A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése. Megmérni a megmérhetetlent

Átírás

1 A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése Megmérni a megmérhetetlent

2 Definíció Az emberiség képes fenntarthatóvá tenni a fejlődést biztosítani, hogy a jelen szükségleteit kielégítse anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. (A Környezet és Fejlődés Világbizottsága) Mik a szükségletek? Mennyi az elég? Kielégíthető-e mindenki szükséglete egy népességszámon túl?

3 EU és fenntartható fejlődés indikátorok Gazdasági Környezeti Társadalmi Intézményes

4 Gazdasági Indikátorok GDP Befektetések a GDP százalékában Az ipar részesedése a GDP-ben Éves energiafogyasztás fejenként A megújuló energiaforrások részaránya A nem megújuló energiaforrások várható élettartama Környezeti kiadások a GDP százalékában Külföldi direkt befektetések ODA a GDP százalékában

5 Társadalmi indikátorok Népesség növekedés Nettó migráció Teljes szaporodási ráta Gyermekhalandóság Várható élettartam Az egészségi kiadások a GDP százalékában Munkanélküliek aránya 100 férfi munkásra eső női munkás Női és férfi bérek Népsűrűség Városi lakosság aránya Egy főre jutó lakásterület Egy főre jutó gépjármű üzemanyag-fogyasztás

6 Környezeti indikátorok Ózonra káros kémiai anyagok használata ÜHG kibocsátás SO 2, NO x kibocsátás Levegőtisztaságvédelemre fordított kiadások Egy főre jutó vízfogyasztás szennyvíztisztítás Ivóvíz-felhasználás Termékeny mezőgazdasági területek Terület-felhasználás változása Energiafelhasználás a mezőgazdaságban

7 Környezeti indikátorok Műtrágyák használata Növényvédő-szerek használata Ipari és kommunális hulladék Hulladékgazdálkodási kiadások Az erdők kiterjedésének változása Fakitermelés intenzitása A kezelt erdők aránya A veszélyeztetett fajok aránya A veszélyeztetett habitatok aránya

8 Intézményes kiadások Kutatási kiadások a GDP százalékában Száz főre jutó telefonvonalak száma

9 Helyi fenntarthatósági indikátorok A helyi közösséggel való megelégedettség Helyi hozzájárulás a globális klímaváltozáshoz Helyi mobilitás Helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés Parkokhoz való hozzáférés Helyi levegőminőség Közlekedési mód az iskolákba Környezeti igazgatás az önkormányzatoknál és üzleti vállalkozásoknál zaj Ökológiai termékek száma

10 Mit mutatnak az egyes indikátorok Környezetvédelmi, egészségügyi kiadások a GDP százalékában Védett területek aránya Hulladékgazdálkodási kiadások Megújuló energiaforrások részaránya Egy főre eső lakásterület Városi lakosság aránya

11 Mit mutatnak az egyes indikátorok GDP kitermelésére felhasznált energia (gazdaság energia-intenzitása) Különböző gazdaságszerkezetű országokhoz különböző felhasználások tartoznak, még akkor is, ha az egyes ágazatok energiahatékonysága azonos. Elsősorban az energia-intenzív tevékenységek kihelyezésével befolyásolható

12 Mit mutatnak az egyes indikátorok A GDP és környezeti terhelés szétválasztása

13 A gazdasági növekedés és az erőforrások használatának elválása egymástól az EU 15 országában. Arányszám, 1980=100 megjegyzés: *A GDP 1995-ös állandó árak alapján **Teljes nyersanyagigény ***primér energiaellátás ****belföldi nyersanyagfogyasztás

14 Fosszilis tüzelőanyagok belföldi kitermelése és behozatala, CO 2 -kibocsátás az EU 25 országában fosszilis tüzelőanyagok belföldi kitermelése (tonna) Arányszám, 1992 = fosszilis tüzelőanyagok behozatala [] CO 2 kibocsátás [tonna]

15 Import és belföldön kitermelt nyersanyagok az EU 15 országában 3,00 Fosszilis energiahordozók 0,90 Ipari ásványok, ércek 0,80 2,50 0,70 kg/fő 2,00 0,60 0,50 1,50 0,40 1,00 0,30 0,50 Belföldön kitermelt fosszilis energiahordozók Import fosszilis energiahordozók 0,20 0,10 Belföldön kitermelt ipari ásványok, ércek Import ipari ásványok, ércek 0, ,

16 Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési időszak Hulladék Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű) Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Működési időszak Energia- és anyagszükségl et Természeti erőforrás szükséglet A fogyasztó fizet Építőanyagok bányászata és feldolgozása Energi a Környezeti nyomás Működési költség Befektetési költség Adók Haszon Szennyvíziszap Állami bevételek Talajba Komposztálás Égetés Szállítási és energia emisszió Veszélyes anyagok Energia emisszió Növekedés

17 Tanulságok Olyan integrált fogalmat, mint a fenntartható fejlődés, nem lehet a részek indikálásával mérni A rendszer nem adható össze részeinek tulajdonságából Egy dolgot mindig csak önmagához hasonlíthatunk!

18 A fenntarthatóság mérhetősége

19 Környezeti indikátorok Hajtóerők (stratégiák, politikák) pl. fosszilis tüzelőanyagok használata Terhelés (a tevékenységekből származó ráhatások) pl. szennyezés Válasz (társadalmi) pl. energia adó Állapot pl. klímaváltozás Hatás (a társadalomra) pl. kevesebb mezőgazdasági termék

20 Az emberi viselkedést alakító hajtóerők viselkedés gondolatok érzések hit értékek

21 A hajtóerők rendszere állapot terhelések Fizikai struktúrák Termelés-fogyasztás Intézmények rendszere Társadalmi viszonyok rendszere Értékek rendszere

22 Az értékek struktúrája A jóllétet meghatározó értékek Anyagi jólét Egészség szabadidő biztonság Szeretet boldogság Hozzáférés az erőforrásokhoz és intézményekhez Környezet minőség jogok

23 Állapot 1 mérés A rendszer 0,1,2,...n állapota Természet Társadalom Működés változása Természet Társadalom Válasz (tervezés) Természet Állapot n A terhelés változása Az állapot változása Külsõ tényezõk Társadalom Hatás (analizis)

24 Tanulságok A hajtőerők rendszerben működnek, nem mérhetők A rendszer fekete doboz, nem ismerjük Anélkül kapunk jelzéseket, hogy ismernénk a rendszert A terhelés három féle: erőforrás, kibocsátás, térhasználat, mindhárom mérhető Az állapot mérhető, de nem értelmezhető A hatás mérhető, de nem értelmezhető, a jelzés, amelyet a rendszer ad, nem föltétlen egyetlen ráhatással kapcsolható össze, a ráhatások összegződnek A válaszok hatásai mérhetők, de nem értelmezhetők

25 Fenntarthatóság, másként

26 Az új paradigma A fejlődés célja a fenntartható társadalom. A gazdaság eszköz, nem cél. Közvetítő a társadalom és környezet között. A környezet korlát és lehetőség egyszerre.

27 A fenntarthatóság meghatározása és feltételei A fenntartható fejlődés célja a társadalmi létminőség megvalósulása az ökológiai eltartóképesség határának túllépése nélkül. (H. Daly) Növekedés = nagyobbá válni. Fejlődés = jobbá válni. A környezet eltartóképesség szerinti használata a jó környezeti minőség megtartása érdekében Társadalmi igazságosság Társadalmi tudatosság holisztikus látásmód

28 Forgatókönyv 1.

29 Forgatókönyv 2.

30 Forgatókönyv 3.

31 Tanulság Az eltartóképesség nem mérhető a terhelés csökkentése által korrigálható az állapot mérésén keresztül a terhelés csökkentés igazolható A terheléseket a rendszerbe bevitt inputokon keresztül tudjuk mérsékelni, ez elsősorban az anyag és energiafelhasználás

32 Javasolt indikátorok a terhelések csökkentésének nyomonkövetésére Globális anyag és energiafelhasználási mutató Nemzeti anyag és energiafelhasználási mutató az importból származó átterheléssel korrigálva Fosszilis energiaforrások kiváltásának változása megújuló energiahordozókkal Térszerkezeti mutató a természetes természet-közeli és mesterséges habitatok arányának változása Toxikus anyagfelhasználás változása

33 Szociális igazságosság Társadalmi polarizáció közösségi, nemzeti, globális szinteken jövedelem olló, tulajdon olló, tudás olló, egészség olló Külső függőség energia, nyersanyag, tőke, adósság szolgálat, külső támogatások

34 A fenntartható fejlődés fogalmának általános értelmezése 26% 7% 1% 4% 20% Folytonos gazdasági növekedés A társadalmi ellátórendszerek megőrzése Az emberek anyagi jólétének folyamatos gyarapodása A környezet és természet védelme A ma és a jövő gene-rációk szükségleteinek kielégítése A tudomány és technika folyamatos fejlődése A közbiztonság biztosítása A természeti erőforrások megőrzése 16% 4% 22% Forrás: KSH

35 Legkényesebb kérdések A szegénységi arány Magyarországon, korcsoportok szerint, % 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 Teljes népes ,0 Forrás: KSH

36 Energiaimportfüggőségünk, energiaforrások szerint, % Szén Olaj Gáz Villamos energia Egyéb Átlagban Forrás: KSH

37 Egy főre jutó adósság, Ft / fő külső adósság belső adósság Forrás: KSH

38 Hogyan látja a magyar társadalom jóléti esélyeit? 100% 90% 80% 70% Forrás: KSH 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 5 év távlatában 25 év távlatában nagyon jó jó javuló változatlan bizonytalan rossz kilátástalan

39 Mennyire boldog a magyar ember? 25% 11% 4% 3% 7% 22% Egyáltalán nem Alig Egy kicsit Boldog Eléggé boldog Nagyon boldog Teljesen boldog Forrás: KSH 29%

40 7,0 Boldogságindex régiónként 6,0 5,0 4,0 3,9 4,0 3,7 4,0 3,6 4,0 3,9 Közép-Mo. Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Mo. Észak-Alföld Dél-Alföld 3,0 2,0 1,0 Forrás: KSH egyáltalán nem boldog (1); alig boldog (2); egy kicsit boldog (3); boldog (4); eléggé boldog (5); nagyon boldog (6); teljesen boldog (7)

41 Mennyire fontosak a boldogsághoz az alább felsorolt értékek? Család, családi kapcsolatok fontos Biztonság Az élet tisztelete Igazi barátság, emberi kapcsolatok Erényes, erkölcsi normák Értelmes, teljes, célba ért élet A másik ember méltóságának tiszt A környezet jó minősége Pénz, jövedelem Önbecsülés, identitás tudat Igazságosság, egyenlő bánásmód Autonómia: nagyjából úgy élni, aho Másoknak való segítségnyújtás, g A környezet, a természet harmóniá A környezetről, természetről való g Munka kiteljesedés a munkában Bizalom a másik emberben Szolidaritás a rászorulókkal, nélkü Tudás, műveltség, bölcsesség Anyagi jólét, magas életszínvonal Bizalom a társadalmi, közéleti inté Élvezetes élet Egészség Művészetek, kultúra Vallásosság, hit Forrás: KSH

42 Mennyire elégedett a magyar ember? 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 szeret ott élni ahol éppen él természetes környezete önmaga helyben elérhető árukínálat környezetének állapota munkahelyi munkábajárási/közlekedési körül helyben elérhető iskolázás lehetőségei településkép, tisztaság közművek szolgáltatásai munka helyi önkormányzat szabadidő eltöltésének lehetőségei kulturálódási lehetőségek helyi értékesítési lehetőségek egészségügyi ellátás közbiztonság világ jövedelem társadalom helyi jövedelemtermelési lehetőségek helyi munkalehetőségek kormányzat Forrás: KSH