A szennyvíziszapok. ziszapok. Dr. Kiss Jenő

Átírás

1 A szennyvíziszapok ziszapok hasznosításának nak gyakorlata Dr. Kiss Jenő 1

2 A szennyvíziszapok ziszapok ártalmatlanításának nak és hasznosításának nak jelentősége Közegészségügyigyi Környezetvédelmi Állategészségügyigyi Gazdasági 2

3 A szennyvíziszapok ziszapok legfontosabb csoportjai Kommunális iszapok (biológiai eleveniszapok kirothasztott iszapok) Élelmiszeripari iszapok(zs (zsíros nem zsíros, előkezel kezelést igényel -előkezelést nem igényel) Egyéb b ipari iszapok 3

4 Legfontosabb cél: c A fenntarthatóság érdekében racionális anyag-és energiagazdálkod lkodást végezni, v törekedni t arra, hogy a kommunális és s egyéb b szennyvíziszapok ziszapok és s az arra alkalmas mellékterm ktermékek, kek, hulladékok legalább %-a% a Magyarországon gon is kerülj ljön hasznosításra. 4

5 2000. évi XLIII. törvt rvény a hulladékgazd kgazdálkodásról X. Fejezet pontja szerint a lerakással ártalmatlanított tott hulladék k biológiailag bontható szerves anyag tartalmát a.) július j 1-ig1 75 %-ra% b.) július j 1-ig1 50 %-ra% c.) július j 1-ig1 35 %-ra% kell csökkenteni. 5

6 A szennyvíziszap ziszap hasznosítás követelményei Környezeti elemek védelme v (pl. az ipari eredetű hatóanyagok anyagok felhasználásának nak csökkent kkentése, a szervesanyag lerakásának csökkent kkentése, a CO2 kibocsátás s csökkent kkentése) A A megújul juló,, illetve megújíthat tható energiahordozók k arány nyának nak növeln velése mezőgazdas gazdasági gi felhasználása sa A A talaj termőképess pességének megtartása, javítása 6

7 Az EU és s a hazai jogszabályi előírások szerinti kezelési sorrend Mezőgazdas gazdasági gi felhasználás s (hasznosítás) s) Biogáz z termelés és s a fermentátum tum mezőgazdas gazdasági gi felhasználása sa Energetikai előnnyel járój égetés Lerakás/deponálás 7

8 Szennyvíziszap ziszap mezőgazdas gazdasági gi felhasználása sa (1) Folyékony (3 10 % sz.a. tartalmú) ) sűrített s iszap Talajba injektálás Szánt ntóföldön, betakarítás s után, illetve vetés s előtt Gyümölcs lcsösbe sbe szedés s előtt, illetve után Felületi leti kilocsolás Szánt ntóföldön, betakarítás s után n tarlóra ra Legeltetési időszakon kívül k l rétre, r legelőre 8

9 Gyűjt jtő-tározóban tárolt t szennyvíz, z, szennyvíziszap ziszap homogenizálása 9 INJEKTOR KFT. KAPOSVÁR

10 Szennyvíz, z, szennyvíziszap ziszap talajba injektálása 10 INJEKTOR KFT. KAPOSVÁR

11 Kommunális szennyvíz, z, szennyvíziszap ziszap injektálással törtt rténő elhelyezésének hatása a talajra az injektált területek vízgazdv zgazdálkodása javult az iszappal kezelt területek talajának fizikai és s kémiai k állapota kedvezően en változott az iszapelhelyezésbe sbe vont területeken káros k elem tartalom növekedn vekedése nem mutatható ki, azok mért m mennyisége minden esetben a MI számú Ágazati Műszaki M Irányelvben megadott határért rtékek alatti A korábban évente végzett v liziméteres, valamint a legutóbbi drén-kutas talajvíz z vizsgálatok eredményei szennyezésre sre utaló változásokat nem mutattak Az évenkénti nti növényvizsgn nyvizsgálatok eredményei károsk ros-elem feldúsul sulást st nem mutattak MOLNÁR R IMRE talajtani szakért rtő között k végzett v vizsgálatainak eredménye 11

12 Miért injektálás? Egyszerű technológia A talajművel velési gyakorlatban is alkalmazott és s terjedő talajlazítást végez v az iszap elhelyezésekor Kedvező fajlagos beruházási költsk ltség Víztelenítés s vegyszerigénye elmarad Minimális környezethasznk rnyezethasználat 12

13 Szennyvíziszap ziszap mezőgazdas gazdasági gi felhasználása sa (2) (15 40 % sz.a. tartalmú) ) víztelenv ztelenített tett iszap Közvetlen felhasználás Felületi leti kiszórás Szánt ntóföldön, betakarítás s után n tarlóra ra Legeltetési időszakon kívül k l rétre, r legelőre Feldolgozás s utáni felhasználás Iszaptrágyak gyaként (szalmás s iszapkeverék) k) felületi leti kiszórás Mezőgazdas gazdasági gi területen (szánt ntóföldön, gyümölcs lcsösben) sben) Iszapkomposztként Mezőgazdas gazdasági gi területen (szánt ntóföldön, gyümölcs lcsösben) sben) Szabad forgalomba hozatallal (kertben, virágf gföldként, stb.) 13

14 Forgatásos prizmakomposztálás Komposztálás legősibb módszere Komposztáland landó anyagokat trapéz z keresztmetszetű prizmákba rakják, k, meghatározott rendszerességgel átforgatják Hőmérséklet, nedvességtartalom folyamatos ellenőrz rzése Utóé óérlelés s (3-6 6 hónap) h 14

15 15

16 Levegőztetett prizmakomposztálás Levegő bejuttatása perforált csöveken illetve ventillátoron toron keresztül Az intenzív v szakaszban a bekeverést követk vetően en nincs átforgatás Az üzemeltetés s során n a rendszer számítógéppel kontrolált lt és s szabályozott ( oxigén n tartalom, hőmérsh rséklet) A féligáteresztőmembrán a keletkezőszagmolekulák 97 %-át nem engedi át A csapadékvíz kilúgozó hatásával nem kell számolni 16

17 Levegőztetett prizmás s komposztálás 17

18 Irány nyított levegőztet ztetésű prizmakomposztálás 18

19 Zárt komposztálás s (kamrás) Nyersanyag fogadás, mérlegelm rlegelés Előkész szítés, s, keverés, homogenizálás Kezelő boxokba történő berakás: a boxokban aktív levegőztet ztetés, csurgalékv kvíz elvezetés, visszaforgatás, s, nem szüks kséges forgatás Két t hét h t intenzív v szakasz után n utóé óérlelés Kihelyezés s előtt laboratóriumi riumi vizsgálat 19

20 20

21 21

22 22

23 Biogáz-,, komposzt alapanyag előáll llítás állati mellékterm ktermékből nyersanyag-fogadás aprítás nyersanyag-bemérés Kanon nyersanyagágyúba sterilizálás Égetés szilárd rész fázis-szétválasztás hengerszitával vagy komposztálás kavics, homok, csontdarabok folyékonyfázis kavicsleválasztóba húspaszta folyékonyfázis szétválasztása háromfázisú dekanterrel Égetés zsír Biogáz üzem enyves húslé 23

24 Iszapok és s iszapkomposztok hasznosítási si feltételei telei és s lehetőségei a mezőgazdas gazdasági gi termelésben Minden kihelyezés s előtt, de legalább hat havonta laboratóriumi riumi vizsgálatok Kihelyezési vagy termék k engedély Adatszolgáltat ltatás s a Talajvédelmi Hatóság g felé Komposzt azonnali beforgatása a talajba Helyes mezőgazdas gazdasági gi gyakorlat szabályai 24

25 TERMŐFÖLD LDÖN N TÖRTT RTÉNŐ FELHASZNÁLÁS a évi CXXIX törvt rvény szerint, figyelemmel az alábbi jogszabályokra: Szennyvíziszap Fermentor iszap 50/2001. (IV.3.) Korm. r. 50/2001. (IV.3.) Korm. r. Szennyvíziszap és fermentor iszap komposzt 50/2001. (IV.3.) Korm. r. 16/2001. (VII.18) KöM r. 27/2006. (II.07.) Korm r. 36/2006. (V.18.) FVM r. 59/2008. (IV.29.) FVM r. 90/2008. (VII.18.) FVM r. 61/2009. (V.14) FVM r. 77/2009. (VI.30.) FVM r. 16/2001. (VII.18) KöM r. 23/2003. (XII.29.) KvVM r. 36/2006. (V.18.) FVM r. 59/2008. (IV.29.) FVM r. 90/2008. (VII.18.) FVM r. 61/2009. (V.14) FVM r. 77/2009. (VI.30.) FVM r. 16/2001. (VII.18) KöM r. 23/2003. (XII.29.) KvVM r. 36/2006. (V.18.) FVM r. 59/2008. (IV.29.) FVM r. 90/2008. (VII.18.) FVM r. 61/2009. (V.14) FVM r. 77/2009. (VI.30.) FVM r. 45/2012. (V.8.) VM r. 45/2012. (V.8.) VM r. 45/2012. (V.8.) VM r. 25

26 Hektáronk ronként nt kiadható maximális nitrogén n hatóanyag anyag Kedvezőtlen Adottságú Térségekben nitrátérz rzékeny területen kiadható max. N (kg/ha) ebből: kiadható max. szerves eredetű N (kg/ha) nem nitrátérz rzékeny területen kiadható max. N (kg/ha) ebből: kiadható max. szerves eredetű N (kg/ha) Nem Kedvezőtlen Adottságú Térségekben nitrátérz rzékeny területen kiadh. max. N (kg/h a) ebből: kiadható max. szerves eredetű N (kg/ha) nem nitrátérz rzékeny területen kiadható max. N (kg/ha) ebből: kiadható max. szerves eredetű N (kg/ha)

27 Alkalmazási előnyei I. Talajra vonatkozóan szerves trágy gyáknál l magasabb nitrogén és s foszfor tartalom a tápanyagok t mikrobákban kban és s a humuszanyagokban kötött tt formában találhat lhatók, lassan szabadulnak fel, így jelentősen csökken a kimosódással ssal elpazarolt hatóanyag anyag mennyisség talaj struktúrája, víztartv ztartó képessége, hőh és s levegő gazdálkod lkodása jelentősen javul nő a talajszerkezet stabilitása, sa, csökken a porosodás és az erózi zióveszély mobilizálja lja a talajban lévől tápanyagokat 27

28 Alkalmazás s előnyei II. Növényekre vonatkozóan nagyobb lesz a növények n nyek ellenáll lló-képessége a kórokozókkal, kkal, kártevk rtevőkkel szemben, így csökkenthet kkenthető a növényvédő szerek használata aszályos időben hosszabb ideig ellenállnak llnak a vízhiv zhiánynak magasabb termésátlagok tlagok érhetők k el minimális a túladagolt ladagolásból l adódó kár 28

29 Műtrágyás Komposztos 29

30 Műtrágyás Komposztos 30

31 31

32 32

33 Az ATEVSZOLG Zrt. komposztáló telepei Győr Solt Hódmezővásárhely 33

34 Granatur komposzt SPECIÁLISAN FEJLESZTETT MAGAS NITROGÉN TARTALMÚ ELNYÚJTOTT HATÁSÚ TERMÉSNÖVELŐ TRÁGYÁZÓSZER 34

35 Szennyvíziszap ziszap fermentálása Szerves anyag tartalmú melléktermékek/ hulladékok: -Szennyvíziszap - Trágya (híg-és almos) -Növényi maradványok -Élelmiszeripari melléktermék -Vágóhídi melléktermék -Kezelt állati tetem B I O G Á Z F E R M E N T O R Elektromos áram GÁZMOTOR Hő BIOGÁZ GÁZKAZÁN HŐ FERMENTOR ISZAP Mezőgazdasági hasznosítás 35

36 Biogáz-,, komposzt alapanyag előáll llítás állati mellékterm ktermékből nyersanyag-fogadás aprítás nyersanyag-bemérés Kanon nyersanyagágyúba sterilizálás Égetés szilárd rész fázis-szétválasztás hengerszitával vagy komposztálás kavics, homok, csontdarabok folyékonyfázis kavicsleválasztóba húspaszta folyékonyfázis szétválasztása háromfázisú dekanterrel Égetés zsír Biogáz üzem enyves húslé 36

37 Miért komposztálás? s? Kisebb érzékenység g az alapanyagok összetételére és s a mennyiségük k időbeli kiegyenlítetts tettségére Alacsonyabb, fajlagos beruházási költsk ltség Többfunkciós önálló,, előkész szítő,, kiegész szítő technológia Egyre jobban hiányzik a szerves anyag visszapótl tlás s a mezőgazdas gazdasági gi termelésn snél 37

38 Miért biogáz z termelés? Alacsonyabb fajlagos környezethasznk rnyezethasználat Kettős s hasznosítás energia és s tápanyagt A biogáz, mint energia felhasználási si lehetősége is sokrétű áram, hő, h biometán Megújul juló energiaforrás támogatott és s a támogatás s várhatv rhatóan an nőn Az állati mellékterm ktermékeknél óvatos gondolkodás etetési tilalom várhatv rható feloldása miatt!!! 38

39 Miért komposztálás és s biogáz termelés? Feloldja az alapanyagok összetétele tele és s mennyiségének nek időbeli kiegyenlítetts tettsége kedvezőtlen hatásait a biogáz termelésn snél Bizonyos anyagoknál l (szalmás s trágya) a komposztálás rendkívül l hatékony előkész szítő lehet cellulóz, mint szénforr nforrás Fermentátum tum fázisszétválasztás komposztálás, s, öntözés 39

40 Közvetlen energetikai hasznosítás előkész szítése se Iszapszárítás, s, esetleg granulálás (Győr Pannonvíz) Szennyvíziszap ziszap komposzt tüzelt zelőanyag előáll llítása (CSOMKOM Fővárosi Csatornázási si Művek, M Csomád) 40

41 A jövőj lehetőségei és s kihívásai Verseny a mellékterm ktermékekért és s hulladékok kokért Ki győz? (Nagyobb hozzáadott érték, alacsonyabb fajlagos költsk ltségek ) Innováci ció a technológi giában és s a termékekben (Cél l a környezethasználat csökkent kkentése, valamint a termékek értékének növeln velése ) Talajjavító anyagként nt törtt rténő hasznosítás s (vissza a biológiai körfolyamatba) k Biomassza fűtőanyag, f mint megújul juló,, megújíthat tható energiaforrás A jogszabályi hátth ttér r pontosítása sa (mellékterm ktermék-hulladék, eljárásjog, termékenged kengedélyezés ) 41

42 KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET! Dr. Kiss Jenő ügyvezetőigazgató kissj@atevszolg.hu 42