TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna"

Átírás

1 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként igen különböző lehet a környezetszennyezés, az iparstruktúra és a technológia függvényében. Az iparilag viszonylag fejlett, volt szocialista országokban a legrosszabb a helyzet, mivel az iparfejlesztéssel nem tartott lépést a környezetvédelem és a természetvédelem. Ezért a helytelen környezetvédelmi és ökológiai gyakorlat miatt a talaj, a felszíni és az ivóvíz készletek súlyosan károsodtak, amelyek megóvása és a további romlás megakadályozása leköti a jelenleg rendelkezésre álló teljes környezetvédelmi kapacitást. Tehát ezekben az országokban a gazdaság teljesítőképességének függvénye, hogy a már kialakult károkat a jövőben felszámolják, vagy sem. Magyarország ebben a térségben a közepesen szennyezett területek, közé tartozik. Környezeti ártalmak A környezeti ártalmak forrásuk szerint három nagy csoportba sorolhatók: kémiai, fizikai és biológiai ártalmak. Mindhárom tényező képes megbontani a környezet egyensúlyát. Az ember tevékenysége kapcsán leginkább a kémiai ártalmak révén tudja befolyásolni a környezetet. A környezet állapota megállapítható a levegő, víz és a talaj minőségének jellemzésével, amelyek szennyezettsége a meteorológiai, földrajzi tényezőktől, az ipari és mezőgazdasági létesítmények, valamint a közlekedés és a fűtés korszerűségétől függ. Az ivóvíz minőségét mindezeken az emberi szennyező forrásokon kívül a felszíni és felszín alatti természetes vizek állapota, a talaj összetétele és a vízgazdálkodás jellege is befolyásolja. Ilyenek lehetnek a víztisztítási eljárások, csatorna és a csapadékvíz elszállításának módja, vagy az árvízvédelem fejlettsége. Magyarországon a háztartásoknak csak az 1/4-e rendelkezik csatornával, a többi háztartási szennyvíz a derítőkbe, illetve a talajba kerül. A talaj minőségét elsősorban a mezőgazdaság intenzitása, a hulladékok elhelyezése, és a növényvédelmi eljárások határozzák meg. Magyarországon évente több mint 10 millió tonna hulladék keletkezik, aminek egyharmada a mezőgazdaságból közel fele az ipari termelésből, a többi a szennyvízből és a háztartásokból származik. Ennek csupán a fele kerül újra hasznosításra, a többit lerakják. A korábbi évekről felhalmozott hulladék mennyiségét jelenleg kb millió tonnára becsülik. Csupán vörös iszapból, amit 2004-ig veszélyes hulladéknak minősítettek Magyarországon az évek alatt 50 millió tonnára halmozódott fel anélkül, hogy ártalmatlanították, vagy hasznosították volna. Az EU jogszabályok azért nem tekintik veszélyes hulladéknak a vörös iszapot, mert a nehézfém tartalma és a rádióaktivitás mértéke általában nem haladja meg az egészségre ártalmas határértéket. Jóllehet a haza vörös iszap maró hatású (ph 13,5), így a bázeli egyezmény szerint, ami minden 11,5 ph feletti szennyeződést veszélyesnek minősített, lehetett volna az EU jogszabályok alóli felmentést kérni. Ennek közöm-

2 bösítése és feldolgozása önmagában meghaladja a veszélyes hulladék feldolgozására szánt hazai erőforrásokat. A külső levegőszennyezésének forrása részben a háztartások fűtéséből, az ipari tevékenység okozta légszennyeződésből és a városokban főleg a motoros járművek kipufogó gázaiból származik. A légszennyező anyagok, széndioxid, kéndioxid, nitrogén oxidok és a szálló por a sűrűn lakott településeken jelentős egészségkárosodást okoznak, a szív érrendszeri és a tüdő eredetű megbetegedések okozta halálozást emelik. A városi szmog szélcsendes időben, párás ködös hideg időszakban gyakori, amikor a levegőtisztasági határérték feletti koncentrációban vannak jelen a szennyezők, ilyenkor szmog-riadót kell elrendelni, ami főleg az ipari termelés és a közúti forgalom csökkentésével jár. A levegő szennyeződésének két fő típusát különböztetjük meg, az egyik a külső (out-door) és belső (indoor) környezet levegő szennyeződése. A belső levegőszennyezésnek is két típusa van, a munkahelyi, ami jól szabályozott és az otthoni, ami teljesen kontrollálatlan és csak a lakók környezet-egészségügyi ismeretei és anyagi lehetőségei szabályozzák a minőségét. A külső levegő fő szennyező forrása a lakóhelyeken (főként a városokban) a gépjárműforgalom (kb. 50 %), az ipari és háztartási energiafelhasználás, fűtés (kb %), valamint a különböző régiók, települések szennyezését sajátos mintázatúvá tevő ipari objektumok, mezőgazdasági tevékenységek vegyi anyag emissziója (az összes szennyeződés kb %-a). A nitrogénoxidok (NO, NO 2, N 2 O, N 2 O 4 ) főleg a földgázzal működő tűzhelyekből, sütőkből, konvektorokból, kazánokból, gázzal működő vízmelegítőkből jutnak a levegőbe és ott g/m3 koncentrációt is elérhetnek. Hatásukra daganatkeltő nitrozó-származékok (pirén, krizén, bifenilek, aromás nitro-vegyületek), a szekunder, tercier aminokból rákkeltő nitrozaminok keletkeznek. A belső terek szennyezésére vonatkozó egyik legkorábbi megfigyelés az azbesztrostok levegőben való jelenléte és a tüdő-, illetve a mellhártya (mesothelioma) rosszindulatú daganatai közötti összefüggés felismerése volt. Az USA-ban már az 1920-as években az iskolák szigetelésére használtak azbesztet. A szünetekben unatkozó gyerekek gyakran rugdosták, vagdalták, karcolták az iskola falát, s évtizedekkel később e csoportokban a pleurális mesothelioma (mellhártya daganat) előfordulása emelkedett. Magyarországon csak 2001-ben indult el egy óvatos felmérés arról, hogy középületeinkben milyen mértékben lehet azbeszt szennyezettségre számítani. Becslések szerint a hazai lakások közül közel félmillió esetében használtak azbesztet tűzvédelemre, vagy szigetelésre. A természetes szennyezők közül külön figyelmet érdemel a radon gáz, ami a talajból szivárog a lakásokba, főleg a termálvíz források mentén lakók veszélyeztetettek. Légtechnikai eljárásokkal a lakások radon tartalma jelentősen csökkenthető, de ennek megtervezéséhez el kellene készíteni a települések radon-térképét. 2 Élelmiszer biztonság A biztonságos élelmiszer felhasználást nemzetközi és hazai egyezmények, ajánlások, megállapodások és törvények garantálják. Az élelmiszerek kémiai biztonsága

3 a termelés, szállítás, feldolgozás és az árusítás kapcsán érvényesülő előírások betartásától függ. A környezetszennyező anyagok többsége főleg az élelmiszerek közvetítésével jut az emberi szervezetbe. Éppen ezért ezek kimutatása, határértékeinek megállapítása és biológiai hatékonyságuk elemzése elsődleges népegészségügyi érdek. A WHO 1996-os világélelmezési csúcstalálkozóján olyan cselekvési tervet fogadtak el közötti időszakra, aminek alapján az Élelmiszer-biztonsági Tanácsadó Testület 1999-ben elkészítette a Magyarország élelmiszer-biztonsági helyzete az ezredfordulón című tanulmányát, ami részét képezi az új Népegészségügyi programnak. Az élelmiszerek előállításának kémiai biztonsága a termeléstől a fogyasztóig tart, így magába foglalja a növényvédelem, állattenyésztés, feldolgozás, tárolás és csomagolás során felhasznált vegyszerek összességét. Ezek közül a közvélemény által is leginkább vitatott területek a növényvédő szer maradékok, az állatgyógyászati szerek (antibiotikumok) és az élelmiszer adalékanyagok, színezékek, konzerváló szerek tolerálható kvantitative mennyisége a NOAEL (A felhasználó személyt érő expozíciós szint, amelynél még semmiféle káros hatás nem mutatható ki) és ADI (Emberre vonatkozó elfogadható expozíciós szint) érték. A természetes élelmiszerszennyezők közül a mikotoxinok, a nitritek, nitrátok és a nehézfémek okozhatnak gondot. Nemcsak mérgező hatásuk lehet jelentős, hanem a természetes alapanyagok tápértékét ronthatják, felszívódásukat gátolhatják, vagy a mikroelemekkel kölcsönhatásban anyagcserezavart okozhatnak. A genetikailag módosított élelmiszerek előállítása új kihívást jelentett az élelmiszerbiztonság számára, hiszen itt nem elsősorban szennyeződésről, hanem a vektorok által közvetített késői hatások felméréséről van szó. Európában fokozott óvatosság övezi a témát, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a technológiai fejlődésben Európa lemaradhat, hiszen ezek az élelmiszerek olcsóbban és nagy mennyiségben állíthatók elő. Jogszabályi háttér Magyarország, amióta csatlakozott a legfejlettebb ipari országokhoz, az OECD keretében folyamatosan alakítja át jogszabályait, amit az Európai Uniós csatlakozás tovább erősít. Ennek köszönhetően ma már a kémiai biztonságról szóló törvény (2001: LXXVIII törvény) és a hozzákapcsolódó rendeletek révén, a hazai jogalkotás teljes mértékben harmonizálta szabályozását. A jogi teendők után a fő feladat e jogszabályok érvényesítése a gyakorlatban. Ehhez viszont az szükséges, hogy a megvalósításban szereplő szakemberek kellő képzettséggel rendelkezzenek. A kémiai biztonság jogszabályban is belefoglalt alapelvei elsősorban a megelőzést szolgálják. Az elsődleges megelőzés (primer prevenció) olyan aktív tevékenység, amely a valódi kockázatok függvényében meghatározza a veszélyes anyagokkal foglalkozók teendőit és folyamatosan ellenőrzi a jogszabályok betartását. 3

4 4 A toxikológiai ismeretek haszna a gyakorlatban A veszélyek elhárításának módja, a valódi kockázatokat időről-időre történő felmérése, monitorozása, amihez a veszélyes anyagok környezeti koncentrációját folyamatosan mérni kell, mert a becsült adatok, csak tájékoztató jellegűek. A kockázat becslésnek különböző fázisai vannak, amit az alábbiakban ismertetek. Kockázatanalízis A Kémiai Biztonság, mint fogalom, magába foglalja a toxikológiai és a farmakológiai ismeretek mellett a kockázatok elemzését és a vegyi anyagok életciklusának követését is. A kockázatanalízis fejlődő terület, mivel a vegyi anyagok és készítmények nagy száma, a felhasználás biztonságságára irányuló igény megköveteli a kockázatbecsléssel, kockázatkezeléssel és kockázat-közléssel kapcsolatos intézkedések megszervezését. Magyarországon a 2001: LXXVIII törvény 26. (4) bekezdése alapján valamennyi munkáltatónak el kell végeznie a kockázatok értékelését és döntéseket kell hoznia a kockázatok kezelésére. A kockázatanalízis olyan eljárás, amely magába foglalja a veszély tudományos értékelését, a kockázat valószínűségének és mértékének megállapítását (kockázatbecslés), valamint az összes intézkedés meghozatalát és végrehajtását, amellyel lehetővé válhat a megfelelő szintű védettség. A veszély kialakulási okainak feltárása és a javasolt kockázatkezelési intézkedések a munkáltatót terhelik. A kockázatanalízis három eleme közötti kapcsolat egyértelműen interaktív, a munkáltatók, munkavállalók és a felügyelők, (akik a végrehajtást ellenőrzik) folyamatos együttműködését feltételezi. Nincsenek hierarchikus alá, illetve fölérendeltségi viszonyok. Az Európai Unió (EU) december 20-án adta közre a kockázatanalízissel kapcsolatos harmonizálási tevékenységének előzetes eredményeit. Ez az anyag valamennyi a kockázattal kapcsolatos tevékenységet együttesen kockázatanalízisnek (kockázatelemzésnek) nevezi. A kockázatanalízisen belül megkülönbözteti a kockázatbecslést, a kockázatkezelést és a kockázat-kommunikációt. A három tevékenység általában időrendi sorrendet is jelent és a továbbiakban ezek rövid ismertetésére vállalkozunk. Kockázatbecslés A kockázatbecslés a kockázati forrás(ok) okozta expozíciót követően, meghatározott feltételek mellett az embert vagy a környezetet érintő káros hatás(ok), esemény(ek) valószínűségének és súlyosságának értékelési folyamata, beleértve a kísérő bizonytalanságok azonosítását. A kockázatbecslés magában foglalja: a veszély azonosítását, a veszély jellemzését,

5 az expozícióbecslést és a kockázat jellemzést. A kockázatbecslés elvégzéséhez szükséges lépések megértéséhez tisztázni kell a veszély, a kockázat és a kockázati forrás fogalmát. Veszély az a képesség, hogy egy kockázati forrás egészségre, környezetre káros hatást, vagy eseményt vált ki. A veszély jellemzésére a dózis-választ vesszük alapul a NOAEL/LOAEL hányados alapján. LOAEL= az a legalacsonyabb expozíciós szint, ahol a káros hatások már megfigyelhetők. A NOAEL= az a szint, amelynél semmiféle káros hatás még nem mutatható ki. Ha ennek hányadosa nagyobb, mint 1, akkor fokozott veszéllyel kell számolni. Kockázat valamely káros hatás/esemény bekövetkezésének valószínűsége és súlyossága, amely az embert vagy a környezetet érinti kockázati forrás(ok) okozta expozíciót követően, meghatározott feltételek mellett. Kockázati forrás olyan tényező, közeg, kereskedelmi/ipari folyamat, eljárás vagy helyszín, amely rendelkezik azzal a képességgel, hogy káros hatást/hatásokat váltson ki.a veszély valamely vegyi anyag meghatározott feltételek mellett (gyártás, felhasználás, raktározás, szállítás, stb.) kifejtett egészségkárosító és környezetszennyező/károsító hatásának esélyét jelenti. A veszély azonosításakor az első lépést a vegyi anyagról vagy készítményről rendelkezésre álló információk (fizikai-kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai) összegyűjtése és a károsító hatás megítéléséhez szükséges vizsgálatok (állatkísérletek, környezeti károsodás/szennyeződés mérése) elvégzése jelenti. A veszély azonosítása az embert vagy a környezetet érintő káros hatásokat, eseményeket okozó kockázati források azonosítása. A humán kockázatok megítéléséhez egyes vegyi anyagok vizsgálatánál nyert állatkísérletes adatok, epidemiológiai felmérések, vagy modellek alkalmazása jöhet számításba. Genotoxikus, vagy szenzibilizáló anyagok esetében küszöbdózist nem lehet megállapítani. Az állatkísérletekben viszonylag nagy dózisokkal végzett kísérletek eredményeiből kell megállapítani a humán körülmények között várható alacsony dózistartományban történő expozíció hatását. Ezeknél a kalkulációknál számításba kell venni a különböző expozíciós utakon (belégzés, lenyelés, bőrön át történő felszívódás) történő felszívódásból adódó különbségeket. Meg kell fogalmazni a hiányzó adatok miatti kényszerű egyszerűsítéseket, valamint a számítások bizonytalansági tényezőit. A veszély azonosítási eredmények összehasonlíthatósága érdekében az utóbbi 30 évben jelentős lépések történtek a fizikai, kémiai, mikrobiológiai, toxicitási és ökotoxicitási vizsgálati módszerek elvégzésének és az eredmények értékelésének egységesítése érdekében. Az OECD és az Európai Unió ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit érdemes kiemelni, ugyanis útmutatókat adnak közre (test guideline), amelyek segítségével az in vivo és in vitro vizsgálatok elvégezhetők. A kockázatok jellemzésére a gyakorlatban bevezették a mikrorizikó (µr) fogalmát: µr = 1/10 6 kockázat. Ez azt jelenti, hogy ha egymillió embert 1 µr kockázatnak tesznek ki, akkor 1 halálos áldozat várható. Többnyire ezt úgy állapítják meg, hogy az emberek 1 µr -t jelentő helyzetet teljesen elfogadhatónak tartanak. A kockázat mértéke függ valamely kórosnak ítélt jövőbeni esemény bekövetkezési valószínűségétől és a kár nagyságától. 5

6 Elfogadható kockázat az olyan fájdalommal, vagy egészségkockázattal járó állapot, vagy sérülés valószínűsége, amely az egyén, csoport vagy a társadalom által még elfogadható. Az elfogadható kockázat kialakítását befolyásoló tényezőket az 1. táblázat mutatja. A veszélynek való kitettséget minden egyes hatásra és embercsoportra el kell végezni. Az eljárásnak főleg azokat az expozíciós toxikológiai vizsgálatokat kell célzottan elvégezni, amelyeknél már hatás várható. A kockázatot nem minden esetben tudjuk mérőszámmal jellemezni, és nincs is mindig szükség a kockázat abszolút értékének mérésére (kvalitatív expozíció becslés). Gyakori, hogy egy sor környezeti problémát, vegyi anyagot, terméket vagy szennyezett területet csak egymással szeretnének összehasonlítani, sorrendbe akarják őket állítani és a prioritásokat meghatározni. Ilyenkor nincs szükség abszolút mérőszámra, megfelel a relatív kockázatbecslés is. A relatív vagy kvalitatív kockázatbecslést gyakran előzetes kockázatbecslésre használják, végeredménye leggyakrabban egy pontszám, mely azonos típusú környezeti problémák és hatások összehasonlítására alkalmas és szennyezett területek felmérése, rangsorolása során alkalmazott eljárás. Az iparágak jellegzetes és jól körülhatárolt környezeti hatásainak megítélésére kidolgozott vagy egyes nemzeti kármentesítési programok céljára létrehozott relatív kockázatbecslési módszerek olyan eszközt jelentenek, melyek segítségével a környezetvédők és irányító szakemberek értékelhetik és osztályozhatják az iparágakat, az üzemeket vagy a szennyezett területeket. 6 Lakossági kockázatbecslés Ezek a relatív kockázatbecslési módszerek általában lokális kockázatok jellemzésével foglalkoznak, és elsősorban és a károk megelőzésére összpontosítanak. Általában előzetes felmérésre vagy szűrésre használják, s a pontszámban kifejezett eredmény alapján összehasonlítás, illetve rangsorolás lehetséges. Az egyes területek tervezéséhez, rendeletek megalkotásához, szabályozásához, vagy büntetéshez nem adnak elegendő információt. A lakossági környezeti kémiai kockázat abból adódik, hogy az ökoszisztéma, és benne az ember a természetbe kikerült veszélyes anyagok komplex hatásainak van kitéve. A vegyi anyagok a környezetbe kerülve az ökoszisztémában nehezen becsülhető változásokat eredményeznek, egyensúlyok eltolódását, a fajok eloszlásának megváltozását, gyakran egyes fajok teljes kipusztulását, s ezzel helyrehozhatatlan károkat okoznak. A károk jelentkezhetnek globálisan, az egész Földet, vagy kisebb-nagyobb régiókat érintve, pl. vízgyűjtő területeken, vagy lokálisan, így hulladéklerakó helyek, vagy bizonyos gyárakhoz kötve. A hatás az egyes környezeti elemekben eltérő, így ugyanazon anyag kockázata különbözhet talaj és felszín alatti víz, vagy felszíni víz és üledékének esetében.

7 Kockázatkezelés A kockázatkezelés elsősorban az érintettek tájékoztatását és a teendők megnevezését jelenti. Ezért nem mentes politikai megfontolásoktól. A társadalom igényeihez igazodva teszi meg a szükséges intézkedéseket és használja fel a kommunikáció eszközeit. A kockázatok közlése a kockázat kezelés része. A közlés mellett a megnyugtató védelmi intézkedéseket is közölni kell, és a közlésnek az előre kiépített kontroll lehetőségek alkalmazására (monitoring/surveillance) kell támaszkodnia. Ebből következik az is, hogy a kockázatkezelés olyan döntéshozó folyamat, amelynek során a politikai, szociális, gazdasági és műszaki irányítást végzők a kockázatbecslésre alapozott véleményüket különböző szinteken kommunikálják. A kockázatkezelés két nagy, egymásra épülő szakaszra oszlik: a kockázatkezelésre és a kockázatkezelési intézkedésekre (a kockázat csökkentése, kockázat elkerülése) A kockázatértékelés során felhasználják a különböző tudományágak információit és tapasztalatait, valamint a kockázat becslés eredményeit, és ezek integrálásával történik a létező kockázat objektív meghatározása. Ez szolgál azután a kockázat csökkentésére vagy elkerülésére irányuló javaslatok, kezelési eljárások és szabályok kidolgozására. Természetesen, alapelvként kezelendő valamennyi, a kémiai biztonságra és környezetvédelemre vonatkozó törvény és rendelkezés betartása, illetőleg betartatása. A kockázat csökkentésére elrendelt intézkedések hatékonyságát meghatározott időszakonként értékelni kell. A korábbi döntések eredményességét az jelzi, ha a következő alkalommal végzett kockázatbecslés alacsonyabb szintű kockázatot fog meghatározni. Abban az esetben, ha a helyzet nem változik vagy esetleg romlik, ez azt jelenti, hogy vagy a döntés volt hibás (szakemberek hibája, munkáltató vagy döntéshozók felelőssége), vagy az intézkedést nem hajtották végre. Kockázat-kommunikáció A kockázatkommunikáció vagy kockázatközlés a kockázatra vonatkozó információk és tudományosan megalapozott vélemények interaktív cseréje a kockázatbecslők, kockázatkezelők, fogyasztók és más aktuális vagy potenciális érdekeltek között. Ebben a folyamatban az oktatásnak és a képzésnek különösen nagy jelentősége van, hiszen a hiteles tájékoztatás csak a tények ismeretére épülhet. A tények ismertetése viszont szaktudást feltételez, ezért nem tekinthető cenzúrának az, ha egy katasztrófa helyzetben bárki nem nyilatkozhat. A hatóságok szakértőket alkalmaznak, akik kellő óvatossággal próbálják a helyzetet felmérni és ennek alapján véleményüket kialakítani. Ez elsősorban a kormányzati szervek kötelessége és nem a civilek dolga, hiszen a döntésekért kormányzati szervek és szakembe- 7

8 rek vállalják a felelősséget. Ez feltételezi azt, hogy az érintett munkavállalók, a fogyasztók, és lakosság között érdemi és bizalmi kapcsolat legyen, aminek feltételeit biztosítani kell. Ezért írja elő a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény 27 -a az oktatói szféra számára a következőket: A kémiai biztonság, illetőleg a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények helyes kezelésének alapelveit, legfontosabb szabályait különösen a veszélyes anyagok, a veszélyes készítmények felismerésére, az általánosan használt veszélyes anyagok (készítmények) tárolására vonatkozó ismereteket a Nemzeti Alaptantervnek tartalmaznia kell.. A munkahelyi, illetőleg lakóhelyi kockázatkommunikációhoz biztosítani kell a naprakész információkat (right to know elve). A kommunikációs csatornák mennyisége és minősége meghatározza az információcsere sebességét. A számítástechnika és telekommunikáció fejlődése garanciát jelenthet az információcsere színvonalának jelentős emelkedésére. 8 Ajánlott irodalom: Tompa Anna: Kémiai Biztonság és Toxikológia Medicina Kiadó Tompa Anna: Környezeti ártalmak és a rák. Sub Rosa Kiadó Tompa Anna: Sérült világunk egészsége, Semmelweis Kiadó

9 1. táblázat Az elfogadható kockázat kialakítását befolyásoló tényezők HÁTRÁNYOK az egészségromlás gazdasági következményei az alkalmazottak elvesztése fokozott állami támogatás az egészségvédelem és a munkavédelem területén az életminőség csökkenése ELŐNYÖK gazdasági előny az iparban, vagy a mezőgazdaságban az alkalmazottak megtartása fokozott állami bevételek javuló életkörülmények 9

12/2001. (V. 4.) KöM EüM együttes rendelet. a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről. A rendelet hatálya

12/2001. (V. 4.) KöM EüM együttes rendelet. a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről. A rendelet hatálya 12/2001. (V. 4.) KöM EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről A környezetvédelmi miniszter és az egészségügyi miniszter a kémiai biztonságról szóló 2000.

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (1) bekezdés

Részletesebben

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi

Részletesebben

MÉDIA HÍREK- több tízezer találat

MÉDIA HÍREK- több tízezer találat Élelmiszer és Takarmány-biztonsági Igazgatóság Egerek távoltartása, a védekezés hatósági felügyelete az élelmiszerláncban Zoltai Anna osztályvezető 2012.03.07. Élelmiszer nagyáruházak MÉDIA HÍREK- több

Részletesebben

Farkas József. Magyar Tudomány 2011/1. Farkas Szeitzné Szabó Bánáti nemzeti élelmiszer-biztonsági politika

Farkas József. Magyar Tudomány 2011/1. Farkas Szeitzné Szabó Bánáti nemzeti élelmiszer-biztonsági politika A NEMZETI ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI POLITIKA ÉS PROGRAM ALAPVONALAI Farkas József az MTA rendes tagja, professor emeritus, Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszer-tudományi

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi ellátás mindennapi nehézségei és problémái

A foglalkozás-egészségügyi ellátás mindennapi nehézségei és problémái A foglalkozás-egészségügyi ellátás mindennapi nehézségei és problémái Dr. Deutsch Norbert orvosigazgató, ügyvezető Medicina Betegség Megelőző Kft. Budapest 2014. május 29-31. Mottó: mert vétkesek közt

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága

BAFT Környezetgazdálkodási ad hoc szakmai bizottsága B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó K Ö R N Y E Z E T G A Z D Á L K O D Á S I K I E M E L T P R O G R A M J Á N A K A K T U A L I Z Á L T V Á L T O Z A T A ÉS B U D A P E S T I A G G L O M E R Á

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.számú ügyben Előadó: dr. Kéri Szilvia dr. Szüts Korinna dr. Pump Judit Az eljárás

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

J a v a s l a t a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2012. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2012. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2012. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2012. április 26. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő:

Részletesebben

A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.

A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30. A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.) Általános megjegyzések Az EKFS nem tartalmaz konkrét célkitűzéseket,

Részletesebben

9. SZENNYEZETT TERÜLETEK SZANÁLÁSA. Készítette: Dr. Madarász Tamás

9. SZENNYEZETT TERÜLETEK SZANÁLÁSA. Készítette: Dr. Madarász Tamás 9. SZENNYEZETT TERÜLETEK SZANÁLÁSA Készítette: Dr. Madarász Tamás A felszí alatti szennyezések felszámolásával foglakozó fejezetünkben célunk egy rövid áttekintést adni azokról a törvényi keretekről, korszerű

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

Levegőtisztaságvédelem. Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1.

Levegőtisztaságvédelem. Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1. Szabványok Levegőtisztaságvédelem Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1. Nemzetközi egyezmények //2004.04.14. Genfi Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon

Részletesebben

Tartalom. 1.Kockázatértékelés adatai... 4. 2.Kockázatértékelés jogi szabályozása... 5. 3.Veszélyek azonosítása... 5

Tartalom. 1.Kockázatértékelés adatai... 4. 2.Kockázatértékelés jogi szabályozása... 5. 3.Veszélyek azonosítása... 5 1 Tartalom 1.Kockázatértékelés adatai... 4 2.Kockázatértékelés jogi szabályozása... 5 3.Veszélyek azonosítása... 5 4. által érintett személyek intézményünkben... 6 5.Kockázatkezelési szabályzat... 8 7.A

Részletesebben

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. a (7) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE

9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE 9. RÉSZ A MUNKAHELYI TŰZVÉDELEM KÜLSŐ - ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSE Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. december Szerkesztő: Duruc József Az ellenőrzés lényege, jellemzői

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1

Részletesebben

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág)

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) 1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet

Részletesebben

Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. -a (7) bekezdésének k) pontjában kapott

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Foglalkozás-egészségtan I.

Foglalkozás-egészségtan I. Foglalkozás-egészségtan I. A foglalkozás-egészségügy fogalma, felépítése. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíció fogalma. Munkavédelem. Munkahelyi balesetek. 2015 A magyar munkavédelem története

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. végrehajtási rendelete. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. végrehajtási rendelete. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. tv. végrehajtási rendelete 2009. 03.hónapban hatályos szöveg (Kivonatos közlés, a mellékleteket lásd: www.magyarorszag.hu) 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes

Részletesebben

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999.

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999. Európai Bizottság * XVI. Főigazgatóság Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana MEANS füzetek 1999. V. kötet A közösségi politikai prioritásokra gyakorolt hatások

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére 1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Döntés az Önkormányzat 2015-2019. közötti évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról, Fejlesztési

Részletesebben

Munkavédelem. Munkahigiéne. Foglalkozás-egészségügy

Munkavédelem. Munkahigiéne. Foglalkozás-egészségügy Munkavédelem Munkaegészségügy Munkabiztonság Munkahigiéne Foglalkozás-egészségügy Munkavédelem Szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, törvénykezési, szervezési,

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Lakossági tájékoztató IKR AGRÁR KFT. Hódmezővásárhely-Szikáncs

Lakossági tájékoztató IKR AGRÁR KFT. Hódmezővásárhely-Szikáncs IKR AGRÁR KFT. Hódmezővásárhely-Szikáncs 2016. május 29. Készítette: AGEL-CBI KFT. Verzió 1.0 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK... 3 1.1. NÖVÉVVÉDŐSZER RAKTÁR ADATA... 7 1.2. A RAKTÁRBÁZIS

Részletesebben

Összefoglaló jelentés Az építőipari kivitelezési munkák célvizsgálatáról

Összefoglaló jelentés Az építőipari kivitelezési munkák célvizsgálatáról Összefoglaló jelentés Az építőipari kivitelezési munkák célvizsgálatáról Összeállította: Horváth Béla Nédó Ferenc 2 I. A vizsgálat elrendelésének előzménye A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi

Részletesebben

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA

BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA BESZERZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA 22-2014 előterjesztés melléklete Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete, az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, valamint intézményei, mint

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.5.2015 2014/0100(COD) VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok)

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) Dr. Fehér Ágnes OÉTI Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar közegészségügyi-járványügyi felügyelők élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.)

AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA. (2007. június 18.) 2007.7.30. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 197/1 II (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) AJÁNLÁSOK BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2007.

Részletesebben

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...

Részletesebben

Elektromágneses terek

Elektromágneses terek Nem kötelező érvényű útmutató a 2013/35/EU irányelv végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatokhoz Elektromágneses terek 1. kötet: Gyakorlati útmutató Szociális Európa A jelen kiadványhoz az Európai

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai

A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai A raktározási munkák és a kézi anyagmozgatás egészségügyi kockázatai Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-4579/2012 számú ügyben Előadó: dr. Bácskai Krisztina Az eljárás megindulása Az elmúlt hónapokban a szociális gondozók bérezése kapcsán több panaszbeadvány

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Az Art. 2015. évi módosítása. Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes

Az Art. 2015. évi módosítása. Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes Az Art. 2015. évi módosítása Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása A 2014. évi LXXIV. törvény az egyes

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

Az élelmiszerek romlásos jelenségei

Az élelmiszerek romlásos jelenségei Az élelmiszerek romlásos jelenségei A nyers élelmiszerek élő sejt- és szövetrendszere a romlási folyamatokkal szemben a terményeknek természetes immunitást biztosít. Ez az immunitás azonban csak addig

Részletesebben

A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető

A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető A veszélyeztető hatások (saját település és környezete) és a veszély-elhárítási tervezés Készítette: Takács Gyula tű. szds. kirendeltség vezető Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETÉS... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII. 10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről

Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII. 10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII. 10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Esélyegyenlőségi Program 2012 1. BEVEZETÉS A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását,

Részletesebben

2. Irányadó jogszabályok

2. Irányadó jogszabályok A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3003/2015. útmutató a vámigazgatási bírságok kiszabásáról, a korrekciós pótlékról és az azokhoz kapcsolódó méltányossági eljárások, valamint a vámigazgatási eljárásban

Részletesebben

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. A rendelet hatálya

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. A rendelet hatálya Hatály: 2015.VII.22. - 2015.XI.27. 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. -a (7)

Részletesebben

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE

VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE *9B GERZSENYI KATALIN DR. SKULTÉTY REZSŐ DR. SZÁSZ TIBOR DR. YERBAY JÓZSEF VIBRÁCIÓS MEGBETEGEDÉ S DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREINE K TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az 1076 Sü-iij folytatott kutatás során a szerzők olyan

Részletesebben

Veszélyes anyagok és kockázatértékelés. Európai kampány a kockázatértékelésről

Veszélyes anyagok és kockázatértékelés. Európai kampány a kockázatértékelésről Veszélyes anyagok és kockázatértékelés Európai kampány a kockázatértékelésről Mik a veszélyes anyagok? Veszélyes anyagok: Bármely olyan folyadék, gáz vagy szilárd anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

1995-ben kormányrendeletben szabályozták újra a munkaegészségügyi,üzemorvosi tevékenységet.

1995-ben kormányrendeletben szabályozták újra a munkaegészségügyi,üzemorvosi tevékenységet. 1995-ben kormányrendeletben szabályozták újra a munkaegészségügyi,üzemorvosi tevékenységet. Azóta foglalkozás-egészségügy a hivatalos neve. Lényegváltozás,hogy a fenti szolgáltatás finanszírozása kikerült

Részletesebben

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. i Önkormányzat 26/2004. (IX.25.) számú Ö.K. rendelete egységes szerkezetben a módosító 37/2008. (XII.27.) sz. Ö.K. rendelettel a helyi hulladékgazdálkodási tervről Üllő Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való

Részletesebben

Elektromágneses sugárözönben élünk

Elektromágneses sugárözönben élünk Elektromágneses sugárözönben élünk Az Életet a Nap, a civilizációnkat a Tűz sugarainak köszönhetjük. - Ha anya helyett egy isten nyitotta föl szemed, akkor a halálos éjben mindenütt tűz, tűz lobog fel,

Részletesebben

A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013.

A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013. A TULIPÁNOS ÓVODA INTEGRÁLT NEVELÉSI PROGRAMJA 2013. Gyomaendrőd Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4. 1. Az óvoda adatai 5. 2. Az óvoda bemutatása 6. II. Az integráció elméleti megközelítése 7. 1. Gondolatok

Részletesebben

Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái

Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái C43 Konzervújság 1996. 2. 40-42. és HÚS 1996. 4. 210-214 Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái 1. Penészgombák élelmiszeripari jelentősége A penészgomba elnevezés nem rendszertani

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI KÖRNYEZET VÉDELMÉRÔL, A KÖZTERÜLETEK ÉS INGATLANOK RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁGÁRÓL (Egységes szerkezetben

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben

Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben Egyszerűsített HACCP elveken alapuló élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása kiskereskedelmi egységekben tájékoztató, felkészülést segítő anyag a mikro- és kis vállalkozások részére Egyszerűsített HACCP

Részletesebben

Adótörvény változások 2016.

Adótörvény változások 2016. 1 Adótörvény változások 2016. Alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze a Parlament által 2015. november 17-én megszavazott, 2016-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosításokat. Minimálbér, garantált bérminimum

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. SWD(2012) 138 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE az ionizáló sugárzás

Részletesebben

10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről

10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről 10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. -ának

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról

A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat 13/2004.(IV.30.)rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról A Zagyvaszántói Önkormányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv. (továbbiakban:

Részletesebben