Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány ATOMENERGIA-BIZTONSÁG A BŐVÜLŐ EURÓPAI UNIÓBAN Készítette: Rusz Timea Budapest 2003

2 3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ ENERGIAIPAR FEJLŐDÉSE A VILLAMOSENERGIA-IPAR DEREGULARIZÁCIÓJA ENERGIAHELYZET AZ EURÓPAI UNIÓBAN AZ EU ENERGIAPOLITIKÁJA DIÓHÉJBAN AZ ATOMENERGIA SZEREPE AZ EU ENERGIAELLÁTÁSÁBAN ATOMENERGIA PRO ÉS KONTRA AZ ATOMENERGIA ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK A NUKLEÁRIS ENERGIA JÖVŐJE A fúziós technológia Hasadó reaktorok Radioaktív hulladékok A nukleáris biztonság megerősítése NUKLEÁRIS BIZTONSÁG A KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI ORSZÁGOKBAN BULGÁRIA CSEHORSZÁG LITVÁNIA ROMÁNIA SZLOVÁKIA SZLOVÉNIA AZ ATOMENERGIA SZEREPE MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSÁBAN MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJÁNAK HARMONIZÁCIÓJA A MAGYAR ATOMTÖRVÉNY A HATÓSÁGOK A PAKSI ATOMERŐMŰ AZ ATOMERŐMŰ RÖVID TÖRTÉNETE NUKLEÁRIS BIZTONSÁG A PAKSI ATOMERŐMŰBEN BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOK Az AGNES-program Földrengésbiztonság AZ ÖREGEDÉS KEZELÉSE ÉS AZ ÉLETTARTAM-GAZDÁLKODÁS EMBERI TÉNYEZŐ SUGÁRVÉDELEM RADIOAKTÍV HULLADÉKOK Kis- és közepes aktivitású hulladékok Nagy aktivitású radioaktív hulladékok Kiégett fűtőelemek A paksi atomerőmű leszerelésekor elhelyezendő hulladékok AZ ATOMERŐMŰ SÚLYOS ÜZEMZAVARA ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK INTERNETES FORRÁSOK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE... 62

3 4 1 Bevezetés Az emberiség történetében az energia kezdetektől fogva központi szerepet játszik. Egy-egy új energiaforrás felfedezése ugrásszerű fejlődéssel járt a technológiák más területein is, addig nem ismert műszaki megoldások, gépek megszületését tette lehetővé. Mégis, hiába tűnik úgy, hogy nagy lépést tettünk egyre újabb energiafajták használatba vételével: az energiafelhasználás hatásfokán vajmi keveset sikerült javítani. És amíg ezt a problémát nem sikerül megoldani, a fejlődés fenntarthatóságához egyre több energiahordozóra van szükségünk. 1.1 Az energiaipar fejlődése A Föld energiakészlete véges, ezért a fenntartható fejlődés előfeltétele az ésszerű gazdálkodás. Még nem lehet tudni, hogy hogyan alakul a távolabbi jövő energiaszerkezete, de az energiahordozók átgondoltabb felhasználására van szükség ahhoz, hogy az emberi tevékenység ne vezessen a kimerülő források tényleges kimerüléséhez. A megnövekedett energiaigények kielégítésére való törekvés ezen kívül együtt jár a károsanyag-kibocsátás növekedésével is, ami növeli a környezet terhelését. Ha nem vigyázunk, felelőtlenségünkkel könnyen környezeti katasztrófát idézhetünk elő (globális felmelegedés, tengerek vízszintemelkedése stb.) ig a világ villamosenergia-fogyasztása várhatóan megkétszereződik. A levegő széndioxid-koncentrációja a XXI. században elérheti az iparosítás előtti szint kétszeresét is, ez a jelenlegi szintnél 50%-al magasabb érték. A széndioxidkibocsátás mindenütt folyamatosan nő, pedig az üvegházhatású gázok közül az összes hatás mintegy kétharmadáért a CO 2 koncentráció növekedése a felelős. Ami az energiatermelést illeti, az ebből eredő káros hatások visszaszorítása két úton lehetséges: egyrészt a fejlődő országok háztartási és ipari energiafelhasználásában a környezetvédelmi előírások szigorításával, másrészt a legtöbb károsanyagot kibocsátó széntüzelésű erőművek számának csökkentésével. Bár az iparilag fejlett országokban a Föld lakosságának csak 20%-a él, mégis ezekben az országokban használják fel a világon megtermelt energia csaknem 80%-át. Energiatermelésre legegyszerűbben az ásványi tüzelőanyagok (szén, olaj, gáz) használhatók fel, a fejlett ipari államoknak azonban erkölcsi kötelessége lenne, hogy szén-dioxid kibocsátásukat nagyobb mértékben csökkentsék, és növeljék erőfeszítéseiket a környezetbarát technológiák kifejlesztésére.

4 5 A környezetvédelem szempontjából az is hasznos lépés lenne, ha sikerülne a lakosság helyes energiatudatát 1 kialakítani, értve ezalatt az energiatakarékosságra való odafigyelést, pl. kisebb fogyasztású berendezések vásárlását, a felesleges túlfogyasztás elkerülését. Az azonban irreális feltételezés, hogy az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások fedezni tudják a fejlődés fenntartásához szükséges többletenergiát. Ez csak az összes rendelkezésre álló primer energiaforrás felhasználásával képzelhető el. Primer energiaforrások Nem megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások Szén, kőolaj földgáz Hasadó anyagok Szélenergia Napenergia Vízenergia Bioenergia 1. ábra: Primer energiaforrások 2 A nem megújuló energiaforrásokból véges készlet áll rendelkezésünkre, (földgázból és uránból kb. 40, barnaszénből 60, kőolajból évre elegendő mennyiség), de ezek kitermelése a már bejáratott technológiákat használva nem jelent többletkiadást. A megújuló energiaforrások hátránya a viszonylag nagy beruházási költség, emellett megfelelő éghajlati és környezeti adottságok is szükségesek a kiaknázatóságukhoz (sok napfényes óra, állandó széljárású térségek). A levegő széndioxid-koncentrációjának csökkentése azonban csak oly módon lehetséges, ha a világ energiatermelésében a nukleáris és megújuló energiaforrások részaránya legalább 15-20%-ra nő. Ez a jelenlegi helyzetet alapul véve nem tűnik túl valószínűnek, annak ellenére sem, hogy az elmúlt 25 évben például az atomerőművek 2 milliárd tonna szén-dioxid légkörbe kerülésétől kímélték meg a Földet. A Kiotói jegyzőkönyv szerint 2010-ig 5 milliárd tonnával kell csökkenteni a CO 2 kibocsátást és ezt az elért szintet tartósan fenn kell tartani. 1 Dr. Krómer István: A villamos energetika kihívásai (Mérnök Újság VIII: évf. 1.szám) p.10 2 Dr. Anisits Ferenc: Új energiaforrások (Élet és Tudomány 2001/37) p.1164

5 6 1.2 A villamosenergia-ipar deregularizációja Az energiaszektor -stratégiai fontossága miatt- a világon szinte mindenütt állami tulajdonban volt, az állami támogatás előnyei azonban kimerülőben vannak. A regularizáció, amely az energiaellátó-rendszer tervezett kiépítésével lehetővé tette a folyamatos és megbízható energiaszolgáltatást, már nem ösztönzi a további fejlődést. Az energetikai ipar piacosítása előnyei mellett azzal a hátránnyal is jár, hogy a kevésbé környezetterhelő technológiák csak akkor vezethetők be, ha versenyképesek, s ez az igen magas kutatási-fejlesztési költségek miatt csak úgy lenne elképzelhető, ha a hagyományos típusú erőművek mellett az alternatív energiaforrásokkal üzemelők is hozzájuthatnának az állami támogatásokhoz. Bár a deregularizációval piaci helyzet alakult ki a villamos energetikában, az állam mégsem mondhatott le minden szabályozó funkciójáról. Így állami intézkedések érvényesek továbbra is például a nukleáris biztonság területén, hiszen annak ellenére, hogy a piaci körülményeknek megfelelően az atomerőműveknek is törekedniük kell a költségcsökkentésre, a biztonság a legfontosabb követelmény. A fejlődés iránya a széntől kisebb mértékben függő energiaháztartás felé mutat. Rövidtávon, nem utolsósorban a földgázárak csökkenése miatt, ez utóbbi energiahordozó előretörése figyelhető meg. A világ 2010-ig várhatóan üzembe helyezett közel 1000 GW új erőművi teljesítményének egyharmada származik gáz-, egynegyede széntüzelésű hőerőműből, csak egyötöde vízerőműből, 10% az atom- és olajtüzelésű erőművekből, és a fennmaradó részen osztoznak a megújuló energiaforrások. 3 Gáztüzelésű hőerőmű 20,0% 10,0% 11,7% 33,3% Széntüzelésű hőerőmű Vízerőmű 25,0% Atom- és olajtüzelésű erőmű Megújuló energiaforrások 2. ábra: Becsült új erőművi teljesítmény összetétele 2010-ig 3 Dr. Krómer István: A villamos energetika kihívásai (Mérnök Újság; VIII: évf. 1.szám)

6 7 1.3 Energiahelyzet az Európai Unióban A nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan az Európai Unió határain belül is folyamatosan nő az energiafogyasztás. Mivel az EU energiahordozókban szegény, szinte mindenből behozatalra szorul, az importált energia mennyisége, és ezzel együtt a külső energiától való függőség egyre nagyobb. Ha további intézkedések nem történnek, a következő évben a helyzet csak romlik, 2030-ra bekövetkezhet, hogy az összenergia-szükséglet 70%-át importból kell fedezni. Ez az Unió pozícióját a nemzetközi energiapiacon tovább gyengíti. EU Zöld Könyvében a ig terjedő időszakra olyan stratégiai célokat fogalmazott meg, amelyek elősegítik az európai energiaszektor versenyképességének növelését. Nem várt gondok merültek fel azonban az utóbbi évek változásainak következtében. Az energiaszektor folyamatban lévő liberalizációja megváltoztatja a versenyképesség feltételeit új kihívások elé állítva ezzel a szolgáltatókat. Az energiaellátó rendszer üzemeltetéséből eredő környezeti problémák egyre nagyobb sajtóvisszhangot kapnak, ez negatívan befolyásolja a közhangulatot, a lakosság tiltakozása pedig könnyen meghiúsíthatja új létesítmények kiépítését (pl. nukleáris hulladéklerakó). Az üvegházhatású gázok kibocsátása az Unió területén olyan magas szintet ért el, mint a világ többi részén összesen. 4 Az 1997-ben aláírt Kiotói jegyzőkönyvben az EU kötelezettséget vállalt az emisszió csökkentésére, ez az erőművek beruházási illetve fenntartási költségeit tovább növeli. A jelenlegi olajexport közel 45%-a származik a Közel- Keletről, amely politikailag rendkívül instabil térség, az ottani feszültségek a világpiaci olajár ingadozásához nagymértékben hozzájárulnak és rontják az ellátásbiztonságot. Végül, de nem utolsó sorban az Európai Unió küszöbön álló bővítése különböző felépítésű energiaellátó hálózatok szabályozását, majd rendszerbe illesztését teszi szükségessé. 4 Fernando De Esteban: The future of nuclear energy in the European Union

7 8 1.4 Az EU energiapolitikája dióhéjban Az Európai Közösség, majd az EU történetéhez képest a közös energiapolitika viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. Az 1973-as olajválság, amikor az olajár a négyszeresére nőtt, bebizonyította, hogy az olcsó importenergiára és a közel-keleti olajexportáló országokra támaszkodó közösség igencsak sebezhető. Az EGK azonban ekkor még nem szorgalmazta a közös fellépést, erre az időszakra a nemzeti energiaprogramok kialakítása volt jellemző, így például a francia nukleáris program felgyorsítása. Csak a déli bővítés- után, egy gazdaságközpontúbb integrációs szemlélet elterjedésével adott az EK Tanácsa felhatalmazást a közös energiapolitika kialakítására. Elsősorban az integrációt gátló tényezők kiiktatásán volt a hangsúly, így az egységes szabályozás létrehozásán és az összekapcsolt energiahálózat kiépítésén, valamint a közös tartalékok képzésén. Napjainkban az Európai Unió energiapolitikáját alapvetően három fő tényező befolyásolja: az ellátásbiztonság és a versenyképesség megteremtése, valamint a környezet védelme. Az ellátásbiztonság érdekében szorgalmazzák a megújuló energiaforrások felkutatását, az új energiaforrások kifejlesztését, a környezetvédelmi alapok pedig a környezetbarát technológiák alkalmazását szubvencionálják. A helyzet azonban távolról sem ideális. Az ellátásbiztonság függ az erőművek számától, márpedig egyre több elöregedett erőművet zárnak be, és kevés új épül, (ezek többségükben gáztüzelésű hőerőművek). A gondokat tovább súlyosbítja, hogy az EU energia tekintetében nagyban függ Oroszországtól, s ez a függés a földgáz szerepének növekedése miatt csak nőni fog. Mivel a Kelet- Közép- Európai országokban lényegesen nagyobb állami támogatást kap az energiaszektor, a környezetvédelmi és munkajogi szabályozás pedig sokkal alacsonyabb szinten van, kelet- nyugat irányú kereskedelem indult meg. Csakhogy a keleten felfutó termelés az erőművek rosszabb műszaki állapota miatt növeli a környezeti terhelést. Végül az energiapiac felszabadításával számítani lehetett arra, hogy a termelők és szolgáltatók versenye az energiaárak csökkenéséhez vezet, ez 1996-ban, a piacnyitáskor be is következett, azóta azonban, ha változó mértékben is, de az árak újra növekedésnek indultak. Ezek a problémák még megoldásra várnak.

8 9 2 Az atomenergia szerepe az EU energiaellátásában Az Európai Unió re meghatározott stratégiai céljai között a Bizottság az energiát a versenyképesség és a gazdasági fejlődés központi tényezőjeként értékeli. Az EU távlati energetikai fejlesztési elképzeléseiben az energiafelhasználás racionalizálásának, a megújuló energiaforrások hasznosításának van döntő szerepe, de a preferenciák és a kiotói kötelezettségek ellenére (a gazdasági szempontok miatt) az EU valójában a fosszilis energiahordozók felhasználásának növelésére törekszik. Tekintsük át, hogy milyen forrásokból fedezte az Európai Unió 2002-ben energiaszükségletét, s milyen változások várhatók az energiahordozók százalékos megoszlásában 2030-ig. Legfontosabb primer energiaforrásként első helyen szerepel az olaj, ennek aránya jelenleg 41% körül mozog, a következő 30 évben várhatóan 38%-ra csökken. A földgázfogyasztás 22%-ról 29%-ra nő, és a sokhelyütt hangoztatott dekarbonizációs törekvések ellenére a felhasznált szén mennyisége nemhogy csökken, de 16%-ról 19%-ra változik. Az üvegházhatás mérséklése szempontjából fontos atomenergia részaránya módosul a legnagyobb mértékben: 15% helyett 7% körüli értékre csökken, míg a környezetet leginkább kímélő megújuló energiaforrások növekvő tendenciát mutatnak, 6% helyett 8%-ot érnek majd el az előzetes becslések szerint. 5 Megújuló energiaforrások Atomenergia Szén Földgáz Kőlaj 6% 8% 7% 15% 16% 19% 22% 29% 2002-ben 2030-ban 41% 38% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 3. ábra: Energiahordozók megoszlásának várható változása az EU-ban 5 Fernando De Esteban : The future of nuclear energy in the European Union (p. 1.)

9 10 A nukleáris energia tehát egyre kisebb szerephez jut az Európai Unió energiaháztartásában. A tagállamok közül jelenleg nyolcban találhatóak működő atomerőművek. Ezek közül öt országban: Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Spanyolországban és Svédországban korlátozásokat léptettek életbe, Olaszország az 1987-es népszavazást követően pedig lemondott ennek az energiaforrásnak a használatáról. Három tagországban: az Egyesült Királyságban, Finnországban és Franciaországban még a támogatók vannak túlsúlyban. Az EU Zöld Könyvében az atomenergiát a szénnel együtt a nemkívánatos energiaforrások kategóriájába sorolták. Olyan energiaforrásnak tekintik, amely jövője kétséges, elsősorban a polgári és katonai célú felhasználás összefonódása miatt. Természetesen sok tényező befolyásolja az atomenergia jövőjét az Unión belül. Ezek közül némelyik magától értetődő, mint például a létező nukleáris létesítmények biztonságos működtetésének követelménye. Mások a körülményektől függően változnak, így az energiaigény növekedése könnyen olyan piaci helyzetet teremthet, amelyben az atomenergia versenyképessége javul. Nézzük most meg, vajon milyen tényezők vannak hatással az atomenergia jövőjére. 2.1 Atomenergia pro és kontra Az EK új energiaforrások kifejlesztésére tett erőfeszítései eleinte a nukleáris energiára összpontosultak. Az újabb és újabb problémák megjelenésével (veszélyes hulladékok elhelyezése, radioaktív csapadék, társadalmi ellenállás) azonban ez a lendület megtört. Az erőművek a nukleáris biztonság szempontjából eltérőek. A régebbi típusoknál súlyos hiányosságok veszélyeztetik a zavartalan működést, s ezek emberi mulasztással párosulva olyan baleseteket idézhetnek elő, mint amilyen 1986 áprilisában Csernobilban történt. Ez a közvélemény tiltakozását tovább erősítette. A tudományos fejlődés azonban ezen a területen is érezteti hatását. Olyan új, passzív védelmi rendszereket hoztak létre, amelyek a kezelőszemélyzet beavatkozását nem igénylik és kizárólag fizikai törvényszerűségeket figyelembe véve a gravitáció vagy a felhajtóerő felhasználásával biztosítják az utólagos hőtermelés elszállítását. A passzív védelemmel rendelkező típusok egyszerűbb

10 11 felépítésüknél fogva mintegy 30%-al olcsóbbak, mint az ugyanakkora, de hagyományos felépítésű erőművek. 6 Az éleződő energiapiaci versenyben az atomerőművek nagy fajlagos beruházási költségei rontják a versenyképességet. A gazdaságossági elemzéseknél az építtetés költségei mellett kiadásként figyelembe kell venni a radioaktív hulladékok elhelyezésének és az atomerőművek leszerelésének az árát is. Bár a világon még egy teljes atomerőmű-leszerelés sem történt, ennek becsült költségei egy nagyságrendbe esnek a létesítés költségeivel. A kiadások csökkentésének több módja is lehetséges. Növelhető az egységek teljesítőképessége, egyszerűsíthető a felépítésük például az üzemanyagelemek számának csökkentésével illetve méretük növelésével, vagy meghosszabbítható az élettartamuk. De bármelyik megoldást választjuk is, az üzembiztonság maximalizálása az elsődleges szempont. A különböző típusú erőművek esetében a működtetésnél a fosszilis és nukleáris tüzelőanyagok ára is fontos tényező. Mivel a nukleáris üzemanyag ára az atomerőművek üzemeltetési költségeinek csak elenyésző részét teszi ki, az atomreaktorok gazdasági mutatói nagyon kis mértékben függnek a hasadóanyag árától. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a környezetvédelmi szempontokat sem. Az atomerőművek javára írható, hogy nem juttatnak a légkörbe szén-dioxidot és egyéb égéstermékeket (szén-monoxidot, kén- és nitrogén- oxidokat), nem fogyasztanak oxigént, így nem fokozzák az üvegházhatást. Az európai atomerőművek évente 700 millió tonna szén-dioxid kibocsátás elkerülését teszik lehetővé, amit egyébként például úgy lehetne elérni, ha egy évre leállítanánk az összes Európában közlekedő gépkocsit. Negatívum, hogy az atomerőművek hőkibocsátása jelentős, a folyókba engedett nagy mennyiségű felmelegedett hűtővíz több tíz kilométeren keresztül mérhetően befolyásolja az élővizek hőháztartását. Mivel az atomenergia a legkoncentráltabb primer energiaforrás, működése az 1kWh megtermelt villamos energiára vonatkoztatva a legkisebb mennyiségű hulladék keletkezésével jár. Az utóbbi tíz évben az atomerőművek jelentősen csökkentették a keletkező radioaktív hulladékok mennyiségét és az új fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy további csökkentést lehessen elérni ezen 6 Dr. Büki Gergely: Az atomenergia jövője (Mérnök Újság; VIII. évfolyam 1. szám)

11 12 a területen. Az atomerőművi szilárd hulladék egyébként csak egy ezred része a széntüzelésű hőerőmű hulladékának, nem beszélve arról, hogy a szénerőmű a hatalmas mennyiségű szén-dioxid mellett még nagy mennyiségű radioaktív port is bocsát a levegőbe. Egy ENSZ-kimutatás szerint azonos mennyiségű villamos energia termelésével a különböző erőműtípusok a széntüzelésű hőerőművek kibocsátásához képest a következő sugárterhelést jelentik a lakosságra: 7 Szén 100% Tőzeg 10% Kőolaj 2,5% Geotermikus energia 10% Földgáz 0,15% Atomerőmű 30% 1. Táblázat: Különféle erőműtípusok által okozott sugárterhelés százalékban Gyakori kritikaként fogalmazzák meg, hogy hiányzik a radioaktív hulladékok kezelésének megoldása. A sugárzó anyagok teljes életciklusuk alatt problémákat okoznak. Az uránbányászoknál a tüdőrák hivatalosan elismert foglalkozási ártalomnak minősül, a fűtőelemek gyártása során pedig nagy mennyiségű veszélyes hulladék is keletkezik. A sugárzó hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésére több megoldás is született, például a hulladékok cementbe, bitumenbe vagy üvegbe ágyazása és felszín közeli vagy mélységi tárolása. Ezek közül azonban egy sem zárja ki teljes mértékben a sugárzó anyagok környezetbe kerülésének lehetőségét. A tárolást ráadásul több tízezer éves időtartamra kell megoldani. A ma működő atomerőművek közül egy sem lesz már üzemben, amikor a belőlük származó kiégett üzemanyagrudak még mindig veszélyt jelentenek a környezetre. Találkozni lehet szélsőséges esetekkel is, nemrégiben okozott nemzetközi felháborodást, amikor kipattant a hír, hogy Oroszország tengerjég alá süllyesztette atomhulladékának egy részét. Fejlesztések folynak a hosszú felezési idejű hulladékok stabil nem radioaktív elemekké vagy rövid felezési idejű izotópokká történő alakítására, de ezen a területen sem történt még áttörés. A radioaktív hulladékok kezelésének módszereit és eljárásait folyamatosan tovább kell fejleszteni, olyan lehetőségeket kell találni, amelyek elvezethetnek a megfelelő technikai megoldásokhoz. 7 Marx György: Energiatermelés és éghajlat (Ezredforduló 1992/2) p.21.

12 Az atomenergia és a megújuló energiaforrások A gazdasági fejlődés növekvő energiaigényét csak többletenergia-termeléssel lehet fedezni. A nem megújuló energiaforrások bolygónkon csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért ha a távolabbi jövőt tekintjük, valószínűleg a megújuló energiaforrások javára billen a mérleg. Emberöltőnyi léptékben gondolkodva azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet. Vizsgáljuk most meg, vajon milyen érvek szólnak az egyik, illetve a másik oldal mellett! A megújuló energiaforrások az ellátásbiztonság szempontjából előnyösek, hiszen korlátlanul állnak rendelkezésünkre (szél-, napenergia stb.) Az utóbbi 15 évben az EU energiatermeléséből 30%-kal nagyobb mértékben vették ki részüket, a szélerőművek száma húszszorosára nőtt. Ez igazán jelentős fejlődés. De ez a növekedés csak elenyésző mennyiség az össz-energiatarmeléshez képest, hiszen ebből még mindig csak 6% a részesedésük. Hátrányuk, hogy rendkívül tőkeigényesek, sokkal nagyobb anyagi ráfordítás szükséges egy- egy új energiatermelő rendszer kiépítéséhez, mint a konvencionális energiahordozóknál. Ez a drágaság azonban relatív, hiszen az alternatív energiaforrások sokkal kisebb állami támogatást kapnak. Amennyiben ez az arány megváltozik, számítani lehet szerepük növekedésére. Ha a hatásfokot nézzük, míg a növények a fotoszintézis során a Nap energiájának akár 30%-át is képesek hasznosítani, addig a ma működő napelemek ennek csak töredékére képesek. Az atomerőművek esetében már jobb a helyzet, Pakson például az egyes reaktorblokkok 34% körüli hatékonysággal működnek. A környezetvédelem szempontjából, míg a fosszilis energiahordozók jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedéshez, arra sem az atomerőművek, sem a megújuló energiaforrások nincsenek befolyással, nem termelnek üvegházhatású gázokat, így nem növelik a klímaváltozás veszélyét. Az atomerőművek által okozott káros környezeti hatásokról már volt szó. A lakosság tiltakozását az ilyen létesítmények építése ellen általában a fokozott sugárterheléstől és ennek biológiai hatásaitól való félelem váltja ki. A veszélyes hulladékok elhelyezésére sem sikerült még végleges és biztonságos megoldást találni. A megújuló energiaforrásoknál ugyan nem kell hasonló problémáktól tartanunk, az ilyen erőművek azonban a természeti környezet képét teljesen

13 14 megváltoztatják, egyértelműen láttatva az emberi beavatkozást, gondoljunk csak a szélturbinákkal teletűzdelt tájra vagy a vízierőművek által megbolygatott élőhelyekre. Ez az oka annak, hogy a tervek a lakosság részéről gyakran ellenállásba ütköznek. Összegezve tehát az eddigieket, megállapíthatjuk, hogy a nukleáris energia az Európai Unió energiatermelésében rövidtávon nem kiváltható, de szerepe a jövőben bizonytalan. Ezt befolyásolja többek között a nukleáris hulladék kezelésének problémája, az atomerőművek új generációjának versenyképessége, a globális felmelegedés leküzdése érdekében folytatott uniós környezetpolitika, valamint a csatlakozásra váró kelet-európai államokban található reaktorok biztonsága. 2.3 A nukleáris energia jövője Az Európai Bizottság Zöld Könyve szerint az atomenergia békés célú felhasználásánál a közösségnek négy problémára kell koncentrálnia: a fúziós technológia és az új típusú hasadó reaktorok kifejlesztésére, a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének és végleges tárolásának megoldására, valamint a nukleáris biztonság megerősítésére A fúziós technológia Az első kutatási terület a fúziós reakciókat vizsgálja. Ez egy olyan új technológia, amellyel világszerte kísérleteznek, de igazi áttörést még senkinek sem sikerült elérnie. Az EU atomenergia-szektort érintő kutatásai közül ez kapta eddig a legnagyobb arányú támogatást, az Ötödik Nukleáris Keretprogramban 788 millió -t, s a hatodik program is hasonló nagyságrendű finanszírozást irányzott elő. Lényege abban áll, hogy könnyebb atommagok egyesülnek nehezebb atommagokká energia felszabadulása közben. (A Napban is ez a folyamat megy végbe, hidrogénatomok egyesülnek héliummá, ezen az elven működik a hidrogénbomba.) A reakció beindulásához azonban igen magas hőmérsékletplazmaállapot- szükséges, amelynek előállítása és fenntartása, valamint a környezettől való elszigetelése hatalmas kihívás a tudomány számára. A termelődő energia berendezésből való kivezetését is meg kell még oldani. A fúziós berendezések előnye, hogy a szükséges nyersanyagforrások szinte korlátlanok, hiszen hidrogén és deutérium akár a tengervízből is kinyerhető, tehát több millió évre való készlet áll az emberiség rendelkezésére, emellett

14 15 kevesebb radioaktív hulladékot termelnek, mint a jelenlegi, maghasadáson alapuló reaktorok. Az Ötödik keretprogram egyik célja, hogy megteremtse az alapokat egy kísérleti- és egy kutató fúziós reaktorhoz. A sikerhez többek között nemzetközi összefogásra is szükség van, a Nemzetközi Termonukleáris Kutatóreaktort is ily módon, az EU, az USA, Japán és Oroszország közreműködésével építették fel. Amennyiben minden jól megy, a következő kutatóreaktor 2020 körül kezdhet üzemelni, de ennek pontos helyéről még nem született döntés. A technológia energianyerés céljából történő felhasználása a remények szerint 2050 táján válik lehetségessé, s az ipari méretű működésre még ennél is később lehet számítani. Ez tehát csak a hosszabb távú kilátásokat befolyásolja Hasadó reaktorok A hasadó reaktorok által termelt atomenergia gazdasági jelentősége az EU számára azért nagy, mert eleget tesz az energiaforrásokkal szemben támasztott mindhárom követelménynek. Ami a környezetvédelmet illeti, -mint arról már esett szó- az atomenergia előállítása közben egyáltalán nem keletkeznek üvegházhatású gázok, így ez más, a környezetet nagyobb mértékben terhelő energiahordozók helyett alternatív energiaforrásként felhasználható. Az ellátásbiztonság szempontjából fontos, hogy a hasadóanyagok ára a világpiacon stabil, ezért az atomerőművek megbízható áramellátást tesznek lehetővé hosszú távon. A világon működő atomerőművek bizonyították gazdasági hatékonyságukat, szükség van azonban a reaktorok versenyképességének javítására. A piaci körülményekhez alkalmazkodva új típusú erőművek fejlesztése folyik, ezek jellemzői a szerkezeti felépítés leegyszerűsítése, előregyártott elemek felhasználása és több passzív védelmi tulajdonság kialakítása. A maghasadással kapcsolatos kutatásokat az Unió 142 millió Euróval támogatja. Ugyan ez a fúziós program költségvetésének csak mintegy 20%-a, ez azonban nem az érdeklődés hiányára utal, hanem azt mutatja, hogy a megvalósításban az energiaipar is érdekelt, ezért az anyagi terhek nagyrészt rájuk hárulnak Radioaktív hulladékok A kis- és közepes aktivitású hulladékok nagy része ipari kereteken belül kezelhető. Az atomerőművek működtetése során azonban nagy aktivitású hulladékok is keletkeznek, a komolyabb problémát ezek kezelése és tárolása jelenti. 8 /scadplus/de/lvb/ htm

15 16 A bennük nagy mennyiségben található veszélyes, sugárzó izotópok közül nem egynek nagyon hosszú a felezési ideje, így több mint 1 millió éves tárolásukra lenne szükség ahhoz, hogy elveszítsék veszélyességüket Ez megoldható ugyan, mégis jó lenne egy olyan alternatíva, amely megszabadít minket az ennyire hosszú távra való tervezés szükségességétől, és az ezzel járó kockázatoktól is. A kiégett fűtőelemek reprocesszálása részben elképzelhető, a hosszú felezési idejű anyagok rövid felezésű idejű anyagokká való átalakítására is vannak lehetőségek, de az optimális megoldást a veszélyes hulladékok teljes felszámolására illetve végleges tárolására még nem sikerült megtalálni. A Hatodik Keretprogramban éppen ezért kulcsfontosságú szerepet kapott a megfelelő módszerek kidolgozásának támogatása. Az atomerőművek manapság még ún. nyílt üzemanyagciklusban üzemelnek, vagyis a kiégett fűtőelemeket nem dolgozzák fel újra, hanem hulladéknak tekintve végleges elhelyezésre kerülnek. Így kihasználatlanul marad a kiégett üzemanyag még mindig jelentős hasadóanyag-tartalma, ami a környezeti veszélyeket is növeli. Ezért kezdték el vizsgálni a zárt üzemanyagciklus megvalósításának lehetőségeit. Ez azt jelenti, hogy a kiégett fűtőelemeket reprocesszálják, újra feldolgozzák, vagyis kinyerik az uránt és a plutóniumot, és csak a maradék kerül végleges elhelyezésre. A folyamat továbbfejlesztett változata a transzmutáció. 9 Ennek során nem csak az előbb említett két elemet vonják ki a kiégett üzemanyag-kazettákból, hanem az összes hosszú felezési idejű izotópot is különválasztják, és csak a rövid felezési idejű hasadási termékek kerülnek a végleges tárolóba. Ha ugyanis sikerül a hulladékban található hosszú felezési idejű izotópokat rövidebb felezési idejűekké vagy stabilakká alakítani, akkor lényegesen lerövidíthető, optimális esetben néhány száz évre csökkenthető a szükséges tárolási idő. Ma ez részben még csak elmélet, de laboratóriumi szinten már sikerült megvalósítani. Az atomreaktorokban sok magátalakulás történik neutronok hatására, ezért kézenfekvő, hogy a transzmutációt is reaktorokban próbálják megvalósítani, így világszerte intenzív kutatások folynak transzmutációra alkalmas típusok kifejlesztése 9 magátalakulás: egy atommag proton vagy neutronszámának megváltozásával új atom vagy az adott elem egy másik izotópja jön létre. A transzmutáció legújabb jelentése a radioaktív hulladékok átalakítása, ártalmatlanítása.

16 17 céljából. Többek között Franciaországban is működik olyan reaktortípus, ún. gyors reaktor, amelynek továbbfejlesztett változata erre használható. 10 A gyakorlati alkalmazás azzal az előnnyel is járna, hogy így az atomenergetika képes lenne saját hulladékainak semlegesítésére. Amíg ezt nem sikerül a mindennapi gyakorlatban elterjeszteni, szembe kell néznünk azzal, hogy atomhulladékainkkal és az általuk okozott veszélyekkel az utánunk következő generációknak is együtt kell élniük még évszázadokon keresztül A nukleáris biztonság megerősítése Először az Euratomot létrehozó Római Szerződésben tűzték ki célul az atomenergia-biztonság megteremtését, de a szerződés aláírásakor ez még nem volt központi kérdés. A Közösség csak az 1970-es években kezdett behatóbban foglalkozni a nukleáris létesítmények biztonságával, addig a tagállamok meglehetősen eltérő utakon jártak, az egyes országokban nem csak az atomerőművek felépítése volt különböző, hanem a biztonsági szabályozás és a törvényi háttér is. Az atomerőművek biztonsága függ a tervezéstől, a berendezések gyártásától, az építési-szerelési tevékenységtől és az üzemeltetéstől. Azóta az Unióban már kialakítottak egy egységes minőségbiztosítási rendszert, amely előírja olyan biztonsági alapelvek megvalósítását, mint a radioaktív anyagok környezetbe jutását meggátló hármas védőfal rendszer kialakítása, a három egymástól független mérőellenőrző rendszer alkalmazása, vagy az ellenőrző műszerek és a beavatkozó szervek szünetmentes áramforrásai. A biztonságnövelés területén fontos kutatások folynak a tagállamok speciálisan erre a célra kialakított laboratóriumaiban. Vizsgálják a már meglévő létesítmények üzembiztonságát, illetve keresik a fejlesztési lehetőségeket. Az Európai Unió tagállamaira a nukleáris biztonság magas színvonala jellemző, amit az állami biztonsági felügyeleti szervek szigorúan ellenőriznek. A nukleáris biztonsági felügyeletek munkáját független szakértői szervezetek és intézetek segítik. Az EU 1990-es években lezajlott újabb bővítései során a Szovjetunióban tervezett atomreaktorok is bekerültek az Unióba, ezek nem a nyugat-európai szabványok szerint épültek, sok rossz műszaki állapotban volt, s ez szükségessé tette a biztonsági követelmények pontos megfogalmazását. A közép-kelet európai országok jelentkezésével még fontosabbá vált a probléma megnyugtató kezelése /uran/7.htm

17 18 Az elsődleges felelősséget továbbra is a nukleáris létesítmény üzemeltetőjének kell vállalnia, az ellenőrzés pedig mindenekelőtt a nemzeti atomenergia-felügyeletek dolga. Az országoknak viszont az EU biztonsági követelményrendszerét be kell építeniük a nemzeti szabályozásba, és a jogi kereteket is harmonizálni kell, ennek a végrehajtása a csatlakozás elengedhetetlen feltétele. A tagjelölteknek a Nukleáris Biztonsági Egyezmény értelmében kötelességük folyamatos tevékenységet folytatni a létesítmények biztonságának javítása érdekében. Ehhez az Európai Unió különböző programok keretében műszaki és pénzbeli segítséget nyújt. A szeptember 11-én az Egyesül Államokat ért támadás óta az atomerőművek üzemeltetőinek szembe kell nézniük a terrortámadások veszélyével is. Az eset kapcsán az Európa legfontosabb atomenergetikai vállalatainak vezetőiből álló Európai Nukleáris Tanács állásfoglalást tett közzé a nukleáris létesítmények potenciális veszélyeztetettségéről. Ez megállapítja, hogy ezek a létesítmények tervezésüknél fogva egyéb épületekhez képest jobban ellenállnak a rendkívüli eseményeknek, de felül kell vizsgálni a biztonsági intézkedéseket. Meg kell erősíteni az atomerőművek őrzését és törekedni kell a rendőrséggel és a katonasággal való szorosabb együttműködésre. A terrorizmus ezen új formájával is számolni kell a tervezésnél figyelembe vett lehetséges baleseteknél, és a szükséges változtatásokat jogi eszközökkel is érvényesíteni kell. Az atomerőművek 3 km-es körzete általában repüléstilalmi zóna, ennek ellenére a veszélyforrásokat csökkenteni kell, fokozni kell a repülőterek védelmét. Az egyetlen megoldás a probléma teljes felszámolására azonban csak a terrorista fenyegetés megszüntetése lehet.

18 19 3 Nukleáris biztonság a közép- és kelet-európai országokban Az Európai Közösségeknek több mint negyven éve, és komoly anyagi forrása volt arra, hogy a területén található, eredendően jó állapotban lévő nukleáris létesítményeket az Uniós biztonsági előírásoknak megfelelően felfejlessze. A csatlakozásra váró országokban már korántsem ennyire egyszerű a helyzet, az egykori szocialista táborhoz tartozók nehéz teherként cipelik magukkal a múlt örökségeit. A tervgazdaság nem kedvezett az újítók munkájának, a szovjet befolyás pedig igyekezett megakadályozni, hogy a vasfüggöny másik oldaláról bármilyen információ beszivárogjon, ami az életszínvonal- és fejlettségbeli különbségekre utalna. Bár a fejlődés keleten is folytatódott, a nyugati kutatási eredményektől való elzártság, az agyelszívás és az anyagi források hiánya nem adott jó alapot a sikeres munkához. Ami a mi témánkat, a nukleáris biztonságot illeti, itt is ezekkel a gondokkal kell szembesülnünk. A Kelet- Európában található atomreaktorok nagy része szovjet tervezésű, VVER 11, vagy RBMK 12 típusú. Az előbbi modellhez tartozik a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkja, az utóbbihoz a ma is működő litván ignalinai, valamint a balesetet szenvedett csernobili atomerőmű. A szakemberek nagy része azon a véleményen van, hogy a Szovjetunióban tervezett atomerőművek közül az RBMK típus, valamint a nyomottvizes atomerőművek közül a VVER-440/230-as típus nem tesz eleget a kilencvenes évek nemzetközi elvárásainak. Ezeknél az atomerőműveknél a biztonsági követelmények utólagos teljesítése vagy technikailag végrehajthatatlan, vagy rendkívül költséges. A fejlett országok az ilyen atomerőműveket üzemeltető többi országot (FÁK országai, Szlovákia, Bulgária) arra igyekeznek rászorítani, hogy ezeket az atomerőműveket mielőbb állítsák le. Más kérdés, hogy a villamosenergia-igények kielégítése miatt ennek a kívánságnak ezek az országok nem tudnak, illetve nem akarnak eleget tenni. Így a fejlett országok saját jól felfogott érdekükből részt vesznek ezeknek a tulajdonképpen leszerelendő atomerőműveknek a további működését lehetővé tevő biztonságnövelő intézkedések megtervezésében és végrehajtásában. 11 VVER: nyomottvizes energetikai reaktor 12 RBMK: nagyteljesítményű vízforraló csatornarendszerű reaktortípus

19 20 A VVER-440/213-as, valamint a VVER-1000-es típusú szovjet tervezésű atomerőművek megfelelnek a modern biztonságtechnikai követelményeknek, ezeknek az atomerőműveknek a biztonsága nem rosszabb, mint a fejlett országokban a nagyjából velük egy időben létesített és jelenleg is üzemelő atomerőműveké. Az Európai Unió a leendő tagállamok csatlakozásának előkészítésekor részletesen foglalkozott az atomenergia- biztonság kérdéskörével is ban fogadták el azt a dokumentumot, amely részletesen leírja, hogy az EU milyen intézkedéseket tervez ezen országok nukleáris biztonságának javítása érdekében, másrészt milyen javaslatokat tesz a tagjelölteknek a fejlesztések lebonyolítását illetően. A helyzetfelmérés után rövid- illetve közép- és hosszú távú célokat határoztak meg. Rövidtávon középpontban az üzembiztonság javítása áll, el kell végezni a biztonsági rendszerek karbantartását és a szükséges javításokat, valamint szigorítani kell a felügyeletet. Közép- és hosszú távon meg kell vizsgálni, hogy a nem megfelelő állapotban lévő létesítmények közül melyekről lehet lemondani, ezek helyettesítésére milyen alternatív energiaforrások állnak rendelkezésre, vagy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a rendelkezésre álló energia felhasználását. Az újabb létesítmények továbbfejlesztésének a lehetőségeiről is dönteni kell. Gondoskodni kell ezen kívül a kiégett fűtőelemek és más nukleáris hulladékok megfelelő elhelyezéséről. Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a tervek végrehajtásához műszaki és anyagi segítséget nyújt, valamint biztosítja a tagországokban és a szomszédos államokban élők egészségének védelmét (elsősorban sugárbiztonsági szempontból). A pénzbeli támogatás több forrásból ered. Az Unió 1991 és 1999 között erre a célra a PHARE program keretében 192 millió -t bocsátott rendelkezésre, sajnos ez az összeg a szükségletekhez képest elenyésző. Az Unió hozzájárul az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által vezetett nukleáris biztonsági alapokhoz is. A csatlakozási alapokból is különítettek el összegeket az atomenergia-biztonság finanszírozásához. A tagjelölt országok nagy része saját források hiányában még nagyobb anyagi támogatásra szorulna, ha erre nincs lehetőség, a tervezett biztonságnövelő intézkedések egy részének végrehajtására biztosan nem lesz lehetőség. Az előbb említettekből kitűnik, hogy az Európai Unió igyekszik segítséget nyújtani a tagjelöltek nukleáris biztonsági állapotának javítása érdekében, de sok

20 21 még a feladat. Meg kell teremteni a fejlesztésekhez szükséges kedvező gazdasági és jogi hátteret, és még ennél is sokkal fontosabb, hogy a csatlakozni vágyó országok maguk is elsődleges szempontként kezeljék a biztonság kérdését. Az intézményi háttér megerősítésére munkacsoportokat hoztak létre, amelyek segítik és összehangolják az Európai Unió felügyeleti szervei és a nemzeti atomenergia-felügyeletek munkáját. A tagállamok és a tagjelöltek felügyeleti szerveinek és a nukleáris létesítmények üzemeltetőinek tapasztalatcseréjét megkönnyítendő megalapítottak egy nukleáris biztonsági csoportot, 13 amelynek célja, hogy azonos biztonsági körülményeket teremtsen a bővülő EU egész területén. Ami a távolabbi kilátásokat illeti, úgy tűnik, hogy az atomenergia a tizenhárom csatlakozni kívánó ország közül legalább hatban a jövőben is jelentős szerepet fog játszani a zavartalan energiaellátás biztosításában. A ma működő atomerőművek közül már most sok megérett a bezárásra, amennyiben ez néhány éven belül nem történik meg, komoly biztonsági kockázattal kell szembenéznünk. S most lássuk az egyes országok atomerőműveinek jelenlegi biztonsági állapotát és az ezek számára részletesen kidolgozott intézkedési terveket. 3.1 Bulgária Bulgáriában az atomenergia részesedése az össz-energiatermelésből 41,5%. Ez az igen magas érték világosan mutatja, hogy az ország megbízható villamosenergia-ellátásának fenntartásához ez az energiaforrás létfontosságú, a közeljövőben nem lehet arra számítani, hogy ez az arány jelentősen megváltozik. Reaktorok száma 4 Összkapacitás [MW] 2722 Részesedés a villamosenergia termeléséből 41,5% Indítás éve Reaktor neve és típusa Teljesítmény [MW] 1980 Kozloduy 3: VVER-440/ Kozloduy 4: VVER-440/ Kozloduy 5: VVER-1000/ Kozloduy 6: VVER-1000/ Táblázat: Működő reaktorok részesedése a bulgár villamosenergia-termelésből European Nuclear Installations Safety Group 14 /bemutatkozas/bemutat08.htm

21 22 Bulgáriának jelenleg négy működő atomreaktora van Kozloduj településen. Ezek közül a hármas és négyes blokk VVER-440/230 típusú, de a későbbi 213-as modell biztonsági berendezéseivel van felszerelve. A 90-es évek elején kidolgoztak egy rövid távú programot, melynek célja az erőmű biztonsági állapotának felmérése volt. A nemzetközi szakértők bevonásával zajló vizsgálat eredményeképpen ben megszületett egy átfogó terv a biztonság növelésére. Az akkor működő hat reaktor közül a VVER-440/230 típusú egyes és kettes blokk nem rendelkezett megfelelő biztonsági rendszerrel, ezért Bulgáriának köteleznie kellett magát ezek bezárására. Ez azóta meg is történt. Az eredeti tervezés hiányosságai és a javasolt biztonságnövelő intézkedések végrehajtásának elhúzódása miatt a hármas és négyes reaktorblokk az EU területén működő, hasonló korú könnyűvizes reaktorok biztonsági követelményeitől messze elmarad. Ezért ezek leállítása is tervben van, a bolgár kormány ígérete szerint ig be is következik. A bolgár Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint azonban a kormány törvénytelenül ígérte meg az Európai Uniónak, hogy be fogja záratni az erőművet. Az ítélet indoklása szerint a kormány figyelmen kívül hagyta a bolgár parlament azon döntését, amely az erőmű üzemben tartását mondta ki Bulgária 2007-ben esedékes csatlakozásáig. Az időpontról való végső döntés tehát még várat magára. A bezárásig a hármas és négyes egységen a lehető leghamarabb be kell fejezni az előírt biztonságnövelő módosítások végrehajtását, de a leállítás itt sem kerülhető el, mert a reaktorok biztonsága a felújítás után sem felel majd meg a nemzetközi minimumkövetelményeknek. A hiányosságok miatt fontos, hogy az egységek üzemen kívül helyezésének folyamata az Unió felügyelete mellett menjen végbe. Az ötös és hatos blokk ezeknél újabb, VVER-1000/320-as típusú, itt egy kezdeti stádiumban lévő, átfogó modernizációs program zajlik éppen, amelyet öt éven belül be kell fejezni. Amennyiben ez nem történik meg, a reaktorok nem fognak megfelelni az Európai Unió biztonsági követelményeinek. Az előbb említett programokhoz szükséges feltételeket csak a megfelelő törvényi szabályozás tudja megteremteni, nagyon fontos ezért a teljes jogharmonizáció. Végre kell hajtani a nemzeti atomtörvény Európai Unió által

22 23 javasolt felülvizsgálatát, nagyobb önállóságot és megfelelő anyagi hátteret kell biztosítani a bolgár atomenergia-felügyeleti szervnek, a CUAEPP-nek. 15 Ezen kívül gondoskodni kell az atomerőmű működtetéséhez szükséges megfelelő számú és képzettségű személyzet finanszírozásáról és a kellő műszaki háttérről. A hármas és négyes blokk biztonsági elemzésének dokumentációját ki kell egészíteni, az ötös és hatos blokkét aktualizálni kell, az anyagnak tartalmaznia kell a nemzetközi felügyeleti szervek által végzett vizsgálatok eredményeit is. 3.2 Csehország A Cseh Köztársaságban négy VVER-440/213 típusú működő atomreaktor található Dukovany közelében és két nemrégiben felépült VVER-1000/320-as Dél- Csehországban, Temelín határában. Reaktorok száma 6 Összkapacitás [MW] 3472 Részesedés a villamosenergia termeléséből 24,5% Indítás éve Reaktor neve és típusa Teljesítmény [MW] 1985 Dukovany 1: VVER-440/ Dukovany 2: VVER-440/ Dukovany 3: VVER-440/ Dukovany 4: VVER-440/ Temelín 1: VVER-1000/ Temelín 2: VVER-1000/ Táblázat: Működő reaktorok részesedése a cseh villamosenergia-termelésből 16 Csehország az EU és a felügyeleti szervek ajánlásai alapján átfogó modernizációs és biztonságnövelő programot dolgozott ki és hajt végre a Dukovany-ban található reaktorblokkokon. 17 A rövid távú terv, amelynek megvalósítása előreláthatólag 2004-ben fog befejeződni, minden lehetséges biztonságnövelő intézkedést tartalmaz a digitális műszerpark és ellenőrző rendszer kiépítésén kívül. Az átalakítások mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy a reaktorok a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelőek legyenek. 15 Committee on the Use of Atomic Energy for Peaceful Purposes 16 /bemutatkozas/bemutat08.htm 17 MORAVA- program

23 24 Hosszabb távon Csehországot kötelezték a berendezések felülvizsgálatának befejezésére, és a tervezési hiányosságokból eredő szerkezeti hibák kijavítására. Az OECD és az Európai Unió kezdeményezésére kísérleti program indult a buborékoltató kondenzátorokkal felszerelt konténment 18 működtetésének ellenőrzésére. A vizsgálatoknál a Dukovany, és a Szlovákiában található Bohunice atomerőművek szerkezeti felépítését vették alapul. Általában megnyugtató eredmények születtek, de az Unió ajánlásai között szerepel ezen rendszer teljesítményének további vizsgálata olyan súlyos üzemzavarok esetére, amelyeket a tervezésnél nem vettek figyelembe. A cseh- osztrák határ közelében fekvő temelíni erőműről gyakran hallhattunk az utóbbi időben, hiszen a felépítése komoly politikai vitákhoz vezetett Ausztria és Csehország között. A munkálatok már több mint tizenöt éve folynak, 2000 júliusára készült el az atomerőmű első reaktora. Beszerelték a mérőműszereket és a szabályozó berendezéseket is, az erőmű így készen állt a tesztelésre. A prágai kormány határozata szerint 2001 májusától a létesítménynek részt kellett volna vennie az energiatermelésben. A cseh környezetvédők azonban 115 ezer aláírás összegyűjtésével népszavazást követeltek az üzembe helyezésről. Temelín-ellenes akciócsoportok alakultak, amelyek eltorlaszolták az erőműhöz vezető utat, hogy akadályozzák az építési munkálatokat. Az Osztrák Szabadságpárt szintén aláírásgyűjtést kezdeményezett a reaktorok ellen. Az osztrákok azt akarták elérni ezzel, hogy Ausztria vétózza meg Csehország Uniós csatlakozását, ha az nem állítja le az erőművet. A dolog hátteréhez hozzátartozik, hogy a cseh atombiztonsági hatóság, a SÚJB 19, hiányosságokat állapított meg a VVER-1000 típusú, orosz tervek alapján készült reaktoroknál. Az elavult orosz atomtechnológia Nyugat-Európában eladhatatlanná vált a csernobili katasztrófa után, ezért az orosz atompiac a kilencvenes évek elején a közép-kelet európai volt szocialista országokban próbált terjeszkedni. Csehországban orosz típusú, de nyugati biztonsági rendszerrel felszerelt atomerőmű építésébe kezdtek, amely ellen már a kezdetektől tiltakoztak a környéken lakók. A reaktorok a tiltakozás ellenére természetesen tovább épültek. A létesítményben az energiát két, egyenként ezer megawattos orosz típusú víznyomásos reaktor szolgáltatja, de a biztonsági és a radioaktív sugárzást mérő 18 A konténment feladata a radioaktív szennyezés visszatartása, ha az erőműben baleset következik be. 19 State Office for Nuclear Safety

24 25 monitoring rendszer nyugati szabvány szerint készült. Az építők szerint a temelíni erőmű minden szempontból megfelel majd a világ legfejlettebb országaiban érvényes biztonsági szabványoknak, de ez a csernobili események után a kételkedőket nem nyugtatja meg. Az atomerőmű próbaüzeme a tervezettnél később, de megindult januárjában azonban a turbina rendellenes vibrálása miatt, amelyet nem sikerült megszüntetni, egy hónap kényszerszünetet kellett elrendelni. Repedést fedeztek fel a turbinához vezető csőrendszerben, amelynek egy részét kicserélték, majd februárban újra engedélyezték a próbaüzemet. Mivel a turbina az erőmű szekunder körében található, így a reaktorral nincs közvetlen kapcsolatban. A rezgés tehát, amely a beállítási szakaszban előfordul, a szakemberek szerint nem jelentett nukleáris kockázatot. Néhány nap múlva az atomerőmű száz megawattnyi villanyáramot adott a cseh energetikai rendszerbe, (ne feledjük, hogy a blokkok eredeti névleges villamos teljesítménye 1000MW), de a teljesítményt nem tudták növelni, mert a vibrálás nem szűnt meg. A további vizsgálatok megállapították, hogy a gondot valószínűleg a szabályozószelepek nem megfelelő konstrukciója okozza, ezért ezeket feltétlenül ki kellett cserélni. A cseh környezetvédők szerint az újabb hiba is azt igazolja, hogy Temelín veszélyezteti a lakosságot. A szükséges változtatások elvégzése után a Cseh Állami Atombiztonsági Hivatal megadta az engedélyt a teljes felfűtésre, az üzembe helyezés után néhány órával azonban ismét probléma jelentkezett. A cseh környezetvédelmi minisztérium hivatalos közleménye szerint egy elektromos elosztó hibásodott meg, amely a turbina hűtéséért volt felelős, így a működtetés biztonsága veszélybe került. A hiba elhárítása után az erőművet az osztrák tiltakozás ellenére százszázalékos üzem alá helyezték. Bár Csehország ígéretet tett a temelíni atomerőmű biztonságának növelésére, de a bezárás lehetőségét elvetették. A kettes blokk működtetését azonban a generátor ismételt meghibásodása miatt alig két nappal a beindítás után újra le kellett állítani. Egy hónappal később az ellenőrző rendszer hibája miatt az egyes blokk kényszerleállása következett. Az erőmű szóvivője szerint a rendszerhiba és a leállás nem veszélyeztette a környezetet. A gyakori üzemzavarok újabb és újabb tiltakozásokat váltanak ki az erőmű ellen. Bár a nemrégiben lezajlott szavazáson a politikai érdekek kerekedtek felül és Ausztria nem vétózta meg a Cseh Köztársaság Európai Uniós csatlakozását, de

25 26 Csehország a többi tagjelölthöz képest alacsonyabb támogatottságot kapott, részben Temelín miatt. Amennyiben Csehország továbbra is működtetni kívánja a temelíni egyes és kettes reaktorblokkot, az Európai Unió ajánlásait követve rövidtávon meg kell győződni arról, hogy a hermetikus tér megfelelő védelmet biztosít nagyenergiájú csőtörések esetén, illetve a gőz-, és tápvíz- vezetékek esetlegesen bekövetkező meghibásodásakor. Hosszabb távon meg kell tenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a biztonsági szeleprendszer terhelés alatt is megbízhatóan működjön. 3.3 Litvánia Litvániában két, RBMK típusú működő atomreaktor található Ignalina határában. Ezt a reaktortípust az 1970-es évek elején fejlesztették ki a Szovjet Műszaki Energetikai Kutatóintézetben, ilyen típusú atomerőművek épültek Oroszország erősen iparosodó, energiaigényes nyugati részein és Ukrajnában is (Csernobil) ben a litván energiaszükséglet 80,1%-át fedezte ennek a két blokknak az összteljesítménye, ezek helyettesítése más energiaforrásokkal csak igen komoly anyagi áldozatok árán megoldható. Reaktorok száma 2 Összkapacitás [MW] 2370 Részesedés a villamosenergia termeléséből 80,1% Indítás éve Reaktor neve Teljesítmény [MW] 1983 Ignalina: RBMK Ignalina: RBMK Táblázat: Működő reaktorok részesedése a litván villamosenergia-termelésből 21 A csernobili baleset bekövetkezte után 1996-ban minden RBMK reaktoron biztonságnövelő módosításokat végeztek. Növelték a fűtőelemekben az urán dúsítását, megemelték a szabályozórudak számát, megrövidítették leérkezésük idejét, és lehetetlenné tették a védőautomatika önkényes kiiktatását. 22 Ennek eredményeképpen a reaktivitás által okozott balesetveszély jelentős mértékben csökkent. Ezek a javítások azonban nem változtatnak azon a tényen, hogy az urángrafit- víz reaktorok szerkezetileg instabilak. 20 grafit moderátoros, nagyteljesítményű vízforraló csatornarendszerű reaktortípus 21 /bemutatkozas/bemutat08.htm 22 A csernobili balesetért többek között a szabályozórudak hibás konstrukciója, a védőautomatika kikapcsolása és emberi mulasztás okolható.

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

Az AGNES-program. A program szükségessége

Az AGNES-program. A program szükségessége Az AGNES-program A program szükségessége A Paksi Atomerőmű VVER-440/V-213 blokkjai több mint húsz éve kezdték meg működésüket. A nukleáris biztonságtechnikával foglalkozó szakemberek érdeklődésének homlokterében

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését. Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21.

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, 2015. május 21. Dr. Héjjas István, sz. Kecskemét, 1938 Szakképzettség 1961: gépészmérnök, Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc (NME) 1970: irányítástechnikai

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának

Részletesebben

Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai

Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai 2014. február 13-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium, MEE Energetikai Informatika Szakosztálya és a MEE Mechwart

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Dr. Géczi Gábor egyetemi docens A környezetterhelés: valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe. -dörzs-elektromos gépek áramfejlesztése -1799, az olasz Gróf Alessandro

Részletesebben

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON Célok és valóság Podolák György AZ ELŐADÁS CÉLJA ÉS TÁRGYA A jövő az energiahatékonyság növelésében, a megújuló energiaforrások

Részletesebben

Az emberiség egyik sorskérdése: az energia

Az emberiség egyik sorskérdése: az energia Az emberiség egyik sorskérdése: az energia Az előadás célja: 1.megmutatni az energiafogyasztás szerepét a társadalom alakulásában, 2.bemutatni a jelenlegi rendszerek tarthatatlanságát és veszélyeit, 3.körvonalazni

Részletesebben

Barnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen

Barnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.5 2.1 Barnaszénalapú villamosenergia-előállítás a keletnémet területen Tárgyszavak: barnaszén; erőmű; emissziók; versenyképesség. 2001 februárjában

Részletesebben

Magyar Energetikai Társaság

Magyar Energetikai Társaság Magyar Energia Szimpózium MESZ 2012 A Kárpát-medence magyar energetikusainak 16. találkozója Összegzés A 2012. október 4.-én megrendezett Magyar Energia Szimpóziumon elhangzott információkat, véleményeket

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN

AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN 2015. október AZ ENERGIAKLUB ÉRTÉKELÉSE ÉS ÉSZREVÉTELEI AZ ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓAN készítette: Koritár Zsuzsanna AZ ENERGIAKLUB

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20.

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 1. Bevezetés. 1. fejezet 2006.02.20. 1. Bevezetés 1. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. Előzmények... 1 1.2. Az atomerőmű és legfontosabb tervezési jellemzői... 8 1.3. A tervezett tevékenység meghatározása, céljai,

Részletesebben

ERŐS BESZÁLLÍTÓI HÁTTÉRT IGÉNYELNEK AZ ÚJ BLOKKOK

ERŐS BESZÁLLÍTÓI HÁTTÉRT IGÉNYELNEK AZ ÚJ BLOKKOK Tartalom Erős beszállítói háttért igényelnek az új blokkok Szaúdi magyar energetikai együttműködésről egyeztettek Európai Unió A stressz teszt eredményei Európai Parlamenti nukleáris hírek röviden FORATOM

Részletesebben

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell. 4. M. 2.L. 1. Bevezetés 4. M. 2.L. 1.1, A téma szerepe, kapcsolódási pontjai Az emberiség nagy kihívása, hogy hogyan tud megküzdeni a növekvő energiaigény kielégítésével és a környezeti károk csökkentésével.

Részletesebben

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén 11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert

Részletesebben

Kvasz Mihály. A megújuló energiák hasznosításának komplex környezeti elemzése

Kvasz Mihály. A megújuló energiák hasznosításának komplex környezeti elemzése Kvasz Mihály A megújuló energiák hasznosításának komplex környezeti elemzése doktori értekezés témavezető: Dr. Bulla Miklós CSc. egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr Infrastrukturális Rendszerek

Részletesebben

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 2002 K Ö R N Y E Z E T I J E L E N T É S MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. TARTALOM Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,

Részletesebben

Atomenergia: Egyesült Államok, Németország és Svájc

Atomenergia: Egyesült Államok, Németország és Svájc ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.8 1.6 Atomenergia: Egyesült Államok, Németország és Svájc Tárgyszavak: nukleáris üzem; működés; leállítás; urándúsítás; népszavazás; Svájc; Németország.

Részletesebben

B/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról

B/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/4349. számú jelentés az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2015. április 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

J/6755. számú jelentés

J/6755. számú jelentés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/6755. számú jelentés AZ ATOMENERGIA 2007. ÉVI HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁRÓL Előadó: Dr. Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Budapest, 2008. november

Részletesebben

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m Tématerületei: 1. Egészség, demográfiai változások és jólét A szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, hatékony egészségfejlesztés hozzájárul a betegségek

Részletesebben

Lamm Vanda (szerk.): Nukleáris jog a 21. század első évtizedeiben (Budapest: Complex 2013) 177.

Lamm Vanda (szerk.): Nukleáris jog a 21. század első évtizedeiben (Budapest: Complex 2013) 177. 108 Lamm Vanda (szerk.): Nukleáris jog a 21. század első évtizedeiben (Budapest: Complex 2013) 177. 1. A 21. század első évtizedének végén kerültem Moszkvába, s ott laktam néhány évig. Egy alkalommal néhány

Részletesebben

AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA

AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola AZ ATOMENERGIA HAZAI ALKALMAZÁSÁNAK BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLÓ ELJÁRÁSOK KUTATÁSA Budapest, 2007. április ZRÍNYI

Részletesebben

Olvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar:

Olvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar: Miért éri meg a megújuló energiával foglalkozni? 1. Pénztárcabarát energia Minden családnak, vállalkozásnak jól jönne egy kis plusz bevétel. A megújuló energiaforrásokkal jókora összeget lehet megspórolni

Részletesebben

Törökország energiapolitikája (földgáz, vízenergia és geotermikus energia)

Törökország energiapolitikája (földgáz, vízenergia és geotermikus energia) AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.1 2.3 2.4 Törökország energiapolitikája (földgáz, vízenergia és geotermikus energia) Tárgyszavak: földgáz; vízenergia; geotermikus energia; energiapolitika. Törökország

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

Liberális energiakoncepciótlanság

Liberális energiakoncepciótlanság Liberális energiakoncepciótlanság A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Az új energiakoncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon c. tanulmányának bírálata. Összefoglalás. A tanulmány

Részletesebben

A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra

A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra Készítette: Galambos Csaba KX40JF A jelenlegi energetikai helyzet Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent

Részletesebben

12. Energia és a társadalom

12. Energia és a társadalom Energetika 145 12. Energia és a társadalom Ahhoz, hogy a mai társadalmak energiához kapcsolódó viszonyát felismerhessük, megérthessük át kell tekintenünk a múltat, azt a csodálatos fejlődést és környezet

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi

Részletesebben

Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY

Paksi Atomerőmű 1-4. blokk. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása ELŐZETES KÖRNYEZETI TANULMÁNY ETV-ERŐTERV Rt. ENERGETIKAI TERVEZÕ ÉS VÁLLALKOZÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1450 Budapest, Pf. 111. 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. Tel.: (361) 218-5555 Fax.: 218-5585, 216-6815 Paksi Atomerőmű 1-4. blokk A Paksi

Részletesebben

Szerkesztette és összeállította: Kardos Péter, Fodor Zoltán

Szerkesztette és összeállította: Kardos Péter, Fodor Zoltán Civil Szakértői Tanulmány a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiához Összefoglaló Szerkesztette és összeállította: Kardos Péter, Fodor Zoltán Közreműködtek: Beliczay Erzsébet, Lukács András, Pavics Lázár,

Részletesebben

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK

Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár

Részletesebben

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020

Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás. növelésének stratégiája 2007-2020 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MUNKAPÉLDÁNY a Kormány álláspontját nem tükrözi Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020 Budapest, 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

A hatékony távfűtés és távhűtés és megvalósíthatósági potenciálja az Energiahatékonysági Irányelv alapján

A hatékony távfűtés és távhűtés és megvalósíthatósági potenciálja az Energiahatékonysági Irányelv alapján A hatékony távfűtés és távhűtés és megvalósíthatósági potenciálja az Energiahatékonysági Irányelv alapján Sigmond György Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Orbán Tibor és Metzing József vizsgálatainak

Részletesebben

A maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai Magyarországon

A maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai Magyarországon A maghasadásra alapuló energiatermelés kilátásai Magyarországon Készítette: Gadó János, MTA KFKI Atomenergia Kutató Intézet A kezdetek és a paksi blokkok Mihelyt az 1950-es évek közepén megnyílt az út

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben

SN 2966/12 ac/lg/agh 1 DG E

SN 2966/12 ac/lg/agh 1 DG E AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. június 26. (06.07) (OR. en) SN 2966/12 Intézményközi referenciaszám: 2011/0172 (COD) ENER FELJEGYZÉS Tárgy: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az

Részletesebben

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

HATÁROZAT. A határozat indokolása 3. oldalának 1-3. pontjai törlésre kerülnek, helyükbe az alábbi új 1-3. pontok lépnek:

HATÁROZAT. A határozat indokolása 3. oldalának 1-3. pontjai törlésre kerülnek, helyükbe az alábbi új 1-3. pontok lépnek: Médiafelügyeleti főosztály Ügyiratszám: MN/2409-7/2015. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mailcím: morovik.csaba@nmhh.hu Tárgy: az MN/2409-6/2015. számú határozat saját hatáskörben

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Állami támogatás SA.38454 (2015/C) (ex 2015/N) Magyarország A Paksi Atomerőműnek nyújtott lehetséges támogatás

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Állami támogatás SA.38454 (2015/C) (ex 2015/N) Magyarország A Paksi Atomerőműnek nyújtott lehetséges támogatás EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.23 C(2015) 8227 final E határozat közétett változatában az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március

Részletesebben

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.

Részletesebben

Atomenergia: tények és tévhitek

Atomenergia: tények és tévhitek Atomenergia: tények és tévhitek Budapesti Szkeptikus Konferencia BME, 2005. március 5. Dr. Aszódi Attila igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Tárgyalt kérdések 1. Az atomenergia szerepe az energetikában

Részletesebben

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához

Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához Az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ észrevételei az Európai Bizottság határozatához Budapest, 2016. 02. 11. Tárgy: Állami támogatás SA.38454 (2015/C) (ex 2015/N) Magyarország A

Részletesebben

Az atomenergia alkalmazásának nem műszaki szempontjai

Az atomenergia alkalmazásának nem műszaki szempontjai Az atomenergia alkalmazásának nem műszaki szempontjai Dr. Trampus Péter Trampus Mérnökiroda 2060 Bicske, Zrínyi Miklós u. 20., +36 22 262 418 Az atomerőművek azon nyilvánvaló adottságuk eredményeként,

Részletesebben

Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon

Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon - 1- Az új energiapolitikai koncepció alapkérdései Az állam szerepe a liberalizált energiapiacon A Magyar Mérnöki Kamara Hő- és Villamosenergetikai Tagozata elnökségének véleménye a fenti című GKI tanulmánnyal

Részletesebben

Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel

Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel Egzotikus befektetés, hatalmas lehetőségekkel 2011.04.12 13:59 Az urán- és az atomenergia szektor felé fordult a piacok figyelme a japán katasztrófát követően, mivel az iparági vállalatok részvényei jelentősen

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ

ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA, MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK HASZNOSÍTÁSA Bohoczky Ferenc Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ny. vezető főtanácsosa, az MTA Megújuló Energiák Albizottság tagja SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS A VILÁGON

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 1 A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2010. április 14. (OR. en) 5386/3/10 REV 3. Intézményközi referenciaszám: 2008/0223 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2010. április 14. (OR. en) 5386/3/10 REV 3. Intézményközi referenciaszám: 2008/0223 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. április 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2008/0223 (COD) 5386/3/10 REV 3 ENER 12 ENV 16 CODEC 17 PARLNAT 3 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A Tanács

Részletesebben

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 12. Energiahatékonyság, társadalom; 2011-12, NB

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 12. Energiahatékonyság, társadalom; 2011-12, NB 12. Előadás: Energiahatékonyság, energiatakarékosság a társadalom szintjén. 12.1. Társadalom feladata. 12.2. Energiahatékonyság, energiatakarékosság a közlekedés, szállítás terén 12.3. Energiahatékonyság,

Részletesebben

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi

A Paksra tervezett új blokkok fô jellemzôi ÚJ BLOKKOK A PAKSI TELEPHELYEN RÉSZ Aszódi Attila A Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős kormánybiztos, Miniszterelnökség BME Nukleáris Technikai Intézet Boros Ildikó BME Nukleáris Technikai

Részletesebben

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE dr. habil. Raisz Iván Vizsgáljuk meg, hogy e négy szereplőcsoportból összeállt rendszer

Részletesebben

1. Összefoglalás. 2. Általános vélemény

1. Összefoglalás. 2. Általános vélemény Az Energia Klub véleménye a GKM Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 évek közötti időszakra elnevezésű dokumentumának, A nukleáris energia szerepe a jövő energiaellátásában, különös tekintettel

Részletesebben

MAVESZ Elektronikus Hírlevél

MAVESZ Elektronikus Hírlevél Magyar Vegyipari Szövetség MAVESZ Elektronikus Hírlevél 2013. november 27. MÁR MOST ÉRDEMES KÉSZÜLNI A 2014-2020. KÖZÖTTI EU FEJLESZTÉSI FORRÁSOK PÁLYÁZATAIRA KKV-k a fókuszban címmel kormányzati tájékoztatót

Részletesebben

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez

Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek Termékadatlap környezetvédelmi szemléletű közbeszerzéshez A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a termékadatlap

Részletesebben

Oláh György szabadalma: metanol előállítása CO 2 hidrogénezésével; az izlandi tapasztalatok és a hazai bevezetés lehetőségei

Oláh György szabadalma: metanol előállítása CO 2 hidrogénezésével; az izlandi tapasztalatok és a hazai bevezetés lehetőségei Oláh György szabadalma: metanol előállítása CO 2 hidrogénezésével; az izlandi tapasztalatok és a hazai bevezetés lehetőségei Redukcióval: Metanol előállítása szén-dioxidból CO 2 hidrogénezése: Cu/ZnO-Al

Részletesebben

Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare megyékben

Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare megyékben www.huro-cbc.eu; www.hungary-romania-cbc.eu Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg és Satu Mare megyékben Készítette: UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit

Részletesebben

VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE!

VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE! VISSZA A MÚLTBA? ELŐRE A JÖVŐBE! Az Európai Beruházási Bank és az energia Háttéranyag újságírók számára Az Európai Beruházási Bank (EIB) most dönt jövőbeni energiapolitikájáról annak az ágazatnak a jövőjéről,

Részletesebben

A megújuló energiák támogatása Finnországban

A megújuló energiák támogatása Finnországban A megújuló energiák támogatása Finnországban A finn kormány éghajlat- és energiapolitikai miniszteri bizottsága 2010. április 20-án egyetértésre jutott azzal kapcsolatban, mit is kell tartalmaznia a megújuló

Részletesebben

Jövőnk és a nukleáris energia

Jövőnk és a nukleáris energia Jövőnk és a nukleáris energia MEE 54. Vándorgyűlés Tihany, 2007. augusztus 22. Cserháti András műszaki főtanácsadó 1/31 2007.08.22. Tartalom A múlt, Paks története, biztonságnövelés Sérült üzemanyag tokozása,

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2007/2107(INI) 29.11.2007 JELENTÉSTERVEZET a fenntartható mezőgazdaságról és a biogázról: az uniós előírások felülvizsgálatának szükségessége

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET )

ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM /22550/2/ 2007. ELŐTERJESZTÉS ( TERVEZET ) a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2007-2020 közötti stratégiáról

Részletesebben

Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák

Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák Dr Zellei Gábor (szerk.) Nukleárisbaleset-elhárítási fogalmak, kategóriák A nukleáris balesetekkel kapcsolatos tervezési kérdésekben, a különböző híradásokban hallható balesetek megítélésében, a veszélyhelyzeti

Részletesebben

Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről

Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről HUSK 1001/1.1.2/0049 Pályázat : Megújuló Energia Tárolási Klaszter Renewable Energy Storage Clusters (RES.Clu) Az okok I. -népességnövekedés

Részletesebben

MEMORANDUM. az Európai Parlament és a Magyar Országgyûlés képviselõihez. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

MEMORANDUM. az Európai Parlament és a Magyar Országgyûlés képviselõihez. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület MEMORANDUM az Európai Parlament és a Magyar Országgyûlés képviselõihez Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület által a 13. Európai Bányász Kohász Találkozó alkalmával 2010. május 28-án Pécsett

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Fenntarthatósági Jelentés

Fenntarthatósági Jelentés 2004 M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T Fenntarthatósági Jelentés CSOPORT CSOPORT FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2 0 0 4 Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004 Tartalom Köszöntõ A társaságcsoport A

Részletesebben

Partnerséget építünk. Példák az energiatudatos építészetre

Partnerséget építünk. Példák az energiatudatos építészetre Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget építünk Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért HUSK/1001/1.1.2/0046- SUSTAIN Példák az energiatudatos építészetre

Részletesebben

IP & EUSS. Indikátorprotokollok Környezetvédelem (EN) Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés

IP & EUSS. Indikátorprotokollok Környezetvédelem (EN) Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés SS Indikátorprotokollok Környezetvédelem (EN) Villamosenergia-iparra vonatkozó ágazati kiegészítés 2000-2009 GRI verziószám 3.0/SS végleges verzió SS Környezetvédelem Teljesítményindikátorok Szempont:

Részletesebben

NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA

NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA A Kormány és a Minisztérium álláspontját nem tükrözi! NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 Egyeztetési anyag! 2011. május 1 A versenyképesség a nemzet azon képessége, ahogy forrásainak és szakértelmének összességét

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

Klíma- és vízenergia-politika Németországban

Klíma- és vízenergia-politika Németországban AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.1 2.4 Klíma- és vízenergia-politika Németországban Tárgyszavak: megújuló energia; Németország; vízenergia-politika; víz keretirányelv. Klímapolitika A fenntartható klímapolitika

Részletesebben

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslatai az adórendszer zöldítésére

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslatai az adórendszer zöldítésére A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslatai az adórendszer zöldítésére Dióssy Lászlónak, a KvVM államtitkárának előadása az Adózás a fenntartható fejlődésért konferencián 2008. május 9-én Tisztelt

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN

ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN ENERGETIKAI TÖRVÉNYALKOTÁS AZ EU-BAN n A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÔDÉSE UTÁN A SZÖRNYÛ PUSZTULÁS ÉS MEGOSZTOTTSÁG FELSZÁ- MOLÁSA ÉRDEKÉBEN A KONTINENS LEGJOBBJAI ÖSSZEFOGTAK A KÖZÖS JÖVÔ ÉRDEKÉBEN, LÉTRE-

Részletesebben

Adottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban

Adottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban Adottságokból előnyt. A megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása és az energiahatékonyság az önkormányzatok mindennapjaiban Gémesi Zsolt Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős

Részletesebben

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

MELLÉKLET. Konkrét ajánlások a hetedik Euratom-keretprogram révén megvalósult közvetett fellépésekkel kapcsolatban és a Bizottság reakciója

MELLÉKLET. Konkrét ajánlások a hetedik Euratom-keretprogram révén megvalósult közvetett fellépésekkel kapcsolatban és a Bizottság reakciója EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.19. COM(2016) 5 final ANNEX 1 MELLÉKLET Konkrét ajánlások a hetedik Euratom-keretprogram révén megvalósult közvetett fellépésekkel kapcsolatban és a Bizottság reakciója

Részletesebben

I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny

I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny Választott témakör (megfelelőt aláhúzni) A megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia termelő egységek hozambizonytalanságához kapcsolódó hálózati

Részletesebben