AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27."

Átírás

1 AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

2 ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ SPAAK gazdasági együttműködést szorgalmaz Kant: Az örök békéről c. értekezése feltételez egy szuverén államok által létrehozott köztársaságot Victor Hugo: először használja az Európai Egyesült Államok fogalmát A spanyol filozófus, Ortega y Gasset A tömegek lázadása (1930) című könyvében összeurópai intézmények szükségességét vetette fel a haladás gátjává vált régiek helyett Richard Couden-hove-Kalergi Páneurópai Unió elnevezéssel mozgalmat indított a húszas években a háborúban legyengült Európa egységének megteremtése érdekében. Az a mozgalom legnagyobb sikerét 1929-ben érte el. Ekkor a francia külügyminiszter a német külügyminiszter támogatásával a Szovjetúnió ellensúlyozására felveti egy francia dominanciával történő föderatív együttműködés gondolatát az európai államok között. A javaslat azonban a német és brit ellenállás miatt megbukik Népszövetség megalakulása (Wilson) Laza kormányközi alapon szerveződött- de nem tudta közelebb hozni az államokat egymáshoz sem politikailag, sem kulturálisan, sem gazdaságilag. Az európai nagyhatalmak eltérő érdekein és az érintett országok ellenállásán buktak el a harmincas évek tervezetei - az osztrák-német vámunió, a közép-európai térség rendezését célzó Benes-javaslat, az angol Vansittart-Sargen-féle dunai államok vámuniója, s az 1932-es Tardieu-terv is. Az első világháború idejére nyilvánvalóvá vált negatív tendenciák figyelmen kívül hagyva, kizárólag nemzeti kategóriában gondolkodó politikusai elszalasztották az európai megbékélés esélyeit. A versailles-i békeszerződés nyomán megszaporodó nemzeti határok újabb gátakat szabtak a fellángoló nacionalizmussal amúgy is túlterhelt gazdasági együttműködésnek CHURCILL tervezete egy minden nemzetet átfogó és képviselő világszervezetnek az egyik regionális szerve az Európa Tanács lenne. A nemzeti ellentétekkel küszködő, a világválság gazdasági terheivel sújtott és belpolitikailag is bénult országok európai összefogás híján egymás után estek a fasizmus áldozatául. Az Európa sorsára vonatkozó döntések központja Washingtonba és Moszkvába került át. A kétpólusú Európában fontos volt az összefogás: a háború után az államok fejlődéséhez nélkülözhetetlennek tűnt a regionális együttműködés a fő cél a világgazdasági pozíció visszaszerzése. A politikus a háború végén már nem a célon, hanem a megvalósítás eszközein vitatkoztak.

3 HOGYAN VALÓSULHAT MEG AZ INTEGRÁCIÓ? EGYSÉGES EURÓPA nemzetek feletti szupranacionális struktúra (föderációs elméletek) TAGÁLLAMOK EURÓPÁJA szoros kormányközi együttműködés (konföderatív elméletek)

4 AZ INTEGRÁCIÓ KIALAKULÁSA 1945 UTÁN az integráció egyre inkább az Európa nyugati részére szűkül 1947 Marsall-terv 1948 OEEC (Eu-i Gazd.-i Együttműködés Szervezete) 1946 Churcill fultoni beszédében egy vasfüggönnyel elválasztott Európa lehetőségét vázolta fel Marshall terv:amerikai segélyprogram: intézményesül a kontinens gazdasági megosztottsága 1948 OEEC feladata: az eu-i kereskedelem, a gazdasági stabilitás és növekedés ösztönzése, valamint a segélyek koordinálása, szétosztása (később 1961-ben átalakul OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)-té.

5 OECD Az OEEC-ben 20 tagállam 1961 OECD megalakulása 1996 MAGYARORSZÁG is tag lett MA: 30 tagállam alkotja Székhelye: Párizs Fő cél: elősegíteni a tagországok gazdasági növekedését magas foglalkoztatási szintjét pénzügyi stabilitást Több mint 200 szakbizottság és munkacsoport 1943 Ausztira, Belgium, Dánia, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciao., Görögo., Hollandia, Íro., Izland, Kanada, Luxemburg, NSZK, Norvégia, Olaszo., Portugália, Spanyolo., Svájc, Svédo, Töröko.) 1964 Japán 1969 Finnország 1971 Ausztrália 1973 Új-Zéland 1994 Mexikó 1995 Cseho., 1996 Koreai Köztársaság, Lengyelo., Magyaro ben Szlovákia

6 AZ INTEGRÁCIÓ KIALAKULÁSA 1945 UTÁN az integráció egyre inkább az Európa nyugati részére szűkül 1947 Marsall-terv 1948 OEEC (Eu-i Gazd.-i Együttműködés Szervezete) Az Egyesült Királyság nem kívánt szupranacionális szervezetben részt venni 1948 Benelux Unió megalakulása A legtöbb kormány a kormányközi együttműködést választotta 1949 Európa Tanács

7 EURÓPA TANÁCS Londonban alakult 10 tagállammal ma már 46 tagállam (1990-tól Magyarország is tag) regionális kormányközi szervezet fő célkitűzései: a pluralista demokrácia, emberi jogok és a jogállamiság védelme, eu-i kulturális identitás támogatása és fejlesztése a társadalmi problémák kezelése székhelye: Strassburg Kb. 200 egyezmény (Emberi Jogok Európai Egyezménye) Emberi Jogok Európai Bírósága Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia,Írország, Norvégia, Luxemburg, Olaszo., Svédország Fő szervei: Miniszteri Bizottság, Parlamenti Közgyűlés, Titkárság

8 NATO Washington európai ország + USA, Kanada ma: 26 tagállam (1999 Magyarország) induló cél: katonai védelem a tagállamoknak a Szovjetunióval szemben ma: válságkezelés, békefenntartás, egységes eu-i biztonságpolitika megteremtése A politikai és gazdasági értelemben erősödő Kelet-Európa (1949 megalakul a KGST árucsere egyezmények) Ez felgyorsította a nyugat-európai integrációs folyamatokat is Védelmi területen megalakul az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a Varsói Szerződés ellensúlyozása) Első tagállamok: Ausztria, Belgium, Dánia, USA, Egyesült Királyság, Franciao., Görögo., Hollandia, Íro, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszo, Portugália Később csatlakoztak: 1952 Görögo, Töröko, 1955 NSZK, 1982 Spanyolo, 1999 Cseho., Lengyelo, Magyaro, 2004: Bulgária, Észto, Letto., Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia bár itt fontos volt az USA jelenléte, az eu-i országok csak katonai értelemben támaszkodnak rá, gazdaságilag nem

9 ESZAK Schumann-terv Párizs, 1951 tagjai: Benelux államok, Németo., Franciao, Olaszo. vámunió: a szén, acél, koksz és ócskavas termékekre a mennyiségi korlátozások és kereskedelmi megszorítások eltörlése tartama: 50 év intézményei: Főhatóság, Tanács, Montánunió Bírósága, Közgyűlés Az Európa Tanács szimbolikus működése miatt gazdaságilag kellett elkezdeni az integrációt EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG A francia-német ellentét kizárását és együttműködésük lehetőségét akarták megteremteni célozták meg. Robert Schuman fr. külügyminiszter és Jean Monnet fr. kormány tervezési részlegének vezetője dolgozta ki a programot ez vált a későbbi integráció alapkövévé. A terv lényege: a nehézipar kulcsszektorainak egyesítésével egyfelől lehetetlenné tenni a háborút, másfelől lehetővé tenni Németo. és Franciao. közeledését,ill. egy szupranacionális szervezet létrehozását. A német szén és a fr. vasérc közös piacát akarták megteremteni. az 50-es évek elején hiány volt a szénből és az acélból Főhatóság: kormányok jelölik a tagjait, de közös érdekeket képviselnek azok Tanács: szakminiszterekből áll Közgyűlés: konzultatív funkció, tagjait a tagállamok parlamentjei delegálják Bíróság: vitás kérdésekre Az ESZAK sikerén felbuzdulva az európai politikai integráció megteremtésének gondolata is felmerült: ennek alappillére a közös eu-i haderő felállítására szerveződő Eu-i Védelmi Közösség ez azonban kudarcot vallott, sem védelmi sem politikai egység nem jött létre ben az ESZAK tagállamok és a UK létrehozott egyfajta védelmi tömörülést: a Nyugat-Európai Uniót. Maradt a gazdasági integráció egyedüli útnak.

10 RÓMAI SZERZŐDÉS 1955 Messinai találkozó 1956 Spaak jelentés 1957 Európai Gazdasági Közösség keretszerződés alapító tagok: Benelux államok, Németo, Franciao, Olaszo január 1-től lépett hatályba alapelvek: tagállamok egyenlősége, nincs nemzeti alapon történő megkülönböztetés, közösségi hűség a döntéshozatal egyenrangú elven folyt A Messinában tartott találkozót a Benelux államok kezdeményezték. A cél: megvitatni a gazdasági integráció elmélyítésének lehetőségeit. A Paul Henry Spaak által vezetett bizottság a jelentésében kidolgozta a vámunióra épülő közös piac megvalósítási tervét. Egy, a közös piacot működtető intézményi rendszert dolgoztak ki. Megkülönböztetve az általános politikai és a közös piacot érintő kérdéseket. Mintául az ESZAK szolgált. Fő céljai: eu-i népek összefogása, a gazdasági és szociális haladás, a gazdasági növekedés, kiegyensúlyozott kereskedelem, tisztességes verseny megvalósítása, a külkereskedelmi korlátok felszámolása, a népek élet- és munkakörülményeinek javítása, az Európát elválasztó korlátok ledöntése, a béke és a szabadság megszilárdítása

11 EGK TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEI vámok, mennyiségi korlátozások eltörlése 12 év alatt az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása egységes külső vámok, közös kereskedelem-, mezőgazdasági és közlekedéspolitika, közös versenypolitika kialakítása jogszabályok közelítése Európai Szociális Alap és az Európai Beruházási Bank létrehozása. Az EGK szervei: Közgyűlés, Miniszterek Tanácsa, Bizottság, Európai Bíróság

12 EURATOM EURÓPAI ATOMENERGIA KÖZÖSSÉG Cél: az atomenergia békés felhasználása ill. ennek ellenőrzése 50 évre szól Tevékenységi területei: kutatás, műszaki ismertek fejlesztése, biztonság, egészségvédelem A három alapszerződés még elkülönített intézményrendszert működtet, de az EGK-val közös: az Európai Bíróság és a közgyűlés

13 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE I EFTA 1962 közös mezőgazdasági politika (CAP) bevezetése 1965 Üres székek taktikája 1965 Egyesítő szerződés 1966 Luxemburgi kompromisszum 1968 létrejön a vámunió és a közös külső vámtarifa 1972 Kilencek Európája 1975 Regionális Fejlesztési Alap 1979 Európai Pénzügyi Rendszer 1981 Tizek Európája 1985 Doogers jelentés, Cocfield-Delors Fehér könyve, Schengeni Egyezmény 1960 EU-I SZABADKERESKEDELMI TÁRSULÁS AZ EGKBÓL KIMARADÓ ORSZÁGOK HOZTÁK LÉTRE STOCKHOLMBAN TAGOK: NAGY-BRITTANIA, DÁNIA, NORVÉGIA, SVÉDO., SVÁJC, AUSZTRIA, PORTUGÁLIA, IZLAND, FINNO. Az EGK sikerét bizonyította: 1961-ben Nagy-Britannia felvételét kérte, azonban de Gaulle megvétózta azt, az amerikai befolyás lehetőségétől félve ben ugyanez történt. A belső működést a tábornok 6 hónapon keresztül akadályozta 1965-ben, mivel nem értett egyet a közös agrárpolitka néhány elgondolásával, és az EGK nemzetek feletti jellegével Ezt a válságot 1966-ban a luxemburgi kompromisszum -mal oldották meg: Franciao. Visszatért a tanácsba, elfogadták a minősített többségi szavazás elvét, de ha valamelyik állam súlyos nemzeti érdek -re hivatkozik, csak egyhangúlag dönthet a Tanács. Egyesítő szerződés: egységessé tett a három Közösség intézményét (ESZAK, EGK, EURATOM) Ettől az időponttól beszélhetünk Európai Közösségek-ről (EK) 1972 új tagok: Dánia, Íro, Egyesült Királyság (Norvégia is, de leszavazza nép) Regionális Fejlesztési Alap: fő cél a közösségen belüli szociális és regionális különbségek mérséklése Egységes Pénzügyi Rendszer: ECU, árfolyamstabilitás, stb az új tag: Görögország Doogers jelentés az intézményi továbbfejlesztéről. Cockfield Delors Fehér Könyve a belső piac kiteljesítéséről Schengeni Egyezmény: az ellenőrzések fokozatos felszámolása a tagállamok közti belső határokon, vízum és tartózkodás politika, határokon átnyúló rendőri együttműködés (Íro, Dánia, Svédo, Finno, és UK nem írja alá)

14 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés 1986 új tagállamok: Spanyolo. és Portugália Egységes Európai Okmány (SEA): a Közösségi alapszerződések első átfogó módosítása Főbb tartalma: az egységes belső piac megvalósítása 1992 dec. 31-ig, gazdasági és monetáris unió létrehozásának megvalósítása, minősített többségi szavazás bevezetése, Parlament elnevezés bevezetése, döntési jogkörének bővítése, első fokú bíróság létrehozása, az Európai Tanács intézményesítése,stb. Új közös politikák: környezetvédelem, műszaki fejlesztés

15 MAASTRICHTI SZERZŐDÉS 1992, Maastricht az EGK helyére az EU lép az Unió három pillére közösségi pillér Uniós állampolgárság Európai Ombudsman Gazdasági és Pénzügyi Unió megteremtése konvergencia-kritériumok Európai Központi Bank Számvevőszék, mint fő szerv szubszidiaritás elve közös kül- és biztonságpolitika igazságügyi és belügyi együttműködés Konvergencia kritériumok: Egy tagállam csak akkor vehet részt a Gazdasági és Pénzügyi Unióban, ha a költségvetés hiánya a GDP 3%-kánál kisebb az államadósság a GDP 60%-kánál kisebb az infláció mértéke max. 1,5%-kal haladja meg a három legkisebb inflációs szintű ország áltagát a hosszúlejáratú hitelkamatok max. 2%-kal haladja meg a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagország átlagát stabil nemzeti valuta: árfolyamát legalább 2 évig az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által meghatározott árfolyam-ingadozási sávhatárértéken belül kell tartani, súlyos feszültségek nélkül Szubszidiaritás elve: akkor kell egy kérdésben közösségi szinten döntést hozni, ha a kitűzött cél tekintetében nemzeti szinten nem lehet megfelelő eredményeket elérni, ha a javasolt lépés méretei, hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható

16 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1986 új tagállamok: Spanyolo. és Portugália Egységes Európai Okmány (SEA): a Közösségi alapszerződések első átfogó módosítása EEA: Európai Gazdasági Térség: Az EFTA tagországok azonos elbánásban részesülnek a 4 alapszabadság tekintetében 1995 új tagok: Auszria, Finno, Svédo,

17 AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS 1997, Amszertdam a módosítás célja előtérbe kerülnek az állampolgári és a munkavállalási jogok belső piaci korlátok végleges felszámolása hatáskör-bővítés (nemzetközi és külügyek) hatékonyságnövelés az intézményi rendszerben új alapelv: nyilvánosság elve

18 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1998-tól csatlakozási tárgyalások 1998 Európai Központi Bank felállítása 1999 az euró bevezetése 2000 Lisszaboni Stratégia 2000 Nizzai Szerződés Európai Központi Bank: Az EU központi pénzügyi szerve, a közös pénz kibocsátója. Minden tagállamban önálló jogi személyiséggel bír, és azok nemzeti bankjaival közösen alkotja és irányítja az Európai Nemzeti Bankok Rendszerét, az EKBR-t. A rendszer feladata: a közös valuta működtetése, és stabilitásának megőrzése. Lisszaboni Stratégia: Cél: az EU-t 2010-ig a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává tenni, a fenntartható fejlődés és a szociális kohézió figyelembevételével

19 NIZZAI SZERZŐDÉS 2000, Nizza elmaradt célkitűzések megvalósítása, EU keleti bővítésének elősegítése a döntéshozatali rendszer átalakítása, Szorosabb együttműködés lehetőségeinek könnyítése

20 INTEGRÁCIÓ BŐVÍTÉSE II Tizenkettek Európája, Egységes Európai Okmány 1992 Európai Uniós Szerződés, EEA megállapodás 1995 Tizenötök Európája 1997 Amszerdami Szerződés 1998-tól csatlakozási tárgyalások 1998 Európai Központi Bank felállítása 1999 az euró bevezetése 2000 Lisszaboni Stratégia 2000 Nizzai Szerződés 2003 Alkotmányszerződés tervezet 2004 Huszonötök Európája 2007 Huszonhetek Európája? Új tagállamok 2004-ben: Magyarország, Ciprus, Szlovákia, Szlovénia, Cseho, Letto, Észto, Litvánia, Málta, Lengyelo január 1-jén csatlakozik Bulgária és Románia

21 Köszönöm a figyelmet!

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Uniós kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Uniós kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Uniós kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ FEJLŐDÉSÉNEK ÁLLOMÁSAI Készítette: Faragó

Részletesebben

Az európai integráció történelmi fejlődése

Az európai integráció történelmi fejlődése Az európai integráció történelmi fejlődése KÉSZÍTETTE: SZOVÁTI SZABOLCS Tartalomjegyzék 1. Európa, mint fogalom 3 2. Az integráció folyamata 3 3. Az egység gondolata konkretizálódik 5 Sir Winston Churchill

Részletesebben

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK

EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK EURÓPAI UNIÓS ISMERETEK Forrás: Intézmény: EKF Tanegység: Európai Uniós ismeretek Előadó: Szegedi Krisztina Frissítve: 2006. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 4 Integráció szintjei 4 1952 Montánunió=

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Az európai országok. Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci

Az európai országok. Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci Az én Európám Készítette:Lipcsei Márk 7.a. Az európai országok Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci aország,görögország,hollandia,írorszá g,lengyelország,lettország,litvánia,lu

Részletesebben

EU ismeretek Dr. Medina, Viktor

EU ismeretek Dr. Medina, Viktor EU ismeretek Dr. Medina, Viktor EU ismeretek Dr. Medina, Viktor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva, Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Az integráció földrajza 2013. Mi az integráció? egyesülés összefonódás összefogás beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelenthet

Részletesebben

Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország

Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok Az alapító atyák Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában Konrad Adenauer Alcide

Részletesebben

Az én Európám. Készítette: Majláth Norbert

Az én Európám. Készítette: Majláth Norbert Az én Európám Készítette: Majláth Norbert Európa Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jegestenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger,

Részletesebben

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés Doktori (PhD) értekezés Tari Tamás 2012 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Tari Tamás: A magyar rendőrség tevékenysége a schengeni térséghez történő csatlakozás terén 2004-2010 között

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY AA2005/ACT/hu 1 A csatlakozási szerződés 2. cikkével összhangban

Részletesebben

PEDAGÓGIA SZOCIOLÓGIA HISTÓRIA ÖKONÓMIA PSZICHOLÓGIA POLITOLÓGIA

PEDAGÓGIA SZOCIOLÓGIA HISTÓRIA ÖKONÓMIA PSZICHOLÓGIA POLITOLÓGIA EDUCATIO PEDAGÓGIA SZOCIOLÓGIA HISTÓRIA ÖKONÓMIA PSZICHOLÓGIA POLITOLÓGIA MÉRLEGEN, 1990 2002 EDUCATIO 2002/1 MÉRLEGEN, 1990 2002 OKTATÁSPOLITIKAI TÁJOLÓ 3 Kozma Tamás EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON 13 Forray R.

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK

SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓBAN, FONTOSABB RÖVIDÍTÉSEK ABSZOLÚT TÖBBSÉG Az Európai Parlament, hasonlóan a nemzeti parlamentekhez, bizonyos kérdésekben csak abszolút többséggel dönthet. Ez

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Bevezet...5 1. A Választási Információs Szolgálat célja és feladatai...7 2. A választási információs szolgálat által nyújtott információk köre...

Bevezet...5 1. A Választási Információs Szolgálat célja és feladatai...7 2. A választási információs szolgálat által nyújtott információk köre... T A R T A L O M J E G Y Z É K Bevezet...5 1. A Választási Információs Szolgálat célja és feladatai...7 2. A választási információs szolgálat által nyújtott információk köre...9 2.1. A választással összefügg

Részletesebben

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01)

2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám NIZZAI SZERZŐDÉS (2001/C 80/01) NIZZAI SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSEK ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL (2001/C 80/01) ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi kommunikáció szak Üzleti EU szakirány Levelező tagozat Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájakülönös tekintettel Magyarország

Részletesebben

A csatlakozási okmány 20. cikkében hivatkozott lista

A csatlakozási okmány 20. cikkében hivatkozott lista II. MELLÉKLET A csatlakozási okmány 20. cikkében hivatkozott lista 1. AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA A. GÉPJÁRMŰVEK 1. 31970 L 0156: A Tanács 1970. február 6-i 70/156/EGK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik

Részletesebben

Az Európai Unió kialakulásának története

Az Európai Unió kialakulásának története Az Európai Unió kialakulásának története Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem teperics.karoly@science.unideb.hu Korai elképzelések

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai Unió pénzügyi rendszere 140. lecke Elméleti alapok Integráció

Részletesebben

Kant: Az örök békéről c. értekezése feltételez egy szuverén államok által létrehozott köztársaságot Victor Hugo: először használja az E

Kant: Az örök békéről c. értekezése feltételez egy szuverén államok által létrehozott köztársaságot Victor Hugo: először használja az E 1 1795 - Kant: Az örök békéről c. értekezése feltételez egy szuverén államok által létrehozott köztársaságot. 1849 - Victor Hugo: először használja az Európai Egyesült Államok fogalmát. 1930 - A spanyol

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS

KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS KONDRÁT ZSOLT WENHARDT TAMÁS MAGYARORSZÁG HELYZETE NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ KONVERGENCIAKRITÉRIUMAINAK TELJESÍTÉSÉBEN 2003 VÉGÉN A Mûhelytanulmányok sorozatban megjelenô

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Kant: Az örök békéről c. értekezése feltételez egy szuverén államok által létrehozott köztársaságot Victor Hugo: először használja az E

Kant: Az örök békéről c. értekezése feltételez egy szuverén államok által létrehozott köztársaságot Victor Hugo: először használja az E 1 1795 - Kant: Az örök békéről c. értekezése feltételez egy szuverén államok által létrehozott köztársaságot. 1849 - Victor Hugo: először használja az Európai Egyesült Államok fogalmát. 1930 - A spanyol

Részletesebben

Az euró bevezetése Magyarországon

Az euró bevezetése Magyarországon Debreceni Egyetem Informatika kar Az euró bevezetése Magyarországon Konzulens: Dr. Győrffy Dóra Készítette: Pálfy István Gazdaságinformatikus Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. Az Európai

Részletesebben

FÖLDRAJZ ÉVFOLYAMVIZSGA ÍRÁSBELI

FÖLDRAJZ ÉVFOLYAMVIZSGA ÍRÁSBELI É V F O L Y A M V I Z S G A 2 0 1 0. m á j u s 6. FÖLDRAJZ ÉVFOLYAMVIZSGA ÍRÁSBELI 10. évfolyam 2010. május 6. 12.20 óra II. rész Idõtartam: 100 perc Földrajz - II. Évfolamvizsga írásbeli 2010. május 6.

Részletesebben

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság,

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, 2013 Jogalap Római Szerződés (1957) 237. cikk szerint Bármely európai állam kérheti felvételét a Közösségbe. Maastrichti Szerződés(1992 írták alá, 1993. november 1-én lépett hatályba) F. pont: valamennyi

Részletesebben

Tantárgy tematika: A tantárgy oktatásának fı célkitőzése az általános európai integrációs folyamatok történetének és összefüggéseinek megismertetése.

Tantárgy tematika: A tantárgy oktatásának fı célkitőzése az általános európai integrációs folyamatok történetének és összefüggéseinek megismertetése. Európai ismeretek (Studies of the EU) Dr. Fehér István Ph.D, egyetemi tanár Marketing Intézet 1 Tantárgy tematika: A tantárgy oktatásának fı célkitőzése az általános európai integrációs folyamatok történetének

Részletesebben

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1

1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 1995L0057 HU 01.01.2007 004.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 95/57/EK IRÁNYELVE (1995. november 23.) az

Részletesebben

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója azokról az államokról, melyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója azokról az államokról, melyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van A Közbeszerzési Hatóság útmutatója azokról az államokról, melyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van (KÉ 2012. évi 129. szám, 2012. november 9.) A Közbeszerzési Hatóság

Részletesebben

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér. A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK

Részletesebben

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról

Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos tudatosság fokozását célzó szemináriumok civil társadalmi szervezetek számára Oktatási kézikönyv a diszkriminációról Az egyenlő bánásmóddal és az

Részletesebben

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében

Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek Vezető közgazdász: Gém Erzsébet Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek A Magyar Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzése a 2010. évi folyamatokról,

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.12.16. COM(2014) 910 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

Oesaálés Hivatal«1t" ys átn : C/L. 2013. évi... törvény

Oesaálés Hivatal«1t ys átn : C/L. 2013. évi... törvény Oesaálés Hivatal«1t" ys átn : C/L. lt etect: 2013 JÚN 2 4, 2013. évi... törvény az ír népnek a Lisszaboni Szerz ődéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyz őkönyv kihirdetésér ől* Az Országgyűlés e törvénnyel

Részletesebben

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan

EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan EBTP (Európai Üzleti Vizsgálati Minta) Kérdőív a jogszabályi háttér minőségével kapcsolatosan 25.05.2005-31.12.2005 A beállított feltételeknek 826 felel meg a(z) 826 válaszból. Jelölje meg vállalkozásának

Részletesebben

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 Summary in Hungarian Mezőgazdasági politika az OECD országokban: megfigyelés és értékelés, 2005 Összefoglalás magyarul VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

GS1 projekt a magyar egészségügyben

GS1 projekt a magyar egészségügyben GS1 projekt a magyar egészségügyben (nemzetközi szabvány a hatékony, fenntartható és biztonságos egészségügyi ellátásért) Molnár Attila -EGVE; Krázli Zoltán -GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. XXII. Magyarországi

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

T/5841. számú törvényjavaslat

T/5841. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5841. számú törvényjavaslat a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a

Részletesebben

Az EU-tag magyar gazdaság

Az EU-tag magyar gazdaság Némethné Pál Katalin: Az EU-tag magyar gazdaság Európa gazdasági tendenciái és ebben Magyarország fejlődése és lehetőségei idén és a közeli években, különös tekintettel a fafelhasználást befolyásoló folyamatokra

Részletesebben

Ami az Európai Unióról eszünkbe. Út az Európai Unióhoz. Ami az Európai Unióról eszünkbe. Ami az Európai Unióról eszünkbe

Ami az Európai Unióról eszünkbe. Út az Európai Unióhoz. Ami az Európai Unióról eszünkbe. Ami az Európai Unióról eszünkbe Út az Európai Unióhoz Dr. Szekeres Diána PhD. egyetemi adjunktus Az európai zászló, amely nem csupán az Európai Unió jelképe, hanem Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is

Részletesebben

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai 5. FEJEZET Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai Az Európai Uniót vizsgáló, illetve valamilyen formában érintő szakdolgozatok esetében elengedhetetlen az elsődleges források, azaz az Európai

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 januárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet, Ausztrália

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.4.12. COM(2016) 221 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén egyes

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE EU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok 3/12/2014 AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi Európai

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.8. COM(2016) 190 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európai Unió és Tuvalu között a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli

Részletesebben

2004-2005 ELFOGADOTT SZÖVEGEK. 2005. február 23. szerdai ülés P6_TA-PROV(2005)02-23 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 354.214

2004-2005 ELFOGADOTT SZÖVEGEK. 2005. február 23. szerdai ülés P6_TA-PROV(2005)02-23 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 354.214 2004-2005 ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2005. február 23. szerdai ülés P6_TA-PROV(2005)02-23 IDEIGLENES VÁLTOZAT PE 354.214 TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK P6_TA-PROV(2005)0036 EK/Egyiptom közötti

Részletesebben

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között L 278/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.10.18. STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között A BELGA KIRÁLYSÁG, A

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA

A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA 1 euro-atlanti nemzetközi szervezetekhez. A közösségi intézmények működése és összetétele azonban 6 országra volt méretezve, és az Európai Közösségek jelenleg 15 tagállamot 3 számlálnak, anélkül, hogy

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 157. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 10., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 157. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 10., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2009. november 10., kedd 157. szám Tartalomjegyzék 2009. évi CVII. törvény Az egyrészrõl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrõl a Kínai Népköztársaság

Részletesebben

1. Az Európai Unió 7 1.1. Az Európai Unió tagállamai 8 1.2. Az Európai Unió jelképei 9

1. Az Európai Unió 7 1.1. Az Európai Unió tagállamai 8 1.2. Az Európai Unió jelképei 9 Tartalomjegyzék 1. Az Európai Unió 7 1.1. Az Európai Unió tagállamai 8 1.2. Az Európai Unió jelképei 9 1.2.1. Az európai zászló 9 1.2.2. Az európai himnusz 10 1.2.3. Európa Nap, május 9. 10 1.3. Az Európai

Részletesebben

I. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó külön szabályok

I. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó külön szabályok TÁJÉKOZTATÓ a külföldiek magyarországi munkavállalásáról I. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó külön szabályok 2014. január 1-től a harmadik országbeli állampolgárok a foglalkoztatás elősegítéséről

Részletesebben

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Morvai Krisztina EU-parlamenti képviselőasszony felkérésére írt tanulmány Tartalom Tartalom Bevezetés. Az európai föderációról

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

HR HÍRLEVÉL. 2010. November

HR HÍRLEVÉL. 2010. November HR HÍRLEVÉL 2010. November MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK RECRUITMENT / OUTSOURCING PÉNZÜGY-SZÁMVITEL CAFETERIA SZOLGÁLTATÁSOK EXPAT SZOLGÁLTATÁSOK Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008

EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSTERVEZET. Külügyi Bizottság 2008/2003(INI) 31.1.2008 EURÓPAI PARLAMENT 2004 Külügyi Bizottság 2009 2008/2003(INI) 31.1.2008 JELENTÉSTERVEZET az európai biztonsági stratégia és az EBVP végrehajtásáról (2008/2003(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Helmut Kuhne

Részletesebben

XII. évfolyam, 2005/4 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor

XII. évfolyam, 2005/4 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor A folyóirata XII. évfolyam, 2005/4 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor Az európai vetômag ágazatot legjobban érintô kérdések (Beszámoló az Európai Vetômag Szövetség 2005. évi konferenciájáról)

Részletesebben

Pedagógus 2010 kutatás

Pedagógus 2010 kutatás Pedagógus 2010 kutatás Nemzetközi kitekintés a pedagógus munkaterhelés témában Írta: Lannert Judit 2010. április Tartalom Bevezetés... 3 1. A tanári szakma néhány jellegzetessége Európában... 3 2. A pedagógusok

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

3. PEST MEGYEI EURÓPAI INFORMÁCIÓS PONT. eupolgár EURÓPAI PARLAMENT

3. PEST MEGYEI EURÓPAI INFORMÁCIÓS PONT. eupolgár EURÓPAI PARLAMENT 3. PEST MEGYEI EURÓPAI INFORMÁCIÓS PONT EURÓPAI PARLAMENT A kiadványt Besze Szilvia, Dorka Áron a Europe Direct Pest Megyei Európai Információs Pont munkatársai és Kovács Roland politológus hallgató készítették.

Részletesebben

A magyar EU-elnökségi várakozásokról

A magyar EU-elnökségi várakozásokról 3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 23/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: ZÁRÓOKMÁNY JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR 1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKKAL AZ AUTÓGYÁRTÁS FEJLŐDÉSÉNEK

Részletesebben

CIG 87/04 ADD 2 REV 2

CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. október 25. (OR. fr) CIG 87/04 ADD 2 REV 2 A CIG 87/04 DOKUMENTUM 2. FÜGGELÉKE REV 2 Tárgy: A kormányközi konferencia záróokmányához csatolandó

Részletesebben

PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013)

PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013) KULTÚRA PROGRAM Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség EURÓPAI BIZOTTSÁG PROGRAMKALAUZ KULTÚRA PROGRAM (2007 2013) Oktatási és Kulturális Fıigazgatóság http://ec.europa.eu/culture/index

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.13. COM(2015) 495 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK az európai fizetési meghagyásos

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika

Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Nagy Attila Tibor Az EU-elnökség és a magyar belpolitika Rendkívüli volt a magyar európai uniós elnökség fél éve abban az értelemben legalábbis mindenképpen, hogy Magyarország először töltötte be az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK. az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.1.2006 COM(2006) 3 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK az egyes harmadik országok esetében érvényes vízummentesség viszonosságáról a külső határok átlépésekor

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 50. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban

EURÓPAI FÜZETEK 50. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban EURÓPAI FÜZETEK 50. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Nagy Csaba Gazdaságpolitikai koordináció és fiskális politika a GMU-ban Gazdasági és Monetáris Unió A Miniszterelnöki

Részletesebben

ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 5. szám 2011. 03.16.

ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 5. szám 2011. 03.16. ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 5. szám 2011. 03.16. EU Hírek Zöld út az európai uniós szabadalmi rendszernek Jogszabályjavaslat a cégnyilvántartások összekapcsolására Az európai fogyasztók nagyobb bizalommal fordulnak

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 Alkotmányügyi Bizottság 2009 2007/2240(REG) 30.1.2007 JELENTÉSTERVEZET az Európai Parlament eljárási szabályzatának az uniós jelképek parlamenti használatáról szóló, új 202a. cikkel

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja. (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

Az Európai Unió Hivatalos Lapja. (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) Az Európai Unió Hivatalos Lapja 1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A TANÁCS 1791/2006/EK RENDELETE (2006. november 20.) az áruk szabad mozgása, a személyek szabad mozgása, a vállalati jog, a versenypolitika,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.14. COM(2015) 510 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia

Részletesebben