AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA

Átírás

1 AZ EURÓPAI UNIÓ KIALAKULÁSA Dr. Teperics Károly egyetemi docens Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

2 Korai elképzelések Késő középkor: Saint-Pierre abbé, I. Kant, Victor Hugo ( Európai Egyesült Államok ) másról szól Az I. világháború aktivizálja az értelmiségiek körében az egység gondolatát, de a politika még távol áll tőle. Ortega Gasset (1930): összeurópai intézményekben gondolkodik R. Coudenhove-Kalergi: Páneurópai mozgalom Benes javaslat Tardieu terv Vansittart-Sargent: dunai vámunió elképzelése A. Briand javaslata

3 Az egység irányába ható közös motívumok a világháború után Európa erőteljes térvesztése erősödő gyarmati függetlenségi mozgalmak belső források kimerülése a békerendezés hiányosságai, háborús veszély bágyadt Népszövetség a Szovjetunió megalakulása, fejlődése Gazdasági növekedés 1919 és 1939 között Szovjetunió % USA % Európa + 40 %

4 A politika hozzáállása Maradnak a nemzeti terminusok Franciaország a béke hegemóniáját őrizné GBR egyensúlypolitikát folytatna Németország kitörne az elszigeteltségből, de Franciaország ellenében

5 Új elem a II. világháború után Politikai jellegű veszély: Európa kettészakadt, a Szovjetunió újszerűen viselkedett győztesként Gazdasági veszély: Az USA nyomasztó fölényre tett szert. Változások: Érthető BENELUX egymáshoz közeledés Olaszország visszaszerezné tekintélyét A németek kilépnének az elszigeteltségből Franciaország az európaiságban oldaná fel a német nacionalizmust. Az angolok is taktikáznak.

6 Események a II. világháború után 1946 március fultoni, szeptember zürichi Churchill beszédek: béküljetek ki 1947 március: Dunkerque-i Egyezmény (angol francia megegyezés a Közel-Keletről, német békéről) 1947 június: Marshall-segély között 13,3 md. dollárt osztanak OEEC (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete) 1948 Benelux Unió 1949 április: NATO 1949 május: Európa Tanács 1951 április: Montánunió megalakítása

7 ESZAK A szerződés aláírása (Párizsi Szerződés). Az aláírt megállapodás július 23-án lépett hatályba és 50 évre szólt, így július 23-án lejárt.

8 Montánunió (Európai Szén- és Acél Közösség, ESZAK) 1952 július 22-vel ratifikálták Benelux, Olaszország, Franciaország, NSzK Kimarad, aki nem akar túllépni a nemzetállami együttműködés szokványos keretein: GBR EFTA (1960) EFTA: GBR, D, N, CH, S,Ö, P, 1970-től: Izland, 1985-től: Finnország A szén- és acéltermelés összehangolását szervezi Nemzetek feletti intézményrendszerével példát ad a későbbieknek is. Gazdasági siker: az acélforgalom 157%-kal, a termelés 65%-kal nőtt meg egy év alatt.

9 Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig Pléven-terv (René Pleven ( ): Európai Védelmi Közösség (European Defence Community) október 24. (javaslat) cél: közös európai hadsereg felállítása augusztus 30. a francia Nemzetgyűlés leszavazta Nyugat-Európai Unió (Western European Union) /1954/Német és angol kilépési szándék /2010/ (2011. június 30-án megszűnt)

10 Messinai konferencia június A Hatok (Montánunió) külügyminiszterei Messinában a gazdasági integráció továbbfejlesztéséről döntenek és elhatározzák egy európai nukleáris program (Euratom) létrehozását is. A javaslat kidolgozásával Paul-Henri Spaak belga külügyminisztert bízzák meg.

11 A Római Szerződés aláírása (Róma, március 25.)

12 A Közösség megalakulása 1958 január 1.: Római Szerződés Európai Gazdasági Közösség (EGK) Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) marad mellettük párhuzamosan a Montánunió szervezete is. Az elnevezés változásai 1958: EGK Párhuzamosan: EGK, Euratom, Montánunió 1967: egységesülés, Európai Közösségek 1993: Maastrichti (Európai Uniós) Szerződés, Európai Unió

13 Célkitűzések Rómában vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika (1968. július 4 alapszabadság közös mezőgazdasági politika (KAP) közös közlekedéspolitika közös versenypolitika gazdaságpolitikai koordináció Európai Beruházási Bank létrehozása Európai Szociális Alap (foglalkoztatást elősegítő, gazdasági és szociális kohéziót erősítő pénzügyi eszköz)

14 Az integráció történetének szakaszai 1. A szupranacionalizmus időszaka ( ) 2. A pesszimizmus időszaka ( ) 3. Kormányközi Európa ( ) 4. A többszintűség időszaka ( ) 5. Az Unió bővülése és hozzáigazító jellegű reformok ( ) 6. Európai Alkotmány, tömeges bővítés (2004-)

15 1. A szupranacionalizmus évei ( ) A kezdet lendülete. EGK taktikai megfontolásokból a Miniszterek Tanácsának súlyával jellemezhető. A Bizottság (1108 fő alkalmazottal) javasol a Tanács dönt. Gyors fejlődés, gazdasági, szervezeti vonatkozásban egyaránt.

16 2. A pesszimizmus (a francia hegemónia) évei ( ?1973) Francia túlsúly, akár erőszakos érdekérvényesítéssel is. A mezőgazdaság-politika előnyeinek és az amerikai befolyás visszaszorításának eszköze a közösség a franciák számára július: üres szék politikája döntéshozatali eljárás változásának terve, mezőgazdaság-politikai változtatások terve 1966 január: luxembourgi kompromisszum GBR csatlakozási kérelmeinek elutasításai (1961, 1967) Átépül a mechanizmus: A Bizottság apparátusa számban nő, de a szakpolitikák önálló életet élnek

17 Charles de Gaulle ( )

18 GBR közösséghez való viszonyának változása Távol marad, 1960: EFTA 1961-től szeretne csatlakozni Belép, de folyamatosan lassabban halad, mint a többiek június ,9% Brexit, bizonytalanság Érdekes helyzetek: Norvégia Grönland Katalónia

19 2016. június ,9%

20

21 3. Kormányközi Európa ( ) Európai Tanács (1974) megjelenése nyomán alig van súlya a szupranacionális gondolatnak. A déli bővítések és következményeik emelik újból előtérbe. A hármas súlypont (D-GBR-F) segíti ezt. Gazdasági recesszió, emiatt konfliktusok az együttműködésben : halászati kvóták körüli vita 1974: Regionális Fejlesztési Alap létrehívása CAP működési problémák Monetáris Unió csúszása

22 4. A többszintűség időszaka ( ) Elmélyülés-kibővülés dilemma A világgazdaság szerkezeti átalakulása (lemaradás) Politikai átalakulás (szocialista rendszer bukása) Az USA katonapolitikai szerepének változása A német egység kialakulása (gazdasági óriás politikai törpe helyzet átalakulása)

23 5. Az Unió bővülése és hozzáigazító jellegű reformok ( ) A Maastrichti Szerződés (Európai Uniós Szerződés) eredménye Európai Unió elnevezés Egységes valuta célkitűzés Közös kül-és biztonságpolitikai elképzelések Pillér szerkezetű szervezet Közös vízumpolitika az Európa Parlament szerepének növekedése (demokratikus deficit csökkenése)

24 A szervezet bővülésének lépései A Római Szerződés 237. cikkelye és az Európai Uniós Szerződés 0. cikkelye alapján: bármelyik európai állam jelentkezhet a közösség tagjának. Tényleges bővülés: 1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország 1981: Görögország 1986: Spanyolország, Portugália 1995: Ausztria, Svédország, Finnország 2004: Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Ciprus, Málta 2007: Bulgária, Románia Horvátország 2012: Törökország?

25 Az Európai Unió tagállamainak adatai I. (forrás: Berend T. I. 2003) Ország Terület Lakosságszám GDP/fő Infláció Munkanélküliség [km²] [ezer fő] (1999, euro) (2001, %) (%) Ausztria ,6 3,9 Belgium ,4 11,7 Dánia ,2 5,0 Finnország ,9 8,7 Franciaország ,6 9,1 Görögország ,9 11,6 Hollandia ,3 2,4 Írország ,3 3,8 Luxemburg ,3 2,1 Nagy-Britannia ,6 5,2 Németország ,0 9,5 Olaszország ,5 9,4 Portugália ,0 3,9 Spanyolország ,0 13,0 Svédország ,7 4,0 EU-15 összesen ,5 8,3

26 Az Európai Unió tagállamainak adatai II. (forrás: Berend T. I. 2003) Ország Terület Lakosságszám GDP/fő Infláció Munkanélküliség [km²] [ezer fő] (1999, euro) (2001, %) (%) Ciprus ,2 3,5 Csehország ,4 8,6 Észtország ,0 7,3 Lengyelország ,5 16,3 Lettország ,7 7,8 Litvánia ,0 12,6 Magyarország ,6 5,3 Málta ,5 5,3 Szlovákia ,9 Szlovénia ,9 12,0 10 új tag ,2 9,7