Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében"

Átírás

1 Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Az Európai Unió INTERREG IVC program Waste to Energy elnevezésű projektjének keretében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség megbízásából összeállította: Dr. Budavári Viktória május

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. A Waste to Energy projekt, akcióterv háttere 6 3. A dél-alföldi régió, valamint gazdaságának és hulladéktermelésének bemutatása A Dél-Alföld rövid jellemzése A Dél-Alföld és megyéinek gazdasági fejlettsége a GDP alapján Az egy főre jutó GDP alakulása A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágankénti összetétele Az egyes ágazatok hulladéktermeléséről általában Mezőgazdaság Ipar Az Európai Unió hulladékgazdálkodási gyakorlata A közötti időszakban az Európai Unióban keletkezett hulladékok Veszélyes hulladékok Háztartási csomagolási hulladékok A települési hulladékok A hulladékkezelés alakulása az Európai Unióban Települési hulladékok kezelése Magyarország hulladékgazdálkodási gyakorlata A közötti időszakban Magyarországon keletkezett hulladékok A hulladékkezelés alakulása Magyarországon Az egyes ágazati hulladék típusok kezelése A települési szilárd hulladékok kezelése A települési folyékony hulladékok kezelése A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékok kezelése Az ipari és egyéb gazdálkodói hulladékok kezelése Az építési-bontási hulladékok kezelése A veszélyes hulladékok kezelése Dél-alföldi régió hulladékgazdálkodásának jellemzése Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (HIR) rövid bemutatása A bemutatott adatok, statisztikák hátteréről röviden A magyarországi és a dél-alföldi hulladékgazdálkodás összehasonlítása Az elsődlegesen keletkezett hulladékok mennyiségének alakulása Az összes keletkezett hulladékok mennyiségének alakulása A begyűjtött hulladékok mennyiségének alakulása A hulladékok kezelésének alakulása A Dél-Alföld hulladékgazdálkodási gyakorlata A keletkezett hulladék megoszlása gazdasági ágazatonként Települési hulladékok megoszlása, kezelésének alakulása A csoport, elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók 54 (kivéve 15 01) A csoport, kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) A csoport, egyéb települési hulladék A keletkezett hulladékok mennyiségi viszonyai a 20-as főcsoporton belül A begyűjtött hulladékok mennyiségi viszonyai a 20-as főcsoporton belül Települési hulladékok kezelésének háttere Akcióterv a régió fenntartható hulladékgazdálkodásáért Az akciótervről általában 69 2

3 7.2. Termelési hulladék kezelésére vonatkozó akcióterv Megelőzés Újrahasználat Anyagában történő hasznosítás Energetikai hasznosítás Ártalmatlanítás A települési hulladékok kezelésére vonatkozó akcióterv Megelőzés Hulladékmegelőzést segítő kezdeményezések A régió befolyása a hulladék megelőzési intézkedésekre Újrahasználat Anyagában történő hasznosítás A magyar valóság A svéd példa Az angol gyakorlat Régiós kilátások Energetikai hasznosítás Hulladékégetés itthon és Svédországban A svéd biogáz régió és a magyar lehetőségek Ártalmatlanítás Zárszó 104 Melléklet 105 3

4 1. Bevezetés Jelen akcióterv az Európai Unió INTERREG IVC program Waste to Energy (későbbiekben, mint W2E) elnevezésű projektjének keretében jött létre. A projekt az európai régiók fenntartható hulladékgazdálkodását célzó fejlesztési lehetőségekre, azon belül a hulladékból történő energia kinyerés lehetőségeire fókuszált. A fenti célok elérése érdekében a régiók hulladékgazdálkodásában a bevált jó gyakorlat, a felhalmozódott tudás megosztásával kívánja, kívánta előmozdítani a hulladék, mint lehetséges nyersanyag-forrás szemlélet szélesebb körű elfogadását, elfogadtatását, a hulladékok újrahasználatát, hasznosítását és a hulladékok nagyobb arányú energetikai hasznosítását. Az általános célok régiós szintű megvalósítása, megvalósíthatósága alapvetően függ az egyes régiók aktuális hulladékgazdálkodási gyakorlatától, mely kiindulási állapot a résztvevő partnerek esetén nagy szórást mutat. Ezt a tényt, valamint a hulladékgazdálkodási hierarchiát alapul véve az egyes régiók akciótervében más hangsúlyt kap a hulladékok hulladéklerakótól való eltérítésének fontossága és a hulladékok (anyagában történő, illetve energetikai) hasznosításának lehetősége. Értelemszerűen ahol a(z elsődlegesen települési) hulladékok 70-90%-a kerül a hulladéklerakókon ártalmatlanításra jelenleg Magyarországon kb. 75 % ez az arány-, ott az akcióterv nem olyan mélységben foglalkozik a hulladékok energetikai hasznosítására vonatkozó intézkedési lehetőségekkel, mint ott - pl. Svédországban-, ahol ez már jelenleg is a hulladékgazdálkodás alapját képezi. A dél-alföldi régió fenntartható hulladékgazdálkodását támogató akcióterv az új hulladékgazdálkodási törvény előkészítésével, parlamenti elfogadtatásával, azaz a hulladékgazdálkodásról szóló 2008/98/EK keretirányelv jogharmonizációjával egyidejűleg született. Emellett a szeptember 1-vel felálló, a koordináló szervezetek működését felváltó Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség és annak tevékenységét segítő Termékdíj Bizottság működése a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény hatálya alá tartozó termékekkel (akkumulátorok, csomagolás, egyéb kőolajtermék, elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncs, reklámhordozó papír) kapcsolatos tevékenységek során keletkező hulladékok kezelését is új alapokra helyezi. Ugyanakkor az új hulladékgazdálkodási törvény, és az annak végrehajtását segítő rendeletek hangsúlyai még nem ismertek számunkra. Fenti hátteret figyelembe véve célunk egy olyan hulladékgazdálkodási akcióterv, ötlettár kidolgozása volt, mely az említett változásoknak megfelelve a régió hulladékgazdálkodási stratégiáját támogatja. Olyan információkat, lehetőségeket gyűjt össze és mutat be, mely a fenntartható fejlődés irányába mozdítja el a régióban keletkező hulladékok kezelését. Az akcióterv keretein belül részletesen feltérképezzük a régió aktuális hulladékgazdálkodási gyakorlatát, összevetve azt a magyarországi és az uniós statisztikákkal. Az összeállított dokumentum a teljesség igénye nélkül bemutat majd néhány, az iparból, mezőgazdaságból származó, jelenleg még hulladéknak, az új hulladékgazdálkodási törvény fogalmaival élve azonban már mellékterméknek minősülő anyag hasznosítási gyakorlatát, mely már évek óta jól működik, vagy annak lehetőségét, mely jelenleg folyó beruházás eredménye lesz. Az ipari és mezőgazdasági hulladékok kezelése a statisztikák alapján sokkal jobban megfelel a hulladékhierarchiának, ezek a hulladékok jelentősen nagyobb arányban kerülnek hasznosításra, mint a települési hulladékok. A bemutatásra kerülő működő gyakorlatok alapján reméljük azok további elterjedését, lehetőség szerinti adoptálását. 4

5 Emellett és elsődlegesen a települési hulladékok kezelésére koncentrálunk, a cél a már képződött hulladékok hulladéklerakótól való eltérítésének lehetősége, a hasznosítás arányának növelését elősegítő lépések felvázolása. A fenntartható fejlődésre vonatkozó javaslataink elsődlegesen a települési szilárd hulladékok kezelésére vonatkoznak majd. Ezen a részterületen belül kiemelkedő fontosságú a hulladékok lerakótól való eltérítése, a szelektív gyűjtési rendszer módosítása, hasznosítási arányának növelése, és nem utolsó sorban a fogyasztói szokások megváltoztatásával a hulladék képződés megelőzése. Jelen akcióterv sokkal inkább tekinthető statisztikai alapokon nyugvó ötlettárnak, mint konkrét lépéseket, felelősöket és a célokhoz anyagi hátteret biztosító valódi akciótervek, és nem feleltethető meg a jogszabályi előírások szerinti regionális hulladékgazdálkodási terveknek. Nem adunk meg olyan irányszámokat, célértékeket, amelyet a régiónak adott időszak alatt teljesíteni kellene. A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségnek - mint a projektben résztvevő magyarországi partnernek jellegénél és tevékenységi körénél fogva fenti terv elkészítése nem tartozik a hatáskörébe. Egy olyan tanulmányt állítottunk össze, mely segítséget nyújt, nyújthat a hulladékgazdálkodási törvényben és tervekben megfogalmazottak eléréséhez. Olyan ötlettárat kívántunk összeállítani, mely a hazai hulladékgazdálkodási gyakorlatból kiindulva segíti az ott felmerülő problémák megoldását. A terv első változatát 2011 decemberében kiküldtük a régió (elsődlegesen a települési) hulladékkezelésében érdekelt és abban tevékenykedő szereplők számára véleményezésre. A visszaérkezett javaslataik alapján az első változatot módosítottuk, átdolgoztuk. A W2E projekt kapcsán tartott rendezvényeinken résztvevő partnerek további észrevételei alapján az ötlettárat akciókkal kívántuk feltölteni. Azonban 2012 áprilisában a jogi szabályozás még mindig nem tisztult le, így a hulladékgazdálkodásban részt vevők sem tudhatják milyen konkrét feladatoknak, milyen lehetőségek között kell majd megfelelniük. Így a mindenki által ismert jelenlegi helyzet javítására, módosítására nem születtek konkrét akciók. Akcióterv tevezetünk ennek megfelelően jelen helyzetben ötlettár maradt. A résztvevők listája a mellékletben megtalálható. Az aktív részvételt ezúton is szeretnénk megköszönni minden érintett szervezetnek, személynek május Dr. Budavári Viktória 5

6 2. A Waste to Energy projekt, akcióterv háttere A Waste to Energy projekt a svéd vezető partner, az Östergötland County Administrative Board által életre hívott és irányított, 30 hónapig tartó együttműködés a résztvevő régiók, partnerek között. A projektben résztvevő régiókat az alábbi térképen tüntettük fel, a régiókat képviselő partnereket a következő táblázatban nevesítettük. 1. ábra A Waste to Energy projekt résztvevő partner régiók 6

7 Résztvevő partner, szervezet (angol Résztvevő régió Résztvevő ország megnevezése) Östergötland County Administrative Board Östergötland Svédország Cumbria County Council Cumbria Egyesült Királyság A.R.A.E.N. Abruzzo Regional Energy Agency Abruzzo Olaszország Kujawsko-Pomorskie Voivodeship Kujawsko-Pomorskie Lengyelország Slovak Innovation and Energy Agency Bratislava (Pozsony) Szlovákia Regional Energy Agency Bratislava (Pozsony) Szlovákia South Great Plain Regional Development Dél-Alföld Magyarország Agency (~DARFÜ) Dambovita County Council Dambovita Románia 1. Táblázat A W2E projektben résztvevő partnerek, régiók, országok A bevezetésben ismertetett célok elérése érdekében a résztvevő partnerek tanulmányutakon ismerhették meg egymás hulladékgazdálkodási gyakorlatát. Ezek során részletesebb betekintést nyertünk a svéd, az angol, a magyar és a román hulladékgazdálkodás mindennapjaiba, jellemzően néhány előadás keretében bemutatva a hátteret, majd üzemlátogatások keretében megtekintve a gyakorlatot. A tanulmányutak során szerzett tapasztalatokat a régió (elsődlegesen a települési hulladékok kapcsán érintett) hulladékkezelői számára egy, a DARFÜ által szervezett rendezvényen 2011 júniusában bemutattuk. A külföldön bevált, nálunk követhető, követendő példákat az akciótervben is megemlítjük majd. A tanulmányutakon lehetőség volt az egyes régiókra jellemző gyakorlat hátterének vizsgálatára, a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás lehetőségeinek és korlátainak elemzésére. A svéd vezető partner által összeállított - az akció tervek kidolgozásának alapját, vázát képező segédeszköz, az ún. Policy Tool kérdőív segítségével már itthon lehetőségünk volt a települési hulladékok kezelésében résztvevő közszolgáltatók bevonásával a hazai gyakorlat mélyebb feltérképezésére. A kérdőívről, illetve annak kiértékeléséről szintén tájékoztattuk a hulladékkezelők képviselőit a júniusi rendezvényen. Az akcióterv kidolgozása során azt ismételten részleteiben nem mutatjuk be, de az ott szerzett tapasztalatokra építve próbáltuk az akciótervünket megfogalmazni. A projekt résztvevőiről, illetve magáról a projektről bővebb információ a energy.eu honlapon található. 7

8 3. A dél-alföldi régió, valamint gazdaságának és hulladéktermelésének bemutatása 3.1. A Dél-Alföld rövid jellemzése A Dél-Alföld hazánk 7 statisztikai régiójának egyike, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket foglalja magában. A területe km 2, lakossága fő (2009), népsűrűsége 72 fő/km 2. A régió központja Szeged, a legnépesebb városok (a január 1.-i lélekszám adatok alapján csökkenő sorrendben): Szeged, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Baja, Gyula, Kiskunfélegyháza, Orosháza, Szentes, Kiskunhalas A Dél-Alföld és megyéinek gazdasági fejlettsége a GDP alapján 2 A dél-alföldi régió gazdasági teljesítménye évről évre növekedett, ennek mértéke azonban az országosnál visszafogottabb volt. A régiók közül 2008-ban a legdinamikusabb növekedés a Dél-Alföldet jellemezte, ezt követte a közép-magyarországi régió fejlődési üteme. Az országos átlagot (5,7%) meghaladó növekedés a korábban felhalmozott országoshoz viszonyított különbséget csak kissé mérsékelte. (2006-ban az országosan előállított GDP-nek a 8,8%-át, 2007-ben 8,7%-át, 2008-ban 8,9%-át a dél-alföldi régió adta.) Dél-Alföld; 8,9% Közép- Magyarország; 48,1% Közép-Dunántúl; 9,9% Észak-Alföld; 9,3% Észak- Magyarország; 7,6% Dél-Dunántúl; 6,5% Nyugat-Dunántúl; 9,7% 2. ábra A GDP régiónkénti megoszlása 2008-ban A dél-alföldi régió megyéi 2008-ban sem azonos intenzitással teljesítettek. Bács-Kiskun megyében a GDP beszerzési áron számított értéke 951, Csongrád megyében 841, Békés megyében 581 milliárd forint volt. Az egy évvel ezelőttihez viszonyított növekedés Bács- Kiskun megyében volt a legintenzívebb, 8,8%, ezt követte Csongrád 6,9 %-kal, majd Békés 5,5%-kal ban a dél-alföldi GDP 40%-át Bács-Kiskun, 25%-át Békés, 35%-át pedig 1 Forrás: Dél-Alföld 2 Forrás: A Dél-Alföld és megyéinek gazdasági fejlettsége a GDP alapján, Központi Statisztikai Hivatal kiadványa, február, 8

9 Csongrád megyében állították elő. Az országos teljesítményhez 2008-ban Bács-Kiskun megye 3,6 %-kal, Csongrád megye 3,1 %-kal, Békés megye 2,2%-kal járult hozzá Az egy főre jutó GDP alakulása A Dél-Alföld fejlődését és a többi régióhoz viszonyított fejlettségét a népességre vetített GDP nagysága és változása mutatja. A régióban a fajlagos mutató értéke 2008-ban ezer Ft volt, amely az előző évihez képest folyó áron számítva az országos 5,8%-ot meghaladva, 8,0%-kal növekedett. Így az országoshoz viszonyított különbség a évihez képest egy százalékponttal mérséklődve, 33% lett. A GDP fajlagos mutatója minden régióban növekedett, legjobban a Dél-Alföldön. A GDP 1995-ös adataihoz képest a népességre vetített érték országoshoz viszonyított lemaradása a Dél-Alföldön 18 százalékpontot meghaladóan nőtt, ami az ország régiói között a legnagyobb. Az országos átlagtól való elmaradás 2008-ban Észak-Alföld és Észak-Magyarország esetében meghaladta a Dél-Alföldét. Megnevezés Egy főre jutó GDP, Az országos átlagtól Rangsor az egy főre ezer Ft való eltérés, % jutó GDP alapján Közép-Magyarország ,0 I. Közép-Dunántúl ,0 III. Nyugat-Dunántúl ,7 II. Dél-Dunántúl ,5 IV. Észak-Magyarország ,4 VII. Észak-Alföld ,8 VI. Dél-Alföld ,1 V. Ezen belül Bács-Kiskun megye ,0 14. Békés megye ,7 18. Csongrád megye ,6 8. Ország összesen Táblázat Az egy főre jutó GDP alakulása a régiókban 2008-ban 2008-ban az egy főre jutó GDP alapján a régiók közötti különbségek erősödtek; a rangsor élén álló Közép-Magyarország előnye a rangsor végén helyet foglaló Észak-Magyarországival szemben, illetve a évi akkor utolsó helyen álló Észak-Alföldihez képest egyaránt 2,7- szeres. Amennyiben a Közép-Magyarország főváros miatti kiugró teljesítményét figyelmen kívül hagyjuk és a második legmagasabb értéket képviselő Nyugat-Dunántúl évi egy főre jutó GDP értékét viszonyítjuk az Észak-Magyarországéhoz, és a évit az Észak- Alföldéhez akkor a különbség már mind a két esetben mérsékeltebb, 1,6-szeres. Dél-Alföld fajlagos mutatója 2008-ban a Közép-Magyarországinak a négytizede, a Nyugat-Dunántúlinak a héttizede volt; a évihez képest a lemaradás mind a két esetben kissé mérséklődött A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágankénti összetétele A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágankénti megoszlása országosan 2008-ban is a termelő ágak egyharmados, a szolgáltató ágak kétharmados részarányát mutatja. Az egyes régiók ettől 9

10 eltérő arányokkal rendelkeznek: a termelő ágak aránya Közép- és Nyugat-Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon az országos átlagnál jóval magasabb, Közép- Magyarországon viszont a szolgáltatási ágazatok részesedése kiugróan magas. A dél-alföldi régióban a bruttó hozzáadott érték 40%-át a termelő ágak, 60%-át a szolgáltató ágak teljesítették. Ország összesen 33,6 66,4 Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyarország 22, ,8 43,4 36,5 49,1 52,8 77, ,2 56,6 63,5 50,9 47, % Termelő ágak Szolgáltatói ágak 3. ábra A termelő ágak és szolgáltatás aránya a bruttó hozzáadott értékből a régiókban, 2008 A termelő ágak közül a mezőgazdaság hozzájárulása a évi bruttó hozzáadott értékhez, arányaiban, a dél-alföldi régióban a legmagasabb 11,8%; az ipar, építőipar együttes hányada viszont csak 28,1%, ami Közép-Magyarország és Dél-Dunántúl után a harmadik legkisebb. Országosan az arányok 4,2 és 29,3%. A dél-alföldi régióban a mezőgazdaság kiemelkedő szerepét mutatja, hogy az ágazat bruttó hozzáadott értékének negyedét e régió állítja elő. Az iparosodottabb régiókban Közép- és Nyugat-Dunántúl az ipar, építőipar részaránya 40% feletti, ugyanakkor a két ágazat együttes bruttó hozzáadott értékének csupán 16, illetve 14%- át adják. A termelő ágakon belül a Dél-Alföldön a mezőgazdaság adja a 29,6%-ot, míg az ipar, építőipar a 70,4%-ot. A többi régióban Dél-Dunántúl (24,2%) és Észak-Alföld (23,8%) kivételével és országosan is a mezőgazdaság részaránya ennél jóval kisebb, így természetesen az ipar, építőiparé együttesen nagyobb. A szolgáltatási ágak közül a Dél-Alföldön csak a szálláshely-szolgáltatás, az oktatás és egészségügy részesedése haladta meg az országost, a többi ágazaté kisebb-nagyobb mértékben elmaradt attól. A szolgáltatás bruttó hozzáadott értékének több mint fele a központi régióban valósult meg, ezt követően a két alföldi régió részesedése ugyan messze elmaradt az előbbitől, de valamivel nagyobb, mint a többi régióban. A évihez képest országosan a pénzügyi közvetítés kivételével valamennyi ágazat produktuma emelkedett; a Dél-Alföldön csak a szállítás, raktározás hozzájárulása csökkent; a mezőgazdaságé, az iparé, a szálláshely-szolgáltatásé, az ingatlanközvetítésé és az egészségügyé viszont az átlagosnál jobban növekedett. A GDP gazdasági ágankénti összetételét tekintve a dél-alföldi régió megyéiben a termelőágak és a szolgáltatási ágak aránya között néhány százalékpontos különbség van; a termelőágak aránya Bács-Kiskun megyében a legnagyobb, 41%, a szolgáltatási ágaké Csongrád megyében 10

11 kiugró, 62% volt 2008-ban. A termelő ágakon belül a mezőgazdaság részesedése Békés megyében, az ipar, építőiparé Bács-Kiskun és Csongrád megyében volt nagyobb, mint a régiós átlag ban az ország mezőgazdaságból származó bruttó hozzáadott értékének 9,4%-át Bács-Kiskun megyében állították elő, Békés és Csongrád megye részaránya 8,1 és 7,2%; az ipar, építőipar országosból való részesedése Bács-Kiskun és Csongrád megyében 3,6 és 3,0%, Békésben 1,8%-ot tett ki. Régió / megye Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatás Összesen Közép-Magyarország 8,7 35,4 56,3 48,1 Közép-Dunántúl 11,3 16,2 7,0 9,9 Nyugat-Dunántúl 12,7 14,4 7,4 9,7 Dél-Dunántúl 13,6 6,2 6,2 6,5 Észak-Magyarország 8,7 9,9 6,4 7,6 Észak-Alföld 20,3 9,4 8,6 9,3 Dél-Alföld 24,7 8,5 8,0 8,9 Ezen belül Bács-Kiskun megye 9,4 3,6 3,1 3,6 Békés megye 8,1 1,8 1,9 2,2 Csongrád megye 7,2 3,0 2,9 3,1 Ország összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 3. Táblázat A bruttó hozzáadott érték megoszlása terület és gazdasági ág szerint, 2008 A szolgáltatási ágakon belül mind a három megyére jellemző, hogy az oktatás és az egészségügy aránya országos átlag feletti, de emellett Bács-Kiskun megyében a kereskedelem, javítás, Békésben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a közigazgatás hozzájárulásának aránya is nagyobb, mint országosan. Ország összesen 4,2 24,9 4,4 11,9 7,8 18,7 8,7 4,9 14,4 Dél-Alföld 11,8 23,1 5,0 11,0 5,9 14,2 7,7 6,7 14,5 Bács-Kiskun Békés Csongrád 11,2 9,7 15,9 24,5 23,3 20,6 5,5 13,1 5,6 14,2 6,6 5,8 4,1 9,6 6,1 11,9 8,9 6,4 5,1 9,6 6,0 15,9 8,2 7,8 13,4 16,5 14, % Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Közigazgatás Oktatás Többi gazdasági ág 4. ábra A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágankénti megoszlása, 2008 Az egy évvel korábbihoz képest az országosnál jobban emelkedett Bács-Kiskun megyében az ipar, építőipar, szálláshely-szolgáltatás, az ingatlanközvetítés, a pénzügyi közvetítés és az egészségügy, Békésben a mezőgazdaság, az ipar, építőipar, a pénzügyi közvetítés és az egészségügy; Csongrádban az ipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanközvetítés és az egészségügy hozzájárulása. 11

12 Mezőgazdaság 38,1 32,8 29,1 Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek Közigazgatás Oktatás Egészésgügy Egyéb szolgáltatás 42,4 43,6 47,7 38,5 38,6 42,7 39,9 34,1 35,0 33,1 38,5 21,9 20,2 21,4 28,1 25,3 23,0 20,4 28,3 23,5 32,0 25,4 35,7 36,2 30,9 33,3 36,1 34,4 39,7 37,7 41,4 34,9 36, % Bács-Kiskun Békés Csongrád 5. ábra A megyék hozzájárulásának aránya a Dél-Alföldön az egyes gazdasági ágak bruttó hozzáadott értékéhez, Az egyes ágazatok hulladéktermeléséről általában A gazdasági elemzésen túl számunkra az akcióterv szempontjából az az érdekes, hogy a régióban az egyes ágazatok milyen jellegű, és milyen mennyiségű hulladékot termelnek. A termelési hulladékok részletesebb elemzésére az akcióterv további részeiben kerül sor, most egy rövid, általános csoportosítással jelezzük csak, milyen hulladékok keletkezése várható, melyek kezeléséről gondoskodni kell. Az egyes gazdasági ágakon belül a hulladéktermelés, a képződő hulladék jellege alapján durva megközelítésben két fő csoportot különböztethetünk meg. Az egyikbe tartozhatnak a települési, lakossági és az ahhoz hasonló jellegű hulladékokat termelő ágazatok pl. kereskedelem, vendéglátás, szállítás, közigazgatás, oktatás, egészségügy. (Előbbi a hulladékok eredete szerinti megoszlásánál megfeleltethető a lakossági települési, utóbbi a települési termelői kategóriának.) Természetesen ezen ágazatokon belül is képződnek, képződhetnek olyan speciális hulladékáramok, melyek elkülönítve, kiemelt odafigyelés mellett kezelendők, pl. fertőzésveszélyes egészségügyi hulladékok, vagy az oktatás kutatás során keletkező veszélyes hulladékok. A mezőgazdaság és ipar, építőipar hulladékait sorolhatjuk a másik fő csoportba, hiszen ezek jellemzően az ágazat tevékenysége alapján speciális, a települési hulladékok összetételétől, jellegétől jelentősen különböző hulladékok termelését idézik elő. (Ide tartoznak majd az egyéb termelői hulladékok a hulladékok eredete szerinti felosztásban.) A gazdaság fenti, szélesebb körű ismertetésén túl hulladékgazdálkodási szempontból - a fentiek alapján - érdemes még egy kicsit foglalkozni a mezőgazdasági és ipari termelést jellemző jelzőszámokkal. Ugyanakkor a táblázatban bemutatott adatokat jelen tanulmány keretei között nem kívántuk elemezni, azokat csak a termelés és a várható hulladék 12

13 keletkezése közötti párhuzam miatt mutatjuk be. (Az alábbiakban összefoglalt adatok szintén a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában szerepelnek. 3 ) Mezőgazdaság Növénytermesztés statisztikája Megye Betakarított terület Betakarított termésmennyiség ezer hektár ezer tonna Bács-Kiskun 123,0 496,3 Békés 110,9 441,9 Csongrád 88,3 311,5 4. Táblázat A kalászos gabonák (búza, őszi árpa, tavaszi árpa, rozs, zab, triticale) fontosabb összesített betakarítási adatai megyei bontásban, 2011 Állattenyésztés statisztikája Megye Állatállomány nagysága (ezer db) szarvasmarha sertés juh tyúkfélék Bács-Kiskun Békés ~ Csongrád Táblázat A négy legfontosabb állatféle állománya a június 1-jén végrehajtott állatösszeírás előzetes adatai alapján Ipar Iparágazat Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Ipar 104,8 (1) 115,0 (2) 106,0 (2) Ebből Feldolgozóipar - (3) 115,0 111,8 Ezen belül Élelmiszeripar 108,1 104,5 98,8 Fa-, papír- és nyomdaipar 102,7 - (3) - (3) Gumi-, műanyag és építőanyagipar 117,5 - (3) 128,2 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása - (3) 103,2 - (3) Kohászat és fémfeldolgozás - (3) 147,6 - (3) Gépipar 101,1 - (3) 120,2 Gép, gépi berendezés gyártása - (3) (3) Energiaipar - (3) - (3) 89,0 (1) Ipar, összesen (2) Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül (3) Ilyen ágazat nem, vagy nem ilyen megnevezéssel szerepel a megyei statisztikában 6. Táblázat A megyei székhelyű ipar termelésének, értékesítésének alakulása *, I. félév %-ban kifejezve a I. félév = 100,0% értékhez viszonyítva (* A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai) 3 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2011/2, szeptember Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2011/2, szeptember Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2011/2, szeptember 13

14 Mielőtt a régió hulladékgazdálkodását bemutatnánk, röviden jellemezzük az Európai Unió hulladékgazdálkodását, majd a magyar gyakorlatot tekintjük át részletesebben, és ezután térünk vissza a dél-alföldi régió hulladékgazdálkodására, melyet így megfelelő háttér mellett tudunk majd kiértékelni. 14

15 4. Az Európai Unió hulladékgazdálkodási gyakorlata (Az adatok forrása az Eurostat 4 ) Az Európai Unió hulladékgazdálkodását az Eurostat honlapján található információk alapján tekinthetjük át. Az Eurostat, az Európai Unió Statisztikai Hivatala, mely a megfelelő jogszabályi háttér 5 alapján a hulladékok keletkezésére és kezelésére vonatkozóan adatokat gyűjt be a tagállamoktól. Az információk tartalmazzák a keletkező hulladékok származási forrását (két forrásra lebontva: gazdasági tevékenység, illetve lakossági), valamint a hulladékok EWC kódját. A kezelések kapcsán öt kezelési típusra vonatkozóan kérnek adatokat, melyek: 1. hasznosítás (R2-R11), 2. égetés energetikai hasznosítással (R1), 3. egyéb égetés (D10), 4. ártalmatlanítás szárazföldön (D1, D3, D4, D5, D12) és 5. talajban történő kezelés és bevezetés víztestbe (D2, D6, D7). A letölthető adatok régiók szerinti bontásban is megtalálhatók, a hulladék mennyiségek tonnában megadott mennyiségek A közötti időszakban az Európai Unióban keletkezett hulladékok Az Európai Unió hulladékgazdálkodását a 2004 és 2008 közötti időszakra vonatkozó adatok alapján hasonlítjuk össze. Bár az Eurostat 1995 óta gyűjt hulladékos adatokat, az akcióterv célja és lehetőségei szempontjából elsődlegesen a fenti alcímben jelzett, szűkebb időszakra koncentrálunk. Az összes keletkezett hulladék alatt a gazdasági termelés és a lakossági fogyasztás során termelődött összes veszélyes és nem veszélyes hulladék együttesen értendő. Az egyes országok tonnában megadott összes keletkezett hulladékának mennyiségei egymáshoz képest igen nagy szórást mutatnak. A grafikont áttekintve az is jól látható, hogy az országonként keletkezett hulladék mennyiségének időbeli alakulása is változó: van, ahol a időszakban a keletkező hulladék mennyisége csökken, van, ahol stagnál, és van, ahol nő. A legnagyobb hulladéktermelő országok között általában a gazdaságilag fejlettebb országok találhatók (pl. Egyesült Királyság, Franciaország, Németország), bár az utolsó körben csatlakozott országok közé tartozó Romániában és a csatlakozásra váró Bulgáriában keletkezett hulladék mennyisége is magasan kiugró értéket mutat. Igaz, Románia hulladék termelése 2008-ra jelentős visszaesést mutat. Az Unió statisztikai hivatalánál megtalálható adatok alapján a Magyarországon keletkezett összes hulladék mennyisége a 2004 évi 24,7 millió tonnáról 2008-ra 20,1 millió tonnára csökkent (az adatok mellett becsült megjegyzés található). Ezen értékekkel Magyarország a legkevesebb hulladékot termelő országok közé Regulation (EC) No 2150/2002 of the European Parliament and of the Council of 25 November 2002 on waste statistics Commission Regulation (EC) No 782/2005 of 24 May 2005 setting out the format for the transmission of results on waste statistics Commission Regulation (EC) No 1445/2005 of 5 September 2005 defining the proper quality evaluation criteria an the contents of the quality reports for waste statistics Commission Regulation (EU) No 849/2010 of 27 September 2010 amending Regulation (EC) No 2150/2002 of the European Parliament and of the Council on waste statistics 15

16 sorolható. Az EU 27 országokban együttesen az összesen keletkezett hulladékok mennyisége 2004-ben 2.862,4 millió tonna, 2008-ban 2.615,2 millió tonna volt. Az összesen keletkezett hulladékok Hulladék mennyiség (millió tonna) Ausztria Belgium Bulgária Ciprus CsehKöztársaság Dánia EgyesültKirályság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Törökország ábra Az Európai Unió országaiban keletkezett összes hulladék mennyiségének alakulása közötti időszakban, millió tonna egységben kifejezve A keletkezett hulladékok mennyiségének másik összehasonlítási lehetősége az összes hulladék mennyiségét a népességszámmal elosztva képzett értékek összevetése. Az alábbi ábrán már kevesebb a kiugró, a lakosság létszámára vetítve az átlagnál nagyobb mennyiségű hulladékot termelő ország. Bulgária és Románia, az abszolút értékek mellett, kg/fő mennyiségben kifejezve is nagy mennyiségű hulladékot termelt. Az egy főre jutó hulladék mennyisége magas Luxemburgban, Észtországban és Finnországban, valamint Svédországban is megközelíti a kg/fő mennyiséget. Az uniós átlag (EU 27) értéke 2004-ben 5475kg/fő, 2008-ban 5244 kg/fő, míg Magyarországon 2440 kg/fő, illetve 2000 kg/fő volt. 16

17 Az összesen keletkezett hulladékok Hulladék mennyisége (kg/fő) Ausztria Belgium Bulgária Ciprus CsehKöztársaság Dánia EgyesültKirályság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Izland Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Törökország EU ábra Az Európai Unió országaiban keletkezett összes hulladék mennyiségének alakulása közötti időszakban, kg/fő egységben kifejezve Veszélyes hulladékok A keletkező hulladékokon belül a környezetre és az emberi egészségre gyakorolható hatása alapján kiemelt figyelmet érdemelnek a veszélyes hulladékok. A három legtöbb veszélyes hulladékot termelő ország Németország, Bulgária és Franciaország, a vizsgált időszakban mindhárom országban nőtt a veszélyes hulladék mennyisége. Veszélyes hulladék összes keletkezett mennyisége Ország (millió tonna) Változás iránya Németország 19,97 21,67 22,33 Növekvő Bulgária 11,90 13,55 13,04 Növekvő Franciaország 8,85 8,94 10,91 Növekvő Magyarország 1,36 1,30 0,67 Csökkenő EU 27 88,68 100,82 97,8 Növekvő 7. Táblázat Az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyiségének alakulása az Európai Unión belül A veszélyes hulladék mennyiségének aránya Németországban 2004-ben az összes keletkezett hulladék 5,5 %-a, mely 2008-ra 5,8 %-ra nőtt. Bulgáriában az összes keletkezett hulladék és a veszélyes hulladék mennyisége azonos arányban változott 2004 és 2008 között, a veszélyes hulladék 4,5%-a az összesen keletkezett hulladék mennyiségének. A Franciaországban keletkezett veszélyes hulladék mennyisége a legkisebb arányú az összes hulladék mennyiségén belül a kiemelt országok közül, 2004-ben 2,9 %, 2008-ban 3,1%. Magyarországon a évi 5,5 % veszélyes hulladék arány az összes keletkezett hulladék mennyiséghez viszonyítva 2008-ra 3,3%-ra csökkent. Az összesített európai adatot tekintve a veszélyes hulladék aránya 2004-ben 3,3 % volt, ami 2008-ra 3,7%-ra nőtt. 17

18 Háztartási csomagolási hulladékok Az elkülönítetten kezelhető kiemelt hulladékáramok közül a csomagolási hulladékokra vonatkozó adatokra vessünk még egy pillantást. A későbbiekben látni fogjuk, hogy a települési (háztartási) hulladék nagy részét a csomagolási hulladékok teszik ki, melyek szelektíven gyűjtve hasznosíthatók. A statisztikai adatok háttereként háztartási (domestic) hulladékáram és a hasznosítás, mint kezelési mód van feltüntetve. (Megjegyezzük, hogy a 20- as kódszám alá a háztartási hulladékok mellett az ahhoz hasonló összetételű és jellegű, gazdasági tevékenységet folytató cégek által termelt hulladékot is be lehet sorolni. A 20-as kódon belül már a hulladék forrására vonatkozóan további elkülönítés, mint háztartási, vagy gazdasági nem lehetséges. A statisztikai adatok mellett a domestic jelző volt, mely háztartási származásra utal, ugyanakkor a 20-as főcsoport esetén a fentiek miatt települési hulladék jelzőt szoktunk használni. Feltételezhetően fenti félreérthetőség ellenére az egyes országokból származó adatok összehasonlíthatóak.) 2008-ban az EU 27 országokban a hasznosított, 20-as kód alá tartozó csomagolási hulladékok mennyisége 59,3 millió tonna. E mennyiség több, mint fele 3 ország hulladékkezeléséből származott: Németország 15,2 millió tonna, Franciaország 8,37 millió tonna, Olaszország 8,35 millió tonna mennyiségű csomagolási hulladékot hasznosított. Az Egyesült Királyság 7,02 millió tonna mennyiségű csomagolási hulladék hasznosítási arányával a 4., Spanyolország 5,24 millió tonna mennyiséggel az 5. helyen áll. A többi országban a hasznosított csomagolási hulladék mennyisége - Hollandia kivételével - 2 millió tonna alatt volt. A lakosság létszámára vonatkoztatott számolt mennyiségek összehasonlíthatóak az alábbi ábrán. Hulladék mennyisége (kg/fő) Háztartási csomagolási hulladékok Ausztria Belgium Bulgária Ciprus CsehKöztársaság Dánia EgyesültKirályság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU ábra A hasznosított háztartási csomagolási hulladékok mennyiségének alakulása között, kg/fő egységben kifejezve Az egyes országok közötti különbségek nem olyan nagyok, mint az abszolút értékek összehasonlításakor. Az egy főre jutó hasznosított hulladék mennyisége alapján az országok 3 csoportba sorolhatók, az 50 kg/fő, 100 kg/fő és a 150 kg/fő körüli mennyiséget hasznosított 18

19 országok. A legtöbb országnál, így Magyarországon is a vizsgált időszakban nőtt a hasznosított csomagolási hulladékok mennyisége. Ugyanakkor az is jól látható, hogy ban az egy főre jutó hasznosított hulladék mennyisége nálunk (56,57 kg/fő) az uniós átlag (118,91 kg/fő) felét sem éri el. Jelen adatokból nem derül ki az adott országban működő szelektív gyűjtés hatékonysága, ugyanakkor az egyes országokban keletkezett hulladékok mennyiségének alakulása a közötti időszakban jellemzi az egyes országok hulladékgazdálkodásának változását, alakulását, ami az adott ország viszonylatában, de a többi országgal összehasonlítva is informatív lehet. Tudjuk, hogy a közép-, kelet-európai országok hulladékgazdálkodása sok évvel van elmaradva a nyugat-európai gyakorlattól. Ebből adódóan az előbbi térségbe tartozó országok esetén a növekvő mennyiségű hasznosított hulladék előrelépésnek, a szelektív gyűjtésből adódó növekedésnek is minősülhet; miközben a nyugati országokban a stagnálás, az esetleges csökkenés akár a csomagolási anyagok tömegének csökkenésének következménye is lehet, miközben a fogyasztás esetleges növekedésével párhuzamosan hulladék mennyiségének növekedését várnánk A települési hulladékok Az Eurostat 1995 óta gyűjt és közöl a települési hulladékokra vonatkozó adatokat. Ezáltal összehasonlíthatóvá vált a különböző országokban a települési hulladékok keletkezése és kezelése. Emellett a települési hulladékokra vonatkozó információk azt is megmutatják, hogy az adott állam mennyiben követi az európai hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályokat. A kg/fő egységben kifejezett, települési hulladékokra vonatkozó adatok részét képezik annak az évente összeállított statisztikának, mely az EU fenntartható fejlődés stratégiájának betartását, követését ellenőrzi. A települési hulladék az összes keletkezett hulladék mennyiségének mindössze 10 %-át adja. Ugyanakkor a települési hulladékokra irányuló politika nagy hangsúlyt helyez erre a hulladéktípusra, annak összetételéből adódó összetett jellege, számos hulladéktermelő közötti megoszlása és a fogyasztási szokásokkal való kapcsolata miatt. Európában az évente keletkező települési hulladék mennyisége 2002 óta lassan csökken, és kb. 520 kg/fő értéken stabilizálódott. A keletkezett összes települési hulladék mennyisége országos megoszlása meglehetősen eltérő, 2008-as adatokat tekintve a Cseh Köztársaságban keletkezett 305 kg/fő értéktől a dániai 830 kg/fő értékig változik (10. ábra). Magyarországon ez az érték az uniós átlag alatti volt, 453 kg/fő. Az eltérés jelzi a fogyasztási szokások különbözőségét, az ország gazdasági állapotát, de nagyban függ a települési hulladékok gyűjtésének, kezelésének rendszerétől. Az egyes országok közötti különbség jól mérhető abban a tekintetben is, hogy a kereskedelem, ipar és adminisztráció területéről származó adott hulladékot milyen arányban gyűjtik és kezelik együtt a háztartási hulladékokkal. A legtöbb országban a települési hulladékokon belül % a háztartási hulladék aránya, a maradék származtatható a kereskedelem, adminisztráció területéről. 19

20 A települési hulladékok mennyisége Hulladék mennyisége (millió tonna) Ausztria Belgium Bulgária Ciprus CsehKöztársasá Dánia EgyesültKirályság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szlovákia Szlovénia Törökország ábra Az Európai Unió országaiban keletkezett települési hulladék mennyiségének alakulása közötti időszakban, millió tonna egységben kifejezve A települési hulladékok mennyisége Hulladék mennyisége (kg/fő) Ausztria Belgium Bulgária Ciprus CsehKöztársasá Dánia EgyesültKirályság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Németország Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Törökország EU ábra Az Európai Unió országaiban keletkezett települési hulladék mennyiségének alakulása közötti időszakban, kg/fő egységben kifejezve 4.2. A hulladékkezelés alakulása az Európai Unióban A keletkező hulladék mennyiségének növekedése ellenére az EU 27 országokban a lerakással ártalmatlanított hulladék mennyisége csökkent ben a lerakott hulladék mennyisége 141,3 millió tonna (296 kg/fő) volt, ami 2009-re 95,7 millió tonnára (191 kg/fő) értékre csökkent. Összesítve ez azt jelenti, hogy a lerakás aránya 68 %-ról 38%-ra esett le uniós 20

21 szinten a vizsgált időszakban. Ez a csökkenési arány az európai jogszabályok végrehajtásának eredménye. Például a csomagolóanyagokra, csomagolási hulladékokra vonatkozó 94/62/EC irányelv alapján 2001-re a forgalomban lévő összes csomagolás minimum 50 %-át újra kellett hasznosítani december 31-i határidővel a hasznosítási célértéket 60 %-ra módosították. A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésével további növekedés figyelhető meg. A hulladéklerakókra vonatkozó 1999/31/EC direktíva előírja, hogy a tagállamok a biológiailag lebomló hulladékok lerakásra kerülő mennyiségét július 15-ig 75 %-ra, július 16-ig 50 %-ra, július 16-ig 35 %-ra csökkentsék. A lerakótól eltérített hulladékok kezelésére vonatkozóan különböző stratégiákat említ az irányelv, például a komposztálás (beleértve a fermentációt is), az égetést, előkezelést, mint pl. az MBT (beleértve a fizikai stabilizációt is). Fentiek eredményeként az újrahasznosított hulladék mennyisége az 1995 évi 21,8 millió tonnáról (46 kg/fő) megnőtt, 2009-ben elérte az 59,2 millió tonnát (118 kg/fő). Ezzel a települési hulladékok kezelésén belül a hasznosítás 11%-os arányról 24%-ra nőtt. A szerves anyagok komposztálással történő hasznosítása a legnagyobb ütemben növekedést mutató kezelési mód. Az éves növekedési aránya 9,1 %, szemben a hasznosítás 7,4 %-val. Az anyagában történő hasznosítás és komposztálás együttes aránya az összes kezelésen belül 2009-re elérte a 42 %-ot, és 2008-ban meghaladta a lerakással történő ártalmatlanítás mértékét. A hulladék égetés mértéke szintén nőtt a vizsgált időszakban, bár nem olyan mértékben, mint a hasznosítás, vagy a komposztálás óta az EU 27 országaiban az elégetett települési hulladék mennyisége 19,6 millió tonnával (63%) nőtt és ezáltal 2009-ben az összes kezelés 20 %-át tette ki, ami 50,7 millió tonna települési hulladék elégetését jelentette. Ez az elégetett hulladék mennyiség az 1995-ös 65 kg/fő mennyiségű hulladék 101 kg/fő mennyiségre növekedésének felel meg Települési hulladékok kezelése A települési hulladékok kezelésére vonatkozó statisztikákban a különböző országok kezelési stratégiáját a lerakással ártalmatlanított, az elégetett, az újrahasznosított és a komposztált települési hulladékok mennyisége alapján követi az Eurostat. Az égetés kapcsán különbséget kellene tenni az energetikai hasznosítással vagy anélküli égetés között. Ugyanakkor az egyes országok kapcsán nem egyértelmű, hogy ugyanazon megadott kritérium szerint sorolják-e be a hulladékokat. Ezáltal az összehasonlíthatóság nem biztosított, így az értékek az összesített égetésre vonatkozó adatokat mutatják. Az alábbi ábrán az 1998 és 2009 közötti adatok alapján jól látható, hogy a lerakott mennyiség csökkenésével párhuzamosan nőtt az égetéssel, hasznosítással és komposztálással kezelt települési hulladék mennyisége. Ugyanebben az időszakban az összes keletkezett települési hulladék mennyisége az 1998 évi 238,8 millió tonnáról 256,3 millió tonnára változott. 21

22 Települési hulladék kezelése Hulladék mennyisége (milllió tonna) Idő / év Lerakás Égetés Újrahasznosítás Komposztálás 11. ábra A települési hulladékok kezelésének alakulása az Európai Unióban között A képződött hulladék mennyisége és a kezelt hulladékok mennyiségének összege közötti különbség feleltethető meg az egyéb kezelés kategóriának. A különbség főleg abból származik, hogy azon országokban, ahol a települési hulladék gyűjtésének lefedettsége nem teljes, az ellátás nélküli területen becsülték a képződött hulladék mennyiségét, így adódhatott a kezelt hulladéknál nagyobb mennyiségű keletkezett hulladék mennyiség. Ennek megfelelően, ahogy nőtt a lakosság lefedettsége (EU 27 szinten 1995-ben 89 %, 2009-ben 97%), úgy csökkent az egyéb kezelés alá tartozó hulladékok mennyisége. Mindemellett az egyéb kezelés kategóriába tartozik a hulladék import, export hatása, a súlycsökkenés, a másodlagos hulladékok kettős figyelembevétele (pl. égetési maradék lerakása vagy hasznosítása), az időbeli elcsúszás, az átmeneti tárolás, és az előkezelés, mint pl. a mechanikai-biológiai kezelés (MBT). Ez magasabb kezelt mennyiséget eredményezhet egy adott évben. Ezek a hatások EU 27 szinten elhanyagolhatók, és nagy valószínűséggel kiegyenlítik egymást. Országos szinten azonban a hatások érezhetőek, ezért a kezelt hulladék mennyiségére vonatkozó adatokat és nem összes keletkezett hulladék mennyiségi adatokra vonatkoztatott országos statisztikát hasonlítanak össze a települési hulladékok kezelésének jellemzésekor. A következő ábrák az egyes országokban 2009-ben keletkezett települési hulladék kezelésének megoszlását mutatja a négy főbb kezelési mód között. Az égetés esetén itt is az energetikai hasznosítással és anélkül elégetett hulladék együttes mennyisége lett figyelembe véve. A hasznosítás alatt az anyagában történő hasznosítás értendő, a komposztálás címkéhez tartozó adatok pedig az egyéb hasznosítás, beleértve a komposztálást is kezelési móddal voltak jelölve az Eurostat adatsorában. A kezelt hulladék mennyisége kicsit kevesebb (lehet) az egyéb kezelt hulladék mennyiségével. 22

23 Hulladék mennyisége (kg/fő) Lengyelország CsehKöztársaság Észtország Szlovákia Románia Lettország Törökország Litvánia BoszniaHercegovina Magyarország Bulgária Görögország Norvégia Svédország Finnország Belgium Szlovénia Hollandia Portugália EgyesültKirályság Izland Franciaország Spanyolország Németország Ausztria Olaszország Írország Málta Luxemburg Svájc Ciprus Dánia EU 27 lerakás égetés hasznosítás komposztálás 12. ábra A települési hulladékok kezelésének alakulása az egyes országokban 2009-ben, a keletkező hulladék mennyisége alapján sorba rendezve A 12. ábrán a keletkezett települési hulladék mennyisége szerinti sorrendben vannak feltüntetve az egyes országokra vonatkozó 2009 évi adatok, a kezelt hulladék mennyisége kg/fő egységben van kifejezve. Magyarország a mennyiségi rangsor alapján az első harmad végén található. A magyar összes kezelt települési hulladék mennyisége 427 kg/fő mennyisége kisebb az EU 27 átlagánál, az 502 kg/fő mennyiségnél. Az egyes országok hulladékának kezelt mennyiségét és a kezelési módok megoszlását egyidejűleg figyelve megállapítható, hogy jellemzően a kelet-közép és dél-kelet európai országok termeltek kevesebb hulladékot, annak kezelésében viszont a lerakással történő ártalmatlanítás a legjellemzőbb. Ennek megfelelően az országosan lerakott hulladék mennyisége kg/fő egységben ezen országok esetén a legnagyobb. Az első harmadba tartozó országok között Magyarországon a legkisebb a lerakott települési hulladék aránya. Ugyanakkor Lengyelországban és Észtországban kisebb mennyiségű hulladék keletkezik, így a nagyobb lerakási arány mellett is kisebb a ténylegesen lerakóra kerülő hulladék mennyisége. A nagyobb mennyiségű hulladékot termelő országok között jellemzően kisebb arányú a lerakással történő ártalmatlanítás. Kivételt képeznek Málta és Ciprus, ahol nagy mennyiségű hulladék keletkezik, és azt jellemzően lerakón ártalmatlanítják, a hasznosítás aránya elenyészően kicsi. 23

24 Kezelési típusok %-os megoszlása Svájc Németország Ausztria Hollandia Svédország Dánia Belgium Norvégia Luxemburg Franciaország Olaszország Finnország EgyesültKirályság Spanyolország Portugália Írország Szlovénia Izland Magyarország Észtország Lengyelország Görögország CsehKöztársaság Szlovákia Ciprus Lettország Litvánia Málta Törökország Románia BoszniaHercegovina Bulgária EU 27 lerakás égetés hasznosítás komposztálás 13. ábra A települési hulladékok kezelésének alakulása az egyes országokban 2009-ben az összes kezelt hulladék mennyiségére vonatkoztatott %-os megoszlásban, a lerakás %-os hozzájárulásának nagysága alapján sorba rendezve Svájc és Dánia hulladékkezelése elsődlegesen hasznosítási kezeléseken alapul, de a keletkezett települési hulladék mennyisége itt a legnagyobb. A keletkezett, kezelt hulladék mennyiségét és a kezelési módokat együttesen tekintve Svédország, Belgium, Hollandia, Norvégia és Németország hulladékgazdálkodása feleltethető meg leginkább a fenntartható fejlődés elvének, hiszen ezekben az országokban a keletkezett a legkisebb mennyiségű hulladék, és itt a legmagasabb a hasznosítási arány. Az EU 27 országok települési hulladékának kezelésére vonatkozó megoszlása (az uniós átlag): a hulladékok 38 %-a került lerakókra, 20 %-a lett elégetve, 24 %-át újrahasznosították és 18 %-át komposztálták. Magyarország esetén a fenti típusok közötti arány: 75 %, 10 %, 13 % és 2 %. Ezek a számok jelzik, hogy az országos elmaradásunk jelentős az uniós átlaghoz képest. Bár kiépítésre került a szelektív gyűjtés egyfajta rendszere, amely jellemzően gyűjtőszigeteken való szelektív gyűjtés jelenti, a lakosság nagy része nem él a lehetőséggel, hiszen a keletkezett települési hulladék ¾-e a lerakókra kerül. (Megjegyezzük, hogy a települési hulladékok, 20-as EWC kódszámú hulladékok közé tartozik a kisebb ipari, kereskedelmi cégek hulladéka is, ahol a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése valószínűsíthetően magasabb arányú a lakossági gyűjtésnél, így a tényleges háztartási hulladékra vonatkozó arányok még rosszabbak lehetnek.) A következő térképen három csoportba sorolva, különböző színekkel satírozva láthatók az egyes országok. A csoportosítás alapja, hogy a települési hulladék kezelésén belül az égetés és az anyagában történő hasznosítási arány 25 %-nál nagyobb, vagy kisebb. A világoskék színezés azt jelenti, hogy mind az égetés (energetikai hasznosítás), mind az anyagában történő hasznosítás aránya meghaladja a 25 %-ot. Ezek pl. Norvégia, Svédország, Németország, Benelux államok, Franciaország, Svájc. A középmezőnybe tartozik (ahol égetés aránya 24

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011. Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉVKÖNYV 2011 Vállalati felelősségvállalással a fenntartható fejlődésért A kiadvány megjelenését támogatta Kiadja Felelős kiadó Szerkesztette Lektorálta TISZAI VEGYI KOMBINÁT GKI GAZDASÁGKUTATÓ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Érvényességi kör

1. Bevezetés. 2. Érvényességi kör Adatvédelmi szabályzat Az Európai Gazdasági Térség ( EGT ) területéről származó személyes adatoknak 1 az Amerikai Egyesült Államokba való továbbítása esetén 1. Bevezetés A Alent plc ( Alent ) tiszteletben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

BRIKETTÁLÓ ÜZEM LÉTREHOZÁSA ELSŐSORBAN MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉK-ALAPANYAG FELHASZNÁLÁSÁVAL. Projekt bemutatása ( rövidített változat )

BRIKETTÁLÓ ÜZEM LÉTREHOZÁSA ELSŐSORBAN MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉK-ALAPANYAG FELHASZNÁLÁSÁVAL. Projekt bemutatása ( rövidített változat ) BRIKETTÁLÓ ÜZEM LÉTREHOZÁSA ELSŐSORBAN MEZŐGAZDASÁGI MELLÉKTERMÉK-ALAPANYAG FELHASZNÁLÁSÁVAL Projekt bemutatása ( rövidített változat ) TARTALOMJEGYZÉK I. Vezetői összefoglaló 3. oldal II. A vállalkozás

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.8.16. COM(2013) 593 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az 1234/2007/EK tanácsi rendelet méhészeti ágazatra vonatkozó intézkedéseinek végrehajtásáról

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5.

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5. STATISZTIKAI TÜKÖR 216. április 5. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon Tartalom Bevezetés...1 A háztartási szatellitszámla...1 A háztartási munkára fordított idő...2 A

Részletesebben

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében

Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében Készült: Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Osztályán, 2010. novemberében 1 Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés

Átgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 1 A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :

Részletesebben