonva kiadódó áron, majd az A átviteli hálózat és az A01 elosztó hálózat határán eladja az illetékes szolgáltatónak az A11 fogyasztó tarifáját az elosztó hálózati hozzáférési díjjal csökkentett áron. A fogyasztó a villamos energiát a szolgáltatótól saját fogyasztói tarifáján vásárolja meg. A fogyasztó haszna az A-B rendszerek határán érvényesíthető eladási ár és a B01 termelővel kötött ügylet vásárlási ára között jelentkezik, a fogyasztó valójában az eredeti vásárlási áron jut a villamos energiához. A hálózati engedélyesek az eladási és beszerzési ügyletek árkülönbözetéből a szabályozott hozzáférési díjakat kapják meg, így indokolt költségeik megtérülnek. A B rendszerbeli szállítás költségviseléséről a termelőnek és a fogyasztónak kell megállapodni. Hasonló modell alkalmazható olyan esetben is, amikor egy liberalizált és egy korábbi integrált piaci modellben működő villamosenergia-rendszer (illetve ezekben tevékenykedő piaci szereplők) között kerül sor kereskedelmi ügyletre. Az európai liberalizáció kezdetén az előbbi hozzáférési lehetőségek alkalmazására tagállami döntésektől függően került sor, mára a legegyszerűbb, szabályozott szabad hozzáférés modell vált általánossá. 100

105 Az egyes tagállamokon belül a hálózatok átviteli teljesítőképessége általában elegendően nagy, így a hozzáférést nem korlátozza. Más a helyzet a határkeresztező összeköttetésekkel, amelyek korábban alapvetően az egyes országok közötti villamos energia csere, üzemzavari kisegítés céljára létesültek, ezért a teljesen liberalizált kereskedelem igényeit nem tudják teljes mértékben kielégíteni. A 3.4. szakaszban vázolt módon meghatározható, szabad átviteli kapacitás (ATC) kiosztására (a szűk szállítási keresztmetszetek piacának működtetésére) több módszer alkalmazható: Explicit aukció. A határkeresztező kapacitások önállóan kerülnek értékesítésre. A kapacitásjogot megszerző annak nagysága, rendelkezésre állása alapján tud kereskedelmi ügyleteket kötni. A használni nem kívánt kapacitást kellő időben vissza kell adni az illetékes rendszerüzemeltetőnek, hogy az más piaci szereplő számára értékesítésre kerülhessen. A kapacitásjogért fizethető díj a határkeresztező vezetékkel összekötött két piac árszintjétől, természetes (hurok) áramlásoktól függ (5.2. szakasz). Implicit aukció. A határkeresztező kapacitások kiosztása, az érintett rendszerekben működő szervezett piacokon megvalósuló, villamos energia ügyletekkel együtt történik (5.27. ábra, piac-összekapcsolás). Piacösszekapcsolás esetén a határkeresztező kapacitások kiosztása valójában a szervezett piacok részére történik, amelyeken a határkeresztező összeköttetések kihasználásával, az importáló országban az átlagos költségszintet Flow-Based csökkentő, Capacity több üzletkötés Assessment lehetséges. (Áramlás alapú kapacitás elosztás) 4.6. ábra Áramlás alapú kapacitás elosztás [4.15] Áramlás alapú PTDF kapacitás Power Transfer elosztás Distribution (Flow-Based Factor (átviteli Capacity mátrix) Assessment, FBCA, T Kereskedelmi ügyletek eredője 4.6. ábra). Az összeállítás idején még kidolgozás alatt álló eljárásnál a FRM Flow Reliability Margin határkeresztező kapacitások kiosztásának optimalizálása a maximális kihasználás (fogyasztói jólét) érdekében történne. A várható terhelések alapján kiválogatnák a kritikus határmetszékeket, majd ezek figyelembevételével optimalizálnák a kereskedelmi ügyleteket. Az optimalizálásra az alábbi, a szuperpozíció elvét felhasználó mátrixegyenlet alapján kerülhet sor [4.15]: Ahol PTDF PTDF * T F F ref FRM max (Power Transfer Distribution Factor) a lehetséges betáplálási pontokból a lehetséges vételezési pontokba tartó villamos 101

106 energia áramlások hurkolt hálózaton belüli eloszlását leíró mátrix, kereskedelmi ügyletek eredőjét leíró oszlopvektor, F az egyes metszékek megengedett átviteli képessége, T max ref F az egyes metszékek ismert terhelése, a már jóváhagyott FRM ügyletek alapján, (Flow Reliability Margin) a rendszer biztonsága érdekében fenntartandó tartalékkapacitás. Fontos megjegyezni, hogy a ábrához kapcsolódóan bemutatott, nem szándékolt, párhuzamos áramlásokból adódóan, a szűk keresztmetszeten szállítási jogot szerző piaci szereplő a szűk keresztmetszet szállítási jogának megszerzésével az összes többi vezetéken is az eloszlási vektornak megfelelő, arányos szállítási jogot szerez, amelyre a szűkület hozzáférési jogosultságának megszerzése nélkül nem lett volna lehetősége. Így esetenként, egy adott nagyságú határkeresztező kapacitás megszerzése az elnyert kapacitásnál lényegesen nagyobb tranzitszállításra adhat lehetőséget. Jelenleg implicit aukció (piac-összekapcsolással) a szlovák magyar határon működik, a többi határon explicit aukcióval történik a határkeresztező kapacitások kiosztása. A kiosztható kapacitások nagyságát az érintett rendszerirányítók közösen állapítják meg. Miután ennek nagysága az év folyamán karbantartások és más okok miatt változhat, általában éves, havi és napi kiosztásra kerül sor. Éves szinten az egész évben biztosan rendelkezésre álló kapacitást, havonta az éves szinten rendelkezésre álló érték feletti, egész Határkeresztező hónapban rendelkezésre kapacitások kiosztása álló kapacitást, naponta pedig az előzőekből visszaadott, nem használt kapacitásokat és a napi többleteket értékesítik. Explicit implicit aukció? 4.7. ábra Forrás: Nettó Tari Gábor átviteli vezérigazgató, MAVIR kapacitások, kapacitások kiosztása évre Jelenleg az éves és havi kapacitások kiosztása piac-összekapcsolás esetén is explicit aukcióval történik, a piac-összekapcsolás során csak a napi szinten rendelkezésre álló kapacitásokat veszik figyelembe. Az aukciók lebonyolítására az érintett rendszerüzemeltetők megállapodása alapján (például közösen, megosztva, egyedileg az import lehetőségekre, közös aukciós irodán 37 keresztül) kerül sor. Az NTC értékek az import, export irányban általában különböznek, mint 2008-ra a 4.7. ábra [4.13] mutatja. 37 Az összeállítás idején, például: Átviteli Kapacitás Koordinált Aukciójának Szabályai a CEE Régióban, október 9., MAVIR Zrt. honlap 102

107 Közvetlen vezeték: Az általános hozzáférési alapelvtől eltérő szabályok vonatkozhatnak a közvetlen vezetékekre. Közvetlen vezeték alatt olyan vezetékek érthetők, amelyek elszigetelt termelési helyet elszigetelt fogyasztóval kötnek össze, vagy amelyek egy villamos energia termelőt egy villamosenergia-ellátási vállalkozással kötnek össze a saját létesítményeik, leányvállalataik és feljogosított fogyasztóik ellátása céljából [4.6]. A tagállamoknak lehetővé kell tenni egyrészt a saját létesítmények, leányvállalatok, feljogosított fogyasztók közvetlen vezetéken történő ellátását, másrészt feljogosított fogyasztók termelőktől, szolgáltatóktól történő közvetlen ellátását. A hazai szabályozás közvetlen vezetéknek, a közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, Magyarország államhatárát nem keresztező vezetéket, hálózati elemet vagy átalakító- és kapcsoló berendezést minősíti, amely közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel [4.14]. Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket saját maga vagy kapcsolt vállalkozásainak villamos energia ellátása céljából, köteles azonban előzetesen az e törvényben meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemzavar vagy válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a hálózati engedélyes utasításait végrehajtani. A vételező a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról egyidejűleg villamosenergia-vételezésre nem jogosult. Ha a vételező a közcélú hálózathoz az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is csatlakozik, a hálózathasználati szerződés aláírását megelőzően köteles megállapodni a hálózati engedélyessel és a közvetlen vezeték üzemeltetőjével a közvetlen vezeték használatáról a közcélú hálózat használatára vagy a közcélú hálózat használatáról a közvetlen vezeték használatára való áttérés feltételeiről. A közcélú vezeték rendelkezésre állásáért, használatáért a megállapodás alapján díjat kell fizetni. A szabályozó hatóság megfelelően alátámasztott indokok alapján elzárkózhat közvetlen vezeték engedélyezése elől, ha az jogilag vagy ténylegesen akadályozná az egyéb engedélyesek általános gazdasági érdekből előírt kötelezettségeinek teljesítését feltéve, hogy az elutasítás kereskedelemre gyakorolt hatása nem lenne ellentétes a közösség érdekeivel, különösen, ha nem járulna hozzá a verseny kialakulásához a feljogosított fogyasztók tekintetében. A közvetlen vezetékek mellett külön szabályok vonatkoznak az úgynevezett magánvezetékekre is, amelyek: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál [4.14]. Ilyen vezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a felhasználási helyén belül saját maga, illetve kapcsolt vállalkozásai villamosenergiaellátása céljából, vagy olyan vételezők vagy más felhasználók villamosenergiaellátása céljából, amelyek tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek. 103

108 A közvetlen vagy magánvezetékek üzemeltetői a közcélú hálózatok üzemeltetőihez hasonlóan felelősek a vezetékek zavartalan és biztonságos működtetéséért, üzemeltetéséért, karbantartásáért és a villamos energia vételezőhöz történő továbbításáért Szétválasztás Szétválasztás (unbundling) alatt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokon 38 belüli egyes üzletágak elkülönítését értjük. Célja egyrészt az egyes, különböző feladatokat ellátó engedélyesek megkülönböztetése, ezzel a transzparencia növelése, másrészt az általában továbbra is hatósági árszabályozás alá tartozó természetes monopólium jellegű és a versenyző tevékenységek közötti keresztfinanszírozás kizárása, a rendszerüzemeltetés esetleges tulajdonosi érdekeket előnyben részesítő tevékenységének megelőzése. A szabályozás megkülönbözteti a vertikális és horizontális integrációt [4.6]. Vertikálisan olyan vállalkozások, vagy vállalkozások csoportja integráltak, ahol a vállalkozás, vagy vállalkozáscsoport az átviteli vagy elosztóhálózat üzemeltetését és villamos energia termelését vagy nagykereskedelmét, illetve viszonteladását egyidejűleg ellátja. Horizontálisan integrált vállalkozás alatt olyan vállalkozást értünk, amely az engedélyköteles tevékenységek (villamos energia termelés, átvitel, elosztás, nagykereskedelem, viszonteladás) mellett, a villamosenergia-iparhoz nem köthető, egyéb tevékenységet is végez. A gyakorlat a szétválasztás alábbi formáit alkalmazza: Számviteli: Az egyes üzletágak azonos vállalkozáson belül működhetnek, de üzletáganként elkülönült számlavezetést kell alkalmazni, az egyes üzletágak átlátható gazdálkodásának megismerhetősége, az egyes üzletágak közötti keresztfinanszírozás elkerülése érdekében. Jelenleg csak az azonos kategóriába tartozó (például versenyző vagy szabályozott) üzletágak esetében alkalmazható. Jogi: Egyes üzletágak átlátható gazdálkodása, az általuk lehetséges keresztfinanszírozás, diszkrimináció elkerülése és döntéshozatali függetlenségük érdekében meghatározott tevékenységeket elkülönült vállalkozásban kell folytatni, amelyek más villamosenergia-ipari tevékenységet nem folytathatnak. Elsősorban a versenyző és a természetes monopólium jellegű tevékenységek társaságcsoporton belüli elkülönítését célozza. Tulajdonosi: Bizonyos kategóriába tartozó tevékenységek nem végezhetők az integrált vállaltcsoporton belül. Az ilyen tevékenységet végző leányvállalatokat (tevékenységük közvetlen vagy közvetett befolyásolására alkalmas nagyságú tulajdonhányadukat) értékesíteni kell, ilyen tevékenységet végző új leányvállalatok közvetlen vagy közvetett irányítási jogosultsága nem szerezhető meg. Célja az integrált működés, különösen a befolyásoló tulajdonos érdekei mentén végzett tevékenység, keresztfinanszírozás, diszkrimináció kizárása, a tényleges döntési függetlenség elérése. 38 Villamosenergia-ipari vállalkozás: a végső fogyasztókat kivéve, olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely legalább egy tevékenységet a villamosenergia-termelés, átvitel, elosztás, nagykereskedelem, viszonteladás közül ellát, és felelős az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi, műszaki és/vagy karbantartási feladatok ellátásáért [4.6]. 104

109 Alkalmazása a hálózatüzemeltető társaságok független működése érdekében indokolt. Az európai piacnyitás kezdetén (96/92/EC irányelv) elégségesnek tűnt a számviteli szétválasztás alkalmazása, a jogi szétválasztást, döntéshozatali függetlenséget (az átviteli rendszerirányító vonatkozásában) csak a 2003-ban elfogadott 2003/54/EK irányelv tette kötelezővé. A Bizottság által 2005-ben lezárt szektor vizsgálatok során [4.8] azonban a piaci szereplők az átviteli hálózatüzemeltetőkkel összefüggésben felvetették az esetenkénti diszkriminatív eljárást, a hálózatüzemeltetőket tették felelőssé a hálózatfejlesztések elmaradásáért, a megújuló energiatermelés befogadásának nehézkességéért. Erre tekintettel a Bizottság a teljes strukturális szétválasztást, a termelés, ellátás elválasztását a természetes monopólium jellegű infrastruktúráktól tartotta szükségesnek. Ehhez az átviteli hálózatok kényszereladása vált volna szükségessé. E mellett, másik lehetőségként, megengedték volna a hálózatok tulajdonlásának és üzemeltetésének függetlenítését. Az előbbi jelentős vagyonvesztést, utóbbi működési zavarokat eredményezett volna, ezért az érdekelt tagállamok részéről javaslat született a működés függetlenítésére, a tulajdon megtartása mellett. Végül, az egyeztetések eredményeként, a hatályos szabályozás [4.6] alapján, az átviteli hálózatok tekintetében a következő megoldások alkalmazása lehetséges 39 : Átvitelirendszer-üzemeltető (TSO, Transmission System Operator): A vertikálisan integrált vállalkozástól teljesen független rendszer-üzemeltető. Integrált társaságnak csak kisebbségi tulajdoni hányada lehetséges. Harmadik országbeli vállalkozások is csak a teljes függetlenség teljesülése esetén, az adott tagállam és a közösség ellátásbiztonságát nem veszélyeztetve szerezhetnek tulajdonjogot. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöknek az engedélyes tulajdonában kell állni. Független rendszerüzemeltető (ISO, Independent System Operator): A hálózati eszközök tulajdonjoga és a rendszer üzemeltetéséért való felelősség elkülönülhet. Előbbi az integrált társaság leányvállalatában maradhat, amely a szétválasztást követően vagyonkezelőként működik. Az ISO teljes körű felelősséget visel az üzemeltetésért (beleértve a hálózatokhoz történő hozzáférés engedélyezését), karbantartásért, fejlesztések tervezéséért, végrehajtásáért. Ugyanakkor a hálózattulajdonosnak a beruházásokat finanszírozni kell, vagy hozzá kell járulni a mások által történő finanszírozáshoz. A hálózattulajdonos döntési függetlenségét biztosítani kell, diszkrimináció mentes magatartása érdekében megfelelőségi programot is össze kell állítania. A hazai rendszer között e modell szerint működött, a kedvezőtlen tapasztalatok miatt született döntés a tulajdonlás és üzemeltetés egyesítéséről, amelyre január 1-el került sor. Független átvitelirendszer-üzemeltető (ITO, Independent Transmission Operator): A szeptember 3-át megelőzően vertikálisan integrált társaságok által tulajdonolt hálózatüzemeltető társaságok az eredeti tulajdonosok tulajdonában maradhatnak, ha az irányelvben előírt, függetlenség biztosításához szükséges, követelményeket teljesítik. Az előírások (szolgáltatások igénybevételének korlátozása, hatáskör döntések meghozatalára, személyzeti függetlenség, ügyvezetés függetlensége, 39 A részletes szabályokat, az EU honlapján, könnyen hozzáférhető dokumentumok tartalmazzák, így ezek ismertetésétől eltekintünk. 105

110 felügyeleti szerv, megfelelőségi program, megfelelőségi tisztviselő stb.) a teljesen független, befolyásolás mentes működést kívánják garantálni. Az átvitelirendszer-üzemeltetők feladatai: Minden átvitelirendszer-üzemeltető a következőkért felelős (idézet [4.6]-ból): biztosítja, hogy a rendszer hosszú távon képes legyen kielégíteni a villamos energia átvitelére vonatkozó ésszerű igényeket, a környezetvédelem kellő figyelembevételével és közgazdasági feltételek mellett biztonságos, megbízható és hatékony átviteli rendszereket üzemeltet, tart karban és fejleszt; megfelelő eszközöket biztosít a szolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából; megfelelő átviteli kapacitásnak és a rendszer megbízhatóságának a biztosításával hozzájárul az ellátás biztonságának fenntartásához; szabályozza a rendszer villamos energia forgalmát, tekintetbe véve az összekapcsolt rendszerekkel folytatott energiacserét is. Ebből a célból az átvitelirendszer-üzemeltető felel a biztonságos, megbízható és hatékony villamosenergia-rendszer biztosításáért, és ezzel összefüggésben minden szükséges kiegészítő szolgáltatás biztosításáért, ideértve az igényekre válaszként nyújtott szolgáltatásokat, amennyiben annak elérhetősége nem függ más olyan átviteli rendszertől, amellyel a rendszer összeköttetésben áll; elegendő információt nyújt azon rendszer rendszerüzemeltetőjének, amellyel a rendszer kapcsolatban van, az összekapcsolt rendszerek biztonságos és hatékony üzemeltetésének, összehangolt fejlesztésének és a rendszerek együttműködtethetőségének biztosítása céljából; tartózkodik a rendszerhasználókkal vagy a rendszerhasználók csoportjaival szembeni, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől; ellátja a rendszerhasználókat azokkal az információkkal, amelyekre szükségük van a rendszerhez történő hatékony hozzáférés érdekében; beszedi a túlterhelési díjakat és az átviteli rendszer-üzemeletők közötti ellentételezési mechanizmus alapján esedékes kifizetéseket, [a/az] 714/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban, engedélyezi és irányítja a harmadik felek hozzáférését illetve ennek megtagadása esetén erről indokolt magyarázatot ad amelyet a nemzeti szabályozó hatóságok kísérnek figyelemmel; feladataik ellátásakor az átvitelirendszer-üzemeltetők elsősorban a piac integrációját segítik elő. A hálózattulajdonosok profitérdekelt vállalkozások, hiszen a rendszer bővítéséhez végzendő beruházások finanszírozhatósága érdekében pénzpiaci attraktivitásukat fenn kell tartani. A profit növelésére a társaságok érdekeltek lehetnek a hozzáférési díjak növelésében, amelyet elsősorban a korlátozott átvitelű szakaszokon (határkeresztező vezetékeknél) a szabad átviteli kapacitás csökkentésével érhetnek el. A hálózati tulajdonnal nem rendelkező ISO esetében ilyen igény nincs, működése profitmentes, költségalapú lehet. Ezekre tekintettel a TSO, ITO modellek esetében szigorúbb hatósági árszabályozás indokolt [4.12]. Az elvárásoknak való megfelelőséget a Bizottság bevonásával végzett tanúsítási eljárás során igazolni kell, és folytonosan fenn kell tartani. A hazai átvitelirendszer- 106

111 üzemeltető (MAVIR Zrt.) szétválasztása az ITO modell alapján történt, tanúsítására 2012 márciusában sor került 40. Feladatait, hatáskörét a vonatkozó jogszabályok például [4.14] szabályozzák. Elosztórendszer üzemeltetők feladatai (idézet [4.6]-ból): Az elosztórendszer-üzemeltető felelős annak biztosításáért, hogy a rendszer hosszú távon képes legyen villamosenergia-elosztás iránti ésszerű igények kielégítésére, továbbá felelős a gazdasági feltételek mellett biztonságos, megbízható és hatékony villamosenergia-elosztó rendszer a környezetvédelmi szempontok és az energiahatékonyság kellő figyelembevétele mellett történő üzemeltetéséért, fenntartásáért és fejlesztéséért. Minden esetben tartózkodik a rendszerhasználókkal vagy azok csoportjaival szemben, különösen a saját kapcsolt vállalkozásai javára történő a megkülönböztető bánásmódtól. Az elosztórendszer-üzemeltető a rendszerhasználókat megfelelő módon tájékoztatja annak érdekében, hogy azok hatékonyan hozzáférhessenek a rendszerhez és használni tudják azt. A tagállam megkövetelheti az elosztórendszer-üzemeltetőtől, hogy a termelőlétesítmények teherelosztása során elsőbbséget adjon a megújuló energiaforrást vagy hulladékot használó, esetleg a kapcsolt hő- és villamos energiát termelő termelőlétesítményeknek. Minden elosztórendszer-üzemeltető amennyiben ezt a feladatot is ellátja átlátható, megkülönböztetéstől mentes, piaci alapú eljárások alapján szerzi be a hálózata veszteségeit fedező energiát és a tartalék kapacitást. Ez a követelmény nem sérti a január 1-je előtt kötött szerződések alapján vásárolt villamos energia felhasználását. Ahol az elosztórendszer-üzemeltető felel az elosztórendszer egyensúlyáért, az általa az egyensúly fenntartása érdekében alkalmazott szabályoknak beleértve a villamos energia egyensúlytól való eltéréséért a rendszerhasználók részéről fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat is objektívnek, átláthatónak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük. Az elosztórendszer-üzemeltetők által nyújtott szolgáltatások feltételeit beleértve a szabályokat és a tarifákat is megkülönböztetéstől mentes és költségeket tükröző módon kell kialakítani, és azokat közzé kell tenni. Az elosztórendszer fejlesztésének tervezésekor az elosztórendszerüzemeltetőnek figyelembe kell vennie a villamosenergia-kapacitás fejlesztésénél vagy kiváltásánál az energiahatékonysági/keresletoldali szabályozási intézkedéseket és/vagy a decentralizált termelőlétesítményeket. Az elosztórendszer-üzemeltetők vonatkozásában jelenleg elégséges a jogi szétválasztás. Azon vállalkozások esetében, amelyek átviteli és elosztási tevékenységet, valamint egyéb, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytatnak, a hátrányos megkülönböztetés, keresztfinanszírozás, és a versenytorzulás elkerülésére számviteli szétválasztást kell alkalmazni (külön elszámolást kell vezetni, külön mérleget és eredménykimutatást kell készíteni minden egyes tevékenységről). 40 Magyar Energia Hivatal 200/2012 számú határozata. 107

112 A tulajdonosi szétválasztást megelőző, azt megalapozó vizsgálatok, mint arra utaltunk számos észrevétel alapvető okaként az átvitelirendszer-üzemeltetők tulajdonlását tették felelőssé. Utána gondolva az alábbi kérdések fogalmazhatók meg: Kinek a feladata a szabályok harmonizálása? Kik hagyják jóvá az esetleges csoporton belüli összejátszást lehetővé tevő hozzáférési szabályokat? Miért nem épülnek erőművek? Kinek a feladata az engedélyezési, létesítési feltételek egyszerűsítése? Kinek a feladata a beruházásokhoz szükséges gazdasági környezet biztosítása? Miért nem épülnek hálózatok? Megtérülésük biztosított? A közvélemény várja, elfogadja az új távvezetékeket? Segítik a tagállamok az új projektek megvalósulását? A válaszok az integrált társaságcsoportokon kívülre mutatnak. A tulajdonosi szétválasztással a tényleges problémák (például harmonizálatlan szabályozás, hálózatfejlesztés hiánya, lassúsága, megújuló erőművek csatlakozása, hozzáférési korlátok) megoldására érdemi beavatkozás nem történt. Felvethető, hogy az előbbiek kezeléséhez a tulajdonosi szétválasztásra talán nem is lett volna szükség Fogyasztók piacra lépése, közérdekű szolgáltatás, verseny a forrásokért, fogyasztókért A liberalizációt követően elvileg mindenki ott (akár belföldön vagy külföldön) és úgy veszi a villanyt, ahol, ahogy tudja. Ehhez versenyző, biztonságos és környezeti szempontból fenntartható villamos energia piacokra van szükség. Ugyanakkor az iparágban működő vállalkozások számára általános gazdasági érdekből előírhatók közszolgáltatási (pontosabban közérdekű szolgáltatási) kötelezettségek, a biztonságra, (beleértve az ellátás biztonságát is), az ellátás folyamatosságára, minőségére és árára, valamint a környezet védelmére (beleértve az energiahatékonyságot, a megújuló forrásokból származó energiákat és az éghajlat védelmét) vonatkozóan, ugyanis a szabályozásnak 41 a fogyasztók érdekeit kell szolgálni. A kötelezettségek teljesítéséhez diszkrimináció mentesen, transzparens módon megállapított pénzügyi vagy más kompenzáció, illetve különleges jogok járhatnak. A fogyasztók az egyes kereskedők között szabadon válthatnak. Ennek akadálymentesen (az előző ügyletből származó kötelezettségek teljes rendezésével) és lehetőleg gyorsan (három héten belül) kell megtörténni. Az előbbi, kötelező piacra lépéstől mentesülhetnek, és egyetemes szolgáltatásban részesülhetnek a háztartási fogyasztók és tagállami döntéstől függően a kisvállalkozások is, de saját döntésük alapján piacra is léphetnek. Az egyetemes szolgáltatás meghatározott minőségű villamos energiával való ellátást jelent, tisztességes, könnyen és egyértelműen összehasonlítható, átlátható, valamint megkülönböztetéstől mentes árakon. Ennek biztosítására a tagállamok által kijelölt (területileg illetékes), végső menedékes (Supplier for Last Resort, SLR) kereskedő 41 Az irányelv középpontjában a fogyasztók érdekeinek kell állniuk, a szolgáltatás minőségének pedig a villamosenergia-vállalatok feladatainak központi elemét kell képeznie. ([4.6], Preambulum (51) bekezdés) 108

113 Fogyasztói ár Természetes monopólium Piac köteles. Az úgynevezett védelemre szoruló, sérülékeny (vulnerable) fogyasztókra további korlátozó (például energiaszegénységre, Az OTC kereskedés és a tőzsdei kereskedés kritikus fő jellemzői időszak alatti ellátásból való kizárásra vonatkozó) szabályok írhatók elő. Az energiaszegénység kezelésére nemzeti cselekvési tervek fogadhatók el, társadalombiztosítási előnyök nyújthatók, energiahatékonysági fejlesztések támogathatók. Külön intézkedéseket kell hozni a távoli területeken élő fogyasztók védelmére is. Piaci rendszer Piac üzemeltető Brókerek Kínálat Kereslet Nagykereskedők Kínálat Kereslet Nagy fogyasztók Kereslet Viszonteladók Kínálat Kereslet Kis fogyasztók Átviteli és elosztó hálózat üzemeltetők kiegyenlítés Rendszer üzemeltető kiegyenlítés Forrás: L. J. De Vries 4.8. ábra Általános piaci szerkezet [4.9] Az Európában szokásos piaci szerkezetet egyszerűsítve a 4.8. ábra mutatja. A termelők nagykereskedőknek, viszonteladóknak, nagy fogyasztóknak vagy a később (6.2 szakaszban) ismertetendő szervezett piacokon értékesíthetnek. A nagykereskedők termelőktől, más nagykereskedőktől, bel- és külföldről vásárolnak és viszonteladók, nagyobb fogyasztók részére értékesítenek. A szervezett piacokon eladóként, vevőként is megjelenhetnek. A viszonteladók a nagykereskedelmi piacon (termelőknél, nagykereskedőknél, szervezett piacokon) általában vevőként jelennek meg és a kisebb, nagykereskedelmi piaci beszerzésre alkalmatlan, vagy nem Piacra lépés felkészült kis fogyasztók részére értékesítenek. Haszonáldozat a fogyasztó megnyerésére Adott fogyasztóra vonatkozó, átlagos energiadíj Átlagos viszonteladói árrés Viszonteladói piac versenyára Átlagos nagykereskedelmi árrés Nagykereskedelmi piac versenyára Árcsökkenés, viszonteladó váltási küszöb: 10 % ár X % árengedmény, kereskedő haszonáldozata, vevő nyeresége Kereskedő nyeresége Minimális kereskedelmi árrés Saját (vásárolt) forrás önköltsége, vagy piaci ára 4.9. ábra Feljogosított fogyasztó piacra lépése A fogyasztók feljogosítását az európai szabályozás fokozatosan tervezte. Először a legnagyobb, nagykereskedelmi piacon is piacképes fogyasztók léphettek ki a versenypiacra, majd az egyre kisebb fogyasztású gazdasági vállalkozásokra, végül a háztartási fogyasztókra is kiterjedt a piacnyitás. A piacra lépésre a tényleges ösztönzést az elérhető árcsökkenés adta. Kezdetben ennek mértéke hazai tapasztalatok alapján legalább 10% (csak az energia költségre) volt (4.9. ábra). 109

114 Fogyasztás (MWh/év) Árrés ( /MWh) Jelenleg miután az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztókat kivéve, minden fogyasztónak a versenypiacon kell beszerezni a villamos energiát nagyon kis árkülönbözet is elegendő lehet egy vevő más kereskedőhöz történő átlépéséhez. Az árengedmény a nagykereskedelmi, viszonteladói árrés, és esetlegesen (amennyiben a kereskedő ilyenhez hozzá tudott jutni) a nagykereskedelmi piaci árnál olcsóbb forrás árelőnye terhére történhetett. A piacra csábításhoz szükséges árcsökkentés mellett, a kereskedőknek a fogyasztó más kereskedőtől való átcsábításához, portfólióban való megtartáshoz, gyakran saját árrésük terhére is árengedményt (haszonáldozatot a fogyasztó megnyerése, megtartása érdekében) kell adni. Ilyen esetben a kereskedelmi tevékenység költségeit, kockázatait (például nemfizetés) fedező minimális árrésből indulnak ki. A kereskedő haszna a maradó árrés. Az ábra alapján az is megállapítható, hogy a viszonteladóktól vásárló fogyasztók általában drágább villamos energiához juthatnak, mintha a nagykereskedelmi piacon vásárolnának. Ennek alapvető oka az önköltség, haszonigény növekedése, viszonteladótól történő vásárlás esetén egy szereplő helyett, két, sorba kapcsolt szereplő működését, kockázatait kell megfizetni. A kereskedők ügyességétől (szert tudnak-e tenni komparatív előnyt biztosító forrásokra), illetve kockázati érzékenységétől (mennyire becsülik minimális árrésüket, illetve minimális nyereségigényüket) függ, hogy más, azonos piacon tevékenykedő kereskedőkkel összehasonlítva, mekkora fogyasztói portfóliót tudnak felépíteni. A nagyobb portfólió egyben versenyelőnyt is jelent, hiszen a kereskedő infrastruktúrájának költsége több fogyasztásra osztható, így kisebb lesz a minimális árrés igény. A 2000-es évek elején 20 millió kisfogyasztót tekintettek optimálisnak. Nyilvánvaló, hogy a viszonteladók többségének portfóliójában ennél lényegesen kisebb a fogyasztók száma, ami azt is jelenti, hogy fajlagos költségeik nagyobbak a lehetséges minimumnál. Nagyfogyasztók Kisfogyasztók ábra Fogyasztók árrése [Hornai Gábor] A minimális árrés (és a fogyasztók árérzékenysége) tekintetében az egyes fogyasztói csoportok között is különbséget kell tenni (4.10. ábra): A nagyfogyasztók általában egyedi igénnyel jelennek meg, egyedileg menetrendezhetők, felkészültebbek, nagyobb a tárgyaló erejük, a közvetlen beszerzéshez (nagykereskedelmi piaci árakhoz) viszonyítva csak kisebb árrést fogadnak el. Ugyanakkor kiszolgálásuk is sokkal olcsóbb, elszámolásuk, számlázásuk kereskedési rendszerek nélkül is megoldható, fizető-, hitelképességük a hozzáférhető adatok alapján megismerhető, értékelhető. A kisfogyasztók a szállítandó villamos energiával szemben külön igényt nem támasztanak, menetrendezésük általában a fogyasztói profilok (6.3. szakasz) 110

115 alapján történhet, tárgyaló erejük kisebb, piaci információik hiányosabbak, viszont kiszolgálásukhoz költségesebb elszámolási, számlázási rendszerekre, infrastruktúrára (például call center, fogyasztói iroda stb.), megnyerésükhöz, megtartásukhoz költséges marketing tevékenységre van szükség. A fizetőképesség általában csak utólag (a tényleges fizetési fegyelem alapján) ítélhető meg. Az előbbiek magyarázzák, hogy az újonnan piacra lépő kereskedők többsége a nagykereskedelemmel kezdi, és csak kevesen nyitnak a kiskereskedelem felé. Viszonteladóként csak olyan szereplők jelennek meg, amelyek nagyon olcsó forrásra tudnak alapozni, és így valószínűnek tartják, hogy rövid időn belül elérik a fenntartható működéshez szükséges nagyságú piaci részesedést vagy más szolgáltató üzletágakban tevékenykedve rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával és az energiapiaci megjelenés költségcsökkentő hatása az alapüzletágban is jelentkezik. A hazai példák közül az előbbibe tartozik a gázpiacon működött EMFESZ, az utóbbiba a villany és gázpiacon is megjelenő Magyar Telekom Nyrt. Az előzőekben csak a fogyasztók árérzékenységével, mint versenyelemmel foglalkoztunk. A gyakorlati tapasztalatok alapján az ellátás folyamatosságával, minőségével és más hasonló elemekkel összefüggő fogyasztói kockázatokat (potenciális veszteségeket, költségeket) is mérlegelve, a fogyasztó preferenciák sorrendjében nem az ár kerül az első helyre. Csak a megszakításmentes üzemet, az esetleges üzemzavarokra való reagálás gyorsaságát, villamos energia minőségét (nem a kereskedők illetőségi körébe tartozó jellemzőket), valamint a kereskedővel kapcsolatos tapasztalatokat (már bizonyított szállító, testreszabott szerződések) követően tartják fontosnak az árat. A fogyasztók többségénél a kereskedő nemzeti hovatartozásának nincs jelentősége. Az előbbiekben vázolt (4.8. ábra) piaci modell mellett más piaci modellek is elterjedtek. Ezek ismertetésére a 6.1. szakaszban térünk ki Ellátásbiztonság és piacnyitás Az ellátásbiztonság értelmezését, biztosítását a szakaszban részletesen bemutattuk, kiemelve hogy elsősorban technikai feltételektől: elegendő termelő berendezés (kínálat), megbízhatóan rendelkezésre álló hálózat függ. Megemlítettük azt is, hogy meg kell különböztetni az ellátásbiztonságot (amely megfelelően megválasztott paraméterekkel mérhető) és a szolgáltatási színvonalat, amely a fogyasztó preferenciáitól, nem számszerűsíthető értékítéletétől is függ: A piacnyitással az ellátásbiztonságot meghatározó elemek közül a természetes monopóliumot képező hálózatrendszer és ennek infrastruktúrája változatlan marad. Rendelkezésre állásának megbízhatósága a korábbiakkal azonos módon befolyásolja az ellátásbiztonságot. Lényeges változás következik be azonban a forrás kínálat oldalán. Míg a piacnyitás előtt az ellátásra kötelezett szolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez az ellátásbiztonságot elsődleges céljának tekintette és elegendő tartalékkapacitást tartott, addig a liberalizációt követően az egyedi fogyasztói ellátásbiztonságnak általában nincs kijelölt felelőse. A hatályos Irányelv [4.6] a közszolgáltatási kötelezettség elemei között az ellátás folyamatosságát is nevesíti, előírva a kötelezettségek világos meghatározását, az egyetemes 111

116 szolgáltatás keretében elérhető villamos energia jellemzői között is szerepel a meghatározott minőség, azonban ennek számszerűsítése hiányzik. A rendszerüzemeltető vonatkozásában a következő elvárás szerepel: felel a biztonságos, megbízható, és hatékony villamosenergia-rendszer biztosításáért, és ezzel összefüggésben minden kiegészítő szolgáltatás biztosításáért, ideértve az igényekre válaszként nyújtott szolgáltatásokat, amennyiben annak elérhetősége nem függ más olyan átvételi rendszertől, amellyel a rendszer összeköttetésben áll;. Az előírt tartalékok feletti, váratlan helyzetekben szükséges, többlet beszerzési lehetősége mindig függ a szomszédos rendszerektől. A felelősség mérlegeléséhez azt is meg kell jegyezni, hogy az ellátásbiztonság kínálati oldala alapvetően a termelő berendezések rendelkezésre állásától függ és az értékesítésre képes termelők piacra lépési hajlandóságától függ. A 3.7 ábrához kapcsolódóan bemutattuk, hogy piacgazdasági körülmények között is optimális az igényeknél megfelelően nagyobb teljesítőképesség rendszerben tartása, ugyanakkor a tisztán energiapiacokra vonatkozó közgazdasági elmélet alapján (5.2. szakasz) az erőművek csak akkor jutnak költségeik fedezetét biztosító bevételhez, ha néhány órára a fogyasztók önkéntes fogyasztáscsökkentését eredményező árak alakulnak ki. Így a liberalizáció mögötti elmélet a szabályszerű működés részének tekinti a forráshiány miatti rendszeres korlátozást, önkéntes fogyasztáscsökkentést. Ezen túlmenően azt is figyelembe kell venni, hogy a piacok összekapcsoltak, és hiába van egy tagállamban kellő tartalék, mivel a határkeresztező kereskedelem kivételes esetektől (például válsághelyzet) eltekintve szűkösség esetén sem korlátozható, egy regionális forráshiány esetén a kereslet meghaladhatja kínálatot. Ilyen esetben az ellátásbiztonság a fogyasztók mérlegelésétől (mekkora a számukra szolgáltatott energia értéke), fizetési hajlandóságától függ, azaz liberalizált piaci körülmények között az ellátásbiztonság egy adott fogyasztó esetében az áraktól függ. Hiába tart a rendszerüzemeltető az előírtaknak megfelelő tartalékot, ha az egyes fogyasztók nem gondoskodnak saját ellátásbiztonságukról, a központi tartalék elégtelennek bizonyulhat. Az önfinanszírozó működés feltételeinek hiányában, piacgazdasági körülmények között, a meglévő erőművek leállnak, újak nem épülnek, hiába vannak elvárások, azokat megfelelő források hiányában nem lehet teljesíteni, így az ellátás megbízhatósága, különösen a jövőben, a rendszer gazdasági működőképességétől is függ. Összességében megállapítható, hogy a liberalizáció eredményeként, amelynek egyik célja a hatékonyság javítása, költségek csökkentése volt, a többletforrások mennyisége csökkent, rendelkezésre állásuk, megújításuk bizonytalanná vált, így az ellátásbiztonság az egyéb hatásoktól eltekintve is romlott. Az ellátási biztonságot a forrásoldali változások mellett egyéb hatások is kedvezőtlenül érintették: Széttöredezett az értéklánc (az egyedi optimumok eredője rosszabb, mint a közös optimumé). Az ellátásbiztonságért kijelölt egy szereplőt terhelő felelősség helyett a felelősség több, elkülönült szereplő között oszlik meg, a kockázatok nehezebben kezelhetők. A több, jogilag szétválasztott szereplőből adódóan a tevékenység költsége nagyobb, a pénz útja hosszabb lett. Megjelent az árvolatilitás. 112

117 Piacműködési zavarok esetén már középtávon forráshiánnyal lehet számolni. Miután az ellátás megbízhatósága a piac működése mellett (amelyre az 5.2 szakaszban térünk ki részletesebben) a rendszer gazdasági működőképességétől is függ, gyakran politikai egyetértésre is szükség van a fogyasztók elvárásainak, érdekeinek megfelelő működőképesség megőrzéséhez, fenntarthatóságához. Nem hallgatható el, hogy a határok átjárhatóságából adódóan egyes tagállamok energiapolitikai intézkedései (bizonyos erőműtípusok létesítésének ösztönzése, állami támogatási mechanizmusok működtetése) hátrányosan érinthetnek gondosan tervező tagállamokat. Ilyen hatású a megújuló erőművek építésének német kormány általi támogatása, amelyek üzemzavarok veszélyével járó nem szándékolt áramlásokat, hagyományos erőművek ellehetetlenülését, rendszerszabályozási nehézségeket okoznak a szomszédos tagállamokban Állam szerepe, piacszabályozás Az állam liberalizált energiapiaci feltételek között is lényeges szerepet tölthet be: Jogalkotóként, jogalkalmazóként: meghatározhatja a vállalkozások működési feltételrendszerét, ennek stabilitását, szabályozó hatóságként akár a napi tevékenységre vonatkozóan is kötelező előírásokat tehet, befolyásolva ezzel a társaságok tevékenységi területeit, versenyképességét, gazdasági stabilitását, eredménytermelő képességét, növekedési lehetőségét, stb. A nemzetgazdaság működtetőjeként: a fiskális politika és az általános gazdasági környezet, jövőre vonatkozó várakozások alakításával befolyásolhatja, meghatározhatja a villamosenergia-iparág általános működési környezetét. Tulajdonosként: a menedzsment jogok birtokában befolyásolhatja, de szükség esetén akár meg is határozhatja vállalkozásának tevékenységét, döntéseit, nyereségesen működő tulajdonának osztalékából nemzetgazdasági ráfordításokat finanszírozhat. Liberalizált villamosenergia-piac esetén az állami tulajdonlás nem jelenthet előnyöket, de hátrányos megkülönböztetést sem. Az állam elsősorban szabályozóként tudja befolyásolni az ellátás biztonságát, az energiapolitikai célok végrehajtását, de tulajdonosként is a hosszú távú gazdaságpolitikai elveket, ellátásbiztonságot, stabil árszínvonalat kell szem előtt tartani a rövidtávú politikai célok helyett. Szakmai vélemények alapján [4.10] az államigazgatásnak az ellátásbiztonság és a fenntartható fejlődés érdekében a következő területeken - közép és hosszú távon is - feltétlenül döntési, szabályozási és ellenőrzési lehetőségekkel kell rendelkeznie: az állami energiapolitika kialakítása, társadalmi elfogadtatása, a versenypiac transzparens, diszkriminációmentes, átlátható működését és azon a biztonságos ellátást garantáló jogi szabályozás létrehozása, fenntartható fejlődés ösztönzése az ellátásbiztonság garantálására, ezen belül o optimális primer energiahordozó szerkezet kialakulásának, o távvezetéki összeköttetések, erőművek létesítésének elősegítése, közérdekű szolgáltatások biztosításának, támogatásának szabályozása, környezetvédelem, energiahatékonyság javításának ösztönzése, természetes monopóliumok ellenőrzése, piaci árak ellenőrzése, árstabilitás ösztönzése, 113

118 piaci kudarcok, válsághelyzetek kezelése. A szabályozó hatóságok által a diszkriminációmentes, hatékony verseny és a piac hatékony működésének elősegítésére egységesen, kógens módon ellátandó feladatokat a vonatkozó EU irányelv [4.6] előírja. Erre vonatkozóan általánosságban megfogalmazható, hogy mennél inkább biztosítható a szabályozó hatóság döntéseinek függetlensége, jogi megalapozottsága, szubjektivitás mentessége, annál nagyobb függetlenség biztosítható. A hivatal jellegű, egyszemélyi döntéseket is lehetővé tevő szabályozó hatóságoknál az önállóságot a jogalkalmazásra indokolt korlátozni. Az ellátásbiztonság egyik alapvető feltétele az átviteli hálózati, ezen belül különösen a határkeresztező kapacitások kellő biztonsággal, valamint a termelő kapacitások ellátás megbízhatóságához szükséges kellő tartalékkal való rendelkezésre állása. A fejlesztések megvalósítása igen tőkeigényes feladat, melynek megtérülési kockázatát a befektetők többek között az előre nem kiszámítható, sok esetben a piaci hatások ellensúlyozására hozott, így azt korlátozó állami beavatkozások következtében igen magasnak tartják. Ennek ellensúlyozására mind a jogszabályi rendben mind az államok intervenciós gyakorlatában kellő biztosítékok szükségesek a befektetések megtérülésének biztosítására. Ennek figyelembevételével az államnak olyan befektetőbarát környezetet kell kialakítani, ami az EU szabályoknak megfelelő módon biztosít fenntarthatóan működőképes gazdasági környezetet, megengedett támogatásokat a szükséges beruházások megvalósításához. Jelen környezetben nem halasztható, megoldandó állami feladat a piac hatékony működésének elősegítésére: költségeket, piaci folyamatokat tükröző piaci árszabályozás megvalósítása, különféle keresztfinanszírozások leépítése, a fiskális technikák alkalmazásának optimalizálása, az iparág versenyképességének biztosítása, ugyanakkor a szociálisan rászorulók szociális rendszeren keresztüli támogatása. Az állam szabályozási feladatai közül a legfontosabbnak a piac szabályozása tűnik, amelynek legfőbb célja a megbízható villamos energia szolgáltatás biztosítása a lehető legkisebb költséggel [4.11], ennek részeként: A termelők számára a hosszú távú átlagos költségeiket fedező árak biztosítása, ezáltal a befektetések ösztönzése. Amennyiben az árak időlegesen nem fedezik az átlagos költségeket a termelők hosszú távon akkor is hozzájuthatnak ehhez. Ugyanis a költségeket nem fedező árak esetén veszteséges erőművek leállítására kerül sor, illetve nem épülnek új erőművek, így az árak legalább addig növekszenek, amíg a további leállításokat megakadályozzák. Kérdés, hogy mekkora lesz az ekkor maradó kapacitás? A megbízható villamos energia ellátás érdekében indokolt megelőzni a fogyasztás korlátozásának kockázatával járó helyzet kialakulását. A piacnyitás kezdetén és a megújuló források piacra lépését ösztönző mesterséges politikai beavatkozások esetén megjelenő kapacitásfelesleg hatására kialakuló nagyon alacsony árak is erőmű leállításokhoz, illetve a beruházások leállításához vezetnek, így a villamosenergia-iparban is megjelennek a beruházási ciklusok (9.2. ábra). Egyes viszonteladók más piaci szereplők által finanszírozott tartalékokra történő alapozásának (keresztfinanszírozásának) megelőzése. Miután az 114

119 esetleges korlátozások nem tesznek különbséget a fogyasztók között (nem lehet a fogyasztókat viszonteladónként eltérően kezelni), a kevesebb forrást lekötő kereskedők nem járnak rosszabbul, miközben költségeik lényegesen alacsonyabbak lehetnek 42. Ugyanakkor a váratlan, forráshiányos helyzetek kiegyenlítő energiapiacon vagy szervezet piacon történő kezelése esetenként igen sokba kerülhet. Különösen érvényes lehet ez fogyasztót ellátó kereskedő ellehetetlenülése esetén, amikor a fogyasztónak esetleg nagyon kedvezőtlen piaci helyzetben kell új kereskedőt találni. Hosszú távú szerződések, vagy fedezeti ügyletek kötése termelőkkel. Az ilyen, spot piaci hatásoktól független ügyletek biztonságot jelenthetnek mind eladói, mind vevői oldalon. Kockázatot a szerződéses ár helyes megválasztása, az igény megváltozása (nincs szükség a szerződött mennyiségre), vagy az eladó ellehetetlenülése (nem tud szállítani) jelenthet. A termelők ár és bevétel volatilitásának csökkentése. Az 5.2. szakaszban bemutatjuk, hogy a termelők elégséges bevétele attól függ, kialakul-e és milyen időtartamú szűkösség. A villamos energia igények ingadozása, termelők rendelkezésre állásának bizonytalansága miatt könnyen előfordulhat, hogy akár néhány évig sem következik be ilyen helyzet, más években pedig az átlagosnál lényegesen hosszabb lehet az önkéntes igénycsökkentés időtartama. Így az egyes évek között lényeges bevételkülönbségek alakulhatnak ki. A nagy mértékű árvolatilitás minden érdekeltet (fogyasztókat, kereskedőket, termelőket, szabályozó hatóságot, politikusokat) zavar. A termelők is szeretnék minden évben megkapni az elégséges bevételt. Az ár és bevétel volatilitása hosszabb távú szerződések megkötésével megelőzhető. Kérdéses azonban különösen egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztókat kiszolgáló kereskedők esetén hogy a szabályozó hatóságok elismerik-e piacitól eltérő árakat. Kellő nagyságú tartalékkapacitás lekötésével a volatilitás minimalizálható, ehhez azonban a nagyobb teljesítőképesség lekötése miatt nagyobb fogyasztói költség tartozik. Lehetőséget egyes erőmű egységek lokális megbízhatóságot célzó utasítására. Indokolt lehet, hogy egy adott termelő a szolgáltatás megbízhatósága érdekében, az okozott költségek megtérítésével, a rendszerüzemeltető felhívására adott teljesítménnyel működjön. Kompenzáció a helyi piaci erő megszüntetésére, korlátozására szabályozott erőművek esetén. A kellő forrás (kínálat) biztosítására ezen egységeknek, egy rendszerint költségalapú árat rögzítő megállapodás/szabályozás alapján kell működni, nem élvezhetik a lokális szűkösségből adódó árakat. Irodalom 4.1 World Economic Forum, New York, 3 February 2002; Sajtóközlemény: IP/02/189, Brussels, 3 February 2002 alapján 4.2 F. E. Banks: The Political Economy of World Energy Ilyen helyzet állt fenn a teljes piacnyitás előtt, amikor az import források árának növekedése miatt, 2007 végén, a feljogosított fogyasztók tömegesen tértek vissza a hazai erőműveket finanszírozó, szabályozott áron értékesítő közüzemi nagykereskedő portfóliójába. 115

120 4.4 F. P. Sioshansi, W. Pfaffenberger: Electricity Market Reform, An international perspective, Elsevier, Kacsó A.: A villamos-energia piacok jellemzése, Kézirat, december 4.6 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS2009/72/EK IRÁNYELVE (2009. július 11.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 211., , o. 4.7 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/54/EK IRÁNYELVE (2003. június 26.) a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 176., , o. 4.8 EUROPEAN COMMISSION Competition DG: Sector Inquiry under Art 17 Regulation 1/2003 on the gas and electricity markets, Preliminary Report,16 February L.J. De Vries: Securing the public interest in electricity generation markets, The myths of the invisible hand and the copper plate, PhD Dissertation, Technishe Universiteit Delft, Lengyel Gyula és szerző társai: Állami feladatok a liberalizált energiapiacon, Tanulmány a Nemzeti Fejlesztési Terv munkáinak segítésére és a feladatok megalapozására, Budapest, december J. Bushnell: Electricity Resource Adequacy: Matching Policies and Goals, CSEM WP 146, August S. Stoft: Power System Economics, IEEE, Wiley-Interscience, Tari Gábor vezérigazgató, MAVIR, előadás, évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 4.15 UCTE Operation Handbook (OH), A4 Co-ordinated Operational Planning 116

121 5. Közgazdasági alapok A liberalizált piacokon az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztókat kivéve minden fogyasztó ott és úgy veszi a villamos energiát ahol, és ahogy tudja. Arra is utaltunk, hogy az ellátás megbízhatósága a fogyasztó ügyességétől, árérzékenységétől függ. A termelők piacra lépési hajlandóságát is befolyásolják az árak. E fejezetben bemutatjuk a fogyasztói árak összetevőit, a piaci árakat meghatározó folyamatokat, különös tekintettel az ellátás megbízhatóságának fenntarthatóságára, az esetleges állami beavatkozások értékelését, a piaci erőfölényes helyzet kialakulását, mérését, kihasználásának következményeit, a határkeresztező kapacitásokhoz történő hozzáférés közgazdasági hátterét, a befagyott költségek értelmezését, számszerűsítését, a természetes monopólium jellegű tevékenységek árazását, az árszabályozás alapelveit, az esetleges szociális tarifa jellemzőit Árelemek, költségszerkezet, határköltségek A fogyasztók részére kiküldött számlákon általában az alábbi tételek szerepelnek: Villamos energia díja. Ez általában a regionális piacokon, kapacitásaukciókon, transzparensen kialakult piaci ártól függ. Gyakori, hogy az eladó az előbbi értékesítési csatornákon várhatóan kialakuló árakra vonatkozó várakozásai alapján egy adott időszakra állandó, vagy nyilvános adatok alapján számítható árakat ajánl meg, beszámítva a menetrendtől való eltérés alapján fizetendő kiegyenlítő energia díját és a fogyasztó kiszolgálásának költségeit (minimális kereskedői árrés) is. Háztartási fogyasztók esetében szokásos az ársapka (az ár maximumának) meghatározása vagy árképlet előírása, a kiszolgálási díj külön történő feltüntetése. A fogyasztók, a tervezhetőség érdekében, egy adott időszakra állandó árakban történő megállapodást részesítik előnyben. A szabályozástól függően, az energiadíj része lehet a megújuló forrásokból vagy kapcsoltan termelt villamos energia piacra jutását elősegítő kötelező átvétel keretében vásárolt villamos energia termékösszetételtől, mennyiségtől függő változó átlagos költsége is. Átviteli díj. Az átviteli hálózathoz történő hozzáférésért fizetendő, az átviteli hálózat fenntartásának, működtetésének, fejlesztésének költségeit fedező, szabályozó hatóság által megállapított vagy a hatóság által jóváhagyott összefüggés alapján számított díj. Rendszerirányítási díj. A rendszerüzemeltető működési költségeit fedező, szabályozó hatóság által megállapított díj. Rendszerszintű szolgáltatások díja. Az ellátásbiztonság érdekében a rendszerüzemeltető által lekötött, igénybevett források (különféle tartalékok) költségeit fedező díjelem. Nagyságának megállapítására a tartalékpiacon kialakult árak, ilyen piac hiányában a szabályozó hatóság által megállapított (vagy jóváhagyott, illetve elismert) költségek alapján kerül sor. Elosztási díj. Az elosztó hálózathoz történő hozzáférésért fizetendő, az elosztó hálózat fenntartásának, működtetésének, fejlesztésének költségeit fedező, szabályozó hatóság által megállapított vagy a hatóság által jóváhagyott összefüggések alapján számított díj. Közterhek. Részben a villamos energia szolgáltatáshoz kapcsolódó jogosultságok költségét fedező, részben az energiapolitikai célok 117

122 megvalósítását, központi forrásképzést elősegítő díjelemek, adók. Jellemző fajtái lehetnek: o Forgalmi adó, a közvetlen költségek (energiadíj, hozzáférési, rendszerüzemeltetéssel kapcsolatos díjak) arányában, a tagállami szabályozásnak megfelelően. o Koncessziós díj a helyi önkormányzat(ok)nak, a szolgáltatási jog átengedéséért fizetendő, az értékesített villamos energiával arányosan vagy más módon számított díj. o Energiaadó, az energiahatékonyság ösztönzésére, energiapolitikai célok megvalósítására gyűjtött központi forrás fedezete állandó díjelemmel vagy az energiadíjjal esetleg a számla végösszegével arányosan. o Kapcsolt villamos energia átvételét támogató díjelem, a nagy hatékonyságú, kapcsoltan termelő egységek piacra jutásának keresztfinanszírozására. o Megújuló energiaforrásokból értékesített villamos energia átvételét támogató díjelem a villamos energia piacra jutásának keresztfinanszírozására. Az utóbbi két díjelem a szabályozói döntéstől függően lehet állandó (a központilag meghatározott nagyságú forrás forgalomarányos finanszírozására), vagy a kapcsolt és megújuló erőművekből aktuálisan értékesített villamos energia keresztfinanszírozásához szükséges változó nagyságú. Utóbbi esetben, a díjszámítás, az értékesített mennyiség alapján, a szabályozás által meghatározott módon (általában havonta) történik. o Átállási díj, a piacnyitás következtében ellehetetlenült erőművek befagyott költségeinek (5.5. szakasz) finanszírozására. o Szénbányászati szerkezetátalakítási támogatás (szénfillér), a versenyképtelen Fogyasztói ár bányák költségszerkezete ellátásbiztonság (2007) érdekében történő működtetésére, tervszerű bezárásuk keresztfinanszírozására. Elosztói díj 23% Szénfillér 1% Szolgáltatási díj 2% Rendszerszintű szolg. díja 3% Átviteli dij 4% Rendszerirányítási díj 0% KÁP 8% Átállási díjelem 3% Energia díj 56% 5.1. ábra Átlagos fogyasztói költségszerkezet 2007-ben Áralakulás (2008-): A előbbiek alapján Energia: a fogyasztók ~40% Regionális által fizetett ár x Forint díj piaci árfolyam áraktól + ~60% függő, Költség transzparensen kialakuló díjelemekből, Egyéb: a ~Infláció természetes monopóliumot képező hálózatokhoz történő hozzáférésért, Költség: rendszer ~73% használatért Infláció + ~19% fizetendő, Gázár x általában Forint árf.+ az ~8% indokolt Forint árf. költségek alapján szabályozott díjelemekből és a helyi hatóságok, tagállamok által közteherként beszedett díjelemekből, valamint feljogosított fogyasztóknál a kiszolgáló kereskedő által felszámított, saját működését fedező díjból tevődik össze. A évi hazai költségszerkezetet az 5.1. ábra mutatja. A transzparens közterhek KÁP (a kapcsolt és megújuló termelés kereszt-finanszírozására), Átállási díj, Szénfillér 12%-ot tettek ki. E mellett egyes erőműveknek fizetett árak is tartalmazhattak keresztfinanszírozást, az erőmű hőszolgáltatásához kapcsolódóan. Az átlagos 118

123 Részarány (%) európai háztartási fogyasztói költségszerkezet közepes nagyságú fogyasztókra az 5.2. ábrán látható [5.1]. A vázolt időszakban az energia költségek és kiszolgálás részaránya 2, a hálózati költségek részaránya 1 százalékkal csökkent, a közterhek részaránya 3 százalékkal nőtt. Van olyan tagállam, ahol a közterhek aránya meghaladja az egyéb tételek arányát. Ennek alapvető oka a megújuló energiatermelés bővülésének intenzív ösztönzése ,5 23,1 25,5 25,4 26, ,2 31,6 31,5 31,0 30,3 Közterhek Hálózati költségek Energia költség és fogyasztói kiszolgálás ,3 45,3 43,0 43,6 43, ábra Átlagos háztartási fogyasztói költségszerkezet kwh/év fogyasztásra az EU tagállamaiban [5.1] Erőművek költségszerkezete: A hazai költségszerkezeten belül a legnagyobb tételt az energiaköltségek tették ki. Az energiapiacokon az erőművek piacra lépési hajlandósága, ára határozza meg az árszínvonalat. Erre tekintettel indokolt, hogy az erőművek költségszerkezetét részleteiben is bemutassuk. Korábbi tanulmányok alapján ismert, hogy a költségek alapvetően két kategóriába, a termeléstől függő, változó költségek, és a termeléstől független állandó költségek kategóriájába oszthatók. Az iparági gyakorlat alapján: Termeléstől függő (változó) költségek: o Üzemanyag (tüzelőanyag) költség o Segédanyagok (víz, vegyszer stb.) költsége o Széndioxid kvóta beszerzési költsége o Maradvány (hamu, gipsz stb.) elhelyezési költsége o Változó karbantartási, üzemeltetési költségek Állandó költségek o Értékcsökkenési leírás o Állandó karbantartási, üzemeltetési költségek o Üzemanyag, tüzelőanyag állandó költsége o Bezárásra, rekultivációra történő elhatárolások o Igazgatási költségek o Egyéb állandó költségek (bérletek, biztosítások, adók stb.) o Tőkeköltségek (kamatok, részletek, osztalék) Költséggörbék: Az egyes erőműtípusok költségszerkezete lényegesen eltérő lehet. Nagy fajlagos beruházási költség esetén (atomerőművek, széntüzelésű erőművek) nagy az állandó költség, ugyanakkor (különösen atomerőműnél) alacsony a változó költség. A szénhidrogén tüzelésű erőműveknél lényegesen kisebb lehet az állandó 119

124 Átlagos költség (Ft/kWh) Éves költség (Ft/kW,év) költség, de nagyobb a változó költség, míg nyílt ciklusú csúcs gázturbináknál kicsi az állandó költség, de nagy a változó költség. A költségszerkezet ábrázolása, jól áttekinthetően, az egységteljesítményre vonatkoztatott éves költségeket a kihasználási óraszám függvényében bemutató költséggörbékkel (screening curve, 5.3. ábra) lehetséges Atom Földgáz Lignit Kőszén Kihasználási óraszám (h/év) 5.3. ábra Éves költség görbék Az 5.3. ábrán irodalomból származó adatok alapján, alap és menetrendtartó erőművekre, példaként, vázolt költséggörbéknél 40 /t széndioxid kvóta (ETS) költséget vettünk figyelembe, a ligniterőmű állandó költsége integrált bánya költségeit is tartalmazza. A költséggörbe egy pontjához tartozó, (0,0) pontból kiinduló iránytangens a ponthoz tartozó kihasználási óraszám melletti átlagos költség (Ft/kWh). Ezek az átlagos költségeket, a kihasználási óraszám függvényében, bemutató 5.4. ábrán láthatók. Megfigyelhető, hogy a kihasználás növekedésével az átlagos költségek csökkennek Atom Földgáz Lignit Kőszén Kihasználási óraszám (h/év) 5.4. ábra Átlagköltségek a kihasználási óraszám függvényében A költséggörbék alapján az erőművek használati jellege is megítélhető. A kis változó költségű egységek (5.3. ábrán atomerőmű) nagy kihasználással, alaperőmű üzemmódban, a közepes változó költségű egységek menetrendtartó üzemmódban, míg a nagy változó költségű egységek csúcserőmű üzemmódban értékesíthetnek. Meglévő erőmű esetén a piacra lépés szempontjából az állandó költségnek nincs 120

125 Átlagos költség ( /MWh) jelentősége, az 5.3. ábrán vázolt hagyományos erőművek közül a ligniterőmű változó költsége kisebb Fajlagos (a költséggörbe költségek 1. laposabb), mint a másik két erőműé, így kihasználása nagyobb Fajlagos lehet. költségek Hálózatfejlesztés Tőkeköltség Fix O&M Változó O&M+F ábra Forrás: Gazdasági Energy Information élettartamra Administration, átlagolt Annual Energy költségek Outlook, 2011, (Levelized Cost of Electricity, December 2010 DOE/EIA-0383(2010) LCOE, 2018-as üzembelépés, 2011-es árszinten) [5.2] Az előbbi költséggörbék elkészíthetők az erőmű gazdasági élettartamára átlagolt átlagértékekkel (5.5. ábra), vagy az aktuális üzleti terv adatai alapján, a tervezett folyó költségekkel. Beruházási döntések előkészítésénél az előbbi, a folyó működést érintő döntéseknél az utóbbi költségszámítás szokásos. A beruházások előkészítésénél szokásos számításokra a 9. fejezetben térünk ki. Határköltségek: A költségszerkezetnél vázolt csoportosítás termelők esetén a gondolkodást, mozgásteret is meghatározza. Liberalizált körülmények között a termelők csak akkor lépnek piacra, ha úgy tűnik, hogy a piaci árak majd fedezik többlet költségeiket. Amennyiben a berendezés indítására is szükség van a piacra lépéshez, akkor a várható piaci árnak az átlagos üzemeltetési többletköltségek és a várható üzemidőre átlagolt indítási költségek átlagának összegét is meg kell haladni. Üzemelő berendezés terhelésének változtatásánál is mértékadó, hogy a többlettermelés többletköltségét fedezze a piaci ár vagy a terhelés csökkentéséből adódó megtakarítás nagyobb legyen a piaci árbevétel csökkenésénél. Az egységnyi terhelésváltozáskor bekövetkező költségváltozást szabatosan a határköltség, a költséggörbe deriváltja, az egységnyi többlettermelés költsége, illetve az egységnyi termeléscsökkenés esetén elérhető megtakarítás jellemzi. A piacra lépésnél, terhelésváltozásnál csak a változó költségek változnak 43, az ekkor számítható deriváltat rövid távú határköltségnek (Short Run Marginal Cost, SRMC) nevezzük. A határköltségeket nem szabad összetéveszteni az átlagos költségekkel. Utóbbi egy adott termeléshez tartozó összes költség és a termelés hányadosa, míg a határköltség a költséggörbe adott termeléshez tartozó pontjának iránytangense. 43 Eltekintve attól, hogy a berendezés üzemeltetése a berendezés fizikai és így gazdasági élettartamát is befolyásolja, így az állandónak tekintett költségekre is hatása van. Ezeket a hatásokat csak ritkán veszik figyelembe a határköltség számításánál. A hazai, Lévai András által megalapozott iskola a rövid távú határköltségre a differenciális növekmény költség, a gyakorlatban egyszerűsítve a növekmény költség elnevezést használja. 121

126 Pici ár, költségek ( /MWh) Miután a változó költséget meghatározó elemek közül legjelentősebb tüzelőanyag (fűtőanyag) költség a termelő egység fajlagos hőfogyasztásától függ, amely a terhelés függvényében változik, a rövidtávú határköltség is változik az egységek teljesítménye függvényében. Ebből adódóan a határköltség görbe általában U alakú, és mind az átlagos változó költség mind az átlagos költség görbét azok minimumánál metszi [5.3]. A rövidtávú határköltség alakulása a termelő maximális termelésre vonatkozó döntését is befolyásolja (5.6. ábra). A termelő csak addig a teljesítményig lép piacra, amíg a többlettermelés is profitot hoz [5.4]. A könnyű kezelhetőség érdekében, példaként C( q) q alakú, másodfokú költségfüggvényt feltételezve, 2 a0 a1 q a2 5.1 az átlagköltség C( q) a0 a1 a2 q 5.2 q q a határköltség C( q) a q 1 2 Feltételezve P paci árat, a q opt határtermelés a a 2 q 5.3 összefüggésből Az ekkor elérhető profit C( q) a1 2a q 5.4 q P 2 q opt ( P a a ) / 2 2 ( P a ) P q C 5.6 opt opt 2 1 ( qopt) a0 2a Átlagköltség ( /MWh) Határköltség ( /MWh) 50 Piaci ár Termelés (MW) 5.6. ábra Piaci ár, átlagköltség, határköltség kapcsolata [5.4] 122

127 Az előbbi ( a 0 =300 /h, a 1=30 /MWh, a 2 =0,08 /MW 2,h, állandójú) másodfokú költségfüggvény figyelembevételével számított átlagos költség és határköltség lefutását az 5.6 ábra mutatja. Ebben az esetben a határköltség görbe csak első fokú, nem az általában szokásos U alakú. P =45 /MWh piaci ár feltételezésével az optimális kiterhelés q opt=93,75 MW-ra, az ennél elérhető profit 403,1 /h-ra adódott. Új erőmű egység rendszerbe lépésénél (amikor az igények a meglévő forrásokból már nem elégíthetők ki) az egységnyi többlettermelés növekedés az állandó költségek növelését is igényli. Hasonlóan, erőmű egységek leállítása állandó költség csökkenéssel is jár. Ilyen esetben, a határköltséget az összes költség, kapacitásbővítés utáni és előtti, nettó jelenérték különbségének a bővítésből adódó többlettermelés nettó jelenértékére vonatkozó hányadosa 44 adja, amelyet hosszú távú határköltségnek (Long Run Marginal Cost, LRMC) nevezünk [5.5]. Leállításnál a költségek nettó jelenérték különbözetének és a termeléscsökkenés nettó jelenértékének hányadosa adja LMRC értékét. A napi gyakorlatban, a piaci döntéseknél, liberalizált körülmények között, a rövid távú határköltség játszik fontos szerepet. A hosszú távú határköltség számítás, a liberalizációt követően, az energiapolitikai célkitűzések, egyéni beruházási döntések hatásának nemzetgazdasági szintű értékelésére, illetve az egyéni beruházási döntések saját termelői portfólió átlagos versenyképességére gyakorolt hatásának elemzésére használható. A termelő (erőmű), mint gazdasági társaság működéséhez az állandó költségek fedezetére is szükség van. Ezekre is fedezetet nyújtó bevétel hiányában, a termelőnél fizetési nehézségek jelentkeznek, működését ideig-óráig hitelekkel, fizetési átütemezésekkel talán fenn tudja tartani, de tartósan nem. A bevételhiány szempontjából különbséget kell tenni a tőkeköltségeket is tartalmazó vagy anélküli állandó költségek között. Ugyanis ha a bevétel a tőkeköltségek nélküli állandó költségeket fedezi, a társaság életképes lehet, hiszen minden folyó kiadás finanszírozhatónak tűnik. Ilyen esetben a (létesítéshez felvett hitelt) finanszírozó bankok általi átvétel jöhet szóba, mint megoldás, és a finanszírozók döntésétől függ, hogy a vagyon működtetését fontosnak tartják-e, arra is tekintettel, hogy a piaci viszonyok esetleges változása a későbbiekben lényegesen javíthatja majd a megtérülést Piacok működése, energia-, kapacitás piacok Nagykereskedelmi piac működése: A standard modell elemei között szerepel az elegendő számú, versenyző termelő, ellátó, illetve a kereskedési lehetőségek megteremtése. Az liberalizációt követő energiapiacok jellemzésére gyakran előfordulnak a versenypiac, versenyző piacok szavak. Ezek nem a termelők és a fogyasztók közötti versenyt, hanem a termelők közötti versenyt jelölik [5.7], a piacra jutás (értékesítés) érdekében. Az eladás érdekében, a másik fogyasztójának megszerzésére, annak ára alá ajánlanak. Erre azonban csak addig van hajlandóságuk, amíg áruk le nem csökken a határköltségükre. Ez alatt értékesítésük 44 Az összes költség függvény differenciálhányadosa (deriváltja) helyett, a többletkapacitásnak megfelelő lépésközre vonatkozó differenciahányadosa kerül kiszámításra, mivel a technikai adottságokból adódóan a bővítésre, vagy leépítésre csak az előforduló (forgalomban lévő) egység teljesítményekkel kerülhet sor. 123

128 Paci ár veszteséges lenne, így tartósan a határköltség alatti értékesítést nem vállalhatnak. Ebből adódóan, kellő számú versenyző esetén, a jól működő nagykereskedelmi energia piacokon, a közgazdasági elmélet szerint, a termelők rövidtávú határköltségükön értékesítenek, a piaci ár a termelők sorba rendezett határköltség görbéje mentén mozog. A piaci ár az igények kielégítéséhez még éppen szükséges forrás rövidtávú határköltségével 45 lesz egyenlő (5.7. ábra). Miután az egyes termelők határköltsége különböző, a piaci ár az igények kielégítéséhez szükséges források függvényében változik, nagyobb igényeknél egyre jobban növekszik. A piaci Piacra lépés, árak árat meghatározó határköltségnél olcsóbban termelő erőművek saját határköltségeik felett többletbevételhez jutnak, amely hozzájárul állandó és tőkeköltségeik fedezéséhez. Nagy igény Kis igény SRMC? Keresleti görbe Kínálati görbe Fix költségek+ profit fedezete Változó költség (piacra lépési ár) Kereslet, kínálat 5.7. ábra Termelők piacra lépése, piaci ár kialakulása 46 Előfordulhat, hogy az igény eléri a rendszerben meglévő összes egység teljesítőképességét és a legnagyobb határköltségű erőmű is lehívásra kerül. További igénynövekedés esetén, további forrás hiányában, a kereslet-kínálat közötti egyensúly a fogyasztás korlátozásával vagy a fogyasztói igények keresleti árnövekedés miatti csökkenésével áll be (5.8. ábra). Ilyen szűkösség 47 esetén a fogyasztók csak addig kívánnak vételezni, amíg az egyensúlyi ár el nem éri a nem szolgáltatott energia (VOLL, Value of Lost Load, szakasz) értékét. Ez lényegesen nagyobb lehet a legnagyobb határköltségű termelő piacra lépési áránál, így az ilyen, évente rendszerint csak néhány óráig tartó helyzetben, a legdrágább termelők is többletbevételhez juthatnak, amely elégséges lehet állandó és tőkeköltségeik fedezetére. Ezáltal kellő ösztönzés lehet új szereplők piacra lépésére. 45 A gyakorlatban a rövidtávú határköltséget, gyakran leegyszerűsítve, az 5.3 összefüggés alapján végzett számítás helyett a termelő változó költségeivel veszik figyelembe, amelyekhez a berendezés várható indítási, leállítási időpontja közötti, várható termelésére vonatkoztatott indítási, leállítási költségeit is hozzászámítják. 46 A kínálati görbét az egyes erőmű egységek változó határköltség görbéje helyett szakaszonként állandó piacra lépési árakkal rajzoltuk meg. Ha a keresleti görbe a kínálati görbe függőleges szakaszát metszi (szakadás van a kínálati görbében), az árat meghatározó határköltség nem lesz azonos sem a bal oldali, sem a jobb oldali határköltséggel. Ilyen esetre [5.7] alapján a szakadások nagy meredekségű (a bal és jobb oldal között például 0,5-1 MW teljesítménynövekedést feltételezve) folyamatos görbével való helyettesítése jöhet szóba. A keresleti görbe meredeksége a fogyasztók árrugalmasságától függ, amely egy adott árváltozáshoz tartozó fogyasztásváltozás százalékban kifejezett értékének és az adott árváltozás százalékban kifejezett értékének hányadosa. Megkülönböztethető a hosszú és rövid távú árrugalmasság. Előbbi a villamos energia árváltozásnak a keresletre hosszabb távon kifejtett hatását jellemzi, utóbbi a napi piacokon megfigyelhető hatást. Piaci tapasztalatok hiányában, megbízható adatokkal az árrugalmasságra vonatkozóan nem rendelkezünk. 47 A fogyasztói igénynövekedés következtében kialakuló szűkösséget meg kell különböztetni attól a helyzettől, amikor a termelők az árak növelése érdekében forrásokat vonnak ki a piacról. 124

129 Költségek, piaci ár Elméletileg tehát a villamosenergia-ellátás hosszútávon is megoldhatónak tűnik csak jól működő energiapiacok Önkéntes alapján. csökkentés gördülő korlátozás Korlátozási kár (~9 /kwh) Árplafon??? Önkéntes fogyasztáscsökkentés Korlátozás Igen nagy igény vagy forráshiány Kereslet, kínálat 5.8. ábra Ár kialakulása a forrásokat meghaladó igények esetén Az előbbi megfontolások azonban nem veszik figyelembe a bizonytalanságokat, amelyek mind rövid, mind hosszabb távon jelentkezhetnek. Rövid távon az igények az időjárástól, a fogyasztói berendezésektől függnek elsősorban, és árrugalmasságuk néhány nagyobb fogyasztót kivéve minimális. Hosszabb távon a gazdasági növekedés, az átlagos árszínt, a villamos technológiák elterjedése, energiahatékonyság változása befolyásolja az igényeket. Forrás oldalon, rövid távon elsősorban az erőművek rendelkezésre állásában, hosszabb távon energiahordozó árakban, regulációs, beruházási környezetben, árvárakozásokban, régi erőművek leállításában, új erőművek piacra lépésében lehetnek nagy bizonytalanságok. Az előbbiekből adódóan a villamos energia árakban mind rövid, mind hosszabb távon lényeges ingadozások lehetnek. Az árak volatilitása meghaladhatja a más piacokon megszokott mértéket. A rendelkezésre álló források összetétele a piacnyitás kezdetén a korábbi, integrált társaságok által, a legkisebb költség elve alapján, kialakított, alap-, menetrendtartóés csúcserőművekből álló szerkezetnek felelt meg. A piacnyitást követően a szerkezet lényegesen változhatott, hiszen az újonnan piacra lépő befektetők az általuk valószínűsített piaci várakozásoknak megfelelő erőműveket építettek, amelyek kiszorítottak versenyképtelen, öregebb erőműveket. Összességében a beépített kapacitás a rendszerirányítók számára szükséges, különféle tartalékok miatt általában nagyobb a fogyasztók csúcsigényénél. Erre a különféle üzemzavarok és nem a piaci árnövekedés miatti gördülő kikapcsolások vagy hálózat szétválások megelőzésére is szükség van. Így a valóságban általában nem alakul ki az előzőekben vázolt szűkösség, és az árak alakulása is eltér a szűkösség esetére vázolt folyamattól. Az üzemi tartalék ára azzal az haszonáldozat (opportunity) költséggel egyenlő, amely az erőműnél az üzemeléshez viszonyítva a tartalékban állás miatt felmerül. Az áralakulás előbbiekben vázolt hatását példán mutatjuk be. Feltételezzük, hogy a vizsgált rendszerben háromféle erőműtípus (5.1. táblázat): alap-, menetrendtartó- és csúcserőmű van, optimális összetételben. Utóbbi azt jelenti, hogy a rendszerszintű költségek minimumának biztosítására, az egyes erőművek üzemideje a 125

130 Költség ( /MW,év) Teljesítmény (MW) költséggörbék metszéspontjai, teljesítménye a metszésponti üzemidőkhöz tartozó éves tartamgörbe értékek alapján adódik ki (5.9. ábra) táblázat Rendelkezésre állási költségek ( /MW,év) Üzemeltetési költségek ( /MWh) Üzemidő (h/év) Teljesítmény (MW) Alaperőmű Menetrendtartó erőmű Csúcserőmű Az éves csúcsterhelés 6000 MW, a tartamgörbét a kihasználási óraszám függvényében a következő, harmadfokú, összefüggés írja le: 3 2 P ,2958E -08 1,6354E -04-7,9888E A kiadódott üzemidők és teljesítmények az 5.2. táblázatban láthatók MW 1087 MW 5561 MW 4474 MW Kihasználási óraszám (h/év) Alaperőmű Menetrendtartó erőmű Csúcserőmű Kihasználási óraszám (h/év) 5.9. ábra Optimális forrásszerkezethez tartozó költséggörbe és az éves tartamdiagram kapcsolata Éves termelés (MWh/év) Üzemeltetési költség (M /év) Állandó költség (M /év) Összes költség (M /év) Piaci árbevétel (M /év) 5.2. táblázat Hiányzó bevétel (M /év) Fajlagos bevételhiány ( /MW,év) Alaperőmű ,4 1342,2 1712,6 1488,9 223, Menetrendtartó erőmű ,1 163,05 255,1 200,8 54, Csúcserőmű ,4 26,2 21,95 48,2 26,2 22, Összesen ,0 1716,0 300,0 Miután az együttes teljesítőképesség azonos a csúcsigénnyel, a maximális piaci árat a csúcserőmű határköltsége fogja meghatározni, ezen erőműnél az állandó költségekre semmi bevétel nem képződik (a piaci árbevétel azonos az üzemeltetési költséggel), de az egyéb erőműveknél is kisebb az árbevétel (5.2. táblázat) az összes költségeknél. Azaz az optimális rendszerösszetételnél a tisztán energiapiacon elérhető, piaci árbevétel nem fedezi egyetlen termelő összes költségét sem. A fajlagos bevételhiány minden erőműtípusnál azonos lesz, hiszen a csúcserőmű üzemeltetési időszakában a piaci ár a fajlagos bevételhiánnyal kisebb az 126

131 állandó költségeket is fedező értéknél. Az előzőekből adódóan nincs ösztönzés új erőművek létesítésére, mivel a befektetések megtérülése nem várható. Ehhez legalább /MW,év többletbevételre lenne szükség. Vagy ekkora (a legutoljára piacra lépő egység kapacitásdíjával megegyező) kapacitásdíjat kellene téríteni minden, az éves csúcsterhelés időpontjában működő erőműnek vagy valamilyen más piaci mechanizmussal az energiadíjakat kell megnövelni a hiányzó bevétel pótlására. Feltételezve a fogyasztói igények rugalmasságát (a DSM, Demand Side Management hatását), a csúcserőmű teljesítménye a vizsgált elméleti esetben csökkenthető. Az ideális állapot eléréséhez szükséges csökkentés az előbbiekkel azonos módon, a nem szolgáltatott energia (VOLL) értékének megfelelő, 0 /MW,év állandó költségből induló költséggörbe és a csúcserőmű költséggörbéje metszéspontjának megfelelő üzemidőhöz tartozó tartamgörbe teljesítmény alapján határozható meg. VOLL értékét 9000 /MWh-ra felvéve =5,68 óra hiányidőtartam, 4,5 MW-al kisebb, 434,5 MW csúcserőmű teljesítőképesség adódik. A fogyasztói igények árnövekedés hatására bekövetkező csökkenése levágja a tartamdiagramot, a csúcsigényt 5995,5 MW-ra csökkentve. Az erőművek árbevétel növekedésének forrását, az 5,68 óra időtartamban, a fogyasztói igények 4,5 MW-al való önkéntes (fogyasztói rugalmasságon alapuló) csökkentéséhez alkalmazandó, 9000 /MWh nagyságú piaci árból adódó ( ) /MWh többletbevétel adja. Az ekkor elérhető árbevétel (5.3. táblázat) már fedezi a termelők összes költségeit. Éves termelés/ igénycsökkentés (MWh/év) Üzemeltetési költség (M /év) Állandó költség (M /év) Összes költség (M /év) 5.3. táblázat Piaci árbevétel (M /év) Alaperőmű , , , ,63 Menetrendtartó erőmű ,09 163,05 255,14 255,14 Csúcserőmű ,7 26,23 21,73 47,95 47,95 Igénycsökkentés 12,68 Összesen , ,73 A VOLL 9000 /MWh értékét a villamos energia kimaradásakor bekövetkező fogyasztói károkkal összefüggésben korábban bemutatottak alapján vettük figyelembe. Kisebb VOLL értéknél hosszabb igénycsökkentési időtartam és ezzel nagyobb teljesítménycsökkentési igény adódna. Miután a VOLL tényleges értéke a fogyasztók összetételétől függ, nagysága piaconként eltérő lehet, így a fogyasztói igénybefolyásolás, elvárt teljesítményigény mérséklés nagysága is különböző lehet. Ezen túlmenően attól is függhet, hogy a fogyasztók kapnak-e előzetes figyelmeztetést, felhívást, vagy csak spontán, esetleg gördülő kikapcsolással következik be az igénycsökkentés és mekkora az alkalmankénti hossza. Joskow [5.6] mások közleményei alapján 50000, sőt $/MWh VOLL értékről is említést tesz táblázat Állandó költségeket fedező árbevétel aránya (%) Határköltség alapú árazással VOLL árazással, fogyasztói rugalmassággal Alaperőmű 83,3 16,7 Menetrendtartó erőmű 66,7 33,3 Csúcserőmű 0 100,0 127

132 A határköltség alapú árazással, illetve a fogyasztói rugalmasság kihasználásával elérhető, állandó költségek fedezéséhez szükséges árbevételek arányát az 5.4. táblázat mutatja. Látható, hogy egyre nagyobb hányad származik a fogyasztók önkéntes terheléscsökkentésének eléréséhez szükséges árazásból. Nyilvánvaló, hogy a szűkösség idején alkalmazható ár korlátozása (például szabályozott ársapka alkalmazásával) csökkentheti a rugalmasságot, így nem következik be a szükséges igénycsökkenés és nem képződik meg az összes költségek fedezetéhez szükséges árbevétel. A fogyasztók kellő ösztönzése hiányában az önkéntes fogyasztás csökkentés nem következik be és forrásszűke esetén a rendszerirányítónak gördülő kikapcsolással kell az igényeket korlátozni. Elméleti esetben 48, minél kisebb az ársapka értéke, annál hosszabb lesz a gördülő kikapcsolás időtartama. Így a nem szolgáltatott energia értéke alatti ársapka alkalmazása a szolgáltatás minőségét rontja. A piac működése szempontjából lényeges kérdés, hogy az előbbi alapelvek mentén kialakuló piaci árak vajon ösztönzik-e új kapacitások belépését és a rendszer folyamatos megújítását. Erre nyilvánvalóan csak akkor van ösztönzés, ha az újonnan piacra lépő egységek megtérülése a piaci várakozások alapján valószínűsíthető. Miután a kombinált ciklusú gázturbinás egységeknél a fejlesztések következtében folyamatos a hatásfok javítása, azonos tüzelőanyag költségek esetén az újabb egységek olcsóbban, így sorrendben előbb tudnak piacra lépni, likvid piacok esetén nagy számban építettek ilyen egységeket 49, ezért úgy tűnt, a csak energia kereskedelmen alapuló piacok jól működnek. Megelőző napi árak tartamdiagramja (2007.) Földgázerőmű Ligniterőmű Atomerőmű ábra Árbevétel lehetősége a napi árak évi tartamdiagramja alapján Az egyes erőművek által a ténylegesen működő piacokon elérhető árbevétel nagyságát a napi árak tartamdiagramja alapján (5.10. ábra) lehet megállapítani. Az 48 A valóságban a piacnyitás kezdetén, az esetek többségében, általában kapacitásfelesleg volt. A megújuló erőművek építésének támogatása is kapacitásfelesleget eredményez. Így a közgazdasági elméletek alapját képező eset: az igényekkel egyező, vagy annál a bemutatottak szerint kisebb forrás, néhány esettől eltekintve, általánosan Európában nem áll fenn. Így az erőművek az 5.2. táblázatban megjelölt hiányzó bevételt nem tudják pótolni, olyan erőművek is lehetnek, amelyek egyáltalán nem tudnak piacra lépni. A bevételhiányos erőművek leállítására azonban csak fokozatosan kerül sor, így az elméleti állapot megközelítése Európában általában felülről történik. Ezért néhány száz /MWh-t meghaladó árszint még nem is alakult ki. 49 Például Magyarországon a gönyűi, Dunamenti G3 egységek, illetve a régebbi csúcserőművek kiváltására az ajkai, aeroderivatív egységek. 128

133 Paci ár egyes erőműtípusokra berajzolt átlagos piacra lépési ár (SRMC) feletti, ár tartamdiagram alatti terület adja az állandó költségek fedezetére fordítható többletbevételt. Bevételhiány: Az utóbbi időben azonban elsősorban a Németországban politikai szintre emelt Energiafordulat következtében gyorsan növekvő, kötelező átvétel körébe tartozó, időjárásfüggő megújuló erőművekből származó termelés hatására a villamos energia árak nagyon lecsökkentek és az 5.2. táblázatban bemutatottakhoz hasonlóan a hagyományos erőművek bevételei nem fedezik a költségeket. A bevételhiány egyrészt a hagyományos erőművek kínálati görbéjének a gyakorlatilag zérusnagyságú növekményköltségen belépő megújuló erőművek hatására bekövetkező jobbratolódása (5.11. ábra), másrészt a támogatott erőműépítések következtében kialakuló kapacitásbőség eredményeként, a szűkösség (és ebből eredő árbevétel többlet) elmaradása miatt alakul ki. Kellő bevétel hiányában a meglévő, az ellátásbiztonság érdekében rendszerben tartandó erőművek ellehetetlenülnek, a tulajdonosok rákényszerülnek időleges vagy végleges leállításukra. Így a hagyományos erőművekbe történő új befektetések megtérülése sem valószínűsíthető. E mellett, a 2008-as pénzügyi válságot követően, a megtérülések szempontjából kedvezőtlen tapasztalatokat is látva, a finanszírozási lehetőségek lényegesen romlottak, a bankok szigorúbb feltételeket támasztanak az új projektekkel és ezek befektetőivel kapcsolatban. Eközben több tagállamban szükség lenne a rendszer megújítására, több esetben a korábban létesített atomerőművek újakkal történő kiváltására. Erre üzleti alapon az előbbi környezetben aligha kerülhet sor. Több tagállam aggódik e miatt az ellátásbiztonság jelenlegi szintjének megőrzése Piacra miatt. lépés, A termelők árak költségeket fedező finanszírozására (a hiányzó bevétel pótlására) szükség lenne a rövid távú határköltségekből adódó bevétel mellett a szűkösségből adódó többletbevételekre is. Nagy igény Kis igény Árcsökkenés Kereslet, kínálat Időjárásfüggő megújuló értékesítés ábra Kínálati görbe eltolódása, piaci árcsökkenés A piacok hatékonyságának előrejelzésére, vajon megfelelő előrejelzést adnak-e új erőművek létesítésére, alkalmas egy feltételezett, új csúcserőmű üzleti lehetőségeinek vizsgálata: megtérülhetnek-e a költségei, néhány év alatt, energia és üzemi tartalék értékesítésből. A vizsgálatok természetesen bármilyen erőműtípussal (a szóba jöhető bevételi lehetőségek értékelésével) elvégezhetők. Indokolt kapacitások nagysága: Az ellátáshoz szükséges kapacitások nagyságára az 5.8. ábrával kapcsolatban megállapított mérték (a szükséges kapacitás a csúcsigények kielégítéséhez a nem szolgáltatott energia értékére megnövekvő 129

134 árszínt esetén megmaradó fogyasztói igénnyel azonos), nincs összhangban a rendszerüzemeltetők által, az ellátásbiztonság szokásos szintje érdekében, indokoltnak tartott teljesítőképesség nagyságával, amely minden esetben nagyobb az éves csúcsigénynél. A fogyasztók csak a vázolt közgazdasági elmélet szerint igényelt kapacitást kívánnák megfizetni, amely lényegesen kisebb a gyakorlatban igényelt kapacitásnál. A magyarázatot a többletre az erőművek rendelkezésre állásával kapcsolatos bizonytalanságok (a legnagyobb igények környezetében mennyi erőmű áll ténylegesen rendelkezésre), a fogyasztók gördülő kikapcsolásainak, hálózatok szétesésének lehetőség szerinti elkerülése adja. Nagy üzemzavarok esetén például Olaszország, 2003 a piacok is ellehetetlenülnek, egyéni fogyasztó 50, termelő oldali beavatkozásokra, így a kiesés tényleges társadalmi hatásainak piaci mechanizmusokkal történő mérséklésére sincs mód. A fogyasztók önkéntes fogyasztás-csökkentéssel reagáló, valódi piaci magatartásával számoló közgazdasági elmélet szerint szükségtelen az üzembiztonsági tartalékok rendszerüzemeltetők általi lekötése [5.6]. A gyakorlatban azonban a valódi piaci magatartás nem lehetséges, mivel a fogyasztás oldali gyengeségek (valós idejű mérés és számlázás, illetve egyes fogyasztók fogyasztásának valós idejű központi ellenőrzése hiányában [5.7]): A fogyasztók nem ismerik az aktuális piaci árakat, így elméletileg sem tudnak beavatkozni. Az okos mérők elterjedése után az árak elméletileg megismerhetővé válnak, a fogyasztóktól azonban nem lesz elvárható, hogy folyamatosan, beavatkozásra készen figyeljék a villamosenergia-piacot. Informatikai eszközökkel is csak kis hatás lesz elérhető, mivel a tapasztalatok alapján a csúcsigények döntő része teljesen rugalmatlan. A fogyasztók szűkösség esetén tehát nem tudnak 51 önkéntes igénycsökkentéssel hozzájárulni a kereslet-kínálat egyensúlyának biztosításához. A társadalom és politika számára elfogadhatatlan bármely, gördülő kikapcsolás kockázatával együtt járó fenyegetés. Így a megbízhatóság, és az ezt szolgáló, a kockázatokat minimalizáló, rendszerszintű üzembiztonsági tartalékok szükség szerinti rendelkezésre állása, közérdeket szolgáló közjónak tekinthető, amelyet nem lehet csak a piacra bízni [5.6]. Az üzembiztonsági tartalékok nagyságát a várható kiesési valószínűségek és fogyasztói kár figyelembevételével kell megállapítani (lásd 3.2. szakasz). Mint arra utaltunk (3.9. ábra), az ENTSO-E a csúcsigények és az üzembiztonsági tartalékok összege felett, jelenleg, még 5% maradó teljesítőképességet vár el. A megbízhatóság jellegével kapcsolatban más oldalról elindulva is azonos eredményre jutunk. Ugyanis a villamos energia, mint áru jellemzőiről korábban ismertetettek alapján a fogyasztók a csatlakozási teljesítménynek megfelelő megbízható szolgáltatást (vételezési lehetőséget) várnak el. A vételezett energiamennyiség a vételezési lehetőség kihasználásának eredményeként alakul ki. Az energiapiacokon az aktuális kihasználás után kell fizetni. A megbízhatóságra (amelyet a hálózatok rendelkezésre állása mellett a mindenkori igények 50 Kivéve a saját, házi, kisegítő generátor üzembe helyezését. 51 Kivéve azokat a (nagyobb) fogyasztókat, amelyek technológiai folyamatai kellően rugalmasak és felkészültek az igényeik piaci áraknak megfelelő változtatására. Ezek azonban csak a fogyasztók kis hányadát teszik ki. 130

135 kielégítéséhez kellő mennyiségben rendelkezésre álló teljesítőképesség határoz meg) külön piac kellene, ilyen azonban nincs. A megbízhatóság piaci értékének hiányában a piac nem tudja meghatározni a szükséges kapacitás nagyságát [5.8]. Szűkösség üzemi tartaléktartás esetén is előfordulhat, ha a nagy termelő berendezések kiesése egybeesik, így elvileg ekkor is lehetőség lenne többletbevételek elérésére. A gyakorlatban a rendszerüzemeltetők belső szabályozásától függ, hogy mikor, milyen intézkedéseket kell végrehajtani. Előfordulhat, hogy feszültségcsökkentést hajtanak végre, vagy a határkeresztező kapacitásokon meglévő üzembiztonsági tartalék terhére átmeneti importot hoznak be. Előbbivel az igényt csökkentik, utóbbival a forrásokat növelik, így megelőzik a piaci árak VOLL értékére történő növekedését, ellehetetlenítve a szűkösség miatti többletbevételek elérését. Forráshiány vagy annak veszélye esetén a termelők oldaláról lehetőség lehet a később (5.3. szakasz) részletesen ismertetett módon a piaci erőfölény kihasználására, amely jelentős áremelkedésekhez, ezzel extra termelői bevételekhez vezethet. Az ennek megelőzésére gyakran alkalmazott ársapka (a maximális piaci árak nagyságának korlátozása) a befolyásolás mentesen kialakuló szűkösségek esetén is megakadályozza az indokolt termelői többletbevételek elérését. Kapacitáspiac szükségessége: Összességében [5.9] mint az előzőekben bemutattuk az energia piacokon a bevételek nem érik el a költségek teljes megtérüléséhez indokolt nagyságot. Ennek okai: szűkösség esetén kialakuló árak korlátozására alkalmazott ársapka, a jelentős piaci erő kihasználásának megakadályozására alkalmazott ársapka, rendszerüzemeltetők által a nagy és gyors árnövekedések megelőzésére végzett beavatkozások, a rendszerüzemeltetők által a piacon nem versenyző termelőktől beszerzett források, versenyképtelen termelők rendszerüzemeltetők általi (esetleg hálózati okokkal pl.: feszültségtartás indokolható) rendszerben tartása, nem liberalizált piacokon működő (pl.: ukrán) termelők értékesítése a versenypiacra. Így, a hivatkozott szerzők szerint, az energiapiacok önmagukban, valós feltételrendszerben elméletileg sem képesek a hiányzó bevétel biztosítására, ezzel a megbízható ellátáshoz szükséges forrásszerkezet folyamatos megújítására. Ezért az energiapiacok mellett kapacitáspiacokat is szükségesnek tartanak [5.8, 5.9]. A kapacitáspiac elmaradását többen 52 a közgazdasági gondolkodásra vezetik vissza. 52 Régóta ismert a jóslat, hogy a piacok biztosítani tudják a megbízhatósághoz indokolt kapacitás szintet, ha a szabályozók nem alkalmaznak ársapkát. Ez a nézet a probléma, a probléma hátterében. Ez az oka, hogy 15 év alatt a piactervezésben a beruházási probléma megoldatlan maradt. [5.8] A piac nem tud magától megfelelően működni. Szabályozást igényel a valós idejű energia, üzemi tartalék és beépített teljesítmény kombinációjára, és ezt az igényt támogatni kell egy szabályozási árpolitikával. E nélkül a megbízhatósági politika nélkül az erőműrendszer a fogyasztás oldali hiányosságok miatt alul beruházott lesz a termelésbe. [5.9] Hogan szerint a megbízhatóságra is kellene egy piac, de a szabályozási kényszerek megakadályozzák a működését [5.8]. 131

136 Ezzel együtt azonban az energiapiacok működésének javítására is szükség van. Például: Ársapka növelése, szűkösség idején történő megszüntetése. Valós idejű fogyasztó oldali beavatkozási lehetőségek növelése. Kisegítést jelenthet, ha a fogyasztók a szolgáltatókkal kötnek önkéntes korlátozási megállapodásokat. Ezekkel megfelelő nagyságú árengedmény ellenében hozzájárulnak szükség szerinti kikapcsolásukhoz. Szervezett nagykereskedelmi piacokon értékesített üzemi tartalék termékek számának növelése. A megbízhatósági szabályok és eljárások felülvizsgálata, igazítása (a hatályos szabályok a régi rendszerből maradtak itt, amelyekkel a többlet termelő kapacitást kívánják igazolni. Kapacitás piacok: A nemzetközi szakirodalom új kapacitások létesítésének ösztönzésére, illetve az ellátásbiztonság garantálására liberalizált piaci feltételrendszerben általában a következő megoldásokat veti fel: Kapacitásdíj. A piaci szereplőktől független szereplő (rendszerint a rendszerirányító) átalánydíjat fizet a termelő egységek rendelkezésére állásáért. A díj nagysága az ellátásbiztonság értékét tükrözi. Argentínában, Spanyolországban alkalmazzák. Stratégiai tartalék. A piaci szereplőktől független szereplő (rendszerint a rendszerirányító) tartalék kapacitást köt le, amelyet piaci hiány esetén vesz igénybe. Rendszerint a leállítani tervezett berendezések lekötésére kerül sor. Svédországban, Finnországban és Új-Zélandon alkalmazzák. Üzemi tartalék lekötése. Független szereplő (rendszerint a rendszerirányító) a rendszer szabályozásához szükséges tartalékoknál nagyobb tartalékkapacitást köt le, a piacinál magasabb áron. A többletkapacitást a piaci árak függvényében felszabadítja, így azok az egyéb forrásokat kiegészítve biztosítják az igények kielégítését. Norvégiában, Hollandiában alkalmazzák, utóbbiban díjfizetésre csak igénybevétel esetén kerül sor. Kapacitás követelmény. A rendszerre érvényes szabályzatok a viszonteladókat az általuk értékesített villamos energia mennyiség arányában többletkapacitások lekötésére kötelezik. A többletkapacitások igénybevételével a kereslet-kínálat egyensúlya a kritikus helyzetekben is biztosítható. Amerikai Egyesült Államokban (PJM, New York, New England) alkalmazzák, folyamatosan tökéletesítik. Ellátásbiztonsági szerződés. A rendszerirányító LC típusú ügyletet köt az ellátásbiztonság érdekében szükséges tartalékokra, amelyeket a lehívási árat meghaladó piaci árak esetén lehív. Még nem alkalmazott javaslat. Kapacitás lekötés (megrendelés). A fogyasztók a csúcsidőszakban igénybe vehető kapacitás nagyságát díjfizetés ellenében lekötik, az összesített lekötés mértékét meghaladó igények esetén a fogyasztók korlátozhatók. Nem alkalmazott, elméleti javaslat, amelynek gyakorlati megvalósíthatóságára részletesebben az okos mérés ismertetésénél a 8.3 fejezetben térünk ki. A kapacitás piacokat úgy kell tervezni, hogy csillapítsák a konjuktúra-dekonjuktúra ciklusokat, javítsák a rendszer megfelelőség stabilitását és előre-jelezhetőségét, és minimalizálják a fogyasztói költségeket. Az előbbi megoldások alkalmazása látszólag fogyasztói költségnövekedéssel jár (esetenként a rendszerirányító kapacitás lekötésből adódó többletköltségeinek megtérítésére a rendszer használati díjakon 132

137 keresztül). Forráshiány esetén viszont a fogyasztói korlátozásból adódóan keletkezik kár, amely közvetlenül a fogyasztóknál jelenik meg. A 3.2. fejezetben részletezett megfontolások alapján (3.7. ábra) a fogyasztói korlátozásból adódó veszteség általában nagyobb, mint az ellátásbiztonság érdekében rendszerben tartandó többletkapacitások költsége, ebből adódóan célszerűen a fogyasztói igényeket meghaladó kapacitást kell a rendszerben tartani. A termelők az igényeknél kisebb források üzemben tartásában érdekeltek, mivel így biztosabban értékesíteni tudják azokat a megtérüléshez szükséges árakon. A mechanizmusnak elő kell segíteni, hogy a termelők a saját érdekeik alapján optimalizált kapacitásnál többet tartsanak a piacon a fogyasztói optimum érdekében. Az alábbiakban [5.10] alapján vázoljuk az egyes ösztönző mechanizmusok hatását. Az igények biztonságos kielégítéséhez szükséges kapacitások szempontjából nem teszünk különbséget a ténylegesen termelő, forgótartalékként működő vagy hidegtartalékként álló források között. A szemléletesség érdekében az ábrákon a ténylegesen lépcsős kínálati vonalat, folyamatos vonallal helyettesítettük. Kapacitásdíj: Rendelkezésre álló kapacitása után minden termelő díjazásban részesül, a csak energiadíjakat fizető piacokhoz képesti megfelelő nagyságú többlet árbevétel az új beruházások ösztönzésével, illetve a leállítások fékezésével kellő tartalékot biztosíthat a rendszerben. A kapacitásdíjként fizetett többletet ellensúlyozhatja a beépülő, új, korszerű egységek hatására csökkenő piaci ár (5.12. ábra). A díj nagyságát a szabályozó hatóság az energiapiaci árak, befektetési feltételek és az elérni kívánt cél (rendszerben tartandó erőmű kapacitás) figyelembevételével állapítja meg. Hátrányaként kiemelendő, hogy: A fogyasztók szempontjából bizonytalan ügylet: fizetnek valamiért, aminek tartalma nincs rögzítve pontosan. Indokolt nagyságának megállapítása nehéz. Csak az erőmű létesítések megindulását követően, az új projektek mennyisége alapján lehetséges visszacsatolás, amelyet a piaci feltételek időközbeni változása is befolyásolhat. Emiatt értéke korrekcióra szorulhat, ami elbizonytalaníthatja a befektetőket. Bármilyen okból bekövetkező kapacitáshiány esetén nem tudja megakadályozni az árcsúcsok kialakulását. Kapacitás díj Költségek, ár Díjazás hatására beépített többletkapacitás Elmaradó korlátozás Árcsökkenés Mekkora legyen a kapacitásdíj? CP=LOLP*(VOLL-SMP) Kereslet, kínálat (MW) ábra Kapacitásdíj alkalmazásának hatása [5.10] 133

138 Igény Különleges változata volt az között működő angol poolban alkalmazott, hiányvalószínűségtől (LOLP) függő, a pool SMP [ /MWh] határköltsége és a beszerzési ár közé beépülő (5.12 ábrán szereplő képlettel számítható, CP [ /MWh]), dinamikus kapacitásdíj. Megszüntetésére a piaci modell megváltoztatásával a kevés számú termelő rendszeres, árbefolyásoló manipulációi miatt került sor. Stratégiai tartalék: Az ellátásbiztonság érdekében lekötött stratégiai tartalék egységek igénybevételére, a rendszerirányító döntése alapján a szokásos piaci áraknál nagyobb (elméletileg a nem szolgáltatott energia értékével azonos) árakon kerül sor. A nem szolgáltatott energia értékével azonos árak nem zavarják meg a normál energia piaci folyamatokat, és a többi termelő a tartalék lekötése nélkül kialakuló árakhoz juthat, miközben nem kerül sor a fogyasztók korlátozására. Ilyen árak mellett azonban csak ritkán kerülne sor az igénybevételre, a fogyasztók nagy árakkal szembesülnének. Ebből adódóan gyakorlati szempontból lényeges, hogy a rendszerirányító milyen piaci áraknál dönt a berendezések üzemeltetéséről. A VOLL alatti áraknál történő igénybevétel esetén az árcsúcsok, és ezzel a termelők bevételei is csökkennek. Így kevesebb termelő marad a rendszerben, mint a zavartalan folyamatok esetén. E miatt több stratégiai tartalékot kellene lekötni, ekkor a fogyasztói árcsúcsok kisebbek, de gyakoribbak lehetnének. A lekötésre célszerűen a piaci szabályozás által megengedett kapacitástender alapján kerülhet sor. A lekötendő tartalék nagyságát az elfogadható hiányidőtartam (LOLE [h/év]) figyelembe vételével lehet meghatározni. Ennek optimális értéke akkor adódik, amikor csúcskapacitás éves állandó költsége ( RD [ /MW,év]) egyenlő a nem szolgáltatott energia értékével ( RD VOLL* ). Ebből, a gazdasági szempontból optimális opt hiányidőtartam a stratégiai tartalékok éves állandó költségének és a nem szolgáltatott energia fajlagos értékének hányadosaként adódik. Stratégiai tartalék Költségek, ár opt Rendszerirányító öreg egységeket köt le, amelyek konzerválva állnak. RD Pst korl Korlátozás TIT K st K st korl opt? Kereslet, kínálat (MW) ábra Stratégiai tartalék lekötésének hatása [5.10] Természetesen a szabályozó hatóság dönthet úgy, hogy az optimálisnál nagyobb vagy kisebb hiányidőtartamot kell a szükséges kapacitás nagyságánál alapul venni. A rendszerben tartandó TIT [MW] kapacitás nagyságát a fogyasztói igények tartamdiagramjának felhasználásával lehet meghatározni. Az éves csúcsterhelés környezetében (az ábrán sárga hátterű körben kiemelve) regressziós függvénnyel közelítve a tartamgörbét kiszámítható az optimális opt (vagy a hatóság 134

139 által meghatározott más) hiányidőtartamhoz tartozó TIT kapacitás. Az ebből stratégiai tartalékként lekötendő K st [MW] kapacitás nagysága a rendszerirányító döntésétől függ. Miután a rendszerben tartáshoz szükséges költségeket ( RD ) az átlagos működési időtartam alatt fedezni kell, a tartalék kapacitással előállított villamos energia átlagos P st [ /MWh] értékesítési ára a rendelkezésre állási díj és a tartamdiagramból kiadódó, feltételezett működési (a stratégiai tartalékok lekötésének hiányában várható korl korlátozási) időtartam hányadosaként adódik (5.13. ábra). Belátható, hogy a stratégiai tartalék növelése (a lekötés hiányában várható nagyobb korlátozási időtartam következtében) kisebb átlagos P st értékesítési árat eredményez. Hátrányaként felvethető, hogy: Elsősorban nem új kapacitások létesítését ösztönzi (mivel szűkösség esetén a tartalékok P st áron történő piacra vitelével az árak nem emelkednek a hiányzó bevétel pótlásához szükséges értékre), hanem a meglévők rendszerben maradását. Indokolt nagyságának megállapítása nehéz. Az igények nagysága (például időjárás hatásai, gazdaság működése következtében) folyamatosan változhat, így a tartalék optimális mértékének is változni kellene. A lekötés növelése csökkenti az energiapiacon értékesítő termelők bevételeit, így befektetési hajlandóságát. A tartalékok túl korai piacra vitele hátrányosan érintheti a többi termelőt, ezért csak a fogyasztók korlátozásának veszélye esetén szabadna igénybe venni őket. Ez esetben a többi termelő kevésbé károsodna. Hatékony működésének előfeltétele a háztartási fogyasztói árak felszabadítása, a fogyasztók piaci árakra történő reagáló képességének megteremtése. A tartalékokat lekötő rendszerirányító gazdasági egyensúlya szempontjából lényeges kérdés, hogy a lekötésért kifizetett díjak hogyan ellentételeződnek: csak a tartalékok véletlenszerű igénybevételéből (ez esetben a folyamatok sztochasztikus jellege, így az évenkénti árbevételek ingadozása miatt a tartalékok finanszírozása jelentős pénzügyi tartalékot igényelhet), vagy a fogyasztói tarifákba (esetleg csak részben, a tartalékok állandó költségének mértékéig) beépített díjakból. A svéd rendszernél eredetileg a fogyasztó oldali igény csökkentést is bevonták a tartalékok közé, a kedvezőtlen tapasztalatok alapján azonban ezt a lehetőséget néhány év után megszüntették. A lekötött tartalékok napi (day ahead) piaci értékesítésére a legutolsó (legdrágább) ajánlat árát 0,1 /MWh val meghaladó értéken került sor. A tartalékok finanszírozására a mérlegkör felelősök által a fogyasztott mennyiséggel arányosan fizetett díjakból kerül sor, amelyet tovább háríthatnak a fogyasztók felé. A napi piacon nem értékesített tartalékok szabályozópiaci és üzemzavari tartalékként hívhatók le. Üzemi tartalék: A biztonságos ellátáshoz szükséges, a szokásos rendszerszintű szolgáltatásokhoz lekötött tartalékok szintjét meghaladó üzemi tartalékok lekötése, amelyek esetleg nem is kerülnek üzembe nem előre, hosszabb távra, hanem rövidebb időszakra, gyakran napi aukciókon történik. A lekötés mértéke a piaci 135

140 helyzettől függően változhat, kapacitásbőség esetén nagyobb lehet a lekötött (termelésből kivont) kapacitás, míg szűkösség esetén több maradhat a piacon. Kis igények esetén (5.14. ábra, szaggatott zöld igény görbe) a piaci árakat a keresleti és kínálati görbék metszéspontja határozza meg. Ekkor az üzemi tartalékként lekötött kapacitás díja csak a rendszerben tartáshoz szükséges állandó költségeket fedezi, amelyek a változó költségekkel kisebbek az LRMC M hosszú távú határköltségeknél. Igény növekedés esetén (zöld pontvonal) a vásárlók hajlandók többet fizetni, a rendszerirányítónak fel kell szabadítani az üzemi tartalékként lekötött kapacitásokat a piac számára, így az üzemi tartalék nagysága Küt -ről Küt * -ra vagy nullára (a tartalékok nagysága a rendszerszintű szolgáltatások biztonságos kielégítéséhez elvárt értékre) csökken. A lekötött kapacitásokból előállítható termelésért fizetett díj ársapkaként viselkedik, így az ár a kapacitástartalék kimerüléséig elméletileg nem nő tovább. Amennyiben az igények mégis meghaladják a rendelkezésre álló forrásokat (ritkábban szaggatott zöld igény görbe), a fogyasztók önkéntes lekapcsolódása vagy gördülő kikapcsolás biztosíthatja a kereslet-kínálat egyensúlyát A lekötésért fizetett, az üzemi tartalékpiac keresleti-kínálati helyzetétől függő lekötési díj, illetve a nagyobb terhelések időszakában a piaci áraknál nagyobb árakon alapuló bevétel elősegíti a meglévő források finanszírozását, ösztönözheti új források piacra lépését. Üzemi tartalék lekötés, árazás Költségek, ár Rendszerirányító tartalékokat köt le, amelyeket igény esetén felszabadít. VOLL P üt RD LRMC korl M K üt* K üt TIT Kereslet, kínálat (MW) ábra Üzemi tartalék lekötése, árazása [5.10] A rendszerirányítónak a kapacitás lekötés mértékének és árának megállapításánál gondosan kell eljárni. Az előzőekhez hasonlóan az igény tartamgörbe csúcsának környezetét kell figyelembe venni. Az optimális hiányidőtartam (LOLE) ez esetben is az előző megoldásnál vázolt módon számítható. Felvéve a tervezett üzemi tartalék nagyságát, meghatározható ennek várható átlagos, éves üzemeltetési ideje, amely megegyezik az üzemi tartalék lekötés hiányában valószínűsíthető ( korl ) korlátozási időtartammal. Az átlagos P üt [ /MWh] a rendszerben tartáshoz szükséges (RD [h/év]) korlátozási [ /MW,év]) éves költségek és a valószínűsített elkerült ( korl időtartam hányadosaként adódik. Nagyobb tartaléklekötés nagyobb valószínűsíthető (elkerült) korlátozási időtartamot, így kisebb P üt értéket eredményez. Ebből adódóan az üzemi tartalékért fizetendő díj kapacitásbőség esetén (amennyiben egyáltalán sor kerül lekötésre) lényegesen kisebb lehet, mint kisebb kapacitástöbblet esetén. Amennyiben P üt értéke túl alacsony, a berendezést véglegesen leállítják, és rendszer 136

141 forráshelyzete romlik. Nagy P üt biztosítja az ösztönző bevételt, de az indokoltnál nagyobb árcsúcsok jelentkeznek. Nehéz a lekötendő optimális üzemi tartaléknagyság, ezzel a kedvező árszínt eldöntése. A hiányzó bevételt nem pótolja, új források létesítésére nem ösztönöz. A norvég rendszernél kapacitások opciós lekötése mellett, megszakítható fogyasztói szerződések opciós lekötésére is sor kerül. A holland (csak igénybevétel esetén történő díjfizetés) rendszer a bizonytalan igénybevételből adódó kockázatokat, finanszírozási igényt a termelőknél hagyja. Kapacitás követelmény: E megoldásnál az energiapiacot a viszonteladók által értékesített mennyiségek arányában egységesen előírt arányú igénybe vehető (TIT) kapacitás beszerzését lehetővé tevő, opciós kapacitáspiac egészíti ki (5.15. ábra). Utóbbin az egyensúlyi kapacitás lekötési díj a kapacitáspiaci kereslet-kínálat függvényében alakul ki. A keresletet a lekötendő kapacitás mértékének, arányának meghatározásával a szabályozó hatóság, illetve a rendszerirányító befolyásolja. Kapacitás lehet termelő berendezés vagy megszakítható fogyasztói lekötés. Az opció lehívására a rendszerirányító jogosult. Elméleti esetben a lekötendő kapacitás mértékének optimális meghatározása esetén a fogyasztói költségek nem haladják meg a tiszta energiapiac esetén kialakuló költségeket, miután az energiapiacon (mint az ábra bal oldala mutatja), a kellő mennyiségben megjelenő kínálat árcsökkenést eredményez. A termelők energiapiaci árbevétel veszteségét a kapacitásdíjak kompenzálják. Korlátozható fogyasztói vásárlás lekötése esetén a kapacitásdíj a fogyasztó szolgáltatás-szüneteltetésből adódó veszteségét kompenzálja. A lekötött kapacitásokért fizetendő díj beépül a fogyasztói tarifákba. A lekötött kapacitások piacképesek, így egy másodlagos kapacitáspiac is kialakulhat. Amennyiben a lekötött kapacitás lehívás esetén nem áll rendelkezésre, a kapacitásdíjat meghaladó büntetés fizetendő. Ez a kapacitásokért fizethető árplafonnak is tekinthető, így értékének meghatározása különös gondosságot igényel, de a kellő ösztönző hatás érdekében nagyságának egy új erőmű rendelkezésre állási díját célszerűen meg kell haladni. Kapacitás követelmény (ICAP) Költségek, ár Költségek, ár + Energiapiac Kapacitás piac Ársapka ( P ) Árcsökkenés Bünt. + % RD opt ( VOLL P) RD Kapacitások iránti igény Kereslet, kínálat Kereslet, kínálat ábra Kapacitás követelmény (ICAP) hatása [5.10] 137

142 A kapacitáslehívási opció érvényesítésére fenyegető forráshiány esetén az előre megállapított lehívási áron, amely célszerűen egy a VOLL-nál kisebb Pˆ [ /MWh] ársapka, kerülhet sor. A Pˆ értékének kiszámítása a csak a korlátozások elkerülésére igénybe veendő legnagyobb rövidtávú határköltségű termelő piacon maradásához szükséges, a kapacitáspiacon elérhető rendelkezésre állási díjból lehetséges. RD Pˆ VOLL 5.8 Megfordítva, (mint az ábrán lévő képletből látható) a rendelkezésre állási díjnak egyenlőnek vagy nagyobbnak kell lenni a VOLL-nál kisebb értékű Pˆ ársapka alkalmazásából adódó energiapiaci bevételcsökkenésnél. Az a követelmény, hogy a lekötött kapacitásnak a központilag meghatározott arányban nagyobbnak kell lenni a valószínűsíthető csúcsigénynél, a kapacitáspiac energiapiacnál előbbi telítődését eredményezi. Így a befektetőket azelőtt ösztönzi új erőművek létesítésére, mielőtt elfogynának a források. Hátrányai: Olyan erőművek is eladhatnak kapacitást, amelyek nem állnak rendelkezésre (ez csak az opció lehívása, vagy a hazai rendszerben alkalmazott tesztindítások során derül ki). Az RD kapacitás lekötési díjak nagyon érzékenyek a rendelkezésre álló kapacitások és az igényelt kapacitás viszonyára. Utóbbi kismértékű növekedése, vagy egy kapacitáskínálat visszavonása a piacról nagy áringadozásokat eredményezhet. A helyzet időről időre is változhat. Tapasztalatok alapján, ez a szűkösségtől függő büntetés alkalmazásával csökkenthető. Nem garantálja, hogy az erőmű létesítés a fogyasztói igények területi elhelyezkedése, hálózatépítés szempontjából optimális helyszínen történik. Nagy adminisztrációt igényel. A modell hiányosságainak csökkentésére Cramton és Stoft [5.8] javaslatot tettek a továbbfejlesztésre: az ársapka növelésére a spot energiapiaci bevétel növelése érdekében, az igények Call opcióval való teljes körű fedezésére, megfelelő mennyiségű opciós ügylettel fedezett kapacitás lekötésére. A korábban érvényesített Pˆ ársapkát az energiapiacon ténylegesen elért, rövidtávú határköltség feletti (szűkösségből adódó) SZB [ /MW, év] bevételek alapján egy, a szükséges és tényleges többletbevétel arányát kifejező RDcs M 5.9 SZB tényező figyelembevételével meg kell növelni. A nagyobb bevétel érdekében tulajdonképpen az igénygörbe minden legutoljára piacra lépő csúcserőműre vonatkozó P [ /MWh] energiadíj feletti, eredetileg P árhoz tartozó, pontját s arányosan felfelé kell tolni. Az így adódó új pont azonos mennyiséggel, de [ /MWh] megnövelt árral lesz jellemezhető: opt * P 138

143 A javasolt új * ˆP ársapka P * P M( P ) 5.10 P s ˆ * P P M( Pˆ ) 5.11 s P s * Az új ˆP ársapka nem azonos VOLL értékével, nem is függ tőle. A spot nagykereskedelmi piacon értékesítő termelők teljes bevételigényének fedezetéhez a normál (az igények függvényében változó rövidtávú határköltségen történő értékesítésből származó) NB [ /MW,év] bevételen túlmenően további M * SZB többletbevételre van szükségük. Ebből EB SZB a spot nagykereskedelmi piacon, ( M 1)SZB pedig a forward kapacitás piacon térül meg. Ezek összege B NB SZB ( M 1) SZB 5.12 az M definíciójából adódóan a termelők összes költségével lesz azonos. Ellátásbiztonsági szerződés: Az összes ügylet P s lehívási árral (strike price), a csúcserőmű rendelkezésre állási díjával (az optimális energiapiacon hiányzó bevétellel azonos nagyságú) P LC [ /MW,év] lekötési (opciós) díj ellenében (5.16. ábra jobb oldala), Call opcióval történő fedezetével a vételi opció teljesen fedezi a termelők indokolt bevételét. Így a termelőknek, az opció vevők általi lehívása esetén, az energiapiacon a P s árak felett kialakuló árakból elért bevételüket vissza kell adni a vevőknek. Az igények mindig kielégítésre kerülnek, és a fogyasztók (vevők) nem fizetnek többet, mivel a piacon kifizetett többletet a fedezeti ügyletből visszakapják. A termelők bevétele az energiapiacon elért bevételből (első két tag) és a forward kapacitás piacon (az opciós fedezeti ügylet alapján) elért bevételből (többi tag) adódik: ahol B NB SZB P SZB M 1)( SZB SZB ) 5.13 LC ar ( ar SZB r a lekötött teljesítményhez, annak összes lekötött teljesítményre ar SZB i i vonatkozó r részaránya alapján, egy adott i időszakban elérhető, szűkösségből adódó SZBi többletbevételből elérhető maximális bevételtöbblet [ /MW,év], amelynek nagysága azonos a fedezeti ügylet alapján a vevőknek fizetendő összeggel. Amennyiben a termelő valamely P árnál nagyobb árral jellemezhető időszakban s nem áll rendelkezésre, SZB kisebb lesz SZB ar értékénél, árbevétele pedig ( M 1)( SZB SZBa ) értékkel csökken. Így a termelők a maximális rendelkezésre állásban lesznek érdekeltek és ellenérdekelté válnak a piaci manipulációkban. A fogyasztókat (vevőket) a termelők bevételének változása nem érinti és rögzített árú fedezeti ügyletek következtében az esetleges nagyobb árak hatását sem érzékelik. Az opciós ellátásbiztonsági szerződés ügyletek mérlege a fogyasztók szempontjából vizsgálva semlegesnek tűnik: az ellátásbiztonsági szerződésekből adódó biztos bevétel hatására több termelő lesz a piacon, ebből adódóan a kínálati görbe megnyúlik, a piaci árak (mint a ábra bal oldala mutatja) csökkennek, az árak csak kritikus esetekben haladják meg P s értékét, így összességében energiapiaci kiadásaik a javuló ellátásbiztonság mellett csökkennek. Ezzel szemben az opciós szerződésekért (a termelők által visszafizetett különbözetet beszámítva) fizetni kell. 139

144 Rendelkezésre állási szerződés Költségek, ár Energiapiac P p P s Árcsökkenés Leszerződött többletkapacitás + Költségek, ár LC ügyletek Pp P s Termelő lemond potenciális bevétele egy részéről Meglévő kapacitásra: P Új kapacitásra: P LC LC opt( VOLL Ps ) E( LRAC P ) e P LC Kereslet, kínálat Kereslet, kínálat ábra Ellátásbiztonsági szerződés, (opciós fedezeti ügylet) hatása [5.10] Az új beruházásokra való ösztönzést a P LC értéke fogja meghatározni. Új termelők piacra lépésének vonzóvá tételére a valószínűsíthető összes bevételnek meg kell haladnia az új egységek hosszú távú határköltségét (a kapacitásdíjnak nagyobbnak kell lenni a várható E Pe [ /MW,év] energiapiaci árbevétellel csökkentett, E [MWh/MW,év] energia értékesítésre számított hosszú távú LRAC [ /MWh] átlagos költségnél). Amennyiben P LC nagyobb a csúcserőmű éves rendelkezésre állási díjánál nagy lesz az ösztönzés, amennyiben alatta marad nem lesz ösztönzés. Így értékét a szükséges új kapacitások figyelembevételével kell megállapítani. Erre rövid távú tartalékpiacon vagy forward kapacitás piacon van lehetőség. Míg a rövidtávú (például havi) tartalékpiac a meglévő kapacitások alapján áraz, a forward piac a néhány év múlva üzembelépő új egységek várható árai alapján. A költségek csökkentése szempontjából az utóbbi tűnik kedvezőbbnek. Az ellátásbiztonság érdekében a kapacitásokat több évre indokolt lekötni. A forward kapacitás aukciókon, célszerűen, három év előretartással történik a források lekötése. Az új egységek lekötése akár öt éves időtartamra is történhet. A lekötendő mennyiség és az opciós lehívási ár meghatározása, illetve rövid távú tartalékpiac esetén a P opciós lekötési díj megállapítása központilag történik. Ennek indoka, LC hogy a bevételek stabilitása érdekében a P LC értékét függetleníteni kell a piaci hatásoktól. Hiszen előfordulhatna, hogy átmeneti kapacitásbőség esetén értéke 0 /MW,év értékre csökkenhetne, ami piaci zavarokat idézhetne elő. A lekötendő mennyiség a várható csúcsterheléstől és az ennek biztonságos kielégítéséhez szükséges tartaléktól függ. Előfordulhat, hogy P LC értékét rövid távú tartalékpiac esetén a rendszerüzemeltető hibásan állapítja meg. Ilyen esetben finom változtatásokkal mód van az optimális érték beállítására. A piaci szereplők és a potenciális befektetők számára a kiszámíthatóság, a nagy változások elkerülése a lényeges. Új termelők esetén, az aukció alapján történő lekötés időtartamára, P LC értéke az aukción kiadódott értékkel lesz azonos. A megállapodás lejárta után a rendszerüzemeltető által a rövid távú tartalékpiacra megállapított P LC értéket kaphatják. Az előzőekben vázolt, esetleg bonyolultnak tűnő mechanizmus működését az alábbi példán mutatjuk be: 140

145 Tételezzük fel, hogy egy 6000 MW-os rendszerben egy 500 MW-os erőművünk van. Az eddigi ársapka Pˆ =1000 /MWh volt és a termelők átlagosan SZB=10000 /MW,év éves üzemeltetési költségek feletti bevételt értek el. A csúcserőmű rendelkezésre állási díja RD cs =50000 /MW,év, piacra lépési ára P s =200 /MWh. A csúcsterhelés 5000 MW. A 10 óra időtartamú szűkösség alatt az ár 800 /MWh értékre nő. Az erőmű átlagos rendelkezésre állása a szűkösség időszakában 0,99. Az erőművek összes költségének megtérüléséhez szükséges és tényleges többletbevétel aránya: M =50000/10000=5 Az új ársapka: * ˆP =200+5*( )=4200 /MWh A fedezeti ügylet opciós díja P LC =50000 /MW,év, lehívási díja 200 /MWh lesz. A szűkösség alatt elérhető összes bevétel: SZB=5000*10*( )=40 M Ebből az 500 MW teljesítményű (10 % részarányú) erőműre jutó rész SZB ar =4 M =8000 /MW,év Az erőmű tényleges bevétele a csökkent rendelkezésre állás miatt SZB=0,99*8000=7920 /MW,év A termelő biztos bevétele az üzemeltetési költsége és a fedezeti ügylet opciós díja, amelyet korrigálni kell a fedezeti ügyleten a rendelkezésre állása alapján elért eredménnyel. B NB SZB PLC SZBar ( M 1)( SZB SZBar) = = NB (5-1)( )= NB /MW,év Azonos eredmény adódna az opciós megállapodás alapján számítva is: Az átlagosan hiányzó teljesítmény az 500 MW 1%-a, 5 MW. Ez után, az árkülönbözet alapján az opciós szerződés vevőjének térítendő összeg: M *( )=4000 /MWh 500 MW erőmű teljesítményre átlagolva: 4000*10*5/500=400 /MW,év A rendelkezésre nem állás miatt az adott termelő bevétele kisebb lett az összes költségénél. Nyilvánvaló, hogy az őt pótló termelőnél pedig többletbevétel jelentkezett. Termelők piacra lépése: Az előzőek alapján látható, hogy a termelők csak akkor lépnek piacra, ha az abból adódó költségeik megtérülése valószínűsíthető. A tartós piaci jelenlét további feltétele a termelő fenntartható működése, ehhez összes költségeinek megtérülése. A piacra lépési lehetőségekben azonban még azonos adottságú termelők között is lehetnek különbségek. Például: A kapacitások egész évre, előre, fix áron történő értékesítése, függetleníti az erőművet a piaci hatásoktól. A nagyobb portfólió részeként piacra lépő erőmű üzemmenete jobban tervezhető, a léptékhatásból (scale of economics) adódóan egyéb előnyök is jelentkezhetnek. A szolgáltatói üzletággal is rendelkező integrált társaságon belüli termelők a piac megkerülésével is értékesíthetnek (integráció visszaépítése). Az átlagos piaci áraknál kedvezőbb áron történő üzemanyag (tüzelő) beszerzés csökkentheti a piacra lépési árat. 141

146 Határköltség ( /MWh) A jobb fajlagos hőfogyasztás (kapcsolt hőszolgáltatás, jobb hűtési viszonyok stb.) csökkenti a piacra lépési árat. A kisebb egységteljesítményű egységek, kisebb minimális terhelésükből adódóan, könnyebben tudnak piacra lépni, nagyobb kihasználást érhetnek el. A beruházási költségekben, finanszírozásnál elért előnyök, kisebb működési költségek, kevesebb karbantartást igénylő berendezések, jobb rendelkezésre állás az erőmű túlélési esélyeit javíthatják, mivel így más erőművekhez képest hamarabb összegyűlhet az állandó költségek fedezete. Ebből a szempontból a régebbi, hiteleket már visszafizetett erőművek előnyben lehetnek az újonnan piacra lépőkhöz viszonyítva. Ugyanakkor (különösen gázturbináknál) a fejlesztések következtében a berendezések hatásfoka javul (és fajlagos káros anyag kibocsátásuk is csökken), emiatt az új berendezések piacra lépési ára az egyéb feltételek azonossága esetén folyamatosan csökken, így a régebbi berendezésekhez viszonyítva versenyelőnyre tehetnek szert. A kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) blokkoknál bekövetkezett hatásfokjavulás (51%-ról 56%-ra) hatását az ábrán a nyilak mutatják. Megfigyelhető, hogy az átlagos hazai gázár mellett a hatásfokjavulás ~5 /MWh körüli költségcsökkenést eredményezett ,0-75,0 65,0-70,0 60,0-65,0 55,0-60,0 50,0-55, Hatásfok (%) ETS ( /MWh) ábra Hatásfokjavulás hatása az optimális terheléshez tartozó határköltségre Árkülönbség (spread) értelmezése: Az ábrához kapcsolódóan vázoltuk, a piacra lépési árak feletti árbevétel fontosságát a termelők állandó költségeinek megtérüléséhez. Az árkülönbség a forrásszerkezet, kereslet-kínálat, tüzelőanyag-, kvótaárak változásából adódóan naponta változik. Így az állandó költségek megtérülésére vonatkozó várakozások is változhatnak. A termelők, finanszírozók, és más érdekeltek számára fontos annak ismerete, hogy a piac mennyire segíti elő a fenntartható működést. Az ezzel összefüggő elemzések támogatására, a piaci árak mellett, az árkülönbségeket is rendszeresen közzéteszik. A gyakorlatban a következő típusok használata terjedt el: Spark spread, a piaci ár és a földgáztüzelésű erőművek tüzelőanyag költségének különbsége. Utóbbit a piaci gázárból 55% hatásfok feltételezésével számítják. Clean spark spread, a spark spread értékéből a széndioxid kvóta piaci ára és 55 kg CO 2 /MBTU átlagos széndioxid kibocsátás figyelembevételével meghatározott fajlagos kvótaköltség levonásával számított árkülönbség. 142

147 (Ft/kWh) Dark spread, a piaci ár és a széntüzelésű erőművek tüzelőanyag költségének különbsége. Utóbbit a piaci kőszénárból 43% (egyes adatközlésekben 35%) hatásfok feltételezésével számítják. Clean dark spread a spark spread értékéből a széndioxid kvóta piaci ára és 101,5 kgco 2 /MBTU átlagos széndioxid kibocsátás figyelembevételével meghatározott fajlagos Clean spark kvótaköltség spread, levonásával clean dark spread számított árkülönbség ábra Árkülönbözetek (Clean Spark Spread, Clean Dark Spread) alakulása a Forrás: Ein zukunftsfähiges Energiemarktdesign német für Deutschland, piacon Verband [5.12] kommunaler Unterhehmen e.v., március A német piacon években megfigyelt Clean Spark Spread és Clean Dark Spread árkülönbségeket az ábra mutatja. Jól látszik, hogy a földgáztüzelésű erőműveknél, között, az átlagos állandó költségek feletti többletbevétel volt elérhető. Ez a befektetőket új gáztüzelésű erőművek létesítésére ösztönözte, amelyek üzembe helyezésüket követően teljesen más megtérülési környezettel találkoztak, hiszen a többletbevétel 2011-től fokozatosan csökkent, a folyó működés veszteségessé vált. A kézirat összeállításának időpontjában 2013 végén már negatív volt, azaz a piaci árak a változó költségeket sem fedezték. A széntüzelésű erőműveknél a változás kisebb mértékű és a Clean Dark Spread értéke 2013 végén is pozitív volt. Költségek (2007. tél) Összes költség Változó költség Teljesítőképesség (MW) ábra Átlagos változó és összköltségek, 2007 telén Versenyár, átlagár: Az energiapiacok működési alapelvéből adódóan a korábbi átlagos összköltségeken alapuló árak helyett, változó költségeken alapuló piaci árak sokan számítottak az energiaárak csökkenésére. Változatlan forrásszerkezet esetén azonban ez nem minden esetben következik be. Erre a hazai rendszer példáját mutatjuk be. A téli időszakra vonatkozó piacra lépési árakat (a 143

148 Teljesítmény (MW) Teljesítmény (MW) Fogyasztás (MW) 2007-ben még érvényben volt hatósági árszabályozás alapján 53 ) az ábra kék mezője mutatja. Az energiadíj sorrendbe rendezett termelők tényleges átvételre számított átlagos költségét a narancssárga oszlopok mutatják. A változó költség görbét, a versenypiaci import forrásokkal kiegészítve, elforgatva és a napi igénylefutás mellé állítva (5.20. ábra), megállapítható, hogy ideális esetben, a minimális rendszerterhelésnél elérhető piaci ár is nagyobb a termelői portfólióra megállapított (szerény nyereséget biztosító) átlagárnál. Hasonló lenne megfigyelhető a nyári időszakokra is, miután a kínálati görbe a leállítások miatt a nagyobb árak felé tolódna el. Piacra lépési ár (2007. tél) Optimális eset, üzemzavarok, karbantartások, kötelező átvétel nélkül! MVM portfolió (hatósági árak) + import Minimum is nagyobb mint a közüzemi átlagár. Idő 0 0:00 6:00 12:00 18:00 0: Piacralépési ár (Ft/kWh) MVM átlagár ábra Még Versenypiaci hozzáadódik az újra ár teherelosztás változási tartománya ~2 Ft/kWh költsége! 2007 telén Újra-teherelosztás: Az ábra jobb oldalán a költséggörbe lépcsős ugrásából látható, hogy a terhelés növekedésével két erőművet kellene elindítani, ami valószínűsíthetően több blokk napi indítását igényelné. Erre az erőművek nem alkalmasak, így az érintett berendezéseket az igény csökkenésekor nem lehet leállítani. Ez csak úgy oldható meg, ha a költséggörbe olcsóbb szakaszán elhelyezkedő erőművek kellő mértékben visszaterhelésre, újra-teherelosztásra kerülnek (5.21. ábra), illetve az import (BL) menetrendjénél is figyelembe veszik a fogyasztói igények változását. Miután az olcsóbb termelés helyett drágábbakat kell üzemben tartani, a rendszerben többletköltségek jelentkeznek. Ezek nagysága a vázolt esetben elérhette a 2-3 Ft/kWh értéket. Így összességében, az egyéb feltételek változatlansága esetén, a liberalizált piacon a fogyasztói költségek növekedtek volna G C BL D E F B A H I G C BL D E F B A :15 0:15 6:15 12:15 18:15 6:15 12:15 18:15 Idő (h) Idő (h) ábra Erőművek termelése újra-teherelosztás előtt és után 53 A szabályozott energiadíjak bizonyosan nem azonosak az egyes erőművek versenypiaci piacra lépési áraival, de miután megállapításukra hatósági költség felülvizsgálatok alapján került sor, nem állhatnak messze az utóbbiaktól. 144

149 Költség (Ft/kWh) A piaci árak átlagköltségekhez (szabályozott árakhoz) viszonyított növekedésnek lehetőségét mutatja az ábra is. A téli időszakra vonatkozó átlagos költségeket a folyamatos vonalak mutatják a piacnyitás előtti, nagyobb és a piacnyitás utáni, kisebb kihasználásra. A lépcsős vonal a hazai erőműpark+import források növekményköltség sorrendje. Látható, hogy a várható, 3000 MW feletti teljesítményigény tartományban az átlagos költség alacsonyabb, mint az erőművek becsült piacra lépési ára. Ennek alapvető oka az inhomogén költségszerkezet, az úgynevezett menetrendtartó erőművek nagy változó költsége Változó költség Átlagos költség Átlagos költség részleges kihasználással Teljesítőképesség (MW) ábra Változó és átlagköltségek összehasonlítása Határkeresztezések költsége: A 4.3. fejezetben a vázoltuk a hozzáférési jogok elnyerési lehetőségeit. Kérdés, hogy a piaci szereplők mennyit hajlandók fizetni a határkeresztező kapacitásokhoz való hozzáférésért. Ezt a piacok tényleges árszintje közötti különbség, vagy a jövőbeli árszint különbségekre vonatkozó várakozás dönti el: ahol P hk P P A B P hk P P 5.14 a határkeresztező kapacitás piaci értéke [ /MWh], piaci ár a nagyobb árszínvonalú országban [ /MWh], piaci ár a kisebb árszínvonalú országban [ /MWh]. Helyi határköltség (határ kapacitás aukció) A B A ország 600 MW,15 /MWh B ország 600 MW 1000 MW, 40 /MWh 2000 MW 2500 MW, 30 /MWh 1000 MW 1800 MW, 30 /MWh 1500 MW, 45 /MWh 3000 MW, 45 /MWh 1000 MW 800 MW ábra Határkeresztező kapacitás díja explicit aukciónál Az ábrán vázolt esetben, az A országban, a 3000 MW-nyi igény kielégítéséhez a piaci árat a 45 /MWh árú termelő határozza meg. A B országban a kereskedők még 700 MW, 30 /MWh árú termékhez juthatnak hozzá, a B országbeli igények 145

150 teljes kiegyenlítése után. Így a határkeresztező kapacitás aukción maximum 15 /MWh árat lennének hajlandók fizetni (de ekkor már semmi nyereségük sem maradna az üzleten). Helyi határköltség (LMP, Locational Marginal Price, esetenként az SMD, Standard Market Design elnevezést is használják): Az előbbiek alapján könnyen érthetővé válik a rendszerüzemeltető működési területén belüli szűkületek esetén alkalmazott területi ár értelmezése (5.24. ábra). A rendszeren belül az olcsóbb erőművek körzetében a villamos energia igény kisebb (700 MW), mint az erőművek értékesítési lehetősége (2000 MW). Így a villamos energia elszállítható lenne a drágább körzetekbe, ahol egyébként van elég kapacitás (1000 MW) a helyi fogyasztói igények (800 MW) kielégítéséhez. Helyi határköltség (LMP, SMD) > MW, 40 /MWh Termelők: 300*40=12000 /h 1000*40=40000 /h 1000 MW, 30 /MWh 1000 MW 300 MW Átviteli kapacitás: 600 MW 1000 MW, 50 /MWh 600*10=6000 /h Termelők: többletköltség a szűkület miatt 200*50= LMP=40 /MWh LMP=50 /MWh 700 MW Fogyasztók: 700*40=28000 /h 600 MW Fogyasztók: 800*50=40000 /h 800 MW 200 MW ábra Területi ár (helyi határköltség, LMP) alkalmazása Az átviteli kapacitás azonban elégtelen, így hiába van elégséges olcsó forrás, kellő nagyságú vezetékkapacitás hiányában a fogyasztók ahhoz csak részben férhetnek hozzá. Ilyen esetben a piacokat szétválasztják, és más ár (az energia és hálózati hozzáférés költségét együttesen figyelembe vevő helyi határköltség) fog érvényesülni a szűkület egyik és másik oldalán (40, illetve 50 /MWh). A korlátos átviteli kapacitás következtében jelentős nagyságú fogyasztói veszteség keletkezhet az ideális állapothoz képest (a vázolt esetben 6000 /h). Csomóponti árazás (Nodal pricing): A helyi határköltségek (piaci árak) hurkolt hálózatokra is meghatározhatók. Ez esetben azonban mindig figyelembe kell venni az áramlás eloszlását. A számításra, kapcsolódó megfontolásokra Stoft [5.7] példáját mutatjuk be (5.25. ábra). Az ábrán vázolt esetre, feltételezve az egyes vezetékágak impedanciáinak azonosságát, az A csomópontból a C csomópontba irányuló szállítás kétharmada az A-C vezetékágon, egyharmada az A-B-C vezetékágon jut el a felhasználóhoz. Amennyiben az egyik vezetékágon szűkület van, az a többi vezetékág átviteli képességét is korlátozza. Az ábrán vázolt esetben, az A-B vezetékág maximális átviteli kapacitását 100 MW-ra tételezzük fel. A megadott, egyes csomópontokra vonatkozó határköltség függvényekkel és fogyasztói igényekkel, a rendszerszintű minimális fogyasztói költségre optimalizálva, az ábrán feltüntetett áramlások és csomóponti határköltségek (LMP) adódnak. A C csomóponthoz kapcsolódó termelők semmit sem termelnek. Az itteni LMP=40 /MWh határköltséget a helyi határköltség függvény határozza meg, hiszen egy további egység előállítása 40 /MWh-ba kerülne. A B csomóponton 45 /MWh helyi határköltség adódik. 146

151 100 MW Az eredmények alapján felvetődik, hogy tényleg az optimumot mutatják-e az árak, és érdemes-e villamos energiát szállítani egy nagyobb határköltségű (B csomópont) helyről, egy kisebb határköltségű (C csomópont) helyre. Vajon a kereskedők egyedi ügyleteinek eredménye is hasonló lenne-e? Az A-B vezetékszakasz hozzáférési jogosultságát megszerző kereskedő, a hurokáramlás lehetőségének kihasználásával, 150 MW-ra tud szállítási ügyletet kötni. Az A csomóponton vételező fogyasztók 300 MW-ot igényelnek, ezek a csomóponthoz kapcsolódó erőművekből elláthatók. Az ár azonos lesz a helyi határköltséggel. A B csomópont fogyasztói az A csomópontból odaszállított 150 MW-on túlmenően 450 MW-ot igényelnek, amely csak a helyi forrásokból biztosítható, mivel minden további beszállítás növelné az A-B vezetékág terhelését, amely nem engedhető meg. Ezek után honnan célszerű a C csomópont fogyasztóinak ellátása? A helyi határköltségnél olcsóbb kínálatú A csomópontból hozzáférési jogosultság nélkül lehet szállítani C-be villamos energiát, de ez a hurokáramlások miatt az A-C áramlás felének megfelelő teljesítménnyel növelné az A-B vezetékág terhelését is, így a szállítás lebonyolíthatóságához hozzáférési jogot kellene szerezni az A-B vezetékre. Ilyen vezetékjogra akkor nincs szükség, ha a B csomópontból az A csomóponti szállítással azonos teljesítményű ügylet jön létre (ezek ellentéte irányú hurokáramlásai az A-B vezetékszakaszokon kiegyenlítik egymást), azaz a 600 MW-nyi igényt fele-fele arányban elégítik ki az A és B csomópontokból. Azért ez az optimális megoldás, mert így a C csomóponton a fogyasztók az A és B csomóponti árak 40 /MWh átlagával szembesülnek, miközben a helyi forrásokból csak az átlagos árnál nagyobb áron lehetne ellátást biztosítani. Az A-C ág 350 MW terhelése az A-B ági 100 MW szállításhoz tartozó 50 MW párhuzamos áramlás és a 300 MW C csomópontba történő szállítás összegéből, a B- C ág 250 MW terhelése a 300 MW C csomópontba történő szállítás és az ellentétes irányú 50 MW, A-B Helyi ági határköltségek szállítással párhuzamos (LMP) A-C-B áramlás különbségéből adódik. LMP=35 /MWh 750 MW A 350 MW C MC A = 20+P/50 /MWh 300 MW 100 MW átviteli kapacitás LMP=40 /MWh MC C = 40+P/50 /MWh 600 MW 600 MW B 250 MW 750 MW MC B = 30+P/50 /MWh LMP=45 /MWh ábra Helyi piaci árak hurokáramlás, szűkület esetén [5.7] Az érdekeltek (rendszerüzemeltetők, kereskedők, termelők) számára fontos lehet, hogy mennyibe kerülnek az előbbi példához hasonló esetekben a hozzáférési jogosultságok. Az 5.14 képlet alapján a példabeli, A-B vezeték hozzáférési jogosultságáért a csomóponti határköltségek különbözetét (10 /MWh-t) kellene fizetni. A vezeték 1 MW szállítási kapacitásának megszerzése azonban 1,5 MW A és B közötti szállítását teszi lehetővé, így a kereskedők a licitálás során maximum 1,5*10=15 /MWh árat lesznek hajlandók a jogosultságért fizetni. Hasonlóan, ha a vezetékjogra csak az A-C közötti szállítás lebonyolításához lenne szükség 0,5*10=5 /MWh lenne a jog ára. Így a vezetékjog maximális árakért történő megszerzése esetén, sem a B sem a C csomópontban nem lenne nyeresége az A csomópontból szállító kereskedőnek. Az előbbiek magyarázhatják, hogy a kereskedők a látszólag 147

152 azonos piacokat összekötő különböző határkeresztező vezetékekért eltérő árakat hajlandók fizetni, mint az a hazai határkeresztező kapacitások éves szállítási jogosultságainak aukciója során is megfigyelhető. Belátható, hogy optimális esetben a bilaterális ügyleteket kötő kereskedők is a teljes rendszer fogyasztói optimumát kereső eljárással meghatározott eredményre jutnának. Az illetékes szabályozó hatóságtól függ, hogy a központi teherelosztást részesíti-e előnyben, vagy az optimum megtalálását a kereskedőkre bízza. Utóbbi csak kellően sok kereskedő és a piaci erőfölény alkalmazásának kizárása esetén lehet eredményes. A könyv összeállításának idején zónás árazást Norvégiában, Dániában, Ausztráliában, Texasban, csomóponti árazást Bolíviában Chilében, Argentínában, Peruban, Új Zélandon, Kaliforniában, New York-ban, New Englandben és a PJM rendszer együttműködés területén alkalmaztak. Szűkület hatása a helyi határköltségekre: Az átviteli hálózatokon lévő szűkületek esetenként megakadályozzák az olcsó erőművek teljes kiterhelését és jelentős fogyasztói költségnövekedést okozhatnak. Az ábrán vázolt esetben [5.7] az A csomóponthoz egy kis határköltségű, 200 MW nettó teljesítőképességű erőmű csatlakozik. A B csomóponthoz egy olcsóbb, 150 MW nettó teljesítőképességű és egy drága 100 MW teljesítőképességű erőmű csatlakozik. Amennyiben az A-B vezeték átviteli kapacitása elegendően nagy, a B csomóponthoz csatlakozó fogyasztók 200 MW igénye fele részben kielégíthető az A csomóponthoz csatlakozó erőműből, és a B csomóponthoz csatlakozó olcsóbb erőmű, 25 /MWh, határköltsége fogja meghatározni a helyi piaci árat. 50 MW-ra korlátozott átviteli kapacitás esetén azonban a C csomóponti határköltséget a drága erőmű határköltsége határozza meg, így a helyi határköltség 50 /MWh-ra nő. Miközben a termelői költségek 200*24+100*25=7300 /h értékről 150*24+150*25=7350 /h összegre nőnek, a fogyasztó költség 200*25+100*25=7500 /h-ról 100*24+200*50=12400 /h értékre. A hálózathoz történő hozzáférésért összesen 50*(50-24)=1300 /h összeget kell fizetni. A fogyasztói költség, és a termelői+hálózati költség Szűkület különbözete hatása a helyi a határköltséekre B csomóponthoz csatlakozó, olcsóbb termelőt gazdagítja, az A csomóponti termelő nem részesül belőle. 200 MW A 50 MW 50 MW átviteli kapacitás B P A max = 200 MW MC A = 24 /MWh P B max = 150 MW MC B = 25 /MWh 100 MW 200 MW A B C LMP ( /MWh) erőművek (MW) A B Korlátozás nélkül MW korlátozással P C max = 100 MW MC C = 50 /MWh ábra Szűkület hatása a helyi határköltségre [5.7] Piac összekapcsolás: A határkeresztező kapacitások piaci ügyletekkel összekapcsolt odaítélése lehetővé teszi az átlagosnál olcsóbb források jobb kihasználását [5.13]. Piac összekapcsolás nélkül a szomszédos piacokon eltérő árak alakulhatnak ki (5.27. ábra a) részlet). A két (vagy több) piac közötti cserére a 148

153 Ár Árcsökkenés Ár Árnövekedés Ár Egyensúlyi ár Ár Ár Ár keresleti és kínálati görbék (az ábrán a ténylegesen lépcsős vagy görbült vonalakat a jobb érthetőség érdekében egyenesekkel közelítettük) közötti mennyiségi különbség ad lehetőséget. Az adott piac egyensúlyi áránál nagyobb árak esetén a fogyasztói árérzékenységet is figyelembe véve növekvő exportra, az egyensúlyi árnál kisebb árak esetén a növekvő fogyasztói kereslet miatt, növekvő importra van lehetőség (a B piaci kereslet-kínálat lefutását bemutató részlet). Az export-import lehetőségek lefutását megfelelően ábrázolva (5.27. ábra b) részlet) kiadódik az optimális csere nagysága. A megfelelő ábrázolás az adott esetben azt jelenti, hogy az export-import görbék az ártengelyt az eredeti piaci áraknál metszik és a potenciálisan importáló piacra vonatkozó vonalat 180 fokkal az ártengely körül elfordítva ábrázoljuk. Így az exportképes piacra jellemző görbe, exportra jellemző részével a másik piac importra jellemző része kerül azonos mezőbe, metszéspontjuk meghatározza az export import mennyiséget és a piac összekapcsolással elérhető árat. A két piac közötti csere mintegy a kínálati görbék eltolását jelenti (5.27. ábra c) részlet). Az azonos ár az olcsóbb piac esetén árnövekedést, a drágább piac esetén árcsökkenést jelent. Az azonos árak mellett a határkeresztező kapacitás használata díjtalan. Miután a piac összekapcsolás szervezett piacokhoz kapcsolódik, a kereslet, kínálat görbéket a tőzsdékre beadott eladási vételi ajánlatok helyettesítik, és az árak is számítógéppel kerülnek meghatározásra az egyes kerekedési időszakokra. A piac B piac Kereslet Árkülönbség Export lehetőség B piac export-import lehetőség Kínálat Import lehetőség A piac export-import lehetőség, ár tengely körül 180 -al elforgatva Mennyiség a) Különálló piacok Mennyiség Mennyiség Optimális import-export b) Piac-összekapcsolás A piac B piac Összekapcsolás előtti árak A piaci ár B piaci ár Vezetékhasználat díjbevétele Mennyiség c) Összekapcsolt piacok Mennyiség Mennyiség Határkeresztező kapacitás d) Piac-összekapcsolás szűkülettel ábra Piac összekapcsolás [5.13] A két piacot összekötő határkeresztező kapacitás szűkössége esetén, mint azt az ábra d) részlete kinagyítva mutatja, a csere csak a szabad határkeresztező kapacitás mértékéig lesz lehetséges, a két piac árai nem tudnak kiegyenlítődni. Ilyen esetben a hozzáférési díj a két piac árkülönbözete, az összes díjbevétel (ábrán színezett téglalap) a szállított mennyiség és az árkülönbség szorzata lesz Piaci árak manipulálhatósága, versenytorzítás Az esetben, ha a kellő számú termelő következtében élénk piaci verseny alakul ki, az egyes termelők nem tudják befolyásolni a határköltségen alapuló piaci árat, az el kell fogadniuk. Ezeket a termelőket ár elfogadó 54 (price taker) termelőknek nevezzük. 54 Az árelfogadó termelők kibocsátásukat az adott ár figyelembevételével tervezik (profitjuk maximalizálására optimalizálják), és feltételezik, hogy kibocsátásuk nem befolyásolja a piaci árat [5.7]. 149

154 Ugyanakkor a piaci helyzet (kereslet, kínálat) változása esetén a megváltozott helyzethez igazíthatják áraikat, amely nincs ellentmondásban a határköltség alapú árak elfogadásával. Kevés számú vagy meghatározó nagyságú (piaci részesedésű) termelő esetén azonban lehetőség van az árak határköltség görbétől történő eltérítésére. A piacokkal foglalkozó irodalom használja a hatékony piac fogalmát. Ez alatt olyan piacot értenek, ahol (i) az ellátást a legolcsóbb termelők biztosítják, (ii) azok fogyasztják, akik a legtöbbet hajlandók érte fizetni, és (iii) a kellő mennyiség kerül előállításra 55 [5.7]. A piac hatékonysága a gyakorlatban a mikro ökonómiából ismert fogyasztói többlettel vizsgálható. Piaci erő: A gyakorlatban, a valóságos körülmények között fennáll annak a lehetősége, hogy egyes piaci szereplők (esetenként az összes szereplő) manipulálják a piacot és ennek eredményeként, a normál körülményekhez viszonyítva, nagyobb árbevételt érjenek el. Erre leginkább a jelentős piaci erővel, piaci erőfölénnyel jellemezhető piaci szereplők lehetnek képesek. A hazai szabályozás [5.14] jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, a tevékenysége végzésével összefüggő szerződésekben részes más engedélyesektől és vállalkozásoktól, valamint végső soron a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa. Más szabályozások [5.7] megemlítik a kapacitások, szolgáltatások visszatartásának, mások piacra lépése megakadályozásának, versenytársak költségei növelésének lehetőségét, a fogyasztói árak tényleges önköltség, hozzáadott érték növekedés nélküli növelése érdekében. A közgazdasági elmélet szerint, amennyiben arra lehetőség van, az erőfölényes helyzet kihasználása racionális magatartás a piaci szereplők részéről [5.7]. Hasonlóan, a piaci erő növelése is racionális társasági cél. A piaci erőfölény létezését, racionális kihasználását azonban meg kell különböztetni az erőfölénnyel való visszaéléstől. Míg az erőfölényes helyzet (akár a monopólium) nem tiltott, addig az azzal való visszaélés, illetve az ilyen állapotra a tényleges vagy potenciális versenytársak tevékenységének korlátozásával, ellehetetlenítésével, kizárásával történő törekvés tilos. A jelentős piaci erő lehetővé teheti források visszatartását, a piaci ajánlati árak ezzel együttes, vagy ettől független növelését. Bármilyen kicsi és bármilyen rövid ideig tartó árnövelés is a piaci erő gyakorlásának számít. A piaci erőfölény érvényesítésének, hatásainak elemzésére Stoft [5.7] az alábbi három lépést javasolja: Érvényesíti-e az erőfölényt az erőfölényes helyzetben lévő szereplő? Milyen az érvényesítés hatása a kínálati költséggörbére? Milyenek és mekkorák az érvényesítés társadalmi következményei? Erőfölény alkalmazása: Erre mennyiségi visszatartással (fizikailag) vagy árnöveléssel (pénzügyileg) van mód. Jóllehet a két piaci taktika különböző, mint az 55 A meghatározás tulajdonképpen a kereslet, kínálat görbék lefutására és az egyensúlyi mennyiség kialakulására utal. 150

155 5.28. ábra a) részlete mutatja, ezek azonos eredményre, a fogyasztói árak növekedésére vezethetnek. A piaci szereplők ilyen esetben nem árelfogadóként, hanem ár meghatározóként viselkednek. Amennyiben a forrás visszatartásának nincs, vagy alig van áremelő hatása, a termelő szempontjából kedvezőbbnek tűnik a piaci árat meghatározó ajánlati ár növelése (b) részlet), amelynek felderítése is nehezebb, mint a forrás indokolatlan visszatartásáé. A visszatartás megvalósulhat termelő berendezés leállításával, értékesítésének csökkentésével. Piaci erő, elemzés szintjei P P Kereslet Kínálat 1. szint, Érvényesítés (visszatartás) Mennyiségi, Pénzügyi (a kibocsátási árak növelése), 3. szint, Szociális következmények Fogyasztói többletköltség Értékesítői többletprofit (Q*ΔP) q a) Kínálati görbe eltolása b) Ajánlati ár növelése ábra Erőfölényes helyzet érvényesítési lehetőségei [5.7] Erőfölény alkalmazásának hatása a költséggörbére: Források visszatartása esetén a kínálati görbe balra tolódik, így ugyanolyan 2. szint, Ár-mennyiség összefüggés változása kereslet esetén nagyobb fogyasztói árak alakulhatnak ki (5.29. ábra). A (Árnövelés, erőmű leállítás, visszaterhelés) visszatartás hatása a piacra nem vitt forrás nagyságától, kínálati görbén történő elhelyezkedésétől, valamint a keresleti görbe rugalmasságától függ. Jellemzésére (az ábra jelöléseivel) a következő mennyiségek alkalmazhatók [5.7]: o Visszatartott mennyiség, a kínálati görbe ármeghatározó szakaszának balra tolódása: Qv Qmc Qme 5.15 o Mennyiségi torzítás, a kereslet rugalmasságának hatását is figyelembe vevő értékesített mennyiség csökkenés, mennyisége kisebb a visszatartott mennyiségnél: Qtorzítás Qc Qme 5.16 o Ártorzítás, az új és a forrásvisszatartás nélküli kínálati görbéhez tartozó egyensúlyi ár különbsége: P P P 5.17 torzítás o Fogyasztói árnövekedés, az új kínálati görbéhez tartozó egyensúlyi ár és a forrásvisszatartás nélküli kínálati görbén az új kibocsátás értékhez tartozó kínálat ár különbsége, értéke nagyobb az ártorzításnál: P P P 5.18 Piaci erőfölény érvényesítése m me me v q c P P P me Torzított piaci egyensúly P c Versenypiaci egyensúly P v Visszatartás Következmények: Amennyiben Mennyiségi az előbbi visszatartás: jellemzők közül ΔQ v =Q bármelyik mc -Q me >0 pozitív, piaci erőfölény érvényesül, Monopol illetve mennyiségi megfordítva torzítás: piaci ΔQ erőfölény torzítás =Q érvényesítése c -Q me >0 esetén mind a négy jellemző pozitív. Monopol ár torzítás: ΔP torzítás =P me -P c >0 Árnövekedés: ΔP =P me -P v >0 151 Q me Q c Q mc q ábra Forrás visszatartásának hatása a piaci árakra [5.7]

156 Az erőfölényes helyzetben lévő termelő csak akkor él a visszatartási taktikával, ha az árnövekedés számára többletnyereséget biztosít. A kapacitás visszatartásból adódó Q v P költségmegtakarítást is figyelembe véve: h Q p P (Q Q )P Q P 5.19 c p v Ahol az előbbi jelöléseken túlmenően Q a visszatartást előidéző termelő által eredetileg piacra vitt mennyiség p [MW], P h a visszatartott termelőkapacitás piacra lépési ára [ /MWh]. Átrendezve me v h P me Q P Q P p c v h 5.20 Q p Q v Ajánlati árnövelés esetén a kínálati görbe felfele tolódik, így ugyanolyan kereslet esetén nagyobb fogyasztói árak alakulhatnak ki. Árnövelési stratégia akkor alakítható ki a legkönnyebben, ha termelők ismerik egymás minimális piacra lépési árait, és saját ajánlatukat az utánuk következő termelő minimális ajánlati árát figyelembe véve adják meg, úgy hogy költségsorrendjük ne változzon. Erre elsősorban kevés számú, a meglévő, inhomogén összetételű erőműpark jellemzőit jól ismerő piaci szereplő esetén van mód. Ilyen helyzet az integrált társaságok kellő számú versenyző létrehozása érdekében történő szétbontása esetén mindig kialakulhat. A hazai rendszernél például a kizárólagos vásárló modell felbontását követően, a korábbi szabályozott árak ismeretében volt lehetőség ajánlati árnövelésre. A hazai erőművek minimális piacra lépési árait Piaci és ár manipulálhatósága a piacra lépési sorrend 1. változatlanságát szem előtt tartó növelt árakat az ábra mutatja ábra Ajánlati ár növelési lehetősége [5.15] Az árnövelés lehetősége annál nagyobb, mennél kisebb a piaci szereplők száma. A piaci ár alakulása, pool típusú (6.2. szakasz) szervezett piac esetén, (feltételezve, hogy a piaci szereplők azonos méretűek és azonos beszerzési görbéik vannak, pontos információkkal rendelkeznek egymás termelési költségeiről, egyformán pontosan tudják becsülni a villamos energia igényt és az ajánlati ár nem függ az igénytől) az egyes termelők határköltsége és az ebből adódó ajánlati függvény alapján a következő egyenlettel írható le [5.16]: 152

157 ahol P q k n c c k j j m X j n 1 m 1 q P ( q ) ck c j k c j 5.21 j k X j villamos energia pillanatnyi ára adott időintervallumban [ /MWh], igény az adott időintervallumban [MW], a marginális egység sorszáma a terhelési sorrendben, a piaci szereplők száma, q igény mellett a marginális egység növekmény költsége [ /MWh], a j sorszámú egység változó költsége [ /MWh], azon egységek sorszáma a terhelési sorrendben, amelyek a marginális egység után következnek, de várhatóan a 24 órás időtartam alatt terhelést fognak kapni, a 24 óra alatt várhatóan terhelést kapó legdrágább egység sorszáma, a j egységig terhelt valamennyi egység összes kapacitása [MW]. A hazai rendszerre, Piaci csökkenő ár manipulálhatósága számú 2a. piaci szereplő feltételezésével, elvégzett közelítő számítások eredménye az ábrán látható ábra Becsült árnövelés nagysága [5.15] Az előbbi, teljes ajánlati görbére kiterjedő árnövelés helyett elégséges csak a piaci árat meghatározó egység (nagy igények esetén például a csúcs gázturbinák) árának növelése (5.28. ábra b) részlet). Amennyiben az árnövelés csak néhány százaléknyi kapacitásra terjed ki, az erőfölény alkalmazásának bizonyítása nehézségekbe ütközhet. Társadalmi következmények: Az erőfölény alkalmazásának következményeként a fogyasztók összességében kevesebb ( Q ) energiát tudnak megvásárolni, magasabb me ( P me ) áron. Ennek következtében: a termelőknél beleértve az erőfölényt nem alkalmazó ( potyautas ) termelőket is a profit növekszik, a fogyasztói többlet egy része termelői többletté ( ~ Q me Ptorzítás ) alakul át, a hatékonyság csökken, jólétveszteség (deadweight loss; ábra) következik be. Az előzőekben csak a kínálati oldali piaci manipulációkról tettünk említést, amelyek célja a piaci ár növelése. Piaci manipuláció az igény oldalon is lehetséges, ezek célja a piaci ár csökkentése. Általában két formája jöhet szóba: 153

158 Az igények csökkentése, ezzel a keresleti görbe olcsóbb kínálati ártartomány felé történő eltolása. Esetenként egy nagy felhasználó kis igénycsökkenése is érdemi árcsökkenést eredményezhet, így jelentős megtakarításra tehet szert. A fogyasztó drága (nagy piacra lépési árú) termelő berendezésének alacsony áron történő piacra vitele, ezzel a kínálati görbe ármeghatározó szakaszának árcsökkentése. A tényleges árnál kisebb áron történő piacra lépésből keletkező veszteséget, a teljes beszerzett mennyiség árának csökkenése kompenzálhatja. Piaci erőfölény érvényesítése P P P me P c Torzított piaci egyensúly Társadalmi jólétveszteség Versenypiaci egyensúly P v Visszatartás Q me Q c Q mc q ábra Társadalmi jólétveszteség Következmények: Esetenként a rendszerüzemeltetők is elősegíthetik a piactorzítást a határkeresztező Mennyiségi visszatartás: ΔQ v =Q mc -Q me >0 kapacitások átviteli kapacitásának korlátozásával, csökkentve ezzel a drágább piacok felé Monopol történő értékesítést. mennyiségi Ez, torzítás: miközben ΔQ torzítás elősegíti =Q c az -Q me olcsóbb >0 piac árszintjének megőrzését, Monopol megakadályozza ár torzítás: az olcsóbb ΔP források torzítás =P jobb me -P kihasználását, c >0 a drágább piac árszínvonalának Árnövekedés: csökkenését. Ilyen piactorzításokkal, ΔP =P me -P v >0 nemzeti érdekeket szem előtt tartva, hallgatólagosan, a nemzeti szabályozó hatóságok is egyetérthetnek. Lerner index: A piactorzítás hatása mint azt bemutattuk a piaci ár növekedésében jelentkezik. Kimutatása, a megfigyelt piaci árak hipotetikus, tökéletes versenyárakkal történő összevetésével lehetséges. Gyakorlati mérőszámként az úgynevezett Lerner 56, vagy PCMI (Price-Cost Margin Index) indexet alkalmazzák: ahol P MC P MC L 5.22 P aktuális (megfigyelt) piaci ár [ /MWh], tökéletes versenyár, a torzítatlan kínálati határköltség görbe és a torzítatlan keresleti görbe metszéspontja [ /MWh]. Az L Lerner index maximális értéke 1 ( MC =0 esetén) lehet. Az irodalomban az előbbi képlet helyett alakú felírás is előfordul. PCMI P MC 5.22a MC Tételezzük fel, hogy a piacon csak egyetlen (monopolista) szereplő van, aki a q nagyságú értékesítése optimalizálásával a 56 Alkalmazását Abba Ptachya Lerner ( ) amerikai közgazdász javasolta. 154

159 ( q ) P( q )q C( q ) 5.6a függvénnyel számítható profitját maximalizálni akarja. A profit maximumhoz tartozó q értékesítés az előbbi függvény d ( q ) dp dc q P 5.23 dq dq dq deriváltjából, azt nullával egyenlővé téve számítható. P -vel való osztás és átrendezés után, figyelembe véve, hogy dc dq MC dp q MC MC P 1 L 5.24 dq P P P Miután az igény rugalmassága, az egységnyi százalékos árváltozásra bekövetkező százalékos igényváltozás a piaci ár környezetében Ezt figyelembe véve q[%] q q dq q 5.25 P[%] P P dp P P MC 1 L 5.26 P Azaz a monopolista forrás visszatartásából adódó, határköltséghez viszonyított árnövekedés az igény oldali árrugalmasság reciprokjával lesz egyenlő. Rugalmatlan keresleti görbe ( =1) esetén, elméletileg, végtelen nagyságú piaci ár is előfordulhat. Több, egymástól független, a saját értékesítését a többiek értékesítésének változatlanságát feltételezve optimalizáló, jelentős piaci erővel rendelkező termelő (úgynevezett Cournot 57 modell) esetén [5.7], egy adott termelőre, annak s i piaci részesedése figyelembevételével: si Ls i 5.27 Látható, hogy a piaci szereplők számának növekedésével (az egyéni piaci részesedések csökkenésével) az áreltérítés lehetősége csökken (de rugalmatlan keresleti görbe esetén elméletileg ez esetben is kialakulhat végtelen ár). Herfindahl-Hirschman 58 (HHI) index: A piaci koncentrációt jellemző mérőszám, amely az egyes, azonos piacon tevékenykedő piaci szereplők s i (százalékban kifejezett) piaci részesedése alapján a 2 HHI s i 5.28 i képlettel számítható. Az s i piaci részesedésen az i -edik szereplő értékesítésének, összes értékesített mennyiséghez viszonyított arányát értik 59. Az 5.27 összefüggés 57 Antoine Augustin Cournot ( ) francia matematikus, filozófus 58 Orris Clemens Herfindahl ( ), Albert Otto Hirschman ( ) amerikai közgazdászok 59 Előfordul, hogy a beépített kapacitások összes beépített kapacitáshoz viszonyított részesedése alapján számítják, ez azonban nem felel meg a HHI eredeti definíciójának. 155

160 mindkét oldalát si -vel megszorozva, és az egyes szereplőkre így kiadódó értéket az összes szereplőre összegezve [5.7] A i i L si i s i L s i i 2 si 1 i s 2 i HHI 5.29 s összeg súlyozott, átlagos Lerner indexnek tekinthető. A HHI maximális értéke, egy, 100 % piaci részesedésű szereplő esetén Tíz, azonos részesedésű piaci szereplő esetén értéke 1000-re csökken. Használatánál figyelembe kell venni, hogy nem veszi figyelembe például: a tényleges igények előrejelzésének bizonytalanságát, a fogyasztói igények rugalmasságát, a verseny típusát, a forward szerződések szerepét, a piac tényleges határait (különösen regionális piacok esetén). Ennek ellenére a szabályozó hatóságok a piacok jellegének, vagy összeolvadások hatásának megítélésénél előszeretettel alkalmazzák. A villamosenergia-iparban leggyakrabban a termelők (nagykereskedelmi piac) és a viszonteladók (kiskereskedelmi piac) koncentrációjának elemzésére használják. Amennyiben HHI értéke valamely piacra 1500 alatt van, a piacot nem tekintik koncentráltnak. HHI=2500 felett a piac koncentrációja nagynak, HHI= között közepesnek minősülhet. Példaként, a piacnyitást megelőző piaci részesedések, a hazai termelői és viszonteladói piacra az 5.5. táblázatban láthatók. Ezek alapján a HHI a termelői piacra 2387,5, a viszonteladói piacra 3990,7 adódott. Az előbbi kategóriák alapján a termelői piacon közepes, a viszonteladói piacon nagy volt a koncentráció. A piacnyitást követően új szereplők megjelenésével, az import részarányának növekedésével a koncentráció lényegesen csökkent, de még jelenleg is mindkét piacon közepesnek tekinthető táblázat Termelői piac Viszonteladói piac Piaci részesedés (%) Piaci részesedés (%) MVM 40,7 E.ON 44,0 Tractebel 17,3 RWE+EnBW 43,6 AES 9,9 EdF 12,4 RWE+EnBW 16,5 ATEL 6,4 EdF 3,0 Croesus 1,8 Transelectro 0,7 E.ON 2,7 EMA Power 0,5 APV Rt. 0,5 Dömpingár: Az előzőekben csak az árak növekedésére vezető ármanipulációkkal foglalkoztunk. A gyakorlatban előfordul az önköltség (határköltség) alatti (úgynevezett dömping-) áron történő értékesítés is. Erre elsősorban a versenytársak 156

161 kiszorítása érdekében kerül sor. Az önköltség alatti értékesítés veszteségét a dömpingárat alkalmazó piaci szereplő az egyéb értékesítésein elért nyereségéből fedezi. A gyakorlatban az eltérő szabályozási feltételekből (például az EU-n kívüli államokban esetenként mellőzött környezetvédelmi szabályozásból, piacitól eltérített, protekciós tüzelőanyagárakból) adódóan is jelentős határköltség különbségek adódhatnak, amelyek a dömpingárakhoz hasonló következményekkel, a belső piacon előírt feltételeket teljesítő termelők kiszorításával járhatnak, miközben a káros anyagok kibocsátása (és az ezzel járó externális költségek) lényegesen növekedhetnek. A jelenlegi EU szabályozás az ilyen beszállítások korlátozását nem teszi lehetővé. Villamos energia piaci verseny elősegítése: A hazai szabályozás [5.14] a hatékony verseny elősegítésére részletes előírásokat tartalmaz, amelyek előírják: Piacelemzések elvégzését a o villamos energia nagykereskedelem piacain, o villamos energia kiskereskedelem piacain, o rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piacain. A piacelemzést az érintett piacokon o szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő három éven belül ismételten, o a piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény tudomásra jutása esetén haladéktalanul, o az érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő kérelmére, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, és a legutolsó határozat óta legalább egy év eltelt a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalásának figyelembevételével le kell folytatni. Az elemzésnél a szabályozó hatóságnak figyelembe kell venni: o az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti, o az engedélyes méretét és piaci részesedését, o az engedélyes által irányított vállalatok, az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthető termékek, szolgáltatások körét, o a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat, o a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát vagy alacsony szintjét, o a lehetséges verseny hiányát, o a méret- és tevékenység-gazdaságosságot. A jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítását. Kötelezettségek előírása: Az azonosított engedélyesek számára a szabályozó hatóság a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben kötelezettségeket írhat elő, amelyek kiterjedhetnek: 157

162 az átlátható működés biztosítására (meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információknak, értékesítési szerződések meghatározott adatainak, a szolgáltatás nyújtási és igénybevételi feltételeknek, valamint az áraknak nyilvánosságra hozatalára), az egyenlő elbánás biztosítására (pl.: a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetés megszüntetésére), a termelőket kivéve, árkorlát vagy költségalapú árképzés alkalmazására, felhívás esetén, költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettségre, átlátható értékesítés végrehajtására, ahol az átlátható értékesítés tárgyát képező kapacitás mennyiségét és forrásösszetételét a szabályozó hatóság hagyja jóvá, továbbá a tulajdonba tartozó átviteli rendszerüzemeltető, illetve elosztó rendszerüzemeltető értékesítésére. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségeknél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos az üzleti kockázatot figyelembe vevő megtérülését. Viszonteladók esetében kötelezettségként megfelelő bontású és részletezettségű így különösen a szolgáltatási árat, fizetési formákat, valamint a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó mintaajánlat készítése jöhet szóba. A mintaajánlattól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el. Ezeken túlmenően a szabályozó hatóság megtilthatja az engedélyes kapcsolt vállalkozása(i) versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás(ok) versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását, a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását, az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását. A szabályozásokkal kapcsolatban gyakran felvetődik, hogy azok nem definiálják a jelentős piaci erő mérésére alkalmazható számszerű kritériumokat, mekkora az a jelentős piaci erő, amelynél be kell avatkozni az ármanipuláció megelőzésére [5.7]. Ezek a megállapítások az előbbiekben vázolt, aktuális hazai szabályozásra is érvényesek. Így könnyen felmerül az objektivitás hiányának gyanúja. Az ár növelésére irányuló piaci manipulációk mellett említést kell tenni az árak csökkentésére irányuló áreltérítésekről is. Ezek mindig csak időlegesek, a versenytársak tönkretételét, ezzel a piacról való kiszorítását célozzák. A leggyakoribb formái: Dömpingár alkalmazása, amelyről csak az esetben beszélhetünk, ha o az árat alkalmazó szereplő domináns a piacon, o az ár az átlagos változóköltségeket sem fedezi, azaz a piaci szereplő folyamatosan veszteséggel értékesít, o az árat alkalmazó piaci szereplő szándékoltan ki akarja szorítani a másik partnert a piacról, hogy azután monopolistaként az árat újból megemelje, 158

163 o az árat alkalmazó szereplő diszkriminatív, szelektív feltételeket alkalmaz. Gyakorlatban reménytelen a dömpingár bizonyítása és ennek megfelelően bírósági érvényesítése is elég kilátástalannak tűnik. Ár vagy feltétel visszaélés, amely akkor valósul meg, ha o a megállapodás kikényszerítésre kerül, o a megállapodás indokolatlan, a gazdasági értékkel (mint pl. térbeliség, helyettesíthetőség, időbeliség szempontjából) összhangban nem lévő árat tartalmaz, o a megállapodás egyéb indokolatlan üzleti feltételeket tartalmaz. Előfordulhat a megállapodási szabadság egyéb korlátozása is. Célzott dömpingár (predatory pricing, ragadozó árazás) alkalmazása. Szokásos formái: price squeesing, az ár összenyomása vagy a dolus directus, a szándékos megtévesztés. Jellemzői o az ár az átlagos változóköltségek alatt van, o az ár az átlagos változóköltségek felett van, de az átlagos összköltségek alatt és az áralkalmazás célzottan a konkurens kikapcsolását célozza Kapacitás aukció. Energia értékesítésnél, beszerzésnél gyakran alkalmaznak aukciót 60. Az aukció során az eladni vagy megvásárolni kívánt terméket az ár megadása nélkül (esetleg a minimális eladási vagy maximális vételi ár megjelölésével hirdetik meg, az ár az aukció során alakul ki. Villamos energia ügyleteknél általában termelő berendezések kapacitás használati jogosultságára, különféle típusú villamos energia termékek adott időszakra történő értékesítésére, adott fogyasztó vagy fogyasztócsoportok villamos energiával történő ellátására hirdetnek pályázatot. Pályázat kiírása meglévő és új termelő berendezések lekötésére is szóba jöhet. Az aukciók célja az árak versenyben történő kialakítása, transzparencia biztosítása, ezzel a kiíró számára a legelőnyösebb feltételek biztosítása. A piac jellegétől (piaci szereplők nagyságától) függően azonban az aukció sem garantál minden esetben igazi versenyt. Erre, csak a piacon keresett termék, és kellő számú versenyző esetén lehet számítani. Kevés versenyző esetén fennáll az erőfölény kihasználásának lehetősége. Aukciók típusai: A meghirdetett terméktől és az ügyletkötés céljától függően többféle aukció típus ismert [5.7]: Hagyományos (angol) aukció: a kikiáltási árat nyilvánosan, folyamatosan növelik (árverés), és a legmagasabb árat ígérő vevő nyer. Holland aukció: nagy árról indulnak, és az árat, fokozatosan csökkentik, az utolsó árat legelőször elfogadó vevő nyer. Vickrey 61 (második ár) aukció: A vevők borítékolt vételi ajánlatokat küldenek és a legtöbbet ígérő nyer, de csak a második legtöbbet ígérő ajánlati árát fizeti. Több nyertes vásárló esetén mindenki azonos (single-price) árat fizet. Borítékos (legmagasabb ár) aukció: az ajánlattevők borítékolt ajánlatot küldenek és a legmagasabb árú ajánlatot tevő nyer. Több vásárló esetén az 60 A pénzpiaci papírokkal kereskedő tőzsdék is aukciós piacok [5.17]. 61 William Vickrey: 1996-ban közgazdasági Nobel díjat nyert, elsősorban aukció elméleti munkásságáért. 159

164 Licit ár (Ft/MWh) egyes vásárlók saját ajánlataik alapján köthetnek üzletet. Emiatt az eljárást pay-as-bid aukciónak is nevezik. Az előbbi aukciótípusok megfordítva is, nemcsak eladásra, hanem vételre is alkalmazhatók. Ekkor, a hagyományos aukciónál, az árat fokozatosan csökkentve (árlejtés), a legalacsonyabb árat kérő eladótól történik a beszerzés. Az aukcióval megszerzett dolog szolgálhat saját célt vagy tovább értékesítés céljából vásárolják meg. Első esetben a dolog értékét a vevő értékítélete határozza meg: mennyit ér neki a megszerzett dolog (mekkora a private value), míg a második esetben a dolog értéke annak várható továbbértékesítési árától függ (mekkora a common value). Az egyes ajánlatok árazása az ajánlattevők piaci várakozásaitól, nyerési szándékától (az ügylet fontosságától), ajánlattételi stratégiájától, a versenytársak stratégiájára vonatkozó elképzeléseitől függhet. Ideális esetben amennyiben az ügyletre saját célra kerül sor mind a négy aukciótípus azonos eredményre vezet. A villamosenergia-piacokon, miután az igények is árfüggők és bizonytalanok, továbbá több egység beszerzéséről kell dönteni, az eredmény különbözhet [5.7]. Az bizonyos, hogy költségeik, illetve a várható értékesítési ár alatt a termelők, nagykereskedők nem adnak ajánlatot, de az ezek feletti árajánlat gyakran előfordulhat. A túlárazás a versenytársak és a piaci folyamatok ismeretétől függ. Aukciók lebonyolítása: Magyarországon a legismertebbek, a legnagyobb beszerzési portfólióval rendelkező nagykereskedő által, az előbbiekben ismertetett, jelentős piaci erővel bíró szereplőre vonatkozó szabályozás alapján, rendszeres időközönként meghirdetett termék aukciók, amelyeken szokásos (zsinór, csúcs, völgy) és egyedi termékek értékesítésére kerül sor. Ezek során hagyományos aukciót alkalmaznak, minimális kikiáltási árral. Az aukció során az ajánlattevők személye a kiíró és a többi ajánlattevő számára ismert. Az aukció történhet személyes részvétellel, vagy távolról (akár IT eszközökön keresztül) történő licitálás során. A részvétel feltétele, hogy a potenciális ajánlattevők a megvásárolni kívánt termék(ek) értékének megfelelő pénzügyi biztosítékot megfelelő pénzintézetnél letétbe helyezzék. Ennek alapvető célja, hogy az aukció ténylegesen, eredményes ügyleteket hozzon létre, a vevők Árverés képesek legyenek a megszerzett termékek átvételére. Licitálás kiinduló áron kezdődik, túlkínálat esetén az árszínt fokozatos emelésével a kereslet kínálati mennyiségre csökkenéséig folytatódik. Egyedi vevőnek nincs hatása az eladó árára! Záró ár Eladónál nincs visszaélési, befolyásolási lehetőség! Kevés vevő kartelt alkothat! Kiinduló ár Munkanapi zsinór termék Mennyiség (MW) ábra Munkanapi zsinór termék aukciója (2008) Az induló kikiáltási áron általában az értékesíteni kívánt mennyiségnél lényegesen nagyobb vételi ajánlat (5.33. ábra) érkezik. A kikiáltási árat fokozatosan növelve, csökken a megvásárolni kívánt mennyiség, míg egy adott árnál csak a meghirdetett mennyiségre érkezik ajánlat. Ez az ár az aukció végeredménye. Olyan esetben, amikor a szabályozó hatóság, az aukciós szabályok jóváhagyása során, az elérhető felső árszintet is korlátozza, előfordulhat, hogy ezen a kikiáltási áron a meghirdetett 160

165 Licit ár (Ft/MWh) mennyiségnél nagyobb vételi ajánlat érkezik. Ilyenkor úgynevezett arányos (pro ráta) kiosztást kell alkalmazni. Ennek során (5.34. ábra) az értékesíteni kívánt mennyiség egyes ajánlattevők közötti szétosztására, a beérkezett egyes vételi ajánlatok összes ajánlathoz viszonyított arányában kerül sor. A kiírás általában lehetőséget ad a meghirdetett mennyiség előre Árverés megadott (zsinór termék) arányú növelésére, csökkentésére. Amennyiben az előre megállapított számú áremelési Túlkereslet esetén általában növelt mennyiség értékesítésére kerül sor. lehetőség elfogy és túl kereslet van, pro ráta (utolsó licit mennyiségekkel arányos) leosztást kell alkalmazni Záró ár Eladónál nincs visszaélési, befolyásolási lehetőség! Kiinduló ár % tűrés Mennyiség (MW) ábra Pro ráta kiosztás (2008) Kevés vevő kartelt alkothat! További transzparens értékesítési lehetőségek: hirdetőtábla, HUPEX (tőzsde) Az árszintet a regionális kereslet-kínálat, a termék átvételi időszakára vonatkozó árvárakozások határozzák meg. Ugyanakkor az egyes ajánlattevők által elfogadható árakat mint arra az előzőekben már utaltunk a megszerzendő termék felhasználási célja is befolyásolja. Az aukció vázolt lefolyásából adódóan a kiírónál nincs visszaélési lehetőség, a vevők azonban előzetesen egyeztetve manipulálhatják a kialakuló árszintet. A sikerhez fontos az aukció gondos előkészítése [5.32]. Fordított aukció érvényesül az úgynevezett beszerzési pályázatokon. Ezekre egy adott, vagy több azonos jellemzőkkel bíró vásárló, legkisebb áron történő, ellátására kérnek ajánlatokat. Az ilyen célra szolgáló aukció formája általában borítékos (legkisebb ár) aukció. Esetenként pay as bid típus is előfordulhat. Az ajánlattétel általában nem transzparens, így nem garantált a versenyár elérése. A viszonteladók által, a fogyasztói portfólió növelésére meghirdetett típustermék értékesítési akciók is aukciók, ahol a típustermék ára kikiáltási árnak tekinthető és a készlet (források) erejéig történik a vevők befogadása. Kapacitáshasználati jog értékesítése esetén a lehívási (piacra lépési) ár, meghirdetett kapacitás, minimális lehívási mennyiség (berendezés tartós minimális teljesítménye) a pályázati felhívásban szerepel. Az ajánlattevők a lekötni szándékozott kapacitás nagyságára, (az állandó költségek fedezetére szolgáló) lekötési díjára tesznek ajánlatot. A megajánlott díj az egység versenyképességétől függ: a várható piaci árak figyelembevételével vajon ki tudja-e termelni a lekötési díjat Befagyott költségek Befagyott költség: A piacnyitás következtében a korábbi nemzeti piacokat szolgáló, hatályos szabályozások alapján létesített erőművek egy része kiszorul a piacról, más részük a piacon marad, de bevételeik nem fedezik a költségeket. Miután a berendezések létesítésére a befektetések idején érvényes szabályozási rendben, azok árszabályozás alapján várható teljes megtérülését feltételezve került sor, jogosnak tekinthető a befektetők elvárása, hogy a regulációs változások következtében meg nem térülő (ténylegesen befagyott) költségeket az államigazgatás a piaci szereplők részére megtérítse [5.18]. Fontos megjegyezni, hogy csak a felelős, az árszabályozás folyamatosságát feltételező döntéseken 161

166 alapuló beruházások befagyott költségeinek megtérítése lehet méltányos, figyelembe véve az érintett vállalkozás kárenyhítési kötelezettségeit is. Az árszabályozási rendszeren kívüli, illetve a reális piaci folyamatokkal nem számoló döntéseken alapuló befektetések nem számíthatnak a befagyott költségeik megtérítésére. A piacnyitás következtében a termelők leginkább a következő, kedvezőtlen hatásokkal szembesülhetnek: a határköltségeken alapuló energiapiaci árak kisebbek lesznek az átlagos költségeknél, így egységnyi értékesítés után csökken a bevétel, esetleges olcsóbb importforrások megjelenése esetén az értékesítés a korábbiakhoz képest csökken, így csak kisebb mennyiségen képződik bevétel. (Ezzel szemben lehetnek olyan versenyképes termelők is, akiknek értékesítése a külpiacokra való könnyebb kijutás eredményeként növekszik.) A bevételkülönbség meghatározható ex ante vagy ex post. Az előbbinél a várható piaci folyamatok feltételezésével valószínűsítik az egyes termelők várható hiányzó bevételét. Az ex post eljárásnál a tényleges piaci folyamatok figyelembevételével, az ismert árak, mennyiségek alapján végzik el a be nem folyt bevétel meghatározását. Utóbbi nyilván sokkal pontosabb eredményt adhat, ugyanakkor nem ösztönzi az egyes termelőket a piacnyitásból adódó hatások mérséklésére (kárenyhítésre). További lényeges kérdés, hogy a számításra termelő egységenként (bottom-up) vagy a teljes portfólióra (top-down) kerül-e sor. Előbbieknél termelőnként történik a következmények ex ante becslése vagy ex post számítása. A teljes portfólióra végzett elemzéseknél a portfólió értékesítésének, értékesítési árának nagyságát becsülik, illetve számítják. A befagyott költségek térítésére rendszerint a fogyasztóktól beszedett különdíjakból (például átállási költség díjelem) kerül sor, amelyet elkülönített pénzalapban gyűjtenek. Ennek számítása a várható összes befagyott költség és az értékesített mennyiség hányadosaként történik. Miután a befagyott költség a piacnyitás folyamatában változhat, lehetséges a díjelem évenkénti módosítása, de a várható futamidő és kifizetni tervezett összes befagyott költség alapján, egy a teljes időszakra vonatkozó átlagos érték meghatározása is. Az egyes, érintett termelők részére kifizetett átállási díj állami támogatásnak minősül, mivel térítésére államigazgatási döntés alapján (állami államigazgatási döntésen alapuló forrásból) kerül sor. Az érintett termelő részére gazdasági előnyt jelent. Ezek mellett szelektív (nem minden termelő kap befagyott költség térítést, és nagysága is különbözhet), hozzájárul a verseny torzításához, befolyásolja a közös piaci kereskedelmet (a támogatás nélkül az érintett termelő működését valószínűsíthetően nem tudná folytatni, így helyét más termelők vehetnék át). Ennek következtében, a vonatkozó EU szabályoknak [5.19] megfelelő előkészítés és engedélyezés hiányában, tiltottnak is minősülhet. A verseny torzítása megelőzhető oly módon, ha az eszközöket árverésen értékesítik. Ekkor a befagyott költséget az eszközök könyvszerinti és piaci értéke közötti különbség jelenti. Ilyen megoldásra csak köztulajdonban álló eszközök esetén van mód. A hazai piacnyitással összefüggésben a várható, illetve tényleges befagyott költségek vizsgálatára több alkalommal, a piacnyitást megelőzően (1999-ben, ben) és a Bizottság által 2005-ben Magyarország ellen a hosszú távú szerződésekkel összefüggésben (tiltott állami támogatások vélelmezése alapján) kezdeményezett C 162

167 Átlagár (Ft/kWh) "Befagyott" energia (GWh/év) 41/2005 számú eljáráshoz kapcsolódóan került sor. A piacnyitást megelőzően, rendszerszinten, a kizárólagos vásárló portfóliójára elvégzett, ex ante vizsgálatok megállapították, hogy a piacnyitás eredményeként két hatás jelentkezik: egyrészt a fölöslegessé váló, többségükben csak garantált átvételen kihasználható kapacitások következtében a lekötött portfólió átlagára megnő, másrészt a fogyasztók egy részének szabad piacra lépéséből adódó, garantáltnál kisebb rendszerszintű villamosenergia-igény következtében a szerződésekkel lekötött energiamennyiség egy részét nem lehet majd átlagáron eladni, így azt befagyott energiamennyiségként, versenypiaci áron kell értékesíteni. 8, , , , , , , Átlagár piacnyitás nélkül Átlagár gyors ( ) piacnyitás esetén "Befagyott" energia ábra Befagyott költségek [5.20] Ezek mellett arra is számítani lehetett, hogy a hőszolgáltatást biztosító, kapcsolt erőművek is kiszorulnak a piacról, amennyiben áraikat nem tudják csökkenteni. Mivel utóbbira a hőszolgáltatás keresztfinanszírozási kényszere miatt nem volt lehetőség, ezen erőművek értékesítése is befagyott energiamennyiségként jelent meg, ennek finanszírozása azonban a szabályozott árú kötelező átvétel keretében történt. A nagykereskedelmi portfólió átlagos költségeken alapuló árát (amely ben új egységek belépése miatt nő, majd a versenyképtelen egységek re tervezett leállítása következtében csökken), valamint a 2001-re tervezett, 2005-ig a piac 33%-ára kiterjedő, gyors piacnyitás átlagos árakra gyakorolt hatását, illetve a becsült, befagyott energiamennyiséget az ábra mutatja. Az ábrán szereplő mennyiségekkel a befagyott költség becsült jelenértéke mintegy 115 MrdFt-ra adódott. Miután a befagyott energiamennyiség értékesítésére években transzparens módon, aukciók során került sor, a költségtérítés a szerződéses átvételi árak és az aukciós árak különbségéből az értékesített mennyiségek figyelembevételével számítható volt. A vonatkozó minisztériumi rendeletek 63 alapján, ténylegesen ~68,5 MrdFt került kifizetésre a volt kizárólagos vásárló részére. A csökkenést a későbbi piacnyitás és a versenypiaci árak feltételezettnél gyorsabb növekedése eredményezte. A C 41/2005 számú eljáráshoz kapcsolódó elemzés (utólagosan) megállapította, hogy a hosszú távú szerződések alapján, a piaci áraktól eltérő (nagyobb) árakon értékesítő erőművek felé tiltott állami támogatás nem történt. 62 A hazai piacnyitásra végül csak január 1-én került sor /2004 (V.14.), 22/2005 (IV.12), 24/2006 (IV.28), 57/2007 (VI.8) számú GKM és 23/2008 (VIII.29) számú KHEM rendeletek 163

168 5.6. Árszabályozás alapelvei. Liberalizált piacokon, mint arra az 5.1. szakaszban utaltunk, hatósági árszabályozást a 3.5. szakaszban vázolt válsághelyzetektől eltekintve csak a természetes monopólium jellegű tevékenységek esetén alkalmaznak. Az alábbi alapelvek azonban a hagyományos, integrált társaságok által kiszolgált, szabályozott piacokra, termelői, fogyasztó árak megállapítására is érvényesek. Az árszabályozási rendszer kialakításánál, (a piac működésének és az ennek szabályait rögzítő jogszabály rendszer) módosításánál nem mellőzhető annak megfontolása, hogy: Milyen feladatok (értéklánc elemek) tartoznak a szabályozás hatáskörébe (mely szolgáltatásokat, üzleti tevékenységeket kell külön szabályozni)? Liberalizált piacok esetében csak a természetes monopólium jellegű tevékenységek tartozhatnak a szabályozó hatóság illetékességi körébe. Az egyetemes szolgáltatások esetében árellenőrzés érvényesülhet. Milyen államigazgatási szinten, melyik szervezetnél kell a döntéseket meghozni, szükség van-e gazdaságpolitikai egyeztetésekre? A villamos energia belső piacára vonatkozó irányelv [5.21] alapján az árszabályozási kérdésekben az irányelvben rögzített hatáskörökkel (például az átviteli és elosztási tarifák vagy az ezekre vonatkozó módszerek átlátható kritériumok alapján történő megállapítása vagy jóváhagyása ) felruházott az esetleges politikai befolyásolástól mentes szabályozó hatóságnak kell illetékesnek lenni. Ugyanakkor az energiapolitikai célok elérésére alkalmazott támogatási mechanizmusok (például a megújuló energiaforrásokkal előállított villamos energia kötelező átvételi ára) elemeinek szabályozása továbbra is kormányzati hatáskörbe tartozhat. Milyen adatszolgáltatást kell teljesíteni az egyes engedélyeseknek, piaci szereplőknek az árszabályozás elősegítésére? Hogyan történik a döntés előkészítés, az elemzéseket a szabályozó hatóság önállóan végzi vagy azok előkészítéséhez szakértőket is igénybe vesz? Milyen feltételeknek kell megfelelni a szóba jöhető szakértőknek. Milyen hosszú legyen az árszabályozási időszak, történjenek-e és hogyan rendszeres felülvizsgálatok? Mekkora lesz a tervezett mechanizmus erőforrás és költségigénye, utóbbi milyen forrásokból és hogyan finanszírozható? Az árszabályozással szemben a szakmai oldal [5.22] a következő általános elvárásokat 64 fogalmazza meg: Elégségesség (bevétel megfelelőség): A tarifáknak az összes megengedett hálózati költség megtérítésére és a befektetett tőke méltányos megtérülésére fedezetet kell biztosítani, a múltbeli befektetések honorálására és a jövőbeli befektetések ösztönzésére. Költség tükrözés (költség okozás elve): A tarifáknak tükrözni kell az egyes fogyasztók kiszolgálásával összefüggő költségeket, kizárva a más folyamatokkal összefüggő (rendszeridegen) költségek beszámítását, keresztfinanszírozást. 64 Az elvárások a hálózati tarifákra vonatkoznak, de az integrált ellátó rendszerekben alkalmazható árszabályozásra is érvényesek. 164

169 Gazdasági hatékonyság: A tarifáknak a fogyasztókat és a hálózati társaságokat is a rövid és hosszú távú társadalmi haszon maximalizálására kell ösztönözni. Diszkrimináció menetes költség allokáció, transzparencia: A tarifa megállapításnak transzparens, auditálható és következetes módon, a metodológiát és az alapvető paramétereket közzétéve kell történnie. Stabilitás és kiszámíthatóság: a beruházási kockázatok minimalizálására a rendszerhasználóknak és a hálózati társaságoknak képesnek kell lenni a jövőbeli díjak könnyű előrejelzésére. Érthetőség: A tarifa rendszer legyen könnyen érthető és alkalmazható, különös tekintettel az energia fogyasztással való összefüggésre. A könyv összeállításának idején hatályos hazai szabályozás [5.23] alapján: A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával a vonatkozó miniszteri rendelettel összhangban úgy kell meghatározni, hogy az érintett engedélyeseket rövid és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze (VET 142. (6)). Az egyetemes szolgáltatás árát a villamosenergia-piaci árak, továbbá a hatékonyan működő engedélyes gazdálkodó szervezetek indokolt működési és tőkeköltsége, valamint összehasonlító elemzések alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze. Az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtandó termékcsomagokat, a kötelezően nyújtandó egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit a szabályozó hatóság javaslata alapján az illetékes miniszter rendeletben állapítja meg (VET 143. (2), (3)). Ennek megalapozásához, az egyetemes szolgáltató engedélyeseknek dokumentumokkal alátámasztott, árakra vonatkozó javaslatot kell küldeni a szabályozó hatóság részére (VET Vhr 113. (1), (2)) [5.24]. Az előzőek alapján a díjak megállapításánál az indokolt működési és tőkeköltségeket figyelembe kell venni. Az engedélyesek és az ármegállapító hatóság között azonban információs aszimmetria van, a leggondosabban végzett költség felülvizsgálat során sem tudnak a felülvizsgálatot végzők minden, a működési, tőkeköltségeket érintő információt megismerni. Ebből adódóan az engedélyesek az árfelülvizsgálatnál megismert állapothoz képest általában tartalékokkal, úgynevezett hatékonyságjavítási potenciállal rendelkeznek. A szabályozásnak érdeke, hogy a hatékonyság javuljon, ezzel a fogyasztói költségek csökkenjenek. A gyakorlatban alkalmazott árszabályozási modellek többsége ösztönzi a hatékonyság javítását: Ársapka (Price Cap) szabályozás: a 4-5 éves szabályozási időszak induló évét követő években az árak az inflációnál (RPI) egy hatékonyságjavítási elemmel (X) kisebb mértékben (1+RPI X) növelhetők. Így a hatékonyságjavításból eredő átmeneti jövedelem egy része rövid ideig (a következő költség felülvizsgálatig) a társaságoknál maradhat. Ösztönzi a költségek csökkentését, ugyanakkor nagy a kockázata rövidtávon igen nagy 165

170 profitok elérésének. A szolgáltatás minősége romolhat (az elvárt szolgáltatás minőségének kiegészítő szabályozása szükséges). Jövedelem sapka szabályozás: A szabályozás a felszámítható árat, a társaság bevételének, nyereségének alakulásán keresztül szabályozza. Így a mennyiségi változásból (például a villamos energia igény gyors növekedéséből) adódódó hatások kiszűrhetők. Az (1+RPI X) tényezőt a jövedelemre alkalmazzák. A hatások az ársapka szabályozáshoz hasonlóak. Teljesítmény (performance) alapú szabályozás: A jövedelmet a szolgáltatás minősége befolyásolja. Az indokolt költségeken, tőkejövedelmen alapuló névleges bevétel csak az elvárt szolgáltatási minőség teljesülése esetén jár, a minőség romlása csökkenti, javítása növelheti a bevételt. Megtérülés (ROR) szabályozása: Az előzőekkel szemben, a megtérülés szabályozásánál a jövedelem/ár szorosan követi a költségeket. Ez rendszeres szabályozói felülvizsgálattal biztosítható, amely megelőz bármilyen lényeges eltérést az aktuális költségek és az aktuális jövedelem között. Tervezhető, transzparens, ugyanakkor miután a tényleges költségek elismerésre kerülnek, nincs ösztönzés a költség csökkentésre, indokolatlan tevékenységekre, befektetésekre vezethet Az árszabályozás része a költség felülvizsgálat, és ez alapján az induló árak megállapítása, majd rendszeres kiigazítása. Erre többféle szabályozói gyakorlat alakult ki: Nagyvonalú költség felülvizsgálat: nem végeznek hatósági felülvizsgálatot, elfogadják az engedélyes által előterjesztett igényt. Hallgatólagos megállapodást (Gentleman s Agreement) kötnek a költségek alacsony szinten tartásáról. Szigorú költség felülvizsgálat: hatósági költség felülvizsgálat során tételesen áttekintik a költségeket, értékelik jogosságukat és ez alapján állapítják meg az árszabályozás alapját képező elismert költséget. Standard költség meghatározása: Az elismerendő költség megállapítására a hasonló társaságok költségeinek meghatározása, ökonometriai módszerekkel történő összehasonlítása (benchmarking) és ez alapján kimunkált átlagos standard költségek alapján kerül sor. Standard, hatékony költség meghatározása: Az elismerhető költség megállapítására nem a hasonló társaságok átlagos költségei, hanem a hatékony iparági modellel történő összevetés, a költségek lehetséges optimalizálásának figyelembevételével kerül sor. Verseny alapú ármegállapítás: Bizonyos természetes monopólium jellegűnek tűnő tevékenységek (például [5.22] rendszerszintű szolgáltatások, fogyasztásmérés, elszámolás, számlázás stb.) üzleti alapon is elláthatók. Így ezekre a szolgáltatási díjak, a minőségi elvárásokat pontosan rögzítő pályázat kiírását követő, árverseny alapján is megállapíthatók. A verseny elősegíti a költségek csökkentését. Az árak szempontjából különös jelentősége van a megengedett megtérülés mértékének. Ezt a megtérülés alapját képező, elismert befektetett eszközérték (Regulated Assets Base, RAB), valamint a súlyozott tőkeköltség (WACC) befolyásolja. Az eddigi hazai gyakorlat az átviteli hálózat vonatkozásában nem ismerte el sem a befektetett eszközök tényleges értékét, sem a pénzpiaci normáknak 166

171 megfelelő súlyozott tőkeköltséget. Ebből adódóan a hálózati vagyon üzleti értéke kisebb a befektetett eszközök értékénél. A politikai szlogen gyakran használja a profitmentes ár fogalmát, anélkül hogy ennek tartalmát meghatározná. A hatályos szabályozás [5.23] mint arra utaltunk elismeri az indokolt tőkeköltségre vonatkozó igényt, azaz az indokolt nyereséget tartalmazó ár jogosságát. A társaságok tőkeszerkezetét, működését ismerők számára egyértelmű, hogy tartósan profitmentes működés nem folytatható, mivel: A társaságok tevékenységüket részben hitelből finanszírozzák és ennek folyósítási feltételei között feltételként szerepel a hitelállomány/ebitda ,5 arány betartása. Erre pedig csak akkor van lehetőség, ha az üzleti tevékenység nyereséges. A feltétel nem teljesítése esetén további hitel nem vehető fel vagy a felvett hitelt vissza kell fizetni, ez pedig a társaság tevékenységének azonnali ellehetetlenülésével járhat. A társaság alaptőkéje nem talált pénzből, hanem a tulajdonosok vagyonából, általuk felvett hitelből került befizetésre. Ezek után illik a kockázatokkal arányos tőkeköltséget (kamatot) fizetni. Nem lenne elvárható a tulajdonosoktól, hogy a villamos ipari társaságokba befektetett pénz kamatát saját forrásaikból térítsék. A kamatot a köztulajdonban álló társaságok tőkéje után is fizetni kell, amely lehetséges a költségvetésből is, azonban ez esetben az energiafogyasztók adóforintokból történő keresztfinanszírozása valósulna meg. A tőkeköltségek árakba történő beépítése helyett az adókat kellene emelni, ami aligha lehet a politika célja Rendszerhasználati díjelemek. A hálózati társaságok költségei a következő kategóriákba sorolhatók [5.22]: Tőkeköltségek a különféle feszültségszintű szabadvezetékek, földkábelek, alállomások, irányító központok, fogyasztásmérők, informatikai, kommunikációs, egyéb eszközök után. Üzemvitel, karbantartás költségei. Hálózati veszteség beszerzésének költsége (az összes költség 5-14 %-a). Fogyasztói szolgálat: bekapcsolás, mérőleolvasás, számlázás, más adminisztrációs, kereskedelmi tőke és üzemeletetési, karbantartási költségek. Általános vállalati költségek. Pótdíjak, adók (megújuló díj, helyi adók, közszolgáltatási kötelezettségek, energiapolitika támogatás). Az előbbi költségek, a hálózati veszteséget, forgalomarányos közterheket kivéve csaknem teljesen a teljesítmény igényektől függnek. és alig változnak az energia fogyasztással. Teherviselés: A rendszerhasználati költségek térítésének optimális megoldására még nem alakult ki egységes álláspont. A költségviselés megoldására a következő elvi megfontolások lehetségesek: A fogyasztók térítik a költségeket: a tarifarendszer csak a fogyasztási hely terhelésével, fogyasztásával összefüggő (L, load) díjelemeket tartalmaz. 65 EBITDA: Earnings Before Interest Taxes Dividends and Amortisation, nyereség kamatfizetések, adózás, osztalék és amortizáció előtt. 167

172 A termelők térítik a költségeket: a tarifarendszer csak az erőmű teljesítményével, értékesítésével összefüggő (G, generation) díjelemeket tartalmaz. A fogyasztók és termelők együttesen térítik a költségeket, a tarifarendszer L és G típusú díjelemeket is tartalmaz. Az előbbi elvi lehetőségeken belül elsősorban az új erőművek telephelyének fogyasztói centrumok figyelembevételével történő kiválasztásának ösztönzésére különféle részletszabályok alkalmazása jöhet szóba. Ezek megfontolásához Stoft [5.7] három lépésből álló teszt elvégzését javasolja: i. A termelés és hálózat költségeinek (piaci szereplők költségfüggvényeinek) számítása. A termelésnél a költségek telephely függését is figyelembe kell venni. ii. Egy adott fogyasztáshoz tartozó minimális termelési költség meghatározása. iii. A tervezett szabályrendszerhez tartozó költségek számítása annak ellenőrzésére, Szűkület hogy a szabályozási hatása a helyi határköltségekre változtatások milyen hatással járnak a piac működésére, befektetői döntésekre, fogyasztói optimumra. A 200 MW B P A = 2400 MW P B = 800 MW 2400 MW ábra Optimális telephely [5.7] 800 MW A szabályok gyakorlati alkalmazhatóságának bemutatására egy egymástól távolabb fekvő, két fogyasztási centrumból álló rendszert vizsgáljunk (5.36. ábra). A kérdés, hol és mekkora teljesítőképességű erőmű létesítése lesz optimális. i. Az egyik fogyasztási centrumban 2400 MW, a másikban 800 MW a csúcsigény. Az átlagos terhelés 2000 MW-ra várható. Az erőművet mindkét hely közelében meg lehet valósítani. Az erőmű átlagos fajlagos költsége a tervezett kihasználási óraszámot figyelembe véve: 20 /MW,h állandó költség és 40 /MWh változó költség. Az esetleges kisegítésre a két fogyasztási centrum között elégséges lenne egy 200 MW átviteli kapacitású vezeték, amelynek fajlagos költsége 5 /MW,h. ii. Miután mindkét helyen létesíthető erőmű, az a megoldás tűnik optimálisnak, ha mindkét helyen a fogyasztói igényeknek megfelelő teljesítőképességű erőmű épül (a két telephelyből, léptékhatásból stb. adódó többletköltségeket elhanyagoljuk). Ebben az esetben a költségek: o Termelők állandó költsége: 3200*20=64000 /h o Termelők változó költsége: 2000*40=80000 /h o Hálózat költsége: 200*5 = 1000 /h Összesen /h. iii. Feltételezve, hogy a termelőknek a hálózathasználatban való részesedésüknek megfelelő hálózathasználati díjat kell fizetni, a költségek megváltoznak. Az A fogyasztási centrumban lévő (vagy oda települő) termelő csak a 800/3200 aránynak megfelelő hálózathasználati díjat, míg a B centrumban meglévő (vagy oda települő) termelő a 2400/3200 aránynak megfelelő hálózathasználati díjat lenne köteles téríteni, miközben a meglévő erőművek esetén az áramlások kiegyenlítik egymást. A szabály 168

173 változtatásának hatására a B centrumban lévő termelő leállítását követően az azt pótló, új termelő nem a B centrumba, hanem az A centrumba települne, amihez az A-B fogyasztási centrumok közötti, eredetileg 200 MW-ra tervezett vezetéket 800 MW-ra kellene kiépíteni, ami a fogyasztóknak 600*5= 3000 /h többletköltséget okozna. A bemutatott példa alapján nyilvánvaló, hogy a hálózathasználati tarifarendszer tervezésénél a fogyasztói költségek minimalizálása érdekében nagyon gondosan kell eljárni. Az európai költségviselés nem egységes. Az egyes tagállamok általában csak L elemeket alkalmaznak, de néhány tagállamban L és G típusú elemek is vannak. Ebből adódóan ezekben a tagállamokban tározós vízerőművek esetén például a felső tározó töltéséhez felhasznált energiavételezésért (L elem), és a tározó kisütéséért (G elem) is díjat kell fizetni, ami jelentősen megdrágíthatja a tározó üzemeltetését. Miután az időjárásfüggő megújuló erőművek kiszabályozásához a használat nem nélkülözhető, az L és G elem egyidejű használata növeli a megújuló energiaforrások működtetésének támogatásához szükséges összegeket. Elosztott kiserőművek: A költségviseléssel összefüggésben új elemként jelennek meg a döntően háztartási méretű kiserőművek. Ezek fogyasztói alig vagy semmit sem vételeznek a hálózatokból, azt betáplálásra veszik igénybe, ezzel egyre csökken a költségviselő bázis. Kevesebb fogyasztónak kellene az infrastruktúrát is finanszírozni (a mellett, hogy a piaci áraknál drágábban termelő kiserőműveket is a maradó fogyasztók keresztfinanszírozzák). Így jogosan merül fel az igény, hogy ezen erőmű tulajdonosok is hozzájáruljanak a tevékenységükkel összefüggő méltányos költségek megtérítéséhez. A semmit sem térítenek állapothoz képest a hálózati csatlakozási költség a hálózati csatlakozási költség+hálózat megerősítés részköltsége a hálózati csatlakozási költség+hálózat megerősítés teljes költsége változatok jöhetnek szóba. A lehetőségek közötti választás az energiapolitikai céloktól függ. Belátható, hogy a költségek növekedése esetén azonos cél eléréséhez a támogatást is növelni kell. Tarifarendszerek: A hálózati költségek térítésére különféle tarifarendszerek terjedtek el [5.22]: Csak energiadíjat [ /kwh] tartalmazó rendszer, ahol a becsült összes költséget a várható energiaértékesítésre átlagolják. Csak kapacitásdíjat [ /kw] tartalmazó rendszer, ahol a becsült összes költséget a fogyasztók összesített csatlakozási teljesítményére, vagy lekötött teljesítményére átlagolják. Zónaidős energiadíjas [ /kwh] rendszer, ahol az összes költséget a költségokozatnak megfelelően az egyes zónaidőkre allokálják és az egyes zónaidők várható energiaértékesítése alapján átlagolják. Kapacitás és energiadíjas rendszer, ahol a költségelemeket a költségokozatnak megfelelően teljesítményigény és energiaigény függő elemekre választják szét és az egyes kategóriákat a lekötött, vagy csatlakozási teljesítmény [ /kw], illetve a várható energiafogyasztás [ /kwh] alapján átlagolják. Egységes energiadíj helyett zónaidős energiadíj is 169

174 alkalmazható, ekkor az energiaigény függő elemek allokálása zónaidőnként történik. A leggyakrabban a több elemű tarifarendszert alkalmazzák. Ennél fix díj [ /év] a kiszolgálási jellegű, fogyasztó típusától függő költségekre, kapacitásdíj [ /kw] a teljesítményigénytől függő költségekre, zónaidős energiadíj [ /kwh] az energia felhasználással arányos költségekre, meddőenergia díj [ /kvar] a látszólagos teljesítményigény nagyságával arányos költségekre és kiszolgálási díj [ /alkalom] az eseti, adott fogyasztótól függő költségekre kerülhet felszámításra Az előbbiek mellett a költség okozás elvével jobb összhangot biztosító javaslatok is felvetődnek. Például legyen hálózati terheléstől vagy a nagykereskedelmi energiadíjaktól függő, fogyasztással arányos díjelem, a kapacitásdíj függjön a teljesítmény lekötés nagyságától vagy a hálózat tényleges terhelésétől. Az [5.25] irodalom Bekötési és csúcsteljesítmény igény (adott teljesítmény-igényű fogyasztó bekötéséhez szükséges minimális eszközigény), térítés: /év Hozzájárulás a fogyasztási csúcshoz (nappali, esti csúcsban, vagy éjszaka jelentkezik a fogyasztás), térítés: /kw Hozzájárulás a hálózati veszteségekhez (az aktuális fogyasztástól függ), térítés: /kwh díjelemek bevezetését javasolja. Nyilvánvaló, hogy ilyen, bonyolultabb tarifarendszerekre csak az okos mérések elterjedésével, aktív fogyasztók nagyobb számú megjelenése esetén lehet majd átállni. Az átviteli hálózatoknál alkalmazott díjrendszerekről [5.29] ad összefoglalást A könyv összeállításának idején hatályos hazai tarifarendszer: Egységes, energiadíj jellegű [Ft/kWh] átviteli-rendszerirányítási díjat a rendszerüzemeltető átviteli hálózattal kapcsolatos és működési költségeinek, valamint az átviteli hálózati veszteség beszerzési költségeinek fedezetére, Egységes, energiadíj jellegű [Ft/kWh] rendszerszintű szolgáltatás díjat a rendszerszintű szolgáltatások költségeinek fedezetére, Vételezési feszültségszinttől, fogyasztótípustól függő o elosztói alapdíjat [Ft/év], o elosztói teljesítménydíjat * [Ft/kW], o elosztói forgalmi (energia) díjat [Ft/kWh], o elosztói meddő energia díjat * [Ft/kVAr] o elosztói veszteség díjat [Ft/kWh], o elosztói menetrend kiegyenlítési díjat * [Ft/kWh] az elosztással, fogyasztói kiszolgálással összefüggő költségek fedezetére tartalmaz. (Az elosztó hálózati tarifáknál *-al jelölt tételeket a kisfeszültségű, kis- és vezérelt fogyasztók nem térítik.) Az országosan egységes végfelhasználói tarifák érdekében az elosztó engedélyesek között kiegyenlítő fizetés van érvényben, amelynek forrását az elosztó hálózati engedélyesek által térített, megnövelt értékű, átviteli-rendszerirányítási díj biztosítja. Az egyes feszültségszintekre vonatkozó hálózathasználati díjakat a MEKH [5.26] honlapján található alapadatok alapján, a közötti időszakra, az ábra mutatja. Olyan években, amikor többször módosították a tarifákat csak az év elején érvényes értékek szerepelnek az ábrán. 170

175 Arány, eloszlás Átlagos hozzáférési díj (Ft/kWh) Átviteli hálózati csatlakozás Nagyfeszültségű csatlakozás Nagy/középfeszültségű csatlakozás Középfeszültségű csatlakozás Közép/kisfeszültségű csatlakozás Kisfeszültségű csatlakozás profilos) Kisfeszültségű csatlakozás (vezérelt) Kisfeszültségű csatlakozás (nem profilos) ábra Átlagos hálózathasználati díjak [5.26] A díjak, végéig, az átállási díjként, szénipari szerkezetátalakításra, megújuló és kapcsolt villamos energia kötelező átvételének támogatására szolgáló díjelemeket is tartalmazzák, a növekedést a kötelező átvétel folyamatos emelkedése okozta Közüzemi, szociális tarifa Az árszabályozáson belül különös figyelmet érdemel az egyetemes szolgáltatásban részesülők tarifa rendszerének kialakítása. Mint az előzőekben vázoltuk, a szolgáltatás lehetőségének (az infrastruktúrának) a létrehozásánál, fenntartásánál és magánál a szolgáltatásnál állandó és változó jellegű költségek merülnek fel. A költség okozás elvének figyelembevételével, a tarifáknak az egyes fogyasztók kiszolgálásával összefüggő költségeket kellene tükrözni, kizárva a keresztfinanszírozást. Az egyetemes szolgáltatásban alkalmazott tarifarendszerek azonban gyakran mellőzik ezt az elvet, mivel a háztartási fogyasztói árrendszer kialakításánál szociális szempontokat is figyelembe vesznek. 100% 90% 80% Fogyasztók aránya (%) Fogyasztók eloszlása (%) Fogyasztás aránya (%) Fogyasztás eloszlása (%) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Fogyasztás (kwh/év) ábra Háztartási fogyasztás eloszlása (MEH, 2003) a vezérelt fogyasztás nélkül A hazai háztartási fogyasztás szerkezetét vizsgálva (5.38. ábra) megfigyelhető, hogy a fogyasztók mintegy 30%-a 700 kwh/év értéknél kevesebb villamos energiát 171

176 Világítás TV, rádió Villamos kisgépek Hűtőgép Automata mosógép Főzés Tárolós vízmelegítés Fűtés Éves fogyasztás (kwh/év) fogyaszt és a fogyasztók mintegy 80%-ának 2000 kwh/év értéknél is kisebb a fogyasztása. Az 500 kwh/év alatti fogyasztású fogyasztási helyek többsége hétvégi ház, nyaraló, garázs, amelyek ellátása a lakások ellátásával azonos infrastruktúrát igényel, a használat jellegéből adódóan azonban ezen infrastruktúra kihasználása nagyon alacsony. A háztartások fogyasztása azok felszereltségétől (5.39. ábra) és a családtagok számától függ. A legtöbb fogyasztó az kwh/év kategóriákban volt található: nagyobb családok, villamos tűzhellyel, mikrohullámú sütővel Göngyölt fogyasztás (GKI, reprezentatív felmérése alapján) Felhasználási cél ábra Komfort hatása a háztartási fogyasztásra ([5.31] alapján) A költségek különösen az alsó jövedelmi kategóriákban élőknek jelenthetnek nagy terhet, sokan nem tudják rendszeresen fizetni számláikat. Ezért a hazai szabályozás szándékosan kedvez a kisebb fogyasztású felhasználóknak, 110 kwh/hó fogyasztásig energiadíj (egyetemes szolgáltatási ár) kedvezményt ad. A szakmai vélemények a keresztfinanszírozást tudomásul veszik, de célszerűbbnek tartanák a szociális kérdések és az árszabályozás különválasztását. Szociális tarifa, egyetemes szolgáltatás keretében történő alkalmazása a hatályos irányelv egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szabályai alapján idegen az egyetemes szolgáltatás céljától. A szociális árú villamosenergia-ellátás egyetemes szolgáltatás körében történő alkalmazása tulajdonképpen az ellátás árára vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség előírása, amelynek ki kell elégítenie mind a hatályos belső piaci irányelv, mind az Európai Unió működéséről szóló szerződés követelményeit. Arra is ügyelni kell, hogy az esetlegesen a vállalkozások részére szolgáltatott kedvezményes árú villamosenergia-ellátás ne minősüljön tiltott állami támogatásnak. A hazai árak a villamosenergia-ellátással összefüggésbe hozható támogatások (szénbányászati szerkezetátalakítás, iparági dolgozók áramdíj kedvezménye, megújuló forrásokból származó villamos energia) mellett nehezen magyarázható támogatásokat (például távfűtés 66 ) is tartalmaznak. Kereszttámogatás az elosztói díjakban: A háztartási fogyasztók által fizetett díj szerkezetét (5.40. ábra) vizsgálva megállapítható, hogy az viszonylag kis értékű elosztói alapdíjat tartalmaz, a díj nagy része a fogyasztott villamos energia mennyiséggel arányos. 66 Indokolatlannak tűnik, hogy a hazai gazdasági szereplőknek a villanyszámlán keresztül kell támogatni az esetenként primerenergia megtakarítással sem járó távfűtéseket, miközben a felhasználás is, számos esetben, alacsony hatékonysággal (rossz állapotú, túlméretezett távhő rendszereken keresztül, szigeteletlen épületekben) történik. 172

177 Éves díj (Ft/év) Éves díj (Ft/év) Egyetemes szolgáltatási ár Forgalomarányos rendszerhasználati díj Elosztói alapdíj 1. tömb Éves fogyasztás (kwh/év) ábra Háztartási fogyasztók által fizetett díj szerkezete (ELMŰ, 2014) A háztartási fogyasztók elosztói díjszerkezetét a közintézmények díjszerkezetével összevetve (5.41. ábra) feltűnik az alapdíjak nagy eltérése. Valószínűsíthető, hogy a tényleges költségszerkezetnek (a fogyasztó ellátásához szükséges infrastruktúra állandó költségének, tőketerheinek) a közintézményi tarifa jobban megfelel, mint a háztartási. A költségek kwh/év fogyasztás körül egyenlítik ki egymást, az ilyen vagy ennél nagyobb fogyasztású háztartási fogyasztók száma azonban nagyon csekély. A kis alapdíj, nagyobb forgalomarányos díj a kisebb fogyasztóknak kedvez, az ellátásukhoz kapcsolódó költségek egy részét a nagyobb fogyasztók fizetik meg. Az alapdíj növelésével (a reális értékhez közelítésével) a legkisebb fogyasztók terhei növekednének a legjobban. Mint utaltunk rá, a legkisebb fogyasztói kategóriában nem a legrászorulóbb fogyasztók vannak, így mintegy ők is keresztfinanszírozzák a hétvégi házak, üdülők vagy külön mért garázsok tulajdonosait Háztartási fogyasztó Közintézmény Éves fogyasztás (kwh/év) ábra Hálózathasználati díjak (ELMŰ, 2014) Az energiadíj két tömböt tartalmaz, éves 1320 kwh fogyasztásig kisebb az energiadíj (egyetemes szolgáltatási ár). Ez is ellentétes a közgazdasági elmélettel összhangban lévő szokásokkal. A nagyobb mennyiség kiszolgálása általában kisebb fajlagos költségekkel jár. Miután a fogyasztói kiszolgálás állandó költsége a nagykereskedelmi energia piacon beszerzett, felhasználással arányos, energiaköltséghez viszonyítva alacsony, általánosan elfogadottnak tekinthető az energiadíj jellegű árazás. Eltérő, állandó díjat is tartalmazó, tarifarendszer csak kapacitás mechanizmusok alkalmazása esetén lehet indokolt. A könyv összeállításának idején általánosan alkalmazott, egytarifás fogyasztásmérés a fogyasztót nem teszi érdekelté a rendszerszintű költségeket csökkentő fogyasztói szokások kialakításában, a nagy piaci árú időszakokba eső fogyasztás minimalizálásában. A fogyasztók tényleges költségekkel való szembesítése, ezzel a felhasználási döntések elősegítése jelentős megtakarításra vezethet. Ezért szorgalmazzák az okos mérés (8.3. fejezet) elterjesztését. A piaci árfüggő 173

178 Bosznia és Hezegovina Bulgária Montenegró Románia Észtország Izland Albánia Litvánia Lettország Horvátország Görögország Franciaország Törökország Csehország Lengyelország Szlovénia Magyarország Finnország Málta Luxemburg Szlovákia Norvégia Egyesült Királyság Hollandia Ausztria Portugália Svédország Belgium Spanyolország Írország Olaszország Németország Ciprus Dánia 3,58 4,71 4,15 3,23 4,83 3,07 4,91 5,62 6,65 4,82 7,92 6,32 6,23 8,28 6,92 6,13 4,36 6,87 7,88 7,68 7,40 6,02 5,28 7,83 8,23 8,45 3,29 3,25 4,20 4,89 3,11 6,13 13,95 13,43 12,85 11,06 1,12 5,57 1,59 1,75 5,69 2,63 4,35 2,80 7,56 3,41 5,63 5,69 4,85 8,31 3,29 5,34 7,17 4,34 7,43 5,89 6,44 20,40 7,68 2,45 2,20 5,87 Ár ( c/kwh) 2,37 2,83 3,46 3,00 9,01 2,63 3,34 3,50 3,31 4,62 9,66 4,19 2,20 3,18 5,09 3,56 5,17 8,89 6,11 7,38 6,99 5,39 7,72 4,86 3,35 12,44 3,74 16,76 4,96 tarifarendszer alkalmazására az 1990-es évek elején, az Amerikai Egyesült Államokban, a Gulf társaság területén elvégzett kísérleti üzem tapasztalatait mutatjuk be. A vizsgálat alkalmával a havidíjból és egy zónaidős energiadíjból álló tarifarendszert csökkentett összegű havidíjból és négy energiadíjból álló rendszerre cserélték (5.6. táblázat) 5.6. táblázat Eredeti tarifarendszer: Havi díj (USD/hó) 8,07 Standard áramdíj (USD/MWh) 57 Kísérleti tarifarendszer: Havi díj (USD/hó) 4,53 Fogyasztás változása (%) Áramdíjak (USD/MWh) Alacsony árkategória 35 12,5 11 Közepes árkategória 46-3,9-5,9 Magas árkategória ,8 Kritikus árkategória ,8-44,6 A táblázatban a fogyasztás egyes időszakokon belüli változását is feltüntettük. A csúcsidőszaki teljesítményigény mintegy 2 kw-al csökkent fogyasztónként és minden fogyasztó megtakarított átlagosan mintegy 1433 kwh-t évente. Nyilvánvaló, hogy ehhez aktív fogyasztói együttműködésre és jelentős megtakarítási potenciálra volt szükség. A nagykereskedelmi piaci árakat követő fogyasztói árak elterjedésével jó lehetőség kínálkozhat a csúcsigények csökkenésére, a minimális igényekkel jellemezhető fogyasztási völgyek feltöltésére, tevékenységek (és ezzel igények) kisebb árfekvésű időszakokba történő áthelyeződésére Összesen Közterhek Hálózati díj Energia+szolgáltatás ábra Európai háztartási árak összehasonlítása [5.28] ( kwh/év, második félév) Az európai háztartási árak összehasonlítását (2012. második félévére) az ábra mutatja. Az ábrán az energiadíjak, hálózati díjak, közterhek is láthatók. Megfigyelhető, hogy a jól működő regionális piacok ellenére még az energiadíjakban is lehet nagyobb eltérés szomszédos országok között. Magyarország a sorrendben középen helyezkedik el. Az energia (és kiszolgálási) díjak átlagos értéke nagyobb a szomszédos országokénál. A hálózati költségek átlagosnak tekinthetők. 174

179 5.9. Magánbefektetői teszt Az előzőek alapján a kapacitások kellő szintű rendelkezésre állásának biztosítása az energiapiacok mellett kapacitás mechanizmusok alkalmazását is igényelheti. Ez szelektív versenyelőnyt jelentő, a piac működését torzító állami támogatásnak tűnhet. Hasonlóan, közérdekű szolgáltatási kötelezettségek (például szociális tarifa) teljesítési kötelezettségéhez is kapcsolódhatnak szelektív versenyelőnyt jelentő kedvezmények, így ilyen esetekben is bekövetkezhet állami támogatás. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés [5.30], 107 cikkelyének 1. bekezdése 67 tiltja a tagállamok által, vagy állami forrásokból nyújtott, versenyt torzító, annak veszélyével fenyegető támogatást, függetlenül attól, hogy a haszonélvező állami vagy magán tulajdonban van. Ugyanakkor, bizonyos esetekben a tagállam által juttatott pénzügyi előnyök nem tiltottak. Amennyiben egy, az államéhoz hasonló helyzetben lévő magánbefektető, normál piaci körülmények között, azonos döntést hozott volna, az érintett társaság nem élvezett gazdasági előnyt, és ezért nem tekinthető állami támogatásban részesülőnek. Magánbefektetői tesztnek ennek vizsgálatát nevezik. Cél: Eszköz: Nézőpont: Összehasonlító mérték: Módszer: 5.7. táblázat Annak kijelentése, hogy vajon egy államilag uralt társaság úgy dönt-e, mint egy piacgazdasági alapon cselekvő magán tőkebefektető. Az adott ügylettel összefüggő kockázatok, tőkeköltségek, és egyéb információk alapján elemzések, üzleti terv (előrejelzések, eredmény-kimutatás, mérleg, nyereségterv, cash-flow jelentés), éves pénzügyi jelentés, beruházási terv kidolgozása. (Minden az adott üggyel összefüggésben lévő szempontot, beleértve az érintett társaság helyzetét, piacokat is vizsgálni kell). Az összehasonlító számítás alapja az egykori döntés időpontjának megfelelő ismeretanyag (csak olyan információk vehetők figyelembe, amelyek a köztestület döntésének időpontjában ésszerűen előreláthatók voltak). (ex ante szabály). A köztestület és a magánbefektető informáltságának igazolására, az egykori döntés időpontjára vonatkozó írásos dokumentumok mutatandók be. Szociális, vidékfejlesztési és iparpolitikai szempontok nem vehetők figyelembe. Magántársaság, amelyet hosszú távú megtérülési kilátások alapján vezetnek. Amennyiben, azonos időpontban tényleges befektető, azonos helyzetben beruház nincs szükség hipotetikus befektetőre, a magánbefektetői teszt teljesült. Várható-e és milyen időpontra egy pozitív megtérülés? Minden költséget, bevételt, kockázatot, más releváns információkat azonosítani és értékelni kell (esetleges osztalékokat, tőkenövekedést, szavazati jogokat, adózási hatásokat, stb.). Mérlegelni kell az elvárt megtérülési időtartamot. Tőkeérték módszer (CAPM)/belső kamatláb. A teszt 68 a feltételezett magánbefektető által eszközölt befektetés várható megtérülésének összehasonlítása (5.7. táblázat) a közhatalom tényleges befektetésének megtérülésével alkalmazása végül is a gazdasági előnyt részvényesi (tulajdonosi) és nem közhatalmi minőségében nyújtó (adományozó) államtól függ. Ebből következik, hogy meg kell különböztetni az állam, mint részvényes, és az állam, mint közhatalom szerepét. A magánbefektetői tesztet akkor 67 Lásd 10. lábjegyzet. 68 A magánbefektetői teszt annak megállapításából áll, hogy vajon a köz (állam/állam által tulajdonolt társaság/intézmény) részvételének vagy közbelépésének a haszonélvező vállalkozás tőkéjében van-e egy olyan gazdasági célja, amelyet egy magánbefektető is követne, és ezáltal azt az állam gazdasági működtető szerepében vállalta, vagy másrészről vajon azt egy közérdekű cél elérése igazolja, és az állam intézkedését az állami hatalom gyakorlásának kell tekinteni. 175

180 is alkalmazni kell, ha az állam olyan eszközökkel (jogszabály módosítás, adó) él, amelyeket csak közhatalom alkalmazhat, amelyek magán befektetőnek nem állnak rendelkezésre, ha azokat gazdasági tevékenység folytatására használják. A tagállamnak igazolni kell, ex ante, hogy az intézkedést, mint piaci feltételek melletti befektetést és nem egy közhatalom általi pénzügyi támogatást mérlegelte. A tagállam nem érvelhet ex post, hogy intézkedésének hatása összehasonlítható egy magán részvényes hipotetikus akciójáéval [5.33]. Miután a jogosult pénzügyi helyzete nem a juttatás módjától, hanem a kapott összegtől függ, az elemzésnek a jogosult pénzügyi helyzetének a javulására és a versenyre gyakorolt hatásának mértékére kell összpontosítani. A tagállamnak kell bizonyítani a Bizottságnak, hogy az alkalmazott mérték összhangban van az állam részvényesként történő eljárásával, és a mérték ex ante és a piaci feltételeknek megfelelő megfontolásával. A Bizottság azt vizsgálja, hogy a megtérülési kilátások alapulvételével, függetlenül minden szociális, helyi politikai megfontolásoktól vagy szektor specifikus politikai mérlegelésektől egy ilyen tőkejuttatást egy magánbefektető teljesített volna. Amennyiben a tagállamok, hatóságok piacgazdasági szemléletű magánrésztvevőként az előbbi értelemben cselekszenek, az előnyök nem jelentenek állami támogatást. Azaz, ha egy intézkedés kielégíti a magánbefektetői tesztet, az nem állami támogatás, így azt nem kell a Bizottságnak jelenteni. Magán és állami vállalatokra is alkalmazni kell (345. cikkely, TFEU [5.30]) az alábbi esetekben [5.34] és nem csak akkor, ha egy tagállam kéri: Állam általi tőkeinjekció Hosszú távú szerződések diszkontja Eszközök (föld, épület), szolgáltatások, áruk értékesítése tendereztetés nélkül, Kölcsön nyújtás, vállalkozás részére, Állami garanciák A megtérülési és jelenérték számításokat az 5.8. táblázatban összefoglalt lépésekkel kell elvégezni. Adott esetekben az állam gazdasági döntése akkor tekinthető ésszerűnek, ha az adott ügylet eredményeként kiadódó belső kamatláb, illetve nettó jelenérték megfelel a magánbefektetők üzleti döntéseinek értékelésénél szokásos feltételeknek. Alapeset bemutatása: Változat bemutatása: Pénzáram változás: Diszkontálás: Tőkeérték: Értékelés: 5.8. táblázat Számítás menete A pénzáramlás bemutatása a döntés figyelembevételével Pénzáramlás bemutatása a döntés nélkül Pénzáramlás változás a döntésből adódóan Tőkeérték átszámítás (CAPM alkalmazásával) a magánbefektető által alkalmazott diszkont tényezővel. A reális diszkont tényező függ a befektetéssel összefüggő kockázatoktól (mérlegelve a költség, bevétel kilátásokat). A tőke költsége a minimális megtérülés elvárás. Jelenérték számítás A gazdasági természetű döntés racionális, ha: belső kamatláb (IRR) > Diszkont (r 0 +β r) tényező, illetve a pénzáramlás nettó jelenértéke (NPV) >0 176

181 Irodalom 5.1 Power Statistics & Trends 2013, Eurelectric, Brüsszel, December Energy Information Administration, Annual Energy Outlook, 2011, December 2010 DOE/EIA-0383(2010) 5.3 Kopányi M.: Mikroökonómia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, J. Ishii: From Investor-ownned Utulity To Independent Power Producer, CSEMWP 108, UCEI, November IES, Intelligent Energy Systems: The Long Run Marginal Cost of Electricity Generation in New South Wales, A Report to the Independent Pricing and Regulatory Tribunal, February 2004, 5.6 P. L. Joskow: Competetive Electricity Markets and Investment in new Generating Capacity, MIT, June 12, S. Stoft: Power System Economics, IEEE, Wiley-Interscience, P. Cramton, S. Stoft: The Convergence of Market Designs for Adequate Generating Capacity, A White Paper for the Electricity Owersight Board, 25 April P. L. Joskow: Markets for the Power in the United States: An Interim Assessment, The Energy Journal, L.J. De Vries: Securing the public interest in electricity generation markets, The myths of the invisible hand and the copper plate, PhD Dissertation, Technishe Universiteit Delft, 2004 alapján 5.11 G. Brunekreeft, N. Damsgaard, L. De Vries, P. Fritz, R. Meyer: A Raw Model for a North European Capacity Market, A Discussion Paper, Elforks rapport 11:30, June Ein zukunftsfähiges Energiemarktdesign für Deutschland, Verband kommunaler Unterhehmen e.v., März Sárközi Réka: A piac-összekapcsolás útja, MVM Közleményei, 2011/ old évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 5.15 Gerse K., Wolffné dr. Kóbor Ágota: Piaci hatalom (A villamos energia árának alakulása a deregulált piacon, oligopolista árképzés a pool-ban. MVM Rt. Tanulmány, December) 5.16 A. Rudkevich, M. Duckworth, R. Rosen: Modeling Electricity Pricing in a Deregulated Generation Industry: The Potential for Oligopoly Pricing in a Poolco, Tellus Institute, Boston, February J. P. Friedman: Dictionary of Business Terms, Second Edition, BARRON S, Stranded Costs Recovery: International Experience, August 2000, The Brattle Group Ltd., London 5.19 COMMISSION COMMUNICATION relating to the methodology for analysing State aid linked to stranded costs, OJ L 27, , p Dr. Vissi Ferenc: Befagyó költségek, politika és gyakorlat (DTI Consulting Rt., Budapest, december 5.) 5.21 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS2009/72/EK IRÁNYELVE (2009. július 11.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 211., , o EURELECTRIC: Network tariff structure for a smart energy system, 27 May

182 évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról /2007. (X. 19.) Korm. Rendelet a villamos energiáról szóló évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 5.25 THINK, From Distribution Networks to Smart Distribution Systems, June Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), honlap 5.27 D. Merilatt, D. Eggart, Lisa Sourtherland: Residential Customers Embrace The Power to Choose, Transmission & Distribution World, February 2001, (Gulf Power Co.) 5.28 BDEW: Europäischer Strompreisvergleich, 2. Halbjahr 2012, Berlin, 28. Mai ENTSO-E Overview of transmission tariffs in Europe: Synthesis 2013 June Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata, OJ 2012/C 326/01, 55. évfolyam, október Kacsó András: Alapszolgáltatás az energiaellátásban, gazdaság és energia, XIII. évfolyam, 2002/2 Különszám, old D. Salant, K. Sepetis: The Auctions option, Fundamentals of the World Power Industry, 2002, p Mc Dermott Will & Emery: European Commission v Électricité de France: The Private Investor Test and State Aid S. Sühnel (PricewaterhouseCoopers) Applying the Private Investor Test (PIT) in practice, BECCLE, 12 April

183 6. Energiakereskedelem A villamos energia szolgáltatás liberalizációját követően, minden feljogosított fogyasztó ott és úgy veszi a villamos energiát, ahogy tudja. Ez alól kivételt, a háztartási, kisvállalati fogyasztók képeznek, akik részére megfizethető árú, egyetemes szolgáltatás biztosítható, de saját döntésük alapján ők is kiléphetnek a versenypiacra. Így a piacok különös jelentőséggel bírnak mind az ellátásbiztonság, mind az árak alakulása szempontjából Termékek, áruk, piac típusok, piaci modellek A felhasználók mint a 2. fejezetben vázoltuk vételezési lehetőséget igényelnek (ígért minőséggel, megfizethető áron). A beszerzésre és értékesítésre a villamos energia, mint áru jellegéből adódóan, ténylegesen, a felhasználás pillanatában kerül sor. Ahhoz, hogy ez megbízhatóan megtörténhessen, folyamatos kereskedelemre van szükség. Ennek lehetőségét azonban mérhető, elszámolható termékekkel, elő kell készíteni. A szokásos alaptermékek 69 : Energia: Miután a ma általánosan használt háztartási fogyasztásmérőkkel csak a villamos energia mennyiségének mérésére van mód, az általánosan használt termék a villamos energia [kwh]. Beszerzése minden értékesítési formában, belföldről, külföldről is lehetséges. Operatív megrendelése, visszaigazolása a rendszerüzemeltetőnek megküldött menetrendekkel történik. Valójában, a fogyasztók változó forrásoldali teljesítményt vesznek igénybe, így a különféle nagyságú teljesítmények, különféle forrásösszetételben, időpontban, időtartamban történő igénybevételéért kellene fizetniük 70. Kiegyenlítő energia: A piaci szereplők tényleges értékesítése, beszerzése eltér a kereslet-kínálat egyensúlyának biztosítása érdekében előre bejelentett (menetrendi) értékektől. Az egyensúlyt azonban a rendszer-üzemeltetőnek minden pillanatban biztosítani kell. Erre szolgál a kiegyenlítő energia, amely többletszállítás, alacsonyabb igény esetén a rendszer-üzemeltető energia vásárlását, kisebb szállítás, többletigény esetén a rendszerüzemeltető energia értékesítését jelenti. A szolgáltatás a rendszer-üzemeltető által lekötött forrásokból történik. Szabályozási (teljesítmény) tartalékok: A rendszerüzemeltetőknek a különféle szabályozási feladataik ellátásához, a célnak megfelelő jellemzőkkel bíró tartalék kapacitásokra van szüksége. Beszerzése transzparens módon pályáztatással történik, a tercier tartalékokat kivéve, jelenleg csak belföldi forrásokból. A 3.3. szakaszban vázolt, új ENTSO-E szabályozások szerinti, regionális tartalék igénybevétellel, multilaterális TSO-TSO modellel a beszerzés bárhonnan lehetségessé válik. Egyéb rendszerszintű szolgáltatások: A hálózati feszültség szabályozásához, az arra alkalmas termelőktől feszültség-meddő teljesítmény szabályozási képességet, az esetleges teljes rendszerleállás elhárításához, hálózati feszültség nélküli indulásra alkalmas termelőkapacitást, gyakorlati szóhasználattal black-start képességet kell lekötnie a rendszerüzemeltetőnek. Feszültség-meddőteljesítmény szabályozásra 69 A gyakorlatban a termékeket az időtartam, napon belüli lefutás, származási hely, menetrendezhetőség és más szempontok alapján is megkülönböztetik. 70 Erre majd a később ismertetendő okos mérés adhat lehetőséget. 179

184 általában minden arra alkalmas gépegységből sor kerül, a black-start képességet, többnyire, transzparens módon kötik le a rendszerüzemeltetők. Határkeresztező kapacitás: A határkeresztező kapacitások szűkössége esetén, az import, export ügyletek lebonyolításához határkeresztező kapacitások lekötése szükséges az illetékes rendszerüzemeltetőktől. A határkeresztező kapacitás külön árucikként csak az explicit aukciók esetén jelenik meg. Egyéb esetekben, a hálózati kapacitásokhoz történő hozzáférési jog, mint termék költsége (értéke) beépül az energia árába. Erőmű kapacitás: A vásárló az erőmű kihasználási mértéke, módja megállapításának, és az ennek megfelelő működésből származó termék értékesítésének jogát szerzi meg. A lekötés történhet a teljes beépített teljesítőképességre vagy az igénybevehető kapacitásra, illetve tartalék kapacitásra. A kapacitás lekötéséhez (a tartalék kapacitásokat kivéve) általában (minimális értékesítést jelentő, take or pay kötelezettséggel 71 járó) garantált átvétel tartozik. A kereskedelem folyamatos tevékenység, a több évre szóló, hosszú távú ügyletektől kezdve, az éves vagy rövidebb távú, megelőző napi (Day ahead, DA), a napon belüli (Intraday, ID) forward ügyleteken át a kiegyenlítő piaci (Balancing Market, BM) ügyletekig. A hétköznapi szóhasználatban a megelőző napi (DA), napon belüli (ID) ügyleteket spot ügyleteknek nevezik. Spot ügyletnek ténylegesen csak a valós idejű ügylet minősíthető, ugyanis a szállítás pillanatát megelőző ügylet teljesítése az esetleges üzemi hibák miatt bizonytalan. Valós időben, az átadás-átvétel T időpontjában (pillanatában) a különféle szabályozások működtetésével, már csak a rendszer-üzemeltető kereskedik (6.1. ábra). Napi kiegyenlítő villamosenergia piac Idő 8h 12h 14/15h T-1 T T+1 Határkeresztező kapacitás Nagykereskedelmi piac Explicit lekötés Igény közlés Folyamatos kereskedés Piac összekapcsolás Intraday piac + Implicit aukció H T Kiegyenlítő piac Tartalékok forward beszerzése Kiegyenlítő piaci ügyletek Aktiválás H Menetrendezés D-1 menetrendek Intraday menetrendek D-1 D D+1 H: használat T: szállítás 6.1. DG for ábra Energy (ENER/B2), Termékpiacok Study onsynergies between Electricity együttműködése and Gas Balancing Markets October 2012 [6.1] T Energia piac [6.2]: A piacok közül az energiapiac a legnagyobb jelentőségű. Működésével kapcsolatban a legfontosabb elvárás, hogy bármikor, bármekkora villamos-energia mennyiséget lehessen adni és venni, az aktuális piaci szabályok szerint. Emellett az egyéb jellemzők, köztük az ár szerepe is, kevésbé fontosak. Az elvárás teljesítése érdekében a piaci szereplők működési hatókörük kiterjesztésére törekszenek, így. az energia piacok fokozatosan regionálissá válnak, sőt távlatban egész Európára kiterjednek. A jó működést elősegítő további feltétel, hogy térben és időben minimális korlátok legyenek a kereskedelmi tevékenység előtt. Ez egyrészt 71 Take or pay kötelezettség: a vevő a garantált átvétel elmulasztása esetén az át nem vett mennyiség árát köteles a termelő részére megfizetni. Erőművek esetében a kötelezettség hátterében a garantált átvétel teljesítéséhez szükséges tüzelőanyag (földgáz esetében ugyancsak take or pay kötelezettséggel terhelt) beszerzése áll. 180

185 azt jelenti, hogy legyenek szervezett formái a piac egyes szegmenseiben folyó kereskedésnek, másrészt lehetőleg ne legyenek szűk szállítási keresztmetszetek. A diszkrimináció mentes kereskedelem lehetőségének alapfeltétele az is, hogy a kereskedelmi döntésekhez a megfelelő információk, transzparens módon rendelkezésre álljanak. A szabályozásnak meg kell előzni az erőfölénnyel való visszaélést, bennfentes kereskedelmet, piaci manipulációt is. A villamos energia piacot a piaci szereplők, elsősorban a kereskedők, működtetik adásvételi szerződések kötése révén. A szerződések sztenderd (commodity) és különleges termékekre vonatkozhatnak, rendkívül változatos időtartamokra és időpontokra. A szerződések formája ugyancsak rendkívül változatos lehet. A szerződések fizikai teljesülésének biztosítéka a rendszerüzemeltető által működtetett kiegyenlítő szabályozás (amely gondoskodik a szállítási többletek, hiányok tényleges vásárlói igényekkel történő mindenkori összehangolásáról). Az előrelátható forrás-, igényoldali változások a szállítás tényleges időpontját megelőző, napon belüli (formalizált) szerződés módosításokkal ( menetrend 72 változtatásokkal) kezelhetők. Az egyéb garanciákat az EU területén, illetve az adott tagállamban érvényes jogrend, piaci és más szabályozás, valamint a változatos pénzügyi biztosítékok jelentik. Piac típusok: Az energia kereskedelem alapvetően a vevők és eladók közötti kétoldalú (bilaterális) megállapodások alapján, vagy vevők és közvetítők, eladók és közvetítők (ahol a vevő és eladó oldali közvetítő azonos, természetes vagy jogi személy) között kötött megállapodásokkal, úgynevezett közvetített formában történhet (6.2. ábra). Az ügyleteket e mellett a szervezettség alapján is meg lehet különböztetni, az alkalmi, bármilyen termékre vonatkozó ügyletkötéstől a tipizált, meghatározott időben, feltételekkel kereskedhető termékre vonatkozó, szervezett piaci ügyletekig. A kétoldalú ügyleteknél, az alkalomszerű üzletkötésnél szervezettebb formát biztosít a hirdetőtábla (bulletin board), amikor az eladó, vagy vevő egy alkalmasan kialakított (elektronikus) felületen teszi közzé az eladni, vagy venni szándékolt termék jellemzőit és erre a vevők vagy eladók (a hirdető személyének ismerete nélkül vagy ismeretében, saját adataik megadása nélkül) licitálhatnak és az üzletkötésre a legjobb ajánlattevővel kerül sor. Ilyen módon működött a piacnyitás kezdetén a Powerforum, amely az energiatőzsde megjelenésével vesztett Piactípusok jelentőségéből. Bilaterális: Alkalomszerű Hirdető tábla Ügynökölt (Bulletin board) (Bróker) Közvetített: Forgalmazó Tőzsde (Dealer) Pool Kevésbé Szervezett 6.2. ábra Piac típusok [6.5] Ennél szervezettebb forma az ügynökök által hirdetett beszerzési vagy eladási pályázat, amelyen az ügynökök mások részére kezdeményezik a villamosenergia beszerzését, vagy eladását. Az ügynök részvétele, piacismerete, a fogyasztói Jobban 72 Menetrend: a kereskedelmi ügyletek mérési időintervallumonkénti nagyságát a vevő/eladó azonosítására alkalmas módon dokumentáló, a rendszerüzemeltető elvárása alapján formalizált, következő napra, vagy a nap hátralévő részére vonatkozó táblázat. 181

186 Ár ( /MWh) igények aggregálása, az eladókkal folytatott egyezkedése, olyan felhasználók olcsóbb beszerzését is elősegítheti, akik egyébként nem tudnának a nagykereskedelmi piacra kilépni. A másik oldalon az ügynök bekapcsolása olyan fogyasztók elérését is lehetővé teheti a termelők, nagykereskedők részére, akiket maguk nem tudtak volna elérni. A kereskedelmi megállapodások a tényleges vevők, eladók között jönnek létre. Az ügynök tevékenységéért általában a vételi, eladási ár százalékában (esetenként fix értékben) megállapított díjazásban részesül, de tevékenységének eredménye még ezt figyelembe véve is előnyös lehet a vevők, eladók számára. A közvetített piacok közül a legkevésbé szervezett forma a forgalmazó (dealer) belépése az értékesítési láncba. Ennél, a forgalmazó az eredeti tulajdonostól beszerzett terméket értékesíti a vevő felé, a saját maga vagy az eredeti tulajdonos által megállapított feltételekkel. A beszerzési és értékesítési kockázatokat maga vállalja. A nagykereskedőtől, viszonteladótól annyiban különbözik, hogy minimális kockázatot vállal, a megszerzett terméket a lehető legbiztonságosabban, nyereséggel kívánja értékesíteni. Olyan esetben lehet fontos szerepe, amikor egy termék iránt az egyéb kereskedési formákban nincs kereslet, vagy csak kis mennyiségekben, rövid időszakokra értékesíthető. Az eladónak megérheti a nagyobb mennyiségben, hosszabb távra, olcsóbban történő eladás, a forgalmazó pedig a szokásos piaci feltételeknél szigorúbb feltételekkel, de olcsóbban értékesítheti a terméket a vevők felé. Fogyasztói igény Eladási ajánlatok Fogyasztói többlet Termelői Tőzsdei ár Vételi ajánlatok Forgalom Felajánlott/igényelt mennyiség (MWh) 6.3. ábra Tőzsdei ár megállapítása A közvetített piacok közül a legismertebb az árutőzsde. Ezen meghatározott termékekkel, meghatározott időrendben és egyéb feltételekkel lehet kereskedni. Az ár rendszerint, úgynevezett kettős aukcióval (szimultán árazással), az eladók kínálataiból (offers) kialakuló kínálati görbe és a vevők árajánlataiból (bids) kialakuló keresleti görbe metszéspontjaként kerül megállapításra (6.3. ábra). A kereskedésben történő részvétel önkéntes, a lehetőséget a kereskedési feltételek elfogadása, ez alapján a tőzsdetagság elnyerése biztosítja. Miután a tőzsdei kereskedés önkéntes, a fogyasztói igények lényegesen nagyobbak a tőzsdei forgalomnál. A forgalom jelentős része bilaterális piacon bonyolódhat, a tőzsdei árak alakulása ezek árazását is befolyásolja. A legfontosabb ügylettípus: a következő napra (24 órára), egy-egy óra szállítási időtartamra vonatkozó fizikai termék (energiamennyiség [MWh]) kereskedelme (Day ahead/spot piac). Az eltérő kínálatból, keresletből adódóan óránként eltérő árak alakulhatnak ki (6.4. ábra). A másnapi fizikai ügyletek mellett, a kockázatok kezelésére általában lehetséges határidős fizikai vagy pénzügyi (futures) ügyletek ( szakasz) kereskedelme is. Ehhez a referenciaárat a spot piacon kialakult árak biztosíthatják. A tőzsdét a szabályozó teljesítmény piac egészítheti ki, a tervezett és tényleges villamosenergia-igények közötti eltérés kiegyenlítésére. A tőzsde különleges szereplője az árjegyző (market maker), az a tőzsdetag, aki mások 182

187 Ár ( /MWh) vételi, eladási ajánlatának hiányában, bármikor kész vételi vagy eladási ajánlat adására. Az ilyen feladat ellátásához kellő nagyságú, piacképes portfolióra van szükség Idő (h) 6.4. ábra Megelőző napi tőzsdei árak (HUPX, augusztus 1.) Közvetített piac a hagyományos központi teherelosztáshoz közel álló pool is. Ezen a termelők és a nagykereskedők részvétele kötelező. A termelőknek kínálataikat (unit commitment) az egyes gépegységek működési tartományának meghatározott számú részre osztásával, teljesítmény-sávonként kell megadni, az egész következő kereskedési napra 73. Az ajánlatoknak az indítási, üresjárati költségeket is tartalmazni kell. A mérési (elszámolási) időintervallumokon belül általában 5 perces időtartamú teherelosztási sávokat alkalmaznak. Így a piaci ár az adott 5 perces időszak várható (megelőző napi piac) vagy tényleges (napon belüli) terhelése és az erőművek növekvő sorrendbe rendezett, eredő kínálati görbéje metszéspontjaként alakul ki (6.5. ábra). A termelők a piaci ár mellett indítás, üresjárat esetén különdíjakat (side payments) is kaphatnak. A 30, vagy 60 perces elszámolási időintervallumok átlagos árát, az 5 perces időtartamú sávok átlagaként számítják. A várható igények megállapítása becslés alapján (AEMO, [6.3]) vagy a vásárlók árajánlatai alapján (PJM, [6.4]) árfüggően, vagy áraktól függetlenül lehetséges. Az ausztrál piacon a rendszer üzemeltetője teherelosztási programot futtat a kényszerek (tartalékigények, hálózati szűkületek, erőmű szabályozhatósági tartományok) figyelembevételével az eredmény maximalizálására ábra Villamos energia igény és áralakulás az ausztrál poolban [6.3] 73 Például az ausztrál Australian Energy Market-en érvényes szabályozás a teljesítménytartomány 10 részre osztását írja elő, a kereskedési nap 4:00 órától másnap 4:00 óráig tart. 183

188 0:30 1:30 2:30 3:30 4:30 5:30 6:30 7:30 8:30 9:30 10:30 11:30 12:30 13:30 14:30 15:30 16:30 17:30 18:30 19:30 20:30 21:30 22:30 23:30 Az között működött angol poolban, az erőművek rendelkezésre állásáért a források szűkösségétől (LOLP) függően dinamikus kapacitásdíjat is térítettek (5.12. ábra). Az erőműveknek fizetett PPP [ /MWh] beszerzési ár a határköltség (SMP) és a dinamikus kapacitásdíj (CP) összegeként adódott. A PSP [ /MWh] értékesítési ár egy uplift-nek nevezett árelemmel volt magasabb, amely a hálózati veszteség pótlásának, rendszerszintű szolgáltatások beszerzésének költségeit, az erőműveknek fizetett különdíjakat fedezte (6.6. ábra). PSP=PPP+Negotiated uplift 60 Price ( /MWh) 50 PPP=SMP+LOLP*(VOLL-SMP) Demand (MWh/half hour) PPP PSP Gross Demand PSP = pool selling price; PPP = pool purchase price 6.6. ábra Vásárlási és értékesítési ár az egykori angol poolban A kétoldalú (OTC, Over-the-counter piacnak is nevezik) piac és a tőzsde jellemzőinek vázlatos összehasonlítását a 6.1. táblázat tartalmazza. A legfontosabb eltérés a termékekben és a kapcsolódó kockázatok nagyságában van. A pool-ok működésével szemben az esetlegesen rossz rendszerüzemeltetői döntések hatékonyságot rontó hatását, valamint az 5.3. szakaszban vázolt piaci manipuláció lehetőségét vetik fel [6.5]. Kétoldalú (OTC) piac Kétoldalú megállapodások Telefoni kereskedelem Közvetlenül vagy bróker közvetítésével Egyedi kereskedési technikák Korlátozott likviditás Többféle termék Folyamatos termékfejlesztés Havi/negyedévi elszámolás Teljesítési kockázat Hitelkockázat Korlátozott piaci transzparencia A partnerek ismertek 6.1. táblázat [6.11] Tőzsde Központi kereskedési hely Nyílt licit, elektronikus kereskedés Bejutás tagságon keresztül Szabványos kereskedési technikák Likvid piac Korlátozott számú termék Hosszú bevezetési idejű új termék Napi elszámolás Nincs teljesítési kockázat Nincs hitelkockázat (elszámoló partner) Transzparens piac (árak, mennyiségek) A partnerek ismeretlenek A kétoldalú megállapodások a nagykereskedelmi és viszonteladói piacokon is szokásosak, a közvetített kereskedelem, különösen a tőzsde vagy a pool csak a nagykereskedelemre jellemző. Kettős elszámolású rendszer: A pool kötelező termelői, nagykereskedői részvételt elváró működési modellje nem zárja ki, hogy a termelők, vásárlók kétoldalú megállapodások megkötésével függetlenítsék magukat a piaci folyamatoktól. Amennyiben egy termelő termelését a forward piacon eladta, kevésé érdekli, hogy milyen árak alakulnak ki a valós idejű spot piacon, a valós idejű piaci ár nem 184

189 befolyásolja termelését. A kettős elszámolású rendszerben azonban a termelő úgy viselkedik, mintha teljes termelését a valós idejű piacon adná el [6.5]. Amennyiben egy termelő a megelőző napi (DA) piacon eladott q 1 [MWh] mennyiséget P 1 [ /MWh] áron, az elszámolás az adás-vételnek megfelelően megtörténik. R DA q 1 P Üzemzavar esetén, amikor nem tud szállítani vagy a valós idejű piacon a saját termelésnél kedvezőbb lehetőségek kínálkoznak, a termelő ott vásárol. Általánosítva: q 0 [MWh] nagyságú, P 0 [ /MWh] árú valós idejű beszerzést feltételezve, a megelőző napi és valós idejű ügyletek együttes bevétele: R q P1 ( q0 q1 ) P0 1( P1 P0) q0 P vagy átrendezve R q 0 6.2a Tehát, annak ellenére, hogy a termelő nem vásárolt semmit a valós idejű piacon ( q 0 =0), mégis úgy kezelik, mintha a DA piacon eladott q 1 mennyiséget a valós idejű piacon, P 0 áron vásárolta volna meg. Az ilyen elszámolást kettős elszámolású rendszernek nevezik. A vevő hasonló eljárása esetén elszámolása a termelőével azonos lesz [6.5]. Ebből adódóan a termelők és eladók viselkedését a valós idejű piac határozza meg, mintha mindent ott adtak volna el vagy ott szereztek volna be. Valós idejű piac hatása a kereskedő ügyleteire: Amennyiben a termelő kereskedőnek értékesít és a fogyasztó kereskedőtől szerez be villamos energiát, a vételi (PPA) és értékesítési (PSA) szerződésekben figyelembe kell venni a termelő és fogyasztó valós idejű piaci részvételének hatását. Ez egy úgynevezett kiigazítás szerződésekben történő rögzítésével lehetséges [6.5]. Feltételezve, hogy a nagykereskedő q 1 [MWh] mennyiséget vásárol P T [ /MWh] áron a termelőtől, amelyet P F áron ad tovább a fogyasztónak, a kiigazítást a 6.2. táblázatban összefoglalt módon lehet elvégezni. Termelő bevétele Fogyasztó kiadása Kereskedő nettó bevétele q ) 6.2. táblázat [6.5] Ügyletek Spot piac Kiigazítás P q 1 P q 1 T q 1 P0 0 q 1 PF q 1 P0 q 1 P0 1 ( PT PF q 1 P0 q1 P0 0 Amit a kiigazítás során a kereskedő kap a termelőtől, azt továbbadja a fogyasztónak, így nincs vesztesége a termelő és fogyasztó kötelező valós idejű piaci részvételéből. Contracts for Differences (CFD): A kereskedelmi ügylet és a kiigazítás kombinációjára alakultak ki az árkülönbözeti kiegészítő (CFD) megállapodások [6.5]. Ezek hátterében az áll, hogy a termelők, fogyasztók is szeretnék magukat függetleníteni a valós idejű piacon kialakuló áraktól, mivel az előre megállapodott árakkal üzleti folyamataikat megalapozottabban tervezhetik. A valós idejű piaci ügyletek és a CFD ügyletek eredőjeként minden szereplő bevétele az eredeti 185

190 szándékoknak megfelelően alakul, mint azt egy P T áron termelőtől vásárló és áron fogyasztónak értékesítő kereskedőre a 6.3. táblázat bemutatja. P F Amennyiben a termelő közvetlenül a fogyasztónak értékesítene, a CFD megállapodás alapján a szerződéses áron és a spot áron számított ügylet q1 ( PC P0 ) különbözetét kellene a fogyasztónak a termelő részére megfizetni. Így az eredetileg megállapodott pozíciók, ez esetben sem változnának [6.5]. Termelő bevétele táblázat Spot piac CFD ügylet Összesen q ( P P ) P q ( P P ) q P 1 P Fogyasztó kiadása 0 Kereskedő nettó bevétele ) 1 P q1 T 0 q1 0 1 T 0 1 T q1 ( PF P0 q1 P0 q1 ( PF P0 ) q1 PF q1 ( PF PT q1 ( PF PT ) q ) A CFD megállapodás elszigeteli az ügyletet a valós idejű piaci áraktól, feltéve hogy a mennyiség nem változik és a termelőnél és fogyasztónál ugyanaz a spot idejű piaci ár érvényesül [6.5]. Ugyanakkor a termelő és fogyasztó a spot piacon szabadon kereskedhet, a spot piaci áraktól függően érdekelt lehet a vásárolt mennyiség szerződött mennyiségtől való eltérésében. Ez azonban nem befolyásolja a kereskedővel, vagy egymással kötött ügylet piaci áraktól való elszigetelését. Az árkülönbözeti kiegészítő megállapodások területi vagy csomóponti árazás ( ábrák) esetén is megköthetők. Ez esetben a valós idejű piaci ár a termelőre ( P T 0 [ /MWh]) és a fogyasztóra ( P F 0 [ /MWh]) eltérő lehet. P C [ /MWh] szerződéses árat feltételezve a CFD megállapodás szerinti fogyasztói fizetési kötelezettség eltérő lehet attól függően, hogy ki fizeti a hálózati hozzáférési díjat: a termelő fizet a rendszerüzemeltetőnek: q ( P P ) 1 C T 0 1( PC PF 0 a fogyasztó fizet a rendszerüzemeltetőnek: q ) Feltételezve, hogy a CFD megállapodásban a P T 0, termelőre érvényes valós idejű árat veszik figyelembe, az elszámolás a 6.4. táblázat szerint alakul. Termelő bevétele Fogyasztó kiadása 6.4. táblázat [6.5] Ügylet Spot piac CFD ügylet Hozzáférési díj q 1 PC q 1 PT 0 q1 ( PC PT 0 ) - q 1 PC q 1 PF 0 q1 ( PC PT 0 ) q1 ( PF 0 PT 0 ) Ez esetben a fogyasztó téríti a csomóponti árak eltéréséből adódó hálózati hozzáférési költséget. Az ebből adódó kockázatokat származékos ügyletek kötésével tudja kezelni [6.5]. Az előzőekben a helyi, csomóponti árazás hatását a termelő, fogyasztó viszonyra vázoltuk. A hálózati szűkületek helyi árakra gyakorolt hatását kereskedők belépése esetén is kezelni kell. A nehézséget az jelenti, hogy a szűkületekből adódó többletköltségek a kereskedelmi ügyletek megkötésekor általában még nem ismertek, így az ügyletek árazásánál nem vehetők figyelembe. Az ebből adódó kockázatok a hozzáférési jogok tervezett, új szabályozásban (3.5. szakasz) is részletezett, határidős kereskedelmével csökkenthetők. 186

191 Tőzsde vagy pool: Az önkéntes részvétellel működő, általában megelőző napi, órás termékekkel kereskedő tőzsdék és a kötelező részvételt elváró, 5 perces időtartamú valós idejű átlagárakkal, kettős elszámolással, termelők külön díjazásával működő pool-ok hatékonysága között lényeges különbség lehet. A számszerű összevetésre a tőzsdei kereskedelem elszámolását összefoglaló 6.5. táblázat és a kettős elszámolású pool-okban folytatott kereskedelem elszámolását összefoglaló 6.6 táblázat ad lehetőséget. Termelő bevétele Fogyasztó kiadása 6.5. táblázat [6.5] Megelőző napi piac Spot piac Elszámolás q 1 PDA ( q0 q1 ) P0 q1 P DA ( q0 q1 ) P0 PDA ( q q ) q1 P DA ( q0 q1 ) P0 q P0 Tőzsdék esetében a megelőző napi tőzsdei kereskedelem és a valós idejű, rendszerüzemeltetővel lebonyolított, kiegyenlítő energia kereskedelem teljesen elválik. Előbbi P DA ára a tőzsdei kereslet, kínálat alakulásától, q 1 mennyisége a piaci résztvevő önkéntes döntésétől függ. A kiegyenlítő energiapiacon beszerzett vagy eladott q0 mennyiség az előre megadott menetrend betartásának pontosságától, P 0 ára a rendszerüzemeltető számára az adott mérési időintervallumban rendelkezésre álló források rövidtávú határköltségétől és az esetleges ösztönző tényezőktől függ (amelyekkel a tényleges fel-, leszabályozási díjakat eltérítik a határköltségektől). Feltételezve, hogy a P DA tőzsdei árak is az igények kielégítéséhez még szükséges, utolsó forrás rövidtávú határköltségén alapulnak, az árakat mindkét piacon a még szükséges források határköltségei határozzák meg. Termelő bevétele Fogyasztó kiadása 6.6. táblázat [6.5] Megelőző napi piac Spot piac Elszámolás q 1 ( q0 q1 ) P0 q1 ( PDA P0 ) q0 P0 P DA q 1 PDA 1 0 +különdíjak ( q q ) q ( PDA P ) q P uplift 0 P Pool esetén, a rendszerüzemeltető az igénybeveendő források költségeinek optimalizálását az összes rendelkezésre álló forrás figyelembevételével végzi. A termelők részére az ajánlatokban (unit commitment-ekben) megadott díjakat téríti. Olyan esetben, amikor az utolsó, még szükséges egység minimális terhelésen ( üresjáratban ) működik, a valós idejű piaci árat az üresjárati különdíj nélkül számított határköltség fogja meghatározni, így a termelők átlagosan kisebb bevételre tesznek szert, mintha az ár az üresjáratból adódó többletköltségeket is tartalmazná, ezzel a fogyasztókat kisebb költség terheli. A minimális terhelésen járó egység a többletköltséget fedező különdíjat kap, amelyet a fogyasztók a piaci ügyletek költségéhez adódó, pótlékkal (uplift) térítenek meg. Ennek nagysága azonban kisebb, mintha a nagyobb spot piaci árból adódóan minden termelő nagyobb árat kapott volna. A termelőknek fizetett különdíj az ajánlatban bejelentett (indítási, üresjárati költségeket is figyelembevevő) ár valamint a megelőző napi és a valós idejű piacon elért árbevételek összegének különbsége. A termelőknek fizetendő és fogyasztóktól beszedendő díjak elszámolása (6.6. táblázat) a 6.2a képlet szerinti, kettős elszámolással történik. 187

192 Szabályozási teljesítmények piaca: A villamos energia nagykereskedelmi piachoz szorosan kapcsolódik a rendszerszintű szabályozások ellátására alkalmas források (3.3. szakasz) piaca. Egy adott szabályozási területen belül, e piac működtetését az illetékes rendszerüzemeltető végzi, aki a szabályozási feladatok ellátásához általában az alábbi termékeket vásárolja meg a piaci szereplőktől: primer, szekunder, tercier (órás, perces, üzemzavari stb.) szabályozókapacitások és feszültség/meddő szabályozás. Ezek mellett, a rendszer esetleges újraindításának elősegítésére, black-start szolgáltatás beszerzése is indokolt. A lekötésre, transzparens módon, beszerzési pályázat alapján, diszkrét időtartamra, maximálisan egy évre vonatkozó kétoldalú megállapodásokkal kerül sor, amelyekben rögzítésre kerülnek a szerződött források szabályozási képességei is. A beszerzési pályázaton a potenciális szolgáltatók kapacitásdíjra, energiadíjra tesznek ajánlatot, és jelzik szabályozási képességeiket. Az ajánlatok értékelése, a források várható igénybevétele alapján, az összköltségek minimumára törekedve történik. Kétféle lekötés szokásos [6.2]: Az ún. market maker szerződések két (kapacitás lekötés [Ft/MW,év], igénybevételi díj [Ft/MWh]) elemű tarifát tartalmaznak. A rendszerüzemeltető a szerződés alapján járó kapacitásdíjat kifizeti és a lekötött forrás igénybevételét rendszerszabályozási stratégiájában figyelembe veszi. A szolgáltató fél a lekötött kapacitással rendelkezésre áll. Az opciós jellegű szerződéseknél nincs fix kapacitásdíj, de az érintett szolgáltatónak, a rendszerállapot függvényében a korábban bejelentett energiadíjon lehetősége van a szolgáltatás értékesítésére. A kapacitás lekötés fedezetét a végfogyasztók biztosítják, a szabályozó hatóság által normatívan megállapított (rendszerszintű szolgáltatások díja) tarifaelemen keresztül. Az energiadíj jellegű igénybevételi díjat, okozathelyesen, a közreható piaci szereplők térítik a forrás igénybevételének függvényében. A rendszerüzemeltető az egyes források igénybevétele esetén is a minimális fogyasztói költségekre törekszik. Határkeresztező kapacitások piaca: A határkeresztező kapacitások értékesítésére a 4.3. szakaszban ismertetett módszerekkel kerül sor. A forward piacokon megszerzett éves, havi, heti kapacitások piacképesek, továbbértékesítésükre bilaterális megállapodásokkal van mód. Hasznosítás hiányában elvesznek, a rendszerüzemeltetők a megelőző napi piacokon újraértékesíthetik őket. A folyamat az áramlás alapú kapacitás elosztás és a piacok összekapcsolása (5.25. ábra) irányába halad, mint azt a 3.4. szakaszban vázolt, új szabályozás előrevetíti. A piac összekapcsolás gyakorlati végrehajtása lehetséges [6.6]: Az ár alapú összekapcsolással, amelynél csak egyszer, az egész összekapcsolt területre rendelkezésre álló árajánlatok és vezetékkapacitások alapján, azonos szoftverrel végzik el a spot árak és kereskedelmi mennyiségek számítását. Alkalmazásának akadálya lehet a piaci szabályok, termékek eltérése, eltérő pénznem stb. A mennyiségi alapú összekapcsolással, amelynél két számítás történik. Az előző módon a teljes területre kiszámítják a spot árakat és a kereskedelmi mennyiségeket, az előbbi azonban nem kerül további felhasználásra, csak a mennyiségek. A következő lépésben a helyi árak kiszámítása következik, és ezek képezik az elszámolás alapját, annak ellenére, hogy a teljes összekapcsolt területre vonatkozó információk hiányában az árak rosszak lehetnek. Előfordulhatnak az optimálissal ellentétes irányú (a drágább piac felől az olcsóbb 188

193 felé) kereskedelmi szállítások, illetve akár elegendő átviteli kapacitás mellett is eltérő piaci árak alakulhatnak ki. Átviteli szűkületi szerződés (Transmission Congestion Contract, TCC): Előfordulhat, hogy egy termelő vagy kereskedő a B helyen eladott villamos energiát, szállítási lehetőség hiányában, az A helyen P A [ /MWh] áron kénytelen értékesíteni, és a B helyen lévő kötelezettsége teljesítéséhez, a B helyen P B [ /MWh] áron kell villamos energiát vásárolnia. Az átviteli szűkületi szerződés az ilyen ügyletekből keletkező esetleges veszteségek kezelésére alkalmas. A megállapodás nem a szokásos fedezeti ügylet, tartalmát tekintve két, egymástól (részben vagy teljesen) függetlenül változó helyi piaci ár (Competitive Locational Prices, CLP; Locational Marginal Prices, LMP; Locational Based Marginal Prices, LBMP) hatásának kezelését célozza. Az ügylet egy pénzügyi átviteli jogra vonatkozó megállapodás megkötését jelenti, és értéke a szerződött q [MWh] mennyiségtől, valamint a megelőző napi, P A beszerzési és P B eladási piaci árak különbségétől függ [6.5]: V ( ) TCC q PB PA 6.3 Fizikai átviteli jogok esetén, a forward árviteli szerződések az átviteli jogosultság megvásárlását követően fedezett ügyletnek tekinthetők. Az ügyletek végrehajtása nem függ az esetleges árváltozásoktól. Azokon a piacokon, ahol nincsenek fizikai átviteli jogok, a kereskedőknek elegendő a villamos energiát a megelőző napi vagy a valós idejű piacokon értékesíteni. Ilyen esetben viszont az esetleges szűkületek után hozzáférési díjat kell fizetni. Amennyiben korábban kereskedelmi ügyletet kötöttek, amelyet árkülönbözeti (CFD) megállapodással függetlenítettek a valós idejű piaci áraktól, a TCC megállapodással elkerülhetik a szűkületet vagy fedezni tudják az esetleges hozzáférési díjból adódó többletköltségeiket táblázat [6.5] Tranzakció Bevétel Kiadás q MW teljesítményű TCC jog vásárlása TCC szerződés díja A TCC szerződés értéke VTCC q( PB PA ) q MW teljesítményű villamos energia P A vétel a megelőző napi piacon A q mennyiség q eltérésének hatása q P A 0 a valós idejű piacon q q PB q P B 0 Míg a CFD megállapodás az időbeli áreltéréseket, addig a TCC megállapodás a helyi eltéréseket fedezi. A teljes ügylet mérlegét a 6.7. táblázat foglalja össze. Az A helyen értékesített és a B helyen vásárolt, azonos nagyságú villamos energia ügyleteken elszenvedett veszteséget a TCC megállapodás alapján történő kifizetés kompenzálja. A két piacon kereskedett mennyiség, szerződött mennyiségtől való, q értékkel történő eltérése esetén, a bevétel és költség eltérése a valós idejű P A0, P B 0 piaci árak értékétől függ. Erre azonban, a TTC megállapodás már nem nyújt fedezetet. Erőmű kapacitások piaca: A piacnyitást követően erőmű kapacitások lekötésére, kétoldalú megállapodások alapján, nagykereskedelmi portfolió kialakításához kerülhet sor. A lekötésért a vevő általában opciós díjat fizet. A termelő szempontjából 189

194 akkor éri meg a kapacitás értékesítése, ha a várható piaci folyamatok alapján a termelő bizonytalannak ítéli meg a piaci lehetőségeket, és a vevő által fizetett opciós díj valószínűsíti a működési költségek fedezetét. (A vevő által alkalmazott piacra lépési áraknak a változó költségeket fedezni kell.) A vevő szempontjából a lekötés a portfolió versenyképességének javulása (például kiegyenlítő energia beszerzési költségének csökkenése) esetén előnyös. Erőmű kapacitások értékesítésének különleges esete, amikor egy piaci szereplő piaci részesedésének nagysága miatt, a szabályozó hatóság az adott szereplőt a portfolió meghatározott része piacra-viteli jogának értékesítésére kötelezi. Ez esetben a tulajdonos pályázatot hirdet az értékesítendő mennyiségre, a használat esetén fizetendő költségek megadásával. A lekötési díjak az aukció eredményeként alakulnak ki. Az is előfordulhat, hogy ezek nem fedezik az állandó költségeket. Az erőmű kapacitás lekötésének különleges esete a bérlet (tolling). Ennél a vevő az erőmű üzemeltetésének jogát szerzi meg, saját költségére. A tulajdonos számára ez jobb megtérülést jelenthet, mint a bizonytalan piaci értékesítésből várható bevétel, a bérlő pedig nagyobb tőkebefektetés nélkül, piaci és üzemeltetési ismereteiben bízva remél versenyképes működtetést. A gyakorlatban a bértermeltetés is előfordulhat, amikor a bérlő az általa biztosított tüzelőanyagra alapozva rendeli meg az erőmű termelését, amelyet maga értékesít. Az erre vonatkozó megállapodásban pontosan kell rögzíteni a berendezések fenntartható üzemeltetését, a költségek, esetleges károk viselését, kockázatok megosztását. Piaci modellek: Míg Európában, a már említett, korábbi UK poolt kivéve, az energia tőzsdék váltak az általános szervezett piaccá, a 4.8. ábrán vázolt piaci szerkezet a jellemzővé, addig a világ más részein a liberalizációt megelőző, helyi piacszervezésből adódóan más piaci szerkezetek is kialakultak, számos pool működik. Ezek között több (például PJM) a hálózati szűkületek kezelését is integrálja. Ilyen esetben az áramlások, átviteli díjak számítása (a csomópontok árkülönbségei alapján) megtörténik a megelőző napi piac és a valós idejű piac alapján is. A díjat az átviteli hálózat használatáért is kettős elszámolással (6.2 képlet alapján) állapítják meg. Szerződéses viszonteladói verseny, (Retail bilateral contracting) Szeződés árról, mennyiségr gről, fizetésr sről TERMELŐ TSO/ISO SZÁLL LLÍTÓ ELOSZTÓ FOGYASZTÓ Szeződés árról, mennyiségr gről, fizetésr sről KERESKEDŐK Szeződés árról, mennyiségr gről, fizetésr sről 6.7. ábra Kétoldalú szerződéses viszonteladói verseny [6.7] A hagyományos integrált modellhez képest a legkisebb változást, legegyszerűbb piaci szerkezetet az úgynevezett kétoldalú szerződéses viszonteladói verseny eredményezi [6.7]. Ennél az integrált értékláncon át történő ellátást, a nagyobb fogyasztók közvetlen termelőkkel történő megállapodása, a kisebb fogyasztók hálózati társaságoktól független kereskedőkön keresztüli kiszolgálása váltja fel (6.7. ábra). Az árak szabadon, a felek megállapodásaitól függően alakulnak. Mind az 190

195 átviteli, mind az elosztó hálózatokhoz való hozzáférés, díjfizetés ellenében diszkrimináció mentesen, transzparens módon szabad. A rendszert üzemeltető TSO/ISO szervezetnek a rendszer szabályozása és a menetrendi eltérések kiegyenlítése érdekében, az Európában alkalmazott modellhez hasonlóan, megfelelő Spot nagykereskedelmi verseny (Pool) forrásokat kell lekötni a termelőktől. (Wholesale Poolco marketing) TERMELŐ Poolco Indego } = SZÁLL LLÍTÓ + ISO SZOLGÁLTAT LTATÓ FOGYASZTÓ Közvetlen megállapod llapodások a spot piac megkerülésével Nevesített szerződések sek Árkülönbözeti szerződések sek a szerződéses ses ár és s spot ár r különbk nbözetének kiegyenlítésére Poolco, Indego = szabályozott monopólium, a spot kereskedelem hivatalos szervezete 6.8. ábra Poolco, spot nagykereskedelmi verseny [6.7] A spot kereskedelem központosításán alapuló, poolco 74, spot nagykereskedelmi versenynél a kereskedelem alapja a poolco által koordinált valós idejű, spot kereskedelem (6.8. ábra). A termelők ezen a piacon adják el termelésüket és az elosztó (egyben szolgáltató) társaságok ezen a piacon vásárolnak. A poolco a rendszerüzemeltető feladatát is elláthatja (ISO-ként, amennyiben az átviteli hálózatok nincsenek tulajdonában). A szolgáltatók a termelőkkel kétoldalú (nevesített) szerződésekkel közvetlen ügyleteket köthetnek. Ezek elszámolására kettős elszámolást alkalmaznak. A kétoldalú ügyletek spot áraktól történő függetlenítése érdekében árkülönbözeti megállapodások köthetők. Az elosztó tevékenységet is magában foglaló szolgáltatók Spot viszonteladói és a fogyasztók verseny közötti viszony nem változik. (Retail Poolco marketing) TERMELŐ Poolco SZÁLL LLÍTÓ + ISO ELOSZTÓ FOGYASZTÓ Árkülönbözeti szerződések sek KERESKEDÕK Nevesített szerzõdések sek Közvetlen megállapod llapodások a spot piac megkerülésével Árkülönbözeti szerződések: sek: a szerződéses ses ár és s a spot ár r különbk nbözetének kiegyenlítésére 6.9. ábra Poolco, spot viszonteladói verseny [6.7] Az előbbi piaci szerkezet továbbfejlesztett változata a poolco, spot viszonteladói verseny (6.9. ábra). Ennél a szolgáltatás különválik az elosztástól, a nagyfogyasztók is kiléphetnek a piacra. A poolco által lebonyolított valós idejű, spot piaci kereskedelem mellett az árak tervezhetősége érdekében kétoldalú szerződések köthetők, amelyek a piaci hatások ellen árkülönbözeti kiegészítő megállapodásokkal biztosíthatók. 74 Poolco szabályozott monopólium a valós idejű spot kereskedelem hivatalos szervezete. Az ábrákkal ellentétben, ma már általában nem tulajdonolja az átviteli hálózatot és rendszerüzemeltetői feladatot sem lát el. 191

196 A kereskedelem fejlődésével, az infrastruktúra rendelkezésre állásától függően, a piacok (üzletkötési helyek) koncentrációja is megfigyelhető. Három jellegzetes változat: HUB (informális csoportosítási, újraelosztási pont), Corridor (Folyosó) és Market center (Piaci központ) figyelhető meg (6.8. táblázat). Európában a gázpiacon például Zeebrugge, Baumgarten tekinthető HUB-nak, a Testvériség gázvezeték Corridornak. A villamosenergia-piacon ilyen koncentráció még nem alakult ki. HUB Corridor (Folyosó) 6.8. táblázat [6.20] - Fogalom Hogyan keletkezik? Milyen formát vesz fel? Energia fizikai összevonásának és újraelosztásának térsége. Market centre (Piaci központ) Nagy áteresztő kapacitású gáz- villamos energia átviteli hálózatok, amelyek döntően forrásokkal, illetve és igényekkel jellemezhető térségeket kötnek össze. Likvid és átlátható találkozási pontok üzlet lebonyolítására. Hosszú távú szerződések átruházása. Likviditás és többoldalú ügyletek fejlesztése. Közös, kollektív szállítási és ár meghatározási pont, melyet könnyű hozzáférés, az igény és a forrás közötti nagy áteresztő kapacitás és a koordinációs rendszer rendelkezésre állása jellemez. Szabadon hozzáférhető és az áru igény felmerülési hely irányába folyó gazdaságos áramlása működteti. Szállítási és átviteli kényszerek; rugalmas ellátás; relatív ellátás gazdaságosság; és portfolió optimalizálás esetén is létrejön. Az ügyletek és a piaci reformot követő kockázatkezelés utáni vágy. Szerződések standardizálása. Gáznál csővezetékekkel összekötött térségekre lokalizálódik. Villamos energiánál az ISO koordináció és üzemirányítás fizikai és virtuális formái. Nagy kapacitású csővezeték és dróthálózatok. Virtuális (Internet, telefon, képernyőbázisú) Aktuális (trading floor és/vagy képernyő bázisú) tőzsde. A kereskedelmi folyamatok hátterében bonyolult műszaki, informatikai, gazdasági, pénzügyi folyamatok működnek [6.8]. Ezek közül, részletesebben, csak a kockázatok kezelésére, továbbá az ügyletek azonosítására, teljesítésének ellenőrzésére, elszámolására szolgáló mérlegkörökre térünk ki a 7., illetve a 8. fejezetben Energiapiacok működése A piacok működését az árak és a forgalom alakulása jellemzi. A működés a piac szervezésén, résztvevők számán túlmenően elsősorban a versenyképes forrásoktól függ. Amennyiben egy régióban csak eltérő rövidtávú határköltségű erőművek vannak, közöttük verseny nem tud kialakulni. Ilyen esetben a versenyt a megfelelő árfekvésű import források kényszeríthetik ki. A verseny fokmérője: A verseny élénkségét a piaci forgalom tényleges felhasználáshoz viszonyított arányával, illetve a fogyasztók szolgáltató váltásával mérik. Az előbbi (6.10. ábra), az import források (6.11. ábra) által támasztott versenynek köszönhetően már hazánkban is eléri a 6-ot, miközben más piacokon, a nagyobb versenyből adódóan, értéke a 10-et is meghaladhatja. A 6.10-es ábrából az 192

197 Német DA/futures átlagárak ( /MWh) Import, export (MWh) Átlagár (Ft/kWh) Vásárlás (GWh) Értékesítés (GWh) is megállapítható, hogy kereskedés jelentős részét a kereskedők egymás közötti ügyletei teszik ki. Az import egyre nagyobb része csak átáramlik a hazai rendszeren, miközben a hazai igények importból kielégített hányada is egyre nő importból villamosenergia-kereskedőtől hazai erőműtől egyéb célra exportra más kereskedőnek feljogosított fogyasztóknak közüzemi/egyetemes értékesítés ábra Beszerzés és értékesítés a hazai villamos energia piacon reexport import hazai célra Import Export ábra Import, export forgalom és árak a hazai villamos energia piacon Árhullám kialakulása: A piacnyitással az adott fogyasztói terület ellátásáért korábban felelős integrált társaságok egyedi ellátási felelőssége fokozatosan megszűnt. A társaságonként, az ellátásbiztonság érdekében, tartott tartalékok a piacra kerültek, így túlkínálat jelent meg a piacon. A korábbi, állandó költségeket is fedező, nagykereskedelmi (elsősorban import-export) árakat a rövidtávú határköltségen alapuló árak váltották fel, ezzel a nagykereskedelmi árak nagyon lecsökkentek Baseload Peakload ábra Német (EEX) DA/futures árak alakulása 193

198 EEX DA árak ( /MWh) Mint a lipcsei, EEX energiatőzsde DA/futures árainak változását összefoglaló, ábrán látható, 2000-ben az árak 20 /MWh alatt voltak. Ezek mellett az erőművek egy része gazdaságilag ellehetetlenült, emiatt a tulajdonosok MW-ot meghaladó erőmű kapacitást állítottak le véglegesen. Ennek, a meginduló igénynövekedésnek, valamint a világpiaci tüzelőanyagárak növekedésének a hatására a piaci árak növekedésnek indultak, amely 2008-ig tartott. Az év nyarán kezdődő pénzügyi, majd gazdasági válság következtében a tüzelőanyagárak és az igények is visszaestek, amelyet nagy áresés követett (6.13. ábra). Ez a futures árakban (6.12. ábra) azonban csak egy-két év késedelemmel jelentkezett, kezdetben a piaci szereplők a korábbi tendencia folytatását várták. A válság elhúzódó hatása miatt azonban a tényleges árnövekedés lassan, második felében indult meg (6.13. ábra) és mértéke is szerény volt, szemben a gyors kilábalást valószínűsítő futures árak (6.12. ábra) mögötti várakozásokkal ábra Megelőző napi (EEX DA) árak változása a német főpiacon Főpiac hatása: A regionális árak további alakulásában, a válság elhúzódó hatása mellett, döntő szerepe van a márciusi, fukushimai atomerőmű meghibásodás hatására a német energiapolitikában bekövetkezett váltásnak. A felgyorsuló Energiewende 75 következtében jelentős időjárásfüggő termelő kapacitás került üzembe, amelyek versenyképes hagyományos erőműveket kényszerítenek más felvevőpiacok felé. Ennek következtében, a könyv összeállításának idején, a német EEX tőzsdén mind a DA (6.13. ábra), mind a futures árak (6.12. ábra) csökkennek. A német piac kereslet-kínálati helyzete, az időjárásfüggő termelés növekedéséből adódó túlkínálat más, forrástöbblettel rendelkező régiós országok (Lengyelország, Csehország) kínálatának elhelyezési lehetőségeit is befolyásolja. Így a német piac, mint főpiac más regionális, nemzeti piacok árára is hatást gyakorol, más piacok számára is viszonyítási alapként szolgál. Regionális hatások: A hazai piac áraira jelentős hatást gyakorol a szomszédos országok piaci helyzete is. Az import, export áramlásokat áttekintve megállapítható, 75 A német atomerőművek, tervek szerint, a következő évtized elején véglegesen leállításra kerülnek. Az energiaigényeket döntően (elsősorban bőkezűen támogatott tengeri szélerőművekkel, fotovoltaikus kiserőművekkel) megújuló forrásokból kívánják kielégíteni. 194

199 hogy a szomszédos országok közül Szlovákia, Ausztria, Ukrajna exportáló pozícióban vannak. Az egyes országok lehetőségeit áttekintve: Szlovákia: Lengyel, cseh, német felesleget továbbít, mivel a Bohunicei atomerőmű két blokkjának EU által előírt leállítása (2008) óta a szlovák rendszer forráshiányos. (Az ENTSO-E statisztikai adatbázisa alapján ben 1047, 2011-ben 727, 2012-ban 392 GWh-t importált.) Ausztria: Versenyképes fölös kapacitásokkal rendelkezik, import-export mérlegét a vízjárás határozza meg, az utóbbi időszakban (2011-ben 2203, 2011-ben 8228, 2012-ben 3367 GWh-t) importált. A magyar piacon szezonális többleteket, illetve német felesleget értékesít. Ukrajna: Irányüzemben, a Burstini erőműből értékesít, amely az EU-ban előírt környezetvédelmi berendezésekkel nem rendelkezik. Kérdéses, hogy meddig tartható fenn a jelenlegi állapot, meddig üzemeltethető az elhanyagolt állapotú erőmű. Horvátország: Tartósan import pozícióban van. Az import nagysága a vízerőművek termelési lehetőségétől, illetve szezonálisan az időjárástól, hidegfrontok kiterjedésétől függ. A februári hidegfront időszakában a Magyarországról származó import csúcsteljesítménye elérte az 1900 MW-ot. A meglévő erőművek egy részének várható leállítása következtében nem várható a helyzet érdemi változása. Románia: Jelenleg exportáló pozícióban van, a többleteket azonban elsősorban a nagyobb árszínvonalú balkáni piacokon: Bulgária, Görögország, Törökország felé értékesíti. A februári hidegfront idején, a magyar piacon elsősorban importőrként (max. 500 MW teljesítménnyel) jelent meg, csak időnként (valószínűsíthetően szabályozási feleslegeket, max. ~190 MW teljesítménnyel) értékesített nyarán menetrendes értékesítést, beszerzést végzett. Szerbia: Helyzete a vízjárástól függően változik ben 2028, 2012-ben 644 GWh-t importált, 2011-ben 7199 GWh-t exportált. Exportja elsősorban a drágább, délebbi piacok felé történik. A 2012-es, februári hidegfront idején folyamatosan, MW teljesítménnyel importált. A 2013 évi augusztusi meleg front idején a magyar rendszerbe is exportált (~150 MW átlagos csúcsteljesítménnyel). A téli exportlehetőségeket a lakóépületek villamos fűtéséhez szükséges teljesítményigény korlátozza. Az előbbiek alapján a hazai import távlatilag elsősorban a német lengyel, cseh feleslegek nagyságától, és a határkeresztező kapacitások átviteli képességétől függ majd. Miután Németországban a hagyományos erőműveket az időjárásfüggő megújuló termelés tartalékaként meg kell tartani, ezek csak nyernek, ha rövidtávú határköltségeik felett értékesítenek. Így a hazai importlehetőségeket általában a határkeresztező kapacitások fogják meghatározni, ugyanakkor arra is számítani lehet, hogy a megújuló erőművek üzemszünete esetén a kínálat lényegesen (a szokásos importteljesítmény alá) csökkenhet. Regionális kiterjedésű hidegfront esetén Horvátország, Szerbia importigénye nagyobb a Szlovákián, Ausztrián keresztül jelenleg behozható mennyiségnél. Kedvezőbb időjárás, kisebb igények, jó vízjárás esetén a balkáni régió kínálati helyzetbe kerülhet. Ezt mutatja, az exportimport árak lefutása alapján, a ábra jobb oldala, amikor az alacsonyabb igények, nagyobb kínálat következtében, ben csak az import áraknál olcsóbban lehetett exportálni (bár ebben annak is szerepe lehetett, hogy a növekvő 195

200 Értékesítési árak (Ft/kWh) Import szaldó (MW) Import szaldó (MW) árvárakozás mellett megkötött, forward import ügyletekkel, esetleg rövidebb távú, napi árakon értékesített export ügyletek állnak szemben) Maximum (2013. április 9.) Átlag Minimum (2013. január 14.) Idő (h) Maximum Minimum Idő (h) ábra Átlagos és szélsőséges import forgalom 2013-ban A szokásos mennyiségi tendenciákat jól mutatja a évi (mintegy 12 TWh éves nagyságú) import-export szaldó néhány jellemző, napi lefutását bemutató ábra, amely alapján látható, hogy: A napi lefutás követi a hazai villamos energia igények változását, ezzel elősegíti a hazai erőművek egyenletesebb terhelését, ugyanakkor szembetűnő, hogy az esti csúcs utáni importteljesítmény a minimális importok időszakában nagyobb, mint a csúcsidőszaki. A különféle napokon mért maximumok burkoló görbéje alapján (jobb oldali ábra Maximum) az import-export áramlások különbsége eléri a 2600 MW-ot. A hazai rendszer a hajnali minimumok időszakában rendszeresen exportál, a legnagyobb negatív szaldó (jobb oldali ábra Minimum) meghaladta 200 MWot. Az átlagos importteljesítmény a legkisebb importszaldóval jellemezhető napon is meghaladta a 400 MW-ot, átlagosan 1360, a legnagyobb importszaldóval bíró napon pedig 2060 MW körül volt. Ilyen nagyságú import szaldók mellett, a jelentős piaci erővel történő visszaélés hazai lehetősége egyre inkább csökken Vásárolt villamos energia Feljogosított fogy/felhasználóknak Kereskedőnek Export ár Közüzemi/egyetemes szolgáltatás ábra Értékesítési árak alakulása Áralakulás: A hazai árak változását tekintve (6.15. ábra) megfigyelhető, hogy az egyetemes szolgáltatás energiadíja 2009-ben a nagykereskedelmi árak alatt volt, 2010-ben, a kereskedelmi kockázatokat, költségeket fedező, mintegy 1 Ft/kWh 196

201 Havi forgalom (GWh/hó) értékkel fölé került. Ennél lényegesen nagyobb a versenypiaci fogyasztók árrése, különösen szembetűnő a 2009-ben csökkenő nagykereskedelmi árak ellenére növekvő fogyasztói ár. Azóta az árrés csökkent, de még mindig 3 Ft/kWh nagyságrendben van. Ez a fogyasztók elégtelen piacismeretével, árérzékenységével és nem utolsó sorban a viszonteladók saját piaci részesedéssel való elégedettségével magyarázható, egyikük sem akarja a saját árrését a piaci részesedés növelése érdekében csökkenteni. Hasonló a helyzet a háztartási fogyasztók piacán is, ahol, érdemben, nem történt szolgáltató váltás (6.16. ábra). A szakmai szóhasználat az ilyen piacokat mélyen alvó piacoknak nevezi. Szolgáltató váltás ábra Háztartási fogyasztók szolgáltató váltása 2011-ben [6.9] EURELECTRIC, UTILITIES: POWEHOUSES OF INNOVATION, Full Report, May 2013 HUPX működése: A hazai energiatőzsde (HUPX) forgalmának alakulását bemutató ábra alapján megállapítható, hogy a forgalom növekszik, a megelőző napi ügyletek aránya mára megközelítette a havi villamos energia igények 30%-át, és úgy tűnik, bár hullámzóan a fizikai futures ügyletek aránya is közelít ehhez OTC elszámolás Fizikai futures piac Megelőző napi piac júl jan júl jan júl jan júl ábra HUPX forgalmának alakulása Az előzőekben vázoltuk, hogy a német főpiac hatást gyakorol a hazai piac működésére. Ez a hatás a határkeresztező kapacitások szűkössége következtében azonban csak korlátozottan érvényesülhet. A megelőző napi piacok árainak összehasonlítását bemutató ábra mutatja, hogy szélsőséges eltérések (például 197

202 HUPX ár ( /MWh) HUPX DA ár ( /MWh) ~0 /MWh EEX árnál >80 /MWh HUPX ár) is előfordulnak, vagy különböző nagyságú EEX áraknál /MWh értékű hazai tőzsdei ár érvényesül. A korrelációs együttható 2013 első félévére 0,58, a teljes évre 0,38 értékre adódott EEX DA ár ( /MWh) ábra Az EEX és a HUPX 76 megelőző napi árainak korrelációja A piacon és a tőzsdén a regionális forrás-kínálat egyensúly változásából adódóan szélsőséges árak alakulhatnak ki. Különösen ez volt a jellemző 2012-re, amikor az egész régióra kiterjedő februári hidegfront igen nagy, a karácsony második napján megjelenő többletkínálat nagyon alacsony árakat eredményezett (6.19. ábra) Maximum (február 16.) Átlag Minimum (december 26.) Idő (h) ábra Átlagos és szélsőséges tőzsdei árak alakulása 2012-ben Az ábra alapján (az átlagos ár lefutásából) az is megfigyelhető, hogy eltűnt a zsinór és csúcsidőszaki árak közötti különbség, az utóbbiak csak kissé nagyobbak az átlagos (zsinór) áraknál. A 2012 február 16-i maximum időszakában kialakult, 200 /MWh (~59 Ft/kWh) ár a tényleges háttér ismerete nélkül nem tekinthető monopolárnak, csupán egy nagyobb határköltségű erőműegység piacra lépési árának. A minimális árak idején értékesítők pedig az erőműegységek leállításának elkerülése érdekében hajlandók a nagy negatív árak kifizetésére, az így elszenvedett veszteség valószínűsíthetően kisebb a berendezések leállítási, indítási költségénél, különösen azt is figyelembe véve, hogy a leállítás után az újraindítás esetleg nem is kezdhető meg azonnal, így bevétel elmaradás is jelentkezhet 76 Meg kell említeni, hogy a két tőzsde működése részben eltérő. Az EEX tőzsdén napon belüli kereskedelem is folyik, a HUPX-en ilyen kereskedelem nincs. Az összehasonlítás csak azonos munkanapokat tartalmaz. 198

203 Futures ár ( /MWh) Határidős ügyletek árai: A határidős (futures) ügyletek árazásánál a kereskedők egyrészt a várható piaci folyamatokat, mint például: a téli időjárás elmúltával, külső hőmérséklet növekedésével az igények csökkenése, a világpiaci energiahordozó árváltozások hatása, az európai széndioxid kvóta (ETS) kereskedelem várható fejleményei, a német megújuló létesítés folytatódásával a túlkínálat növekedése, ezzel erőművek kiszorulása a piacról, az új szabályozás alapján regionális tartalékportfolió kiegyenlítő szabályozási költségekre gyakorolt hatása stb., valamint a pénz időértékét, várható pénzpiaci változásokat ( szakasz) veszik figyelembe Zsinór ár Csúcsidőszaki ár hét 8. hét 9. hét 10. hét Március Április Május II. n. év III. n. év IV. n. év I. n. év (2015) ábra A HUPX-en kötött fizikai futures ügyletek árai (2014. január 31.) Az előbbi várakozások hatását jól mutatja a ábra, amelyen látható, hogy: Az évszaknak megfelelő hidegebb időjárást, ezzel együtt járó igénynövekedést várva a heti jegyzések árai növekednek. Az áprilist követő időjárás javulását várva, de még a nyár előtt, a havi árak csökkennek. A nyári kánikulára, hidegebb téli időszakra számítva, a negyedéves árak növekednek. Az is jól megfigyelhető, hogy a tapasztalatok alapján az első negyedévet a IV. negyedévnél erősebbre várják. Az éves ügyleteknél a pénz időértéke és az árszínt további csökkenésére vonatkozó várakozás egyszerre jelenik meg. Elméletileg, a T [dátumérték] lejárati időpontbeli határidős ügylet F t, T [ /MWh] ára a vásárlás t [dátumérték] napján érvényes S t [ /MWh] spot árból az F t, T t ( r y)( T t) f S e 6.4 képlettel számítható, ahol r kockázatmentes (folyamatos) kamatláb, f y kockázati prémium (convenience yield), ± előjelű lehet. Az előbbi összefüggés érdemben nem különbözik a pénzügyi eszközökre, más árukra vonatkozó határidős árszámítási képletektől, csak az ott megszokott egyéb hasznokat (osztalék, kamat, kényelmi hozam), költségeket (tartási költség) a 199

204 kockázati prémium váltja fel. A gyakorlatban az egyéb várakozásokkal összefüggő hatások mellett (különösen fizikai határidős ügyleteknél) a pénzpiaci hatások elmosódhatnak. Hosszú távú megállapodások: Az előbbi, szokásos energiapiaci ügyletek mellett, adott projektek sikere érdekében, még a teljesen liberalizált piacokon is szokásos hosszú távú szerződések kötése. Magánvállalkozások között ezek árazása a felek megállapodásától függően szabadon alakulhat, az árak rendszerint a hosszú távú határköltségeket tükrözik és csak részben (elsősorban a kockázatok csökkentésére) függnek össze az esetleges piaci folyamatokkal, árakkal. Az állam, vagy állami tulajdonú társaság ilyen ügyletekben való részvétele azonban mindig felveti az állami támogatás gyanúját. Erre tekintettel az ilyen ügyletek előkészítésénél transzparensen, a hatályos EU jogrendben előírt versenyeztetéssel, a tiltott állami támogatás gyanúját teljesen kizárva kell eljárni. Ellenkező esetben a Bizottság, még a leggondosabban előkészített projektek esetén is, vizsgálatot kezdeményezhet [6.10]. Energiaszolgáltatási krízis: Más gazdasági ágazatokhoz hasonlóan az energiaszolgáltatásokkal összefüggésben is megfigyelhetők krízis ciklusok Az európai villamos energia piacon ilyennel még nem találkoztunk. Ennek alapvető oka, mint arra utaltunk, hogy a piacnyitás kezdetén és azt követően is kapacitástöbblet volt jellemző. Máshol azonban már előfordultak ilyenek. Különösen kiemelkedett ezek közül a Kaliforniai [6.17, 6.18], amelynek során, az igen nagy árak ellenére, rendszeresek voltak a fogyasztói kikapcsolások. A ciklusokat [6.19] alapján a következő szakaszokkal lehet jellemezni: Amennyiben az energiaigény túllépi a kínálatot, megkezdődik az energia árak gyors növekedése, elkezdődik az energia krízis ciklus. Az energia árakkal együtt az energetikai társaságok profitja is jelentősen növekedésnek indul. A politikusok, és az érdekvédő szervezetek megkezdik az energiaipar mások kárára történő profitszerzésének bírálatát, az árak profitnövelés érdekében történő manipulálásával vádolva. Néhány kritikus még azt is állítja, hogy az energiaipar maga csinálta a krízist a profitnövelés érdekében. A közvélemény többsége hisz az iparág kritikusainak. Nem fogadják el az állításokat, hogy az energia krízis ténylegesen létezik és igazságosnak érzik annak igényét, hogy a kormányzat hozza rendbe a problémát, anélkül hogy az közpénzbe kerülne. A közvélemény igényére válaszul, néhány politikus a közösség magas áraktól való védelmére árellenőrzésre vagy támogatásokra törekszik, olyan lépésekre, amelyek a szűkösség idején az energiafogyasztás növelésére ösztönözve, csak súlyosbítanák a krízist. Az iparági érdekek szószólói, a vitába bekapcsolódva, az energiatermelés növelése érdekében a környezetvédelmi szabályozás enyhítését igénylik. Számukra az energia krízis egy lehetőség a profitjukat csökkentő szabályozás könnyítésére. A helyzet az alapvető gond, a szűkösség megszűnésével oldódik meg. 200

205 6.3. Fogyasztók beszerzése, profilos fogyasztás A fogyasztók felkészültségüknek, piacismeretüknek, kockázatviselő képességüknek megfelelő termékeket választanak, a piacok, vagy kereskedők által kínált sokféle lehetőség közül: A nagyobb, energiafelhasználásukat jól ismerő, azt szabályozni tudó fogyasztók általában úgynevezett menetrendes 77 (menetrend-alapú) ellátást választanak, amelynél beszerzésüket az igényelt teljesítmény lefutásának megfelelően, különböző alaptermékekből, állítják össze. A beszerzésre általában nagykereskedelmi piacon kerül sor. A szokásos alaptermékek: o Zsinór (base load) termék: a teljes szállítási időben, a hét minden napján azonos teljesítményű szállítás. o Munkanapi zsinór termék: a teljes szállítási időben, a hét munkanapjain, azonos teljesítményű szállítás. o Csúcs (peak load) termék: a teljes szállítási időben, a hét munkanapjain, csúcsidőszakban (8:00-20:00 óra között 78 ) azonos teljesítményű szállítás. o Völgyidőszaki (off peak) termék: A csúcsidőszakot kivéve, a teljes szállítási időben, azonos teljesítményű szállítás. o Mélyvölgy időszaki termék: a teljes szállítási időben, a mélyvölgy (régionként eltérő 0:00-5:00 közötti) időszakban, azonos teljesítményű szállítás. o Megelőző napi (DA) piacon jegyzett, egy óra szállítási időtartamú vagy egy órai szállítási időtartamú egységekből összerakott több órás időtartamú blokkokra, állandó teljesítményű szállítás. Az előbbiek mellett, esetenként, más alaptermékek, mint például hétvégi, esti csúcstermék stb. is megjelenhetnek. Amennyiben a beszerzés nem nagykereskedelmi piacon, hanem viszonteladótól történik, a menetrendet a fogyasztók az előző napon is megadhatják. Ilyen esetben a piaci alaptermékekre történő felbontás, a viszonteladó portfoliójába tartozó, más felhasználók igényeivel összesítve történik. A kiszámítható igénygörbével jellemezhető, viszonteladóktól vásárló fogyasztók, kényelmi okokból, gyakran választják a teljes ellátást. Az elnevezés arra utal, hogy az árazás a kiegyenlítő energia költségét is tartalmazza. Általában, az ilyen fogyasztóknál is elvárás a menetrend előzetes megadása. A teljesítménymutatós fogyasztásmérővel nem rendelkező fogyasztók profilalapú ellátásban részesülhetnek. A különféle fogyasztótípusokra érvényes, részletes vizsgálatok alapján, statisztikai eljárásokkal kidolgozott profilokat az Elosztói Szabályzat Melléklete [6.15] tartalmazza. Az önállóan beszerző fogyasztók, kereskedők legalább kétféle ügyletet minden esetben kötnek. Ezek közül az egyik maga a felhasználói igények kielégítéséhez szükséges villamos energia beszerzésére, a másik a menetrendi eltérések kiegyenlítésére szolgál. Az utóbbi kiegyenlítő energia beszerzésére a 77 Menetrend alatt a továbbiakban a mérlegkör felelősök által a rendszerüzemeltetőnek megküldendő, kiegyenlítő energia elszámolás alapját képező, 15 perces időszakokra (mérési időintervallumokra) bontott menetrendet értjük. 78 A kereskedelmi termékeknél figyelembevett csúcsidőszakot meg kell különböztetni az UCTE által alkalmazott elszámolási időszakoktól (8.2. táblázat). 201

206 Fogyasztás (MW) Átlagos ár (Ft/kWh) Teljesítmény (MW) rendszerüzemeltetőtől kerül sor közvetlenül vagy a fogyasztót ellátó kereskedőn keresztül közvetetten. Olyan esetben, amikor a fogyasztó a várható piaci árváltozások, igények megítélésében bizonytalan és a szerződések alapján, szerződéses áron történő beszerzés mellett a szervezett piacon is vásárol villamos energiát, egyidejűleg több ügyletben is részt vehet (6.21. ábra). Ekkor azonban mindig rögzíteni kell, hogy a különféle ügyletek alapján, egy időben szállított villamos energia, eredő menetrendi eltérését melyik ügylet alapján számolják el Összes beszerzés Tényleges fogyasztás Szerződött mennyiség, szerződéses áron Tőzsdei beszerzés, tőzsdei áron Idő (h) ábra Kereskedők, nagyfogyasztók beszerzése Beszerzési szerkezet optimalizálása: A sztochasztikusan változó igényű fogyasztók (6.22. ábra bal oldalán, kinagyítva, fél órás mérési időintervallumokkal) nehezen vagy egyáltalán nem menetrendezhetők a tényleges tapasztalati, illetve a várható igények alapján. Ilyen esetben a valószínűsíthető kiegyenlítő energia költségeket figyelembe véve a fogyasztó munkarendjétől függően kell megkísérelni az alaptermékekre történő egyszerűsítést. A ábra jobb oldalán, a december 18-i HUPX DA és kiegyenlítő árakkal, zsinór termék beszerzés feltételezésével, elvégzett optimálás eredménye látható. Megfigyelhető, hogy a költség görbe a MW közötti minimum környezetében lapos. A költségminimumot eredményező menetrendi teljesítmény az átlagos fogyasztásnál kisebbre adódott. Az előbbi példánál a piaci és kiegyenlítő energia árakat tényadatokkal vettük figyelembe. A gyakorlatban a jövőre vonatkozóan, becsült adatok alapján kell a számításokat elvégezni. Különböző feltételezésekkel elvégzett próbaszámítások alapján úgy tűnik, hogy a költséggörbe minimum közeli lapos jellegéből adódóan, az alapadatok pontatlanságából eredő kockázat mértéke elfogadható A fél óra átlagterhelése (MW) Mérési időintervallumok ábra Beszerzés optimalizálása 18,5 18,4 18,3 18,2 18,1 18,0 17,9 17,8 17,7 17,6 17,5 17,4 17,3 Átlagos ár (Ft/kWh) Átlagos igény: 611,1 MW 17, Menetrendi teljesítmény (MW) 202

207 Kiegyenlítő energia ár (Ft/kWh) Kiegyenlítő energia ára: Az előzőekben már utaltunk a kiegyenlítő energia fogyasztók, kereskedők általi beszerzésére, árának a beszerzési költségekre gyakorolt hatására. A kiegyenlítő energia forrását a rendszer szabályozására a rendszerüzemeltető által beszerzett különféle tartalékok, alapvetően a frekvencia és csereteljesítmény szabályozást szolgáló szekunder szabályozó kapacitások. A kiegyenlítő energia alapárának kiszámítása az adott mérési időintervallumban igénybevett szabályozó energiamennyiség és az ennek szolgáltatásához igénybevett források változó (energia) költsége alapján történik. A számítást mind a fel, mind a leszabályozási irányra elvégzik. Az alapadatok és a számított értékek a MAVIR ZRt. honlapján hozzáférhetők. Példaként: a december 18-i, harmadik szerdai napra vonatkozó értékeket a ábra mutatja. Megfigyelhető a fel és leszabályozás átlagos költségének eltérése, valamint az átlagos költségek, szabályozást ellátó forrásoktól való időbeli függése KE alap egységár fel KE alap egységár le Mérési időintervallum ábra Kiegyenlítő energia alap egységárak (2013. december 18.) A felhasználók által fizetendő kiegyenlítő energiadíj az eredő eltérés mértékétől, tőzsdei áraktól is függ. Emellett az áraknak a felhasználókat a pontos menetrendadásra és a menetrendek lehető legjobb követésére is ösztönözni kell. Ezt a számítási képletekbe beépített pótlékkal veszik figyelembe. Ha az adott mérési időintervallumban eredőben felszabályozás volt Ha az adott mérési időintervallumban eredőben leszabályozás volt Ha az adott mérési időintervallumban eredőben felszabályozás volt Ha az adott mérési időintervallumban eredőben leszabályozás volt Felszabályozási ár FA ( 1 p) Max[ FEA; HUPX DA] és és és és HUPX DA 0 FA ( 1 p) HUPX DA HUPX DA<0 FA ( 1 p) HUPX DA Leszabályozási ár HUPX DA>0 LA ( 1 p) HUPX DA HUPX DA<0 LA ( 1 p) HUPX DA és LEA >0, valamint és LEA >0, valamint 6.9. táblázat [6.12] HUPX DA>0 LA ( 1 p) Max[ FEA; HUPX DA] HUPX DA<0 LA ( 1 p) Max[ FEA; HUPX DA] LA ( 1 p) Max[ FEA; HUPX DA egyébként ] 203

208 A táblázatbeli képletekben FA felszabályozás elszámolási ára [Ft/kWh], LA leszabályozás elszámolási ára [Ft/kWh], p büntető pótlék, a könyv összeállításának idején értéke 12% volt, FEA felszabályozás elszámolási egységára [Ft/kWh], a felszabályozáshoz igénybevett források energiadíja alapján számítva, LEA leszabályozás elszámolási egységára [Ft/kWh], a leszabályozáshoz igénybevett források energiadíja alapján számítva, HUPX DA a HUPX megelőző napi piacán kialakult órás átlagár, a HUF/EUR napi középárfolyammal átszámítva, [Ft/kWh]. A könyv összeállításának idején alkalmazott képleteket, a MAVIR ZRt. honlapján hozzáférhető mintafájl [6.12] alapján, a 6.9. táblázat foglalja össze. A tényleges, felszabályozási költség számításánál azt is figyelembe veszik, hogy az eltérés a megengedett tűrésen (jelenleg 3,5%) belül volt-e, valamint, hogy az eltérés elősegítette-e a kiegyenlítő szabályozást (iránya az eredő kiegyenlítő szabályozás irányával ellentétes volt), vagy sem. Tűrésen belüli eltérések esetén a szorzótényező 1,0, tűrésen kívüli, ellentétes irányú kiegyenlítő szabályozás estén 0,75, azonos irányú szabályozás esetén 1,25 volt [6.12]. Utolsó ajánlattételi opció (Last coll option, LCO): Az utolsó ajánlattétel joga egy dinamikus árkiigazításra vonatkozó opció. Az opció jogosultjának egy utolsó ajánlattételre van joga, amelyet a vevőnek el kell fogadnia, feltéve, hogy az ajánlat teljesíti egy versenytárs (harmadik fél) által adott ajánlat feltételeit. A kereskedők, viszonteladók egy fogyasztó megtartása érdekében készek lehetnek a szokásos kereskedelmi árrésnél (4.9. ábra) kisebb árrést ajánlani. Az opcióra vonatkozó megállapodásnak nem szabad a versenyszabályokat sérteni, a lehetőséget célszerű az üzletszabályzatban általánosan meghirdetni és a versenytársakhoz viszonyított lehetséges maximális árengedmény nagyságát megadni (amelynek tényleges mértékéről esetenként születhet döntés). Az opció értéke az eladó (jogosult) számára: V q P (1 o) P M Az opció értéke a vevő számára: A képletekben q ügylet nagysága [MWh], P 1 V LCOS 1 SRMC 6.5 q P o 6.6 LCOB 1 versenytársak által ajánlott minimális ár [ /MWh], P SRMC saját forrás határköltsége [ /MWh] (beszerzési átlagár), M minimális kereskedelmi árrés igény [ /MWh], o a tényleges árengedmény mértéke. Profilos fogyasztás: A teljesítménymutatós fogyasztásmérőkkel nem rendelkező fogyasztók profiltípusokba sorolása az Elosztói Szabályzat 21. mellékletében [6.13, 6.14] részletezett kérdőív alapján történik. A választható profiltípusokat az elosztó engedélyesek által évente, egyeztetetten közzétett Felhasználói terhelési profil naptár tartalmazza. A könyv összeállításának idején a következő profilok voltak választhatók: Csoport#1-Csoport#4 (6.24. ábra), Üzleti ügyfelek általános profilja, 204

209 Negyedórás fogyasztás (kwh/15 perc) Negyedórás fogyasztás (kwh/15 perc) Lakossági Budapest, Lakossági vidék, Lakossági általános, Egész napos, Közvilágítás egészéjjeles, Közvilágítás féléjjeles, Közvilágítás díszvilágítás, Vezérelt01, Mélyvölgy. A naptárban az ünnepek, más munkaszüneti napok figyelembevételével szerepel az egyes naptári napok hétköznap, szombat, vasárnap besorolása is. 0,10 0,09 0,08 0,07 0,06 0,05 Csoport#1 Csoport#2 Csoport#3 Csoport#4 Üzleti ügyfelek általános profilja 0,04 0,03 0,02 0,01 0,00 0:15 6:15 12:15 18:15 0:15 6:15 12:15 18:15 0:15 6:15 12:15 18:15 Munkanap Szombat Pihenőnap ábra Üzleti profilok típusnapokra (2012. január hónap) [6.15] A fogyasztótípusok (világítást kivéve) típusnapokra, havonta megadott negyedórás adatsorai (fogyasztó típusonként 36 darab) úgy vannak normalizálva (6.25. ábra), hogy a belőlük összeállított éves naptár alapján számítható összes fogyasztás 1000 kwh legyen. A világítási fogyasztóknál a bekapcsolás, kikapcsolás időpontja, a Nap járásától függően, változik, így ezeknél lényegesen nagyobb számú adatsorból áll össze az éves naptár, a normalizált értékekből számítható éves fogyasztás azonban ez esetben is 1000 kwh. 0,050 0,040 0,030 0,020 0,010 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 0,000 00:15 06:15 12:15 18:15 04:15 10:15 16:15 22:15 02:15 08:15 14:15 20:15 Hétköznap Szombat Vasárnap ábra Budapesti lakossági és közösségi profilok [6.15] 205

210 A profilok alapján az egyes fogyasztók adott i negyedórára vonatkozó várható átlagos P i [kw] teljesítményigénye a E Pi 4 pi kifejezéssel számítható, ahol p i az adott fogyasztótípusra a terhelési profilnaptárban az adott i negyedórára közzétett negyedórás fogyasztás [kwh/15 perc], E az adott fogyasztó tényleges vagy várható éves fogyasztása [kwh]. (A 4 a negyedóra óra átváltás miatt szerepel.) Termék vagy megoldás: Az előzőekben a különféle ellátásokat (termékeket) vázoltuk. A fogyasztóknak azonban gyakran nem csak konkrét terméket, hanem megoldást kell ajánlani, amivel tevékenységét a leghatékonyabban tudja ellátni, amivel igényeit a legjobban tudja kielégíteni. A termék értékesítés és a probléma megoldás közötti különbség ismertetése túlhaladná a könyv terjedelmét, ezért az érdeklődők számára a (kereskedési, marketing) szakirodalomra, közöttük Hornai Gábor cikkére [6.11] utalunk Piacok átláthatósága A 2. fejezetben említést tettünk a liberalizált piac működésének 2005-ben elvégzett, második felülvizsgálatáról, melynek során többek között felvetődött az ár eltérítés, vertikális piaclezárás, a piaci transzparencia hiánya. Ennek orvoslására kezdődött meg a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló (REMIT) rendelet kidolgozása, amely a szakmai egyeztetések elhúzódása miatt csak 2011-ben került elfogadásra [6.16]. A rendelet minden nagykereskedelmi tevékenységet érint. Nagykereskedelmi energiatermék: Az EU rendelet meghatározása szerint nagykereskedelmi energiatermékek az alábbi szerződések és származékos termékek (ügyletek), függetlenül a kereskedelmi ügylet lebonyolításának helyétől és módjától: A villamos energia- vagy földgázellátásra vonatkozó szerződések, amennyiben az átadásra az Unión belül kerül sor. Az Unióban termelt, értékesített vagy átadott villamos energiával vagy földgázzal kapcsolatos származékos termékek (ügyletek). Villamos energia vagy földgáz Unión belüli szállítására vonatkozó szerződések. Villamos energia vagy földgáz Unión belüli szállításával kapcsolatos származékos termékek (ügyletek). Nem nagykereskedelmi termék a végső felhasználók általi felhasználás céljából történő villamos energia- és földgázellátásra és elosztásra vonatkozó szerződés. Ugyanakkor a villamos energiának vagy földgáznak a végső felhasználók részére történő ellátására és elosztására vonatkozó szerződések, amelyek a 600 GWh/év határértéknél nagyobb fogyasztási kapacitásról rendelkeznek, nagykereskedelmi energiatermékekként kezelendők. 206

211 A bennfentes kereskedelem tilalma: Annak a személynek, aki nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatban bennfentes információ birtokában van, tilos: a szóban forgó információt felhasználva saját maga vagy harmadik személy javára közvetlenül vagy közvetve olyan nagykereskedelmi energiaterméket vennie, eladnia, valamint ilyen eladást vagy vételt megkísérelnie, amellyel a szóban forgó információ kapcsolatos; a szóban forgó információt másnak átadnia, kivéve abban az esetben, ha a szóban forgó információ átadására az adott személy munkakörének vagy foglalkozásának szokásos gyakorlása, feladatainak szokásos ellátása keretében kerül sor; bennfentes információk alapján más személyt olyan nagykereskedelmi energiatermék vételére vagy eladására buzdítania vagy rávennie, amellyel a szóban forgó információ kapcsolatos. Bennfentes információnak olyan konkrét információ minősül, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, és amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több nagykereskedelmi energiatermékkel kapcsolatos, és amelynek nyilvánosságra hozatala valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorolna az említett nagykereskedelmi energiatermékek árára. A bennfentes kereskedés tilalma az érintett munkakörökben dolgozókra, vezetőikre, a vállalkozás tulajdonosaira, illetve azokra vonatkozik, akik bűncselekménnyel szerezték meg az információt, vagy akiknek tudniuk kell/kellene, hogy az információ bennfentes. A bennfentes információkra vonatkozó közzétételi kötelezettség: A piaci szereplők kötelesek ténylegesen és kellő időben kimerítően, hatékonyan és egyidejűleg nyilvánosságra hozni a részben vagy egészben tulajdonukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló, vagy anyavállalatuk, vagy kapcsolt vállalkozásuk tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, valamint a működési kérdésekben részben vagy egészben a felelősségük, vagy vállalkozásuk felelőssége alá tartozó vállalkozásokkal és létesítményekkel kapcsolatban rendelkezésükre álló bennfentes információkat. Ilyen információ különösen az, amely a villamos energia vagy földgáz termelésére, tárolására, fogyasztására, átvitelére vagy szállítására szolgáló létesítmények kapacitására és használatára, vagy LNG-létesítmények kapacitására és használatára vonatkozik, beleértve az e létesítmények tervezett vagy nem tervezett rendelkezésre nem állását is. A közzététel elhalasztására csak kivételes esetben a piaci szereplő jogos érdekeinek védelme érdekében kerülhet sor. A halasztás alatt nagykereskedelmi döntés nem hozható. Piaci manipuláció tilalma: Tilos a nagykereskedelmi energiapiacok vonatkozásában piaci manipulációt folytatni vagy azt megkísérelni. A vonatkozó EU rendelet alapján piaci manipuláció: olyan ügyletben való részvétel vagy olyan vételi vagy eladási megbízás adása nagykereskedelmi energiatermékek vonatkozásában: o amely ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzéseket ad a nagykereskedelmi energiatermékek kínálatáról, keresletéről vagy áráról; o amelynek útján egy vagy több, egymással együttműködve fellépő személy mesterséges szinten rögzíti vagy kísérli meg rögzíteni egy vagy több 207

212 nagykereskedelmi energiatermék árát, kivéve abban az esetben, ha az ügyletben részt vevő, illetve a vételi vagy eladási megbízást adó személy bizonyítja, hogy magatartását jogos indokok vezérelték, és az érintett ügylet vagy megbízás megfelel az érintett nagykereskedelmi energiapiacon érvényesülő elfogadott piaci gyakorlatoknak; vagy o amelyben fiktív eszközökhöz vagy a megtévesztés, félrevezetés más formájához folyamodnak vagy kísérelnek meg folyamodni, amelynek révén hamis vagy félrevezető tájékoztatást nyújtanak vagy nyújthatnak a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára vonatkozásában; olyan információk terjesztése az internetet is magában foglaló tömegtájékoztatási eszköz, vagy bármilyen más eszköz révén, amelyek ténylegesen vagy valószínűsíthetően hamis vagy félrevezető jelzést adnak a nagykereskedelmi energiatermékek kínálata, kereslete vagy ára vonatkozásában, ideértve a híresztelések és a hamis vagy félrevezető hírek terjesztését is, amennyiben az információkat terjesztő személynek tudomása volt vagy tudnia kellett volna az információk hamis vagy félrevezető voltáról. Piaci manipuláció megkísérlésének az előbbiek érdekében történő információterjesztés, ügyletkötés, vételi, eladási megbízás vagy más cselekmény minősül. Az újságírás vagy művészi kifejezés céljából terjesztett információk esetében az információterjesztést a sajtószabadságra, és a médiában gyakorolt szólásszabadságra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell megítélni, kivéve abban az esetben, ha: az érintett személy a szóban forgó információ terjesztéséből közvetlenül vagy közvetve előnyre vagy haszonra tesz szert; vagy az információ nyilvánosságra hozatalára vagy terjesztésére a piac félrevezetésének szándékával kerül sor A piaci manipuláció megelőzését, az esetleges visszaélések kiderítését: a piacok nyomon követése, ennek részeként a nagykereskedelmi termékek kereskedelmének figyelése, ennek elősegítésére o o a piaci szereplők nyilvántartásba vétele, szabályozott formátumú (szerződő felek, esetleges kedvezményezettek, termék, mennyiség, ár, adatgyűjtés, teljesítésre vonatkozó, és más releváns) információk szolgáltatása szolgálja. Az előbbi feladatokat Uniós szinten, a Szabályozó Ügynökség (ACER) látja el. Irodalom 6.1 DG for Energy (ENER/B2), Study on Synergies between Electricity and Gas Balancing Markets October Kacsó A.: A villamos-energia piacok jellemzése, Kézirat, december 6.3 AEMO (Australian Energy Market Operator) honlap, 208

213 6.4 PJM (PJM Interconnection L.L.C.) honlap, S. Stoft: Power System Economics, IEEE, Wiley-Interscience, Sárközi Réka: A piac-összekapcsolás útja, MVM Közleményei, 2011/ old. 6.7 T. J. Brennan et al.: A Shock to the System, Resources for the Future, Washington, DC, L.J. De Vries: Securing the public interest in electricity generation markets, The myths of the invisible hand and the copper plate, PhD Dissertation, Technishe Universiteit Delft, Utilities: Powerhouses of innovation, Full Report, EURELECTRIC, May State Aid SA (2013/C) (Ex 2013/N)- United Kingdom Investment Contract (early Contract for Difference) for the Hinkley Point C New Nuclear Station, European Commission, C(2013) 9073 final Brussels, Hornai Gábor: A villamos energia, mint áru; Vágómarha Chicago-ban vagy hagymás rostélyos a Gundelban?, Kézirat, Kiegyenlítő energia elszámolási mintafájl (érvényes jei üzleti naptól), MAVIR ZRt. honlap, Elosztói szabályzat, Az elosztó hálózathoz való hozzáférés együttműködési szabályai 7. számú módosítás, Budapest, 2012 március 29., Elosztói szabályzat, Az elosztó hálózathoz való hozzáférés együttműködési szabályai MELLÉKLETEK 7. számú módosítás, 2012 március 29., Felhasználói terhelési profil naptár_2013.xls, (Elsztói szabályzat 25. melléklete) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1227/2011/EU RENDELETE (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról 6.17 F. A. Wolak: Lessons from the California Electricity Crisis, Revised May 2003, CSEM WP 110, Tringer Á.: A kaliforniai piacnyitás visszásságai, MVM Közleményei, XXXVII. évfolyam 2000/4, old E. R. A. N. Smith, J. Carlisle, K. Michaud: Trust During an Energy Crisis University of California Energy Institute, Energy Policy and Economics 006, June D.King, D. Hosein, The new world, Guide to Energy Privatisation and Restructuring 2001, p

214 210

215 DA átlagos ár ( /MWh) 7. Kockázatok, kockázatkezelés 7.1. Piaci árak jellemzői, jövőbeli árak előrejelzése, kockáztatott érték A 6.2. szakaszban vázoltuk, hogy a piaci árak a kereslet-kínálat, források rendelkezésre állása függvényében nagy mértékben változhatnak, a versenypiaci tapasztalatok alapján a villamos energia természetéből adódóan a legvolatilisebb árucikké vált [7.1]. Így a piaci szereplők, különösen a szervezett piacokon folyamatos árváltozással szembesülnek (7.1. ábra). Rossz időpontban, rossz áron történő üzletkötés jelentős veszteséget eredményezhet, a lehetőségek kihasználása pedig más tőzsdei termékekhez hasonlóan nagy profitot eredményezhet. Emiatt van különös jelentősége az árváltozások megfigyelésének, valószínűsíthető irányuk becslésének, az árváltozásokból adódó kockázatok kezelésének [7.2] Kereskedési napok 7.1. ábra Munkanapi, DA átlagos árak változása a HUPX-en, 2013-ban Volatilitás: A volatilitás a pénz-, értékpapírpiacon a hozam változékonyságának mértéke [7.3]. Mérésére a folytonos kamatozással számított hozam szórását használják: n 2 ( zk z ) k 1 n 1 N 7.1 ahol N az adatok gyakoriságától függő szám, értéke napi adatok (munkanapi kereskedést feltételezve) esetén N =250, heti adatok esetén N =52, z k a napi (heti, havi stb.) P t [ /MWh] ár megelőző napi (heti, havi stb.) P t 1 Pt [ /MWh] árhoz viszonyított értékének logaritmusa: z k ln, P z n a z k értékek átlaga, a számításnál figyelembe vett adatok (napok, hetek stb.) száma. Mennél nagyobb a volatilitás annál valószínűbb, hogy a termék ára nem várt érték lesz. A termékpiacokon is az értékpapírpiac számítási összefüggései alkalmazhatók, azzal hogy a napi záróárfolyamok helyett, a vizsgált ügylettípusok átlagos árait kell figyelembe venni. A HUPX és a lipcsei EEX tőzsde megelőző napi (DA) piacára ily t 1 211

216 módon (a negatív napi árak elhagyásával) számított volatilitásokat a 7.1 táblázat tartalmazza táblázat Volatilitás (%) HUPX DA, ,37 HUPX DA, ,07 HUPX DA, 2013, csak munkanapi 367,42 EEX DA, ,12 EEX DA, ,86 Más tőzsdei termékek sokkal kisebb áringadozásokat mutatnak [7.1]. A nyersolajárak például soha nem emelkednek vagy csökkennek túl sokat, vagy nagyon gyakran. A változások az előre jelzett, vagy aktuális kínálat-igény egyensúlytalanságra vagy különleges eseményekre, mint a Golf háború, vagy egy OPEC kínálati döntésre adnak választ. Az irodalom szerint a villamos energia áringadozása szorosa a pénz és olajpiacokénak. Ez elsősorban a közismert tárolhatatlanság, a kínálat egyre nagyobb részének időjárásfüggése, illetve a villamos energia, mint speciális árrugalmassággal bíró áru és a piaci szabályok (amelyek korlátozzák a kínálat és igény hozzáigazítását az árakhoz) következménye. Az áringadozást: rövidtávon a forrás-igény egyensúly változása, ezen belül a termelő és vezetéki kapacitások rendelkezésre állása, időjárás változás, időjárástól függő megújuló termelés nagyságának hatása, vízerőművek változó rendelkezésre állása, tüzelőanyagok aktuális ára, piaci játék hatása, a rendszerszintű tartalékok nagysága, azaz az éppen elérhető az adott időpontbeli igények kielégítéséhez még szükséges legdrágább forrás ára, hosszú távon az erőmű és primer energiahordozó struktúra, ennek részeként a megújuló erőmű kapacitások fejlesztése, a megújuló erőműveknek nyújtott állami támogatások, a világpiaci tüzelőanyagárak, széndioxid kvóta árak, a fogyasztók viselkedése (elsősorban a gazdasági prosperitás), a világgazdaság általános tendenciái és nem utolsó sorban a fölös kapacitások leépítése, reguláció befolyásolják. A villamosenergia-piaci árak változását megfigyelve, három jellegzetességet lehet megfigyelni: Visszatérés az átlaghoz. Ez a tulajdonság a termelő berendezések adott összetételéből következik. Azonos igények kielégítéséhez, nagy valószínűséggel, ugyanazok a berendezések fogják a piaci árat meghatározni. A piaci ár a kereslet-kínálattal, berendezések hiányával változik, de a kereslet, kínálat normál állapothoz történő visszatérése esetén, az árak is visszatérnek a normál árszínvonalhoz. Az időjárásfüggő megújuló termelés hatásának megjelenésével, arányának növekedésével a kínálati oldal változik, így azonos állapot csak ritkábban fordul elő. Szezonalitás. Az igények az időjárással, napjárással, életritmussal ciklikusan változnak, így az árak rendszeres, hasonló lefutású napi, heti, szezonális változása jelentkezik. Árcsúcsok. Az átlaghoz történő visszatérés és a szezonalitás hatása mellett, rendszertelenül, viszonylag rövid ideig tartó, nagy árcsúcsok is jelentkezhetnek. Ezek forrásoldali, hálózati zavarokból, szélsőséges időjárási körülményekből, társadalmi eseményekből stb. adódhatnak. Újabban, az 212

217 időjárásfüggő megújuló termelés hatására, negatív árcsúcsok is jelentkezhetnek. A spot árak mellett a forward árakra is jellemző a szezonalitás és az átlaghoz történő visszatérés. Ugyanakkor a volatilitás is jelentkezik. Megfigyelések alapján a lejárati időhöz közelítve a volatilitás növekszik [7.4]. Nyitott piacok mellett a regionális hatások is jelentkeznek, ezek befolyását azonban az átviteli kapacitások korlátozhatják. A piacok árai függnek egymástól (6.18. ábra), de nagyobb hálózati szűkületek, eltérő időjárási körülmények esetén az árak lényegesen eltérően alakulhatnak. Korábban felvetődött, hogy idővel a piaci szabályok finomításával, okos mérések elterjedésével (a kereslet árrugalmasságának növekvő visszacsatolásával, mint arra az 5.6. táblázat kapcsán utaltunk) csökken majd az áringadozás. Ennek érdemi megítéléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy mennyire rugalmas a kereslet, azaz az értékteremtő folyamatban mekkora az ahhoz felhasznált villamos energia árának és a villamos energia vételezés megszakítási költségének aránya, mert a fogyasztó ezek mérlegelésével dönt (lásd a ábrát és a kapcsolódó magyarázatot). Az Egyesült Államokbeli üzemzavarokhoz kapcsolódóan elvégzett elemzések szerint [7.5] a rövid idejű megszakítások költsége sokkal nagyobb a napi piaci áringadozások során tapasztalt értékeknél, így a fogyasztók keresletének önkéntes korlátozása csak kevéssé fogja csökkenteni a volatilitást. A szerző véleménye alapján a fogyasztás oldali csökkentő hatást, az időjárásfüggő erőművek arányának bővüléséből adódó volatilitás növekedés, elnyomhatja. A piaci folyamatok megfigyelése alapján az áringadozás döntően a mennyiségi bizonytalanságok miatt következik be, de utóbbi hatása mennyit és mikor lehet értékesíteni közvetlenül is jelentkezik. A rövid távú áringadozásban a legnagyobb szerepe a forrás-igény egyensúlynak van. Még a valós idejű piacokon sem alakulnak ki égbeszökő árak, ha mindig van termelésbe vonható erőmű kapacitás, amelyet adminisztratív úton is biztosítani lehet, a rendszertervezés megtartásával és az elfogadható árú ellátásbiztonság költségeinek a fogyasztókra való ráterhelésével. (A 3.2. szakaszban vázoltuk, hogy a fogyasztói költségek szempontjából optimális a kellő többletkapacitás rendszerben tartása.) A piac működését ugyanakkor úgy is lehet szervezni, hogy a biztonságos ellátáshoz a nem szolgáltatott energia értékének figyelembevételével még szükséges kapacitás költségeit a piac téríti meg, azon rövid idő alatt, amíg ezekre a kapacitásokra szükség van (5.2. szakasz). Azt is figyelembe kell venni, hogy a liberalizáció kiteljesedésével az ellátásbiztonság nemzeti kérdésből európai kérdéssé válik, a nagyobb nemzetek döntései minden tagállamot érinthetnek. Sűrűség, eloszlási függvény meghatározása: A rendelkezésünkre álló múltbeli (DA vagy valós idejű), illetve jövőbeli időpontra vonatkozó árinformációk alapján, az értékek sorba rendezésével, majd kívánt sűrűséggel (az alábbi példákban 0,5 /MWh árkategóriánként) történő csoportosításával meghatározható a sűrűség (gyakoriság) és eloszlás függvény is (7.2., 7.3. ábrák). Az ábrákon a napi árak középértéke és szórása alapján a normál eloszlás lefutását is vázoltuk. A 7.1. ábrán bemutatott lefutásból megfigyelhető, hogy még egy szűkebb időszakra vonatkozó historikus adatok is nagy szórással jellemezhetők, és mint a ábrák mutatják nem követik az elméleti vizsgálatoknál szokásos normális/lognormális eloszlást. Ennek 213

218 Gyakoriság Eloszlás Gyakoriság Eloszlás alapvető oka, amely a gyakorisági függvényeken is megfigyelhető, hogy az árakat meghatározott erőműtípusok határozzák meg, a kínálati határköltség görbe nem folyamatos, hanem lépcsős. Az is látható, hogy több, jól megkülönböztethető gyakorisági csúcs is jelentkezik, mind a hazai, mind az EEX árait bemutató ábrán. Ez a különböző (lignit, kőszén, földgáz) tüzelőanyagot felhasználó erőművek (az ellátáshoz még szükséges) ármeghatározó erőművé válásával lehet összefüggésben. 0,050 0,045 1,0 0,9 0,040 Gyakoriság 0,8 0,035 Eloszlás 0,7 0,030 0,6 0,025 0,5 0,020 0,4 0,015 0,3 0,010 0,2 0,005 0,1 0,000 0, Napi átlagár ( /MWh) 7.2. ábra HUPX évi, munkanapi, DA átlagos árak gyakorisága és eloszlása 0,050 0,045 0,040 0,035 0,030 0,025 0,020 0,015 0,010 0,005 0,000 Gyakoriság Eloszlás Napi átlagár ( /MWh) 7.3. ábra EEX évi, munkanapi, DA átlagos árak gyakorisága, eloszlása 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 Jövőbeli árak alakulása: Gyakran előadódhat, hogy egy adott termékre (villamos energia fajtára), adott időpontra nem rendelkezünk megbízható statisztikai adatokkal. Más esetekben a várható árak Ilyen esetben a várható árak meghatározására a Brown mozgás (bolyongási folyamat) véletlenszerűségét alkalmazó Black-Scholes modellt (7.2. függelék) lehet felhasználni [7.4]. A modell feltételezi, hogy a napi árváltozások logaritmusa (amely nem más, mint a folyamatosan számított kamatláb) normál eloszlást követ. Az előbbi azt is feltételezi, hogy negatív árak nem alakulnak ki (ami a valós idejű piacon nem teljesül, de a forward árakra, a valósággal azonosan, érvényes). Általános esetben egy ismert t i időpontbeli árból egy t i 1 időpontbeli forward árat az 2 P P exp ( r 1/ 2 )( 1 ) 1 ( 1 ) 1 f y ti t i ti t t i t i i 7.2 kifejezéssel lehet meghatározni. A szögletes zárójelbeli első tag a középár változását, (determinisztikus módon), a második tag a középárhoz viszonyított véletlenszerű (sztochasztikus) eltérést (vándorlást) határozza meg. A jövőre vonatkozóan tehát nem egyetlen ár, hanem a zárójel első tagja által meghatározott 214

219 középérték körüli valószínű ártartomány adódik, melyben az egyes értékek előfordulási gyakoriságának valószínűsége különböző. A szögletes zárójelbeli első tag elemeit összevonva: 2 t ( rf y 1/ 2 )* t 7.3 Előbbi képletekben: folytonos várható hozam (árváltozás éves átlaga, illetve ennek várható értéke), a középár meredeksége [1/év], kockázatmentes (folyamatos) kamatláb [1/év], r f y kockázati prémium (convenience yield, profit elvárások eltérése a kockázatmentes profittól), ± előjelű lehet [1/év], volatilitás, az árváltozás éves szórása, a 7.1 képlet felhasználásával a múltbeli tényadatok alapján vehető figyelembe, t t i 1 t i időeltérés [év], zérus várható értékű, t 1/ n varianciájú normális eloszlású valószínűségi i 1 változó a t i és t i 1 időpontok közötti árváltozásra. Abban az esetben, ha feltételezzük, hogy az árak eloszlása követi a lognormális eloszlást, maga az árváltozás nagysága egy rövidebb időszakra a P P t P t 7.4 kifejezéssel közelíthető 79. Lognormális eloszlás esetén az ár várható valószínűség eloszlását az: ln Pt t N(ln Pt t; t ) 7.5 összefüggéssel [7.3] lehet leírni. A meredekség értéke a jövőbeli időpontra vonatkozó árjegyzésekből (lásd pl. a P ábrán) a i ln 1 képlet alkalmazásával határozható meg, vagy az általános Pi piaci folyamatok jellemzőinek ( r f, y ) figyelembevételével becsülhető. Így a szimuláció során a következő napi ár a megelőző napi árakból kiindulva a 7.4 összefüggés felhasználásával a Pi 1 P( i 1 t i 1 t ) 7.6 képlettel számítható. A évi, HUPX DA munkanapi adatok felhasználásával végzett Monte Carlo szimuláció eredményét (4 különböző futásra) a 7.4. ábra mutatja. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, mint arra már utaltunk, hogy a DA árak gyakoriságának lefutása, az árat meghatározó technikai háttérből 79 Ahol nem végtelen sok nulla várható értékű és nulla szórású dx normális eloszlású valószínűségi változót kell összegezni (integrálni) a folyamat leírására, hanem nagyon kicsiny, de még nem végtelenül kicsiny paraméterű valószínűségi változókból kell sokat, de végtelenül sokat összegezni. Miközben az egyik leghuncutabb matematikai eszközről van szó, a használatuk körülbelül annyira bonyolult, mint a kész Mirelit pizza elkészítése a mikrohullámú sütőben. Ennek oka, hogy olyan egyenletekkel foglalkozunk, amelyek megoldása ismert, nincs szükségünk önálló leleményre a megoldásukhoz [7.3]. 215

220 Szimulált ár ( /MWh) Szimulált ár ( /MWh) Szimulált ár ( /MWh) adódóan nem folyamatos és nem normális/lognormális eloszlású, ezért a szimulációnál felhasznált 7.6 képlet, szigorúan eljárva, a gyakorlati esetre nem alkalmazható. További hiányosság, hogy a jövőbeli szórásra lenne szükség, de csak múltbeli értékek állnak rendelkezésre, és a megfigyelt szórások sem állandók, szezonálisan vagy más okok miatt változnak. Ennek ellenére, a kockáztatott érték (VAR) számításokhoz szükséges jövőbeli árak becslését gyakran végzik hasonlóan Kereskedési napok 7.4. ábra Monte Carlo szimulációval (7.6 összefüggés alapján) számított árak Kereskedési napok 7.5. ábra Monte Carlo szimulációval, átlaghoz történő visszatérés feltételezésével (7.7 képlettel) számított árak Kereskedési napok 7.6. ábra Monte Carlo szimulációval, átlaghoz történő visszatérés és alkalmi árcsúcsok feltételezésével (7.10 képlettel) számított árak A 7.4. ábrán bemutatott számításokhoz az aktuális forward árakból számítható =2,5%/év folyamatos kamatlábat és a HUPX, évi munkanapi DA áraiból számított szórás (7.1. táblázat) napi értékét vettük figyelembe. Kezdő árként 42 /MWh értéket vettünk figyelembe. 216

221 Visszatérés az átlaghoz feltételezésével végzett szimuláció: Miután a valóságban az árakat a vázolt forrásoldali folyamatok befolyásolják, a szimuláció jobb eredményre vezethet, ha az elemi változást a P ( P átl P i ) i 7.4a kifejezéssel közelítjük [7.6], ahol az átlaghoz való visszatérési tényező, a hosszú távú átlagos ár [ /MWh], P atl P i aktuális ár [ /MWh]. A 7.4a alakú közelítést figyelembe véve, a 7.6 összefüggés az átlaghoz történő visszatérés feltételezésével a következő alakra módosul (az átlag körüli vándorlást leíró tag változatlan marad): P P ( P P P t 7.7 i 1 i átl i ) i i 1 Az összehasonlíthatóság érdekében, a 7.5. ábrán feltüntetett adatok számításához, így és P atl meghatározásához, a 7.6 összefüggés alapján számított értékeket használtuk fel. Az értéke az E, eredeti adatsor és az egy nappal eltolt T, adatsor pontpárokra, MS Excel táblázatkezelővel { INDEX ( LIN. ILL( E; T;;);1) } illesztett egyenes meredekségével egyezik meg. Az P atl pedig az egyenes y tengellyel való { INDEX ( LIN. ILL( E; T;;);2) } metszéspontjának és az előbbiek szerint meghatározott meredekségének felhasználásával az INDEX ( LIN. ILL( E; T;;);2) P atl INDEX ( LIN. ILL( E; T;;);1) képlettel számítható. A gyakorlatban a számítások a múltbeli tényadatok felhasználásával végezhetők. A 7.5. ábrán bemutatott eredmények enyhe árnövekedést jeleznek. A kék vonal 37-51, illetve a piros vonal /MWh közötti árváltozásai azonban sokkal szerényebbek a 7.2. ábrán szerelő tényértékeknél. Az árcsúcsok hatása Poisson féle folyamattal közelíthető: ahol P ( 1) 7.9 cs P i 2i valószínűségi változó értéke =0 vagy 1, az 1 érték előfordulási gyakorisága a megfigyelt, illetve valószínűsített árcsúcsok évenkénti számának felel meg. az árcsúcs feltételezett aránya, standard eltérés az árcsúcsra, 2i 1 valószínűségi változó. Így az átlaghoz történő visszatérést, a Brown mozgás szerinti vándorlást és az esetleges árcsúcsokat is tartalmazó számítási összefüggés P i 1 i ( átl i i 1i 1 i 2i 1 P P P ) P t P ( ) 7.10 alakú lesz, ahol 1i 1, 2i 1 eltérő valószínűségi változók. 217

222 A 7.6. ábrán bemutatott számításnál 22 darab árcsúcsot, =-0,5% értéket tételeztünk fel, értékét pedig azonosnak vettük a 7.1. táblázat szerinti szórással. Ezzel a módszerrel már /MWh közötti árváltozások adódnak. A tartomány a értékének változtatásával szélesíthető lenne. Az előbbi képletek felhasználásával a várható piaci árak becsülhetők, de az összefüggések, amelyek jól alkalmazhatók tőkepiaci folyamatoknál, a villamosenergia-piacok mögötti valóságos folyamatok következtében csak nagyvonalú közelítésére alkalmasak. Ezért ismételten hangsúlyozzuk, hogy a szimulációval meghatározott jövőbeli árlefutás nem a ténylegesen várható ár lefutása. A Monte Carlo szimuláció során számítandó nagyszámú eset alapján csupán a jövőbeli árak eloszlásának valószínűsége, és ezzel a portfolió kockáztatott értékének nagysága becsülhető, közelítőleg. A gyakorlatban elsősorban forward árak előrejelzésére regressziós összefüggéseket is alkalmaznak. Ezek a villamosenergia-piacok működését, az azokon kialakuló árakat befolyásoló paraméterek (napjárás, szezonalitás, tüzelőanyag árak stb.) felhasználásával, statisztikai adatokból kiindulva állítanak fel számítási összefüggéseket (például [7.7, 7.8]), az időjárásfüggő megújuló termelés növekvő arányával azonban ezek megbízhatósága is egyre inkább csökken. Versenypiaci vásárlási/eladási ügyletek értékelése: A kereskedelmi ügyletek gazdasági értékelését az ár volatilitást, a teljesítéskor az adott ügyletre vonatkozóan várható árakat figyelembe véve kell elvégezni. Egy q [MWh] mennyiségű P [ /MWh] szerződéses áron eladott, vagy vásárolt villamos energia piaci értéke, [ /MWh] piaci ár esetén A p V q P P ) 7.11 sz ( p sz P piaci ár, egy megkülönböztetett jellemzőjű (zsinór, csúcs, stb.) villamos energia típus, meghatározott időszakra közzétett átlagos napi (OTC stb.) ára, folyamatosan változik. Viselkedése a p (x) sűrűség függvénnyel, amely egy adott időszakbeli meghatározott ár tartományba ( P p min < P p < P p max ) eső piaci árak összes adott időszakbeli vizsgált piaci árhoz viszonyított gyakorisága [db/db], annak valószínűsége, hogy a piaci ár az x -el jelölt P p értékű lesz, illetve az F (x) eloszlás függvénnyel jellemezhető. Utóbbi a p (x) sűrűség függvényből az A p max F ( x) p( Ap) képlettel számítható. Ap min A p (x), F (x) számításához historikus vagy az előbbi, illetve más módszerekkel becsült értékeket kell figyelembe venni. Mivel P p valószínűségi változó az ügylet V [ ] értéke is valószínűségi változó, amelynek sűrűség függvénye a piaci árra vonatkozó sűrűség függvénnyel azonos (a P értékhez tartozó V értékre lesz azonos a gyakoriság). A kétoldalú megállapodások esetében az is előfordulhat, hogy az eladó nem szállítja le, a vásárló nem veszi át a szerződésben rögzített villamos energiát. Így az ügyletek értékelésénél az mennyiségi eltérések valószínűségét, hatását is figyelembe kell venni. p sz P sz p 218

223 Kockáztatott érték (Value at Risk, VAR): Miután a gyakorlatban az árak folyamatosan változnak, gyakran előfordul, hogy egy kötéskor jónak tűnő ügylet, az árváltozások következtében, veszteségessé válik. Így a kereskedelmi gyakorlatban a veszteség kockázatával együtt kell élni. A kockáztatott érték mérésére a gyakorlatban gyakran alkalmazzák a tőkepiacokról átvett VAR módszertant, amely a következő egyszerű kérdésre próbál válaszolni [7.9]: Mennyi pénzt veszthet a cég normál piaci mozgások esetén? A szokásos módszerekkel végzett számítás esetén, a VAR értéke az a pénzmennyiséget mutatja, amelynél a következő időszakban, 95%-os valószínűséggel kevesebbet veszíthetünk 80. A kockáztatott értéken egyetlen ügylet esetén, a múltbeli eloszlás feltételezésével megállapodás alapján a beszerzési/értékesítési portfolió 5 % nagyságú göngyölt sűrűségéhez (eloszlásához) tartozó veszteség értéket értjük (azonos a sűrűség függvény területének 5 %-os értékéhez tartozó nyereség/veszteség értékkel) [7.9] táblázat Energiamennyiség (MWh) Szerződéses ár ( /MWh) 21,8 Ár Nyereség/veszteség ( ) Sűrűség Eloszlás 20, , ,0204 0, , ,0000 0, , ,0000 0, , ,0408 0, , ,0612 0, , ,2653 0, , ,2653 0, ,8 0 0,1224 0, , ,0612 0, , ,0204 0, , ,0408 0, , ,0204 0, , ,0408 0, , ,0204 0, , ,0000 0, , ,0204 1, , ,0000 1, , ,0000 1,0000 Meghatározását egyetlen beszerzési ügyletre, múltbeli árak alapján a 7.2. táblázat, illetve a 7.7. ábra mutatja. (VAR = 25647, miközben az ügylet teljes nagysága: ) A táblázatban nyereség/veszteség alatt, az ügylet piaci értékére vonatkozó, 7.11 képlettel kiszámított értékek szerepelnek, amelyek sűrűség és eloszlás függvénye megegyezik a piaci árhoz tartozó függvényekkel. Ebből adódóan, egy elemű portfolió esetén, VAR értéke az 5%-os eloszláshoz tartozó, vételi határár 7.11 képletbe történő behelyettesítéssel is meghatározható és nincs szükség a nyereség/veszteség sűrűség és eloszlási függvény külön kiszámítására, illetve megrajzolására. A gyakorlatban a jövőre (az adott ügylettípusra) vonatkozóan várható (például Monte Carlo szimuláció alapján becsült) eloszlást kell figyelembe 80 Amennyiben egy portfolióra a VAR értéke havonta kerül meghatározásra, akkor bizonyos, hogy az elkövetkezendő 100 hónapból 95-ben a számításnál figyelembevett feltételezések mellett a veszteség a VAR értékénél kisebb lesz. 219

224 Sűrűség (gyakoriság) Eloszlás venni. Eladási ügyletnél az eloszlási görbe 95%-os értékéhez tartozó veszteség érték adja a VAR értékét. 0,40 0,36 0,32 0,28 0,24 0,20 0,16 0,12 0,08 0,04 0,00 VAR=25467 Sűrűség Eloszlás 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 Nyereség/veszteség ( ) 7.7. ábra VAR meghatározása egyetlen ügyletre Szabályszerű, lognormális eloszlással jellemezhető egyetlen ügyletre a kockáztatott értéket a VAR 1,645qsz P t 7.12 sz kifejezéssel [7.10] lehet meghatározni. Az előzőekben bemutattuk, hogy a tényleges gyakoriság és az ugyanazon kiinduló adatokra illesztett szabályszerű sűrűség függvényből adódó gyakoriság között lényeges eltérés van, így meglepő, hogy az előbbi összefüggéssel a bemutatott példabeli esetre számított VAR értéke 26356, nagyon közel van a tényleges gyakoriság alapján meghatározott értékhez. Az előbbiek csak a módszer alapjainak bemutatását célozták. A valóságban a portfólióban különböző típusú, különböző lejárati idejű, különböző árazású ügyletek vannak. A teljes portfolió kockáztatott értékének számítására, az ilyen programok fejlesztésére szakosodott vállalatoktól beszerezhető, programcsomagok alkalmazhatók. Ugyanakkor annak is tudatában kell lenni, hogy a VAR számítás számos hiányossággal bír, elsősorban a múltbeli jellemzők jövőre vonatkozó felhasználása következtében [7.11] Kockázatkezelés Az előbb vázolt, árváltozásokból eredő kockázatok 81 látszólag a piac minden aktív szereplőjét termelőket, nagykereskedőket, fogyasztókat, szolgáltatókat érintik, a valóságban azonban, a végén, minden kockázat költségét a fogyasztók fizetik meg. Azt is, ha egy versenypiaci modellnél a rendszerben nincs elég tartalék, azt is, ha túl sok a ki nem használt kapacitás és furcsa módon azt is, ha egy erőmű tönkremegy 82. A kockázatok jelentős része nem a piaci modelltől függ (a versenypiac csak láthatóvá teszi, illetve elkülöníti a korábbi, piacnyitás előtti döntően integrált társaságokon belüli belső kockázatokat), kisebb részük azonban csak a versenypiaci modellnél 81 A kockázat szót a korábbiakban többször használtuk, szabatos jelentését azonban nem adtuk meg. Kockázat: Valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége (Magyar Értelmező Kéziszótár); Érték elvesztésének, vagy megszerezhetetlenségének mérhető lehetősége. (Barron s Dictionary of Business Terms); Egy gazdasági cselekménnyel összekapcsolt veszteség, illetve nyereség lehetősége (Wirtschaftslexikon von A-Z). 82 A megnövekvő kockázatok miatt nőnek a többi erőműnek folyósított hitelek kamatai, amit az árakon keresztül a fogyasztók térítenek. 220

225 jelentkezik. Akkor, amikor a felek közötti együttműködést, a rendszerszintű optimumkeresést, mint alapvető rendező elvet a piaci szereplők eltérő gazdasági érdekei váltják fel és a korábban kockázatmentes, vagy lényegesen kisebb kockázatot tartalmazó tevékenységek is nagyon kockázatossá válhatnak [7.22]. Nyilvánvaló, hogy a fogyasztókat terhelő kockázatok jellegét, nagyságát, végső soron különösen a versenypiac szabályozásán keresztül - a reguláció is befolyásolja és ebből adódóan mint a 2000 körüli kaliforniai krízis utólagos elemzéseiből kitűnt igen nagy a szabályozó felelőssége. Csak az adott régió gazdasági, geopolitikai, regulációs feltételeinek elemzésével, és az azoknak megfelelően kialakított szabályozás eredményezhet tartósan kedvezőbb fogyasztói közérzetet (aminek csak egyik, de nem biztos, hogy legfontosabb eleme a villamos energia ára). Az előzőekben, az ár és mennyiségi ingadozások tekintetében, csak vázolt bizonytalanságok miatt a villamos energia jobban, mint bármilyen más áru, igényli a kockázatkezelést. Az ügyletektől remélt nyereség csak akkor realizálható, ha a vevő, eladó megfelelően felkészül az üzletekben rejlő kockázatok kivédésére is. A kockázatkezelés a villamos energia kereskedelemben nem új, hiszen a kockázatok sem újak. Egy nagykereskedő kockázatait bemutató 7.8. ábrán látható, hogy a piaci kockázatok mellett számos más kockázat is van, amelyeket az érintettek a piacnyitást megelőzően is kezeltek. A piaci kockázatok kezelését a következő szakaszban ismertetjük, a következőkben csak a kockázatkezelés általános alapelveit vázoljuk. Villamosenergia nagykereskedők kockázatai Erőművi berendezések üzemeltetési kockázata Éves/havi megállapodás kockázata Rendelkezésreállás kockázata Tüzelőanyagellátás kockázata Újratárgyalási kockázat Versenyképesség (ár/ technológia) kockázatok Előfinanszírozási kockázatok Piaci, nagykereskedelmi kereskedési kockázatok: Piaci/ár kockázatok Üzemeltetői kockázatok Teljesítési kockázatok Üzletfél kockázatok Üzleti folyamatok kockázatai: Belső kapcsolatok kockázata Üzletfolytonossági kockázat Személyzeti kockázat Jóváhagyási folyamat kockázata Lojalitási kockázat Ajánlat készítés és elemzés kockázatai Szerződés következetlenség kockázatai Rendszertervezés, árelemzés kockázatai Szállítási kockázatok: Ütemezési kockázatok Rendszerirányítási kockázatok Hozzáférési kockázatok Szabályozási kockázatok Szabályozási alkalmazkodás kockázatai: Jogszabályváltozási (politikai) kockázat Árszabályozás kockázata Környezeti kockázat Dokumentációs, adatszolgáltatási kockázat Versenytársak boszszújának kockázata Közüzemi értékesítés kockázatai: Igényoldali (bejelentési, időjárási) kockázatok Igénybecslési kockázatok Üzletfél kockázatok Teljesítési kockázatok Elszámolási kockázatok Versenypiaci értékesítés kockázatai: Piaci/ár kockázatok Üzletfél kockázatok Teljesítési kockázatok Beszerzés Belső folyamatok Értékesítés 7.8. ábra Villamosenergia nagykereskedők kockázatai A kockázatkezelés: egy lehetséges pénzügyi veszteség kedvezőtlen hatásait minimalizáló folyamat: (1) a veszteség lehetséges forrásainak meghatározásával, (2) az előforduló veszteség pénzügyi következményeinek becslésével és (3) felügyelet alkalmazásával az aktuális veszteség vagy ezek pénzügyi következményeinek minimalizálására Barron s Dictionary of Business Terms 221

226 Gyakorlatban a folyamat az alábbi lépésekre bontható: A kockázati tényezők feltárása, azonosítása, (prioritási szint megállapítása). A kockázati tényezők szempontjából már létező releváns szabályozás, kontroll vagy limitstruktúra azonosítása, kockázati térkép (univerzum) szerint történő besorolása, illetve további kockázati elemzés szükségességének meghatározása. A kockázati tényezők kvalitatív értékelése, a bekövetkezés valószínűségének, és a meglévő kockázati kitettségre gyakorolt hatásának elemzése, az esetleges bekövetkezés esetén megjelenő kár mértékének megállapítása mennyiségi és minőségi szempontok alapján. A kockázatok elfogadásának, elkerülésének, vagy kockázatkezelési eljárás szükségességének meghatározása. Kockázatkezelési stratégia kialakítása (kivédés, csökkentés, áthárítás), és optimális kockázatcsökkentő eljárás, technika kiválasztása (hedge-lési ügylet alkalmazása). Kockázatkezelési stratégia jóváhagyásra történő előterjesztése a hatáskörök szerint meghatározott döntési fórum elé. A jóváhagyott kockázatcsökkentő eljárás végrehajtása. Utólagos értékelő hatásvizsgálat készítése, dokumentálása, jelentése, és a megváltozott kockázati kitettség folyamatos figyelemmel kísérése. Az előzőekből is látható, hogy a kockázatok bekövetkezésük valószínűsége, a várható következmények nagysága stb. számszerűsíthetők. Ily módon meg kell különböztetni őket a bizonytalanságoktól, amelyek lehetősége, bekövetkezési valószínűsége, hatása nem számszerűsíthető. A számszerűsíthetőségből adódóan a kockázat mérhető és biztosítható bizonytalanság. Kockázati térkép (univerzum): Az egyes kockázatokat a megfelelő kezelés elősegítésére tipizálták, fő- és alkategóriákra osztották. Ezek a rendszerek (amelyeket a gyakorlatban kockázati térképnek, univerzumnak neveznek) az egyes piaci szereplőknél eltérőek lehetnek. Egy szokásos csoportosítás: o Politikai kockázat. A kormányzatok és más szereplők tevékenységéből eredő bizonytalanságból származó veszteség kockázata. Ide tartozik a politikai instabilitás (lázadás, puccs vagy háború), megalapozatlan gazdaság- vagy árfolyam-politika, az intézményi rendszer, intézmények működésének kockázata. o Szabályozási kockázat. Az adott piacon érvényesülő hatósági szabályozás és/vagy piaci szabályok megváltozásából eredő veszteség kockázata. Piaci kockázatok o Árkockázat. A piaci árak változásának hatására a szerződések értékében bekövetkező veszteségek kockázata. o Pénzügyi/finanszírozási kockázat. A finanszírozási költségek korábbi előrejelzésektől való eltérésből, az árfolyam- és kamatkockázat nem megfelelő kezeléséből, illetve a cash-flow problémákból eredő kockázatok. o Mennyiségi kockázat. A szerződött mennyiségű villamos energia pontos leszállításának meghiúsulásából eredő, részben belső, részben külső okokra (pl. időjárás, tüzelőanyag hiány, átvevő tevékenysége, hálózati zavar stb.) visszavezethető veszteség kockázata. Ügyfélkockázatok 222

227 o Partner (hitel) kockázat. Valamely szerződő partner nemfizetéséből eredő veszteség kockázata. Belső kockázatok o Működési kockázat. A belső folyamatok és kiszolgáló rendszerek nem megfelelő kialakításából eredő veszteség kockázata. o Személyzeti kockázat. A személyzet hiányából, nem megfelelő felhasználásából, szándékos vagy gondatlan hibájából eredő veszteség kockázata. o Termelési kockázat. Az energiatermelő berendezések tervezettől eltérő működéséből (gyenge rendelkezésre állás stb.) eredő veszteség kockázata. o Modell/értékelési kockázat. A pozíciók értékelésére, árazásra és kockázatmérésre használt számítási eljárások pontatlanságából vagy hibás specifikációjából eredő veszteség kockázata. o Jogi kockázat. A szerződésekben szereplő inkonzisztenciák és végre nem hajtható rendelkezések miatti veszteség kockázata. o Üzlet folytonossági kockázat. A normál működés olyan megszakadásából eredő veszteség kockázata, amely lényegesen kihat az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek teljesítésére és/vagy a hatósági előírásoknak való megfelelésre. o Környezeti kockázat. A környezetvédelmi előírásoknak való meg nem felelésből eredő veszteség kockázata. o Technológiai kockázat. A versenytársak által alkalmazott modernebb és hatékonyabb technológiából (illetve a termelő portfolió összetételéből) eredő veszteség kockázata. o Dokumentációs/beszámolási kockázat. Az előírt dokumentálási és adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő veszteség kockázata. A túlzott méretű kockázatvállalás előzetes kontrollját limitrendszer szolgálja. Ebben rögzítésre a társaság nyitott pozícióit korlátok között tartó limitek pontos tartalma és nagysága. Az egyes tranzakciókat megelőzően meg kell győződni arról, hogy az ügylet nem járhat-e a limitek megsértésével. Különösen ügyelni kell az egyes partnerek nem szerződésszerű teljesítéséből adódó kockázatok kezelésére. Az egyes kockázatok eltérő kezelést igényelnek. Erre minden vállalatnál kialakultak és a vállalati tevékenység szerves részévé váltak a szervezet sajátosságainak megfelelő rendszerek, amelyek a kockázatfelelősöktől a rutinfeladatokat ellátó kockázatkezelési szervezeti egysége(ke)n keresztül az irányítást, felügyeletet gyakorló kockázatkezelési bizottságig terjedő szervezettséggel rendelkeznek. Ezek működésének és az előbbi kockázatok kezelésének ismertetése azonban túlmutatna e könyv keretein, így a továbbiakban csak a piaci (elsősorban ár) kockázatok kezelésére térünk ki Villamos energia ügyletek kockázatkezelése Kockázatok kezelése, kihasználása: A piaci árak egy adott piacon a kereslet, kínálat alakulásától, források rendelkezésre állásától függően változnak. Így az egyes ügyletek értéke is változhat. Ebből adódóan a vevők, eladók az egyes ügyleteknél jelentős kockázatokkal szembesülhetnek. Piaci folyamatokkal, hozzáférési 223

228 lehetőségekkel nem összefüggő árkülönbségek a különböző piacok, szállítási időszakok között is előfordulhatnak. A kockázatok kezelése lehetséges hagyományos módon, származékos ügyletek nélkül (7.3. táblázat), illetve a más piacokról ismert származékos ügyletekkel. Utóbbiak tárgya nem a termék adásvétele, hanem a termék vételi vagy eladási jogának vétele vagy eladása. A jog megvásárlása kötelezettséget jelent a jog eladójának, abban az esetben, ha a jogot birtokosa érvényesíteni akarja. A származékos ügyletek egy része (7.1. függelék) látszólag kereskedelmi ügylet (villamos energia vásárlása, eladása), származékos ügyletté minősítését célja (más termékek kockázatainak csökkentése) indokolja táblázat Diverzifikáció Régóta alkalmazott módszer, a villamos energia beszerzése, illetve értékesítése különböző forrásokból, különböző piacokon történik. Fogyasztói teljesítménygörbe kisimítása A minél kisebb teljesítőképesség igény, illetve az egyenletes fogyasztás árelőnyeinek kihasználására alkalmazott módszer. Nálunk különösen a hangfrekvenciás körvezérlés lehetőségeinek kihasználásával alkalmazzák. Portfolió A termelő berendezések összetételétől, fogyasztás jellegétől függően sor optimalizálás kerülhet a rendszer szabályozhatóságának javítására, pl. zsinór villamosenergia értékesítésével, illetve csúcsidei villamosenergia vásárlásával. A fölös kapacitások termelésének változóköltség feletti értékesítése veszteség csökkenést eredményezhet. Költségek Költségalapú árképzésnél lehetőség van bizonyos költségelemek továbbhárítása változásainak villamosenergia-vásárlóra történő áthárítására (pass-through). Árellenőrzés az értéklánc A piaci szereplők az értéklánc (termelés, beszerzés, szállítás, elosztás, értékesítés) több elemében tevékenykednek, annak érdekében, hogy ellenőrzésével megakadályozzák valamelyik értékláncbeli szereplő árellenőrzési lehetőségének kialakulását (tipikus példája a vertikálisan integrált társaság). Kockázatmentesítés A piaci szereplők bizonyos kockázatokra biztosítással, illetve viszontbiztosítással érik el a kockázatmentességet. Ez a lehetőség azonban csak a kockázatok egy részére: az úgynevezett biztosítható (mérhető, számszerűsíthető) kockázatokra terjed ki 84. Együttműködés Az együttműködési megállapodások elsősorban a méretnagyság növekedésének, az eltérő összetételű termelési, értékesítési szerkezet kiegyenlítési, valamint speciális adottságok felhasználási lehetőségeinek kihasználására irányulnak. Meg kell említeni, hogy a 7.3. táblázatban felsorolt hagyományos módszerek egy része a villamosenergia-piac liberalizálásával alkalmazhatatlanná válik: A hangfrekvenciás körvezérlés fogyasztói profilja a kereskedelmi szabályzatban rögzítésre került, így a vezérlés nem alkalmazható rugalmasan az aktuális fogyasztás simítására. Az árak jelentős részét a versenypiac határozza meg, így nincs lehetőség a költségek továbbhárítására. Az értéklánc felbontásra került, a szállítás, elosztás kikerült a kereskedők ellenőrzési lehetősége alól. Az együttműködési megállapodások lehetősége az összejátszás, nem transzparens árak, bennfentes kereskedelem potenciális gyanúja miatt nagyon lecsökkent. 84 Az úgynevezett nem biztosítható a biztosító társaságok szerint nem számszerűsíthető nagyságú kockázatok megjelenése ellentétes a kockázat fogalmával. Feltehetően nem a számszerűsítési lehetőséggel, hanem a biztosító társaságok, üzletfelek szándékával van összefüggésben. 224

229 A 7.4. táblázatban felsorolt származékos ügyletek alapvető jellemzői a következőkben foglalhatók össze: Határidős (OTC piacon: forward, tőzsdéken: futures) ügyletek, jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződések, amelyek alapján meghatározott minőségű, mennyiségű árut a jövőben, egy már az üzletkötés időpontjában megállapított időpontban, helyen és áron megvásárolnak vagy eladnak. Céljuk kockázatos követelések/tartozások kockázatainak csökkentése. Változatai: o Vétel határidőre, long forward/futures, gyakorlati szóhasználattal long hedging o Eladás határidőre, short forward/futures, gyakorlati szóhasználattal short hedging 7.4. táblázat [7.12] Tőzsdén kívül köthető? Tőzsdén köthető? Van tényleges áruszállítás? Fizikai (spot) ügyletek Igen Igen Van Származékos ügyletek Határidős ügyletek Igen Igen Van Opciós ügyletek vételi (call) eladási (put) hosszú (long) rövid (short) Csere ügyletek (swap, swaption) (forwards=előre) (futures=jövő) Igen Igen Lehet Igen Nem Lehet (harmadik félnél) Opciós ügyletek, az európai opciónál egy meghatározott időpontra, az amerikai opciónál egy meghatározott időpontig teljesítendő 85, feltételes határidős ügyletek. Négy változata van: o Eladási jog (Long put option, LP), az opció vásárlójának az a joga, hogy egy előre meghatározott jövőbeli időpontban valamely termék előre megadott mennyiségét előre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) eladja. o Vételi kötelezettség (Short put option, SP), az opció kiírójának (eladójának) az a kötelezettsége, hogy egy előre meghatározott jövőbeli időpontban valamely termék előre megadott mennyiségét előre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) megvásárolja. o Vételi jog (Long call option, LC), az opció vásárlójának az a joga, hogy egy előre meghatározott jövőbeli időpontban valamely termék előre megadott mennyiségét előre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) megvásárolja o Eladási kötelezettség (Short call option, SC), az opció kiírójának (eladójának) az a kötelezettsége, hogy egy előre meghatározott jövőbeli időpontban valamely termék előre megadott mennyiségét előre meghatározott alapáron (kötési/lehívási árfolyamon) eladja Az opció: o mindig pénzbe kerül (opciós díj, option premium), 85 Az európai típusúak csak a lejáratkor érvényesíthetők. Az amerikai típusúak a lejárat dátumáig bármikor érvényesíthetők. Az ázsiai típusú opció nemcsak érvényesítésének lehetőségében, hanem elszámolási módjában is speciális. 225

230 o mindig egy adott ideig, a lejáratig (exercise date, maturity) érvényes, ekkor a mögöttes termékre vonatkozó jog a kötési vagy lejárati áron (exercise price, strike price) érvényesíthető, o tulajdonosa nem köteles élni jogával, azaz az árak számára előnytelen alakulása esetén veszteségeit az opció költségére korlátozhatja. Csere (swap) ügyletek, általában egyedi megállapodások két fél között, egy vagy több időpontra, amely alapján a jövőben pénzmennyiségeket (értékpapírokat, kamatot, devizát, villamos energiát, földgázt stb., lényegében az ezekből adódó cash flow-t) a megállapodásban rögzített feltételekkel kicserélnek. Az alapügyletek kombinációja is lehetséges. Ezek közül az úgynevezett egzotikus opciókra a későbbiekben térünk ki. A kockázatok nemcsak gondot jelenthetnek, hanem profittermelés céljából, kedvezően, ki is használhatók. Erre a következő lehetőségek szokásosak. Arbitrázs (Arbitrage): Kockázatmentes profit elérése határidős műveletekkel árak, kamatlábak és devizaárfolyamok piacok közötti eltéréseit és ingadozásait kihasználva. A valóságban az előbbi tényezők változásától függően veszteségek is lehetségesek. A gyakorlatban a folyamatosan alacsony árú vétel és nagy árú eladás lehetőségét is arbitrázsnak tekintik. A tevékenységet végző arbitrazsőrök (arbitrageurs) ugyanazon termék különböző piacain kialakuló árkülönbségének azonnali kihasználásával akarnak nyereséget elérni "Azért vesznek most itt, mert most ott drágábban tudnak eladni." [7.12]. Spekuláció (Speculation): Kockázatvállalással járó nagy profit elérése határidős műveletekkel, az árfolyam és kamatszintekkel, azok relatív változásaival kapcsolatos várakozások alapján. A tevékenységet végző spekulánsok (speculators) "Azért vesznek most, mert holnap drágábban tudják eladni." [7.12]. A gyakorlatban a villamos energia kerekedésben is terjed a proprietary (prop) kereskedelem. Ez olyan kereskedelmet jelöl, ahol egy önálló vállalkozóként működő kereskedő egy vállalat rábízott pénzével (arbitrázs, spekulatív ügyletekkel) kereskedik, és a hasznon megosztoznak. A továbbiak ismertetése előtt hangsúlyozni kell, hogy a piaci szereplők nem egyformán informáltak, nem azonosan ítélik meg a jövőt, és ennek következtében nem ugyanúgy tevékenykednek. Valaki mindig többet nyer (pozitív gazdasági profitra tesz szert) 86 és ezt a nyereségét valaki más adja át neki (akinek negatív gazdasági profitja lesz). A kereskedés így makroszinten mindig zérusösszegű játék [7.12] Határidős (fedezeti) ügyletek A piaci árkockázatok kezelésének leggyakrabban alkalmazott módja fizikai vagy pénzügyi futures ügyletek kötése. Ezekre csaknem minden európai tőzsdén lehetőség van. A HUPX fizikai futures (PhF) piacán például, folyamatos 86 Gazdasági profit: a normál profitot meghaladó nyereség, ahol a normál profit az adott iparág, piac általános nyereségszintje, azaz az összes "ex-ante" költséget és a szokásos növekedést fedező kockázatmentes likvid nyereség [7.12]. 226

231 1. kereskedési (vásárlási) nap 2. kereskedési nap 3. kereskedési nap Piaci ár ( /MWh) kereskedéssel, a vásárlás időpontját követő négy hétre, heti, a vásárlás időpontját követő három hónapra havi, a vásárlás időpontját követő négy negyedévre negyedéves, a vásárlás időpontját követő három évre éves zsinór- és csúcsidőszaki villamos energia termékek kereskedhetők, melyek lejáratuk után a magyar átviteli rendszerben kerülnek fizikai leszállításra. Pénzügyi ügyletek: A pénzügyi futures ügyletek célja az árak hedge-lése és a kockázat kezelés. Az ügyletek naponta elszámolásra kerülnek, és magukba foglalják (7.9. ábra): Az aktuális piaci árakhoz viszonyított (Mark to market) elszámolást, amely a portfolió piaci értékének változását mutatja a lejárat napjáig. A piaci érték a megelőző napi DA piac záró ára. Amennyiben a piaci ár ehhez viszonyítva növekedett, az ügylet vevőjének az árkülönbözet és a mennyiség szorzataként számított összeg jár és fizetendő, míg az ügylet eladójának a számított összeggel nő a tartozása Az ár hedzselés elszámolását a szállítási időszakban a tényleges piaci árakkal a lejárat előtti utolsó mennyiségekkel súlyozott DA piaci árhoz viszonyítva. Amennyiben a piaci ár a vonatkoztatási árhoz viszonyítva nagyobb a vevőnek követelése, ha kisebb a vevőnek tartozása keletkezik. Az eladónál fordított hatás érvényesül. Az összesített hatást vizsgálva: a vevő a fizikai piacon a tényleges áron vásárol, a pénzügyi ügyletből adódóan azonban a piaci ár és az ügylet kötési ára közötti különbséget a pénzügyi ügylet eladójának kell fedezni, így a vevő számára a villamos energia a pénzügyi ügylet Pénzügyi kötési árán futures áll rendelkezésre. ügylet elszámolása Mark to market elszámolás: Realizált profit a vevőnél Realizált veszteség az eladónál Price hedging elszámolás: Teljesítés esedékessé válik Követelő vevő Tartozó eladó Összes nyereség a vevőnél, veszteség az eladónál Ár a DA piacon Tartozó vevő Követelő eladó Kereskedési időszak Szállítási időszak Szállítási hét Idő 7.9. ábra Pénzügyi futures ügylet elszámolása [7.13] Fedezeti ügyletek: A piaci szereplők pozíciójától függően kétféle ügylet szokásos: Short hedging (eladás határidőre, short futures) ügyletet olyan termelők, portfolióval rendelkező kereskedők kötnek, akik attól félnek, hogy a csökkenő piaci árak működési, vagy kereskedelmi veszteségeket okoznak, így értékesítésüket a határidős ügylettel a csökkenő árak ellen biztosítsák (7.10. ábra b) részlet). Long hedging (vétel határidőre. long futures) ügyletet fix áron értékesítő kereskedők kötnek, akik attól félnek, hogy a növekvő piaci árak kereskedelmi veszteséget okoznak, ezzel korábbi short (rövid) határidős vételi ügyletüket, a határidős ügyletettel, a növekvő piaci árak ellen biztosítsák (7.10. ábra a) részlet). 227

232 Nyereség/veszteség ( /MWh) Nyereség/veszteség ( /MWh) Határidős ügyletekkel, a kockázatok kezelése mellett, spekuláció is folytatható. Előnyük a szokásos adásvételi megállapodásokhoz való hasonlóság, költségmentesség. Hátrányuk hogy a vevő és eladó számára is visszavonhatatlan kötelezettséget jelentenek és a futamidő alatt bekövetkező, előzetes várakozásokkal ellentétes piaci mozgásokra a megkötött ügylet keretén belül már nem lehet reagálni Kötési/piaci ár ( /MWh) Kötési/piaci ár ( /MWh) a) Vétel határidőre (long futures) Változó áron beszerző,