I. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó külön szabályok

Átírás

1 TÁJÉKOZTATÓ a külföldiek magyarországi munkavállalásáról I. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó külön szabályok január 1-től a harmadik országbeli állampolgárok a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) 7. -a szerint fő szabályként: a) az idegenrendészeti hatóság által összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra és munkavállalásra is jogosító - tartózkodási engedély, vagy b) a nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott munkavállalási engedély alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. (Ez utóbbi eset megfelel a korábbi eljárásnak, amiben a foglalkoztató kérelmére kerül kiállításra a munkavállalási engedély, és azt követően a munkavállalónak tartózkodási engedélyt/vízumot kell kérnie az idegenrendészeti hatóságtól.) Összevont kérelmezési eljárás: olyan eljárás, amely az általa benyújtott kérelem alapján a harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területén való 3 hónapot meghaladó tartózkodása és meghatározott foglalkoztatóval foglalkoztatási jogviszony létesítése engedélyezésére irányul. Ez az eljárás a harmadik országbeli állampolgár kérelmére az idegenrendészeti hatóságnál indul. Tájékoztatjuk a foglalkoztatókat, hogy a még hatályos, de január 1. előtt kiadott munkavállalási engedélyek nem hosszabbíthatók meg. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgárt szeretnék az engedély lejártát követően is foglalkoztatni, akkor annak lejárta előtt új engedélyt kell kérni az új szabályok szerint. Ebben az esetben a meg kell vizsgálni, hogy a további időszak munkavállalása melyik eljárás keretében engedélyezhető. 1. Az összevont engedélyezési eljárás főbb szabályai Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedélyt az alább felsorolt esetekben összevont engedélyként állítja ki. Az összevont kérelmezési eljárásban - annak megállapítása kérdésében, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását támogatja-e - elsőfokú eljárásban a munkavégzés helye szerint illetékes megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya (a továbbiakban: kormányhivatal), másodfokú eljárásban a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter szakhatóságként jár el. A kormányhivatal az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező idegenrendészeti hatóság megkeresésére szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) 7. (7) bekezdése szerinti előzetes megállapodásban (a továbbiakban: előzetes megállapodás) meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja, vagy nem támogatja. A szakhatósági állásfoglalást a kormányhivatal a következők szerint adja ki: a) Szakhatósági állásfoglalás a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül Amennyiben a szakhatósági állásfoglalást a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni, a kormányhivatal csak azt vizsgálja, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezik. Ezen körülmények fennállását a Tájékoztató az összevont kérelmezési eljárásban a harmadik országbeli állampolgár, illetve a foglalkoztató által benyújtandó igazolásokról szerint kell igazolni.

2 Ha a vonatkozó jogszabályokban és az előzetes megállapodásban írt feltételek fennállnak, a kormányhivatal pozitív szakhatósági állásfoglalást ad ki. b) Szakhatósági állásfoglalás a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával Amennyiben a szakhatósági állásfoglalást a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával kell kiadni, a kormányhivatal a következőket vizsgálja: a. a harmadik országbeli állampolgár az előzetes megállapodásban meghatározott munkakörhöz szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik, A harmadik országbeli állampolgár a szakképzettséget, végzettséget igazoló dokumentumot hiteles másolatban, valamint annak hiteles magyar fordításával kell benyújtsa. b. a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezik, A harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánó foglalkoztató feladata ennek beküldése, vagyis erre vonatkozóan a harmadik országbeli állampolgárnak nem kell igazolást benyújtania. c. a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és a végrehajtására kiadott jogszabályok alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és Erre vonatkozóan a harmadik országbeli állampolgárnak nem kell igazolást benyújtania, a kormányhivatal részére az illetékes járási munkaügyi kirendeltség ad visszajelzést. d. a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezik. A harmadik országbeli állampolgár köteles igazolni az előírt alkalmazási feltételeket (pl. nyelvvizsga-bizonyítvány, gépkocsivezetői-engedély stb.)hiteles másolatban, valamint annak hiteles magyar fordításával, továbbá köteles becsatolni az előzetes megállapodást eredeti példányban vagy hiteles másolatban, valamint ha az nem magyar nyelvű annak hiteles magyar fordításával. Ahhoz, hogy a kormányhivatal a szakhatósági állásfoglalást ki tudja adni, a harmadik országbeli állampolgár által benyújtandó előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell: - a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR) - a munkakör ellátásához szükséges szakmai képesítés, szakképzettség, végzettség megnevezését, - munkakör ellátásához szükséges egyéb alkalmazási feltételek - a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését, - a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartamát, - további javasolt tartalom: arra vonatkozó foglalkoztatói nyilatkozatot, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó engedély iránti kérelem a 445/2013. (XI.28.) Korm. rendelet 3. -a (általános engedélyezési engedélyezés körében munkaerőpiaci helyzet vizsgálatával), vagy 9. (1) bekezdésének valamely pontja (munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélküli engedélyezés esetei) alapján kerül benyújtásra. Ha a vonatkozó jogszabályokban és az előzetes megállapodásban írt feltételek fennállnak, a kormányhivatal pozitív szakhatósági állásfoglalást ad ki. c) Mikor nem támogatja a kormányhivatal az összevont engedély kiadását?

3 Jogszabályban meghatározott esetekben a kormányhivatal az idegenrendészeti hatóság megkeresésére nemleges szakhatósági állásfoglalást ad ki, amelynek eredményeként az összevont engedély nem adható ki. Ezen esetek: 1. nem állnak fenn a fent meghatározott a)-d) pontban meghatározott feltételek, 2. az összevont engedély kiadásával a Magyarországon összesen vagy az adott kormányhivatal illetékességi területén egyidejűleg foglalkoztatott, vagy egy adott foglalkozásban egyidejűleg foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma az Flt. 7. (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja, 3. az előzetes megállapodásban meghatározott munkakör ellátása az Flt. 7. (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tilalomba ütközik, 4. a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, 5. a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges, 6. a foglalkoztató a jogszabályban vagy a munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért, 7. a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya), 8. az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a foglalkoztatás egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak, vagy 9. az előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van. 2. A munkavállalás mely formái nem tartoznak az összevont kérelmezési eljárás alá? Ahhoz, hogy a harmadik országbeli állampolgár el tudja dönteni, mely esetekben kell összevont engedélyezési eljárást kezdeményeznie az illetékes idegenrendészeti hatóságnál, illetve a foglalkoztató mely esetekben kell hagyományos engedélyezési eljárást kezdeményezzen az illetékes kormányhivatalnál, legelőször annak tisztázása szükséges, mi nem tartozik az összevont engedélyezési eljárás alá. Ha a magyarországi foglalkoztatás esetén az alábbi körülmények valamelyike nem áll fenn, az engedélyt összevont engedélyezési eljárás keretében kell kiadni. Ezen esetek a következők: a) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, december 16-i, 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik, b) az a harmadik országbeli állampolgár, aki Magyarország területén szezonális munkavállalási vízummal tartózkodik, illetve az Európai Unió más tagállamában szezonális munkát végez, c) a vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként, au pairként vagy tengerészként Magyarország területén tartózkodni szándékozó, illetve tartózkodó harmadik országbeli állampolgár, d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért, e) az, akit Magyarország menekültként ismert el, avagy ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített, f) a befogadott, valamint

4 g) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a Harmtv. 7/A. alapján keresőtevékenységet folytathat (vagyis a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint az 539/2001/EK tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként Magyarország területén jogszerűen tartózkodó személy a 20. (1) bekezdés szerint (ellenérték fejében más részére, illetve irányítása alatt, vagy - külföldi részesedéssel nem rendelkező - gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként). Amennyiben tehát fennáll valamelyik fenti körülmény, nem kell összevont engedély iránti kérelmet előterjeszteni akkor sem, ha egyébként a foglalkoztatás engedélyköteles. Ez utóbbi esetben az engedély iránti kérelmet az illetékes kormányhivatalnál a foglalkoztatónak kell előterjesztenie. Felhívjuk a harmadik országbeli állampolgárok és a foglalkoztatók figyelmét, hogy amennyiben elmulasztják becsatolni az előírt igazolásokat, dokumentumokat, a foglalkoztatási főosztály a szakhatósági állásfoglalás kiadása során hiánypótlás keretében szerzi be a döntéshez szükséges dokumentumokat, ami az engedélyezési eljárás elhúzódását eredményezi. II. Harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztató munkáltatók kötelezettségei A kormányhivatal felé ellátandó kötelezettségek A foglalkoztató köteles bejelenteni öt napon belül az illetékes kormányhivatalhoz a) a munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás meghiúsulását, b) az engedélyben meghatározott foglalkoztatás megszűnését, valamint c) ha az engedélyben meghatározott foglalkoztatás engedélymentessé válik, kivéve, ha az illetékes kormányhivatalnak hivatalból tudomása van a foglalkoztatás engedélymentessé válásáról. A foglalkoztató bejelentésének az engedély számát, illetve az engedélymentességet megalapozó okot kell tartalmaznia. A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni. Az idegenrendészeti hatóság felé ellátandó kötelezettségek A munkáltatónak a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával kapcsolatban az alábbi kötelezettségei vannak: [a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról évi II. törvény 71. ]: 1) ellenőrzési kötelezettsége: a munkáltató legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel, vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e 2) megőrzési kötelezettség: a munkáltató a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély, vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát 3) bejelentési kötelezettség: a munkáltató 5 napon belül az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni köteles:

5 a) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését b) azt a tényt, hogy a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve c) azt, hogy a munkavégzés a munkavállalási engedély érvényességi idején belül megszűnik. A munkáltató székhelye szerinti idegenrendészeti hatóság a munkáltatót a fentiekben részletezett kötelezettségei bármelyikének megszegése esetén a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű közrendvédelmi bírsággal sújtja (kötelező jellegű). A közrendvédelmi bírság mértéke foglalkoztatottanként , (ötszázezer) Ft-ig terjedhet. [a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. Rendelet 151. ] Felhívjuk a munkáltatók figyelmét, hogy a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 23. szerint, az érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén a munkáltató köteles megtéríteni a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait, továbbá ennek a visszautazása szerinti országba történő megküldésével összefüggő indokolt költségeket is. III. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező állampolgárokra vonatkozó külön szabályok január 1. napjától Magyarország teljes körűen megnyitotta munkaerőpiacát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldiek előtt. Ettől a naptól tehát engedélymentesen foglalkoztathatók az alábbi személyek, a munkáltatót azonban bejelentési kötelezettség terheli (lásd. IV. pont). Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy: a) EGT- állampolgár (azaz: az osztrák, liechtensteini, német, svájci, dán, belga, francia, norvég, bolgár, román, cseh, észt, lett, litván, lengyel, szlovén, szlovák, máltai, ciprusi, brit, izlandi, ír, olasz, görög, spanyol, svéd, holland, finn, portugál, luxemburgi, horvát állampolgár), b) az EGT- állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT- állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja, c) a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja, d) az EGT- állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személy, aki da) a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, db) abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT- állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT állampolgár személyesen gondoskodik,és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi. Családtag: a) az EGT- állampolgár házastársa, b) a magyar állampolgár házastársa, c) az EGT- állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója,

6 d) a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója, e) ha a törvény* másként nem rendelkezik - az EGT- állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, (*2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról), f) a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője, g) a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy, h) akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi; IV. Engedélymentes foglalkoztatás megkezdésének és megszűnésének bejelentése A foglalkoztató köteles az erre rendszeresített formanyomtatványon a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, - azon harmadik országbeli állampolgár, akinek a Magyar Köztársaság területén történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre, valamint - a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyek foglalkoztatását. A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenti! A nyomtatvány a / hasznos tudnivalók / külföldiek magyarországi munkavállalása / bejelentés menüpont alatt érhető el. * * * Bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának munkatársától: Mészáros Márta 7100 Szekszárd, Szent István tér (tel: 74/ )