A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI

Átírás

1 A MAKROGAZDASÁGI GI FOLYAMATOK NEMZETKÖZI ZI ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSASA I. A világgazdas ggazdaság g fogalma, kialakulása és s fejlődése

2 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A nemzetközi munkamegosztás révén összekapcsolt és egymással kölcsönhatásban fejlődő nemzetgazdaságok és régiók összességét világgazdasági rendszernek nevezzük. 2

3 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése 1. A növekedési súlypontok vándorlása Távolsági kereskedelem: borostyánkőút, selyemút az európai szárazföldi és beltengeri kereskedelmi utak áttevődnek az atlanti térségbe Kereskedelmi kapitalizmus : a nagy földrajzi felfedezések nyomán a föld első felosztása, (spanyol-portugál, VI. Sándor pápa, 94. Tordesilas) angol, holland francia előretörés és rivalizálás (1588: Armada pusztulása 130 hajó fele; 1763: Párizsi béke India, Észak-Amerika az angoloké) az angol ipari forradalom kibontakozása agrár forradalom népesség ,8 14,3 millió technikai találmányok (repülő vetélő, gőzgép, szövőgép) kálvinizmus, Smith, Ricardo, 1814: vállalkozói szabadság

4 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése Szabadversenyes kapitalizmus : az angol világgazdaság kiépülése a 19. században Ipari termelés (világ=100%) Nagy-Britannia Franciaország Németország Oroszország

5 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése Gazdasági szerk. (GDP %-ában) Mg. Ipar Szolg 1801 Anglia Franciaország Németország Magyarország Görögország, India India az 1830/40-es évek válságából (1848: Kommunista kiáltvány) a beruházási javak exportja jelentette a kiutat - vasútépítés

6 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése Monopolkapitalizmus: az Angol hegemónia megrendülése (I., II. vh., Bretton Woods) Nyersvastermelés (m.tonna) Nagy-Britannia 6,0 8,0 10,4 USA 1,7 9,4 31,5 Németország 1,4 4,7 16,8 Franciaország 1,2 2,0 5,

7 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése AMK: USA-EK-Japán, Csendes-óceáni térség Részesedés a világ bruttó nemzeti termékéből (%) USA 39,3 25,2 23,0 Japán 1,5 5,7 9,2 NSZK 3,0 7,6 7,0 Anglia 6,0 5,0 4,0 Franciaország 4,0 4,9 5,

8 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése A Csendes-óceáni térségben zajló gazdasági folyamatok Részesedés a világ gépkereskedelméből (1976) Dél-Korea, Hong-Kong, Szingapúr Argentína, Brazilia, Mexikó Görögország, Törökország, Spanyolország, Portugália % 1,44 1,03 0,93 Külföldiek közvetlen beruházásai régiónként (mrd. $) Európai Közösség Más fejlettek Ázsia Latin-Amerika 8 14 Kelet-Európa

9 2. A világgazdaság szereplői Nemzetek fölötti államalakulatok I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése Római birodalom pápaság, császárság; ázsiai birodalmak (Spanyol Birodalom, Török Birodalom, Habsburg Monarchia, Orosz Birodalom) a monopolkapitalizmus idején gyarmatbirodalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, USA, Oroszország, Japán, Olaszország) Nagy Britannia (1909): a Föld területének 20, népesség 23%-a! Anyaország:gyarmatok Nagy-Britannia Franciaország Németország Terület 1:94 1:19 1:5 Népesség 1:7,7 46:54 84:

10 A korábbi birodalmak helyén nemzetállamok kialakulása Európában a XIX. században a német, olasz egység létrejötte Az I. majd a II. vh. után tucatnyi országból kb. 170 nemzetállam A nemzetállamok feloldódásának megkezdődése transznacionális és multinacionális vállalatok integrációk létrejötte (E(G)K, EFTA, KGST, LAFTA, ASEAN, AFTA, APEC, NAFTA) integrációs egységek összefonódása (E(G)K EFTA KGST? ) nem nemzeti szervezetek szaporodása Nemzetközi kormányközi szervezetek: 1972: 280 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése Nemzetközi etnikai, szakmai, stb. szervezetek: 1958: 1000; 1972:

11 I. A világgazdaság fogalma, kialakulása és fejlődése 3. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése a) Közvetett, forgalmi jellegű kapcsolatok A kapcsolat esetleges, luxuscikkek, fűszerek Rendszeres kapcsolat Késztermékek, főként textilipari cikkek Termelési tényezők: nyersanyagok, mezőgazdasági termékek b) Az újratermelési folyamat fokozódó összefonódása Termelési tényezők: gépek, munkaerő, tőke, technikai ismeretek szolgáltatások c) Integrálódás gazdasági szabályozás összehangolása, közös kialakítása integrációs egységek összefonódása

12 II. A világgazdas ggazdasági gi kapcsolatok fokozódása

13 II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása Az ipari termelés és a nemzetközi kereskedelem átlagos növekedési üteme Ipari termelés 3,8 1,4 5,6 Kereskedelem 2,6 0,4 7,8 a XX. század első feléig az ipari fejlődést még inkább a belső piacra, a belső munkamegosztásra való támaszkodás elsődlegessége jellemezte az elmúlt négy évtizedben a nemzetközi munkamegosztás volt a világ iparosodásának fő hajtóereje

14 II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása KOMPARATÍV ELŐNYÖK TANA a) A világgazdasági kapcsolatok ösztönző tényezői természeti adottságok a (gazdaságosan) nem termelhető termékek beszerezhetők (a terület békés kiterjesztése ), belső piac nagysága (optimális szérianagyság, üzemméret) gazdasági fejlettség (tőke- és kutatásigény) egyenlőtlen gazdasági fejlődés (adaptációs előnyök) modern iparágak műszaki eredményeinek átvétele licenc, know-how (adaptációs előny) újratermelés aránytalanságai (1973/75: Ny-E KGST) lehetővé válik a fogyasztási és termelési szerkezet eltérése és a többletfogyasztás

15 II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása c) Struktúraváltás a világgazdaságban Hogyan terjed át a szerkezetváltás más országokra? a fejlettség (nemz. jöv. / fő) függvénye Gerschenkron: a fejlődők a fejletteket másolják Jánossy F.: volt szocialista országok kvázi fejlettség (mennyiségi hasonlóság, minőség elmarad a fejlettektől) Kifejleszthető-e optimális nemzetközi munkamegosztás? B. Balassa: igen, elavuló iparágak lépcsőzetes átadása Gerschenkron: nem, mert nem biztos, hogy a fejlettek leadják a kevésbé fejlett iparágakat, s a világgazdaság realitásai az iparosítás útjára később lépőket a fejlett technika felé viszik. A strukturális alkalmazkodás típusai: defenzív: védi a hagyományos iparágakat (foglalkoztatás, szakszervezetek, választások) ill. megkísérli a lassú, fokozatos leépítést. offenzív: a fejlettebb nemzetközi munkamegosztási szférában lévő előnyök gyors kihasználására törekszik komplex: torz, egyoldalú transzformáló gazdaságok

16 II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása Melyek a világgazdaság szerkezetváltásának fő irányai? hat ország adja a világtermelés több mint felét! a mezőgazdaság súlyának további csökkenése ( %) az ipari fejltődés a leggyorsabban bővülő gazdasági tevékenység, 1950-től a fejletteknél már a szolgáltatások, a fejlődőknél széleskörű iparosítás (exportjuk 1960-ban 2 mrd.$, 1984-ben 140 mrd.$) a keresleti-kínálati struktúra erőteljes módosulása szolgáltatások, műszaki cikkek, szabadidő termékek (elektronika, gyógyszer, kozmetikumok) élelmiszeripar, ruházkodás, anyag és energia, szállítás (kohászat, acélipar, nehézvegyipar) iránti kereslet csökken. túlkínálati sávban: könnyűipari termékek, kohászat, nehézvegyipar, műanyag- és műtrágyagyártás, a fejlett technika, technológia megszerzésénél kínálatkorlátos jelenségek (ezeket néhány ország vagy Japán és/csak USA gyártja)

17 II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása A fejlett tőkés ország exportjából Gép 28,0 35,1 35,2 36,0 Jármű 4,5 5,0 5,4 5,0 A munkaerő iránt a II. vh. után túlkereslet, a 70-es évektől túlkínálat a II. világháború után magasabb a születésszám reálbérnövekedés miatt munkahely-megtakarító fejlesztések vendégmunkások beáramlása munkaigényes termékek importja Tőkeellátás: a es évekig túlkínálat, negatív kamat a 80-as évektől a reálkamat 4-6-8%-os!, keményedő feltételek a gazdaság jövedelemtermelő képességével szemben, sok ország kedvezményekkel igyekszik a tőkét becsalogatni

18 II. A világgazdasági kapcsolatok fokozódása A folyamatsebesség felgyorsulása: irányításrendszer a korábbi költségvetési befolyásolással szemben a monetáris eszközök előtérbe kerülése (tőzsde, vállalati értékpapírok, valutaárfolyam) a kiéleződött verseny maga is folyamatgyorsító a mikroelektronika megteremti a gyors döntések feltételét

19 III. A nemzetközi zi gazdasági gi kapcsolatok főbb f tényezt nyezői

20 1. A munkaerő migrációja Kényszerű (telepesek, rabszolgák) gazdasági, politikai (egyirányú alacsonyan kvalif., gépesítés szellemi, agyelszívás 2. A nemzetközi tőkeáramlás III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői kölcsöntőke (kölcsönadó, kamat < kölcsönvevő, profit) magánszemélyek, kormányok, nemzetközi szervezetek segélynyújtás (a segélyt nyújtó ország áru-, szolgáltatás- és szellemi exportját bővíti) a működő tőke exportja (technika, technológia profit!) alacsonyabb munkabérek, kedvezőbb adózási és hitelfelvételi lehetőségek, külkereskedelmi korlátozások megkerülése 3. Technika- és ismeretáramlás (licencia és know-how kereskedelem) gazdasági fejlettség és a szabadalmi tevékenység színvonala bevétel-kiadás, USA, Anglia Japán, NSZK, Fr.o., USA, Holl a szellemitermék-gazdálkodást fékező szubj. és obj. tényezők

21 III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői 4. Globális problémák Fejlődő országok (Észak Dél ellentét) alacsony egy főre eső jövedelem, egyenlőtlen jövedelemeloszlás foglalkoztatottak zöme a mezőgazdaságban dolgozik a csekély kivitel főként élelmiszer és nyersanyag a kommunikációs és szállítási lehetőségek szegényesek magas születési és halálozási ráták mégis nagy népességnövekedés kultúra: analfabétizmus, gyermekmunka politika: szociális feszültségek Az elmaradottság okai: történelmi (eredeti tőkefelh, gyarmatosítás) kulturális (protestantizmus, buddhizmus, iszlám) értékek és társadalom! Segélynyújtás: szállítás (élelem, ruha, gyógyszer) technikai, szervezési ismeretek (oktatás, tanácsadás, beruházás) kedvezmények (vámok, hitelek)

22 A világgazdaság növekedési politikája III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői A mennyiségi növekedés eszméjét az 1970-es évektől egyre erősödő kritikák érik a hosszútávú tarthatatlansága miatt. A gazdasági növekedés új útját kell kidolgozni: 1. A nulla növekedés útja nulla népességnövekedést, és a GNP/fő érték változatlanul tartását jelenti. Következménye: a szegény országok jelenlegi alacsony anyagi ellátottsági szintjének fennmaradása a gazdag országok fogyasztásának korlátozása. A beruházások ennek megfelelő korlátozása, s ezek tovagyűrűző hatása a gazdaság egészét érinti

23 III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői A nulla növekedés ellen szól: a fejlődő országok számára elfogadhatatlan, gátolja a technikai haladást a környezetfenntartó beruházások lehetőségei is visszafogottak növekedésre beállított társadalomban nagy az ellenállás a növekedés visszafogásával szemben 2. Állami keretfeltételek a minőségi növekedés érdekében, /fenntartható fejlődés útja/ A gazdaságpolitikának új célokat kell kialakítani: növekedés árstabilitás külgazdasági egyensúly helyett teljes foglalkoztatottság árstabilitás külgazdasági egyensúly környezetstabilitás célnégyesét kell elősegíteni

24 III. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok főbb tényezői új makrogazdasági mutatókat kell a statisztikai gyakorlatban általánossá tenni NEW, HDI, ISEW hosszútávú érdekek megjelenítése a gazdaságpolitikában hangsúlyosan, környezetpolitika, közlekedéspolitika, infrastruktúra-fejlesztés a hosszútávú fenntarthatóságot biztosító fejlesztése

25 IV. A világgazdaság válságjelenségei és globális kihívásai

26 XXI. századi főbb kihívások Demográfiai robbanás Foglalkoztatottság csökkenése Globalizáció és szétesés Urbanizáció Egyenlőtlenségek Társadalmi környezet romlása Természeti környezet romlása

27 Globalizáció és szétesés A globalizáció árnyoldalai: környezetszennyezés bűnözés nemzetköziesedése erőszak kultúrájának terjedése városiasodás stb

28 Rendszer és Életvilág Életvilág: emberi és szakmai képességeket, nemzeti, regionális, lakóhelyi, családi kapcsolatokat, s az önérvényesítés társadalmi csatornáit hordozza. Életvilág Rendszer Orwell-i forgatókönyv Gandhi-féle út

29 1. Gazdasági kérdések Új világrend ( 3 pillér ) 2. Új nemzetközi jogrend kialakulása 3. Globális erőviszonyok megváltozása

30 Fegyverek a világ körül A tervezett katonai kiadások milliárd dollárban: USA 420,0 Kína 51,0 Oroszország 50,8 Japán 41,4 Nagy Britannia 41,3 Franciaország 34,9 Németország 27,4 Olaszország 22,3 Szaúd-Arábia 22,2 India 16,2 Dél-Korea 14,8 Izrael 9,9 Ausztrália 9,9 Brazília 9,7 Törökország 9,2 Forrás:

31 Világ katonai kiadásainak más alternatívái Szükséges összeg... A) a népességszabályozásra: 10,5 milliárd USD B) az erdőpusztítás megállítására: 7 milliárd USD C) a globális felmelegedés megakadályozására: 8 milliárd USD D) a savas eső megakadályozására: 8 milliárd USD E) az egészségügyi ellátásra: 15 milliárd USD F) az éhínség és alultápláltság visszaszorítására: 19 milliárd USD G) az ózonréteg csökkenésének megállítására: 5 milliárd USD

32 H) a talajerózió megakadályozására: 24 milliárd USD I) a biztonságos energiaellátásra: Megújuló energia: 17 milliárd USD, energia-hatásfok javítás: 33 milliárd USD J) az analfabetizmus felszámolására: 5 milliárd USD K) az államadósságok növekedésének megfékezésére: 30 milliárd USD L) a menedéknyújtásra: 21 milliárd USD M) a tiszta ivóvíz biztosítására: 58 milliárd USD Ha a jelenlegi trendek folytatódnak: 125 év szükséges ahhoz, hogy az egy tanulóra költött összegek elérjék az egy katonára eső költségeket

33 Terrorizmus - aszimmetrikus háború katonailag egypólusú világ ellenhatásaként új globalista világrend terméke válasz a globális világrend működésére növekvő jövedelemkülönbségek újfajta hadviselés (információs, meterologóiai.), mint megoldás? láthatatlan ellenség hagyományos eszközök Egyesült Államok világhatalmi pozíciójának megrendülése

34 Terrorizmus jellemzői 1. kiszámíthatatlan 2. határtalan 3. motivációk körének kibővülése 4. láthatatlan 5. elhúzódó 6. univerzális 7. nyitott

35 A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK Fenntartható gazdasági növekedés: egyenletes folyamatos állandó Olyan fejlődés, amely kielégíti jelen szükségleteit, anélkül, hogy megsértenénk a jövő generációinak képességét arra, hogy kielégítség saját szükségleteiket. Probléma, hogy a fenntartható gazdasági növekedésnek vannak olyan környezeti összefüggései, amelyek az elérhető növekedés ütemét nagyban befolyásolják és akár annyira jelentősek is lehetnek ezek a hatások, hogy a fenntartható gazdasági növekedés legnehezebben áthidalható korlátjává léphetnek elő