Környezetvédelmi eljárások és berendezések jegyzet 2013/14/2 (készítette Kun Péter)
|
|
- Dezső Orosz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Környezetvédelmi eljárások és berendezések jegyzet 2013/14/2 (készítette Kun Péter) Miért van szükség környezetvédelemre? Az emberiség hosszú ideig nem vette figyelembe sem a saját, sem a Föld teherbíró képességét. A technikai fejlődésnek negatív hatásai is jelentkeztek. Az ember szervezetének vannak fizikai és idegi terhelhetőségi határai. Ennek hatására megjelentek az ún. civilizációs ártalmak. Civilizációs ártalmak: gyomorfekély, magas vérnyomás, érelmeszesedés, infarktus, fogszuvasodás, daganatos megbetegedések, halláskárosodás, allergia, bőrbetegségek, AIDS A civilizációs betegségek okai: a környezet szennyezettsége a pszichológiai megterhelés (stressz) Stressz: biológiai és pszichés zavarok együttese, melyet a szervezetet ért valamilyen agresszió vált ki. Környezetvédelem alapfogalmai: 1. Környezet: a világnak az a része, ahol az ember él és tevékenységét kifejti. A környezet gyakorlatilag azonos a bioszférával. Bioszféra = litoszféra + hidroszféra + atmoszféra + élőlények A környezet alkotóelemei: I. Föld: alapkőzet, ásványi vagyon, barlangok, talaj, domborzat II. Víz: felszíni vizek, földalatti vizek, csapadék vizek III. Levegő: troposzféra (kb. 10 km magasan, felhőöv), sztratoszféra (kb km) IV. Élőlények: növényvilág, állatvilág, mikroorganizmusok V. Táj VI. Települési környezet: lakóterületek, ipartelepek, mezőgazdasági területek, közlekedési útvonalak Az egyes környezeti elemek között kölcsönhatások vannak. A környezet mérete szerint megkülönböztetünk mikro-, mezo-, és makrokörnyezetet. Mikrokörnyezet: épületen belüli környezet Mezokörnyezet: épületen kívüli, de a település határain belüli környezet Makrokörnyezet: a település határain kívül lokális, helyi jellegű regionális kontinentális globális
2 2. Környezetszennyezés folyamata a) Emisszió: Az emberi tevékenység a környezet elemeinek tulajdonságait hátrányosan változtatja meg. Lépései: a) Kibocsátás szennyező forrásból -> Emisszió (E) b) A szennyezés terjedése a környezeti elemekben -> Transzmisszió (T) c) A szennyeződés megérkezik a helyre, ahol kifejti a káros hatását -> Immisszió (I) (F)->(T)->(I) anyag vagy energia kibocsátás szakasz (időszakos) vagy folyamatos egyenletes vagy időben változó forrása helyhez kötött vagy mozgó a forrása pontszerű vagy kiterjedt a kibocsátott anyag tulajdonságai igen változatosak (halmazállapot, szerves/szervetlen, mérgező/nem mérgező stb.) Me~[W] b) Transzmisszió: A transzmisszió során hígulás történik, de történhet kedvezőtlen átalakulás (pl. foto-kémiai reakció) is autókipuffogó-gáz: NO x, CO, CO 2, szénhidrogének napfény hatására ezekből keletkezik --> O 3 és PAN (ezek sokkal toxikusabbak, mint az eredeti komponensek) Los Angeles típusú szmog: napfény és forgalom hatására keletkezik (Athén, Peking, Mexikóváros) London típusú szmog: télen, fűtésszezonban keletkezik c) Immisszió: a meghatározott helyen fellépő szennyezettségi érték (pl. SO 2 koncentráció a levegőben, hangnyomás) Me~[mg/m 3 ] vagy [W/m 2 ] vagy ppm -> egymilliomod [W/m 2 ]->egységnyi felületen, időegység alatt áthaladt energia Ható tényezők: Veszélyes anyagok és technológiák Hulladékok Zajok és rezgések Sugárzások
3 További fogalmak: Környezetterhelés: minden a forrásból kilépő anyag vagy energia (Kis mennyiségű kibocsátás nem jelent még szennyezést) Környezetkárosítás: a környezeti elemek tartós károsodását jelenti. A környezeti elemek eredeti állapota (vagy korábbi állapota) csak emberi beavatkozással állhat vissza, önmagától nem Természetes öntisztulás: korlátozott Környezetvédelmi bírság: annak kell fizetnie, akinek a kibocsájtása meghaladja az emissziós határértéket (Eh) Pl. a szállópor koncentrációja a városi levegőben A határértékeket (Eh) a környezetvédelmi hatóságok állapítják meg -> mennyi az a koncentráció, ami már az emberre is veszélyes 3. Környezetvédelem A környezetvédelem célja: Megfelelő életkörülmények Az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása Az anyagi és szellemi javak védelme A környezetvédelem az intézkedések rendszere, amellyel a fenti célokat elérjük. Ezalatt értjük a károk megelőzését, megszüntetését, a természeti javakkal való ésszerű gazdálkodást és az emberi környezet fejlesztését. 4. Természetvédelem Egyes természeti értékekben gazdag területek védelme, eredeti állapotában való megőrzése az emberi tevékenységek (gazdasági és egyéb) korlátozásával. Cél: tiszta levegő, víz megóvása csend megóvása növény és állatvilág megóvása a táj képének megóvása A környezetvédelem alapvető kérdései: a) Mit védünk? b) Mitől védjük?
4 c) Hogyan védjük? a) Az embert és annak természetes és mesterséges környezetét. b) A különböző környezeti ártalmaktól, amelyek közül néhány fontosabb: 1. Kémiai ártalmak: - pl. mezőgazdaságban, iparban és háztartásban keletkező hulladékból származnak Vannak amik azonnal hatnak (pl. savak), de vannak amiknek a hatása hosszabb távon jelentkezik (beépül a táplálékláncba, pl. tartósítószerek) 2. Szövetizgató hatások: - Elsősorban a porszennyezés (hatása nem csak kémiai, hanem mechanikai is) 3. Zaj és vibrációs hatások: - Ipar és közlekedés 4. Sugárhatások: - röntgen, UV, gamma stb. 5. Idegi megterhelés: - stressz, káros pszichés ingerek 6. Termőterületek, a táj, az élővilág, az anyagi eszközök károsodása: - Nincs közvetlen hatással az emberre (nem feltétlenül) Pl. talajerózió, kőfejtés, élőlények kipusztulása, korróziós károk, elsivatagosodás A környezeti ártalmak a legnagyobb mennyiségben a legsűrűbben lakott településeken figyelhetők meg. Itt általában gyors észlelés és intézkedések szoktak történni. A globális problémák: a távoli térségekben felgyülemlő szennyeződések (pl. óceán), a növényi állomány csökkenése, az elsivatagosodás, a globális felmelegedés, a termőföldek kimerülése. Ezek megoldása nehezebb, nemzetközi együttműködést igényel. Think globally, act locally c) A környezeti ártalmak elhárításának eszközei: Típusok: 1. Műszaki 2. Gazdasági 3. Jogi 4. Intézményi 5. Oktatási 6. Etikai 1. Műszaki és természettudományi eszközök: a. az emisszió (E) csökkentése - technológiaváltás (aktív módszer) pl. hulladékszegény technológia alkalmazása -passzív (additív) módszerek A szennyezés kijutásának megakadályozása a cél Pl. porleválasztók, szennyvíztisztítók, szűrők, katalizátorok End of pipe módszer -> a technológiai eljárás folytamatának végén található (csővégi módszer) b. A terjedés gátolása (transzmisszió T) Pl. védő erdősáv (porszennyezés), zajvédő fal, magaskémény (jobban eloszlatja a gázokat) c. Immisszió területén (I)
5 Pl. gázálarc, füldugasz stb A legértékesebb az a) az emisszió csökkentése, de ez beruházásokat igényel, igen költségesek A környezetvédelmi beruházások: - az önköltsége növekszik - a piaci versenyképességet csökkenti - lassan, vagy egyáltalán nem térülnek meg a beruházások (esetleg más ágazatban térülnek meg) 2. Gazdasági eszközök: a. Díjak -környezetterhelési díj: bizonyos szennyezőanyagok kibocsájtása esetén fizetik a vállalatok és magánszemélyek Pl. ~ levegőterhelési díj (SO 2, NO x, por) ~ talajterhelési díj (emésztőgödrök) ~ igénybevételi járulék természeti erőforrások használata esetén ~ vízkészlet védelme (kútlétesítési díj) ~ termékdíj: a termék gyártója (vagy hazai importőre) fizeti a jövőbeli hulladékkezelés költségét b. Bírság határérték feletti kibocsájtás esetén 3. Jogi eszközök a. törvények évi LIII. tv a környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. tv a természet védelméről évi CLXXXV. tv a hulladékgazdálkodásról b. rendeletek kormányrendeletek, miniszteri rendeletek 4. Környezetvédelem intézményrendszere hierarchia: országos (o) regionális (r) helyi (h) Minisztériumi szint (o) -> Vidékfejlesztési Minisztérium, környezeti ügyekért felelős államtitkár Főfelügyelőség (o) -> Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Főigazgatóság (o) -> Környezetvédelmi és Vízügyi Központi Igazgatóság Felügyelőségek (r) -> Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (pl. észak-dunántúli) Igazgatóságok (r) -> Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóságok Település önkormányzatok ( jegyzők ) (h) 5. Oktatási 6. Etikai
6 A környezetvédelem területei: Csoportosítás a védendő közeg szerint: - Levegőtisztaság-védelem - Vízminőség-védelem - Talajvédelem Külön területek: - zajvédelem (a szennyezés jellege miatt) - hulladékkezelés (függetlenül attól, hogy levegő, víz, vagy talajszennyezést okoz) Komplex környezetvédelmi szemlélet szükséges! Az egyik környezeti ártalom csökkentése másik környezeti ártalmat okozhat. Pl. Vízben gázokat nyeletek el a víz lesz a probléma Hulladékégetés levegőszennyezés Hulladékkezelés 1. Alapfogalmak Hulladék definíciója: Olyan anyag, amelyet a tulajdonosa sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, ezért kezeléséről gondoskodnia kell. A felhasználhatatlanság okai: a) Műszaki ok: nincs megfelelő módszer b) Gazdasági ok: van módszer, de annak alkalmazása nem gazdaságos Hulladék új (Eu-s) definíciója: Olyan anyag vagy tárgy amelytől birtokosa megválik/megválni szándékozik/ megválni köteles. 2. Hulladékgazdálkodás A hulladék: - gyűjtése - szállítása - kezelése - e műveletek felügyelete - a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések kezelése - a hulladékkezelő létesítmények utógondozása (hulladéklerakók) Hulladékkezelés: hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek tartoznak ide (beleértve az előkészítést is) 3. A hulladékgazdálkodás céljai a) A keletkező mennyiség csökkentése Technológia útján (termelésintegrált környezetvédelem)
7 Hulladékszegény eljárások üzemen belüli visszaforgatás (tipikusan a műanyagoknál Termék útján (termékintegrált környezetvédelem) hasznosítható anyagok beépítése termék élettartamának növelése több célra használható termékek többféle csomagolóanyag alkalmazásának elkerülése b) A hulladék minél nagyobb hányadosának a hasznosítása c) A nem hasznosítható hulladék ártalmatlanítása A hulladékgazdálkodási hierarchia-diagram 3R -> reduce + reuse + recycle 4R -> 3R + recovering Fenntartható fejlődés (sustainable development) A Brundtland bizottság megfogalmazásában A fenntartható harmonikus fejlődés a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövőgenerációt saját szükségleteinek kielégítésének lehetőségétől. A fenntartható fejlődés komponensei:
8 - Környezeti, környezetvédelmi - Gazdasági - Szociális, társadalmi - (Kulturális sokszínűség) A fenntartható fejlődésnek elviselhetőnek, igazságosnak és életképesnek kell lennie. Nem fenntartható fejlődés: a természeti tőke gyorsabb felhasználása, mint ahogy az pótolható Természeti tőke = a természeti erőforrások összessége (nyersanyagok, energiahordozók, vízkészlet, stb.) A hulladék mennyisége: Ez a rész nem saját jegyzet, lehet hiányos A hulladékkezelés alakulása Magyarországon illetve : (becslés) [%]-ban Anyagában 25,5 27, hasznosítás Energetikai 2 3,4 4,5 10 hasznosítás Égetés 0,5 0,3 0,5 1 Lerakás 52,9 42, A hulladék anyagában hasznosítása és energetikai felhasználása növekvő tendenciát mutat. A kettő együttes százalékos aránya Magyarországon 2014-re eléri az 50%-ot. A hulladék lerakásának aránya csökken, de elég jelentős hányadát teszi ki az egész hulladékkezelésnek. Az égetés változó arányú. A hulladékok csoportosítása: a) Eredete szerint: - Termelési (ipari) - Mezőgazdasági - Egészségügyi - Települési TSZH települési szilárdhulladék
9 b) Veszélyesség szerint: - Veszélyes (pl. elemek) - Nem veszélyes (pl. TSZH) - Inert (pl. építési, bontási hulladék legnagyobb része) Inert hulladék: Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. A hulladék kezelésével járó körfolyamat sémája: Termék: termelési folyamatok eredménye, amely lakossági, vagy ipari fogyasztásra alkalmas Melléktermék: Az adott termelőnél nem, de egy más termelési folyamatban átalakítással, vagy anélkül hasznosítható Egyedi hulladék: Bizonyos technológiából származó hulladék a keletkezési állapotában, formájában (pl. salak) A hulladék halmazállapota: - szilárd (pl. salak, TSZH) - pasztaszerű (pl. műgyanta, festék)
10 - iszapszerű (pl. szennyvíziszap, vörösiszap) - folyékony (pl. kommunális folyékony hulladék, hígtrágya) - légnemű (pl. vegyszergőz, füst) A hulladék főbb típusai: (amikkel foglalkozunk) a) Települési b) Veszélyes c) Termelési a) Települési szilárd hulladék (TSZH) A háztartási szilárd hulladék, illetve az ahhoz hasonló jellegű, összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. Mennyisége és minősége erősen függ: életszínvonal életmód fogyasztási szokások b) Veszélyes hulladékok (háztartásokban) kémiai áramforrások (pl. elemek, akkumulátorok) vegyszerek, növényvédő szerek fáradtolaj festékek, lakkok gyógyszerek A mennyiség jellemzése: lakos egyenérték: [ Kg ] fő nap New York Budapest Abuja (nigériai főváros) ~2 ~1,2 ~0,5 A TSZH kezelési módja országonként eltérő TSZH összetétele Magyarországon: [tömeg%] /becslés/ Budapest országos papír műanyag textil üveg fém szerves szervetlen Fűtőérték: [MJ/kg] a TSZH fűtőértéke Budapest New York ,5 8-8,5
11 Mechanikai-biológiai hulladék kezelés: (MBH) Nyersanyaga: - vegyes települési hulladék - szelektív hulladékgyűjtés után maradó hulladék Kezelés célja: - A hulladék veszélyességének csökkentése - A hulladék térfogatának és tömegének csökkentése - A hulladék stabilizálása (szervesanyagtartalom és biológiai aktivitás csökkentése) - Szaganyagok semlegesítése = patogén mikroorganizmusok elpusztítása Európa: lerakás előtti stabilizálás másodlagos tüzelőanyag RDF előállítása RDF refused derived fuel Időtartamban a kezelés kb. 2 hétig tart I. Mechanikai kezelés: - aprítás --> méret csökkentés - osztályozás --> méret szerinti szétválogatás (pl. szitákkal) - dúsítás --> szétválogatás eltérő fizikai tulajdonságok alapján Dúsítás: Kézi futószalagon megy a hulladék, kézzel válogatják nagyméretű hulladék esetén Légáram sűrűségkülönbségen alapul Mágnese szeparálás vasfémek kiválogatása Elektromos szétválasztás vezetők és nem vezetők szétválasztása (örvényáramos szeparálás) A mechanikai kezelésekkel az újrahasznosítható és magas fűtőértékű anyagok kiválaszthatók Innentől kezdve újra saját jegyzetből II. Biológiai kezelés: - szerves anyagok kezelése Eljárások: a) Aerob ((lényegében komposztálás)) b) Anaerob c) Biológiai szárítás a) Különböző komposztszerű anyagok b) Levegőmentes rothasztás --> biogáz keletkezik c) A hulladék gyors száradási folyamaton esik át, a mikroorganizmusok hőt termelnek. A végeredmény másodrendű tüzelőanyag lesz (RDF) III. Az MBH termékei és kimenő áramai - komposztszerű anyag -> talajjavításra és hulladéklerakók fedőrétegeként használják
12 - biogáz -> gázmotor -> elektromos áram, hőtermelés - RDF -> tüzelőanyag, magas fűtőérték - biostabilizált hulladék -> lerakásra került, a környezetre nem veszélyes - újrafelhasználható anyagok -> fémek, üveg, kavics stb. IV. Előnyei: - Hasznosítható anyagok kinyerése - Energiatermelési lehetőség (RDF, biogáz) - Hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkenése - A lerakásra kerülő rész jobban tömöríthető Hátrányai: - Újrahasznosítható anyagok minőségromlása - Az eljárás önmagában nem elégséges, további kezelést igényel (pl. lerakást) - Meglévő technológiák kombinációján alapul Termelési hulladék: Eredet szerint csoportosítva: a) Technológiai hulladék b) Amortizációs hulladék c) Javító és szolgáltatóipari hulladék d) A termelés szociális és adminisztrációs intézményeiből származó hulladék e) Üzemi közterületről származó hulladék {a+b+c}--> jelentős részük veszélyes hulladék {d+e}--> nem termelés specifikus hulladékok, általában a kommunális hulladékkal együtt kezelhető Technológiai hulladék: üzemszerűen keletkezik a gyártás, felújítás során. Jelentős része veszélyes hulladéknak minősül. Egy részét a üzemen belül hasznosítják. A termelési hulladék mennyisége nagyságrendekkel nagyobb, mint a lakossági hulladéké Veszélyes hulladékok: (Hazardaus waste, Sandernabfall) Különleges kezelést igényelnek --> drágább kezelni Hulladék törvény (Ht ) szerint van veszélyes és nem veszélyes hulladék. Huladékgazdálkodási törvény (Hgt ) --> veszélyességi jellemzők jegyzéke A Ht átvette a Hgt-től a veszélyességi jellemzőket 15 osztály --> H1-H14 (H3A; H3B)
13 H1 robbanóanyag; H2 oxidáló; H3A tűzveszélyes; H3B mérsékelten tűzveszélyes; H4 irritáló, izgató; H5 ártalmas anyagok; H6 mérgező anyagok; H7 rákkeltő anyagok; H8 maró vagy korrozív anyagok; H9 fertőző anyagok; H11 mutagén anyagok; stb. H11 Mutagén anyagok: az öröklődést befolyásolják - Kémiai: minden olyan anyag, amely a sejt elpusztítása nélkül eljut a kromoszómáig és mutációt okoz - Fizikai: sugárzások: γ sugárzás, röntgensugár, UV sugárzás Baseli egyezmény (1992): Célja a veszélyes hulladékok országok közötti szállításának korlátozása. (A fejlett országok ne exportálják a veszélyes hulladékot a fejlődő országokba) Khian Sea incidens (1986): --> közvetlen előzménye az egyezménynek - 14ezer tonna mérgező égetési hamu visszautasítása az USA-ban (1984. Philadelphia) - Hajóra rakták a hamut exportálás céljából (Hajó neve: Khian Sea) - Lerakási helyet keresett 16 hónapig (Dominika, Honduras, Holland-Antillák), de mindenhol visszautasították - 4ezer tonna lerakása talajtrágya címén, Haiti partján (1988) - 10ezer tonnát pedig az óceánba szórták Sri Lanka és Szingapúr között - A 4ezer tonnából végül 2500-at visszavittek Floridába - Több hatóság végül nem veszélyes hulladéknak minősítette és lerakták Pennsylvániában egy lerakóban (ahonnan elindult a 14ezer tonna) ben ért véget a történet Az ipari hulladék mennyiségének csökkentése: Az ipari hulladék keletkezésének okai: - Nincs tiszta nyersanyag - A kémiai folyamatok egyensúlyi folyamatok => a konverzió nem 100%-os pl. A B Egyensúlyi állandó (K), K = [A] [B] [A] --> egyensúlyi koncentráció Konverzió = átalakulás - Gyártókészülékek tökéletlensége (tömítetlenség, sorja) Hulladékmentes technológia nincs. Van viszont hulladékszegény technológia, amikor ugyanazt a terméket a korábbinál kevesebb hulladék képződése mellett szolgáltatja. Csökkentési lehetőségek: 1) Tisztább nyersanyagok alkalmazása Pl. hőerőművek fűtőanyagai - szén --> salak, pernye, SO 2, NO x - fűtőolaj --> kevesebb a szilárdhulladék, de a légszennyezés nagyobb - földgáz --> csak az NO x jelenti a problémát (ez a legtisztább, de a legdrágább is) 2) Új eljárások, készülékek, műszerek alkalmazása
14 a) Anyagok előállítása szintézissel alkotóelemekből --> pl. sósavgyártás - Régen: 2NaCl + H 2 SO 4 = 2HCl + Na 2SO 4 Na 2SO 4 --> melléktermék - Újabban: H 2 + Cl 2 = 2HCl Melléktermék nincs, de más kérdés, hogy a tiszta H 2-t és Cl 2-t is elő kell állítani b) Automatizálás, műszerezés --> pozitív hatás - Szabályozás és vezérlés 3) Reakció egyensúlyának megváltoztatása - exoterm reakcióknál: ha T K a reakció gyorsabb lesz k T hőmérséklet K koncentráció k reakciósebesség - Reaktorkaszkád alkalmazása --> több reaktor sorba kapcsolva egyre csökkenő hőmérsékleten Pl. n=3 T 1 > T 2 > T 3 K 1 < K 2 < K 3 k 1 > k 2 > k 3 4) Hatékonyabb katalizátorok alkalmazása Exoterm reakciónál egy hatékonyabb katalizátorral csökkenthető a reakcióhőmérséklet Pl. Nitrogénipar --> CO konverzió CO + H 2O = CO 2 + H 2 Katalizátorok: FeO ZnO <-- kisebb T, de szennyezésre érzékenyebb
15 5) Szelektívebb katalizátorok alkalmazása 6) Recirkuláció alkalmazása Főként, amikor a konverzió alacsony Pl. Haber-féle NH 3 szintézis 2N + 3H 2 = 2NH 3 (p=300 bar, T=500 C) Szeparátor: elválasztó egység, kivesszük az ammóniát a rendszerből és a hidrogént és a nitrogént visszaforgatjuk. 7) Egyéb lehetőségek a) Termék használati idejének növelése termékminőség javítása a fogyasztói szokások megváltoztatása b) A technológiai fegyelem növelése c) Karbantartás, javítás d) A készülékek felújítása korszerűbb, jobban műszerezett (így kevesebb selejt keletkezik) A hulladék gyűjtése, begyűjtése Def. --> Ht Gyűjtés: a hulladék összeszedése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából, amely magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is. A keletkezés helyén, környezetszennyezést kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen. Igazodik a keletkezés, szállítás üteméhez, valamint a további kezelés vagy tárolás feltételeihez. A gyűjtés lehet: - rendszeres (pl. TSZH) vagy kampányszerű (pl. lomtalanítás)
16 - hagyományos (mindent együtt, nehezebb a későbbi kezelése, általában lerakóba vagy égetőbe kerül) vagy szelektív (a hulladékot fajtája és jellege szerint külön válogatva gyűjtik, elsősorban csomagolási hulladékok) Szelektív hulladékgyűjtés célja: újrahasznosítás megkönnyítése nyersanyagok kinyerése lerakandó hulladék mennyiségének csökkentése A hulladék szállítása: A hulladék telephelyen kívüli mozgatását jelenti (a telephelyen belülit nem számítja a törvény) a gyűjtőhely és telephely között - együtemű - kétütemű (átválogatás) Módjai: a) Járművel (közúti, vasúti, targonca, stb.) b) Helyhez kötött eszközökkel (szállítószalag) c) Zárt rendszerben áramló közeggel Nemzetközi egyezmények szabályozzák: - Közúton ADR - Vasúti RDI - Belvízen ADN - Tengeren IMDG Ki kell zárni a környezet szennyeződését és a veszélyes hulladékok keveredését. Szállítás ömlesztve vagy csomagolva történik. Csomagoló eszközök típusai: konténer, hordó, kanna. A hulladék tárolása: Átmeneti megoldás, a hulladék kezelése előtti állapot. Átmeneti tárolásra nem kerülhetnek: - Fokozottan tűzveszélyes hulladékok - Veszélyes szerves oldószerek - Gyorsan bomló szerves hulladékok Tárolás történhet: Nyílt/zárt térben Nyílt téren: szabadban / medencében Hulladékok termikus kezelése I. Égetés - exoterm
17 - a hulladék szerves komponensei gázokká (elsősorban CO 2) és vízgőzzé alakulnak gázok + vízgőz --> füstgáz - az éghetetlen, szervetlen anyagokból lesz a salak és a pernye - oxigén feleslegben égetünk, oxigéndús, magas hőmérsékletű égetési zóna - heterogén összetételű hulladékokat égetünk - eltér a nyílt téri egyszerű égetéstől - szilárd, folyékony és gáznemű anyagok szabályozott égetése - a bejövő hulladék intenzív keverése - a levegő kényszeráramoltatása - általában kiegészítő tüzelőanyagot is alkalmaznak Célja: 1) A hulladék térfogatának csökkentése V THSZ = 50 60% (éghető frakcióknál 95-99%) A hulladéklerakók élettartama emiatt megnő További térfogatcsökkentés: Salak tömörítése Fémkivonás a salakból 2) Hővisszanyerés ( waste to energy ) 3) Fertőtlenítés (kórokozók elpusztítása) --> nem cél, de járulékos nyereség A szerves anyagok égetésének feltételezett reakciója: C n + H m + (m+ n 4 )O 2 <=> nco 2 + m 2 H 2O Nem minden szénhidrogén ég el tökéletesen --> CO is képződik S, N stb. is oxidálódik --> NO x SO x Égetési termékek: salak, pernye, füstgáz + folyamatvíz Az égetés feltételei: - Megfelelő légfelesleg λ légfeleslegtényező λ ~ 1,2-2,5 - Megfelelő hőmérséklet: T min: Ahhoz, hogy az égés önfenntartó legyen ( C) T max: Attól függ, hogy salakolvasztásos ( C), vagy nem ( C) a technológia - Megfelelő tartózkodási idő (τ): TSZH esetén: τ 0,5-1 h füstgáz az utóégetőben τ 2s - Megfelelő turbulencia: a levegőnek megfelelően kell keverednie a hulladékkal 3T Temperature, time, turbulence Az éghető hulladék jellemzői: (ezek befolyásolják a technológia helyes megválasztását)
18 - Halmazállapot - Összetétel Gyors analízis szerinti (szén, éghető anyag, víz és hamutartalom) Elemanalízis (C, H, N, O, S tartalom) - Fűtőérték - Térfogatsúly (sűrűség megfelelője, de mivel a hulladék általában heterogén, ezért nem egészen az) - Salak olvadási jellemzői - Szemcseméret, szemcseméret-eloszlás, maximális darabnagyság - Folyékony hulladéknál: viszkozitás - Halogén-, nehéz- és egyéb fémtartalom - Mérgezőanyag tartalom - Fertőzőség Az égetés technológiai lépései: 1. Átvétel, tárolás 2. Előkészítés (nagy darabok kiválogatása, aprítás, dúsítás) 3. Adagolás 4. Égetés 5. Hőhasznosítás 6. Füstgáztisztítás 7. Salak és pernyekezelés Az égető berendezések csoportosítása: a) Típus szerint Rostélyos Rostély nélküli b) A berendezés eredeti rendeltetése szerint Hulladékégető mű (eredetileg arra épült)
19 Nagy hőmérsékletű technológiai berendezés c) A hulladék és a füstgáz áramlási iránya szerint Egyenáramú: a hulladék és a füstgáz egy irányba megy - Hátrány: nehézkes szállítás és begyújtás (levegőt elő kell melegíteni) Ellenáramú: a hulladék és a füstgáz ellentétesen megy - Hátránya: tökéletlen égés veszélye, a füstgáz elkerüli (nem megy át) a legmagasabb hőmérsékletű zónát Kereszt/vegyesáramú Tüzelési körülmények: - A levegő bevezetése két részben Primer levegő ~80% (a hulladék fő tömegének égetésére) Szekunder levegő ~20% (utóégetésre) - Tűztérfalazat --> hőmérsékletingadozással, koptatóhatással, kémiai hatásokkal szemben ellenálló, megfelelő szilárdságú, anyaga általában korrund (Al 2O 3) vagy samott - Póttüzelés alkalmazása: olaj vagy gázégőkkel Égetőberendezések típusai: 1. Rostélyos berendezések: - TSZH égetők többsége ilyen Rostély: Szerepe az égéságy levegőztetése és a hulladék keverése, mozgatása A primer levegő hűti is a rostélyokat Elektromos hajtás (változtatható fordulatszám) MJ Max termikus terhelhetőség: m 2 h
20 2. Rostély nélküli berendezések: Általában hengeres kialakítású --> a hősugárzás intenzitása nagyobb, a hőveszteség kisebb a) Forgódobos kemence - Enyhén lejt (a dőlésszög változtatható) - Lassan forog (a fordulatszám változtatható) - Kibélelt hengeres tűztér - Belső terelő fogazat (τ tartózkodási idő növelése) - A hulladék mozgása kétirányú A palásttal forog Halad előre - A dob végén a gázok feltorlódnak --> nagy turbulencia - Utóégető tér (olaj vagy gázégőkkel, folyékony hulladék is égethető) - Szilárd, iszapos és folyékony hulladék égetésére is szolgál - Salakolvasztásos is lehet Méretei: L=8-13m, D=3-4m, Vhulladék=0,2Vdob, λ ~ 2-2,5
21 b) Westinghouse O Connor forgódobos kemence: - Vízhűtéses membránfal (nincs kifalazva) - Levegő bevezetése a csövek közötti járatokon át Jó levegőeloszlás Az égéstér fölé közvetlenül is - λ ~ 1,5
22 3. Égetőkamrák: - Kifalazott fix dob (nem forog) - Iszapok, folyékony-, és előaprított szilárdhulladék égetésére szolgál (akár gázok is) - Betáplálás porlasztók és fúvókák segítségével a) Egyenáramú b) Keresztáramú c) Ellenáramú Az első zh anyaga idáig tartott
Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai
Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév
RészletesebbenHULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007
TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ, KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN Székesfehérvár 2007 LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK A SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MECHANIKAI
RészletesebbenHulladék civiláziós melléktermék
Kvassay Jenő Emlékkonferencia A Duna-medence környezeti kérdései 2015. október 15. Budapest Szennyvíziszap és RDF/SRF hulladékok termikus ártalmatlanításának kérdései Dr. Lezsovits Ferenc egyetemi docens
RészletesebbenA hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:
Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi
RészletesebbenA HULLADÉKOK ENERGETIKEI HASZNOSÍTÁSA A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS TÜKRÉBEN
HULLADÉKOK TERMIKUS HASZNOSÍTÁSA KONFERENCIA Budapest, 2014. október 07. A HULLADÉKOK ENERGETIKEI HASZNOSÍTÁSA A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS TÜKRÉBEN Bese Barnabás általános igazgatóhelyettes Észak-magyarországi
RészletesebbenTermikus hulladékkezelési eljárások és környezeti teljesítményük. Bocskay Balázs alternatív energia menedzser 06 20 912 97 07 bocskayb@duna-drava.
Termikus hulladékkezelési eljárások és környezeti teljesítményük Bocskay Balázs alternatív energia menedzser 06 20 912 97 07 bocskayb@duna-drava.hu Van-e értelme energetikai hasznosításról beszélni, amikor
RészletesebbenLégszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.
BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenTitrik Ádám. Témavezető: Dr. Lakatos István. Széchenyi István Egyetem
Titrik Ádám Szelektív hulladékgyűjtés új real-time alapú infokommunikációs támogatású rendszerének kifejlesztése és közlekedési szempontú optimalizálása doktori értekezés Témavezető: Dr. Lakatos István
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉK ÉGETÉS ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét, hogy az alábbi felsorolás
RészletesebbenHulladéklerakók tervezése, üzemeltetése
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése I. Oktatási segédlet Készítette: Dr. Szabó
RészletesebbenMagas nedvességtartalmú szerves hulladékok termikus ártalmatlanítására - energia kinyeréssel, maradékanyag hasznosítással
BIOFIVE -ENTECCO Termikus Ártalmatlanító Rendszer Magas nedvességtartalmú szerves hulladékok termikus ártalmatlanítására - energia kinyeréssel, maradékanyag hasznosítással Kivonat a Nemze Közszolgála Egyetemen
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága
Hulladékgazdálkodás Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE
RészletesebbenALTERNATÍV TÜZELŐANYAGOK ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSUK, ERŐMŰVI EGYÜTTÉGETÉS
ALTERNATÍV TÜZELŐANYAGOK ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSUK, ERŐMŰVI EGYÜTTÉGETÉS MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA KÖRNYEZETVÉDELMI TAGOZATA BUDAPEST, 2016. JANUÁR 20. PUZDER TAMÁS GYULA OKL. GEOLÓGUS, EURGEOL ALTERNATÍV
Részletesebben20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdése
RészletesebbenFenntarthatósági Stratégia
Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:
RészletesebbenKazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik
Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
A légkör keletkezése Környezetvédelem (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2015/2016-os tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
RészletesebbenH:\gizike\egységes ör 2005\a hulladékgazdálkodásról szóló ör.doc
1/18 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21//2003.(V.30.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodásról a 4/2004. (I.30.), a 45/2005. (X.28.), a 44/2006. (XII.21.), a 36/2007. (XII.19.), a 32/2008.
RészletesebbenA hulladékstátusz megszűnéséhez kapcsolódó tanúsítási követelmények
A hulladékstátusz megszűnéséhez kapcsolódó tanúsítási követelmények IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK, AUDITOK KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető 2014. szeptember 23. Mi az EoW A hulladékokról és egyes irányelvek
RészletesebbenBogyiszló Község Önkormányzatának. 13/2007. (XII.29.) számú. r e n d e l e t e. Hulladék gazdálkodásról
Bogyiszló Község Önkormányzatának 13/2007. (XII.29.) számú r e n d e l e t e Hulladék gazdálkodásról Bogyiszló 1 Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a továbbiakban: Önkormányzat - a hulladékgazdálkodásról
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 85.157-1-7/2011. Ea: dr. Balthazár Éva Pádár Csilla Tárgy: hulladékkezelési engedély H A T Á R O Z A T A Biopetrol Környezettechnikai
RészletesebbenProf. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi itanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem. Intézet
XX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2010. május 11-13. 13. Másodlagos tüzelőanyag előállítás, nemesítés és pirolízis i technológia Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi itanár,
RészletesebbenA BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK
A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1
Részletesebbenkémiai vegyület energiatartalma égési reakció során felszabadul
Anaerob hulladékkezelés - mikrobiológiai alapok - általában szennyvíziszapra alkalmazzák - a lebontás mikrobiológiai: más, mint a heterotrófoknál - metánképzés: metanogén szervezetek végzik (ősi, kis energiahatékonyságú)
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenI. FEJEZET. Általános rendelkezések
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2009 (VIII.28.) önkormányzati rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatásokról, valamint a szervezett
RészletesebbenKörnyezet-egészségtan (KM030_1)
Környezet-egészségtan (KM030_1) Településegészségtan 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Települések ~: a társadalmi-gazdasági fejlődés
Részletesebbenegyetemi tanár Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai
Székesfehérvár, 2010. november 18. Fejér Megyei Mérnök Kamara Környezetvédelmi Szakcsoportja Szakmai Ülése Települési éi szilárd iá hulladék mechanikai előkezelése másodlagos tüzelőanyaggá történő felhasználáshoz
RészletesebbenA hulladék gyűjtése Gyűjtés
A hulladék gyűjtése Gyűjtés Gyűjtés: a hulladék összeszedése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából, amely magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is.
RészletesebbenÖcsöd Nagyközségi Önkormányzat. 10/2005. /III.29./ Ör. rendelete. Öcsöd Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről
Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat 10/2005. /III.29./ Ör. rendelete Öcsöd Nagyközség Helyi Hulladékgazdálkodási Tervéről Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ. I. Áttekintés
ÖSSZEFOGLALÓ A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok (ammónia, savak és műtrágyák) gyártása számára elérhető legjobb technikákról (Best Available Techniques, BAT) szóló referenciadokumentum (BREF) a
Részletesebben2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3
3 Aeroszolnak nevezzük valamely gáznemű közegben finoman eloszlott (diszpergált) szilárd vagy folyadék részecskék együttes rendszerét [Més97]. Ha ez a gáznemű közeg maga a levegő, akkor légköri aeroszolról
Részletesebben98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (1) bekezdés
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS LEVEGŐSZENNYEZÉSI ALAPFOGALMAK Szennyezett levegő - a természetes alkotóktól minőségileg eltérő
Részletesebben2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya
2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból
RészletesebbenHegyesd község Önkormányzata képviselőtestülete 7/2004. (VII.1.) rendelete
Hegyesd község Önkormányzata képviselőtestülete 7/2004. (VII.1.) rendelete a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárdhulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról 2 Hegyesd község Önkormányzata
RészletesebbenEnergiatámogatások az EU-ban
10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
RészletesebbenBUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2011. ( XII.15.) számú. r e n d e l e t e
BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2011. ( XII.15.) számú r e n d e l e t e a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról Buzsák Községi Önkormányzat
RészletesebbenKompromisszum. Levegőtisztaság-védelem. Lehetséges tisztítási módszerek. Légszennyezettség csökkentésére ismert alternatív lehetőségek
Kompromisszum Levegőtisztaság-védelem A levegőszennyezés elleni védekezés lehetőségei Az emissziók szabályozásának mértéke: A környezet minőségére vonatkozó társadalmi igény Az ország gazdasági lehetőségei
Részletesebben2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
i Önkormányzat 26/2004. (IX.25.) számú Ö.K. rendelete egységes szerkezetben a módosító 37/2008. (XII.27.) sz. Ö.K. rendelettel a helyi hulladékgazdálkodási tervről Üllő Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete
Részletesebben10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet
Lezárva: 0. január 5. Hatály: 0.I.5. - nline - 0/003. (VII..) vvm rendelet - az 50 MW és annál nagyobb névleg. oldal 0/003. (VII..) vvm rendelet az 50 MW és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű
RészletesebbenA termikus kezelés helye és szerepe a hulladékgazdálkodásban
3529 Miskolc, Dessewffy u. 6. Tel: 46/555-278 Fax: 46/555-279 E-mail: info@envicare.hu A termikus kezelés helye és szerepe a hulladékgazdálkodásban Pintér István okl. vegyész ügyvezető 1 Termikus hasznosítás
RészletesebbenA tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43
A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari technikus és vegyianyaggyártó szakképesítést szerzőknek Ismerteti a vegyipari technológiák anyag és energia ellátását. Bemutatja a vegyiparban szükséges fontosabb
RészletesebbenII. 2.) A szállítható nem veszélyes hulladékok megnevezése, EWC kódja és mennyisége:
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u.28-32. Levélcím:9002 Győr,Pf.471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
Részletesebbenprojekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági
A vidékfejlesztési miniszter 115/2011. (XII. 9.) VM rendelete a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny
Részletesebbenaz azt módosító 15/2007. (XII. 27.) rendelettel egységes szerkezetben
Fürged Község Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2005./III.8./ sz. rendelte A helyi környezetvédelemről,a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról az azt módosító 15/2007. (XII.
RészletesebbenBalatonlelle Város Önkormányzata 1/2014. (I.31.) önkormányzati rendelete hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
1 Balatonlelle Város Önkormányzata 1/2014. (I.31.) önkormányzati rendelete hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Balatonlelle Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, illetőleg
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZATA
KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYZATA 2016. 1/49 TARTALOMJEGYZÉK 1. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS... 3 2. A KVSZ ÁLTALÁNOS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI... 3 3. KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK... 4 4. LEVEGŐ VÉDELEM... 5 5.
RészletesebbenTahitótfalu Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 23/2000. (XII.08.) sz. rendelete a környezetvédelemről (egységes szerkezetben 2015.03.20.
Tahitótfalu Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 23/2000. (XII.08.) sz. rendelete a környezetvédelemről (egységes szerkezetben 2015.03.20.) Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban:
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet
Részletesebben1. Általános rendelkezések
ÚJSZÁSZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT K é p v i s e l ő t e s t ü l e t é n e k 6/2013. (III.13.) önkormányzati rendelete a települési hulladékkal összefüggő feladatok végrehajtásáról. Újszász Városi Önkormányzat
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély Ügyszám: 25632/2014. Iktatószám: 24353/2015. Ügyintéző: Görög Annamária H A T Á R O Z A T 1.00 Engedélyes:
Részletesebben(2) A kötelező helyi közszolgáltatás Drávaszabolcs község egész közigazgatási területére kiterjed.
Önkormányzat képviselő testületének 10/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Drávaszabolcs Község Önkormányzatának Képviselő testülete a hulladékról
RészletesebbenAZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 22/2007. (IX. 5.) SZÁMÚ RENDELETE A KÖZTISZTASÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A KOMMUNÁLIS SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL
AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 22/2007. (IX. 5.) SZÁMÚ RENDELETE A KÖZTISZTASÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A KOMMUNÁLIS SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. június 25. 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT
Részletesebben1. A MECHANIKAI BIOLÓGIAI KEZELÉS NEMZETKÖZI TAPASZTALA- TAI
Mechanikai Biológiai Stabilizálás Megbízó: Profikomp Kft (Gödöllő) NN KIADÓ 1. A MECHANIKAI BIOLÓGIAI KEZELÉS NEMZETKÖZI TAPASZTALA- TAI 1.1. Az MBH helyzete az európai országokban A szilárd települési
RészletesebbenFELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246 : (42) 598-930 Fax: (42) 598-941 E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet:
RészletesebbenBóly Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.3.) önkormányzati rendelete
Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.3.) önkormányzati rendelete Hatályos:2014-10-15-2015-12-31 Bóly Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X.3.) önkormányzati rendelete
Részletesebben14. Energiamenedzsment rendszerek a közlekedésben I.
Energetika 167 14. Energiamenedzsment rendszerek a közlekedésben I. Az energiamenedzsment 1 értelmezésünk szerint az energiákkal való gazdálkodás irányítása. Ez vonatkozhat a prímér és a feldolgozott energiákra
RészletesebbenA biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)
KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI
RészletesebbenÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.
ÉVES KÖRNYEZETI JELENTÉS JELENTÉS 2002 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. 2002 K Ö R N Y E Z E T I J E L E N T É S MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. TARTALOM Köszöntõ Az MVM Rt. küldetése A Magyar Villamos Mûvek
Részletesebben9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája.
9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája. 9.1. Földgáz kitermelés. Földgáz összetevői. 9.2. Földgázszállítás, tárolás. 9.3. Földgáz feldolgozás termékei, felhasználásuk. 9.4. Nagyfogyasztó: Elektromos
RészletesebbenCsibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Csibrák községi 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 48. alapján a hulladékgazdálkodási
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
Részletesebben1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása
BIZTONSÁGI ADATLAP (Készült a 453/2010/EU rendelettel módosított 1907/2006/EK rendelet szerint) 1.1. Termékazonosító 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása A termék neve: Kálium-metabiszulfit
RészletesebbenTERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE
TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06.
Részletesebben8. Energia és környezet
Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ
RészletesebbenA RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.
A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009. Hazánkban a pest megyei Püspökszilágy és Kisnémedi határában létesült Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló már több mint
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:
RészletesebbenGYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 6252-17/2016. Tárgy: Mosonmagyaróvár, Rettig Hungary Kft, Kühne Ede tér 2. (hrsz. 2786) alatt folytatott panelradiátor felületkezelési tevékenységre
Részletesebben1. BEVEZETÉS... 3 2. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE... 5 3. KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 7
A Zala Hőerőmű Kft. Söjtörön tervezett szalmatüzelésű erőművének módosított Környezeti Hatástanulmánya és Egységes Környezethasználati Engedélykérelme Közérthető összefoglaló 2008.június 1. BEVEZETÉS...
RészletesebbenRészlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)
Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és
RészletesebbenHarmadik Greenairport partnertalálkozó
Harmadik Greenairport partnertalálkozó Összefogás a repülőtér környezetvédelmi teljesítményének javításáért Budapest, 2016. május 26. 2 3 1 hét szemét Visszatekintés Mi történt Greenairport partnereinknél?
Részletesebben1) Felszíni és felszín alatti vizek
Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten
RészletesebbenSZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014
SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.
RészletesebbenTárgy: H A T Á R O Z A T
Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 14898/2014. Iktatószám: 82656/2014. Ügyintéző: Sturmné Laczó Andrea Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély H A T Á R O Z A T 1.00
Részletesebben2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL
2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNY A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL Az Országgyûlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból
RészletesebbenTapasztalatok a fűtés és a hűtés összekapcsolásával az élelmiszeriparban
RACIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG 3.6 Tapasztalatok a fűtés és a hűtés összekapcsolásával az élelmiszeriparban Tárgyszavak: kapcsolt termelés; fűtés; hűtés; tömbfűtő-erőművek; abszorpciós
RészletesebbenEnergia előállítása állati tetemekből húslisztet elégető erőműben
KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.6 Energia előállítása állati tetemekből húslisztet elégető erőműben Tárgyszavak: BSE; hulladékégetés; együttégetés; húslisztégetés; zsír elégetése; technológiai
RészletesebbenHulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai.
Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai. -Tervezésialapelvek, műszakivédelemkialakítása, vízrendezés,
RészletesebbenLevegőtisztaságvédelem. Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1.
Szabványok Levegőtisztaságvédelem Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1. Nemzetközi egyezmények //2004.04.14. Genfi Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon
RészletesebbenCSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2014./IV../ önkormányzati r e n d e l e t e (tervezet) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK../2014./IV../ önkormányzati r e n d e l e t e (tervezet) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Csorvás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenIVÁNC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (IV.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
IVÁNC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2013. (IV.04.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a települési szilárd hulladék szervezett köztisztasági szolgáltatás igénybevételéről Ivánc község Önkormányzatának
Részletesebben2 1.a) Milyen tűzelőanyagokat ismer? Sorolja fel azok legfontosabb jellemzőit! Melyek a szén éghető és nem éghető alkotórészei? b) Hogyan működik a mérőperem? Milyen mérőeszközökkel mérhetjük az áramló
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenJelentések és Mérleg. 2010. december 31.
Jelentések és Mérleg 2010. december 31. TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Társaság székhelye: Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 184. Alaptőke 125 314.470 000, teljes egészében befizetve.
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély Ügyszám: 15602/2014. Iktatószám:60592/2014. Ügyintéző: Hornich Zsuzsa HATÁROZAT 1.00 Engedélyes: VHG
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenM Á S O L A T 56/2013. (XI.
M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 56/2013. (XI. 22.) rendelete a kötelező települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról (az időközi módosításokkal egységes szerkezetben!) Vác Város Önkormányzat
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
Részletesebben