Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem"

Átírás

1 Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék 1

2 A környezetvédelem történeti áttekintése ig Az első korszak előtt A környezetvédelem első korszaka A tudományos ismeretek fejlődése A környezetvédelem második korszaka Az új technológiák alkalmazása és hatásuk megértése A környezetvédelem harmadik korszaka Politikai és társadalmi tudatosság vonatkozásában bekövetkezett változások A környezetvédelem negyedik korszaka A nemzetközi jogrendben és az intézményrendszerben bekövetkezett strukturális változások 2

3 A környezetvédelem előtörténete Történelmi kor Környezeti hatás Károsodó elemek Energiaforrás Tevékenység Őskor lokális élővilág, állatok emberi Újkőkor lokális élővilág, talaj emberi gyűjtögetés, vadászat mezőgazdaság, gyűjtögetés, vadászat Ókor regionális élővilág, talaj emberi, állati mezőgazdaság Középkor regionális élővilág, talaj állati, víz, szél mezőgazdaság Újkor népesség 1650: 0,5 mrd regionális levegő, víz, talaj, élővilág, épített környezet szén, víz, szél ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás Legújabbkor népesség 1987: 5 mrd ma: >6,7 mrd globális levegő, víz, talaj, élővilág, épített környezet gáz, olaj, atom ipar, szolgáltatás 3

4 Az első korszak előtt ig Hordákban élő, gyűjtögető életmódot folytató ember eseti sérülések a környezetben Növénytermesztés szántóföldi művelésre történő áttérése erdők kiirtása mezőgazdasági forradalom (az ember és környezet kapcsolatában minőségi változás tartalékolás, felhalmozás) Ércbányászat, fémkohászat, közlekedés vaskor: réz, bronz, majd acél Kb. 10 millió lakos Helyi és regionális szintű változások, de nem globális 4

5 Az első korszak előtt ig Ókor öntözés és eke vízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés szemétkezelés, higiéniai kérdések (Róma Cloaca Maxima) Új energiaforrás faszén (kőszénfejtés, Anglia) elégetésekor kén-dioxid keletkezik, a levegő páratartalmával savat alkot savas esők kialakulása 1500-as évek I. Edward angol király betiltotta Londonban a kőszén égetését ( káros a lovagok és feleségek egészségére ; nem környezetvédelem) Zsigmond király erdőtörvénye; víz- és szélenergia hasznosítása Népességnövekedés, termelés, fogyasztás, természetpusztítás 5

6 Az első korszak előtt ig Gépesített gyári nagyipar ipar forradalom Nagyarányú tőkefelhalmozás, fejlett kereskedelem és hitelrendszer, felgyorsult urbanizáció, új iparágak Városok levegője: füst és por angolkór; ipari és kommunális szennyvizek Gőzgép (James Watt, 1765); gőzhajó (Robert Fulton, 1807); gőzmozdony (George Stephenson, 1825) Emberiség lélekszáma 1850: kb. 1 milliárd, 19. sz. vége: 1,5 milliárd 20. sz. vége: 6 milliárd A születéskor várható élettartam javult Himlőoltás felfedezése, higiénés feltételek, táplálkozás és élelmezés javulása 6

7 Első korszak Kétoldalú halászati megállapodások, vadvilág védelmét célzó kezdeményezések Madarak, fókák, tengeri élőlények Túlvadászat, túlhalászat megelőzése 1902: Párizsi Egyezmény Mezőgazdaság számára hasznos madarak teljes körű védelme 7

8 Második korszak II. vh. után: olaj olcsó és bőséges energiaforrás Hihetetlen gyors iparfejlesztés A környezeti károk globálissá váltak Levegő, vizek mindenütt elszennyeződtek Új betegségek megjelenése Új termelési irányzatok Modern gépek, vegyszerek, műanyagok Közlekedés (légi) A természeti erőforrások fogynak; növekvő környezetvédelmi gondok 8

9 Második korszak Yellowstone Nemzeti Park Az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén ENSZ Célja a béke és a biztonság megőrzése, a szabadságjogok tiszteletben tartása, a nemzetek közötti együttműködés elősegítése (világbéke) FAO, Róma (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) Célja a tagállamok táplálkozási és életszínvonalának emelése A környezetvédelem bel-, majd külpolitikai kérdéssé vált 9

10 Második korszak Természetvédelmi Világalap (WWF) Fő cél: élővilág sokféleségének védelme, természeti erőforrások megőrzése, környezeti szennyezések megszűntetése Rachel Carson: Néma tavasz (Silent Spring) Vegyszerhasználat veszélyei Red Data Book (Vörös Könyv) Kipusztult vagy veszélyeztetett növény- és állatfajok Római Klub A világ elé tárja az emberiséget fenyegető veszélyeket (globális gondok) Globális nézőpont, holisztikus szemlélet, hosszú távú megoldások Vizes élőhelyek védelméről szóló egyezmény, Ramsar Vizes területek visszaszorítása, pusztítása ellen, vízimadarak háborítatlanságának biztosítása Hazánkban 23 terület áll védelem alatt 10

11 Második korszak Daniella Meadows: A növekedés határai (világmodell) Matematikai modell az közti időszakra, öt változóra: népességnövekedés, energia- és nyersanyagkészletek felhasználása (fogyása), a környezetszennyezés, az ipari termelés és az élelmiszertermelés A trendeket extrapolálták 2100-ig (feltételezve, hogy azok töretlenül folytatódnak) A számítógép által produkált eredmény: ha nem avatkozunk be, és az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció összeomlik 11

12 Második korszak Daniella Meadows (1972): A növekedés határai Fázisok kimerülnek az energia-és nyersanyagkészletek, lecsökken mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés a népességnövekedés viszont tovább tart elviselhetetlen lesz a környezetszennyezés, a termőföldek elfogynak és elszennyeződnek 2050 körül a populáció is összeomlik Megoldási javaslat A zéró növekedés modellje A születések és halálozások számát egyensúlyba kell hozni Az ipari termelés 1990-ig növekedhet a világon, egy főre vetítve elérheti az 1970-es szint háromszorosát, de ezután le kell állni (világátlagban). 12

13 Az 1970-es évek elején uralkodó trendek alapján készített Meadows-féle modellváltozat Jelmagyarázat 1: a Föld népessége, 2: az egy főre jutó élelem, 3: az egy főre jutó ipari termelés, 4: nyersanyagkészletek, 5: környezetszennyezés, 6: halálozás, 7: születésszám 13

14 A Meadows-modell eredménye korlátlan nyersanyagkészletek, intenzív mezőgazdaság és redukált környezetszennyezés esetén Jelmagyarázat 1: a Föld népessége, 2: az egy főre jutó élelem, 3: az egy főre jutó ipari termelés, 4: nyersanyagkészletek, 5: környezetszennyezés, 6: halálozás, 7: születésszám 14

15 A Meadows-modellek egyik stabilizált változata (1975-ös stabilizálás) Jelmagyarázat 1: a Föld népessége, 2: az egy főre jutó élelem, 3: az egy főre jutó ipari termelés, 4: nyersanyagkészletek, 5: környezetszennyezés, 6: halálozás, 7: születésszám A zéró gazdasági növekedés nem jelenthetett elfogadható megoldást sem a fejlett, sem a fejletlen országok számára 15

16 Második korszak ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről, Stockholm Nyilatkozat az emberi környezetről Nyilatkozat az irányelvekről Akcióprogram javaslatok Szervezeti intézkedések csak egy Földünk van gondolat, békés körülmények között is kialakulhat veszélyhelyzet Politikai és társadalmi tudatosságban bekövetkezett változás 16

17 Harmadik korszak Bonni Egyezmény A vándorló vadon élő fajok és vonulási helyük védelméről Berni Egyezmény Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről Montevideo Program Szárazföldi eredetű tengerszennyezés, a sztratoszférikus ózonréteg védelme és a veszélyes vegyi anyagok szállítása, kezelése Nemzetközi környezetvédelmi jog fejlesztése (oktatás, kutatás) 17

18 Harmadik korszak - súlyos környezeti katasztrófák 20. század: vegyipar százada műtrágyák, növényvédőszerek, gyógyszerek, műanyagok a gazdaság (és az emberiség) igényeit elégítette ki Seveso (Észak-Olaszország) Vegyi gyártelep, növényvédőszer Dioxin-felhő Kb legelő állatot, egész kukorica mezőket pusztított el Sandoz (Svájc) 40 tonna metil-izocianát, mérgező gázfelhő szabadult fel (kár: >3,3 milliárd $) Bhopal (India) Vegyipar Hirosimája Növényvédőszer-gyárból kiszabadult gáz 2e ember halálát okozta, >200e ember súlyosan megbetegedett 18

19 Harmadik korszak - súlyos környezeti katasztrófák A vegyiparban nincsen helye rögtönzésnek, túlzott takarékoskodásnak Seveso II. irányelv A fentiekhez hasonló balesetek elkerülését tűzte ki célul április 26. Csernobili katasztrófa Uránium, plútónium, jód-131, cézium-137 A baleset 3,7 millió ember életkörülményeit érintette A szennyezettség kb. 30ezer km 2 -en JELENLEG is magas Több ember életét követelték Jóvátehetetlen károkat okoztak a környezetben 19

20 Csernobil Bophal 20

21 Harmadik korszak - fontos események Környezet és Fejlődés Világbizottság Vezetője: Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök; Közös Jövőnk A fenntartható fejlődés fogalma olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket 21

22 Negyedik korszak Környezet és fejlődés Világkonferencia, Rio de Janeiro Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről Éghajlat-változási Keretegyezmény Egyezmény a Biológiai sokféleségről Feladatok a 21. századra (Agenda 21) a fenntartható fejlődés eszméjét mindenki elfogadta fejlett és fejlődő országok ellentmondásainak feloldását várták tőle jelentős környezetpolitikai siker, kevés kézzel fogható eredménnyel Kiotói Jegyzőkönyv a fejlett országok vállalták: es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását (bázisév: 1990) egyes országok esetében eltérések (EU 15: 8%, Magyarország: 6%) hatálybalépés: 2005 (USA: nem, Ausztrália: 2007) 22

23 Negyedik korszak Johannesburgi Konferencia Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó Agenda 21 megvalósításának értékelése Erős globalizáció- és amerikaellenes hangulat Egészséges ivóvízhez jutás, napi 1 dollár alatti jövedelműek Koppenhágai Klímacsúcs A kiotói jegyzőkönyvet tárgyalták újra a jövő szempontjából egyértelműen kudarcot vallott 23

24 Globális problémák Adósságválság Környezeti problémák, környezetszennyezés Regionális feszültségek (katonai) kockázatai A nem megújuló természeti erőforrások korlátozottsága A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Népesedési problémák és következményeik a legtöbb környezeti gond gyökere a népesség növekedése 24

25 Adósságválság Gyarmati sorból felszabadult országok olcsó külső kölcsönre alapozott fejlesztés (pénzfelesleg volt a nyersanyag-árrobbanás miatt) ( ) Elmélyülő világméretű recesszió kamatlábak nőttek (1980) drága hitelek, adósságszolgálat ezen országok gazdaságából hatalmas összegeket vonnak ki gazdaság visszaesik még nehezebben fizetnek egyre mélyülő spirál A környezetkímélő technológiákat sem tudják megfizetni, sőt! Életben maradásuk érdekében károkozás a környezetükben (pl. trópusi fakitermelés) 25

26 Környezetszennyezés Üvegházhatás, légköri felmelegedés Ózonréteg károsodása Erdőirtás talajerózió Savas esők Elsivatagosodás Nukleáris veszély Az élővilág sokszínűségének veszélyeztetettsége 26

27 Regionális feszültségek kockázatai Különösen a fejlődő térségekben, regionális feszültségek léptek/lépnek fel éhség, adósságválság, nemzeti, törzsi ellentétek Haditechnika magas szintje globális környezeti veszélyek atomveszély kuvaiti háború: égő olajkutak (globális légköri következmények) tömegpusztító fegyverek Válságos gazdasági, politikai, katonai helyzetben aligha remélhető a környezeti hatásokat kellően mérlegelő döntés 27

28 28

29 A nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága Rohamos ipari fejlődés + gyors népesség növekedés = táplálék + fogyasztási cikkek (= természeti erőforrások kontrollálatlan kitermelése, rablógazdálkodás) Nyersanyag-árrobbanás (olajár) Újrahasznosítás, helyettesíthetőség kérdése (réz esetében), technológiai fejlődés szerepe 29

30 A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Termőföld az emberiség élelmezésének legfőbb feltétele Művelhető területek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas (szántók, rétek) 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (sivatagok, beépített, jéggel borított területek) 30%: erdő 30

31 A megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Környezeti problémák extenzív növelés: kevés lehetőség van, jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése talajerózió) intenzívebb használat: (öntözés elmocsarasodás, szikesedés; műtrágyázás szennyezik a vizeket, táplálékláncban felhalmozódik, növényvédőszerek környezetromboló) Urbanizáció (jelentős termőterületcsökkenés) Kína: : szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében több autó több út, garázs stb. 31

32 Termőterületek változása a Földön 1 főre jutó termőterület művelésbe vont terület 32

33 Népesség Önmagát reprodukáló sokaság Elsődleges jellemzői a létszám, a nemek és életkorok szerinti összetétele Számának változása születések és halálozások egyenlege (természetes szaporodás/fogyás) és a külső vándorlások egyenlege (szaporodás/fogyás) 33

34 A világ népességének alakulása Őskőkor Gyűjtögetés, vadászat rendkívül lassú szaporodás Újkőkor (neolit) Mezőgazdasági forradalom korszaka Növények és állatok domesztikálása lassú népszaporodás (i.e táján kb. 10 millió fő, megkétszereződéséhez 2500 év) Ipari forradalom (Anglia) népesedési forradalom 1850-ig a Föld népessége túllépte az egymilliárdos határt Okai Születések száma, halálozások száma Közegészségügyi ellátások fejlődése (csökken a halálozási arányszám) Termékenység Javuló életfeltételek 34

35 Népesedési forradalom hatása Észak-Amerika, Közép- és Dél-Európa XX. sz. közepéig: fejlődő országok Amikor a mai 60-asok születtek, még csak harmadannyi ember élt a Földön, mint jelenleg Világnépesség gyarapodása: >1 %/év 80 millió fő: fejlődő országokban 1,8 millió fő a fejlett országokban 2015: 7,2 milliárd fő a lakosság növekedése azokban az országokban a leggyorsabb, ahol a gazdasági környezet ezt legkevésbé teszi lehetővé XIX. század fehér, európai származású népesség gyarapodása kiemelkedő XX. század fejlődő országok népessége többszöröződik 35

36 A Föld népességének növekedése, a megkétszereződési szakaszok rövidülése egyetlen generáció életében megháromszorozódott bolygónk népessége 36

37 Föld lakosságának duplázódása Időszámításunk kezdete előtt: 2-3 ezer év alatt ( millió) 17. sz. óta: 250 év alatt : 100 év alatt 1970-: 30 év alatt Okai orvostudomány, egészségügy fejlődése globalizáció hatása meghosszabbodott a produktív életkor 37

38 38

39 A világ lakosságának változása egyetlen generáció életében megháromszorozódott bolygónk népessége 39

40 A világ népességének növekedése a kezdetektől napjainkig 40

41 41

42 Prognózisok a világnépesség alakulására Széchenyi között: növekedés 2200 után: lefékeződik és fokozatosan hosszabbodó feleződési szakaszokba megy át a világnépesség egyre lassuló ütemű fogyáson megy keresztül. 42

43 43

44 A népesség területi eloszlása Világnépesség elhelyezkedése földrajzilag rendkívül egyenlőtlen (túlzsúfolt térségek gyéren benépesített területek) négy kiemelkedő koncentrációs térség helyezkedik el a kelet-ázsiai (mezőgazdaság) a dél-ázsiai (mezőgazdaság) a nyugat-európai (ókori földközi-tengeri civilizációk) az észak-amerikai (atlanti part és Nagy-tavak környéke) Urbanizáció Városodás: a városok kiterjedése vagy növekedése (mennyiségi) Városiasodás: a városi életmód, gazdasági tevékenységek (minőségi) 44

45 A népesség területi eloszlása A benépesültség foka Fő/km 2 A Föld felszínének %- ában Nagyon sűrűn lakott térségek 200 fő felett 1 Sűrűn lakott térségek Jelentősen benépesített térségek Mérsékelten lakott térségek Ritkán lakott térségek Alig lakott, lakatlan térségek 1 fő alatt 78 A szárazulatok átlagos népsűrűsége 34,

46 A népesség területi eloszlása Sűrűsödési zónák a földrészek tengerparti szegélyén tömörülnek az emberiség közel fele a tengerpartokat kísérő 200 km-es zónában él, míg a partvonaltól 500 km-nél távolabb eső térségben, alig valamivel több mint 1/4-e. tengerszint feletti magasság: világnépesség 55%- a a 200 m alatti térszinteken él, a magasabban fekvő területek sűrűsége folyamatosan csökken. 46

47 A Föld eltartóképessége 2011: ~ 7 milliárd ember 2050: ~ 10 milliárd fő Jut-e kenyér mindenkinek? Kontinensek területe: 149 millió km 2 12 %-on tudunk intenzíven gazdálkodni 22 %-át külterjesen hasznosítjuk 30 %-a: erdő, bozótos 36 %: teljesen kívül reked a gazdálkodás határán egy ember évi élelmiszerellátása: 0,4 ha (FAO) népesség gyarapodása + civilizációs igények XXI. században: 0,3 ha (technikai és technológiai ismeretek bővülése) Földi vízkészletek apadása sokkal súlyosabb probléma Mezőgazdaság népesség Vízigényes ipari ágazatok (kohászat, vegyipar, stb.) Vízpazarlás, -szennyezés 47

48 A Föld felszínének megoszlása a jelen technológiája által meghatározott hasznosíthatóság szerint 48

49 Az egy főre jutó édesvíz-készlet ( ) 49

50 Van-e összefüggés a népsűrűség és gazdasági teljesítmény között? Ország Fő/km 2 GDP India USA indiai 1/7-e indiai 70x-ese Japán 335 egyik leggazdagabb ország Kanada 3,1 módos ország Ausztrália 2,4 módos ország Banglades

51 A nagyvárosok problémái Nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) közlekedés, légszennyezés stb. problémák 51

52 Népesedési folyamatok Magyarország A népesség természetes fogyása negyedszázados folyamat + nemzetközi vándorlás = tényleges fogyás alacsony (kb. 10,5 millió fő) év távlatában egyre gyorsuló népességcsökkenés (megállításához: a termékenység és az élettartamok egyidejű, folyamatos és igen jelentős mértékű emelkedése) perspektivikusabb demográfiai fejlődés: csak magasabb eltartási terhek vállalása mellett a nyugdíjkorhatár-emelés, a kisgyermekes családok fokozott támogatása, a jövedelem-elosztás elmozdítása a fiatalabb életkorok felé stb. 52

53 A Föld népességének növekedése, a megkétszereződési szakaszok rövidülése 53

54 Népesedési problémák és következményeik Valamennyi környezeti gond gyökere a népesség növekedése több ember több fogyasztás több fogyasztás több termelés több termelés egyre több nyersanyag kiaknázása élettelen és élő természeti környezetet pusztít el egyre nagyobb életteret hódít el az élővilágtól egyre nagyobb energia- és anyag-átalakítás HULLADÉK 54

55 Az ökonómia csapdájában A környezeti problémák alapvető oka és következménye - Szegénység - Egyenlőtlen fejlődés Fogyasztási kényszer Az egyre nagyobb népesség fogyasztási igénye egyre nő (több száj többet igényel) fejletlen országok Nő az egyének fogyasztása is (pazarló fogyasztás, bóvlik, presztízsfogyasztás) fejlett országok Nagy katasztrófa kell, hogy változzon az életmód (USA: aszály takarmány marha - hamburger) Növekedési kényszer A politikai stabilitás alapja a gazdasági növekedés (GDP-vel mérik és nem szabadidővel, környezeti állapottal...) Technológiai kötöttség Egy-egy technológia jelentős erőforrásokat köt le, átállás a fejlettebbre jóval drágább 55

56 Köszönöm a figyelmet! 56

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön.

Környezetvédelem. A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. Környezetvédelem A Földet nem ıseinktıl örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. A FÖLD FÉNYSZENNYEZÉSE AZ ŐRBRİL NÉZVE forrás: http://www.geocities.com/kayleelayne/images/earthlights_dmsp_big.jpg

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI

SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI SEVESO IRÁNYELVEK (I - III.) BEVEZETÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő Veszélyes anyagok a telephelyen Zalaegerszeg, 2015. június 9. Az előadás tartalma: 1. SEVESO

Részletesebben

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése 2007.11.08. 1 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi

Részletesebben

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik

Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 3. Népesedésünk és következményei. 1. A népesedési problémák és következményeik . A népesedési problémák és következményeik Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM0). Népesedésünk és következményei 08/0-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása, világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Dr. Kiss Judit. 2009. november 17.

Dr. Kiss Judit. 2009. november 17. Klímaváltozás á és mezőgazdaság: tettes és áldozat, vagy nyertes? Dr. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2009. november 17. 1 1) A tettes Az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, fluor, klórvegyületek)

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK GLOBÁLIS PROBLÉMÁK népesedési problémák és következményeik; adósságválság; a nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága; a megújuló

Részletesebben

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara

A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Az emberiség egyik sorskérdése: az energia

Az emberiség egyik sorskérdése: az energia Az emberiség egyik sorskérdése: az energia Az előadás célja: 1.megmutatni az energiafogyasztás szerepét a társadalom alakulásában, 2.bemutatni a jelenlegi rendszerek tarthatatlanságát és veszélyeit, 3.körvonalazni

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév

Részletesebben

AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN

AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN Környezetelemzés II. AZ INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 2015/2016. tanév II. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE AHJK Környezetmérnöki Tanszék Hol

Részletesebben

Környezeti kárértékelés. Környezeti kárértékelés. Mutatók KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS. Környezeti kárértékelés emberi egészség

Környezeti kárértékelés. Környezeti kárértékelés. Mutatók KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS. Környezeti kárértékelés emberi egészség Környezeti kárértékelés KÖRNYEZETÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS emberi egészségre gyakorolt hatás élő természetben okozott károk Dr. Csete Mária Az előadás egy része Dr. Szlávik János és Csigéné Dr. Nagypál

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

Hasznosítható hulladékok begyűjtése a gazdasági válság árnyékában

Hasznosítható hulladékok begyűjtése a gazdasági válság árnyékában Hasznosítható hulladékok begyűjtése a gazdasági válság árnyékában Makó Balázs P.M.R. Kft. A gazdasági recesszió hatásai a másodnyersanyag piacra * : 2008 őszétől Az elsődleges nyersanyagok iránti igény

Részletesebben

Fenntarthatósági szemléletű kritikai elemzés

Fenntarthatósági szemléletű kritikai elemzés Fenntarthatósági szemléletű kritikai elemzés Tankönyv címe, évfolyam: BIOLÓGIA III., dr. Lénárd Gábor Kiadó: NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Kiadás helye, éve: BUDAPEST, 2003. oldal/fejezet 3. old. / Tartalomjegyzék

Részletesebben

Fosszilis energiahordozók. Nemzetközi gazdaságtan 10.

Fosszilis energiahordozók. Nemzetközi gazdaságtan 10. Nemzetközi gazdaságtan 10. A kıolaj a világgazdaságban, KÖZEL-KELET és Észak-Afrika Fosszilis energiahordozók Kimerülı, nem megújítható Kıolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel)

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

1. T ÁBLÁZAT. A világ összlakossága a 2013-as 7,1 milliárd főről 2050-re 9,5 milliárd főre fog nőni, ami 33%-os növekedést jelent.

1. T ÁBLÁZAT. A világ összlakossága a 2013-as 7,1 milliárd főről 2050-re 9,5 milliárd főre fog nőni, ami 33%-os növekedést jelent. A 21. század egyik, ha nem legfontosabb, fejleménye a világ lakosságának a tartós növekedése lesz. A mai, mintegy 7 milliárd embert vendégül látó Földnek 2100-ra majdnem 11 milliárd embert kell majd ellátnia.

Részletesebben

Európa környezete. Negyedik értékelés Összefoglaló

Európa környezete. Negyedik értékelés Összefoglaló Európa környezete Negyedik értékelés Összefoglaló Bulgária és Románia Törökország T Nyugat- és Közép-Európa (NYKE) Európai Unió 25 Tagállamok (EU 25) ÁG SV A SP N ÁJ YO SZ OLASZO RS Z 1500 N O V É R D

Részletesebben

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. és 235. cikkére,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. és 235. cikkére, Fontos jogi nyilatkozat 31978L0176 Hivatalos Lap L 054, 25/02/1978 o. 0019-0024 finn különkiadás fejezet 15 kötet 2 o. 0079 görög különkiadás: fejezet 15 kötet 1 o. 0154 svéd különkiadás fejezet 15 kötet

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012

Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Biológiai Sokféleség Védelme 1972-2012 Dr. Rodics Katalin A helyi-és tájfajták jelentõsége, elterjedésük elõsegítése 2012.augusztus 11 EGYEZMÉNY A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGRŐL, a földi élet védelméről A Biológiai

Részletesebben

A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése. Megmérni a megmérhetetlent

A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése. Megmérni a megmérhetetlent A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése Megmérni a megmérhetetlent Definíció Az emberiség képes fenntarthatóvá tenni a fejlődést biztosítani, hogy a jelen szükségleteit kielégítse anélkül, hogy

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A Bizottság kohéziós jelentései 1. Kohéziós jelentés 1996. (az Agenda 2000 előfutára) 2.

Részletesebben

Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása

Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása GTTSZ Világpolitikai trendek 2014-2030 Budapest, 2014. május 21. Új kihívások előtt az emberiség élelmiszerellátása Horn Péter Milliárd fő A Föld népességének változása 1750-2010 között (Evans, 2001) Mérföldkövek

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m Tématerületei: 1. Egészség, demográfiai változások és jólét A szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, hatékony egészségfejlesztés hozzájárul a betegségek

Részletesebben

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. május 14. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2009. május 14. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ZÖLD ERDÉLY EGYESÜLET

ZÖLD ERDÉLY EGYESÜLET Zöld vagy és civil mit tehetsz? CIVILSULI 2009. november 8., Kézdivásárhely Ha túl kicsinek és gyengének érzed magad ahhoz, hogy álmaidat megvalósítsd, keresd meg azokat az embereket, akik ugyanarról álmodnak.

Részletesebben

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Cimer Zsolt A veszélyes anyagokat gyártó, felhasználó, tároló küszöbérték alatti üzemek tevékenységéből

Részletesebben

ÖKOINDUSTRIA 2013. III. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és. Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás. 2013. Szeptember 25-27.

ÖKOINDUSTRIA 2013. III. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és. Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás. 2013. Szeptember 25-27. ÖKOINDUSTRIA 2013 III. Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás 2013. Szeptember 25-27. SYMA Rendezvényközpont 1146 Budapest, Dózsa György út 1. www.okoindustria.hu

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 2. melléklete: Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III 2009-2014 BEVEZETÉS... 4 1. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÁLLAPOTA ÉS JÖVŐKÉPE... 5 1.1

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 3a. Antropogén légszennyezés, levegőtisztaság-védelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A légkör keletkezése A Föld keletkezésekor:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben

A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL

A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL LEVEGŐ FÜZETEK LEVEGŐ MUNKACSOPORT BUDAPEST, 2008 1 A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL Az államháztartás ökoszociális reformja Adócsalás személygépkocsielszámolással

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

ő Ö ő ó ő ó ő ő ó ő ő ő ó ő ú ó ő ú ő ú ő ő ú ó ő ő ú ő ő ő ú ú ű ú ő ó ő ű ó ő ő ú ő ő ő ú ú ő ó ű ő ő Ö úú ő ó ú Ö ó ó ő ő Ö ó ú ő ő ő ú ő ó ő ó Ö ó ú Ű ő ő ó ő ő ó ő ú Ö ú Ö ő ő ú ú ő ő ú ú ó ó ő ó

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Ú Ó ö Ő ö Ú Ú Ó Á Á ü ő ö Ú Ú Ó ű ő ő ő ő ü Á ö ü ö ö ő Ó Á Á ő Á Ú ö Ó Ű Ú Ó ű Á ő ő ő ö Ú ö ű ö ö ö ő Ó Á Á ű ű ö ü ű ü Á Á ű ű ö ü ű ü ü ö ü ő ü Ó Ó ő ő ő ő ű ö ő ű ü Á Á ő ü ő Ú Ó ü ö ő ő ö ő ö ö ő

Részletesebben

Agrárgazdaság EU-kitekintéssel

Agrárgazdaság EU-kitekintéssel HORN PÉTER Agrárgazdaság EU-kitekintéssel Horn Péter állatgenetikus, egyetemi tanár az MTA rendes tagja Az emberi civilizáció kialakulása a mezôgazdaságon alapult 1942-ben született. 1965-ben agrármérnökként

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Földrajz 7 8. évfolyama számára Alapelvek, célok A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

ő ő Ü ü Á ú ú ü ú ú ü ú ü ú ú ü ő ú Á ü ú Á ü ü ü ú Á Á Ó Ü ő ü ú ú ú ü ű ú Ü ü ű Ü ú Á ú Ó ő ü Ú ú Á ő ő ú ű Á ú ü ő Á ú ú Á ú Á ú Ü Á Ö ú ú ő ő ú ű ü ő Á ő Ú ü Ö Á Á Á Á ő Ü Ö ü Ú Ö Á Á ú ő Ú Á Á ü

Részletesebben

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. május 15. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Azonosító jel: FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2008. május 15. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A bolygónknak szüksége van a közreműködésünkre

A bolygónknak szüksége van a közreműködésünkre ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.4 1.3 2.1 A bolygónknak szüksége van a közreműködésünkre Tárgyszavak: globális felmelegedés; klímaváltozás; kibocsátás; életmód. A Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) tizenegy

Részletesebben

ú ú ú Ú ú ú ő ő ú ű ú ő ő ú ő ú ő ő Ó Ó ő ű ő ő ú ő Ó Ó ú ú ú Ú ü ú ú ő Ü ü ő ü ő ő ú ú ő ő ú ő ő ü ü ú ő ű ü ő ő Ü ű ű ű ű ú ü ü ő ú Ö ű ű ő ú Ü ú ü ő ú ő ü ő ű Á Ü Ó Ó ű ü Ü ü ú Ü ő ő ő ő ő ő ő ü Ü ü

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

ű ú ü ö ö ü ö ö ö ú ü ü ö ö ö ú ö ö ü ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ö ü ü ü ú ö ö ü ö ü ü ö Ó ü ű ö ö ü ö ü ö ú ö ö ö ö ű ú ú ű ö ö ü ö ö ö ö ü ú ö ü ö ü ü ö ú ü ü ü ű ú ö ü ö ö ö ü ö ü ú ö ö ö ü Ú ű ü ö

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III.

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Készítette: Gál Gál Zoltán Zoltán Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Közlekedésrendészeti ismeretek gzoli 11. osztály 1 g a l z o l i. g p o r t a l. h u A közlekedés fogalma szűkebb és tágabb értelemben.

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 15. 14:00 I. Időtartam: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Földrajz középszint

Részletesebben

A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.

A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30. A Levegő Munkacsoport észrevételei az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) I. Zöld Könyv tervezetéhez (2007. szeptember 30.) Általános megjegyzések Az EKFS nem tartalmaz konkrét célkitűzéseket,

Részletesebben

Fenntarthatóság, éghajlatvédelem, építésgazdaság

Fenntarthatóság, éghajlatvédelem, építésgazdaság Fenntarthatóság, éghajlatvédelem, építésgazdaság Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék Komplex kihívások az épületek tervezése

Részletesebben

Megújuló Energiaforrások

Megújuló Energiaforrások Megújuló Energiaforrások Nem a Föld sérülékeny, hanem mi magunk. A Természet az általunk előidézetteknél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékenységünkkel nem pusztíthatjuk el a természetet,

Részletesebben

A budapesti közlekedés megújításának szükségessége környezetvédelmi szempontból

A budapesti közlekedés megújításának szükségessége környezetvédelmi szempontból A budapesti közlekedés megújításának szükségessége környezetvédelmi szempontból Lukács András Levegő Munkacsoport Budapest, 2010. szeptember 22. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított

Részletesebben

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13.

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt 2014.11.13. BME -Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Légszennyezés VÁROSI KÖRNYEZETVÉDELEM 2012 Horváth Adrienn Légkör kialakulása Őslégkör Hidrogén + Hélium Csekély gravitáció Gázok elszöktek Föld légkör nélkül

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág)

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) 1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet

Részletesebben

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX Mikor tekinthetjük egy ország társadalmát alapvetően militarizáltnak? Mely okok játszanak közre a világ egyes régióiban a militarizáció szintjének emelkedésében, csökkenésében?

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A változat (1,5+1,5 óra)

A változat (1,5+1,5 óra) Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában

Részletesebben

Biológia 7 8. évfolyam számára

Biológia 7 8. évfolyam számára Biológia 7 8. évfolyam számára A változat (A kiadó honlapjáról letölthető az ajánlás 2+1 órás változata is) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról

Részletesebben

Magyarországon belül a keleti határtól 10 km-re található Zsadány belterülete, de bizonyos külterületei 4 km-re vannak Románia határától.

Magyarországon belül a keleti határtól 10 km-re található Zsadány belterülete, de bizonyos külterületei 4 km-re vannak Románia határától. Zsadány község rövid bemutatása Zsadány földrajzi elhelyezkedése: Zsadány a Trianoni békeszerződésig az ország középén Nagyváradhoz 35 km-re helyezkedett el, ma az ország perifériáján a legközelebbi magyarországi

Részletesebben

1. Értelmezze, és csoportosítsa a globális problémákat. Olyan társadalmi, gazdasági és környezeti (ökológiai) jelenségek és folyamatok, amelyek

1. Értelmezze, és csoportosítsa a globális problémákat. Olyan társadalmi, gazdasági és környezeti (ökológiai) jelenségek és folyamatok, amelyek 1. Értelmezze, és csoportosítsa a globális problémákat. Olyan társadalmi, gazdasági és környezeti (ökológiai) jelenségek és folyamatok, amelyek hatása nem szűkíthető le országos, regionális, vagy térségi

Részletesebben

A KÖRNYEZET, TÁRSADALOM ÉS A

A KÖRNYEZET, TÁRSADALOM ÉS A A KÖRNYEZET, TÁRSADALOM ÉS A FENNTARTHATÓSÁG KÉRDÉSÉRŐL (KÖRNYEZETI TÉRINFORMATIKA OKTATÁSI ANYAG) AZ OKTATÁSI ANYAG FELÉPÍTÉSE (KÖRNYEZETI TÉRINFORMATIKA) OKTATÁSI ALAPELVEK kiemelten szerepel a terepi

Részletesebben

Kőszeg Város Önkormányzata

Kőszeg Város Önkormányzata Kőszeg Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008-13 2008. május 8. Kőszeg Város Önkormányzata elfogadta Kőszeg Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) ás az IVS részét képező

Részletesebben

Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások

Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások DR. POMÁZI ISTVÁN Németország környezetpolitikája célok, eredmények, kihívások Egy adott ország környezetállapotát és környezetpolitikáját számos természeti, társadalmi, gazdasági és kulturális tényező

Részletesebben

A zöld fogyasztás nem megoldás az éghajlatváltozásra

A zöld fogyasztás nem megoldás az éghajlatváltozásra AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.6 A zöld fogyasztás nem megoldás az éghajlatváltozásra Tárgyszavak: CO 2 -kibocsátás; energiaigény; energiatakarékosság; előrejelzés. Bevezetés A Rio de Janeiroi ENSZ konferencián

Részletesebben

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslatai az adórendszer zöldítésére

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslatai az adórendszer zöldítésére A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium javaslatai az adórendszer zöldítésére Dióssy Lászlónak, a KvVM államtitkárának előadása az Adózás a fenntartható fejlődésért konferencián 2008. május 9-én Tisztelt

Részletesebben