Természeti tőke értékelése egy nagyerdei mintatterületen.

Átírás

1 BEVEZETÉS Természeti tőke értékelése egy nagyerdei mintatterületen. Gál Balázs Sándor PhD hallagató Miskolci Egyetem Világ És Regionális Gazdaságtani Intézet Számomra a környezet és annak védelme fontos, és meghatározó szerepet tölt be tanulmányaimban. A környezetvédelem jelentős szerepet kap a klímaváltozás elleni tevékenységekben, többek között a széndioxid koncentrációjának és emissziójának csökkentése során. A megnövekedett energia igény kielégítése többségében fosszilis energiával működő erőművek révén történik. Kedvező tendencia, hogy jelenleg technológiai újítások mellett a megújuló erőforrásokra is egyre nagyobb figyelem fordítódik. A megújulók arányának meghatározásakor - különösképpen a biomassza alapú energia termelés esetén -azonban hasznos lenne a természeti tőke értékét megbecsülni és mennyiségével is számolni. A megújuló erőforrásokra épülő kapacitások tervezésekor szükségünk van a teljes biomassza potenciál becslésére illetve a természeti tőke értékelésére. A tanulmány kísérletet tesz a biomassza piacú alapú természeti tőke értékelésére egy nagyerdei mintaterület alapján. TERMÉSZETI TŐKE ÉRTÉKELÉS ELMÉLETI ÁTTEKINTÉSE A természeti tőke értékelése koránt sem egyszerű feladat. Környezet gazdaságtanban többféle megközelítés létezik a természeti tőke értékelésére. A természeti tőke értéke megegyezik az önmagában való érték és a jövőbeli felhasználás (választási lehetőség) értékével. Sajátosságai közé tartozik, hogy figyelembe veszi a nem szokványos mérési módokat (externális hatások, diszkontálás), egyéni használattal vagy nem használattal összefüggő értékeléseket. Egyrészt vizsgálható a személyes használattal összefüggő (közvetlen és közvetett) értékek alapján, ahol a közvetlen éték összetevő elemek többnyire áruk formájában kapcsolódnak a személyes használathoz, mint élelmiszer, biomassza és a közvetett elemek között megjelenik az ökológiai funkció. A személyes használattal össze nem függő értékelemek közé sorolható természeti érték, mint létezési érték jelenik meg. A választási lehetőségek értéke azt jelenti, hogy jelenleg nem használjuk a természeti tőke szolgáltatásait, de jövőben igénybe vehetjük azt. A természeti tőke értékelhető tehát piaci áron alapulva, kinyilvánított preferenciák szerint vagy feltételes értékeléssel. Szlávik (2006). Csősz (2012) szerint az erdő értékét a termőföld és a lábon álló faállomány együttes értéke adja meg. Egy másik szemlélet szerint az erdő értékét a termőföld értéke és faállomány mellett a folyó növedék és az ezzel kapcsolatos széndioxid megkötést is befolyásolja (Búzás 2007). Tanulmányomban ez utóbbi módszert követtem.

2 TERÜLET BEMUTATÁSA Az általam vizsgált terület Debrecen észak-keleti határán található, hosszúkás szabálytalan formájú, 332,96 hektárnyi földterület, ami 159 erdészeti parcella. Ebből 83 olyan parcella van, ahol csak egyetlen fafaj, és 76 olyan, amiben valamekkora elegyfa mennyiség is található. A fő fafaj a kocsányos tölgy, amely 52 db parcellán helyezkedik el. A földterület minőségére jellemző aranykorona érték 12 ak/ha. A területjelentős része természetvédelemi kezelés alatt áll. A terület fa állományának összetételét mutatja a következő 1. ábra. A területen domináns a tölgy, de emellett fehérakác, fenyő-, nyárfa-, juhar-félék illetve egyéb fafajta is található. A terület 10 százalékát kitevő fafajták között kései meggy, lepényfa, magas kőris is található. Nyár félék 7% Fenyő félék 8% Vegyes 10% Juhar félék 8% Tölgyek 49% Akác 18% SZÁMÍTÁSOK MENETE 1. ábra A fafajok teületi előfordulása a minta területen (Nyírerdő Zrt. adatai alapján saját szerkesztés 2012) A természeti tőke és potenciál mérését mint környezeti értékek számba vételét költségalapú értékeléssel, valamint a természeti tőke termelékenységi mutatóit figyelembe véve valósítottam meg. A terület földértéke Föld értékének meghatározása két részből tevődik össze, a földminősítésből és a földértékelésből. A föld minősítését az aranykorona érték segítségével határozhatjuk meg. A föld forgalmi értékének alapjául még mindig az 1850-ben bevezetésre került aranykorona szolgál. Az aranykorona érték megállapításának alapja, hogy a

3 hozadéki földadó kataszteri rendszerben a különböző művelési ághoz tartozó és különböző minőségű földek hozadéka, illetve tiszta jövedelme a hagyományos gazdálkodás keretei között tartósan nyerhető átlagtermések értéke alapján hogyan alakul. 1 A föld értékelésénél az ingatlan piaci értékét több más tényező is befolyásolja. Ilyenek az ingatlan fekvése, megközelíthetősége (közúthoz való közelsége, az út minősége), infrastrukturális ellátottsága (közművesítés szintje, jövőbeli fejlesztés lehetősége), a terület nagysága, az esetleges felépítmények műszaki szerkezete, állapota, nagysága, az ingatlan tulajdoni viszonyai, piacképessége, bejegyzett jogok (pl. gázvezeték-fektetés miatt bejegyzett vezetékjog), esetleges környezetvédelmi besorolás (Natura 2000, Érzékeny Természeti Terület, Kedvezőtlen Adottságú Terület), piaci viszonyok. A földterület értékét ezek alapján a következő módon számoltam ki. 1 és 2millió Ft/ha között mozogott a térségben hasonló minőségű föld ára (átlag 1,5Millió Ft/ha). Így véglegesen Ft-ra jön ki a földterület értéke. Megkötött széndioxid mennyiségének számítása A széntartalom és a megkötött szén-dioxid számítását Búzás (2007) szerint számoltam. Ennek értelmében a faanyag széntartalma meghatározható a szárazanyag, vagyis a fa vízmentes tömege alapján a következő viszonyszámok segítségével: fa szén tartalma [tc/ t faanyag], melynek az állandó viszonyszáma: 49,65 %, és a CO 2 molekula súlya / C atomsúlyának a viszonyszáma = 44/12= 3,667 [tco 2 /tc] Ennek értelmében kiszámítható a fa széntartalma a következő képlet segítségével: y = (x*49,65)/100 ahol: x: a vízmentes faanyag tömege y: a fa széntartalma. Ha az y értéket, azaz a fa széntartalmát a 3,667 viszonyszámmal megszorozzuk, akkor megkapjuk, hogy mennyi szén-dioxidot kötött meg az adott faanyag. A kapott adatok alapján az elvégzett összegzések minden esetben az erdészetileg hasznosítható faanyagra vonatkoznak, mivel ezeknek a mennyiségei viszonylagos pontossággal becsülhetőek és mérhetőek. A számításban nincs benne a gyökérzet és a lombtömeg által megkötött széndioxid mennyisége, mivel a 1

4 hasznosítás során ezeknek egy része a talajban marad, s mennyiségük pontosan nem meghatározható, így ezeket nem vettem számításba. Folyónövedékkel kapcsolatos adatok: A területen összesen 748,2 m 3 (486.33t) az éves folyónövedék mennyisége. Azaz évenként ennyivel gyarapodik a területen lévő fa tömege. Ez átlagosan 4,94 m 3 /ha (3.21t/ha) folyónövedéket jelent. A legnagyobb 19,8 m 3 /ha-os értéket egy tölgy állományban mérték. Ezek alapján a területen összesen - az erdészetileg fontos famennyiségben - megkötött CO 2 mennyisége ,76 tonna és piaci értéke aaz aktuális széndioxid árfolyamától függ. A megkötött széndioxid mennyisége a kor függvényében változik. Vannak fafajok amelyek életükben folyamatosan képesek a széndioxidot megkötni, de a megkötött széndioxid mennyisége különböző korban fafajonként változik. A legmagasabb átlagéletkora a tölgyeknek (53,91év), a juharféléknek (51,48év) valamint a fenyőknek (43,16 év) van. A többi fafaj átlagéletkora közel azonos. Az akácé 34,73 év, a nyárfaféléké 32,12 év és a vegyes fafajoké 36,62 év. Átlagosan elmondható, hogy a legfiatalabb fafajok 2-4 évesek, kivételt képeznek a fenyőfélék (30 év). Összességében a legidősebb egyedek év körüliek, azonban a tölgyek között 100 éves kort meghaladó faállományokat is találhatunk. 1. táblázat: Nyersfa és széndioxid tömeg alakulása Fa tömeg (t) Megkötött CO (t) 2 Tölgyek , ,55 Akác 5.004, ,44 Fenyőfélék 7.609, ,94 Nyárfafélék 1.466, ,36 Juharfafélék 2.623, ,34 Egyéb fafajták 2.083, ,13 Összesen , ,76 (Nyírerdő Zrt. adatai alapján saját szerkesztés 2012)

5 Juharfélék; 3,50% Fenyők; 10,15% Nyár; 1,96% Vegyes; 2,78% Akác; 6,67% Tölgyek; 74,95% 2. ábra A fafajokban megkötött széndioxid megoszlása a vizsgált területen (Nyírerdő Zrt. adatai alapján saját szerkesztés 2012) A fentiek alapján, a terület, mint természeti tőke értéke összetevődik a föld-, faállomány- és a megkötött illetve jövőben megkötődő széndioxid értékéből. 2. táblázat A terület, mint természeti tőke értéke Jelenlegi érték (millió Ft) Jövőbeni érték (millió Ft) Földérték (12 ak/ha) ~500 Faállomány ~1900 ~+13,4/év Megkötött CO 2 ~93 ~+0,6/év* Összesen ~2500 ~+ 14/év *CO 2 kvóta árfolyamától függően változhat HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK Az erdészeti területeket többféle módon fel lehet használni napjaink növekvő környezeti problémáinak, illetve energiaigényének kielégítése céljából. A biomassza iránti mennyiségi igények miatt fontos a fenntartható szemlélet érvényesítése, vagyis, mint megújuló erőforrást csak a megújuló képesség határain belül hasznosítsuk. A felhasználási lehetőségek közül kiemelném az emisszió csökkentést (pl. a gáz, szag megkötés, zajcsökkentés), továbbá a talaj remediációs képességeket, a szélvédelmet és a rekreációs lehetőségeket. Rekreációs értékek számítására adathiány miatt ebben az esettanulmányban nem volt lehetőség. Az emisszió csökkentés egyik módszere közé tartozik a biomasszában való megkötés, amit jelen tudásunk szerint megfelelő mennyiségben csak fafajtákkal vagyunk képesek megoldani. Fafajták közül elsősorban azokat használhatjuk jó eredménnyel, amelyeknek erőteljes a növekedési rátája, többek között alkalmasak a sarjaztatási technológiával való használatra, ami során akár 40t/ha-os hozam is

6 elérhető. Alkalmas fafaj lehet többek között a nemes nyár, az akác (Robinia Pseudoacacia), vagyis az energia ültetvényeken alkalmazott fafajok, mivel ezek rövid idő alatt vágásérettségig - nagy mennyiségű széndioxidot képesek megkötni (esetenként 1-4 év). Az első vágásérettségig számolva a széndioxid megtakarítás, azaz a széndioxid megkötés költsége 1 hektár energianyár erdőre vetítve, a legrosszabb esetben (1 hektár erdőtelepítés forintos beruházási költsége mellett, 20 tonna/ha famennyiséget és 18 tonna megkötött CO 2 -t alapul véve) 19,15 Eurot tenne ki tonnánként. Ha a széndioxid kvóta ezt az értéket meghaladja, akkor a beruházás gazdaságossá válik. Továbbá számolhatunk magával a faanyaggal ( Ft/tonna), amit eladhatunk, vagy saját célra felhasználhatunk, így 20 t esetén minimum ezer Ft/ha árbevételt jelent, amiből természetesen a költségek (munkabér és járulékai, adó, működési kőltség, stb.) levonandók. ÖSSZEFOGLALÁS A területen ,19 tonna nyersfa készlet található, ami éves szinten 486,33 tonnával növekszik, s értéke az piaci átlagos áron számolva 1,9 milliárd forint. A Ebben a készletben ,76 tonna megkötött CO 2 található, ami évente 442,72 tonnával növekszik. A jelenlegi (4,71Euro/t CO 2 ) 2 kereskedelmi áron számolva az eddig megkötött CO 2 mennyisége az erdészetileg hasznos fatömegben Euro 3, ami megfelel kb. 93 millió forintnak. A terület értékét jelentősen befolyásolhatja a széndioxid árfolyamának módosulása. A terület összesített értéke a közjószág szempontjából a fenti becslés alapján körülbelül 2,5 milliárd forintnak felel meg. Felhasznált irodalom: [1]Búzás Zoltán (2007): Erdészeti klímapolitikánk jutalma. Erdészeti Lapok,. CXLII. évf Országos Erdészeti Egyesület [2]Nyírerdő Zrt. Erdészeti adatbázisa. [3]Szlávik János (2006): A környezet gazdasági értékelése Magyar Tudomány, [4] Csősz József (2012): Mennyit ér az erdőm Erdő info nces%20%7c%20spot/spot-eua-table/ EUR=290 Ft