Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása"

Átírás

1 Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap megfelelő, környezetbarát módon történő kezelése, illetve hasznosítása. A kommunális szennyvíziszap hasznosítási technológiák összehasonlító elemzésekor ki kell emelnünk, hogy hazánk és a környező országok szennyvíziszap kezelési technológiáinak összehasonlítása, a sokszor igen hiányos adatközlésnek köszönhetően igen nehéz feladat. Az Eurostat ben közzé tei adatai alapján megállapítható, hogy igen változó az iszapkezelési gyakorlat a környező országokban és az Európai Unió országaiban is. Az erre vonatkozó összefoglaló adatokat az 1. táblázat tartalmazza. A jelentésben a kommunális szennyvíziszap ártalmatlanításának öt lehetséges formáját különböztekk meg, ezek a következők: - a mezőgazdasági hasznosítást, - a komposztálást és egyéb átalakítási eljárásokat, - a hulladéklerakón történő elhelyezést, - az égetést, és - egyéb ártalmatlanítás kategóriáját. Meg kell jegyezni, hogy a jelentés nem tesz különbséget a nem víztelenítei iszap kijuiatás vagy víztelenítést követő hasznosítás közöi a mezőgazdasági hasznosítás kategóriában. A táblázatból kiderül, hogy számos ország esetén nem áll rendelkezésre adat, ilyen például hazánkkal szomszédos Ausztria, Szerbia vagy Ukrajna. Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy Ausztriában és Németországban a szennyvíziszap deponálása től nem lehetséges. Horvátország esetén csak az összes kommunális iszap mennyiségére vonatkozó adat áll rendelkezésre, így az iszapkezelési vagy ártalmatlanítási lehetőségekről következtetést levonni nem lehet. Románia, Szlovákia és Szlovénia kommunális szennyvíziszap ártalmatlanítási adatait megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind három szomszédos országban eltérő iszapkezelési eljárásokat alkalmaznak. Romániában az elérhető es adatok szerint (száraz anyagra vonatkozó) 54 ezer tonna kommunális szennyvíziszap hulladéklerakókra kerül, amely az összesen ártalmatlanítoi iszap 76,1%- a. Fontos megjegyezni, hogy a kommunális szennyvíziszapban lévő szerves anyag, illetve makro- és mikroelemek a hulladéklerakón történő elhelyezés után már nem hasznosulhatnak, így elvesznek, valamint, hogy az Európai Unióban törekedni kell a szerves anyag hulladéklerakón kívüli, környezetbarát hasznosításáról, ezért ezen iszap ártalmatlanítási gyakorlat hosszútávon nem tekinthető környezekleg fenntartható iszapkezelési eljárásnak. Az 1. táblázatban szereplő országok közül Romániában kerül a legtöbb szennyvíziszap hulladéklerakóra. Szlovéniában az összesen ártalmatlanítoi iszap 57,7%- át (15 ezer tonna száraz anyagú iszapot) égetéssel kezelik, amely hosszútávon kedvezőbb, hiszen az égetés során jelentős mennyiségű hő- és villamos energia termeléssel számolhatunk.! 1

2 1. táblázat: A kommunális iszap mennyisége és ártalmatlanításának megoszlása Európa bizonyos o r s z á g a i b a n ( e s a d a t o k ) ( e z e r t o n n a, s z á r a z a n y a g r a v o n a t ko z t a t v a ) Összes i s z a p mennyisé g Összes i s z a p ártalmat -lanítás Mezőga z-dasági hasznosí -tás Kompos z-tálás és e g y é b átalakítás Hulladé k - lerakás Égetés E g y é b ártalmat -lanítás Ausztria n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Belgium n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Bosznia- Hercegovina 1 n.a n.a. n.a. 1 n.a. n.a. Bulgaria Csehország Egyesült Királyság n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Észtország n.a. n.a. Franciaország n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Görögország 147 n.a Hollandia n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Horvátország 31 n.a n.a n.a. n.a. n.a. n.a. Lengyelország Lettország n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Litvánia Magyarország Németország n.a Románia Spanyolország n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Szerbia n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Szlovákia Szlovénia Forrás: Eurostat es adatai alapján Megjegyzés: n.a. = nincsen adat! 2

3 A vizsgált országok közül Szlovénia első helyen áll az iszapégetést tekintve, sőt megelőzi a jelentős kommunális iszapot szintén égetéssel kezelő Németországot. Németországban az iszap 54,7%- át (1067 ezer tonna száraz anyagra vonatkozó iszapot) égetnek el. Szlovákiában az összesen ártalmatlanítoi iszap 64,4%- át (ez 38 ezer tonna száraz anyag tartalmú iszap) komposztálással vagy egyéb eljárásokkal ártalmatlanítják. Szlovákia ezzel az 1. táblázatban felsorolt országok közül a második helyen szerepel az iszap komposztálását tekintve. Megelőzi Észtország, ahol az összesen ártalmatlanítoi iszap 83,3%- át (ugyan csak 15 ezer száraz anyag tonna) komposztálják. Hazánkban az előbb ismertetei három környező országhoz képest, egy negyedik ártalmatlanítás eljárás meghatározó, ez a mezőgazdasági hasznosítás. Az összesen ártalmatlanítoi iszap 49,1%- át (78 ezer száraz anyag tonna) mezőgazdasági területen ártalmatlanítják. Ez közvetlen, víztelenítei vagy víztelenítés nélküli iszap kihelyezést jelent. Hosszú távon mindenképpen szerencsés lenne a közvetlen mezőgazdasági hasznosítása elői a komposztálás (közvetei hasznosítás) elősegítése, nagyobb arányú alkalmazása, hiszen a komposztálás vagy a vermikomposztálás folyamatával többek közöi a szerves anyag jelentős átalakulásával, a mineralizációs és humifikációs folyamatoknak köszönhetően jelentős mennyiségű, igen értékes humusz anyag tartalom növekedéssel lehet számolni. A 2. táblázatban összefoglaltuk a hazai iszap ártalmatlanítás százalékos arányait. 2. táblázat: A hazai iszapártalmatlanítás százalékos megoszlása Mezőgazdasági hasznosítás Komposztálás és egyéb átalakítás Hulladéklerakás Égetés Egyéb ártalmatlanítás 49,1% 27,0% 1,3% 18,9% 3,7% Forrás: Eurostat es adatai alapján A lehetséges módszereket összefoglaló ábránk jelzi (3. táblázat), hogy a fő és legkrikkusabb kérdés a rendelkezésünkre álló iszap összetétele alapján a végfelhasználás lehetőségeinek eldöntése.! 3

4 3. táblázat: A módszerek összefoglalása Az egyes konkrét iszap feldolgozási technológiájának eldöntésében a legfontosabb annak mérésekre alapozoi vizsgálata, hogy az iszap összetétele alapján milyen mértékben jellemző az iszap összetételében a mezőgazdasági felhasználást gátló, összetevők aránya és azok jellege. A nagy koncentrációban mérgező és nehézfém tartalmú iszapok esetében nem javasolható a direkt mezőgazdasági hasznosítás és így már csak az energekkai vagy a megsemmisítés melléktermékének másodlagos mezőgazdasági hasznosítása jöhet szóba. A mérgező és jelentős mértékű határértékeket jelentősen meghaladó korlátozó elemek jelenléte kizárja a gazdaságos újrahasznosítás közvetlen mezőgazdasági irányú hasznosítását, ezen esetekben bizonyosan az égetés valamely formáját kell választanunk. A nyugat- európai fejlei ipari területeken (Ruhr vidék, Svájc, stb.) szinte kizárólag az égetés valamely változatát alkalmazzák. Ezen esetekben a szárítás és vagy víztelenítés utáni égetés, (mono- vagy együies- ) és a hamuból való műtrágyakészítés lehet alternaeva, illetve az elgázosítás, mint egyre kedvezőbb feltételű szerves hulladék hasznosítás. Ha arra mód van a cementgyári hasznosítás lehet ilyenkor alternaeva, amely közeli létezése eleve meghatározó ennek mérlegelésében. Végül maradó lehetőség a teljes megsemmisítés (magas hőfokon való elégetés és deponálás) mint egyedül választható alternaeva. A mezőgazdasági országok (Dánia, Magyarország, stb.) igyekeznek a mezőgazdasági hasznosítással a kivei tápelemeket és mikroelemeket a talajba visszajuiatni. Hazánkban is azonban a nagyvárosi budapesk szennyvíziszapok hasznosítása ellehetetlenülni látszik a nagy koncentrációban esetlegesen! 4

5 jelenlévő korlátozó anyagok következtében. Másrészt a kisvárosi falusi környezetben keletkezei iszapok esetében kizárólag az újrahasznosítás irányában kell keresnünk a megfelelő technológiákat. Amennyiben a rendelkezésre álló iszap Ksztán kommunális és nem terhelik jelentősen a korlátozó és mérgező összetevők, az alábbi, 4. táblázatban foglaljuk össze a mérlegelendő szempontokat. 4. táblázat: Az iszap ártalmatlanítása során felmerülő szempontok Forrás: Kovács et al., Az iszapkezelésnél alkalmazoi technológiai rendszer megválasztásához nyújt segítséget a részfeladatok kapcsolódási rendszerét összefoglaló 5. és 6. táblázat, amely alapján kiderül, hogy a véglegesen kiválasztoi technológiát meghatározza többek közöi az iszap összetétele, a végleges elhelyezés lehetőségei, a szállítás és üzemeltetés, fenntartás költségei. Az iszapkezelés jelentős energiafelhasználással jár, így költségekkel jár. A felmerülő költségek csökkenthetők, ha anaerob fermentációt alkalmazunk (energekkai célra felhasználható metán tartalmú biogáz előállítása) a mezőgazdasági hasznosítás elői.! 5

6 5. táblázat: Az iszapkezelés részfeladatainak kapcsolódási feltételrendszere 1. Forrás: Kovács et al., A másodlagos tényezőket a 6. táblázat foglalja össze. Amennyiben a szempontrendszer alapján döntünk a mezőgazdasági hasznosítás mellei, a 7. táblázat segít a lehetséges további technológiákat összehasonlítani a mezőgazdasági hasznosítás technológiájával. Az egyes technológiákat tehát csak a végfelhasználás és ezekkel kapcsolatos hatások szerint van értelme osztályozni, amit egy módosítoi Leopold- mátrixban mutatunk be (lásd később).! 6

7 6. táblázat: Az iszapkezelés részfeladatainak kapcsolódási feltételrendszere 2. Forrás: Kovács et al., A 7. táblázatban a minősítések csupán három kategóriában történtek: alacsony, közepes, és magas. A csekély minősítési kategóriák ellenére jól elemezhető és viszonyítható táblázatot kaptunk. II is az összehasonlítás alapja az egyszerű folyékony kihelyezés mezőgazdasági területre.! 7

8 7. táblázat: A lehetséges technológiák összehasonlítása Jól szemléltek a 7. táblázat, hogy a környezek kockázatok, az ennek megfelelő szabályozásnak való megfelelés és a hasznosulás foka alapján, valamint a költség elemekre utaló energia-, szállítási- üzemelési költségek, illetve beruházási- igények mértéke alapján a komposztálást és még inkább a vermikomposztálás módszerét legjobb választanunk. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának technológia és költséghatékonysági vizsgálata Leopold- mátrixban A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának technológiai és költséghatékonysági vizsgálatát Leopold- mátrixban vizsgáltuk. A Leopold- mátrix lehetővé teszi a folyamatok elemzése során nyert információk vizualizált formában történő ábrázolását, továbbá az egyes tényezők jelentőség szerink súlyozását. A mátrix felépítése a következő: a sorokban azok a tevékenységek vannak felsorolva, amelyek bármilyen környezek problématerületre hatással vannak, lehetnek. PrakKkusan ezeket tekinthetjük a környezek tényezőknek. A legegyszerűbb töltési mód, amikor az egyes cellákba csak x- ek kerülnek. Ezzel jelezzük, hogy adoi folyamatelem (környezek tényező) adoi környezek problématerületre hatással van. Így kitöltve a mátrixot egy olyan térképet kapunk, ami megmutatja nekünk, hogy mely pontokon beszélhetünk érinteiségről. Bár ez a fajta ábrázolás nem súlyozza az egyes hatásokat, mégis alkalmas következtetések levonására. Megállapítható, hogy a konvencionális szennyvíziszap komposztnak és a vermikoposztnak a folyékony és víztelenítei szennyvíziszappal összehasonlítva a mezőgazdasági hasznosítása során van hozzáadoi agronómiai, talajjavító értéke, hiszen azon túl, hogy jó trágyaszerek, megnövelik a talaj kakoncserélő képességét, talajszerkezetet javító talajszemcséket képeznek, csökkenkk a talajeróziót, javítják a! 8

9 talajok vízgazdálkodását, lassítják a tápanyagok felszabadulását, puffer hatásával lassítják a tápanyag kilúgozódását, megakadályozzák a gyors ph változásokat. Növénytáplálás szempontjából pedig kiegyensúlyozoiabb tápanyag- feltáródás biztosítanak (kimosódás veszélye kicsi), nagy adszorpciós képesség miai növelik a talaj tápanyagtároló kapacitását. A vermikomposzt (gilisztahumusz) pedig a szennyvíziszap komposzt poziev tulajdonságain túl nem csupán a talaj szervesanyag tartalmát növeli hanem a magas polimerizáltságu humusz frakció mennyiségét a talajban, állatok tápcsatornáján való áthaladás közben szignifikáns mértékben gazdagodik mikroba- közösségekkel, szervesanyag- bontó enzimekkel és növényi hormonhatással bíró hatóanyagokkal, melyek hormonálisan serkenkk a növények fejlődését. A vermikomposzt nagyobb valószínűséggel minősíthető át a 36/2006 (V. 18). FVM rendelet alapján termésnövelő anyaggá, mely lehetőséget teremt ennek a terméknek az értékesítésére is. HozzáadoI értéknek minősül, hogy mind a konvencionális, mind a vermikomposzt hozzáadoi értékkel bír humán környezetegészségügyi kockázat szempontjából, kisebb könnyen bomló szerves szennyezőanyag- és kórokozó tartalma miai. Az elemzés is alátámasztja azt, hogy a kisvárosokban, pl. Érden képződő iszap esetében és általában a jelentős ipari szennyezeiséget nem tartalmazó kommunális szennyvíziszapok esetén mezőgazdasági alkalmazás, a komposztként és vermikomposztként való hasznosítás javasolható. A lehetséges technológiák értékelése Hazánkban és az Európai Unióban is jelentősen megnövekedei a keletkezei kommunális szennyvíziszap mennyisége, amely keletkezéséért a 91/271/EEC EU Direkeva (Települési Szennyvízkezelési Direkeva) a felelős. A szennyvíziszap hasznosítást a 98/15/EEC direkeva, míg, ha az iszap minősége lehetővé teszi, a mezőgazdasági hasznosítást a 86/278/EEC direkeva szabályozza, illetve korlátozza. A mezőgazdasági hasznosítás A mezőgazdasági hasznosítás kulcskérdése, mint az korábban is kiemeltük az iszap megfelelő összetétele. A megfelelő minőségű szennyvíziszap felhasználható a talaj szerves anyag és tápelem tartalmának javítására (Csőke- Bokányi, 2008). Kiemelt figyelmet kell fordítani az iszapban lévő toxikus- és környezeierhelő komponensekre, amelyek jelentősen károsíthatják a talajt, valamint bekerülve a táplálékláncba, illetve a felszíni vagy felszín alat vizekbe az emberi egészségre is komoly kockázatot jelenthetnek. Mezőgazdasági területre csak kezeléssel stabilizált iszapokat lehet kijuiatni (Csőke, Bokányi, 2008). A stabilizálás lehet aerob, anaerob, kémiai kezelés vagy 3-6 hónapos átmenek tárolás utáni kijuiatás. A kijuiatást megelőzően meg kell vizsgálni a talajt és az iszapot is, erről részletesebben a környezekleg fenntartható iszapkezelési technológiák alfejezetben térünk ki. Bizonyos esetekben korlátozás nélkül is kijuiatható szennyvíziszap mezőgazdasági területre, ha az iszap meghatározoi koncentrációnál kisebb mennyiségben tartalmaz fekális szennyezőket, vagy olyan! 9

10 gyártási technológiákból származnak, amely technológia során fekális szennyvízzel történő érintkezés kizárt. Az iszap kijuiatás periódikussága miai az iszapot tárolni kell a felhasználás elői. Az átmenek tároló létrehozásának számos feltétele van, valamint tanulmányt kell készíteni a felhasználási terület kiválasztásához, amely tanulmány részletesen tartalmazza az iszap összetevőinek koncentrációit, valamint a talaj és az adoi terület jellemzőit (Varga, Bokányi, 2010). További előírás az iszap mezőgazdasági hasznosítása során a 300 m- es védőtávolság biztosítása lakoi, illetve minden olyan terüleiől, ahol a jogszabály értelmében szennyvíziszapot felhasználni Klos (Kovács et al., 2003). Az iszapok nehézfém eltávolítására többféle vegyszeres eltávolítással próbálkoztak, de ezek az eljárások igen költségesek a jelentős vegyszer felhasználás, nagy üzemeltetési költségek miai, valamint további problémát jelentenek az üzemeltetési problémák és a másodlagosan megjelenő szennyezések is. Komposztálás A komposztálás aerob szerves anyag átalakítási technológia, amely során a szerves anyag átalakítása elsősorban mikroorganizmusokkal történik. A folyamatok során jelentős hőképződéssel számolhatunk, amely hatására a patogén mikroorganizmusok száma jelentősen lecsökken. A hőmérséklet a termofil szakaszban meghaladhatja a 60ºC- ot. A komposztálás során különös figyelmet kell fordítani a megfelelő kémhatásra, (ph), nedvességtartalomra, valamint C/N arányra, előfordulhat, hogy a kommunális szennyvíziszapot más, szerves hulladékkal is össze kell keverni a kívánt C/N arány elérése, illetve a megfelelő üzemeltetés (pl: keverés) érdekében. Kulcskérdés a megfelelő levegőztetés kialakítása is. A megfelelő nedvességtartalom fenntartása érdekében biztosítani kell a locsolás lehetőségét is. Ez utóbbi paraméterek fenntartása alapvető a komposztálás sikere érdekében, és az ehhez szükséges költségeket figyelembe kell venni. A komposztáló telepeknél a fajlagos költségek a nyersanyag mennyiségének növekedésével fokozatosan csökkenek. Ezen költségek a kisebb gép- és eszközigény ellenére, a telep kialakítás nagyobb költségei miai a nyitoi rendszerű technológiáknál (a zárt rendszerű technológiákkal szemben) minden esetben nagyobbak (Kovács et al., 2003). Termikus kezelés (égetés) A monoégetés vagy együi égetés során az iszap energiatartalmát hasznosítjuk, miközben patogénmentesítés is megvalósul. Az iszap égetése jelentőse előkezelést igényel, mindenképpen szükséges valamilyen mértékű kondicionálás, víztelenítés vagy előszárítás. Ezek, mind jelentős költségeket jelenthetnek. Az égetés alapfeltételei az iszap nedvességtartalma kisebb legyen, mint 50%, a szerves anyag tartalom elérje a 25%- ot. A 8. táblázatban összefoglaltuk a különböző kommunális iszapok jellemző fűtőértékeit, amely alapján látható, hogy jelentős különbségek vannak a különböző eredetű szennyvíziszapok fűtőértékei közöi, amely így hatással van az égetés technológiájának gazdaságosságára. A táblázat alapján a rothasztoi iszap esetén van a legkisebb! 10

11 fűtőérték, hiszen a rothasztás során a szerves anyag tartalom jelentős része metánná alakul (Varga, Bokányi, 2010). EmiaI és az esetlegesen keletkező másodlagos légszennyező anyagok (megfelelő füstgázkszetás szükséges) miai az égetés helyei az iszap komposztálása, vermikomposztálása javasolható. 8. táblázat: A különböző eredetű kommunális iszapok jellemző fűtőértékei Iszap Fűtőérték (kj/kg sz.a.) nyers iszap fölös eleveniszap rothasztott iszap rothasztott kevert iszap Forrás: Baróvi, alapján Az égetés hátrányaként megemlítendő, hogy jelentős beruházási és üzemeltetési költségekkel jellemezhető a technológia. Az égés során keletkező füstgázokat Kszetani kell, és a keletkező hamut is kezelni kell. Ez utóbbiak hátrányosan befolyásolhatják a költségeket. Anaerob kezelés Az anaerob fermentáció (rothasztás) során az égetéssel szemben nem szükséges olyan mértékű víztelenítés, így a költségek csökkenthetők. Az anaerob lebontás során levegőtől elzárt körülmények közöi (zárt tartályokban) az iszap szerves anyag tartalma több lépcsős folyamatban átalakul metán tartalmú biogázzá. A kirothadt iszap komposztálással, vermikomposztálással a mezőgazdaságban hasznosítható. A rothasztás megvalósítható mezofil (kb. 35ºC) vagy termofil (kb. 55ºC) hőmérsékleten. Termofil hőmérsékleten jelentősebb biogáz kihozatallal számolhatunk, de a rothasztótornyokat megfelelően kell temperálni, ennek biztosítása elengedhetetlen, mert az 1-2ºC- os ingadozásokat az anaerob mikroorganizmusok megsínylik, amely így akár a fermentáció leállását is okozhatja. A megfelelő hőmérséklet biztosítása jelentős költség növekedést eredményezhet. A biogáz kihozatal növelhető további, nem szennyvíztelepi szerves hulladékok együi rothasztásával (koszubsztrát hatás).! 11

12 Lerakás A lerakás megfelelő geológiai és műszaki védelemmel rendelkező hulladék lerakón lehetséges. Több Európai Uniós országban szennyvíziszap nem deponálható, de mint az 1. táblázatban láiuk van olyan ország, ahol az első számú szennyvíziszap ártalmatlanítási technológia a lerakás, pl.: Románia. A lerakás költségeit az előkezelés (szárítás) és a szállítás költségei emelik meg. Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a lerakás hosszútávon nem környezetbarát szennyvíziszap ártalmatlanítási megoldás. Összefoglalás, javaslatok Mint ismeretes egyre nagyobb mennyiségben keletkezik szennyvíziszap, amely viszonylag gyorsan rothadásnak indul és jelentős szaghatást eredményez, ezért a kezeletlen iszap elhelyezése nem lehetséges, így kezelni, ártalmatlanítani kell a végső elhelyezés elői. Az iszapkezelés célja többek közöi az iszap mennyiségének, (tömegének, térfogatának) csökkentése, a rothadó képességének megszüntetése (iszapstabilizáció), könnyebb vízteleníthetőség, valamint a környezet- egészségügyi problémák megszüntetése (pl: korokozók megszüntetése, bűztelenítés).! 12

13 Az iszapstabilizáció módszereit a lakosegyenérték függvényében csoportosíthatjuk (lakosegyenérték (LE): azon szerves anyag terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye 60 g oxigén naponta): - aerob iszapstabilizáció (kb 20 ezer LE alai), - anaerob iszapstabilizáció (kb. 20 ezer LE felei), - vegyszeres iszapkezelés. Gazdaságossági szempontok alapján a kis (1-2 ezer LE körüli) telepeken sűrítés vagy víztelenítés után térségi telepeken célszerű az iszapot kezelni ezer LE közöt telepeken aerob iszapstabilizációt, azaz komposztálást, míg 20 ezer LE felet telepeken anaerob fermentációt (rothasztást) célszerű alkalmazni az iszap stabilizáció, ártalmatlanítás során. Az anaerob módon fermentált iszap a későbbiekben még komposztálható és a mezőgazdaságban hasznosítható. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a kommunális szennyvíziszap ártalmatlanítás során törekedni kell a mezőgazdasági hasznosításra, a megújuló energia (biogáz) termelésre. Kiemelt figyelmet kell fordítani az iszap minőségére és a talaj állapotára. Források: Baróvi I. (szerk.)(2000): KörnyezeIechnika. Mezőgazda Kiadó. Budapest. Csőke B., Bokányi L.: Technológiák kapcsolódási lehetőségeinek bemutatása. In: Chlepkó, T. (szerk.): Megújuló mezőgazdaság, TerKa Szerkesztő. EUROSTAT (2012): hip://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/environment Kovács A., Kovács R., Pétsy ZS., Szűcs B., Zelei K. (2003): A szennyvíziszap- kezelés és hasznosítás jogi, gazdasági, műszaki, környezet- egészségügyi feltételrendszere, Tanulmány, Budapest. EMLA Alapítvány és KvVM, Budapest. Varga T, Bokányi L. (2010): Települési szennyvíziszap energekkai kezelése és az alkalmazható előkezelések a biogáz hozam fokozása érdekében. Hulladék Online 1. évfolyam, 1. szám.! 13

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

Házikerti. komposztálás. telei

Házikerti. komposztálás. telei Komposztálás Házikerti és s közössk sségi komposztálás Bezeczky-Bagi Beáta Magyar Minőségi Komposzt Társaság Komposztálásnak - a pontos definíció alapján - az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag bontható

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Iszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók

Iszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók Iszapképződés Iszapkezelés Dr. Patziger Miklós Fajlagos iszapképződés Kb. 1,5 l/le*d 2 l/le*d Víztartalom 97 99% Hirtelen rothad erős szagképződéssel Kezeletlen iszap elhelyezése nem lehetséges Ezért=>

Részletesebben

Az iszapkezelés trendjei

Az iszapkezelés trendjei Az iszapkezelés trendjei Boda János és Dr. Patziger Miklós fólia 1 Iszapképződés Fajlagos iszapképződés Kb. 1,5 l/le*d 2 l/le*d Víztartalom 97 99% Hirtelen rothad erős szagképződéssel Kezeletlen iszap

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

Bevezetés - helyzetkép

Bevezetés - helyzetkép Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06.

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál? Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági

Részletesebben

Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei

Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan

Részletesebben

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók

Részletesebben

A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban.

A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. Előadás helye és időpontjai: Dunaharaszti 14.09.09. Debrecen 14.09.16. Kaposvár 14.09.26. Előadó: Dr Petis

Részletesebben

Biogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG

Biogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG Biogáz tisztítás A biogáz metán (60-65% CH 4 ) és széndioxid (30-35% CO 2 ) keverékéből álló gáz, mely kommunális szennyvíziszap, állati trágyák és mezőgazdasági maradékok fermentációja során termelődik

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása

Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása Dr. Hornyák Margit c. egyetemi docens SZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár MMK Környezetvédelmi Tagozat 2016. január 20. Problémafelvetés

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága

Hulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága Hulladékgazdálkodás Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori

Részletesebben

Egy modell tanulságai és kivetítése

Egy modell tanulságai és kivetítése Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel. Paulo Coelho Egy modell tanulságai és kivetítése Tolnai Béla gépészmérnök Lektorálta: Oláh Péter, agrármérnök Kulcsszavak: szennyvízhasznosítás, komplex megoldás

Részletesebben

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 III. Fokú tisztítási technológia N és P eltávolítása Természetes és mesterséges

Részletesebben

Vízvédelem 2015.04.23. Törvények KM011_1. 2014/2015-ös tanév II. félév. 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás

Vízvédelem 2015.04.23. Törvények KM011_1. 2014/2015-ös tanév II. félév. 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás Vízvédelem KM011_1 Széchenyi István Egyetem 2014/2015-ös tanév II. félév 8. rész: A vízvédelem szervei, jogi szabályozás Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki

Részletesebben

Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban

Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban Tárgyszavak: komposztálás; komposztálóüzem; polietilén; tárolótartály;

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

Szennyvíziszap termikus hasznosítása Kovács Károly 2014. október 8.

Szennyvíziszap termikus hasznosítása Kovács Károly 2014. október 8. Szennyvíziszap termikus hasznosítása Kovács Károly 2014. október 8. Tartalom Nemzetközi kitekintés, hazai helyzetkép Szennyvíziszap ártalmatlanítás, hasznosítás lehetőségei, formái A termikus iszap hasznosításról

Részletesebben

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának

Részletesebben

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. i Önkormányzat 26/2004. (IX.25.) számú Ö.K. rendelete egységes szerkezetben a módosító 37/2008. (XII.27.) sz. Ö.K. rendelettel a helyi hulladékgazdálkodási tervről Üllő Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023 a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével 2 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Vargáné Fodor Rita Pénzügyi

Részletesebben

Mi kell a hatékony komposztáláshoz?

Mi kell a hatékony komposztáláshoz? Mi kell a hatékony komposztáláshoz? Az edényzet elhelyezése Megfelelő kiindulási anyagok A megfelelő homogenitás, - halomba rakás, - nedvességtartalom A komposzt átforgatása A komposztáló gondozása A megfelelő

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

Környezettechnika. 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk.

Környezettechnika. 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk. Fodor Béla Környezettechnika 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk. Megj.: - A napenergia, biomassza s geotermikus energia tématerületén részben a Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

Áll l a l ti i hu h l u l l a l dé d kok o ene n rge g tik i ai h szno n s o ít í ásána n k krit i ériu i m u ai

Áll l a l ti i hu h l u l l a l dé d kok o ene n rge g tik i ai h szno n s o ít í ásána n k krit i ériu i m u ai Állati hulladékok energetikai hasznosításának kritériumai DR. KISS JENŐ ATEV ZRT. RABI BÉLA ATEVSZOLG ZRT. RENEXPO 2008 BIOMASSZA KONFERENCIA A biogáz előállítás és a komposztálás kapcsolata az ATEVSZOLG

Részletesebben

GOP-2009-1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztés tevékenység támogatása

GOP-2009-1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztés tevékenység támogatása GOP-2009-1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztés tevékenység támogatása Állattartásból származó istállótrágya kezelésére korszerő, komplex takarmányozási, tárolási és trágyakezelési technológia prototípusának

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. július 22. (22.07) (OR. en) 13097/11 ENV 626 ENT 170

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. július 22. (22.07) (OR. en) 13097/11 ENV 626 ENT 170 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. július 22. (22.07) (OR. en) 13097/11 ENV 626 ENT 170 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2011. július 15. Címzett: az Európai Unió Tanácsának

Részletesebben

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján: Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

H A T Á R O Z A T O T.

H A T Á R O Z A T O T. 1 MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL SZEGEDI MÉRÉSÜGYI ÉS MŰSZAKI BIZTONSÁGI HATÓSÁG Városföld Energia Energetikai Beruházó és Szolgáltató Kft. 6033 Városföld, II. körzet 38. Iktató szám: 129-10

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007 TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ, KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN Székesfehérvár 2007 LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK A SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MECHANIKAI

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

(3700 Kazincbarcika, Eszperantó u. 2.) 2003-2008 MISKOLC, 2004. DECEMBER GREEN SIDE KFT. MISKOLC

(3700 Kazincbarcika, Eszperantó u. 2.) 2003-2008 MISKOLC, 2004. DECEMBER GREEN SIDE KFT. MISKOLC 2 SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE HULLADÉKKEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS (3700 Kazincbarcika, Eszperantó u. 2.) 40 TELEPÜLÉSÉNEK KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2003-2008 ALACSKA, ALSÓSZUHA, ALSÓTELEKES,

Részletesebben

A szennyvíziszapok. ziszapok. Dr. Kiss Jenő

A szennyvíziszapok. ziszapok. Dr. Kiss Jenő A szennyvíziszapok ziszapok hasznosításának nak gyakorlata Dr. Kiss Jenő 1 A szennyvíziszapok ziszapok ártalmatlanításának nak és hasznosításának nak jelentősége Közegészségügyigyi Környezetvédelmi Állategészségügyigyi

Részletesebben

Hásságy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010. (XII.15.) számú rendelete

Hásságy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010. (XII.15.) számú rendelete Hásságy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2010. (XII.15.) számú rendelete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági

Részletesebben

Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi itanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem. Intézet

Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi itanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem. Intézet XX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2010. május 11-13. 13. Másodlagos tüzelőanyag előállítás, nemesítés és pirolízis i technológia Prof. Dr. CSŐKE BARNABÁS egyetemi itanár,

Részletesebben

hír CSATORNA TARTALOM

hír CSATORNA TARTALOM hír CSATORNA 2006 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja május június TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 M. Krempels Gabriella: Merre tart a hazai csatornázás és szennyvíztisztítás... 3 Jobbágy Andrea,

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása Környezetvédelem A szennyvíztisztítás célja Technológiai rendszerek 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása 2008/2009-as tanév, I. félév Horváth Balázs SZE MTK BGÉKI

Részletesebben

A komposztálás biológiai mechanizmusa

A komposztálás biológiai mechanizmusa HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A komposztálás biológiai mechanizmusa Tárgyszavak: mezofil szakasz; termofil szakasz; második mezofil szakasz; utóérés. A komposztálás a mezőgazdálkodás

Részletesebben

kémiai vegyület energiatartalma égési reakció során felszabadul

kémiai vegyület energiatartalma égési reakció során felszabadul Anaerob hulladékkezelés - mikrobiológiai alapok - általában szennyvíziszapra alkalmazzák - a lebontás mikrobiológiai: más, mint a heterotrófoknál - metánképzés: metanogén szervezetek végzik (ősi, kis energiahatékonyságú)

Részletesebben

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:

Részletesebben

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Dr. Köhler Mihály előadása

Dr. Köhler Mihály előadása Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr

Részletesebben

Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése

Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése I. Oktatási segédlet Készítette: Dr. Szabó

Részletesebben

TYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV.

TYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV. TYÚK ÉS PULYKA TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATI KÓDEX IV. 2007 HEN AND TURKEY PERFORMANCE TESTING CODE IV. 2007 Készítették a Kisállattenyésztési Kódex Bizottság alábbi tagjai: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Bleyer

Részletesebben

BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2011. ( XII.15.) számú. r e n d e l e t e

BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2011. ( XII.15.) számú. r e n d e l e t e BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2011. ( XII.15.) számú r e n d e l e t e a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról Buzsák Községi Önkormányzat

Részletesebben

Gázfázisú biokatalízis

Gázfázisú biokatalízis Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet

Részletesebben

A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban

A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban Szakdolgozat Szerző: Kabdebon Balázs Konzulensek:

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bereczkiné Kardeván Kinga. Mit tegyünk a hulladékkal? A követelménymodul megnevezése: Gyártás előkészítése és befejezése

MUNKAANYAG. Bereczkiné Kardeván Kinga. Mit tegyünk a hulladékkal? A követelménymodul megnevezése: Gyártás előkészítése és befejezése Bereczkiné Kardeván Kinga Mit tegyünk a hulladékkal? A követelménymodul megnevezése: Gyártás előkészítése és befejezése A követelménymodul száma: 0510-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

P Á L Y Á ZATOK VÁLLALKOZÓKNAK

P Á L Y Á ZATOK VÁLLALKOZÓKNAK V Á L L A L K O ZÓ I H Í R L E V É L KEDVES OLVASÓINK! Egyre-másra jelennek meg a különböző pályázati felhívások. Azokból választjuk ki azokat, amelyek leginkább felkelthetik az Önök érdeklődését, és lehetőséget

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. engedélyezem,

H A T Á R O Z A T. engedélyezem, Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 75105-4-10/2011. Ea: dr. Petrovics György Pádár Csilla Tárgy: hulladékkezelési engedély H A T Á R O Z A T A BÁCSVÍZ

Részletesebben

Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november

Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november K-II-2.1. Mit ért a globalizáció alatt? K-II-2.2. Milyen következményeivel találkozunk a globalizációnak? K-II-2.3. Ismertesse a globalizáció ellentmondásait!

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

Energiafelhasználás. Ház energiagazdálkodása

Energiafelhasználás. Ház energiagazdálkodása Mit tehetünk? Energiafelhasználás Ház energiagazdálkodása A mi éghajlati adottságaink mellett a háztartási energiafelhasználás döntő hányadát a téli fűtés teszi ki. Költségek befolyásoló tényezői: - Kinti

Részletesebben

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 15. NAPIREND Ügyiratszám: 1/76-3/2008. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. február 15-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: Tapolcai szennyvíztelep

Részletesebben

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák?

1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1.környezeti allapotértékelés célja, alkalmazása, mikor, miért alkalmazzák? 1)környezeti károk,szennyezések,haváriák felmérése és elemzése 2)a környezet állapotának,veszélyeztetettséggének felmérése és

Részletesebben

Megbízó: Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati

Megbízó: Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati 1 SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE HULLADÉKKEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TELEPÜLÉSEINEK 2004-2008 HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVÉNEK BESZÁMOLÓ JELENTÉSE Megbízó: Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési

Részletesebben

Csibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Csibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák községi 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 48. alapján a hulladékgazdálkodási

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ INTENZÍV BAROMFITARTÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN

ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ INTENZÍV BAROMFITARTÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN ÚTMUTATÓ AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA MEGHATÁROZÁSÁHOZ AZ INTENZÍV BAROMFITARTÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZTETÉSE SORÁN BUDAPEST 2010. JÚNIUS Bevezető Baromfitartás BAT útmutató Ez az Útmutató a Környezetvédelmi

Részletesebben

Közös szennyvízelvezetési projektje

Közös szennyvízelvezetési projektje RÉDE ÉS BAKONYBÁNK Közös szennyvízelvezetési projektje ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0 A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS HULLADÉK ÉS SZEMÉT Hulladék - az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során keletkező anyagok melyeket már nem tudnak/akarnak felhasználni. Kezeléséről

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

Iszapkezelés és biogáz hasznosítás a nagy szennyvíztisztító telepeken

Iszapkezelés és biogáz hasznosítás a nagy szennyvíztisztító telepeken A MaSzeSz Országos Konferenciája 2013. Iszapkezelés és biogáz hasznosítás a nagy szennyvíztisztító telepeken Boda János Elnökségi tag - MaSzeSz fólia 1 SZVTP-k üzemeltetési költségei fólia 2 SZVTP üzemeltetési

Részletesebben

SEVÍZ - SZ-SZV Szeged, Közműves Szennyvízelvezetés és tisztítás

SEVÍZ - SZ-SZV Szeged, Közműves Szennyvízelvezetés és tisztítás Gördülő Fejlesztési terv Felújítási és pótlási terv SEVÍZ - SZ-SZV Szeged, Közműves Szennyvízelvezetés és tisztítás MEKH kód: 21-33367-1-001-00-13 víziközművek felújítása, pótlása 2014. szeptember 1 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslatai az adórendszer zöldítésére

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslatai az adórendszer zöldítésére A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslatai az adórendszer zöldítésére Dióssy Lászlónak, a KvVM államtitkárának előadása az Adózás a fenntartható fejlődésért konferencián 2008. május 9-én Tisztelt

Részletesebben

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete a helyi gazdálkodási tervről Tarany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Kramlik Kornélia műsz. es. Előterjesztő:

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Üzleti jelentés 2009.

Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Üzleti jelentés 2009. Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Üzleti jelentés 2009. Kiadja a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Felelős kiadó: Palkó György Nyomdai előkészítés: MEGA Kft. Bevezető A Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen

Részletesebben

Tárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T

Tárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. sz.: 18-1/17/2010/II. Műszaki

Részletesebben