VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ"

Átírás

1 VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő

2 Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról általában... 2 A tápanyag-gazdálkodás... 2 A műtrágyák csoportosítása... 3 Nitrogén műtrágyák... 4 Foszfor műtrágyák... 5 Kálium műtrágyák... 6 A világ műtrágya felhasználása, gyártása... 6 Nitrogénre vonatkozó adatok... 7 Foszforra vonatkozó adatok... 9 Káliumra vonatkozó adatok Készletek kérdése A műtrágyázás hatása a talajra Kedvező hatások Megoldási lehetőségek Összegzés Irodalomjegyzék Ábrajegyzék Táblázatjegyzék

3 Bevezetés A mezőgazdaság a világ egyik nélkülözhetetlen ágazata, a rendelkezésünkre álló földterületeket hasznosítja termés előállítása céljából, ami a későbbiekben a táplálékunkat is szolgálja. Bonyolult rendszer, mely az idő múlásával egyre csak modernizálódik, és több szempont figyelembe vételével jár el. A megnövekedett környezettudatosság hatására több kérdés is felvetődött a mezőgazdasági termésnövelés fokozására használatos különböző vegyszerek (növény védőszerek, műtrágyák) körül. Tanulmányom célja a műtrágya fajták ismertetése, felhasználásuk és gyártásuk bemutatása világszerte és Magyarországon, ahogyan a cím is tükrözi. Miért is van szükségünk rá? Mi vezetett odáig, hogy vegyszerekhez kellett nyúlnunk a termés növelése érdekében? Milyen előnyökkel és milyen veszélyekkel járt ez? Lett következménye a műtrágyák használatának? A műtrágyák ki nem merülő forrásokból készülnek? Mindig rendelkezésünkre fognak állni? Még nagyon sok kérdést lehetne fel tenni ebben a témában, mert több területet is érint, úgy, mint gazdaságot, környezetvédelmet és társadalmat egyaránt. Az előbbiekben felsorolt kérdésekre szeretnék röviden válaszolni és kitérni a következőkben, egyes részeket ábrákkal, diagramokkal szemléltetni. Amit tudni kell a műtrágyákról általában 1 A növények számára a megfelelő talaj előkészítés több fázisból áll, és a talajművelési munkák precíz és szakszerű elvégzése után sem biztos az, hogy általunk várt eredményt kapjuk. Ahhoz hogy a talaj fizikai, kémiai és fiziológiai folyamatai a lehető legkedvezőbbek legyenek az egymást követő és kölcsönösen kiegészítő talajmunkák megfelelő összehangolása is szükséges. A talajművelési munkákat más-más módon kell végrehajtani. Függ attól, hogy éppen milyen növényt termesztünk az adott földön, milyen az adott területen a talajtípus és maga az üzemi viszonyok is eltérhetnek egymástól. Egy meghatározott területen, az egyes növények sikeres és gazdaságos termesztéséhez szükséges talajművelési eljárások összességét, az eltérő talajművelési munkák helyes arányát és sorrendiségét nevezzük talajművelési rendszernek. A tápanyag-gazdálkodás 1 Egy adott terület tápanyag-szolgáltató képessége lecsökkenhet folyamatos igénybevétel után, ha azt nem pótoljuk külső beavatkozással (tápanyag visszapótlás). A különböző talajtípusok tápanyag készlete eltérő nagyságú, minden esetben két fogalommal jellemezhető: 2

4 Az első ilyen fogalom a tápanyagtőke, amely a talajban lévő tápanyag teljes mennyisége és hasznosítható vagy felvehető tápanyagtartalom, ami növekedhet szár és gyökérmaradványok lebomlásával (biológiai felhalmozódás) valamint trágyázás, plusz tápanyagbevitel útján. Csökkenését a termesztett növények tápanyagfelvétele, kilúgozódás, kimosódás, ill. a talajerózió okozhatja. A következő fogalom a hasznosítható tápanyagtartalom. Növekedését a külső pótláson túl a feltáródás és az oldódás hatása okozhatja, míg csökkenéséért a tápanyag megkötődése, oldhatóságának csökkenése, a gyomok tápanyagelszívása, a gyökérzónából való kijutás a felelős. A tápanyag-visszapótlás célja a talaj gazdagítása kultúrnövények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges tápanyagokkal, az adott viszonyok között elérhető gazdaságos termelés céljából, de mit is nevezünk trágyának. Azok az anyagok, amelyekkel a talaj termékenysége, a növényi termékek mennyisége és minősége növelhető. Szűkebb értelemben azonban csak azok az anyagok tekinthetők trágyának, amelyek a növényt és a vele együtt élő mikroorganizmusokat táplálják A műtrágyák csoportosítása 1 A műtrágyák felosztása több szempontból lehetséges. Hatóanyag szerinti megkülönböztetünk: Egy hatóanyagú, más néven monoműtrágyák, amelyek csak egy hatóanyagot tartalmaznak (nitrogént, foszfort, káliumot vagy valamelyik mikroelemet) Több hatóanyagú műtrágyák, ebbe tartoznak az összetett műtrágyák, amelyek vegyülete egy képlettel leírható, minden molekulája két tápanyagot tartalmaz (pl. kálium nitrát KNO3) Kombinált műtrágya, amely több vegyületet és 2-3 vagy több tápanyagot tartalmaz, egy képlettel nem fejezhető ki. (pl. a Nitrofoszka) Kevert műtrágya a monoműtrágyák gyári, vagy üzemi, különféle arányú keveréke (pl. NPK) Halmazállapot szerint megkülönböztetünk folyékony vagy szilárd halmazállapotú műtrágyákat. A műtrágyák minden esetben csak bizonyos százalékban tartalmazzák a hatóanyagot, egyéb alkotórészük az ún. vivőanyag. A hatóanyagok megnevezését %-os arányát a 1 Dr. Hajós László, A mezőgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest,

5 csomagolóburkolaton fel kell tüntetni. (pl NPK: %). A következő képen ez látható. Az egyik oldalán az összhatóanyag %-os arányát lehet látni, ami jelen esetben 39%. A másik oldalon pedig feltűntetik a felosztást is. A képen látható pétisó granulátumban 27% nitrogén, 2% kalcium-oxid, 5% kalcium, 2% magnézium-oxid, 3% magnézium található. A mezőgazdaság világszerte nitrogén-, foszfor-, kálium- és mikroelem tartalmú műtrágyákat használ fel (amelyeket ipari üzemekben állítanak elő). Továbbiakban ezekről lesz külön külön szó. Nitrogén műtrágyák A nitrogén a növényi tápanyagok közül a legjelentősebb, amelynek hiánya következtében a vegetatív szervek gyengén fejlődnek, a levélzet sárgul, a virágzat gyér és a termés csökken. A könnyebb átláthatóság érdekében táblázatba összegyűjtöttem a főbb nitrogén tartalmú műtrágyafajtákat. (1. táblázat) 1. ábra: Műtrágya csomagolásán feltüntetett %-os arányok,forrás: saját kép A mezőgazdaság által felhasznált nitrogén műtrágyák és környezet kapcsolatának probléma köréhez tartozik a dinitrogén-oxid képződése, az eutrofizáció, termésminőség és nyerstartalom a növényekben. A műtrágya nitrogénjének 30%-a kerül be a növényekbe, derült ki egy brit, német és dán becslésből. A többi része a talaj szerves anyagaihoz kötve ott marad, vagy veszteségként jelenik meg a környezetben. A mezőgazdasági erőgépek a műtrágyáktól függetlenül 3,6 millió t nitrogént bocsátanak a levegőbe nitrogén-oxidok alakjában. A nitrát, amely a talaj felső rétegében egyrészt a szerves anyag mineralizációja során nitrifikációval képződik, másrészt pedig a műtrágyákból származik, a csapadékvízzel a talajvízbe vagy az ásott kutakba kerül. Az ivóvíz nitrát tartalma nem lépheti túl az 50 mg/dm3 értéket. Ezt a határértéket Franciaországban 1 millió, Angliában 1,6 millió ember ivóvizében időlegesen túllépi a nitrát 4

6 tartalom. Ez hazánkban is előfordul egyes településeken, ahol a gyermekek ivóvízéről külön kell gondoskodni. 2 Megnevezés Halmazállapot Hatóanyag Vivőanyagok Tulajdonság %-ban pétisó (mészammonsalétrom) szilárd 25 3% magnézium kénsavas ammónia (ammónia-szulfát) szilárd 20 Ca, Mg,Si vízben könnyen oldható mészsalétrom (kalcium-nitrát) szilárd szintetikus műtrágya karbamid szilárd 46,6 legkoncentráltabb, vízben jól oldódó kristályos anyag cseppfolyós ammónia folyékony 82,2 vizes ammónia folyékony UAN-oldat folyékony karbamidammónium-nitrát 1. táblázat: Nitrogén tartalmú műtrágyák Ha a nitrát a talajból bekerül az altalajvízbe legnagyobb veszélye, hogy vízfogyasztásakor toxikus hatást okozhat. A nitrát gyorsan kiürül a szervezetből, de a belőle keletkező nitrit már okot adhat aggodalomra, mivel bakteriális redukcióval keletkezik a szájban, a gyomorban és vastagbélben. Növények elfogyasztásával is bejutathatjuk szervezetünk a nitrátot, hiszen szinte mindegyikben megtalálható különböző mennyiségben. Általánosságban napi mg nitrát bevitele még nem okoz gondot, viszont ennél nagyobb mennyiség már különböző veszélyekkel járhat: csecsemők bőre elkékülhet, és légzési zavarok jelentkezhetnek rákkeltő hatás más betegségek pl. golyva, szívbetegségek fejlődési rendellenességeknél is szerepet játszhat 2] Foszfor műtrágyák A foszfor a növényekben szervetlen és szerves formában fordul elő, az anyagcsere folyamatok elengedhetetlen eleme. A növények termésében halmozódik fel, gyorsítja a fejlődésüket, megnöveli a szárszilárdságukat és javítja a termésük minőségét. A leggyakrabban használt foszforműtrágyákat a 2. táblázatban olvasható. 2 ] Győri Dániel, A műtrágyák, a talaj és a környezet kapcsolata, A talaj és a környezet, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1997,

7 Az első szuperfoszfát műtrágyát 1843-ban állították elő. A foszfát formában lévő foszfor a nélkülözhetetlen a növények számára, megfelelő pótlás nélkül foszforhiány is felléphet. Európában a múlt század közepe óta jelentős foszforműtrágyázás folyik, így ma legtöbb nyugat európai országokban elegendő a fenntartó foszforműtrágyázás. Megnevezés Hatóanyag % Halmazállapot szuperfoszfát 18 szilárd koncentrált szuperfoszfát szilárd ammonizált szuperfoszfát szilárd ammónium-ortofoszfát 20 folyékony ammónium-polifoszfát folyékony 2. táblázat: Foszfor műtrágyák Ezeknél a műtrágyáknál kisebb a kimosódás veszélye, mint a nitrogén tartalmúaknál. Elsősorban felső talajrétegekből származó, erózióval elszállított részecskék okozzák a foszfátveszteséget, amelyek a tavakba kerülve eutrofizációt idézhetnek elő. [2] Kálium műtrágyák A kálium a növények vegetatív részében halmozódik fel. Fontos szerepe van a szénhidrátfelhalmozódásban, a növények vízfelvételében, a fotoszintézisben, az ozmózisnyomás szabályozásban, a betegségekkel szembeni állóképességben, és növeli a növények szárazságtűrését, fagyállóságát,. Ha a talajban nincs elég mennyiségű kálium, akkor szükség van a pótlására, azaz kálium műtrágyázásra. Dózisa K/ha. A WHO nem ad meg határértéket az ivóvíz káliumtartalmára és nincs hatása a tavak eutrofizációjára sem. Fontosabb káliumműtrágyák a és 60%-os K2O-ot tartalmazó kálisó és a kénsavas kálium, amely 48-52% hatóanyagot tartalmaz. [1,2] A világ műtrágya felhasználása, gyártása A következőkben a műtrágyák globális felhasználásáról lesz szó, és használatuk fő okáról, hogy mért is volt szükség arra, hogy növeljük a termőföldek képességét. A világ lakossága folyamatosan nő, immár 7 milliárd fővel kell számolni, akiknek egyfolytában biztosítani kellene táplálékot. Egyes régiókon ez még mindig nem valósul meg, hiszen az éhínség problémája a mai napig nem oldódott meg. Egy 2010-es forrás szerint a világ lakosságából 1,023 milliárd éhezőt tartanak számon. Tehát műtrágyák nélkül a civilizáció a mai formájában nem létezhetne. Termelésük és értékesítésük, felhasználásuk az elmúlt évtizedben tért nyert a világ minden táján. Az alábbi diagram is ezt mutatja, hogy a népesség folyamatosan évről évre nő, ezáltal a műtrágya felhasználás is. 6

8 2. ábra: A világ népessége és műtrágya felhasználása, forrás: A műtrágyák felhasználását tekintve Kína magasan vezeti a statisztikákat, hiszen a világ termelésének 28%-át használja fel. Egymaga nagyobb piac, mint az egész amerikai kontinens. A másik feltörekvő ország, India 14%-os szeletet hasít ki a világ keresletéből, azaz e két ország hasznosítja 42%-át az összes műtrágyának. Ázsia egyéb országaiba jut még 12%, így elmondható róla, hogy jelentős, 54%-os részesedéssel rendelkezik a többi kontinens előtt. 3 Nitrogénre vonatkozó adatok Nitrogén nélkül nincs termékeny talaj, hiszen ha nem létezne ez az elem, akkor megállna a fotoszintézis, a növények nem növekednének, mert nem termelnének fehérjét. A főbb élelmiszereink forrása a gabonafélék (kukorica, rizs, búza) a legnagyobb nitrogénigényű növények, többre van szükségük, mint amennyit maga a természet tud nyújtani. Ezt a problémát a modern vegyészet orvosolta. A légkörből vett nitrogént vegyi üzemekben, 3 Tömösi Attila,www.pointernet.pds.hu, , 7

9 földgázból nyert hidrogénnel hozzák össze katalizátor jelenlétében nagy nyomáson és magas hőmérsékleten. Ezzel az ipari módszerrel állítják elő a növényeknek szükséges nitrogén vegyületeket. Kína a világ legfőbb műtrágyagyártója. A kormány több száz üzemet létesített 1975 és 1995 között. Ahogy már korábban említettem ennek oka az éhínség megszüntetése, és a növekvő népesség élelem szolgáltatása. Kínában 1959-től kezdve 30 millióan haltak bele az éhezésben. Részben az aszály, más részről az akkori elnök rossz döntései okozták a vészt. Ez az állapot egészen a 70-es évekig eltartottak, és örökre rányomta a bélyeget a kínai emberek életére. Később helyre állt a rend, viszont újabb akadályokba ütköztek, a robbanásszerű népességnövekedéssel és 1990 között 300 millióval nőtt Kína népessége. A hagyományos mezőgazdaság már nehezen tudott lépést tartani a népszaporulattal, és az élelem szűkétől való félelem miatt egyre több műtrágyát kezdtek használni, nem törődve a környezeti hatásokkal. A földekre kiszórt nitrogén vegyületek egy körforgásban vesznek részt a természetben, és nem kívánt jelenségeket idéznek elő. Egy részük a földekről a vizekbe mosódik, majd a levegőbe jut, más részük a gabonával az ember és a jószág szervezetébe kerül. A kimosódott nitrogén megfojtja a tavak élővilágát, elszaporodnak az algák. Egyik legismertebb példa erre, Kína harmadik legnagyobb édesvizű tava, a Taj-tó, ahol rendszeresen 3. ábra : Tai-tó 2007-es algavirágzás utáni vízállapotok, forrás: jelentkezik algavirágzás a toxikus cianobaktérimok (készmoszatok) miatt. Ez szemlélteti a harmadik ábra is. A tóval szomszédos Wuxi város kétmillió lakosának ivóvízét fertőzték meg az elszaporodó egysejtűek. A számítások szerint az emberi tevékenységből származó nitrogén 70%-a a műtrágyákból kerül a természetbe. 4 Korábban már említett nitrogén gyártása során földgáz segítségével állítanak elő ammóniát, mint elsődleges terméket. Másodlagos termékként két fő terméket gyártanak ammóniából. Salétromsav hozzáadásával ammónium nitrátot (AN), illetve széndioxid segítségével karbamidot, azaz ureát. Egyéb nitrogén termékeknek számítanak 4 Dan Charles Bőségünk zavara, National Geographic, 2013 május, 12 8

10 még a CAN, azaz kalcium ammónium nitrát, az UAN (urea ammónium nitrát), illetve AS (ammónium szulfát). A világ ammónia gyártása és felhasználása éves szinten 150 millió tonna körül mozog, ami nitrogén hatóanyagra számolva 125 millió tonnának felel meg. A legnagyobb ammóniagyártó régió a világon Kelet Ázsia, a legnagyobb exportőr a volt Szovjetunió utódállamai, a legnagyobb importőr Észak Amerika, míg a legnagyobb felhasználó szintén Kelet Ázsia. Az Európai Unió a világ gyártásának 10%-ával rendelkezik, míg a kereskedelmi forgalom 12%-át használja fel. [3] Az alábbi ábrán egy 2015-os kereskedelmi forgalom térkép látható, amin lila nyíllal jelölik az ammónia kereskedelmi útját, míg a karbamidét pirossal. 4. ábra: Ammónia, és karbamid útja a világban, forrás: Foszforra vonatkozó adatok A foszfor gyártása a nyers foszfát bányászatával kezdődik. Elsődleges termék a foszforsav, melyet kénsav segítségével gyártanak. Másodlagos termékek a MAP (monoammónium-foszfát) és a DAP (diammónium-foszfát). A foszforsavat legnagyobb mértékben DAP gyártásához használják. Az összes mennyiség 35%-át veszi fel. A második helyen a MAP áll 26%-kal. A foszforsav 6%-ából TSP-t (triplefoszfát), míg 19%-ából egyéb műtrágyákat gyártanak. A maradék 15%-ot a takarmányipar (6%), élelmiszeripar és egyéb iparágak hasznosítják. 9

11 Évente több mint 175 millió tonna nyers foszfátot bányásznak a világon. A legnagyobb készletekkel Marokkó rendelkezik. Ezt a következő diagram is szemlélteti, hogy Marokkó magasan vezeti a sort a többi régióhoz képest. 5. ábra: Foszfát készletek forrás: Az afrikai kontinens exportálja a nemzetközi piacon értékesített nyers foszfát közel 60%-át és a foszforsav 73%-át. A másodlagos foszfor termékek legnagyobb exportőrei azonban már az Egyesült Államok és Oroszország. Ezt mutatja az alábbi ábra is. A legnagyobb nyers foszfát és foszforsav felhasználó Kína és az Egyesült Államok. A legnagyobb nyers foszfát importőr 6. ábra: Foszfor műtrágyák exportőrei forrás: https://npk101.files.wordpress.com/2012/10/clipboard05.jpg 10

12 az EU 27%-os részesedéssel, míg a legnagyobb foszforsav importőr India. India vásárolja a legtöbb DAP-ot világon, míg a legtöbb MAP Dél-Amerikába áramlik. A felhasználási adatokat nézve Kína vezeti a MAP, India a DAP piacot.[3] Káliumra vonatkozó adatok A kálium gyártása szintén bányászattal kezdődik csak úgy, mint a foszforé. A leggyakrabban értékesített kálium a KCl. Évente 50 millió tonna körüli a kálisó felhasználás a világon. Ez azt jelenti, hogy K2O hatóanyagra számítva 30 millió tonna körül mozog. A legnagyobb termelés Észak Amerikában, főként Kanadában, illetve a volt szovjet utódállamokban található. Ezek a régiók a legnagyobb export adatokkal is rendelkeznek. Észak Amerika adja csaknem 40%-át az 7. ábra: Kálium termelők, forrás: összes exportnak. Ezt szemlélteti a fenti diagram is. A legnagyobb importáló régió viszont Kelet Ázsia, azon belül is Kína. Észak Amerika és Dél Amerika osztoznak a második és harmadik helyeken 7 millió tonna feletti mennyiségi adataikkal. A legnagyobb felhasználó régió szintén Ázsia 21 millió tonna feletti felhasználással, ahol Kína és India a meghatározó országok. Dél Amerika és Észak Amerika 9 millió tonnás éves kálisó igénnyel rendelkeznek. A 27 tagú Európai Unió a világ termelésének 12,8%-át adja, míg felhasználásának 13,4%-át. [3] 11

13 Készletek kérdése A műtrágyák mindegyike kimeríthető erőforrásokból készülnek, bányászat és különböző ipari eljárások révén, felhasználva a természeti adottságokat. Ezek a készletek végesek, és különböző jóslatokkal, számításokkal lehet találkozni hogy mikor fogyhatnak el. A nitrogén műtrágyák alapanyaga a kőolaj és a földgáz. A készletek tulajdonságait két típusra lehet osztani. Konvencionális és nem konvencionális kitermelésű szénhidrogénekre. Az előbbiek esetében a tároló kőzet áteresztőképessége nagy, és az olaj viszkozitása alacsony, azaz könnyen folyik. A nem konvencionális forrásokat (olajpala, olajhomok) csak nagyobb ráfordítással, illetve lassabban lehet a felszínre hozni, mert a kőzet áteresztőképessége alacsony, és az olaj viszkozitása is nagyobb. Ez utóbbiból hatalmas készletek vannak, de hátrányuk hogy a kedvezőtlen paraméterek miatt, kitermelésük sebessége sosem éri el a könnyen elérhető olajmezők kitermelésének sebességét. Ez viszont ahhoz vezet, hogy rohamosan csökken ezeknek a területeknek a száma. Egyes becslések szerint 50 százalékos valószínűséggel még 80 évig számíthatunk a kőolajra, a földgáznál fenti időtartam másfélszeresével, 75, illetve 120 évvel lehet számolni. Tehát az emberiségnek nem kell tartani a szénhidrogének gyors eltűnéséről. A legfőbb kérdés az, hogy a jelenlegi termelés meddig tartható. 5 Hasonlóan aggasztó a helyzet a foszfortermelésnél is. Az emberiség példátlanul gyors ütemben meríti ki a rendelkezésre álló koncentrált foszfát készleteket. A Föld teljes foszfátkőzetkészleteit 2010-ben még mindössze 16 milliárd tonnára becsülték, majd 2011 januárjában az USA Geológiai Szolgálata a becsült értéket váratlanul 65 milliárd, majd 71 milliárd tonnára emelte. A becsült készlet közgazdászok többsége által elfogadott számítási módszert alkalmazva a jelenlegi kitermelési ütemmel számolva még 370 évre lenne elegendő. Eltekintve attól a nem mellékes etikai problémától, hogy mit (nem) hagyunk majd örökül az akkor élő leszármazottainknak, ez a számítási mód túlzott optimizmust sugall. Az egyik, hogy a világ népességének további gyarapodása az előrejelzések szerint 2050-re 9 milliárd ember él majd a Földön miatt megnövekedő élelmiszerigény kielégítésére a foszfátkitermelés mértéke még számottevően növekedni fog. Egyszerűen kiszámítható, hogy a kitermelés évenkénti mindössze 1 százalékos növekedése esetén a teljes kimerülés ideje 156 évre rövidülne, évi 3 százalékos növekedés esetén pedig már csak 85 év lenne. Ne felejtsük el, hogy a foszfátkitermelés 2010 és 2011 között több, mint 7 százalékkal nőtt! Allen Bartlet szállóigévé vált klas - szikus mondása kívánkozik ide: Az emberiség legnagyobb fogyatékossága, hogy

14 nem fogja fel az exponenciális függvény természetét. De a helyzet valójában még ennél is sokkal aggasztóbb. 6 A mai modern társadalom túlságosan pazarlóan bánik a Föld véges erőforrásaival, így a kitermelés mértékén kellene csökkenteni és más módszerekhez nyúlni. A fejlődő technika segítségünkre lehet ebben, és ne feledkezünk meg arról se, hogy a Földünkön léteznek más energiaforrások is, amelyeket úgyszintén ki lehet használni. Szó volt eddig általánosságban a műtrágyákról, fajtáikról, röviden hatásaikról a készletek kérdéséről, a következőkben használatuk kedvező következményeit fogom bemutatni. A műtrágyázás hatása a talajra A vegyipar fejlődésével párhuzamosan jutott egyre nagyobb szerephez a műtrágyák használata, és elmondható hogy nélküle a fejlett, magas színvonalú mezőgazdasági el sem képzelhető. Felhasználásuk célja, hogy egységnyi műtrágyamennyiség felhasználása többlettermeléssel járjon, úgy hogy a termést magasabban áron tudják eladni, mint a megtermeléshez szükséges kiadások. Modern világban azonban még egy dolgot figyelemben kell már venni, méghozzá a környezetvédelmi optimumot. Ezen azt a hatékony és gazdaságos műtrágyamennyiséget értjük, amely még nem okoz kárt a környezetben. Eddig a káros következményeiről az egyes részekben volt már szó, de lássuk használatuk milyen előnnyel is jár. Kedvező hatások Azt már tudjuk, hogy a talajba jutatott többlet elsődleges hatása a termés mennyiségében nyilvánul meg. Ez már önmagában is kedvező hatásként könyvelhető el az emberi környezetre vonatkozásában, mert hozzájárul a környezet-természeti feltételek jobb kihasználáshoz. Több növény, nagyobb zöldtömeget jelent és általuk képzett nagyobb asszimilációs felület hatására a légkör szén-dioxid tartalmát megkötik, és ugyanakkor növeli annak oxigéntartalmát. A növényzet e funkciója révén a táj tüdeje, amely a települések és ipartelepek szén-dioxid termelését, illetve oxigénfogyasztását ellensúlyozza. Azzal tehát, hogy műtrágyázással a növények zöldtömegét megsokszorozzuk, a táj, a környezet levegőjét tisztítjuk meg. Kiszámították, hogy egy olyan kukoricatáblán, amely 6300 kg/ha szemtermést ad, a növényállomány évente 18,5 t/ha szén-dioxidot von ki a levegőből, és megközelítőleg 15t/ha 6 Krassován Krisztina Pléh Csaba, Imre Kornélia,Gelencsér András, Apadó foszfátkészletek az intenzív élelmiszertermelés alkonya?,2013, 13

15 oxigént bocsát ki. Ez azt jelenti, hogy egy hektár kukorica egy év alatt 30 ember oxigénszükségletét biztosítja. Érdemes ennek hatását egybevetni erdeink légtisztító szerepével, amely mintegy 2 ember évi oxigénszükségletét fedezi hektáronként. További hatásként a trágyázott-nagyobb tömeget, sűrűbb növényállományt- és nagyobb borítottságot biztosító növénytakaró talajvédő hatását említjük meg. A lepusztult, erodált talajokon a műtrágyázással elért nagyobb termés a további károk megelőzését és az erodált talaj jobb hasznosítását eredményezi. 7 Megoldási lehetőségek 8 Mind a készletek kimerülése mind a kedvezőtlen hatások miatt jelentek az alternatív megoldásokkal foglalkozó elképzelések és gyakorlat. Ezek a következők extenzív mezőgazdasági termelés alternatív mezőgazdaság Az extenzív mezőgazdaság lényege, hogy csökkentett műtrágya- és növényvédőszer mennyiségekkel dolgoznak. Az alternatív földművelési rendszerek abban közösek, hogy elutasítják az oldható műtrágyákat és növényeket kezelő kémiai módszereket. A nyugateurópai országokban jelenleg a mezőgazdaságban működő gazdaságoknak kevesebb mint 1 %-a alkalmaz alternatív módszereket. A probléma az,amit már részben érintettem is, hogy a mezőgazdasági termelésben alkalmazott műtrágyázásnak lehetnek ökológiai kockázatai. A kitűzött cél pedig az, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az igények és a költségek között a társadalom és a természet számára. A műtrágyáktól elvárjuk, hogy hosszú ideig fenntartsák a talajok termékenységét és biztosítsák a mezőgazdasági termelés változatlan fennmaradását. A Földön növekednie kell a tápláléktermelésnek, hogy a növekvő számú népességet el lehessen látni táplálékkal. Erre a célra szükség van vízre, műtrágyázásra és növényvédő szerekre. A jó mezőgazdasági termelésnek nincs merev, rugalmatlan koncepciója. A földművelési módszerek állandó változásban vannak, és a gazdaság vezetése számára szükségessé teszik a komplikált 7 Jakab Sámuel, A műtrágyázás hatása a talajra, Höhn Károly, Incze Árpád,Termőföldünk az őstelevény, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004, Győri Dániel, A műtrágyák, a talaj és a környezet kapcsolata, A talaj és a környezet, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1997,

16 összefüggések megértését. Ennek része az ökológiai szempontok megértése és figyelembevétele. Összegzés Ahogy a tanulmányom elején is említettem a mezőgazdasági termelés állandó része környezetünknek, és ahhoz hogy a lehető legjobb eredménnyel használjuk ki a talaj termőképességet egy nagyon bonyolult rendszert kell alkalmazni. Tehát a mezőgazdaság és környezet közötti kapcsolat rendkívül komplikált. A jövőben törekedni kell arra, hogy a környezetre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásokat elkerüljük vagy jelentősen csökkentsük. Továbbá a folyamatosan növő népesség igényét úgy kellene kielégíteni, hogy közben a készletek szűkösségét is figyelembe tartsuk. 15

17 Irodalomjegyzék 1. Dr. Hajós László, A mezőgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, Győri Dániel, A műtrágyák, a talaj és a környezet kapcsolata, A talaj és a környezet, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1997, Tömösi Attila,www.pointernet.pds.hu, , 4. Dan Charles Bőségünk zavara, National Geographic, 2013 május, : 2evre 6. Krassován Krisztina Pléh Csaba, Imre Kornélia,Gelencsér András, Apadó foszfátkészletek az intenzív élelmiszertermelés alkonya?,2013, 7. Jakab Sámuel, A műtrágyázás hatása a talajra, Höhn Károly, Incze Árpád,Termőföldünk az őstelevény, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004, Győri Dániel, A műtrágyák, a talaj és a környezet kapcsolata, A talaj és a környezet, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1997,

18 Ábrajegyzék 1. ábra: Műtrágya csomagolásán feltüntetett %-os arányok,forrás: saját kép ábra: A világ népessége és műtrágya felhasználása, forrás: ábra : Tai-tó 2007-es algavirágzás utáni vízállapotok, forrás: ábra: Ammónia, és karbamid útja a világban, forrás: ábra: Foszfát készletek forrás: ábra: Foszfor műtrágyák exportőrei forrás: https://npk101.files.wordpress.com/2012/10/clipboard05.jpg ábra: Kálium termelők, forrás:

19 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Nitrogén tartalmú műtrágyák táblázat: Foszfor műtrágyák

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez

AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez PANNON EGYETEM GEROGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSTANI ÉS TALAJTANI TANSZÉK AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez Készítették: Dr. habil. Sárdi Katalin

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

Dr. Kardeván Endre VM államtitkár

Dr. Kardeván Endre VM államtitkár Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet - Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával?

C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával? Tételek Agrokémia tárgyból (természetvédő, környezetgazdálkodó és vadgazda mérnökök) A vizsgán három vagy négy tétel lesz és kb.15 kiskérdés, aki a kiskérdéseket 50%-ra nem tudja annak nem javítom tovább

Részletesebben

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség. K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek

Részletesebben

XXV. évfolyam, 4. szám, 2014. Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS. 2014. I-III. negyedév

XXV. évfolyam, 4. szám, 2014. Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS. 2014. I-III. negyedév XXV. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2014. I-III. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXV. évfolyam, 4. szám, 2014 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

XXV. évfolyam, 3. szám, 2014. Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS. 2014. I-II. félév

XXV. évfolyam, 3. szám, 2014. Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS. 2014. I-II. félév XXV. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2014. I-II. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXV. évfolyam, 3. szám, 2014 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an10 Jó Mezőgazdasági Gyakorlat című képzéshez A képzési program kódszáma: an10 A képzési program megnevezése: Jó Mezőgazdasági Gyakorlat

Részletesebben

2. 3. gy ak gy orla ak t orla Ágazatok értékelése

2. 3. gy ak gy orla ak t orla Ágazatok értékelése 2. 3. gyakorlat Ágazatok értékelése Gabonafélék Gabonafélék Világ összes gabonatermelése meghaladta a 2,22 milliárd tonnát 2009 ben Kukorica: 36% Búza: 31% Rizs: 22% Nemzetközi kereskedelembe 270 millió

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai és agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák alkalmazásának

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Helyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz

Helyi tanterv Földrajz 5-8. évfolyam Földrajz Földrajz 250 5 6. évfolyam Fejlesztési feladatok 1. Általános fejlesztési feladatok A Kárpát-medence tájain jellemző természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódok megismerése

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. I. Áttekintés

ÖSSZEFOGLALÓ. I. Áttekintés ÖSSZEFOGLALÓ A nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok (ammónia, savak és műtrágyák) gyártása számára elérhető legjobb technikákról (Best Available Techniques, BAT) szóló referenciadokumentum (BREF) a

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás

Országos Közegészségügyi Központ 2016. 1. kiadás Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról Országos Közegészségügyi

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 3 AZ ÁSVÁNYTaN ÉS kőzettan TÁRGYa, alapfogalmak III. ALAPFOGALMAK 1. MI AZ ÁsVÁNY? Nem véletlen, hogy a bevezető gondolatokban a kémiai elemekkel, azok elterjedésével

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben

Mezőgazdaság meghatározó szerepben Mezőgazdaság meghatározó szerepben. 11. 28. Szilágyi Péter Coface Hungary Magyar mezőgazdaság főbb jellemzői Termőterületek földrajzi adottságai (talaj, éghajlat, domborzat) kedvezőek Az ország területének

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

As + As +++ Fe ++ Vízszűrés CO2. As +++ Mn ++ NH4 + Mn ++ Fe ++ CO2

As + As +++ Fe ++ Vízszűrés CO2. As +++ Mn ++ NH4 + Mn ++ Fe ++ CO2 Mn ++ Fe ++ CO2 As + As +++ Fe ++ CO2 NH4 + Fe ++ CO2 Fe ++ Fe ++ As +++ Mn ++ NH4 + CO2 As +++ Fe ++ Vízszűrés Nyomásszűrők a víz kezeléséhez Az Eurowater vállalat több mint 70 éve fejleszt, gyárt és

Részletesebben

Egyéb hozamfokozó eljárások. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Egyéb hozamfokozó eljárások. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Egyéb hozamfokozó eljárások Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Termőképesség Bruttó hozam 1 ha-ra vetített összes halmennyiség egy szezonban Kihelyezési tömeg A szezon elején a tóba kihelyezett halállomány

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.8.16. COM(2013) 593 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az 1234/2007/EK tanácsi rendelet méhészeti ágazatra vonatkozó intézkedéseinek végrehajtásáról

Részletesebben

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus

Részletesebben

Szakács mester. 054-09 Vendéglátó tevékenység alapozása (Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése)

Szakács mester. 054-09 Vendéglátó tevékenység alapozása (Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése) Szakács mester (Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése) 054-09/1 Élelmi anyagok jellemzői, felhasználási lehetőségei () Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama:

Részletesebben

NITROGÉNMŰVEK Zrt. ÉVES JELENTÉS

NITROGÉNMŰVEK Zrt. ÉVES JELENTÉS 2014 NITROGÉNMŰVEK Zrt. ÉVES JELENTÉS Mérleg, eredménykimutatás A Nitrogénművek Zrt. 2014. évi mérlege (adatok ezer Ft-ban): Jele Mérlegtételek megnevezése 2013. év adatai 2014. év adatai A. Befektetett

Részletesebben

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL

A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Levegõ Füzetek Budapest, 2006 A NÖVÉNYVÉDÕSZEREK KÖRNYEZETBARÁT HASZNÁLATÁRÓL Pál János, Simon Gergely A DDT-t kezdetben annyira veszélytelennek hitték, hogy embereken, élõsködõk ellen is használták A

Részletesebben

A gáztárolói verseny kialakulásának lehetőségei Magyarországon

A gáztárolói verseny kialakulásának lehetőségei Magyarországon Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont Budapesti Corvinus Egyetem A gáztárolói verseny kialakulásának lehetőségei Magyarországon Takácsné Tóth Borbála, Szolnoki Pálma, Mezősi András Műhelytanulmány,

Részletesebben

Többfunkciós kenőanyagok a fémmegmunkálásban

Többfunkciós kenőanyagok a fémmegmunkálásban ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.03 Többfunkciós kenőanyagok a fémmegmunkálásban Tárgyszavak: többfunkciós olaj; hűtő/kenő anyag; észterbázisú olaj; hajtómű; forgácsolás; veszteséges kenés. Miért kellenek

Részletesebben

8. Előadás: Kőolajtermelés, felhasználás fizikája.

8. Előadás: Kőolajtermelés, felhasználás fizikája. 8. Előadás: Kőolajtermelés, felhasználás fizikája. 8.1. Kőolaj fajták. Kőolaj kitermelés. 8.2. Kőolajszállítás. 8.3. Kőolajfinomítás. Feldolgozás termékei. 8.4. Közlekedés. 8.5. A kőolaj kitermelés és

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS. 2010. év I-III. negyedév

MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS. 2010. év I-III. negyedév MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS Műtrágya értékesítés Megjelenik negyedévente Felelős szerkesztő: Dr. Vágó Szabolcs osztályvezető Készítette: Petőné Varga Éva petone.varga.eva@aki.gov.hu Telefon: (06 1) 476-3081 Közreműködött:

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj és védelme Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj nagyon fontos természeti erőforrása az emberiségnek, és a nemzeteknek is. Bosznia

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 12628-1/2012. Tárgy: Az ipox chemicals Kft. Budapest, XXIII.

Részletesebben

Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein. Lupócz Zoltán

Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein. Lupócz Zoltán Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein Lupócz Zoltán Bevezetés Trágyának nevezzük azokat a szerves és szervetlen anyagokat, amellyel az elhasznált növényi anyagokat pótoljuk, ill. a talaj termőképességét

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első

Részletesebben

Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv

Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv Pál János témavezető Levegő Munkacsoport Komarno, 2011. december 9. Globális problémák Mi foglalkoztatja az embereket? (internetes felmérés) Légszennyezés

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Szántóföldi növénytermesztés

Szántóföldi növénytermesztés Agro Megoldások Iparági elemzések Szántóföldi növénytermesztés Termékpályák, vertikumok Az alábbi ábra szemlélteti az élelmiszergazdaság egyes vertikumait, termékpályáit. Termelés Forrás: EBH Agrár Kompetencia

Részletesebben

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Ikt.sz.: 02.5/10351-2//2010 Tárgy HUMINIT NPK-DUDARIT NPK

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LÉTMINIMUM, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-105-6 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Életszínvonal- és munkaügy-statisztikai

Részletesebben

Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai

Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai Európai energiaipari célok, trendek és ezek technológiai, innovációs kihatásai 2014. február 13-án rendezte meg az Energetikai Szakkollégium, MEE Energetikai Informatika Szakosztálya és a MEE Mechwart

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Mezőgazdasági és csomagolási célokra alkalmazott fóliák

Mezőgazdasági és csomagolási célokra alkalmazott fóliák A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA Mezőgazdasági és csomagolási célokra alkalmazott fóliák Tárgyszavak: mezőgazdasági fóliák; talajtakarás; hajtatóalagút; védőháló; állattenyésztés; szélfogó ponyva; biodegradálható

Részletesebben

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ HELYI TANTERV FÖLDRAJZ 7.-8. OSZTÁLY 2008 FÖLDRAJZ 7-8. évfolyam Célok és feladatok: A Földünk-környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/12. Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es minta)/ké/2013.07.01 KÉ. Hirdetmény típusa:

Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/12. Tájékoztató az eljárás eredményéről (1-es minta)/ké/2013.07.01 KÉ. Hirdetmény típusa: Eljárás eredményéről szóló hirdetmény a Kbt. 122/A alapján megindított "Szervezlen anorganikus talajjavító és tápanyagellátást biztosító anyagok beszerzése" tárgyában Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/12

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06.

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

Titrik Ádám. Témavezető: Dr. Lakatos István. Széchenyi István Egyetem

Titrik Ádám. Témavezető: Dr. Lakatos István. Széchenyi István Egyetem Titrik Ádám Szelektív hulladékgyűjtés új real-time alapú infokommunikációs támogatású rendszerének kifejlesztése és közlekedési szempontú optimalizálása doktori értekezés Témavezető: Dr. Lakatos István

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz

Részletesebben

Gördülőcsapágyak kenése nagy fordulatszámok esetén

Gördülőcsapágyak kenése nagy fordulatszámok esetén ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.3 5.16 5.3 Gördülőcsapágyak kenése nagy fordulatszámok esetén Tárgyszavak: gördülőcsapágyak; szerszámgép-csapágyazások; zsírkenés; olajkenés; minimálkenés; kenéstechnika.

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Egyetemi oktatás. Minőség. Álatlános áttekintés. egyetemi oktatás - 2006

Egyetemi oktatás. Minőség. Álatlános áttekintés. egyetemi oktatás - 2006 Egyetemi oktatás 2006 Álatlános áttekintés Egyetemi oktatás. 1 Minőség A célnak való megfelelőség (a vevői követelmények, előírások teljes kielégítése, mindig) Hozzáférhetőség A minőség a vevő igényeinek

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

LŐRINCI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA, SELYP VÁROSRÉSZ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS LEÍRÁSA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

LŐRINCI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA, SELYP VÁROSRÉSZ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS LEÍRÁSA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK LŐRINCI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA, SELYP VÁROSRÉSZ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS LEÍRÁSA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő testületének 86/2006. (XI. 23.) számú önkormányzati

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe

ÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe ÖSSZEFOGLALÓ A kovácsüzemek és öntödék BREF (elérhető legjobb technika referencia dokumentum) a 96/61/EK tanácsi irányelv 16. cikke (2) bekezdése szerint végzett információcserét tükrözi. Az összefoglalót

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben