A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

Átírás

1 A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK PILLÉR (CFSP) alapvetően kormányközi jellegű HARMADIK PILLÉR (JHA) alapvetően kormányközi jellegű 1. pillér EK 2. pillér CFSP 3. pillér PJCC A Bizottság szerepe kiterjedt Tanács: túlnyomórészt többségi döntéshozatal Az EP szerepe kiterjedt A Bizottság szerepe szűkebb A Tanács többségi döntéshozatala szűk Az EP szerepe szűk A Bizottság szerepe szűkebb A Tanács többségi döntéshozatala szűk Az EP szerepe szűk szupranacionális kormányközi A Bíróság joghatósága kiterjedt A Bíróság joghatósága szűk A Bíróság joghatósága szűk Az Európai Unió szerkezete Európai Közösségek Közös kül- és biztonságpolitika Büntető ügyekben való rendőri és igazságügyi együttműködés migráció, menekültügy csalás kábítószer Europol, polgári bűnügyi igazs. A Közösség fő szervei Tanács Bizottság Parlament Bíróság COREPER Főigazgatóságok EP bizottságok Ombudsman Elsőfokú Bíróság EK Euratom Montánunió (2002-ig) Kormányközi Kormányközi Tagállamok, kormányok EURÓPA NÉP JOG! 1

2 Az Európai Unió politikaformálói Az EU intézményei részvényesek versenytársak sajtó fogyasztók eladók/gyártók kormányok Kereskedelmi kamarák COREPER az EU szereplői bíróságok lobbik szakértők Bizottság EP Régiók Bizottsága Gazdasági és Szociális Bizottság Európai Régiók Bizottsága 344 tag Számvevőszék 27 tag Európai Központi Bank 27 Állam és kormányfő + a Bizottság elnöke Tanács 27 Miniszter Európai Parlament 785 tag Európai Bizottság 27 tag Európai Bíróság 27 bíró Gazdasági és Szociális Bizottság 344 tag Európai Beruházási Bank Multifunkcionális intézmény A Tanács szervezete tárgyalási szintér döntéshozatali fórum mindennapi vitafórum: 2700 ülés 2000-ben! jogalkotó nemzeti érdekek találkozóhelye kormányközi vagy föderatív? Tanács COREPER 113 (133) KAB Munkacsoport Munkacsoport Munkacsoport COREPER II.: Antici csoport COREPER I.: Mertens csoport CATS (36) Munkacsoport politikai kompromisszumok legfőbb döntéshozó: az integráció iránytűje A Tanács szervezete szakminiszterek: Általános Ügyek Tanácsa és a szaktanácsok túlszaporodás, szektorális kollegialitás a szaktárcák kiküldöttei / dipl. státusz közbenső szint, szűrő az ügyek 70 % ezen a szinten oldódik meg az előterjesztett javaslatok megtárgyalása, előkészítése: A és B (vita) pontok (állam- és kormányfők) Miniszterek Tanácsa (27 tag) COREPER 1 (helyettesek) COREPER 2 (állandó képviselők) Munkacsoportok (nemzeti szakértők) 27 Állam és kormányfő + a Bizottság elnöke történelmi véletlen : Helmut Schmidt és Valáry Giscard d Éstaing: 1974 a Maastrichti Szerződés intézményesíti évi 2 rendes és 2 rendkívüli ülés az elnök országában meghatározza az európai integráció fő irányvonalát célja: lehetővé teszi az állam- és kormányfők rendszeres, bizalmas véleménycseréjét / pol-i kompromisszumok formalizálódás: MUSZ 4. (D) cikk tagjai: kéttagú állami delegáció, a Bizottság két tagja és a Főtitkárság képviselője évente legalább kétszer ül össze 2

3 A Tanács döntéshozatala árukapcsolások, csomagok: package deal COREPER 1 (helyettesek) (állam- és kormányfők) Miniszterek Tanácsa (27 tag) COREPER 2 (állandó képviselők) SAB 113 stb. A Tanács működése munkacsoportok: 70% COREPER: 15-20% A és B pontok A pontok: 85-90% Push-up tényező időnyomás alatti döntések Munkacsoportok (nemzeti szakértők) Transzparencia 2006: közelebb kerülés a polgárokhoz Council live: age.asp?id=1102&lang=en együttdöntési elj.: tanácskozások előnyök és hátrányok EIT napirend: pl december 15 16, Brüsszel tanácskozás Európa jövőjéről; az EU as költségvetése; terrorizmus elleni harc; fenntartható fejlődés; klímaváltozás, energiafelhasználás; gazdasági növekedés, munkahelyteremtés; áfa-csökkentés az Unióban; Macedónia tagfelvételi kérelme; külkapcsolatok, ESDP, diplomáciai és konzuli ügyek koordinációja. Elnökségi konklúziók pl. Brüsszel, július 20 az EU vezetői egységesek abban, hogy a jövő kihívásaira adandó sikeres válaszokat csak közösen adhatjuk meg; az EU kettős kihívás előtt áll: egyrészt a Közösségek belső reformjának sikeres véghezvitele, másrészt az európai szakpolitikák továbbfejlesztése az európai polgárok érdekében; a konklúzió hivatkozik a legújabb roaming-rendeletre, mely az egységes európai fizetési zónát hivatott létrehozni; kiemeli a 2007 tavaszi integrált klíma és energiapolitikát, mely e két politika közötti összefüggésekre és egy fejlettebb klímavédelemre valamint tudatosabb energiapolitikára helyezte a hangsúlyt; a konklúzió egyszerre emeli ki egy szorosabb határokon átnyúló rendőrségi és bírósági együttműködés szükségességét és az egyéni szabadságjogok védelmének fontosságát; a 32 oldalas dokumentum első pontjaiból tisztán körvonalazódnak azok a súlyponti kérdések, melyek részletezése azután 32 oldalon keresztül olvasható. A konklúzió függeléke tartalmazza a legújabb kormányközi konferencia mandátumát, melynek célkitűzése a meghiúsult Alkotmányos Szerződés alternatívájának véglegesítése. E szerint a Reformszerződés mind az EKSZ-t, mind az EUSZ-t módosítani fogja jelentősebb alkotmányos változások nélkül. Az EKSZ új neve Szerződés az Unió működéséről lenne és létrejönne az EU egységes jogi személyisége A Tanácsok szakosodnak: 20-nál többféle Tanács volt, jelenleg 9 van (összevonás) 3

4 A Tanács üléseinek száma Tanács neve (2002-től 9 Tanács!) Általános ügyek Mezőgazdaság Költségvetés * Fogyasztóvédelem * Kult./audiovizuális * Fejlesztési politika * Gazdasági és pü-i Oktatás Energia * Környezetvédelem Ipar * Bel- és igazságügy Belső piac Halászat * Polgári védelem * Kutatás * Egészségügy * Távközlés * Turizmus * Közlekedés Munka- és szociális Összesen Az EU intézményei Miniszterek Tanácsa (25 miniszter) pol-i érzékeny témák: Ált. Ügyek Tanácsa napirendi kérdések: A és B pontok jogalkotás: jogi aktusok és döntéshozatali formák szerep a végrehajtásban: komitológia 5 eljárásmód a tagállamok gazdaságpol. összehangolása az unió költségvetésének elfogadása (EP) CFSP és PJCC kidolgozás, koordináció nemzetközi megállapodások/ külkapcs. (Főtitkárság) Minden bizottságban egy miniszter képviseli az adott tagállamot, attól függően, hogy mely bizottsághoz mely szakminiszter tartozik (kompetenciavita!) Általános Ügyek Tanácsa ECOFIN Közlekedés Mezőgazdasági Tanács Európai Alkotmány cikk A szavazatok száma a Tanácsban minősített többségi szavazás esetén az EP-vel közösen jogalkotási és költségvetési feladatok ellátása politika-meghatározási és koordinatív feladatok tagjai a tagállamok 1-1 miniszteri szintű képviselője a kormányuk nevében kötelezettségvállalás + szavazás különböző összetételekben ülésezik ÁÜT: a Tanács különböző összetételeiben folyó munka összhangja, EiT üléseinek előkészítése Külügyek tanácsa: az EiT iránymutatásai alapján külső fellépés, külső összhang Az EiT minősített többséggel elfogadott európai határozattal dönt a többi Tanácsról COREPER: a Tanács munkájának előkészítése ülései két részre tagolódnak: uniós jogalkotási / nem jogalkotási döntéshozatal elnökségek: tagállami képviselők egyenjogúságon alapuló rotációs rend (kivéve a Külügyek Tanácsa: EU külügyminiszter az elnök, aki tagja a Bizottságnak is!!) A Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat; a jelenlevő tag tartózkodása nem akadálya a T. egyhangú jogi aktusának (245. cikk) Ország régi szavazatszám Nizza (bővítés nélkül) Egyesült Királyság Franciaország Németország Olaszország Spanyolország 8 27 Hollandia 5 13 Belgium 5 12 Görögország 5 12 Portugália 5 12 Ausztria 4 4 Svédország 4 10 Írország 3 7 Finnország 3 7 Luxemburg 2 4 Összesen Szavazatok a Tanácsban (2007) Nizza: a tagállamok súlya 1 tagállamok szavatok tagállamok szavazatok régi Nizza Nizza GERMANY POLAND 27 UNITED KINGDOM ROMANIA 14 FRANCE CZECH REPUBLIC 12 ITALY HUNGARY 12 SPAIN 8 27 BULGARIA 10 NETHERLANDS 5 13 SLOVAKIA 7 GREECE 5 12 LITHUANIA 7 BELGIUM 5 12 LATVIA 4 PORTUGAL 5 12 SLOVENIA 4 SWEDEN 4 10 CYPRUS 4 AUSTRIA 4 10 ESTONIA 4 DENMARK 3 7 MALTA 3 FINLAND 3 7 IRELAND 3 7 régi összesen : 87 LUXEMBOURG 2 4 Nizza összesen : Germany United France Italy Spain Poland Romania Netherlands Greece Czech Belgium Hungary Portugal Sw eden Bulgaria Austria Slovakia Denmark Finland Irela nd Lithuania Latvia Slovenia Es tonia Cyprus Luxembourg Malta votes votes (Nice) population (millions) Source: Wood and Yesilada 2002,

5 Nizza: a tagállamok súlya 2 Germany United France Italy Spain Poland Romania Netherlands Greece Czech Belgium Hungary Portugal Sweden Bulgaria Austria Slovakia Denmark Finland Ireland Lithuania Latvia Slovenia Estonia Cyprus Luxembourg Malta A Tanács és a COREPER ülésnapjai Év Tanács COREPER Munkacsoportok n.a * 37* n.a. percentage of population percentage of votes percentage of votes (Nice) Source: Wood and Yesilada 2002, 112 * július végéig A tanácsi struktúrán kívül A tagállamok képviselőinek konferenciája - bizonyos jogi aktusok nem a Tanács, hanem a tagállamok kormányainak hatáskörébe tartoznak (pl. Bizottság elnökének kijelöl.) - nem különálló testület: EiT, Tanács, vagy COREPER ~ nyilvánítja magát A kormányközi konferencia - a tagállamok képviselőiből álló konferencia különleges formája - pl. az EU intézményi reformját célzó ~(1996-os ASZ; 2000-es NSZ) - külön bizottság, szakértő csoport alakul (Spaak 1955, Delors 1991) - csatlakozási ~ 3 szintje: Külügym.; COREPER; a T. Bővítési Munkacs. - Thesszaloniki: új IGC okt.- jun.18, állam- és kormányfői szinten Soros elnökség-elnökség A soros elnökség rotál (tagállamok) a jelenlegi soros elnök :Portugália (2007/II) a soros elnök feladatai és felelőssége a soros elnök és a nemzeti érdek Alkotmánytervezet 21 : személy, nem tagállam az EiT elnököt az EIT választja minősített többséggel 2,5 évre feladatai: elnököl, irányítja, előkészít, kohézió, konszenzus, jelentés az EP-nek, EU képvis. (CFSP) A soros elnökségek listája 1987 I. Belgium 2000 I. Portugália 1987 II. Dánia 2000 II. Franciaország 1988 I. Németország 2001 I. Svédország 1988 II. Görögország 2001 II. Belgium 1989 I. Spanyolország 2002 I. Spanyolország 1989 II. Franciaország 2002 II. Dánia 1990 I. Írország 2003 I. Görögország 1990 II. Olaszország 2003 II. Olaszország 1991 I. Luxemburg 2004 I. Írország 1991 II. Hollandia 2004 II. Hollandia 1992 I. Portugália 2005 I. Luxemburg 1992 II. Nagy-Britannia 2005 II. Nagy-Britannia 1993 I. Dánia 2006 I. Ausztria 1994 I. Görögország 2006 II. Németország 1994 II. Németország 2007 I. Finnország 1995 I. Franciaország 2007 II. Portugália 1995 II. Spanyolország 2008 I. Szlovénia 1996 I. Olaszország 2008 II. Franciaország 1996 II. Írország 2009 I. Cseh Köztársaság 1997 I. Hollandia 2009 II. Svédország 1997 II. Luxemburg 2010 I. Spanyolország 1998 I. Nagy-Britannia 2010 II. Belgium 1998 II. Ausztria 2011 I. MAGYARORSZÁG 1999 I. Németország 2011 II. Lengyelország 1999 II. Finnország 2012 I. Dánia A Tanácsi döntéshozatal formái konszenzuális (tour de table) nagy többségében szavazásos - ritkábban egyszerű többség (27-ből 14) egyhangúság (alább) minősített többség (alább) 5

6 Minősített többség változása Amszterdam alapján (15-n) Nizza alapján a 10-ek nélkül Nizza alapján 25-n Nizza alapján 27-n Az Alkotmány alapján Minősített többség Amszterdam alapján kettős többség ből 62 szavazat (26 blokkol) 2. legalább 8 állam (10, ha nem a Biz. kezd.) Nizza alapján hármas többség szavazat 345-ből (258/345) 2. a tagállamok többsége: 14 állam (2/3, ha nem a Bizottság javaslata, 18 tagállam) 3. Az EU teljes lakosságának 62%-a (ha kérik) *4/5: alapvető jogok folyamatos és súlyos megsértése Alkotmánytervezet (súlyozás ø) 1. legalább 55%-a a tagállamoknak (a Biz. kezd. nélkül: 72%) 2. A lakosság 65%-a blok. kis.: 35% lakosság és min. 4 tagállam Tanácsi szavazási eljárás Súlyozott szavazat Tagállamok többsége Lakosságszám Minősített többség Amszterdam 2-ös többség 62/87 Igen _ Nizza 3-as többség 255/345 Igen 62% Róma (Alkotmány) 2-ös többség _ Igen 65% Egyhangúság Alapeset - II. és III. pillérben hozott keretdöntések meghozatala - jelentős pü-i döntések - szerződésmódosításhoz vezető döntések Minősített változat + saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik az elfogadott határozatot Módosított egyhangúság - konstruktív tartózkodás (ASZ): sem akadályozni, sem alkalmazni nem akar, kimarad a szavazásból (CFSP) Passarelle / bridging-clause áthidaló megoldás a kormányközi alapokon álló harmadikpilléres együttműködések közösségiesítése együttdöntés, EB hatáskör EUSZ 42. cikk EKSZ 67. cikk EUSZ 42. cikk A Bizottság vagy valamely tagállam kezdeményezésére a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag úgy határozhat, hogy a 29. cikkben említett területeken való fellépésre az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címét kell alkalmazni, és ezzel egyidejűleg meghatározhatja az ezekre vonatkozó szavazási szabályokat. E határozatot a tagállamoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadásra ajánlja. 6

7 EKSZ 67. cikk (IV. cím) (1) Az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves átmeneti időszak során a Ta-nács a Bizott-ság javaslata vagy valamely tagállam kezdeményezése alapján, az Európai Par-lamenttel folyta-tott konzultációt követően egyhangúlag határoz. (2) Ennek az ötéves időszaknak a letelte után: a Tanács a Bizottság javaslatai alapján határoz; a Bizottság megvizsgálja a bármely tagál-lam által arra vonatkozóan benyújtott kérelmet, hogy a Bizottság terjesszen javaslatot a Tanács elé; a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz arról, hogy az e cím alá tartozó valamennyi területre vagy egyes területekre a 251. cikk-ben említett eljá-rást alkalmazzák, valamint a Bíróság hatáskörével kapcsolatos rendelke-zéseket kiigazításáról. A luxembourgi kompromisszum , Luxembourg, Tanács nem kötelező érvényű jegyzőkönyv, mely két évtizedig befolyásolta a közösségi döntéshozatalt előzmény: de Gaulle üres székek politikája, 1965/II. ha bármely tagállam alapvetően fontos nemzeti érdekre hivatkozva ezt kéri, ésszerű időn belül egyhangú szavazással kell elfogadható megoldást találni az adott problémára a Tanács működőképessége helyreállt / súlyos törés a föderatív típusú fejlődésben: pszichológiai fékezőerő A ioanninai kompromisszum , Görögország, Miniszterek Tanácsa (külügy) QMV: a 16 tagúra bővülő EK (Norvégia miatt változt.) blokkoló kisebbség: eddig 23, ez után automatikusan 26, ami túl sok (NBr., Spo.), de a 23 túl kevés cél az egyensúlyváltozás kivédése (északi-délisemlegesek) (87/62) a szabály, de: számú ellenszavazat esetén a Tanácsnak minden eszközzel élnie kell annak érdekében, hogy olyan megfelelő megoldást találjon, amely legalább 65 szavazattal fogadható el a Nizzai Szerződés megváltoztatja a szavazati súlyokat, ezzel hatályát veszti a kompromisszum Reformszerződés: kompromisszum Lengyelországgal? A Tanács reformja a tanácsi formációk csökkentése az ÁÜT reformja a kormányközi jelleg erősítése hatékonyabb elnökség hároméves stratégiai program transzparencia a 2004-es eljárási szabályzat A Reformszerződés - szavazás 2014 okt. 31-ig a jelenlegi 2017 márc. 31-ig átmeneti időszak ezután: Reformszerződés a tagállamok 55% a lakosság 65%-a 7