Környezet-egészségtan (KM030_1)

Átírás

1 Környezet-egészségtan (KM030_1) Településegészségtan 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Települések ~: a társadalmi-gazdasági fejlődés folyamán kialakult és az emberi közösségek állandó tartózkodására használt létesítménycsoport kialakulásuk: földművelés a vándorló nomád életmód helyett mezőgazdaság fejlődése kézművesek elterjedése mg-i felesleg termelése, kereskedelem úthálózat városok: ipari forradalom urbanizáció = városodás: a városok számának növekedése városiasodás: minőségi változás, a település város jellegének növekedése szuburbanizáció: nagyvárosok peremén kialakuló családi házas, kertvárosi övezetek dezurbanizáció: nagyvárosok mellett újabb és újabb kistelepülések létrejötte, lakosságszámuk növekedése 1

2 Települések típusa tanya falu: alapvetően mezőgazdasággal foglalkozik mezőváros: falusi jellegű, közigazgatási, kereskedelmi funkciójában és népességszámában városias kisváros: csekély városi funkcióval bír középváros: közigazgatási, oktatás, egészségügyi központ megyeszékhely: némelyik regionális funkcióval is bír főváros speciális funkciójú települések pl.: vasutasváros (Záhony) üdülőváros (Hévíz) kert- és előváros (Érd) volt szocialista iparvárosok (Tiszaújváros) Települések szerkezete falusi települések: lakóterület, közintézmények, forgalmi terület, mg-i terület városok: lakóterület ipar terület, ipari park forgalmi terület zöldövezet városkörnyék: erőmű, hull. lerakó, vízmű, szvtisztító rekreációs területek agglomerácó mg-iművelésű területek 2

3 Települések módosító hatása meghatározott természeti környezetre épül rá éghajlat, domborzat, talaj-, víz-, földtani adottságok figyelembevétele a településrendezésnél évi átlagos T: 1-3 C-kal magasabb páratartalom: 7-10%-kal kevesebb (betonozás, föld alá vezetett víz) légmozgás: 20-30%-kal lecsökken ( romló átszellőzés) köd- és szmogképződés: 10-30%-kal nő (magasabb szennyezettség) felhőképződés: gyakoribb napsütéses órás száma: csökken legtipikusabb kultúrsivatag: New York Manhattan városrésze az emberek által előállított hő 4x-szer nagyobb, mint az oda besugárzó napenergia 3

4 Településszerkezet hatása az egészségre kórházaktól, szakrendelőktől, mentőállomásoktól való távolság növekedésével arányosan nő a területen élő lakosság általános és specifikus mortalitása a kórházba kerüléshez szükséges út hossza: agy-érrendszeri halálozás esetében nem közművesített falvak: szennyvíz fertőző betegségek lehetősége mezőgazdasági jellegű betegségek: falvak lakossága: peszticidekkel, műtrágyákkal való érintkezés, toxoplazmózis, tetanusz, brucellózis veszélye nagyobb Városi/urbanizációs betegségek civilizációs betegségek: a civilizáció által megváltoztatott természetes és mesterséges környezeti tényezők miatt kialakuló betegségek létrejöttük: 1. hatás specifikus megbetegedések (pl. dohányzás tüdőrák) az ártalom más külső vagy belső kórokkal szinergizmusban hozza létre a betegséget (pl. mozgáshiány, elhízás, genetikai hajlam cukorbetegség) a környezeti tényező fokozott adaptációra kényszeríti a szervezetet, mely állandósul, és létrehozza a betegséget (pl. zaj + stressz fokozott szimpatikus tónus hipertónia) 4

5 Leggyakoribb civilizációs betegségek cukorbetegség szív- és érrendszeri betegségek rosszindulatú daganatok pánikbetegség közlekedési balesetek dohányzás miatt kialakult betegségek belvárosi férfi lakosság születéskor várható átlagélettartama 5 évvel kevesebb zöldövezetben lakó férfiakhoz képest! Civilizációs betegségekért felelős tényezők levegőszennyezés: önmagukban és szmogképző hatásuk által is közlekedés, energiatermelés, fűtés + csökkent légmozgás a településeken! légúti megbetegedések zaj és rezgés: közúti forgalom, üzemi, háztartási berendezések, szórakozóhelyek 25 db már pszichés terhelés, 85 db halláskárosodás vérnyomás emelkedés, idegrendszeri zavarok víz- és talajszennyezés: pl. talajvíz nitrát tartalma: csecsemőknek tilos, felnőttekben növeli a daganatképződés esélyét demográfiai tényezők: a városi élet hátrányai miatt a tehetősebb középosztály kiköltözik a kertvárosokba, agglomerációkba belvárosi bérházak: elöregedett, elszegényedett rétegek, kisebbségek slumosodás 5

6 Településtervezés évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről minden önkormányzat: településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat ezeknek biztosítani kell az egészséges lakó- és munkakörülményeket népesség biztonságának általános követelményeit népesség demográfiai fejlődését környezet- és természetvédelem, tájhasználat és tájkép formálásának összehangolt érdekeit (különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére) előírja az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK): mindezek betartásához szükséges normák és javaslatok Településtervezési lakossági igények minél nagyobb zöldterület, és ezek megfelelő karbantartása zöldterületen kialakítható vízfelületek növelése forgalmas utak városon kívülre vezetése védőterület az üzemektől zajcsökkentők alkalmazása hatékony tömegközlekedés 6

7 Épületek, lakások hatása az egészségre építőanyagok fajtái: vályog (homok, agyag, gabonatörek keveréke): jó hőszigetelő, olcsó, kis nyomószilárdság, nedvesség iránti érzékenység, csak földszintes házak égetett tégla: jó hőszigetelő, nedvesség iránt kevésbé érzékeny, nagy nyomószilárdságú beton: egészségkárosító hatása a cementhez adott adalékanyagtól függ (pl. kohósalakból készült beton: radioaktivitás) fa: könnyen alakítható, esztétikus, nedvességet gyorsan veszi fel és lassan adja le penészgombák elszaporodása; gombaölő és tűzbiztonságot fokozó szerrel kell kezelni egészségkárosító hatások (pl. VOC) Épületek, lakások hatása az egészségre ideális beltéri mikroklíma (komfortklíma): 40-70% páratartalom levegő mozgása 0,3 m/s alatti nappali szoba: C, konyha: 18 C, hálószoba: C, fürdőszoba: C belmagasság: min. 2,5 m, nevelési-oktatási helyiségben: 3 m tájolás: hálószoba: K-i, gyerekszoba D-i, nappali: DNy-i, éléskamra, főzőhelyiség: É-i éléskamrának és WC-nek közös szellőzése nem lehet főzőhelyiség: közvetlen szellőzés kell közvetlen természetes megvilágítás a huzamos tartózkodási helyeken: ablakok felülete min.1/8-a a padlóénak mesterséges megvilágítás: nem okozhat légszennyezést, nem csökkentheti a levegő oxigéntartalmát, nem bocsáthat ki káros sugárzást 7

8 Épületek, lakások hatása az egészségre Légcsere: természetes szellőzés: plusz energiabefektetés nélkül, nyílászárókon keresztül, réseken, falak pórusain át gravitációs (pl. belső és külső tér közti hőmérsékletkülönbség miatt) statikus (szél hatására) légcsere mértéke: m 3 /fő/h (fizikai munka, tanterem, kórterem: több kell) mesterséges szellőzés: szellőzéstechnikai rendszerek légszűrők, klímaberendezések mosói: kórokozókat is tartalmazó szerves anyagok lerakódása, feldúsulása rendszeres karbantartás, csere szellőzőberendezések keltette légmozgás huzathatást ne keltsen betáplált levegő megfelelő tisztaságú, páratartalmú, hőmérsékletű Épületek, lakások hatása az egészségre: Fűtés helyi fűtés: cserépkályha, vaskályha, olajkályha, gázkonvektor, elektromos hősugárzók könnyen szabályozható, szakképzettség nem kell hozzá, beruházási, üzemelési költség a többihez képest alacsonyabb nagy helyigény, fokozott tűzveszély, salakanyag-szállítás, COmérgezés veszélye központi fűtés: központi hőfejlesztő készülék+radiátorok, padlófűtés, falfűtés nincs CO-mérgezés, nincs salakanyag távfűtés: fűtendő épületektől távol a hőfejlesztő berendezés gazdaságosabb tüzelőanyag-hasznosítás, csökkent korom- és füstképződés, nagy üzembiztonság sok helyütt nem szabályozható a fűtés, komfortklímát nem lehet kialakítani 8

9 Belső terek egészségkárosító hatásai történelmileg: legszegényebb rétegek: szemetes lakások: patkányok pestis zsúfolt szobák tuberkolózis nedves falak reumás megbetegedések hajléktalanok: lehűlés, legyengült immunrendszer miatt fertőző betegségek még ma is sok egészségkárosító épület régi épületek, melyek építése során még nem voltak ismertek bizonyos károsító tulajdonságok előírások be nem tartása károsító hatások nem akutan jelentkeznek, hosszú távú egészségkárosító hatások Belső terek egészségkárosító hatásai mikrobiológiai szennyezők: baktériumok, vírusok zárt térben felszaporodnak elsősorban légúti megbetegedések biológiai szennyezők: penészgombák (szellőzés hiánya, hőhidak!), háziporatka allergénjei, kisállatok szőrének, tollának allergizáló részecskéi, virágporok, ízeltlábúak (pl. svábbogarak), rágcsálók allergiás reakciók (allergiás asztma, szénanátha, ekcéma) fertőzések 9

10 Belső terek egészségkárosító hatásai fizikai szennyezők, hatások: zaj és vibráció hő (hipotermia, hipertermia) légmozgás ionizáló sugárzások (korpuszkuláris: alfa, béta, proton, neutron; és elektromágneses: gamma, röntgen): anyagon történő áthaladásuk közben annak atomjaiból töltéssel rendelkező ionokat hoznak létre nem ionizáló sugárzások, mikrohullámok: anyagon történő áthaladásuk közben nem hoznak létre ionokat már a kültakaró szöveteiben elnyelődnek bőr és nyálkahártyák elváltozásai Nem ionizáló sugárzások Sugárzás neve, spektrumtartomány Forrás Célszerv Következmények Ultraibolya A: nm B: nm C: nm Látható fény nm Nap Ipar Egészségügy szoláriumok Nap Világító berendezések Bőr Szem szaruhártyája Szem Látás Bőrgyulladások, égések Bőrrákok Szemkárosodások Szürkehályog Hiánya: angolkór Retinakárosodás Hiánya: depresszió Infravörös 780 nm - 1 mm Nap Tűz Meleg testek 500 C felett Bőr Szem szaruhártyája Hólyagok a bőrön Égések Bőrrákok Szürkehályog 10

11 Nem ionizáló sugárzások (folyt.) Sugárzás neve, spektrumtartomány Mikrohullámok 1 mm - 1 m 300 GHz 300 MHz Rádióhullámok 1 m több km 300 MHz - 30 khz Elektromágneses erőterek 50 Hz Forrás Célszerv Következmények Háztartási sütők Mobiltelefonok Terápiás eszközök Lokátorok Nap (kozmosz) Rádióadók Váltóáramú távvezetékek Váltóárammal működő készülékek Szem szaruhártyája Herék Petefészek Vérképzés? Vérképzés? Idegrendszer? Rák elősegítés? Kronobiológiai hatások? Sterilitás? Szürkehályog, Vakság? Leukémia? Leukémia? Melatonintermelés (alvási ciklusért felelős hormon) zavaraiból adódó biológiai ciklusváltozások, a biológiai óra zavarai? Belső terek egészségkárosító hatásai kémiai szennyezők: SO 2 : dohányfüst, fa- és széntüzelésű kályhák, tűzhelyek, környező levegő NO, NO 2, nitrózaminok: gáztűzhelyek és biztonsági láng CO: gáztűzhelyek és biztonsági láng, környező levegő formaldehid: karbamid, formaldehid, habszivacs szigetelők, ragasztószerek, farostlemez, furnér, forgáslemez, bútorlap, kárpit, függönyök, szőnyegek, tapéták, lakkok, festékek, szigetelőanyagok akut: felső légutak, szemirritáció, fejfájás, szédülés, hányinger, álmatlanság krónikus: rák, allergia 11

12 Belső terek egészségkárosító hatásai kémiai szennyezők: radon: épületek háttérsugárzása (házgyári lakások), víz, talaj alsó szintek, szellőztetés tüdőrák azbeszt (különböző kémiai összetételű rostos ásványi szilikátok): épületszigetelések, cement, szigetelőanyagok, palák (lakótelepi lakások) tüdőrák, mezotelióma (mellhártyadaganat), azbesztózis (azbeszt gyártásakor keletkező por huzamos ideig történő belélegzésekor és felszaporodásakor keletkező tüdőszöveti hegesedés) Belső terek egészségkárosító hatásai kémiai szennyezők: belső térben használt peszticidek: szúnyog-, légy- és egyéb rovarirtók ózon: fénymásolók, lámpák, szoláriumok fejfájás, nyálkahártya irritáció illékony szerves vegyületek: benzol, sztirol párolgás vízből, oldószerekből, festékekből, tisztítószerekből, égés illékony szerves vegyületek: klórozott szénhidrogének, policiklusos vegyületek (benzpirén, poliklórozott bifenilek), dioxinok: féregirtó szerek, növényirtó szerek, égő fa, dohány, faszén 12

13 Dohányzás a legtöbb elkerülhető többletmorbiditást (az a szám, mely megmutatja, hogy meghatározott számú ember közül mennyi kapta el a szóban forgó betegséget) és többletmortalitást (hányan halnak meg 100 ember közül) okozó lakótéri légszennyező Mo-on: évente ember dohányzással összefüggésben hal meg cigarettázás: lassú égés, C-on dohányfüstben lévő anyagok: CO, CO 2, NO x, illékony aminok, aldehiek, ketonok, alkánok, PAH-ok, fenolok, nitrózaminok, Hg, Pb, As káros hatásaik: ld. korábbi előadások 1-4% nikotin: érszűkítő hatású, növeli a vérnyomást, izgatja a központi idegrendszert, növeli a koleszterinszintet passzív dohányosok: kifújt, metabolizálódott, megnövekedett karcinogenitású füst belélegzése Dohányzás Az egyes daganattípusok előfordulási gyakoriságának növekedése a dohányzás hatására Rákféleség Tüdőrák Gégerák Szájüregrák Nyelőcsőrák Hólyagrák Veserák Egyéb rosszindulatú daganatok Gyakoriság 10,8 x 5,4 x 5,1 x 3,4 x 1,9 x 1,5 x 1,4 x egyéb káros hatások: hörghurut (bronchitis), tüdőtágulat (=emfizéma légzési nehézséget okoz), szív- és érrendszeri, agyi érrendszeri megbetegedések, az artériák megkeményedése, az artériák elvesztik rugalmasságukat, faluk megvastagszik (arterioszklerózis), 13

14 Közlekedés-egészségtan Közúti közlekedés: a legjelentősebb légszennyezés nitrogén-oxidok, szénhidrogének, CO, korom tendenciák: növekvő Los Angeles típusú szmog zajterhelés rezgések közlekedés miatt keletkező hulladékok pl. gumiabroncsok, fáradtolaj utak szennyezettsége talaj, vizek közúti balesetek többletmortalitást és -morbiditást okozó hatása Közlekedés-egészségtan Emissziós értékek különböző közlekedési módok esetén vasút személygépkocsi repülő CO 2 kg/utas CO g/utas Szénhidrogén g/utas NO x g/utas SO 2 g/utas

15 Közlekedés-egészségtan környezetkárosító hatás vasút közút személyszállítás fajlagos energiafelhasználása (PJ/Mrd utaskm) teherszállítás fajlagos energiafelhasználása (PJ/Mrd utaskm) Személyszállítás fajlagos légszennyezése (g/utaskm) - CO - NOx - szénhidrogének - korom és por teherszállítás fajlagos légszennyezése (g/utaskm) - CO - NOx - szénhidrogének - korom és por 0,6 2,1 0,3 2,6 0,06 0,43 0,03 0,04 0,03 0,20 0,01 0,04 területigény (ha/km) 3,0 9,1 9,30 1,70 1,10 0,07 3,70 3,26 1,62 0,07 Közlekedés-egészségtan talaj és felszín alatti vizek szennyezése közutak mentén: leginkább terhelt sáv: út széleitől mért 2 m-s sáv útról leszórt víz: kb. 10 m-ig szél által szállított szennyezők: m-ig olajok, gumik kopása, utak sózása vasúti pályák mentén: 1-1,5 m-es szakaszon: pálya gyommentesítésére használt vegyszerek, policiklusos vegyületekkel kezelt talpfákból kioldódó anyagok, váltók kenésére használt anyagok repülőterek környéke: nitrogénvegyületek, PAH 15