Penta Unió Oktatási Centrum. A magyar és román adórendszer összehasonlítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Penta Unió Oktatási Centrum. A magyar és román adórendszer összehasonlítása"

Átírás

1 Penta Unió Oktatási Centrum A magyar és román adórendszer összehasonlítása Név: Polyák Judit Szak: Nemzetközi adószakértő Konzulens: Dr. Kenyeres Sándor

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA ADÓRENDSZERÉNEK FŐBB ELEMEI Munkáltató által fizetendő terhek Munkavállalót terhelő levonások A vállalkozás működésével kapcsolatos egyéb adóterhek Vállalkozások nyereségadója Osztalékot terhelő jövedelemadó Helyi adók Általános forgalmi adó Egyéb adókulcsok TÁRSASÁGI ADÓ/ NYERESÉGADÓ SZABÁLYOZÁSA A KÉT ORSZÁGBAN A társasági adó törvény Magyarországon Adókötelezettség Adó alanya Adó alapja Az Adóalap módosítása Adómérték Adókedvezmények, adómentességek A vállalkozási nyereségadó törvény Romániában Adókötelezettség Adó alanya Adó alapja Adóalap módosítása Adómérték Adómentességek, adókedvezmények Társasági adó és nyereségadó törvény összehasonlítása KÖZÖSSÉGI HARMONIZÁCIÓS TÖREKVÉSEK A NYERESÉGADÓZÁSBAN Társasági adókulcsok az Európai Unióban Adóharmonizáció EU társasági adóval kapcsolatos irányelvei Közös konszolidált társasági adóalap (CCCTB) ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT IRODALOM

3 BEVEZETÉS Az Európai Unióban a tagállamok kormányai kizárólagos jogkörrel rendelkeznek a közvetlen adózás tekintetében, szabadon állapítják meg a közvetlen adók valamint a megtakarítások és tőkenyereség adóinak mértékét. Az adópolitika a pénzügyi szuverenitás egyik legfontosabb szimbóluma, amiről az egyes tagállamok nem kívánnak lemondani. Az egyes tagállamok szuverenitásukon alapulva maguk határozzák meg adórendszereiket, ezen belül adónemeiket, az adók alapját és mértékét, továbbá a kedvezményeket és a mentességeket is. Az Európai Unió évtizedek óta foglalkozik a tagállamok adórendszereinek harmonizálásával. Az adóharmonizáció első lépései a közvetett adók harmonizációjára irányultak az EU-n belüli kereskedelem felélénkítése érdekében. S mivel az adózással kapcsolatos uniós döntéshozatalban minden érintett ország egyetértése szükséges, ezidáig csak a közvetett adózás területén alalkult ki közös joganyag. A közvetlen adózás területén - mely jellemzően a jövedelmet terhelő adók (pl: társasági adó, személyi jövedelem adó) csupán irányelvek s rendeletek szintjén összehangolt a tagországok társasági adórendszere. Az államok szuverenitásának csökkenése olyan sok területen érezhető, hogy nem meglepő, ha a tagállamok ragaszkodnak ahhoz, hogy saját hatáskörben döntsenek adózási kérdésekben július 1.-jével Horvátország is belépett az Európai Unióba, így története során hetedik alkalommal bővült és már 28 országot tömörít. Tagországok növekedésével nő az adóverseny és a kisebb harmonizáció felé terelheti az uniót. Európában és ezen belül a régióban egyfajta adóverseny bontakozott ki a versenyképesség és a tőkevonzás növelése érdekében. Az államok adórendszereiket igyekszenek egyszerűsíteni, általános tendencia az adókulcsok csökkentése. A tőke nemzetközi mobilitása adóversenyt generál, mely nyomásnak a legnagyobb államok sem állhatnak ellent, minden ország rákényszerül arra, hogy adórendszerét a nemzetközi tőke elvárásaihoz igazítsa, ezzel növelve tőkevonzó képességét. Dolgozatom témájául Magyarország és Románia adóterheinek összehasonlítást és ezen belül a nyereségadó szabályainak bemutatását és elemzését választottam, kitérve a társasági adóalap harmonizációs törekvésekre. Témaválasztásomnak több oka is volt ben Románia Európai Unióhoz való csatlakozásakor szintén vizsgáltam az ország versenyképpességét az akkori adóreformjai miatt s szeretném megvizsgálni, hogy hogyan alakult azóta az adórendszere s adópolitikája. Vizsgálatomnak másodlagos célja 1

4 annak a felmérése, hogy Románia mennyiben lehet hazánk erős vetélytársa a termelő és szolgáltató gazdasági társaságok, valamint a befektetői csoportok megnyerése terén. Globalizálódó gazdaságunkban a kis- és közepes vállalkozások egyre nagyobb számban jelennek meg nemzetközi piacokon s a versenyképesség megítéléséhez fontos a tagországok adóterheinek összevethetősége is. Egy nemzetközi szállítmányozási cégnél vagyok főkönyvelő s a régióvezető azt a kérdést vetette fel, hogy megérné-e átvinni a cég tevékenységét Romániába vagy más környező országba. Erre a kérdésre nehéz egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni, mivel több szempontot kell figyelembe venni. A dolgozatban az egyes adójogi szempontokat mutatom be és elemzem. Dolgozatom első részében Magyarország és Románia a vállalkozás működésével kapcsolatos fontosabb adóterheit mutatom be, a dolgozat második részében a két ország társasági adó/ nyereségadó szabályozásával foglalkozom a hatályos jogszabályok alapján. Végül a társasági adóalap harmonizációs törekvésekre térek ki. A dolgozatom első és második része az érvényes magyar társasági adó és egyéb törvényekre valamint a román adóügyi törvényre épül. A román Adóügyi Törvénykönyv hivatkozott szakaszait (ART) rövidítéssel fogom jelezni. Csak a gazdasági társaságokat, vállakozásokat érintő jogszabályokat mutatom be, a speciális szabályok ismertetésétől eltekintek (non-profit szervezetek, hitelintézetek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár). 2

5 1 MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA ADÓRENDSZERÉNEK FŐBB ELEMEI Minden vállalkozás folyamatosan költségei csökkentésére törekszik a gazdaságban tapasztalható erős verseny miatt valamint a nagyobb nyereség elérése érdekében. Egy vállalat számára nem közömbös, hogy a munkavállalót, a tőkét illetve a fogyasztást mekkora adó terheli, hiszen ez befolyással van a nyeresége alakulására. Vannak olyan munkaerő-igényes iparágak, mint például a szolgáltató központok, ahol a foglalkoztatás teljes költsége a meghatározó. A foglalkoztatás költségét több dolog határozza meg: egyrészt a minimálbér mértéke, másrészt, hogy az adott munkakör betöltésére mennyiért lehet embert találni a munkaerőpiacon, valamint hogy mennyi az állami elvonás mértéke. Ezért a társaságot terhelő adók mellett a másik kiemelt szempont a bérek után fizetett munkáltatói terhek mértéke, így először ezekkel foglalkozom. Magyarországon az adórendszert egy rendkívül széttagolt, nehezen átlátható adójogi szabályrendszer jellemzi, ellentétben a jelenlegi romániai szabályozással. Nálunk külön törvény van az adózás rendjéről, a személyi jövedelemadóról, társasági és osztalékadóról, egyszerűsített vállalkozói adóról, az általános forgalmi adóról, a helyi adókról és még sorolhatnám, míg Romániában 2003-ban egy egységes adóügyi törvényt hoztak létre. Hazánkban 2015-ben is változtak az adó és társadalombiztosítási törvények szabályai, bár idei évben a munkavállalók bérét terhelő adók valamint a társasági adó tekintetében az adómértékek változatlanok maradtak. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében új különadókat vezet be a kormány, utoljára a reklámadó bevezetése történt meg tavaly augusztusban től a reklámadó mértékben bekövetkezett változás miatt, miszerint 20 milliárd felett 50 %-os mértékű az adó ami csak egy szolgáltatót érint a szektoron belül -, az Európai Bizottság eljárást indított a túlzott mérték miatt. Összehasonlításképpen Romániában a reklám-szolgáltatások utáni adókulcs 1 s 3% között van a szolgáltatás értékére vetítve s a helyi költségvetés jövedelmét képezi. Romániában az adórendszert az úgynevezett Adóügyi törvény szabályozza. Ez a jogszabály 2003 óta egységes szerkezetben tartalmazza a vállalkozásokat terhelő nyereségadók szabályait, a természetes személyeket terhelő jövedelemadókat, elkülönítetten a mikrovállalkozások és a külföldi illetőségűek jövedelemadóját, a képviseleti adót, az általános forgalmi adót, a különleges fogyasztási adókat, valamint a 3

6 helyi adókat és illetékeket. Ezt megelőzően náluk is egy rendkívül széttagolt adójogi rendszer volt, jól szemlélteti, hogy az egységes törvénnyel egyidejűleg 17 jogszabályt és számos kapcsolódó végrehajtási rendeletet helyeztek hatályon kívül. A román adójogi szabályozás jelentős lépést tett az euróalapú szabályozásra, mivel a fix összegű limitösszegeket a jogszabály nagy részét euró lej egyenérték -ben határozza meg. A következőkben a 2015-ben hatályos jogszabályok szerint érvényes béreket és a bérek után fizetendő munkáltatói és munkavállalói terhek mértékét valamint az egyéb fontosabb adókulcsokat mutatom be a teljesség igénye nélkül a két országban. Megjegyezném, hogy az adókulcsok önmagukban igen csak félrevezethetők, mert az adóalap számítása eltérő a két országban, ezért messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le. 1.1 MUNKÁLTATÓ ÁLTAL FIZETENDŐ TERHEK Romániában a bérjövedelmek adóztatása a magyar rendszerhez hasonló eljárásrend szerint történik, az adót a munkáltató vonja le és fizeti be. Hazánkban a Kormány rendeletben szabályozza a minimálbért, amely január 1-től Ft. A legalább középfokú végzettséget, illetve a szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára megállapítottak a minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumot, ami Ft. Romániában korábban makroszintű kollektív munkaszerződésben határozták meg az érvényes minimálbért, melynek összege az iskolai végzettségtől függött s 7 fizetési osztályt határoztak meg től kormányhatározatban szabályozták a garantált országos bruttó minimálbért, mely től ig 975 lej ( Ft). 1, től pedig lej lesz. 2 A román minimálbér a magyar minimálbér 65%-a. Nem kérdéses, hogy ha szakképesítést nem igénylő munkavállalókra van szükség, akkor Romániát választják a befektetők. Egyes felmérések szerint a multinacionális vállalatok Magyarországot részesítik előnyben, ha jó minőségű szakmunkára van szükségük a gyártásnál. Romániát az olyan egyszerűbb részmunkák kivitelezésére választják, amelyeknél elsődleges szempont a munkaerő olcsósága Ft/Ron s a továbbiakban ezzel az árfolyammal fogok számolni a dolgozatomban

7 Magyarországon a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulás főszabály szerint 27 százalék, de a foglalkoztatás elősegítése érdekében néhány esetben van lehetőség járulékkedvezmény igénybevételére. Például a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után vagy a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény. A 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó megfizetése alól meghatározott adóalap erejéig a teljes, illetve részbeni mentességet biztosító adókedvezményt a Szocho törvény rendelkezései alapján lehet igénybe venni. A január 1-jétől a kedvezőtlen demográfiai helyzet miatt bevezetett korkedvezmény-biztosítási járulékot január 1-től megszüntették, mivel megszűnt a korkedvezmény lehetősége. Ezt a járulékot azon munkáltatóknak kellett fizetni a társadalombiztosítási járulékon felül, akik korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztattak munkavállalókat (például búvárok, radioaktív anyagokkal dolgozók). Romániában a társadalombiztosítási járulék szintén nyugdíj- és egészségbiztosítási hozzájárulásból áll. A foglalkoztató a foglalkozási tevékenységétől, veszélyességétől függően 15,8 vagy 20,8 vagy 25,8 százalékot fizet a nyugdíjbiztosítási alapba. Normál körülmények között 15,8 százalék, különleges körülmények (például: tűzoltóság, katonaság, rendőrség, bányászat, tengereszet) esetén 20,8 százalékot és a speciális körülmények (például: vegyi anyagokkal dolgozók, robbanó anyagokkal dolgozók) esetén 25,8 százalék nyugdíj hozzájárulást fizet valamint 5,2 százalék egészségbiztosítási hozzájárulást, ami az egészségbiztosítási alapba folyik be. Például: Egy élelmiszer boltot üzemeltető cég 15,8 százalékot, addig egy vegyipari cég 25,8 százalék nyugdíjbiztosítást fizet az alkalmazottai után. Az említettek után látható, hogy Romániában a vállalkozás veszélyességétől függően alakul a nyugdíjbiztosítási járulékfizetés mérték, ezzel szemben Magyarországon minden cégnek egységesen kell fizetni. Hazánkban a munkáltató által fizetendő a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás illetve az esetleges rehabilitációs hozzájárulás. Csak azokat a munkáltatókat terheli a rehabilitációs járulékfizetési kötelezettsége, akik 25 főnél több alkalmazottat (átlagos statisztikai létszám) foglalkoztatnak, és az összes foglalkoztatottból a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulás mértéke évben is F/év. Romániában a foglalkozatónak fizetnie kell 0,5% munkanélküli hozzájárulást, mely a munkanélküli segélyalapba megy, továbbá 0,85% táppénz hozzájárulást, 5

8 EU-28 Euro area (EA-18) Sweden Denmark Belgium Luxembourg France (2) Netherlands Finland Austria Germany Ireland Italy Spain United Kingdom Cyprus Slovenia Greece (3) Malta Portugal Czech Republic Estonia Croatia Slovakia Poland Hungary Latvia Lithuania Romania Bulgaria Norway valamint 0,15 s 0,85 % közötti munkabaleseti hozzájárulást, aminek mértéke a vállalkozás tevékenységtől függ és a foglalkozási betegségeket ellátó alapot illeti (pl.: egy élelmiszer bolt 0,187 százalékot, míg egy lakatos tevékenységet folytató cég 0,279 százalék munkabaleseti hozzájárulást fizet) től vezették be a bérgarancia alapba fizetendő hozzájárulást, amelynek mértéke 2015-től 0,25%. Összehasonlítva a két ország munkáltatói járulékait (1. táblázat) láthatjuk, vannak hasonlóságok a fizetendő jogcímek között, de annyi különbséget azért megállapíthatunk, hogy Romániában több különböző címen kell minimális összegeket fizetni. Magyarországon az összes munkáltatói teher 28,5 százalék ehhez még hozzáadódik esetenként a rehabilitációs hozzájárulás. Romániában az összes munkáltatói teher: 22,75-33,45 százalék, attól függően, hogy milyen tevékenységet végez. Az Eurostat kimutatás 3 szerint 2014-ben az átlagos óránkénti munkaerőköltség az Európai Unióban (EU28) az egész gazdaságra nézve 24,6 EUR volt. Míg Magyarországon egy órányi munkaerő 7,3 EUR volt, addig Romániában 4,6 EUR. Az Eurostat által számított munkaerő-költség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás. 1. Ábra: Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban, Euróban 50 Other labour costs Wages and salaries Forrás:

9 1. Táblázat Egyes adók Magyarországon és Romániában, 2015-ben Minimálbér 2015-ben Magyarország Románia kötelező legkisebb munkabér Középfokú végzettséget igénylő munkakörben (garantált bérminimum ) kötelező legkisebb Ft munkabér 975 lej (68 250Ft) Ft Munkáltatói járulékok 28,50% 22,75-33,45 % Szociális hozzájárulás 27,00% - Egészségbiztosítási járulék - 5,20% Nyugdíjbiztosítási járulék - 15,8 %, 20,8%, 25,8% Munkanélküliségi hozzájárulás - 0,50% Szakképzési hozzájárulás 1,50% - Fizetésbiztosító alaphoz való hj - 0,25% Betegbiztosítási hozzájárulás - 0,85% Munkabaleseti hozzájárulás - 0,15-0,85% Egyéb járulékok rehabilitációs hozzájárulás Munkavállalót terhelő levonások (SZJA nélkül) 18,50% 16,50% Nyugdíjjárulék 10,00% 10,50% egészségbiztosítási járulék 7,00% 5,50% munkaerő-piaci járulék 1,50% 0,50% Személyi jövedelemadó 16% 16% Társasági adó/ nyereségadó Ft -ig 10% Ft felett 19% 16% Mikrovállalatok jövedelemadója - 3% Ágazati különadó bizonyos tevékenységek esetén - Képviseleti adó EUR/év Osztalékot terhelő jövedelemadó 16% 16% Helyi iparűzési adó Korrigált nettó árbevétel max. 2 %-a - Épületadó/ építményadó max F/m2 0,25% - 1,5% Áfa 27 % (18% s 5 %) 24 % (9% s 5 %) Forrás: Hatályos jogszabályok alapján saját szerkesztés 7

10 1.2 MUNKAVÁLLALÓT TERHELŐ LEVONÁSOK Magyarországon és Romániában egyaránt kell fizetni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, valamint munkanélküli ellátás fedezésére biztosító járulékot. Ezeknek a mértéke a két országban eltérő, valamint a munkavállalót terhelő levonások mértéke 18,5 % Magyarországon s 16,5 % Romániában. (1. táblázat) A magyar nyugdíjrendszer 1998-ban vált vegyes finanszírozásúvá, azaz kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer és magán-nyugdíjrendszer működött től a kötelező magán nyugdíjpénztárakat gyakorlatilag megszüntették s mindenkit az állami nyugdíjpénztárba léptettek vissza, a magánnyugdíj pénztári tagok tagdíjait pedig az állami nyugdíjpénztárba kellett fizetni. Jelenleg a munkavállalók által fizetendő nyugdíjjárulék kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjalapba kerül, emellett 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is kell fizetni. Ezzel ellentétben Romániában 2008-ban bevezették a kötelező magánnyugdíj rendszert, igy az állami nyugdíjalap mellett egyéni számlára is történik jóváírás. Tervek szerint az egyéni számlára történő befizetés mértéke minden egyes évben 0.5 %-kal nő 2016-ig, amíg 6 % nem lesz, ez az állami nyugdíjrendszerbe történő befizetések terhére történik, amíg az 5.5 %-ot el nem éri. 4 Jelenleg a munkavállalónak 10,5 százalék nyugdíjbiztosítási hozzájárulást és 6,5 százalék egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetnie. Mindkét országban kell fizetni munkanélkülieket segítő hozzájárulást. Romániában 0,5 százalékot, míg itthon 1,5 százalékot. Magyarországon a magánszemélyeknek bármely jogcímen keletkezett jövedelmükre (összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmek után) lineáris személyi jövedelemadót kell fizetni óta (adóalap kiegészítés nélkül) a megszerzett jövedelemre vonatkozó adókulcs 16 százalék. A jelenlegi törvénytervezet szerint jövőre 15%-os adókulcsot szeretne a kormány bevezetni. Romániában 2005 óta egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni. Az adó alapja nem a bruttó bérjövedelem, mint Magyarországon, hanem annak a járulékokkal csökkentett része. A bérjövedelmek adóztatásakor csökkentő tételt jelentenek a kötelező járulékok lejt meg nem haladó munkabér esetén 250 lejtől (nem tart el további 4 8

11 személyeket) a 650 lej (négy vagy több eltartott személy) felső határ között mozog a személyi levonás és 3000 lej közötti munkabér esetén az eltartottak utáni kedvezmény fokozatosan csökken, 3000 lej felett pedig nem vonható ki adóalapkedvezmény, a teljes összeg után kell fizetnie jövedelemadót. A magánszemélyek adókötelezettségének kiszámítása Romániában + Bér vagy fizetés - társadalombiztosítási hozzájárulás (16,5 %) = kötelező járulékokkal csökkentett jövedelem - Teljes személyi kedvezmény (kedvezmény 250 lej, az eltartottak után: lej között) = Adóztatandó jövedelem ADÓ (az adóztatható jövedelem 16 %-a, amennyiben az adóztatható jövedelem pozitív) Forrás: saját szerkesztés Például: A kötelező minimálbér 975 új lej, és ha nincs eltartottja, akkor Kötelező járulékokkal csökkentett jövedelem = (900*0,165) = = 814 Adóztatandó jövedelem = = 564 Jövedelemadó = 564* 0,16 % = 90,24 ~ 90 Nettó munkabér=( ) +250 = 724 RON Romániában a magánszemélyek adózása kedvezőbb mivel a személyi jövedelemadót a kötelező járulékokkal és adókedvezményekkel csökkentett jövedelem után kell megfizetni. 9

12 1.3 A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB ADÓTERHEK A bérterhek után néhány olyan adónemmel foglalkozom, amelyek leggyakrabban kerülnek elő egy vállalkozás működése kapcsán V Á L L A L K O Z Á S O K N Y E R E S É G A D Ó J A Magyarországon ezt társasági adónak, Romániában pedig nyereségadónak nevezzük. Magyarországon a gazdálkodók nyereségadója fő szabály szerint a pozitív adóalap 10 százaléka, de 500 millió HUF adóalap felett 19 % től bevezették a minimumadót, amit negatív adóalap esetén kell fizetni azon vállalkozásoknak, akiknek az adózás előtti eredménye vagy az TAO tv. szerint megállapított adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor választásuk szerint: - adóbevallásban az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyilatkozatot tesz, vagy - a törvényben meghatározott jövedelem- (nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak. A jövedelem- (nyereség-) minimum a törvényben meghatározott csökkentő és növelő tételekkel módosított összes bevétel 2 százaléka. Romániában a nyereségadó mértéke 16 %. Romániában lehetőség van kedvezményesebb adófizetésre től opcionális jelleggel újra bevezették a mikrovállalati jövedelemadót tól pedig kötelezővé vált azon jogi személyekre nézve a nyereségadó megfizetése helyett a mikrovállalati jövedelemadót, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek: árbevétel nem származik banki, biztosítási, tőkepiaci, szerencsejáték tevékenységből, menedzsment és tanácsadási szolgáltatásokból származó árbevétel nem több, mint az össz bevétel 80%-a, az éves forgalma nem nagyobb, mint 65 ezer euró ( Ft 5 ), nem áll felszámolás alatt a cég. és tulajdonosai között nincs állami érdekeltségű. A mikrovállalat jövedelemadózási kulcsa jelenleg 3 százalék, a társaság nettó árbevételére számolva. Ezekről bővebben a 2.1 és 2.2 fejezetben lesz szó Ft/ EUR, a továbbiakban ezzel az árfolyammal fogok számolni a dolgozatomban. 10

13 O S Z T A L É K O T T E R H E L Ő J Ö V E D E L E M A D Ó A vállalkozások elsődleges célja a profit elérése, így lényeges kérdés, hogy a nyereségét mekkora adóteher mellett tudja kivenni a tulajdonos. Az adózott nyereségből a társaság - a társaság legfőbb irányító szervének döntése alapján - osztalékot fizethet a tulajdonosoknak. A kapott osztalék után az osztalékban részesedő jövedelemadót fizet. Hazánkban és omániában is 16 százalék az osztalékot terhelő jövedelemadó H E L Y I A D Ó K Magyarországon az önkormányzat adóztatási joga alapján szedhet építményadót, telekadót, vállalkozások kommunális adóját, idegenforgalmi adót, helyi iparűzési adót valamint gépjárműadót, melyeket a helyi önkormányzat a képviselőtestülete által alkotott adórendeletben határozza meg. A következőkben a két leggyakrabban előforduló helyi adóval: az iparűzési adóval és a gépjárműadóval foglalkozom. Helyi iparűzési adót kell fizetnie annak a vállalkozónak, aki gazdasági tevékenységet haszonszerzés céljából, üzletszerűen végez az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel. Állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2 százaléka. Ideiglenes jellegnél tételesen tartalmazza a jogszabály, napi egységben. Ez az adó nem a nyereséget, hanem az árbevételt adóztatja, így a veszteséges vállalkozásokat is terheli. A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után kell gépjárműadót fizetni. Az adó alapja 2007-től a személyszállító gépjárműveknél a gyártási év és a teljesítmény lett, a többi gépjárműnél a közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya), valamint az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépkocsiknál a - jogszabályban meghatározott - tételes mértékű adó maradt. Súlyadónál minden megkezdett 100 kilogramm után 850 vagy 1380 forint, teljesítményadónál 140 Ft-345 Ft/ kilowatt a gépjármű gyártási évétől függően. Romániában helyi adóként a következő jogcímen szednek bevételeket: épületadó, telekadó, gépjárműadó, bizonyítványok kibocsájtási illeték, reklám- és hirdetőeszköz-használati illeték, látványossági adó (művészeti rendezvény, sportverseny vagy más szórakoztatási tevékenység szervezése után fizetendő adó), szállodailleték, 11

14 speciális illetékek és egyéb helyi illetékeket. (ART. 248) A következőkben az épületadót, telekadót és a gépjárműadót ismertetem. Bármely személy, aki Romániában fekvő épület tulajdonosa, épületadót köteles fizetni. Az épületadó alapját a típusától, szerkezettől és a közművesítettségtől függően megállapított négyzetméterár alapján kell kiszámítani. Az így kialakult értéket fel kell szorozni a helység és az azon belüli övezetnek megfelelően. Ezen túlmenően korrigálni kell az értéket az épület kora alapján. Az így kapott érték után a magánszemélyeknek évi 0,1 százalékos az adó az épületek után. Jogi személyek esetén évi 0,25 1,5 százalék között alakul az adó a helyi döntéshozók döntése szerint. Romániában 3 évente kötelező ingatlan értékbecslést készíteni, ha ez nem történik meg, akkor 3. Év után 10-20% között lesz a fizetendő adó, 5 év után pedig 30-40% lesz. Bármely személy, aki földterületet birtokol, telekadót köteles fizetni. A telekadót a telek területe alapján kell fizetni, amelyet belterületen és külterületen a helység rangja és az azon belüli fekvési övezete, nem építési telek esetén a mezőgazdasági művelési ág szerint is súlyozni kell. (ART 258) Bármely személy, akinek tulajdonában bejegyzendő szállítóeszköze van, gépjárműadót köteles fizetni. Az illetéket a szállítóeszköz cm3-től függően állapítják meg: (263 szakasz) gépjárművek minden 200 cm3-re (lej) 1600 cm alatti gépjármű 8 RON 560 Ft cm3 18 RON Ft cm3 72 RON Ft cm3 144 RON Ft 3001cm3 felett 290 RON Ft autóbusz 24 RON Ft Összehasonlítva láthatjuk, helyi iparűzési adót Romániában nem kell fizetni. Amíg Magyarországon gépjárműadót teljesítmény vagy önsúlya alapján fizetünk, addig Romániában az adó mértéke a gépjármű típusától és cm3 mértékétől függ. Példa: egy Opel Astra, 10 éves, 1400 cm3, 66 kw-os személygépkocsi gépjárműadója: Magyarországon: 66 kw * 230 Ft = Ft/ év Romániában: 8 lej * 8 (1600/ 200) = 64 lej = Ft/ év Amíg hazánkban az épületadó és telekadó kivetése az önkormányzatok diszkrecionális jogkörébe tartozik, addig Romániában ezen adók megfizetése mindenhol kötelező. 12

15 Érdekességként megjegyezném, hogy 2 részletben, márciusban és szeptemberben kell fizetni az épület, telek és gépjűrműadókat s az a magánszemély vagy jogi személy, aki az éves adó mértéket márc. 31-ig befizeti, az 10% kedvezményt kap Á L T A L Á N O S F O R G A L M I A D Ó Hazánkban az általános adókulcs 27 százalékos, a kedvezményes adókulcsok mértéke: 18 és 5 százalék, amelyeket azonban csak a törvényben meghatározott termékek körére alkalmazható. 18 %-os adókulcs vonatkozik pl a tej termékekre, kenyér és pékárúra, cukrászsüteményekre valamint a kereskedelmi szálláshely szolgáltatásokra, 5 %-os adókulcs pedig pl: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, illetve könyvek, újságok értékesítésére valamint 2015-től a szarvasmarha-, juh-, bárány- és kecskeféleségekre is. Jelenlegi törvényjavaslat szerint január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá kívánják sorolni. Romániában az általános forgalmi adó általános 25 százalékos. A kedvezményes adókulcs mértéke 9 és 5 százalék. 9 %-os adókulcs vonatkozik a kulturális szolgáltatásokra (pl: muzeumok, állatkertek, film, színházak, vásárok s kiállítások belépőire), könyvek s újságok értékesítésére, gyógyászati segédeszközökre, gyógyszerekre illetve a szállodai szolgáltatás nyújtására lehet alkalmazni. 5%-os adókulcsot belföldi ingatlaneladás törvényben meghatározott eseteinél lehet alkalmazni. Tervek szerint 2016-tól az általános forgalmi adót 24-ről 20 százalékra, az élelmiszerek áfáját pedig már idén júniustól 9 százalékra akarja csökkenteni a román kormány E G Y É B A D Ó K U L C S O K A következőkben olyan adókkal foglalkozom, amelyek csak egyik országban találhatók meg. Magyarországon a gazdasági társaságok - többek között - kiválthatják a társasági adó kötelezettségüket, ha törvényi feltételeknek megfelelnek, és úgy határoznak, hogy adókötelezettségüket több adónem helyett egy adó megfizetésével teljesítik. Opcionális lehetőségek: EVA, KATA és KIVA Egyszerűsített vállalkozói adó jelenlegi mértéke a pozitív adóalap 37 százaléka. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az 13

16 adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az EVA mértéke 50 százalék. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) értelmében a KATA adóalanya lehet az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. A KATA a kisadózó vállalkozások esetén kiváltja a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egyéni járulékokat és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, valamint a bérek után fizetendő 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is. A KATA alanyának ezek helyett mindössze a tételes adót kell megfizetnie, melynek összege 25e Ft, 50e Ft s 75e Ft lehet. A Katv. értelmében a KIVA adóalanya lehet többek között az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, ha a hatálya alá történő bejelentkezéskor maximum 25 főt foglalkoztatnak, továbbá 500 millió forintot meg nem haladó bevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkeznek. A KIVA megfizetésével a vállalkozás a kiváltja a nyereséget terhelő adót (a 10 százalékos társasági adót), valamint a bérek után fizetendő 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is. A KIVA alanyának ezek helyett mindössze 16 százalék kisvállalati adót kell megfizetnie. Azon gazdasági társaságoknak, aki gépjárművel rendelkeznek, cégautóadót kell fizetniük Ft a havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kw-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzésétől függően. Romániában számolni kell a képviseleti adóval olyan külföldi jogi személynek, aki képviseletet létesít, működésre engedélyezett képviselete van. Ez jelentős költséget tesz ki, mivel ennek értéke 4000 euró/év, amelyet időarányosan kell fizetni. (ART 123) Ezzel kapcsolatban itt meg kell jegyeznem, hogy Romániában nagyon olcsó kft.-t alapítani, a minimális alaptőkéje mindössze 200 lej, azaz kb Ft, és az alapítás összköltsége az alaptőkén felül kb Ft-ba kerül. 14

17 2 TÁRSASÁGI ADÓ/ NYERESÉGADÓ SZABÁLYOZÁSA A KÉT ORSZÁGBAN Általánosan elterjedt felfogás szerint az adórendszerek szerepe beruházási döntések meghozatalában általában másodlagos. A beruházási döntéseket a vállalat elsősorban a piac mérete, a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő rendelkezésre állása, a munkaerőköltségek nagysága, az infrastruktúra fejlettsége és egyéb feltételek figyelembevételével hozza. A versenyképesség elsősorban nem az adózástól függ, ugyanakkor az adózás több mechanizmuson keresztül hat a vállalati és nemzetgazdasági versenyképességre. A társasági nyereségre kivetett adók országonkénti különbségei akkor kerülnek előtérbe beruházási döntésekben, amikor az egyes országok által nyújtott egyéb feltételek közel azonosak. Az egyre erősödő versenyben lényeges szerepet játszhatnak, és versenyképességi tényezővé léphetnek elő a nyereségadózásra vonatkozó jogszabályok a külföldi tőke megnyerésekor. 6. Az országok adópolitikájuk egyik elemével, a társaságok nyereségére vonatkozó adókulcsok meghatározásával kívánják a különböző gazdaságpolitikai céljaikat elérni, mint például a gazdasági növekedést és a befektetés-ösztönzést. Az állam a jövedelemés vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek jövedelmének egy részét elvonja azzal a céllal, hogy a gazdasági tevékenységet végzők is járuljanak hozzá a közfeladatok ellátásához szükséges államháztartási bevételekhez. A társasági adókulcsok nem adhatnak teljes körű képet egy adott ország adópolitikájáról. Egyes országokban az adóalap a számviteli szabályok szerint számított eredmény, módosítva az adótörvényekben rögzített tételekkel, ilyen a magyar rendszer is. Míg más országokban maguk az adótörvények határozzák meg az adóalap kiszámításának módját, a számviteli eredménytől függetlenül, ilyen a román rendszer is. Nem csak az eltérő adóalap okozhat különbséget, hanem a központi és helyi adók léte, eltérő mértéke, eltérő adóalapja, és még más szempontok is, mint az értékcsökkenésre, adókedvezményekre vonatkozó szabályok. 2.1 A TÁRSASÁGI ADÓ TÖRVÉNY MAGYARORSZÁGON A társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeket a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény szabályozza, amelyhez a törvény 6 Losoncz (2006) 15

18 felhatalmazása alapján kormányrendeletek és pénzügyminiszteri rendeletek kapcsolódnak. A társasági adó és a számvitel kapcsolatát a társasági adó törvény rögzíti az alapelvek között, amikor kimondja, hogy a társasági adó törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Ez azt jelenti, hogy azokat a fogalmakat, amelyeket a társasági adó törvény külön nem fogalmaz meg, a számviteli törvény fogalom meghatározása szerint kell értelmezni. A társasági adó törvény szoros kapcsolatban van a számviteli törvénnyel, mivel a társasági adóalap megállapításánál a számviteli törvény alapján megállapított, azzal egyező adózás előtti eredményből kell kiindulni, majd azt korrigálni kell a társasági adóról szóló törvényben meghatározott feltételekkel. Így minden olyan téma, amely befolyásolja a számvitelben az adózás előtti eredmény nagyságát, egyben befolyásolja a társasági adó alapjának összegét is. A törvény szerint a társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. Ez a szabály nincs teljesen összhangban a számviteli törvénnyel, mivel e törvény lehetővé teszi, hogy a devizakülföldi társaságok az éves beszámolójukat magyar nyelven, és forint helyett konvertibilis devizában készítsék el. Mivel a társasági adó törvény ezen adózóknál sem engedi meg, hogy a társasági adó bevallásaikat devizában készíthessék és adhassák be az adóhatóságnak, szabályozni kellett, hogy a devizás adatokat milyen árfolyamon kell átszámítani forintra. A szabály szerint az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell a forintra átszámítást elvégezni A D Ó K Ö T E L E Z E T T S É G A törvény szerint az adózót, vagyis a társasági adó alanyát jövedelme után a társasági adó törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli. Ezen kötelezettségek közé tartozik a bejelentés és nyilatkozattétel, adómegállapítás, adóbevallás, adó- és adóelőleg fizetés, bizonylat kiállítás és megőrzés, nyilvántartás vezetése, adatszolgáltatás, adólevonás. Az adókötelezettség terjedelme szempontjából a társasági adó alanyai között két nagy csoportot lehet megkülönböztetni. Egyik csoport a teljes körű adókötelezettséggel érintett adózók, a másik csoport a korlátozott adókötelezettséggel érintett adózók. A teljes körű adókötelezettség a belföldi illetékességű adózókra vonatkozik. Korlátozott adókötelezettsége a külföldi vállalkozónak van, ami azt jelenti, hogy az ő 16

19 adókötelezettsége a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján csak Magyarországon adóztatható jövedelemre terjed ki, azaz csak erről kell bevallást benyújtania. A belföldi illetékességű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki. A társasági adókötelezettség keletkezésének, megszűnésének bemutatását külön kell bontani belföldi és külföldi illetékességű adózókra. Az általános szabály szerint a belföldi illetékességű adózó társasági adókötelezettsége azon a napon kezdődik, amelyen az alapítását szabályzó jogszabály szerint az adózó létrejön. Vannak olyan szervezetek, társaságok, amelyek a vállalkozási tevékenységüket a cégnyilvántartásba történő bejegyzés előtt megkezdhetik. Ezek közé tartozik a gazdasági társaság is. Ekkor ezek a szervezetek a társasági szerződésük (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt szervezet előtársaságaként működhetnek. Az előtársasági időszak a társasági szerződés ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésük napjáig, vagy a kérelem jogerős elutasításáig tart. Az előtársasági időszakról a számviteli törvény külön rendelkezik. Az adózó adókötelezettsége jellemzően azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint az adózó megszűnik, vagy azt a napot megelőző napon, amelyen az adózó egyéb okokból kikerül a társasági adó hatálya alól. A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége általánosan a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg A D Ó A L A N Y A A társasági adó törvény tételesen felsorolja, hogy mely szervezetek alanyai a társasági adónak és megkülönbözteti a belföldi illetve a külföldi illetékességű adóalanyokat, amelyeket együttesen adózóknak nevesít. A belföldi személyek közül adóalany: a gazdasági társaság, az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, a szövetkezet, 17

20 az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP), a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, továbbá a diákotthon, az európai területi társulás, az egyéni cég, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC). Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye Magyarországon van. A külföldi személyek közül adóalany a külföldi vállalkozó, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak vagy ha ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet. Az adóalanyok tételes felsorolásából az is következik, hogy az a belföldi szervezet, amely nem az adótörvény szerinti szervezeti formában végez vállalkozási tevékenységet, nem minősül adóalanynak. A törvény külön mellékletben felsorolja azokat a szervezeteket, amelyek nem alanyai a társasági adónak A D Ó A L A P J A A társasági adóalap megállapításának szabályai az egyes adózói szervezetekre vonatkozóan eltérőek. A társasági adótörvény külön szól a belföldi illetékességű adózók és a külföldi vállalkozók adóalapjának megállapításáról. Belföldi illetékességű adózók szabályait tekintjük általánosnak, melyet minden adózónál figyelembe kell venni. Az 18

21 általános szabályokon túl, meghatározott adózói szervezeteknek speciális adóalap megállapításai vannak. A társasági adóalap megállapításánál a számviteli törvény által megállapított adózás előtti eredményből kell kiindulni, majd azt korrigálni kell a törvényben meghatározott tételekkel. (2.ábra) Az adózó az adózás előtti eredményt a beszámoló alapján állapítja meg. 2. ábra: A társasági adóalap megállapításának általános sémája 1. ± Adózás előtti eredmény 2. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 3. + Adózás előtti eredményt növelő tételek 4. = ± Adóalap (±1 2+3) 5. Számított társasági adó (+előjelű adóalap 10/19%) 6. Számított társasági adót csökkentő tényezők 6.1. Adómentesség 6.2. Adókedvezmények 7. A kettős adózási egyezmény alapján a külföldön megfizetett adó 8. = Fizetendő társasági adó (5 6 7) 9. Adózott eredmény (±1 8) Forrás: saját szerkesztés Az adóalap pozitív és negatív is lehet. Az adófizetési kötelezettség meghatározásánál figyelemmel kell lenni a jövedelem-(nyereség-)minimum intézményének szabályaira. Ha a vállalkozás adózás előtti eredménye nem éri el a törvény által meghatározott nyereségminimumot, akkor választhat: vagy kitölt egy bevallás-kiegészítő nyomtatványt, vállalva ezzel egy esetleges adóellenőrzés fokozottabb kockázatát vagy fizet, és a nyereségminimumot tekinti adóalapnak. A jövedelem-(nyereség-)minimum összege a korrigált összes bevétel 2 százaléka től a korábbi évektől eltérően a korrigált összes bevétel meghatározásánál az összes bevételt nem csökkenti az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke A Z A D Ó A L A P M Ó D O S Í T Á S A Az adózás előtti eredményt módosító tételeket a következők szerint csoportosítja a törvény: eredményt csökkentő és növelő tételek 19

22 különös módosító tételek elkülönült szabályozás a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra és a kettős adóztatás elkerülésére. Az adózás előtti eredményt az adóalap megállapításához különböző, a törvényben meghatározott jogcímeken csökkenteni, illetve növelni kell. Belföldi illetékességű adózókra vonatkozó csökkentő és növelő tételek általánosnak tekintendő szabályozást jelentenek, ezeket a szabályokat minden társasági adóalanynál figyelembe kell venni és ezen szabálytól akkor kell eltérni, amikor vannak e témákra vonatkozó speciális szabályok. A törvény konkrétan szabályozza az adóalap módosításait, ezen belül az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételeket. Növelő, illetve csökkentő jogcímeket funkciójuk szerint több csoportba 7 sorolhatjuk: Olyan korrekciók, amelyek a számviteli törvényben a vállalkozó viszonylag szabad döntése alapján meghatározott költség, ráfordítás elszámolására ír elő felső korlátot, ide tartoznak többek között az értékcsökkenés, az értékvesztés, a céltartalékképzés, illetve felhasználás. Az állam által támogatott célok megvalósítását segítő korrekciók, ide tartoznak többek között a foglalkoztatás támogatása, kutatás, kísérleti fejlesztés ösztönzése, kis és középvállalkozások beruházási kedvezménye. Egyes gazdasági események állam általi szankcionálása, mint például bírságok, és adózási szankciók. Kettős adózatás elkerülésére vonatkozó korrekciók, mint például osztalék és részesedés kapcsolatos szabályok. Speciális adóalap korrekciók gazdálkodási formákhoz igazodóan, ide tartoznak többek között az alapítvány, társadalmi szervezet, külföldi vállalkozók különös szabályai. A törvény több mint 30 adózás előtti módosító tételt sorol fel, melyek közül csak néhány olyanra térek ki, amelyek a gyakorlatban a vállalkozásoknál jellemzően előfordulnak. 7 Umenhoffer (2006) 20

23 Értékcsökkenési leírás Az adóalap megállapításánál az adózás előtti eredményt egyrészt növelni kell az adóévben a számviteli törvény alapján meghatározott és adózás előtti eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás és a terven felüli értékcsökkenés összegével, másrészt csökkenteni kell a társasági adó törvény alapján meghatározott értékcsökkenési leírás összegével. Ez a két érték nem mindig egyezik meg, mivel az adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenési leírás meghatározásának szabályai néhány ponton eltérnek a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés megállapítási szabályaitól. Mindkét szabály az értékcsökkenés megállapításánál az eszköz bekerülési értékéből indul ki, de a számvitel maradványértéket is figyelembe vesz. A számvitelben az értékcsökkenés megállapításának módszereit alapvetően a gazdálkodó határozza meg, míg a társasági adózásban a társasági adótörvény által előírt módszerrel, leírási kulcsokkal kell meghatározni. A jogszabály az eszközök leírási kulcsait külön mellékletben határozza meg, azonban vannak olyan eszközök, amelyeknél a törvény az általános, az adott eszközre vonatkozó kulcstól eltérő mértéket állapít meg. Bírságok és egyéb jogszabályokon alapuló szankciók adóalap korrekciói A törvény nem ismeri el azokat a ráfordításokat az adóalap kiszámításánál, amelyek abból keletkeztek, hogy az adózó jogellenesen járt el és ennek következtében a adóhatóság, vagy más hatóság bírsággal sújtotta. A számviteli törvény szerint e kötelezettségeket az egyéb ráfordítások között kell elszámolni és ezek összegével társasági adóalapot meg kell növelni. Abban az esetben, ha az bírságot a hatóság valamilyen okból elengedi, vagy, mérsékli a bírságot akkor az ezen az alapon elszámolt egyéb bevétellel csökkenteni lehet az adóalapot. Ezek alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a bírságnak, továbbá az adózás rendjérő szóló törvényben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg és növeli a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik. Beruházás ösztönzés fejlesztési tartalékkal A fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társasági adóalap kedvezményt valamennyi társasági adóalany érvényesítheti. Fejlesztési tartalék lényegében egy adómentesen 21

24 lekötött forrás a vállalkozás jövőbeni beruházásainak fedezetére. A jövőbeni beruházások fedezete céljából a vállalkozó az eredménytartalékból átvezetést hajt végre a lekötött tartalékba, vagyis a saját tőke elemei között egy átcsoportosítás történik. A vállalkozások adóévenként nyereségük 50%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig fejlesztési tartalékot képezhetnek adózás előtti eredményükből. Az adómentesen lekötött tartalékot kizárólag beruházásra lehet felhasználni a lekötést követő négy adóévben, feloldása a beruházás bekerülési értéke alapján történik az eredménytartalék javára. Ha a lekötött összeget négy éven belül nem beruházásra fordítják, akkor a lekötés évében hatályos rendelkezések szerint előírt mértékű társasági adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetni. Ez az adóalap kedvezmény nem korlátoz más adókedvezményt. A fejlesztési tartalékból finanszírozott eszközök esetén is igénybe vehető ha a vonatkozó feltételek fennállnak a kis- és középvállalkozások beruházási adókedvezménye. Veszteségelhatárolás Az adózó amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt összegével a következő 5 adóévben meghatározott feltételekre figyelemmel döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. A veszteség elhatárolását, felhasználását nyilvántartással alá kell támasztani, amelyben az elhatárolt veszteségek összegét évenkénti részletezésben kell vezetni és a veszteségeket a keletkezésük sorrendjének megfelelően lehet felhasználni. Fő szabály szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el. Átmeneti szabály, hogy a 2014-ben keletkezett és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a december 31- én hatályos előírások szerint írhatja le azzal a feltétetellel, hogy az elhatárolt veszteséget az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni legkésőbb december 31. napját magában foglaló adóévben lehet A D Ó M É R T É K A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az 500 millió forintot meghaladó része után 19 százalék. Az így meghatározott összeg a számított társasági adó, amelyet a feltételek fennállása esetén 22

25 az adózó adókedvezmény címén csökkenthet. Ha az adózó adókedvezményre nem jogosult, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő adója A D Ó K E D V E Z M É N Y E K, A D Ó M E N T E S S É G E K A törvény célja egyrészt, hogy az állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket biztosítsa, másrészt a vállalkozások kedvező működési feltételeit elősegítse. Ez úgy valósul meg, hogy meghatározott nemzetgazdasági célok megvalósítását ösztönzi adómentességgel és adókedvezménnyel. Nem kell adót fizetnie meghatározott feltételek fennállása esetén, például közhasznú szervezetnek, alapítványnak. A jogszabályok által meghatározott adóalap alapján számított adóból különböző jogcímeken adókedvezmény érvényesíthető, melyet adóvisszatartás formájában lehet igénybe venni. A törvény azt is meghatározza, hogy az adókedvezményeket milyen mértékben lehet igénybe venni. A törvény a következő adókedvezményeket sorolja fel: A filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye és egyéb adókedvezmények Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Fejlesztési adókedvezmény Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye A számított adó, legfeljebb annak 80 százalékáig csökkenthető fejlesztési adókedvezmény címén, és az így csökkentett adóból legfeljebb annak 70 százalékáig érvényesíthető minden más adókedvezmény (a számított adó nullára nem csökkenthető.) 2015-től a látvány-csapatsportok, a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye alternatívájaként kerül bevezetésre a rendelkezés az adóról jogintézménye. Az adozó az adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve az éves adó meghatározott részéről a törvény. szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy annak a kedvezményezett(ek) részére történő juttatását a feltételek fennállása esetén az adóhatóság teljesíti. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként. 23

26 2.2 A VÁLLALKOZÁSI NYERESÉGADÓ TÖRVÉNY ROMÁNIÁBAN Romániában az adórendszert az 571/2003 Adóügyi törvénykönyv szabályozza. Ez a jogszabály tartalmazza többek között a vállalkozásokat terhelő nyereségadók szabályait, valamint a mikrovállalatok jövedelemadóját is. Érdekességként megemlíteném, hogy a román adójogi szabályzás a fix összegű limitösszeget alapvetően euró-lej egyenértékesben határozza meg. Például: bevétele nem haladja meg euró lej-egyenértékét A D Ó K Ö T E L E Z E T T S É G Hasonlóan a magyar szabályozáshoz a belföldi illetékességű adózóknak a belföldről és külföldről származó jövedelme után, a külföldi illetékességű adózóknak a belföldi székhelyen végzett tevékenységéből származó jövedelem után nyereségadót kell fizetniük. A törvény tételesen felsorolja, hogy az adó alanyának, milyen jövedelem után kell megfizetnie a nyereségadót. A törvény szerint nyereségadót kell fizetni például a román jogi személyek esetében összes adóköteles bevétele után; a Romániában állandó székhely révén tevékenykedő külföldi jogi személyek esetében az állandó székhelynek tulajdonított adóköteles bevétele után A D Ó A L A N Y A A törvény tételesen meghatározza, hogy mely személyek alanyai a nyereségadónak. A nyereségadó tekintetében adózónak tekintjük: - a román jogi személyeket; - Romániában állandó székhelyen keresztül tevékenykedő külföldi jogi személyeket; - a Romániában jogi személyiség nélküli társulás keretében tevékenykedő - idegen jogi személyek és külföldi illetékességű magánszemélyek; - Romániai ingatlanhányadot, illetve részjegyet értékesítő külföldi jogi személyeket (a Romániában fekvő ingatlantulajdonokból vagy ezekkel kapcsolatban, illetve a román jogi személynél birtokolt részjegy eladásából/átengedéséből jövedelmet megvalósító idegen jogi személyek) - a román jogi személyekkel társult belföldi magánszemélyeket (a román jogi személyekkel társult belföldi illetékességű magánszemélyek a mind 24

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász

dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász Rólunk Piacvezetők Romániában Kórházfinanszírozás Kórházkontrolling, gazdálkodásjavítás Egészséggazdaságtani felmérések 2 Az egészségügyről

Részletesebben

Horváth Gábor főtitkár

Horváth Gábor főtitkár . Horváth Gábor főtitkár Előadó szándéka A parlament előtt levő földforgalmi törvény mellett nincs hatástanulmány (jogalkotásról szóló törvény) Objektív hatásfelméréshez: Ismerni kellene mit sikerül megszülni

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, XXX SEC(2007) 707 A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérő dokumentum a következőhöz: A Bizottság fehér könyve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

Részletesebben

A nő mint főbevásárló

A nő mint főbevásárló A nő mint főbevásárló Csillag-Vella Rita, GfK Médiapiac 2016 1 Glamour napok a budapesti Aréna plázában akkora a tömeg, hogy ma (szombat) délután a 2800 férőhelyes parkolóban elfogytak a helyek. (Pénzcentrum.hu)

Részletesebben

Az emulticoop Szociális Szövetkezet bemutat(koz)ása Pro Bono díj átadó Budapest, 2011 március 21.

Az emulticoop Szociális Szövetkezet bemutat(koz)ása Pro Bono díj átadó Budapest, 2011 március 21. Az emulticoop Szociális Szövetkezet bemutat(koz)ása Pro Bono díj átadó Budapest, 2011 március 21. 1 Előzm zmények -GyENP A társadalmi különbségek parttalan növekedése A szegénység kiterjedésének és mélységének

Részletesebben

Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, 2014. január)

Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, 2014. január) Közzététel: 2014. február 14. Következik: 2014. február 20. Népmozgalom Sorszám: 26. Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, 2014. január) Januárban változatlan maradt a

Részletesebben

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15.

Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15. Egyenlı bérek és a recesszió hatása a nıi dolgozókra Dr. Jane Pillinger Az EPSU Kollektív Szerzıdéskötési Konferencia számára készült bemutató Pozsony, 2010. szeptember 14-15. Miért állnak fenn a nemek

Részletesebben

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző

halálos iramban Németh Dávid vezető elemző halálos iramban Németh Dávid vezető elemző 2016.11.10. 1 innováció vezető innovátor követő innovátor mérsékelt innovátor lemaradó innovátor ki a gazdagabb? 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 versenyképesség alakulása

Részletesebben

A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében

A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet A háztartási energiafelhasználás jellemzőinek és alakító tényezőinek vizsgálata egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felmérés tükrében Horváth Klaudia 2015 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Fogyasztói árak, 2007. február

Fogyasztói árak, 2007. február Közzététel: 2007. március 13. Sorszám: 47. Következik: 2007. március 14. Ipar Fogyasztói árak, 2007. február 2007. februárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,2% volt, 2006. februárhoz viszonyítva

Részletesebben

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül Belső konzulens: Dr. Antal

Részletesebben

Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II.

Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest. adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló TÖRVÉNYEN BELÜL II. Könyvelői Klub 2013. január 30. Budapest Konzultáns: Horváth Józsefné okl. könyvvizsgáló, okl. nemzetközi áfa- és adóigazgatósági adószakértő, jogi szakokleveles közgazdász; költségvetési minősítésű könyvvizsgáló

Részletesebben

Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt

Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt Közzététel: 2012. március 13. Következik: 2012. március 13. Mezőgazdasági árak Sorszám: 45. Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt (Fogyasztói árak, 2012. február) Februárban

Részletesebben

Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. augusztus)

Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. augusztus) Közzététel: 2013. szeptember 11. Következik: 2013. szeptember 12. Mezőgazdasági árak Sorszám: 137. Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. augusztus) Augusztusban a fogyasztói árak 1,3%-kal

Részletesebben

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2014/2015.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a. kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey

Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a. kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey Az Európai Bizottság mellett működő ESF (European Science Foundation) a kilencvenes évek közepe óta támogatja és szervezi a European Social Survey elnevezésű nagyszabású nemzetközi project előkészítő munkálatait.

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVII. ÉVFOLYAM 2011 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Hordósy Rita Király Gábor Pályakövetési tipológia Ábra és melléklet torgyik judit a nyelvtanulás európai

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

Ismerje meg a kisvállalati adóban rejlő lehetőségeket!

Ismerje meg a kisvállalati adóban rejlő lehetőségeket! Ismerje meg a kisvállalati adóban rejlő lehetőségeket! A kisvállalati adó (kiva) módot ad arra, hogy a vállalkozások meghatározott köre a hagyományos adózási formákhoz képest kedvezőbb szabályok szerint

Részletesebben

Felülvizsgálat napja : - Verzió : 01. BEKEZDÉS 1: Az anyag/készítmény és a vállalat/társaság azonosítása

Felülvizsgálat napja : - Verzió : 01. BEKEZDÉS 1: Az anyag/készítmény és a vállalat/társaság azonosítása Biztonsági adatlap A kiállítás kelte : 31-Aug-2015 SDS # : IRW 0002 N - 01 EU EN Verzió : 01 BEKEZDÉS 1: Az anyag/készítmény és a vállalat/társaság azonosítása 1.1. Termékazonosító Terméknév A termék kódja(i)

Részletesebben

Fogyasztói árak, 2009. augusztus

Fogyasztói árak, 2009. augusztus Közzététel: 2009. szeptember 11. Sorszám: 146. Következik: 2009. szeptember 14. Mezőgazdasági árak Fogyasztói árak, 2009. augusztus 2009. augusztusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-csökkenés 0,3% volt.

Részletesebben

Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011

Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, 2007-2011 Magyar adóterhelés nemzetközi összehasonlításban, -2011 Kísérlet járja be Európát, az adóreformok kísérlete Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató BCE Az előadás főbb gondolatkörei A globális és átfogó

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Az adókkal szembeni általános ellenállás költséges: az adóalanyok minden utat és módot felhasználnak az adó kikerülésére ( Erich Streissler, Bécs)

Az adókkal szembeni általános ellenállás költséges: az adóalanyok minden utat és módot felhasználnak az adó kikerülésére ( Erich Streissler, Bécs) Költségelszámolások Az adókkal szembeni általános ellenállás költséges: az adóalanyok minden utat és módot felhasználnak az adó kikerülésére ( Erich Streissler, Bécs) Hol tartunk SZJA hatálya,alanyi, tárgyi

Részletesebben

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92

Illetékek. 2012/2013.II. félév ADÓZÁS I. 83-92 Illetékek Hol tartunk? Vagyonadók eredete Helyi adózás Magyarországon Használathoz kötődő adók Iparűzési adó 73-83 Miről lesz szó? Illetékek eredete Illeték fajták Fizetés öröklés esetén Fizetés ajándékozás

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér.

A Tanács. A pilléres szerkezet. A Közösség fő szervei. Az Európai Unió szerkezete 3. Az Európai Unió szerkezete. 2. pillér. 3. pillér. A Tanács EU Európa Tanács Brussels Strasbourg Európai Unió 27 tagállam Európa Tanács 47 tagállam A pilléres szerkezet EU ELSŐ PILLÉR (EK) alapvetően közösségi jellegű Az Európai Unió szerkezete 3. MÁSODIK

Részletesebben

Adótörvények változásai 2013. január 1-től

Adótörvények változásai 2013. január 1-től Adótörvények változásai 2013. január 1-től SZJA Marad az SZJA mértéke: 16% Megszűnik az adóalap-kiegészítés 2 millió 424 ezer forintot meghaladó összevont adóalapba tartozó jövedelemrész felett sem kell

Részletesebben

Az időskori balesetek terhe

Az időskori balesetek terhe Az időskori balesetek terhe Bényi Mária EUNESE konferencia Budapest, 2007. március 6. EUNESE EUropean NEtwork for Safety among Elderly = Európai Hálózat az Időskorúak Biztonságáért EUNESE, DG SANCO project

Részletesebben

Digitális? Oktatás? C o m p u t e r a n d S t a t i s t i c s C e n t e r

Digitális? Oktatás? C o m p u t e r a n d S t a t i s t i c s C e n t e r Digitális? Oktatás? D r. B a l o g h A n i k ó K ö z é p - E u r ó p a i E g y e t e m C o m p u t e r a n d S t a t i s t i c s C e n t e r Digitális? Oktatás? Digitális? Digitális eszközök használati

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2013

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2013 Dr. Kardos Barbara Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Dr. Sztanó Imréné Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2013 PR-017/13 Tartalomjegyzék 1. A számviteli törvény változásai....................

Részletesebben

A járulékokat, a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást érintő változások 2015

A járulékokat, a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást érintő változások 2015 A járulékokat, a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást érintő változások 2015 dr. Rajnai Zoltán NAV KMRAF Tájékoztatási Főosztály 2015. 01. 29. A társadalombiztosítás ellátásaira

Részletesebben

2013. évi bevallások főbb változásai. Készítette: Tariné Deák Edit osztályvezető

2013. évi bevallások főbb változásai. Készítette: Tariné Deák Edit osztályvezető 2013. évi bevallások főbb változásai Készítette: Tariné Deák Edit osztályvezető 2013. január elsejétől hatályos jogszabályok megjelenése az adóhatóság bevallási rendszerében A fekete gazdaság kifehérítése

Részletesebben

Adótörvény-változások 2012

Adótörvény-változások 2012 ADÓHÍRLEVÉL 2011. NOVEMBER Adótörvény-változások 2012 2011. november 21-én elfogadta a Parlament az új adótörvénycsomagot, mely az eredeti tervezethez képest jelentős változtatáson esett át. Az elfogadott

Részletesebben

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság

Részletesebben

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi közösség áldozatvállalása alapján az önkormányzati feladatok

Részletesebben

Svájci adószeminárium

Svájci adószeminárium Zürich Zug www.taxexpert.ch Svájci adószeminárium Sebestyén Péter,, Zürich Budapest, 2015. június 24. 2015. All rights reserved. Tartalom 2 I. Fontos tudnivalók a svájci adórendszerröl II. III. IV. Az

Részletesebben

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások

A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások A kisvállalkozásokat érintő 2012. évi fontosabb adó- és járulékváltozások Gábriel Péter BKIK gabriel.peter@bkik.hu gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kw) cégautóadó Az adó a hengerűrtartalom (kamratérfogat)

Részletesebben

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016.

A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A társasági adó legfontosabb szabályai 2016. A Magyarországon jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység, azaz a vállalkozási tevékenység alapján, az annak során

Részletesebben

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015

ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 ADÓMEGTAKARÍTÁSI LEHETŐSÉGEK 2015 Kneitner Lea, okleveles és igazságügyi adószakértő előadása 2015.01.29 Tartalom: Adómegtakarítási lehetőségek a törvényváltozások tükrében - 2015 adókedvezmények a személyi

Részletesebben

Application Picture to follow

Application Picture to follow 1.0-1.5 t Elektromos hajtású targonca Application Picture to follow www.toyota-forklifts.hu 2 Toyota Traigo 24 Toyota Traigo 24 Az új Toyota Traigo 24 Biztonság Termelékenység Tartósság Kezelhetőség Az

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár TÁJÉKOZTATÓJA

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár TÁJÉKOZTATÓJA Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár TÁJÉKOZTATÓJA az egészségügyi dolgozók illetményének és pénzellátásának együttfolyósítási tilalmára tekintettel adható jövedelemkiegészítés összegének munkáltató

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 51 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013 A törvényalkotó szándékai szerint a tervezett adóváltozások, módosítások nyomán egyszer bbé válik az adózók, vállalkozások élete, csökkennek a vállalkozásokat érint

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés. a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére. Beszámoló az adóhatósági tevékenységről. Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. szeptember 30-án tartandó ülésére Beszámoló az adóhatósági tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület! Az alábbiakban szeretnék számot adni és beszámolni az önkormányzati

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Kérdések...9 Válaszok...10. Kérdések...13 Válaszok...31. Kérdések...41 Válaszok...52. Kérdések...62 Válaszok...75

Tartalomjegyzék. Kérdések...9 Válaszok...10. Kérdések...13 Válaszok...31. Kérdések...41 Válaszok...52. Kérdések...62 Válaszok...75 Tartalomjegyzék I. El m é l e t i f e l a dat o k / 7 Elméleti alapvetés....9 Kérdések....9 Válaszok...10 Az adózás rendje....13 Kérdések....13 Válaszok...31 A személyi jövedelemadó....41 Kérdések....41

Részletesebben

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA)

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA) Copyright 2014 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ezt a dokumentumot a Könyvelői Praktikumból nyomtatták 2014-02-23 20:13:27-kor, a(z) 78.92.204.112 IP címről. Tartalomjegyzék: A kisadózó

Részletesebben

Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ. a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról

Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ. a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról Pénzügyminisztérium TÁJÉKOZTATÓ a vagyonadóról szóló törvényjavaslatról 2 A vagyonarányos közteherviselés alkotmányos elvének fokozottabb érvényre juttatása érdekében a lakó- és üdülőingatlanok, a vízi

Részletesebben

AES Borsodi Energetikai Kft

AES Borsodi Energetikai Kft Biomassza energetikai i célú felhasználásának tapasztalatai Szabó Zoltán AES Borsodi Energetikai Kft 2010. február 24. Tartalom Az AES Corporation és az AES Borsodi Erőmű Megújuló energiatermelésre való

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi CXLVII. törvény 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. FEJEZET

Részletesebben

Adóváltozások 2013-2014

Adóváltozások 2013-2014 Adóváltozások 2013-2014 2013, december 18-11:35 Tisztelt Ügyfelünk! Tárgy: 2014 évi adóváltozások Eddigi gyakorlatunknak megfelelően összefoglaljuk a legfontosabb 2014. évi adóváltozásokat. Előreláthatólag

Részletesebben

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés

Nemzetközi kitekintés. 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Nemzetközi kitekintés 350 milliárd Euró, 1000 milliárd Ft leírt követelés Leírási veszteség 2013. (EU27) EU átlag: 2.8%-tól 3.0%-ig Jelmagyarázat Magyarázat A fizetési idő a különböző szektorokban (EU27)

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. december végi helyzetéről 2016. január * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

Város Jegyzője. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy.

Város Jegyzője. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy. Város Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174, Fax: 06 23 310-135 E-mail: jegyzo@.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu TÁJÉKOZTATÓ A HELYI ADÓRENDELETEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ A

Részletesebben

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM

4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM 4. ÖTÉVES ADÓ- ÉS MUNKÁLTATÓI JÁRULÉK CSÖKKENTÉSI PROGRAM A Kormány 100 lépés programja keretében már 2006-ban megkezdődik az emberek, a vállalkozások adóterheinek csökkentése, intézkedések sora szolgálja

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 20/2004. (XII.15.) rendelete. a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 20/2004. (XII.15.) rendelete a helyi adókról és az alkalmazandó méltányossági eljárásról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2004.

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Témakörök: 1. Családi kedvezmény 2. Rendelkezési jogosultság 3. Új adómentes lehetőségek 4. Önálló tevékenységre vonatkozó változások 5. Nem önálló tevékenységre

Részletesebben

Adótörvények 2015 évi változásaiból

Adótörvények 2015 évi változásaiból Adótörvények 2015 évi változásaiból SZJA Marad az SZJA mértéke: 16% Januári bér elszámolása Január hónapban kifizetett munkaviszonyból származó jövedelmet (bért) akkor kell az előző évinek tekinteni, ha

Részletesebben

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Nagyné Bauman Anita Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A követelménymodul száma: 2219-06 A tartalomelem

Részletesebben

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs

Részletesebben

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet

A évi demográfiai adatok értékelése. Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet A 212. évi demográfiai adatok értékelése Dr. Valek Andrea Országos Gyermekegészségügyi Intézet Tartalom Népesség száma, megoszlása Élveszületések Magzati veszteségek Születés körüli halálozás Csecsemőhalálozás

Részletesebben

www.adonavigator.hu Felkészülés a 2016-os adóévre a kisvállalati adózás szakértője Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

www.adonavigator.hu Felkészülés a 2016-os adóévre a kisvállalati adózás szakértője Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna www.adonavigator.hu Felkészülés a 2016-os adóévre Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna a kisvállalati adózás szakértője Főbb jogszabályok Tervezet Törvény Közlöny Téma T/4741 2015. évi LXXXI. T/4852

Részletesebben

Gyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter

Gyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter Gyermekgondozás (bölcsőde) és az európai szemeszter Az európai szemeszter A gazdaságpolitikai koordináció folyamata Fontos események: Éves növekedés felmérés (November) Ország-jelentések (Február) Nemzeti

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KÖR 2004 Informatikai Nonprofit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. I/1. Általános rész A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: KÖR 2004 Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2. A cég rövidtett elnevezése: 3.

Részletesebben

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár?

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Kerékpározás Európában. Bodor Ádám EuroVelo Director, a.bodor@ecf.com Budapest 2013.09.18.

Kerékpározás Európában. Bodor Ádám EuroVelo Director, a.bodor@ecf.com Budapest 2013.09.18. Kerékpározás Európában Bodor Ádám EuroVelo Director, a.bodor@ecf.com Budapest 2013.09.18. Európai Kerékpáros Szövetség www.ecf.com 2 Célunk: A kerékpározas aránya duplázódjon meg 2020-ra Európában! 3 Többféle

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

a helyi adókról (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

a helyi adókról (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének - a 22/2012. (XI. 21.) és a 16/2015. (XI. 18.) önkormányzati rendelettel módosított 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (EGYSÉGES

Részletesebben

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló EDUTAX Kft. SZÁMos helyen ott vagyunk Ügyfél Hírlevél adózás, számvitel, munkaügy A szerkesztőbizottság tagjai: Molnár Imre Szilai László Takács Tibor Torma Beáta Vidáné Papp Csilla adószakértő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T Á J É K O Z T A T Ó * az államháztartás központi alrendszerének 2015. február végi helyzetéről 2015. március * Az államháztartás központi alrendszerének havonkénti részletes

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. Kihirdetve: Magyar Közlöny 161. szám 2014. november 26., szerda 2014. évi LXXIV. törvény A személyi jövedelemadót érintő 2015. évi adótörvény változások CSALÁDI KEDVEZMÉNY,

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ 1 AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE Ezt a bevallási nyomtatványt

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Az önkormányzat képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete Magyarországon

A fotovillamos energiaátalakítás helyzete Magyarországon A fotovillamos energiaátalakítás helyzete Magyarországon Pálfy Miklós Solart-System Bevezetés Sugárzási energia Elözmények, mai helyzet, növekedés Napelemes berendezések Potenciál Európai helyzetkép Sugárzási

Részletesebben

Adótörvény változások 2016.

Adótörvény változások 2016. 1 Adótörvény változások 2016. Alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze a Parlament által 2015. november 17-én megszavazott, 2016-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosításokat. Minimálbér, garantált bérminimum

Részletesebben

2016-ban változatlan cafetéria szabályok, csökkenő kifizetői közterhek

2016-ban változatlan cafetéria szabályok, csökkenő kifizetői közterhek H-1037 Budapest Montevideo u. 3/A Tel.: +36 1 430-3400 Fax: +36 1 430-3402 abt@abt.hu www.abt.hu Budapest, 2016. január 12. 2016-ban változatlan cafetéria szabályok, csökkenő kifizetői közterhek Tisztelt

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2010. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG UTÁNI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ I. AZ IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS BENYÚJTÁSÁRA KÖTELEZETTEK KÖRE A 2010. évről szóló helyi iparűzési

Részletesebben

A nemzetközi és a belső vándorlás kapcsolata. Részletes kutatási beszámoló

A nemzetközi és a belső vándorlás kapcsolata. Részletes kutatási beszámoló A nemzetközi és a belső vándorlás kapcsolata Részletes kutatási beszámoló OTKA-kód 49518 Készítette: Hárs Ágnes Budapest 2005-2007 Bevezető megjegyzések A kutatás az eredeti terv szerint a nemzetközi és

Részletesebben

Tartalom 1 ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének kockázatai

Tartalom 1 ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének kockázatai E-Adótanácsadó E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat XI. évfolyam 6. szám 2015. június Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ELLENŐRZÉS Vezető tisztségviselő nyilatkozattételének

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

Készítette: Gróf Gabriella. igazságügyi adó- és könyvszakértő

Készítette: Gróf Gabriella. igazságügyi adó- és könyvszakértő 2010. január 2010. évi adótörvény módosítások Készítette: Gróf Gabriella igazságügyi adó- és könyvszakértő ÉTOSZ Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés 1086 Budapest, Magdolna utca 5-7. /fax: (06-1)

Részletesebben

Adótörvények 2015 évi változásaiból

Adótörvények 2015 évi változásaiból Adótörvények 2015 évi változásaiból SZJA Marad az SZJA mértéke: 16% Januári bér elszámolása Január hónapban kifizetett munkaviszonyból származó jövedelmet (bért) akkor kell az előző évinek tekinteni, ha

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

1.Példa Mekkora adójóváírás jár évi 4.000.000 forintos bruttó kereset után?

1.Példa Mekkora adójóváírás jár évi 4.000.000 forintos bruttó kereset után? PÉLDATÁR Példák a személyi jövedelemadózáshoz 1.Példa Mekkora adójóváírás jár évi 4.000.000 forintos bruttó kereset után? Adójóváírás 2013 Megszűnt. 0 forint 2 Példa Mennyi SZJA-t fizet az az alkalmazott,

Részletesebben

Nemzetközi ÁFA elszámolások. 2013/2014. II. félév Nemzetközi adózás

Nemzetközi ÁFA elszámolások. 2013/2014. II. félév Nemzetközi adózás Nemzetközi ÁFA elszámolások Néhány fogalom Közösségen belüli értékesítés: Export EU tagországa Közösségen belüli beszerzés: import EU tagországból 3. ország mindig EU-n kívüli Elvek: a több országot érintő

Részletesebben

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül

A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet A fordított adózás bemutatása egy konkrét cégen keresztül Szilágyi Tímea 2014. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL

Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015. (XI.30.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1..

Részletesebben

Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015.

Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015. Családi kedvezmény 2015. Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015. Szűcs Józsefné A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és havonta - egy és két eltartott esetén 62

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2016 BEVEZETŐ SZJA. Mint minden évben, most is jelentős változást hozott az új év a számviteli és adójogszabályok területén.

ADÓVÁLTOZÁSOK 2016 BEVEZETŐ SZJA. Mint minden évben, most is jelentős változást hozott az új év a számviteli és adójogszabályok területén. ADÓVÁLTOZÁSOK 2016 BEVEZETŐ Mint minden évben, most is jelentős változást hozott az új év a számviteli és adójogszabályok területén. J Ezúttal sem lett könnyebb nekünk, könyvelőknek, adótanácsadóknak,

Részletesebben

ADÓZÁSI ISMERETEK. Két dolog biztos az életben az adó és a halál. Benjamin Franklin és sajnos ebben a sorrendben.

ADÓZÁSI ISMERETEK. Két dolog biztos az életben az adó és a halál. Benjamin Franklin és sajnos ebben a sorrendben. Két dolog biztos az életben az adó és a halál. Benjamin Franklin és sajnos ebben a sorrendben. ismeretlen szerző ADÓZÁSI ISMERETEK Dr. FELLEGI MIKLÓS Egyetemi docens Alapfogalmak Az adózás annak tudománya,

Részletesebben

Személyi jövedelemadó

Személyi jövedelemadó Személyi jövedelemadó 1 Arányos, egykulcsos adó A személyi jövedelemadó mértéke majdnem minden (összevont( adóalapba tartozó és külön adózó) ) jövedelemre egységesen 16 százalék. Kivételek. Megszűnik a

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben