Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon. Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest 2009.

Átírás

1 Társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon Simonyi Ágnes főigazgató Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest december 3 1

2 A szociális meghatározók Social determinants "A szociális meghatározó tényezők az egyéneknek a társadalmi ranglétrán elfoglalt elhelyezkedésüknek, a hatalomhoz, az erőforrásokhoz való eltérő hozzáférésüknek felelnek meg. Bizonyított tény, hogy a betegségek terheinek jó részét, valamint az egészség-egyenlőtlenségek döntő többségét szociális tényezők okozzák. Social determinants reflect people's different positions in the social "ladder" of status, power and resources. Evidence shows that most of the global burden of disease and the bulk of health inequalities are caused by social determinants. Source: WHO, f 2

3 Az egyenlőtlenség dimenziói Jövedelemi Gini, töréspontok.? Szegénységi mutatók Jövedelemösszetétel Foglalkoztatási Oktatási Egészségügyi Etnikai Területi 3

4 Gini együttható (2007) Romania Portugal Latvia Bulgaria Lithuania Greece United Estonia Poland Italy Spain Ireland EU27 Cyprus Germany Netherlands Luxembour Finland Austria Malta Hungary France Belgium Denmark Czech Slovakia Sweden Slovenia % Forrás: EUROSTAT,

5 A jövedelem egyenlőtlenség változása, Forrás: Michael Förster: Egyenlőtlen növekedés? Új tények a jövedelem eloszlás és a szegénység elmúlt húsz évben bekövetkezett változásáról),

6 Egyenlőtlen növekedés? -OECD A jövedelem egyenlőtlenség az OECD országok háromnegyedében növekedett az elmúlt 20 év során A jövedelmi szegénység az országok kétharmadában növekedett A jövedelemeloszlást gyakran a legfelső rétegek helyzetének változásai vezérelték: a gazdagok gazdagodtak A szegénységi kockázat az idősektől a fiatalok felé tolódott el Forrás: Michael Förster: Egyenlőtlen növekedés? Új tények a jövedelem eloszlás és a szegénység elmúlt húsz évben bekövetkezett változásáról),

7 Néhány fontosabb, szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos jövedelmi típusú indikátor Szegénységi arány háztartások szerint gyermektelen háztartások 8 8 gyermekes háztartások Szegénységi arány gazdasági aktivitás szerint dolgozik 6 5 nem dolgozik: munkanélküli nem dolgozik: nyugdíjas 8 7 nem dolgozik: egyéb inaktív Relatív szegénységi rés Forrás: Statisztikai tükör 2009/142 Laekeni indikátorok, 2008 (A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására 7 szolgáló jelzőszámok) KSH

8 Az egyes társadalmi jövedelmek és az összes háztartási jövedelem kumulált megoszlása, a háztartások ekvivalens jövedelmei alapján definiált jövedelmi ötödökben, 2007 (%) Összesen Nyugdíjak 11,1 22,4 23,2 23,1 20,3 100,0 Munkanélküli járadék 41,9 17,5 10,5 13,7 16,3 100,0 Anyasági támogatások 30,9 20,9 17,5 18,7 12,0 100,0 Segélyek 39,7 22,0 16,9 9,5 12,0 100,0 Családi pótlék 35,4 19,7 19,6 16,1 9,1 100,0 Forrás: TÁRKI MONITOR

9 A jövedelmek aránya különböző jövedelmi csoportokban Az egy főre jutó éves bruttó és nettó jövedelem összege és a jövedelmek források szerinti összetétele tizedenként és ötödönként 2004-ben tized ötöd tized Összese n Munkajövedelem 39,3 58,3 64,7 63,9 69,1 79,1 88,3 73,5 Társdalmi jövedelem 59,1 40,3 34,1 35,3 30,2 19,7 9,2 25,2 Egyéb jövedelem 1,6 1,4 1,2 0,8 0,7 1,1 2,5 1,4 Bruttó jövedelem Nettó jövedelem 93 88,8 85,4 83,8 79,9 74,1 68,3 77,7 Forrás: A évi lakossági jövedelemfelvétel összefoglaló adatai, KSH 2005:11 9

10 A különböző bevételek nagysága régiók szerint FORRÁS: A FOGLALKOZTATÁSI, JÖVEDELMI ÉS FOGYASZTÁSI JELLEMZŐK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, KSH,

11 A teljes népesség születéskor várható élettartama kistérségenként, 2005 Forrás: Csite András Németh Nándor,

12 Csecsemőhalálozás Infant mortality, Deaths per live births (2007) % Turkey Mexico Slovak Republic Poland Hungary United Kingdom New Zealand Australia Netherlands Denmark Belgium Switzerland Germany Spain Italy Austria Greece Portugal Norway Ireland Czech Republic Finland Japan Sweden Iceland Luxembourg 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 Forrás: OECD Health Data,

13 Csecsemőhalandóság kistérségi megoszlása Forrás: 13

14 A csecsemőhalálozás az anya iskolai végzettsége szerint az országos átlag százalékában 1970 és 2000 között az országos átlaghoz képest romlott a helyzet nem csak a csökkenő népességű 8 osztályt végzők körében, hanem a középső csoportnál is. Jelentős javulás csak a felsőfokú végzettségűeknél van. (Ferge, 2005) Forrás: Ferge Zsuzsa: Ellenálló egyenlőtlenségek, 2005 (Forrás: Bondár Éva, 2000, ) 14

15 Foglalkoztatás Munkanélküliség (a évesek körében) ,7 44,8 45,1 47,9 53,7 54,9 55,9 50, , ,3 8,7 5,8 4,9 4,6 7,8 0 Észak- Magyarország Észak-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Alföld Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Közép- Magyarország Ország összesen Munkanélküliségi ráta (%) Foglalkoztatási arány (%) Forrás: KSH, Stadat rendszer,

16 Munkanélküliségi ráta kistérségi megoszlása Forrás: 16

17 Foglalkoztatás és iskolázottság Foglalkoztatási arányok nemzetközi összehasonlításban, 2006, % Férfiak Nők alsó-középfok felső -középfok felsőfok évesek. Forrás: OECD, 2008 Diplomások és érettségizettek: hasonló arányok A probléma: alacsony iskolázottságúak Ráadásul az alacsony iskolázottságúak aránya magasabb, mint Nyugat-Európában 17

18 Oktatási egyenlőtlenségek Az alacsonyan iskolázottak aránya magas, foglalkoztatottsági szintje alacsony. Magyarország foglalkozási lemaradásának zöme abból adódik, hogy bajok vannak az alacsony iskolázottságú munkaerő foglalkoztatásával: az EU átlagához képest túl sokan vannak, és rosszabbul is foglalkoztathatók. Az évről évre újratermelődő 20 százalékos iskolázatlan tömeget a középfokú oktatás már csak úgy lenne képes felszívni, ha az alapfokú oktatás minõségileg megújulna, és a szegény néprétegek gyermekei számára is képes lenne minõségi szolgáltatásokat nyújtani. (Kertesi-Varga, 2005) 18

19 Lemorzsolódás A szakiskolákban az átlagosnál sokkal magasabb (közel 30 százalékos) a tanulók lemorzsolódása, és a belépő hátrányos helyzetű tanulók közel felének nem sikerül szakmai képesítést szereznie. A lemorzsolódást vizsgáló kutatási eredmények (LISKÓ, 2002, 2003) szerint a hátrányos helyzetű tanulóknak (az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinek, azoknak a tanulóknak, akinek mindkét vagy legalább egyik szülőjük inaktív, és a roma tanulóknak) az átlagnál is sokkal nagyobb az esélyük arra, hogy kimaradjanak az iskolából. (Liskó, 2008) 19

20 A lemorzsolódók százalékaránya iskolatípusonként 1990/ /1999 Forrás: OM Oktatásstatisztikai tájékoztatók 1990/ /2000. Forrás: Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás, Zöld könyv a magyar közoktatás megújításért,

21 A 10. évfolyamra járók és kimaradók megoszlása a szülők munkaerő-piaci státusa szerint (százalék) Forrás: LISKÓ (2003) Forrás: Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódás, Zöld könyv a magyar közoktatás megújításért,

22 Az 1993 végén, illetve a 2003 elején éves (a romák esetében: éves) korosztály továbbtanulási arányszámai Megjegyzés: A továbbtanulók közé azokat számították a szerzők, akik az adott korosztályból vagy az adott iskolatípusban tanultak, vagy már elvégezték azt. A továbbtanulási arányokat a számok az addigi lemorzsolódás mértékével alulbecsülik. Forrás: 1993., illetve évi roma adatok: 1993/94. évi és évi romafelvétel évi és évi Magyarország összesen adatok: KSH munkaer-felvétel, adott év 4. negyedévi hullám. (saját számítások egyéni adatokból) Forrás: Ferge Zsuzsa: Ellenálló egyenlőtlenségek,

23 Növekvő egyenlőtlenségek magyarázó tényezői Magyarországon A piaci jövedelmek(bruttó munkajövedelem, megtakarítás és tőkejövedelem) növekvő egyenlőtlensége magyarázza a növekvő egyenlőtlenségeket. A foglalkoztatás általános növekedése mellett az alacsony iskolázottak között továbbra is megmaradt a háztartási szintű foglalkoztatáshiány. A háztartásszerkezet változásai: csökkenő háztartásméret, egyedülélők és egyszülős háztartások számának növekedése. 23

24 Főbb problémák (1) Magyarországon különösen az iskolai végzettség tekintetében valamint területileg lehet különbségeket találni a várható élettartamot tekintve Csecsemőhalandóság Alacsony születési súly: szignifikáns összefüggés van az életszínvonal és az alacsony születési súly között 24

25 Főbb problémák (2) A nyolc általánosnál kevesebb végzettséggel rendelkezők között ugrásszerűen nőttek a betegségkockázatok. A romák átlagosnál rosszabb egészség-esélyeit is nagyrészt iskolai, jövedelmi, deprivációs hátrányaik okozzák. Erős kapcsolat van a tartós munkanélküliség és a betegségkockázatok között. 25