Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

Átírás

1 Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék

2 Hulladékgazdálkodás tantárgyprogram ősz 8. hét A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai. 9. hét hét A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek hulladékgyűjtési és -szállítási módozatai. A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, üzemeltetése és fenntartása 11. hét A hulladékártalmalmatlanítás módszerei. Hulladékelhelyezés. 12.hét Telephelylátogatás 13.hét Prezentációk 14. hét II. zárthelyi

3 Irodalom Kötelező irodalom Hulladékgazdálkodás. Szerk.: Dr. Csőke, B HEFOP P /1.0, elektronikus jegyzet (elérhető: Hulladékgazdálkodás. Dr. Nagy Géza, Kovács Barnabás, Buruzs Adrienn, Dr. Torma András, Vagdalt László, Horváth László (2011) Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet (elérhető: zdalkodas/ch01.html) Javasolt irodalom html

4 Bevezetés Fokozódó lakossági fogyasztás folyamatosan növekszik a hulladék mennyisége természeti erőforrások kimerülése Hazánkban kg/fő/év nagyrészt lerakásra kerül Tartamos hulladékgazdálkodás értékes alapanyag, energiaforrás Túl sok anyagból túl sok energia felhasználásával túl kevés jövedelmet termelünk és túl sok szemetet állítunk elő

5 A hulladék mint problémaforrás főbb kezelési szakaszai

6 Hazai hulladékgazdálkodás történeti kitekintés 90-es évek: fejletlen állapot kevés megfelelő szakmai tapasztalat; rendezetlenség a hulladékok elhelyezési, kezelési gyakorlatának környezetet veszélyeztető volta az aránytalanul nagy hulladékkeletkezési átlag és a hulladékhasznosítás alacsony mértéke egy település - egy lerakó elv 1996: OECD-tagság korszerűtlen hulladékgazdálkodási rendszer megszüntetése jogharmonizáció évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról Települési szilárd hulladék kezelésének kötelezettsége

7 A hulladékok fogalma Nem környezetvédelmi jogi, gazdasági fogalom Általános értelemben hulladéknak tekinthető az a bármely halmazállapotú, önállóan vagy hordozó közeggel megjelenő anyag és energia, ami az ember mindennapi élete (termelő, szolgáltató vagy fogyasztó tevékenysége) során keletkezik, és amelyet az adott műszaki, gazdasági, társadalmi feltételek között tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, illetve nem kíván sem kezelve, sem kezeletlenül, ezért átalakítással vagy anélkül történő, a környezetre ártalmatlan elhelyezéséről átmenetileg vagy véglegesen gondoskodni kell.

8 A hulladékok fogalma A hulladékban megjelenő anyagok és energia visszanyerésével a meg nem újuló természeti erőforrások egy része kiváltható, a hulladék hasznos anyaggá és termékké történő alakítása új technikák és új termékek kifejlesztésével és új munkahelyek létrejöttével is jár Fenntartható fejlődés: a hulladék képződésének megelőzése a termékek előállítása során felhasznált veszélyes anyagok kiváltása, az anyagtakarékos és hulladékszegény technológiák alkalmazása a hulladék kezelési igényeinek és költségeinek csökkenésével is jár

9 Hulladékgazdálkodás Célja, hogy a társadalom a termelést és a fogyasztást a hulladékképződést megelőző hulladékszegény technológiák alkalmazásával és környezetbarát termékek előállításával, a hulladékanyagok termelési-fogyasztási folyamatba való minél teljesebb visszaforgatásával, a hulladékok kezelésével, ártalmatlanításával a környezetet és a természeti erőforrásokat kímélő módon folytassa. (2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról (Hgt.)

10 A hulladékok csoportosítása Eredet szerint Azzal a tevékenységgel, folyamattal, technológiával jellemzik, amelyben a hulladék keletkezik Pl. települési/ipari hulladék; bőr- és szőrmeipari hulladék Anyagi minőség szerint A hulladék, vagy annak domináns összetevője kémiai elnevezésén alapul Sokkal több eligazítást ad a hulladék kezelhetőségéről és veszélyeztető hatásairól Pl. cianidtartalmú szilárd sók és oldatok; nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik

11 A hulladékok csoportosítása Környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatás szerint veszélyes nem veszélyes Inert veszélyes: önmaga vagy bármely bomlásterméke; közvetlenül vagy közvetve; azonnal vagy késleltetetten jellege: mérgező (toxikus), fertőző, tűz-és robbanásveszélyes, mutagén (karcinogén), korrozív, radioaktív hulladékok Halmazállapot alapján szilárd folyékony iszapszerű gázhalmazállapotú hulladék = légszennyező anyag

12 A hulladékok csoportosítása Felhasználhatóság szerint Felhasználhatatlan Más területen még felhasználható Újrahasználható Hasznosítható Éghetőanyag-tartalom szerint Éghető Önállóan nem éghető Főbb összetevők szerint Papír, műanyag, fém, üveg Szerves Egyéb

13 A hulladékok típusai Szilárd hulladék szilárd halmazállapotú szerves és szervetlen anyagok Folyékony hulladék az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül Iszapszerű hulladék folyadékból kiülepedett vagy kiülepített anyagi rendszer Települési hulladék a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék

14 A települési szilárd hulladék A háztartási hulladék az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező hulladék A közterületi hulladék közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék

15 A települési szilárd hulladék A háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék a gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék elosztási vagy fogyasztási tevékenységből származnak, összetételük és mennyiségük az életszínvonaltól, az életmódtól (fogyasztási szokások), a település összetételétől (tömbházas, családi házas beépítés) függ

16 A települési folyékony hulladék A szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely származhat szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből

17 Az inert hulladék Az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson; jellemzői vízben nem oldódik, nem ég, nem bomlik le biológiai úton, nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma jelentéktelen (nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket)

18 A biológiailag lebontható hulladék (biohulladék) Minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon lebontható Mikroorganizmusok Talajélőlények Enzimek

19 Termelési hulladék A kitermelő, feldolgozó és az anyagi szolgáltató tevékenység során keletkező hulladék technológiai hulladék a termelési folyamat anyagáramaiból keletkező hulladék; keletkezhet: üzemszerűen (az anyag-átalakítási műveletek során; nem üzemszerűen (felújítás, karbantartás, üzemleállás, termékváltás, üzemeltetési hiányosságok, havária stb. során) amortizációs hulladék keletkezhet elhasználódott gépek, alkatrészek leselejtezése során, fejlesztések kapcsán feleslegessé vált termelő berendezések leselejtezésével

20 Termelési hulladékok Termelési (ipari, szolgáltatások, mezőgazdaság) Gazdasági ágazat szerint Vegyipari, gépipari, könnyűipari, élelmiszeripari Húsipari Növényolaj-ipari, stb. hulladékok Kibocsátó technológia szerint Veszélyes, nem veszélyes Tervezhető mennyiségben és konkrét összetételben keletkeznek Összetétel alapján homogén jól definiálható a termelési folyamatoktól függ

21 Hulladék keletkezésével járó anyag-körfolyamat

22 A hulladékkezelés alapmodelljei Hagyományos folyamat-modell (nyitott rendszer) Nyersanyag-kitermelés Alapanyag-előállítás Feldolgozás, gyártás Elosztás, értékesítés Felhasználás Hulladék (lerakás, égetés) Modern folyamat-modell (zárt rendszer) Az életút végén a termék visszaforgatása a termelésbe Termék-szintű visszaforgatás A termék visszaforgatása a közhasználatba

23 A zárt rendszer modellje

24 A hulladékkezelés környezetbarát modellje Körforgási modell

25 A termelési folyamat és a technológia kapcsolata Hulladék-mutató ahol H m = G h G i, H m : hulladékmutató; G h : a technológiából kilépő össze hulladék mennyisége; G i : a technológiába belép össze anyag mennyisége.

26 Települési hulladékok fizikai jellemzők Mennyiség, térfogatsúly gyűjtés, szállítás, lerakóhelyek, égetőművek tervezése, méretezése súly (kg vagy t) és térfogat (m3) egy évre vonatkoztatva (kg/lakos/év, m3/lakos/év) hulladékképződés növekvő tendencia fogyasztási szokások modernizációja és köztisztasági ellátások növekedése évszakonkénti ingadozása térfogata viszont rohamosan nő (fellazulás) mennyisége Magyarországon évente kb. 21 millió m 3 (~4,3 millió tonna) ~62 %-a háztartási és 38 %-a intézményekből származó hulladék

27 Települési hulladékok fizikai jellemzők Összetétel, minőség (hulladékanalízis) nedvességtartalom éghető anyag hamutartalom, fűtőérték méret szerinti osztályozás mechanikai összetétel szétválasztásra kerülő anyagjellemzők: szervetlen összetevők (vas, fém, üveg, porcelán, stb.) szerves összetevők (műanyag, gumi, textília, papír, stb.)

28 Települési hulladékok kémiai és biológiai jellemzők ph-érték nyáron enyhén savas, télen enyhén lúgos kémhatású nitrogéntartalom mezőgazdasági hasznosítás szempontjából C:N arány komposztálásos ártalmatlanítás alkalmazásakor (megfelelő arányszám: közötti érték) mikroorganizmusok, fertőző betegségeket terjesztő kórokozók bomlás beindulása ( zárt rendszerű, gépiesített megoldások) hőhatás fontos szerepe

29 A helytelenül kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai Okozhatja valamely környezeti elem szennyezését (a káros hatás hosszú ideig tart és sok embert érint) A hulladék káros anyagai a táplálékláncba beépülnek (növény állat ember) A legtöbb szennyezési probléma okai rendezetlen elhelyezés (pl. a hagyományos szeméttelepek) helytelenül megválasztott hulladékkezelés helytelen fogyasztói magatartás

30 A hulladékok környezeti hatása A talaj, felszín alatti és felszíni vizek szennyeződése A hulladékok szükségszerű befogadója a talaj bomlástermékek + csapadék talajvíz áramlás jelentős vízbázisok A levegő szennyeződése Jellegzetes bűzös gázok (ammónia), finom por, nagyobb darabok levegőbe emeli a légmozgás; hulladéklerakó öngyulladása Fertőzésveszély Kórokozó mikroorganizmusok (hígtrágya, vágóhídi hulladék) Hulladék: fertősét terjesztő közeg A rovarok és rágcsálók elterjedése Fertőző betegségek Gyakori hulladékbegyűjtés A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége Tönkreteszi a táj eredeti szépségét hulladékok káros környezeti hatása elleni védelem

31 A hulladékok környezeti hatása

32 Települési szilárd hulladékok kezelése

33 A keletkező hulladék és a GDP közötti összefüggés

34 A képződő települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása, Megnevezés TSZH mennyiség ezer tonna/év TSZH mennyiség alakulása, % az előző évhez képest GDP volumenindex alakulása, % az előző évhez képest Reálbér alakulása, % az előző évhez képest ,1 101,1 100, ,8 101,2 101,4 97,5 99,1 104,9 104,1 104,4 104,3 104,9 103, ,6 101,5 106,4 113,6 109,2 98,9 106,3 103,6 95,4 100,7

35 A keletkező hulladék mennyisége a megtermelt GDP-re vetítve

36

37 A begyűjtött települési hulladék szabvány szerint mért átlagos összetétele

38 A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint Megnevezés Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Veszélyes hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék Ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladék Építési-bontási hulladék Hulladék mennyiség összesen*

39 A keletkező TSZH mennyisége és regionális eloszlása Keletkező TSZH mennyiségének régiós eloszlása, 2004 (tonna) ; 13% ; 8% ; 12% ; 34% ; 12% ; 13% ; 8% ; 8% ; 26% Ny-Dunántúl Kö-Dunántúl É-Mo É-Alföld D-Alföld D-Dunántúl Közép-Mo. Pest megye Budapest

40 A keletkező TSZH kezelése TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint között (et) Égetett Anyagában hasznosított Lerakott

41 A kezelt hulladékmennyiségek alakulása TSZH mennyiségek alakulása a kezelés módja szerint között (et) Termikus hasznosítás Anyagában hasznosítás Lerakás

42 Záróvizsga-tételek Települési hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás prioritásai, jogi szabályozása, a hulladékok csoportosításának lehetőségei, főbb típusai, a hulladékok környezeti hatásai. Ismertesse az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, ill. a területi tervek rendszerét! A települési szilárd hulladékok szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei (termikus kezelés, zöld- és biohulladékok kezelése, építési-bontási hulladékok stb.). Korszerű, regionális hulladéklerakók létesítése és üzemeltetése. Régi lerakók rekultiválása.

43 Köszönöm a figyelmet!