A Magyar Mérnöki Kamara javaslata. a közötti európai pénzügyi kerethez tartozó energetikai fejlesztésekre

Átírás

1 a közötti európai pénzügyi kerethez tartozó energetikai fejlesztésekre november Zarándy Pál MMK alelnök Az MMK Energetikai Tagozat szakértőinek egyetértésével

2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 CÉLOK ÉS ELŐZMÉNYEK A javaslat célja Előzmények Elvi alapok... 5 TÉMAJAVASLATOK Országos, rendszerszintű témák Az észak- déli energiafolyosó koncepcióba illeszkedő fejlesztések Rendszerszintű, energiatárolást elősegítő fejlesztések A hazai energiahordozók hasznosítását elősegítő fejlesztések Energiaátalakítási technológiák fejlesztése Közlekedésenergetikai fejlesztések Országos szintű, energiafelhasználást csökkentő energiahatékonysági projektek Középfokú és felsőfokú oktatás Térségi, megyei, helyi témák Okos térség fejlesztések A földgáz-függőség mérséklése a szén és egyéb szerves anyagok energetikai hasznosításával A biomassza és szerves hulladék energetikai hasznosítását célzó térségi (megyei) fejlesztések Okos város fejlesztések Az épületek hő-felhasználásnak optimálását célzó fejlesztések Energiahordozó-váltás a városi közösségi közlekedésben Energiahordozó-váltás az egyéni közúti közlekedésben Okos falu fejlesztések Energetikailag optimált faluközpont A lakosság energiafelhasználásának optimálását szolgáló fejlesztések Fenntartatható tanyavilág MELLÉKLETEK 1. Rendszerszintű energiatárolást elősegítő fejlesztés a Mátrai Erőmű környezetében 2. Hazai energiahordozók hasznosítását elősegítő fejlesztés a Mátrai Erőműnél 2

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Magyar Mérnöki Kamara a jelen dokumentumban összefoglalt javaslataival elő kívánja segíteni, hogy a Nemzeti Energiastratégiában és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervekben megfogalmazott célokhoz az EU as költségvetési periódusában lehívható forrásokat lehessen rendelni. Az energetikai témák mellett társadalom- és gazdaságpolitikai szempontokat is felvázoltunk, a fontossági sorrendek, prioritások megalapozása érdekében. A témákat országos, rendszerszintű és térségi megyei, helyi csoportosításban foglaltuk össze, abból kiindulva, hogy a pályázatok kiírásának, a tervezésnek és a döntéshozatalnak ilyen szintjei lesznek. A javaslatunkban szereplő témák nem újdonságok: kifejezetten arra törekedtünk, hogy a Nemzeti Energiastratégiában és a kapcsolódó dokumentumokban szereplő gondolatokból rendezzünk össze egy álláspontunk szerint a források lehívása és az össztársadalmi hasznosság szempontjai szerint optimált javaslatsort. Javaslataink középpontjában nem energetikai technológiák, hanem a komplex társadalmi hasznosság (hazai munkahelyteremtés, hazai hozzáadott érték, stb. és az energetikai hasznosság) van. Ez az elv természetesen kizárólag a konkrét pályázati kiírásokon és az ellenőrzött megvalósuláson keresztül érvényesülhet. Az energetikai célkitűzések és az egyetemesebb gazdaságpolitikai törekvések valamint az EU forráslehívási tervek közötti kapcsolatok létrehozását kívánjuk elősegíteni. A fentiekből következik, hogy javaslataink nem fedik le a Nemzeti Energiastratégiában és a kapcsolt cselekvési tervekben vázolt fejlesztések teljes körét, ezek egy része ugyanis nem hozható közvetlen kapcsolatba az EU-s forrásokkal. Felhívjuk a figyelmet a tervezés fontosságára. A források lehívása akkor lesz sikeres, és a projektek akkor fogják a nemzetgazdaságot szolgálni, ha a tervek időben, kellő szakszerűséggel és a megkívánt komplexitással elkészülnek. Nem kizárólag műszaki tervezésről van szó: a társadalmi hatásokat, szinergiákat is figyelembe kell venni. Különösen fontos a tervezés, és a helyi érintettek (stakeholderek) számbavételének képességét kialakítani a térségi, megyei, helyi projektek esetében. Javaslatunkhoz két mellékletet csatoltunk, amelyek egy-egy országos jelentőségű, konkrét energetikai projektet vázolnak fel. Ezzel túlmenően azon, hogy fontosnak tartjuk a témákat mintegy mintát szeretnénk mutatni arra, hogy milyen módon lehet megalapozni egy projekttervezési folyamatot. 3

4 CÉLOK ÉS ELŐZMÉNYEK 1. A javaslat célja A MMK javaslataival elő kívánja segíteni, hogy Magyarország az energetika különféle területein maximálni tudja az európai alapokból lehívható források összegét, oly módon, hogy azok felhasználása a hazai hozzáadott érték növelése révén hasznosuljon. Lényegében egy energetikai forráslehívási cselekvési terv alapjait szeretnénk körvonalazni. 2. Előzmények Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2030 című dokumentumot, ami kijelöli az energetikai célú fejlesztések irányait és kereteit. A dokumentum cselekvési tervek készítését írja elő, és hivatkozik egyéb, gazdaságfejlesztés tervekre is. A cselekvési tervek egy-egy részterületen konkretizálják a tennivalókat. Mind a Nemzeti Energiastratégia, mind a cselekvési tervek figyelembe veszik az adott területet érintő EU direktívákat, beszámolási kötelezettségeket. Javaslatunk szempontjából az alábbiakat emeljük ki: Új Széchenyi terv Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve Cselekvési terv a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére Egységes európai energiapiac kialakítása Energiahatékonysági cselekvési terv. (Az új EED ((Energy Efficiency Directive)) 2012 decemberében lép hatályba. A rendelkezéseket Magyarországnak 18. hónapon belül kell átültetnie saját jogszabályi környezetébe.) Nemzeti dekarbonizációs útiterv Nemzeti éghajlata változási stratégia Kidolgozás alatt van a Nemzeti Innovációs Hivatal gondozásában az Innovációs Fehérkönyv. A as költségvetési periódusra való felkészülés keretében kormányzati intézkedések születtek, és állásfoglalások hangzottak el. A teljesség igény nélkül: A tervezés is változik: nem külön ágazati stratégiák készülnek majd, hanem területenként kell meghatározni, hogy milyen beavatkozásokra van szükség például az agráriumban, az energetikában vagy az egészségügyben, ami az eddiginél jóval szorosabb együttműködést feltételez. A falu és a város egymásra utalt szereplője a fejlesztéseknek. (V. Németh Zsolt, államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium) Útmutató készült a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozásához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásában való közreműködéshez. Tekintettel arra, hogy sem a többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework MFF), sem a kapcsolódó politikák és alapok végrehajtási keretéről I. félév vége előtt nem várható megállapodás, szükséges a felkészülés, tervezés, vagyis a párhuzamos munka. 4

5 A Magyar Mérnöki Kamara szerint: Szükséges a nemzeti program irányainak rögzítése, és legalább azokról az első programokról, illetve a prioritásokról történő döntés, amelyeket 2014-től kíván hazánk indítani. Magyarországnak el kell kerülnie a programok és projektek késői indítását, ehhez azonban az szükséges, hogy a legfontosabb projektek előkészítése haladéktalanul induljon el. Semmiféle gyorsítás nem képes eredménnyel járni, valódi eredményt kizárólag az hozhat, ha ütemezett menetrend szerint, már 2012 folyamán elindulhat több projekt előkészítése. A Közös Stratégiai Keret alá tartozó programok az Európai Bizottsággal megosztott irányítás alá kerülnek, megfelelő előkészítésük, felkészültségünk ezért is elengedhetetlen. Amennyiben e vonatkozásokban a Teljesítmény-keretrendszer elfogadásra kerül, akkor az előrehaladás mérésére már 2016-ban, majd 2018-ban részfelülvizsgálatra kerül sor, és a nem megfelelő haladás a források kifizetésének megállításához vezethet. A programok és projektek ex ante értékelésen esnek át, ami tovább nehezíti és lassítja az indítást. Bővül azoknak az alapoknak a köre, ahol a tagállamok egymással fognak versenyezni, mint pl. az Európai Összekapcsolási Eszköz; és ez is a jó előkészítést indokolja. 3. Elvi alapok Javaslatainkat úgy állítottuk össze, hogy először azokat a legfontosabb fejlesztési célokat fogalmaztuk meg, amelyek egy-egy szakterületen illeszkednek a Kormány kidolgozott szakterületi programjához (Energiastratégia, cselekvési tervek stb.), és amelyek az egyéb szakpolitikák (pl. közlekedés, területfejlesztés) integrált rendszerébe illeszthetőek. Ez megfelel az Európai Bizottság javaslatainak, amely a megvalósítandó célokra helyezi a hangsúlyt, és minden mást ebből vezet le. Javaslatainkban figyelembe vettük az Európai Bizottság azon javaslatát, amely szerint várhatóan lesznek mainstream kohéziós programok, és lesznek határ menti, ill. transznacionális programok. Javaslatainkban integráltan vázoljuk a fejlesztési célokat, a hozzájuk kapcsoló fejlesztések példaszerű felsorolását (elsősorban a 2014-ben indítandó projektekre koncentrálva), továbbá azokat a kormányzati szakpolitikai intézkedéseket, szabályozásokat, stb., amelyek nem kohéziós alapokból valósulnak meg, de elengedhetetlenek ahhoz, hogy projektek megvalósuljanak. A javasolt fejlesztési témák sikeres megvalósulásának feltétele, hogy a projektek tervezési időszakában kialakuljanak legalább az egész pénzügyi periódusra állandó, stabil szabályozási keretek. Többek között: a megújuló energiahordozók felhasználásának ösztönzési rendszere (METÁR); a kapcsolt energiatermelés ösztönzési rendszere; Az EU EED (Energy Efficiency Directive) átültetése a hazai jogba. 5

6 A terveket és a projektek előkészítését, ideértve a pályázatok kiírását is úgy kell alakítani, hogy az adott fejlesztés a lehető legnagyobb mértékben tartalmazzon hazai hozzáadott értéket, innovációs eredményeket. Értékelni kell, és figyelembe kell venni a már megkezdett kutatások és vizsgálatok eredményeit. (Pl. K+F projektek a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézetében, vagy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fenntartható Energetika kiemelt kutatási területébe tartozó témák.) Összeállításunkban a Nemzeti Energiastratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervek körébe sorolható témákra teszünk javaslatokat. Ezek tehát témajavaslatok, amelyek részletes tervezés eredményeként kerülhetnek értékelhető projektfázisba. Összeállításunk nem teljes körű, további javaslatok lehetségesek. Hangsúlyozzuk azonban hogy az adott időszakban rendelkezésre álló, valós lehetőségek korlátosak, tehát elengedhetetlen a prioritások megfogalmazása, ami óhatatlanul számos ötlet elvetésével jár. A Magyar Mérnöki Kamara az alábbi kritériumoknak megfelelő szempontok érvényesülését tartja fontosnak az előkészítés és tervezés, valamint a projektek értékelése és megvalósítása során is. 1. A fejlesztés mérsékelje az ország vagy a helyi közösség függőségét az országon kívüli energiahordozóktól, elsősorban a földgáztól. 2. A fejlesztés mérsékelje az ország és/vagy a végfelhasználó egyoldalú kiszolgáltatottságát. Biztosítson választási lehetőséget az energia végfelhasználója számára, javítva ezzel döntési szabadságát, versenyhelyzetét és ellátásának biztonságát. 3. A fejlesztés a lehető legnagyobb mértékben tartalmazzon hazai hozzáadott értéket, innovációs eredményeket. 4. A fejlesztés - és a fejlesztés eredményeként létrejövő rendszer működtetése a lehető legnagyobb mértékben hazai munkaerőre és hazai beszállítókra alapozódjék. Járuljon hozzá a nemzeti össztermék növekedéséhez. (Nem célszerű a forrásokat olyan fejlesztésekhez felhasználni, amelyek eredményeként nem nő a hazai össztermék és a foglakoztatás, még akkor sem, ha egyébként energetikailag attraktívak, vagy akár az EU favorizálja azokat) 5. Bátorítson a rendszer olyan többségi magyar tulajdonú vegyesvállalatok létrehozására, amelyek a jövő korszerű technológiáját hozzák be az országba oly módon, hogy hazai fejlesztést és gyártást honosítanak meg. 6. A fejlesztés a hazai hozzáadott értéklánc résztvevői számára segítse elő a nemzetközi piacokon történő sikeres részvételt. 7. A fejlesztés eredményként létrejövő rendszer bizonyuljon üzletileg fenntarthatónak. 8. A fejlesztés a hazai hozzáadott érték és innováció fontosságának hangsúlyozása mellett kapcsolódjék a nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs hálózatokhoz. Segítse elő, hogy a közreműködők az adott témában szövetségeseket, partnereket találjanak. A szabályok ösztönözzék a hazai egyetemek bekapcsolódását a megvalósuló projektekbe. 9. Bizonyítottan álljanak rendelkezésre a szükséges emberi, szervezeti, intézményi erőforrások. 6

7 A konkrét műszaki tartalomtól függetlenül, általánosságban javasoljuk olyan témák támogatását, amelyek 1. a magyar vállalatok beszállítói képességét emelik elsősorban a projektmenedzsment, a minőségbiztosítás és az élenjáró technológiák bevezetése területén. 2. elősegítik, hogy a magyar vállalkozók speciális minősítésekhez, tanúsítványokhoz jussanak (pl. a Nukleáris Biztonsági Szabályzat hatály alá tartozó fejlesztések). 3. a magyar résztvevők más EU országok szervezeteivel közösen alakított konzorciumokban valósíthatók meg. Ez talán ellentmondásnak tűnhet, de tapasztalataink szerint az ilyen együttműködések erősítik a kapcsolati hálót, növelik a támogatás elnyerésének esélyét és szakmai előnyökkel is járnak. TÉMAJAVASLATOK 1. Országos, rendszerszintű témák 1.1 Az észak- déli energiafolyosó koncepcióba illeszkedő fejlesztések A villamos átviteli hálózat határkeresztező kapacitásainak fejlesztése A nemzetközi villamos átviteli hálózat energiaáramlásait és veszteségeit vizsgáló modellek, módszerek fejlesztése A nemzetközi villamosenergia-kereskedelmet szolgáló, a magyar szervezett villamosenergia-piac integrációját szolgáló fejlesztések Az okos hálózatok és okos mérések hazai elterjedését reálisan megalapozó fejlesztések és mintaprojektek. Az észak déli határkeresztező gázösszeköttetések fejlesztése A gázpiaci integrációt elősegítő modellek fejlesztése Kapcsolódás a térségünk számára alternatív gázellátási források és útvonalak fejlesztéséhez. Megjegyzések: Jóllehet, a gázimporttól való függés csökkentése stratégiai cél, a földgáz országos szinten továbbra is meghatározó energiahordozó marad, ezért támogatandók az egyoldalú függőséget csökkentő és az alku pozíciót javító projektek. Az okos hálózatok és okos mérések koncepciókról nem bizonyosodott be, hogy hazai körülmények között energetikai haszonnal járnak. Ezért csak további mintaprojekteket támogatunk, a már folyamatban lévő projektek értékelése után, és azzal a feltétellel, hogy biztosítható a mértékadó hazai beszállítói részvétel. Mind a villamos, mind a gázpiaci integráció esetében olyan fejlesztések támogatása indokolt, amelyek egyrészt biztosítják a magyar befolyást a szabályozó hatóságok, kereskedelmi platformok, tőzsdék, stb. alakításában, másrészt piacot teremtenek a hazai fejlesztésű vizsgálati modelleknek, elszámolási rendszereknek. 1.2 Rendszerszintű, energiatárolást elősegítő fejlesztések Szivattyús tározós vízerőmű létesítése, illetve létesítését megalapozó vizsgálatok (Ld. a mellékelt szakértői javaslat, 1. sz. melléklet) Földalatti tárolók lehetőségeinek vizsgálatát megalapozó földtani kutatások és adatbázisok létrehozása a - földgáztárolás - CO2 tárolás - nukleáris hulladék és kiégett fűtőelemek elhelyezése terén. 7

8 A közúti közlekedés villamosítását elősegítő komplex, az energiatárolást is magukba foglaló mintaprojektek. Megjegyzések: A megújulók, elsősorban a tengeri szélerőművek térnyerése európai szinten megnövelte a villamosenergia-rendszerekben a tárolók iránti igényt, amelyeknek bevált formája a szivattyús tározós erőmű (SZET). A magyar villamos rendszer közismerten nagyon merev, ami szabályozási gondokat okoz. Szivattyús-tározós erőmű létesítése Magyarországon növelné a rendszer biztonságát, a kereskedés hatékonyságát, és előnyös lenne mind az atomerőmű üzeme, mind a megújulók és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek szempontjából. Bár az eddigi SZET kezdeményezések a természetvédők heves ellenállását váltották ki, a döntéshozók figyelmébe ajánljuk az 1. sz. mellékletben vázolt vagy egy hasonló projektet. A CO2 tárolás (CCS) az EU dekarbonizációs eszköztárának egyik kutatott eleme. A szakmai közvélemény nem egységes a technológia perspektíváit illetően. Ezért határozott álláspontunk, hogy a hazai lignit- és szénkészletek energetikai hasznosítását nem szabad a CCS kereskedelmi megjelenéséhez mint feltételhez kötni. Ugyanakkor indokoltnak tartjuk olyan földtani kutatások indítását, amelyek a tárolási lehetőségek számbavételére irányulnak, támaszkodva Magyarország komparatív előnyeire és szakértői hátterére. A közlekedés-villamosítási projektek energetikai és energiatárolási szempontból akkor tarthatnak számot érdeklődésre, illetve akkor indokoltak, ha az illetékes önkormányzatok, a járműfejlesztők, a villamos hálózati engedélyesek és kereskedők, a töltő és mérőrendszerek fejlesztői részt vesznek bennük, és kapcsolódnak közlekedés- és városfejlesztési programokhoz 1.3 A hazai energiahordozók hasznosítását elősegítő fejlesztések Országos, de részletes helyi bontású földtani adatbázis és térinformatikai rendszer kifejlesztése az energiahordozókról (szénhidrogének, szén, hasadóanyag, földhő, hévíz.) Országos, de részletes helyi bontású adatbázis és térinformatikai rendszer kifejlesztése a nem ásványi eredetű energiahordozókról), mint erdészeti, mezőgazdasági eredetű energiahordozók, vízenergia-potenciál, szélenergia-potenciál, napenergia. (Potenciál, korlátok számbavétele.) Hulladékból energiát. A hulladékok újrahasznosításának maximálása mellett is nagy mennyiségben marad energiatartalommal rendelkező, jelenlegi gyakorlatunk szerint lerakásra kerülő hulladék, eltérően a fejlett országok gyakorlatától. Irányelvek kidolgozása és mintaprojektek szükségesek a hazai viszonyok között optimális megoldásokhoz. Megjegyzés: A különféle alternatív energetikai fejlesztések tapasztalataink szerint esetleges kezdeményezésekre valósulnak meg. Elengedhetetlen, hogy az állam tisztában legyen a nemzeti vagyon részét képező erőforrásokkal és azok értékével, használhatóságuk határaival. Ez az ismerethalmaz alapozhatja meg a pályázatok kiírását és értékelését. 1.4 Energiaátalakítási technológiák fejlesztése Részvétel az EU Fenntartható Atomenergia Platform munkájában (a nukleáris üzemanyagciklus zárása, a gázhűtésű gyorsreaktorral kapcsolatos kutatások, az Allegro kísérleti reaktor magyarországi megépítése). A különféle hazai szénelőfordulásokra és mezőgazdasági, illetve erdészeti eredetű energiahordozókra optimált energia átalakító berendezések fejlesztése, mintaprojektek 8

9 a KKV szektor, és általában a hazai energetikai berendezésgyártás erősítésének szándékával. Nagy hatásfokú, MW-os lignit blokk fejlesztésének előkészítése, CCU (carbon capture and utilization) lehetőségek vizsgálatával. (Ld. a csatolt szakértő anyagot. 2. sz. melléklet.) A különféle hazai szénelőfordulások és biomasszaféleségek, valamint hulladékok optimális együtttüzelésének technológiai fejlesztését szolgáló mintaprojektek. Az egyéb módon újrahasznosításra nem kerülő hulladékok energetikai hasznosítását szolgáló mintaprojektek. Az alternatív (nem földgáz alapú) kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés lehetőségeit bemutató mintaprojektek A hőtároló kapacitással kiegészített kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést bemutató mintaprojektek. Megjegyzések: A különféle biomasszaféleségek energetikai hasznosítása nélkül nem teljesíthetők a Megújuló energiák cselekvési tervben kitűzött célok. A biomasszaféleségek energiatartalma többnyire jobb hatásfokkal hasznosítható a szénnel való együtttüzelés révén. Figyelembe kell venni természetesen a mindenkori logisztikai körülményeket. A lignit és a szén energetikai hasznosításának jövőjét nem szabad kizárólagosan a CCS-hez (carbon capture and storage) kötni, de célszerű részt venni a kapcsolódó kutatásokban, fejlesztésekben, mert Magyarország komparatív előnyökkel rendelkezik ezeken a területeken, ahol egyébként különös hangsúlyt kell kapnia a különféle EU kezdeményezésekhez és technológiai platformokhoz való kapcsolódásnak. A gázfüggőség csökkentése érdekében a nukleáris opció mellett teret kell biztosítani a lignitnek és a szénnek is. A különféle hatásfoknövelő erőmű technológiai fejlesztések mellet (ezek eleve csökkentik a fajlagos CO2 kibocsátást) vizsgálni kell a CO2 hasznosításának perspektíváit is (pl. metanol gazdaság). A hulladékok energetikai hasznosítását sokan ideológiai alapon utasítják el, holott ennek a fejlett, környezettudatos gazdaságokban elfogadott gyakorlata és technológiái vannak. Ezen, változtatni kell, legalább mintaprojektekkel. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés hatásfok előnyét ki kellene használni, de alternatív tüzelőanyagok használata esetén az optimális feltételeket (méretnagyság, tüzelőanyag választás, stb.) vizsgálni kell. A kapcsolt energiatermelésnek egyik problémája, hogy a villamosenergia-termelés, így az üzemviteli optimum a hő fogyasztástól függ. A probléma kezelésének ismert, de Magyarországon nem alkalmazott módja, hogy hőtárolókat építenek a termelő egységek mellé és így optimálják a hő leadást. Foglakozni kell ezzel az energiahatékonysági eszközzel. 1.5 Közlekedésenergetikai fejlesztések Megalapozó vizsgálatok és koncepció kidolgozása a szénhidrogének részleges kiváltásra villamos energiával a közúti közösségi közlekedésben. Hazai fejlesztési és beszállítói klaszter támogatása. A felhasználói oldal befogadóképességének a fejlesztése. Fejlesztések a villamosenergia-hálózatok és kereskedelem területén. Mintaprojekt indítása. Megalapozó vizsgálatok és koncepció kidolgozása a szénhidrogének részleges kiváltásra villamos energiával a közúti egyéni közlekedésben. Hazai fejlesztési és beszállítói klaszter támogatása. A felhasználói oldal befogadóképességének a fejlesztése. Fejlesztések a villamosenergia-hálózatok és kereskedelem területén. A bioetanol hazai gyártásával és felhasználásával kapcsolatos fejlesztések. A mezőgazdasági, élelemgazdasági és természeti környezetet nem veszélyeztető 9

10 alkalmazási határok kimunkálása. A hazai részvétel maximálása a teljes értékláncban. A melléktermékek és hulladékok hasznosítása. 1.6 Országos szintű, energiafelhasználást csökkentő energiahatékonysági projektek Meghirdetésük a hazai hozzáadott értéklánc dominanciájával Intelligens ( okos ) helyi és rendszerszintű, korszerű megoldások hazai fejlesztésének és gyártásának támogatásával. Megjegyzés: Figyelembe kell venni az elfogadás előtt álló EED-ből (Energy Efficiency Directive) hazánkra háruló kötelezettségekből adódó feladatokat, különösen: a. EU konform, minden energiahordozóra és energiafelhasználási módra kierjedő energiastatisztikai rendszer létrehozása b. A Direktíva és a kapcsolódó hazai jogszabályok széleskörű alkalmazását lehetővé tevő magyar nyelvű szabványok, irányelvek és útmutatók kidolgozása c. Az EED irányelvben is előírt auditáló, felülvizsgáló és tanúsító intézményrendszer kialakítása d. Auditorok képzése, akkreditálása, minősítése, névjegyzékrendszer kialakítása. Az EED kifejezetten előírja, hogy a tagállam intézkedjék ilyen rendszerek létrehozásáról és működtetéséről. 1.7 Középfokú és felsőfokú oktatás Jövőorientált kohéziós program a középfokú szakmai képzés felülvizsgálatára, figyelembe véve az élenjáró külföldi példákat. A felsőfokú szakmai képzés felülvizsgálata a jövő az előttünk álló időszak energetikai fejlesztései által kijelölt - igényeinek figyelembe vételével. Ez vonatkozik az oktatott tananyagra, az oktatás struktúrájára, módszertanára, az oktatókkal szemben támasztott követelményrendszerre és az oktatás pénzügyi fenntarthatóságára. Bele értendő, hogy az egyetemi oktatói állomány jelenlegi akadémiai, elmélet-centrikus karrierpályáját nagyobb mértékben határozzák meg a valós innovációs teljesítmények. A kutatóegyetemi programok integrálása a fejlesztési célok rendszerébe. 2. Térségi, megyei, helyi témák Az alábbiakban energetikai témákat jelölünk meg, de hangsúlyozzuk, hogy ezeket a gondolatokat a mindenkori helyi viszonyok összefüggéseiben kell vizsgálni és értelmezni. Figyelembe kell venni a hely adottságokat, előnyöket és erőforrásokat, szinergiákat, de a korlátokat és akadályokat is. Biztosítandó, hogy az energetika a térség gazdasági, környezeti, életminőségi fejlesztésének részeként jelenjék meg a pályázati témákban. 2.1 Okos térség fejlesztések Az okos jelző azt jelenti, hogy a térségi energetikai fejlesztés a lehető legátfogóbban megfelel a bevezetőben felsorolt szempontoknak a szinergiák kihasználásával támogatja a térség (megye) egyéb fejlesztéseit a helyi erőforrások (természeti, intézményi és emberi) kihasználására támaszkodik messzemenően figyelembe veszi a helyi védendő értékeket, természeti és egyéb korlátokat mindezen szempontok érvényestése érdekében magas szintű informatikai rendszerekre támaszkodik támogatja a hazai hozzáadott értékteremtést 10

11 2.1.1 A földgáz-függőség mérséklése a szén és egyéb szerves anyagok energetikai hasznosításával. Olyan megyékben javasoljuk projektek előkészítését ebben a témakörben, ahol műre fogható szénkészletek találhatók munkanélküliség mellett még fellelhetők a szénbányászati hagyományok megvan a korszerű, környezetkímélő technológiák fejlesztésének és befogadásának képessége ésszerű keretek között megszervezhető a biogén anyagok (fa, mezőgazdasági melléktermék, hulladék) és a szén együtttüzelése meglévő, adott estben jövőkép nélküli erőmű telephelyek hasznosíthatók gáz alapú kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés kiváltása lehetséges Megjegyzés: Kiemelt példaként említjük a borsodi térséget, ahol megoldatlan a leállított AES erőművek jövője, de rendelkezésre áll a tudásbázis (egyetem, szakemberek, szakmai hagyományok) és a különféle energiahordozók (lignit, szén biomasszaféleségek). A különféle korlátok miatt az erőműveket nem fejlesztik, ugyan akkor a Mátrai Erőmű nagy mennyiségű lignitet ad el lakossági fogyasztóknak. Ezt a lignitet biztosan sokkal rosszabb környezeti hatásokkal tüzelik el, mintha azt az erőműben tennék. Javaslatunk lényege, hogy az nem erőmű fejlesztési, vagy tisztán energetikai projekt, hanem térségfejlesztési projekt, energetika súlypontokkal. Hasonló térségnek véljük Tatabánya Oroszlány körzetét és Pécs Mecsek vidékét A biomassza és szerves hulladék energetikai hasznosítását célzó térségi (megyei) fejlesztések Olyan térségekben javasoljuk, ahol a mezőgazdasági és/vagy erdészeti gazdálkodás meghatározó. A biomassza sokféle lehet (mezőgazdasági melléktermék, közvetlenül energetikai célra termesztett növények, erdészeti melléktermék, tűzifa, stb.). Az egyes projekteket az adott térség sajátosságainak, korlátainak figyelembevételével kell tervezni. Javaslatunk nem irányul arra, hogy energetikai érdekek érvényesüljenek az élelmiszer alapanyag termelés, vagy az ökológiai fenntarthatóság rovására. Olyan projektek tervezését javasoljuk, amelyekben innovatív, hazai gyártású berendezések hasznosulnak (tüzeléstechnika, irányítástechnika, stb.) az élettartam során nő a helyi foglalkoztatottság logisztikai szervezéssel minimálhatók a begyűjtési és szállítási költségek, megbízható szerződéses kapcsolatok alakíthatók ki a termelőktől a végfelhasználókig integrálható a mezőgazdasági (erdészeti) termékek, melléktermékek és hulladék energetikai hasznosítása szelektált ipari és lakossági hulladékot semmisít meg lehetőség van kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre, gázkiváltásra Megjegyzés: Értékelni kell az eddig megvalósított és folyamatban lévő projektek tapasztalatait, továbbá a rendelkezésre álló kutatási eredményeket. (Pl.: K+F projektek a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézetében.) 11

12 2.2 Okos város fejlesztések Az okos jelző azt jelenti, hogy a város energetikai fejlesztése a lehető legátfogóbban megfelel a bevezetőben felsorolt szempontoknak a szinergiák kihasználásával támogatja a város egyéb fejlesztéseit, különösen a sűrű beépítésű részek levegőtisztaságát célzó és a közlekedési fejlesztéseket a helyi erőforrások (természeti, intézményi és emberi) kihasználására támaszkodik messzemenően figyelembe veszi a helyi védendő értékeket, természeti és egyéb korlátokat mindezen szempontok érvényestése érdekében magas szintű informatikai rendszerekre támaszkodik Az épületek hő-felhasználásnak optimálását célzó fejlesztések A távfűtés (és hűtés) terjesztése a sűrűn beépített településrészeken Teljes vagy részleges energiahordozó-váltás a hő-központokban, illetve a fűtőművekben (a gáz kiváltása megújulókkal) Az épületek energiafelhasználásának csökkentését célzó fejlesztések (hőszigetelés, szellőzés, napkollektorok, stb.) rendszerszintű optimálása a forrásoldali szempontok figyelembevételével Intelligens szabályozási és mérési rendszerek Megjegyzés: A figyelem jelenleg a paneles építésű, távfűtéses lakótelepekre irányul, pedig tanulmányok mutatták ki, hogy az energiatakarékossági és megújulós (napkollektorok) fejlesztések hatékonysága itt a legkisebb, különösen, ha a megújulókkal jó hatásfokú kapcsolt termelést váltanak ki. Ezért elengedhetetlen a fejlesztések komplex, rendszerszintű optimálása. Említésre méltó, hogy az EU EED (Energy Efficiency Directive) előírása, aminek hazai bevezetés kötelező lesz, a 14. cikkelyében előírja a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés előnyben részesítését. Ehhez pedig hő-fogyasztók szükségesek. Az ellentmondások és ellenérdekek csak következetes, intelligens tervezéssel oldhatók fel Energiahordozó-váltás a városi közösségi közlekedésben Villamos hajtású autóbuszok rendszerbeállításának komplex vizsgálata és mintaprojektek egyes városrészekben. (Járműtechnológia, töltési, tárolási infrastruktúra, a villamos hálózatra gyakorolt hatások és az áramkereskedelmi feltételek vizsgálata) Emisszió-mentes körzetek kialakításának lehetősége (távfűtés, e-mobility) A hazai beszállítói fejlesztések, klaszterek támogatása. (Járművek, töltők, mérés és szabályozás.) Energiahordozó-váltás az egyéni közúti közlekedésben Emisszió-mentes körzetek kialakításának lehetőségének vizsgálata, mintaprojektek (távfűtés, e-mobility) A villamos hajtású járművek használatát ösztönző városi kezdeményezések (behajtási engedélyek, taxi engedélyek) Töltési infrastruktúra kiépítése Innovatív megállapodások az energiaszolgáltatókkal és kereskedőkkel Hazai beszállítói fejlesztések, klaszterek támogatása. (Járművek, töltők, mérés és szabályozás.) 12

13 2.3 Okos falu fejlesztések Az okos jelző azt jelenti, hogy a község energetikai fejlesztése a lehető legátfogóbban megfelel a bevezetőben felsorolt szempontoknak a szinergiák kihasználásával támogatja a község egyéb fejlesztéseit, különösen az intézmények gazdaságos működtetését és a foglakoztatást. a helyi erőforrások (természeti, intézményi és emberi) kihasználására támaszkodik messzemenően figyelembe veszi a helyi védendő értékeket, természeti és egyéb korlátokat segíti a helyi munkahelyteremtést Energetikailag optimált faluközpont A helyben rendelkezésre álló megújulók (biomassza, földhő) optimális hasznosítására alapozott épületenergetikai fejlesztések, a gázfelhasználás csökkentése, vagy kiváltása. Az épületek energiafelhasználásának optimálása a fentiekkel összhangban (hőszigetelés, egyedi napkollektorok, stb.) A lakosság energiafelhasználásának optimálását szolgáló fejlesztések A térségben rendelkezésre álló energiahordozók (biomassza) optimális lakossági felhasználását bemutató projektek. Ellenőrzött beszállítói és értékesítési láncok kialakítása Koordinált tüzeléstechnikai fejlesztések és beszállítói láncok kialakítása. Megjegyzés: Értékelni kell a megvalósult és a folyamatban lévő fejlesztések tapasztalatait és a kutatási eredményeket (pl.: K+F projektek a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Energia- és Minőségügyi Intézetében.) Fenntartatható tanyavilág Olyan területekre célszerű összpontosítani, ahol hosszú távon számítani lehet a gazdálkodással is egybekötött emberi tevékenységre, ahol termelési és értékesítési szövetkezetek jönnek létre. A területek kiválasztását célszerű összehangolni a távközlési (mobil internet) és egyéb humán infrastruktúra (közigazgatás, iskola, orvos) fejlesztésekkel. A helyi körülményeknek megfelelő megújuló alapú energiaátalakítási technológiák rendszerszintű fejlesztése, beszállítói klaszterek támogatása, mintatervek, mintaprojektek, gazdasági számítási példák. Közösségek szervezése a közcélú hálózati engedélyesek által gazdasági okokból nem vállalt hálózatrészek fejlesztésére és üzemeltetésére. Okos elszámolási mérési rendszerek (távleolvasás, fogyasztásfigyelés) fejlesztése. 13

14 1. sz. melléklet Rendszerszintű energiatárolást elősegítő fejlesztés a Mátrai Erőmű környezetében 600 MW kapacitású szivattyús tározós erőmű létesítése Külföldi kitekintés A nemzetközi gyakorlatban elvégzett számos vizsgálat eredménye egybehangzóan azt mutatja, hogy a villamos energia rendszer szabályozására műszaki és gazdasági szempontból egyaránt a szivattyús tározós erőmű alkalmazása jelenti a legkedvezőbb és egyben legkiforrottabb megoldást. Az élettartam, a ciklus hatásfok, a termelt villamos energiára vetített egység költségek, a rendszerszabályozásban való részvétel hatékonysága, valamint a környezeti hatások szempontjából is a szivattyús tározós erőmű a legkedvezőbb megoldás a létező alternatívák közül. Napjainkban több mint 350 szivattyús tározós erőmű működik szerte a világon, a legnagyobb erőművek teljesítménye eléri a 2500 MW-ot. Számos külföldi létesítmény közül több tájvédelmi körzetben vagy nemzeti parkban helyezkedik el, de a létesítmények tájba illesztése megoldásra került. Az EU bizottságtól számos külföldi szivattyús tározós erőmű kapott közérdekű minősítést napjainkban, melyek az alábbiak: Közérdekűvé nyilvánított európai szivattyús tározós erőmű projektek 1 Száma Projekt Tervezett befejezése E6 Pumped Storage Power Plant, Limberg III 2020 E8 Pumped Storage Power Plant, Reisseck II 2014 E9 Pumped Storage Power Plant, Riedl 2018 E10 Pumped Storage Power Plant, Limberg II 2021 E12 Pumped Storage Hydro Plant, Obervermuntwerk I 2018 E97 Pumped Storage Power Plant, Muuga 2020 E114 Pumped Storage Complex Agios Georgios and Pyrgos 2018 A Magyar Villamos Energia Rendszer szabályozásának helyzete 2 A magyar villamos energia ellátás megbízhatóságát is a rendszer megfelelősége és a rendszer biztonsága adja. A rendszer megfelelősége a beépített teljesítmény nagyságát jellemzi a rendszer csúcsterheléséhez képest, annak a jellemzésére szolgál, hogy a rendszer elegendő kapacitás tartalékokkal rendelkezik-e. Az UCTE szabályai szerint minden villamos energia rendszernek önállóan kell biztosítania a fogyasztás és termelés egyensúlyát, tehát a hazai szabályozást a Magyar Villamos Energia Rendszeren belül kell megoldani. A rendszer működése és szabályozási igénye szempontjából az elmúlt évek során több körülmény egybeesése lényeges változásokat hozott. Elsődleges ezek közül a rendszer üzeme szempontjából a megújuló energia hasznosítás részarányának, ezzel együtt a kötelező átvétel hatálya alá tartozó termelés arányának növekedése. 1 Forrás Európa Bizottság honlapja: Energia infrastruktúra, Nyilvános konzultáció július 27-én módosított, közérdekűvé nyilvánított villamos energia ipari projektek listája 2 Forrás: Derogációs kérelem és Nemzeti Terv 14

15 A rendszer jelenlegi állapota korlátozza a hosszú távú fejlesztési lehetőségeket a vállalt megújuló energiaforrások felhasználása terén. Magyarországon a szabályozási tartalék piac kínálati oldalának szűkössége és rugalmatlansága magasabb rendszerszabályozási költségeket indukál, mint a szivattyús tározós erőművekkel rendelkező országok esetében. Szakmai körökben jól ismert a Magyar Villamos Energia Rendszer tartalék- illetve szabályozó kapacitásának összetétele, mely a rendszer merevségének egyik meghatározó tényezője. A villamos energia rendszer szabályozása számára fenntartott forgó tartalékok szükségszerű üzemeltetése a tartalékok rendelkezésre állásához számos, a rendszert, a környezetet, illetve a szabályozási költségeket terhelő mellékhatásokat eredményez. A Magyar Villamos Energia Rendszer szekunder szabályozási tartalék kapacitásait a Mátrai és Vértesi erőmű kivételével gyakorlatilag az import földgáz tüzelőanyag bázison alapuló erőművek biztosítják. Jellemzően ezen erőművek termelési portfóliójának fontos részét képezi a tartalék piacon való részvétel, mely nélkül a villamosenergia-termelésre irányuló kereskedelem életképtelen lenne a magas földgázárak miatt. A forgótartalék biztosítása során import tüzelőanyag felhasználás jelentkezik, melynek az importfüggőség növelésén kívül a környezetre gyakorolt hatása sem kedvező. Szivattyús tározós erőmű alkalmazása a Magyar Villamos Energia Rendszerben Magyarországon energiapolitikai, rendszer irányítási és gazdasági szempontokat is tekintve az energiaipari szakértők részéről több éve felmerülő szükségszerű igényként fogalmazódik meg a szivattyús tározós erőmű alkalmazása. A külföldi példákat is figyelembe véve, közérdekből kiemelt beruházásként nagy szükség lenne az energia tárolására, egy korszerű szabályozási kapacitásra, melynek világszerte bevált egyik legjobb módja a szivattyús tározós erőmű alkalmazása. Előnyök Import energia független rendszerszabályozási üzemmód a villamosenergia-tárolás, valamint a rendszerszabályozás terén. A forgótartalékhoz nem igényel tüzelőanyag felhasználást, nincs káros anyag kibocsátása, szabályozási funkciója a rendszer kiegyensúlyozásán alapszik. A hazai megújuló energiaforrás felhasználását ösztönzi, ezáltal a magyar energia rendszer függetlenségét is növeli. Lehetővé teszi a megújuló energiát hasznosító és más menetrendi kényszereket jelentő projektek illesztését a villamos energia rendszer üzeméhez és biztosítja az ahhoz szükséges gyorsan igénybe vehető tartalékot. Növeli a villamos energia kereskedelem rugalmasságát és biztonságát az olcsó források használatának lehetővé tételével-, javítva ezzel a versenyhelyzetet. A szivattyús tározós erőmű a rendszer rugalmasságának növelése révén esélyegyenlőséget biztosít a különböző fejlesztési lehetőségeknek, ideértve a megújuló energiaforrások növekvő mértékű felhasználását. Globális környezetre gyakorolt pozitív hatásaként a megújuló energiaforrásokat felhasználó termelő egységek rendszerbe illesztése mellett fontos, hogy alkalmazásával csökken a légkörbe kibocsátott üvegház-hatású CO 2 és NO x mennyisége és a terhelés kiegyenlítés irányítottan, költséghatékonyan valósul meg. Szivattyús tározós erőmű létesítése a Mátrai Erőmű környezetében A Mátrai Erőmű ZRt. üzemének kezdete óta meghatározó alaperőműve a Magyar Villamos Energia Rendszernek. Az erőmű kihasználtsága magas, blokkjainak részvétele a rendszerszabályozásban szinte nélkülözhetetlen. Ismerve a Magyar villamos Energia Rendszer szabályozási tartalék igényét, a Mátrai Erőmű ZRt. több éve vizsgálja a 15

16 környezetében elhelyezhető szivattyús tározós erőmű létesítését, a helyi adottságok - meglévő telephely és szakember gárda - kihasználásával. Magyarországon szivattyús tározós erőmű létesítésére a megvizsgált lehetséges és megfelelő helyszínek mindegyike valamilyen természetvédelmi-, vagy nemzeti park területére esik. Az eddigi vizsgálatok alapján a Mátrai helyszín műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontok alapján az egyik legkedvezőbbnek mondható. A hazai felmérések eredményei szerint a szivattyús tározós erőmű alapvető funkciója a távszabályozásban történő részvétel, kiegészítve a rendszer rugalmasságát növelő terheléskiegyenlítéssel, melynek a teljes preferált kapacitása 600 MW. A Mátrai Erőmű ZRt tól vizsgálja egy 600 MW-os szivattyús tározós erőmű létesítésének lehetőségét. A tározós erőmű a Mátrai Erőműtől mintegy 7 km-re létesülne a Mátra hegység déli oldalán. Az előzetes vizsgálatok a projekt megvalósíthatóságát igazolták. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás előzetes szakasza, a konzultációs kérelem benyújtásával áprilisban megkezdődött. A környezetvédelmi hatóság októberben kiadta az állásfoglalását, amelyben kizáró okot nem azonosított. Időközben a részletes környezeti hatásvizsgálathoz szükséges egy éves vegetációs ciklusra vonatkozó természetvédelmi felmérések, illetve az érintett Natura2000 madárvédelmi területre vonatkozó felmérések is megtörténtek. Megindításra került a geológiai fúrások előkészítése az ezekhez szükséges hatósági engedélyek beszerzése. Amennyiben a Mátrai Erőmű tervezett szivattyús tározós erőmű projektje megkapja a kiemelt beruházási státust, a részletes környezeti hatástanulmány elkészítésre kerül és a további szükséges hatósági engedélyek, a terület felhasználási-, környezetvédelmi-, erdészeti-, vízjogi-, hálózati csatlakozási-, létesítésiépítési engedélyek beszerzésre kerülnek. A hatósági engedélyezések a projekt státusától függően 1-3 évet, az erőmű építése várhatóan 4 évet venne igénybe, így a Mátrai Erőmű által a Mátra alján tervezett 600 MW-os szivattyús tározós erőmű várhatóan között lépne be a magyar villamos energia rendszerbe. A Mátrai Erőmű ZRt. üzemét és fejlesztéseit a lehető legnagyobb mértékben hazai munkaerőre és beszállítókra alapozta eddig is, így a szivattyús tározós erőmű létesítése során is ennek megfelelően kíván eljárni. Ugyanúgy, mint a társaság által tervezett egyéb további projektek (szélerőmű létesítése, naperőmű létesítése, új lignitblokk létesítése) során is. A Mátrai Erőmű ZRt. által tervezett energetikai fejlesztés várható társadalmi-gazdasági hatásai - csökkenti az ország függőségét az országon kívüli energiahordozóktól - a fejlesztés mérsékli az egyoldalú kiszolgáltatottságot, javítva a versenyhelyzetet és az ellátás biztonságát - a létesítés során a lehető legnagyobb mértékben hazai beszállítók is alkalmazásra kerülnek, az üzemeltetés hazai munkaerőre alapul, a létesítés alatt nő a foglalkoztatás, a fejlesztés hozzájárul a nemzeti össztermék növeléséhez - a fejlesztés eredményeként létrejövő rendszer üzletileg fenntartható - a fejlesztés kapcsolódik a nemzetközi kutatási, fejlesztési projektekhez, hazai egyetemek bekapcsolásával - a fejlesztéshez rendelkezésre állnak a szükséges személyi és szervezeti erőforrások 16

17 2. sz. melléklet Hazai energiahordozók hasznosítását elősegítő fejlesztés a Mátrai Erőműnél Magas hatásfokú, MW-os lignitblokki fejlesztés előkészítése, CCU (carbon capture and utilization) lehetőségek vizsgálatával A Mátra alján a Mátrai Erőmű ZRt. - a hajdani Gagarin Hőerőmű Vállalat több mint 40 éve lignitbázison üzemelő megbízható alapegysége a magyar villamos energia rendszernek. Jelenleg a villamos energia igények egyhatodát biztosítja. Az Észak-kelet Magyarországon meglévő, a jelenlegi erőművi szénfelhasználást alapul véve is évre elegendő lignitvagyon - mint nemzeti kincs - kiaknázása országos érdek, az energetikai fejlesztések egyik fontos alappillére. A Mátrai Erőmű a Magyar Villamos Művek Zrt-vel közösen az elmúlt években alapos műszaki-gazdasági vizsgálatok alapján egy új, modern 500 MW teljesítményű széntüzelésű blokkegység létesítését tervezte. Összhangban a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégiában foglaltakkal, továbbra is cél ilyen blokkegység, vagy egységek jövőbeli létesítése a magyar villamos energia igények meglévő lignitbázison történő biztonságos kielégítése, illetve a megfelelő áron termelő széntüzelésű erőmű fenntartása, a hozzákapcsolódó tudásbázis és a munkahelyek megtartása érdekében. Az új széntüzelésű erőműblokkot úgy kell tervezni, hogy megfeleljen a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak, ennek részeként pedig a CO 2 kibocsátás csökkentési irányelveknek. Ennek megfelelően a jövőben tervezett blokkegység CO 2 leválasztással üzemelhet. Számos kutatás foglalkozik az ÜHG gázok emissziójának csökkentésével, különösen a CO 2 kibocsátás mérséklésének megoldásán. Mint CO 2 leválasztási és tárolási technológia, a CCS (Carbon Capture and Storage) kutatása világszerte zajlik az Amerikai Egyesült Államokban, Európában, Kínában és Ausztráliában működő demonstrációs CCS projekteken keresztül. A szakmai vélemények alapján, a 2050-es 80%-os kibocsátás csökkentési cél nem teljesíthető CCS nélkül. Ez a technológia, mint dekarbonizációs híd alkalmazható, mely könnyebbé teszi az átmenetet a CO 2 kibocsátás-mentes villamosenergia-termelés irányába. A Mátrai Erőmű többségi tulajdonosa, a németországi RWE AG a Niederaußem-i erőművének területén kísérleti CO 2 leválasztó egységet létesített a BASF és a Linde együttműködésében, melyre a megbízás 2009-ben került kiadásra. A CO 2 leválasztási technológia az erőműhöz ideális módon illeszthető volt, a kísérleti CO 2 leválasztó hatásfoka 90%. A leválasztott széndioxidot a Linde hasznosítja. A CCS projektek esetében elmondható, hogy a technológia alkalmazása megfelelő eredményeket hozott, és további fejlesztési potenciállal rendelkeznek, ami a kereskedelmileg is megfelelő színvonal érdekében elengedhetetlen. A CO 2 tárolási CCS technológia mellett, világszerte folyamatban vannak a CO 2 hasznosítását célzó technológia ígéretesnek nevezhető kutatásai is. Várhatóan megoldás születik a CO 2 hasznosításának legalkalmasabb módjára, mivel ez a világ összes, CO 2 kibocsátással rendelkező fosszilis erőművének működését, termelését érintő sürgető kérdés. Mivel a CCS technológia nem tekinthető a végső megoldásnak, további kutatások folynak a CO 2 termékként történő felhasználására, illetve újrahasznosítására. A begyűjtött CO 2 új termékek élőállítására használható fel. Ez a technológia az úgynevezett CCU (Carbon Capture and Utilization, széndioxid befogás és felhasználás), melynek során a szénvegyületeket átalakítják kereskedelmileg életképes termékekké (pl. bio-ojalok, vegyszerek, műtrágya, üzemanyagok). Szintén ígéretesek azok a kísérleti erőművek szél- és naperőművek, amelyek a 17

18 CO 2 felhasználásával és a víz elektrolízises bontásával szintézisgáz állítanak elő. Jelenleg a CCU technológia kutatás-fejlesztési fázisban van, széles körben még nem terjedt el. A Nobel-díjas Oláh György nevéhez fűződik a metanol-gazdaság elnevezés, a metanol felhasználásának ötlete energiahordozóként. A kutatott kémiai eljárás során a CO 2 -ből metanol (CH 3 OH) állítható elő, melyből kémiai szintézissel olyan termékek gyárthatóak, melyeket jelenleg földgázból és kőolajból készítenek. Másik kutatási terület a CCR (Carbon Capture and Recycling), melynek során a kibocsátott CO 2 -ot egy úgynevezett kémiai erőmű átalakítja a legegyszerűbb karbonsavvá, hangyasavvá (HCOOH), mely szintén számos termék alapanyaga. A fentiek alapján látható, hogy a világ iparági szereplők jelentős energiákat fordítanak úgy a CCS, mint a CCU műszaki és kereskedelmi kifejlesztésére. A Mátrai Erőmű anyavállalataival és beszállító partnereivel együtt elkötelezett a hazai nyersanyagon alapuló, messzemenőkig környezetkímélő villamosenergia-termelés iránt. Az új MW-os kapacitású blokkegység építése a kezdetekben CCS-el elképzelt, ahol is a leválasztott CO 2 -ot átmenetileg tárolnánk a potenciális hazai geológiai formációkban. Ezt a CO 2 -ot a CCU rendszer teljes kidolgozásáig, pl. szénhidrogén termelésre, ipari CO 2 igények kielégítésére lehet felhasználni. A legmegfelelőbb CCU technológia alkalmazásával a jövőben pedig a széndioxid valódi (újra-) hasznosítására is sor kerülhet. A Mátrai Erőmű ZRt. a CCS technológia vizsgálata érdekében már korábban megvalósíthatósági tanulmányokat készített a MOL - Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt-vel, az MVM Zrt-el és az ELGI - Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel közösen. A tanulmányok megállapították, hogy a Mátrai Erőmű telephelyén egy új, magas hatásfokú lignitblokkhoz kapcsoltan CCS létesíthető. Megfelelő távolságon belül geológiai tárolásra alkalmas formáció fellelhető, a MOL pedig a földgáztisztításhoz kapcsolódóan évtizedes tapasztalatokkal rendelkezik a CO 2 leválasztása, szállítása és tárolása, továbbá a szénhidrogén termelés intenzifikálásához történő felhasználása terén. A tervezett új blokk modern építésű, 42-45%-os hatásfokú lehet, mely már a hatásfoknövekményéből adódóan is közel 30%-kal kevesebb CO 2 -ot bocsátana a környezetbe, mint a jelenlegi egységek. A CCS technológia alkalmazásával pedig ez az érték akár 90% is lehet. Ezzel maradéktalanul teljesíthető a Nemzeti Energiastratégiában meghatározott feltételrendszer. A Mátrai Erőmű ZRt. által tervezett energetikai fejlesztés várható társadalmi-gazdasági hatásai - hazai lignit felhasználás révén csökkenti az ország függőségét az országon kívüli energiahordozóktól - az új blokki villamos energiatermelés piaci értékesítése a végfelhasználók számára választási lehetőséget és ellátás biztonságot is eredményez, javítva a versenyhelyzetet, melyek által a fejlesztés mérsékli az egyoldalú kiszolgáltatottságot - a létesítés során a lehető legnagyobb mértékben hazai beszállítók is alkalmazásra kerülnek, az üzemeltetés hazai munkaerőre alapul, a létesítés alatt nő a foglalkoztatás, a fejlesztés hozzájárul a nemzeti össztermék növeléséhez - a fejlesztés eredményeként létrejövő rendszer üzletileg fenntartható - a fejlesztés a CO2 leválasztás témájában kapcsolódik a nemzetközi kutatási, fejlesztési projektekhez, hazai egyetemek bekapcsolásával - a fejlesztéshez rendelkezésre állnak a szükséges személyi és szervezeti erőforrások 18