A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány A légszennyezés hazai és Európai Uniós szabályozása, Magyarország EU csatlakozásával kapcsolatos változtatásai, Dorog térség tükrében Készítette: Csobán Ildikó Budapest, május

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM FEJLŐDÉSE, A KÖRNYEZETI TUDATOSSÁG KIALAKULÁSA A környezetvédelem intézményesülése és hivatalos elismerése A fenntartható fejlődés, a XX. század végének új koncepciója AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSA Az EU környezetvédelmi politikájának gyökerei és fejlődésének mérföldkövei Az EU környezeti politikája napjainkban MAGYARORSZÁG, MINT CSATLAKOZÓ ORSZÁG KÖRNYEZETPOLITIKÁJA Hazánk nemzetközi együttműködése a környezetvédelem területén Magyarország környezetvédelmi szabályozása és EU csatlakozásunkkal kapcsolatos változtatások A hazai környezetvédelmi törvénykezés hiányosságai A hazai szervezetek környezetvédelmi tevékenysége A LEGFONTOSABB KÖRNYEZETI PROGRAMOK HAZÁNKBAN Az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) Hazánk Nemzeti Környezet- Egészségügyi Akcióprogramja (NEKAP) HAZÁNK EU CSATLAKOZÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI HASZNA A LÉGSZENNYEZETTSÉG A légkör sajátossága A légkör szennyezettsége A LEVEGŐSZENNYEZŐDÉS FORRÁSAI ÉS KÁROS HATÁSA A légszennyezést okozó emberi tevékenységek

3 A levegőszennyezés hatása a bioszférára A légszennyezettség káros hatása az élővilágra, az emberi egészségre A légszennyezettség okozta gazdasági károk MAGYARORSZÁG LÉGSZENNYEZETTSÉGE Magyarország értékelése a légszennyezettség szempontjából A levegőminőség ellenőrzése hazánkban A LEGFONTOSABB LÉGSZENNYEZŐ SZEKTOROK HAZÁNKBAN Az energetika, mint légszennyező szektor Az ipar, mint légszennyező szektor A közlekedés, mint légszennyező szektor AZ EU ÉS A LÉGSZENNYEZETTSÉG EU szabályozások a levegőszennyezéssel kapcsolatban A MAGYARORSZÁGI SZABÁLYOZÁS A levegőminőség szabályozása hazánkban Magyarország EU csatlakozással kapcsolatos jogszabály-változásai DOROG, MINT IPARVÁROS Dorog földrajzi elhelyezkedése és éghajlati jellemzői Dorog levegőminőségét befolyásoló regionális tényezők Dorog levegőminőségét befolyásoló lokális tényezők Dorogon megtalálható ipari pont- és diffúz szennyező források DOROG IMISSZIÓS HELYZETKÉPE Dorog kén-dioxid szennyezettsége a 90-es évektől napjainkig Dorog nitrogén-dioxid szennyezettsége a 90-es évektől napjainkig Dorog porszennyezettségének alakulása a 90-es évektől napjainkig DOROG LEVEGŐMINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐK

4 A dorogi hulladékégető története, tevékenysége Az égetőmű légszennyezettséget okozó tevékenysége A Hulladékégető EU csatlakozással kapcsolatos teendői A gyógyszergyár története A gyógyszergyár levegőszennyezést okozó tevékenysége Az EU csatlakozással kapcsolatos változások A Baumit Kft. (volt Dorogi Mészművek) története A Baumit légszennyezettséget okozó tevékenysége A jövő nagy feladatai a légszennyezettséggel kapcsolatban A hőerőmű, mint a légszennyezés egyik okozója Az EU csatlakozással kapcsolatos teendők az erőműnél A DOROGIAK VÉLEMÉNYE A VÁROS KÖRNYEZETI GONDJAIRÓL Dorog legfontosabb környezeti problémái a lakosság véleménye alapján A közlekedésből származó légszennyezettség, a lakosság véleménye szerint DOROG KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A lakosság véleménye a dorogi önkormányzat környezetvédelmi tevékenységéről A lakosság véleménye a készülő környezetvédelmi rendeletről DOROG VÁROS FELADATA A TISZTÁBB LEVEGŐÉRT A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület (DKE) A dorogi önkormányzat 88 BEFEJEZÉS 89 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 90 DIAGRAMOK JEGYZÉKE 90 IRODALOMJEGYZÉK

5 Bevezetés A környezetvédelem jelentősége a XXI. század küszöbére teljes mértékben felértékelődött. Már az elmúlt néhány évtizedben is érezhető volt, mennyire megnőtt az emberiség környezeti érzékenysége. Évről évre tapasztaljuk, hogy az erdők egyre kisebbek, a sivatagok egyre nagyobbak, a termőtalaj egyre fogy. Környezeti katasztrófák sora pusztítja a Föld népességét. Egészen a XX. század közepéig nem vált köztudottá, hogy az intenzív gazdasági növekedés milyen káros hatással van a környezetünkre. A civilizáció, a gazdasági fejlettség áldásai és átka között nehéz különbséget tennünk. Az emberek gyakran egyszerűen fogyasztásuk mennyiségével mérik saját jólétüket. A gazdasági, társadalmi jóléthez azonban hozzájárul az életminőség is, amelyet nagymértékben befolyásol a környezet minősége. Sajnos számos katasztrófának kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy komolyan vegyük azt a tényt, hogy csak egy Földünk van, és annak megóvásáért közösen felelünk. Szakdolgozatomat azért szeretném e témának szentelni, mert úgy érzem, a környezetvédelem még mindig nem kap elég hangsúlyt sem politikai, sem egyéni szinten. Az embereknek meg kell még tanulniuk, hogyan tudnának környezetükkel harmonikusabban együtt élni, hogy annak egyensúlyát a lehető legkisebb mértékben befolyásolják csak. Vigyáznunk kell tehát a bennünket körülvevő környezeti és természeti értékekre és ezt a célt csak gyökeres szemléletváltozással érhetjük el. A környezetvédelemre való nagyobb odafigyelés mellett szakdolgozatom másik mozgatórugója az a tény, hogy olyan térségben élek, mely különösen ki van téve az ipari tevékenységek által okozott környezeti ártalmaknak. Dorogon és környékén számos olyan ipari nagyvállalat működik, mely levegőnk minőségét károsítja. Ugyanakkor több ezer városinak és környékbelinek adnak munkát és jelentős mértékben hozzájárulnak térségünk gazdasági növekedéséhez, így az emberek jólétéhez is. Környezetvédelmi ügyekben azonban az átlagdorogiak aggodalomra hajlamosak, saját bőrükön érzik, hogy környezetük rossz állapotban van. Annak ellenére gondolják így, hogy az utóbbi másfél évtizedben többek - 7 -

6 között a környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően -, jelentősen javult a város levegőminősége. Elég azonban csak beszippantani egy adag levegőt vagy kinézni az ablakon és érezni, látni a sok gőzölgő, füstölgő gyárkéményt, máris érthető, miért van ez a félelem. 1.1 A környezetvédelem fejlődése, a környezeti tudatosság kialakulása A mai értelemben vett környezetvédelemről igazából csak az 1960-as évektől beszélhetünk. Történelmi szempontból ez a közel fél évszázad, túl rövid, ennek ellenére mély változásokat eredményezett. Sajnos azonban sokan még mindig nem tulajdonítanak kellő figyelmet a védelemre. A huszadik század elején sem a civilizáció, sem a technika nem állt a fejlődés olyan magas fokán, hogy radikális változásokat okozhasson a globális ökoszisztémában. Századunk végére azonban szándékunktól függetlenül bár, de olyan mértékben beavatkozunk környezetünkbe, melynek hatására hatalmas változások történtek mind a légkörben, mind a bio- és a hidroszférában. E változásokkal egyre nehezebben birkózik meg az emberiség. A környezetszennyezés mely által életkörülményeink romlanak -, azon emberi tevékenység, mely hatására a környezeti elemek természetes tulajdonsága valamilyen mértékben hátrányosan megváltozik. Közismert, hogy a környezetszennyezés nem ismeri az országhatárokat, nem lehet nemzeti államok keretein belül kezelni, így napjainkban olyan globális feladattá nőtte ki magát, mely a fejlett ipari országokat arra készteti, hogy harmonizálják a környezetvédelmi törvényeiket, valamint ellenőrzési eszköztáraikat. A problémát tehát csak nemzetközi összefogással lehet orvosolni, nem elegendő a környezetvédelem ügyét belpolitikai feladatként kezelni. Ma már nincs a Földnek olyan része, ahol ne lenne kimutatható a környezetbe jutott szennyeződés valamilyen formában. Az emberi társadalom és a természeti környezet harmóniájáról ma már nem beszélhetünk. A természet sokáig rugalmasan reagált a társadalmi, gazdasági változásokra, azonban a XX. század második felétől kezdte elveszíteni alkalmazkodó képességét és készségét. E romlási folyamatot tetézte a Föld népességének rohamos növekedése, mely olyan lendületet vett, mint még korábban soha. Növekedik a városok száma és átlagos mérete, melyek köztudottan a környezetszennyezés fő forrásai. A - 8 -

7 mezőgazdaságban nőtt a vegyszerek alkalmazása, melyek következtében a talaj degradálódik. A meg nem újuló energia- és nyersanyagforrások kimerülőben vannak, mert legtöbbjét az emberiség exponenciális ütemben aknázza ki. A közlekedés kapacitása is megnőtt. Az új társadalmak kialakulása, a szabadversenyes kapitalizmus térhódítása, a fogyasztási igényszint bővülése semmiképpen sem mehetett végbe a természeti környezet károsodása nélkül ( A környezetvédelem intézményesülése és hivatalos elismerése A globális veszély felismerése először az 1960-as években jelent meg ban megalakult a Római Klub, Aurelio Peccei, olasz közgazdász ösztönzésére 10 tagországgal. Jelenleg 25 ország 70 tudósa és közéleti személyisége vesz részt a klub munkájában. Tevékenységük rendkívül nagy hatást gyakorolt a 70-es évek tudományos és közgondolkodására, és megteremtette a környezetvédelem, a globális gondolkodás tudományos alapjait. Kezdeményezésükre átfogó vizsgálatok indultak a világ fejlődésének és az ezzel kapcsolatos környezeti problémáknak a feltárására. Tanulmányokat készítettek, melyeket a Római Klub jelentései címmel adtak közzé. Ezen kutatások politikai hatalmaktól, államoktól független kutatások eredményei voltak, a globális problémák és válságok feltárására, megoldására irányultak (Környezetgazdálkodás - Sántha Attila 1993.). A kilencvenes évek közepéig összesen nyolc jelentést készítettek, melyek közül az első kettő forradalmian új tudományos eredményt hozott. Kísérletet tettek ugyanis olyan világmodellek felállítására, melyek feltárták az emberiség globális problémáinak struktúráját ben U Thant ENSZ főtitkár azzal a felhívással fordult a tagállamokhoz, miszerint az emberiség a története során először került olyan helyzetbe, hogy létét válság fenyegeti, amely alól egyetlen nemzet sem vonhatja ki magát. E felhívás hatására 1972-ben Stockholmban összehívták az ENSZ Környezetvédelmi Világkonferenciát. Ettől kezdve a környezetvédelem a világpolitika szerves részévé vált (Környezetgazdálkodás és környezetvédelem - Dr. Hubai József ; A Stockholmi Konferencia mérföldkő a környezetvédelem történetében. Határozatai alapján a következő eredmények könyvelhetőek el: A környezetvédelem az érdeklődés középpontjába került és hivatalos elismerést nyert

8 A tiszta környezethez való jog sok ország alkotmányának részévé vált (hazánkban: 1972-ben). Szinte minden ország létrehozta környezetvédelmi szerveit, megalkotta az ezzel kapcsolatos törvényeit (hazánkban: évi II. törvény, illetve 1977-ben megalakult a Környezet-és Természetvédelmi Hivatal). Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek jöttek létre: pl. UNEP az ENSZ Környezetvédelmi Programja, melynek célja a szakosított szervezeteken belül végrehajtandó környezetvédelmi programok koordinálása, a világ környezetvédelmi helyzetének figyelemmel kísérése, tagállamok információkkal történő ellátása. Több nemzetközi megállapodás is született: Londoni Egyezmény a tengerek szennyezésének korlátozását szolgálja, Washingtoni Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény-és állatfajok nemzetközi kereskedelméről. A romlási folyamatot megállítaniuk nem sikerült és a globális problémákra vonatkozó előrejelzéseik is sajnos folyamatosan igazolást nyertek és nyernek. Savasodás, üvegházhatás, ózonlyuk, mind olyan az egész emberiséget érintő problémák, melyek társadalmunk nem kívánatos melléktermékei (Környezetünk védelmében Jócsik Lajos 1976) A fenntartható fejlődés, a XX. század végének új koncepciója A 80-as éveket az ember által okozott környezeti katasztrófák sora jellemzi. Több olyan súlyos tragédia következett be, melyek számos emberéletet követeltek és a környezetben is jóvátehetetlen károkat okoztak. A sorozatok betetőzése a csernobili katasztrófa volt. A robbanás következtében keletkező radioaktív felhő a légköri áramlásoknak köszönhetően eljutott Észak-és Kelet Európa jelentős területére. A későbbiek során a nukleáris csapadék nyomait azonosították az USA, Japán, sőt Brazília egyes területein is. Mindezek szükségessé tették a környezetvédelmi kutatások fokozását ban az ENSZ közgyűlésén megalakult a Környezet és Fejlesztés Világbizottsága, mely független testületként, szoros kapcsolatban áll

9 a tagállamok kormányaival és egyéb ENSZ szervezetekkel, de nem tartozik az irányításuk alá. A Bizottság megbízatása három célt jelölt meg: meg kell vizsgálni a környezetvédelem és a fejlesztés kérdéseit, és javaslatot kell tenni együttes kezelésükre, javaslatokat kell kidolgozni új nemzetközi együttműködési formákra, erősíteni kell a magánszemélyek, önkéntes, civil szervezetek, vállalatok, intézetek és kormányok megértését akciókészségét a környezetvédelem ügye iránt. A Bizottság Közös Jövőnk címmel összefoglaló jelentést készítetett munkájának legfontosabb eredményeiről, mely nem más, mint a Fenntartható és harmonikus fejlődés stratégiája. E környezetbarát fejlődési modellt Bruntland asszony, volt norvég miniszterelnöknő készíttette ben publikálták jelentésüket. A fenntartható fejlődés lényege, hogy a jelen igények kielégítése mellett nem szabad megfosztani a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Új erkölcs-és értékrendet kell teremteni és nyilvánvalóan változtatni kell az eddigi magatartásunkon is (Környezetgazdálkodás és környezetvédelem Dr. Hubai József 2000.) Az EU környezetvédelmi szabályozása Az ötvenes években az Európai Közösséget alkotó tagállamok sem tartották szükségesnek, hogy közösségi szintű környezetvédelmi politikát alakítsanak ki. A Római Szerződés még csak általános elveket fogalmazott meg a környezetvédelemről, a gazdasági fejlődés szerepelt fő prioritásként. A globális szinten zajló intenzív gazdasági növekedés, a növekvő energiafelhasználás azonban a környezet állapotának folyamatos romlását vonta maga után. A 60-as évek végére egyértelművé vált, a Közösség számára is, hogy környezetünk állapotának megóvása, védelme is azon területek közé tartozik, ahol szükséges a közösségi együttműködés. Világszerte, mind az USA-ban, mind Európában, mind az ENSZ keretein belül megindultak a törvényalkotások, a közös környezetvédelmi politikát célzó intézkedések (

10 Az EU környezetvédelmi politikájának gyökerei és fejlődésének mérföldkövei Az európai környezetvédelmi törvény gyökerei 1972-be nyúlnak vissza. Ez év októberében, Párizsban megtartott csúcstalálkozón született meg az a döntés, mely alapja lett a közös környezetvédelmi politikának júliusában gyűlt össze először a közös környezetvédelmi politika elveit elfogadó Környezetvédelmi Tanács. Még a 70-es évek elején a Környezetvédelmi Tanács beindította első, 5 éves időtartamra szóló I. Környezetvédelmi Akcióprogramját ( ). E programot érdemes részletesebben bemutatni, mert az Európai Közösség környezetvédelmi politikájában mérföldkőnek tekinthető. Ekkor határozták meg ugyanis a demokratikus piacgazdaságban élő társadalom játékszabályait, e program elfogadásától eredeztetik hagyományosan az EK környezeti politikáját (Környezetpolitika és uniós csatlakozás Glatz Ferenc 1998.). Az 1973-ban elfogadott Nyilatkozat kiemelkedő jelentőségű volt a Közösségi Környezeti Politika szükségességének elismerésében. A Nyilatkozat utal a Párizsi csúcsértekezlet felhívására, valamint a Római Szerződés 2. cikkejére. Kijelenti, hogy az "életminőség javítása és a természetes környezet védelme a Közösség alapvető feladatai közé tartozik, és ezért szükséges a közösségi környezeti politika végrehajtása". Tehát a Közösség céljainak eléréséhez szükségesnek tartja a környezetvédelmet. A Tanács és a tagállamok a Római Szerződés értelmezésével tágították az Európai Közösség céljait, és feladatait oly módon, hogy abba a környezetvédelem beleérthető legyen. Az akcióprogram alapelvei a következők: 1. Megelőzés elve, mely értelmében a legjobb megoldás a szennyezés vagy károsodás létrejöttének megelőzése a keletkezés forrásánál. 2. Szennyező fizet elve, mely szerint a környezeti károsodások megelőzésének és felszámolásának költségei a szennyezőt terhelik. 3. Kerülni kell a természeti erőforrások túlzott mértékű kiaknázását. 4. A tudományos és technológiai ismeretek szintjét javítani kell, hogy az megfelelő hatással legyen a környezet védelmére és a természet megőrzésére

11 5. A környezeti hatásokat már a műszaki tervezés során figyelembe kell venni. 6. Gondoskodni kell arról, hogy az egyik országban folytatott tevékenységek semmiféle környezeti kárt ne okozzanak egy másik ország fennhatósága alá eső területen sem. 7. A környezetpolitika kialakításakor figyelembe kell venni a fejlődő országok érdekeit. 8. A globális környezetpolitikában való részvételt hosszú távú koncepcióban kell rögzíteni, mely tükrözi a tagországok felelősségét és elkötelezettségét. 9. A közvéleményt és a környezeti tudatosságot prioritásként kell kezelni. 10. A különféle szennyezések hatékony kezelésére az intézkedések megfelelő területi szintjét (helyi, regionális, nemzeti...stb.) kell hozzárendelni. 11. A nemzeti politikákat harmonizálni kell az Európai Közösségen belül. E tizenegy parancsolat a mai napig meghatározza az Európai Unió környezetpolitikáját (Környezetpolitika és uniós csatlakozás Glatz Ferenc 1998.). Az első akcióprogram a Közösség környezeti politikájának alapjait rakta le azáltal, hogy első ízben adott e területen átfogó programot, megfogalmazva a Közösség által követendő környezeti politika napjainkban is érvényes céljait és alapelveit. Az Egységes Európai Okmány új célként emelte rendelkezési sorába: Az emberi egészség védelméhez való hozzájárulást. A Maastrichti Szerződés pedig: A regionális és világméretű környezeti problémák megoldására vonatkozó nemzetközi intézkedések elősegítését. Természetesen az első akcióprogramot továbbiak követték. Az 1977-ben megszületett II. Környezetvédelmi Akcióprogram. A programot elfogadó határozat az első program nyomán elindult projektek folyamatosságát kívánta biztosítani, továbbá új feladatokat jelölt ki az közötti ötéves periódusra. A program elsőbbséget biztosít a víz, a levegő és a zajvédelem számára, valamint különös figyelmet szentel a terület, a környezet, és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítására. Megjelenik a Közösségen kívüli államokkal való együttműködés szükségessége, így egyre több nemzetközi egyezmény részesévé vált. A II. Környezetvédelmi Akcióprogram érvényessége alatt fogadták el az ipar szennyezés

12 ellenőrzési költségeivel foglalkozó szabályozást, valamint ez idő alatt (1980-ban) hozták létre az első jelentős levegőminőséggel foglalkozó direktívát. A III. Környezetvédelmi Akcióprogramot a Tanács és a tagállamok kormányfői, 1983-ban fogadták el. Az előzőekkel összehasonlítva lényegesen rövidebb terjedelmű, s sokkal inkább általános politikai jellegű, mintsem konkrét területekre részletes feladatokat kijelölő. Megfogalmazás viszont jelzi a környezeti politika prioritásában bekövetkezett változást, hangsúlyozván a környezeti politika saját jogán való érvényesülését. Újdonságként jelenik meg a programban a környezetvédelmi szempontok fejlesztésbe való integrálásának követelménye is ben lépett életbe az Egységes Európai Okmány, melyben számos más kérdéskör mellett kiemelt szerepet kapott a környezetvédelem is. Nevezhetnénk úgy, hogy hatalmas lépés volt az EK környezetpolitikájának felnőtté válásában. A legfontosabb intézkedések, melyek az Egységes Európai Okmányban fektettek le: megteremtette a jogi alapot a környezetpolitika kidolgozásához, megváltoztatta a közösségi intézmények döntéshozatali rendszerét, megakadályozva az egyes döntések blokkolását, megváltoztatta a környezetpolitikát, mivel azt egy nyitott belső piac körülményei közt kell megvalósítani. Az okmány elfogadásának alapvető jelentősége abban rejlett, hogy a környezetpolitikát a többi politikával egy szintre emelte. A cél a környezet megóvása, minőségének megőrzése, javítása, hozzájárulva ez által az emberi egészség megóvásához és a természeti erőforrások ésszerű hasznosításához (Környezetpolitika és uniós csatlakozás Glatz Ferenc 1998.). Ezen kívül kedvező klímát teremtett a környezetpolitika továbbfejlődéséhez. Ekkor született meg a IV. Környezetvédelmi Akcióprogram, mely az alábbi prioritásokat jelölte meg: a közösségi jog alkalmazása és érvényre juttatása,

13 a környezettel kapcsolatos információhoz történő szabad hozzájutás, a környezetvédelem és a munkahelyteremtés kapcsolatrendszere, a létező jogi szabályozás kiegészítése új típusú közgazdasági és kommunikatív eszközökkel. Az 1987-ben elfogadott program a közös környezeti politikának új szakaszát indította el. A program bevezető része hangsúlyozza a környezeti politika központi szerepét, és kijelenti, hogy "a környezetvédelmet, mint alapvető faktort szükséges figyelembe venni a gazdasági döntések meghozatalában." Kiemeli, hogy a környezetvédelmi beruházásokat akkor is eszközölni kell, ha csak hosszabb idő alatt térülnek meg, illetve az elért hasznok között az általa elkerült károk helyreállításának költségeit is figyelembe kell venni. Integrált szennyezés-ellenőrzési módszerek kimunkálását tartja szükségesnek minden szektorban szigorú szabványokat alkalmazva. Az EK környezetpolitikájának fejlődésében jelentős momentumnak tekinthető az Európai Környezeti Ügynökség felállítása, melynek székhelye Koppenhága lett. Az intézmény legfőbb feladatai közé tartozik a környezet állapotával kapcsolatos adatok folyamatos gyűjtése, elemzése és rendszeres környezeti állapotjelentések készítése ben újabb intézményi reformra került sor: ekkor írták alá a tagországok állam-és kormányfői az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződést. A szubszidiaritás elvét jogilag is kiterjesztették az Unió valamennyi politikájára, és két olyan környezetpolitikai elvet foglaltak bele az egyezménybe, mint a korábban már említett szennyező fizet elve és az elővigyázatosság elve. Ennek támogatására is szolgált az Európai Környezeti Ügynökség, mely kiemelten hangsúlyozza a közvélemény környezeti tájékozottsági, képzettségi szintje emelésének fontosságát, a környezeti tudatosság megerősítését. Feladatai közé tartozott még az Unió, a tagállamok és harmadik országok környezeti szempontok szerinti informálása, megfelelő adatáramlás biztosítása Az EU környezeti politikája napjainkban

14 A 90-es éveket leginkább az EU V. Környezetvédelmi Akcióprogramja határozta meg, melyet a Tanács és a tagállamok 1993 februárjában fogadtak el. Az előző programhoz hasonlóan az európai integráció fejlődésének igen jelentős szakaszához kötődik, az EU létrehozásához. Az EU létrejötte a közösség környezeti politikája számára óriási kihívást jelentett. E kihívásoknak való megfelelés csak a környezeti politika új irányainak kijelölésével, szemléletmódjának és eszközeinek reformjával érhető el. A program javasolja adózási vagy egyéb ösztönzők nyújtását, az ökológiai szempontokat jobban figyelembe vevő termelők, valamint környezetbarát termékek számára. Az akcióprogram célja alapvetően az volt, hogy a környezeti szempontokat ágazati politikákba integrálja, melyek közül az ipart, az energetikát, a közlekedést, a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat emelte ki, mivel e szektoroknak különösen nagy hatásuk van a környezetre, esetükben ezért komoly közösségi szintű fellépésre van szükség. A programot elfogadó határozat utal a kidolgozásának meghatározó körülményeire, egyrészről a már említett EU létrehozására, másrészről pedig az ENSZ által 1992 júniusában Rio de Janeiróban megtartott Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott nyilatkozatra, az "Agenda 21." programra, és a globális környezeti problémák megoldását célzó, s az éghajlatváltozásról illetve a biológiai sokféleségről szóló nemzetközi egyezményekre. Az Agenda 21. (Feladatok a XXI. Századra). Ezek alapján az akcióprogram " A Fenntarthatóság felé " címet kapta, hiszen egyben a Riói Agenda 21 végrehajtásának része. A Riói Konferencia fődokumentuma, négy fő részből tevődik össze: a társadalom és a gazdaság dimenziói, erőforrások és környezet, a társadalom egyes csoportjainak szerepe és felelőssége, a végrehajtás módja. A fenntartható fejlődés az EU környezetpolitikájának alapjává az 1997-es Amszterdami Szerződéssel vált, amikor is előírták, hogy a környezetvédelem szempontjait integrálni kell az egyes ágazati politikákba. A Fenntartható Fejlődés Stratégiáját azonban csak 2001-ben fogadták el az EU göteborgi csúcstalálkozóján. Az utóbbi években a környezetpolitika már egyre nagyobb szerepet kapott az Unió működésében, ehhez a felértékelődéshez nagymértékben hozzájárultak az új tagországok is, mint Ausztria, Finnország, Svédország

15 Az eurozöldek elsődleges célja a közös környezetpolitika szigorítása. Ezen országok lakosságát egy lényegesen magasabb szintű környezeti kultúra, egy erősebb öko-tudat jellemzi. (Környezetgazdálkodás és környezetvédelem - Dr. Hubai József 2000.). Mára jelentős számú, közel 200 rendelkezéssel gyarapodott az Európai Unió jogtára, melyek már konkrét szabályozást nyújtanak a problémás területekre. Az EU környezetvédelmi politikája a nemzeti politikáktól független sajátosságokkal rendelkezik, a tagországok egymás közti folyamatos együttműködésén és konszenzuskeresésén alapul. Az EU környezetpolitikája etikai, jóléti és gazdasági megfontolásokon nyugszik ( Idén februárban tették közzé az EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogramját, mely kiemelten foglalkozik a levegőtisztaság védelmével. CAFE (Európai Levegőtisztasági Program) néven az Európai Bizottság által előterjesztett új program feltett szándéka, hogy 2004-re a már meglévő direktívákat felülvizsgálja, hozzájárulva ezzel a XXI. század levegőtisztaság- védelmi szabályozásának megalapozásához. Az EU környezetvédelmi szabályozása és követelményrendszere tehát a gazdaság valamennyi ágazatát érinti, azonban kezdetektől fogva nagyon sebezhető éppen a gazdasági problémák miatt ( Magyarország, mint csatlakozó ország környezetpolitikája Az EU-hoz csatlakozni kívánó országok számára, így Magyarország számára is az egyik legösszetettebb problémát a környezetvédelemmel összefüggő feladatok jelentik. A fejlett országok, így a legtöbb EU ország polgárainak értékrendjében az egészséges, tiszta környezet igénye jelentősen felértékelődött. A csatlakozni kívánó országokra viszont inkább az a jellemző, hogy a gazdaság napi gondjai (infláció, munkanélküliség) mellett a környezetvédelem nem tartozik a legfontosabb problémák közé. A nemzetközi piacon azonban működési zavarokat okoz, ha a piaci szereplők nagyon eltérő környezetvédelmi követelmények között működnek (Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról 2002). A szabályozás szigorúságában meglévő különbségek nemkívánatos tőkeáramlást gerjeszthetnének, ami ellenkezik az EU érdekeivel. Egyrészt tehát hazánk integrációja miatt kell a környezetvédelmi szabályozásunkat szigorítani, másoldalról azonban a saját és

16 gyerekeink érdekei miatt is nagyobb figyelmet kell fordítanunk a környezetvédelemre (Környezetvédelem Magazin március) Hazánk nemzetközi együttműködése a környezetvédelem területén Hazánk természetesen nem csak az EU elvárásainak próbál megfelelni, hanem részt vesz ezen kívül nemzetközi megállapodásokban, regionális együttműködésekben is. A Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi együttműködésének főbb irányelvei: A nemzetközi együttműködés segítse elő Magyarország euro-atlanti integrációját. Nagy hangsúlyt kell helyezni a szomszédos országokkal való együttműködésre a környezet- és természetvédelem területén a határokon átterjedő szennyezések megelőzése, csökkentése érdekében. Az ország földrajzi helyzetét is tekintetbe véve erősíteni kell a regionális és különösen a szubregionális együttműködést. Az információ és tapasztalatszerzést szolgáló nemzetközi együttműködést fel kell használni a szakmai kapacitások bővítésére. Érvényesíteni kell érdekeinket, mind a regionális, mind a globális nemzetközi együttműködési folyamatokban, aktív szerepet vállalva a jogalkotási folyamatokban, sokoldalú egyezmények kidolgozásában, programok kialakításában. Az ország környezetpolitikai és környezet-diplomáciai presztízsének növelése érdekében szerepet kell vállalni a nemzetközi környezetvédelmi folyamatokban, szervezetekben. Érvényesíteni kell az ország komparatív előnyeit kedvező adottságaink, elért eredményeink bemutatásával ( a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja)

17 Magyarország környezetvédelmi szabályozása és EU csatlakozásunkkal kapcsolatos változtatások Hazánkban a környezetvédelemmel kapcsolatos törvénykezés gyökerei a 70-es évek elejéig nyúlnak vissza. Ekkor került Magyarország alkotmányába a tiszta környezethez való jog. Majd az emberi környezet védelméről szóló, 1976-os II. törvény alapján 1977-ben megalakult a Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. Ugyan az 1976-os törvények már egészen átfogóan érintik a környezetvédelmi szabályozást, igazi áttörésre azonban csak a rendszerváltás után került sor ben és 1995-ben születettek meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvények. Szakdolgozatom korlátolt terjedelme miatt, a teljesség igénye nélkül, néhány dolgot szeretnék csak kiemelni a törvénnyel kapcsolatban. A tíz fejezetből álló szabályzat első része tartalmazza a környezetvédelemmel kapcsolatos alapfogalmakat. Kiemelten foglalkozik a környezet védelmének alapelveivel, melyek az EU politikájának is alappilléreit képezik. A további fejezetek részletezik az egyes környezeti elemeket (víz, levegő, föld, élővilág stb.) veszélyeztető tényezőket. A harmadik fejezet az egyes állami szervezetek tevékenységeiről, feladatairól szól. Külön fejezetet szenteltek az önkormányzatok környezetvédelmi szerepének. Hangsúlyozza a környezetvédelmi szabályozásban is érvényesülő szubszidiaritás elvét, melynek lényege a megfelelő döntések megfelelő szinten történő meghozatala. Célja tehát az, hogy növekedjék az önkormányzatok szerepvállalása (Környezetvédelmi kézikönyv Bándi Gyula 1998.). A törvény meghatározza ezen felül a környezet védelmét elősegítő, támogató gazdasági alapokat, a környezethasználat feltételeit, a hatósági engedélyeket. Hosszan részletezi a környezetvédelmi információs rendszer létrehozásának fontosságát, a környezetterhelő ipari üzemek tájékoztatási kötelezettségét, a környezeti nevelést és képzést. Természetesen a törvénysértés következményeit is említi a szabályozás, a kártérítési felelősségtől a környezetvédelmi bírságon át ( Az EU-hoz való csatlakozásunk igényli a jogi szabályozás harmonizálását amely napjainkra lényegében lezajlott -, illetve az intézményrendszer kompatibilitásának megteremtését, amely sajnos még gyerekcipőben jár. A jogharmonizáció során minden

18 olyan előnyt igyekeztünk megtartani, mellyel hazánk a környezetvédelem terén rendelkezik, másrészt ahol szükség volt változtatásokra, ott ezt a lehető leggyorsabb ütemben próbáltuk megtenni. A környezetvédelem szervezeti rendszere azonban hazánkban olyan jellegű problémákkal küzd, melyek bizonyos jogkörök hiányára, korlátozottságára vezethető vissza. Szükség van tehát ezek erősítésére, mind országos, mind regionális szinten. Követelményrendszerünk tehát megegyezik a tagállamokéval, de a vonatkozó jogszabályok betartatásához, végrehajtásához még további erőfeszítésekre van szükség. Az EU csatlakozással kapcsolatban természetesen szükség volt bizonyos részek finomítására. Az EU szabályozása számunkra iránymutató, nemsokára azonban kötelezőek lesz ben elég súlyosan elmarasztaltak bennünket e terület jogharmonizációját érintően. Az országjelentés három elmaradott területet említett, nevezetesen a levegőminőségvédelmet, a vízminőség-védelmet és a hulladékgazdálkodást. További erőfeszítéseket kértek még a területi környezetvédelmi szervezetek megerősítésében re végül sikeresen lezárult a környezetvédelmi fejezet tárgyalása. Négy olyan területet neveztek meg, ahol átmeneti haladékot kaptunk az EU-s követelmények elérésére, melyek a következők: Települési szennyvíztisztítás: hazánknak mintegy 800 milliárd Ft-ba fog várhatóan kerülni, hogy minden 2000 főnél nagyobb településen az EU normáinak megfelelően szennyvízelvezető rendszert építsenek ki az önkormányzatok. E tekintetben 2015-ig kaptunk haladékot. Erőművek légszennyezése: megszületett hazánkban az erőművek által kibocsátott kéndioxidra és nitrogénoxidra vonatkozó rendelet. E két mutató tekintetében a hazai nagy tüzelőberendezések 2004-ig illetve 2008-ig kaptak haladékot. Veszélyes hulladékok égetése: 2005 közepéig kaptunk haladékot a veszélyes hulladékok EU-konform ártalmatlanítására vonatkozóan. Hazánk legnagyobb hulladékégetője a dorogi már ma is megfelel az EU-s elvárásoknak. Csomagolóanyag-hulladékok újrahasznosítása: EU előírások szerint a csomagolási hulladék legalább felét. Magyarországon ez az arány nem éri el a 30%-ot sem végéig kaptunk átmeneti mentességet e mutató tekintetében (www. szabinet.hu)

19 A évi országjelentés alapján komoly előrehaladást állapítottak meg a jogharmonizáció terén, és amiatt is dicséretben részesültünk, hogy fejlesztettük a környezetvédelem közigazgatási létszámát A hazai környezetvédelmi törvénykezés hiányosságai Szeretném a hazai környezetvédelmi törvénykezéssel kapcsolatban két, civil szervezetek által is több alkalommal kritizált hiányosságra felhívni a figyelmet. Az első az önkormányzatokra vonatkozó, azokat környezetvédelmi rendelet létrehozására kötelező törvény. E törvény azonban nem helyez kilátásba szankciót az önkormányzatok felé, amennyiben azok nem készítik el saját szabályozásukat. Ezért nem is igazán érdekeltek az ügyben. Mindezt bizonyítja egy 2001-ben végzett felmérés, mely szerint a települések 10%-ában készült el a rendelkezés. Dorog, tradicionális iparváros létére szintén nem rendelkezik még környezetvédelmi rendelettel, bár várhatóan már az idén életbe lép a szabályzat. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy e rendelkezések anyagi háttere sem volt biztosítva. Az önkormányzatoknak saját, amúgy is szegényes költségvetésükből kellett volna kigazdálkodniuk a szabályzatot, melyre állami támogatást nem kaptak A másik gyenge pontja a hazai környezetvédelmi szabályozásnak a vállalatok tájékoztatási kötelezettségével van összefüggésben. Az 1995-ös törvény kimondja, hogy a környezethasználót a törvény rendelkezései szerint tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés igénybevételével, valamint a környezet veszélyeztetése tekintetében. A kiskapu abban rejlik, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy azok a környezetszennyező cégek, amelyek egyébként a helyi, lokális viszonyok között nincsenek kapcsolatban civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, vajon a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tesznek-e? Számos bizonyíték van azonban arra, hogy a vállalatok nagy része nem így cselekszik. Szeretnék itt is Doroggal példálózni, a helyi környezetterhelő üzemek közül egyedül a gyógyszergyár tesz eleget a fenti kötelezettségnek. Másoldalról, hogyan lehet elvárni a környezetszennyező cégek tájékoztatását, ha maga az önkormányzat sem teszi olyan szintre a mércét, amikor maga is mulasztásos törvénysértésben van?!

20 Az utóbbi néhány évben, már több ízben felvetődött az a gondolat mind a zöldek, mind a hatóságok részéről, hogy módosítani kellene a fenti rendelkezéseken. Nagyon fontos lenne olyan változtatásokat eszközölni, hogy a vállalatok ne csak a hatóságok felé, hanem a civilek irányába is kommunikáljanak. Nemrég tárgyaltak az Aahusi egyezményről, mely szigorúan előírja a környezetvédelmi adatszolgáltatás kötelezettségét. E tervezet megvalósítása nehéz feladat, hiszen ki kell építeni hozzá azt a struktúrát a felügyelőségeken belül és minden más államigazgatási szervnél, mely révén, az információáramlás hatékonyabbá válik a környezetvédelem területén. A helyi környezetvédelmi szabályozás problémájára megoldást nyújthat talán az a gyakorlat, melyet a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium újabban a pályázatoknál alkalmaz. Nevezetesen azon helyi szervezetek pályázhatnak csak bizonyos támogatások megszerzéséért, melyek rendelkeznek saját környezetvédelmi programmal (Környezetvédelmi Bizottság kihelyezett üléséről készült jegyzőkönyv május) A hazai szervezetek környezetvédelmi tevékenysége A szubszidiaritás a demokratikus társadalmak egyik általános szervezőelve. Ez az EU-ban is deklarált alapelv, a gazdasági területeken kívül a környezetvédelmet is érinti. Az elv alkalmazására hazánkban is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvény célja az volt, hogy az állami szervek erősen túlzott szerepét megszüntessék és nagyobb önállóságot adjanak a regionális szervezeteknek. Tehát azokat a döntéseket szabad csak magasabb szintre vinni, amelyek feltétlenül szükségesek. A helyi közösségek ugyanis közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek a regionális problémákról és jobban is érdekeltek ezek megoldásában. A piramis csúcsán természetesen Magyarországon is a központi irányítás áll, mint fő döntéshozó. Ezen állami szervek a Kormány, az Országgyűlés. Alapvető feladata a környezet védelmének tervezése, irányítása és nem utolsó sorban jogi szabályozása. Ezen felül a kormány irányítja az állami környezetvédelmi feladatok végrehajtását, meghatározza és összehangolja a minisztériumok és az alárendelt szervek tevékenységét. Az éves

21 költségvetés előkészítésekor javaslatot tesz a Környezetvédelmi Programok által kitűzött célok megvalósítását szolgáló pénzeszközökre. A Kormány legfontosabb tanácsadó testülete az Országos Környezetvédelmi Tanács, mely egy szakértőkből álló független testület (Környezetvédelmi Kézikönyv Bándi Gyula 1998.). Legfontosabb feladatuk: 1. A nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi kötelezettsége teljesítése és jogok érvényesítése. 2. A környezetvédelem követelményeinek megfelelő, környezetkímélő és környezetbarát termékek előállításának, technológiák megvalósításának, elterjedésének elősegítése. 3. A jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható. 4. Az állam környezeti kártérítési kötelezettsége fedezetének biztosítása, a kötelezettségek teljesítése. A következő szint a Környezetvédelmi Minisztérium, amely irányítja a kormány által feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket, környezetvédelmi igazgatást, valamint egyéb ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását. Ezen kívül folyamatos elemzéseket is készíttet, a környezet állapotáról, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatairól. A Minisztérium dolgozza ki és terjeszti elő a program tervezeteket a Kormány felé. A Minisztérium alá tartoznak a környezetvédelmi hatóságok, felügyelőségek. Legfontosabb feladataik közé tartoznak a következők: A környezet védelme érdekében együttműködnek a helyi önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel, folyamatosan adatokat gyűjtenek a környezet állapotáról, és azokat hozzáférhetővé is teszik, közreműködnek a környezetvédelmi érdekek érvényesítését szolgáló nemzetközi feladatok elvégzésében, véleményezik az önkormányzatok környezetvédelmi tárgyú rendeleteit, tervezetei (Környezetvédelmi Kézikönyv Bándi Gyula 1998.)

22 Az állami szervezeteken kívül regionális szinten a települések önkormányzatai számára is fontos feladatokat jelentenek a környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek. A környezetvédelem intézményi rendszerét mint már említettem, a decentralizáció irányába kell továbbfejleszteni. Azaz erősíteni kell a helyi intézmények önállóságát, szervezeti és anyagi lehetőségeit. Az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény is ezt szolgálja. Az önkormányzat együttműködik más hatósági szervekkel, elemzi, értékeli környezete állapotát, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A környezeti feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, sőt önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki. A különböző környezetvédelmi beruházások megvalósítására társulásokat is hozhatnak létre az önkormányzatok. Végül, de nem utolsó sorban az állampolgárok részvételéről szeretnék beszélni a környezetvédelem ügyét illetően. Az állampolgárok ugyanúgy jogosultak részt venni a környezettel kapcsolatos eljárásban. Mindenkinek joga van környezetkárosítás esetén a hatóságok figyelmét erre felhívni. Ezen felül az állampolgároknak joguk van szervezetekbe tömörülni és a szervezet érdekeit képviselni. Manapság egyre több zöld szervezet tevékenykedik. Segítik az önkormányzatok munkáját, véleményüket egyre több állami szerv is kikéri a különböző szabályozások tervezésénél. Természetesen az állampolgároknak nem csak jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Az egyéni szinten is sokat tehetünk a környezet megóvásáért. Környezettudatos magatartásra, a túlzott fogyasztás visszafogására van szükség. Ezért nagyon fontos a környezetvédelmi ismeretek és az ökológiai szemlélet kialakítása. A tájékoztatás jelentősége igen nagy, hiszen világossá kell tenni az emberek számára, hogy tevékenységeik milyen környezeti következményekkel járhatnak (

23 1.4. A legfontosabb környezeti programok hazánkban Hazánkban is megfigyelhető az a tendencia, mely a gazdasági változások kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan jelentkezett, nevezetesen a környezeti elemek folyamatosan romló állapota. Ugyanakkor a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtása mellett hazánk környezetvédelmi problémáit is orvosolni kell. A 90-es évek közepén az Országgyűlés mindezeket felismerve úgy határozott, hogy az átfogó környezeti tervezés megvalósítása érdekében törvényben szabályozott módon Nemzeti Környezetvédelmi Programot fog készíteni Az I. és II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) Az első program egy hat évre szóló tervrendszert jelentett, fő feladatként a gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi érdekek összehangolását tűzte ki célul, azaz, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés ne járjon a környezet állapotának romlásával. Az NKP elkészítését és végrehajtását az évi környezetvédelmi törvény írja elő. A program nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy felkészítse hazánkat az EU csatlakozással kapcsolatos környezetvédelmi feladatok megoldására. Összhangban van a legfontosabb nemzetközi dokumentumokkal, mint pl ban Luzernben elfogadott Közép-és Kelet Európai Intézkedési tervvel, az EU V. Akcióprogramjával, valamint az ENSZ keretein belül kihirdetett Feladatok a XXI. századra című dokumentummal. A program kiindulási alapja a megoldandó környezetvédelmi problémák azonosítása. A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerülnek azok okai is. Mindezt azzal a célzattal, hogy mihamarabb meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat. A program megvalósítása nemzeti ügy, nem lehet egyetlen szakterület vagy tárca feladata, a társadalom különböző szereplőivel történő folyamatos együttműködésére kell alapozni. Vonatkozik ez a környezeti hatások elszenvedőire éppúgy, mint a környezetállapot alakulásáért felelősökre, az önkormányzatokra, a vállalatokra, az érintett szakmai és tudományos közösségekre vagy a környezetpolitikai mozgalmakra (Környezetvédelmi Kézikönyv Bándi Gyula 1998.)

24 A múlt évben a Minisztérium megkezdte a II. NKP kidolgozását. Úgy tervezik, hogy az idei első félévben beindítják a második környezetvédelmi programot, függetlenül attól, hogy az első program csak ősszel jár le. A tervezéskor igyekeznek figyelembe venni a várható EU csatlakozás miatt nemrégiben elfogadott VI. Környezeti Akcióprogramot és a Fenntartható Fejlődés Stratégiáját. Az első évek tapasztalatain túlmenően nagyobb hangsúlyt helyeznek az EU csatlakozás miatt vállalt feladatokra, sőt az új program konkrét terveket és azok pénzügyi hátterét is tartalmazza ( a Környezetvédelmi Minisztérium honlapja) Hazánk Nemzeti Környezet- Egészségügyi Akcióprogramja (NEKAP) Az Országos Népegészségügyi Bizottság égisze alatt, az 1994-ben megtartott helsinki konferencia alapján beindították a NEKAP-ot. A NKP keretében, de önálló programként fogadta el a kormány 1996-ban és hagyta jóvá a parlament 1997-ben. Kidolgozásában elsősorban az egészségügyi és környezetvédelmi tárca munkatársai játszottak vezető szerepet. A vizsgálatok és kutatások azon témákat ölelték fel elsősorban, amelyek a környezet- egészségügy legfontosabb területei hazánkban. Ide tartozik a levegőminőség, az ivóvíz, a talajszennyezettség, az oktatás. A NEKAP vizsgálatainak fő célja: a legfontosabb környezet- egészségügyi problémák áttekintése, rangsorolása, konkrét akciók, projektek kidolgozása az egészség megőrzése érdekében, az egészségügyi- és környezetvédelmi tárcák szoros együttműködésének fejlesztése, helyi környezet- egészségügyi kezdeményezések felkarolása, nemzetközi együttműködés fejlesztése. A tevékenységek egy része kapcsolódott a Nemzeti Környezetvédelmi Program feladataihoz. A program finanszírozása központi költségvetésből történik. Igazi pozitívuma tevékenységüknek az, hogy az átfogó programszerű megközelítés lehetővé tette olyan területek, témák kidolgozását, amelyekre eddig nem volt lehetőség. Ezen felül a program nemzetközileg is ismertté, sőt elismertté vált, tudományos konferenciákon és egyéb

25 fórumokon is publikálták, ami a magyar környezet-egészségügyi szakemberek és azok eredményeinek elismerését is tükrözi ( Hazánk EU csatlakozásának környezetvédelmi haszna Az uniós tagság várhatóan kölcsönösen kedvező eredményeket hoz a környezetvédelem és az életminőség tekintetében is. Magyarország saját érdeke, hogy a környezetvédelem kérdéskörét kiemelten kezelje. Ezért is fontos hazánk elkötelezettsége a magas nemzetközi követelmények érvényre juttatása mellett. Az EU környezeti állapota hazánk belépésével a legtöbb környezeti mutatót tekintve nem romlik, sőt néhány területen még javul is. Magyarország természeti értékei, biológiai sokfélesége mindenképpen gazdagítják az Uniót. Sok területen, mint a levegőszennyezés, a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés, a beruházások jelentős terhet rónak a magyar gazdaságra és társadalomra. Természetesen mindehhez támogatásokat és átmeneti mentességet is kapunk az EU-tól. Mostanáig évi kb.11 milliárd Ft-os környezeti támogatásban részesültünk az EU-tól. Azonban az EU csatlakozásunkat követően az eddig működő ISPA Alap helyébe a Kohéziós Alap lép, mely révén mintegy négyszeresére emelkedik az EU-tól kapott támogatások összege. Ezen támogatások nagy része pályázatok útján szerezhető meg. Egyes becslések szerint akár 2500 milliárd Ft-ra is tehető az az összeg, amelyet Magyarországnak áldoznia kell ahhoz, hogy az EU szabályozásoknak megfeleljen környezetvédelmi szempontból. Beleértve természetesen a derogációt, azaz az átmeneti mentességet is. Tudni kell, hogy ez az összeg a köz-és magánszféra beruházásait egyaránt magába foglalja. Azonban számos tanulmányból kiderül, hogy a szakemberek szerint a környezetvédelmi kiadások bőven megtérülnek, legkésőbb 2020-ig. Nem beszélve azokról az előnyökről, melyek nehezen számszerűsíthetők, pl. az egészségügyi hasznok, a megbetegedések számának mérséklődése, ezáltal az egészségügyi kiadások csökkenése. Ezen költségek nem kizárólag a környezetvédelmi célok megvalósítását szolgálják, hanem egyúttal a modernizációt, az innovációt, illetve ezeken keresztül a magyar gazdaság versenyképességét. A mennyiben Magyarország az EU csatlakozást követő 6 éven belül megvalósítja a legnagyobb ráfordításokat igénylő beruházásokat, teljesíti a levegőtisztasági, víminőség-védelmi és a hulladék-gazdalkodási követelményeket, akkor az azt követő

26 évben, az ECO tanácsadó cég eredményei szerint melyet az Európai Bizottság megbízására készített -, kb milliárd Ft haszonra számíthat. A haszon egyrészt közvetlenül, másrészt más ágazati tevékenységgel összefüggésben jelentkezik majd ( A légszennyezettség A levegő szennyeződése mára világméretű, globális problémává vált. Mindenki számára nagyon fontos a légszennyezés létének tudatosulása, hatásainak megismerése, legfőképp azért, hogy cselekvései során törekedjen annak csökkentésére. Mára a nagyvárosokban a levegő minősége sokszor alig alkalmas légzésre. Megnőtt a légzőszervi betegségek száma, ritkul az ultraibolya sugárzástól védő ózonpajzs, pusztulnak az állatok és a növények. Nő a Föld átlaghőmérséklete. A levegő szinte valamennyi élőlény élettere, ennek következtében a légszennyezés hatása az egész élővilágot - beleértve az emberiséget - károsan érinti. A környezetszennyezés egyik legkorábban felismert formája a légszennyezés volt. A levegő környezetünk egyik alapvető eleme, amelynek a szükséges mennyiségben és minőségben való jelenlétéről feltétlenül gondoskodnunk kell. A levegőtisztaság védelem alapvető célja az ember és az emberiség megóvása a levegőszennyezés indokolatlanul súlyos következményeitől, de nem tűzhetjük magunk elé a levegőszennyezés teljes megszüntetését sem. Az emberi élet elképzelhetetlen ipari, mezőgazdasági termelés és szolgáltatások igénybevétele nélkül, ezek a tevékenységek viszont elkerülhetetlenül együtt járnak valamilyen mértékű levegőszennyezéssel. A reálisan megvalósítható cél tehát a légszennyezések lehető legnagyobb mértékű korlátozása. E cél megvalósításához alkalmazható jogszabályi előírásokra, ezek gyakorlati megvalósítását lehetővé tevő műszaki megoldásokra és tervezési módszerekre van szükség. Nagyon fontos a környezetvédelmet, beleértve a levegő minőségének megóvását globális feladatként kezelni. A szennyezések - főképp az ipari tevékenység által okozottak - nem ismerik az országhatárokat, a levegő áramlásával rendszerint túlnyúlnak azokon. Tehát az egyik államban eredő szennyezés gyakran más országokban is komoly következményekkel jár. Éppen ezért nem is érdemes olyan fogalmak jelentésének feltétlen megértésére, jogi definiálására törekednünk, mint az atmoszféra, vagy adott ország levegővagyona. Egyrészt

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Fenntarthatósági Stratégia

Fenntarthatósági Stratégia Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010

KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010 Kiskunmjasa környezetvédelmi programja 1..-------------------------------- KISKUNMAJSA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2004-2010 Kiskunmjasa környezetvédelmi programja 2..--------------------------------

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. T Á J O L Ó T E R V K F T. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a 2/2005. (I.11.)

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék

Az agrárgazdálkodás értékelése és fejlesztési lehetőségei az Ős-Dráva Program területén. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Bevezető... 8 1.1 Vezetői összefoglaló... 8 1.2 A tanulmány célja... 9 1.3 A tanulmány háttere: az Ős-Dráva Program rövid bemutatása és alapelvei... 10 1.3.1 A program projektcsoportjai

Részletesebben

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999.

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999. Európai Bizottság * XVI. Főigazgatóság Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana MEANS füzetek 1999. V. kötet A közösségi politikai prioritásokra gyakorolt hatások

Részletesebben

Csibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Csibrák községi Önkormányzat. 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák községi 9/2004. (IX.30.) sz. Rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Csibrák Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 48. alapján a hulladékgazdálkodási

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág)

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) 1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a rendelettervezetnek az elnökség által készített, egységes szerkezetbe foglalt változatát.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a rendelettervezetnek az elnökség által készített, egységes szerkezetbe foglalt változatát. AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. március 13. (15.03) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2011/0282 (COD) 7303/13 AGRI 159 AGRISTR 32 CODEC 535 MUNKADOKUMENTUM Küldi: az elnökség Címzett: a Tanács

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK POLES JÁNOS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN - 2 0 0 6 - MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN JEGYZET T A R T A

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére

Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére SOÓS ZSOLT Reform után A kistérségi közszolgáltatási reform hatásai a Téti kistérség szociális szolgáltatási rendszerére A tanulmányban arra próbáltam választ keresni, hogy a kormányzat által 2004-ben,

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

"ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény "ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Az ezen Egyezményben részes Felek tudomásul véve, hogy a Föld éghajlatának változása és annak káros hatásai az emberiség közös gondját képezik, aggódva amiatt, hogy

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén. Összegző tanulmány

A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén. Összegző tanulmány A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén Összegző tanulmány Készítette: Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács Tokaj-Budapest, 2015. október

Részletesebben

HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS

HELYI ÉS TÉRSÉGI FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÖTLETADÓ MEGOLDÁSOK ÉS JÓ GYAKORLATOK BEMUTATÓ- ÉS KÉRDŐÍV A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) lehetőséget kíván teremteni az értékteremtő és hordozó helyi és térségi magyar gazdasági szereplők számára,

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Szakmai ajánlás. az egységes villamos energia feszültség minőség monitoring rendszer kialakítására

Szakmai ajánlás. az egységes villamos energia feszültség minőség monitoring rendszer kialakítására ES-891/9/2008. Szakmai ajánlás az egységes villamos energia feszültség minőség monitoring rendszer kialakítására Budapest, Tartalomjegyzék 1. Célkitűzés... 3 2. Bevezetés... 3 3. Nemzetközi kitekintés...

Részletesebben

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény által egyes kiemelt és meghatározott feladatokról Készítette: Vegyiprop Vegyipari Propaganda Központ Kft. Írta: Dr. Váró György Spiegel

Részletesebben

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe

Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet. A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe Stratégiai Főosztály 3. sz. melléklet A KAP 2014-2020 időszakot felölelő holland jövőképe A.) Vezetői összefoglaló Tájékoztatónk a holland kormányzat koalíciós egyezménye alapján összeállított angol nyelvű,

Részletesebben

Kulinyi Márton * NOT-FOR-PROFIT MENEDZSMENT EGY GYAKORLATI SZAKEMBER TAPASZTALATAI

Kulinyi Márton * NOT-FOR-PROFIT MENEDZSMENT EGY GYAKORLATI SZAKEMBER TAPASZTALATAI Kulinyi Márton * NOT-FOR-PROFIT MENEDZSMENT EGY GYAKORLATI SZAKEMBER TAPASZTALATAI Sokak tudatában külön fiókban nyugszik a civil és a piaci világ. Valóban sok szempontból külön értékrenddel rendelkezõ

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

04SZ. HU 2014. Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker. Különjelentés EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK HU 2014 04SZ. Különjelentés Az uniós vízpolitika célkitűzéseinek integrálása a KAP-ba: részleges siker EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 12, rue Alcide De Gasperi 1615 Luxembourg LUXEMBURG Tel.

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év december 17.-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI

NEMZETI STRATÉGIA A KÁBÍTÓSZER-PROBLÉMA VISSZASZORÍTÁSÁRA A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A KORMÁNY KÁBÍTÓSZER-ELLENES STRATÉGIÁJÁNAK KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI A stratégiai anyagot a Kormány 2000. július 4-én, az Országgyûlés 2000. december 5-én fogadta el Elõterjesztõ: IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG

Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG ÖNKORMÁNYZAT Lakossági fórum TÁRSASHÁZAK BEKÖTÉSI MÉRŐ (FŐMÉRŐ) NÉLKÜL A MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSHOZ RENDEZETT ÁLLAPOTOKRA VAN SZÜKSÉG Közmeghallgatás keretében adtak tájékoztatást a BÁCSVÍZ Zrt. vezető szakemberei

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. december 16-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési koncepciója Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: valamennyi bizottság Sorszám: III/1. Döntéshozatal módja: Minősített

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosa, mint gyermekjogi ombudsman, korábban a gyermekvédelmi törvény

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 373 Jelentés a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015

Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 környezeti vizsgálatának jelentése Vizsgált tervváltozat (VGT) munkadokumentumainak készítési dátuma 2015.08.30-ig bezárólag 2015. szeptember 19.. TARTALOM BEVEZETŐ...

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával

Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával Interjú Szántó Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával E.: Az Educatio folyóirat aktuális számához kapcsolódva Az összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok angol nyelvű közös mesterszakról

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz.

9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. 9932 Vélemény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok szabályozott forrásai tervezésének megalapozottsága (3.sz. füzet) TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések,

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé

A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé SZÁMA: KGY./ELŐT-./2009. - T Á R G Y: A PBKIK elnökségének beszámolója a küldöttgyűlés felé KÜLDÖTTGYŰ LÉSI ELŐ TERJESZTÉS A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÜLDÖTTGYŰLÉSÉNEK 2009. május hó 20.

Részletesebben

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére 1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Döntés az Önkormányzat 2015-2019. közötti évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról, Fejlesztési

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: Ócsa Város Önkormányzat 2364 Ócsa Bajcsy Zsilinszky út 2. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. TSZ.: 1927 ÓCSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Hatálybalépés: 2013. szeptember 1.

PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. PEDAGÓGIAI PROGRAM PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAP- FOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Érvényessége: 2013/2014 tanévtől Hatálybalépés: 2013. szeptember 1. Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1

A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 MAGYAR VALÓSÁG LAKI LÁSZLÓ BÉKÉS ZOLTÁN A Közép-Magyarországi Régióról egy gyermek- és ifjúsági vizsgálat tükrében 1 A szerzõk azoknak a társadalmi folyamatoknak az összefüggéseit vizsgálják a Közép-Magyarországi

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája Strasbourg, 2010. július 9. 15 CEMAT (2010) Final 6E Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája CEMAT/ET Moszkva, Orosz Föderáció 2010. július 8-9. AZ EURÓPA

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése

Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése 1 Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának

Részletesebben

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi. XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében

JELENTÉS. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi. XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Dr. Navracsics Tibor miniszter JELENTÉS a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 8. (3) bekezdése értelmében 2012. március 31.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010. 2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL

A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL LEVEGŐ FÜZETEK LEVEGŐ MUNKACSOPORT BUDAPEST, 2008 1 A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL Az államháztartás ökoszociális reformja Adócsalás személygépkocsielszámolással

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben