PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS

Átírás

1 PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA Pécs KÉSZÍTETTE: PÉCS MEGYE JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MÁJUS 11.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető Az MJV által alkalmazott területi kiválasztási kritériumrendszer Az ITP célrendszere, célkitűzései Az ITP forrásallokációja Az MJV fejlesztési csomag az ITP indikátorvállalásai az ITP ütemezése Mellékletek

3 Bevezető Az ITP alapadatai Az ITP megnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Az ITP teljes 7 éves forráskerete: 31,4 Mrd Ft. Jelen dokumentum elválaszthatatlan részét képezi a forrásallokációs arányokat, valamint az indikátorokat és az ütemezést tartalmazó ITP sablonnak megfelelő excel táblázat! Módszertani bevezető, a tervezés körülményei A térségi (városi) gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás erősítését célzó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) lehetőséget biztosít a területi szereplők igényei és szükségletei alapján meghatározott fejlesztések megvalósítására. Az egyes területi szereplők (azaz a megyei jogú városok (MJV) és megyék) számára a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján rendelkezésre álló TOP forráskeret felhasználását a megyék területfejlesztési koncepciói és programjai, valamint a megyei jogú városok integrált településfejlesztési stratégiái alapozzák meg. Ezen programok, illetve területi stratégiák fókusza ugyanakkor messze meghaladja a TOP forrásokból megvalósítható célok és beavatkozások körét. A forrásfelhasználás hatékonnyá tétele érdekében szükségessé vált tehát egy olyan szintén integrált, stratégiai gondolkodásra alapozott dokumentum elkészítése, amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a as költségvetési időszakra vonatkozóan. Ez a dokumentum az Integrált Területi Program (továbbiakban: ITP). Az ITP dokumentum a célok megjelölését, ill. a TOP forráskeret felosztását megelőzően tartalmazza a TOP esetében alkalmazandó Területi Kiválasztási Eljárásrend (továbbiakban TKR) eszközeként értelmezhető Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, amely megalapozza és így lehetővé teszi a megvalósításra szánt beavatkozások (fejlesztési elképzelések) kiválasztását. A területi kiválasztási rendszerről és az azt magában foglaló ITP-ről a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről rendelkezik. Az ITP feladata, hogy meghatározza az MJV számára a kormányhatározatban lefektetett TOP forráskeret felhasználásának rendszerét, és biztosítsa, hogy az MJV a helyi szükségletekre válaszolva, integrált módon, a lehető legtöbb területi szereplőt bevonva járuljon hozzá a TOP indikátorok célértékeinek megvalósulásához. Pécs MJV Önkormányzata a közötti időszakban az IVS stratégiai és operatív céljaihoz illeszkedve az ITP keretében az alábbi célokat kívánja elérni-megvalósítani: 3

4 - Elsődleges cél a város gazdasági potenciáljának az erősítése, amely egyszerre jelenti a tőkevonzó képesség növelését, a munkahelyteremtő beruházások Pécsre történő vonzását és a város termelési-foglalkoztatási helyzetének a javítása elsősorban a helyi KKV szektor működési körülményeinek javításán keresztül. - Pécs az ITP megvalósításával hozzá kíván járulni az Európa 2020 program céljaihoz, illetve a Partnerségi Megállapodásban és a TOP-ban rögzített nemzeti szintű vállalásokhoz, melyek a munkahely-teremtési célok mellett elsősorban klímavédelmi- és adaptációs, zöld gazdasági és társadalmi fejlesztéseket jelentenek a városi terek hosszú távú versenyképessége és gazdasági-társadalmi-ökológiai fenntarthatósága érdekében. - Pécs az ITP megvalósításával fentiekhez illeszkedve egy gazdaságfejlesztési célú, környezettudatos, a társadalom minden szegmense számára érezhető eredményeket kínáló programot kíván megvalósítani, melynek eredményeként foglalkoztatásigazdasági, életminőségi és környezeti szempontból sikeres várossá válik. Az ITP-t megalapozó stratégiai dokumentumokat (Pécs MJV városfejlesztési koncepcióját, amely a város közép- és hosszú távú koncepcionális fejlesztési irányait határozza meg, illetve a rövid távú célokat összegző integrált városfejlesztési stratégiát) Pécs MJV közgyűlése a 261/2014.(09.25.) számú határozatával fogadta el. Az ITP valamennyi intézkedése és fejlesztési célja fenti két dokumentumból került levezetésre. Pécs számára kiemelten fontos volt, hogy egy helyi társadalmi-gazdasági szempontból beágyazott ITP kerüljön elfogadásra, amely az érintettek lehető legszélesebb rétegével a különböző szakmai szempontú elvárásoknak megfelelően egyeztetésre került. Ennek keretében az alábbi fő egyeztetési folyamatokat szükséges kiemelni: Pécs2020 címmel a városvezetés konzultációt folytatott le a pécsi lakossággal, társadalmi szervezetekkel és a gazdasági élet képviselőivel, melyben a fő fejlesztési irányok kerültek megvitatásra. Ennek keretében minden pécsi háztartást kérdőívvel keresett meg a városvezetés, melyben a jövőre vonatkozó fejlesztési prioritások közös meghatározása volt a fő kérdés. Pécs MJV novemberben és márciusban két közmeghallgatás keretében is vitára bocsájtotta a fejlesztési elképzeléseket, melyek beépültek a végleges ITP fejlesztési céljaiba. Az ITP megalapozása érdekében a Pécsi Városfejlesztési Nzrt. minden 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozással személyes konzultációt folytatott a fejlesztési lehetőségekről és szükségletekről, melyek alapján az igényeik beépítésre kerültek az ITP végleges változatába. 4

5 Pécs MJV által alkalmazott területi kiválasztási kritériumrendszer Pécs Megyei Jogú Város az 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján meghatározott Integrált Területi Program forráskeretének felhasználásához az alábbi saját kiválasztási kritériumokat kívánja figyelembe venni és elfogadásra előterjeszteni a Monitoring Bizottság felé. A területi szereplő (Pécs MJV) által választott területi kiválasztási kritériumok: Sorszám Kritérium megnevezése Szöveges magyarázat II.1. Illeszkedés az ITS céljaihoz és a vonatkozó indikátoraihoz Alaphelyzet: Pécs városa 2014-ben fogadta azt az ITS-t, melyben a város középtávú stratégiai céljai, illetve területi céljai nevesítésre kerültek. A város az ITP keretében rendelkezésre álló forrásból kizárólag olyan projektet kíván megvalósítani, amely az ITS-hez illeszkedik, illetve, amely bizonyítható módon hozzájárul az ITS-ben foglalt területi és ágazati célok eléréséhez. Illeszkedő ITS cél (ok): Pécs valamennyi ITS-ben megfogalmazott célja illeszkedik jelen kritériumhoz. II.3. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez Alaphelyzet: Pécs város hatályos ITS-ében kiemelt hangsúlyt kap a városrészek közötti különbségek mérséklése, melynek társadalmi-, gazdasági-, ökológiai vetülete az ITS operatív céljai között, mint nevesített fejlesztési területek jelennek meg. A város az ITP forrásaiból ezen különbségeket mérsékelni kívánja azzal, hogy olyan fejlesztéseket valósít meg, melyek valamennyi városrész lakói és gazdálkodói számára vonzó körülményeket-feltételeket eredményeznek. Illeszkedő ITS cél (ok): valamennyi ITS cél, kiemelve a Kompakt város kiegyensúlyozott térszerkezet kialakítása címet viselő stratégiai célt. II.5. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez Alaphelyzet: Pécs számára a közötti források felhasználása szempontjából a legfontosabb operatív cél a gazdasági növekedés beindítása, a munkahelyteremtés, illetve ezeken keresztül a város lakosságának jövedelmi viszonyainak fejlesztése, a városban működő vállalkozások működési feltételeinek a javítása, illetve a város vonzóvá tétele termelő tevékenységet folytató vállalkozások-befektetők számára. Ennek megfelelően kiemelt projekt kiválasztási szempont egy adott fejlesztés esetében, 5

6 hogy az hogyan járul hozzá a gazdasági növekedéshez. Illeszkedő ITS cél (ok): Valamennyi ITS cél, kiemelve A város gazdasági alapjainak újjáépítése című stratégiai célt. 2. Az ITP célrendszere, célkitűzései 2.1. Pécs MJV Integrált Területi Programjának hozzájárulása a város integrált településfejlesztési stratégiájában (ITS) megfogalmazott célrendszerének megvalósulásához, eléréséhez Az integrált településfejlesztési stratégiában azonosításra kerültek egyrészt a stratégiai (tematikus és területi) célok, amelyek elérését a stratégiában felvázolt településfejlesztési akciók szolgálják, továbbá szintén minden cél esetében kijelölésre kerültek a kapcsolódó EU-s tematikus célkitűzések. Ennek megfelelően jelen ITP keretében kijelölhetőek azon ITS keretében meghatározott stratégiai célok, melyek elérés a TOP eszközrendszerével biztosítható és így e célok jelenthetik egyben az MJV ITP célrendszerét. Ahhoz, hogy meghatározható, súlyozható legyen az ITS célrendszeri elemeinek hozzájárulása az ITP megvalósításához, meg kell vizsgálni az egyes célok TOP 6. prioritása alatti intézkedésekkel való kapcsolati rendszerét is, amelyet az alábbi táblázat foglal össze. A következő táblázatokban a célrendszeri elemek kapcsolatrendszerének bemutatása során az egyes célok közötti kapcsolatok erősségét a grafikus szimbólum (pl. pipa) mérete jelzi. A nagyobb méretű szimbólum erős, közvetlen kapcsolatot jelöl, míg a kisebb méretű szimbólum a csak részleges, vagy közvetett kapcsolódási pontokat jelzi. A táblázat alapján egyértelműen látható, hogy az ITP az ITS-ben foglalt célok elérésének az eszköze (kvázi finanszírozási forrása), illetve látható, hogy Pécs MJV ITP-je a TOP 6. prioritásban megfogalmazott célokhoz mérhető módon járul hozzá. Az európai uniós dokumentumokhoz való illeszkedésen túl látható, hogy Pécs az ITP végrehajtásával nemcsak megfelel, hanem hozzá is járul az OTFK céljaihoz, más szóval Pécs MJV ITP-je az OTFK egyik végrehajtási eszközeként is funkcionál. 6

7 (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása (4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem TOP 6.1 TOP 6.2 TOP 6.3 TOP 6.4 TOP 6.5 TOP 6.6 TOP 6.7 TOP 6.8 TOP 6.9 TOP 6. prioritás alatti intézkedések Tematikus CÉLOK ITS Stratégiai célok Pécs MJV Egészséges környezet biztosítása Fenntartható, fejlődő társadalom A város gazdasági alapjainak újjáépítése Kompakt város kiegyensúlyozott városszerkezet A kormányzás mozgásterének bővítése 1. táblázat: Pécs MJV stratégiai céljainak illeszkedése a TOP intézkedés- és célrendszerhez 7

8 Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája , Célrendszer, 14. oldal Pécs 2014-ben elfogadott integrált településfejlesztési stratégiája a város szükségletein alapulva határozta meg a város stratégiai és operatív fejlesztési céljait, melyek nem a TOP forrásallokációja alapján orientálták a város jövőjének tervezését. A TOP prioritásrendszere és intézkedései alapján, az ITP alapvetően az ITS elsődleges megvalósítási eszköze, azonban nem kizárólagosan az ITP forrásaira alapozva tervezi Pécs a 2020-ig tartó városfejlesztési folyamatok megvalósítását. Az ITP kiemelten fontos a város gazdasági alapjainak újjáépítése stratégia cél, valamint a kompakt város kiegyensúlyozott városszerkezet stratégiai cél megvalósításához, ezen célok elérésének az elsődleges, azonban nem kizárólagos eszköze. A magántőke munkahelyteremtő beruházásai mellett, az ITS megvalósításának fontos eszközei-forrásai az ágazati operatív programok, melyek kapcsolódásai a stratégiai célokhoz a TOP intézkedésekhez való illeszkedéssel együtt az alábbiak szerint valósulnak meg: A tervezett stratégiai célok: - Egészséges környezet biztosítása stratégiai cél, jól illeszthető a TOP 6.3 és 6.4 és közvetetten a 6.5 intézkedéséhez. Ennek kapcsán kiemelt figyelmet a levegőtisztaság és zajterhelés javítása kaphat. Az önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonysági korszerűsítése közvetett módon járul hozzá a város környezetterhelésének csökkentéséhez. 8

9 - A fenntartható, fejlődő társadalom célkitűzés az alacsony iskolázottságú lakosság fejlesztésével, magasabb hozzáadott értéket előállító, képzett munkaerő biztosításával és az inaktív lakosság munkaerőpiacra történő visszaintegrálásával érhető el, amely közvetlenül kapcsolódik a TOP 6.2 és 6.8 intézkedéseihez, valamint közvetetten a TOP 6.1 és 6.9 intézkedésekhez. A TOP eszközei mellett az EFOP és az RSZOP forrásainak hasznosításával kívánja Pécs elérni az ITS ezen stratégiai céljának megvalósítását. - A város gazdasági alapjainak újjáépítése közvetetten kapcsolódik a TOP 6.1 és TOP 6.8 intézkedéseihez, azzal együtt, hogy a TOP 6.1 intézkedés során a gazdaságfejlesztés infrastrukturális háttere támogatható. Közvetett módon járul hozzá a cél eléréséhez a TOP 6.2 intézkedése, a családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével. A cél megvalósításának elsődleges eszköze a magántőke munkahelyteremtő beruházásai, melyeket facilitáló (másszóval közvetett módon támogató) eszköze a TOP forrás. Pécs kiemelt célja, hogy a TOP-os projektek keretében megvalósuló fejlesztésekre épülő magánerős beruházások esetében a GOP-os lehetőségek kihasználásának maximalizálja a munkahelyteremtő hatásokat, illetve a város részére keletkező termelés alapú bevételeket (HIPA). - Kompakt város kiegyensúlyozott városszerkezet stratégiai cél teljes összhangban áll a TOP 6.3 intézkedéssel. Az ITS részletesen megfogalmazza és ábrázolja (18. ábra) a kiegyensúlyozott várostestet és ehhez kapcsolódó infrastruktúra hálózatot. Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája , 18. ábra 9

10 A célkitűzéshez közvetett módon a TOP 6.7 intézkedése is hozzájárul, hiszen a kiegyensúlyozott városszerkezet eléréséhez a szociális városrehabilitáció projektjeinek megvalósulása is szükséges lesz a szegregáció oldásával és a leszakadó városi területek fejlesztésével. A kompakt város megteremtéséhez kiemelten fontos, hogy a város a vasút általi kettéosztottságot az intermodális közösségi központ megvalósításával enyhítse, melyet az IKOP keretében tervez Pécs megvalósítani. - A kormányzás mozgásterének bővítése célkitűzés illeszthető a legkevésbé a TOP intézkedéseihez. A célkitűzés során fontos a helyi szervezetekkel való együttműködés megteremtése, javítása. A cél elérésében a TOP 6.9 intézkedése segítheti a helyi civil szervezetek megerősítését és a végrehajtott akciók során, közvetett módon a helyi kormányzó szervezetek és civilek, lakosság közös gondolkodását. Pécs Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája a stratégiai célokat 13 meghatározott városrész kapcsán külön-külön is elemzi. Az ITS az alábbi 13 városrészt különbözteti meg: 1. Belső városrészek A területen kiemelt fontosságú a városi klíma javítása, a zöldfelületek intenzitásának növelésével, zajvédő fal építésével (felüljárón) és további zöldfelületek, rekreációs célú területek létrehozásával. Az elöregedő demográfiai sajátossággal bíró terület. Iparfejlesztés nem célszerű, cél a turisztikai attrakciók és az egyetemi infrastruktúra erősítése. Szükséges a funkciók változatosságának biztosítása, a déli irányú kiterjesztés, tömegközlekedés fejlesztése. Az ITP keretében a belső városrészek fejlesztését elsősorban a TOP 6.3 és 6.4 intézkedések keretében tervezi Pécs, kiemelve a használaton kívüli önkormányzati ingatlanok gazdaságélénkítő fejlesztéseit (az ún. intézményi barnamezős fejlesztéseket), illetve a közlekedési kapcsolatok javítását, tekintettel arra, hogy a városban a legtöbb munkahely továbbra is a városmagban található. Az Európa Kulturális Fővárosa program keretében megkezdett kulturális turisztikai fejlesztések befejezését tervezi Pécs egy-egy hiányzó funkció-attrakció megteremtésével a TOP 6.3-as intézkedés kínálta lehetőségek hasznosításával az ITPben. 2. Nyugati városrészek A város határán lévő szántók erdősítése javíthatja a városi klímát. Közösségi terek fejlesztése, Műjégpálya és a Sportcsarnok környékének revitalizációjával. Az ipar fejlesztése a területen nem első számú cél. Cél az épületek és közterületek általános állapotának javítása, kerékpáros közlekedés javítása és a köz- és magánbiztonság javítását szolgáló épületek. A város kiemelt célja, hogy a nyugati városrészekben a TOP 6.2, 6.5 és 6.6. intézkedéseinek megfelelően a közszolgáltatásokat fejlessze, 10

11 annak érdekében, hogy Uránváros egyértelműen a sikeres városrészek közé kerüljön, ezzel befejezve a városrész újra-pozícionálását, stratégiai fejlesztését. 3. Mecsek-nyugat A települési klíma a városrészen megfelelő, problémát a villámárvizek okoznak, cél a csapadék-visszatartás, csapadékgyűjtők kialakításával. További beépítést korlátozni kell, a zöldfelületeket intenzifikálni szükséges. Gazdaságfejlesztés szempontjából csak kisebb üzemek lehetnek érintettek. A Mecsek-nyugat esetében a TOP 6.3-as intézkedéshez illeszkedve kiemelten fontos a mecseki erdők fejlesztése, az erdőpusztulás megállítása. 4. Mecsek-közép A klímaváltozás hatásai közül a villámárvizekkel érintett elsősorban, amit a csapadékvíz elvezető és visszatartó rendszer fejlesztésével lehet megoldani, enyhíteni. A PTE épülettömbjei körül intenzív növénytelepítés ajánlott. A városrész gazdaságfejlesztés szempontjából nem érintett. Az ITP-ben a TOP 6.3 intézkedéshez illeszkedve a zöld város megteremtése és a csapadékvíz elvezetés fejlesztése a legfontosabb beavatkozások ebben a városrészben a közötti időszakban. Pécs kiemelt célja, hogy a Mecsek mint turisztikai övezet további fejlesztések területévé váljon a TOP 6.3-as intézkedés előírásainak megfelelően. 5. Mecsek-kelet A klímaváltozás hatásai közül a villámárvizekkel érintett elsősorban, amit a csapadékvíz elvezető és visszatartó rendszer fejlesztésével lehet megoldani, enyhíteni. További feladat a zöldfelületek minőségi javítása és a bányaterület rekultiváció. A területen fontos az elöregedő lakosság és az alacsony társadalmi státuszú lakosság életminőségének javítása. Gazdaságfejlesztés szempontjából a bányaterület rekultiváció után a területek hasznosíthatók lesznek. Az ITP-ben a TOP 6.3 intézkedéshez illeszkedve a zöld város megteremtése (erdőpusztulás megállítása) és a csapadékvíz elvezetés fejlesztése a kiemelten fontos beavatkozások a közötti időszakban. 6. Keleti városrészek Fontos a Gesztenyés - Czerék völgy - Névtelen utca - Meszes dűlő területein egy intenzív, összefüggő zöldfelület kialakítása a Meszes patak revitalizációjával együtt. Cél a Puskin tér revitalizációja, valamint a Zsolnay út tehermentesítése és ezzel a lég és zajszennyezés csökkentése. A területen fontos az elöregedő lakosság és az alacsony társadalmi státuszú lakosság életminőségének javítása. Gazdaságfejlesztés szempontjából a 6-os és 66-os út miatt kedvező terület. Elsősorban a szolgáltató funkciók hiányosak a területen. A pécsi ITP-ben a TOP 6.7-es leromlott városi területek rehabilitációját célzó fejlesztések első és legfontosabb célterülete a keleti 11

12 városrész, ahol a már megkezdett szociális célú városrehabilitációs programok folytatása kiemelt prioritás. 7. Újhegy Cél a meglévő zöldfelületi arányok megőrzése. A városrész az iparfejlesztés kiemelt területe és a felhagyott iparterületek hasznosítása is fontos. 8. Keleti gazdasági terület Cél a Zsolnay út tehermentesítése a Tüskésrét felé új, kelet-nyugati irányú út megépítésével. Az alacsony lakosságszám miatt társadalomfejlesztő programok nem tervezettek. Az ipartelepítés kiemelt helyszíne. Szükséges a területen a megközelítés mellett a telek és tulajdonviszonyok újrarendezése is. Pécs kiemelt célja a TOP 6.1 forrásaiból az ITP keretében új ipari területek kialakítása ebben a városrészben. 9. Pécsi-víz mente Fontos a Kisbalokány Balokány Tüskésrét Észak-megyer Szigeti tanya Nyugati ipari út Füzes összefüggő, intenzív növényállományának fennmaradása és pótlása. A Pécsi Víz mentén csapadékvíz tározók építésével cél a vízvisszatartás növelése. A felüljárók esetében zajvédő fal építése javasolt. Az alacsony lakosságszám miatt társadalomfejlesztő programok nem tervezettek. Az ipartelepítés kiemelt helyszíne. Meg kell szüntetni a város északi és déli része közötti szétválasztó városrész funkciót. Pécs kiemelt célja a TOP 6.1 forrásaiból az ITP keretében új ipari területek kialakítása, mellyel a városban lévő legnagyobb foglalkoztatók további fejlesztéseit szeretnénk megalapozni. Összegezve kijelenthető, hogy a pécsi ITP legfontosabb beavatkozási területe a Pécsi-víz mente, ahol is elsősorban gazdaságfejlesztési projektek megvalósítása a cél a TOP 6.1-es intézkedéseinek megfelelően. 10. Nyugati gazdasági terület A beépített területeket övező mezőgazdasági területeken erdősávok telepítése javasolt a teleülési klíma javítása érdekében. A bevásárlóközpontok körül a zöldfelületek intenzifikálása a cél. Az alacsony lakosságszám miatt társadalomfejlesztő programok nem tervezettek. Az ipartelepítés kiemelt helyszíne. Pécs kiemelt célja a TOP 6.1 forrásaiból az ITP keretében új ipari területek kialakítása, mellyel a városban lévő legnagyobb foglalkoztatók további fejlesztéseit szeretnénk megalapozni. 11. Déli városrészek Zöldfelületek revitalizációja és ezek funkcióbővítése a cél, úgy hogy minden korosztály számára legyenek elérhető rekreációs célú funkciók. A Megyeri út és a Nagy Imre út tehermentesítése, valamint kerékpáros infrastruktúra javítása megoldandó feladat. Itt a legnagyobb a város népsűrűsége, amely indokolja a 12

13 társadalmi konfliktusforrások feloldására irányuló programok megvalósítását és a civil szerveződések erősítését. Városi alközponti funkciók erősítése is a célok között szerepel a belvárostól való távolság és elszakítottság miatt (vasút és Pécsi víz által). A városrészben kiemelten fontos a TOP 6.2, 6.3, 6.5 és 6.6 intézkedéseihez illeszkedő közösségi szolgáltatások fejlesztése, a lakhatási és életkörülmények javítása. A városrész mint az ország egyik legnagyobb lakótelepe a társadalmi kohéziót célzó helyi programok (TOP 6.9.) kiemelt célterülete lesz. 12. Somogy Vasas - Hird Vasason a külfejtés rekultivációja fontos feladat. A várostól lévő földrajzi távolsága, valamint az itt található szegregátumok miatt kiemelt fontosságú a társadalmi akciókon, programokon keresztül az integráció segítése és a pécsi identitás növelése. A TOP 6.7 intézkedéshez illeszkedve szociális célú városrehabilitációs projektekkel, valamint a társadalmi kohéziót erősítő ESZA típusú fejlesztésekkel szerepel a városrész elsősorban a pécsi ITP fejlesztései között. 13. Déli gazdasági terület Cél a terület beépítése és ezzel együtt intenzív zöldfelület kialakítása. Az alacsony lakosságszám miatt társadalomfejlesztő programok nem tervezettek. Kiemelt gazdaságfejlesztési terület és potenciális logisztikai központ. Pécs kiemelt célja a TOP 6.1 forrásaiból az ITP keretében új ipari területek kialakítása, mellyel a városban lévő legnagyobb foglalkoztatók további fejlesztéseit, illetve új vállalatok letelepedését szeretnénk megalapozni. A fentiek alapján elmondható, hogy az ITS céljai illeszkednek a TOP intézkedésekhez. A kormányzás megerősítésének bővítése célkitűzés az, amelyik a TOP-hoz csak közvetetten kapcsolható, azonban a TOP 6.9 intézkedések között várhatóan lehetőség lesz olyan programok, akciók lebonyolítására, amelyek az ITS ezen céljához is hozzájárulnak majd A megyei jogú város (MJV) és a megye fejlesztési irányainak összhangja, kapcsolódási pontok az OFTK-ban rögzített országos középtávú fejlesztési célokkal Pécs Megyei Jogú város és Baranya megye fejlesztési irányaiban meglevő szinergiák feltárásához első közelítésben az ITS célrendszerének a megyei területfejlesztési programban lefektetett célokkal való kapcsolatrendszerét szükséges bemutatni. Ennek eredményeként láthatóvá válnak az ITP célokként azonosított MJV fejlesztési célokhoz leginkább kapcsolható megyei célok, így beazonosíthatóvá válnak azon fejlesztési területek, ahol az ITP 13

14 végrehajtása során beavatkozási szinten is szorosabb együttműködés kialakítása célszerű a megyével. Baranya megye területfejlesztési program célrendszere és Pécs MJV ITS-ben meghatározott fejlesztési céljai közti kapcsolatrendszert az alábbi mátrix mutatja: 14

15 Egészséges környezet biztosítása Fenntartható, fejlődő társadalom A város gazdasági alapjainak újjáépítése Kompakt város kiegyensúlyozott városszerkezet A kormányzás mozgásterének bővítése Stratégiai célok Pécs MJV ITS Tematikus specifikus célok Baranya megye Helyi gazdaságok fejlesztése Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés Társadalmi felzárkózás elősegítése Stratégiai erőforrások fenntartható használata Elérhetőség és mobilitás javítása Nagytérségi csomóponttá válás 2. táblázat: Baranya megye és Pécs MJV specifikus céljainak illeszkedése Pécs Megyei Jogú Város tervezett fejlesztési irányai és a Baranya megyei ITP kapcsolatára a fentieken túl az alábbi térség- és téma specifikus megállapítások fogalmazhatók meg: A megyei és városi célok nincsenek minden esetben teljes átfedésben, azonban ez az adott célok specialitásából ered. - A megyei program kiemelt fontosságúnak tartja, a helyi gazdaságok fejlesztését, amely elsősorban a kisebb lakosságszámú települések mezőgazdasági termelésének fejlesztését jelenti és ez az MJV céljai közé nem illeszthető be. Közvetett módon azonban mégis megvan a kapcsolat, hiszen a helyi gazdaságok által termelt termékek legnagyobb felvevő piaca a megyeszékhely lakossága lesz. A megyeszékhely várható fejlesztései (pl. új vásárcsarnok) hozzájárulnak a megye céljaihoz is. - A megye célja a tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése, amely a megyeszékhely gazdaságfejlesztési céljával összhangban áll. Közvetett módon kapcsolódhat ehhez Pécs fenntartható, fejlődő társadalom célkitűzése is, amelynek része a magasabb hozzáadott értéket előállító képzett munkaerő biztosítása. - A megye tartós növekedésre képes gazdaság megteremtésének célkitűzése szorosan kapcsolódik az előbb is említett pécsi célhoz, amely a társadalomfejlesztést célozza az alacsonyan iskolázott réteg felemelésével és magasabb hozzáadott értéket előállító munkaerő biztosításával. A megye gazdaságának tartós növekedése nem működhet Pécs gazdaságának megerősödése nélkül. 15

16 Egészséges környezet biztosítása Fenntartható, fejlődő társadalom A város gazdasági alapjainak újjáépítése Kompakt város kiegyensúlyozott városszerkezet A kormányzás mozgásterének bővítése - A megye stratégiai erőforrások fenntartható használatának célkitűzése közvetett módon kapcsolódik a megyeszékhely céljaihoz elsősorban a vízgazdálkodás területén, hiszen az közös kezelést és megoldásokat igényel. - A megye elérhetőség és mobilitás javítása célkitűzése szintén közvetett kapcsolatban áll Pécs céljaival. Pécs számára fontos az átmenő forgalom csökkentésével a levegő és zajszennyezés csökkentése, amelyhez egy elkerülő út és a megyei közösségi közlekedés fejlesztése jelentősen hozzájárulhat. - A megye nagytérségi csomóponttá válás célkitűzése közvetett kapcsolatban áll a megyeszékhely gazdaságfejlesztési céljával, hiszen a csomóponttá válás során több városi termelő és szolgáltató gazdasági társaság kerülne előnyösebb helyzetbe. Az integrált településfejlesztési stratégia célrendszerének az ágazati fejlesztési célokat országos szinten megfogalmazó OFTK középtávú céljaival való kapcsolatrendszerét az alábbi mátrix mutatja be. Stratégiai célok Pécs MJV ITS OFTK középtávú céljai Patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben Fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudásalapú társadalom felé Útban az energiafüggetlenség és hatékonyság felé Népesedési és közösségi fordulat Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán 3. táblázat: Az OFTK középtávú céljainak és Pécs MJV stratégiai céljainak illeszkedése 16

17 3. Az ITP forrásallokációja 17

18 TOP 6. prioritás intézkedései A TOP 6. Prioritás intékedésenké nt rögzített belső aránya (%) MJV forráskeret saját igényre alapozott belső arányai (%) 6.1 Gazdasá g- fejlesztés 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatás ok fejlesztése 6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejleszt és 6.4 Fenntarthat ó városi közlekedésfejlesztés 6.5 Önkormányzat ok energiahatékonyságán ak és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 6.6 Városi közszolgáltatás ok fejlesztése 6.7 Leromlott városi területek rehabilitáció ja 6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatá s-fejlesztés 6.9 Társadal mi kohéziót célzó helyi programo k 29,82% 7,76% 18,61% 8,90% 15,83% 5,41% 2,37% 8,35% 2,95% 29,82% 7,76% 18,61% 9,50% 15,00% 5,41% 2,55% 8,35% 3,00% 18

19 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% A TOP 6. Prioritás intékedésenként rögzített belső aránya (%) MJV forráskeret saját igényre alapozott belső arányai (%) 19

20 A keretösszeg felhasználási módok szerinti megosztása százalékban kifejezve: TOP 6. prioritáso n belüli intézkedés ek 6.1 Gazdasá g- fejleszté s 6.2 Családbará t, munkába állást segítő intézmény ek, közszolgáltatá sok fejlesztése 6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesz tés 6.4 Fenntarth ató városi közlekedé s- fejlesztés 6.5 Önkormányza tok energiahatékonyságá nak és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 6.6 Városi közszolgáltatá sok fejlesztése 6.7 Leromlott városi területek rehabilitáci ója 6.8 Gazdaságfejlesztéshe z kapcsolódó foglalkoztat ásfejlesztés 6.9 Társadal mi kohéziót célzó helyi program ok Forráskeret felhasználá si módok MJV önkormányzat projektjei 75% 48% 90% 80% 80% 70% 70% 40% 30% MJV tartalék (átcsoportosíth ató) 5% 30% 10% 10% 10% 10% 10% 0% 0% Kiemelt kedvezményez etti csoport 10% 12% 0% 10% 10% 10% 10% 20% 30% kerete Egyéb területi szereplők számára 10% 10% 0% 0% 0% 10% 10% 40% 40% pályázható Ellenőrzés: 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 20

21 21

22 A keretösszeg felhasználási módok szerinti megosztása összegszerűen: 22

23 23

24 4. Az MJV fejlesztési csomag Intézkedés megnevezése 6.1 Gazdaság-fejlesztés Fejlesztési elképzelések / beavatkozás megnevezése az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Új ipari- és logisztikai terület kialakítása az M60- as autópályához kapcsolódóan nagyfoglalkoztatók fogadására Barnamezős iparterület kialakítása, ipari telephelyek kialakítása a város kelet-nyugati tengelyében a Pécsi víz és a vasút mentén Északmegyer barnamezős fejlesztése, a pécsi vásártér áttelepítése új belső ipari terület kialakítása céljából, kapcsolódó közlekedési és telephely beruházási elemekkel A Pécsi Ipari Park fejlesztése, bővítése, új telephelyek létesítése Rövid ellátási lánc központjának kialakítása Pécsett a Baranya Megyei Önkormányzattal együttműködésben Önkormányzati tulajdonú ingatlanok és épületek munkahelyteremtő KKV beruházásoknak történő bérbeadása céljából Helyi piacok fejlesztése a HGF és a REL szempontoknak megfelelően A fejlesztési elképzelés /beavatkozás becsült költsége (Ft) Első forrásfelhasználási mód keret összege (az adat forrása a 3. munkalap) ,

25 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, köz-szolgáltatások fejlesztése 6.3 Gazdaság-élénkítő és népesség-megtartó városfejlesztés 6.4 Fenntartható városi közlekedés-fejlesztés az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Óvodafelújítási- és bővítési program Pécsett Bölcsődefelújítási és bővítési program Pécsett Átadott óvodai közszolgáltatások fejlesztési programja az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Munkahelyteremtő funkcióbővítő városrehabilitáció Pécsett - önkormányzati intézményi barnamezős ingatlanok gazdasági célú fejlesztése Széchenyi tér turisztikai vonzerőfejlesztése - Régészeti Múzeum rekonstrukciója Minina tető turisztikai fejlesztése Kreatív Pláza kialakítása a belvárosban a helyi kulturális-kreatív ipari vállalkozások fejlesztése érdekében "Pécs a Zöld Város" Klímaadaptációs zöldfelületi fejlesztések, városi zöldterület fejlesztési program, a mecseki erdők rehabilitációja Belterületi csapadékvíz elvezetési fejlesztések a villámárvizek hatásainak mérséklése az intézkedés fejlesztési elképzelési összesen Kerékpárút-hálózat fejlesztés Kelet-nyugati közösségi közlekedési-tengely kialakítása (buszfolyosó, , , ,

26 kerékpárút) 6.5 Önkormányzatok energia-hatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése Gazdaságélénkítő barnamezős közlekedési tengely kialakítása (Verseny utca-északmegyer dűlő- Füzes dülő térségének közlekedési fejlesztése a vállalkozások jobb működési feltételeinek biztosítása) Közösségi közlekedés gördülőállomány fejlesztése tiszta üzemű buszokkal Önkormányzati üzemeltetésű utak felújítása az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Naperőmű létesítése a Tüskésréten (8X499 kwh teljesítménnyel) Intelligens ledes közvilágítási rendszer bevezetése II. ütem Jókai utcai iskola energetikai korszerűsítése Tüzér utcai szociális otthon energetikai korszerűsítése Bánki Donát utcai iskolaóvoda energetikai korszerűsítése Sziebert Róbert Általános Iskola energetikai korszerűsítése Belvárosi Iskola energetikai korszerűsítése az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Egészségügyi alapellátást (háziorvos, gyermekorvos, fogoros, védőnő) végző önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújítása , ,

27 Szociális alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Leromlott városi területek rehabilitációja az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Szociális városrehabilitációs program folytatása Pécs- Keleten Szociális városrehabilitációs projekt megvalósítása Pécs- Kertvárosban , az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen 6.8 Gazdaság-fejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés Gépipari foglalkoztatási paktum Informatikaiszolgáltatóipari foglalkoztatása paktum Elektronikai ipari foglalkoztatási paktum Foglalkoztatási paktum a hagyományos iparágak (elsősorban könnyűipari) vállalkozások igényei alapján , Társadalmi kohéziót célzó helyi programok az intézkedés fejlesztési elképzelései összesen Bűnmegelőzási, közbiztonsági és közlekedésbiztonsági program Pécsett "Tüke Pécs" helyi identitást erősítő közösségfejlesztési partnerségi-szabadidős programsorozat , Pécsi ösztöndíjprogram

28 28

29 5. az ITP indikátorvállalásai 29

30 30

31 31

32 6. az ITP ütemezése 32

33 7. Mellékletek 33